GIB-4/2008.
(GIB-86/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. február 20-án, szerdán, 13 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A magyar tudomány helyzetéről 2005-2006 szóló beszámoló (J/4771. szám), valamint a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004 és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006 szóló beszámolók elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/4948. szám) (Általános vita) *
Dr. Pléh Csaba (MTA) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Pléh Csaba (MTA) válaszai *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita) *
Felsmann Balázs szakállamtitkár (GKM) szóbeli kiegészítése *
Észrevételek *
Felsmann Balázs szakállamtitkár (GKM) válaszai *
Elnöki zárszó *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A kis- és középvállalkozások 2005-2006. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásokról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4969. szám) (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok előterjesztőként való megvitatása) *
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelmet érintő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4904. szám) (A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság önálló indítványa) (Első helyen kijelölt bizottságként) (Módosító javaslatok megvitatása) *
1. a) A magyar tudomány helyzetéről 2005-2006 szóló beszámoló (J/4771. szám)
b) A magyar tudomány helyzetéről 2003-2004 és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006 szóló beszámolók elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/4948. szám)
(Az Oktatási és tudományos bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
2. A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4968. szám)
(A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok előterjesztőként való megvitatása)
4. A kis- és középvállalkozások 2005-2006. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott támogatásokról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4969. szám)
(A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok előterjesztőként való megvitatása)
5. A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelmet érintő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat (H/4904. szám)
(A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság önálló indítványa)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Podolák György alelnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Puch László (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Szántó János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Pléh Csaba főtitkárhelyettes (Magyar Tudományos Akadémia)
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Leskó Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Megjelentek:
Dr. Kőműves László (Fővárosi Önkormányzat)
Dr. Elek Márton fogalmazó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Nagy Gergely asszisztens (Energia Klub)
Regőczi István elnök (Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete)
Csöndes Mária (Magyar Tudományos Akadémia)
Biczók András értékesítési vezető (Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.)
Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Pálfalvy Hilda parlamenti titkár (Gazdasági Versenyhivatal)
Porpáczy Dezső alelnök (Magyar Energiafogyasztók Szövetsége)
Dr. Gerse Károly vezérigazgató-helyettes (Magyar Villamos Művek Zrt.)
Miklós László vállalati kapcsolatvezető (MOL Nyrt.)
Zarándy Tamás főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Kesztyűs Diána szakértő (Fidesz-frakció)
Ábri Judit szakértő (MSZP-frakció)
Rátky Sándor (Magyar Távirati Iroda Zrt.)
Dr. Bakonyi Tibor vezérigazgató (Fővárosi Gázművek Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket és minden megjelentet. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. A 3. számú napirendi ponthoz - a kis- és középvállalkozások 2003-2004. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről szóló jelentés elfogadásáról szóló H/4968. számú országgyűlési határozati javaslathoz - nem érkezett módosító indítvány, ezért ez kiesik. Kinek van kérdése, észrevétele a napirendi javaslattal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
1. napirendi pontunk a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006 szóló beszámoló. A bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie. Ennek alpontja a magyar tudomány helyzetéről 2003-2004 és a magyar tudomány helyzetéről 2005-2006 szóló beszámolók elfogadásáról szóló határozati javaslat elfogadása. Javaslom, hogy ezt a két pontot egy körben vitassuk meg.
Megadom a szót dr. Pléh Csabának, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének.
Dr. Pléh Csaba (MTA) szóbeli kiegészítése
DR. PLÉH CSABA (Magyar Tudományos Akadémia): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Urak! Nagy megtiszteltetés az Akadémiának, mint az országgyűlési beszámoló szerkesztőjének és megfogalmazójának, hogy az Országgyűlésben már harmadik alkalommal képviselheti a saját álláspontját. A 2005-2006-os beszámolóból négy mozzanatot szeretnék kiemelni, amelyek érdemesek a Magyar Országgyűlés, különösen pedig a Gazdasági és informatikai bizottság figyelmére. Végül pedig majd röviden a jövőre is szeretnék utalni.
A beszámoló jelentés is megmutatja, hogy az Európai Uniónak egyelőre nem sikerül minden tekintetben teljesítenie a maga által megfogalmazott lisszaboni célokat, azokat, amelyek a kutatás, a fejlesztés, az innováció körére fordított összegeket növelni szeretnék. Magyarország ebben a helyzetben értékelendő. Tehát nem egyedül Magyarország helyzete nehéz és nemcsak Magyarország nem teljesíti ezeket a lisszaboni célokat, a többi ország is sok tekintetben elmarad ezektől. Közöttük számos tanulság van. Tudjuk jól, hogy mely európai országokat szoktuk idézni, Finnországot és Írországot, amelyek tizenöt évvel ezelőtt kiemeltté tették a felsőoktatást, a természettudományos oktatást és így tovább. Őszinte reménye a jelentéshez adatokat adó főhatóságoknak és a jelentést megfogalmazó Akadémiának, hogy a kutatástámogatásban az utóbbi két évben megjelenő kicsit emelkedő mértékű támogatás valóban egy trendet jelez és nem egyszerűen egy statisztikai fluktuáció.
Ami Magyarország helyzetét illeti az európai összképben: a nemzeti jövedelemből a kutatásra fordított pénzekhez, az egy főre jutó összegekhez és a magyar kutatók jövedelmi viszonyaihoz képest a magyar tudomány teljesítménye viszonylag jó. Anélkül, hogy fényeznénk a dolgot, azt kell mondanunk, a szerény anyagi támogatás körülményei között is számos területen viszonylag jól teljesít a magyar tudomány. Tudom, ez olyan, minthogy félig üres az üveg vagy félig teli, de a különböző típusú kutatási teljesítménystatisztikákban és idézettségi statisztikákban a 25-33. helyünk azt mutatja, hogy Magyarország meg tudta őrizni a helyzetét, ami nagyon fontos, hiszen számos új szereplő - és nemcsak Kína meg más kelet-ázsiai ország, hanem számos dél-amerikai ország - is megjelent a tudományos teljesítmény arénájában.
A jelentés is kiemeli, hogy a magyar tudomány korfájának nagy problémája - a különböző területeken ugyan eltérően - a 35-50 év közötti korosztály hiánya. Tudjuk jól, hogy milyen történelmi körülmények - például a kilencvenes évek finanszírozási válságai - vezettek ehhez. Éppen ezért kiemelendőnek tartom, hogy pont az ebbe a sávba tartozó fiatalok között is vannak európai mértékben kiemelkedőt nyújtók. Három nevet említenék: Domokos Gábor, Nusser Zoltán és Tamás Gábor. Nusser Zoltán és Tamás Gábor a neurobiológia, Domokos Gábor a matematika és a műszaki tudományok érintkezési területén hozott létre olyan alkotásokat és produkciókat, amelyeket hatalmas nemzetközi visszhang kísért. Domokos Gábor és Tamás Gábor nagy pénzekkel járó európai kutatási támogatást nyertek el. Tehát vannak a 35-50 éves korosztályban is olyanok, akik őrzik azt a hitet a tudomány menedzselőiben, hogy meg fog maradni a magyar tudományosság. Nusser Zoltán egy hazatelepült kutató, aki sikeres pályáját külföldön kezdte, de Magyarországon gyökerezett meg. A Magyar Tudományos Akadémia büszke arra, hogy Domokos Gábor és Nusser Zoltán a két legfiatalabb akadémikus az Akadémia egész mezőnyében.
A jelentés világosan megmutatja azt is, melyek azok a tudományterületek, amelyekben a magyar tudomány kiemelkedő. Ezek közül kiemelném a kémia, az idegtudomány és a genetika kiemelkedő sikereit, amit az idézettség is mutat. Nem kívánom azzal untatni a tisztelt jelenlévőket, hogy a hasonló gazdasági fejlettségű országokhoz képest a magyar tudósok az idézettségben milyen kiugróak. Számos olyan terület van, ahol Szlovákia és Csehország az abszolút produkció számában jóval megelőzi Magyarországot, viszont a produkciók idézettségében - ami a minőség általánosan elfogadott kritériuma - Magyarország sokkal előrébb áll. Tehát a minőségi publikációkban számos területen jók vagyunk.
Végül a jövőről szeretnék két mondatot mondani. Szeretném a parlamenti képviselők és általában a döntéshozó politikusok figyelmét felhívni arra, hogy a 2011-es magyar elnökség idejére érdemes lenne a magyar társadalomnak, a gazdaságnak és a politikának is úgy felkészülnie, hogy a kutatás, fejlesztés, innováció hármasát állítsa a magyar félév középpontjába. Ez persze csak egy jámbor szándék, ami sokat segíthetne, s nemcsak Magyarország pozicionálásában, hanem a magyar tudomány és kutatás támogatásában is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a minisztérium részéről jelen van-e Hargitai Gábor. (Nincs jelzés.) Nincs. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy a jelentéshez van-e kérdés, észrevétel.
Bencsik János képviselő úr, utána Józsa képviselő úr.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): A Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői nevében szeretnék köszönetet mondani azért az alapos jelentésért, amelyet az Akadémiától kaptunk.
Szomorú az, hogy a költségvetési vita során hiába jeleztük azt, hogy a magyar tudományos élet működőképessége szempontjából fontos költségvetési többlettámogatásokat kell rendelkezésre bocsátani - erre nem került sor, így a magyar tudományos élet financiális háttere meglehetősen rossz körülmények között van.
A Gazdasági bizottságnak azt gondolom, hogy többet kellene foglalkoznia ezzel a kérdéssel. Van is erre vonatkozóan egy albizottságunk, amely viszont még nem ülésezett és nem tekintette át érdemben ezt a kérdést. Nagyon fontos az alapkutatás, de nagyon fontos az alkalmazott kutatás is. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképes legyen, sokkal nagyobb odafigyelést igényelne a mindenkori kormányzati politika részéről is és a Gazdasági bizottság részéről is. Olyan iparágak vannak felfutóban a nemzetközi egyezmények szigorú elvárásait, kritériumait figyelembe véve, amelyek nem csak megszorításokat jelentenének a magyar gazdaság számára, hanem lehetőségeket, új lehetőségeket.
Sokat beszélünk manapság az éghajlat-változási stratégiáról, amelyet a kormány az elmúlt héten jóváhagyott és hamarosan fogja tárgyalni az Országgyűlés is. Nem csak megelőzési és alkalmazkodási kötelezettségeink lesznek, amelyek sokszor lemondással járnak, hanem olyan munkahely-teremtési és gazdaságfejlesztési lehetőségeket is magában hordoz ez a kötelezettség, amelyet viszont csak akkor tudunk kihasználni, hogy ha mind az alapkutatásban, mind pedig az alkalmazott kutatásban többletforrásokat biztosítunk egyrészt közvetlen akadémiai támogatáson keresztül, költségvetési forráson keresztül; másrészt pedig a kutatásfejlesztésben, innovációban érdekelt gazdasági társaságok számára jogszabályi keretek közepette biztosítunk kedvezményeket.
Ismételten át kellene tekinteni a meglévő jogszabályi anyag érvényesülésének a hatékonyságát, és az lenne a tiszteletteljes kérés és javaslat, hogy a Gazdasági bizottságon belül is szánjunk ennek kellő időt; az albizottságban foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Amennyiben ez elmarad, akkor félő, hogy csak a kötelezettségek teljesítése marad majd a magyar gazdaságra, míg a lehetőségeknek a kihasználása nem fog számunkra rendelkezésre állni - és még egyszer tisztelettel köszönjük a tartalmas beszámolót.
ELNÖK: Köszönöm. Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném én is megerősíteni, hogy nagyon értékes, tartalmas, jó beszámolók kerültek a parlament elé, és úgy gondolom, hogy az is rendkívül előremutató gondolat, hogy a 2011-es EU Elnökségi félévünkre ez legyen az egyik vezérgondolat, ugyanis kis, közepes ország lévén azt hiszem, hogy ez az egyik kitörési irány.
Azt is örömmel hallom, hogy a publikációk, a kutatások - szabad ezt a szót mondani - mélységi eredménye jó, tehát úgy gondolom, hogy az ország méretéből, ezzel összefüggésben az anyagi lehetőségeiből az nem következik, hogy ilyen szőnyegbombázás-szerűen minden kutatás területen egyformán erősek legyünk. Viszont az egy nagyon pozitív eredmény, amit a hivatkozások is jeleznek, hogy specializált területeken nemzetközileg is jegyzett eredmények születnek.
Egyetértek Bencsik János képviselőtársammal, hogy a parlamenti odafigyelést, ezen keresztül a szabályozás, támogatás, akár az uniós támogatásoknak a kérdését is nekünk érdemes lesz forszírozni, mert noha az uniós támogatások jelentős része területalapú gazdaságfejlesztési megközelítésű, de biztos, hogy kell találnunk olyan területeket is és ebben a tudomány éllovasainak segíteni, hogy ezeket a forrásokat is a többi pályázati forrásuk mellé hasznosítsák.
Itt képviselőtársam említette az albizottság működéséről, itt van bizonyos illetékességi probléma, amit majd mi megbeszélünk; alakult közben egy bizottságközi tudományos bizottság az Oktatási bizottsággal közösen, ami igazából főbizottságként működik, tehát ott történik ennek a kérdésnek a tárgyalása rendszeresen. De ezzel együtt egyetértek, hogy aminek a gazdasági vonatkozása érdekesebb, azt mi is az albizottságban napirendre tűzzük majd.
Mindezek mellett javaslom a beszámoló és a hozzá kapcsolódó határozati javaslat elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs.
Megpróbálom összefoglalni, mielőtt szavazásra tennénk föl.
A két hozzászólással messzemenően egyetértek, ami elhangzott - akár Bencsik, akár Józsa képviselő urak részéről. Ahogy készültem ennek a mai napirendi pontnak a megtárgyalására, a legkönnyebb dolog az lett volna, ha formális véleményt mondunk, hogy minden nagyon szép, csodálatos az együttműködés és így van ez helyén, ahogy van, ahogy a jelentésben is megfogalmazásra került.
Ahogy elolvastam a jelentést és a hozzá csatlakozó véleményeket, egy dolog felmerült bennem, hogy hogyan lehetséges az, hogy soha - az elmúlt két ciklusra visszatekintve - az Akadémiával semmilyen egyenes kapcsolatunk nem volt, pedig rendkívül fontos kérdéseket tárgyaltunk. Fel lehet vetni a kérdést, hogy ki nem kezdeményezett ebben a dologban: az Országgyűlés Gazdasági bizottsága vagy az Akadémia él egy zárt, meleg körben és nem gondolják azt, hogy nekik ebben a kérdésben esetenként akár lobbizni is kellene.
Ha csak azt nézem, hogy az elmúlt néhány hónapban és a következő napokban milyen témákat tárgyal a Gazdasági bizottság és a következő napirendi pontja is milyen. Tehát amikor az éghajlatváltozásról, energiapolitikáról és hadd ne soroljam ezeket a rendkívül komoly kérdéseket, akkor hogyan lehetséges az, hogy nincsen egy ütköző terület, egy véleménycserélő felület, hiszen erre hihetetlen nagy szüksége lenne a politikának, és úgy gondolom, hogy a tudománynak is, mert a kettő egymás nélkül ezen a területen nem igazán tudhat jól működni. Hiszen a töltésre nekünk is szükségünk lenne, de önöknek is az, hogy lobbizzanak, és el tudják adni magukat, mert attól mi nem vagyunk nagyon boldogok, hogy a citációk száma jelentős mértékben nőtt vagy azon a szinten van, mint ahogy tíz évvel ezelőtt volt.
Ebben van igaza Bencsik képviselőtársamnak is, hogy alkalmazott tudomány, vagy pedig a működő - tehát az alapkutatás működik. Mi az, amire igazán az energiát fordítsuk? Ezelőtt 3-4 évvel ezelőtt meghoztuk az innovációs törvényt, amely jelentős forrásokat és feltételeket biztosít ezen a területen. Igazi elszámoltatás - már bocsánat, hogy így fogalmazom -, hogy lássuk azt, hogy ebből hogy és mi került felhasználásra, ezek a források hogy kerültek leterítésre és melyek azok a prioritások, amelyek mentén - rendkívül keveset tudunk.
Tisztelettel kérem, ha ezeket a gondolatokat elfogadja a bizottság és az Akadémia felé is kezelhető, akkor ezt a kapcsolatot mindenféleképpen élővé kellene tenni mindannyiunk boldogságára és örömére. Vélhetően mind a két terület tud újat nyújtani a másiknak, legalábbis ami az emelkedéshez szükséges.
Most nem fogunk tudni mást tenni, minthogy a bizottság szavaz arról, hogy alkalmas-e ez az előterjesztés általános vitára vagy sem és a határozati javaslat is.
Tisztelettel azt kérném a bizottságtól, hogy mielőtt szavaznánk...(Bencsik János jelentkezik.)
Bencsik úr egy rövidet!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Nem szeretnék vitatkozni, a hozzászólásomból kimaradt.
Személy szerint köszönetet szerettem volna mondani az Akadémiának azért, hogy az általuk elvégzett nagyobb átfogó kutatási területekről szóló munkájukat kötetekben is rendelkezésre bocsátották, polgármesterként is, képviselőként is rendszeresen megkapom - gondolom, hogy megkapjuk ezt a sorozatot -, amelyben a gyakorlati döntéshozás előkészítéséhez is számos információ áll rendelkezésre.
Úgy látom, az Akadémia részéről megvan az a törekvés, hogy bennünket, döntéshozókat megpróbáljanak képbe hozni és segíteni. Az más kérdés, hogy mi mennyiben vesszük igénybe azokat a konzultációs lehetőségeket, amelyek az anyagok mögött vannak. Tehát kettőn áll a vásár. Egyetértek alelnök úrral abban, hogy erre mind a két félnek - a döntéshozóknak és az Akadémiának egyaránt - nagyobb figyelmet kell szentelni. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy azt a tudományos munkát, amelyet írásbeli formában is összefoglalt az Akadémia, folyamatosan minden döntéshozó számára rendelkezésre bocsátotta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Főtitkárhelyettes úrnak adom meg a szót válaszadásra.
DR. PLÉH CSABA (Magyar Tudományos Akadémia): Az Akadémia természetesen nyitott az együttműködésre. Számunkra nagyon megtisztelő az erre való igény, de nem akartunk tolakodóan közelíteni a parlamenti bizottságokhoz. Megértettem elnök úr intését és fogjuk keresni a kapcsolatot.
Az Akadémia is fontosnak tartja a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket. Éppen most folyik egy olyan konzorcium létrehozása, ahol az Akadémia három saját kutatóintézete szeretne ennek a nagyon életbevágó problémának a komplex kutatásához hozzáfogni, mégpedig biofizikusok, geokémikusok és földrajzkutatók összefogva azokkal a társadalomtudósokkal, akiknek van véleményük. Az Akadémia a klímaváltozás kérdéseit az ismert VAHAVA-projekten kívül a saját stabilan működő intézethálózatával is szeretné előtérbe állítani. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: A bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie. Ki tartja alkalmasnak a beszámolót általános vitára? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a beszámolót egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja.
Ki ért egyet azzal, hogy az állásfoglalás a parlament elé kerüljön? (Egyhangú.) A bizottság ezzel is egyhangúlag egyetértett.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Igen.) Javasolom, hogy Józsa István képviselő úr tolmácsolja a bizottság egységes véleményét mindkét témában. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm.
A szavazás után lenne egy megjegyzésem. Most tárgyalunk az energiapolitikáról és megbeszélést kezdeményeztem az Akadémia energiabizottságával. Aszódi úrral és csapatával jövő szerdán ülünk le ebben a kérdésben tárgyalni. De sokkal boldogabb lennék, ha ez a kezdeményezés fordítva történt volna meg. Ezt azonban csak zárójelben mondtam.
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita)
2. napirendi pontunk a földgázellátásról szóló törvényjavaslat. Köszöntöm Felsmann Balázs szakállamtitkár urat.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy ma délelőtt az energetikai albizottság mintegy 30-40 fő meghívottal, tulajdonképpen a teljes szakmai keresztmetszettel tárgyalta a földgázellátásról szóló törvényjavaslatot. Az említett grémium egyetértett abban, hogy a törvényjavaslat alkalmas a tárgyalásra, csupán kisebb korrekciókat javasolt. Három olyan terület van, amelyen el kell gondolkodnunk. Ezek közül a legfontosabb a hatálybaléptetés időpontja, amelyre mindenki elég érzékenyen figyelt.
E bevezető után adom meg a szót Felsmann Balázs szakállamtitkár úrnak, hogy vezesse fel a törvényjavaslatot.
Felsmann Balázs szakállamtitkár (GKM) szóbeli kiegészítése
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Délelőtt valóban hosszasan kiveséztük a törvény minden pontját. Elnök úr zárszavában elmondta, hogy három kritériumnak kell megfelelnie ennek a szabályozásnak. Az első a szinkronitás, ami azt jelenti, hogy a tavaly júliusban az Országgyűlés által elfogadott villamosenergia-törvény és a földgáztörvény - értelemszerűen a specifikációk figyelembevételével - azonos piacmodellt kövessen. A másik a versenylehetőség megteremtésének az elősegítése, a harmadik pedig az egyetemes szolgáltatás és a fogyasztóvédelem kérdései. Ezeken nem mennék végig külön-külön.
Csupán egyetlen témát emelnék ki, az egyetemes szolgáltatást - amit délelőtt kevésbé érintettünk - és annak az átmenetnek a végig vitelét, amellyel gördülékeny és zökkenőmentes piacnyitás valósulhat meg abban a szektorban, amit ma közüzemi szektornak hívunk. A közüzemi szektorban egyfelől a lakosság, másfelől azok a felhasználók, fogyasztók vannak, akik úgy döntöttek, hogy nem a szabadpiacról vételeznek. A szabadpiac részaránya ma körülbelül egyharmad a földgázpiacon, s én most a másik kétharmadról beszélek.
A törvény távlatilag egyetemes szolgáltatói körbe sorolja a lakosságot, illetve a 20 köbméter/óra alatti vételezőket. Azért, hogy az átmenet gördülékeny legyen, a jogszabálytervezet az átmeneti rendelkezések 144. §-ában a hatálybalépést követő első évre vonatkozóan két könnyítést is tesz. Az egyik az, hogy a hatálybalépést követő első aktív évben nem a 20, hanem a 100 köbméter/óra vételezés fölötti felhasználók számára írja elő kötelezettségként a versenypiacra való kilépést. A másik közfigyelmet érdemlő kérdés, hogy az átmeneti évben ugyanilyen módon kezeli a törvény a távhőtermelési engedéllyel rendelkező felhasználók kérdését.
Azért emeltem ki ezt a témát, mert ebből is látszik, az volt a célunk a törvényszöveg megalkotásával, hogy egy gördülékeny, a hatékony földgázpiaci mechanizmust elősegítő új szabályozás léphessen életbe. Azt gondoljuk, a földgázpiac jól indul, a szabadpiac egyharmados aránya reménnyel tölt el mindannyiunkat a tekintetben, hogy a teljes liberalizáció hatékony versenypiacot fog eredményezni.
A villamosenergia-törvényhez hasonlóan ez a törvény is részletesen szabályozza az egyetemes szolgáltatás követelményeit, hiszen - ne felejtsük el, hogy - ez egyszerre jog és lehetőség, másfelől pedig kötelezettség is azon szolgáltatók számára, amelyek ebben részt vesznek. A fogyasztóvédelmi rendelkezések a törvény 62-64. §-aiban találhatók meg, és a 63. § még az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartására vonatkozó részleteket is megemlít a fogyasztóvédelemnél.
A másik, amit szeretnék kiemelni: az, hogy az állam a hatósági ármeghatározás bizonyos területeiről visszavonul, még nem jelenti azt, hogy ki kívánna vonulni erről a területről. Továbbra is állami kontroll alatt, a hatósági árszabályozás körében maradnak a természetes monopóliumok, így valamennyi hálózati tarifaelem, valamint az elosztási, szállítási díjtételek meghatározása. Ugyanígy szabályozott marad az egyetemes szolgáltatók árrésének a meghatározása. A törvényjavaslat szerint tehát e tekintetben is egy szabályozott, regulált versenypiacot szeretnénk látni a földgázpiacon.
Teljes mértékben konzisztens a villamosenergia-törvénnyel az a javaslat is, amely a jelentős piaci erőfölényes helyzet kezeléséről szól. Valódi versenypiac értelemszerűen akkor tud létrejönni, ha az állam a beavatkozási pontokat a saját hatósága, jelesül a Magyar Energia Hivatal részére fenntartja. Úgy gondoljuk, a jelentős piaci erőfölény szabályozása kellő biztosítékot jelent akkor, ha nem kívánt helyzet következik be a vertikum bármely elemében. Ebben az esetben az állami hatóságoknak megfelelő eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a hatékonytalanságot fel tudják számolni.
Bevezetésképpen ennyit kívántam elmondani. Kérdések esetén nagyon szívesen állok rendelkezésükre. Köszönöm.
30
Tné 31-40.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem, hogy van-e kérdés. (Nincs jelzés.) Nincs. Észrevétel? Józsa képviselő úr, utána Márton Attila képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Remélem, hogy nincs ellenzék, meg kormánypárt, mert szakmai kérdésről van szó.
Szeretném megerősíteni azt, amit elnök úr összefoglalt a délelőtti energetikai albizottsági ülés rezüméjeként. Tehát ez a keretszabályozás, ami a földgázpiaci liberalizáció alapját képezi, jól előkészített, noha a szinkronitást említette szakállamtitkár úr, azért én a tapasztalatokat figyelembe véve, lehet, hogy helyenként egy kis aszinkronitást is javasolni tudnék, természetesen nem általános értelemben, hanem lokálisan.
Közben hangzottak el szakmai vélemények a bevezetés időpontját illetően. Én is csatlakoznék azokhoz, akik azt a véleményt formálták meg, hogy noha van vállalásunk az Unió felé a piacnyitást illetően, de azért a saját lehetséges ütemünkből ne lépjünk ki, szóval a normális előkészítést kellene megerőszakolni és nem kiérlelt végrehajtási utasításokkal rohanni az ez év júliusi piacnyitás felé.
Úgy érzem én is, hogy a kötelezettségek, illetve a fogyasztóvédelmi passzusok azért kellő súlyt képviselnek és szeretném ezt egy kiszélesített értelemben mondani, hogy a fogyasztókat védeni kell; tehát itt én nem csak kifejezetten a klasszikus fogyasztóvédelemre, hanem ami az ellátás biztonsága, az ellátás stabilitása, ennek az ár-sávjának a befolyásoló árszabályozását illeti, erre is gondolnék. Azzal együtt, hogy a szakértői vélemények eléggé egybecsengenek abban, hogy ellentétben a villamosenergia-piaccal, a gáz területén inkább kínálati helyzet van, de azért nagyon fontos lenne, hogy úgy történjen meg a liberalizáció, hogy ez árstabilitásban, illetve árcsökkenésben tudjon megjelenni.
Nagyon fontosnak tartom én is a távhő kiemelt kezelését. Azt hiszem, hogy amikor a fenntartható fejlődés kritériumairól beszélünk és a klímaváltozásnak való megfelelésünkről, hogy a kibocsátást csökkentsük, akkor mindenképpen kiemelten kell tekintenünk a távhőellátásra, és azt hiszem, hogy újra kell értékelnünk az elmúlt néhány átmeneti évnek a lokális tapasztalatait; tehát vissza kell helyezni a helyére a távhőellátást, oda, ahol összességében kellene lennie mind a környezetkímélés, mind a versenyképesség tekintetében.
Azt hiszem, hogy ezekkel a lényegében eléggé konszenzusos véleményekkel, ami talán a kisebb módosításokra is vonatkozik, összességében javasolnám az általános vitára való alkalmasságát.
ELNÖK: Köszönöm. Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Vélhetően túlságosan nagy politikai vita nem lesz, de azért maradjunk abban, hogy nem csak az üléspontunk határozza meg a nézőpontunkat és az álláspontunkat. Néhány pontot szeretnék kiemelni, amit mi elég erőteljesen másképp látunk.
Kezdem a közös pontokkal. Államtitkár úr azt mondta, hogy szinkronitás leginkább a Vet.-tel. Szerencsére ez a törvény annyira azért nem szinkron, hogy láthatóan ennek a szakmai előkészítése lényegesen jobbra sikeredett, mint a villamosenergia-törvényé, hiszen mind a mai napig tartó helyenként kaotikus állapotok a villamosenergia-törvény kapcsán a megszületett, vagy meg nem született rendeletekkel kapcsolatosan azért vissza- visszaköszönnek - hozzám is elég sok megkeresés érkezik a Vet.-tel kapcsolatban. Láthatóan és itt az albizottsági ülésen résztvevő szakmai szervezetek és szolgáltató cégek elhangzott véleménye is azt mutatja, hogy azért ennek a törvénynek egy jobb átgondolása és egy megfelelőbb szakmai előkészítése történt meg. No, eddig tartott a dicséret.
A verseny elősegítése. Itt azért már látunk problémákat. Jómagam is végigültem itt az albizottsági ülést, és ugye a verseny a piacon általában azt a célt szolgálná, hogy a fogyasztókat a szolgáltatók megnyerjék maguknak és ez - legalábbis jobb helyeken - az árak, a szolgáltatásminőség javulásával és az árak csökkenésével járna együtt. No, megint csak utalok a villamos-energiára, ott ugye nem ez történt, hanem egy elég komoly áremelkedés. Bár igaz, amit Józsa képviselő úr most az előbb elmondott, hogy szakértők is azt mondják, hogy a gázpiacon jellemzően inkább kínálati piac van, tehát elvileg, hogy ha valóban egy megfelelő piaci szabályozás történne, akkor árcsökkenésre és a szolgáltatás minőségének javulására lehetne számítani.
De - és megint csak visszautalok arra, ami itt délelőtt elhangzott - a jelenlévő cégek, legyen akár kereskedő cég, legyen akár szolgáltató cég, mindenki, ha nagyon szépen finoman és becsomagolva is, de tulajdonképpen azt próbálta meg itt érzékeltetni, hogy egyébként az a fajta szabályozási módszer, ami a törvényben megfogalmazásra került, az ránézve éppen miért nem jó és az ő költségeit miért nem akarják magasabb szinten elismerni. Zárójelben volt a kérdőjel szinte majdnem mindegyik ilyen jellegű hozzászólás után.
Tehát mi tartunk attól, hogy ha ilyen formában fog a törvény elfogadásra kerülni, mint ahogy most van - tehát ahogy államtitkár úr is említette, hogy az állam kivonul bizonyos szabályozási területekről és nem lesz a kezében semmiféle olyan hatékony eszköz, amellyel valóban komoly árszabályozó szerepet tudjon betölteni -, akkor nekünk nincs különösebb illúziónk afelől, hogy itt a piac felszabadítása részben versenyhelyzetet fog eredményezni, nagyobb részben pedig azonnali áremelkedést fog eredményezni. Még egyszer mondom, utalok vissza azokra a jegyzőkönyvből visszakereshető hozzászólásokra, amelyek itt délelőtt elhangzottak. Tehát mi sokkal inkább azt látjuk, hogy az állam olyan mértékben vonul ki a szabályozói területekről, amely már elősegítheti azt, hogy tulajdonképpen egy a mainál lényegesen magasabb gázár alakulhasson ki függetlenül a világpiaci hatásoktól, és egy sokkal magasabb gázár alakulhasson ki, ami viszont a lakossági fogyasztás szempontjából nagyon hátrányos.
Tehát nekünk az a javaslatunk - és ehhez módosító javaslatokat is fogunk megfogalmazni -, ha már valóban piacnyitási kötelezettségünk van, akkor legalább olyan módon lépjük meg a piacnyitás intézkedéseit, hogy az ne járhasson rövid időn belül komoly energia, jelen esetben: gázáremeléssel, mert sajnos ennek a veszélye megvan.
A fogyasztóvédelem területén is úgy látjuk, hogy azért azok a szolgáltatók, akik ma már teljes egészében külföldi kézben vannak, az elmúlt időkben nem éppen voltak élenjáróak a fogyasztóvédelem területén - bár ezt mindig hangsúlyozták, hogy erre szükség van; viszont elég, ha csak az ügyfélszolgálati irodák megszüntetésére vagy például a különböző hibák elhárítására gondolunk. Én most egy konkrét területről beszélek, direkt nem akarom megnevezni, hogy melyik szolgáltatóról van szó, de elég sok panasz érkezett hozzám az elmúlt időben. Tehát tartunk tőle, hogy a törvényben jelenleg benne lévő fogyasztóvédelmi szabályozások és előírások talán nem fognak a lakossági fogyasztók számára, akiknél a legkisebb az érdekérvényesítő képesség, olyan súlyt képviselni, hogy a fogyasztói érdekek, amikor arra szükség van, akkor valóban kellő súllyal legyenek képviselve.
Elhangzott már, ebben azt hiszem konszenzusos az álláspont, hogy a 2008. július 1-jét mi is túlságosan közeli határidőnek tartjuk, ebben szerintem lesz olyan módosító javaslat, amelyet biztos, hogy mi is támogatni fogunk, hiszen nem szeretnénk, ha előállna egy olyan helyzet, mint a villamosenergia-törvény esetében, hogy olyan kapkodva és gyorsan kelljen megalkotni a szükséges rendeleteket, amely esetleg anomáliákhoz vezethet.
Összefoglalva: a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége tartózkodni fog a szavazáskor, a végszavazáson való állásfoglalásunkat pedig attól tesszük függővé, hogy az elmondottak szellemében megfogalmazandó és benyújtandó módosító javaslataink milyen elbírálásra találnak majd. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szanyi Tibor képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégeink! Sorban tárgyaljuk a különböző energiával kapcsolatos törvényeket, parlamenti határozati javaslatokat és egyebeket. Ha az elmúlt egy évet vesszük alapul, akkor azt látom, hogy a parlament igazi törvényalkotóvá nőtte ki magát, magyarul messze nem a pecsételés a sorsunk, s mivel zömmel szakmai kérdésekről van szó, meglehetősen erős kormánypárti-ellenzéki konszenzussal dolgozunk a különböző törvényeken. Az a bizalom, amivel ehhez a törvényhez állunk - s ebbe beleértem az ellenzéki bizalmat is -, elsősorban arra utal, hogy sok munkánk lesz vele, amint volt a villamosenergia-törvénnyel és amint éppen van az energiapolitikával kapcsolatos parlamenti határozati javaslattal is. Csak biztatni tudom magunkat, hogy ezt vegyük kézbe. Abban meg nagyon bízom, hogy a kormány e tekintetben mint az Országgyűlés végrehajtó szerve viselkedik és meglehetősen javuló konstruktivitást fog mutatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem kommentálom az utolsó mondatot. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, válaszadásra megadom a szót szakállamtitkár úrnak.
Felsmann Balázs szakállamtitkár (GKM) válaszai
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Józsa képviselő úr és Márton képviselő úr is utalt arra, jó lenne, ha nem következne be olyan helyzet a gázpiaci piacnyitásnál, mint a villamos energiánál, és a verseny erősödéséből származó előnyök valóban a felhasználók számára nyújtanának előnyöket. Nos, a törvény szövegtervezetének a megalkotásakor messzemenően erre törekedtünk. Ez a téma délelőtt is előkerült és sok más helyen is előkerül. Azt gondolom - bár ez nem tartozik szorosan az előterjesztéshez -, hasznos lenne érdemben áttekinteni, hogy a januári villamosenergia-piaci áremelkedés hátterében mennyire az Országgyűlés, illetve a minisztérium vagy a kormány rendeletalkotó munkája, esetleg más tendenciák húzódnak meg.
Ez a törvénytervezet figyelembe veszi a specialitásokat, hiszen a földgázt termeljük és a földgázzal kapcsolatban stratégiai készletezést is folytatunk. Vannak olyan elemei ennek a vertikumnak, amelyek a villamosenergia-szegmensben nincsenek, és ha végigmegyünk a teljes vertikumon, akkor láthatjuk, hogy ez a kerettörvény a vertikum minden egyes elemére próbál reflektálni. Ilyen tekintetben helye van az aszinkronitásnak, hiszen kezelni kell az ügyeket, míg a villamos energiánál más ügyeket, amelyek egyébként soha nem lesznek egymással konformak.
Köszönöm az irányunkba mutató bizalmat. Elhangzott, hogy jobb előkészítő munka előzte meg ezt a jogszabályt. De azt is meg kell említeni, hogy tavaly a villamosenergia-törvény tárgyalásánál nagyon sok kategória mindannyiunk számára még új volt. Míg tavaly külön-külön vitában kellett kiérlelni, hogy mit is értünk az egyetemes szolgáltatás, a szabadpiaci fogyasztók, a kettős piac megszűnésének a kategóriája alatt, ma már jóval könnyebb helyzetben vagyunk, lévén, hogy ezek a jogszabályok ugyanabba az irányba mennek.
Más bizottságban is hallottam, hogy erősíteni kellene a fogyasztóvédelmet. Sok olyasmit beleraktunk ebbe a jogszabályba, amik tanulságként mutatkoztak meg a villamosenergia-törvénynél. Például a 63. §-ban egészen addig elmegyünk, hogy a hét hány napján milyen nyitvatartási időben és hogyan kell fogadni az egyetemes szolgáltatásban részt vevő fogyasztói kört. Az mindig komoly kérdés, hogy a jogalkotó milyen mélységig megy bele a részletszabályok megalkotásába. Ezzel csupán azt a szándékot szeretném jelezni, hogy a fogyasztóvédelem kérdéseit az előkészítő munka során is kiemelten kezeltük. Azért említettem a bevezetőmben néhány olyan átmeneti intézkedést, amiket korábban kevesebbet tárgyaltunk, mert ebből is látszik, hogy az előkészítő munka során a piac olyan fokozatos kinyitását terveztük el, ami az indulás évében megfelelő törvényi garanciákat és biztosítékokat ad arra, hogy hirtelen ne teljesen más kategóriákban való gondolkodásnak kelljen felváltania a jelenlegit.
Röviden reagálnék a hatálybaléptetéssel kapcsolatos felvetésekre is. Szanyi képviselő úr azt mondta, reméli, hogy a kormány az Országgyűlés végrehajtó szerveként nyitott lesz azokra a szövegmódosításokra, amiket az Országgyűlés javasolni fog a részletes vitában, illetve a végszavazáskor. Ez természetes. Délelőtt az energetikai albizottságban a hatálybalépésre vonatkozó kérdést visszautaltam elnök úr részére, amikor jeleztem, nekünk nincs más lehetőségünk, mint tekintettel lenni arra, amit az Országgyűlés megszavaz. De ez a törvény minden paragrafusára igaz. Nekünk végrehajtási rendeletet arra a törvényszövegre kell írnunk - arra írtunk a villamosenergia-törvénynél is -, amely az Országgyűlést elhagyja. E helyről is szeretném biztosítani a képviselő hölgyeket és urakat, nekünk csak úgy van lehetőségünk eljárni, ahogy azt a törvény számunkra megszabja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr. Hosszas előkészítés és folyamatos egyeztetés után egy tárgyalható, kezelhető gáztörvény került a gazdasági bizottság elé - és fog kerülni a parlament elé is -, amivel kapcsolatban most reményeim szerint kinyilvánítjuk azt a szándékunkat, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk. Nyilván "könnyebb" volt megcsinálni ezt a törvényt, mint a villamos energiáról szólót, éppen azért, ami itt elhangzott. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy a két törvényben minél több hasonlóság legyen, hogy a szinkronitás erőteljesen megjelenjen. Csak és kizárólag a specifikus ágazatokban, a szakmai sávokon és felületeken lehet eltérés, mert azért a két vezetékes energia között a különbözőségeket meg kell tenni.
Nagyon fontosnak tartjuk - erre a részleteknél majd ki fogunk térni -, hogy a verseny minél inkább előtérbe kerüljön, hogy a verseny feltételei a törvény által megteremtődjenek, hogy a fogyasztó a helyzet ura lehessen, és azért legyenek a szállítók, a szolgáltatók, a kereskedők, az ellátók, hogy a fogyasztónak minél jobb legyen.
A fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan nagyon érdekes volt a délelőtti vita. A villanytörvénynél egy nagy minőségi változást vittünk be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatosan, kemény előírásokat alkalmaztunk, amiből a zárószavazáskor egy picit visszajöttünk, de így is elértük, hogy európai szintű fogyasztóvédelem van a villamos energiában. A mostani viták során azt tapasztaltuk, hogy vannak sajátos helyzetek. A törvényben biztosítottuk, hogy ha a magánfogyasztó nem fizet, három hónapig akkor sem lehet elzárni a fogyasztást, illetve csak szigorú feltételekkel. S mi történt? Fogyasztói rétegek álltak rá arra, hogy három hónapi ingyen fogyasztás után részletfizetési tárgyalások mentén egyéb befagyott költségeket keletkeztessenek különböző szolgáltató és ellátó cégeknél. Ez nyilván azt jelenti, hogy a többi fogyasztónak kell ezt a díjat megfizetni. Eljött az idő, amikor differenciálni kell ezekben a kérdésekben - ez a vállalatokra is vonatkozik -, mert aki egy egész telet végig tud így húzni, az nem semmi finanszírozást szerez más oldalról. Ezeket a fogyasztóvédelmi kérdéseket ezen a területen így gondoljuk át.
Nagyon fontosnak tartanám szakállamtitkár úr, annak a valahol most már írásban megjelenő formáját, hogy vajon mitől emelkedett meg a villamos energiának az ára; attól, hogy piac van vagy attól, hogy egyéb más hatások érvényesültek. És hogy ha van egy ilyen szakmai grémium, amely le tudja tenni azt, hogy ez az áremelkedés benne van az európai trendben és a környező országok trendjében - csak mondok egy számot: 70 vagy 80 százalékig - és igen 20 százalék volt az, ami úgy hatott, éppen a 63-as paragrafus alapján. Most akkor az árak azok túllódultak a szükséges mértéken, vagy éppen ennek köszönhetjük, hogy nem lódultak még tovább, mint amit még megtehettek volna ebben a piaci mozgásban. Jó lenne a szakma megnyugtatása és a politika megnyugtatása szempontjából is, ha egy ilyen elemzés elkészülne akár az Energia Hivatallal együtt, vagy az Energia Hivatal még bevonhatna más szervezeteket, hogy most már tudjuk meg, hogy igazából milyen történés van.
Még egyszer tájékoztatom a bizottságot, hogy számtalan módosító javaslat érkezett már be a szakmai és érdekképviseleti szervek részéről, olyan 30-40; meglátjuk, hogy ezt hogy fogjuk szelektálni, melyek azok, amelyek prioritást fognak élvezni, melyek azok, amelyek nem. Ezeket a módosításokat - szeretném hangsúlyosan mondani - az ellenzéki képviselőtársaim is megkapták, tehát a kotta ugyanaz amiből dolgozunk, nincs semmi eldugva, mindenki pontosan tudja a pályát, hogy mely változásokat lehet végrehajtani - és ezeket a koordinációkat végre is fogjuk hajtani.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ezek után felteszem szavazásra a kérdést. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára a gázszolgáltatásról szóló törvény alkalmas, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 12 igen. Ellene! (Szavazás.) Nincs. Tartózkodott! (Szavazás.) 9.
A többségi véleményt Józsa képviselő úr, a kisebbségi véleményt Márton Attila mondja el.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek a munkát.
Javasolom, hogy a bizottság folytassa a munkáját. Kiesett a 3-as napirendi pont, a kis- és középvállalkozásokról.
A 4-es napirendi pont a kis- és középvállalkozások 2005-2006. évi helyzetéről szóló jelentés, a H/4969-es szám alatt.
Egyetlen módosító javaslat van, dr. Horváth János képviselő úr részéről, amiről a kormány véleménye.
LESKÓ TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Kormányálláspont nincsen, még tárcaálláspontot tudok mondani a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nevében. A GKM nem támogatja.
ELNÖK: Miért?
LESKÓ TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egyrészt azért, mert úgy gondoljuk, hogy magát a jelentést kiegészíteni egy ilyen háromsoros szöveggel nem biztos, hogy túlságosan értelmes. Másrészt viszont, hogy ha tartalmilag nézzük meg ezt a határozati javaslatot, akkor úgy gondoljuk, hogy önmagában a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelekről a beszámoló jelenlegi formájában is teljes egészében világossá teszi, hogy azokat, amelyeket bankok, takarékszövetkezetek nyújtanak állami szerepvállalások nélkül, azok tökéletesen megfelelnek az itt szereplő versenypiaci jellegű kölcsönök fogalmának. Abban az esetben azonban, ahol államilag támogatott vagy állami szerepvállalás mellett működő konstrukciókról van szó, azoknál szintén úgy gondoljuk, hogy leszabályozzuk a kört ebben a jelentésben, hogy mi minek felel meg. Maguk az itt szereplő kifejezések: hogy juttatások, meg segélyek, meg egyebek, ezek pedig úgy gondolom, hogy tartalmilag természetesen nem húzhatók rá ezekre a hitelekre, hiszen visszafizetendő kölcsönökről, visszafizetendő hitelekről van szó. Akkor lehetne bármelyiket is ezek között a konstrukciók közötti juttatásnak vagy segélynek nevezni, hogy ha vissza nem térítendő támogatásról beszélnénk - úgy gondolom, hogy itt erről nincsen szó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Világos. Azért arra szeretném a bizottság figyelmét felhívni, hogy mi ezt a témát előterjesztőként tárgyaljuk meg, hiszen a mi jelentésünkről van szó. A hozzászólást nagyon díjaznám, ha olyan lenne.
Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Gondban vagyok, hogy mi lenne a díjazás tárgya, de azért szakmai véleményt szeretnék mondani. Nagyra értékelve Horváth tanár úr kritikai, illetve jobbító szándékú észrevételét azt mondanám, összhangban az előterjesztővel, hogy benne van a jelentésben, amiket ő kérdez, csak egy kis kutatómunkát kell végezni; és összességében a módosító javaslat Házszabályszerűsége felől se vagyok meggyőződve, szóval egy benyújtott jelentéssel kapcsolatban ilyen módosítót én úgy látom, hogy nem lehet beadni.
Tehát azzal együtt, hogy felhívhatjuk a jelentés készítőinek a figyelmét, hogy azon túl, hogy az erre alapot adó táblázatokat természetesen szerepeltetik, ilyen jellegű kiértékelést is végezhetnének kicsit szabatosabb kategóriákkal, mint ahogy itt meg van fogalmazva. Tehát a támogatott hitelek, illetve a versenypiaci hitelekről valami becslést, mert azt természetesen nem kell a tárcának darabra összegeznie, csak mondjuk egy adatszolgáltatást kérhet a kereskedelmi bankokról erre vonatkozóan - javaslom, hogy ezt most ne fogadjuk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Részben és csak részben osztom Józsa képviselő úr álláspontját abban, hogy igazából ennek a módosító indítványnak nincs különösebb hatása a jelentésre. Ezt azért mondom, mert mi a jelentés benyújtásakor is tartózkodtunk, mert jóval nagyobb hiányosságokat érzünk a jelentésben, semmint az az egy téma, amit itt Horváth képviselőtársam megjelölt.
Tehát igazából szerintem a jelentés összképén lehet, hogy javítana ez a módosító indítvány, de nem egészítené ki oly tekintetben a jelentést, ami legalábbis a mi kifogásainkat tartalmazná; mondhatnám úgy, egy konstruktív vita folyt, ha lehet így nevezni, a parlament plenáris ülésszakán a jelentéssel kapcsolatban. Most nem ismételném meg, amit ott a jelentés kritikájaként elmondtunk, de igazából nem hiszem, hogy a jelentést ez a javaslat érdemben javítaná, tehát továbbra is a módosítással és a nélkül sem fogjuk tudni a jelentést támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Horváth János professzor urat nagyra becsüljük, hiszen a Gazdasági bizottság tagja volt és sokat dolgozhattunk vele együtt, úgyhogy előre is köszönjük neki ezt a figyelmességet, ami gondolatiság alapján ezt a módosító javaslatot benyújtotta. Egyetlenegy mentség van, hogy nem tudjuk betenni, hogy nem Házszabályszerű, tehát ezt kérem, hogy a bizottság vegye tudomásul.
Szavazásra teszem fel. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen. Ellene? (Szavazás.) 2. Tartózkodott? 9. Köszönöm szépen. Tehát nem támogatjuk.
Következő napirendi pont a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságról szóló jelentéshez van két módosító javaslat.
A kormány részéről üdvözlöm Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes urat.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormányálláspontot nem tudok mondani, de a tárca támogatja a két módosító javaslatot.
ELNÖK: Örülünk, ezek után nem lesz nehéz dolga Józsa képviselő úrnak, hiszen a tárca támogatja.
Józsa úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm elnök úr, de ezt az eseti bizottság terjesztette be, úgyhogy a kormánynak véleménye lehet, az álláspontja egybeesik. A Környezetvédelmi bizottság nyújtotta be a vita alapján az eseti bizottság határozati javaslatához a módosítókat és tegnap a vitában én hosszan kifejtettem, hogy miért jók ezek a módosítók - úgyhogy most csak egyszerűen szeretném kérni a bizottság támogatását a Környezetvédelmi bizottság által benyújtott két módosító indítványhoz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van más vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs.
Szavazásra teszem fel. Aki egyetért és támogatja a két módosító javaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ellene? (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag a bizottság támogatta.
Nincs több napirendünk. Köszönöm szépen a részvételt, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Soós Ferenc és Turkovics Istvánné