GIB-39/2007.
(GIB-64/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. október 3-án, szerdán, 9 óra 30 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
Az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005.(VI.14.) OGY-határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló J/2482. számú beszámoló (általános vita) *
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló T/2873. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Marton Tamás (GKM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Lucz Zoltánné (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, megjegyzések *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az általános forgalmi adóról szóló T/3893.l számú törvényjavaslat (általános vita) *
Magony Krisztina (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1958. szám)
(Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Általános vita)
2. Az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005.(VI.4.) OGY-határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló beszámoló (J/2482. szám)
(Általános vita)
3. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2873. szám)
(Dr. Fónagy János és Márton Attila (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
4. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám)
(Általános vita)
5. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat (T/3893. szám)
(Általános vita)
6. A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7. Egyebek
Elnököl: Puch László elnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szántó János (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Deák András (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Horváth Csaba (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP)
Podolák György (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Deák Andrásnak (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Jobbágy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Gyertyánfy Péter főigazgató (Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület)
Marton Tamás osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k)
Dr. Kovács Zsolt (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Dr. Kapási Olga (Közjegyzői Kamara)
Dr. Lukács Mariann (Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége)
Dr. Andrási Jánosné (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Dr. Farkas Alexandra (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Négyesi Mónika (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Bráda Ferenc gyakornok (Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság)
Borsányi-Bognár Levente (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Tamás Nóra (Szabad Demokraták Szövetsége)
Dr. Kacskonics Imréné (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Ágnes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Korom István (Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 35 perc)
PUCH LÁSZLÓ (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A képviselők írásban megkapták a napirendi javaslatot. Bejelentem, hogy az 1. napirendi pontot előterjesztője, Hagyó Miklós képviselő úr visszavonta. Kérdezem, hogy ezzel a változtatással ki ért egyet a napirendi javaslattal. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta.
Ezek után az 1. napirendi pontunk az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005.(VI.4.) OGY-határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló J/2482. számú beszámoló. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Azt hiszem, nem érdemes vitát nyitnunk, mert ezt a kérdést már hosszú ideig tárgyalta az Országgyűlés és minden frakció, s ebben egyetértés volt.
Van-e valakinek kérdése, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.
Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért az általános vitára való alkalmassággal.
Következő napirendi pontunk a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló T/2873. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Marton Tamás osztályvezető urat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről. Kérdezem, hogy van-e kiegészítése.
Marton Tamás (GKM) szóbeli kiegészítése
MARTON TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! A kormány ezt a javaslatot nem támogatja, mert álláspontja szerint a szabályozást nem törvényi szinten kell megvalósítani, hanem a légi közlekedésről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján más jogszabályi szinten. A szabályozás széles körű, körültekintő, az érdekeltek teljes körének bevonásával folytatott egyeztetéseken alapul. Ilyen egyeztetés történt az elmúlt hetekben, melynek eredményeként a zajgátló övezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet újraalkotásra került, és ez a rendelet éppen ma van a kormány napirendjén.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy úréknak mégiscsak volt valamilyen hatásuk a beterjesztésre. Fónagy János képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): A kormányrendeletet nem ismerjük, de a szép mondatokat köszönöm. Ez a kérdés több százezer embert érint. Nem valamiféle átfogó generális szabályozásról van szó. Ez a hosszú körmondat arról szól, hogy az éjszakai felszállások tilalmát kell komolyan venni. Nem a leszállásokét, mert például egy kényszerleszállás az természetes dolog. Európa nagy légikikötői - főleg azok, amelyek lakott területen vannak - nagyon szigorúan veszik az éjszakai felszállási tilalmat. Nálunk ezt elsősorban a cargojáratoknál nem vették figyelembe.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a környezetvédelmi bizottság ezt átengedte. Kérem, hogy ennek figyelembevételével szíveskedjenek az álláspontjukat kialakítani.
ELNÖK: Ha a kormányrendelet kiváltja ennek a törvényi módosításnak a szükségességét, akkor a tárgysorozatba-vételkor ezt vissza lehet vonni, de úgy gondolom, maga a probléma megér annyit, hogy ez most általános vitára bocsátásra kerüljön. Ha a GKM a jövő héten bemutatja a bizottságnak a szabályozását, akkor a visszavonás úgyis megtörténik.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet az általános vitára bocsátással? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
Mivel a Pénzügyminisztérium képviselője még nem érkezett meg a következő napirendhez, javaslom, hogy vegyük előre a kisajátításról szóló törvényjavaslatot. Egyetért ezzel a bizottság? (Igen.) Köszönöm.
A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat (kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Következik tehát a kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása. Köszöntöm Jobbágy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről. Az október 1-jén lezárt kiegészítő ajánlásból dolgozunk.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában - amely összefügg a 16., 17., 19. és 23. ajánlási pontokkal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése helyébe új rendelkezést javasol. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában dr. Buzás Péter a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdése c) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 3. pontjában - amely összefügg a 28. és 35. ajánlási pontokkal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdése c) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 4. pontjában - amely összefügg a 5., 6., 7. és 20. ajánlási pontokkal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 4. § (1) bekezdése e) pontját új eb) alponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 8. pontjában dr. Szabó Éva a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdése a) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 9. pontjában dr. Buzás Péter a törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 10. pontjában - amely összefügg a 11. ajánlási ponttal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 8. §-a helyébe új rendelkezést javasol. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 12. pontjában - amely összefügg a 13. és 14. ajánlási pontokkal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 10. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 15. pontjában Kékkői Zoltán a törvényjavaslat 19. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A kiegészítő ajánlás 18. pontjában dr. Szabó Éva a törvényjavaslat 24. § (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja. Egy másikat támogattunk, amit Faragó képviselő úr nyújtott be.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A kiegészítő ajánlás 21. pontjában dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 25. §-át új (6) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 22. pontjában - amely összefügg a 31. ajánlási ponttal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 32. § (1) bekezdése d)-e) pontjainak módosítását, valamint új f) ponttal történő kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 24. pontjában dr. Buzás Péter a törvényjavaslat 36. § (3) bekezdése a) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 25. pontjában dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 38. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 26. pontjában dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 38. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 27. pontjában dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 41. § (2) bekezdése b) pontjának elhagyását és új (3) bekezdéssel történő kiegészítését javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 29. pontjában - amely összefügg a 30., 32., 33., 34., 37. és 38. ajánlási pontokkal - dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 42. § (1) bekezdése c) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A kiegészítő ajánlás 36. pontjában dr. Faragó Péter a törvényjavaslat 42. §-át új j) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. JOBBÁGY ZSUZSANNA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Nagyon szépen köszönjük főosztályvezető-helyettes asszony segítségét.
Az adótörvények megtárgyalásához szükséges a Pénzügyminisztérium képviselőinek a jelenléte. A megérkezésükig szünetet rendelek el. (Rövid szünet.)
(Az ülés vezetését Márfai Péter, a bizottság alelnöke veszi át.)
Egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat (általános vita)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a munkát. Következő napirendi pontunk az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Lucz Zoltánné főosztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztérium részéről. Kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.
Lucz Zoltánné (PM) szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2008-ra vonatkozó módosítások alapvetően a nyári koalíciós megállapodásban szereplő módosításokat tartalmazzák, amelyek legfőbb célja a versenyképesség erősítése az adórendszeren keresztül. A módosítások jelentős része illeszkedik ahhoz az elképzeléshez, hogy jövő év elején az adórendszernek egy átfogó reformjára kerül sor, ezért olyan módosítások, amelyek általánosságban a távlati célokat szolgálják, ebben a csomagban nem szerepelnek. A módosítások jelentős része arra irányul, hogy egyszerűsítse az adórendszert, szűkítse a kedvezmények és mentességek számát, az adózók számára kedvezőbbé váljon az adminisztráció, ösztönözze a beruházásokat, ezen túlmenően pedig a fekete- és a szürkegazdaság elleni fellépéssel kapcsolatos adórendszeri eszközöket, főleg az ellenőrzés hatékonyságának javítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz.
A jelentősebb módosítások közül elsőként a személyi jövedelemadót illetően szeretném elmondani, hogy nem változik az adótábla, de jelentősen egyszerűbbé válik az adójóváírás rendszere, megszűnik az alap- és kiegészítő adójóváírás. Ez a módosítás lehetővé teszi, hogy az 1 millió 700 ezer és 2 millió 100 ezer forint közötti jövedelemtartományban az adózók marginális adókulcsa jelentősen csökkenjen.
A kedvezmények, mentességek szűkítését, illetve azok átalakítását jelenti a személyi jövedelemadóban a lakások átruházására szolgáló lakásszerzési kedvezmény rendszerének a módosítása.
Sok egyszerűsítést tartalmaz a törvénycsomag, például az egyéni vállalkozók adóbevallásával vagy a társasági adó bevallásával kapcsolatos dokumentumok, mellékletek törlését. Beruházásösztönző a fejlesztési tartalékképzés lehetőségének a bővítése, amely jelenleg az adózás előtti eredmény 25 százalékáig terjedhet, a módosítás után pedig 50 százalékra nő. Jelentős egyszerűsítés van a kis adók összevonásában.
A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos szankciók, az új vállalkozások kockázatkijelölés alapján történő ellenőrzése és még jó néhány más intézkedés azt szolgálja, hogy minél erőteljesebb legyen a feketegazdaság fehérítése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kinek van kérdése, megjegyzése? Márton Attila képviselő úr!
Kérdések, észrevételek, megjegyzések
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor elöljáróban és felvezetésképpen azt mondom, hogy nem támogatjuk a beterjesztett adócsomagot, azt nem a természetes ellenzékiség mondatja velem, hanem azok a szempontok, amelyek az elmúlt években már elhangzottak részünkről. Másrészt volt egy választási kampány, amelyben folyamatosan arról hallottunk - különösen az SZDSZ részéről -, hogy a gazdaság jó állapotban van és a további élénkítéséhez milyen adóintézkedésekre lenne szükség, elsősorban az adók csökkentésére. Ha tüzetesebben végignézzük ezt az adócsomagot - amelynek az általános vitára való alkalmasságáról beszélünk -, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy bizonyos szándékok talán felfedezhetők, de ezek legfeljebb csak a látszatintézkedések szintjén találhatók meg.
Főosztályvezető asszony kiegészítésében is elhangzott, hogy ebben a csomagban adócsökkentésről egyáltalán nincs szó. Ha összességében nézzük, hogy hogyan és miként lehetne a versenyképességet növelni, amire oly nagy szüksége lenne a magyar gazdaságnak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez az adócsomag nem növeli a magyar gazdaság versenyképességét, hiszen továbbra is olyan elvonásokat tartalmaz, amelyek egy valóban versenyképes gazdaságban megengedhetetlenek és a vállalkozások számára szinte kigazdálkodhatatlanok. Folyamatos probléma Magyarországon, hogy nagyon magas a feketegazdaság aránya - amit konkrét számokkal mérni nem lehet, legfeljebb csak meg lehet becsülni -, ugyanakkor ha bármilyen vállalkozói körben készült felmérést megnézünk, azt látjuk, folyamatosan arról panaszkodnak a vállalkozók, hogy azért ilyen magas Magyarországon a feketegazdaság aránya, mert azok az adó- és járulékterhek, amelyek ma a vállalkozásokat sújtják, szinte már kigazdálkodhatatlanok.
Utalnék az elmúlt néhány hónap statisztikai adataira. A napilapokban megjelent különböző gazdasági felmérések és az Iparkamara részéről készült felmérések és kimutatások azt mutatják, hogy az elmúlt időszak adószigorításai, adóterheinek növelése a foglalkoztatási szint drasztikus csökkentéséhez vezetett. Nagy általánosságban talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a kis- és középvállalkozások jelentős része munkahelycsökkentésre, alkalmazottak elbocsátására kényszerült, mert azokat a járulékterheket, amelyek az utóbbi hónapokban - különösen az elmúlt évi adóemelés után - rájuk hárultak, egyszerűen nem tudják kigazdálkodni. Nincs olyan élénk gazdasági élet, illetve gazdasági növekedés - hiszen a gazdaság folyamatosan szűkülőben van - Magyarországon, hogy ezeket a terheket ki lehetne gazdálkodni. Ha a kormány valóban egy versenyképesség-növelő csomagot terjesztett volna be, akkor itt most lényeges adótétel-csökkentések szerepelnének.
Lássuk be, van olyan példa is, amely követendő lehetne, ez pedig az eva kérdése. Általánosságban talán kijelenthető - s ez a világon mindenhol hasonlóképpen érvényesül -, ha van egy olyan adótétel, amit a vállalkozók inkább kifizetnek, csak hagyják őket békén és ne lebegjen fejük felett Damoklész kardjaként, hogy bármikor adóellenőrzést kaphatnak és esetleg még hiányt is fognak náluk feltárni, tehát ha van egy olyan adó, amely megfizethető, akkor a vállalkozások döntő része ezt befizeti.
S máris túlléptünk azon a problémán, amely a tájékoztató első oldalain olvasható, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája az, hogy túlságosan kevés az adózó, ezért magasak az adóterhek. Ha valóban a gazdaság élénkítését szeretnénk elérni és azt kívánnánk az adórendszeren keresztül szabályozni, hogy nőjön a foglalkoztatottak száma és felpörögjön a magyar gazdaság, akkor nem egy ilyen adócsomagot kellett volna beterjeszteni, hanem - még egyszer mondom - komoly adótétel-csökkentéseknek kellene itt előttünk szerepelni. Ebben a csomagban sajnos nem ez van.
Amikor azt mondtam, hogy van benne néhány pozitívumként felfogható dolog is, akkor az adminisztrációs terhek csökkentésére, a különböző adónemek összevonására és az egyszerűbb elszámolásra gondoltam, de számomra ez az egyetlen pozitív momentum, ami ebből az adócsomagból kiemelhető. Ennek is van azonban egy nagyon komoly árnyoldala. A közelmúltban még közel 700 ezer kis- és középvállalkozás működött és ezek voltak a legnagyobb foglalkoztatók Magyarországon. Ha a különböző szektorokban tételesen megnézzük, hogy a különböző adófajták összevonása és egyszerűbbé tétele az egyes vállalkozások szintjén ténylegesen milyen adóteher-változást jelent, akkor azt látjuk, hogy van, akinek csak néhány tized százalékpontnyit, de szép számmal vannak olyan vállalkozások is, amelyeknél az összevont adók magasabb terhet jelentenek, mint amennyit ebben az esztendőben fizettek. Ez pedig végképp nem a versenyképességet szolgálja. Ha a vállalkozói adminisztráció és az adófizetéshez kapcsolódó adminisztráció csökken is - amit mi is üdvözölni tudunk -, az összevont adók mértékét is csökkenteni kellett volna, mert akkor legalább egy kis lélegzethez juthatnának a kis- és középvállalkozások, amelyeket minden tized százalékpontnyi adóváltozás nagyon érzékenyen érint. Az adók összevonásán túl legalább gesztusértékkel egy-két százalékpontos csökkentésre is szükség volna.
A legnagyobb probléma az, hogy nem igazán látszanak azok az intézkedések, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy ettől az adócsomagtól 2008-ban valóban versenyképesebb lesz a magyar gazdaság, holott a gazdasági kutatóintézetek számításai és mindenféle előrejelzés azt mutatja, hogy nagyon komoly baj van, még ha nem is vagyunk a gödör alján. Az a baj - elemzők, szakértők is ezt mondják -, hogy ezzel az adócsomaggal még egy kicsit lejjebb fogunk kerülni. Most lenne az a pillanat, amikor előrevizionálva egy jobb gazdasági, vállalkozói környezetet legalább egy kicsivel könnyebb adórendszert terjesszenek a Ház elé, hogy egy kis fény felcsillanhasson az alagút végén, jelezvén, hogy túl vagyunk a nehezén és nem az ideihez hasonló nehéz esztendő következik. Ebből a csomagból ez sajnos nem látszik, hanem az látszik, hogy bizonyos vállalkozásoknál néhány tizedpontos adóteher-növekedés lesz. Nem érezzük úgy - különösen a személyi jövedelemadóval kapcsolatos változásokban -, hogy a lakosság esetében adóteher-csökkenés lenne, így aztán nem látjuk, hogy ez valóban egy, a gazdasági mélypontról és a lakosság jövedelmi mélypontjáról történő kilábalást segítő adórendszer lenne, ezért a Fidesz részéről ezt a csomagot nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ki kíván még szólni? Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Egyetlen konkrét kérdésem lenne. Jól értelmezzük-e, hogy a lakásszerzésekkel kapcsolatos átruházások további olyan kedvezményeket szüntetnek meg, amelyek a lakosság részére újabb terhet jelentenek?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, főosztályvezető asszonynak adom meg a szót.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A válaszom röviden annyi, hogy nem. De engedje meg, képviselő úr, hogy nagyon röviden elmondjam, mi a szabályozás lényege. A lakásszerzési kedvezmény arról szól, hogy ha eladom a lakásom és öt éven belül veszek egy másikat, akkor életbe lép a jövedelemre vonatkozó beszámítás. Jelenleg - és valószínűleg a következő években is ez várható - a személyi jövedelemadóban jó néhány olyan kedvezmény van, ami belföldi lakásvásárláshoz, belföldi biztosítóhoz, egyszóval valami belföldiséghez köti egy kedvezmény érvényesítését. Az Európai Unió ezeket felülvizsgálja. Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen és arra kötelezett bennünket, hogy ezt a kedvezményt vagy kiterjesztjük úgy, hogy ha az Európai Unió bármely országában veszünk lakást, akkor is ezt érvényesítjük, vagy megszüntetjük. Azt kellett eldöntenünk, hogy mi legyen ennek a kedvezménynek a sorsa. Mivel nem arra kívánunk ösztönözni, hogy az állampolgárok külföldön vegyenek maguknak lakást és erre vonatkozzon a kedvezmény, ezért született az a döntés, hogy úgy történik a rendszer átalakítása, hogy átmeneti szabályokkal ugyan megszűnik ez a kedvezmény, de ha eladom a lakásom, akkor az az ötödik évben már adómentes lesz. Eddig ez tizenöt év volt. Jelenleg tizenöt év után válik egy lakás adómentessé. A szerzést követő első évben még adózni kell, a második évben már 90 százalék a jövedelemrész, a harmadik évben pedig 60. A negyedik évben 90, az ötödik évtől pedig 100 százalékig adómentes a lakásértékesítés. Aki már adott el lakást, az tudja, hogy mennyi adminisztráció és papír kellett hozzá. Ezen a téren komoly egyszerűsítésre kerül sor, ami megítélésünk szerint az ingatlanpiac szempontjából is ösztönző és semmiképpen nem hátrányos a lakosság számára. Sőt számításaink szerint a tizenöt év adómentesség megváltoztatásával jó pár milliárd forint vesztesége lesz a költségvetésnek. A változtatást tehát alapvetően az Európai Unió eljárása tette szükségessé. A mezőgazdasági őstermelői kedvezményeknél is van egy olyan módosítás, amit az Európai Unió eljárására tettünk. S a jövő évet illetően is van néhány kedvezményünk. Például ha önkéntes pénztárba fizetek, akkor ott Magyarországon alapított pénztárról van szó, nem pedig más európai uniós országban. De számítani kell arra, hogy a többi kedvezménnyel összefüggésben is kell még bizonyos dolgokat átalakítani, ezek azonban nem raknak újabb terheket a lakosságra.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával? (16) Ki nem ért vele egyet? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
A bizottságnak előadót kell állítania. A többségi véleményt Göndör István, a kisebbségi véleményt Márton Attila képviselő úr ismerteti a plenáris ülésen.
A napirendi pont tárgyalását lezárom és megköszönöm főosztályvezető asszony segítségét.
Az általános forgalmi adóról szóló T/3893.l számú törvényjavaslat (általános vita)
Következő napirendi pontunk az általános forgalmi adóról szóló T/3893. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviselőjét és megkérem, hogy mutatkozzon be és tartsa meg szóbeli kiegészítőjét.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Magony Krisztina vagyok, a Pénzügyminisztérium Forgalmi adó, vám- és jövedéki főosztályáról.
Magony Krisztina (PM) szóbeli kiegészítése
Az általános forgalmi adóról szóló törvény újrakodifikálásáról van szó. Ez egy komplett új törvényjavaslat. A törvény újrakodifikálását az indokolta, hogy maga az alaptörvény már elég régen született, és a időközi módosítások nyomán a jogi szabályozás hatékonysága jelentősen romlott, ami mind az adózók önkéntes jogkövetését, mind a hatósági jogalkalmazást nehezíti. A törvény újrakodifikálását nagymértékben segítette az, hogy az erre vonatkozó közösségi szabályozás is megújult, hiszen ez év január 1-jétől hatályba lépett az újrakodifikált áfairányelv is. Az újrakodifikáció alapvető célja az adózási szabályok megújítása, de nem célja az adókulcsok szerkezetének vagy az adómértékeknek a változtatása.
A törvényjavaslat az általános forgalmi adózás alapelveit érintetlenül hagyja, ugyanakkor vannak benne változtatások a hatályos szabályozáshoz képest. Ezek három csoportba sorolhatók. Az elsőbe tartoznak a jogharmonizációs célú pontosítások, a másodikba az adócsalás visszaszorítása érdekében hozott intézkedések, a harmadikba pedig a jogalkalmazást elősegítő intézkedések.
A jogharmonizációs célú pontosítások között megemlíteném a csoportos adóalanyiságra vonatkozó új szabályokat. Itt arról van szó, hogy jogilag független kölcsönös pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolatokkal egymással szorosan összefüggő vállalkozások minősülhetnek egy adóalanynak. A feltétel az, hogy kapcsolatban legyenek egymással és belföldön legyenek letelepedve. Mindenféle tevékenységi megkötés nélkül választható ez a forma az adóalanyok számára.
Az ingatlanok tekintetében is vannak változtatások a hatályos szabályozáshoz képest. Megszűnik az a megkülönböztetés, ami eddig a lakóingatlan és egyéb ingatlan között volt. Ezután lesz ingatlan, építési telek és új ingatlan. Az új ingatlan alatt azokat az ingatlanokat kell érteni, amiket még nem vettek használatba, illetve azokat, amelyek értékesítése az első használatbavételt követő két éven belül történt meg. Az egyéb ingatlanok tekintetében fő szabály szerint az értékesítés és a bérbeadás adómentes, de választható rá adófizetési kötelezettség, míg az építési telek és az új ingatlan esetében az értékesítés eleve adóköteles ügyletnek minősül. Itt az a változtatás - ami a jogalkalmazást segíti -, hogy ha nem adóalany értékesít építési telket vagy új ingatlant, a törvényjavaslat azt is meghatározza - ha ez sorozatjelleggel történik, de nem meríti ki a főszabályt -, hogy mikor kell őt is adóalanynak tekinteni, tehát mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége. Most úgy szól a törvényjavaslat, hogy ha két éven belül négy ilyen ingatlant értékesít, akkor a negyedik értékesítése lesz adóköteles.
Eltérő szabályozást tartalmaz a javaslat a visszaigénylési rendszerrel kapcsolatban. Ez részben egyszerűsítés a hatályos szabályozáshoz képest, hiszen a törvényjavaslat értelmében már nem feltétel egy minimum adóalap elérése a visszaigénylés megnyílásához. Ugyanakkor megmarad a megfizetettségi szabály, illetve új szabályként jelenik meg az, hogy ha a visszaigényelhető adó meg nem fizetett beszerzések áfarészével korrigált összege meghalad bizonyos összegeket, akkor az adó visszaigényelhető. Egyéb esetekben természetesen tovább kell görgetni a következő adómegállapítási időszakra és ott vehető figyelembe, mint a fizetendő adót csökkentő adó.
A mezőgazdasági tevékenységet végzők esetében is történtek jogharmonizációs célú pontosítások. Továbbra is marad az a szabály, ha ezt a különleges adózási formát választó adóalany belföldi adóalany felvásárló felé értékesít, akkor a felvásárló állítja ki az okiratot a felvásárlásról, viszont ha külföldi adóalany vagy ezzel egy tekintet alá eső jogi személy részére értékesít, akkor a termelőnek kell kiállítania a számlát, illetve a bizonylatot. Értelemszerűen ha belföldi nem adóalanyok felé értékesít, akkor a főszabály alkalmazandó, azonban ezen értékesítései tekintetében továbbra is lehetősége van a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanynak az alanyi adómentesség választására.
Az utazási irodákkal, illetve az idegenforgalmi tevékenységgel kapcsolatos változtatások azt célozzák, hogy mind az alanyi, mind a tárgyi köre megváltozzék ennek a különleges adózási módnak. Immár nemcsak az utazási irodák, hanem minden olyan tevékenységet végző adóalany, aki az utas javára a saját nevében vásárol utazási szolgáltatásokat és azt továbbértékesíti az utas javára, az árrés szerinti adózás szabályait kell alkalmaznia. A másik komolyabb változtatás pedig az, hogy nemcsak az utazási csomagra kell alkalmazni az árrésszabályozást, tehát nemcsak akkor, ha minimum két szolgáltatásból áll egy csomag, hanem már egy darab továbbértékesített szolgáltatás esetén is. Megszűnik a pozíciószám szerinti árrésszámítás lehetősége és ezentúl utanként kell az árrést meghatározni.
Szintén a jogalkalmazást segítő intézkedés, hogy lehetővé válik azon beszerzés input áfájának a levonásba helyezése, amelyet a személy vagy szervezet adóalanyként történt bejelentkezését megelőzően szerzett be. Magyarul az eddigi korlát feloldódik.
Az áfa alóli mentességek tekintetében is történt változtatás. Egyrészt a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azokat az egyéb törvényekben megtalálható áfamentességeket, amelyek ellentétesek a közösségi joggal, másrészt megváltoznak azok a tárgyi adómentes tevékenységek, amelyeket eddig a szolgáltatásjegyzékre támaszkodva határolt be. A szolgáltatások jegyzéke a továbbiakban nem alkalmazható. A törvényjavaslat teljes mértékben átveszi az irányelvi megfogalmazásokat, definíciókat. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy ezeket a megfogalmazásokat, definíciókat nem a magyar ágazati szabályokban szereplő meghatározások alapulvételével kell értelmezni, ezeknek a definícióknak ugyanis önálló közösségi jogi értelmük van.
A tárgyi eszköz értékesítése kapcsán kiemelendő, hogy ha valaki kizárólag tárgyi adómentes tevékenységhez szerzett be és használt fel terméket, majd azt értékesíti, akkor az is adómentes marad. A hatályos szabályozás szerint ez adóköteles, de ha meghatározott időn belül értékesíti, akkor pótlólagos levonási joga nyílik meg, illetve ha valaki levonási tilalom alá eső terméket értékesít, akkor az is adómentes marad.
Az adócsalás visszaszorítása érdekében tett intézkedés a fordított adózás kiterjesztése. Ez az az eset, amikor nem a teljesítésre kötelezett, hanem a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybe vevő adóalany az adófizetésre kötelezett. Ezt jelenleg a hulladékkereskedelemben alkalmazza Magyarország. A törvényjavaslat szerint ez a jövő évtől kiterjedne az ingatlanszektorra is.
A javaslat bevezeti továbbá az egyetemleges kötelezettséget az olyan láncértékesítések, illetve közvetített szolgáltatásnyújtások tekintetében, amikor a láncban egymással kapcsolt vállalkozások vannak.
A jogalkalmazást segítő intézkedések például az arányosítási szabályokban történt változások, mint az ingatlan figyelési időszakának tízről húsz évre történő megnövekedése. Lesznek változtatások a számlázás-bizonylatolás tekintetében. Meghatározza a törvényjavaslat a számla kibocsátására előírt határidőt, ez a teljesítéstől számított tizenöt napon belül kell, hogy megtörténjen. Bevezeti a javaslat a gyűjtőszámlázás lehetőségét, ami jelentős adminisztrációs könnyítést jelent a vállalkozások számára, illetve egyszerűsödik a helyesbítő sztornószámla adattartalma is.
Az alanyi adómentességi értékhatár a javaslat szerint 4 millió forintról 5 millió forintra nőne. Az operatív lízing, illetve személygépkocsi és egyéb közlekedési eszköz lízingje vagy bérbeadása esetében az eddigi szabályozás szerint a levonási tilalmat ezen eszközök beszerzése esetében a bérbeadóról, a lízingbe adóról a lízingbe vevőre, a bérbevevőre helyezi, ezzel is segítve ezeknek a cégeknek a versenyképességét. Kisebb pontosítások történnek az olyan adómentes import tekintetében, amikor a rendeltetési hely nem Magyarország, hanem a közösség egy másik tagállama.
Dióhéjban ennyit kívántam elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a részletes kiegészítést. Képviselőtársaim közül ki kér szót? Nagy Sándor képviselő úr.
Kérdések, észrevételek, válaszok
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy konkrét kérdést szeretnék feltenni. Köszönjük szépen a mélyreható felvezetést, egy dologról viszont nem hallottam, ami engem nagyon izgat. Sokat beszéltünk már itt a bizottságban is arról, hogy a kis- és középvállalkozások esetében az egyik legnagyobb probléma a körbetartozás. A körbetartozás egyik legfontosabb problémaköre az általános forgalmi adót érintő úgynevezett teljesítetlen számlák után kötelezően kifizetett áfa. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy van-e ebben valamilyen konkrét állásfoglalás, van-e ebben valamiféle pozitív változás. Mindaz, amit elmondott, szép és jó, de a kis- és középvállalkozásokat ez igazából nem hatja meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, osztályvezető asszony válaszol.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): A teljesítetlen követelések áfájával kapcsolatban a javaslat nem tartalmaz újdonságot. Képviselő úr azt kérdezte, hogy ez visszaigényelhető-e vagy levonásba helyezhető-e a későbbiek során. Nos, e tekintetben nincs változás a törvényjavaslatban. Az alapvető ok ennek a negatív költségvetési kihatása, amely egyszeri bevételkiesésként becslések szerint mintegy 10 milliárd forint, amit tovább tetőznének azok az elkerülési technikák, amelyek ezáltal megnyílnának.
ELNÖK: Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Mondok egy konkrét példát. Az én kis városomban nemrégiben építettünk egy bölcsődét, amihez uniós forrást és nemzeti forrást is tudtunk szerezni. Egy vállalkozó úgy nyert a közbeszerzési eljárás során, hogy a kifizetés módja közvetlenül az Államkincstártól történik. A munka októberben kezdődött és a következő év június-júliusában fejeződött be. A vállalkozó benyújtotta az első számlát, a teljesítés igazolása természetesen megtörtént, az ellenőrzések sorozata elvégeztetett, majd eljött az év vége, s a vállalkozó benyújtotta a második és a harmadik számlát. Az első, mintegy 10 százalékos számla kifizetése 2006 októbere helyett 2007 júniusában történt. A vállalkozónak közben adózni kellett, áfát kellett fizetnie és a munkát el kellett végezni. Ez egy tisztességes, becsületes kisvárosi kisvállalkozó, aki egy 100 milliós munkát végzett el. Ha az önkormányzat nem áll mögé és nem segíti, a vállalkozó tönkrement volna. Szeretném megkérdezni, hogy a vállalkozó hol hibázott. Konkrét választ kérek!
ELNÖK: Az újrakodifikált áfatörvény általános vitára való alkalmasságát vizsgáljuk és jelen pillanatban az a kérdés, hogy az előttünk lévő törvény időszerű-e, illetve alkalmas-e a tárgyalásra. A felvetett kérdés nem pontosan illik ebbe a képbe, lévén, hogy ez nem törvényhozási, hanem törvényalkalmazási kérdés. Ettől függetlenül elhangzott és választ kérünk rá. Előbb azonban Márton Attila képviselő úrnak adom meg a szót.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Azért aktuális ez a kérdés, mert adózási körbe, ráadásul áfakörbe tartozik. S emlékezzünk rá, pont e bizottság keretein belül Horváth Csaba képviselő úr vezetésével alakult egy munkacsoport, amely a körbetartozások ügyét vizsgálja, és többek között ez is felmerült ennek a bizottságnak a munkája során. Azért tartom jogosnak Nagy Sándor képviselő úr kérdését és egy kicsit határozottabb megfogalmazását, mert ez téma volt, és úgy gondoljuk, hogy ami ebben a bizottságban elhangzik, az eljut kormányzati szintre. Lehet, hogy ez egyszeri 10 milliárdos kiesés lenne a költségvetési bevételek közül, de ahogy képviselőtársam is elmondta, ha azok a vállalkozások tönkremennek, amelyek az állami kifizetésektől függenek, az sokkal nagyobb kiesést fog jelenteni, ha ezek egy idő után nem tudják fizetni a járulékaikat és elküldik az alkalmazottaikat. Ez sokkal nagyobb probléma annál, minthogy egy egyszeri 10 milliárdos kiesést a költségvetésből ne lehetne kezelni. Meggyőződésünk, hogy ez hosszabb távon a sokszorosát hozná be. S még egyszer mondom, ez a téma sok egyéb mellett elhangzott az eseti bizottság munkája során. Egyszerűen nem értjük, hogy egy ilyen fontos kérdés hogy nem került be a törvényjavaslatba, különösen annak fényében, hogy a törvény egész szövege át lett kodifikálva. Ha valamikor, akkor igazából most lehetett volna lehetőséget találni arra, hogy egy ilyen, a gazdaság szempontjából nagyon fontos kérdés belekerüljön.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Göndör István képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Az, hogy az áfatörvény újra van kodifikálva, még nem jelenti azt, hogy új filozófia is van. Amit Márton Attila vagy Nagy Sándor felvetett, az egy egészen új adófilozófia, mert azt jelenti, hogy a számlakibocsátásról az áfafizetési kötelezettséget áthelyezem a pénzforgalmi szemléletre, és ettől kezdve a pénzforgalomhoz kötődik az áfabefizetés kötelezettsége. Olyan messzire már nem mennék el, hogy a törvényben differenciált megoldást tegyünk és azt mondjuk, kivéve azokat, akik önkormányzati megbízásból vagy állami megrendelésre dolgoznak, mert ezt más oldalról meg diszkriminatívnak tartanám. Elfogadom, amit a kormány képviselője mond, hogy a változás 10 milliárdos nagyságrendű, ugyanakkor látni kell, hogy az adóbeszedés kockázata lényegesen nagyobb. Tudom, hogy ez nem segít a kis- és közepes vállalkozásoknak, mert - mint mindannyian tudjuk - náluk tőkeprobléma van, de amikor egy vállalkozó közbeszerzésen pályázik, akkor azt is tudja, hogy itt utófinanszírozás van.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy János képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Tökéletesen egyetértek Göndör képviselő úrral. Ha valahol, akkor éppen az áfában valóban új adózási filozófiára lenne szükség. Két okból is. Ismert, hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások történelmi okokra visszavezethetően tőkeszegények. Ahhoz, hogy nekik egyáltalán lehetőségük legyen beszállni, megrendelői előfinanszírozásra lenne szükségük. Ebbe belejátszik az is, amit ön is említett, hogy az uniós források utófinanszíroznak, ami a megrendelő tőkeerejét feltételezi. A jelenlegi adószabályok ahelyett, hogy segítenék vagy legalábbis egyenlő versenyhelyzetbe hoznák a hazai mikro-, kis- és középvállalkozókat, egyenesen hátrányt okoznak. Ez a dolog egyik része.
A másik része az, ami a költségvetési bevételeknek a nagyon szükséges figyelembevételét illeti. Mindannyian vásárolunk üzletben. Ma már a fagylaltozóban is megkérdezik, hogy kérünk-e számlát. Ha azt mondja a kormány igen tisztelt képviselője, hogy a költségvetés bevételeire oda kell figyelni, akkor tökéletesen igaza van. Csak azt hiszem, hogy rossz helyen szedjük be a pénzt, nem ott, ahol valóban köznépi vagy össztársadalmi áfamanipulációk folynak. Mindannyian ismerünk számtalan hétköznapi példát, hogy az áfa tekintetében nagyon jelentős tételek maradnak el a fizetési kötelezettség alól. Mi nem a költségvetést szeretnénk csorbítani, a költségvetés igényérvényesítési lehetőségeit a valós helyzetnek megfelelően és nem a hazai kisvállalkozók versenyhelyzetének a rontásánál látjuk lehetségesnek.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy a felvetett konkrét kérdésre kíván-e válaszolni.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Göndör képviselő úr nagyjából már megválaszolta a felvetést. Annyit tudnék még hozzátenni, hogy egy harmonizált adónemről van szó. Van egy közösségi irányelv, amit követnünk kell, amelyben a fő szemlélet a teljesítésszemlélet és nem a pénzforgalmi szemlélet. A pénzforgalmi szemlélet semmi módon nem tehető főszabállyá.
ELNÖK: Fónagy János képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): A harmonizált országok jelentős része gyarmattartó volt és az elmúlt három-négyszáz évben volt módjuk jelentős társadalmi tőkeakkumulációra, aminek Magyarországon sajnálatos módon nem volt meg a lehetősége. Itt van a történelmi és filozófiai különbség közöttünk.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelettel ajánlom mindenki figyelmébe, a Unióban is gondolkodnak azon, hogy az áfafilozófiát megváltoztassák. Oda kellene figyelni arra, hogy adott pillanatban erősítjük a változást vagy azt mondjuk, hogy maradjunk a jelenlegi formánál. Ebben szerettem volna aktivitást kérni.
(Az ülés vezetését Puch László, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Vendégeink közül dr. Gyertyánfy Péter kért szót.
DR. GYERTYÁNFY PÉTER főigazgató (Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület): Köszönöm a szót, elnök úr. Gyertyánfy Péter vagyok, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda képviselője, de az előadóművészek, filmgyártók, hangfelvételgyártók közös jogkezelő szervezetei nevében is szólok.
Rövid megjegyzésem az áfakötelezettség keletkezésének időpontjára, a teljesítési szabályokra vonatkozik. Ebben a tekintetben a közös jogkezelés működése szempontjából két elengedhetetlen, a működést és a szerzői jogi törvény szabályainak érvényre jutását lehetővé tevő szabály is van a hatályos jogszabályban. Az egyik arról szól, hogy a szerzők, előadóművészek szempontjából az ő teljesítésük az az időpont, amikor a közös jogkezelő szervezetektől megkapják az értesítést arról, hogy mennyi jogdíjat kapnak. Tehát nem az az időpont, amikor - mondjuk - beléptek a közös jogkezelő szervezetekbe, vagy amit a törvény adott nekik a közös jogkezelőn keresztüli jogdíjra. A jogdíj összege nem is látható előre a keletkezésekor, mert csak a felosztás után alakul ki.
A másik szabály a közös jogkezelő szervezetek teljesítésének az időpontjára vonatkozik. A jelenlegi szabályok szerint ez a beérkezett jogdíj jóváírásának az időpontja. Ennek is megvolt a maga indoka: hosszú időre szóló engedélyek vannak a jogok felhasználására, a díjfizetés később esedékes, törvény alapján, a fizetéstől függően jár ez a jog. Ezek a szabályok tették lehetővé a működést. Ezeket a szabályokat a mostani áfatörvény-tervezetben nem látjuk a 55. és 61. §-ok között. Reméljük, hogy a törvénymódosítás nem nehezíti a működést, nem növeli az adóterheket, hanem éppen ellenkezőleg. Szeretnénk ezeket a szabályokat is látni majd az új törvényben.
A részletes észrevételt tegnap eljuttattuk a Pénzügyminisztériumba. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: A Pénzügyminisztérium nyilván meg fogja fontolni ezek átvezetésének a lehetőségét, de a társadalmi szervezeteknek a törvény előkészítése során is volt lehetőségük észrevételt tenni.
A vita során senki nem kérdőjelezte meg, hogy szükség van-e ennek a törvénynek a módosítására.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát? (16) Ki nem támogatja? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Előadót kell állítanunk. A többségi véleményt Göndör István, a kisebbségi véleményt pedig Szatmáry Kristóf fogja ismertetni a plenáris ülésen.
A napirendi pontot lezárom és megköszönöm osztályvezető asszony segítségét.
Az egyebek közt van-e valakinek kérdése, megjegyzése, bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Tovább kellemes napot kívánok, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 39 perc)
|
|
Puch László |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc