GIB 47/2007.
GIB 72/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2007. november 12-én, hétfőn, 12.34 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
Javaslat - a Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról, COM(2005)261, 2005/0130 (CNS) *
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás *
Dr. Latorcai János felvetése *
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló T/4221. számú törvényjavaslat (Általános vita) *
Dr. Kincses Gyula (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Kincses Gyula (Egészségügyi Minisztérium) reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló T/3806. számú törvényjavaslat *
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/3807. számú törvényjavaslat *
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló T/3808. számú törvényjavaslat *
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása *
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
2. Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló törvényjavaslat (T/4221. szám)
(Általános vita)
3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslat (T/3806. szám)
(A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Puch László (MSZP), a bizottság elnöke és
Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) megérkezéséig Podolák György (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) megérkezéséig Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Gyömreiné dr. Dobák Katalin vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kincses Gyula egészségügyi minisztériumi államtitkár
Pupli Rita vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Geri Linda vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 34 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság megjelent tagjait és a meghívottakat! Nagy tisztelettel vettem Baráth Etelének a közbeszólását, amely nemcsak tartalmi, hanem formai is volt, és ez nagy örömömre szolgált.
Képviselőtársaim a postával megkapták a napirendi javaslatot, amelyben 6 napirendi pont van felsorolva. A napirendi javaslat módosítására nem érkezett javaslat.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és szavazásra teszem fel a napirendet. Kérem, hogy aki egyetért a tárgyalandó napirendi pontokkal, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Javaslat - a Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról, COM(2005)261, 2005/0130 (CNS)
Elsőként a javaslat - a Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról című napirendi pontot, amely javaslat számát nem látom, a speciális jelzésű: 2005/0130 (CNS) előterjesztésről van szó. A kormány részéről Gyömreiné dr. Dobák Katalintól kérnénk egy rövid felvezetést.
Gyömreiné dr. Dobák Katalin (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
GYÖMREINÉ DR. DOBÁK KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Üdvözlöm a bizottságot! Ezt a személygépjármű adóztatásáról szóló irányelvjavaslatot 2005-ben terjesztette elő a Bizottság a Tanács és a Parlament elé. A javaslat lényege az volt, hogy azok a tagállamok, amelyek alkalmaztak regisztrációs adót a gépjárművekre, azok ezt körülbelül 10 év alatt szüntessék meg, és konvertálják át tulajdonképpen az éves forgalomban tartási adókra - magyar viszonylatban ez a gépjárműadót jelenti. Ezen túlmenően megfogalmazott cél volt, hogy az autóadóztatásból eredő tagállami bevételek... (Közbeszólások: Nem hallani!)
ELNÖK: Legyen szíves közelebb húzni magához a mikrofont, köszönöm szépen.
GYÖMREINÉ DR. DOBÁK KATALIN (Pénzügyminisztérium): Elnézést! Ezen kívül megfogalmazott cél volt tehát, hogy az autóadóztatásból eredő tagállami bevételnek 2008-ig a 25 százaléka, illetve 2010-ig az 50 százaléka származzon a CO2-kibocsátástól függő adóelemből. Ezen kívül a javaslat tartalmazta a regisztrációs adónál az adóavultatás alkalmazásának, illetve az értékarányos adóztatásnak a kötelezettségét, valamint mind a két adónemben az adó-visszatérítés általános bevezetését.
A 2007 októberének a legvégén rendelkezésre álló kompromisszumos javaslat annyiban tér el ettől az eredeti javaslattól - csak a lényeges kérdésekre próbálok koncentrálni -, hogy egyrészt kimaradna a javaslatból a regisztrációs adó megszüntetésére irányuló javaslat, ennek megfelelően a visszatérítési szabályokat jóval részletesebben tárgyalná ezt az irányelvjavaslat. Kimaradna a javaslatból a 25 százalékos, illetve 50 százalékos CO2-kibocsátási elem előírása. Az adódifferenciálás tekintetében pedig nagyfokú rugalmasságot adna a tagállamoknak annak érdekében, hogy ne pusztán a CO2-kibocsátás mint műszaki ismérv alapján differenciáljanak ezen irányelv alapján, hanem olyan műszaki tulajdonságok is figyelembe vehetők legyenek, amelyeknek a figyelése végül is odavezet, hogy a CO2-kibocsátás szintén csökkenjen - ilyen lehet a gépjármű üzemanyag-fogyasztása mint adódifferenciálási elem vagy a gépjármű teljesítménye. Ezen túlmenően a javaslatnak az is lényege, hogy az adó-visszatérítés - mint új elem - feltétele legyen az, hogy más tagállamban megtörtént a forgalomba helyezés visszaigazolása.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságunk nincs könnyű helyzetben, hiszen olyan kérdésben kellene állást foglalnunk, amivel kapcsolatban úgy érzékeljük, hogy ami itt elhangzott és ami írásban előttünk megjelent, azt a véleményt a tagországok közül nem kevés nem osztja, tehát jelentős ellenvélemények fogalmazódnak meg. Ami írásban kiosztásra került, az irányelv, amelyben véleményt fogalmazhatunk meg, illetve amit megerősíthetünk. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban van-e a bizottsági tagoknak kérdése, észrevétele. (Márton Attila jelentkezik.) Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Őszintén megmondom, hogy tegnap este részletesen átolvastam azt az anyagot, amelyet az interneten is megkaptunk, és bennem számtalan kérdés fogalmazódott meg vele kapcsolatban. Látva és érzékelve azokat a valóban különböző álláspontokat, amelyek az irányelvekhez kapcsolódóan háttéranyagként részünkre megküldésre kerültek, számomra igazából az nem érthető, hogy rendben van, mondjuk azt mondjuk, hogy elfogadjuk ezeket az irányelveket, és támogatjuk, egyetértünk azzal, ami itt a 3. pontban meg van fogalmazva, de szerintem azért ennél egy picit bonyolultabb a kérdés.
A legelső, ami az elég hosszú anyag áttanulmányozása után megfogalmazódott bennem, az, hogy ha mindezek az irányelvek mondjuk az Unióban, ha bizonyos konszenzussal is, de elfogadásra kerülnek, akkor vajon jelent-e ez bármit is itt, nálunk, Magyarországon, a gépjárművekhez kapcsolódó terhek például csökkenthetőek-e, illetve a fenntartási költségek valamilyen módon módosulhatnak-e. Itt most elsősorban az államilag kivetett különböző adókra gondolok. Megmondom őszintén, hogy végigolvasva ezt az anyagot nem igazán látom, hogy ebbe az irányba mutató - inkább úgy mondom, hogy: - szándék lenne, tehát abban sem, ami most itt előttünk van, hiszen tulajdonképpen itt is arról van szó, hogy a regisztrációs adó 2016 után sem szűnne meg.
Most igazából nem tudom, hogy ez kormányálláspont vagy az EU-tagállamok álláspontja, de én mindenképpen javasolnék a gépjárművekkel kapcsolatosan - ha egyáltalán van nekünk bármilyen jogkörünk javaslattételre - egy olyanfajta szabályozást, amely igenis figyelembe venné a környezetszennyezést, elsősorban széndioxid-kibocsátást, a gépjárművekbe beépített különböző, az EU-normáknak való megfeleléssel kapcsolatos berendezéseket és az e szerinti adóztatást vagy valamiféle- legyen az környezetterhelési díj, nem tudom, mi lenne ennek a jó neve - differenciálást, de mindenképpen jó volna, hogyha a gépjárművek beszerzését valamilyen módon olcsóbbá tudnánk tenni. Miért? Én tudom, hogy itt az állam részéről az egyik oldalon egy nagyon komoly bevételi szempont is van, ugyanakkor viszont ha megnézzük a magyarországi járműparkot, még mindig azt lehet látni, hogy az Európai Unió átlagánál jóval idősebb gépjárműparkkal rendelkezünk Magyarországon, ami automatikusan magával hozza azt, hogy a Magyarországon közlekedő gépjárművek - legyen szó akár személygépkocsiról, akár tehergépkocsiról, akár autóbuszról - jóval rosszabb környezetszennyezési paraméterekkel rendelkeznek, mint az Európai Unió átlaga. Én azt gondolom, hogy ha elérhetőbbé tennénk a gépjárművek minél hamarabb történő cseréjét, és ha a gépjárművek átlagéletkorát szép folyamatosan, de néhány évvel csökkenteni lehetne, akkor szerintem egy nagyon komolyat tudnánk előrelépni a környezetterhelés csökkentésében is. Hogy ezt elérjük, ahhoz viszont szerintem alapvetően át- és újra kellene gondolni a gépjármű-adóztatással, -beszerzéssel, -fenntartással kapcsolatos koncepciókat.
Megmondom őszintén - még egyszer mondom - végigolvastam a teljes anyagot, de igazából nem láttam semmi arra utaló nyomot, szándékot, kezdeményezést, hogy ezt igazából meg lehetne tenni. Szerintem ez jó lenne, és személy szerint én azt az álláspontot támogatnám, hogy a gépjárműbeszerzés helyett sokkal inkább a környezetvédelmi kategóriáknak, besorolásnak megfelelően inkább az üzemeltetés, a gépjármű-fenntartást - fogalmazzunk így: - adóztassuk, és ott érvényesítsük azokat a díjakat, amelyeket egyébként az állam valamilyen módon, valamilyen formában így is, úgy is beszed.
Legalábbis részemről hadd legyen akkor most egy ilyen felvetés, hiszen az újságokban is azt lehet olvasni, hogy a kormány kezdeményezi januártól a teljes adózási rendszer újragondolását. Talán érdemes lenne felvetni, amikor ez majd napirendre kerül, a gépjárművekkel és így a közúti közlekedéssel kapcsolatos adóztatásokat, illetve az egész adózási rendszernek az újragondolását, hogy hogyan és miként lehetne ezt megcsinálni, mert - még egyszer mondom - szerintem nagyon nagy szükség lenne arra, hogy alapvetően változhasson Magyarországon a gépjárműpark, hogy korszerűsödjön a gépjárműpark, de meggyőződésem, hogy a gépjárművekhez kapcsolódó mai adózási szabályok ezt nem igazán teszik lehetővé.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelettel azt javaslom - ha irányíthatom a vitát, és ezt elfogadjátok -, hogy elsősorban arra koncentráljunk, ami kiosztásra került, hiszen itt egy nagyléptékű dologról van szó, és érzékeljük, hogy a legközelebbi határidő is valamikor 2010. december 31-én van, addig pedig sok minden fog történni Brüsszelben és az azt körbevevő országokban is. Van egy irányelv, amelyet illetően javaslatot küldünk meg a gazdasági bizottság részéről az Európai ügyek bizottságának, és a 3. pontban van a bizottság véleménye és javaslatai, ami arról szól, hogy általában egyetértünk az elemekkel, de kérjük azt, hogy kettős kivetésre ne kerüljön sor, tehát úgy kezeljék ezt az ügyet; erősítjük a környezetvédelmi szempontokat, de vegyék figyelembe azt, amit itt képviselőtársam is elmondott, a régi és az új tagországokban lévő gépjármű-állomány különbözőségét; és speciálisan kísérjék figyelemmel azokat a magyar sajátosságokat, amelyek megvannak. A kérdést én is úgy tudom majd feltenni, hogy mindezen túl ez vélhetően abba az irányba fog eldőlni, hogy az autósoknak az ilyen jellegű kiadásai csökkenjenek, és a bonyolultság egyszerűsödjön - valahogy ez lenne a képlet. Ha ezen alapelvekben, amelyek a 3. pontban felsorolásra kerülnek, egyetértünk, ha elfogadjuk, hogy ez a bizottságnak az álláspontja, akkor, kérem, ez ügyben nyilvánítsunk véleményt, hogy tovább tudjuk küldeni az Európai ügyek bizottságának.
Van-e más észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Köszönöm, nincs.
Van-e olyan, amire az előterjesztő képviselője reagálni kíván?
GYÖMREINÉ DR. DOBÁK KATALIN (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, nincs.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Sajátos helyzet van. Itt csupán csak abban kérek egy megerősítést, hogy a személygépkocsira vonatkozó adókról szóló EU-irányelvre vonatkozóan azzal az állásponttal, amelyet a 3. pontban rögzítettünk, egyetért-e a bizottság. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetértett a javaslattal.
Köszönöm az előadó segítségét. (Dr. Latorcai János jelentkezik.)
Alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm. Szándékosan nem akartam hozzászólni, mert nem akartam befolyásolni a vita alakulását, de tisztelettel kezdeményezem, hogy a közlekedési albizottság térjen ki azokra a kérdésekre, amelyek az utóbbi időben elsősorban a szállítással foglalkozó cégek esetében voltak megfigyelhetőek. Éppen a napokban jelent meg egy tanulmány, hogy ismételten emelkedik a Szlovákiába áttelepülő, elsősorban szállítással foglalkozó cégek száma, és aki az országúton közlekedik, nem egy esetben láthatja, hogy a "www...hu" jelzésben a "hu" át van festve, és megjelent helyette az "sk". Ez a tanulmány azt mondja, hogy a harmadik helyen különösen fontos szerepe van annak, hogy Szlovákiában nincs regisztrációs adó, ami alapvetően befolyásolja ezt a dolgot. Amikor tehát a bizottság foglalkozni fog ezzel, akkor vizsgálja meg ezeket a peremfeltételeket is, hogy amikor ez aktuálissá válik, és döntenünk kell, akkor ezek az adatok is rendelkezésünkre álljanak már. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Teljesen jogos a felvetés, úgyhogy a közlekedési albizottságtól mindenféleképpen azt kérem, hogy ezt vegye figyelembe, és tárgyalja meg a későbbiek során. Úgy gondolom, jó néhány olyan törvény jön majd elénk a közlekedésről szóló törvényen túlmenően is, amelyekben alapvető véleménynyilvánításra van szükség. (Megérkezik Puch László.)
Köszönöm szépen, ennek a napirendi pontnak a tárgyalását lezárom.
Az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről szóló T/4221. számú törvényjavaslat (Általános vita)
A bizottság a 2. napirendi ponttal folytatja a munkáját: az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai iránybevételének rendjéről szóló T/4221. számú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságának a megvitatására kerülne sor. Az előadó dr. Kincses Gyula államtitkár úr.
Államtitkár úr, van-e rövid szóbeli kiegészítése?
Dr. Kincses Gyula (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Igyekszem rövid lenni, bár egy ilyen nagy terjedelmű és ennyi mindent érintő témánál ez nem egyszerű. Nagyon röviden egyrészt annyit akarok mondani, hogy a kormányzati ciklus egyik legjelentősebb törvénye általában a reformok kapcsán, de nem önmagában ez jelenti az egészségügyi reformot, hiszen a szerkezetátalakítással és a népegészségügyi programmal együtt ez a három kulcselem fogja az ellátórendszert átalakítani, illetve a lakosság egészségi állapotának a javulását biztosítani.
Szintén nagyon kevés szóban szeretném elmondani, hogy nagyon nagy zajban kommunikálunk, azaz rengeteg félelem, megalapozatlan tévhit övezi ezt a törvénytervezetet. Teljesen egyértelmű, hogy azok a felvetések, hogy ez a törvénytervezet valamit alapvetően átalakít az eddigi társadalmi konszenzuson, azaz szétveri a társadalombiztosítást, a nemzeti kockázatközösséget, ezek a félelmek nem megalapozottak, hiszen továbbra is egyértelműen társadalombiztosítás marad Magyarországon, sőt a társadalombiztosítási működéshez sokkal közelebb kerül, mint eddig volt. A nemzeti kockázatközösség szintén fennmarad, hiszen sem rétegek nem eshetnek ki a biztosításból, sem kockázatokat nem lehet megosztani egyes pénztárak között a többpénztáras rendszerre való áttéréssel, tehát nem saját járulékból gazdálkodnak, nem önállóan határoznak meg ilyen jellegű kérdéseket.
Az ország előtt zajlott az a vita, amely az elmúlt év egyik legizgalmasabb és politikailag legkorrektebb vitája volt, hiszen a két koalíciós partner másként vélekedett ebben a kérdésben. Ennek oka a két párt eltérő értékfilozófiája, ezért teljesen érthető, hogy a szocialista álláspont az igazságosságot, az egyenlőtlenségek adminisztratív megszüntethetőségét és az ellátásszervezésből fakadó hatékonyságot tekintette az átalakítás kulcselemének, ugyanakkor a szabad demokraták, szintén a saját pártjuk értékfilozófiájából kiindulva a verseny, a választás szabadságán alapuló önszabályozást, a tulajdonérdekeltségből fakadó hatékonyságjavulást tekintették a fontosabbnak. Minderre végül is egy olyan kompromisszumos megoldás alakult ki, amelynek értelmében fennmarad az egységes társadalombiztosítás, tehát nem több-biztosítós rendszer lesz, ahol a biztosítók önmagukban gyűjtenek tagokat, járulékot, és abból gazdálkodnak, hanem egy társadalombiztosítás marad Magyarországon központi, egységes járulékbeszedéssel és ennek a forrásait több pénztár használja fel, amelyek már versengenek egymással és választhatók. Ugyanakkor a pénztárak területi elven szerveződnek, tehát megyékből alakulnak ki, másrészt viszont a nemzeti kockázatközösség fenntartása miatt fejkvótából gazdálkodnak, nem a tagok által befizetett járulékból.
Ebben az értelemben véve megmarad tehát egy OEP-utódszervezet, amely egy csomó feladatot ellát a fejkvóta-megállapítástól kezdve a központi ár- és díjtétel-szabályozáson át az egyablakos ügyintézés szellemében a szolgáltatókkal való elszámolásig, egyáltalán a Taj-adatbázis kezelése, s a többi, ezek mind központi kézben maradnak. Teljesen egyértelmű, hogy bizonyos feladatokat felesleges lenne leosztani, hiszen nem úgy képzeljük el, hogy egy új rendszerben majd ha kimegy a mentő, akkor számlát ad, hogy volt egy kirohanás ennyiért, plusz sziréna 10 százalék, az áfával együtt annyi, hanem úgy, hogy ezeket a szolgálatokat feladatfinanszírozással továbbra is központilag kell ellátni. Ugyanakkor a hatékony ellátásszervezés-verseny érdekében a pénzfelhasználást már az úgynevezett egészségbiztosítási pénztárak fogják szervezni, amelyek a következő módon jönnek létre: 18 plusz 4 zrt. jön létre 100 százalékos állami tulajdonként - 18 a 18 megye, a 4 pedig a központi régió négy, azonos nagyságú, mármint lakosságszámú területre lebontva -, és ennek a 22 pénztárnak a kisebbségi forgalomképes részvénycsomagját lehet a befektetőknek megvásárolniuk. De ezzel a betegellátás vagy az ellátásszervezés szempontjából nem 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, hanem 22 - nevezzük így - polctársaság, amelyből a befektetők segítségével működőképes, tehát gazdaságilag stabil és a megfelelő lakosságszámot biztosító pénztárakat kell összeszervezni, ennek a határai az 500 ezer és a 2 millió, e között van a lakosságszám. Ez adja egyrészt a gazdaságos üzemméretet, másrészt a verseny lehetőségét.
Lényegesnek tartjuk azt, hogy azok a félelmek, hogy majd akkor ezek a pénztárak főleg a kisebbségi tulajdonosok akaratán keresztül meg fogják változtatni az egész rendszert, azért is megalapozatlanok, mert az egészségbiztosítási rendszer egészét meghatározó főbb paramétereknek a szabályozása a pénztárvilágon vagy a biztosítási rendszeren kívül zajlik. Hiszen továbbra is törvények fogják meghatározni a járulékmértéket, az ellátási csomag alapparamétereit, és ezeket természetesen továbbra is önök, azaz a parlament fogja megszabni, és a rendeletek fogják tovább részletezni ezeknek a finomítását - amiben már valóban közreműködik a pénztárrendszer két bizottsága, a díjtétel- és a fejkvótabizottság, de ezekben is az állami dominancia érvényesül.
Érdemi kérdés a fejkvóta kérdése, hiszen ha azt mondjuk, hogy az igazságosság érdekében nem a befizetett járulékok kerülnek a pénztárakhoz, hanem egy szükséglet alapú fejkvóta, akkor tudnunk kell azt, hogy a mai rendszerben mindenféle adminisztratív szabályozás, politikai döntés nélkül a forrásallokációban hihetetlenül nagy és perverz egyenlőtlenségek vannak - bocsánat, a "perverz"-et abban az értelemben használtam, hogy nem oda jut a legtöbb pénz a járulékforintjainkból, ahol a legnagyobb a szükséglet, hanem sok esetben ez a kettő teljesen elválik egymástól. Ez a rendszer végre eszközrendszert fog adni arra, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket kiegyenlítsük. Ugyanakkor a kormány álláspontja az, hogy az egy lépcsőben való igazságtevés nem igazságot, hanem egyes helyeken ellátási zavart, más helyeken pedig indokolatlan extraprofitot okozna, hiszen ezeknek az allokációs különbségeknek ma nem adminisztratív oka van, hanem az, hogy eltérő az egyes területek forrásadszorpciós képessége. És ahhoz, hogy valóban igazságos és jó rendszer jöjjön létre, a forrásadszorpciós képességet kell korrigálni, ennek az eszközrendszere pedig nem ebben a törvényben, hanem az Új Magyarország Fejlesztési Tervben lehetséges.
Még egy dolog van, amiről beszélnem kellene, ez pedig az, hogy komoly vita van azon, hogy a kisebbségi tulajdonosnak akkor milyen befolyása van, mire van befolyása, hogyan is működik ez az egész. A kormány álláspontja ebben a dologban rendkívül egyértelmű: a felelősség, a szabályhozás alapvetően az államot illeti meg, és ezért a pénztár háromszintű irányító szervei közül két szintben egyértelműen a tulajdonosi arányoknak megfelelő döntési kompetenciák vannak, tehát a pénztár egészét, az üzleti tervet, az osztalékot, s a többit meghatározó döntések a közgyűlésen dőlnek el, ahol a tulajdonosi aránynak megfelelőek a szavazati arányok. Ugyanakkor a pénztár operatív működésében már egy bonyolult mechanizmus alapján valóban a kisebbségi tulajdonosnak van irányító szerepe. A felügyelőbizottságban pedig, amely az egészet ellenőrzi, természetesen megint nem lehet a kisebbségi tulajdonosnak döntő szerepe.
A mi álláspontunk szerint ez a törvénytervezet összességében tehát nem csökkenti, hanem erősíti a szolidaritást és az igazságosságot, hiszen felszínre hozza az eddig meglévő látens egyenlőtlenségeket, és eszközt ad a kiegyenlítéshez, sokkal inkább közelíti a működést a tényleges társadalombiztosításhoz, egy fenntartható fejlődési pályára állítja úgy az ellátórendszert, mint a társadalombiztosítást, eközben elsődlegesen az allokációs hatékonyság javulása miatt javul az ellátás minősége és hatékonysága, ügyfélbarátabb lesz az egész, és mi azt gondoljuk, hogy távolabb kerül a politikától, tehát nagyobb gazdasági és egyéb stabilitása lesz a rendszernek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Csak arra szeretném felhívni a bizottság tagjainak a figyelmét, hogy az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Emlékeztetni szeretném a gazdasági bizottság tagjait, hogy mindannyiunk előtt ismert a pártok véleménye, az elmúlt egy évben elég sokszor nyilatkoztak erről. Azt javasolnám tisztelettel, hogy ha ehhez képest van új észrevétel, arról beszéljünk a mai bizottsági ülésen, mert itt az általános vitára alkalmasságról döntenénk. Ezek után felteszem a kérdést, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele. (Dr. Fónagy János jelentkezik.)
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr szavai előtt azon gondolkoztam, hogy egy szakmailag indokolt "nem"-mel tulajdonképpen elintézem a dolgot, és nem rabolom itt a kollégák és a tisztelt államtitkár úr figyelmét. De tekintettel arra, hogy az államtitkár úr a szóbeli kiegészítésében általános fogalmakkal operált, ezért engedje meg, hogy hangot adjak néhány dolognak, előrebocsátva azt, hogy ennek a szakmai vitájára én nem vagyok alkalmas, nemcsak azért, mert egy pár nap alatt vagy az elmúlt egy év kommunikációs dolgaiból nem lehet, legalábbis én nem tudok korrekt szakmai véleményt kialakítani, de 66 éve élek ebben az országban, úgyhogy van némi fogalmam arról, hogy az ön által felhívott általános fogalmak mennyire megvalósíthatók vagy mennyire tölthetők meg tartalommal. És különös figyelemmel arra, hogy ez az egész szabályozott vagy most szabályozni szándékozott terület döntően egy közbizalom alapján működik. Biztos pro és kontra is fel lehet hozni itt jogi érveket, lehet többé-kevésbé megalapozott számok alapján gazdasági számításokat végezni, de az, hogy egy társadalom mennyire hisz az alapvető ellátási szolgáltatás bázisát jelentő biztosítási rendszerben, az alapvetően bizalom kérdése.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kénytelen vagyok hangot adni annak, hogy ahogy bennem nincs meg a bizalom ez iránt az előterjesztés iránt, pártállásra vagy társadalmi hovatartozásra tekintettel nagyon sok emberben nincs meg a bizalom. Sem a lefolytatott viták, sem a polémiák, sem a most áttanulmányozott anyag nem teremti meg a közbizalmat. A közbizalom kialakításához jó gyakorlat alapján álló jó példák kellenek. Az elmúlt időszak arról győzött meg minket, hogy egy sor reformnak, átalakításnak, továbbfejlesztésnek titulált akció nem volt megalapozva sem tartalmilag, sem érzelmileg.
Kérem, hogy mindezek alapján ne egy általános elutasításnak vegyék a "nem" szavazatot - hiszen nem arról van szó, hogy a magyar biztosítási rendszer és az ennek alapján álló magyar egészségügyi rendszer valamilyen változtathatatlan, merev valami lenne -, hanem annak, hogy meggyőződésünk szerint ezek a többnyire politikai cselekvési kényszerből készült javaslatok nem alkalmasak arra, hogy mondjuk az egyébként javítandó magyar biztosítási rendszert javítsák. Nem azt mondjuk tehát, hogy semmit nem kell tenni, hanem azt mondjuk és azt mondom, hogy nem ezt kell tenni. Mondom mindezt életkorom alapján, mondom úgy, mint például Budapest legnagyobb kórházának, a Péterfy Sándor Utcai Kórház felügyelőbizottságának a tagja, mondom úgy, mint magánember, aki a szülei révén az Országos Traumatológiai Intézetben töltötte élete jelentős részét, tehát laikusként azért van valami rálátásom, és mondom mint olyan valaki, aki egy-egy ilyen, a társadalom biztonságát alapjaiban továbbrendítő dolognak a veszélyeit látja.
Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Dr. Szanyi Tibor jelentkezik.)
ELNÖK: Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom, nagyon időszerű, hogy ez a téma itt legyen a parlamentben, egyáltalán az is, hogy ennek a bizottságnak a napirendjén szerepeljen. Bármi lesz is ebből, afelől, hogy itt az idő, nekem semmi kétségem nincsen. Sajnos eddig a nyilvánosság előtt folyó vitában, úgy érzem, nem a lényegi és érdemi pontok kerültek előtérbe, hanem egy sor olyan feltételezés, egy sor olyan - bizonyos esetben - mellébeszélés, amely egyébként Fónagy úrban is megannyi bizonytalanságot kelt. Én tehát úgy gondolom, annak is itt az ideje, hogy világosan beszéljünk az előttünk álló probléma súlyáról, annak a konkrét tételeiről, és hogy elutasítsuk azokat a szavakat, fogalmakat, amelyek teljesen helytelenül ebben az egyébként rendkívül fontos ügyben időnként fölérnek a kútmérgezéssel; annál is inkább, mert igaza van az elnök úrnak, a pártok álláspontját ismerheti a közvélemény is, de én azt gondolom, hogy az ügy horderejénél fogva hogy pártálláspontok ez így kevés. Itt valamennyi szakembernek, valamennyi képviselőnek hihetetlenül higgadtan és nagyon körültekintően kell nyilatkoznia.
Úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet valójában egy sajátos PPP, és itt jegyezném meg, hogy nemrég egy budapesti konferencián - amelynek a témája más volt egyébként - egy cseh szakember a PPP-t úgy írta le, hogy: pool of political project, magyarul, hogyha szellemeskedni akarnánk, úgy írnánk le, hogy politikai projektek puttonya. Ez egy vérbeli, igazi politikai projekt, amelyben bizony a magánszférának a helyét és szerepét is keressük. Ezt nem kell eltagadni, szerintem ez nagyon is érdeme ennek az elénk került ügynek, hogy bizony felvállalja ennek az egésznek a politikai tartalmát, és igenis nekünk, politikusoknak, bármennyire is fáj, de szembesítenünk kell az országot azzal, hogy az elmúlt néhány évtizedben elképesztő méretben megemelkedtek az igények az egészségügyi szolgáltatások iránt, elképesztően kitárultak a lehetőségek, következésképpen csupán a régi módszerekkel ezt nem lehet a továbbiakban kormányozni. És én úgy látom egyébként, hogy itt jönnek elő azok a problémák, amelyekről valójában beszélnünk kell, amelyek közül néhányat hadd emeljek ki, amely szerintem általános jelleggel igaz a törvényre.
Az egyik az, hogy itt nem biztosításimodell-választásról van szó - ez a háttértanulmány is ezt a címet viseli. A modellválasztás az egészségügyi - zárójelben: betegségügyi - szolgáltatási- és ellátásimodell-váltásként értelmezhető. Maga a biztosítási jogviszony sziklaszilárdan egy nemzeti kockázatközösség kezében van, a biztosítási felelősségek is az államnál maradnak, minden, ami a biztosítással kapcsolatos, változatlan, viszont az ellátás van tulajdonképpen outsourcingolva, kiszervezve. Én tehát azt kérem, hogy ne riogassuk az embereket olyannal, ami nincs. A biztosítási része tulajdonképpen intakt, érintetlen marad - de akkor ne beszéljünk biztosításimodell-választásról! Ez egyébként úgy indult, hogy megnéztük, lehet-e a biztosítási modellben változtatni, aztán megmaradt a név, közben meg teljesen megváltozott a tartalom. Ezt nagyon világosan tisztázni kell. Itt lényegében semmi más nem történt, mint az - amúgy helyesen -, hogy az európai projektekhez hasonlóan kifizető ügynökségek lépnek a színre, amelyek egyébként nagyon korlátozottan versenyezni fognak egymással, habár ez ügyben nekem vannak még azért a részleteknél - nem ma, hanem majd amikor a részletes vitára kerül sor - előhozandó felvetéseim.
Az viszont még mindig az általános részhez tartozik, hogy én elég ingatagnak érzem az indoklási részt a törvényjavaslatban (Az elnök jelzi az idő múlását.), tehát mind az általános, mind a részletes indoklást, az indoklás sok esetben, rengeteg pontjában tautológiai alapon megismétli a törvényszöveget. Hozzáteszem - és ezt elsősorban azért mondom, hogy megint csak tisztázzuk egy kicsit a fogalmakat -, hogy átolvastam az egész törvényjavaslatot, átolvastam a hatástanulmányt, azt is mondhatnám, hogy becsületesen, tisztességesen, és lehet, hogy maga a háttértanulmány háttértanulmánynak jó, de azért nekem még mindig jobban tetszene egy kicsit a hatástanulmány. Mert az, hogy mi a háttér, az jó, viszont arra a kérdésre, hogy ha ezek az intézkedések megtörténnek, akkor annak milyen hatása lenne Magyarországon, erre azért még meg kell találni a válaszokat.
Ugyancsak a fogalmak mentén szeretném elmondani... (Az elnök jelzi az idő múlását.) Értem, elnök úr, de egy pici türelmet hadd kérjek! Ne beszéljünk menedzsmentjogokról, mert konkrétan az igazgatóság összetételéről és nem a menedzsment összetételéről van szó, tehát igazgatósági jogokról beszéljünk a továbbiakban, mert ez megint összekeveri az emberek fejét, ez egy nagyon fontos pontosítás.
És ha már egy ilyen fontos törvényjavaslatról csak röviden lehet beszélni, akkor viszont nagyon tömören annyit szeretnék javasolni a végén, hogy amint azt tettük más, a közellátás szempontjából fontosnak tartott cégek esetében, ezeket a létrejövő, új szervezeteket is megilleti az a nagyfokú védelem, ami nemzeti vállalatoknak vagy nemzeti vállalatok funkciójára igényt tartó cégek esetében, én azt hiszem, indoklás nélkül és önmagában fontos. Hogy a korábbi törvényt terjesszük-e ki ezekre a cégekre, vagy ezeket a cégeket valami hasonló logikával egy másik jogintézményben helyezzük egy nagyon szoros védelem alá, azt viszont rendkívül fontosnak tartom. Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Puch László, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, Szanyi úr, és bocsánatot kérek, de még további napirendi pontok is vannak, amelyeknek a megtárgyalására feltétlenül szükség van, és az álláspontok megismerésére a következő két-három hétben abszolút lesz lehetőség.
Államtitkár úr, ha mondana egy rövid reflexiót, főleg a menedzsmentjogok tekintetében voltak komolyabb észrevételek.
Dr. Kincses Gyula (Egészségügyi Minisztérium) reflexiói
DR. KINCSES GYULA egészségügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Én azt gondolom, hogy a menedzsmentjogok kérdésében teljesen egyetértünk, mert lehet, hogy nem ilyen szakszerűen, de én ugyanezt a distinkciót akartam megtenni, hogy a pénztár irányításának különböző szervei vannak, és ahogy Szanyi úr is mondta, ebből egy szinten, az igazgatóságban van ez. Ebben tehát teljes az egyetértés, és a pontosítást e tekintetben elfogadom.
Fónagy képviselő úrnak is azt szeretném válaszolni, hogy igen, egyetértünk, sokkal jobb lenne, ha a közbizalom ebben sokkal jobban támogatná az elképzelésünket, azon dolgozunk, hogy ezeket a félreértéseket, amelyek itt is felvetődtek és amelyek tisztázhatók, minél inkább lebontsuk, ugyanakkor a fenntarthatóság és a hosszú távú adaptivitás miatt valóban azt gondoljuk, hogy a lépésünk szükséges.
Köszönöm a figyelmet.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Azt gondolom, az általános vitára való alkalmasságról szóló döntéshez minden információ a képviselő urak rendelkezésére áll. Ki támogatja? (Szavazás.) Tizennégy. Ki van ellene? (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
A bizottság előadót nem állít.
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló T/3806. számú törvényjavaslat
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása
A következő napirendi pontra térünk rá, ez pedig a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról szóló költségvetési bizottsági javaslatok megtárgyalása. És mivel a kormány képviseletében ugyanazon személy lenne itt mind a két további napirendi pont kapcsán, így a pénzügyi szolgáltatásokat érintő, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló javaslatok kapcsán szeretnék egy ügyrendi javaslattal élni. Mivel a költségvetési bizottság nyújtotta be az összes módosítót, kérdezem, hogy van-e a képviselő urak között olyan, aki egy-egy módosító javaslat külön tárgyalását kéri. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor azt gondolom, hogy lehetséges az együttes szavazás, hisz minden egyes módosító javaslatot támogat a kormány, és úgy tudom, a költségvetési bizottságban is konszenzussal történt a benyújtás.
Tehát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott költségvetési bizottsági módosító indítványok együttes szavazásáról döntenénk. Kérdezem, ki ért ezzel egyet. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú, a bizottság egyhangúlag támogatja.
Így az 1-től a 37. pontig terjedő módosító javaslatokról együtt döntünk. A kormány, úgy tudom, mindegyiket támogatja (Pupli Rita: Igen.), és a költségvetési bizottságban is egyetértés van. Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértünk-e a benyújtott módosító javaslatokkal. (Szavazás.) Igen, köszönöm szépen, a gazdasági bizottságban is egyhangú szavazással ment át.
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/3807. számú törvényjavaslat
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása
Így áttérünk a következő napirendi pontra: a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz szintén a költségvetési bizottság által benyújtott módosító indítványok megtárgyalására kerülne sor. A kormány minden egyes módosító indítványt támogat, ugye? Én úgy tudom...
PUPLI RITA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: És szintén konszenzusos volt a benyújtás, ha minden igaz. Az előző metodika szerint kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki egy-egy kérdésről külön tárgyalást. (Senki nem jelentkezik.) Ha nem, akkor azt javaslom, hogy az 1-től a 18. pontig terjedő költségvetési bizottsági módosító indítványokról együttesen szavazzunk. Kérdezem, ki ért egyet az 1-től 18-ig terjedő módosító javaslatokkal. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja ezeket, a kormány is támogatja a módosító javaslatokat.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló T/3808. számú törvényjavaslat
A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtott módosító javaslatok megvitatása
Az ötödik napirendi pontunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló T/3808. számú törvényjavaslat, amelynek kapcsán egy darab módosító indítvány van, szintén költségvetési bizottsági módosító indítvány. A kormány képviselőjét kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, a kormány támogatja, de itt, ha jól számolom, 14 darab módosító javaslat van.
ELNÖK: De csak a 25. számú érinti a gazdasági bizottságot.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Akkor igen.
ELNÖK: Tehát ugyanúgy az egészet támogatja 1-től 28-ig.
DR. GERI LINDA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor azt gondolom, hogy mivel azok is itt vannak, bár kiemelten csak egyetlenegy terület érint minket, szavazhatunk mindről. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az 1-től 28-ig terjedő módosító költségvetési bizottsági javaslatokat a bizottság elfogadja-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság támogatja ezeket.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítségét, köszönöm szépen a bizottság tagjainak is, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 18 perc)
Puch László Podolák György
a bizottság elnöke a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese