GIB-29/2008.
(GIB-111/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. október 1-jén, szerdán, 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám) (Általános vita) *
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Hozzászólások *
Az elnök összefoglalója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (Általános vita) *
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések *
Válaszok *
Hozzászólások *
Az elnök összefoglalója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmiadó- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvényjavaslat (T/6289. szám) (Általános vita) *
Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám)
(Általános vita)
2. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmiadó- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvényjavaslat (T/6289. szám)
(Általános vita)
3. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám)
(Általános vita)
4. Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/6339. szám)
(A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása)
6. Egyebek
Elnököl: Podolák György elnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Göndör István (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Koszorús László (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz) megérkezéséig
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz) távozása után
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Farkas Gábor munkatárs (Miniszterelnöki Hivatal)
Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Wilde György főtitkár (Magyar Ásványolaj Szövetség)
Bercsi Gábor elnök (Magyar Kapcsolt Energia Társaság)
Dr. Zoltay Ákos főtitkár (Magyar Bányászati Szövetség)
Csonka Tibor alelnök (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége)
Ujj Attila vezetőségi tag (Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége)
Dr. Kis Norbert főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Andrási Jánosné (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Dr. Papp István (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)
Koncz Máté (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Márton András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Töltési Zsuzsanna (Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal)
Cseri Noémi (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Váczi Árpád (OGGSZ)
Dr. Garbai László (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége)
Magony Mónika (Magyar Agrárkamara)
Dr. Csontos Katalin (Főtáv Zrt.)
Szűcs Bence (Pénzügyminisztérium)
Dr. Faragó Lajos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Attila (Pénzügyminisztérium)
Tóth Mihály (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szaniszló Mihály (Ipari Energiafogyasztók Fóruma)
Kovács László (Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete)
Dr. Magyari Dániel (MHE)
Miklós László (MOL Nyrt.)
Szentirmay Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Magyar Attila (Magyar Energia Hivatal)
Dr. Hoschek Lívia (Fővárosi Gázművek Zrt.)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Erdős Vera (Magyar Távirati Iroda)
Czirják Imre (HÍR TV)
Magyar György (Napi Gazdaság)
Dékány Lóránt (Magyar Nemzet)
Szalay Gábor szakértő (SZDSZ-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait és meghívott vendégeinket. Az ülést megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Bejelentem, hogy az 5. napirendi ponthoz, a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a 2007. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló H/6339. számú határozati javaslathoz nem érkezett módosító javaslat, ezért arról nem tárgyalunk. Ezzel a változtatással ki fogadja el a napirendi javaslatot? (Egyhangú) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám) (Általános vita)
1. napirendi pontunk az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló T/6291. számú törvényjavaslat. Köszöntöm Lucz Zoltánné főosztályvezető asszonyt és megkérem, hogy tartsa meg szóbeli tájékoztatóját.
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Igen hosszú, többhónapos előkészítő munka eredményeként készült el az a törvényjavaslat, amit a kormány benyújtott az Országgyűlés elé. A módosítások kialakításánál a kormány részéről meghatározó szempont volt, hogy a GDP-arányos 3,2 százalékos hiány teljesülni tudjon. A törvényjavaslat ennek megfelelően tartalmaz adócsökkentő intézkedéseket. Nagyon sok az egyszerűsítést célzó módosítás, és számos, a feketegazdaság visszaszorítását tartalmazó intézkedés is szerepel a törvényjavaslatban. A lakosság számára az intézkedések összesen 45 milliárd, a vállalkozások számára pedig 122 milliárd forint terheléscsökkentést eredményeznek.
A vállalkozások szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy megszűnik a 4 százalékos különadó. Ez pozitív a befektetők bizalmának megőrzése szempontjából. Egy átmeneti időszakra meghirdetett adóról van szó. Annak érdekében, hogy teljesüljön a GDP-arányos hiány, módosul a társasági adó alapja. A társaságiadó-alap módosítását alapvetően egyszerűsítési célok határozzák meg, és az új, korrigált társaságiadó-alap mellett is megmaradnak a foglalkoztatáshoz, a fejlesztéshez, a beruházásokhoz kapcsolódó jelentős kedvezmények, sőt a gyorsított értékcsökkenési leírás szabályai is. E korrigált adóalap mellett a jelenlegi 16 százalékos adókulcs 18 százalékra emelkedik.
A vállalkozások szempontjából megemlítendő még, hogy az egységes közteherviselés érdekében megváltozik a cégautókkal kapcsolatos adózási szabályozás. A személyi jövedelemadóban lévő cégautókra vonatkozó rendelkezés megszűnik. Mivel eddig bizonyítható volt, hogy magáncélú használat nem következik be, a cégautókkal kapcsolatban nagyon kevesen fizettek adót, ami igazságtalan volt, ezért új alapokra helyezve a gépjárműadóban jelenik meg a cégautók új típusú adóztatása, ami szélesebb körben, de alacsonyabb mértékben jelent közteherviselést.
A magánszemélyeket illetően lényeges az szja-táblában a sávhatár emelése 2 millió forintra. Az élőmunkaterhek csökkentése szempontjából nagyon fontos a járulékmérték 4 százalékpontos csökkentése április 1-jétől a minimálbér kétszereséig. A jövedéki adótétel 10 százalékpontos emelése ugyancsak a hiány teljesülésének megalapozását biztosítja.
Nem kívánom az egyszerűsítésekkel vagy a feketegazdasággal kapcsolatos intézkedések számát sorolni, de ezek is nagyon lényegesek. Az egyszerűsítések között azért megemlítem, hogy lehetővé válik a magánszemélyeknek egy új típusú egyszerűsített bevallása. 2009-től a munkáltatók bevallásával kapcsolatban is lesz még számos egyszerűsítő módosítás a törvényben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése? Koszorús László képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Mi indokolja a jövedéki adónál az egyszeri 10 százalékos emelést? Miért nem lépcsőzetesen emelnek? Ez elsősorban a dohánytermékeknél és a szeszesitaloknál érdekes, ahol a feketegazdaság aránya jelenleg 8-10 százalék körül van. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a dohánytermékek és szeszesitalok árának megemelése után mennyivel fog nőni a feketekereskedelem aránya, s ebből fakadóan mekkora kieséssel kalkulál, mert szerintem nagyobb kiesést fog okozni az egyszeri 10 százalékos emelés, mint amennyi bevételt várunk tőle.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs több kérdés, főosztályvezető asszonynak adom meg a szót válaszadásra.
LUCZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Az országgyűlési tájékoztató részletesen tartalmazza a cigaretta, a fogyasztási dohány és az alkohol adótételeinek az emelkedését. Ezek az adóintézkedések részben az Unió által előírt adóminimum-követelményeknek való megfelelést is teljesítik. A cigaretta esetében a derogációs időszak 2009. január 1-jével lejár. Egyebekben pedig a fogyasztási dohányok esetében van egy magasabb adótétel-emelkedés. A fogyasztási dohányok adóminimuma a cigaretta új adóminimumának való megfelelés miatt változik. Az intézkedéseket az európai uniós követelményekkel való összefüggések is megalapozzák. A módosítások miatt a feketekereskedelem valószínűleg nem erősödik, hiszen a feketekereskedelem visszafogására igen erőteljes lépéseket teszünk. Reményeink szerint nem fog emelkedni a feketekereskedelem aránya.
ELNÖK: A kérdés úgy szólt, hogy ez milyen nagyságrendű bevételkiesést jelent. Ezek szerint 10 százalékkal tervezik növelni a bevételt.
LUCZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Összességében 25 milliárd forint bevétellel számolunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kíván hozzászólni? Latorcai János alelnök úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): A Fidesz, a KDNP és az MDF egyeztetett véleményét Márton Attila úr fogja elmondani.
ELNÖK: Márton Attila képviselő úrnak adom meg a szót.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő törvényjavaslat-csomaggal kapcsolatos általános vélemény megfogalmazása előtt engedjenek meg nekem egy rövid kitekintést, hiszen nagyon komoly polémia, vita és különböző javaslatok hangzottak el az elmúlt hónapokban az adózással, az adócsökkentéssel, az adórendszer változtatásával kapcsolatban.
Milyen gazdasági környezetben, milyen gazdasági helyzetben kerül sor ennek az adótörvénynek a vitájára? Legjobb az, ha ezt a csomagot és ennek a környezetét az Európai Unióhoz viszonyítjuk, mert mivel mi is uniós tagok vagyunk, kihez is mérhetnénk leginkább a magyar gazdaság állapotát. Ha megnézzük akár az EU tizenkettek, akár az EU huszonhetek átlagát, azt látjuk, hogy a különböző paramétereket tekintve - legyen szó gazdasági növekedésről, járulékterhekről, foglalkoztatási rátáról, munkanélküliségi rátáról - a legrosszabbak között vagyunk. Összességében azt lehet mondani, ha valaki ilyen környezetben egy jól átgondolt, az ország érdekeit szem előtt tartó adócsomagot kíván benyújtani, akkor azokat a szempontokat kellene előtérbe helyezni, hogy hogyan és miként lehet ezen az eléggé siralmas gazdasági állapoton javítani.
Ha tüzetesen és aprólékosan végignézzük a benyújtott adócsomagot, akkor megállapíthatjuk, hogy az messze nem szolgálja azokat a szempontokat, amelyek a gazdaságélénkítést, a gazdaság felgyorsítását, a vállalkozások helyzetének javítását, adminisztrációs terheinek a csökkentését eredményeznék. Mivel a bizottsági keretek lényegesen szűkebbek, mint az általános vita keretei, ezért csak a legfontosabb szempontokat mondom el az adócsomaggal kapcsolatban.
Először is szeretném kiemelni, hogy a foglalkoztatási mutatók tekintetében Magyarország a legrosszabbak között van, illetve európai viszonylatban nálunk a második legmagasabb az élőmunkát terhelő elvonások mértéke. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg az adócsomagot, akkor sajnálatos módon nem látunk benne olyan intézkedéseket, olyan tervezeteket, amelyek a foglalkoztatás növelését, a munkáltatók terheinek érdemi csökkentését eredményeznék.
Hadd említsek meg néhány neuralgikus pontot. Természetbeni juttatások. Az első változat megjelenése után mindenkinél kiverte a biztosítékot a kormány elképzelése, mely szerint a természetbeni juttatásokat 15 százalékos EHO-val terhelnék és nem lehetne elszámolni költségként. Nagyon sok vállalkozóval beszéltem, s mindannyian a gazdaság kifehérítése egyik fontos pontjának tartják a természetbeni juttatások kérdését. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban finoman szólva is parázs vita alakult ki erről a témáról, s talán ennek köszönhetően itt bizonyos elmozdulás, némi változás történt. Ha valóban az lenne a cél, hogy a gazdaságban termelődő jövedelmek kifehéredjenek és eljussanak a foglalkoztatottakhoz, akkor hasonló, de határozottabb lépésekre lenne szükség, mint amilyenek a természetbeni juttatások esetében a véglegesen benyújtott törvényjavaslat szövegébe bekerültek. Itt azért felmerült bennem egy kérdés, de lehet, hogy ez csak értelmezési probléma. Számomra a benyújtott szövegből nem derül ki világosan, hogy a természetbeni juttatások költségként elszámolhatók lesznek-e vagy sem, és csak a 11 százalékos tervezett járulékkötelezettség alól került-e ki a természetbeni juttatások mértéke. Talán ez a legtöbb jó, amit el tudok mondani a benyújtott adótörvény-javaslatról.
Nem értem, hogy kerülhet sor a rehabilitációs hozzájárulás brutális mértékű, háromszorosára való emelésére. Akik ilyen javaslatot tesznek, forognak-e egyáltalán vállalkozói körökben? Hiszen ez olyan mértékű tehernövekedés, amit a húsz főnél többet foglalkoztató cégek nem fognak elbírni. Egyáltalán hogy gondolják, hogy egy adócsökkentés címén benyújtott adócsomagban a háromszorosára emelt hozzájárulást csak úgy ki tudják fizetni a vállalkozások? Minden vállalkozó és vállalkozói érdekvédelmi szervezet, akikkel beszéltem, le volt döbbenve, mondván, hogy a fenébe lehet ilyen plusz terhet a nyakukba sózni. Ha adócsökkentésről beszélnek, akkor tényleges adócsökkentés legyen és sehol se azzal szembesüljenek, hogy az eddigi díjak háromszorosát kell majd bármilyen jogcímen is befizetni.
Házipénztár. Értjük a kormánynak azt a szándékát, hogy a készpénzmozgást mérsékelni igyekszik és a nem hivatalos jövedelmeket az egyes vállalkozási kivétekből csökkenteni szeretné. De azért hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy erre vonatkozóan van egy alkotmánybírósági döntés, amely alkotmányellenesnek minősítette ezt. Tudom, hogy most egy kicsit más megfogalmazásban került be a törvény szövegébe, de tartok tőle - sőt bízom abban -, hogy ez megint csak nem fogja kiállni az alkotmányosság próbáját, ugyanis az a módszer, ahogy a kormány ezeket a lépéseket próbálja megtenni, nem összeegyeztethető a vállalkozások szabadságával és szabad gazdálkodásával.
A következő neuralgikus pont, ami országos szinten felháborodást váltott ki, a cégautók megadóztatása. Volt olyan vállalkozó is, aki úgy fogalmazott, egyszerűen nem érti, a kormányzatnál hogy lehetnek ennyire ostobák, amikor mindenki szlovák, német és más rendszámmal próbál autókat beszerezni, amelyek jelentős többsége ténylegesen a cég működését szolgálja, és mindenféle közúti razziákkal próbálják kiszűrni a külföldi rendszámú autókat. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez az EU alkotmányának sem mond ellent, sőt megerősíti azt, hogy ha már európai uniós tagok vagyunk, akkor akárhol vásárolhatunk és használhatjuk azt a terméket. Egész egyszerűen nem értik, hogyan és miként képzelik el, hogy a vállalkozás érdekében történt személygépkocsi-használat után a magánszemély adózzon. Ha ez a csomag a cégautó-adózás tekintetében így kerül elfogadásra, akkor a kormány nemcsak képletesen, hanem valóságosan is be fogja húzni a kéziféket a vállalkozásoknál, hiszen százezrével vannak olyan vállalkozások, amelyeknél magánszemélyek a cég érdekében munkavégzésre használják a saját gépkocsijukat és kapják meg utána a 9 forintot vagy a 3 forintot, plusz az üzemanyagköltséget attól függően, hogy hogyan és milyen módon számolják azt el. Ezek után éves szinten 300-350 ezer forint adóval sújtanák a magánszemélyeket! Ki gondolja azt komolyan, hogy lesznek olyanok, akik a cég érdekében a saját gépkocsijukat fogják használni? Azt fogják mondani, hogy intézze el a főnök úgy, ahogy akarja, mert ők nem fognak évi több százezer forint adót fizetni azért, hogy néha használják a saját autójukat. Ez teljesen nonszensz! Nem értem és a vállalkozók sem értik, hogy juthat ilyen bárkinek is az eszébe. Szó szerint a kéziféket húzzák be a gazdaságban! A vállalkozások működőképességét fogják veszélyeztetni, ha ez ilyen formában át fog menni a tisztelt Házon.
Számlaadási kötelezettség. Nem is lenne ezzel különösebb baj, ha valóban azt a célt szolgálná, ami a törvény szövegében le van írva. Csak tudják, kedves képviselőtársaim, más a törvény szövege és más az a szellem, ahogy sok esetben az adóhatóság munkatársai a jogszabályt végrehajtják. Az elmúlt időben hozzám, mint egyéni képviselőhöz több panasz érkezett bírság kiszabása miatt, ami nem a számlaadás elmulasztása, hanem például a pénztárgép részleges meghibásodása miatt következett be. Ha normál körülmények között emberi módon mérlegel egy adóellenőr, akkor nem 60-70 ezer forintos bírságot szab ki, hanem egy fillért sem, mert attól, hogy a gép hibázott és a szalag gyűrött volt, a nyugtaadási kötelezettség még megtörtént. Az, hogy a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiróható bírságot a többszörösére lehet majd növelni, vállalkozások végleges ellehetetlenítéséhez fog vezetni. Az rendben van, hogy legyen szándék a gazdaság kifehérítésére, de amikor az adóellenőröket úgy bocsátják útjukra, hogy nullás ellenőrzés esetén ők dolgoznak rosszul, az már valahol a véget jelenti a vállalkozások számára. S igazából a betű szerint jogosan járnak el, csakhogy ez nem a magyar gazdaságot és nem a magyar vállalkozásokat támogatja és erősíti.
Az energiaadóról nem mondanék sokat, mert az önálló napirendként is szerepel, de azt nyilván senki nem gondolja komolyan, hogy ha a kisebbségi kormány támogatói néhány plusz szavazattal megszavazzák az energiaadóra vonatkozó módosítást, akkor a szolgáltatók azt nem fogják azonnal áthárítani a fogyasztókra. Ebből adódóan, azonnal be lehet írni egy 8 százalékos áremelést a naptárba. (Dr. Szanyi Tibor: Nem, nem.) Bizonyítsa be képviselő úr, hogy nem így van! Előbb-utóbb ez valamilyen módon meg fog jelenni a szolgáltatások árában, egyrészt gerjesztve az inflációt, másrészt tovább emelve azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amiket nagyon sokan már most is csak nehezen tudnak kifizetni.
Összességében ezt a törvényjavaslatot azért nem tudjuk támogatni, mert nem a gazdaság kifehérítését, nem a foglalkoztatottság növelését, nem a cégek terheinek csökkentését szolgálja, és nagyon-nagyon messze van attól az ezermilliárdos adócsökkentési csomagtól, amit a kormányból kilépett párt képviselői is annyira szorgalmaztak volna, és nagyon messze van attól, hogy a magyar gazdaság élénkítését szolgálják. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Gyula képviselő úr!
MOLNÁR GYULA (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nem fogok belemenni olyan mélységekbe, mint Márton Attila képviselőtársam, aki már-már a részletes vita mélységéig elemezte a törvényjavaslatot. Én megpróbálok máshonnan elindulni.
Úgy érzem, hogy az alapvető célokban nagy vita nincs közöttünk. Lehet, hogy a hangsúlyokat máshova helyezzük, és ha más típusú nyilvánosság előtt szól valaki, akkor a vitát másképp pozícionálja. Úgy látom, a költségvetés egyensúlyát veszélyeztető lépéseket jó szívvel senki nem támogat, miközben persze a politikai mondatok néha arról szólnak, hogy ezermilliárdos vagy annál nagyobb adócsökkentési csomaggal is érdemes előállni. Most nem fogom végigelemezni Márton Attila minden egyes tételét, de az a kérdés, hogy milyen lépésekkel lehet valójában adócsökkentést elérni, illetve hogy a gazdaság állapotában a jelenlegi helyzetben milyen mértékű adócsökkentést bír el a magyar gazdaság.
A tekintetben, hogy milyen lépéseket lehet megtenni, két markáns irány látszik. Az egyik az, hogy csökkenteni kell bizonyos adókat, és arra számítunk, hogy a csökkentett adók következtében javul az adófizetési morál, bizonyos szempontból többletjövedelmek lesznek láthatók, ilyenformán az adócsökkentés többletbevételeket is jelenthet. A másik pedig valamilyen szigorítás a behajtás területén, ami szintén többletbevételeket eredményez. Más lehetőség az adó területén többletbevételre a költségvetés számára nem nagyon látható. Ha viszont csak ez a két irány van, akkor ezeket nagyon nehéz úgy megcsinálni, ha az egyiknél az a válasz, hogy a csökkentés nem elég, több és más kéne, amikor meg a behajtás felé megy el a kormányjavaslat, akkor azt mondják, hogy miért kell tovább sarcolni az egyébként is túladóztatott vállalkozókat és magánszemélyeket. Nagyon nehéz így ez a vita, mert ha az adócsökkentésre, az adócsökkentés technikájának két lehetséges módjára igent mondunk, akkor már csak az a kérdés, hogy az eljárás módjában van más, van jobb javaslat, vagy pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy mindenre, amit a kormány javasol, automatikusan azt mondjuk, hogy nem, mert az elfogadhatatlan, egyébként pedig nem tesszük hozzá, hogy mi mit gondolunk.
Az azért világosan látszik, hogy van egy nagyon komoly versenyképesség-javítási igény a kormány javaslatában. Persze itt is el lehet mondani, hogy szerencsésebb lenne még több - az ellenzéknek nyilván ez a dolga és feladata -, de mi támogatni fogjuk ezt az adórendszer-átalakítási javaslatot és azt mondjuk, hogy a gazdaság jelenlegi állapotában, a magyar gazdaság teherbíró képességének jelenlegi helyzetében ez a maximális versenyképesség-javítási lépés. Az egyszerűsítésre is mindig lehet további opciókat mondani, de mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben, a jelenlegi állapotban, a jelenlegi adómorál mellett ez a lehetséges maximum.
Ami pedig a gazdaság kifehérítését, a feketegazdaság visszaszorítását illeti: azt azért mindenkinek el kell ismernie, hogy a 2006-ban elkezdett lépéseknek 2007-ben jól látható költségvetési többletbevételi oldala is van, és a dolog 2008-ban folytatódik. Azt hiszem, ezen a területen megint igaz az, hogy ez a maximális lehetőség. De ha mégis van többletlehetőség, azt természetesen érdemes megvizsgálni.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy Magyarországon javuljon a foglalkoztatás. Ezt két helyen lehet megoldani. Az egyik a szociális terület. Az "Út a munkához program" törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül. A másik az, amit az adótörvényekben lehet megtenni, s ennek az első lépése megtörtént. Mivel Magyarországon nemcsak strukturális munkanélküliség van, hanem bizonyos szempontból regionálisan eltérő munkanélküliségi helyzetek is vannak, nyilvánvalóan a szociális ellátórendszer átalakításán belül kell majd azokat a különbözeteket érvényesíteni, amelyek akár az elmaradott térségekben, akár az egyéb szektorokban találhatók.
Most nem fogjuk tételesen elemezni azokat a felvetéseket, amiket Márton Attila képviselő úr egyeztetett álláspontként javasolt, de az energiaadóval kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a 8 százalék mellett megszűnik a 4 százalék különadó, illetve hogy a profit 8 százalékának a megadóztatása nem jelenti automatikusan az árképzésben ennek a megjelenő hatását. Tegnap azt nyilatkozta az MVM vezetője, mivel az ármegállapodások megköttettek a következő évre a különböző kontingensekre, az MVM a következő évi árakban semmilyen módon nem tudja - hogy nem is akarja, az már egy másfajta döntés - érvényesíteni ezeket.
Összefoglalva: a magunk részéről e gondolatok mentén támogatjuk az adórendszer 2009. évi átalakítását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Olyan kérdés nem merült fel, amire a kormányzat részéről szükséges lenne reagálni.
Mielőtt az általános vitára való alkalmasságról szavazunk, összefoglalóul szeretném elmondani, hogy jó volt hallani ellenzéki oldalról az egységesített véleményt. Valóban azokra a kérdésekre hívták fel a figyelmet, amelyek a részletes vitában várhatóan a leginkább kiemeltek lesznek és a legélesebb vitát fogják kiváltani. Erre fogunk felkészülni a saját belső megbeszéléseinken is.
Azt viszont el kell ismerni, hogy ez a költségvetés folytatja azt a trendet - ami az elmúlt évben is jellemző volt -, hogy a konvergenciaprogramnak való megfelelés az elsődleges. A hogyanon és a mikénten lehet vitatkozni, hogy itt vagy ott kellene erősebb megszorításokat tenni, de úgy gondolom, az egyetlen országgyűlési képviselő előtt sem kérdés, hogy a költségvetési egyensúly megteremtése a lehető legfontosabb, hiszen ez az ország szavahihetőségét, jövőbeni működését eredményezheti és tőkebefektetéseket vonzhat. Ha ez nem teljesül, akkor rendkívül komoly gondjaink lesznek.
Ez az adótörvény-javaslat megfelel az egyszerűsítésnek, ami hosszú idő óta kívánság volt a vállalkozók részéről, hiszen ennyi egyszerűsítés még egyetlenegy adótörvényben sem jelent meg, mint ebben. S hasonlóképpen benne van az a tendencia is, amely a fehérítés, a szürkegazdaságból a fehérbe való átmenet kényszerét - amely, tudom, kellemetlen kényszer - jeleníti meg. Sok vitatkoznivalónk lesz rajta és ezt a parlamentben meg is fogjuk tenni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Mindezek után kérdezem, ki ért egyet az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. (15) Ki nem ért vele egyet? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság 15 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodás nélkül egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával.
Többségi előadónak Molnár Gyula képviselő urat javasolom, kisebbségi előadónak pedig Márton Attila képviselő urat. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pont tárgyalását lezárom.
Azt javaslom, hogy technikai okok miatt cseréljük meg a 2. és 3. napirendi pontok tárgyalását. Kérdezem, hozzájárul-e ehhez a bizottság. (Igen.) Köszönöm szépen.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (Általános vita)
Következő napirendi pontunk a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló T/6308. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Ismételten köszöntöm Lucz Zoltánné főosztályvezető-helyettes asszonyt.
A Robin Hood-adó néven elhíresült törvényjavaslat nemcsak a lakosság körében váltott ki élénk érdeklődést, hanem az energiatermelők, a hőszolgáltatók, a hőtermelők körében is, amelyek minden egyes szakmai szervezete véleményt juttatott el hozzám. Ezek a vélemények a bizottsági tagok rendelkezésére állnak, a bizottság irodájában bárki megtekintheti őket. Túl nagy meglepetést senkinek nem okozhat egyetlenegy szakvélemény megismerése sem, körülbelül azok a vélemények jöttek vissza, amelyek ebben a kérdésben elvárhatók.
Javaslom, hogy a vita során öt szakmai szervezetnek biztosítsunk három-három perces megszólalási lehetőséget. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Most pedig megadom a szót a kormány képviselőjének, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését.
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Ez a törvényjavaslat a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében készült. A távhő lakossági felhasználóit sújtó versenyhátrány csökkentése érdekében tartalmaz intézkedéseket, kormányzati felhatalmazást ad a távhőtámogatás részletes szabályainak meghatározására, szabályokat tartalmaz az ármegállapítással összefüggésben, valamint arra vonatkozóan, hogy a támogatás költségvetési feltételei biztosíthatók legyenek. Ennek érdekében a távhőszolgáltatókkal kapcsolatban egy 8 százalékpontos különadó bevezetésére tesz javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim közül kinek van kérdése? Bencsik János képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Vizsgálták-e érdemben a kedvezményes áfakulcs alkalmazásának lehetőségét a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele érdekében?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Nekem lenne egy kérdésem.
A több mint kétszáz fűtőművel és önkormányzattal való egyeztetés alapján a törvényben megfogalmazott elvárásoknak - amelyek az Energia Hivatallal szemben követelményként jelennek meg -, valamint az ezzel kapcsolatos technikai és adminisztratív követelményeknek milyen feltételeit tudja a kormányzat megteremteni létszámban az Energia Hivatalnál Budapesten, illetve gondolkodnak-e megyei vagy városi leosztásban is?
Mivel több kérdés nincs, öné a szó.
LUCZ ZOLTÁNNÉ főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Én az áfával kapcsolatos kérdésre tudok válaszolni. A tavasz folyamán vizsgáltuk a kedvezményes áfakulcs alá való besorolás kérdését, melynek során kiderült, hogy nem ez a megfelelő eszköz. Köztudott, hogy az Európai Unió is vizsgálja az olajárrobbanással kapcsolatos intézkedési lehetőségeket, az Unión belül is folyamatosan folynak a tárgyalások és ott is megállapítást nyert, hogy az áfával való szabályozás nem jó eszköz, mert kérdéses, hogy az áfacsökkentés hatása megjelenik-e az árakban. Ez is meghatározó szempont a tekintetben, hogy nem lenne jó megoldás a kedvezményes áfakulcs bevezetése.
Ne haragudjon, elnök úr, de a másik kérdést nem igazán értjük, ezért arra kérjük, hogy ismételje meg.
ELNÖK: Nem azért tettem fel a kérdésem, hogy a Pénzügyminisztériumnak meglepetést okozzak, csupán arra vagyok kíváncsi, hogy gondolják azt, hogy az Energia Hivatal olyan technikával, ami a törvényjavaslatban le van írva, folyamatosan kontrollálja a hőárat, sőt hatóságként "engedélyezi" azt, miközben a távhőszolgáltatókkal egyenként kell tárgyalnia és jegyzőkkel kell egyeztetnie. Ezt a többletmunkát hogy képes ellátni? Van elképzelésük arra vonatkozóan, hogy mekkora létszámot igényel ez a kontroll, ez a menetrend? A másik kérdésem az, hogy ez csak Budapestet érinti-e. A kétszáz vidéki fűtőművel - amelyekkel jelen pillanatban számolunk - milyen formában kívánnak egyeztetni és az ellenőrzést hogy kívánják megvalósítani? Ez ugyanis több mint háromszáz önkormányzattal való egyeztetés jelent.
FARKAS GÁBOR munkatárs (Miniszterelnöki Hivatal): Nem hallottam még arról, hogy szeretnék megnyitni a Magyar Energia Hivatal megyei vagy regionális kirendeltségeit.
Természetesen nemcsak a budapesti távhőszolgáltatást, illetve távhőtermelési árakat kellene vizsgálnia a hivatalnak, hanem ezt országos szinten kellene megtennie. Ez nyilván óriási munka.
A közigazgatási hatósági eljárás szerint fog eljárni a hivatal. Az még vizsgálat alatt van, hogy ennek mik a szervezeti feltételei. A hivatalnak kell felmérnie, hogy milyen létszámbővítési igény, illetve költségnövekedés merül fel náluk ennek a feladatnak az elvégzésével összefüggésben. Mivel ez nem kis feladat, fel kell készülni arra, hogy ennek az elvégzésére egy nagy létszámú szakértői csoportot kell felállítania a hivatalnak, s a hivatal költségeiben ez meg fog jelenni. A hivatal eddig is a saját bevételeiből gazdálkodott, nem is rosszul, s ez vélhetően ezután is így lesz, tehát költségvetési plusz kiadásra nem lesz szükség. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szakmai munka meglehetősen összetett és bonyolult. Azt tartjuk a lehető legjobb szakmai megoldásnak, ha a költségvizsgálatok, valamint a működéshez szükséges nyereségvizsgálatok terén tapasztalatokkal rendelkező szervezet, illetve az ármegállapításban is megfelelő szaktudással rendelkező hatósági szervezet látja el ezt a feladatot, és erre a feladatra a Magyar Energia Hivatalnál jobbat nem találtunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nekünk egy kicsit más a véleményünk erről a kérdésről, de ezt a vitát még úgyis le fogjuk folytatni. Megnyitom a vitát. Ki kér szót? Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Engedtessék meg az előzményről egy mondat. A tavasz folyamán éppen eleget foglalkoztunk az energiakoncepcióval, az energiákkal kapcsolatos problémákkal, s akkor nem merült fel a Robin Hood-adóhoz hasonló gondolat. Miért merül fel most? Azért, mert törvényileg kijelentettük, hogy liberalizáljuk az energiapiacot, csak éppen a liberalizálás feltételei nincsenek meg, mivel energiaszegénység van Magyarországon, nincs túlkínálat és nincs valódi piaci körülmény, amelyben lefelé mennének az árak. Ez nem magyar sajátosság, egész Európában így van. Mi ennek ellenére liberalizáltunk s most itt van az eredmény. Ha az áfacsökkentés nem jó válasz erre - ami egy megoldási lehetőség -, mert az áfát nem építi vissza a szolgáltató, akkor miért gondolja a kormány azt, hogy a 8 százalék elvonást nem építi vissza? Teljesen logikátlan az az álláspont, hogy ez nem jó, az meg jó. A szociális feszültség levezetésére egy adott pillanatban ez lehet válasz, de mégiscsak kapkodás, hiszen eddig nyoma sem volt ilyen jellegű megoldásnak, és válogatás nélküli elvonást feltételez minden termelőnél, azoknál is, akik támogatott áron adják le az energiát. Nem tűnik túlzottan átgondoltnak az, ha az egyik kezemmel adok, a másikkal meg elveszek.
Ugyanakkor ha meggondoljuk, hogy az ELMŰ és az ÉMÁSZ első féléves nyeresége a tavalyi év hasonló időszakához képest megduplázott, akkor látható, hogy nem a költségek nőttek, nem költségalapon drágult az energia. (Közbeszólás: Megnőttek az elvonások!) De nem úgy kell elvonni, hogy ráteszek 8 százalékot, mert a liberalizált piacon úgy állapítja meg az árat az ELMŰ és az ÉMÁSZ - meg a összes többi szereplő is -, ahogy akarja, és pillanatokon belül visszaépíti. Az MVM vezérigazgatója nyilatkozhat mást, minthogy nem építi be? Mit szólnának ahhoz, tisztelt uraim, ha azt nyilatkozná, hogy holnaptól beépítem a 8 százalékot? De őszintén gondolják, hogy nem fogja beépíteni? Az áfa nem megoldás, ez pedig az? Csak költségekkel alátámasztott hatósági ármegállapítás alapján lehet valódi megoldást elérni, csak akkor, ha beismerik, hogy a liberalizáció megbukott, itt a csőd és a csődre adott rossz válasz ez a törvényjavaslat.
A Miniszterelnöki Hivatal képviselője elnök úr kérdésére adott válaszában csupa feltételes módot használt, ami azt a gondolatot ébreszti bennünk, hogy van egy törvényjavaslatuk, de a sikeres végkimenetről nincs elképzelésük; valahogy majd csak lesz. Úgy érezzük, hogy a Robin Hood-törvény a kapkodás eredménye, amit nem szabad elfogadni, nagy baj lenne ráverni az országra, mert ennek a bevezetése újabb és újabb terhekkel járna, ezért azt javasoljuk, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szanyi Tibor képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nemcsak a bizottságban, de a nyilvánosság előtt is halljuk már egy ideje ezeket az érveket. Úgy gondolom, akkor járunk el helyesen, ha nem csúsztatgatunk összevissza - mint ahogy ez sok esetben történik, főleg a Fidesz oldaláról -, annál is inkább, mert az embereket alapvetően az érdekli, hogy mi van a számla végén, illetve mit tesz a politikai elit annak érdekében, hogy a feszültség enyhüljön számukra.
Addig el tudunk menni az egyetértésben, hogy ez kényszermegoldás. Arról, hogy mi hozta elő ezt a kényszert, lehet vitatkozni, de szerintem a megoldás után is lehet folytatni a vitát. Most a lényeg, hogy így vagy úgy, de nagyon gyorsan csökkenteni kell a távhőszámlák összegét, s ennek rengeteg komponense van. Ha most megint elodázzuk a kérdést és magunk előtt toljuk a megoldást, akkor közröhej tárgyává tesszük az egész politikát. Ez a törvény 2011. január 1-jével hatályát veszti, és azt mondja, azoktól szedjük be a fejlesztéshez szükséges plusz forrásokat, akik ezt a borzasztó terhet a lakosság nyakába vágták, s így próbáljuk meg két év alatt rendbe tenni azokat a dolgokat, amiket tíz-húsz-harminc éve nem tettünk meg. S ez a törvény kimondja azt is, hogy ebben van állami felelősség. Ez végre egy olyan törvény, amelyik huszárosan előrevág. Nem állítom, hogy minden elemében szépségdíjas, lehet rajta csiszolgatni, de a lényegen ne változtassunk. A lényeg a következő: akik betegre keresték magukat ebben a szektorban, azok fizessenek egy kicsit többet, s amit többletként befizetnek, ne szociális ügyekre, hanem fejlesztésekre fordítsuk.
A másik dolog, amiről szó van, az árellenőrzés kérdése. A távhőtörvény, amit ugyanezek a pártok fogadtak el nagy békében és boldogságban, bizony korrekcióra szorul, mert nem lehet kizárólag önkormányzati jegyzők sokaságára bízni, hogy így vagy úgy megegyezzenek nagy multinacionális cégekkel, amelyek számviteli ügyességek milliárdjaival megvezetnek mindenkit. Még az Energia Hivatalnak is fel kell kötnie a madzagot ahhoz, hogy ezekkel az egyébként borzasztó hatékonyan érvelő cégekkel szemben fel tudjon lépni. Hozzáteszem, tájékozódásom szerint mintegy húsz-harminc profival kellene növelni az Energia Hivatal létszámát, akkor lenne ennek valamiféle nyomatéka, de ezt csak a kormány képviselőjének mondom.
A törvényben benne van a könnyített pálya lehetősége is. Mindig volt egy blokkoló kisebbség a társasházakban, akik ezért vagy azért ellenszegültek a fejlesztéseknek. Eddig 80 százalék volt meghatározva, hogy neki tudjanak állni az e tekintetben való fejlesztéseknek, és most ezt az arányt vinné le a törvényjavaslat 50 százalékra, azaz nem gátolhatná meg egy kisebbség se hanyagságból, se más megfontolásból a többséget a közszolgáltatás hatékony igénybevételében. Ez olyan, képviselő úr, mintha valaki meg kívánná akadályozná önt abban, hogy az anyagi helyzetén javítson; annak akár még kártérítési perrel is szembe kellene néznie.
Jövőre 18 százalék nyereségadót fog fizetni egy cég, plusz 8 százalék különadót. Ez 26 százalék. Ki fogják bírni! A szövetségek el fogják mondani, hogy a cégek ebbe belepusztulnak, de hát a csudát pusztulnak bele. Hadd mondjam el, hogy 2007-2008-ban mesés extraprofitok keletkeztek. Az nem normális profit, ami ezekben az esztendőkben a cégeknél keletkezett. Mindenkinek úgy megugrott, mint a huszár lova. Ebből 8 százalékot visszakérni szerintem teljesen méltányos. A MOL lépten-nyomon arra hivatkozik, hogy a MOL sikere Magyarország sikere. Hát most Magyarország részesedni akar ebből a sikerből, s nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is.
Az Országgyűlésnek egyszerűen kötelessége ezt a törvényt elfogadni, még akkor is, ha valóban lehetne rajta csiszolni - most nem fogok belemenni a részletekbe, azt majd a részletes vita során fogom megtenni -, ha már tavaly felvállalta azt a finoman szólva is kicsit hátborzongató praktikát, hogy elfogadta a lex MOL-t, aminek egyébként még az önök pártelnöke is nagy szószólója volt. Csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy a belpolitikai ramazuri elnyomta a hangot, de az Európai Bizottság szeptember 11-én kiadott egy közleményt, melyben felkéri az Országgyűlést ennek a törvénynek a módosítására, pont azokon a pontokon, ahol az aggályok voltak. Egy szó mint száz, egy halom nagy céget - köztük az említett MOL-t - éveken át favorizáltunk, a legkülönbözőbb engedményeket adtuk nekik, s ezek közben növekedtek, zsírosodtak, most pedig két év alatt kétszer 8 százalékot kér vissza tőlük az ország. Ha az ellenzék ezt nem tudja felvállalni, akkor nem tudom, miről beszélt a Fidesz elnöke, aki már akkor is luxusprofitot emlegetett, amikor még csak vastag profit volt, most pedig egy hihetetlenül zsíros extraprofitról van szó. Ebből kérünk vissza 8 százalékot két éven át, és ebből a pénzből gondoljuk a fejlesztéseket megcsinálni. Nem túl nagy kérés ez! Ahogy Navracsics Tibor mondta: meg kell nyomni a gombot. Ilyen egyszerű ez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vas János képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (MDF): Tisztelt Képviselőtársaim! Ha jól emlékszem, Robin Hood '95-96-ban eladta a sheerwoodi erdőt. (Derültség.) Most pedig közös történelmi felelősséget akar teremteni Robin Hood és társasága, mondván, aki nem szavazza meg a 8 százalék extraprofitadót, az egy nemzetellenes cselekedetet hajt végre. Legyünk őszinték: ez akkor elhibázott lépés volt, és mindannyian tudjuk, most már nagyon korlátozott lehetőségeink vannak, hogy egy multinacionális vállalatot jogszabályokkal olyan mederbe tereljünk, hogy az igazságos legyen. Erről van szó, tisztelt Szanyi képviselő úr. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lakos Imre képvielő úr!
LAKOS IMRE (SZDSZ): Amikor távfűtésről beszélünk, valamint arról a két és félmillió emberről, arról a mintegy 650 ezer lakásról - csak Budapesten több mint 240 ezer lakásról -, akiket ez érint, akkor mindenkinek, aki ebben a témában bármit tenni kíván, különösen nagy a felelőssége. Ezt a felelősséget persze nem kell túlragoznunk, de éreznünk kell. Ezért ebben a folyamatban megengedhetetlennek tartom azt a fajta olcsó demagógiát, amelyik lassan öngerjesztő folyamattá válik, hogy először fosztogassunk, hogy aztán osztogathassunk, aminek persze mind a két része nagyon népszerű, mert fizessenek a rohadt szemét gazdagok és adjuk oda a szegényeknek, igaz, hogy nem rászorultsági elv alapján. Mindenféle koncepció nélkül osszunk szét valamennyi kis gyorssegélyt, de a probléma lényegével ne törődjünk, ne próbáljuk meg versenyképessé tenni a távfűtést, két évig valahogy ússzuk meg ezt a dolgot - különben is nagyon jó poén ezer forintokat osztogatni -, egyébként pedig koncepcionálisan nem törődünk azzal, hogy lesz ebből versenyképes távfűtés, hogy lehet a költségoldalt és a végfelhasználói árat csökkenteni. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, ez sokkal komolyabb kérdés annál, minthogy ilyen olcsó demagógiával fűszerezve próbáljuk meg lenyomni ezt az ötletrohamot a torkunkon. Az biztos, hogy mi ezt nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Úgy látom, hogy ez az ülés a gazdasági bizottság történeti könyvének egyik legszebb ékköve lesz, mert volt már itt überelhetetlen beszólás, és az is érdekes volt, amit Szanyi Tibor és Lakos Imre képviselő uraktól hallottunk. Hadd engedjek meg magamnak egy rövid visszatekintést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Annak idején rimánkodtunk önöknek, hogy ne adják már el a MOL még állami tulajdonban lévő részét, mert a MOL véresen nagy bevételéből az állam részesedhetne. S ha akkor nem az egyszeri bevétel motiválta volna önöket, akkor most az állami tulajdonban maradó részvények után szépen csöpögnének be az extra nagy bevételek, amiket sok mindenre lehetne fordítani. Rimánkodtunk önöknek, hogy ne szavazzák meg, mégis megszavazták, most pedig azzal jönnek, hogy meg kellene adóztatni azokat, akik túl sokat keresnek.
Csak zárójelben teszem hozzá, tisztelt képviselő úr, hogy ezek egyrészt az önök által privatizált cégek, de önkormányzati tulajdonú cégek is vannak köztük, amelyeknek viszont már nem annyira rózsás a helyzetük, mint ahogy azt ön mondja, mert a folyamatos gázáremelések miatt az alapvető fűtőanyag, a gáz ára növekedett olyan mértékben, ami nagyon komoly gazdálkodási problémákat jelent ezen cégek számára. Ez tehát egyáltalán nem egy szép kerek történet, hogy itt vannak a megzsírosodott cégek és fejjük meg őket még 8 százalékkal. A kiindulási pont a rossz, az alap, ahonnan ez az egész történet elindult. Önök pedig - ahogy Lakos Imre új ellenzéki képviselő úr elmondta - most próbálnak vagdalkozni, de nem gondolják végig és nem koncepcionális a dolog. Nekünk ezzel van problémánk.
A kezemben tartom a szeptember 29-én megjelent kormányrendeletet. Nem tudom, képviselőtársaim tudják-e, de már megszületett a támogatásról szóló kormányrendelet, holott még nincs meg hozzá a pénzügyi háttér. Most tárgyalunk a törvénytervezetről, még nincs meg a pénzügyi háttér, de már megszületett a támogatási rendelet. Tudjuk nagyon jól, hiszen a hírek erről szólnak, hogy a költségvetésben sincs bent az az összeg, amire ez a rendelet vonatkozna. Ezt hogy gondolják? Ez konkrét kérdésem a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Hogy gondolják, hogy kormányrendelet jön ki a támogatásról szeptember 29-én, akkor, amikor még el sem kezdtük a gazdasági háttér tárgyalását.
Megértem, hogy a kormány szeretne politikailag jól mutatkozni bizonyos rétegek előtt. De mi ez? Hogy gondolják ezt? Hogy lehet ilyet csinálni? Ez az emberek hülyítése! Már megszületik egy rendelet, de még fogalmuk sincs, hogy ez miből lesz, hogyan lesz, mi lesz mögötte a gazdasági háttér. Hát ezt hogy gondolják? Milyen törvényalkotás ez? Ez a parlament semmibevétele. Egyszerűen nem értem, hogy egy ilyet hogy lehet megcsinálni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bencsik János képviselő úr következik, aki polgármester és távfűtés-specialista.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Bár az lennék, tisztelt képviselőtársaim, mert akkor kormányzati támogatás vagy parlamenti törvényhozás nélkül is meg lehetne oldani ezeket a kérdéseket; de hát nem nagyon lehet. Az mindenesetre bejelentésre került, hogy október 1-jétől új támogatási rendszer van érvényben, erről szól minden híradás a rádióban, a televízióban és a nyomtatott sajtóban. Közben pedig azt tapasztaljuk a gazdasági bizottság ülésén, hogy a különböző frakciókban ülő szakpolitikusok eltérően látják a helyzetet. Ma úgy néz ki, hogy nem lesz a Robin Hood-adót biztosító törvény, hacsak nem lesz valamiféle háttér-megállapodás, amivel majd át lehet segíteni a törvényt a parlamenti döntéshozatali mechanizmuson.
Nagyon lényeges, hogy az elmúlt másfél évben több mint száz százalékkal emelkedett a távhőszolgáltatás díja Magyarországon. Vannak szolgáltatók, amelyeknél ennél is jelentősebb mértékben emelkedett, másoknál valamivel kevésbé. Ennek elsősorban az az oka, hogy a földgáz hatósági ára rendszeresen növekedett. Két nagyon fontos szempontot emelnék még ki. Egyrészt a gázár-támogatási rendszer elmúlt évi átalakítását, amely a konvergenciaporgramra hivatkozva jelentős mértékben csökkentette a kompenzációs alapot, másrészt a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra való emelését. Tisztelt kormányzati szakértők, munkatársak, azt mindannyian tudjuk tanúsítani, hogy ha valaminek nem 15 százalék az áfája, hanem 20 százalék, akkor annyival többet kell fizetni. Ha 20 százalékról 5 százalékra csökken a szolgáltatás áfatartalma, akkor azt az összeget nem kell kifizetnie a szolgáltatást igénybe vevőnek. Ez nagyon jól forintosítható.
Én nem mondom azt, hogy ilyen tűzoltó jellegű beavatkozás mellett nem kell foglalkozni azzal, hogyan lehet korszerűsíteni és hatékonnyá tenni a távfűtési rendszereket és hogyan lehet érdekeltté tenni a fogyasztókat abban, hogy a korszerűsítést elvégezzék és mérhető formában jussanak hozzá az energiához, mert akkor fognak takarékoskodni. Mindezt meg kell tenni, de erről elég sokat beszéltünk ebben az esztendőben, egyrészt a nemzeti éghajlat-változási stratégia megvitatása, másrészt a nemzeti energiastratégia megalkotása során.
Az sem igaz, hogy az Európai Unió területén a távfűtésre vonatkozóan nem alkalmaznak kedvezményes áfakulcsot. Alkalmaznak régi uniós tagországokban is, Olaszországban például 10 százalékos az áfakulcs, de alkalmaznak a velünk együtt csatlakozó országokban is, Csehországban, Észtországban és Litvániában egyaránt 5 százalékos a kedvezményes áfakulcs.
Az igaz, hogy ez mintegy 33 milliárd forint kieső költségvetési tételt jelentene, de hát egy 8-9 ezer milliárdos költségvetési főszámon belül akkor, ha megvan a politikai szándék, ez kezelhető lenne, és nem kellene büntetőadóval terhelni sem az energiatermelőket és a távhőszolgáltatókat, sem a fogyasztókat. Mert senki ne gondolja azt, hogy minden egyes területen, a szolgáltatási láncolat minden egyes szintjén hatósági árral lehet kötelezni a szolgáltatókat a nyereségtartalom csökkentésére. Ez nem fog bekövetkezni.
Azon is tessék elgondolkodni, ha nem egy gazdasági társaságon belül történik meg a hőenergia előállítása és eljuttatása a fogyasztókhoz, akkor kétszeresen fog megjelenni a Robin Hood-adó a láncolatban, és a végén az önkormányzatok, mint árhatóságok kénytelenek lesznek beépíteni a szolgáltatás díjába, mert ha ezt nem teszik meg, akkor nemhogy nem lesznek nyereségesek a társaságaik, hanem egyenesen a működésképtelenség határára fognak eljutni, márpedig az önkormányzatoknak erre nincs külön forrásuk és a kormányzat sem biztosít lehetőséget arra, hogy valamiféle haváriaalapból kisegítse azokat az önkormányzatokat, amelyeknek a távhőszolgáltatásért kell felelősséget vállalniuk.
Meglehetősen elnagyolt és átgondolatlan ez a törvényjavaslat, és elsősorban azért került beterjesztésre, mert a konvergenciaprogram következtében a következő költségvetési évben újra jelentősen megcsonkításra kerül a kompenzációs alap. Aki megnézte a számokat, az világosan látja, azért kell ezt az új adótételt bevezetni, hogy a már korábban vállalt kompenzációs kötelezettségeket teljesíteni lehessen, illetve valamelyest enyhíteni lehessen az elmúlt hónapokban meg az ebben a hónapban is megemelendő gázártarifákból fakadó többletkiadásokat.
Ez a törvénytervezet tűzoltásnak sem jó, koncepcionálisnak nem nevezhető, kapkodó megoldás, még akkor is, ha Szanyi képviselő úr az aktualitásoknak megfelelően most ezt a verziót tartja jónak és ezért száll harcba a nyilvánosság előtt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy most kapjanak szót a civil szervezetek képviselői: Wilde György, Magyar Ásványolaj Szövetség, Bercsi Gábor, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Csonka Tibor, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége, Zoltai Ákos, Magyar Bányászati Szövetség és Ujj Attila, Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége.
Az a kormányrendelet, amelyre Márton Attila képviselő úr az előbb hivatkozott, teljesen független attól, amit ma tárgyalunk. Ez a kormányrendelet a szociális támogatásról szól, amire külön büdzsé van és erre rendelkezésre áll a forrás. Ezt muszáj volt kiadni a fűtési idény előtt, amely október 15-én kezdődik. A félreértések elkerülése végett nem abban adott ki a kormány határozatot, amiről most tárgyalunk, hanem arról, amiről jogában áll.
Megadom a szót a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárának, dr. Wilde György úrnak.
DR. WILDE GYÖRGY főtitkár (Magyar Ásványolaj Szövetség): Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Ásványolaj Szövetség a sajtóban megjelent állásfoglalásának megfelelően ennek a törvényjavaslatnak a visszavonását kéri. A törvényjavaslatot rossznak tartjuk, mert véleményünk szerint torzítja a versenyt. A törvénytervezet érdemi problémája az ágazatsemlegesség hiánya, a direkt beavatkozás a gazdasági folyamatokba oly módon, hogy jövedelmeket csoportosít át az ágazatok között, ezzel elbizonytalanítja a befektetőket, és növeli más nyereséges nemzetgazdasági ágazatok kockázatát. Bünteti a hatékonyságnövekedést és a befektetést. Az elmúlt években az olajcégek növelték a hatékonyságukat, nemzetközi mércével mérve is kiváló szolgáltatásokat nyújtottak, és az általuk forgalmazott üzemanyag bárhol Európában versenyképes lenne. A nyereségük azonban nem az olajárral van összefüggésben, hanem azzal, hogy van egy világos növekedési stratégiájuk, sikeresen részt vesznek a versenyben és költséghatékony a működésük. Ez a törvényjavaslat pont a hatékonyságot és a teljesítményt büntetné.
A tervezet diszkriminatív, mert indokolatlanul emeli ki az energiaszektort és egy szociális problémát akar a piacgazdaságba való közvetlen beavatkozással megoldani. A kormánynak nem lehet érdeke, hogy a nagy tőkeigényű, hosszú megtérülési idejű energiaszektorba történő befektetéseket elbizonytalanítsa. Az előbb utalás történt a szivarral pöfékelő tőkésre. Ide 5 milliárd dollárt fektettek be a multinacionális cégek, és a nagy multik után megjelentek a kicsik is. Ha elbizonytalanítják őket és kimennek, akkor ki fognak menni a kicsik is. Nem tudom, hogy az idén mennyi lesz a nyereség, de ha a tavalyi nyereséget veszem alapul, akkor a 8 százalék nem 30 milliárd forintot jelent, hanem sokkal többet. Mi lesz ennek a sokkal többnek a sorsa? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Bercsi Gábor következik, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
BERCSI GÁBOR elnök (Magyar Kapcsolt Energia Társaság): Tisztelt Képviselő Urak! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Kapcsolt Energia Társaság egyetért az alapvető céllal, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételével, de összességében úgy látja, hogy a jelenlegi tervezet nem oldja meg a problémát. Ma a torz földgázárrendszer, a lakásonkénti szabályozhatóság és mérés hiánya, a lakások nagy hővesztesége, valamint a földgáznak való magas kitettség a legnagyobb rákfenéje a távhőellátásnak. Ez a tervezet két évre plusz forrást teremt, de a fogyasztókat nem ösztönzi arra, hogy kevesebbet fogyasszanak és növeljék a hatékonyságot, hanem a fizetendő díjakat egy picivel csökkenti.
Ha mégis elfogadásra kerülne ez a törvényjavaslat, akkor azt javasoljuk, hogy szűkítsék azok körét, akiknek ezt az adót meg kell fizetniük. A javaslat alapján minden távhőtermelő és távhőszolgáltató ebbe a körbe tartozik, amit egyrészt azért nem tartunk célszerűnek, mert a távhő ára az önkormányzat által meghatározott hatósági ár, másrészt a távhőtermelésben dolgozó társaságok nagy része kapcsoltan termel villamos energiát és azt egy kormányrendelet alapján szintén hatósági áron értékesíti.
A törvény harmadik fejezete az ármegállapítás új alapokra helyezésével foglalkozik. Ez alapján az ármegállapítás mind a távhőtermelők, mind a távhőszolgáltatók esetében a Magyar Energia Hivatalhoz kerülne. Podolák György elnök úr említette, hogy ez mintegy kétszáz társaságot érint. Úgy látjuk, hogy a Magyar Energia Hivatal erre nincs felkészülve, hiszen összesen három embere foglalkozik a távhőterülettel, és az év végéig még húsz-harminc főt, pláne jó szakembereket nem igazán tudnak felvenni.
Ezen túlmenően egy-egy folyamat számításaink szerint mintegy 120-140-160 napot venne igénybe, például amíg a gázáremelést a termelő, illetve a szolgáltató érvényesíteni tudja az árakban, ez pedig ellehetetlenítené a távhőszolgáltatást.
A Magyar Kapcsolt Energia Társaságnak összességében az a véleménye, hogy szükséges a távhő versenyképességének javítása, de ez a törvény erre alkalmatlan, ezért arra kérjük a tisztelt honatyákat, hogy ne szavazzák meg azt.
ELNÖK: Tisztelt uram, maga a gazdasági bizottság ülésén vesz részt, és nincs jogosítványa felszólítani a bizottság tagjait arra, hogy szavazzák-e meg a törvényt vagy ne szavazzák meg. Ön elmondhatja az érveit, amiket tisztelettel tudomásul veszünk, de arra nem szólíthatja fel a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Önnek az a megtiszteltetés járt, hogy a gazdasági bizottság asztalánál elmondhatta a véleményét. Kérem, hogy az ilyen megnyilvánulásoktól tartózkodjék a jövőben. (Bercsi Gábor: Elnézést kérek!)
Zoltay Ákos úrnak, a Magyar Bányászati Szövetség főtitkárának adom meg a szót.
DR. ZOLTAY ÁKOS főtitkár (Magyar Bányászati Szövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jelentem, hogy a Magyar Bányászati Szövetség nem ért egyet ennek az új adóformának a bevezetésével, mivel az energiaágazatra kivetni szándékozott új adó véleményünk szerint ellentétes a kormány által meghirdetett adócsökkentési programmal. Ha van lehetőség az államháztartási kiadások csökkentésére, akkor a tervezett szociális célok is finanszírozhatóvá válhatnak a költségvetésből. A bankadó és a társasági különadó után a Robin Hood-adó bevezetése előrevetíti annak veszélyét, hogy Magyarországon bármikor születhet olyan jogszabály, amely újabb és újabb extraadók révén kiszámíthatatlanná teszi a vállalkozások gazdasági helyzetét.
A törvényjavaslat kapcsán a véleményünk több kérdésben megegyezik az előttem szólók véleményével, ezért azokról részleteiben nem szólnék, viszont megemlítenék egy nagyon fontos, kifejezetten bányászati jellegű kérdést. Véleményünk szerint ez a tervezet duplán adóztatja az olajár-növekedést, tekintettel arra, hogy a szénhidrogén-kitermelés után fizetendő bányajáradék, amely a térség országaival történő összehasonlításban már eddig is Magyarországon volt egyike a legmagasabbaknak, a bányatörvény 2007. évi módosítása során jelentősen megemelésre került. A bányajáradék mértéke ezen felül 80, illetve 90 USA dollár/barrel olajár felett további 3-3 százalékkal emelkedik. A tisztelt Képviselőház ezt az elmúlt évben megszavazta és ennek szellemében dolgozunk. A bányajáradék számításának alapja pedig havonta kerül meghatározásra a mindenkori nemzetközi olajárjegyzés alapján. A törvényjavaslat szerinti többletelvonás ezért az olajár-növekedést másodjára-harmadjára adóztatná meg.
Tisztelettel jelzem azt is, hogy Magyarországon a szénhidrogén-kitermelésben nemcsak a MOL létezik, hanem hál' istennek több befektetés is jelentkezett. Ezek jelentős kutatási eredményeket értek el, amelyek alapján termelésbe vonásra kerülnek új olaj- és földgázmezők is. Ez a javaslat őket is érinti, és a külföldi befektetőknek nem mindegy az, hogy a befektetéseiket kiszámíthatóan megtérültnek ítélhetik, vagy pedig újabb és újabb terheket rakunk rájuk. Nem lehet a kormány érdeke, különösen az energiaínséges világgazdasági környezetben az, hogy ebben a szektorban elbizonytalanítsa a befektetőket. Ez a javaslat torzítja a piaci versenyt és szankcionálja a hatékonyan működő energiatermelő társaságokat.
Tisztelettel kérem a Gazdasági és informatikai bizottságot mindezek megfontolására és ennek szellemében kívánunk jó szerencsét.
ELNÖK: Köszönöm. Csonka Tibor úr következik, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének alelnöke.
CSONKA TIBOR alelnök (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége nevében köszönjük a lehetőséget, hogy itt lehetünk. Megjegyzem, hogy az eddigi gyakorlat szerint a szakmánkat érintő törvényjavaslatok előkészítésébe bevontak bennünket, ez most nem történt meg, de annak is örülünk, hogy most kifejthetem a szövetségünk álláspontját.
A törvényjavaslat - melynek nagyon jó a célkitűzése, a versenyképesség fokozása - két korszakalkotó megállapítással kezdődik: egyrészt hogy az államnak szerepet kell vállalnia ebben a folyamatban, másrészt hogy a távhő környezetbarát és hatékony fűtési mód. Idáig kifejezetten elégedettek vagyunk a törvényjavaslattal, de úgy gondoljuk, hogy a jogalkotó ettől a ponttól kezdve egy picit elvesztette a logikai fonalat és az életszerűség talajáról elmozdult néhány fixaideára alapozott intézkedés irányába. Ezeket csak tételesen sorolom fel, különösen azokról nem beszélek, amiket az előttem szólók már megemlítettek.
A törvényjavaslat beszél a támogatási oldalról. Ennek egy része a tegnapi kormányrendelet megjelenése után már okafogyott, az a bizonyos támogatás, amely kényszerpályával indult. Arról, hogy ezt milyen forrásból támogatják, nagyon sokat vitatkoztak a jelenlévők. Én csak egy dolgot jegyeznék meg. Nem biztos, hogy Robin Hood nyila olyanokat is el fog találni, mint a győri hőszolgáltató, amely épített egy gázmotoros erőművet, s ezáltal ma a győri távhő a legolcsóbb Magyarországon. Nem biztos, hogy ennek a büntetése megegyezne a jogalkotó szándékával, ezért szövetségünk szerint az "energiaellátó" fogalom meghatározása korrekcióra szorul.
A másik alapvető tévedés, hogy az épületmodernizáció két év alatt megvalósítható. Határozott véleményünk, hogy ezt ennyi idő alatt a legjobb szándék és a legpozitívabb hozzáállás mellett sem lehet megcsinálni. Ennek ezer oka van, de most nincs idő arra, hogy ezeket kifejtsem. Így aztán nem is lehet azt mondani, hogy két év múlva okafogyottá válik a Robin Hood-adó, mert ha nem lesz kész a modernizáció, akkor nem lesz okafogyott ez az adó.
A legnagyobb problémánk nekünk is az árszabályozással van. Ez egy rendkívül rossz kiindulási alap, mert - elsősorban a törvény indoklása - azt üzeni, hogy a távhő azért is drága, mert a távhőszolgáltatók indokolatlannak minősíthető költségei, valamint esetleges extraprofitjuk a velük vagy cinkosságot vállaló, vagy a felügyeletet hatékonyan gyakorolni képtelen önkormányzatokkal együtt megkívánják azt, hogy az állam segítő kezet nyújtson az ilyen költségek lefaragásában és ezáltal a távhő versenyképességének növelésében. Állítjuk, hogy ez a kiindulás teljes mértékben téves alapokon nyugszik és nem felel meg a valóságnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2005-ben volt egy hasonló kezdeményezés szintén kormányszintről, amikor szakértőkkel azonos cél, a költségek lefaragása érdekében átvilágíttatták a távhőszolgáltatókat és az egész vizsgálat látványos kudarcba fulladt. Szövetségünk véleménye szerint is a MEH felkészületlen, két évre nem is igazán okos dolog felvenni húsz-harminc embert, de szerintünk egyébként sem fog működni a rendszer. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a negyedévente történő gázáremelések a kilencven napos döntési, állásfoglalási mechanizmusokhoz hozzápasszítva egy permanens áremelésbe viszik át az egész távhőszolgáltatás gazdálkodását, ennek a veszteségei a távhőcégeket fogják érinteni, amit végső soron a fogyasztók fognak megfizetni.
A szakmánk minden pozitív kormányzati szándékot elismerve és megköszönve igyekszik együttműködni, de a valóban előremutató és a problémát teljes körűen átfogó megoldás az energiaár és a gázár tarifarendszerében való radikális és életszerű átalakítás lenne eurokonform módon. Köszönöm, hogy elmondhattam a véleményem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ujj Attila úr következik a LÉTÉSZ részéről.
UJJ ATTILA vezetőségi tag (Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szakmai Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A fogyasztói oldalról a lakossági felhasználók véleményét összesítve szeretnék néhány dologra rámutatni. Örvendetesnek tartjuk, hogy törekvés van a távhőszolgáltatás versenyképessé tételére, de az a néhány általános észrevétel, amit tenni fogok, nem azt bizonyítja, hogy ettől a törvényjavaslattól ez a szolgáltatás versenyképesebb lesz.
Az első dolog az, hogy a fogyasztó, a lakossági felhasználó által elfogyasztott fűtési hőmennyiség mérhetővé és szabályozhatóvá tétele nagyon hosszú ideje megoldatlan kérdés, és a fogyasztókat rendkívül hátrányosan érinti, hogy úgy került a fogyasztásalapú díjmegállapítás bevezetésre, hogy ez a kérdés megoldatlan maradt. Itt szeretnék utalni arra, hogy csak Budapesten jelen pillanatban is több mint kétszáz úgynevezett szolgáltatói hőközpont üzemel, ami azt jelenti, hogy a primer oldalon a hőközpontbani mérés sem valósult meg, így a lakásokban ma akár a mérés, akár a költségmegosztás irreális követelmény.
Az is fontos, hogy az ármegállapítás átláthatóvá tételét és annak közhatalmi ellenőrzését is próbálja megoldani a törvénytervezet, de az előttem felszólaló Csonka Tibor úrhoz hasonlóan mi is úgy ítéljük meg, hogy nem oldja meg ezt a nagyon fontos kérdést. Az alapállás szerint 2009-2010-ben döntően a jelen kulmináló problémáit oldaná fel ez a törvénytervezet. Egyetértünk azzal, hogy az ármegállapítás állami felügyelete nagyon fontos feladat. Valamilyen egységes szempontrendszert ott is ki kell alakítani - még akkor is, ha tudjuk, hogy a szolgáltatók nem egy kézben vannak -, mivel a lakosságot ezek a szempontok is komolyan érintik. A gázhoz és a villamos energiához hasonlóan itt is tartósan biztosítani kell az ármegállapítás állami felügyeletét.
Megítélésünk szerint ezek az intézkedések nem teszik versenyképessé ezt a szolgáltatást, csupán megpróbálnak két korábbi hibás szakmai döntést korrigálni. Részben már említettem, nem volt egészen tisztességes úgy bevezetni a mérés szerinti elszámolást, hogy annak a fogyasztói háttere nem volt biztosítva. A 2001 óta minden évben - 2007 kivételével - megjelenő kormányzati támogatási rendszerek nagyon jó célt szolgálnak, de generálisan nem oldják meg ezt a problémát, ami egyrészt a lakosság öntevékeny részvétele hiányának, másrészt a támogatás hiányának tudható be. Az önerő sajnos nem mindenhol van meg, sőt az úgynevezett háromszor egyharmados vagy legújabban az ÖKOPlusz programnál nagyon sok helyen az önkormányzati támogatási rész sem biztosított.
Egy olyan szolgáltatási rendszert, amely közel 2 millió embert, 640 ezer családot érint, úgy bevezetni és tartósan működtetni, hogy se a műszaki, se a szolgáltatásfejlesztési programok nincsenek megoldva, nem egészen felelősségteljes eljárás. Véleményünk szerint meg kell teremteni a minimális költséggel üzemelő, megfizethető, de még gazdaságos távhőszolgáltatás műszaki és gazdasági feltételeit, és figyelembe kell venni a lakossági önerő lehetőségeit is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ki kell mondanunk azt, amit a kormánypárti képviselők természetesen nem mondhatnak ki, hogy a szakmai érveket végighallgatva be kell látnunk, ennek a törvénytervezetnek nincs szakmai alapja. Ez csak a kormány által egy közérzetjavító intézkedés, nyilván azért, mert választásra készül a kormány, s ezt meg is tudjuk érteni. Reméljük, hogy tényleg lesznek választások, de ezt ne befolyásoljuk azzal, hogy belehajszoljuk egy permanens áremelésbe a távhőszolgáltatókat. Ezért ismételten kérjük a kormánypárti képviselőket, hogy utasítsák el ezt a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Nem gondolom, hogy most meg kellene adni a kormánynak a válaszadás lehetőségét, erre majd a parlamentben módot keresünk.
Engedjék meg, hogy néhány gondolattal összefoglaljam az elhangzottakat. 2005-ben fogadta el a Magyar Országgyűlés a távhőszolgáltatásról szóló törvényt. Akkor hatalmas vita volt arról, hogy mely irányba menjünk, és sajnos nem az az ág győzött, amelyik a mérhetőséget helyezte előtérbe, hanem egy erősen önkormányzati lobbi, és gyakorlatilag az önkormányzatok jogosítványait erősítette meg az Országgyűlés. Mára beigazolódott, hogy ez a döntés nem volt szerencsés és ez a törvénynek egy gyenge pontja lett.
Rendkívüli felelősséggel kell ebben a kérdésben dönteni, mivel ez közel 2 millió embert érint, befolyásolja a közérzetét, a gondolkodását és az anyagi helyzetét. A legnagyobb erőfeszítéssel sem mondhatnánk, hogy ez a törvényjavaslat a címének megfelel, amely a távhőszolgáltatás versenyképességéről szól. Tudjuk, hogy ez nem egy szépségdíjas törvényjavaslat, és hogy mit akarunk ezzel megoldani. Egy rendkívüli helyzetet. A lakosságot csapásszerűen érné, ha a távfűtés területén a szükséges lépéseket nem lépnénk meg. A forrást biztosítani kell. Nagyon tisztelem a szakmai szervezeteket, hisz mindannyian tételesen leírták a levelükben, hogy ezt fontosnak tartják, és hogy ezen belül mit szeretnének korrigálni.
Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, megjegyzem, jó beszólás volt, hogy a sherwoodi erdőt annak idején eladták. Emlékeim szerint azonban egy jelentős darabot, ahol most rejtőzködni lehetne, önök adtak el, képviselőtársaim. De ezt csak úgy mellékesen mondom, ez csak egy kiszólás a részemről és nem kell vele foglalkozni.
Szeretnék mondani néhány adatot azért, hogy lássuk, mivel rendelkezünk. A 2000. évi adatokat, az adózás előtti eredményt - az alapanyagárak azóta történt emelkedését és ennek az eredményre gyakorolt hatását figyelembe - nyugodtan meg lehet emelni átlagosan 20 százalékkal, mivel ebben az évben az adózás előtti eredmény vélhetően ilyen mértékben nő. Most a 2007-es adatokról beszélek. Az erőműveknél az adózás előtti eredmény 46 milliárd forint. A villamos energia területén 65 milliárd forint volt az adózás előtti nyereség, sőt ha a veszteséget leszámolom, 68 milliárd forint. Az energiaellátóknál - akiket érint a törvény felsorolása, ami természetesen változhat - 348 milliárd forint volt az adózás előtti eredmény. Ha a kettőt összeadom, azt látom, hogy 417 milliárd forint volt tavaly a nyereség. Erre tessék rátenni 15-20 százalékot az áremelések miatt. De tudni kell, hogy csak ennyi, semmivel nem több képződik ezen az ágon.
Ha a Robin Hood-adó így megy végig a parlamenten, az több mint 33 milliárd külön sávot jelent ezen a pályán. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy ezt mindenképpen kalibrálják és jegyezzék meg, hogy erről szól a történet, és csak két évről van szó. Nem egyedi és különleges dologról van szó, az elszegényedett Ausztriában ebben az évben vezették be, ezt megelőzően pedig Olaszországban vezették be ugyanezt a típusú adókulcsot ugyanebben a formában.
Azt kérem a szakmai szervezetektől, ha van olyan módosító javaslatuk, amit fontosnak tartanak, azt péntekig juttassák el hozzánk. Most nem tudom megmondani, hogy ennek az általános vitája a parlamentben hétfőn vagy kedden lesz-e, de azon a napon nekünk le kell adni a módosító javaslatokat. A módosító javaslatokat csoportosítani fogjuk és az energiabizottságon belül a megfelelő szakmai keretek között kezeljük őket.
Ismételten mondom, hogy ez nem egy szépségdíjas törvényjavaslat, nem arról szól, hogy lehet díjakat nyerni a törvényalkotásban, hanem ennek funkcionális feladata van.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Mindezek után kérdezem, hogy a korrekciókkal együtt ki tartja általános vitára alkalmasnak az előterjesztést. (15) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (13) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság az előterjesztést 15 igen szavazattal, 13 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartja.
Javaslom, hogy a többségi véleményt Szanyi Tibor képviselő úr, a kisebbségi véleményt pedig Molnár Béla képviselő úr ismertesse a plenáris ülésen. Ki ért ezzel egyet? (Egyhangú.) Köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmiadó- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvényjavaslat (T/6289. szám) (Általános vita)
Következő napirendi pontunk az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmiadó- és jövedékiadó-mentességéről szóló T/6289. számú törvényjavaslat. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm Magony Krisztina osztályvezető asszonyt és kérem, hogy tegye meg szóbeli kiegészítését.
Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
MAGONY KRISZTINA osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat a 2007/74/EK tanácsi irányelv jogharmonizációs célú átültetését célozza. A szabályozási technika megváltoztatását az alapul szolgáló közösségi szabályok megváltozása okozta. Míg eddig a vámmentességi rendelet szabályozta, hogy milyen feltételek mellett hozható be vámmentesen a termék és elegendő volt visszautalni az adózási szabályokban a vámszabályokra, most a vámmentességi rendeletből kikerültek ezek a szabályok és visszautalnak az egyes nemzeti adójogszabályokra. Tulajdonképpen ez az alapja ennek a törvényjavaslatnak, amelynek december 1-jétől kell hatályba lépnie.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Köszönjük a tájékoztatást.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ki ért egyet a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztés általános vitára való alkalmasságát.
A bizottság nem kíván előadót állítani.
Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényjavaslat (T/5883. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
4. napirendi pontunk az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló T/5883. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. Köszöntöm Kis Norbert főosztályvezető urat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről. A 2008. szeptember 25-i keltezésű ajánlásból dolgozunk.
Az ajánlás 1. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 2. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 1. § (5) bekezdése felvezető szövegének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 1. §-át új (6)-(7) bekezdésekkel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 2. § d) bekezdése da) albekezdése 3. pontjának elhagyását, g) pontjának módosítását és h) pontjának elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 5. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 2. § i) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 6. pontjában Czerván György és Font Sándor a törvényjavaslat 2. § k) pontjának elhagyását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 7. pontjában - amely összefügg a 13. és 15. ajánlási pontokkal - Velkey Gábor a törvényjavaslat 2. §-át új m) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 8. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 3. § (1) és (4) bekezdéseinek elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 9. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 3. § (5) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 10. pontjában - amely összefügg a 22. ajánlási ponttal - Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 3. § (6) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 11. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 5. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 12. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 5. § (3)-(4) bekezdéseinek elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 14. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 6. § (1) bekezdése a)-b) pontjainak módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 16. pontjában Járvás István és Font Sándor a törvényjavaslat 6. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 17. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 6. § (2) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 18. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 7. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 19. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 7. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 20. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 7. § (4) bekezdése felvezető szövegének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 21. pontjában Bodó Imre a törvényjavaslat 10. §-ának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 23. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 10. §-át új (2)-(4) bekezdésekkel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 24. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 11. §-át megelőző címének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 25. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 11. § (1) bekezdését új e) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 26. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 11. §-át új (4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 27. pontjában - amely összefügg a 28. ajánlási ponttal - Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 11. §-át új (4) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 29. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 12. §-át új (4) bekezdéssel javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 30. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 13. § (1) és (4) bekezdéseinek elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 31. pontjában Velkey Gábor a törvényjavaslat 13. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 32. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 13. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 33. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 15. § (2) bekezdését új c) ponttal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 34. pontjában Velkey Gábor a törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése a) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 35. pontjában Velkey Gábor a törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése a) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 36. pontjában Járvás István és Font Sándor a törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése a) pontjának és (4) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 37. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése c) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 38. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése d) pontjának módosítását és új e) ponttal történő kiegészítését javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 39. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 15. § (4) bekezdésének elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 40. pontjában Járvás István és Font Sándor a törvényjavaslat 16. §-ának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 41. pontjában Vincze László a törvényjavaslatot új 17. §-sal javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 42. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 17. §-át új (2) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 43. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 18. § (4) bekezdése felvezető szövegének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 44. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 18. § (4) bekezdésének módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 45. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 18. § (4)-(5) bekezdései felvezető szövegeinek módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 46. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 18-19. §-ainak és az azt megelőző címnek az elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 47. pontjában Jakab István a törvényjavaslat 20. § (1) bekezdésének módosítását és (2) bekezdésének elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 48. pontjában dr. Turi-Kovács Béla, Kékkői Zoltán és Vincze László a törvényjavaslat 20. § (1) bekezdése módosítását, valamint azzal összefüggésben határidők módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 49. pontjában Jakab István a törvényjavaslat 21. § (1) bekezdésének módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 50. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 21. § (2) bekezdése a) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 51. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 21. § (2) bekezdése k) pontjának módosítását javasolják. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 52. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 21. § (2) bekezdése f) pontjának módosítását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 53. pontjában Herbály Imre és képviselőtársai a törvényjavaslat 21. § (2) bekezdését új p)-t) pontokkal javasolják kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 54. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 22. §-át új (2) bekezdéssel - a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény IV. fejezetét új 36. §-sal - javasolja kiegészíteni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 55. pontjában Örvendi László a törvényjavaslat 24. §-ának és az azt megelőző címnek az elhagyását javasolja. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Köszönjük szépen főosztályvezető úr segítségét.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Bejelentem, hogy az EU integrációs munkájára vonatkozó stratégiai javaslatait elküldte a Ház elnök asszonya, amit kiadok az EU albizottságnak, de bárki beletekinthet.
Hasonlóképpen kijelölték a Gazdasági és informatikai bizottságot, hogy készítsen véleményt az EU-ügyek bizottsága által 2008. szeptember 23-án egyeztetési eljárás alá vont tervezetekről. Ez különösen a nehézgépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szól. Akinek ez felkelti az érdeklődését, az nézze meg a gazdasági bizottság irodájában. Nem tervezem, hogy a gazdasági bizottság elé hozzam.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy több januári-februári állásfoglalás is megjelent és számtalan energetikai dologban kérik a véleményünket. Nem tudjuk napirendre venni ezeket, mert egyrészt nincs akkora kapacitásunk, hogy egy hét alatt elrendezzük, másrészt ezek a témák túl nagy léptékűek, nem beszélve arról, hogy azóta megjelentek újabb állásfoglalások is, tehát aktualitásukat is vesztették.
Vas János képviselőtársunk azt kérte, mentsük fel az informatikai és közbeszerzési albizottsági tagságából, mert egyéb más fontos megbízatást kapott, a sport- és turisztikai bizottság alelnökének javasolták. Tudomásul vesszük.
Van-e még valakinek bejelentenivalója?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tájékoztatom a bizottságot, hogy tegnap a Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi tevékenységéről és a közbeszerzési törvény teljesüléséről szóló vitában mind Göndör István képviselőtársammal együtt - aki a bizottság véleményét ismertette - külön nyomatékkal hangot adtunk annak, hogy a gazdasági bizottság élő kapcsolatot tart fenn a Közbeszerzések Tanácsával. A Közbeszerzések Tanácsának az elnöke is jelezte expozéjában, hogy igazából a gazdasági bizottsággal van kapcsolatuk, hisz albizottsági szinten csak ez a bizottság foglalkozik a témával. Azt is jeleztük, illő lenne megvizsgálni azt a tényt, hogy nem a gazdasági bizottság a főbizottság ebben a témában, ráadásul a közbeszerzéseknek alapvetően nem a költségvetés bevételi oldalát kellene szolgálniuk, hanem kimondottan a gazdaság fejlesztését kellene célul kitűzni. Ebből a szempontból sincs ez jó helyen.
ELNÖK: Latorcai Jánosnak ebben teljesen igaza van. Az utóbbi hetekben észrevételeztük, hogy azon törvények esetében, amelyek tekintetében nekünk vannak albizottságaink, mi speciális felkészültséggel rendelkezünk. Épp a minisztériumok sajátos újszerű felosztása alapján a Ház ezt nehezen tudja lekövetni. Oda kell figyelnünk a jövőben arra, hogy ezek a törvények ide kerüljenek. Vagy feltesszük a kezünket és azt mondjuk, lazítunk, szórakozzon velük a költségvetési bizottság. Mint láttátok, a távhőszolgáltatásról szóló törvénynek nem mi vagyunk a főbizottsága, hanem a költségvetési bizottság, de a szakmai meg egyéb oldalt természetesen mi álljuk. Ez így nem jó. Tervezem, hogy a ház illetékesével ezen a héten leülök ebben az ügyben, hogy most már kapják össze magukat. Ha akarják, mi egy nagyon kellemes és jó bizottság tudunk lenni, nem fogunk belemenni a szakmai kérdésekbe, hanem körbekiránduljuk az egész országot és egyéb dolgokat csinálunk, nem pedig szakmai munkát végzünk. Mi azonban ezt nem akarjuk.
Köszönöm szépen a részvételt. Az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc