GIB-26/2008.
(GIB-108/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. szeptember 17-én, szerdán, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az Európai Unió által stratégiai projektként megjelent Nabucco földgázvezeték megépítéséről szóló H/5127. számú határozati javaslat; a Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szóló H/5128. számú határozati javaslat; a Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szóló H/5238. számú határozati javaslat *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Hozzászólás *
Szavazás *
A "Fogyasztóvédelmi eseti bizottság" létrehozásáról szóló 12/2007.(III.7.) OGY-határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/6159. szám) (Általános vita) *
A kormány véleményének ismertetése *
Észrevételek *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számú törvényjavaslat (Általános vita); az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (T/6133/1. szám) *
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Észrevételek, megjegyzések *
Az elnök összefoglalója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló határozati javaslat (H/5897. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az e-Befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentése érdekében szóló határozati javaslat (H/5332. szám) (A bizottság által még nem tárgyalt módosító javaslatok megvitatása) *
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke által EK-434/2008. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása *
Egyebek *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: általános
a) Az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázvezeték megépítéséről szóló határozati javaslat (H/5127. szám)
(Dr. Kóka János (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
b) A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/5128. szám)
(Dr. Kóka János (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
c) A Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat (H/6238. szám)
(Dr. Kóka János (SZDSZ), Lendvai Ildikó (MSZP), dr. Navracsics Tibor (Fidesz), Herényi Károly (MDF) és dr. Semjén Zsolt (KDNP) képviselők önálló indítványa)
2. A "Fogyasztóvédelmi eseti bizottság" létrehozásáról szóló 12/2007.(III.7.) OGY-határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/6159. szám)
(A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3. a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (T/6133/1. szám)
4. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló határozati javaslat (H/5897. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A Gazdasági Versenyhivatal 2007. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/6179. szám)
(A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Előterjesztőként)
6. Az e-Befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentése érdekében szóló határozati javaslat (H/5332. szám)
(Márfai Péter (MSZP), Lakos Imre (SZDSZ), Molnár Béla (KDNP), dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(A bizottság által még nem tárgyalt módosító javaslatok megvitatása)
7. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke által EK-434/2008. számon előterjesztett, a közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelem megtárgyalása
(Zárt ülés!)
8. Egyebek
Elnököl: Podolák György elnök (MSZP)
Dr. Józsa István alelnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Márton Attila (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Koszorús László (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Garamhegyi Ábel szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Herczog László szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék)
Kemény Péter szakértő (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Oláh István elnökhelyettes (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Pongrácz Éva (Állami Számvevőszék)
Molnár Imre (Állami Számvevőszék)
Morvay András (Állami Számvevőszék)
Dr. Novák Zsuzsanna Csilla (Állami Számvevőszék)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Gáti István (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség)
Krasznai Endre (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács)
Kroó Nikoletta (Magyar Energia Hivatal)
Rostás Gábor (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Somlyay Nóra (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Sörös Balázs (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Simon Borbála (Külügyminisztérium)
Móricz Miklós (Külügyminisztérium)
Szilágyiné Bátorfi Edit (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Miklós László (MOL Nyrt.)
Szabó György (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Kövessiné Schmidt Judit (Állami Számvevőszék)
Dr. Pethő Tünde Gabriella (Országgyűlés Hivatala)
Katona Tímea (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Aranyi Péter (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Hoschek Lívia (Fővárosi Gázművek Zrt.)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Simon Edina (Magyar Energia Hivatal)
Szalay Gábor szakértő (SZDSZ-frakció)
Dr. Csapodi Pál (Állami Számvevőszék)
Bihary Zsigmond (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok. Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait és meghívott vendégeinket. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatban egy változás van. Mivel a gazdasági bizottság tegnap rendkívül jól szerepelt a parlamenti vitában, a Gazdasági Versenyhivatallal kapcsolatos határozati javaslathoz nem érkezett módosító indítvány, ezért erről most nem kell tárgyalnunk.
Ki ért egyet az így módosított napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Köszöntöm a bizottság új tagját, dr. Szabadkai Tamás képviselő urat. Sok sikert és jó együttmunkálkodást kívánunk neki.
1. napirendi pontunk döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és általános vitájáról. Köszöntöm Garamhegyi Ábel szakállamtitkár urat.
Tulajdonképpen három napirendi pont van egybevonva, egyrészt Kóka János képviselő úr javaslata a Nabucco földgázvezeték megépítésével kapcsolatosan H/5127.szám alatt, másrészt van egy javaslata szintén Kóka János képviselő úrnak a Nabucco földgázvezeték előkészítésének elősegítésére létrehozandó bizottságról, harmadrészt pedig hasonló címmel van egy ötpárti javaslat, amely H/6238. számon került benyújtásra.
Mivel az előterjesztő, Kóka János képviselő úr nincs jelen, megkérem Garamhegyi Ábel szakállamtitkár urat, hogy ismertesse a kormány három előterjesztéssel kapcsolatos álláspontját.
A kormány álláspontjának ismertetése
GARAMHEGYI ÁBEL szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány álláspontja világos ebben a kérdésben. Határozott érdekünk a projekt felgyorsítása, ezért minden erre vonatkozó kezdeményezést támogatunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Azt javaslom, hogy a három javaslatról egyszerre folytassuk le a vitát, de a végén majd külön-külön fogunk róluk szavazni. Kinek van kérdése? (Nincs jelentkező.) Ki kíván hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Én szeretnék röviden szólni.
A gazdasági bizottságnak - amely az elmúlt egy év alatt sokszor tárgyalt erről a témáról - nagyon határozott és kiegyensúlyozott véleménye van. Számtalan vitán vettünk részt a médiában és egyéb szakmai fórumokon. A véleményünk változatlan: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több vezeték jöjjön ide és minél több vezeték menjen át rajtunk. Ha a Nabucco földgázvezeték megépítése a megoldás, akkor azt támogatjuk. Nagyon érdekes volt a hétfői Barroso-vélemény, amely azt hangsúlyozta, ha az Európai Unióban egyszer majd lesz energiapolitika, annak része lesz a Nabucco földgázvezeték, de az összes többi vezeték is rendkívül fontos Európa számára, így a Déli áramlat is és minden más energiaszállító vezeték is.
Ki ért egyet Kóka János képviselő úr H/5127. számú határozati javaslatának tárgysorozatba-vételével? (Szavazás.) A bizottság egyetért a határozati javaslat tárgysorozatba-vételével.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja a határozati javaslatot.
Úgy gondolom, a második határozati javaslat - amely az előkészítés folyamatát segítő eseti bizottság létrehozásáról szól - már aktualitását vesztette, hiszen május 1-je óta történt egy és más a parlamentben, ezért sokkal fontosabbnak tartom az ötpárti javaslatot.
Ki ért egyet a H/5128. számú határozati javaslat tárgysorozatba-vételével? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 3 tartózkodás mellett elutasította a határozati javaslat tárgysorozatba-vételét, ezért az általános vitára való alkalmasságáról már szavazni sem kell.
Ki ért egyet a H/6238. számú határozati javaslat tárgysorozatba-vételével? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag egyetért a határozati javaslat tárgysorozatba-vételével.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak a határozati javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a H/6238. számú határozati javaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja.
Tekintve, hogy főbizottság vagyunk, előadót kell állítanunk. Ki ért egyet azzal, hogy én ismertessem a bizottság álláspontját a plenáris ülésen? (Egyhangú.) Köszönöm.
Megtiszteltetésnek veszem, hogy erről szólhatok; elég sarkos véleményem van. Megköszönöm szakállamtitkár úr segítségét, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
2. napirendi pontunk a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság létrehozásáról szóló 12/2007.(III.7.) OGY-határozat módosításáról szóló H/6159. számú határozati javaslat. A határozatnak az a lényege, hogy meghosszabbítja az eseti bizottság működését 2008 márciusa utántól 2009. november 15-ig.
Megkérem Herczog László szakállamtitkár urat, hogy ismertesse a kormány véleményét.
A kormány véleményének ismertetése
DR. HERCZOG LÁSZLÓ szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tájékoztatom a bizottságot, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság közötti együttműködés kitűnő volt. Az eseti bizottság kiválóan segítette a kormányzat, a minisztérium és a parlament közötti együttműködést, ezért mi egyértelműen támogatjuk a határozati javaslatot.
Azt is szeretném elmondani, hogy megkerestek minket fogyasztóvédelmi civil szervezetek, akik szintén támogatják ennek a bizottságnak a működését, sőt azt is kezdeményezték, hogy ne eseti, hanem állandó bizottság legyen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Nagyra értékeljük a civil észrevételeket. Remélem, a következő parlament ezeket figyelembe is veszi, hiszen egyre fontosabbá válik a fogyasztóvédelem kérdése. A gazdasági bizottság számtalan olyan témát tárgyalt az elmúlt néhány évben, amelyekben erőteljesen érvényre juttatta a fogyasztóvédelem magasabb szintjét és feltételeinek a megteremtését. A civil kezdeményezéssel egyetértünk, de mint ön is tudja, a parlament beindulása után új bizottságot, mint egy "alku" részét, már nem lehet létrehozni.
Tisztelettel kérem a bizottságot - mivel a bizottságunk több tagja is érintett -, hogy ezt a jogosítványt adja meg az eseti bizottságnak. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetértett az eseti bizottság tevékenységének meghosszabbításával.
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság további működéséhez szükség van arra is, hogy a bizottság véleményt mondjon a parlament előtt. Azt kérem, hogy ennek tolmácsolásával Józsa István alelnök urat bízzuk meg. Egyetért ezzel a bizottság? (Igen.) Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen államtitkár úr segítségét.
3. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számon előterjesztett törvényjavaslat. A bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie. Ezzel párhuzamosan tárgyaljuk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló 6133/1. számú állami számvevőszéki jelentést, melynek dr. Kovács Árpád elnök úr az előadója.
A kormány részéről köszöntöm Engyel Gyula urat, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesét. Először őt hallgatjuk meg, utána pedig az Állami Számvevőszék elnökét.
Engyel Gyula (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
ENGYEL GYULA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány az államháztartási törvényben előirányzott határidőre elkészítette a 2007. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot.
2006-ban az államháztartás hiánya 9,2 százalék volt a GDP arányában, s ez a pénzforgalmi teljesítés 2007 végére a GDP 5,4 százalékára csökkent. A jelentős javulás a 2006. évi intézkedéseknek köszönhető. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javulás - a várakozásoknak megfelelően - a növekedés rovására teljesült, ami a jövőben további intézkedéseket kíván. A teljesítésben nagy szerepet játszott az, hogy az egyes bevételek meghaladták a tervezettet. Ez részben a tervezettnél magasabb infláció, a tervezettnél magasabb bérkiáramlás, valamint egy-két egyéb tényező következménye volt, például koncessziós díjak befizetéséből adódott. A bevételek körülbelül a GDP 2,2 százalékával haladták meg az előirányzatot.
A kiadások a tervezetthez képest a GDP 0,7 százalékával növekedtek. Ennek két jelentős tétele volt. Az egyik az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok túlteljesülése mintegy 80-90 milliárd forinttal. Ebben a legnagyobb tétel az adóbeszedő szervezetek teljesítmény-bérjutalma és annak a járulékai voltak, amelyek mintegy 50 milliárd forintot tettek ki. A másik nagyobb tétel volt a MÁV és a Volán, azaz a közlekedés mintegy 60 milliárd forintos támogatása. Szintén a kormány által túlléphető előirányzat tette lehetővé ennek az összegnek a MÁV és a Volán rendelkezésére bocsátását.
Összességében a tervezett 6,9 százalékos GDP-arányos hiányhoz képest a hiány a pénzforgalomban 5,4 százalék lett az év végére. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon, elnök úr!
Dr. Kovács Árpád (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): A Pénzügyminisztériumhoz kapcsolódva mondanék néhány szót az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatairól. Az ÁSZ részéről egy nagyobb csapattal vagyunk jelen, és ha szükséges, a felmerülő kérdésekre kollégáim fognak válaszolni. Az Országgyűlés kívánságára a zárszámadási jelentésbe beleépítettük a Nyugati pályaudvari projekttel, az MSZP-székházzal vagy a metróberuházással kapcsolatos vizsgálati pontokat, megállapításokat is, ezért a bevezetőben ezekről külön nem beszélnék.
A zárszámadás vizsgálata az Állami Számvevőszék számára olyan jellegű kontrollt jelent, amiben azt nézzük, hogy mennyiben sikerült az Országgyűlés akaratát és a különböző szabályokat a végrehajtásért felelős szervezeteknek végrehajtani. Jelentem, hogy a pénzügyi szabályszerűségi megállapításaink, az a bizonyos financial audit, amire az Országgyűlés határozatot hozott, a 2010-es határidőhöz képest 93 százalékos teljesítésen áll, ami önmagában nem egy rossz szám, csak a hátralévő nagyszámú intézménynél jelent kockázatot. Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés főösszegének 93 százalékáról mondott megbízhatósági szempontból véleményt, a bevételi oldalnak pedig gyakorlatilag a száz százalékáról.
A jelzett ellenőrzési lefedettség alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatók. Ez a bejelentés "történelmi" jelentőségű, mert a magyar parlamentben először fordul elő, hogy az Országgyűlés számára az Országgyűlés ellenőrző szerve a szabályszerűségre vonatkozólag ilyen jellegű nyilatkozattal tud előállni. Nagyon nagy eredmény az, hogy idáig eljutottunk, köszönet érte, hogy ezt lehetővé tették, és szeretnénk a programot a kormánnyal együtt befejezni. Ez azt is jelenti, hogy az Országgyűlésnek - ha megbízik az Állami Számvevőszék munkájában - a továbbiakban nem kell ezzel foglalkoznia, ezek a viták lezárhatók.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden beszámoló kifogástalan. Több területen is számottevő lényegességi küszöböt meghaladó mértékű hiányosságok kerültek felszínre. Ezek megtalálhatók a függelékben is és a jelentésben is. Emellett jó néhány további intézmény és előirányzat elszámolásának kisebb súlyú, de mindenképpen gazdasági kockázatokat hordozó hibáira is kénytelenek voltunk rámutatni. Azt érzékeltük - s ez az elmúlt évben időről időre előtérbe került -, hogy a fejezeteknél 2007-ben sem volt meg a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességi és hatékonysági kontrolljának a feltételrendszere. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyenge a belső kontrollmechanizmusok helyzete, a belső kontrollmechanizmusok áldozatul estek a különböző létszám-leépítési, racionalizálási, ésszerűsítési lépéseknek, külső ellenőrzéssel pedig nem lehet pótolni a belső kontrollmechanizmusok hibáit, s ez az elszámolásokban is visszatükröződik.
Nem akarom megismételni azokat a számadatokat, amiket a Pénzügyminisztérium tisztelt képviselője mondott, de látható, hogy a tervezettnél kedvezőbb számok kialakulásában a takarékossági intézkedések és az ésszerűsítések mellett jelentős szerepe volt az alacsonyabb kamatkiadásoknak, a visszaeső beruházási tevékenységnek, valamint az uniós hozzájárulások vártnál mérsékeltebb igénybevételének. Ezek - miközben az államháztartás pozícióit javították - nem túl biztatóak a gazdaság szempontjából. Kedvező viszont, hogy noha a költségvetésben megjelenő uniós források elmaradtak a tervezettől, de összességében jóval meghaladták a teljesített hazai befizetési kötelezettség összegét. Én még emlékszem azokra a vitákra, amiket ezekről folytattunk. Most pontosan ketté lehet választani, hogy mi az, ami költségvetésen belüli és mi az, ami azon kívüli. Baráth Etele képviselő úr akkor még miniszterként élte meg az e körüli vitát. A számok értelmezése alapján ma teljesen egyértelműen tudjuk mondani, hogy ez a helyzet, és a mai napon az Országgyűlés rendelkezésére bocsátottuk az erről szóló külön jelentésünket a 2007. évi uniós forrásfelhasználásokról, amelyben természetesen kormányzati adatokat is felhasználtunk.
A központi intézményrendszer átalakítása láthatóan elhúzódik, nem történt meg az intézmények feladataihoz és ellátásaihoz szükséges források összehangolása, továbbra is működik a fűnyíróelv. A társadalombiztosítás többlettel zárta a múlt évet. Ehhez az is hozzájárult, hogy a költségvetés kiegészítette, amely kiegészítés azonban a teljes államháztartás tekintetében hiánynövelő tényező volt. Kedvező folyamatok vannak a hat elkülönített állami pénzalapnál. A helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolata a szabályszerűség tekintetében nem kifogásolható. Az összegszerű visszafizetésekre javaslatot tettünk ott, ahol eltérések voltak. Mindkét területen - a társadalombiztosításnál is és az önkormányzati rendszernél is - megkezdődött a finanszírozási rendszer korszerűsítése. Miközben a hat elkülönített állami pénzalap helyzete az elmúlt évben külön-külön is és együttvéve is kiegyensúlyozott volt, a feladatellátásban, a minisztériumi munkában, a tervezésben furcsa párhuzamosságok jelentek meg.
Mintegy ötven javaslatot tettünk. Értesüléseim szerint a Pénzügyminisztérium azoknak a javaslatoknak a megoldására, amelyekre lehetőséget lát, lépéseket tesz, a szabályszerűségi és a reparációs intézkedésekre pedig az új struktúrának megfelelően az Államkincstáron keresztül történnek lépések.
Néhány olyan jelenségről is szeretnék számot adni, amely a költségvetési zárszámadásból kitűnik. Az egyik ilyen jelenség - ami számunkra nagyon nagy fontosságú -, hogy a korábbi évek hedonista költségvetési tervezési politikája következtében a költségvetés adósságpozíciói ezekkel az intézkedésekkel együtt is romlottak, mivel az adósságállomány növekedésének önmozgása jelentős volt, igaz, hogy nem olyan mértékben, mint eddig, hanem mindössze 6 százalékkal. A másik jelenség, amire fel kell hívnom a figyelmet, az, hogy a beszedési tevékenység fejlesztésének is vannak korlátai. Miközben jelentős áldozatok fordítódnak az adóhivatali munka fejlesztésére, a kintlévőségek aránya markáns mértékben növekszik. Ez a gazdasági rendszerbeli nehézségekkel, a gazdálkodók pozícióbeli problémáival magyarázható. S azt is tudomásul kell venni, hogy a hiány mellett a költségvetés számára van egy olyan tehertétel is, amit folyamatosan cipelünk. Ez az a kintlévőség, amely az ezermilliárdos nagyságrendet jócskán meghaladja, és 2007-ben 130 milliárd forinttal növekedett. Ezek olyan intő jelek, amelyek költségvetési problémákkal, intézményi fejlesztésekkel nem magyarázhatók és ezek a problémák az ellenőrzések számának növelésével nem megoldhatók. Noha az Állami Számvevőszék ilyen vizsgálatokat nem végez, azért látható, hogy a Közgazdasági Társaság nyári észrevételei alapján a gazdaság kifehérítésének is vannak bizonyos korlátai. Azokat a területeket elérni, amelyeket remélünk, rendkívül nehéz és nagyon nagy ráfordítást igényel. Ezért fontos, hogy az az óvatos tervezési tevékenység bizonyosodjon be 2008-ról is, ami 2007-et jellemezte, és fontos, hogy 2009-et is ez jellemezze. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Azt javaslom a bizottság tagjainak, hogy mind a két előterjesztéshez, tehát a 2007. évi beszámolóhoz és annak "kritikájához" az észrevételeket együtt tegyék meg. Kinek van kérdése? (Nincs jelentkező.) Nekem van egy kérdésem.
Elnök úr arról beszélt, hogy a kintlévőségek nagyságrendje ezermilliárd fölötti, és 2007-ben mintegy 130 milliárd forinttal nőtt az adókintlévőségek nagyságrendje. Elképzelhető, hogy ez azért nőtt ilyen mértékben, mert eddig nem volt ennyire éles rálátás és foglalkozás vele, most pedig, hogy előtérbe került a gazdaság kifehérítése, a hatóságok - az APEH is - erőteljesebben lépnek fel, és ennek az eredménye az, hogy feltárják a kintlévőségeket, de nem tudják behajtani? Nem ezért változott ez az arány?
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Bizonyára ennek is szerepe van ebben. Ha egy ellenőrző szervezet munkája kiterjed és hatékonyabbá válik, akkor több hiba jelenik meg a rendszerben. Ez a dolog legtermészetesebb velejárója. Az államháztartás pozíciói szempontjából viszont ennek az összegnek valóságosan legfeljebb az egyharmada hajtható be. Mindig újraképződik ez az állomány, van, amit behajtanak és van, amit nem. A feltárás természetesen javulhat, munka van vele, de az eredmények nagyon sok munka és ráfordítás után is csak évek múlva fognak megjelenni. Szembe kell nézni azzal, hogy költségvetési finanszírozási szempontból ezt a terhet ezekben az években cipelnünk kell.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? Latorcai János alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon nehéz bármit is hozzátenni ahhoz, amit az ÁSZ a zárszámadási jelentésében készített, hiszen a szokásoknak megfelelően egy rendkívül széles körű, megalapozott és korrekt munkáról van szó. Néhány gondolatot mégis kénytelen vagyok hozzátenni, természetesen abból a nézőpontból, ahogy azt mi látjuk. No persze nem az ellenőrzéshez, hanem az elmúlt év költségvetésének a végrehajtásához.
Az első az, hogy micsoda társadalmi hatást fejtettek ki az elmúlt évek hedonista költségvetései, amelyek a társadalomban egy bizonyos emésztő folyamatot indítottak el. Ezeknek a következménye az, hogy a kormányzati politika és a társadalom ennyire konfliktusos helyzetbe kerültek egymással. Az egyik legnagyobb problémának azt látom a mostani költségvetésben is - s ez nagyon nehéz kérdés, amin nem tudtunk túllépni; várjuk, hogy milyen lesz a 2008-ban benyújtandó és 2009-re vonatkozó költségvetés -, hogy a megfelelő előkészítettség, az elemzések, a hatástanulmányok hiánya jön elő, és azok az államháztartási törvényben meglévő ellentmondások, amelyek minden további nélkül lehetővé teszik, hogy a minisztériumok szabadon csoportosíthassanak át pénzeket, amelyek eredményeképpen ha tetszik, ha nem bizonyos túllépésekre sor kerülhet. Erre vonatkozóan bizony nehéz mit mondani.
A következő probléma - amiről több képviselőtársammal és szakértővel is beszélgettem a folyosón -, hogy a zárszámadáshoz lényegében semmilyen szankció nem társul. A kormányra nézve semmiféle következménye nincs annak, ha túllépi, ha nem teljesíti, ha más adatokkal számol, ha más eredményeket hoz, legfeljebb a négyévenként esedékes választásokon lehet erről véleményt mondani, de se kormányzati, se pénzügyminisztériumi személyi felelősség nem kapcsolódik ehhez.
Változatlanul komoly probléma - és jellemzően a gazdasági növekedés ütemének visszaesésében érhető tetten -, hogy óriási az elvonás a munkabérekből, amelynek a mértéke legalább 50 százalék, de sokszor azt is meghaladó. Ha alaposabban belemászunk ebbe a kérdésbe, akkor láthatjuk, hogy akár 70 százalékos különbség is lehet a járulékokkal terhelt munkabér és a munkavégző által megkapott munkabér között. Ez a költségvetésnek az egyik rákfenéje, a nemzeti gazdaság versenyképességének pedig alapvető problémája.
Súlyos gond az is, hogy a minisztériumok esetében nem tapasztalható költségvetési fegyelem. Nem látom azt, hogy amit az Országgyűlés az adott évre elfogadott, az szabályozó erőként jelentkezne. Lehet módosítani az államháztartási törvényt, meg mindent lehet módosítani menet közben, csak azt nem lehet - még ha akár 5 százalék fölötti küszöbértéket is túllépünk -, hogy pótköltségvetésről vitatkozzunk, vagy valami olyasmiről, ami nélkülözhetetlen lett volna egy tisztességes megítélés esetén.
Problémának tekintek néhány olyan dolgot, amit az anyag tartalmaz, de azokat majd a parlamenti vita során fogjuk elemezgetni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Göndör István képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egyszer egy jó anyag van előttünk, akkor óhatatlan, hogy ismétlésekbe is bocsátkozunk. Én is előrebocsátom, hogy számos tételt majd a parlamenti általános vitában szándékozom elmondani, de amikor olvastam ezeket a köteteket, óhatatlanul felmerült bennem, hogy azok, akik kártyavár-költségvetésről beszéltek, felállnak-e az általános vita során és elnézést kérnek-e, mert ezek a dokumentumok tökéletesen bizonyítják, hogy a konvergenciaprogramban vállalt nagyon nehéz kötelezettségeket kedvezőtlen külső makrogazdasági körülmények között is teljesíteni tudtuk. Lesz majd olyan tétel, amelynél a javaslatok némelyikével is érdemes lesz vitatkozni.
A bevételek összességében túlteljesültek. Korábban pont az volt a hiba, hogy ha a bevételek túlteljesültek, akkor a kiadások is elszabadultak, mégpedig nagyobb mértékben, mint a bevételek. Most pedig a kormányzati intézkedések eredményeként a kiadások sokkal kevésbé mozdultak el a tervezettől. S ennek az lett az eredménye - amire mindannyian, kormánypártiak és ellenzékiek büszkék lehetünk -, hogy kisebb az államháztartás hiánya, mint volt 2002-ben. 1400 milliárd alatt nagyon-nagyon régen volt ez a hiány. Ezt most elértük, s ebben a magyar társadalomnak óriási szerepe van.
Mindenképpen beszélni kell a társadalombiztosítási alapokról. Miközben örülünk az eredményeknek, észre kell venni azt is, amit az Állami Számvevőszék újra megállapít - csakúgy, mint hosszú évek óta mindig -, hogy a társadalombiztosítási alapok egyensúlyát önmagukban kellene megteremteni. A jelenlegi zárszámadásban még mindig mintegy 370 milliárdot meghaladó költségvetési - mondjuk azt, hogy adóoldalról való - átcsoportosítás szerepel. Nézzék el nekem, hogy ezt mondom - pont azért, mert két nappal ezelőtt volt egy heves vitám Navracsics Tibor frakcióvezető úrral -, lehet populista módon tovább beszélni arról, hogy megmaradjanak azok a jövedelmek, amelyek nem viselnek terhet, és tudomásul vesszük, hogy az adóforintjainkból kell kiegészíteni a tb-alapokat, vagy komolyan vesszük az Állami Számvevőszék megállapításait, amiket évről évre visszahoz, hogy meg kell teremteni az alapok belső egyensúlyát, és ez az Országgyűlés feladata lenne.
Az adóügyekről azért nem beszélek, mert egyetértek azzal, amit Latorcai János alelnök úr és Kovács Árpád elnök úr mondott. Az, amit elnök úr kérdezett, ebben valóban benne van. Egy hatékonyabb ellenőrzés több hibát tár fel, ugyanakkor észre lehet venni, hogy mintegy háromszázzal nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek csőd miatt nagy valószínűséggel behajthatatlan tartozással rendelkeznek. Egyetértek elnök úrral abban, hogy ezen a területen előre kell lépni. Nem jó az, ha a zárszámadásban évről évre görgetünk magunk előtt olyan valamit, amiről már mindenki tudja, hogy esély sincs a behajtására. Annyit azért az adók kapcsán is meg kell említenem, ezek szerint mégiscsak igaz lett, hogy itt egy óvatos tervezés valósult meg és kisebb arányban vesznek részt az adó-túlteljesítések a bevétel finanszírozásában, mint a többi tétel.
Más kontextusban, de szóba jöttek az európai uniós források, amiről majd az általános vitában is sokat fogunk beszélni. Most nem idézgetem azokat a félelmeket és előrejelzéseket, hogy többet fogunk befizetni, mint amennyit kapunk. A jelentésből a kétkedők számára világossá válhat, hogy több mint kétszer annyi pénzt kaptunk, mint amennyit befizettünk. Sőt osztom az Állami Számvevőszéknek azt a véleményét, hogy a megkapott összeg több lehetett volna, ha a teljesítmények jobbak, ha azok, akik pályáztak, a kivitelezésben kicsit vitézebbül viselkedtek volna. A zárszámadásból azt is látni lehet, hogy a hazai forrás felhasználásában is túlteljesítés van. Ez azt jelenti, hogy miközben szigorúan őrködtünk a kiadásokon, teljesítettük a vállalt kötelezettségeket is.
Meg kell említeni - s ez az Állami Számvevőszéknek is és nekem is régi vesszőparipám, és ezt mindig támogatom, mindegy, hogy kormánypárti vagyok-e vagy ellenzéki - a belső ellenőrzés kérdését. Egyetértek a Számvevőszékkel abban, hogy ezen a területen előre kell lépni, mert lehet, hogy a belső ellenőrzés hiánya ma nem jelent komoly problémát, de ennek az elmaradása előbb-utóbb valakiket csábíthat arra, hogy itt vissza lehet élni az adott helyzettel. Egyetértek azzal, hogy azokban a tételekben, amelyekben eddig nem történt előrelépés, előre kell lépnünk.
A visszafizetési kötelezettségeken biztosan fogunk még vitatkozni, de azt gondolom, helyénvaló, hogy az Országgyűlés majd kellő bölcsességgel mérlegeli azok helyzetét, amelyek az ellenőrzés során fennakadtak és eldönti, hogy ez csak egy jogszabályi hézag miatt van, vagy egy nem jogosan igénybe vett forrásnak a visszakövetelése.
Mindezekkel együtt általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot és arra biztatom képviselőtársaimat, hogy támogassák a zárszámadás és vele együtt az Állami Számvevőszék többkötetes jelentésének az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy nem a bizottsági ülés a legaktuálisabb helye a politikai vitának - ezt nyilván majd le fogjuk folytatni a plenáris ülésen a napirend tárgyalása kapcsán -, néhány dolgot mégsem hagynék szó nélkül az után a kisebbfajta győzelmi jelentés után, amit Göndör István képviselő úr elmondott. Azt mondta képviselő úr, hogy a hitetlenkedők és a kétkedők meg vannak győzve. Én meg azt mondom, hogy ki kellene lépni a terem falai közül és körbe kellene nézni az országban. Ugyanis amikor a konvergenciaprogram ismertetésére ebben a teremben sor került és a miniszterelnök úr ott ült a sor végén, akkor elmondtuk, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Szeretném Göndör képviselő úr figyelmébe ajánlani azt a félmondatot, amit elnök úr a szóbeli kiegészítésében elmondott, hogy az ezermilliárd forintos kintlévőség nem csökken, hanem nő, s azt is mondta elnök úr, az ő vizsgálataik alapján ebből az látszik, hogy ennek egy része a vállalkozások gazdasági-anyagi helyzetéből is adódhat. Én ezt azzal egészíteném ki, lehet, hogy a költségvetés végrehajtása a tábla szerint sikerült és tökéletes volt, de nézzék meg, hogy milyen áron. Nézzék meg, hogy milyen állapotban vannak a gazdálkodószervezetek, a kisvállalkozások, hogyan változott a cégek általi foglalkoztatás mértéke. Azt pedig cinizmusnak tartom, amikor azt mondja a képviselő úr, hogy az európai uniós pénzekre pályázók vitézkedhettek volna jobban is, mert akkor több pénzt tudtunk volna lehívni. Hogy tudtak volna jobban vitézkedni a vállalkozások, amikor a túlélésért küzdenek és nem azon gondolkodnak - mert az erejük, energiájuk és anyagi lehetőségük nem teszi lehetővé -, hogyan és miként tudnának még több pályázatot megírni, még több pályázati forrást lehívni, merthogy az önkormányzatok és a vállalkozások esetében a pályázatokhoz szükséges önerő a fejlesztésekre nem áll rendelkezésre, s ezért sok esetben nem kapnak hitelt. Amikor arról beszélünk, hogy milyen gyönyörű volt a 2007-es év költségvetése és azt a számok tükrében milyen tökéletesen sikerült végrehajtani, akkor nézzük meg a mindennapi valóságot, az ország és a vállalkozások tényleges helyzetét is, ha véleményt mondunk a költségvetésről. Ha csak a számokat nézzük, akkor lehet, hogy a képviselő úrnak igaza van, de mi nem egyszerű statisztikusok vagyunk, akik a számok mögül nem látnak ki, nekünk azokat a gazdasági összefüggéseket is látnunk kell, amik a számok mögött a hatásukban vannak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a politikai vitát ne itt folytassák le. Kiss Ferenc úrnak adom meg a szót.
KISS FERENC (MSZP): Nem lepett meg Kovács Árpád elnök úr véleménye, aki pozitívan értékelte a zárszámadásról szóló jelentést.
Két dolgot szeretnék kiemelni, egyrészt a költségvetés túllépését a tb-alapok vonatkozásában, másrészt a közlekedésben a 60 milliárd forintos többlettámogatást.
Az első dolog érthető az elmúlt évi tömeges nyugdíjba vonulás, az évközi nyugdíjemelés és az indexálás miatt. Ez valamilyen módon magyarázható is.
A másik vonatkozásában megismertük a MÁV átfogó számvevőszéki ellenőrzését. Abból is és az önök által leírt feladatokból következően is szükséges, hogy a közlekedés veszteségfinanszírozására szülessen valamilyen ellenőrizhető, számon kérhető és kiszámítható támogatási forma, amely az érintett tárca esetében ezen vállalkozások működésében fontos finanszírozási kérdéseket is felvet. Az önök megállapításában szerepel, hogy egységesen szabályozni kell a helyi közösségi közlekedés támogatását. Én úgy gondolom, hogy nemcsak a helyi közösségi közlekedés, hanem a komplex közösségi közlekedés támogatását, veszteségfinanszírozását is, és ebbe beletartozik a MÁV-tól a helyi közlekedésen át a helyközi közösségi közlekedés is. Ma még el tudjuk fogadni azokat a közszolgáltatási megállapodásokat, amelyek e vonatkozásban születnek, azonban a jövőre nézve fontosnak ítéljük meg egy közszolgáltatási törvény előkészítését, amely a szolgáltatók részéről minden ilyen jellegű állami pénzfelhasználást, támogatást, veszteségfinanszírozást és kötelezettséget szabályozna. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Megkérdezem elnök urat és főosztályvezető-helyettes urat, hogy kívánnak-e reagálni.
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Nem.
ENGYEL GYULA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Én sem.
ELNÖK: Szeretném elmondani, hogy ez egy rendkívül kiegyensúlyozott bizottság és kellőképpen tudja kezelni a témát. Ismételten felhívom a bizottság tagjainak a figyelmét, a napirend a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szól. Tehát nem az elfogadásáról, hanem a végrehajtásáról és annak a minősítéséről. Ebben mondott véleményt a kormány képviselője és az Állami Számvevőszék elnöke. Jó néhányan már több mint tíz éve ülünk ennél az asztalnál, de ilyen véleményt még soha nem hallottunk, és csodálom, hogy egyikőtök fülét se ütötte meg. Elnök úr kijelentette, nagy biztonsággal tudja mondani, hogy 93 százalékos teljesítés mellett a pénzforgalmi adatok megbízhatók. Erre még soha, semmikor precedens nem volt. S még azt is hozzátette, hogy ez történelmi jelentőségű. Az a költségvetés, amiről most beszélünk, nem felel meg annak a minősítésnek, hogy hedonista volt, és azoknak a politikai felhangoknak, amelyek itt elhangzottak.
Úgy gondolom, hogy az országnak kell köszönetet mondani, hiszen a konvergenciaprogramot kellett végrehajtani, és azok a szűkítések és megszorítások, amelyek ebben a költségvetésben megjelentek, szükségesek voltak, még úgy is, hogy a bevétel növekedése 2,2 százalékos volt, a kiadásnövekedés pedig 0,7 százalékos. Azt hiszem, ez az országnak és minden egyes állampolgárnak egy hatalmas teljesítménye. Abban a véleményben, amit majd a parlamentben elmondunk a 2007. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban, ezek a gondolatok vissza fognak tükröződni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/6133. számon előterjesztett jelentéssel? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 15 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot.
Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló vitáknak van egy sajátos forgatókönyvük, amelyek úgy jelennek meg, hogy a költségvetési bizottság az előterjesztője, az egyes bizottságok pedig írásban fogalmazzák meg a támogató és a kisebbségi véleményeket. Ez pontosan koreografálva van, mindenki tudja a dolgát. Javaslom, hogy a többségi véleményt Göndör István képviselő úr fogalmazza meg, a kisebbségi véleményt pedig Fónagy János képviselő úr. Fónagy képviselő úr pontosan tud mindent és a jegyzőkönyv rendelkezésére áll, hogy a véleményét írásban rögzíteni tudja. Ki ért egyet ezzel a javaslattal? (Egyhangú.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a javaslatot.
Köszönjük szépen az előterjesztők segítségét, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
4. napirendi pontunk az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának koncesszióba adására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges országgyűlési felhatalmazás megadásáról szóló H/5897. számú határozati javaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, amelyeket első helyen kijelölt bizottságként kell megtárgyalnunk. A 2008. szeptember 15-i keltezésű kiegészítő ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm a kormány képviseletében megjelent Kemény Péter szakértő urat.
A kiegészítő ajánlás 1. pontjában Molnár László, Tóth Károly és Babák Mihály a határozati javaslat 1. pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
KEMÉNY PÉTER szakértő (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A kiegészítő ajánlás 2. pontjában Molnár László a határozati javaslat 1. pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
KEMÉNY PÉTER szakértő (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Van egy javaslat, amit bizottsági módosító javaslatként kívánunk benyújtani, amely arról szól, hogy a kormány az M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszának jóváhagyási eljárásához hasonló módon vizsgálja meg az M44 Tiszakürt-Kondoros közötti szakasza megvalósításának lehetőségét. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
KEMÉNY PÉTER szakértő (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Mivel ezt a javaslatot ma reggel kaptuk meg, még nem volt idő kormányálláspont kialakítására.
ELNÖK: Arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Majd tájékoztassanak arról, hogy a kormány hogy döntött ebben a kérdésben.
Következő napirendi pontunk az e-Befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentése érdekében szóló H/5332. számon előterjesztett határozati javaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat megvitatása. Megkérem Márfai Péter alelnök urat, hogy röviden ismertesse a módosító javaslat lényegét.
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Bizottság! A H/5332. számú határozati javaslat módosításáról van szó. Nincsenek újabb módosító javaslatok benyújtva, viszont a bizottságunk előkészített egy módosító javaslatot, amely a határozati javaslatban szereplő határidőket aktualizálja. Az április 30-i határidőket november 1-jére, illetve november 30-ára kérjük a bizottság által módosítani; a bizottságnak erre ebben a fázisban van joga és lehetősége. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A tárca részéről érkezett valaki ehhez a napirendi ponthoz? (Nincs jelentkező.) Nem.
Mivel visszamenőlegesen bizottságot felállítani nem célszerű, azt kérem a bizottságtól, hogy ezt a módosítást támogassa. Ki fogadja el a módosító javaslatot? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A későbbiek során kérjük a tárca és a kormány véleményét.
A következő napirendi pontot zárt ülés keretében tárgyaljuk. Kérem, hogy mindenki, aki nem illetékes részt venni a zárt ülésen, hagyja el az üléstermet. (Megtörténik.)
(A napirendi pontot a bizottság zárt ülésen tárgyalta, amelyről külön jegyzőkönyv készült.)
Utolsó napirendi pontunk az egyebek, melynek keretében a következőkről tájékoztatom a bizottságot. Az elmúlt időben ez a bizottság nem nagyon rohangált külföldre. Az erre szánt pénzeket más bizottságok használták fel, de a jövőben egy kicsit jobban oda fogunk erre figyelni.
Két külföldi útra nyílik lehetőség. Egyrészt egy olaszországi útra két fővel, de ide nem tartom célszerűnek elmenni. A másik lehetőség ennél sokkal jobb, ez a horvát parlament gazdasági bizottságával való együttműködéssel kapcsolatos. Ide öten mehetnek ki a bizottságból. Ez előreláthatólag októberben lesz, a pontos időpontot majd le fogjuk fixálni. Akinek szándékában áll ezen az úton részt venni, az jelezze.
A finn nagykövetség és a minisztérium közös szervezésében lesz a környezetvédelmi bizottságnak és a gazdasági bizottságnak egy finnországi útja az atomerőművek beruházásának témakörében. Az ezen részt venni kívánó ellenzéki képviselők Latorcai János alelnök úrnál, a kormánypárti képviselők pedig nálam jelentkezzenek. Mind a két helyre három kormánypárti és két ellenzéki képviselő kiutazására van lehetőség.
Van-e még valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a részvételt. További jó munkát kívánok, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 32 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc