GIB/26/2007.
GIB-51/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 8 óra 35 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent:*
Meghívottak részéről*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat (T/3088. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Dr. Gordos Péter (GKM) szóbeli kiegészítője*
Kérdések*
Dr. Gordos Péter (GKM) reflexiója az elhangzott kérdésekre*
Vélemények*
Szavazás*
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) (Általános vita)*
Markó Andrea szakállamtitkár (PM) szóbeli kiegészítője*
Kérdések*
Szavazás*
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3026. szám) (Általános vita)*
Erhart Tibor (PM) szóbeli kiegészítője*
Szavazás*
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3027. szám) (Általános vita)*
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítője*
Szavazás*
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3028. szám) (Általános vita)*
Vicze Klára (PM) állásfoglalása*
Szavazás*
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3082. szám) (Szabó Lajos (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Általános vita)*
Koleszár Katalin (PM) állásfoglalása*
Szavazás*
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3111. szám) (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Molnár Albert (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)*
Szavazás*
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2939. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2939. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
1. A villamos energiáról szóló törvényjavaslat (T/3088. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám)
(Általános vita)
3. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat (T/2909. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3026. szám)
(Általános vita)
5. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3027. szám)
(Általános vita)
6. A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3028. szám)
(Általános vita)
7. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3082. szám)
(Szabó Lajos (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
8. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3111. szám)
(Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Molnár Albert (MSZP) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita) [1][1] Ha a Költségvetési bizottság tárgysorozatba veszi.
9. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényjavaslat (T/2839. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2939. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
11. Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2938. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
12. Egyebek
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tbor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Latorcai János (KDNP) Dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Göndör István (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Hagyó Miklós Puch Lászlónak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) megérkezéséig Podolák Györgynek (MSZP)
Szántó János (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Deák András (KDNP) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Hozzászólók:
Dr. Gordos Péter főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Markó Andrea szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium)
Vári Péter korm. főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Erhart Tibor főosztályvezető-h. (Pénzügyminisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Vicze Klára főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Koleszár Katalin osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Pankucsi Zoltán osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Horváth Éva dr. szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 35 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! A bizottsági ülést megnyitom.
Írásban előre a bizottság tagjai a napirendi javaslatot megkapták. Kérdezem, hogy van-e valakinek észrevétele a napirendekkel kapcsolatosan? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérek egy fejbólintást, egy szavazást, amennyiben az előterjesztett napirendi pontot a bizottság elfogadja. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta a tárgyalási menetrendet.
Első napirendi pontként a villamos energiáról szóló törvény általános vitára való alkalmasságát.
A kormány képviselőinek adom meg a szót!
Dr. Gordos Péter (GKM) szóbeli kiegészítője
DR. GORDOS PÉTER: (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Dr. Gordos Péter vagyok, az energetikai főosztály vezetője, Gazdasági Minisztérium, és engedjék meg, hogy egy power pointos prezentációval, ha sikerül próbáljuk meg szemléletessé tenni a mai előadásunkat.
Először is azzal kezdeném, hogy a villamos energia törvényjavaslatot milyen célfüggvény mellett dolgoztuk ki és ettől milyen hatásokat várunk. A legfontosabb célfüggvényünk az új villamosenergia-törvény kialakításakor az volt, hogy a villamosenergia-piac teljes megnyitásával egy hatékony piacot tudjunk kialakítani a verseny fokozásával, ezzel párhuzamosan a költségek csökkenésével az így megtermelődő hasznot el tudjuk juttatni végfelhasználókhoz, a fogyasztókhoz. Azt hiszem, mindenki egyetért azzal, hogy ez egy nemzeti érdek, ez egy nemzeti cél, tehát ez volt a legfontosabb célunk.
A második cél, az integrálódás a regionális villamosenergia-piacba. Ha körbenézünk Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, az országhatárainktól délre elterülő piacok azok, amelyekkel közösen Magyarország egy regionális villamosenergia-piacot alkot. Ha ebbe a piacba a lehető legjobb mértékben tudunk integrálódni, az arbitrázs lehetőségekkel csökkenhet a régión belül a villamosenergia-ára, és ezzel javulhat az ország versenyképessége, növekedhet az ország tőkevonzó képessége.
Nem utolsósorban természetesen azért is meg kellett alkotni ezt az új villamosenergia-törvényt, hiszen 2004. május 1.-je óta hazánk az Európai Unió tagja, és mint ilyen országnak az Európai Unió jogszabályait implementálnia; mindenki tudja, hogy ezzel kapcsolatban egy infridgement eljárás van az országgal szemben.
Röviden bemutatnám, hogy a mostani szabályozáshoz hogyan jutottunk el. 2002. december 31-ét megelőzően egy csak közüzemi ellátási lánc volt Magyarországon; ez egy kötött értékesítési lánc volt, a fogyasztók csak a közüzemben vételezhettek. 2003. január 1-vel, a mostani villamosenergia-törvény hatálybalépésével egy úgynevezett kettős piac alakult ki: egymás mellett élt a közüzem, illetve a szabadpiac; tervezett dátumunk 2007. december 31., eddig kívánjuk fenntartani ezt a rendszert és 2008. január 1-től a kiteljesedő versenypiacon most már minden fogyasztó - nemcsak a nem lakossági, hanem a lakossági fogyasztók is - vételezhetnek az egységes versenypiacon.
Szemléltetésképpen baloldalon lehet látni a közüzemi modellt, lehet látni, hogy ez egycsatornás értékesítési lánc: közüzemi termelők, közüzemi nagykereskedők, közüzemi szolgáltató és közüzemi fogyasztók a sorrend. Lehet látni, hogy mindenhol praktikusan hatósági árak jellemzik az értékesítési láncot. A jobboldalon már ezt a közüzemi modellt kiegészítettük a jelenlegi szabadpiaci modellel, ahol egy sokkal nagyobb választási lehetőséggel bíró - mármint a fogyasztók szempontjából - értékesítési láncot találunk.
2008. január 1.-től a közüzemi értékesítési lánc, mint olyan megszűnik. Lehet látni, hogy a fogyasztóknak sokkal nagyobb szabadságfoka van a tekintetben, hogy hogyan és kitől vételeznek villamos energiát; vételezhetnek, illetve vásárolhatnak közvetlenül a termelőktől, a nemzetközi kereskedelemben vásárolhatnak külföldről, illetve természetesen szabadpiaci villamosenergia-kereskedőtől, illetve szervezett piacról.
Az új modellnek, ha úgy tetszik a korábbi közüzemi értékesítési lánchoz hasonló eleme, de azzal mégsem egyenértékű, az egyetemes szolgáltató, amely egyetemes szolgáltatásban a lakossági fogyasztók, illetve meghatározott teljesítményszintig kis- és középvállalkozások részesülhetnek.
Mik a piacnyitás legfontosabb elemei? Először is az új törvény, a jelenlegi kettőspiaci modell megszűnik, helyébe tiszta versenypiaci modell lép. A felhasználók ellátásáért folyó verseny kiszélesedik: a kisfelhasználók a korábbinál erősebb védelemben részesülnek; fennmarad a kormányzat által ellenőrzött árszínvonal meghatározás, ha úgy tetszik az egyetemes szolgáltatói körben, illetve a hálózathasználati tarifák tekintetében; illetve a teljes verseny bevezetésével egy új jogintézményt kívánunk bevezetni, ez pedig a piaci erőfölénnyel való visszaélésnek a kezelésére szolgáló jelentős piaci erőfölényes kezelésnek a jogintézménye. És természetesen a megújuló energiaforrások felhasználását a továbbiakban is támogatni kívánja a kormány.
Mit kell tudni a nagykereskedelmi piacról? Mint ahogy említettem, az országgal szemben jelenleg is folyamatban van egy kötelezettségszegési eljárás, amelynek az egyik pontja a határkeresztező kapacitásokhoz való hozzáférés versenysemlegességét kívánta meg, ezt a kormány már kezelte, az erre vonatkozó kormányrendelet módosításával - tehát ezzel is lehet fokozni a nagykereskedelmi piacon a versenynek az intenzitását.
Továbbiakban a kereskedelmi engedélyezés folyamata egyszerűsödni fog, illetve az európai gazdasági térségben székhellyel rendelkező társaságoknak elegendő lesz Magyarországon fióktelepet nyitni. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a fióktelepek egyszerűbben is tudnak hozzájutni a fogyasztókhoz, ez csak európai gazdasági térségre vonatkozó előírások miatt foganatosított intézkedés.
A törvényjavaslat koncepciója a hosszú távú áramvásárlási szerződések vagy megállapodások, vagy közkeletű nyelven HTM-ek felbontására alapul, amely belföldön egy élesedő verseny kiszélesedését eredményezheti. Úgy készítettük elő a törvényjavaslatot, hogy ha a HTM-es szerződések esetleg nem bomlanának, vagy tekintettel arra, hogy ez egy összetett és gazdaságilag nagyon fontos folyamat, ha ez a folyamat egy hosszabb időtávot vesz igénybe, akkor is tud működni az új villamosenergia-törvény, illetve tud működni az új villamosenergia-piac.
A lakossági fogyasztók ellátása. Mint ahogy említettem már, a lakossági fogyasztók választhatnak, hogy egyetemes szolgáltatásban kívánnak-e részesülni, vagy pedig kilépnek a villamos energia vásárlás szabadpiacára. Az egyetemes szolgáltatás praktikusan azt jelenti, hogy diszkriminációmentesen, átlátható, előre ellenőrzött árakon vételezhetnek ezt az ellátási formát választó fogyasztók.
Jogutódlás. Arra való tekintettel, hogy egy teljesen új törvényt kell életbe léptetnünk, 2008. december 31.-ig a jelenlegi területileg illetékes közüzemi szolgáltatók kerülnek kijelölésre, mint egyetemes szolgáltatók és az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztók dönthetnek, hogy itt akarnak-e vételezni vagy ki akarnak lépni a szabadpiacra.
Árszabályozás, azt hiszem, ez érdekel mindenkit a legfőbbképpen. A hálózati elosztási átvételi díjak, vagy ha úgy tetszik, általános rendszerhasználati tarifák a továbbiakban is hatósági tételes ármegállapítás alapján lesznek meghatározva. Az egyetemes szolgáltatóknál egy árrés-szabályozást tervezünk bevezetni, ami szintén előre hatósági tételes ármegállapítással kerül meghatározásra.
A nagyfogyasztói árak ugyanúgy, mint ahogy a mostani rendszerben, szabadpiaci körülmények között fognak alakulni, tehát hatósági árellenőrzés alá nem tartoznak.
A lakossági fogyasztók árai. Akik az egyetemes szolgáltatásban részesülnek, egy hatósági árellenőrzést kívánunk bevezetni; ez praktikusan azt jelenti, hogy egy benchmark árat, egy összehasonlító árat fogunk előre meghatározni, és ha ettől az egyetemes szolgáltatók eltérnek, akkor ezt az eltérést vissza kell juttatni a következő árszabályozási periódusban, ami negyedévenként fog változni.
A lakossági fogyasztók árai a versenypiacon. Természetesen, ha egy egyetemes szolgáltatásra feljogosított fogyasztó úgy dönt, hogy mégsem az egyetemes szolgáltatás keretei között kívánja a villamos energiáját vételezni és kilép a szabadpiacra, akkor a szabadpiacon a kereslet-kínálat által szabott áron tudja a villamos energiáját vételezni.
Fogyasztóvédelem. Fogyasztóvédelmi területen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez átkerül az Energia Hivatal eddigi kompetenciája. A fogyasztói panaszok kivizsgálása a fogyasztóvédelmi főfelügyelőségek hatáskörébe fog tartozni; természetesen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség be tudja vonni a Magyar Energia Hivatalt szakhatóságként. Nemcsak a panaszok kezelésében tud a fogyasztóvédelmi hatóság szerepet játszani, hanem már a cégek üzletszabályzatának elfogadásakor is, tehát kettős elfogadási rendszert kívánunk bevezetni: egyrészt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, másrészt pedig a Magyar Energia Hivatalnak is el kell fogadnia az üzletszabályzatokat.
Érdekessége a törvénynek, hogy az ügyfélszolgálati irodákra vonatkozó előírásokat tartalmaz a törvény, amit később alsóbbrendű jogszabályban kívánunk pontosítani. Többek között olyan ismérveket fogunk figyelembe venni, hogy tömegközlekedéssel hogyan van ellátva egy adott terület, illetve, hogy a szolgáltató az adott területen mekkora fogyasztói kört kell, hogy ellásson.
Kiemelten kezeli a törvény a védendő fogyasztókat. Itt elsősorban a fogyatékkal élőket, illetve a szociálisan rászorulókat kell megemlíteni. Itt olyan dolgokra kell gondolni, mint például a speciális számlázás, mérőleolvasás és minden olyan körülménynek a figyelembevétele, amellyel egy szociálisan rászoruló vagy egy fogyatékkal élő kénytelen élni az életét.
Mint ahogy említettem, a szabadpiac kiteljesedésével jelentős piaci erőfölénnyel való esetleges visszaélést kezelni kívánja a törvény. A villamosenergia-piacnak három részpiacát azonosította a törvénytervezet: az egyik a nagykereskedelmi piac, a második a kiskereskedelmi piac, a harmadik pedig a rendszerszolgáltatások piaca. Különböző mérőszámokhoz lehet azt viszonyítani, hogy egy piaci erőfölényes visszaél a helyzetével, és hogy ha visszaél, akkor a Magyar Energia Hivatal kötelező előírásokat foganatosít, amelyeket végre kell hajtania az engedélyesnek.
Mint ahogy említettem, a megújuló és kapcsolt villamosenergia-termelést továbbiakban is támogatni kívánja a kormány. Itt technológiánként eltérő kötelező átvételi árat lehet meghatározni. A KÁP-rendszer, ami ugye eddig nagy problémákat okozott mind az árszabályozás, mind egyébként a teljes kötelező átvételrendszer működtetése szempontjából, megszűnik és egy folyó finanszírozás fog kialakulni; taktikusan azt jelenti, hogy a rendszerirányító vagy ennek egy társasága kötelezően meg fogja venni az erre jogosult termelőktől villamosenergia-termelésüket, és a végfogyasztókat ellátó kereskedőkre azok piaci részesedése alapján rá fogja terhelni ezt a villamosenergia-mennyiséget.
Röviden ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urakat illeti a szó! Kérdések.
Kapolyi urat illeti a szó!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a közüzemi szektornak és a versenypiacnak az árszintje hogy alakult egymáshoz képest.
A másik pedig, hogy az egyik alapkoncepciója ennek a modellnek az volt, hogy külföldi cégek itt Magyarországon alakíthatnak vállalatot, és azok itt Magyarországon értékesíthetnek. Ha jól értem, akkor amennyiért ez a külföldi cég sajátmagának behozza a villamos energiát, és amennyiért eladja utána a végfelhasználónak, akkor az ebből származó profitját nyilván ki is viheti az országból.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Fónagy képviselő urat illeti a szó!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Először kérdezzünk, vagy kérdés és vélemény egyben?
ELNÖK: A kérdés egy körben és utána a vélemények.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Jó, akkor, ha megengedi a kérdésnél maradok. Kodifikációs probléma: politikai vagy társadalompolitikai kérdés, hogy a HTM-ek miért maradtak ki a szabályozásból és mit kívánnak ezzel tenni, mert ez lóg a levegőben? Ez az egyik.
A másik, hogy az átmeneti időszaknál, a szóbeli kiegészítésnél is említett védettségi időszakban, a tervezet meghatározza az elejét és a végét. Megalapozottnak tartják-e, hogy ennek a végpontja is meg van határozva, tehát nem a piac valóságos alakulásától függ a piaci szabadválasztás lehetősége, hanem egy normaszövegtől, ezáltal belekényszerítve a fogyasztót - legyen az nagy, vagy kisfogyasztó - a választásba és a döntésbe. Ezt mennyire tartják - megint mondom - kodifikációs szempontból, vagy ha úgy tetszik, nagy szavakat mondok: alkotmányossági szempontból helyesnek. Köszönöm szépen.
A véleményt akkor majd később.
ELNÖK: Kíván-e még valaki kérdést feltenni? (Senki nem jelentkezik.) Nem.
Akkor megadom a szót az előterjesztőnek!
Dr. Gordos Péter (GKM) reflexiója az elhangzott kérdésekre
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen.
Kapolyi képviselő úr kérdésére válaszolva. Versenypiacon, különösen az utóbbi két évben, egy olyan 5, 10, 15 százalékos árelőnyt lehetett elérni, ami azt hiszem, az ország versenyképessége szempontjából meghatározó volt. Szakértői becslések szerint ez évente akár 15-20 milliárd forintos megtakarítást is jelentett a szabadpiacon vételező fogyasztók szempontjából. Mi azt várjuk, azt reméljük, hogy ez a tendencia folytatódni fog és egy teljes egységes versenypiacon már nemcsak a jelenleg ott vételező fogyasztók tudják ezt a fogyasztói többletet magukévá tudni, hanem minden szabadpiacra - úgy tetszik - kilépő fogyasztó.
A második kérdésére válaszolva: igen, megteheti egy ilyen jövőben engedéllyel rendelkező szereplő, hogy kiviszi az országból ezt a profitot. Az Európai Unió tagjaként a szolgáltatások szabad áramlása, illetve a tőke szabad áramlása szempontjából ezt a jogát nem lehet elvenni egy ilyen piacon, magyar piacon megjelenő kereskedőtől.
Fónagy képviselő úr kérdésére válaszolva, a HTM. A jelenlegi törvény azért nem kezeli, pontosabban, ahogy említettem a jelenlegi törvény tud működni a HTM-ek fennmaradása, ideiglenes fennmaradása vagy pedig teljes megszűnése esetén is. Nem véletlen, hogy például jelentős piaci erőfölényes tudja kezelni, ha úgy tetszik, mondjuk ki: az MVM HTM-es portfolióját. Ahogy ön is említette, ez nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is nagyon kényes kérdés: magánjogi szerződésekről van szó, több évre kötött szerződésekről van szó; ezek a szerződések a privatizációt megelőzően közvetlenül köttettek. Nem hiszem, hogy ezeket a szerződéseket elkapkodott módon, nem meggondoltan előrehaladva kellene felbontani; jelenleg is dolgozik az államigazgatás a feladat megoldásán, a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával, ahogy ez egyébként már több interpelláció alkalmával is elhangzott.
Nem egészen értettem a kérdést, megmondom őszintén, a második kérdését. Nincs arról szó, hogy az egyetemes szolgáltatásban részesülő fogyasztó egy deadline-ig tudná csak az egyetemes szolgáltatás keretén belül vételezni a villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatás jogintézményét fent kívánjuk tartani, ez csak az átmeneti időszakra vonatkozó kijelölési időszak, ha úgy tetszik, utána alsóbbrendű jogszabályban tudjuk azt kezelni, hogy az egyetemes szolgáltatás jogintézménye fennmaradjon, és természetesen a védendő fogyasztók jogintézménye is fennmaradjon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kapolyi úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Azt hiszem, hogy itt valami információs probléma van, mert amit én ismerek, az egyértelműen azt mutatja, hogy a közüzemi szektorban olcsóbb volt a villamos energia, mint a versenypiacon, és ha az ember megnézi az európai villamosenergia-árak alakulását, akkor ott, ahol felszabadították teljesen a piacot, ott a villamosenergia-árak magasabbak voltak. Az pedig tételesen bizonyítható, hogy azok a külföldi cégek - te a jövő időről beszéltél, én a múlt időről beszélek -, akik itt Magyarországon céget alapítottak és nem a közüzemben, hanem a végfelhasználóhoz szállítottak, azok a végfelhasználónál lényegesen magasabb áron tudták értékesíteni a villamos energiát, mint a közüzemnél és ezt az extraprofitot kivitték. Ez az a bizonyos luxusprofit, amivel kapcsolatban vita volt egy időben az ellenzék részéről.
Azt javaslom, hogy ezt a kérdést - a törvényjavaslat beindításával egyidejűleg -tájékoztató háttéranyagként mindenképpen be kell mutatni az Országgyűlésnek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megkezdődött a hozzászólási kör, úgy látom.
Matolcsy urat illeti a szó!
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hadd kezdjem azzal, hogy teljes mértékben egyetértek Kapolyi miniszter úr és képviselőtársam tényekre vonatkozó megjegyzésével, ez valóban így van a múltra vonatkozóan. A másik kérdés, hogy mi lesz az új villamosenergia-törvény hatása a jövőre vonatkozóan, hiszen azért alkotunk villamosenergia-törvényt, hogy a versenyképességet növeljük, amely ugye nagyjából két oszlopon nyugodhat: a biztonságon meg az áron a villamosenergia-törvény esetében. Na most, erre szükség is van, mert ugye most 35. vagyunk a versenyképességben, 31. voltunk 2001-ben és utána lezuhantunk a 41. helyre.
Tehát azt gondolom, hogy amikor Kapolyi miniszter úr az árat boncolgatja a múltról, akkor a versenyképességről beszél a jövőre vonatkozóan, és én ezzel egyetértek. Ebből a szempontból nem tartom megnyugtatónak az új villamosenergia-törvény 142. §-ában az egyetemes szolgáltató árképzésére vonatkozó javaslatot. Ez az úgynevezett benchmark javaslat, amellett, hogy nincs kidolgozva, mert nem lehet kidolgozni, ez azt gondolom, hogy felülírja az önköltségen alapuló árképzés elvét, ami azért okozhat gondot, mert ebben az esetben nem teljesül a lehető legkisebb ár elve. Tehát a versenyképességet ároldalról, árképzési oldalról a benchmark javaslat, megítélésem szerint, nem támogatja úgy. Azt gondolom, hogy a 142. §-nál vissza kellene térni az önköltségalapú árképzésre, és a hatóságnak lehetősége van az árellenőrzésre, jóváhagyja és jóváhagyja a költségeket is. Ezen, vagyis csak a költségeken keresztül tudjuk megfogni az áremelkedést. A mai rendszerben, azt gondolom, illetőleg a javasolt villamosenergia-törvény megoldásában én erre nem nagyon látok lehetőséget.
A másik megállapítás elnök úr, amit szeretnék tenni, a megújuló energiaforrásokra vonatkozik. Nagyon helyes a törvény indoklása, hogy emeljük a megújuló energiaforrások arányát, azonban én itt egy sokkal bátrabb, merészebb, sőt gazdaságpolitikailag és nemzetpolitikailag nagyon fontos lehetőséget látok a megújuló energiatörvényben. Ahogy a svéd állam és a svéd kormány kimondta, hogy 2020-ig emeljük 20 százalékra a megújuló energiaforrások arányát - tudom, hogy ott a vízierőművek révén egészen más a villamosenergia-termelés szerkezete - úgy az új magyar villamosenergia-törvényben lehetnénk bátrak. Én kifejezetten egy 2020-ra kiterjedő 20 százalékos részarányt tartanék jónak; ez az összes többi gazdaságpolitikai célunkkal egybevágna.
Alapvetően a földgázimport, az energetikai földgázimport kiváltására nyílna módunk. Ez Magyarország stratégiai biztonságát növelné; ez a versenyképességet növelné; ennek a magyar agráriumban megvan a háttere; erre új feldolgozóipart lehetne kiépíteni, tehát azt gondolom, hogy élnünk kellene az új villamosenergia-törvény lehetőségével és egy bátor, a megújuló energiaforrások villamosenergia-térnyerésben 2020-ra 20 százalékra történő emelését vállalhatnánk.
Idetartozik, ennél nyilván kisebb jelentőségű, de azt gondolom, hogy helytelen az új villamosenergia-törvénynek az a javaslata, miszerint az 50 megawatt feletti megújuló energiaforrásra épülő erőműveknek nem adna támogatást, miért? Bátorítsuk a beruházókat, ezen belül mondjuk a nemzeti és társadalmi tulajdonban álló magyar villamosenergia-rendszert, hogy hajtson végre ilyen jellegű beruházásokat. Azt gondolom, hogy helytelen kivenni az 50 megawatt feletti megújuló energiaforrásra épülő erőműveket a támogatási körből. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Podolák urat illeti a szó!
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm elnök úr. Mielőtt a törvény ide a parlament elé, illetve a bizottságunk elé került, tapasztalva a 2003. évi hasonló törvény során felmerülő gondokat, problémákat és a híres parlamenti vitákat, amin keresztül alakult a törvény, egy tételes, hosszantartó szakmai egyeztetésen ment keresztül, amelynek alakításában úgy gondolom, hogy a teljes szakma: az energetika, ezen belül a villamos szakma kifejthette a véleményét. Érzékelhettük azt a felfokozott érdeklődést, ami országosan is megjelent az üggyel kapcsolatosan, hiszen az elmúlt három-négy hónapban számtalan energetikával kapcsolatos konferencia zajlott le, ahol mindenhol szinte tételesen fő kérdés a VET-nek a kérdése volt és én úgy gondolom, hogy most sikerült talán először - és szokatlan a számból hallani ezt -, hogy a Gazdasági Minisztériumot el kell ismerni, el lehet ismerni egy törvény előkészítése folyamatában. Egy olyan törvény kerül a parlament elé, amely lényegében vélhetően nagyobb vitáktól, éles ellenállás- és szembenállásoktól már mentes és jellemzően tipikusan a szakma véleményét hordozza magában.
Az a 180 paragrafus, amely a parlament elé és bizottság elé került, mint főbizottság elé előterjesztésre, ezek számtalanszor át lettek vitatva. És úgy gondoljuk, hogy azok a súlyponti kérdések kellőképpen kiemelésre kerültek, amelyek a legfontosabbak ezen a területen, hogy a váltást a piacra, az igazi piacosodást meg tudjuk valósítani úgy, hogy mellette kiemelt, súlyozott figyelmet kapjon a fogyasztóvédelem, ami az előző törvénynek egyik gyengesége volt, hogy nem tudtuk kellően megalapozni a fogyasztóvédelmet. Itt már sokkal erőteljesebb, széles és nyitottabbá vált, hiszen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség felé is rendes mennyiségben lesznek áttelepítve feladatok, ami biztonságot adhat a fogyasztónak.
Reményeink szerint a verseny feltételei kellőképpen biztosítottak. Ezek a nagy kérdések, amelyek ebben a bizottságban nem is vitát, hanem inkább egyöntetű közös gondolkodást váltottak ki, mint a hosszú távú szerződésekkel kapcsolatos megítélés, rendkívül fontos volt azt hallani a minisztérium részéről, ami elhangzott, hogy a törvényt úgyis meg lehetett csinálni, hogy az, amit előzetesen bázisnak tekintettek, a hosszú távú szerződéseket, hogy a nélkül nincsen törvény, lehet törvényt csinálni és jó törvényt csinálni. Tehát én úgy gondolom, hogy ezek a feltételek rendelkezésre álltak.
Emlékeztetném a tisztelt bizottságot, hogy a 2003-as VET-el kapcsolatosan, milyen erőteljesen polémiák voltak a megújuló energiákkal kapcsolatosan. El nem hittük volna, hogy azok a pontok, amit akkor rögzítettünk - a fix ár például - milyen fontos volt, hogy egyáltalán lépni tudjunk, kiszámíthatóvá váljon ez a piac, és megfelelő beruházások induljanak el Magyarországon. Ha akkor sokakkal szemben nem döntöttünk volna így, akkor ma Magyarország néhányszázalékos megújuló energiával küzdene; most sem állunk túl magasan, tehát 4 és 6 százalék között, attól függ, hogy honnan közelítjük meg ezt a kérdést.
Amit Matolcsy képviselőtársam fölvetett a megújuló energiáknál. Két dologban erőteljesen el kell tudnunk indulni. Egyik - és ez helyesen van megfogalmazva a törvényben -hogy a bázison képződő megújuló energiákat másként kell figyelembe venni. Nyilván nem lehet úgy figyelembe venni a szélenergiát, ami akkor fúj, amikor akar, itt a szabályozottságot be kell iktatni, és az időjárástól függő más kondíciót kell megteremteni. Súlyosabbá tette a magyar ember helyzetét, hogy közel 1-1,5 millió hektár szabadul fel a kukorica és a búzával kapcsolatos európai piaci szabályozás eredményeképpen. Ezen a területen célszerű és kell is valamit tenni, ennek a feltételeit ez a törvény kellőképpen biztosítja.
A másik kérdést úgy gondolom, hogy nem ebben a törvényben kell kimondani, amit Matolcsy úr mondott, hanem azt az energiapolitikában, hogy a 20 százalék uszkve; tudom, fogják mondani képviselőtársaim teljesen jogosan, de nagyon rövid időn belül látni fogják, ez az ellenzék joga, hogy ezt nagyon erőteljesen demonstrálja, és ezzel én egyetértek és támogatom is ezt az észrevételt. De rendkívül fontos, hogy ebben megegyezés szülessen, társadalmi megegyezés szülessen, hogy ezek az arányok és ezek az érdekeltségek milyen szinten, és hogy legyenek mozgatva. Úgy gondolom, hogy ebben konszolidált álláspont fog kialakulni itt a parlamenti vita során és ebben közös megegyezés alapján fogjuk kialakítani azokat a stratégiai irányokat, amelyek fontosak a számunkra.
Még van egy nagyon fontos kérdés ebben a törvényben, ami a hosszú távú szabályozás és rendteremtés feltételeit teremti meg, az pedig a Magyar Energia Hivatalnak adott többletjogosítványok jelentős nagyságrendje. Tehát úgy tekintjük, hogy minél inkább távolabb kerüljön a kormánytól, a kormány egy szervénél legyen minél több jogosítvány, és ezt kellőképpen lehessen ellenőrizni.
Úgy gondolom, hogy ez a törvény alkalmas arra, hogy a parlament megtárgyalja, én tisztelettel ajánlom a bizottságnak, hogy általános vitára alkalmasnak tekintse az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Fónagy urat illeti a szó!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Eszembe nem jutott volna megemlíteni, de ha már az alelnök úr szóba hozta. Előre bocsátom azt, ami a jelenlévők által ismert, minthogy az általános vitára való alkalmasságról van szó, tehát igyekszem elkerülni a törvény részletes vitájára tartozó kérdéseket, ezért csak azzal a néhány - meggyőződésem szerint alapvető, akár társadalmi, akár gazdaságpolitikai - kérdéssel vagy hiátussal szeretnék foglalkozni, ami az általános vita körébe tartozik.
Az első az, amire a képviselő úr már utalt. Mindnyájan tudjuk, és sok tekintetben közösen évek óta szorgalmazzuk egy nemzeti energiakoncepció megalkotását; ez minden egyes ágazati törvénynél előjött, előjött a gáznál és szükségszerűen előjön a villamosenergia-törvénynél. Amíg nincs egy egységes rendszer, amihez az ágazati szabályokat igazítani lehet, hiszen ezek a nagy energiarendszerek mind társadalmi, mind gazdasági hatásukban nagyon szorosan összefüggnek és összetartoznak, nagyon nehéz ágazati szabályozást, legalábbis hosszabb vagy középtávra megnyugtatóan megalkotni. Nagyon reméljük, hogy valóban a közeljövőben bejön az energiakoncepció és csak remélni tudjuk, hogy nem a kabáthoz a gombot, hanem akkor majd most a gombhoz a kabátot próbáljuk igazítani és akkor valahogy koherens lesz a szabályozás.
A másik, amely mind a törvény indokolásában, mind a szóbeli kiegészítésben, de az alelnök úr által említett számtalan konferencián is rendre elhangzott, gyakorlatilag versenyszituációt kell létrehozni. Ebben nincs vita, az a cél, hogy a gazdaság az élet ezen a területén is, hangsúlyozni szeretném, a kívánatos hatású verseny szabályai érvényesüljenek. Ugyanakkor a szabályozásnál és főleg egy jövőre szolgáló szabályozás bevezetésénél, nem lehet eltekinteni a piac jelenlegi állapotától. Én is végigültem ezeket a konferenciákat, a nézetek sok tekintetben egymással ellentétesek voltak, hiszen ilyen-olyan, mindegyike jó szándékú és előbbre vivő volt, de hát óhatatlanul egymással vitatkozó nézeteket hallottunk. Abban nagyon egyértelmű volt a vélemény, hogy ma egy keresleti piac van és nem kínálati piac, következésképpen a bevezetésnél, éppen annak sikere érdekében, fokozott figyelmet kell arra fordítani, hogy a fogyasztók - akár kis- és akár nagyfogyasztó - ne díjemelésként, ne áremelésként éljék meg, vagy erre visszavezethető áremelésként éljék meg ezt a szabályozást. Tehát piac kell, a piaci szabályokat ki kell alakítani, viszont a valóságot, a realitást is figyelembe kell venni. Ezt szolgálják egyébként, vagy ezt kívánnák szolgálni az átmeneti intézkedések, amelyekről már előbb volt szó, de ez a részletes vita körébe tartozik, úgyhogy engedelmükkel ebbe most nem megyek bele, ebben adunk be módosítókat.
A következő nagyon praktikus és tulajdonképpen nagyon kulturált megoldásként látszik, hogy a valós problémákat kikerüljük, aztán majd lesz vele valami, de hát ettől még ezek ott vannak. Azt elfogadom, hogy lehet HTM-ek szabályozása nélkül élni, viszont ettől még vannak. Nyomatékosan emlékeztetni szeretném elsősorban az előterjesztőt, hogy szó nincs rapid megoldásról, évek óta szó van ezekről, és évek óta szó van immáron - az Európai Unió, a magyar Versenyhivatal nagyon jelentős fellépését is figyelembe véve, és másfél- közel két évvel ezelőtt a Fidesz kezdeményezése is arról szólt -, hogy az ezek felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalásokat meg kell kezdeni. Tehát nem arról volt szó, hogy egy egyoldalú valamilyen rapid, az európai jogi fegyelemmel ellentétes magatartást tanúsítsunk, de azt teljes mértékben figyelmen kívül hagyni és nem csinálni semmit, az úgy gondolom, hogy nem egy jó megoldás. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a felmondásáról nyilvánvalóan megoszlanak a vélemények, tízszeres nagyságrendeket hallunk, ugyanakkor látjuk, hogy van egy európai gyakorlat, van a velünk együtt csatlakozott országok egynémelyikénél, ahol volt ilyen hosszú távú megállapodás, van erre egy gyakorlat. Tehát még azt sem lehet mondani, hogy valamilyen úttörő szerepet kell vállalni, és tulajdonképpen az érdekeinket is ismerjük, és azt sem mondjuk, hogy itt mindegyiknél teljesen egyformán kell eljárni, nyilvánvalóan, hogy megvannak a saját nemzeti érdekeink. Az, hogy nem veszünk róluk tudomást, azt nem tartom sem praktikus, se követhető megoldásnak.
Az általános vita körébe tartozik - és alelnök úr utalt rá -, hogy ugyan nem ennek a törvénynek a keretei között, de ezzel párhuzamosan a szomszédos számú javaslattal beadott, az állami vagyonról szóló törvényben, a javaslat foglalkozik a Magyar Villamos Művek Rt.-vel. Tudom, hogy nem annak az általános vitájáról van szó, de éppen azért, mert ebben az alapkérdésben évek óta úgy gondolom, hogy az ország számára hasznos konszenzus jött létre és működött, ennek a konszenzusnak a privatizációs szándékú, nem akarom a felrúgásra szót alkalmazni, de mindenesetre a félre tételét nem tartom egy jó dolognak semmilyen szempontból, tartalmilag sem. Úgy gondolom, hogy a nemzeti energiacég mind stratégiai, mind társadalompolitikai, mind kormányzati eszközként egy múlhatatlan dolog, ennek egy részleges privatizációjától - erre tényleg lehet alkalmazni - a rapid pénzszerzésen kívül az égvilágon semmi más okot nem látok. Ugyanakkor a mindenki számára szakmailag nagyon fontosnak tartott villamosenergia-törvény tárgyalására ez egy árnyékot vet, és nem tudunk szabadulni attól a kényszertől, hogy ezek között azért van valamilyen összefüggés, amit sem az írásbeli előterjesztés, sem a korrekt szóbeli kiegészítés nem tartalmaz. Tehát az általános vitában erre mi mindenképpen ki szeretnénk térni, mert nem értjük, hogy ezt egyáltalában miért kellett, és ha a kormány pénzszűkében van, ami számomra teljesen meglepő, akkor ezt miért pont most és így időzíti, ez nem jó.
Mindezek alapján mi az általános vitára való alkalmasságot nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a vitában elhangzottak egyértelműsítik, hogy erre a törvényre szükség van, azt természetesen minden frakciónak a joga eldönteni, hogy az általános vitára való alkalmasságnál hogyan, vagy mint gondolkodik. Úgy gondolom, hogy a kormány és a kormánypártok abban nyitottak, hogy továbbra is ebben a nagy ügyben egy konszenzusos eljárás menetében tudjuk a végső döntéseket meghozni, hisz nem rövid távú döntésekről van szó, és azt gondolom, hogy a magyar energiaszektorban nem volt nagyobb konfliktus - egy átmeneti időszak kivételével. Azt gondolom, hogy döntő volt, hogy végig konszenzusos megoldások tudtak az utóbbi időben születni a szabályozás tekintetében - remélem, hogy ez így lesz a következő időszakban is. Ezért az alelnök úrral egyeztetve a bizottsági módosítók előkészítésének esetleges fázisában - hisz mindkét oldalról volt ilyen típusú jelzés -, az albizottsági ülésen való megvitatás után a bizottság elé kerülve lehet a végső döntést, a kormánnyal egyeztetve majd meghozni.
Azt gondolom, nekünk is van még egy-két olyan tételünk, ami esetleg majd a részletes vitában vagy a módosítóknál szükséges - akár az egyetemes szolgáltató ki- belépés szabályozása -, mert milyen ajánlati kötelezettsége van annak, aki mondjuk, el akar nyerni tíz háztartást vagy nyolc családi házat; nem hiszek a piac mindenhatóságában e területen, tehát úgy gondolom, hogy érdemes ezt majd végiggondolni. Most egyetlen lehetőségünk van, az általános vitára való döntés.
Kérdezem, hogy ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) 14. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) 10. Többség és kisebbségi véleményre azt gondolom, hogy a bizottság vállalkozik.
Kérdezem, hogy kisebbségit ki kívánja mondani: Fónagy képviselő úr, a többségit Podolák úr fogja mondani.
Parancsoljon Kapolyi úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Fenntartom azt az álláspontomat, amit elmondtam, és nem tudom, hogy hol lesz arra fórum, ahol ezt el lehet mondani.
ELNÖK: Úgy gondolom, az általános vita során, az Országgyűlés plenáris ülésén elhangzottak után egy módosító, vagy ahhoz kapcsolódó elképzelések beterjesztése után a bizottság egy önálló részként lesz ezt képes megvitatni egy albizottsági előkészítés után. Nem látom azt ma, hogy abban a helyzetben volnánk, hogy ez alapján, amit elmondtál, abszolút döntést hozzunk, tehát egy ilyen jobb előkészítést szeretnénk ebben az ügyben, ha lehet.
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Én csak a módot szeretném.
ELNÖK: A módja egyértelmű. A plenáris ülésen el fog hangzani gondolom az általad elmondottak, és annak függvényében el kell gondolkodnia mindenkinek és egy albizottsági ülés, majd egy bizottsági ülés után a végső döntések meghozhatók és a Ház elé terjeszthetők, amennyiben a többség akarata érvényesül. Köszönöm szépen.
Köszönöm a kormánynak.
Az állami vagyonról szóló törvényjavaslat (T/3087. szám) (Általános vita)
A második napirend következik.
Markó Andrea szakállamtitkár (PM) szóbeli kiegészítője
Kezét csókolom szakállamtitkár asszony, öné a szó!
MARKÓ ANDRA szakállamtitkár (Pénzügyminisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak néhány szót szeretnék előrebocsátásképpen mondani a törvényről, és utána inkább majd a kérdésekre válaszolok.
Az új vagyontörvény megalkotásának legfontosabb célja az volt, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodást átláthatóbbá, hatékonyabbá tegyük, a jelenlegi jogi és szervezeti széttagoltságot megszüntessük és egy egységes jogszabállyal és egy egységes szervezettel egy hatékonyabb, átláthatóbb mederbe tereljük az állami vagyonnal való gazdálkodást.
A törvénynek az egyik legfontosabb célja az, hogy tartósan olyan vagyonelemek maradjanak az állam tulajdonában, amit nyomós gazdaságpolitikai vagy egyéb politikai környezetvédelmi, vagy kulturális, vagy bármilyen olyan egyéb cél indokol, amit a kormány gazdaságpolitikája, egyéb politikája fontosnak tart. Nagyon fontos és új üzenete a vagyontörvénynek az, hogy az állami vagyont a piaci értékén hasznosítsuk, minél inkább gátat vessünk az ingyenes használatnak. A jelenlegi helyzet az, hogy általában a költségvetési szervek ingyen használhatták az állami vagyont; természetesen a jövőben is megkapják erre a költségvetési fedezetet, de szeretnénk transzparenssé tenni, hogy a használt vagyon használati joga a piaci viszonyok között egyébként mibe kerülne.
A vagyontörvény kimondja, hogy az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlást ezen túl a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács fogja ellátni. Az állami vagyont és a Vagyongazdálkodási Tanács működését egy ellenőrzési bizottság fogja ellenőrizni; ez némiképp hasonlít ahhoz, ahogy most az ÁPV Rt. működik, bár már picit talán el is tér attól.
A Tanács a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül, illetve annak a munkaszervezetén keresztül működteti majd az állami vagyont, így megvalósul az az egységes szervezeti működtetés, ami ma most egy széttagoltságot mutat.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a kezelt állami vagyon el fog különülni a vagyongazdálkodó szervezetnek a saját vagyonától, elkülönített mérleget is fog készíteni az állami vagyonról az új szervezet. A szervezet felett a tulajdonosi jogokat a pénzügyminiszter fogja gyakorolni, ez hasonlít a jelenlegi helyzethez, a vagyonért ma is a pénzügyminiszter felelős.
Ennyit szeretnék mondani és várom a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Matolcsy urat illeti a szó!
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem kérdésem lenne, inkább egy javaslatom, és mielőtt megtenném, szeretnék visszanyúlni 1990-re, amikor is az akkori politikai elit, a kormány és maga Antal József miniszterelnök úr úgy döntött, hogy a nemzeti vagyongazdálkodást - akkor is így hívtuk - politikai konszenzus alapján határozza meg, ezért volt az, hogy az Állami Vagyonügynökségben az akkori parlamenti pártok képviselőit meghívtuk.
Most is az lenne a javaslatom elnök úr, hogy a nemzeti vagyonról, a jövőjéről, a vagyontörvényről, a nemzeti vagyongazdálkodásról politikai nemzeti konszenzus alapján döntsünk. Ez egy kicsit nehezebb, kicsit más eljárást igényel, de a külpolitikához és néhány más kérdéshez, például az energiapolitikához hasonlóan, gyümölcsöző lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy ebben a kormánypártok nyitottak egy együttműködésre, és felkérnénk szakállamtitkár asszonyt, tolmácsolja a miniszter úrnak azt az igényt, hogy a Gazdasági bizottságban megfogalmazódott, hogy egy konszenzusos eljárási menetben folyjék a törvény tárgyalása; úgy gondolom, hogy a tárgyalás folyamán mindenki véleményének a figyelembevételére is lehetőséget látunk.
Abban alapvetően egyetértés van, hogy az állami vagyongazdálkodás megreformálása szükségessé vált, eljött az idő, amikor érdemes áttekinteni, jogi és szervezeti rendszerekben is érdemes esetlegesen végiggondolni a hogyan tovább tekintetét. Tehát úgy gondolom, hogy Matolcsy úr arra utal, hogy a technikai megoldásokban is akár egy együttgondolkodás tudna létrejönni.
Azt gondolom, hogy az, hogy a mellékletben mi szerepel ma, ez a viták során így vagy úgy alakulhat, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően úgyis a parlamenti vita fogja a végső döntést ezekben az ügyekben meghozni és a parlamenti vita alapján a frakciók döntése. De akkor mindenképpen javaslattal élnénk abban, ha tolmácsolná szakállamtitkár asszony a miniszter úrnak, hogy akár egy kerekasztal formájában, akár egy további egyeztetési mechanizmusos tárgyalás menetében, a parlamenti vita során elhangzott vélemények értékelése és végiggondolása során a lehetőségét adjuk meg mindenkinek nyitottan; és ebben a bizottság azt hiszem, hogy egyértelmű álláspontot tud mondani, hogy igen, támogatja ezt az eljárási módot.
Kérdezem, hogy van-e ezek után észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor az általános vitáról való döntést azt gondolom, hogy meg kell hozni.
Podolák úr?
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Már elnézést, csak azért, hogy technikailag ezzel, ami itt fölvezetésre került a Matolcsy úr részéről és általad is, teljesen egyetértek. Csak ez a téma megy a parlament elé, és a parlament előtt véleményt kell mondani, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e, vagy sem.
Elnézést, ehhez ismételten kapcsolódnék, ami itt elhangzott. Én is úgy tartom és gondolom mindannyian így tartjuk, hogy ebben meg kell találnunk a konszenzust csakúgy, mint az energetikai kérdésekben. Nem hiszem, hogy ezen különösebb nagy vitát folytatnánk le, ami maga az előterjesztés megközelítése, ezen van javítanivaló. Ami a vitatott kérdés lesz, az az utolsó lap, már hogy a listára mi kerüljön föl. Úgy gondolom - ahogy elnök úr javasolta - menet közben alakuljon egy akármilyen bizottság, tehát ne egy ilyen hivatalos parlament által létrehozott bizottság, mert annak az a halála. Ennek a főbizottsága a Költségvetési bizottság; szerintem a Költségvetési és Gazdasági bizottságnak közösen kellene létrehozni egy ilyen operatív szűk csapatot, amelyik kezelné ezt a kérdést, ha ez így egyáltalán elfogadható.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megmondom őszintén én figyelemfelhívásnak szántam a miniszter úrnak és a bizottság tagjainak, hogy érdemes a konszenzusra való törekvésben ebben az ügyben egy intenzív együttműködés. Én egy picit azt gondolom, hogy bővebben kell végiggondolni, mint csak a mellékletet, de természetesen itt a technikai része, a szakma által létrehozott kerekasztalok. Én egyébként kimondottan a politikai pártok parlamenten belüli vitamechanizmusában látom, hogy a miniszter úr vezetésével frakciónkénti szakértők delegálásával folyna ennek a további konszenzusos előkészítése és elképzelhető, hogy akkor egy valódi nemzeti vagyongazdálkodással kapcsolatos álláspont tud végső soron kiforrni.
Azt gondolom, hogy ennek alapfeltétele, hogy a parlamentben a vita megkezdődjön, ehhez viszont az kell, hogy az általános vitára ez a törvényjavaslat egy alkalmasságot kapjon, mert alapvetően gondolom, hogy abban nincs nagyobb vita, hogy eljött az idő, amikor érdemes ezt a dolgot áttekinteni. Ehhez van egy alap, amit ma itt a kormány előterjesztett és úgy gondolom, hogy az alap jelentős részével nincs is vita. Azokban a részekben, ahol vita van, azt gondolom a frakciók parlamenten belüli együttműködésében, a miniszter koordinálásával - erre volt több példa az elmúlt években - nagyon sikeresen létrehozható egy olyan javaslat, ami végső soron elfogadható. Amennyiben ez nem tud létrejönni, akkor természetesen a kormányzó felelősség dominanciát tud élvezni.
Úgy gondolom, itt akár a mellékletek tekintetében nyitott lesz mindenki, nem hiszem, hogy ma az a fő kérdés; mert alapvetően úgy gondolom, hogy a jogi és szervezeti kérdések rendezése sokkal fontosabb ma, minthogy a mellékletekkel csináljuk. Tehát úgy gondolom, hogy alapvetően egy teljes törvényjavaslatról - kvázi frakciónkénti szakértők bevonásával - javasoljuk egy tárgyalási folyamat megkezdését, ami párhuzamosan megy az Országgyűlésben folyó vitával, ami természetes, mert a nélkül ez nem tud menni.
Amennyiben a bizottság ezzel egyetért, hogy ezt az üzenetet a miniszter úrnak elküldjük, akkor én erre kérek egy bólintást.
Fónagy úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Nem szándékoztam szólni, csak az ön hozzászólása generálta azt. Az állami vagyonról szóló törvény - és ebben önnek tökéletesen igaza van - messze túlmutat technikai eljárási vagy intézményi kérdéseken. Az állami vagyonról szóló törvény az állam szerepéről és felelősségéről és a szerepvállalásához és felelősségvállalásához szükséges eszköztárról szól. Tehát mesze nem arról van szó, hogy a mellékletben most éppen eladunk valamit, vagy nem; és megkockáztatom végső soron még csak arról sem, hogy ezt három intézmény intézi egyébként az elmúlt tízegynéhány évben kialakult módon, vagy egy, és hogy ezeknek a tevékenységét mennyire lehet racionalizálni.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy nem előtte vagy utána kell inni a teát, hanem helyette. Tehát a konszenzust nem a vita alatt vagy után kell létrehozni, hanem előtte. Ezért tisztelettel megköszönve az együttműködési szándékot, azt kérem, hogy ennek a társadalmi konszenzusnak a létrehozását a parlamenti általános vita, tehát a politikai döntéshozatali fázis előtt kíséreljük meg és nem menet közben, amikor már a technikai eljárás, ügyrendi kérdések mindenkit adott magatartásra szorítanak. Úgyhogy a célt tekintve úgy gondolom egyetértünk, a hozzávezető utat a magam részéről másként látom, ezért én a magam részéről ennek az általános vitára való bocsátását éppen a közösen szorgalmazott konszenzus miatt, nem tartom indokoltnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy értve Fónagy úr álláspontját, továbbra is a cél - egyetértésben, a parlamenti vita megkezdésével párhuzamosan a törvény jobbításának lehetősége - azt gondolom, hogy adott és elfogadható. A teljes konszenzus létrehozása illuzórikus ebben a tekintetben, de mindenképpen egy olyan megoldási mechanizmus, ami hosszú távon biztosítja minden tekintetben az állam vagyonával való gazdálkodást és egyetértve azzal, hogy ez bővebb, mint a melléklet, ezért ezen tárgyalássorozat megkezdésére felhívnánk a pénzügyminiszter úr figyelmét.
Most pedig azt gondolom, hogy csak akkor van ennek reális esélye, ha a parlamenti szakban az Országgyűlés a vitát megkezdi. Tehát úgy gondolom, hogy a vita megkezdése és annak folyamatában - erre már nagyon sok példa is volt, vissza is lehet venni, meg lehet állni, ha nem lehet módosítani, vagy ha nem tudjuk módosítókkal rendbe rakni - a beszélgetésnek egy feltétele van: az általános vita megkezdése, tudomásul véve, hogy ezt az ellenzék most nem támogatja azzal a megkötéssel, hogy értve, hogy fontos, de előzetesen kért volna egy egyeztetést, nem utólagosan. Úgy gondolom, hogy ezt a vitát ma nem tudjuk már nem megtörténtté tenni, hogy az előterjesztés megtörtént egyeztetés nélkül. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) 14. Ki nem? (Szavazás.) 8. Köszönöm szépen. Tartózkodott: Suchman képviselő úr.
Kíván-e előterjesztőt állítani a bizottság? (Podolák György: Muszáj.)
Abban azt gondolom, hogy a bizottság egységesen mondhatja azt, hogy az első helyen kijelölt bizottságban mondják el a frakciók az elsőkörös álláspontjukat, és akkor most nem jelölünk szószólót. Jó? (Egyetértés.) Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ez így akkor elfogadható mindkét oldalnak.
Köszönöm szépen, további jó munkát és akkor várjuk ezt a kezdeményezést. (Markó Andrea szakállamtitkár: Rendben.)
Köszönöm szépen. A 3. napirendi pont következik, módosító javaslatok megvitatása.
Márfai úr, kérem vegye át az ülés vezetését.
(Márfai Péter, a bizottság alelnöke átveszi az ülés vezetését)
MÁRFAI PÉTER (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat módosító javaslatait tárgyaljuk. A tárgyalás kapcsán 161 módosító javaslatot kell feldolgoznunk.
Üdvözlöm a kormány képviselőjét, illetve rögtön meg is kérdezem tőle, ugye jól tudom, hogy a Jánosi, Cser-Palkovics, Pető és Herényi urak által támogatott javaslatok mögött, a kiváló és tartalmas előkészítés okán, kormánytámogatás van?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): Köszöntöm a bizottság résztvevőit. Valóban a kormányzat álláspontja szerint ezen módosítók mögött támogatás van a kormány részéről.
ELNÖK: Megkérdezem a bizottság jelenlévő tagjait, ha felsorolom ezeket az ajánlási pontokat, akkor kérhetem-e egyben a bizottság támogatását ezen pontok kapcsán? (Szavazás.) Köszönöm szépen a bizottság támogatását.
Most egy hosszú számfelsorolás következik, a jegyzőkönyv számára jelzem, hogy átadom írásban is ezeket a számokat.
Tehát a Jánosi úr, a Cser-Palkovics úr, Pető úr és Herényi úr által alkotott módosító javaslatok ajánlási sorszáma a következő: 1-es, 4-es, 6-os, 8-as, 9-es, 10-es, 11-es, 13-as, 14-es, 15-ös, 17-es, 20-as, 22-as, 25-ös, 27-es, 31-es, 36-os, 38-as, 42-es, 44-es, 45-ös, 47-es, 50-es, 51-es, 53-as, 54-es, 58-as, 60-as, 66-os, 68-as, 70-es, 72-es, 74-es, 80-as, 81-es, 82-es, 85-ös, 92-es, 94-es, 100-as, 103-as, 105-ös, 107-es, 108-as, 113-as, 114-es, 117-es, 119-es, 120-as, 121-es, 122-es, 123-as, 125-ös, 126-os, 127-es, 128-as, 130-as, 131-es, 132-es, 133-as, 134-es, 136-os, 137-es, 138-as, 139-es, 140-es, 142-es, 143-as, 144-es, 146-os, 148-as, 149-es, 151-es, 152-es, 155-ös, 159-es, 160-as és a 161-es.
Tisztelt Bizottság! Ezen ajánlási sorszámok mögött kormánytámogatás áll. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e ezeket a javaslatokat. Aki egyetért, jelezze! (Szavazás.) Egyhangú támogatást kapott.
Varju László képviselő úr által alkotott módosító javaslatok ajánlási sorszáma a következő: A 2-es, 16-os, 19-es, 26-os, 65-ös és a 67-es számú javaslattal, lényegüket tekintve, a közigazgatással összefüggő lehetőséget kívánja megteremteni ebben a törvényben.
Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e ezt a javaslatcsokrot.
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja ezt a csoportot.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ugyanakkor egy érdekes gondolatsort vet fel, ami érdemes arra, hogy talán megtárgyaljuk. Azt mondom, hogy az egyharmadot legalább adjuk meg neki. Kérdezem, hogy a bizottság egyetért-e ezzel. (Szavazás.) Egyetértünk az egyharmaddal, tehát egyharmadot kapott.
Van még egy ilyen javaslatcsokor, ami két részre oszlik. Ez a Salamon és Lukács urak által beadott javaslatcsokor, ami tartalmát tekintve a digitális tartalomszabályozási törvény gondolatkörét hozza be és néhány más javaslatot is tesz; ez két csoportra oszlik: vannak összefüggő javaslatok és nem összefüggőek.
Az összefüggőeket felsorolom itt a 3-as javaslattal kapcsolatban, és ezt követően végigmegyünk a nem összefüggőkön, hiszen nem tudjuk technikailag elkerülni, bár logikai összefüggés ugyan lenne, de mégis nem tudok más módot erre; tehát nem tudok olyanfajta csoportképzési szempontot, amit az előbb felsoroltam.
Tehát dr. Salamon László és dr. Lukács Tamás képviselő urak javaslata a "digitális tartalomszabályozási törvényben" fogalomkört hozná be a javaslatkörbe. Ez a javaslat a 3-as számot kapta ebben az ajánlásban. Ez összefügg: a 7-es, 21-es, 28-as, 29-es, 39-es, 40-es, 41-es, 43-es, 52-es, 56-os, 61-es, 63-as, 75-ös, 76-os, 79-es, 89-es, 91-es és 97-es ajánlási pontokkal, amelynél még van egy 57-es, amelyet véletlenül kihagytam, ami szintén szerepel az összefüggések között.
Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e a 3-as számú javaslatot az összefüggéseivel együtt.
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy egyharmadot ad-e neki. (Szavazás.) Egyharmadot ad neki a bizottságunk, tehát később is tárgyalhatunk ezekről.
Most nem tudjuk elkerülni azt, hogy a felsorolásban nem szereplő összefüggéseket nem tartalmazó javaslatokat egyenként eldöntsük.
5. számú javaslat dr. Salamon és Lukács úr javaslatai.
A kormány álláspontja!
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot adunk neki.
A 12-es számú javaslat: dr. Salamon és Lukács képviselő urak javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A következő a 18. számú javaslat: dr. Salamon és Lukács képviselő urak javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A következő a 23. Salamon-Lukács javaslat.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
24. Salamon és Lukács képviselő urak javaslata.
Kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 30-as dr. Salamon és dr. Lukács képviselő urak javaslata.
Kérdezem a kormány álláspontját!
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot adunk neki.
A 32. dr. Salamon és dr. Lukács úr javaslata.
A kormány álláspontja?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot adunk neki.
33-as Salamon és Lukács urak javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Uraim?
Parancsoljon képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Nem akarom húzni az időt, csak ahol tényleg nyelvtani kiigazítás van, arra tetszenek tudni valamilyen magyarázatot adni, hogy miért nem tetszenek támogatni, mert egyszerűbb lenne a világ - ragozási hibák.
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): Több módosító érkezett több ugyanolyan körben és vannak, amelyek szakmailag esetleg helyesebben vagy jobban vannak megfogalmazva, és azt támogatta a kormány.
ELNÖK: Köszönjük. Mehetünk tovább? (dr. Fónagy János: Igen.)
34-es Salamon és Lukács úr javaslata.
Kormány álláspont?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot adunk neki.
35. számú javaslat.
A kormány álláspontja?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot adunk neki.
37. számú javaslat.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot adunk neki.
46-os a következő a 29. oldalon.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
48-as következik. A kormán y?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 49-es javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
Az 55-ös számú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Az 57. számú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
59-es javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 62. számú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
64. számú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 69. sorszámú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 71-es javaslatot, ami összefügg a 73-assal?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 77-es Márfai Péter javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 78-as számú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 83. számú javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 86-os javaslatot?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 87. számú javaslatot a kormány, ami összefügg a 88-assal?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 90-es dr. Salamon László és dr. Lukács javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Uraim! (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 93-ast a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
95-ös Márfai javaslat, összefügg a 96-ossal.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság ezt a két javaslatot, mert ezek összefüggnek: a 95-ös és a 96-os.
A 98-ast a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
Lukács úr egyedüli javaslata a 99-es, amely összefügg az 104, 106, 112, 141, 145, 150, 150, 154, 156, 157 és 158-as pontokkal.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott mind.
A 101-es következik: Salamon úr és Lukács úr együttes javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 102-est a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 109-es javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 110-es Lukács javaslat. A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 111-es javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 115-ös Lukács úr javaslata.
A kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 116-os javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 118-as javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 124-es javaslatot a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem kapott támogatást.
A 129-est, Lukács úr javaslatát?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kap.
A 135-öst a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nincs támogatás.
A 147-est a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Ez értelemzavarónak tűnik, nem támogatja a bizottság.
A 153-as Lukács úr javaslatát a kormány?
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 154-es, a 156-os, a 157-es és a 158-as is összefüggésben volt.
Tisztelt Bizottság! Feldolgoztuk a 161 elemű ajánlást.
Köszönöm a kormány képviselőjének a részvételét, köszönöm a bizottságnak az építő támogatást és megoldásokat.
(Puch László, a bizottság elnöke visszaveszi az elnöklést Márfai Péter alelnöktől.)
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló általános vitára térünk. Minden képviselő megkapta írásban. Egy nagyon rövid felvezetést kérek.
A kormány, önöké a szó!
Erhart Tibor (PM) szóbeli kiegészítője
ERHART TIBOR (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Erhart Tibor vagyok a Pénzügyminisztérium képviseletében. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az önök előtt levő törvényjavaslat a Nemzeti Bank elnökének a kezdeményezésére és a két apparátus közös munkájával készült el. A fő célja, hogy a monetáris döntéshozatalt hatékonyabbá tegye és egyúttal a Jegybank szervezeti működési feltételeit is korszerűsítse. Ennek keretében a Monetáris Tanács létszáma csökken, a nemzetközileg irányadónak tekintett hasonló helyzetű országok tekintetében irányadónak tekintett 5-7 főre; az igazgatóság jogkörét teljes egészében az elnök veszi át a továbbiakban; a közgyűlés: egyszemélyes részvénytársaság lévén, megszűnik, részvényesi jogait a pénzügyminiszter gyakorolja a törvény értelmében.
A 2006. évi konvergencia-jelentések értelmében megfogalmazott észrevételre, az Országos Betétbiztosítási Alapnak nyújtandó hitel feltételei konkretizálásra kerültek, amelyben rögzítésre kerül, hogy a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával nyújthat csak hitelt a Jegybank az OBA-nak.
Lényegében ezek voltak a fontosabb elemek, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy maga a belső szervezeti rend tekintetében való változás egy ésszerűsítés irányába hat és azt hiszem, hogy maga a tanács létszámának a csökkentése is akár ellenzéki támogatást is élvezhet, hisz nem élvezte a bővítés sem annak idején az ellenzék támogatását.
Kérdezem, hogy ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) Egyhangúlag a bizottság javasolja. Köszönöm szépen. Előadót nem kíván állítani. Köszönjük szépen.
A következő napirendi pont a Fejlesztési Bankról szóló törvénymódosítás.
Úgy gondolom szintén egy picit technikai módosítás, a tőkebefektetés és a közös befektetésekhez való technikai részek átvezetése, de ha még ezen kívül kíván valamit megjegyezni, akkor öné a szó!
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítője
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban a lényeget emelte ki a törvénymódosításból. Ez a módosítás alapvetően lehetővé teszi, hogy az MFB a különböző fejlesztési és kockázati tőkebefektetéseit részben alapszerűen kezelje, továbbá újból meghatározásra kerülnek azok a társaságok, amelyekben az MFB 100 százalékos tulajdoni hányadot birtokolhat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Akkor az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság. Ki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A következő napirendi pont: a fogyasztói árkiegészítésről általános vita.
PM, parancsoljon, öné a szó!
Azt gondolom, hogy a vasúti tarifák és az autóbusz tarifák egységesítésével kapcsolatos törvényi szabályozás és a kedvezmény átalakításával kapcsolatosan van a szabályozásban részletesen törvényi előterjesztés. Jól gondolom?
Vicze Klára (PM) állásfoglalása
VICZE KLÁRA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem kíván-e valaki kérdést feltenni az előterjesztőhöz? (Nincs jelzés.) Nem.
Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. (Szavazás.) Egyhangúlag a bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Az államháztartásról Szabó Lajos képviselő úr önálló indítványa.
Szabó képviselő úr nincs jelen, ennek ellenére a kormányt kérdezem, hogy támogatja-e az általános vitára való alkalmasságot?
Koleszár Katalin (PM) állásfoglalása
KOLESZÁR KATALIN (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urak előtt van, a kötelezettségvállalással kapcsolatos szabályozásról szól gyakorlatilag egy nagyon rövid előterjesztés, amit a képviselő úr tett. Köszönöm szépen.
Általános vitára alkalmas? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az általános forgalmi adóról, szintén képviselői önálló indítványként a Költségvetési bizottság tárgysorozatba vette a mai ülésén. (dr. Beczkay Edit főtanácsadó: Nem érkezett meg az előadó, a következőt nem lehetne?.) Az általános vitára való alkalmasság tekintetében azt gondolom, hogy ezt előadó nélkül is képes a bizottság eldönteni. (dr. Beczkay Edit: A Költségvetési bizottság még nem döntött a tárgysorozatba-vételről.)(A bizottság tagjai jelzik, hogy nem kapták meg.) Nem kaptátok meg? Egy pillanat, akkor mindjárt előkészítik a kollégáim.
Akkor a 9-es napirendre mennénk, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara. Kapcsolódó módosító indítványok tárgyalása, a május 29-én lezárt tervezet.
1-es Hankó Faragó képviselő úr javaslata!
A kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2-est összefüggésben a 6-os, 13-assal.
A kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 3-ast a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 4-est, összefüggésben az 5-össel. A kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A 7-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, a 5-öst nem tudjuk támogatni ebben a formájában.
ELNÖK: A 4-est támogatta, az összefüggésben van az 5-össel. Itt nincs ebben a formájában.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Elméletileg ez két önálló módosító volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 5-öst nem támogatja a bizottság.
A 4-es támogatja, az 5-öst nem támogatja a bizottság.
A 6-os: Göndör, megvolt a 2-esnél.
A 7-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 8-ast a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefüggésben van a 11-essel. (Szavazás.) Egyharmada támogatja a bizottságnak.
A 9-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 10-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság (Szavazás.) Támogatja.
A 11-es: a 8-asnál megvolt az egyharmada.
A 12-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 13-as: a 2-es, 6-osnál támogatott volt.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A 14-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatva. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 15-öst a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 16-ost a kormány a 17-essel összefüggésben?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 17-est a kormány?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 18-ast?
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Az is támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
PANKUCSI ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Még egy dolgot hadd mondjak, hogy a kormány, ha minden igaz most tárgyal róla, ez tárca álláspont tudott csak lenni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A 10. napirendi pont: szak- és felnőttképzés, módosító javaslatok. Van-e kormány? (Nincs jelzés.)
Visszatérünk a 8-asra, tehát Vidorné Szabó Györgyi és Molnár Albert képviselők önálló indítványára. Azt javaslom, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntsünk.
(Szavazás.) Egyhangúlag döntött a bizottság, általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm szépen.
Van foglalkoztatási jogviszony vagy szak- és felnőttképzés kormányunk? (Nincs jelzés.) Három perc szünetet rendelek el.
Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó módosító indítványok.
Úgy kezdődik, hogy 1. Gúr Nándor-Rózsa Endre.
Kormány?
DR. BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Dr. Bánsági Györgyi szakmai főtanácsadó vagyok, támogatjuk a módosítót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2-es: Vas János módosítóját a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
3-ast: Bernáth Ildikó módosító indítványát a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
4-es: Kiss Ferenc képviselő úr indítványát a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
5-öst a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
6-ost: Bernáth Ildikó módosító indítványát a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
6-ost a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 7-est: Bernáth Ildikó módosító indítványát a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
8-as, Bernáth Ildikó módosító indítványát a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
9-es, Bernáth Ildikó módosító indítványát a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
10-est a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
11-est a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
12-est a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
13-ast a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
14-est a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
15-öst a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
16-ost a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
17-est a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
18-ast a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
19-est a kormány?
BÁNSÁGI GYÖRGYI (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Köszönöm szépen. Tudunk-e olyat, hogy nem tárgyalta a bizottság; kíván-e a bizottság előterjeszteni vagy bármely tagja valamit. (Nincs jelzés.)
Akkor a szakképzés maradt vissza, ahogy megérkezik a kormány képviselője, a bizottsági ülést folytatjuk. Köszönöm.
(Szünet 10.15-től 10.25-ig.)
A május 29-én lezárt módosítókról tárgyalunk.
1. Zsigó képviselő úr módosító javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem politikai az ügy, tehát azért merem nektek mondani, hogy kell-e egy gondolatjel -"érdek-képviselet" vagy érdekképviselet, azért, mert ha politikai tartalma van, akkor azt gondolom, hogy érdemes.
A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
2-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 3-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. (Márton Attila jelentkezik.)
ELNÖK: Bocsánat, a 3-asnál?
Tiéd a szó!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Eleve az, hogy várakoznia kellett a bizottságnak, ezt előrevetítettük a tegnap esti plenáris parlamenti vita során is, hiszen a módosító indítványok benyújtásának határideje az a tegnapi késő délután volt, valamikor féltizenegykor zártuk az általános vitáját ennek a törvénytervezetnek; nem csodálkozom, hogy a kormány részéről nem volt elegendő idő a reggeli órákban, hogy kialakítsa az álláspontját és kicsivel később tudtuk ezt kezdeni.
Ami a dolog lényegét érinti. Mi támogatjuk a térségi integrált szakképző központok működését, hiszen két-három kistérség területét lefedő gazdasági térségeken belül ez megfelelőképpen tudja összehangolni a szakképzés intézményi hátterét és a pénzügyi erőforrásokat is megfelelően tudja összpontosítani.
Ugyanakkor nem tudjuk támogatni a regionális fejlesztési bizottság létrehozását, ugyanis kiemeli a szakképzés fejlesztését a természetes gazdasági környezetből egy közigazgatási régió szintjére, amely el fogja távolítani a tényleges döntési szinttől, a gyakorlati szinttől a szakképzés fejlesztésének a lehetőségét.
Ezért terjesztettünk elő egy olyan módosító indítványcsomagot a 3-as, 4-es, 28-as, 31-es, 34-es, 36-os, 38-as, 42-es, 43-as, 47-es, 49-es pontokban, amely azt javasolja, hogy ne jöjjenek létre ezek a regionális szakképzési bizottságok, amelyek meglehetősen el fogják távolítani a tényleges érdemi döntést magától a gazdasági térségtől, ahol a munkaerő-piaci igényeket figyelembe véve kellene a fenntartóknak, illetve a gazdasági szereplőknek meghozni a döntést. Ez jelenleg jól működik, ha ezt onnan kivesszük, eltávolítjuk, akkor legfeljebb a politikai alapon történő pénzalapoknak, forrásoknak az osztogatására kerülhet sor, de semmiképpen nem fogja javítani a szakképzés jelenlegi színvonalát.
ELNÖK: Észrevétel?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Annyit szeretnék megjegyezni, hogy a regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2001 óta működnek; ebben a törvénycsomagban a szerepük fogalmazódik kissé újra, és éppen annak érdekében fogalmazódik újra a szakképzésük álláspontunk szerint, mert a törvény célja, illetőleg remélhetőleg az ez által megvalósuló szerepet indokolja.
ELNÖK: A képviselő úr figyelmébe ajánlom, hogy a munkaerőképzésben lehetnek többletelőnyök; ma már a túl kis térségek nem biztos, hogy előnyösen képesek a szakmunkásképzésben az igényeket megfogalmazni, de úgy gondolom, hogy ezt a vitát, ezt az anakronisztikus vitát ne folytassuk most le.
A 3-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 4-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Tessék, ellenzéki módosító indítványt támogat a kormány.
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bocsánatot kérek az iróniáért.
ELNÖK: A 4-est nem. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
Az 5-öst a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Azért mégis megvan, amit vártam. Köszönöm szépen.
A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 6-ost a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez technikai megint, fogalmazási, egyetlen érdemi változás nincs benne? Vessző, ráépülés, egymásra-épülés.
A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 7-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 8-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 9-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 10-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 11-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja a 15-össel összefüggésben.
A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 12-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
13-ast?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
14-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 15-ös megvolt.
A 16-ost a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 17-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 18-ast?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 19-est? Összefügg a 22-essel.
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 20-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 21-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja.
A 22-es megvolt. A 23-ast?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Szintén technikai módosító. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 24-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Szintén: szolgáltatnak, készítenek szó különbség van, döntsétek el.
A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
A 25-öst a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 26-ost a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatjuk.
A 27-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
A 28-ast?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 29-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 30-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
A 31-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
32-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Igen, ez érdemi. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 33-ast?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
34-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 35-öst a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
36-ost?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 37-öst a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 38-ast?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada.
A 39-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 40-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 41-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 42-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 43-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 44-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 45-öst a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 46-ost?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szintén nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 47-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 48-ast a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
A 49-est?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
Az 50-est a kormány?
HORVÁTH ÉVA DR. (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Tudunk-e olyat, a képviselő urak, kívánnak-e előterjeszteni? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. A bizottsági ülést berekesztem, további kellemes napot.
(Az ülés befejezésének időpontja:10 óra 37 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné