GIB-36-2007.
(GIB-61-/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. szeptember 19-én, szerdán 09.30 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A "Fogyasztóvédelmi eseti bizottság" létrehozásáról szóló 12/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/3720. szám, új/átdolgozott változat a H/3434. szám helyett) *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita), valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám) *
Engyel Gyula szóbeli kiegészítője *
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítője *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Kovács Árpád reflexiói *
Határozathozatal *
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3205. szám) (Általános vita) *
Határozathozatal *
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A "Fogyasztóvédelmi eseti bizottság" létrehozásáról szóló 12/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/3720. szám, új/átdolgozott változat a H/3434. szám helyett) (Lendvai Ildikó, Alexa György (MSZP), Dr. Navracsics Tibor, Koszorús László (Fidesz), Herényi Károly, Almássy Kornél (MDF) és Dr. Nagy Andor (KDNP) képviselők önálló indítványa)
2. a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)
3. A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3205. szám) (Általános vita)
4. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3660. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
5. Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Deák András (KDNP)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Gazda László (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) távozása után Podolák Györgynek (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Deák Andrásnak (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) megérkezéséig Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Jelen voltak
Dr. Vitányi Dániel jogtanácsos (Magyar Energetikai Hivatal)
Bihari Gergely (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Pekár Erzsébet (MTI)
Deméndi Zsolt vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bagi Krisztina (Pénzügyminisztérium)
Kelemen F. Balázs számvevő (Állami Számvevőszék)
Szabó Zoltán gyakornok (Állami Számvevőszék)
Till Roland (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Mészárosné Peredy Gabriella szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Csapodi Pál főtitkár (Állami Számvevőszék)
Bihary Zsigmond főigazgató (Állami Számvevőszék)
Horváth Sándor főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Kékesi László főtitkárhelyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Elek János általános főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Ranyák Eszter fogalmazó (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék)
Dr. Győri Enikő osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Balogi Csaba igazgatóhelyettes (Miniszterelnöki Hivatal)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 34 perc)
Elnöki bevezető, napirend elfogadása
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Az írásos napirendi pontjavaslatokat megkapták a képviselő urak. Kérdezem a bizottságot, hogy bárkinek van-e valami javaslata ezzel kapcsolatban. (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérem, hogy szavazzunk. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pont döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Van egy javított változat benyújtása az Országgyűlés előtt, a vitát a bizottság a múlt alkalommal lefolytatta. Jogtechnikai módosítások lettek átvezetve. Kérdezem, kívánnak-e a bizottság tagjai ezzel kapcsolatban újra vitát nyitni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor tárgysorozatba-vételről és az általános vitára alkalmasságról kell, hogy döntsünk külön-külön.
A tárgysorozatba-vételről hogy szavaz a bizottság? (Szavazás.) Egyhangú támogatás. Köszönöm szépen. Az általános vitára alkalmasságot? (Szavazás.) Szintén egyhangú. Köszönöm szépen.
A következő napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája és az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről. Kérem a kormány részéről, ha van kiegészítenivalójuk, tegyék meg. Mielőtt megadom a szót, tárgyalástechnikai javaslatom van a meghívott vendégeinknek. A mai nap folyamán írásban kell a költségvetési bizottsághoz a kisebbségi és a többségi véleményeket eljuttatni, tehát amikor a bizottság ezen véleményét összefoglalja, akkor arra, akit erre kijelöl, az ennek tisztában létével kell, hogy ezt megtegye. Hisz akkor tud elhangzani a vélemény a Házban.
Engyel Gyula szóbeli kiegészítője
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány az államháztartási törvény előírásai szerint benyújtotta a 2006. évről szóló zárszámadási jelentését. Ezt határidőre, június végére átadta a Számvevőszéknek, majd augusztus 31-ével benyújtotta az Országgyűlés elé.
Tartalmilag a zárszámadás és az általános és részletes indokolásai lényegében nem változtak az előző évek gyakorlatához képest, a zárszámadási törvényjavaslat normaszövege csak tisztán zárszámadásról szól, más törvénymódosítást nem tartalmaz.
A folyamatokról röviden szeretnék pár szót szólni. Végeredményben a költségvetési törvény módosítására az elmúlt évben háromszor került sor. A háromszori módosításból először februárban. Ennek az volt a lényege, hogy a parlament a szociális törvényt és a gyámügyi eljárásról szóló törvényeket együtt tárgyalta még a 2006. évi költségvetési törvényjavaslattal és emiatt keletkeztek bizonyos ellentmondások és néveltérések és ezek módosítására került sor februárban. A júliusi törvénymódosítás lényegében csak a normaszövegben módosított, egyrészt a kárpótlás határidejét tolta ki, az APEH és VPOP adóbeszedési hatékonyságának a jutalmazási vagy premizálási feltételeit módosította, és ugyanúgy a munkaügy területén a munkaügyi bírság beszedésében érdekeltté tette a munkavédelmi felügyelőséget is.
Módosításra került a méltányossági nyugdíjemelés keretösszege, illetve az autópálya adósságának átvállalását - ami kötelező jelleggel volt benne az eredeti törvényben - átvállalási lehetőségre módosította.
A költségvetési folyamatok és a gazdasági folyamatok alakulása következtében az első félév végén már úgy tűnt, hogy nem tarthatók a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat eredeti előirányzatai. Erre a kormány tett intézkedéseket, főleg a költségvetési szervek területén, ahol az államháztartási tartalékot csökkentette, illetve létszámcsökkentési intézkedésekre került sor, illetve egyes előirányzatok kiadásait is mérsékelte. Mindez azonban láthatóan nem volt elég, ezért adóintézkedésekre is sor került az első félév végén, szeptember 1-jei hatállyal belépően. Végeredményben ezek a módosítások eredményezték azt, hogy a 2006. év vége felé ismételten sor került a költségvetési törvény módosítására. Most már ezek a módosítások a számszerű átvezetéseket, főleg az 1-es melléklet előirányzatainak a módosítását érintették. A legnagyobb tétel volt már, ami az első félévben is látszott, hogy problémát fog okozni, az a kamatpálya-változás, ami miatt lényegesen megnőttek az államháztartás kamatkiadásai. És ugyanezen az alapon látszott már, hogy a nyugdíjkiadások, illetve az egészségügyi kiadások is jelentősen növekedni fognak.
Ezek átvezetésére került sor, azon kívül még a bevételek korrigálása is megtörtént a törvénymódosításoknak megfelelően. Végső soron a hiányt mintegy 508-510 milliárddal magasabban állapította meg az Országgyűlés ebben a törvénymódosítási ütemben.
A módosított előirányzatot a központi alrendszerek lényegében teljesítették. Az, hogy mintegy 100 milliárd forinttal túllépte a módosított előirányzatot az államháztartás hiánya, annak tudható be, hogy a helyi önkormányzatok hiánya a vártnál lényegesen magasabb lett.
Emellett a pénzügyi hiányteljesülés mellett tehát a 2090-es államháztartási előirányzat végső soron 2199 milliárd forint hiánnyal zárult. Ez a GDP-arányos hiánynál 9,3 százalékos hiányt jelent. Az SA-ban ez a hiány a GDP 9,2 százalékának felel meg. Ezt a KSH a márciusi jelentésében adta át az Európai Unió statisztikai hivatalának.
A felülvizsgálata ennek az SA-hiánynak most van folyamatban és október 1-jén lesz, valószínűleg kismértékben módosulni fog, de lényegében 9,2 körül állapodik meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úrnak megadom a szót.
Dr. Kovács Árpád szóbeli kiegészítője
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Nem állhatom meg, hogy ne mondjam, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában az Állami Számvevőszék állította össze a zárszámadást, úgyhogy lehet, hogy egy ilyen pici monarchikus nosztalgia is fűződik ehhez a dologhoz és akkor az ÁSZ elnöke lényegében a Pénzügyminisztérium nevében is számolt el, mert a rendszer akkor így működött. Ma is egyébként Ausztriában így van. A tegnapi költségvetési vita alapján is, ha megengedik, néhány gondolatot mondanék. Nem ismételném a legkevésbé sem vissza a jelentésünket. Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy a tárcák és a Pénzügyminisztérium részéről a Számvevőszéknek ez a beszámolója, ami elég markáns megjegyzéseket tartalmaz a múlt évre vonatkozólag, nem volt vitatott, egyetértéssel tudtuk benyújtani. A pénzügyminiszter úrral szokás szerint megbeszélést is folytattunk erről, véleményt cseréltünk, tehát ez tükrözi vissza ezeket a folyamatokat. Ez egyben azt jelenti, hogy maga a beszámoló technikailag a Pénzügyminisztérium részéről egy korrekt dokumentum és az ellenőrzéseink is azt mutatják, hogy összességében maga a beszámoló egy valóságos képet mutat az ország pénzügyi helyzetéről, megbízható és valós képet mutat. Talán először hangzik el ez a megjegyzés ebben a körben, ami annak tulajdonítható, hogy a bevételi oldalnak gyakorlatilag a 100 százalékát, a kiadási oldalnak pedig 83 százalékát tudtuk könyvvizsgálati módszerekkel egy európai gyakorlatban használatos technológia alapján az Országgyűlés segítségével vizsgálni, mert ez pénzbe is kerül. És szeretném mondani, hogy ennek a hátralévő 17 százaléknak, hogy a lefedettség teljes legyen, ennek az erőfeszítése attól is függ, hogy mennyire sikerül a közpénzügyi rendszert korszerűsíteni. Milyen intézményszámok maradnak, hogyan lehet ezeket a kérdéseket megoldani. És hozzá kell tenni azt is - és itt egy kritikai megjegyzést rögtön meg kell tenni, - hogy a lényegileg, teljesen egészében szétzúzott és megsemmisült belső ellenőrzési rendszert visszaépíteni a minisztériumokba, gyakorlatilag nagyon szerényre sikerül, maradékelv alapján működik a belső ellenőrzés ezen a területen is és sajnos az önkormányzati területen is. A külső ellenőrzés pedig ezeket a gondokat szükségszerűen nem tudja pótolni, végrehajtani, és más utólag valamit megállapítani és más menet közben a folyamatoknál jelen lenni.
A másik, ami tegnap felmerült a gondolatok során, a felelősségmegállapítás és a korrekciós mechanizmusok kérdése. Az államháztartási szabályozás, a költségvetési dokumentum nem rendel hozzá semmiféle jogkövetkezményt ahhoz, hogy ha a költségvetési hiány ebben a mértékben elszáll, hogy ezt a szlengkifejezést használjam. A nagy ellátórendszereknek a problémái úgy alakulnak, ahogy alakulnak. Az Országgyűlés azzal, hogy a politikai felmentvényt megadja, az előző évi gazdálkodást tudomásul veszi. Ezzel együtt van egy tanulsága ennek az ügynek és a Pénzügyminisztériummal együtt dolgozunk azon, hogy a közpénzügyi felelősségről szóló új szabályozásban, amiben pillanatnyilag is egy közös teammunka feladatait látjuk el, a felelősség kérdésére is valahogy visszatérünk. És szeretném mondani azt, hogy az Országgyűlés azokban az esetekben, amikor látható gazdálkodási eltérések voltak önkormányzati területen vagy akár a központi költségvetésnek a területén, mérlegelési jogkörével élt, hogy ezt tudomásul vegye és megadja a felmentvény erre az eltérésre vagy sem a pénztulajdonosnak, a legfőbb szuverénnek a jogán. És amikor az Országgyűlés azokban az esetekben úgy döntött, hogy elengedi a helytelenül felhasznált pénz után járó büntetést vagy otthagyja, akkor abból indult ki, hogy a büntetés a lakosságot sújtja és nem azt a menedzsmentet, nevezzük jegyzőnek, polgármesternek, képviselőtestületnek, aki ténylegesen ezt a hibát elkövette. Tehát rendszerint, amikor e kérdés úgy alakult, akkor az Országgyűlés kegyelmet gyakorolt ebből az alapelvből kiindulva. Meg kell oldanunk ezt a kérdést. A tegnapi költségvetési vita alapján említem meg ezt, mert nem tolerálható, hogy végül is erre való hivatkozással ilyen arányú eltérések legyenek.
Azt is szeretném elmondani, hogy a költségvetési törvényjavaslatból és a zárszámadási törvényjavaslatból egyértelműen kiderül, hogy a költségvetésnek a tartalmi eltérései olyan szakmapolitikai döntésekhez kapcsolódtak, amelyek nem a Pénzügyminisztérium hatáskörében születtek meg, részint társadalmi összefüggések nyomán, részint pedig a nagy ellátórendszerek finanszírozásának a nagyjából azonos struktúrában való korábbi történéseinek megfelelően. Itt arra gondolok, hogy a különböző szakmai törvényeknek nincs meg igazán a pénzügyi hatásmechanizmusának a feltérképezése. Ez hiányzik, bár erre a jogalkotásról szóló törvény intenciókat ad. Ennek következtében kényszerpályák alakulnak ki, amelyről letérni nagyon nehéz azoknak, akik a tervezéssel foglalkoznak.
Még egy olyan kérdés van, amit szeretnék szóba hozni. Látható, hogy a különböző igazgatásszervezési lépések, az igazgatási mechanizmusok, a közigazgatás kollektív emlékezetének a kiesései, nevezetesen, hogy előbb vannak az elbocsátások, mielőtt az illetőket elszámoltatnák a rájuk bízott irat- és pénzügyi anyaggal. Valamint az a problémakör, hogy a különböző minisztériumi összevonások, átrendezések, a pénzügy-politikai és pénzügyi intézkedési mechanizmusbeli összefüggéseket nem kezelik, hanem csak a szakmai összefüggésekkel vagy politikai összefüggésekkel vagy koalíciós összefüggésekkel foglalkoznak. Ennek eredményeképpen, miközben összességében a költségvetésről egy megbízható valós képet tudunk mondani, több minisztérium költségvetési fejezet vonatkozásában kényszerültünk arra, hogy korlátozó vagy elutasító záradékkal lássuk el. Hozzá kell tenni, hogy ezek nem alapvetően elszámolástechnikai kérdések voltak és a jelenleg ott dolgozó apparátusnak a hibái, hanem az átadás-átvételi folyamatoknak, átszervezéseknek a teljesen nehezen követhető folyamatai voltak. Gondoljanak például arra, hogy az informatikai terület először átkerült az Informatikai Minisztériumba, ott is már beszéltünk az elszámolási problémákról, aztán átkerült most a gazdasági tárcához. Tehát az ide-oda való blokkoknak a helyezkedése nemcsak egy szakmapolitikai döntés, hanem ennek a pénzügyi folyamatrendszerét is meg kellene tervezni. Ebből adódóan a múlt évben a szokásosnál több hibát voltunk kénytelenek megállapítani és összességében nem egy jó képet.
Egyetlen dolgot kell megemlítenem még és befejeztem, hogy az Állami Számvevőszék elkészítette az ÁPV Rt.-ről szóló véleményét is. Nem a tartalmi kérdésekre utalnék. Mi tartottuk az augusztus 31-i határidőt, ti. a kormány beszámolójának a parlament asztalán a költségvetési zárszámadással együtt kell ott lenni. Ez ez évben sem teljesült és folytatódott az a szokásos gyakorlat, hogy az ÁPV Rt. beszámolója a vagyonról nincs mellékelve a költségvetési zárszámadás dokumentumához. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az urakat illeti a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Urak! Tisztában vagyok vele, hogy ez egy szakmai bizottság és tisztában vagyok vele, hogy az előttünk lévő napirendi pont az a Magyar Köztársaság egyik legfontosabb szakmai anyaga. Egyik legfontosabb dokumentuma az, amit vizsgál és a jelenlegi helyzetet a legaktuálisabban bemutató anyag, ami most a bizottság előtt van és amelyet a mai napon feladatunk megtárgyalni. Tehát ismétlem: tudom, hogy ez egy szakmai munka, mégis engedjenek meg nekem talán ebben a körben szokatlan és szívem szerint a jövőben sem szokásos mondatokat mondani.
Tanúi vagyok most már sok éve, hogy az ország nem megfelelően működik. Romlik a gazdasága, szétesett a szociális háló, és az elmúlt néhány évben pedig tanúi vagyunk annak, hogy hogyan esik szét és marginalizálódik a társadalom. Ezt a gazdasági vonalról mindig bölcs, autentikus szakmai mondatokkal igyekszünk áthidalni, mondván, hogy itt nem érzelmekről, indulatokról, hanem számokról, tényekről, mennyiségekről, trendekről, mindenfajta korszerű programmal jól prognosztizálható folyamatokról van szó.
Tisztelt Képviselőtársaim! A ma tárgyalt anyag mutatja azt, hogy ezek nem felszínes bajok, nem felszíni sérüléseket szenvedett el a magyar társadalom, ezek nem a hámnak a kisebb-nagyobb gyorsan gyógyuló sebei, ez egy röntgen, ez egy átvilágítás, ami azt mutatja, hogy a belső szervekkel és hova tovább a csontvázzal is nagyon komoly baj van. Az anyagok is nagyon gyakran használják a reformfrazeológiát, a reformok szükségesek, megkezdésük elmaradt, nem megfelelő ütemben történik stb. Nekem meggyőződésem, hogy az ország odajutott, hogy itt már nem lehet reformokról beszélni. Itt az országnak egyre nagyobb tevékenységi területeit, ha úgy tetszik, az egész belső tartalmát újjá kell építeni.
Magyarország ma sok mutatóját tekintve abszolút számokban is, de relatíve is rosszabb helyzetben van, mint a második világháború után. Ezért úgy gondolom, hogy az újjáépítés fogalomnak a közbeszédbe való behozatala időszerű és aki felelősséget érez azért a tevékenységért, amit mindnyájan csinálunk, az, kérem, hogy legalábbis ezen gondolkodjon el.
Ami az elnök úr által bevezetőben említett és általunk a mai napon írásban is előterjesztett kisebbségi véleményt illeti, engedjék meg, hogy a jegyzőkönyv számára néhány főbb gondolatot elmondjak.
Az ellenzéki képviselők a megismert anyagok és vélemények alapján a 2006-os költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot nem találják általános vitára alkalmasnak és ennek megfelelően fogunk szavazni.
A költségvetés végrehajtása számos ponton jelzi, hogy a kormány nem bálik megfelelően az adófizetők pénzével, az érdemi, tartalmi hibák mellett az átláthatósággal és az ellenőrizhetőséggel is komoly gondok vannak. Az előttünk lévő és most ismertetett jelentés megállapította, hogy a kormányzati szektor uniós statisztikai egyenlege 9,2 százalékkal növekedett, szemben a 2006. évre prognosztizált 6,1 százalékkal. Ez, hogy a polgárok is értsék, több, mint 700 milliárd forinttal jelent többet, mint amit a költségvetés elfogadásakor a képviselők megszavaztak. A költségvetés kézbentartásának hiányosságára utal, hogy az államháztartás fizetőképességének biztosítására szolgáló finanszírozási tervet a pénzügyminiszter öt alkalommal módosította. Nem a költségvetési, hanem a finanszírozási terveket. Az elmúlt három évben sem került sor ilyen gyakoriságú módosításokra. A szóbeli kiegészítés során is szó volt róla és a szakmai jelentőségen túl egy szemléletbeli gondot is látunk abban, hogy a belső ellenőrzési rendszereket az elmúlt években - azt kell mondanom, hogy - tudatosan leépítették. A következő kérdés az, hogy ez kinek és miért állt érdekében, de ez nem témája sem a zárszámadásnak, sem a jelentésnek, sem a mi kisebbségi véleményünknek. De gondolom, hogy ez nem a véletlen vagy az adminisztráció önfejlesztésének vagy önleépülésének a folyománya.
Ennek következében az Állami Számvevőszék több jelentős államigazgatási minisztériumi egységnek a jelentését, zárszámadását vagy annak egyes fejezeteit nem tudta elfogadni.
Az önkormányzatoknál a normatív hozzájárulásra vonatkozó szabályozás 2006-ban sem vált sem egyszerűbbé, sem átláthatóbbá. Ennek az elszámolására, a bonyolultságára, az átláthatatlanságára és az ebből következő okokra elnök úr is a szóbeli kiegészítésében utalt akkor, hogy önmagában a szankcionálása ezeknek a dolgoknak nem jelent megoldást, hiszen nem a felróható vagy esetenként nem is felróható okokból mulasztó önkormányzati emberek munkavégzési hiányosságainak a következményeit nem a személyek, nem is az apparátusok, hanem az adófizető polgár viseli. Tehát önmagában az a jelentés, hogy de akkor jól megbüntettünk valakit, ez ezen az állapoton nem igazán segít.
A központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai tekintetében az elmúlt években tapasztalt kedvezőtlen jelenségek 2006-ban folytatódtak. Az összes tartozásállomány meghaladja a 23 milliárd forintot, amely kétszerese az előző évi átlagnak. Az adósság lejárat szerinti összetételében a rövidebb futamidejű tartozásállomány arányának csökkenése, illetve az átütemezett adósság növekedése figyelhető meg. Tehát a lavinaeffektus növekszik, ami igen kedvezőtlen és már a jelenleg folyó évet is érinti.
Meghatározó mértékű szállítói tartozás mellett jelentősen növekedett az intézmények köztartozása is. Hozzá szeretném ehhez tenni, hogy a kormány és a szakszerveinek a mulasztását tulajdonképpen esetenként a jogalkotás hiányosságai is mutatják. Csak képviselőtársaim emlékezetébe szeretném idézni, hogy ebben a bizottságban is hányszor egyetértettünk abban, hogy például a költségvetésben jelentős szerepet játszó, úgynevezett PPP-programoknak a hazai szabályozását el kell végezni. Mind a mai napig nincs sokszor tárcaígéret ellenére a PPP-nek hazai szabályozása. Nem javítja a hazai helyzetet sem akik ezzel a feladataikat meg akarják oldani, sem, akik ebben a gyakorlatban találkoznak és dolgozni kényszerülnek.
Összességében a 2006-os évi költségvetés végrehajtási anomáliái az államadósság növekedését, a kamatterhek emelkedését és a gazdasági visszaesésen keresztül a magyar gazdaság, a magyar társadalom mozgásterét szűkítik, ezért az előterjesztést az ellenzék nem fogja megszavazni. Köszönöm a türelmét elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki szólni? Göndör úr? Matolcsy úr?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Valójában tényleg, amikor a költségvetés zárszámadásáról beszélünk, akkor az a dilemma van előttünk, amiről Fónagy képviselő úr is beszélt, hogy az egyik dolog, hogy hogyan költöttük el az adóforintokat és hogyan számoltak el azok a fejezetek, akiknek ez a feladatuk és hogyan gazdálkodtak. Egy másik, hogy mint jogalkotó, mint kormánypárti képviselő láthatóak-e azok a változások a számokban, amelyeket szándékaink szerint meg akartunk tenni. A harmadik - és én ennek ugyanúgy nagyon nagy hangsúlyt adok -, hogy azok az intelmek, ajánlások, amelyeket korábbi években is láttunk, mennyire voltak fontosak. Miután mindketten régóta ülünk itt, nekem mindig vesszőparipám, hogy vannak visszatérő tételek, vannak visszatérő ajánlások, hogy ezekben hogyan haladunk előre - és azért én azt mindenképpen leszögezném, amikor általános vitára ajánlom és alkalmasnak tartom ezt a dokumentációt és úgy érzem, hogy van értelme a munkánknak és ebbe beleértem még az Állami Számvevőszék munkáját is - akkor, hogy ha valaki részletesen megnézi a fejezeteket, azért vannak olyan fejezetek, ahol sorozatosan nem állapítanak meg hiányosságokat. Nem azért, mert nem ellenőrzik, hanem mert ott feltehetően betartják a játékszabályokat. Vannak olyanok, akik az intelmeket komolyan veszik és változtatásokat hajtanak végre és vannak olyan területek, ahol meg nem. Szóval ez, amit elnök úr is mondott és Fónagy János úr is mondta, hogy a szankció is kevés. Vagy valami mást kell kitalálnunk. Amiért én ezt fontosnak tartom, hogy nem jó, mert amikor azt mondjuk, hogy valójában valós képet mutat az adott helyzetről, de ha vannak is ilyen fejezeti megállapítások, ezek kifelé mindig valamilyen rossz érzést adnak, az embereknek adnak okot arra, hogy bizalmatlanok legyenek velünk szemben vagy akár a politikával szemben.
Ezért azt gondolom, hogy érdemes lenne, lehet, hogy még a zárszámadási törvényjavaslat vitája során együtt elgondolkodnunk azon, hogy akarunk-e vagy teszünk-e valami olyan indítványt a végére, akár a Pénzügyminisztérium szervezetének az ellenőrzési jogkörének erősítésével, hogy azok a szervezetek, ahol sorozatban gond van, ott én meg vagyok győződve, hogy kell valaki, aki kívülről mondja azt, hogy ejnye-bejnye, hogy derüljön ki, hogy mi történik. Van néhány dolog, amivel azért hadd vitatkozzam, amit Fónagy János elmondott.
Szóval ebből a zárszámadásból kiderül, hogy azok a folyamatok, amelyeket 2006-ban elindítottunk és 2007-ben elindítottunk, azoknak oka van. Ez már, azt gondolom, hogy köztünk filozófiai különbség, hogy ön is ugyanoda jut a végén, hogy újra kell építeni. Mi is ezt mondjuk, ezt kezdtük el, ez az a folyamat. Az, hogy az újjáépítés tartalmában sok esetben nem értünk egyet, ez egy másik dolog, ezeket külön-külön kell megvitatni, de ebben én egy olyan gumicsontot látok, idézőjelbe téve persze, hogy nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás. Ha valaki visszaemlékszik, hogy az Állami Számvevőszék milyen hosszú éveken keresztül tett megállapításokat, hogy baj van, baj van, most is hat év adatait szerepeltetik a kimutatásokban. És tényleg korábban tettünk-e valamit annak érdekében, hogy ez a hiány csökkenjen. Most pedig a 2007. év tudom, hogy nem része, csak erre mondtam, hogy egy zárszámadás mindig arra is ad lehetőséget, hogy tükröt tartsunk magunk elé, hogy el tudtunk indítani egy folyamatot, hogy az egyensúlyi pozíció például ebben a két nagy alrendszerben megváltozzon.
Önkormányzati kérdés, és ezzel fejezem be. Megint csak mindannyiunk előtt dilemma és alig egy hónap múlva, kicsit több, mint egy hónap múlva előttünk lesz a 2008. évi költségvetés és már a szemeim előtt látom, hogy önkormányzati oldalról elindul egy folyamat, mert azt gondolják, ha minden kis feladatra külön normatívát állapítunk meg, akkor helyben egyszerűbb lesz a polgármesternek vagy az önkormányzati testületnek a feladata a források elosztásában. Én személy szerint és nagy valószínűséggel, és itt hasonló a véleményünk Fónagy Jánossal, hogy ha azt mondanánk, hogy az önkormányzat kap egy egységnyi normatívát, amit biztos, hogy körül lehet írni matematikailag és a helyben lévőknek a szabadsága, a döntési szabadsága, hogy ezt mire fogják fordítani és ez nem megkerülhető, hogy a helyi labdarúgásra vagy sportra vagy diákoktatásra, bármit lehetne mondani, hogy arra mennyi lesz. Az nem attól függ, hogy itt mi normatívába valamit pántlikázunk vagy se, és tényleg igaz. Hát ez a melléklet most már sok-sok oldalas. Azt gondolom, hogy ez tényleg, ellenőrzés szempontjából is hihetetlenül nehéz feladat és tulajdonképpen mi magunk előállítjuk azt a helyzetet, hogy az Állami Számvevőszék egy bonyolult vizsgálat végén azt mondja, hogy ez ugyan nem annyi, de a végén ő maga is eljut odáig, hogy no, de nem kéne megbüntetnem. Nem kéne szankcionálnom. Tehát majdnem azt mondom, hogy a kígyó a saját farkába harap c. játék. Tehát itt is lehet, hogy önmagunkat kellene, mint törvényhozókat egyszer legyőzni és újraépíteni azt a rendszert, hogy hogyan gondoljuk el az önkormányzati finanszírozást. Biztos, hogy hosszú távon ennek lenne értelme. Én még egyszer azt javasolnám elnök úr, hogy általános vitára tartsuk ezt alkalmasnak. És tényleg fontoljuk meg azt, hogy hogyan tudnánk valahogy mi magunk, a bizottság is abba az irányba hatni, hogy az Állami Számvevőszék intelmei egy kicsit még gyorsabb tempóban valósuljanak meg és kerüljenek át a működő mechanizmusba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Matolcsy urat illeti a szó.
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Fónagy János miniszter úr, képviselőtársam elmondta a kisebbségi véleményt, írásban átadtuk, nem ismétlem meg, az ellenzék véleménye ismert a 2006-os évről, személyesen az én véleményem is ismert, és nem ismétlem meg. Két megjegyzést szeretnék tenni röviden: az első, hogy a 2002-2006 közötti időszakban minden évben gazdaságpolitikai hibák történtek. 2006-ban meggyőződésem szerint az adóbevételeket érintő hibák voltak súlyosak. Az áfa év eleji csökkentése ismert, ennek a hatása ismert, ez hiba volt. Mindnyájan tudjuk. Azonban volt egy olyan rejtett hiba, ami a 2006-os év egészét beárnyékolta és végül eldöntötte a költségvetési hiány 2100 milliárdos végösszegét, ez pedig az, hogy 2005-ben, ismerem a szavazás eredményét, ismerem azt, hogy mindkét politikai oldal részéről hibáztak ebben a kérdésben, de az árfolyamnyereséget nem adóztatta meg a magyar kormány 2006-ban. 2100 milliárd forint körül volt az árfolyamnyereség 2006-ban, mindezt hallottuk néhány hónappal ezelőtt a tőzsdeelnök úr beszámolójában. Ennek a megadóztatása éppen azt az 500 milliárd forintot hozta volna 2006-ban, amelyet a szeptember 1-jei első kiigazítási csomag igyekezett beszedni. Én azt gondolom, hogy ez egy gazdag ország-szegény állam témakörében egy sajnálatos hiba volt. Az egész 2006-os évet, azt gondolom, a pénzügyi számok, az állam, a költségvetés szempontjából lényegesen jobban zártuk volna, ha ezt a közös döntést 2005 őszén meghoztuk volna. A másik megjegyzésem az, hogy mint mindig nagyra becsüléssel és egyetértéssel olvastam az Állami Számvevőszék jelentését, és azt gondolom, hogy érdemes azt az álláspontot egymásnak elmondanunk, hogy amely demokratikus nemzeti intézményrendszert 1989-90-ben felállítottunk, az működik. Működik az Alkotmánybíróság, a Magyar Nemzeti Bank, működik az Állami Számvevőszék és a többi, úgynevezett nemzeti intézmény. Működik, de nem képes csak utólag beavatkozni. Nem képes arra, hogy megóvjon bennünket, Magyarországot, a magyar államot, a mindenkori kormányzatot attól, hogy elkövesse azokat a hibákat, amelyeket később utólag nagyon pontosan mér. Így tehát a 89-90 körül felállított nemzeti intézményrendszerben van egy hiány. Ezt azért érdemes rögzítenünk, mert a 2006-os év, nem szeretnék politikai értékelést adni, de mind a demokráciára, mind a piacgazdaságra árnyékot vet. És azt gondolom, hogy a 2006-os év zárszámadásánál rögzítenünk kell, hogy a '89-90-es piacgazdaság és demokratikus átmenet során felállított nemzeti intézményrendszerünk működik, de csak félig, az utólagos ellenőrzésben. Előre nem. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha más nem kér szót, engedjenek meg egy megjegyzést a vitában részvevő képviselőként. Én úgy gondolom, hogy ketté kellene választanunk, vannak a társadalmi és tényleg tartalmi folyamatok, amire itt tükörképet mutat ez az előterjesztés és van a technológiai része, tehát a számviteli és az ellenőrzési része. Úgy gondolom, talán az is egy nagyon fontos megjegyzés, amikor az van, hogy ez egy reális képet mutat a jelenlegi kialakult helyzetről. Tehát ebből adódóan ez a Számvevőszék elnökének talán egyik legfontosabb megjegyzése az elmúlt évek során, amikor a kormány nem próbálta sem így, sem úgy eldugni és az ellenőrzési lehetőségek is mindenhol rendelkezésre álltak, hogy valós képet kapjunk. Ez azért is fontos, ahogy Göndör úr mondta, hogy ebből a valós képből következtetéseket is le kell majd vonni, és azokat a lépéseket megtenni, ami erre szükséges. Úgy látom, hogy arra a szándék, az elmúlt 10-15 évben egy folyamatos javítási szándék mindig megvolt, hogy a számviteli és tartalmi kérdésekben, tehát a technikai kérdésekben előrelépések legyenek az átláthatóság tekintetében is, hiszen azért az előterjesztés egyetlen olyan megjegyzést nem tesz, amikor az átláthatóságot, mint ilyet kérdőjelezné meg. Én úgy gondolom, hogy abban, hogy a tartalmi kérdések körül forog a kérdés, azt gondolom, hogy amit Matolcsy úr mondott, annak van egy nagy igazsága, ez pedig az, hogy van ebben egy közös felelősségünk is, amikor a politikai versenyben az irracionális pályára is képesek vagyunk időnként elmenni.
És engedjék meg, hogy bátran mondjam ennek a jegyzőkönyvnek, hogy egy olyan folyamat eredménye a 2006-os év, ami az elmúlt 8-10 év együttese. Mert olyan igényeket voltunk képesek támasztani, aminek utána pontosan tudta mindenki, hogy nem fogunk tudni megfelelni. Olyan várakozásokat gerjesztünk akár a mai napig is, aminek a megfelelésében komoly konfliktusok lesznek és megint újabb és újabb nehézségeket támaszt, úgy gondolom, hogy ezért, amit Matolcsy úr mondott, hogy a közpénzügyi törvények keretében az úgynevezett kiegészítését a közjogi szervezeteinknek, akár tanácsként, akár más ellenőrző szervként - hogy nemcsak utólag, hanem közben és előzetesen is lehessen egy véleményt alkotni és gyakorlatilag egy olyan elfogadott szervezetet létrehozni, mint mondjuk az Állami Számvevőszék, mert ha valamit kimond, annak súlya van - tehát onnantól kezdve mondjuk nehezebb mindenkinek e tekintetben eltérni azoktól a folyamatoktól, mint ami most akár utólagosan úgynevezett kegyelmi eljárás keretében bármikor az Országgyűlésben, akár a kormánypárti többség, akár néha az ellenzék határozott támogatásával bizonyos ügyekben könnyebb megállapodáshoz vezethet. Mert ami népszerű, azt mindenki megszavazza, ami meg kevésbé népszerű, attól meg mindenki elmenekül. Főleg abban az időszakban, mikor mondjuk a politikai versenyfutás végfázisához kerülünk. Erre 2005 volt a legjobb példa nemcsak ebben az ügyben, sok ilyen ügy volt.
És az, hogy szükség van-e reformokra vagy nincs szükség, én úgy gondolom, hogy szükség van a folyamatok újragondolására. Hogy ezt mi most reformnak hívjuk-e vagy sem, erről azt gondolom, hogy a reformretorika részévé vált az utóbbi évtizedekben. Egy biztos, hogy a beavatkozási kényszer elérkezett, ezekre a 2005-ös, 2004-es és akár még előzetes döntések függvényében is szükség volt, hiszen az erőltetett struktúrafejlesztéstől az uniós forrásmechanizmusok lehívása és sok minden okozta ezt a kialakult helyzetet. De én úgy gondolom, hogy fontos az a rész, amikor a tartalmi részébe is belenyúlunk és abban is van közös felelősség. Nemcsak a kormányzati felelősség az, hogy ezek a folyamatok miért csak így mennek és miért nem mennek, miért nem mennek konszolidáltabban, miért nem gondoljuk közösen, hogy nemcsak szakadt ruhában lehet Magyarországon járni és nemcsak rosszabbul lehet élni, hanem esetlegesen egy összefogással ezt meg is tudjuk valósítani még akkor is, ha közös hibáinkat esetleg közösen kéne kijavítani. Tehát én azt gondolom, hogy ez az előterjesztés azért alkalmas általános vitára, mert a céljának megfelel. Tehát tényleges képet mutat az Országgyűlésnek arról, hogy hogyan és milyen folyamatok zajlottak 2006-ban a magyar gazdaságban, a magyar társadalomban és ehhez természetesen a mi viszonyulásunk oldalanként más. Az nem volna baj, ha lenne legalább egy-két kiemelt kérdés, amire közös következtetést vonnánk le és mondjuk a következő időszakban közösen tudnánk hozzáállni. Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a vitát így lezárhatom nagyjából. Kovács elnök úrnak megadom a szót.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Csak emlékeztetnék arra, hogy a költségvetés véleményezése során a várható folyamatokra minden évben azért figyelmeztettünk a költségvetés különböző arányaiban, tehát volt előzetes kontrol ebben a tekintetben. Az egy más kérdés, hogy nem volt hozzákapcsolva semmiféle beavatkozási, intézkedési jogosítvány. Nagyon szépen köszönöm. Ezen kellene változtatni, messze egyetértek vele.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ezt a közpénzügyi törvények vitájában is majd meg kell vitatnunk. Ez a lehetőség, ahogy az elnök úr is mondta, csak egy ráolvasás volt, tehát határozott véleményformálási lehetőséget kell tudnunk biztosítani. Köszönöm szépen. Más nincs? (Nincs jelentkező.) Köszönöm.
Az általános vitára alkalmasságról döntünk. Ki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) 13. Köszönöm szépen. A bizottság az általános vitára alkalmasságról többséggel döntött.
A kisebbségi véleményt Fónagy úr fogja megírni, a többségit a Göndör úr fogja megírni a költségvetési bizottságnak. Köszönöm szépen a közreműködőknek a segítséget.
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3205. szám) (Általános vita)
A harmadik napirendi pont tárgyalása következik, a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitája. Van-e bárkinek kérdése a kormányhoz? (Nincs jelentkező.) Akkor azt gondolom, hogy a döntést meghozhatjuk az általános vitáról.
Kérdezem a bizottságot, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) 15. Ki nem ért egyet? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tartózkodott? (Szavazás.) 12. Köszönöm szépen. Többségit és kisebbségit nem kíván mondani a bizottság. Köszönöm szépen a kormánynak a részvételt.
A 4-es napirendi pont következik. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Az 1-es Fónagy János és Ékes József indítványa.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tárcaálláspontot tudok csak képviselni, nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy úr.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Lévén, hogy erről még sok szó lesz és az előterjesztésben és tegnap is elhangzott, hogy uniós keretek között kell mozognia a hazai szabályozásnak. Sokban segítene nekem és nekünk, ha a kormány igen tisztelt képviselője megmondaná, hogy ez a hatályosság, ez a módosítás pontosan miről szól. Mi tiltja? Nem arról van szó, hogy ajánlja vagy nem ajánlja, hanem, hogy milyen tiltásba ütközik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Öné a szó.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az általános vitában is elhangzott többször, hogy az aranyrészvény-problematikával kapcsolatosan több év alatt megismerhettük az Európai Bíróság és az Európai Bizottság álláspontját tipikusan a magánkézben lévő vállalkozásokat érintő állami kontrolleszközök megengedhetősége tekintetében. Nyilvánvalóvá vált, hogy az úgynevezett gazdasági szempontú stratégiai társaságok ebbe a körbe nem vonhatóak. Tehát semmilyen üzleti szempontú megfontolás nem szolgálhat alapul állami beavatkozásra, illetve egy nagyon fontos szempont volt akkor például a hírközlési területen, hogy van-e helyettesíthető megoldása egy terület ellátásának. Tehát ebből következően felmerülhet-e és megalapozottan megállhat-e akár a közellátás, akár a közbiztonságnak a kérdése. És a bizottság nagyon határozottan állást foglalt abban a kérdésben, hogy semmilyen olyan területen, ahol kiváltható ellátásról van szó, ott megálljon az a kényszerítő erő, ami indokolhatja ezt a fajta védelmet. Ebből következően sem a közlekedéssel kapcsolatosan, sem a postai szolgáltatással kapcsolatosan nagy biztonsággal állíthatom, hogy nem állna meg a Bizottság és a Bíróság előtt ez a fajta gondolkodásmód. A vízgazdálkodási tevékenység tekintetében azt tudom mondani, hogy ez az egy olyan terület, ahol el lehet gondolkodni azon, hogy bevonjuk-e esetleg ezeket a cégeket a stratégiai jelentőségű társaságok körébe amiatt, hiszen ezek nem helyettesíthető természeti forrásoknak minősülnek. Azonban a módosító indítványban megfogalmazott kitétel semmiféleképpen nem áll meg. A vízgazdálkodás egy túlságosan nagy kategória, azt gondolom, hogy ha itt lehet gondolkodni, akkor maximum a vízierőművek tekintetében, de ebben a formájában semmiféleképpen nem fogadható el. És még egy mondat és befejezem. Nyilván a vízierőművek területe azért nem volt átvilágítás alatt az aranyrészvény-problematikában, hiszen ez a terület nem volt aranyrészvénnyel érintett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy urat illeti a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem a bizottság és a kormány tisztelt képviselőjének az idejét akarom rabolni, de akkor meg a norma címével van baj, mert ez arról szól, hogy a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozások. Nem az ön által felsorolt és bírósági és egyéb gyakorlatra hivatkozó, nem uniós normára hivatkozó indokolása szerint sem. Tehát vagy a jogszabály címe nem stimmel vagy a tartalma nem. Én értem a jogalkotói szándékot és meg kell, hogy mondjam, mi támogatjuk is a jogalkotói szándékot. Mi ezt meg fogjuk szavazni, félreértés ne essék, csak azt nem értjük, hogy mi korlátoz bennünket ily mértékben. Közlekedésnél még talán osztom is a véleményét. De hogy például az ivóvízellátás mennyiben kiválthatóbb, mint az energia, azt egyszerűen jogdogmatikailag sem fogom fel. Félreértés ne essék, nem a szakmai vitát akarom megnyitni és majd megbeszéljük, hogy mit lehet ezen előrelépni, csak arra szeretném a képviselőtársaim figyelmét is felhívni, meg a kormány képviselőjét is, hogy ez egy hallatlan fontos jogszabály. Ez az elmúlt időszak vagy a jelen időszak egyik legfontosabb normája. Tehát, hogy tényleg közösen tegyünk meg mindent, ami belefér még a lehetőségekbe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Áthidaló megoldásként a következő a javaslatom. Most úgy is a bizottság egyharmada támogatni fogja ezt a módosító indítványt. Lesz még idő egy kapcsolódóra. Az ivóvízzel kapcsolatos véleményét osztjuk a Fónagy úrnak. Amennyiben ez a csőhálózattal összefügg, akkor érdemes megnézni, hogy amennyiben ez az uniós szabályoknak megfelel, ez beemelődjön ebbe a körbe. Göndör úr, tessék.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Egy nagyon óvatos mondatot tennék. Ennek az indítványnak van egy nagyon fontos szóösszetétele számomra, a postai szolgáltatás. Szerintem Fónagy képviselő úr is egyetért azzal, hogy nem stratégiai jelentőségű, de! És itt nem folytatom a jegyzőkönyvbe. De azt gondolom, hogy kellene, hogy foglalkozzunk az albizottságban azzal, hogy fel kellene készülnünk, hogy milyen normatív szabályokat tudunk meghatározni saját érdekünkben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én azt gondolom, értem, amit Göndör úr mondott. A törvény hatálya alá maximum - azt gondolom - amennyiben az uniós játékszabályok szerint tud menni, csak az ivóvízkérdés kör lehet. Ennek a megvizsgálásában most született egy együttműködés a kormány és a frakciók között. Az meg természetes, az albizottság bármikor kezdeményezhet egy olyan eljárást, ami mondjuk a postai szolgáltatások és annak szabályozási környezetét nemzeti és európai uniós kitekintésben megvizsgálja. Hiszen most a liberalizáció azért két évet tolódott. Köszönöm szépen. De azért a felkészülés megér annyit. A bizottság egyharmada támogatta.
A 2-es Podolák-Józsa képviselők indítványa. Itt a kormány egyetértése van. (Nincs jelentkező.) A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefüggésben van a 4-es, 5-ös, 7-es pontokkal. Latorcai urat illeti a szó.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Én csak tisztelettel a bizottság figyelmét fel szeretném hívni a 4. pontra. Azért fontos, mert az aranyrészvény megszűnésekor a bizottság a stratégiai jelentőségű cégek esetében keresztül vitt egy olyan módosító javaslatot, amelyet a parlament is befogadott és meg is szavaztunk, hogy ezen stratégiai jelentőségű cégek, igazgatók felügyelő bizottságába a Magyar Energia Hivatal delegál embereket. Ez hatályba is lépett, és információim szerint sajnos még ma is vannak olyan társaságok, akik nem tettek eleget ennek a jogi feltételrendszernek. Én tisztelettel javaslom az elnök úrnak, hogy az energetikai albizottságot hatalmazza már fel arra, hogy kérdezzék meg az Energia Hivatalt, hogy hogy állunk, illetve, hogy azon társaságokat, amelyek nem hajtották végre ezt a törvényi előírást, azokkal szemben milyen szankciót lehet alkalmazni, mert ugye szankciót nem szavaztunk meg. Olyan módosító javaslat nem volt, amely szankciót is megfogalmazott volna. Ez viszont talán egy vonalvezető is számunkra a jövő szempontjából. Hogy ha egy ilyenfajta kikötést teszünk és ezek a cégek ezt nem hajtják végre, akkor hozzátartozó szankciót is be kellene fogalmazni a törvényjavaslatba.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, ennek semmi akadálya, hogy az albizottság ezzel foglalkozzon, a Priv. törvény megszűnése miatt egy technikai átvezetésként kerül ebbe a részbe. Azt gondolom, ez tovább erősíti azt a gondolatot, amit a Latorcai úr is mondott.
Marad a 6-os, aminek a külön tárgyalásával a 9-essel összefüggésben az előterjesztő nem ért egyet, a bizottság támogatta. Akkor én most az előterjesztőnek adom meg a szót, mi indokolja, hogy ne kerüljön ki ez a szöveg.
DR. GYŐRI ENIKŐ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy nagyon fontos módosításnak tartjuk ezt, a tőkepiaci törvény és a társasági jog is lehetőséget ad arra, hogy nem kívánt befolyást szerzőkkel szemben a társaságok fellépjenek. Ennek az egyik fontos eleme, amikor a ténylegesen fellépő befolyást szerző összefonódásban áll olyan személyekkel, akiket mondjuk a társaság ellenséges befolyással hoz összefüggésbe. A jelenleg hatályos jogszabályi környezet egy adminisztratív és technikai akadályt állít az elé, hogy az egyébként a teljes cégnyilvántartás nyilvános adatbázisából ilyen csoportosított lekérdezések történhessenek. Ugyanakkor nincs különösebb akadálya annak, hogy korlátozásmentesen gyors hozzáférést biztosítsunk. A tárcának lehetősége volt megismerni az adatvédelmi biztos úrnak az álláspontját ezzel a törvényi paragrafussal kapcsolatosan és neki az volt az álláspontja, hogy nem kifogásolja a cégekkel összefüggésben semmilyen információszerzés korlátozásmentes elérhetőségét, és természetes személyek esetében sem tartja aggályosnak, hogy ha azok vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági összefonódásairól ilyen módon információt lehet szerezni. Egyetlen esetben tartja aránytalannak a hozzáférést, amikor természetes személyek cégtulajdonosi minőségére vonatkozna ez a csoportosított információ. Így a tárca inkább azt tudná támogatni vagy javasolni, hogy olyan módon történjen meg ennek a törvényi rendelkezésnek az átfogalmazása, ami már megfelel az adatvédelmi biztos úr elvárásainak is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ebben a kormány képviselője a tárca álláspontja szerint egyetért, hogy itt egy fogalmazási szükséglet előállt. A teljes elhagyást nem támogatja, de egy pontosítást igen, ha jól értettem az ön megjegyzését. Akkor azt gondolom, hogy most szavazunk és lesz a kapcsolódó módosító indítványok körében egy olyan megoldási lehetőség, ami mind a tárca, mind a képviselő urak álláspontját tartalmazza. Azt követően természetesen vissza is tudják vonni a Göndör úrék. Addig szavaznunk kell róla. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Többsége támogatja. Köszönöm szépen.
A 8-as Podolák és Józsa képviselő urak indítványa. A kormány támogatja. Gyakorlatilag ez összefügg az előzőekkel, pontosítja, hogy kit lehet jelölni ezekbe a testületekbe. Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Tudunk-e olyat, amit tárgyalni kéne, de nem tárgyaltuk.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Elnézést. Arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, aki tegnap nem volt ott az ülésen, hogy egy csúsztatást kértünk ebben is és a bányával kapcsolatos törvényben is. Éppen azért, hogy az egyeztetéseket végre tudjuk hajtani. A jövő heti szerdai ülésre hozunk be bizottsági módosítót is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez ugyanúgy egyeztetetten fog megtörténni. A kormány, gondolom, segíti ezt a bizottsági előterjesztést a jövő heti ülésünkre. Köszönöm szépen. Ha más nincs, a napirendet lezárom.
A következő napirendi pontunk az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Az első módosító Vojnik és Herbály képviselők indítványa.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 2-es Vojnik, Herbály képviselők indítványa.
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen. Ha nincs más, köszönöm önnek. A bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc.)
Puch László
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia