GIB-34/2007.
(GIB-58/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. szeptember 5-én, szerdán, 10.00 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

A bizottság részéről*

Megjelent*

Helyettesítési megbízást adott*

Meghívottak részéről*

Hozzászólók*

Megjelentek*

Elnöki megnyitó*

A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységről (2006. január 1.-december 31.) szóló beszámoló (J/3359. szám); általános vita*

Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) előterjesztése*

Kérdések, vélemények*

Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) válaszai*

Az elnök összefoglalója*

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéhez rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozati javaslat (H/3434. szám)*

Alexa György (MSZP), a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése*

Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról*

A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám); általános vita*

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*

Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám); általános vita*

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám); módosító javaslatok megvitatása*

A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám); módosító javaslatok megvitatása*

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3162. szám); módosító javaslatok megvitatása*

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3030. szám); módosító javaslatok megvitatása*

Egyebek*


Napirendi javaslat

1.a) A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységről (2006. január 1.-december 31.) szóló beszámoló (J/3359. szám)
(Általános vita)
b) A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységről (2006. január 1.-december 31.) szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)

2.Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéhez rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozati javaslat (H/3434. szám)
(Lendvai Ildikó, Alexa György (MSZP), dr. Navracsics Tibor, Koszorús László (Fidesz), Herényi Károly, Almássy Kornél (MDF) és dr. Nagy Andor (KDNP) képviselők önálló indítványa)

3.A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám)
(Általános vita)

4.Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám)
(Általános vita)

5.A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

6.A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

7.Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3162. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

8.A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3030. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)

9.Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke

Podolák György (MSZP) alelnök
Márfai Péter (MSZP) alelnök
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Latorcai János (KDNP) Deák Andrásnak (KDNP)
Dr. Kálmán András (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Szántó János (MSZP) Lakos Imrének (SZDSZ)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz) megérkezéséig Márton Attilának (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa)
Deák Ferenc osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Nagy Albertné dr. Kuthy Kinga vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Cs. Nagy Anikó vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Hudák Annamária jogi referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Alexa György (MSZP), a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke

Megjelentek

Dr. Deli Betti elnök (Közbeszerzési Döntőbizottság)
Havasi Tibor főtitkár (Közbeszerzések Tanácsa)
Hudik Zoltán főcsoportfőnök (Állami Számvevőszék)
Jártas Ágnes számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Balkay Attila tanácsadó (Állami Számvevőszék)
Kelemen F. Balázs (Állami Számvevőszék)
Dr. Tunyogi László elnök (Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége)
Dr. Krausz Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Jobbágy Zsuzsa főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szabados Ilona vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Hiller Márta (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Molnár Imréné vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Deák Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Mészáros László (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal)
Dr. Palotás Anna (Nemzeti Fejlesztési Hivatal)
Dr. Imre Katalin (Nemzeti Fejlesztési Hivatal)
Kapocsi Géza (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Varga Marina irodavezető (Holland Nagykövetség)
Dr. Pethő Tünde Gabriella (Magyar Országgyűlés)


(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 4 perc)

Elnöki megnyitó

PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, meghívott vendégeinket.

Az őszi ülésszak első bizottsági ülését megnyitom. Az írásban előzetesen megkapott napirendi pontok tárgyalását javaslom a bizottságnak. Kérdezem a bizottságot, van-e ezzel kapcsolatosan észrevételük. (Nincs ilyen jelzés.) Köszönöm szépen.

A napirend elfogadását követően egyetlen módosításra mégis szükség lesz. Mégpedig arra, hogy hétfőn egy rendkívüli bizottsági ülés keretében tudjuk az 1. napirendi pontunk b) pontját megtárgyalni, mert a költségvetési bizottság csak egy későbbi időpontban fogja elkészíteni a határozati javaslatot, erről kollégáim most tájékoztattak. De hétfőn úgyis lenne bizottsági ülésünk, úgyhogy 11.30-as kezdésben gondolkodnánk, ha a bizottság tagjai többségének ez megfelel. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.

Ennek a kiegészítésnek a figyelembevételével megkezdjük a bizottsági ülést.

A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, illetve a beszámolási időszakban végzett tevékenységről (2006. január 1.-december 31.) szóló beszámoló (J/3359. szám); általános vita

Tisztelettel köszöntöm Berényi urat, aki az 1. napirendi pontban a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos előterjesztést jegyzi. Kérem az elnök urat, tájékoztasson bennünket.

Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) előterjesztése

BERÉNYI LAJOS elnök (Közbeszerzések Tanácsa): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az írásos beszámolóhoz, amelyet július 15-én nyújtottunk be, mindössze három rövid kiegészítést szeretnék tenni.

Az első, hogy ez a 2006. évről szóló beszámoló. 2006-ban a közbeszerzések értéke Magyarországon minden eddiginél magasabb volt, az egyszerű eljárásokkal együtt elérte a 2000 milliárd forintot, ami az egyébként ugyancsak magas 2005. évhez viszonyítva is több mint 20 százalékos növekedést jelent. A növekedés fő motorja a beruházások, az infrastrukturális beruházások voltak. A beruházások részaránya az összes közbeszerzésen belül 50 százalékot ért el. Ugyancsak nőtt a szolgáltatási közbeszerzések értéke, viszont csökkent az árubeszerzések értéke, összhangban a kiadások csökkentésével, ami már az év második felében jelentkezett.

Szeretném hozzátenni, hogy 2007-re az eddigi statisztikai adatok alapján azt tudom a bizottságnak elmondani, hogy nem várható a 2006-os nagyságrendű közbeszerzési érték. A mi számításaink szerint az egyszerű eljárásokkal együtt legföljebb 1500 milliárd forintos szint prognosztizálható. Ennek három oka van: az egyik, hogy az infrastrukturális beruházások közbeszerzési pályázatai csökkentek ebben az évben. A másik, hogy a következő években dinamizáló, európai uniós támogatásokkal összefüggő közbeszerzési eljárások valószínűleg csak az év második felében indulnak be, és a jövő évben jelentkeznek elsősorban, hiszen általában először a támogatási szerződést kell megkötni, és azt követi a közbeszerzési pályázatok kiírása. A harmadik pedig, hogy az ismert költségvetési szigorító intézkedések következtében az áruvásárlások és a szolgáltatások, részben a beruházások értéke csökkenni fog.

Ami még a 2006-os helyzettel kapcsolatosan kiemelendő ezen a rendkívül magas értéken belül, az az, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiemelten figyeli a kis- és középvállalatok pozícióját a közbeszerzési pályázatok elnyerésében. Mi rendszeresen foglalkozunk ezzel, útmutatókat adunk ki, ajánlásokat teszünk, hogy jobban tájékozódhassanak a kis- és középvállalatok. Ami a 2006-os helyzetet illeti, az egyszerű eljárások tekintetében praktikusan a kis- és középvállalatok nyerik el a pályázatok döntő részét. Az európai uniós értékhatáros, valamint a nemzeti értékhatáros beszerzésekben a pályázati darabszám tekintetében körülbelül kétharmadot ők visznek el, ezen belül, meg kell mondani, elsősorban a középvállalatok. Ugyanakkor ami a beszerzések értékét illeti, abban visszaesés volt relatíve 2005-höz képest. Azért mondom, hogy relatíve, mert értékben kis növekedés volt, de tény, hogy az össz közbeszerzési értéken belül a kis- és középvállalatok beszerzéseinek az értéke 34 százalékra csökkent. Ez összefüggésben van azzal is, hogy különösen a nagy állami vállalatok olyan közbeszerzési pályázatokat írnak ki, ahol egyrészt összevonják a közbeszerzési értéket, másrészt olyan követelményeket támasztanak, aminek általában a kisvállalatok nem tudnak megfelelni, tehát alvállalkozóként vesznek részt ezekben a beruházásokban.

A másik dolog, amelyet külön figyelemmel kísérünk, minthogy vita van róla, ez a külföldi székhelyű vállalatoknak a részesedése a magyar közbeszerzésekben. Ez a közbeszerzési pályázatok darabszámát tekintve tavaly 2 százalékot ért el, értékben viszont 19 százalékot, ami azt jelenti, hogy a külföldi székhelyű vállalatok kis értékű közbeszerzési pályázatokon általában nem is indulnak, csak a nagyobb értékű pályázatokon, ott viszont jelentősebb pozíciót szereztek 2006-ban. Hozzáteszem, hogy 2007-ben az eddigi adatok szerint sokkal kevesebb pályázaton indultak el, mint 2006-ban.

A második kérdéskör, amire szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, ez a jogszabályi környezet. 2006-ban - ez már hagyomány és tradíció - a közbeszerzési törvény számos alkalommal módosult, változott. Ezek közül kötelező érvényű módosítás volt az európai uniós új irányelvek átvezetése tavaly év elején a magyar közbeszerzési törvénybe, ezt követően azonban egyedi esetekben is számos módosítás történt. Én természetesen tudom azt, hogy a közbeszerzési jogban, mindenekelőtt az EU-s kötelezettségek átvétele és a hazai tapasztalatok alapján gyakran kell, gyakrabban kell változtatni a jogszabályokat, mint esetleg más jogszabályok esetében. Azonban a Közbeszerzések Tanácsának az a véleménye, hogy a további módosításokat, ha erre kötelezettségeink nincsenek, akkor alaposabb előkészítés után, lehetőleg hosszabb folyamatban kellene előkészíteni és bevezetni, mert ilyen módon az állandó változtatás azt jelenti, hogy különösen az önkormányzatok, a kis- és középvállalatok rendkívül nehezen tudják követni ezeket a jogszabályváltozásokat. A Közbeszerzések Tanácsa ugyan rendszeresen közzéteszi az éppen aktuális közbeszerzési törvényt a Közbeszerzési Értesítőben és a honlapunkon, de emellett is azt tapasztaljuk, hogy évente több százan fordulnak a Közbeszerzések Tanácsa titkárságához, hogy a közbeszerzési törvény alkalmazásával kapcsolatosan állásfoglalást kérjenek, hogy hogyan értsék az egyes törvénymódosításokat, illetve változásokat.

A harmadik kiegészítésem a jogorvoslati eljárásokra vonatkozik. A közbeszerzési szabályozás egyik lényeges eleme, hogy jogorvoslatra van lehetőség. Ez a jogorvoslati gyakorlat az elmúlt tíz évben változatlan intézményi rendszerben működött. Az európai uniós, más nemzetközi szervezetekkel ezt a gyakorlatot, amelyet Magyarország vezetett be, hogy államigazgatási eljárásban közbeszerzési döntőbizottság vizsgálja meg a jogorvoslatokat, ezt követően a szakmai felülvizsgálat a Fővárosi Bíróságnál, illetve az ítélőtáblánál lehetséges, ezt mi bevált gyakorlatnak tekintjük. Ami a 2006-os számokat illeti, csökkent a jogorvoslatok száma a 2005-ös, egyébként nagyon magas, ezres nagyságrendről 850-re, ami még ugyancsak magasnak tekinthető. Megjegyzem, hogy ha hatékonyabb békéltetési eljárás működne, ez is csökkenthető lenne. A 850 jogorvoslati eljárásnak mintegy 38 százalékában született elmarasztaló határozat, 150 esetben a döntőbizottságnak meg kellett semmisíteni az eljárás eredményét vagy a pályázati felhívást. Azonban ez a döntőbizottsági, viszonylag gyors döntési kör - legalábbis a bíróságokhoz képest, hogy 30 napon belül döntést hoznak -, az ilyen megsemmisítések azt jelentik, hogy az ajánlatkérő választhat, hogy reparálja a határozatát, tehát új döntést hoz vagy új pályázatot ír ki. Mi tehát ezt a jelenlegi jogorvoslati rendszert olyannak tekintjük, ami a jogviták eldöntésében is, az ellenőrző tevékenységben is a közbeszerzési folyamatok során fontos szerepet játszik.

Az Európai Unió a közeljövőben új jogorvoslati irányelveket vezet be, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament már elfogadott, s egyébként a magyar kormány is elfogadta, az Európai Tanács pedig valószínűleg ősszel hozza meg a végleges határozatot, azután kell ezt átültetni a nemzeti joganyagba. Ennek a változtatásnak a lényege, hogy szigorodnak a jogorvoslati irányelvek, s ennek egyik eleme például az, hogy a jogorvoslati eljárás első szakaszának lezárása előtt szerződést nem lehet kötni, és az elsőfokú jogorvoslati kérelem, Magyarországon a döntőbizottság esetében, ha jogorvoslati eljárás van, köteles minden esetben ideiglenes intézkedésként fölfüggeszteni az eljárást a jogorvoslati eljárás lezárásáig. Tehát a jelenlegihez képest ez elég szigorú rezsimet jelent. Ezért úgy gondoljuk, hogy a jogorvoslati szabályozással kapcsolatos mindenfajta egyéb elképzelést akkor lenne célszerű áttekinteni, amikor ezeket az irányelveket átültetjük a magyar jogrendszerbe.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kérdezem az IRM képviselőjét, kíván-e szólni. (Nincs ilyen jelzés.) Nem, köszönöm.

A képviselő urakat illeti a szó, kérdések, vélemények egyben. Deák képviselő úr!

Kérdések, vélemények

DEÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Közbeszerzési Döntőbizottság, ha a tevékenysége során visszaélést tapasztal, akkor bírságot szab ki vagy büntetést - nem tudom, ezt hivatalosan hogyan hívják. A véleményére vagyok kíváncsi, hogy ezeknek a büntetési tételeknek a megemelése vagy a szankciók szigorítása a fellebbezések számát nem csökkentené-e, vagy esetleg nem tenné-e tisztábbá a közbeszerzési eljárást. Hiszen jó néhány esetben lehet gyanakodni, hogy nem tévedésből, hanem szándékosan követte el a kiíró a szabálytalanságot.

ELNÖK: Köszönöm. Göndör képviselő urat illeti a szó.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Urak! Képviselőtársaim! Számomra mindig nagy élményt jelent, akik régóta részt vesznek a bizottságban, tudják, hogy mindig sokat foglalkozom a közbeszerzéssel, és annak jogszabályi változtatásában is érint - idézőjelbe teszem - az a "vád" is, amit az elnök úr mondott, hogy időnként sok a változtatás, de ennek mindig oka van.

Én üdvözlöm ezt a jelentést, és arra biztatom önöket, hogy fogadjuk el, és ajánljuk a Ház figyelmébe ezt elfogadásra. Valóban, egy rekordév a 2006. év, amelyről a beszámoló szól. Nem fogom megismételni a számadatokat - ilyen is van. Nyilván a gazdasági környezet hozta ezt, és sikerült ezt így megoldani.

Örömmel nyugtázom, hogy a döntőbizottság döntéseit a bíróság nagy súllyal helyben hagyja, megerősíti. Ez azt jelenti, hogy az eljárása során korrektül jár el. Nem ide tartozik, de kiemelem, ami végre egy korábbi döntésünknek a visszaigazolása, hogy az ítélőtábla bekerülése a rendszerbe még tovább gyorsította ezt a folyamatot. Tehát tényleg van lehetőség arra, hogy ha valaki kifogást emel, akkor megfelelő jogorvoslatot kaphasson rövid időn belül.

Elfogadom - ahogy már mondtam -, hogy többször változtattunk, de ez szükséges. Talán mindenki egyetért velem abban, amikor először megalkottuk a törvényt, tudtuk, hogy az állami megrendelésekért folytatott verseny kíméletlen lesz, és óhatatlanul mindig körüllengi majd a korrupció gyanúja vagy a korrupció vádja, és ez ellen valamit tennünk kell. Ugyanakkor a bizottság mindig tett nekünk javaslatot arra, hogy hol és merre lépjünk, hol van joghézag, de jogalkotóként valahogy egyensúlyoznunk kell, hogy átlátható is legyen, kellően rugalmas legyen, mert a vállalkozói oldal, az önkormányzati oldal viszont mindig azt mondja, hogy túl hosszú az az idő, amit egy közbeszerzés lebonyolításával el kell töltsenek; ők tehát az időre hivatkoznak, de a rendszernek ugyanakkor tisztának is kell lennie.

Három dolgot szeretnék kiemelni, és azt gondolom, ebben egyetértünk, s ezzel erősítem is a jelentésben lévőket. Az egyik a fedezetlen pályázatok indítása. Ez tényleg nagyon szoros összefüggésben van a körbetartozásokkal, a kisvállalkozások nehéz helyzetével. Úgyhogy itt még valamit tennünk kell, talán itt, bizottsági szakban; lehet, hogy a plenáris ülésen erről már nem célszerű beszélni, a sajtóban pedig semmi körülmények között. De én kiérzem a jelentésből, érdemes foglalkoznunk azzal, hogy a kis- és középvállalkozásainkat hogyan tudjuk helyzetbe hozni. Elfogadva azt az általános elvet, hogy itt verseny van és egységes pályázat, de igenis, a hazai kis- és középvállalkozások számára valamilyen lehetőséget kell találnunk, hogy tényleg érdemben tudjanak részt venni egyes közbeszerzési eljárásokban.

S ami nekem kifejezetten tetszik - ezt hagytam a végére -, nagyon kíváncsian várom azt a tanulmányt, amely a korrupcióellenes dologról fog szólni. Én ezt támogatom, s ahogy mondom, kíváncsian várom, mert azt gondolom, ebben megint lesznek olyan gondolatok, amelyek lehetővé teszik, hogy a közbeszerzésről szóló törvényt tovább finomítsuk és tovább javítsuk.

Még egyszer mondom, elnök úr, javaslom, hogy fogadjuk el. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szanyi képviselő úré a szó.

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Bizottság! Szeretnék picit kapcsolódni Göndör képviselő úr elhangzott szavaihoz, jóllehet, nekem általában vannak azért erős fenntartásaim a közbeszerzések világát illetően, mert ugyan sok mindent megold, de legalább annyi problémát keletkeztet is. Itt kiemelném azt, hogy ez azért a nagyok műfaja, tehát a kis- és középvállalkozások nem igazán nézik saját pályának ezt a közbeszerzési világot. Ilyen értelemben úgy érzem, hogy a jogszabályalkotónak van bőven teendője.

Ugyanakkor személy szerint is szeretném kifejezni tényleges nagyrabecsülésemet Berényi úrnak és kollégáinak, mert végül is az általuk működtetett intézmények és testületek azon kevés kivételek számát gyarapítják, amelyek azt sugallják az emberek számára, hogy azért Magyarországon vannak még működőképes testületek, sőt mi több, hatékonyan működő testületek. Arról nem is beszélve, hogy saját munkájukon túlmenően azért nem kevés tanulságot is elénk tártak ebben a vonatkozó jelentésben.

Én azt javaslom a bizottságnak, hogy azon túlmenően, hogy itt iparszerűen elfogadjuk a jelentést, ezen túlmenően azért minimum szóban vállaljunk valamiféle erkölcsi kötelezettséget arra nézvést, hogy megszívleljük ezeket a tanácsokat, és kezdünk is vele valamit, nehogy következmények nélkül maradjanak azok a jó szándékú felvetések, amelyek ebben a jelentésben foglaltatnak. S ez bizony azt is jelenti, hogy valóban nem apránként, hanem egy nagy levegővel az elkövetkezendő időszakban - most mondok egy hozzávetőleges reális időt: úgy a jövő év végéig - azért egy jelentős ráncfelvarrást kellene csinálni a közbeszerzési jogszabályokon, pontosan annak érdekében, hogy ez a világ mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen. S ha szabad itt egy utolsó mondat erejéig ezt mondani: olyanná varázsolni a közbeszerzési törvényünket, hogy az valóban a magyar emberek, a magyar vállalkozások érdekében tudjon hatékonyan működni, és azt a nem túl kellemes állapotot el tudjuk kerülni, amely szerint Magyarországon a közbeszerzés alapvetően a külvilág paradicsoma.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szatmáry úr?

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is csatlakozom a szocialista képviselőtársaimhoz abban a tekintetben, hogy ebből az anyagból - azzal kiegészítve persze, hogy jó anyag - számomra a legfontosabb tanulság a kis- és középvállalkozásoknak, illetve a nemzetközi székhelyű cégeknek az aránya a hazai közbeszerzésekből. Azt gondolom, abban egyetérthetünk, hogy természetesen a piac elsődlegességét elfogadva, a magyar jogalkotók számára is elsődleges, hogy az állami-önkormányzati pénzek elköltését elsősorban a hazai cégeknek próbáljuk, amennyiben erre lehetőség van, biztosítani, már csak azért is, hogy a profit itt maradjon.

Azt gondolom, a kedvezőtlen tendencia, még ha ez nem is számszerű, de kiolvasható ebből az anyagból. Ami lényeges, mint például a külföldi székhelyű ajánlattevőknél a 17. oldalon olvasható, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások, ha nem is jelentősen, de növelték a részesedésüket a közbeszerzések értékéből, ennek okául főleg a tárgyalásos eljárások növekedését jelöli meg az anyag. Ez egyértelműen kormányzati terület, mert az értékhatár, amelyet az anyag is jelöl, hogy mi fölött lépnek be igazából a külföldi székhelyű vállalkozások, ezek olyan összegek, hogy általában a kormányzati kiadásokhoz köthetők. Az anyag ugyancsak említi akár az átláthatóság tekintetében a PPP-beruházások területét, ami ugyancsak módosításra szorul.

Azt gondolom, hallgatva itt szocialista képviselőtársaimat is, mindenképpen szükséges lenne, éppen az anyagban leírtak miatt, valóban a hazai vállalkozások, mind a belföldi székhelyű és azon belül a kis- és középvállalkozások érdekeinek figyelembevételével valamilyen módon ezt a közbeszerzési törvényt elővenni, és természetesen az uniós és egyéb jogszabályok tekintetében úgy átalakítani, hogy megpróbáljuk helyzetbe hozni ezt a hazai réteget.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Baráth Etele képviselő úr kért még szót.

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Mindenki elmondott mindent, úgyhogy rendkívül rövid leszek, de mint aki Berényi úrral elég hosszasan dolgozott együtt az európai uniós pénzfelhasználás területén, és sok küzdelmünk is volt közösen, közös cél érdekében, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni a közbeszerzési törvényt, szeretném azt elmondani, hogy azt hiszem, nagyjából lejárt az a türelmi idő, amit szabtunk a sok-sok változtatás után, hogy most legyen egy kis nyugalom és béke. Én is azzal értenék egyet, hogy a következő fél évet nagyon intenzíven arra kellene fordítani - és csodálkozom, hogy Szatmáry úr nem szólalt meg ebben az ügyben -, hogy a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel közösen kellene leülni, mindazt a gondot végigbeszélni újra és újra, mint amit a kollégáim itt elmondtak, a kis- és középvállalkozások szerepétől kezdve a nemzetközi székhelyű szervezeteken keresztül.

Fölhívom arra a figyelmet, hogy bár most van egy beruházási lendületcsökkenés, de 2008 vége, 2009-10 környékén iszonyatos torlódás fog bekövetkezni, hiszen az n+2 szabályból adódóan a most előkészület alatt állók össze fognak torlódni egy adott, nagyon rövid időszakban. S ha közben változik a jogorvoslati rendszer, és közben az még nehezíti is tulajdonképpen, időben legalábbis eltolja a lehetőségeket, akkor itt nagyon kemény forrásvesztésről is szó lehet, amennyiben nem vagyunk képesek megtalálni egy rugalmasabb eljárási rendet arra az időszakra.

Azt is tudom, hogy itt különbséget kellene tenni a kiemelt beruházási rendszerek és e között, hiszen ott már a jogorvoslati rendszerben is sikerült elérni egyfajta gyorsítást, de az általános eljárásokban még mindig nem.

Összefoglalóan: én is javaslom megköszönni és elfogadni a jelentést, azt a munkát, ami eddig készült. De én azt javasolnám itt inkább, hogy egy olyan munkacsoport álljon fel, amely a törvényhozói, a gazdasági érdek-képviseleti szervek és a Közbeszerzések Tanácsa, a bizottság szakértői között újra megindítaná ezt a munkát az igazságügyi tárca képviseletével vagy irányításával, amely szükséges ahhoz, hogy két év múlva ne nézzünk szembe nagyon komoly gondokkal. Nem akarom forintosítani, de az eddigi információim alapján ez nagyon-nagyon keményen, az egész magyar gazdaságot érintő komoly, súlyos problémahalmazzá fog válni másfél éven belül.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Berényi úr!

Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa) válaszai

BERÉNYI LAJOS elnök (Közbeszerzések Tanácsa): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt köszönöm az észrevételeket, amelyek a jelentéssel kapcsolatosan elhangzottak, és a javaslatok többségével is egyetértek.

Ami a kérdéseket illeti, Deák András úr kérdésével kapcsolatosan: valóban van lehetőség a magyar közbeszerzési törvényben bírság kiszabására. A döntőbizottság gyakorlata és a bírósági gyakorlat is azonban az, hogy a jogorvoslati eljárás elsősorban reparáló jellegű. Ennek az a lényege, hogy ha még nem írták alá a szerződést, akkor egy eljárásmegsemmisítés vagy egy felhívásmegsemmisítés lehetőséget ad arra, hogy viszonylag gyorsan megszüntessék a szabálytalanságokat. Ha már aláírták a szerződést, általában akkor alkalmazza a döntőbizottság is a bírságot, hiszen akkor már nem reparálható az elkövetett jogszabálysértés. 2006-ban egyébként 380 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság. A mértékek tekintetében azt is figyelembe vette - gondolom, hiszen a döntőbizottság egy szakmailag független, önálló szervezet a tanács mellett -, hogy nagyon sok olyan kis önkormányzatról van szó, amelyek elkövetnek szabálytalanságokat, valamint kisebb szervezeti egységek, ahol egy nagyobb mértékű bírság a testület egész gazdálkodását nagymértékben nehezítené.

Göndör képviselő úr észrevételeivel egyetértek. Ami a jogszabály-változtatásokat illeti - s ezt többen fölvetették -, a tanács úgy gondolja, hogy alapos előkészítés után, más törvényekkel összehangoltan, kohéziót megteremtve nézzük meg, hogy az európai uniós jogszabályok betartása mellett - hiszen az jelentős mértékben befolyásolja a pozíciókat - hogyan lehetséges egyszerűbbé, átláthatóbbá tenni az egész közbeszerzési jogi szabályozást. Ezen belül a jelentés foglalkozik azzal, hogy jelentős lemaradások vannak például az elektronikus közbeszerzés bevezetése területén, és minthogy egyébként is, amire utaltam, hogy új jogorvoslati irányelveket fogad el az Európai Unió, azt a nemzeti joganyagba át kell ültetni, ezt egyszerre meg lehetne valósítani, amikor alaposan át lehetne tekinteni az egyszerűsítést. A tanácsnak például az a véleménye, hogy jelentős egyszerűsítés lenne, ha a három rezsimet, az európai uniós értékhatáros, a nemzeti értékhatáros rezsimet, valamint az egyszerű eljárásokból az utóbbi kettőt esetleg összevonnánk, ha nem is 2008-tól, mert 2008-tól ez már költségvetési okokból aligha lehetséges, de 2009-től erre lehetőséget látunk.

A kis- és középvállalatok kérdését többen fölvetették. Mi ezzel egyetértünk. Mi támogattuk a körbetartozásokkal kapcsolatos országgyűlési javaslatokat és végül is azt a törvénymódosítást, amelyik több törvényt érintett és elfogadta az Országgyűlés. De egyetértek a felvetésekkel, hogy ez a jogszabályváltozás önmagában azért nem oldja meg a kis- és középvállalatok pozícióját. Itt alapvető kérdés például az, hogy a közbeszerzési eljárást akkor is el lehet indítani, ha nincs fedezet. Ebben jelentős vita volt mindig és maradt is, azt hiszem. S ami a közbeszerzési törvényt illeti, mi azzal messzemenően egyetértünk, és jelenleg is folyik ilyen tárgyalás, hogy egy ilyen központosított adatbázis tekintetében, különösen a kis- és középvállalatok számára tegyük lehetővé az adatokhoz való jobb hozzáférhetőséget, s ezen kívül további lehetőségeket is föl lehet tárni.

Szeretném azt is elmondani, részben kapcsolódva a kis- és középvállalatokhoz, részben pedig az önkormányzatokhoz is, hogy a tanács nagyon nagy súlyt helyez a képzésre, oktatásra. Sikerült elérni, hogy a közbeszerzési referensképzés országosan elfogadott képzési formává vált. Csak tavaly 1800-an szereztek ilyen közbeszerzési referens diplomát. A 2004-es törvény, tehát az új törvény bevezetése után, amelyik a független közbeszerzési tanácsadókról rendelkezett, azt kell mondjam, hogy eddig több mint 600 ilyen tanácsadó bejegyzésére került sor, ahol meglehetősen szigorú követelmények vannak, és ezek a tanácsadók megítélésünk szerint a következő időszakban, különösen ami az európai uniós támogatásokkal összefüggő beszerzéseket illeti, nagyon sokat segíthetnek a közbeszerzés szereplői számára.

Szanyi Tibor úrnak is köszönöm az észrevételét. A kis- és középvállalatokkal kapcsolatosan én egyetértek azzal, hogy akár jogszabály-alkotási, akár egyéb vizsgálati formában induljon egy további munka. Ez sajnos egy olyan terület, ahol nemzetközi vita is van. Az Európai Bizottság mindeddig mereven ellenállt, és nem fogadja el, hogy eltérő szabályozás legyen, tehát például hazai kis- és középvállalatok számára. Ugyanakkor ismert, hogy az Egyesült Államokban és részben Franciaországban olyan kezdeményezések vannak, hogy ezeket a javaslatokat forszírozzák, de ez nyilván hosszabb időt vesz igénybe. De azt kell mondjam, hogy azért a mi saját jogszabály-alkotási rendszerünkben és főleg a jogalkalmazás területén amikor az ajánlatkérők a pályázati felhívásokat kiírják, eleve lehetőségük lenne sok esetben arra, hogy jobban helyzetbe hozzák a kis- és középvállalatokat.

Ami Szatmáry úr észrevételét illeti, tulajdonképpen az előzőekhez kapcsolódóan ilyen értelemben ezzel is egyetértek.

Amit Baráth Etele képviselő úr mondott, osztom azt a véleményt, hogy itt az Új Nemzeti Fejlesztési Tervvel összefüggésben 2008-2009-ben lesz a csúcs a közbeszerzési eljárások kezelése területén. Úgy gondoljuk, hogy megfelelően felkészíthetők a közbeszerzési szereplők erre az időszakra, és a Közbeszerzések Tanácsa ezen a területen is kész mindenfajta együttműködésre az illetékes szervezetekkel, mindenekelőtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és más szervezetekkel.

Köszönöm szépen.

Az elnök összefoglalója

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt, úgyhogy engedjék meg, hogy összefoglaljam a vitát.

Úgy gondolom, hogy a hagyományoknak megfelelően egy nagyon színvonalas anyagot kaptunk. Ezért nemcsak elnök úrnak, hanem kollégáinak is köszönet és a döntőbiztosoknak is, hogy ilyen áttekintést tudnak adni az előző évi munkáról, s ezzel picit előre is mutatnak a következő időszakra.

Egyetértek abban Berényi úrral, hogy a kiírók felelőssége döntő a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásában. Azt gondolom, nem kizárólagosan a jogszabályi lehetőségek a korlátok, hanem sok mindenre szükség van.

Úgy gondolom, amit Baráth úr mondott, az egy járható út, a törvény átfogó módosításához - hiszen több észrevétel van az előterjesztésben is - érdemes végiggondolni egy önálló, csak és kizárólag a törvénnyel foglalkozó, nem a részekbe belenyúlva és az összhangok esetleges nem megteremtésével egy ilyen munkacsoport létrehozását, akár a gazdasági bizottság, a kormány részvételével, és úgy gondolom, ez itt talán még egy konszenzuskeresés lehetőségét is magában hordja.

Az elektronikus közbeszerzési technikák elterjesztése kölcsönös érdekünk lehet, és kölcsönös érdek lehet az is, hogy az uniós jogharmonizáció keretében a legoptimálisabb, a nemzeti érdeknek megfelelő átvételek és nemzeti szabályozások tudjanak létrejönni.

Több felvetés is elhangzott ma is és az elmúlt időszakban a bizottságban az ügyvédi lehetőségek tekintetében. Úgy gondolom, ezt is érdemes végiggondolni, hogy ez milyen módon lehetséges, és ha hozzányúlunk a törvényhez, akkor ennek milyen új szabályozási lehetőségét teremtjük meg. Hiszen Göndör úr többször utalt rá, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság szempontjából ennek döntő szerepe lehet, és azt gondolom, hogy a közbeszerzések, akármilyen helyzetben is, de mindig biztosítják valamilyen módon a nyilvánosságot. Úgy gondolom, hogy ez fontos, az uniós pénzek felhasználásában pedig elkerülhetetlen lesz, hogy egy hatékony, úgynevezett kontrollmechanizmus működjön, mert az esetleges tévedéseket az Unió nagyon súlyos milliárdokkal képes büntetni ebben a nagyságrendben.

Úgy gondolom, ez az összefoglaló nagyjából fedi a bizottság véleményét. Akinek ebben esetlegesen más véleménye van, most még jelezheti. (Nincs ilyen jelzés.) Nincs ilyen, köszönöm szépen.

A költségvetési bizottságot tájékoztatjuk erről az összefoglalóról, és hétfőn a határozati javaslat tárgyalásakor a végső álláspontunkat kialakítjuk.

Nagyon szépen köszönöm önöknek a közreműködést, további jó munkát kívánok.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Mielőtt lezárom a napirendi pont tárgyalását, szavazást kérek az általános vitára való alkalmasságról. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag megszavazta az általános vitára való alkalmasságot.

Javaslom, hogy ha Göndör úr az összefoglaló szellemében vállalja, és ezzel az ellenzéki képviselők is egyetértenek, akkor a bizottság véleményét ismertesse a plenáris ülésen. (Egyetértés.) Köszönöm szépen.

Köszönöm az együttműködést, a napirendi pont tárgyalását lezárom.

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéhez rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozati javaslat (H/3434. szám)

A 2. napirendi pont egy tárgysorozatba-vétel: a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéhez rendelkezésre álló határidő meghosszabbításáról szóló határozati javaslat. Ez egy többpárti előterjesztés. Van-e itt valaki az előterjesztők képviseletében? Alexa úr, parancsoljon! Nagyon rövid indokolást kérek, hiszen képviselőtársaimnak lehetősége volt nagyjából megismerni ezt az előterjesztést.

Alexa György (MSZP), a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése

ALEXA GYÖRGY (MSZP), a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Üdvözölöm a bizottság tagjait; valóban, csak röviden.

Márciusi parlamenti döntés alapján, áprilisi kezdettel dolgozott a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság, bár úgy pontos, hogy dolgozik. Kilenc ülést tartottunk, több kihelyezett, az alelnökök részvételével tartott megbeszélést, békéltetőtestületek, regionális fogyasztóvédelmi szervezetek számára. Készül a bizottság jelentése és készülnek a bizottság javaslatai is.

Ezúton is szeretettel meghívom a bizottság tagjait a holnapi fogyasztóvédelmi konferenciánkra, amelyet itt, a Felsőházi teremben tartunk. Most már 260 jelentkező birtokában azt mondhatom, hogy a fogyasztóvédelemmel akár hivatalosan, akár civilként foglalkozók ott fölvonulnak.

Azért kérem a bizottságtól a bizottságunk határidejének meghosszabbítási lehetőségét, mert munkánk során azt a tapasztalatot szereztük, hogy van még teendő ezen a területen. Szeretnénk meghallgatni a fogyasztók további nagy csoportjait elérő képviselőket a versenyszférából. Úgy látjuk, hogy a hatósági oldalról nagyon kedvező a fogadtatása a bizottság létének. A fogyasztóvédelemmel foglalkozók, amellett, hogy elismerik akár a gazdasági bizottság eddigi tevékenységét a fogyasztóvédelem kapcsán, úgy gondolják, hogy lehet egy önálló eseti bizottságban nagyobb teret adni ennek a témának, erre egy újabb fórumot teremteni.

Kérem a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, mivel többpárti az előterjesztés, képviselőtársaim egy fejbólintással jelezzék, hogy egyetértenek az előterjesztővel.

Szavazás a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról

Szavazást kérek a tárgysorozatba-vételről. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.

S akkor mindjárt az általános vitáról is dönthetünk, hiszen azt gondolom, annak megfelelően, amit Alexa úr elmondott, ez egy kiemelkedően fontos tartalmú terület. (Szavazás.) Mindenki egyetért vele, köszönöm szépen. A bizottság tehát egyhangúlag általános vitára is alkalmasnak tartja a tárgysorozatba-vétel mellett. Köszönöm szépen.

A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám); általános vita

A 3. napirendi pont következik: a kisajátításról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előterjesztésében. A bizottság tagjai megkapták a törvényjavaslatot, megismerhették az alkotmánybírósági véleményt, az szerepel az indoklásban.

Kérdezem a képviselő urakat, van-e kérdésük az előterjesztőhöz. (Nincs ilyen jelzés.) Van-e vélemény? (Nincs.)

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Kérdezem, ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 14. Ki nem ért egyet? (0) Tartózkodott? (11) 11 tartózkodás. Köszönöm szépen, 14-11 arányban a bizottság általános vitára való alkalmasnak ítélte az előterjesztést.

Köszönöm az előterjesztő képviselőjének a közreműködést.

Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám); általános vita

A 4. napirendi pont következik: egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítás. Az FVM képviselője Deák Ferenc úr. Kérdezem, van-e olyan, amit a leírtakon kívül szeretne elmondani.

DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nincs, köszönöm.

ELNÖK: Nincs, köszönöm szépen. Kérdezem képviselő urakat, van-e kérdésük az előterjesztőhöz vagy észrevételük. (Nincs ilyen jelzés.) Úgy gondolom, az általános vitában a törvénykezési menetbe régóta beillesztett jogszabály készült el, amely a magyar nemzeti érdekeket jelentősen szolgálja.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Kérdezem, ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal. (Szavazás.) Köszönöm szépen, 14. Ki nem ért egyet? (0) Tartózkodott? (11) 11 tartózkodás. Köszönöm szépen, 14-11 arányban a bizottság általános vitára való alkalmasnak ítélte az előterjesztést.

Az első helyen kijelölt bizottság az agrárbizottság, amelyik majd részletesen fogja ezt tárgyalni. Köszönöm szépen.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám); módosító javaslatok megvitatása

Az 5. napirendi pont következik: termőföld. Itt módosító javaslatokról való tárgyalás kezdődik. A képviselő urak előtt ott van az augusztus 30-ával lezárt ajánlás.

Az 1. pont Járvás képviselő úr módosító javaslata. Kérdezem a kormány képviselőjét.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Kérdezem a képviselő urakat; a javaslat összefügg a 2. és 4. pontokkal. (Szavazás.) Nincs támogatása, egyharmadot sem kapott. Köszönöm szépen.

A 3. pont Farkas Imre képviselő úr javaslata.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nincs támogatása, egyharmadot sem kapott.

A 4. pontról szavaztunk.

Az 5. pont Örvendi képviselő úr javaslata.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.

6. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

7. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

8. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

9. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

10. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Ez összefüggésben van a 11. ponttal. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

12. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

13. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Kíván-e valaki bizottsági javaslatot előterjeszteni? (Nincs ilyen jelzés.) Tud-e valaki olyan módosító javaslatról, amelyet tárgyalnunk kellett volna, de nem tárgyaltunk? (Nincs ilyen jelzés.) Nem, köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom.

A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám); módosító javaslatok megvitatása

A következő napirendi pont: a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Előttünk van az augusztus 31-én lezárt ajánlás, ebből dolgozunk; úgy tudom, a környezetvédelmi bizottság részéről lesz bizottsági módosító indítvány is.

Az első a környezetvédelmi bizottság előterjesztése, amelyik a 34. §-ról szól. Kérdezem a kormány álláspontját.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Az 1. pont Bagi képviselő úr módosító indítványa. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Csomagban lehet tárgyalni a 2. pontot, amelyik összefüggésben van a 16., 17., 18., 19., 21., 24., 26., 27., 28., 29., 31., 33., 34. módosító javaslatokkal, ami az ajánlásban szerepel, valamint az 5., 6., 7., 9., 12., 15., 16., 18., 19., 25., 27. és 28. pontokkal. A kormány álláspontja?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság tagjai? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott az összes általam felsorolt indítvány.

A 3. pont Farkas Imre képviselő úr indítványa; az egyetemleges tulajdonosokat egyetemlegesen terheli, az "egyetemlege" szót kihagyná. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

4. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A 8. pont következik, Bagi képviselő úr módosító indítványa, ingatlan-földügyi hatóság - azt gondolom, ez egy technikai kérdés. A kormányt kérdezem.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A 10. pont Ángyán és Bagi képviselő urak indítványa. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Itt házszabályszerűségi problémák is vannak. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 11. pont Kispál képviselő úr indítványa.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: Tessék, ellenzéki képviselő módosító indítványát is támogatja a kormány! (Derültség.) A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, köszönöm szépen.

A 13. pont Jakab és Bagi képviselő urak indítványa. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 14. pont Bagi képviselő úr indítványa. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 17. pont következik, Farkas képviselő úr indítványa. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A 20. pont Bedő Tamás képviselő úr módosító indítványa. Kormány?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 21. pont Herbály képviselő úr indítványa.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.

A 22. pont Örvendi képviselő úr módosító indítványa.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: Márton képviselő úr?

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm. Azt szeretném megkérdezni a tárca képviselőjétől, hogy miért nem támogatják ezt. Hiszen itt nem valami spekulatív eljárásról van szó, hiszen tulajdonképpen az egész módosító javaslat arról szól, hogy azok, akik valóban tulajdonosai egy adott területnek, gazdasági létesítményt, gazdasági építményt, egész egyszerűen tanyát építhessenek a területükön, és ezért ne kelljen járulékot fizetni. Ez egy teljesen természetes, normális dolog, és az lenne a jó, ha minél több ilyen gazdasági jellegű építmény, épület létrejönne. Miért kell ezt sújtani? Miért nem lehet befogadni ezt a módosító javaslatot? Erre lennék kíváncsi, hogy mi az igazi indoka ennek.

ELNÖK: Öné a szó.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A szabályozás célja a termőföld védelme és a termőföld más célú hasznosításának a visszaszorítása. Itt is jó pár kivett kör van, nem szeretnénk ezt tovább bővíteni.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság szavazni fog az észrevételek után. Ki támogatja a 22. indítványt? (Szavazás.) A többség, köszönöm szépen.

A 23. pont Herbály képviselő úr indítványa.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Gondolom, ugyanaz az indok, mint az előbb. És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

24. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A 29. pont következik.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: Mi a különbség ebben az összefüggésben? Mert ahogy látom, ez egy nyelvtani pontosító indítvány: sorozással - sorolással.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A hatályos termőföldtörvényben is sorozás szerepel, ez a szakkifejezés, így helyes a szakma szerint.

ELNÖK: Akkor, azt gondolom, a bizottság nem támogatja - vagy az urak mégis úgy gondolják, hogy ezt át kellene írni mindenhol? (Többek: A másikban sincs jól! Sorozás a katonaságnál van.) Akkor viszont az összefüggései több törvény átírását indokolnák. Döntsük el! Kérem a bizottságot, szavazzon a 29. pontban Bagi képviselő úr indítványáról, a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja. Köszönöm szépen; ez összefüggésben volt a 30. ponttal.

A 31. pont összefügg az 50. és 51. pontokkal. Kérdezem a kormányt.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Azt hiszem, ez nem indokolt, mert indokoltabb az eredeti szöveg, hiszen az egy tágabb mozgásteret biztosít a mindenkori kormánynak. Kérdezem, ki ért egyet. (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A 32. pont következik.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

33. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

34. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

35. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

36. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

37. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

38. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

39. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

40. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 41. pont Farkas képviselő úr indítványa, összefüggésben a 43. és 45. pontokkal.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

42. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

44. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 46. pont Kékkői képviselő úr indítványa.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 47. pont Bagi képviselő úr indítványa.

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

48. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

49. pont?

NAGY ALBERTNÉ DR. KUTHY KINGA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.

A többi pontról már szavaztunk. Tud-e valaki olyanról, amiről tárgyalnunk kellett volna, de nem tettük? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom.

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3162. szám); módosító javaslatok megvitatása

A következő napirendi pont az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló módosító javaslatok megvitatása. Az FVM részéről dr. Nagy Anikó van jelen.

Az 1. pont Czerván és Örvendi képviselő urak módosító indítványa, a falugazdász-hálózatról szól. Kormány?

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 2. pont Herbály képviselő úr módosító indítványa. Kormány?

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

A 3. pont Herbály képviselő úr indítványa.

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szintén támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

A 4. pont Kékkői képviselő úr hasonló indítványa.

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

Az 5. pont Herbály képviselő úr indítványa.

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

A 6. pont szintén Herbály képviselő úr indítványa.

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

A 7. pont Medgyasszay képviselő úr indítványa.

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.

A 8. pont Herbály képviselő úr indítványa.

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

9. pont?

DR. CS. NAGY ANIKÓ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szintén támogatja a kormány.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.

Köszönöm szépen. Tud-e valaki olyanról, amiről tárgyalnunk kellett volna, de nem tettük? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs, köszönöm szépen. A napirendi pontot lezárom.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3030. szám); módosító javaslatok megvitatása

A 8. napirendi pontra térünk rá: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényjavaslat egyetlen módosító javaslatának megtárgyalására.

Kérdezem a kormány képviselőjét Tatai-Tóth András képviselő úr indítványáról.

DR. HUDÁK ANNAMÁRIA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egyelőre tárcaálláspontot tudok mondani: nem támogatjuk.

ELNÖK: A tárca nem támogatja. A képviselő urak átolvassák, megnézik, vagy rábízzuk az oktatási bizottságra, és most azt mondjuk, hogy a tárca álláspontjával értünk egyet? (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen, a bizottság tehát nem támogatja ezt a módosító indítványt. Az oktatási bizottság a kormányálláspont ismeretében részletesen fogja majd megtárgyalni. Köszönöm szépen.

Az "egyebek" közt van-e valakinek észrevétele? Tessék parancsolni!

Egyebek

NAGY SÁNDOR (Fidesz): Bocsánat, elnök úr, szeretnék valamit megkérdezni. A megkapott anyagban szerepel ez az úgynevezett Heller-program. Véletlenül van az anyagok között, vagy mihez köthetjük ezt? Nagyon jó, tehát félreértés ne essék, csak nem tudjuk mihez kötni.

ELNÖK: Elárulom, hogy én is csak itt láttam most, szerintem véletlenszerűen. A tájékoztatólistára akarták föltenni a kollégáim, és így mindenki megkapta. Szerettük volna, hogy a szokásnak megfelelően bárki megnézhesse, ezért kiosztásra került; szerintem jó, hogy kint van. Köszönöm szépen.

Kíván-e valaki még valamilyen észrevételt tenni? (Nincs ilyen jelzés.)

Képviselő urak, hétfőn bizottsági ülést tartunk 11.30-kor.

A mai bizottsági ülést lezárom. Köszönöm szépen.

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 7 perc)

 

Puch László
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea