GIB 37/2007.
GIB 61/2006-2010.
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. szeptember 12-én, szerdán, 9.40 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló T/3659. számú törvényjavaslat - általános vita *
Szentpétery Emese (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
Szentpétery Emese (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) *
Szabados Gábor (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal) *
További hozzászólások *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése *
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló T/3470. számú törvényjavaslat *
Módosító javaslatok megvitatása *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3039. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
A termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Dr. Borbély Attila úr - az ÁPV Zrt. felügyelőbizottságának elnökévé történő kinevezése előtti - meghallgatása az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 14. § (3) bekezdése alapján *
Dr. Csapodi Pál (Állami Számvevőszék) kiegészítése *
Dr. Borbély Attila bemutatkozása *
Egyebek *
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám)
Általános vita)
2. Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
3. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke és
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Márfai Péter (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP) Deák Andrásnak (KDNP)
Gazda László (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Szentpétery Emese főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Szabados Gábor elnök (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Deák Ferenc osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Borbély Attila, az ÁPV Zrt. felügyelőbizottsága elnökjelöltje
Dr. Csapodi Pál, az Állami Számvevőszék főtitkára
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 40 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! A bizottsági ülést megnyitom. A képviselő urak előre írásban megkapták a napirendre tett javaslatot, amelynek kapcsán két változást javaslok, amennyiben a bizottság tagjainak nincs előterjesztendő kapcsolódó módosító indítványuk. Az első, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz nem érkezett általunk tárgyalandó módosító javaslat. Kérdezem, hogy van-e valakinek ezzel kapcsolatosan esetleg előterjesztése. (Senki nem jelentkezik.) Nincs, köszönöm, akkor az 5. napirendi pont törlését fogom kérni. A 6. napirendi pont, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatos törvényjavaslattal azonos a helyzet. Kérdezem, kíván-e valaki ezzel kapcsolatban bármit előterjeszteni. (Senki nem jelentkezik.) Nem, akkor a 6. napirendi pont napirenden maradására sem tennék javaslatot.
Kérdezem tehát a bizottság tagjait, hogy az 5. és a 6. napirendi pont törlésével elfogadják-e az előterjesztett napirendet. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangúlag elfogadtuk.
Az időrend kapcsán szeretnék egy olyan felhatalmazást kapni, hogy Borbély Attila úr, az ÁPV Zrt. javasolt felügyelőbizottsági elnöke meghallgatását akkor tudjuk megkezdeni, amikor megérkezett a jelölt, aztán folytatnánk a napirendi pontok tárgyalását, amennyiben még erre szükség lesz. Amennyiben ezzel egyetértés van, akkor egy ilyen időrendet javaslok. (Általános helyeslés.) Köszönöm szépen.
Akkor az 1. napirendi pontunk következik... (Zúg, elnémul, majd újra működik a hangosító berendezés.) Újra működik, köszönöm szépen. A kormány képviseletében köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból Szentpétery Emesét... (Szentpétery Emese bólint.) Köszönöm szépen, azt hittem, hogy az úr lesz az előterjesztő képviselője. Megkezdjük az általános vitát.
Kérem a kormány képviselőjét, hogy egy rövid felvezetőt mondjon az ügyben.
Szentpétery Emese (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A jelenlegi törvénymódosító javaslatunk több témakör köré csoportosítható, ezek sorrendben az alábbiak:
Az első az európai uniós jogalkotási kötelezettségünk, hogy megtegyük a 2006-ban elfogadott, úgynevezett ásványi nyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló irányelvhez szükséges hazai honosítási intézkedéseket, amelynek határideje 2008. május 1-je; bizonyos kérdések, mint a szankciók kivetése, a pénzügyi garanciák, illetve az alapvető definíciók meghatározása; valamint a törvényben szükséges felhatalmazást adni a kormány és a miniszter számára az alsóbb szintű jogszabályok megalkotására. Ez az első témakör.
A második témakör az ez év elején, a Magyar Geológiai Szolgálat és Magyar Bányászati Hivatal összevonásával létrejött MBFH bizonyos hatósági jogköreinek a pontosítása, illetve a törvényben többször előfordul, hogy a Magyar Geológiai Szolgálatnak mint földtani hatóságnak bizonyos szakhatósági funkciói vannak, amelyeket értelemszerűen törölni kell azáltal, hogy az MBFH-ba beolvadt.
A következő a bányászati engedélyezési eljárás kismértékű módosítása, ami egyben egyszerűsítést is jelent, valamint a geotermikus energia egyre fokozottabb mértékű hasznosítása azt igényli, hogy az eddigi, nem túl részletesen kidolgozott szabályozást egy olyan szabályozás váltsa fel, amely bevezeti az úgynevezett védőidom jogintézményét, amely az egyéb energiahordozók és nem fémes ásványok bányászatában nagyjából a mostani bányatelep fogalmának felel meg, és itt a törvényben felhatalmazást kívánunk adni arra, hogy ez a védőidom pontos meghatározásra kerüljön. A törvényben ezt azért nem lehetett megtenni, mert a területi geológiai és vízáramlási viszonyok figyelembevételével kell majd ezt egy-egy egységre, egy-egy területi vonatkozásban meghatározni mondjuk az Alföld, a Dunántúl vagy ilyen kisebb-nagyobb térségekre vonatkozóan.
A következő nagy témakörünk a bányajáradék módosítása. Miután a 12 százalékos bányajáradék annak idején egy 20 százalékos kőolajár-prognosztizáció figyelembevételével került meghatározásra, amely most már tartósan, majdnem egy éve kicsi ingadozással a 70 dollár körül mozog, indokolt ennek a nagy haszonnak a bányajáradék formájában történő elvonása, ami többé-kevésbé a többi országban is megvalósult már, tehát nem egyedül hazai jelenség. Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy végeztünk számításokat a 12 százalékról 30 százalékra történő növelés kapcsán, amely számítások azt mutatják, hogy a bányavállalkozók még így is nagyobb bevételhez jutnak, mint hogyha egy 50 dolláros olajár figyelembevételével a 12 százalékos bányajáradék-mérték maradna. Ugyanakkor a hazai kitermelés fokozása érdekében az 1998 előtti mezőknél szeretnénk a magas inertgáztartalmú földgázok bányajáradékát 12 százalékra csökkenteni, mert ez jelenleg a 63 százalékos, emelt szintű bányajáradék alá tartozik, miután ez most kizárólag a Mol által működtetett bányatelkeken fordul elő.
Köszönöm szépen, és várom a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő urakat illeti a szó. (Jelentkezések.) Márton Attilának adom meg a szót.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban összességében, alapvetően azt mondhatom el, hogy ha egy dolog nem szerepelne benne, akkor az általános vitára való alkalmasságát minden gond nélkül támogatni tudnánk, ez az egy dolog pedig az, ami a minisztérium képviselőjének a kiegészítésében, annak a legvégén szerepelt, a benyújtott törvényjavaslatnak pedig a 4. §-ában található, az az ominózus bányajáradék. A mi véleményünk az, hogy a bányajáradék 12 százalékról 30 százalékra, tehát a két és félszeresére emelése tulajdonképpen nem más, mint egy gázáremelési lehetőség biztosítása, vagy úgy is mondhatom, hogy egy bújtatott gázáremelés.
Nagyon jól tudom, hogy annak idején, amikor a gázár-kompenzációt és a támogatási rendszert elfogadtuk, akkor arról volt szó, hogy a bányajáradékból származó bevétel is majd ennek a rendszernek az alapját képezi, vagy hogy ebből lesz erre lehetőség. Összességében a mi megítélésünk szerint az ön legutolsó mondata, hogy a bevétel növekedése a bányavállalkozásoknál még így is nagyobb lesz, mint a 12 százalékos bányajáradék esetében, szerintem egyrészt nem volt helytálló, másrészt pedig az elmúlt évek gyakorlata egyértelműen azt mutatja, hogy bármilyen olyan törvényi szabályozás, amely mondjuk bevételnövekedést eredményezett - bár, még egyszer mondom, szerintem ez nem az - bármely szolgáltatónál vagy piaci szereplőnél, az jó, ha az esetek 5-10 százalékában volt érzékelhető mondjuk a fogyasztói árak csökkentésében. Röviden és tömören: pont az ellenkezőjét tartjuk valószínűnek, az ellenkezőjét tételezzük fel, tehát nem azt, hogy a nagyobb bevétel majd egy alacsonyabb árat, egy piaci árat fog lehetővé tenni a bányavállalkozók számára, szerintünk szó sincs erről; mi pont azt látjuk, hogy a bányajáradék megemelése a fogyasztói ár növekedését fogja eredményezni. Mi ezt a lépést elhibázottnak tartjuk, és ezért nem fogjuk tudni ezt a törvénytervezetet támogatni.
Azt pedig, őszintén megmondom, elég furcsának és - hogy is mondjam? - nem éppen piacsemlegesnek tartom, ami az indokolás 4. pontjához kapcsolódó utolsó bekezdésben szerepel, hogy bizonyos piaci szereplőket azért kell előnyhöz juttatni a 12 százalékos bányajáradék megtartásával, és itt konkrétan ki van emelve a Makói-medence, merthogy egyébként nagyon kockázatos ott a kitermelés, és nem biztosítható a jövedelmezőség. Én úgy tudom, hogy akik ma Magyarországon kutatásra kaptak jogot, azok ezt piaci alapon teszik, és nem egészen értem, hogy ha az egyik oldalról a kormány azt mondja, hogy: kérem szépen, piaci semlegesség és egyenlő elbírálás, akkor a másik oldalon hogyan lehet törvényben rögzíteni azt, hogy bizonyos piaci szereplőket egyébként előnyben kívánunk részesíteni mondjuk járadékkedvezménnyel. Ez a mi számunkra teljes egészében elfogadhatatlan, úgyhogy mi mindenképpen azt szeretnénk, hogyha a bányajáradék az eddigi 12 százalékos mértéken maradna.
Ezért, mivel ez az emelés, a 30 százalékra történő emelés szerepel a törvényjavaslatban, ezért nem fogjuk tudni annak az általános vitára való alkalmasságát támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedjétek meg, hogy mielőtt továbbadnám a szót, én is részt vegyek a vitában!
Annak örülök, hogy a szabályozás más részével nagyjából egyetértés van, mert úgy gondolom, hogy talán az, hogy létrejött ez az összevont hivatal és az egyéb dolgok sokat segíthetnek később, ha ebben a dologban egyetértés van, meg az is, hogy magában az eljárási rendben való változtatásokat is elfogadjátok, ez jó. A vitában akkor elsősorban a bányajáradéknál és annak az emelésénél maradnánk.
Azért azt szeretném a képviselő urak figyelmébe ajánlani, hogy a Magyarországon kitermelt gáz ára nem a piaci gázár, tehát azt gondolom, hogy nem az lesz a piacon a gázár meghatározó tényezője, hogy mennyit termelünk ki, hanem azt továbbra is az import fogja meghatározni. A bányajáradék bizonyos értelemben egy jövedelemelvonás az importár és a belföldön kitermelt gáz ára közötti különbség kapcsán, ami a világon mindenhol egy állami monopóliumhoz vagy valami államhoz kötött bevételi forrás. Itt tényleg az a nagy kérdés - és ezzel nyíltan nézzünk szembe! -, hogy vannak mezők, ahol a jövedelmezőség ezt lehetővé teszi, és vannak, ahol nem. Ez egy kérdés, de az általában nem elfogadható, hogy azért ne emeljünk a bányajáradékon, mert az gyakorlatilag áremelkedést fog eredményezni. Ez nem fog áremelkedést eredményezni, mert az árat mások határozzák meg. Ez gyakorlatilag a Magyarországon kitermelt és a forgalmazónak átadott gáz árréstömegét csökkenti, tehát egy jövedelemelvonási tényező összességében, és az árban ez csak nagyon-nagyon áttételesen vagy a magyar gázárakban akár egyáltalán nem jelenik meg, a piaci folyamatok ezt mutatják. Ezt azért szerettem volna pontosítani.
Azt gondolom, akkor érdemes erről a kérdésről vitatkozni - és erről valószínűleg lesz vita -, ha képviselőtársaim nem mondják azt kategorikusan, hogy nem változhat a bányajáradék, ha nem mondják azt, hogy mindenkinek a jövedelemszintjét meg kell tartani, ami, azt gondolom, nem egy elfogadható állapot, amikor ez 50 dolláros piaci árnál is igaz, meg a 70 dollárosnál is. Én úgy gondolom, hogy a többletjövedelem egy részében az állam igenis kell hogy részesedjen.
A másik, amiről beszélni szeretnék, az az egyes speciális mezők védelme. Nagyon nehéz helyzetben vagyok most, és nem tudom, mit gondoljak a dologról. Egyszer az volt a baj, hogy nem segítjük ezt a mélykitermelését a gáznak, ami a belső ellátás biztonságát olyan mértékben segítené, hogy az fantasztikus, a másik oldalról meg az van, hogy miért akarunk egyéb kedvezményeket biztosítani ahhoz, hogy ezt mégis kitermeljék, és adunk egy reményt, hogy nagyobb jövedelmet termeljenek. Én egyébként személy szerint azt gondolom, hogy az a megkutatás nagyon hosszú távon nem fog jövedelmet hozni a befektetőknek, mert annak a gáznak a kitermelése technikailag nagyon nehéz lesz, tehát nyugodtan megengedheti magának a magyar kormány, hogy eldöntse, milyen bányajáradékot tesz hozzá, és majd amikor elindul a kitermelés, akkor még mindig ráér megváltoztatni a bányajáradék ezen módszerét, ha abból a mezőből ténylegesen komoly mennyiség tud kijönni, segítve a belső ellátás biztonságát és csökkentve valamennyivel az importfüggőségünket.
Én tehát azt javaslom most a képviselő uraknak, hogy fogadjuk el azt a véleményt, hogy igen, az egy vitakérdés, hogy hogy nézzen ki a bányajáradék. Ebben ténylegesen lehetnek olyan speciális igényei a szakmának - képviselőtársaimmal egyeztetve -, amelyekben nem biztos, hogy ennyire mechanikusan kell ezt a dolgot kezelni, de a kormány előterjesztése alapvetően azt mutatja, ezért azt gondolom, hogy az általános vitára való alkalmassága nem megkérdőjelezhető, hogy ebben az ügyben igenis lépni kell, mert a többletjövedelmekben az államnak osztoznia kell.
Bocsánat a vitában való részvételért, de mivel nincsenek itt az alelnök urak, kénytelen voltam levezető elnökként részt venni abban.
És akkor most Kapolyi úrnak adom meg a szót.
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én azzal értenék egyet - lényegében véve az eddigi hozzászólásban elhangzottakat és az elnök úr véleményét is részben osztva, részben nem osztva -, hogy itt differenciált megítélés indokolt. Két tényezőt mindenképpen be kellene kapcsolni a mindenkori bányajáradék megállapításába - arra majd még kitérek, hogy milyen mechanizmust tudnék elképzelni -, akár differenciáltan is: az egyik az olaj- és a földgázár alakulása, ahol is nem a világpiacra gondolok elsősorban, hanem arra, hogy nekünk, akik importra vagyunk utalva, mennyiért adják; a másik pedig, hogy minőségi különbség van természeti adottságok között. Ennek a két tényezőnek a függvényében kellene megadni talán a gazdasági minisztériumnak azt a jogosítványt, valamilyen kontrollmechnanizmus mellett, hogy akár differenciáltan is megállapíthassa a bányajáradékot. Én tehát úgy tudnám támogatni ezt az előterjesztést, hogy a vitában, a gazdasági bizottságnak a véleményében eleve legyen benne az, hogy ezt a két paramétert mindenképpen szükségesnek tartja figyelembe venni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szanyi úr kért szót.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Összességét tekintve én a magam részéről mindenképpen támogatom azokat a törekvéseket, amelyek egyrészt növelik az állami bevételeket a természeti erőforrásokhoz való hozzájutásban érintett cégek - nevezzük így: - profitjának elvonása révén, másodsorban pedig annak is örülök, hogyha ezek a megfontolások némi előcsapást jelentenek egy majdani, nem is túl távoli jövőbe vesző adóreformhoz. A helyes megközelítés egyre inkább az lesz a világban, főleg az öntudatosabb országok esetében, hogy kevésbé a munkát vagy a jövedelmeket, sokkal inkább a természet felhasználását, illetve a tőkejövedelmeket igyekeznek adóztatni. Magyarul helyes irányba való lépésnek tartom egyáltalán azt a megközelítést, hogy szorítsunk ezen, és a bányajáradékot mint olyat egy tetemesebb súlyú adónemmé tegyük, mint eddig volt - a 12 százalék finoman szólva is nevetséges.
A dolog másik része, amit szintén ide kell venni, hogy - ahogy azt az elnök úr is nagyon helyesen mondta - a világpiac határozza meg az itthoni árakat is, és van egy olyan furcsa paradoxon, hogy minél drágább például az olaj, annál nagyobb a világ olajkincse, a szónak abban az értelmében, hogy megéri kitermelni. E tekintetben én azt látom, hogy ha és amennyiben mondjuk a hazai erőforrásokat bárkinek nem áll érdekében, anyagi érdekében kitermelni, az olyan borzasztó nagy bajt nem fog okozni nekünk stratégiai értelemben, ugyanakkor ha meg vannak olyan kincseink, mint például a makói vélt vagy valós földgáz, amelyhez - ha szabad így fogalmazni - a technológiai költségei miatt ismerten nagyon-nagyon nehéz a hozzáférés, ott meg én teljes mértékig indokoltnak tartom a kedvezményt.
Nagy általánosságban azt mondom, hogy vannak olyan mezők Magyarországon, ahol gáz van, amelyek nagyon finom profitot termelnek, ezeket elereszteni 12 százalékkal nem nagyon okos, viszont otthagyni sem érdemes a nehezen kitermelhetőt. Tehát amit Kapolyi úr is említett, ez a differenciált megközelítés szerintem szintén helyes irány, jóllehet most még nem tartunk ott, mert az előkészületek a kormányzati oldalról még gyerekcipőben járnak ebben a megközelítésben. Az tehát, hogy most megemeljük a járadékot, az helyes, viszont innentől kezdve nagyon gyorsan el kellene kezdeni dolgozni azon, hogy földrajzi értelemben differenciált legyen ez a dolog. Az Energia Hivatal, csak mellesleg mondom, így is, úgy is, darabra mindenkivel megállapodik, mondjuk a gázszolgáltatókkal, hogy emelheti, nem emelheti, a villanyszolgáltatókkal dettó, úgyhogy nem hiszem, hogy olyan nagyon nagy baj lenne két-három céggel megállapodni - elnézést, de nincsenek sokkal többen. Ez az egyik.
A másik pedig az, hogy azért még több dinamikát is bele lehetne vinni. Én nem ismerem ennek a pontos közgazdasági tartalmát, nagyon keveset olvasgattam róla, de borzasztóan felkeltette az érdeklődésemet az, ami megint csak szaporodóban van nemzetközi értelemben, a mozgójáradék, tehát hogy mechanizmust találunk a bányajáradékra, és nem konkrét számot - azt gondolom, hogy a jövőbeni munkában ezt érdemes lenne figyelembe venni. És ha már arról van szó, hogy a kormány elő akar állni egy adóreform-koncepcióval 2008 elejéig, januárjáig - azt hiszem, erről volt szó a kormányfő felvetéseiben -, akkor azt javasolnám a kormánynak vagy a kormányhivataloknak, hogy a hátralévő 3-4 hónapban tegyenek egy kísérletet arra, hogy az itt elhangzó érvek szerint próbáljuk meg rendbe tenni a járulékdolgot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Deák urat illeti a szó.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm. A Márton Attila által elmondottakkal lényegében egyetértek - ezen túlmenően kérdésem lenne. Nyilván készült kalkuláció arra, hogy egy ilyen mértékű járadékemelés mi pénzt hoz az államkasszának. Ha tudna mondani egy számot! Tudom, hogy nem fog felelősséget vállalni a pontos értékért, de nagyjából azért nyilván megvan maguknál, legalább a margón ki van számolva, hogy körülbelül mennyi pénzről van szó.
Van még kérdésem. Jóindulatúan szemlélem a Bányászati Hivatal tevékenységét - most már körülbelül három és fél-négy éve vagyok képviselő -, és azt látom, hogy egyszer-kétszer minden évben bekerül elénk a bányatörvény módosítása, és mindezen törvénymódosítások tartalmában megjelenik a Bányászati Hivatal tevékenységének a kibővítése. Most odáig jutottunk el, hogy ha a 16. §-t nézzük, már az "r" betűnél tartunk az ábécében, tehát mindig hozzácsatol két-három dolgot a Bányászati Hivatal, ami ellen nekem elvileg nincsen kifogásom. Egyetlenegy dolgot nem értek: a 16. § o) pontja azt írja, hogy: "az előzőekben felsorolt tevékenységhez, létesítményekhez alkalmazott nyomástartó berendezések és rendszerek építése, használatbavétele, üzemeltetése és elbontása". Tehát ma Magyarországon - azt hiszem, így hívják most - a Kereskedelmi, Műszaki Ellenőrzési Hivatal hatásköre ez a dolog. Ez a hivatal tud-e erről? - ez az első kérdésem. Történt-e bármilyen egyeztetés vele, hiszen az elmúlt években - ez már csak egy megjegyzés - elég sokszor terjeszkedett kisgömböc módjára a Bányászati Hivatal, akkor még Műszaki Biztonsági Felügyelet, azt hiszem, ez volt az előző neve annak a szervezetnek, amely az energiafelügyelet jogutódja volt és amelynek a szervezeti és működési szabályzata, illetve a miniszteri rendelet szerint ez a tevékenységi körébe tartozott. Mi ennek az oka?
Még egyszer mondom: nem sajnálom önöktől a munkát, de azt azért hozzá kell tennem, hogy amennyire én ismerem ezt a hivatalt, lényegében mérnök, műszaki szakemberük arra, hogy ezt a tevékenységet ellássák, nincsen, hiszen a hivatal most is hivatal módjára kiadja ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket különféle, általam ismeretlen szakértőknek, akik ettől még természetesen lehetnek nagyon okosak, de végül is így egy idáig hatósági tevékenység maszek tevékenységgé válik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most akkor engedjék meg, hogy a kérdésekre meghallgassuk a válaszokat, és utána Göndör úr kapja meg a szót.
Szentpétery Emese (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy nem volt téves az adatközlés, ugyanis pontosan kiszámoltuk, hogy 70 dolláros olajárat és 30 százalékos bányajáradékot feltételezve a bányavállalkozónál 49 dollár marad, míg 50 dolláros olajár és 12 százalékos bányajáradék mellett 44 dollár maradt nála. Tehát megalapozott volt a kijelentésünk.
A számítások szerint az elkövetkező 5-6 évben - tehát nem hosszú távon - a bányajáradék mostani 30 százalékra történő emelése a költségvetésnek évente mintegy 3-4 milliárd forint többletbevételt hoz.
A nyomástartó edényekkel kapcsolatos kérdésére Szabados Gábor elnök úr válaszol.
Szabados Gábor (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A képviselő úr a hivatal hatáskörét és feladatkörét érintő kérdésére két részben válaszolnék. Az egyik természetesen az, hogy törvény, jogszabály határozta meg a feladat- és hatáskörünket, nem nagyon tudunk gyűjtögetni. Legfeljebb javaslatot tudunk tenni a gyűjtögetésre, de ma már, a kormányzati szerkezetátalakítást követően kevés hatóság van az országban, amely meg meri tenni, hogy hatásköröket gyűjtöget, hisz olyan minimális a létszám- és működésikeret-lehetősége, hogy inkább megszabadulni szeretne azoktól.
Konkrétan a Bt. 44. §-a (1) bekezdés o) pontjára tett módosítás nem módosítás, csak átszámozás, és Deák képviselő úr volt az, aki szó szerinti javaslatával járult hozzá ennek a megalkotásához a korábbi Bt.-módosításnál. (Szórványos derültség.) Ezt, pontosan azért, mert szakértőként értett is hozzá, örömmel fogadtuk és támogattuk; akkor egy másik típusú szövegjavaslat volt, ő tett erre módosítási javaslatot.
A nyomástartó edényekhez való hozzáértéssel kapcsolatban pedig egy pontosítást szeretnék tenni. A hatóságunk természetesen mindahhoz a hatósági feladatgyakorláshoz, hatáskörgyakorláshoz rendelkezik megfelelő szakemberrel, amelyet a jogszabály ránk ró. Amiről a képviselő úr említést tett, az egy gazdasági miniszteri rendelet, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó edények biztonsági szabályzata, amely valóban lehetővé teszi azt, hogy ne a hatóság foglalkozzon tőle teljesen idegen vizsgálatokkal, pénzért természetesen - és most itt meg merem kockáztatni, hogy mint ahogy teszi ezt például a képviselő úr által említett társhivatalunk -, hanem ezt az európai uniós gyakorlatnak megfelelően arra felkent, erre akkreditált szervezetekre és szakértőkre bízzuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A jegyzőkönyv számára: Szabados doktor, a hivatal elnöke beszélt.
SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): "Doktor" nélkül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor Szabados úr.
Göndör urat illeti a szó.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Látszólag tűnik úgy, hogy Márton Attilát győzködjük, hogy ő is álljon be azok sorába, akik az általános vitára való alkalmasságot támogatják, de én szeretnék érvet adni. Az Állami Számvevőszék a 2006. évi költségvetésről szóló zárszámadási törvényben szó szerint hozza azt, hogy Magyarországon az energiaárakat a világpiaci ár befolyásolja erősen, és éppen az, hogy a belföldi áraink ennyire eltérnek a világpiaci ártól, ez mennyi többletkiadást jelent a költségvetésnek.
Azt gondolom, hogy abból, amit a kormány képviselője vagy amit Puch elnök úr elmondott, abból világosan látszik, hogy itt nem történik más, mint az, hogy elvonunk egy jövedelmet, többletbevételt realizálunk a költségvetésben, és továbbmegyünk azon az úton, hogy a költségvetésből kompenzációt kell adnunk azoknak, akik arra rászorulnak.
Számomra szimpatikus az, amiről Kapolyi László úr beszélt. Magam is úgy vagyok, hogy látom értelmét annak, hogy arról beszéljünk, hogyan lehet differenciált megoldást alkalmazni. Már az is egyfajta differencia, ami a törvényjavaslatban van, és ebben is vitatkoznék Márton képviselő úrral, hogy ma nekünk ezekből a nagymélységekben lévő kincsekből nulla bevételünk van, mert nincs kitermelés. Ha holnapután elindulna ez a kitermelés, akkor ebből nekünk már többletjövedelmünk származhatna, tehát érdekeltek vagyunk abban, hogy ezek minél előbb termelésbe álljanak. Ugyanakkor el kell fogadnunk azt, hogy aki hozzáértő a szakmában, az tudja, hogy itt bizony extraköltségek lesznek, mire egyáltalán a felszínen használható formában megjelenik majd az első köbméter kitermelt gáz. Én tehát ezzel is arról győzködném a képviselő urat, hogy fogadja el, hogy a differenciálásnak az egyik fontos eleme, ugyanakkor a másik az a kincs, amivel mi rendelkezünk, az az inerttartalmú gáz, azt is el kell hogy használjuk, el kell hogy égessük. Nincs rajta akkora jövedelem, tehát ott nyilván kevesebbet vonhatunk el a költségvetés számára. Még egyszer javaslom, hogy nyilvánítsuk általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Márton úrnak megadnám a szót, a következő a javaslatom: a kormány holnapra összehív egy szakértői megbeszélést, ahol szakmailag megvizsgálják a differenciálás lehetőségét és azokat a pontokat, hogy gyakorlatilag ne csak mértékek, hanem valóban tartalmi részek is bekerüljenek a bányajáradék meghatározásába. Azt javaslom, hogy ennek a szakértői véleménynek az ismeretében hétfőn, az egyik szünetben, vagy akár a kérdések idején, amennyiben a képviselő urak ráérnek, Podolák úr összehívná az albizottságot, és ott részletesen megismerhetnénk azt a szakértői álláspontot és a kormány álláspontját. Úgy gondolom, most azon nem érdemes vitát nyitnunk, mindegyikünk azt látja, hogy nem biztos, hogy ez a mechanikus módszer teljesen lefedi a szándékokat és az ígéreteket, és ma tovább úgysem nagyon tudnánk menni. Amennyiben tehát a bizottság elfogadja ezt a menetrendet, akkor a következő bizottsági ülésen, amikor a módosító indítványok kerülnek szóba - az általános vita attól menni tud - az albizottságban elő tud készülni egy olyan típusú módosítás, amely esetlegesen elfogadható, mert úgy gondoljuk, hogy tényleg hosszú távon fontos, hogy ebben a dologban, ha nem is teljes konszenzus, de legalább az alapelveivel egyetértés legyen.
Márton urat illeti a szó.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Ígérem, rövid leszek. Valóban folyamatosan ment a győzködés, de a véleményem alapvetően nem változott meg. Kíváncsian várjuk természetesen a kidolgozott javaslatokat.
Többször elhangzott, konkrétan Szanyi úr mondta, hogy az államnak ez pluszbevételeket hoz. Akkor örömmel vennénk, és akkor tudnánk azt mondani, hogy legalábbis egy tartózkodással tudjuk ezt a hétfői napot kivárni, mármint a szavazást illetően, hogyha mondjuk azt is látnánk, hogy az így befolyó pluszbevételekből nagyobb összeg lesz a gázár-kompenzációra fordítva, és a kormánynak lesz vagy esetleg van ilyen szándéka, hogy a gázártámogatás, a gázár-kompenzáció mértékét, az érintettek körét bővíteni tudná, akkor sokkal inkább tudnánk támogatni. Így viszont nem tudjuk támogatni, mert most azt látjuk, azt a kimondatlan szándékot látjuk, hogy persze sok érvet fel lehet itt sorakoztatni, hogy az állam részesedjen a kitermelt gázvagyonból származó bevételekből, persze, ez mind igaz, csak azt látjuk, hogy ennek előbb-utóbb egy költségvetési pluszbevétele lesz, ez egy sor lesz, egy megemelt költségvetési bevételi sor lesz, nem több, és nem látunk arra semmiféle garanciát, hogy ez a pluszbevétel valóban mondjuk a fogyasztók támogatására lenne fordítva.
Azzal azért vitatkoznék, hogy hogyan alakulnak a gázárak Magyarországon, hiszen ha megnézzük, azok, akik nem kapnak semmiféle kompenzációt, legalábbis közel vannak már a világpiaci gázár megfizetéséhez. (Közbeszólások: Sőt!) Sőt, az Európa egyik-másik országával való összehasonlításban kiderül, hogy nálunk talán még magasabb is a gázár. Én tehát úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy ilyen módon kellene megjeleníteni ezt a pluszbevételt, illetve akkor mellé kellene tenni azokat a lehetőségeket is, hogy hogyan és miként lehetne mondjuk a gázár-kompenzáció összegét vagy az abba bevontak körét növelni.
Ellenzéki oldalról természetesen várjuk a hétfői napot, és kíváncsiak vagyunk, hogy a kormány milyen javaslattal áll elő. Addig egyelőre fenntartjuk a véleményünket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az is nagy megtiszteltetés, hogy a képviselő urak elfogadták a felkérést az együttműködésre, de még egy dolgot szeretnék mondani Márton Attila úrnak. Ha minden egyes bevételt hozzákötünk egy kiadáshoz, akkor az, azt hiszem, egy filozófiabeli különbség, ez a kormány és az ellenzék között egy óriási különbség. Mi úgy gondoljuk, hogy gyakorlatilag az volna a legjobb, ha a gázártámogatás ténylegesen a rászorultság elve alapján egy normál menetben menne, és semmiféle más bevételhez nem lenne kötve. Ez a bányajáradék egy jövedelem típusú adó, ami a tőkejövedelmeket adóztatja, és sok ilyen van e tekintetben. Csak azért nem szeretném most ezt a vitát megnyitni, mert ez tényleg egy filozófiabeli különbség, és valószínű, hogy ebben hosszú távon nem fogunk tudni egyetérteni.
Azt látom, hogy a kormánypárti képviselők a támogatás mellett vannak, az ellenzéki képviselők döntenek a szavazáskor az általános vitára való alkalmasság kapcsán, viszont azt ténylegesen köszönöm - és ezt komolyan mondom -, hogy akkor folyik egy egyeztetés a jövő héten az albizottságban, mielőtt a bizottság elé kerülnek a szakmával egyeztetett módosító indítványok. Ugye, jól tudom? (Szentpétery Eszter jelzésére:) A kormány részéről is megerősíttetett ez a szándék. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Szavazás.) Tizenhárom. Ki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Tíz. Tizenhárom igen, tíz nem - megszámoltam. Köszönöm szépen.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
Többségi és kisebbségi vélemények vannak. A többségi véleményt Göndör úr, a kisebbségi véleményt Márton Attila képviselő úr fogja elmondani, és majd ha kialakul egy konszenzus, akkor azt majd mindenki el fogja mondani a részletes vitában.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét.
Mielőtt Borbély Attila meghallgatására áttérnénk, engedjék meg, hogy két törvényjavaslat módosító indítványait letárgyaljuk a napirendi pontok sorrendjében.
Módosító javaslatok megvitatása
Amennyiben az élelmiszerbiztonságról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban itt van a kormány képviselője, kérem, foglaljon helyet. (Dr. Mikó Zoltán és Deák Ferenc helyet foglal a tárgyalóasztalnál.) A szeptember 11-én lezárt módosítóindítvány-csomagról kezdődik meg a tárgyalás.
Az 1. módosító indítvány Kökény és Vojnik képviselők javaslata - jól mondom? (Deák Ferenc: Igen.) Önök is ebből dolgoznak. Az 1. ponttal kapcsolatban kérdezem tehát a kormányt, mit gondol róla.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Nem támogatja.
2. pont, Herbály és Kis Péter László képviselő urak módosító javaslata.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány álláspontja, hogy ezt támogatja.
ELNÖK: A kormány ezt támogatja. Kérdezem a képviselő urakat. (Szavazás.) Támogatást kapott a bizottságban is.
3. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 3-ast nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
4. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
5. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
6. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
7. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
8. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Tessék! (Derültség.) Az ellenzék minden véleményét abszolút figyelembe veszi a kormány. (Derültség.) Kérdezem, hogy a bizottság tagjai is így látják-e. (Szavazás.) Igen, a bizottság is támogatja.
9. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Igen.
10. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
Ezek egyébként, azt kell mondjam, az ellenzék és a kormány vitájában érdemiek, mert a kérdés az, hogy ki felelős: a kereskedelemért vagy az élelmiszer-ellátásért felelős. Azt gondolom, hogy ezekben érdemes ezt a vitát kiélezni. Köszönöm szépen.
A bizottság egyharmada támogatja tehát a 10. pontot.
11. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem.
12. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ugyanaz a vita. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja.
13. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
14. pont.
DEÁK FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
Kérdezem, tudunk-e olyan javaslatról, amelyről még nem döntöttünk. (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3039. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Áttérünk a következő napirendi pontra: a termőföldről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Összesen két módosító indítvány érkezett.
Az első indítvány Farkas Imre és Szabados József képviselő urak javaslata az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban. Mit gondol a kormány róla?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, mind a kettőt támogatjuk.
ELNÖK: Mind a kettőt támogatják. Tehát akkor Farkas Imre és Szabados József képviselő urak javaslatát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Támogatja.
Ellenzéki képviselőtársainknak szeretném mondani, hogy Jakab István képviselő úr módosító indítványát is támogatja a kormány, külön kérésre kihangsúlyozom, hogy az ellenzék is részt vesz a törvényalkotásban - remélem, a végszavazásnál is támogatja. Köszönöm szépen.
A napirendi pontot lezárom, és áttérünk dr. Borbély Attila jelölt... (Közbeszólások: Még van egy napirendi pont, a termőföld védelméről szóló!) Még van? A termőföld védelméről szóló? (Általános helyeslés.) Bocsánatot kérek, akkor még van.
A termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslat
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Bagi Béla képviselő úr módosító indítványaival kezdődik az ajánlás. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az 1-es igen.
ELNÖK: Az 1-es igen. A bizottság? (Szavazás.) Igen.
2-es.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
3-as.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
4-es.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
5-ös, Godó.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
6-os, Herbály.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
7-es, Örvendi.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
8-as, Bagi.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
9-es, Bagi.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
10-es, Farkas, Szabados.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
11-es.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
12-es.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
13-as.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen.
14-es.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem.
Köszönöm szépen. Van-e valaki, aki tud még megtárgyalandó módosító indítványról? (Nincs jelzés.) Nem, köszönöm. (Dr. Mikó Zoltán távozik.)
Előbb-utóbb mégiscsak eljutunk az említett napirendi ponthoz. Kérem vendégeinket, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. (Dr. Borbély Attila és dr. Csapodi Pál helyet foglal a tárgyalóasztalnál.)
A bizottsághoz átirattal fordult a házelnök asszony. A miniszterelnök előterjesztésére, dr. Kovács Árpád úr, a Számvevőszék elnökének javaslatára dr. Borbély Attilát az ÁPV Zrt. felügyelőbizottsága elnökének kívánja kinevezni, és az előzetes, kinevezés előtti meghallgatásra kerül most sor a bizottságban. Önöké a szó, meghívottaink megosztják, ki kíván szólni.
Dr. Csapodi Pál (Állami Számvevőszék) kiegészítése
DR. CSAPODI PÁL (Állami Számvevőszék: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csapodi Pál, az Állami Számvevőszék főtitkára vagyok. Az elnök úr külföldön tartózkodik, ezért most én helyettesítem őt. Nagyon szeretett volna a saját jelölésével kapcsolatosan ő maga megjelenni.
Bevezetőként annyit szeretnék elmondani, hogy a Számvevőszék a felügyelőbizottsági elnöki jelölést most már negyedik éve végzi, azóta 130 jelölést végzett, méghozzá azon szabályok szerint, amelyeket a bizottság megtárgyalt, jóváhagyott, amelyeket a költségvetési bizottság is megtárgyalt. Szokásaink szerint akik korábban már voltak felügyelőbizottsági elnökök, azoknak a jelölését előnyben részesítjük. Különösen azért is kiemelem ezt, mert a vagyontörvény január 1-jei életbelépésével úgyis valamilyen változás következhet be, tehát erre az időszakra szól gyakorlatilag a pillanatnyi jelölés. Ezért ismét Borbély Attilát jelölnénk, akit a bizottság három évvel ezelőtt meghallgatott, és elfogadott.
Annyit szeretnék még elmondani, hogy tegnap a költségvetési bizottság meghallgatta Borbély Attila urat, és ellenszavazat nélkül támogatta.
Köszönöm szépen, és ha szabad, akkor Borbély Attila úrnak adnám át a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám neki a szót, szeretném pontosan ismertetni a képviselő urakkal az átirat tartalmát. Tehát: december 31-éig szól a kinevezés, és Borbély Attila úr ismert, hisz meghallgatása a bizottságban megtörtént.
Mielőtt Borbély Attila úrnak megadnám a szót, kérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés, hogy esetlegesen mindjárt megkapjuk a választ is. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs kérdés, akkor a jelölt úré a szó.
Dr. Borbély Attila bemutatkozása
DR. BORBÉLY ATTILA, az ÁPV Zrt. felügyelőbizottságának elnökjelöltje: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megtiszteltetés, hogy másodszor lehetek az önök színe előtt három év után. Az elmúlt három évben igyekeztem úgy vezetni az ÁPV Zrt. felügyelőbizottságát, hogy a transzparencia, a törvényesség, az átláthatóság minden szempontból érvényesíthető legyen, és elsősorban és praktikusan is a szakmaiság érvényesült. Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti, illetve a különböző szervezetek által történő delegálások következtében sikerült egy olyan szakmai egyensúlyt kialakítani, hogy a döntések, állásfoglalások elsősorban a szakmaiság és a törvényesség alapját vették figyelembe, és igyekeztünk a politikát minimalizálni, hiszen az az önök dolga. Így szeretném folytatni a továbbiakban is ezt a munkát, amennyiben önöktől megkapom a bizalmat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen ezt a korrekt és rövid felvezetőt.
Úgy gondolom, hogy mivel kérdések nem voltak, és mivel Borbély Attila munkája valóban közmegegyezéssel és normálisan zajlott az elmúlt időszakban, ebből arra is következtethetek, hogy a bizottság tagjai, ugyanúgy, mint a költségvetési bizottságban, támogatják az ÁSZ elnökének a miniszterelnökön keresztüli kinevezését. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért ezzel. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatja.
Gratulálok! Ez egyben a munkája minősítését is jelenti a jelölt úrnak. Köszönöm szépen.
További jó munkát és sok sikert a vagyontörvényben foglalt új szervezetnek a kialakításáig, aztán majd meglátjuk, hogy hogy és mint alakulnak a dolgaink. Köszönöm szépen.
Engedjék meg a képviselő urak, hogy az egyebek között adjak egy tájékoztatást! A bizottság múltkori vitájában, amely a közbeszerzésekről szólt, egy munkacsoport létrehozásáról döntött. A felkérést elküldtük a kancelláriaminiszter úrnak, az igazságügyi miniszter úrnak, Bajnai miniszter úrnak és Kóka miniszter úrnak - reményeim szerint a jövő héten megérkeznek az esetleges kijelölt személyek. Arra kérem az ellenzéki és kormánypárti munkacsoportokat, hogy találják meg, ki az az egy vagy két személy, aki a frakciók részéről részt vesz a munkacsoportban, hogy valóban egy érdemi előkészítő munka tudjon folyni a közbeszerzési törvény esetleges módosítását illetően. Köszönöm szépen. (Deák András jelentkezik.)
Deák urat illeti a szó.
DEÁK ANDRÁS (KDNP): Az utolsó szó jogán. Szabados Gábor elnök úr azt mondta, hogy ez a cikkely az én szó szerinti módosító indítványomra került be, és miután az általános véleményem szöges ellentétben áll ezzel, tisztáztam a kérdést. Én egy csatlakozó módosító indítványt nyújtottam be egy eredeti javaslathoz, amelyben nyelvtani hibák voltak; szerettem volna, hogy ha már ilyen paragrafus lesz, az legalább magyarul legyen. (Derültség.) Ennyiben tehát igaz a hír, de nem én voltam a kezdeményezője ennek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy az elnök úr ezt természetesen dicséretnek szánta - úgy látom, Deák úr ezt másképp gondolja. (Derültség.) Tudomásul vesszük a megjegyzést.
Kérdezem, hogy kinek van még észrevétele az egyebek között. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben senkinek nincs, megköszönöm a munkát. Az albizottság akkor szerdán, a bizottság pedig szerdán találkozik a következő ülésen. Köszönöm szépen.
További kellemes napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 25 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese