GIB-22/2008.
(GIB-104/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. június 4-én, szerdán, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelentek *

Elnöki megnyitó *

A napirend elfogadása *

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám) (Általános vita) *

Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, észrevételek, válaszok *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló határozati javaslat (H/5897. szám) (Általános vita) *

Szűcs Júlia (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Észrevételek *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Egyebek *

 

Napirendi javaslat

1. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám)

(Általános vita)

2. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló határozati javaslat (H/5897. szám)

(Általános vita)

(Első helyen kijelölt bizottságként)

3. Egyebek

 

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Podolák György elnök (MSZP)

Józsa István alelnök (MSZP)

Márfai Péter alelnök (MSZP)

Dr. Baráth Etele (MSZP)

Gazda László (MSZP)

Göndör István (MSZP)

Horváth Csaba (MSZP)

Molnár Gyula (MSZP)

Dr. Tompa Sándor (MSZP)

Koszorús László (Fidesz)

Márton Attila (Fidesz)

Nagy Sándor (Fidesz)

Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)

Dr. Vas János (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Latorcai János (KDNP) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Kálmán András (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Püski András (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nyujtó Ferenc főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szűcs Júlia főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)

Megjelentek

Dr. Vig András Gergő főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Soósné dr. Dobos Mária főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Horváth Anikó osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Béky Edina (Fővárosi Önkormányzat)
Kőműves László (Fővárosi Önkormányzat)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)

Elnöki megnyitó

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel üdvözlöm a Gazdasági és informatikai bizottság ülésén megjelenteket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.

Az ülés megkezdése előtt szomorú kötelességemnek eleget téve bejelentem, hogy tegnap délelőtt hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Szántó János képviselőtársunk, a gazdasági bizottság tagja. Szántó János egy albizottságot vezetett és a közlekedéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Kérem, hogy egyperces néma felállással emlékezzünk elhunyt képviselőtársunkra. (Megtörténik.)

A napirend elfogadása

A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Ezzel kapcsolatban van-e valakinek kérdése, megjegyzése? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a mai ülés napirendjét.

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám) (Általános vita)

1. napirendi pontunk az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló T/5883. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes urat, dr. Nyujtó Ferenc főosztályvezető urat és Horváth Anikó osztályvezető asszonyt. Önöké a szó.

Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány által benyújtott T/5883. számú törvényjavaslat korszakos változást fog eredményezni az egész agrárszabályozás tekintetében. Az előzetes elképzelések szerint 2009-től Magyarország az egyszerűsített földalapú támogatási rendszerről át fog térni az egységes támogatási rendszerre, amit az Európai Unió tizenöt régi tagországa, az újonnan csatlakozottak közül pedig Szlovénia és Málta is alkalmaz. A támogatási rendszer lényege az, hogy a jövőben a termeléstől függetlenül nyújtják majd a támogatást a mezőgazdasági termelőknek. Ez a törvényjavaslat azokat a nemzeti hatáskörbe tartozó jogi kérdéseket foglalja csokorba, amelyek a rendszer bevezetésével összefüggésbe hozhatók.

Néhány szót szólnék a gazdaságpolitikai összefüggésekről. Úgy tisztességes, ha elmondjuk, mely ágazatok lesznek a nyertesek és melyek a vesztesek. A cél az, hogy az állattenyésztéssel, a tejtermeléssel, a rizs- és dohánytermesztéssel, tehát a magas hozzáadott értékkel dolgozó ágazatok a nyertesek között legyenek, a gabonatermesztéssel foglalkozó ágazatok picivel talán jobban járnak, de inkább a pénzüknél maradnak, míg az alacsony hozzáadott értékű ágazatok - elsősorban a gyepgazdálkodás - a vesztes kategóriákba kerülnek. Nagyon fontos gazdaságpolitikai értékválasztás volt a kormány részéről, hogy a mai világgazdasági helyzetben megpróbáljuk a magas hozzáadott értékű ágazatokat a jog és a gazdaságpolitika eszközeivel is támogatni.

Mi lesz akkor, ha nem állunk át? Ez a lehetőség is fennáll, mert az átállásról Magyarország szabadon dönt, és 2013-ig maradhatnánk a jelenlegi rendszerben. Ha nem történik meg az átállás, az előbb említett ágazatoknál a kedvezményezetti kör megfordul. A magas hozzáadott értékű ágazatok - például az állattenyésztés - a vesztes kategóriába kerülnek, mivel a nekik jutó támogatást szét kellene osztani 5 millió hektár földterületre - azt hiszem, mindenki világosan látja, ez mekkora csökkentést jelentene ezeknél az ágazatoknál -, s az igazán nyertes ágazat a legkevesebb hozzáadott értéket nyújtó gyepgazdálkodás lenne. A mi szempontunkból ez egy nagyon fontos gazdaságpolitikai prioritás.

Az átállásnak van egy nemzetközi összefüggése is. Nagyon leegyszerűsítve ez a következőképpen néz ki: ha a rendszert bevezetjük, akkor Magyarországon az a mezőgazdasági termelő, aki száz hektáron gazdálkodik és húsz szarvasmarhát tart, 2013-ban pontosan annyi támogatáshoz fog jutni, mint egy burgenlandi gazda. Ez egy nagyon fontos gazdaságpolitikai célkitűzés. Ha viszont nem történik meg az átállás, akkor a magyar és a burgenlandi gazda közötti támogatási szintkülönbség megközelítően 20 százalék lesz a magyar gazda hátrányára. Ezt természetesen részletesebben is ki tudjuk fejteni, de leegyszerűsítve ezt a rendszert kívánjuk kodifikálni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel az általános vitára való alkalmasság megállapítása a bizottság feladata, a törvényjavaslat részletes rendelkezéseibe most nem megyek bele, kérdés esetén azonban szívesen állunk rendelkezésükre.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése az előterjesztéssel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.)

Kérdések, észrevételek, válaszok

Mivel egy nagyon fontos döntés előtt állunk, szeretném megkérdezni, kikérték-e a különböző szakmai és társadalmi szervezetek véleményét, és ha igen, ezek a vélemények mit prognosztizálnak.

DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ennek a koncepciónak a kidolgozása, ismertetése és a vitája másfél éve folyik. Az a mintegy 200 ezer kedvezményezett, aki eddig az egyszerűsített területalapú támogatást megkapta, és mindenki, aki földterületet bérel és vállalkozik, ebben a rendszerben jobban jár. Magyarország ezzel a régi európai standardrendszerre kapcsolódik rá. Azok a földtulajdonosok járnak kevésbé jól, akik eddig nem gazdálkodtak, de a jövőben gazdálkodni szeretnének, valamint az úgynevezett támogatás lehívására szakosodott vállalkozások. Ugyanakkor a rendszer és a törvényjavaslat egy biztonságos vállalkozói és földbérleti rendszeren alapul.

Az érdekképviseletek közül a MOSZ és az Agrárkamara támogatja a rendszert, a MAGOSZ és az Agria pedig azt szeretné, hogy ez ne 2009-ben kerüljön bevezetésre, hanem egy későbbi időpontban. Számos más szakmai érdekképviselet - a termékpálya-bizottságok, a terméktanácsok -, amelyek professzionális alapon közelítik meg a témát, az elmúlt időszakban támogatásukról biztosították a rendszer bevezetését.

Az Európai Bizottság szakértőivel a modell alapelveit egyeztettük, és az agrárpolitika középtávú felülvizsgálata során a Bizottság módot talál arra, hogy bizonyos végrehajtási kérdésekben az átmenetet megkönnyítse számunkra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ennek a bevezetése alapvetően új helyzetet fog teremteni, hiszen azoknak a tulajdonosoknak az érdekei, akiktől eddig a földet bérelték, nyilván ez ellen szólnak. A mezőgazdaságban várható "társadalmi feszültség" elérheti azt a szintet, ami a társadalom figyelmét felkelti, vagy ez nem lesz túl érdekes, mert olyan kis szervezetek ágálnak majd ellene, amelyek politikailag nem olyan fontosak?

DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Reálisan számolni kell a földtulajdonosok és a földhasználók érdekellentétével. A mintegy 1,4 millió földtulajdonos éves szinten legalább 60-80 milliárd forint adómentes bérleti díjhoz jut. Van olyan év, amikor a kifizetett adómentes bérleti díj meghaladja a mezőgazdaság összes nyereségét. Nem valószínű, hogy a földtulajdonosi réteg részéről további igény lenne arra, hogy a 60-80 milliárdos extrajövedelem mellé további jövedelmet szeretne. Viszont azon professzionális vállalkozói réteg számára, amely a mezőgazdaságban az úgynevezett agrobizniszben hosszú távon részt akar venni, ez a rendszer kiszámítható lesz, ami 10 millió magyar állampolgár élelmiszer-ellátásának alapvető érdeke. Tehát sokféle érdeket kell szem előtt tartanunk: a 200 ezer gazdaságét, az 1 millió tulajdonosét, a 3 millió nyugdíjasét és a 10 millió magyar állampolgárét.

DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A földbérleti díjak az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, s ez a jövőben is valószínűleg így lesz. Közismert, hogy Magyarország 2013-ig évről évre növekvő mértékű támogatást kap ebben a rendszerben. A föld értékének a változása a Lajtán túli országokban - noha ott is ez a rendszer működik - sehol nem volt tapasztalható, és a jövőben sem kell ettől tartani.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Baráth Etele képviselő úr!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Az általános vitára való alkalmasságot támogatni kéne, mert tipikusan ez az a törvényjavaslat, mellyel kapcsolatban a parlamentnek - függetlenül attól, hogy kinek mi a véleménye róla - fel kell használni a lehetőséget a vitára. Ezért azt ajánlom, mi magunk is hívjunk meg különböző szervezeteket, hallgassuk meg a véleményüket, mert ez a törvényjavaslat nem csupán pénzügyi és jövedelmi kérdéseket érint, hanem az egész integrációnkat, az európai modellbe való tartozásunkat és a termelési szerkezetet is meghatározza. Erre időt és energiát kellene szánnunk a jövőben. Azt javaslom tehát, hogy mindenképpen kezdjük el ezt a vitát.

ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazni fogunk.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (14) Ki nem ért vele egyet? (0) Ki tartózkodott? (7) Megállapítom, hogy a bizottság egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával.

Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván a bizottság előadót állítani, se többségit, se kisebbségit.

Amit Baráth Etele képviselőtársunk elmondott, az természetes, ezzel a tudattal is tárgyalja ezt a parlament. Most elindítjuk az általános vitát, s a szeptemberig rendelkezésünkre álló időben lesz mód véleményt cserélni és információkhoz jutni. A vita persze igazából majd szeptemberben indul és vélhetően év végéig fog kifutni ez a téma. Bőven lesz időnk arra, hogy az egyeztetéseket el tudjuk végezni.

Köszönjük szépen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselőinek a segítséget.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló határozati javaslat (H/5897. szám) (Általános vita)

2. napirendi pontunk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló határozati javaslat. Az általános vitára való alkalmasság megállapítása a feladatunk első helyen kijelölt bizottságként.

Köszöntöm Szűcs Júlia főosztályvezető asszonyt a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részéről. Öné a szó.

Szűcs Júlia (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

SZŰCS JÚLIA (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ebben a határozati javaslatban a kormány az Országgyűlés felhatalmazását kéri egy olyan közbeszerzési eljárás megindításához, amelynek végeredményeként létrejöhet egy újabb harmincéves koncessziós szerződés, melynek keretében az M3-as Nyíregyháza és Vásárosnamény közötti szakasza megépül, és a harmincéves időtartamon belül üzemeltetésre kerül a koncessziós társaság által. Ennek az útnak a 49-es útig tartó 26 kilométer hosszú szakasza egy kétszer kétsávos autópálya, onnantól Vásárosnaményig pedig egy kétszer egysávos autóút. A határozati javaslat 2. pontja alapján ez a téma a közbeszerzési eljárás lezárása előtt még egyszer a parlament elé kerül, és ha a közbeszerzési eljárás során lesz nyertesnek nyilvánítható ajánlattevő, akkor a konkrét szerződés hatálybalépésének feltételeit, a szerződés főbb tartalmi elemeit és a konstrukció részletes bemutatásának feltételeit az Országgyűlés szabja meg a határozati javaslat szerint.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele, megjegyzése? Gazda László képviselő úr!

Észrevételek

GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Számunkra, akik Magyarország észak-keleti részén élünk, ennek az autópályának, illetve gyorsforgalmi útnak a megépítése rendkívül fontos. Az útépítés nemcsak az ukrán-orosz-magyar gazdasági kapcsolatokkal függ össze, hanem a térség fejlesztésével is. Ezért kérem a bizottságot, támogassa, hogy hétfőn napirendre kerülhessen ez a kérdés.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Emlékeztetem a bizottságot, hogy ez az első etap, a közbeszerzési pályázat elbírálása után újból a parlament elé kerül a kérdés, tehát a kontroll többszörös.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja a határozati javaslatot.

Mivel főbizottság vagyunk, előadót kell állítanunk. Előadónak javaslom Gazda László képviselő urat. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm szépen.

Egyebek

Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Ha csak valaki ki nem talál valamit - például hogy koherenciák számtalan tömegét kell még a hétfői napon lekonzultálni és megerősíteni -, ebben az időszakban ez volt az utolsó ülésünk. Most még nem mondok köszöntőt, mert sokáig kell készülnöm arra, hogy el tudjam mondani az elmúlt fél év tartalmi összefoglalóját.

Baráth Etele képviselő úr!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A költségvetési bizottság ma reggel meghallgatta Simor András bankelnököt, aki azt mondta, szeretné, ha mi is meghallgatnánk. Tekintve, hogy az ő döntéseinek sokkal nagyobb hatása van a magyar gazdaságra, mint a költségvetésre, jó lenne, ha mi kezdeményeznénk a meghívást.

ELNÖK: A múlt héten felhívott engem Simor András és azt kérte, hogy a költségvetési bizottsággal közös ülésen találkozzunk. Ezt a kérést elhárítottam és azt mondtam, hogy a harmadik negyedév végén, október-novemberben lenne célszerű találkoznunk, amikor már eldől a gazdaság "sorsa" és érzékelhető lesz, hogy van-e pozitív változás vagy negatív irányba mentünk el. Ennek a formáját majd megbeszéljük. Október körül eldöntjük, hogy mikor hallgatjuk meg a jegybank elnökét és helyetteseit.

Van-e még bárkinek kérdése, megjegyzése, bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Köszönöm a bizottság mai és az egész féléves munkáját. Az ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 34 perc)

 

 

Podolák György
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc