GIB-32/2008.
(GIB-114/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. október 15-én, szerdán 09.00 órakor
az Országház főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről *
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2007. évi működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról szóló jelentés (J/6221. szám) (Általános vita), az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés (J/6127. szám) (Általános vita) *
Prof. dr. Nagy János szóbeli kiegészítője *
Dr. Borbély Attila szóbeli kiegészítője *
Dr. Podonyi László szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Prof. dr. Nagy János válaszai *
Dr. Borbély Attila válaszai *
Dr. Podonyi László (ÁSZ) válaszadása *
Vélemények *
Szavazás *
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2879. szám) (Káli Sándor (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Tompa Sándor szóbeli kiegészítője *
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) (Általános vita) *
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVM) szóbeli bevezetője *
Kérdések, vélemények *
Szavazás *
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6513. szám) (Általános vita) *
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője *
Szavazás *
Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényjavaslat (T/6289. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat (T/6443. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyebek *
1. a) A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2007. évi működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról szóló jelentés (J/6221. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés (J/6127. szám) (Általános vita)
c) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ellenőrző bizottsága elnökének beszámolója. Előadók: dr. Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék képviselője, dr. Borbély Attila, a MNV Zrt. Ellenőrző bizottság elnöke
2. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2879. szám) (Káli Sándor (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Általános vita)
3. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
4. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) (Általános vita)
5. A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXVI. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6513. szám) (Általános vita)
6. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló törvényjavaslat (T/6289. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
7. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
8. A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat (T/6443. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
9. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Latorcai János (KDNP) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Koszorús László (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Püski András (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) megérkezéséig Nagy Sándornak (Fidesz)
Prof. dr. Nagy János, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke
Dr. Podonyi László osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Borbély Attila elnök (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.- ellenőrző bizottság)
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Árvai Csaba főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 08 perc)
Elnöki bevezető, szavazás a napirendről
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! A bizottsági ülést megnyitom, a jelenléti ív szerint a bizottság határozatképes. Képviselőtársaim előzetesen megkapták a kétszer módosított napirendet. De hát ilyen időket élünk, amikor gyorsan pörögnek az élet által diktált kérdések. Az első menetben kiküldött napirendi pontból a két utolsónál változás következett be. A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot, mivel az Országgyűlés plenáris ülése úgy döntött, hogy péntekig lehet leadni módosító indítványt, hétfőn fogjuk tárgyalni. A 10-est, mert aktualitását vesztette, levettük a tárgyalandók sorából. Aki egyetért ezzel, az így módosított napirenddel, kérem szavazzon. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2007. évi működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról szóló jelentés általános vitája és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés általános vitája. Bizottsági ülésen felmerült egy nyílt beszélgetésnél, hogy indokolt és szükségszerű egy ilyen tájékoztató. Ellenzéki képviselőtársaink vetették fel annak a szükségességét, hogy a megváltozott körülmények között dolgozó Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsról szeretnénk egy beszámolót hallani. Az írásos beszámolót mindenki megkapta. Ezért felkérem Nagy János urat, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökét, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítését és utána kérem a többi jelzett előadó véleményét. A szóbeli kiegészítésre 30 percet szánunk. Tessék!
Prof. dr. Nagy János szóbeli kiegészítője
Prof. dr. NAGY JÁNOS (Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács): Tisztelt Gazdasági Bizottság! Őszintén köszönjük, hogy lehetőséget kaptunk a fél év során egy beszámolóra, tájékoztatóra. Annak idején a meghallgatásra visszaemlékezve említettünk néhány olyan elképzelést, feladatot, amelyet mint új szervezet és testület szeretnénk megvalósítani. A végén néhány mondatban erre szeretnék visszatérni. Úgy készültünk az idővel való gazdálkodás miatt, hogy írásos vázlatot készítettünk, azt remélem, mindenki megkapta. Ezért inkább csak néhány konkrét kiegészítést szeretnék ezekhez a snittekhez mondani.
Mindjárt kezdeném az elsővel. Azt gondoltam, hogy akkor lesz a leghatékonyabb, ha a törvény hatálybalépése, a tanács megalakulása kezdetétől december 31-ig próbáltunk összefoglaló jelentést adni és 2008. január 1-jétől pedig napjainkig néhány nagyon szemléletes adatot, számot, értékelést is adni. Azért fontos megemlíteni a törvény hatálybalépésének időpontját, szeptember 25-ét és a Tanács tagjainak október 15-i kinevezését, valamint a 16-i alakuló ülést, mert ez magával hozta, hogy több, mint két hónapot csúszott a törvény elfogadása. A tanács nyilván 2007-re egy adott helyzetbe került, ezt nem részletezném, nyilvánvaló viszont, ahogy megalakult, egyből el kellett kezdeni azt az integrációs tevékenységet, amely a három szervezet jó előkészítését előidézhette és végül talán meg is valósíthatta. Ez azt jelentette, hogy nemcsak a 2007. évi gazdálkodásba nem lehetett már tervszerűen beleszólni, hanem ismerve a tervezés menetét, úgy éljük meg, hogy a 2008-as év is egy átmeneti év a vagyongazdálkodás szempontjából és megpróbáljuk ezeket a tapasztalatokat most a 2009-es év tervezésénél figyelembe venni.
Itt csak arra utalnék, a három jogelőd szervezetnek a működésével kapcsolatban, hogy a hatékonyságát alapvetően meghatározó feladatokat és az ezzel kapcsolatos pénzügyi terveket már az elmúlt évben erre az évre csak egy összesítésben tudta az Országgyűlés pl. a költségvetési törvényben elfogadni. Szerintem helyes volt az a Nemzeti Vagyontanácsi döntés, hogy a jogelőd szervezetek élve a törvényes joggal ellátták azt a sok-sok teendőt, ami december 31-ig fontos volt. Ezzel együtt a Tanács elé kerültek a legfontosabb kiemelkedő döntéseket előkészítő határozatok. 279 határozatot hozott a Tanács december 31-ig.
Még egyszer szeretném megismételni, de már csak röviden, hogy a törvény szerint december 31-ig lehetőség volt az elődszervezetek működtetésére, ugyanakkor január 1-jétől az integrált szervezet működött.
Talán annyit kellene még megemlíteni, hiszen elég sok nehézség adódott, hogy a költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő társaságokat, annak minden feladatát, felelősségét - mivel a Tanács úgy döntött, hogy az ÁPV Zrt. volt a három szervezet közül a leginkább felkészült, ezért - az ÁPV Zrt. látta el. Természetesen a döntéseket a Tanács hozta.
Nagyon röviden csak néhány szót a Tanács hatáskörébe tartozó társasági porfoliónak a jellemzőiről. A képviselő urak tudják, hogy nem minden állami társaság tartozik a Tanácshoz, erről törvény rendelkezik. A vagyontörvény mellékletéből 48 tartós állami tulajdonú társaság van és 344 társaság részesedése tartozik a Tanácshoz, ebből 254 többségi. 51 részesedés került vagyonkezelésbe. Amit talán meg kellene mondani, hogy jelentős, 1061-1062 milliárd forint a saját tőkéje, ami a Vagyontanács hatáskörébe tartozik. Szeretnék csak nagyon röviden szólni a január 1-je után 2008. október 10-ig terjedő időszakról. 630 darab határozatot hozott a tanács, az MNV Zrt. több, mint féléves működésének a tapasztalatait összegezte a tanács, átfogóan felülvizsgálta az SZMSZ-t és ebben döntéseket hozott, erről még szeretnék szólni.
A módosításnak több lényeges pontja van. Néhányat említenék csak. A Tanács hatáskörébe 250 millió helyett 500 millió forint tartozik, és további jelentős változás, hogy jelenleg a vezérigazgatóhoz telepített hatáskörök alacsonyabb döntési szintre kerültek. Ez a mindennapi munkát, ügyintézést, határozatok előkészítését lényegesen fogja javítani. Az SZMSZ módosítása egy nagyon széles körű vizsgálat alapján történt. A Tanács tagjaiból alakult bizottság. A Tanács tagjai úgy találták, konkrét elemzések alapján, a három szervezet egészét átvilágítva, most már egységes integrált szervezetként, hogy elsőre túlságosan centralizált, lassú a döntési mechanizmus. Megjegyzem, hogy persze van részben magyarázat, amiatt, hogy három eltérő szervezet került integrálásra. Itt annak idején visszautalnék a meghallgatásra, erről beszéltünk, hogy ez egy nagy kihívás. Én úgy gondolom, hogy elég jól haladt ez az integráció. Természetesen úgy gondolom, mindenki - a szakszerűséget figyelembe véve - maradjon a saját portfoliójánál, de az ügyek egy része több portfoliót is érint és ezekben nagyon hatékony együttműködést követelünk meg.
Természetesen a hatásköröket is lehetett pontosítani és az integráció lényege, hogy a párhuzamos tevékenységeket igyekeztünk megszüntetni és ezt rögzíteni az új SZMSZ-módosításba.
Az első perctől kezdve úgy gondoltam, hogy gazdasági vezérigazgató-helyettesi poszt szükséges, most jelenleg gazdasági igazgató végzi az ellenjegyzést, az új SZMSZ - gondolom - a napokban fog megjelenni a módosítással, és reméljük, hogy nyílt pályázattal betöltjük a gazdasági vezérigazgató-helyettesi funkciót, és ez nagyban segíti majd a szervezet munkáját.
Le van írva, hogy a változások elsősorban a döntéshozatallal kapcsolatosak, nagyon sok itt maradt 2007-ről és azt megelőző időszakokból. Nagyon nagy számokat lehetne mondani, azt kell mondanom, hogy lényeges előrehaladás van. Hogy mennyire érzékelhető ez a szakmai közéletben, azt gondolom, hogy csak részben.
Az biztos, hogy a szervezet működése és annak ellenőrzése sokkal hatékonyabb és ennek a működésben is meg kell nyilvánulnia.
Nagyon nagy feladat volt, erről is beszéltünk, hogy az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, az elidegenítéssel kapcsolatos középtávú stratégiai tervet a Tanács elfogadta július 9-én, ezt terjesztettük a kormány elé megismertetésre. Jóváhagyás nem szükséges ebben, legalábbis a törvény szó szerinti szövege szerint, azonban meg kell ismernie a kormánynak a Tanács stratégiáját. Azt követően szeretnénk ezt nyilvánosságra hozni, sajtótájékoztatót természetesen tartottunk a tanácsülést követően azonnal.
A Tanács a stratégia kialakítása során elsődleges célként fogalmazta meg az új egységes, állami vagyongazdálkodási rendszer kialakítását, természetesen a törvénnyel összhangban és a hatékonyabb vagyonkezelést, amit úgy szeretnénk, hogy ha eredményesen számokban mérhetően is megmutatkozna és ezt be is mutatjuk. Egyet említenék, ami nagy vitát váltott ki a felsőoktatási intézményekben, egyetemeken. Az egyetemeknek van lehetőségük a felsőoktatási törvény módosítása után egyedül saját cégeket alapítani, azonban a módosítást megelőző időszakban létrehozott cégek állami tulajdonban vannak, ezeknek a vagyonkezelését a tanács átadta az egyetemeknek. Még hátra van a kisebbségi egyetemi, főiskolai cégek sorsa, arról december 31-ig kell döntést hozni.
Egy rövid táblázatban szerettük volna bemutatni a 2008. évi előirányzatot. Még egyszer említeném, hogy a 2008. évi tervek nem készülhettek azzal a szabadságfokkal, mintha a törvény sokkal hamarabb kerül elfogadásra, tehát összesen két hónap volt rá. Ugyanakkor ezek a tervek - úgy érzem, hogy - megalapozottak és a 2008 szeptemberig befolyt bevétel mutatja, akár az értékesítési bevétel, akár az egyéb tárgyi eszközök, bérleti, vagyonkezelői díjak, hogy összességében a 2008 évi tervek meg fogják haladni az előirányzatot jelentősen. Szerettük volna úgy is a cégeket bemutatni, hogy nyereséges és veszteséges cégek és hogy ez milyen egyenleget fog mutatni várhatóan 2008 zárásában. Itt egy szép oszlopban mutatjuk be. Ezt külön nem kommentálnám.
Szeretnék viszont szólni a "rábízott" vagyon alakulásáról 2008-ban. Itt néhányat tudnék kiemelni. Jelentős lesz az eredménye a Magyar Postának, én azt gondolom, hogy ez egyszerű, nyilván megvan a saját oka, ugyanakkor a jövőre nézve a szabályozás és az egyéb feladatok még hátra vannak, szerintem nem megismételhető. A Ritter-csoport maradt váratlanul alatta a terveknek, de tudjuk, hogy külföldi befektetései nem valósultak meg. A Szerencsejáték Zrt. nagyon eredményes volt. 2009-re szeretnénk a 77-es szám alatti profitorientált, többségi tulajdonú cégkört kiemelni, növelni a hatékonyságát. A Volán-csoport példája és számai mutatják, azzal együtt, hogy ez most csökkenő, azonban a kihívás jelen van, a szabályozás, a szervezés, a vagyon és a cégek működtetése a legnagyobb kihívás a jövőre nézve.
Az Állami Számvevőszék vizsgálta a Tanács és az MNV Zrt. munkáját, elsősorban az elmúlt évit. Szeretném azt mondani, hogy az ÁSZ rendkívül hatékonyan, részletesen, folyamatosan, ütemterv szerint vizsgálja jó együttműködésben az egész szervezetet. Egy fél mondat erejéig jegyzem meg, hogy természetesen a szakmai részletekben van nézetkülönbség, de alapvetően korrekt szakmailag és rendben van az ellenőrzés és ezt kölcsönösen tiszteletben tartjuk.
Az ÁSZ a jelentésében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének két penzumot írt elő. Az egyik, hogy alkossa meg az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos tanácsi feladatok közé tartozó középtávú stratégiát és terjessze a kormány elé. Július 9-én a 473. számú határozatával a Tanács elfogadta. Nem kis munka volt egy középtávú stratégia elkészítése, ennek várható hamarosan a közzététele. A másik ilyen ÁSZ-feladat-előírás volt az elnök számára, hogy gondoskodjon az MNV Zrt. működési szabályzatainak felülvizsgálatáról, elkészítéséről, saját határozatai betartásáról és betartatásáról. Az SZMSZ felülvizsgálata nagyon részletesen, nagyon alaposan történt a Tanács koordinálásával. Szeptember 10-én fogadta el az SZMSZ-módosítást a Tanács, napokon belül várható a Közlönyben való megjelenése.
Végezetül szeretném azt megemlíteni, hogy az ellenőrző bizottság rendkívüli figyelemmel kíséri a Tanács és a szervezet munkáját, mondhatnám azt, hogy napi szinten. Hetente ülésezik a Tanács, minden ülésen részt vesz az ellenőrző bizottság elnöke. Azért nem merem mondani, hogy a Tanács munkája jeles, mert most következik az ellenőrző bizottság és az ÁSZ képviselőinek a tájékoztatója. Én a Tanács munkáját őszintén tudom 4/5-re minősíteni. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes. Az MNV Zrt. munkáját elismerve, az integrációs feladatok hallatlan nehézségét és a rengeteg korábbi és 2007-es ügyet én csak 4-esre tudnám minősíteni. De természetesen ez visszahat a Tanács minősítésére is. Hiszen a Tanácsnak a felelőssége, hogy az MNV Zrt. hatékonyabban működjön, lássa el a törvényadta feladatait.
Azt gondolom, hogy mind a stratégia elkészítése, mind az SZMSZ módosítása és ennek kapcsán a tanácsülések után hetente kiadott sajtótájékoztató és nem régen egy vidéki tanácsülésen a sajtónyilvános beszélgetés kapcsán, sőt az SZMSZ elfogadását követően szintén sajtótájékoztatót adtunk, remélem, hogy javult a vagyongazdálkodásnak a társadalmi ismertsége és csak remélni merem, hogy majd elismertsége is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Különösen a minősítéseit, az osztályzatait. Az ellenőrző bizottság elnökének adnám meg a szót.
Dr. Borbély Attila szóbeli kiegészítője
Dr. Borbély Attila (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Én nagyjából ott folytatnám, ahol a Vagyontanács elnöke abbahagyta. Egy kicsit persze történelmileg visszatekintve. Megjegyezném, hogy az ellenőrző bizottság alakuló ülése 2007. november 29-én történt, az elnök és a tagok kinevezése pedig egy időben a Vagyontanács elnökének és tagjainak kinevezésével 2007. október 15-én. A november 29-i alakuló ülésünkön elfogadtuk az ügyrendet és ebben az időszakban egy párhuzamos működés volt a még létező ÁPV Zrt. és a már megalakult, de még operatívan nem működő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellenőrzési tevékenységét illetően, tehát párhuzamosan működött az ÁPV Rt. Felügyelő Bizottsága és az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottsága. A tagok összetétele majdnem kétharmadában azonos volt, ez jelezte számunkra azt a bizalmat, amelyet kaptunk mind önöktől, a Gazdasági bizottságtól, mind az Országgyűlés más bizottságaitól és egyben jelezte azt a kontinuitást is, ami egy szervezetátalakítás folyamán az ellenőrzés szempontjából lényeges és fontos volt.
A kiosztott anyagokban önök láthatják azt, hogy az ellenőrző bizottság tagjainak összetétele milyen. A törvény értelmében a 11 tagú ellenőrző bizottság tagjai között valamennyi parlamenti párt frakciójának van egy-egy képviselője, a munkaadók és munkavállalók országos szervezeteinek egy-egy jelöltje, három kormányképviselő és az elnököt az ÁSZ elnöke jelölte a parlamenti bizottságok támogatását követően. Ez a 11 tagú bizottság kicsit sportos hasonlattal élve egy focipályára behelyezve került bemutatásra, fényképekkel együtt ott van. Nagyjából mindenki abban a pozícióban van a labdarúgópályán, amelyik oldal delegálta az ellenőrző bizottságba.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tevékenységét és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenységét is ellenőrzi az ellenőrző bizottság, hiszen a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jogkörében eljárva úgy működik, mint egy vállalat igazgatósága. E tekintetben az ellenőrző bizottság pedig úgy működik a törvény értelmében is, mint egy vállalat klasszikus felügyelő bizottsága. A különbség annyi, hogy az ellenőrző bizottság valójában egy társadalmi kontrollt jelenít meg és testesít meg éppen összetételéből és jogosítványaiból adódóan. Talán nagyképűen úgy is lehetne mondani, hogy úgy dolgozik mint egy kis parlament, de azért messze nem tudjuk megközelíteni azt a munkát, amelyet az Országgyűlés végez és nem is kívánnánk ilyen vonatkozásban konkurencia lenni. Inkább csak annyi, hogy leképeznénk azt az összetételt, ami a Magyar Országgyűlésben megvan. Elsősorban és legfontosabban a színvonalas szakmai munkára helyezzük a hangsúlyt, mindenképpen megtartva a függetlenséget, a törvényességet, a folyamatosságot és a transzparenciát, és emellett hangsúlyozottan szeretnénk érvényesíteni a munkánkban a társadalmi kontrollt. Ebből adódóan arra is törekszünk és ez mindeddig - nyugodtan és őszintén elmondhatom - sikerült, hogy a politikát hagyjuk kívül az ajtón, amikor az ellenőrző bizottság ülésezik, szigorúan szakmai érvek alapján minősít, szakmai érvek alapján ellenőriz, hozza meg határozatait és e tekintetben valamennyi parlamenti párt frakciójának a delegáltja a szakmaiságot helyezi előtérbe. Ennek szellemében az eddig meghozott 70 határozatunk közül mindössze ötben volt ellenszavazat. Igyekeztünk arra törekedni, hogy érleljük ki a vitát úgy, hogy lehetőleg konszenzus szülessen és a szakmai megállapítások, teljesen mindegy, hogy melyik oldalról nézzük, korrektek és a lehető legmegfelelőbbek legyenek minden vonatkozásban.
A kapcsolatrendszerünk meglehetősen széles, a Tanáccsal a kezdetek óta rendezett, én magam részt veszek valamennyi tanácsülésen, illetve a Tanács képviselője és az MNV Zrt. vezető tisztségviselői állandó meghívottai az ellenőrző bizottság üléseinek. Az ellenőrző bizottság havonta egyszer ülésezik, illetve, ha szükség van rá, természetesen bármikor rendkívüli ülést is összehívhatunk. A szakmai szervezettel az MNV vonatkozásában napi munkakapcsolat van, működik az ellenőrző bizottság munkáját segítő és támogató ellenőrzési igazgatóság a szervezeten belül, amely a szervezet többi egységeivel az ellenőrzés szempontjából rendszeres napi munkakapcsolatot tart. A részvényesi jogok gyakorlója jelen esetben - a pénzügyminiszter vonatkozásában is - azt tudom mondani, hogy az ellenőrző bizottságnak szükség szerinti kapcsolata van, ha és amennyiben olyan jelzés születik az ellenőrző bizottság részéről, amelyet a részvényesi jogok gyakorlója számára meg kell tennünk, akkor ezt mi megtesszük, ellenőrzési határozatban, illetve írásos levélben. Ilyenre az elmúlt félév során is került sor, amikor problémákat jeleztünk pénzügyminiszter úrnak mint a részvényesi jogok gyakorlójának, aki egyben a közgyűlést személyesíti meg ebben a vállalati hierarchiában.
Az Állami Számvevőszékkel rendkívül jó kapcsolatunk van, mi úgy fogjuk fel a tevékenységünket egy kicsit, mint az Állami Számvevőszék meghosszabbított karja. Nem kell és nem szükségszerű az, hogy mindig azonos nézőponton legyünk, hiszen mások a vizsgálati módszereink, eszközeink és lehetőségeink, de egy biztos, hogy a törvényesség és a transzparencia szempontjából teljes mértékig szinkronban vagyunk és a napi munkában is igyekszünk ennek megfelelően dolgozni.
A parlamenti bizottságok vonatkozásában bármikor szükség és igény szerint a bizottságok rendelkezésére állunk mind a tájékoztatás, mind a kooperáció szempontjából. A tömegkommunikáció vonatkozásában az ellenőrző bizottság igyekszik rendkívül mértéktartó lenni, a személyes megítélésem az, hogy egy ellenőrző testület, egy felügyelő bizottság, egy ellenőrző bizottság akkor dolgozik jól és hatékonyan, ha nem beszélnek róla és szeretnénk is ehhez tartani magunkat a jövőben is.
A fő feladataink között mindenképpen a tulajdonosi ellenőrzés keretei képezik az alapvető tevékenységet mind a Gt.-ből, mind pedig a vagyontörvényből eredő feladataink, illetve a részvényesi jogok gyakorlója és a MNV részéről történő feladatoknak a jogszerű végrehajtását vizsgáljuk és nagyon hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy nem tudjuk és nem is kívánjuk az Állami Számvevőszék szerepét átvenni. Tehát mi a tulajdonosi, részvényesi jogok gyakorlója döntéseinek a politikai milyenségét nem vizsgálhatjuk, nem is feladatunk, nem is szerepünk, azt viszont kötelességünk vizsgálni, hogy akár a kormány, akár a részvényesi jogok gyakorlója döntéseinek végrehajtása megfelelően történt-e és e tekintetben ez konkrétan a feladatunkat is képezi.
A részvényesi jogok gyakorlója részére teszünk is indítványokat, eljárásokat is kezdeményezhetünk szükség szerint, ezt néha meg is tesszük, amikor úgy ítéljük meg, hogy ehhez a részvényesi jogok gyakorlójának személyes közreműködése szükséges. Segítjük az Állami Számvevőszék tevékenységét is és természetesen a működésünkről a törvény értelmében évente beszámolót készítünk mind a részvényesi jogok gyakorlója, mind az Állami Számvevőszék részére.
Az ellenőrző bizottság működésének szabályozottsága megfelelő, úgy ítéljük meg, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve az állami vagyonról szóló törvény megfelelő kereteket ad az ellenőrző bizottság működésének és megfelelő kompetenciákat is ahhoz, hogy ezt a transzparencia és a törvényesség feltételeinek alapján tudjuk végezni. Az MNV Zrt. által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata az ellenőrző bizottság és az MNV Zrt. ellenőrzési szabályzata kiegészíti ezeket a törvényi kereteket. Az elmúlt időszakban 2007-2008 vonatkozásában az ellenőrzéseink során feltártunk néhány olyan dolgot is, amely - úgy ítéljük meg, hogy - nem kellően került realizálásra vagy végrehajtásra. Ezt jeleztük mind a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökének, mind a részvényesi jogok gyakorlójának, illetve a jelentésünkben az Állami Számvevőszéknek is. Ezek közé tartozott az, hogy a vagyontörvényben 2007. december 31-ig előírt határidős feladatok nem minden vonatkozásban kerültek teljesítésre, MNV Zrt. és a jogelőd szervezetek, tehát a Kincstári Vagyonigazgatóság, a Nemzeti Földalap közötti átadás-átvétel technikai megoldásai nem minden esetben feleltek meg a kívánalmaknak. Itt kiemelném azt és visszautalnék elnök úr szavaira, hogy az ÁPV Zrt.-nél ez e tekintetben rendben volt.
A jogelőd szervezetek tevékenységét lezáró beszámoló és az MNV Zrt. nyitómérlege tekintetében is találtunk hiányosságokat, ezt szintén jeleztük a részvényesi jogok gyakorlójának és kértük a közreműködését ennek mielőbbi megszüntetésében.
És egy kritikus pont, a Bábolna Zrt. felszámolásához vezető körülmények vizsgálata. Folyamatosan vizsgáljuk Bábolnát, jelenleg is van lezáratlan vizsgálatunk és itt is tettünk több olyan megállapítást, amelyeket részben az Állami Számvevőszék, részben a részvényesi jogok gyakorlója részére jeleztünk kritikai éllel és azzal, hogy mindenképpen további vizsgálatot, adott esetben pedig felelősségre vonást is igényelhet.
Nagyon röviden ennyiben szerettem volna összefoglalni az eddigi tevékenységünket. Nem értékelném a munkánkat, ahogy elnök úr tette a Vagyontanács vonatkozásában. Semmiféle pont- és számérték, én ezt önökre bízom és megköszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Az ÁSZ véleményét kérjük.
Dr. Podonyi László szóbeli kiegészítője
Dr. Podonyi László (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Mintegy huszadik alkalommal végeztük el a törvényi felhatalmazás alapján a vagyonkezelő tevékenységének értékelését. A tavalyi évre vonatkozóan kettős volt a feladatunk, egyrészt az ÁPV Zrt. 2007. évi tevékenységének a vizsgálata, másrészt pedig a vagyontörvény által adott feladatoknak a adott időre vonatkozó végrehajtása. Itt hangsúlyozom, hogy a vagyontörvény átalakulásából, tehát adott feladatainak a vizsgálata a helyszíni ellenőrzés végéig tartott, tehát a tavaszig bekövetkezett eseményeket tudtuk vizsgálni. Az erről kapott képet a jelentésünkben még külön, a 2-es számú mellékletben részletesen is kifejtettük. Ennek a tényleges értékelését majd a most kezdődő felkészülésünkben, tehát a jövő év augusztusában benyújtott jelentésünkben tudjuk érdemben értékelni. Annyit kiemelhetünk mindenképpen, hogy közép, illetve hosszú távon mindenképpen úgy látjuk, hogy ennek a vagyontörvénynek pozitív hozadéka lehet, tehát a korábbi problémám, amikor a KVI, a hozzárendelt vagyon és egyéb alapok, tehát itt egymás közötti átadások eléggé követhetetlenek voltak, az egységes szervezet és az egységes szervezet mögött álló nagyobb anyagi és szakmai erő talán majd közép távon is lehetőséget biztosít arra, hogy ez a vagyontörvény betöltse a feladatát. Sokszor bíráltuk korábban is az ÁPV Zrt.-t, hogy milyen áron bizonyos részesedéseket nyilván, de összességében az ÁPV Zrt.-nek volt a legmegbízhatóbb a nyilvántartása, tehát végül is ő már eljutott odáig. Úgy gondoljuk, hogy itt a három vagyoncsoport egyesülése hosszú távon eredményt hozhat. Ezt mindenképpen úgy látjuk, pozitívan.
A mostani helyzetben - hangsúlyozom - részeredményeket látunk, de nem tartjuk megnyugtatónak. Én kiemelném azt, hogy ez mind technikai, mind rendszerrészen az egész vagyon nyilvántartásával nagyon kritikus. Nem egyszerű feladat megoldani egy három eltérő nyilvántartási rendszerben lévő vagyonelemnek a nyilvántartását, sajnos erre nem született megfelelő megoldás, mert sem az ÁPV Zrt., sem a KVI, sem a harmadik vagyonelem nyilvántartásának az új rendszerét nem látjuk megnyugtatónak. Sőt felhívnám a figyelmet, hogy úgy látjuk, hogy még a normál, saját vagyon működésének a könyvelése, nyilvántartása sem megnyugtató. Én itt szeretném felhívni a figyelmet a bizottság, illetve elnök úr részére is, hogy nagyobb energiát kellene fordítani ennek az egész számvitelnek és rendszer-nyilvántartásnak a fejlesztésére, mert ez az alapja az egésznek. Tudjuk, hogy hatalmas munkát végeztek, rengeteg probléma van, de úgy gondoljuk, hogy ez nincsen a helyén kezelve.
A másik probléma, hogy még a felelősségi viszonyok nem teljesen tisztázódtak az új vagyontörvény kapcsán, de úgy gondoljuk, hogy ahogy mi is javasoltuk, a vagyontörvény egyéves vagy másféléves működése utána meg kell nézni a problémákat. Hosszabb távon ez kiküszöbölhető. Itt több helyről is kaptunk erre visszajelzést, a pénzügyminiszter úr is jelezte, hogy a működés után felülvizsgálják ezeket a viszonyokat és hosszabb távon elképzelhető a vagyontörvény módosítása.
Mivel feladatunk volt az ÁPV Zrt. 2007. évi tevékenysége, csak néhány dolgot szeretnék kiemelni. Összességében a hozzárendelt vagyonnal való gazdálkodás megfelelő volt, azonban 2007 félévétől folytonossági hiány volt, nem volt igazgatósága az ÁPV Zrt.-nek, július 30-tól augusztus 9-ig, utána az új vagyontörvénnyel is elég komoly problémák voltak. Tehát a második félév eléggé átláthatatlan volt. Köszönhető ez annak is, hogy egy átállás volt az új vagyontörvényre. A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok jelentős eredményjavulást értek el, ezt itt szeretném kiemelni. Mint az ellenőrző bizottság elnökétől hallottuk, a Bábolna-csoporttal kapcsolatban tett komoly megállapításainkat nem követte felelősségre vonás. Itt sajnos úgy gondoljuk, hogy a Budapest Airport Zrt. vagyonkezelésének a korábbi hiányosságai is megmutatkoztak. A Malévnél sem látjuk teljesen megnyugtatónak a helyzetet. Kiemelném, hogy a Földhitel és Jelzálogbank értékesítése üzletileg nagyon sikeres volt, itt elsősorban a közvetlen értékesítés átláthatóságát kifogásoltuk. Ez egy államilag kezelt társaság volt és ez egy jó példa, hogy ebben az esetben az állam jó gazdája volt a befektetésnek.
Tudom, hogy nemsokára következik a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos téma, én csak annyit szeretnék jelezni, hogy állandó vita van az ügyvédi tevékenység alkalmazásáról. Itt korábban az ÁPV Zrt.-nél is volt, és most az MNV Zrt.-nél is. Én erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt a jövőben tisztázni kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót. Kinek van kérdése? Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívott Előadók! Amikor a nemzeti vagyontörvénynek a vitája zajlott a parlamentben, akkor az előterjesztők álláspontja szerint azért volt ennek a törvénytervezetnek a beterjesztésére és a törvény megalkotására szükség, hogy a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás hatékonysága javuljon, költségtakarékosabb legyen és egy nagyon fontos szempont került megfogalmazásra, az átláthatóság. Ezzel kapcsolatosan szeretnék kérdést feltenni. Azt itt hallottuk, hogy készültek záró és nyitó mérlegek. De az új vagyonkezelő a rá bízott nemzeti vagyont 2007. december 31-ével vagy 2008. január 1-jével teljes körűen nyilvántartásba vette. A számvevőszéki vizsgálat mit tudott megállapítani? Hogy teljes körűen nyilvántartásba vették-e a nemzeti vagyont.
Volt arra is említés, hogy elkészült az ÁPV Zrt. zárómérlege és az MNV Zrt. nyitómérlege. Amennyiben ez elkészült, akkor ez a nyilvánosság számára hozzáférhető-e, hogy össze lehessen vetni. Hiszen az átláthatóság nagyon fontos szempont volt a törvény elfogadásánál.
Elhangzott az is a Tanács elnökének kiegészítésében, hogy készült tanulmány, illetve stratégia is a nemzeti vagyonnal való hosszú távú gazdálkodás és a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozóan, de ez nem volt világos, hogy elfogadásra került-e vagy sem. Mert arról volt szó, hogy nem kell kormányzati megerősítés, de a kormány elé beterjesztésre került. Kellene ott egy fejbólintás. Hogyan állunk ezzel a kérdéssel? Mikor válik nyilvánossá ez a vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási stratégia? Hogy a nemzet vagyonának a tulajdonosait az alkotmány szellemének megfelelően úgymond az ország polgárai is láthassák, hogy a közösségi vagyonnal való hosszú távú gazdálkodás milyen stratégia mentén fog megvalósulni. A számvevőszéki vizsgálat során találkoztak-e ilyen jellegű stratégiával a vizsgálatot végzők és ha igen, akkor hogyan vélekednek ennek a stratégiának a nemzeti vagyon hatékonyabb, költségtakarékosabb gazdálkodását elősegítő voltáról?
Kérdésem a Tanács irányába: az MNV Zrt. megalakulását követően folytatódott-e a privatizáció? Amennyiben folytatódott, akkor erre vonatkozóan készült-e kimutatás és ha igen, akkor ezt a jelentést ismételten az átláthatóság érdekében nyilvánosságra hozzák-e, hozzáférhetővé válik-e, akár az ezzel kapcsolatosan tevékenykedő szakpolitikusok, akár az egyszerű érdeklődő állampolgárok számára?
És van egy elég kényes, aktuális kérdés is, amely érinti a Nemzeti Vagyonkezelő Tanácsot is. Említette elnök úr, hogy ez a stratégia, amely július 9-én került elfogadásra, a vagyonnal való hosszú távú gazdálkodás feltételeit tartalmazza. De ugyanezen időpontban a Nemzeti Vagyonkezelő igazgatója arról tájékoztatta az önkormányzatok egy részét, hogy jelenleg még folyamatban van a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás stratégiájának a kialakítása. Ez azért lényeges, mert jelenleg az öt regionális vízmű - hogy mondjam? összevonásának, privatizációjának, tőzsdére vitelének előkészítése folyik. Nem nagyon lehet tudni, mert ellentmondó nyilatkozatok fogalmazódnak meg mind az MNV Zrt. részéről, mind pedig a kormány részéről. Ez az öt regionális vízmű több, mint 700 településnek az egészséges ivóvízellátását biztosítja, ez 1,7 millió fogyasztót érint. Több, mint 300 település, önkormányzat közösen összefogva megigényelte az MNV Zrt.-nél a regionális vízművekben lévő állami részvények ingyenes tulajdonba adását. Azért is, mert az önkormányzati törvény a települési önkormányzatoknak kötelező feladatává teszi az ivóvíz-szolgáltatás biztosítását. És ez a felelősségükbe tartozik, ennek a felelősségnek szeretnének eleget tenni. Erre vonatkozóan jött az az MNV-válasz éppen június első felében, hogy nem tudnak erre vonatkozóan mit mondani az MNV részéről, mert még a vagyongazdálkodási stratégia kimunkálása ott áll. Akkor most van-e stratégia, amennyiben van, akkor mi az álláspontja az MNV-nek? Az önkormányzatok hozzájuthatnak-e ehhez a részvénycsomaghoz? Azért izgalmas a dolog, mert az MNV Zrt. rendszeresen havi két alkalommal összehívja az érintett regionális vízművek közgyűlését, rendkívüli közgyűlését, olyan jellegű meghívókkal, miszerint az adott vízmű alapszabályának minden pontra kiterjedő módosítása, ebben azért - az ember azt gondolja, hogy - benne van az összevonás jelenlegi forszírozása is, a cégvezető visszahívása, új cégvezető kinevezése, igazgatósági tagok visszahívása, felügyelő bizottsági tagok visszahívása, megválasztása. Azért fontos, hogy ez itt kijelentésre kerüljön, mert a kormány által delegált igazgatósági tagok nem támogatták az MNV Zrt. ezen kezdeményezését, nem hívták össze a rendkívüli közgyűléseket, ezzel kiváltották az MNV Zrt. rosszallását és tulajdonképpen arra következtet az ember, hogy azért van szükség a cégvezető és az igazgatósági felügyelő bizottsági tagok visszahívására, hogy oda megbízható emberek kerüljenek delegálásra, hogy az erőszakolt összevonás megtörténhessék ezen a területen.
A szakmai érvekre és ellenérvekre nem szeretnék kitérni, csak az eljárás módjára. Ezen túlmenően volt olyan önkormányzat is, amely több, mint 40 nappal ezelőtt közgyűlési határozat alapján az MNV Zrt.-hez fordult, hogy akár meg is vásárolja az MNV Zrt., illetve a magyar állam tulajdonában lévő részvényeket. Erre vonatkozóan semmiféle visszajelzés nem történt. Mi az eljárási rend az MNV Zrt.-n belül? Hogy ha önkormányzatok jelentkeznek, akár vételi szándékot jelentenek be, akkor van-e arra valamiféle kötelezettség a belső eljárási rend alapján, hogy arra válaszoljanak időben. Mi ez az időtáv? A 30-40 nap már elégséges vagy nem elégséges?
Az együttműködésre vonatkozóan az MNV Zrt. azokban a társaságokban, ahol kisebbségi tulajdonos önkormányzatok is vannak, partnernek kívánja-e tekinteni az önkormányzatokat? Ugyanis az elfogadhatatlan, ha még 92 százalékos tulajdonrésze is van az MNV Zrt.-nek egy regionális vízműben és az ott kisebbségi tulajdonos önkormányzatnak csak nyolc százaléka, talán a partneri együttműködéshez hozzátartozna az is, hogy az adott önkormányzat ne a rendkívüli közgyűlés napján, a napirendhez kiosztott írásos anyagból értesüljön arról, hogy valójában mit is jelent az adott gazdasági társaság alapszabályának minden pontra kiterjedő módosítása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Három kérdésem lenne. Az első a kiosztott anyaghoz: a 2008 első félévi teljesítmény alapján bemutatott, rábízott vagyon alakulása táblázat, könyv szerinti értékeket vagy pénzpiaci értékeket mutat-e. Ahol nincs tőzsdén, ott úgy gondolom, könyv szerinti, és például a Richternél képzelhető el egy pénzpiaci, de mit mutatnak ezek a számok.
A következő: az anyag tartalmazza, hogy 344 társasági részesedés tartozik a Tanácshoz és 51 részesedést vagyonkezelésbe adtak. Elvileg szeretném kérdezni, hogy a vagyonkezelésbe adott állami vagyonrészekre a Tanácsnak milyen rálátása és milyen kompetenciája maradt. Hogy érthetőbb legyen a kérdésem: folyamatban van, hogy a MÁV-csoportból az összes funkcionális tevékenységet, amivel pénzt lehet keresni, azt kiszervezik. Ezt az antivilágban úgy hívták, hogy privatizáció. A Tanácsnak van-e mint vagyonkezelésbe adott vagyontömegre erre rálátása, beleszólása? Egyáltalán mi az önök véleménye erről?
A Tanács kompetenciájába tartozóakra vonatkozóan kérdezném, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel kapcsolatos elmúlt egyévi folyamatokról önöknek mi a véleménye. Készültek-e számítások arra nézve, hogy az MVM szétszedése esetén a visszamaradó vagyon milyen jelentős vagyonvesztést jelent az állami vagyon szempontjából? Mondom azért, mert itt a birtokunkban lévő táblázatoknál az MVM-csoport messze a legnagyobb vagyonelemet képviseli, tehát ennek a sorsa kiemelkedik a sok száz egyéb állami vagyon közül.
Kérdezni szeretném még, a szöveges részben történik utalás arra, hogy vezérigazgatói hatáskörbe adták a vagyonkatasztert. Hogyan ítélik meg a vagyonkataszter jelenlegi helyzetét? Mennyire tekintik késznek, korrektnek, mennyire alkalmas arra, hogy önök a saját munkájukat annak alapján végezzék? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kiss Ferenc képviselő úr.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy egy évvel ezelőtt, amikor egy új vagyontörvényt fogadott el a parlament, akkor jól döntött, hiszen mindnyájan érezzük azt a felelősséget, hogy valamilyen módon számba kellene venni és egy egységes működtetésre kellene törekedni. Azt hiszem, hogy ez a mai napirend és az előterjesztések is azt mutatják, hogy az egy év elteltével történtek jelentős lépések, azonban a hiányosságokra ugyanúgy az elnök úr, a Vagyontanács elnöke vagy az Állami Számvevőszék képviselője felhívta a figyelmet. Való igaz, hogy a korábbi Nemzeti Földalapkezelő, a Kincstári Vagyonigazgatóság és az ÁPV Zrt. kezelésébe tartozó vagyonok valamilyen egységes és hatékony működtetését várjuk el a jelenlegi szervezeti formában. Mint ahogy elnök úr is utalt rá, bizony ez nem minden esetben sikerült, hiszen a centralizált és lassú döntési mechanizmus még megtalálható a szervezet működésében. Én azt is látom és érzékelem, hogy a különböző portfoliók önállósága nagyon fontos, de az egymással történő együttműködés még fontosabb azért, hogy a különböző döntések, amelyek érinthetik az önkormányzatokat vagy érinthetnek más, vagyonnal kapcsolatos előkészítéseket, ezek gyorsabban, hatékonyabban valósuljanak meg.
Az Állami Számvevőszék nagyon kritikusan megfogalmazta azokat a hiányosságokat, amelyeket az elnök úr is megemlített, én csak egyet emelek ki, hogy itt a különböző szervezetek, az elődszervezetek összevonása következtében az alkalmazottak munkajogi perekkel fenyegetőznek. Bizony előfordul, hogy keserű szájízzel és nem kellő körültekintéssel kerültek ezek a személyi kérdések lerendezésre. Ez megfogalmazódott most a Nemzeti Vagyonkezelő felé, hogy ezeket próbálják rendezni. Ugyanez vonatkozott a vagyonfejlesztésre és én kettőt emelnék ki, az egyik a Malév volt, a másik a Bábolna, és amelyre szintén utalt elnök úr, ezek pedig a Volánok. Még egy gondolatot azonban: élesen megfogalmazódott különösen a MÁV esetében már albizottsági ülésen is, hogy nincs egy egységes vagyon-nyilvántartási rendszer, nem tudjuk, hogy mely vagyonelemek milyen mértékben tartoznak a Nemzeti Vagyonkezelőhöz.
Két gondolatot szeretnék a Volánok esetében. Nagy János elnök úr utalt rá és az Állami Számvevőszék is foglalkozott vele. Való igaz, kihívás, szervezés, finanszírozás, működtetés és a legfontosabb a megfelelés a szabad piacnak, amelyik 2013. január 1-jétől következik be. Egyet látni kell, hogy a jelenlegi változatlanság jelenti talán a legnagyobb bizonytalanságot. Ismeretes, hogy különböző kormánydöntések voltak annak érdekében, hogy akár a kezelésbe történő átadás a minisztériumba, akár a regionális átszervezés vagy legutóbb, amelyet örömmel vettek, hogy a privatizáció előkészítése után jelenleg ennek felfüggesztése történt. Mindezek után azonban látni kell, hogy a piacon megjelentek azok a helyi önkormányzatok, akik úgy gondolták, hogy saját maguk fogják elvégezni ezt a tevékenységet és ezért meghirdették a koncessziós lehetőséget, így új helyzet teremtődik azon Volán-társaságok felé, amelyek továbbra is a Nemzeti Vagyonkezelő portfoliójába tartoznak.
Azért az Állami Számvevőszék megállapításával annyiban vitatkoznék, hogy a társaságok mindegyike kénytelen vagyonfelélésen keresztül biztosítani működési veszteségének pótlását. Ez annyiban nem igaz, hogy ha viszont konkrét dolgok vannak, akkor tényleg ezeket ki kell vizsgálni, hogy a kormány költségvetésben és a Nemzeti Vagyonkezelő a saját költségvetési keretén belül biztosította a működéssel kapcsolatos feltételeket, itt gondolok különösen a veszteséges járatok működtetésének a finanszírozására. 2007-ben ez a helyközi közlekedésben több, mint ötmilliárd forint volt, míg 2008-ban a legutolsó kormánydöntés alapján 18,8 milliárd forintot kaptak a helyközi tömegközlekedést ellátó vállalkozások, tehát a Volán-társaságok arra, hogy az eredményeik elvárható pozitív eredmények legyenek. Ez a finanszírozás - és ebben a Nemzeti Vagyonkezelőnek komoly szerepe van - lehetőséget adott arra, hogy eszközfejlesztéssel, új buszok vásárlásával megújítsák az eszközparkot és versenyképesek legyenek.
Tehát valójában azt szeretném kérni a Nemzeti Vagyonkezelőtől, hogy ne hagyjuk a bizonytalanságot, próbáljunk meg egy tényleges vagyonnyilvántartást, a tényleges piaci viszonyoknak megfelelő működtetést biztosítani és ez azt jelenti, hogy vegyük elő a korábbi tanulmányokat és próbáljunk meg a Volán-társaságok esetében egy hatékony és eredményesebb vagyonkezelést biztosítani.
Én ezt kérem a Vagyonkezelőtől, egyébként az Állami Számvevőszék megállapításait részben el tudom fogadni, azokat, amelyeket megfogalmaztak, akár a Vagyongazdálkodási Tanácsnak, a vezérigazgatónak vagy összességében az elődszervezetekkel kapcsolatos problémamentes munkaügyi pereknek a lezárását. Ehhez kívánok sok sikert. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A kérdések teljesen átfordultak véleménnyé, mindössze egyetlen egy kérdező volt. Gazda László képviselő úr, utána Göndör István képviselő úr következik.
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! A legutóbbi ülésünkön épp a Robin Hood adó kapcsán egymás szemére vetettük a sherwoodi erdőnek az eladását, és ha az elmúlt 18 évre gondolok, akkor nem irigylem a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot és az elmúlt időszakát, hogy sikerült-e ezeken a területen előrelépnie vagy rendet tennie.
Az első kérdésem az, hogy ebben a rövid időszakban sikerült-e kialakítani egy kompetenciakatasztert, ezt jóváhagyni, betartani és betartatni.
A második kérdésem az, hogy sikerült-e korrekt vagyonkatasztert készíteni és azt a kompetenciakataszter szerint leosztani.
A harmadik kérdésem a vagyonértékelés és felértékelés, a tulajdonjogokat és a tulajdonosi jogokat sikerül-e hatékonyan működtetni, sikerült-e a korábbi években kialakított bérleti díjak mértékét megnézni és azon a területen valamit változtatni.
Végül még két kérdésem van, hogy a vagyongazdálkodási stratégiára, amennyiben kialakult, milyen hatással lehetnek a mostani világgazdasági folyamatok. Végül mindezek fényében mennyire javult az átláthatóság?
A korábbi véleményekkel kapcsolatban csak annyit szeretnék nagyon halkan megjegyezni, hogy az önkormányzatok ingyenes vagyonjuttatásai, amelyek az elmúlt 18 évben történtek, nem voltak igazán sikeresek és nem szolgálták az ország érdekeit. Köszönöm szépen.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. A kérdésem nem túl hosszú, nem is cifrázom, bízom benne, hogy megértik. Amikor állami tulajdonban lévő földek eladásáról döntenek, milyen elvek alapján döntik el, hogy egy megyéhez tartozó csomagként vagy több csomagként értékesítenek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egyetlen kérdésem lenne, amely ráhangolódna a többi kérdésre, amely a vagyonregiszterrel kapcsolatos. Emlékezetes, hogy az elmúlt év eleje hatalmas vitákkal zajlott le a médiában, parlamenti szinten néhol arról szólt a történet, hogy az utolsó családi ezüst is eladásra került. Szeretnék egy viszonylagos képet kapni, van-e esély arra, hogy megközelítőleg számszerűsíteni lehet-e azt a vagyont, amely jelen pillanatban a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozik? Tehát a nyilvántartási érték, ami megjelent, 1100 milliárd nagyságrendet jelenít, amiben természetesen nincsen benne minden, de ez a nagyságrend.
Az első becslés, a legszűkebb, a jelenleg kezelt teljes vagyonra. Ha számba van véve és nem nyilvántartási értéken van elszámolva hanem valós piaci értéken van számolva, akkor az vajon hol áll? 50 ezer milliárd vagy 150 ezer milliárd közötti skálán? Hol tudnák megközelítőleg belőni, hogy ez milyen nagyságrendet képvisel? Köszönöm szépen.
Prof. dr. NAGY JÁNOS (Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács): Köszönöm szépen a kérdéseket, hozzászólásokat. Megpróbálok nagyon röviden válaszolni. Az egyik kérdés a stratégiára vonatkozott. A Tanács rendkívül sokat foglalkozott a stratégia megalkotásával, én azt gondolom, hogy látható eredmény lesz hamarosan, én úgy gondolom, hogy néhány héten belül a stratégiának nyilvánosságra kell kerülnie. A Tanács el kell készítse a stratégiát, a kormány elé kell terjesztenie. Nem kell jóváhagyatni. Azonban nyilván a kormány véleményével együtt fog nyilvánosságra kerülni. Remélem, hogy néhány héten belül megtörténik. Azt gondolom, hogy azok a kérdések, amelyek itt felvetődtek, részben, legalábbis irányában megnyugtatóan kerülnek megválaszolásra. Szeretnénk kiadvány formájában is közzétenni a társadalom számára.
A stratégián belül elsősorban az átláthatóságot a Tanács első feladatai közé sorolja. Nagyon sok munka történt, nagyra értékelem az erőfeszítést, azonban nem elégségesnek. Fizikailag, technikailag százezres ügyszámot kell egyik helyről a másik helyre költöztetni, mindezt három informatikai rendszernek az összehangolásával, de úgy gondolom, hogy december 31-ére be kell fejeznünk ezt a munkát. Egyébként ennek vannak már részsikerei. Lehet, hogy itt kell szólnom arról, ami megengedhetetlen, hogy a beérkező levelekre a szervezet nem tud válaszolni, főleg időben nem tud, így a Tanácshoz, a tanács elnökéhez is érkeznek nagy számban megkeresések. A Tanács mindent el fog követni, hogy a törvényes határidőket, ahogy ennek technikai akadálya nincs, betartsa a szervezet. Gondolom, ebben az ellenőrző bizottság is hetente segítségünkre lesz.
A könyv szerinti értékkel kapcsolatban. Itt egy gyors felmérés készült, ha jól emlékszem, 11 ezer milliárd körül van. Itt végül is a portfoliónkénti tételes vagyonelszámolásnak meg kell történnie. Azt látjuk, hogy vannak forgalomképtelen ingatlanok, viszont vannak nyilván forgalomképesek is, amit nem feltétlen kéne eladnunk. Ezeknek az értékbecslése december 31-re kész lesz. Nem tudom, mennyire vagyok felelős ebben a pillanatban, de az 50 ezer milliárd körülit gondolom. A 11 milliárdnak egy része nagyon régi értékbecslés, régi nyilvántartási érték, azt gondolom, hogy az 50 ezer milliárd körüli reális. De szembesülni fogunk vele.
Összességében is azt tudom mondani, hogy a 2008-as év értékelése azzal együtt, ahogy említettem, hogy a Tanács 2008-at átmeneti évnek tartja, hiszen nem tudtunk mindent megtervezni, hiszen későn alakult meg a Tanács, azonban az értékelés a vagyongazdálkodást, a hatékonyságot, a gondosságot, az átláthatóságot illetően már mértékadó lesz. A Tanács 2009-es terveinél, feladatainál is már menet közben ezt szeretnénk figyelembe venni, nem szeretnénk újabb átmeneti évet.
Minden feszít a közéletben a vagyonelemeket illetően, többek között a víziközművek szolgáltatásáról, működtetéséről tudjuk, hogy nagyon sok vita folyik, és nyilván ezt a vitát le kell folytatni a szereplőkkel. Azonban mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek nemzeti kincsek, semmiképpen nem eladóak. Én ezt lehetetlennek tartom, semmiféle ilyenről szó nincs, azonban tényleg a működést, a hatékonyságot a szereplőkkel, a szolgáltatókkal, a szolgáltatást igénybe vevőkkel együtt kell megszervezni és ebben a Tanács nagyon elszánt. Nem látom olyan akadályát, hogy a Tanács ne tudna érvényt szerezni ennek az akaratának vagy a stratégiához kapcsolódó feladatának. Felvetődött még, hogy ez a vagyonkataszter hogyan készül. Magyar módon próbáljuk természetesen ezt is nagyon színvonalasan végrehajtani, az a fajta vagyonértékelés, amelyet én szeretnék, annak egyelőre az árát nem látom megfizethetőnek, de folyamatosan, szisztematikusan kell ezt a munkát végezni és úgy, ahogy itt fel lett vetve, hogy a vagyonkataszternek nagyon komoly portfoliócsoportjai vannak és kellő szakszerűséggel és intenzitással ezt a munkát folytatni kell. Erre erőforrásokat is kell természetesen fordítani.
Volt egy külön kérdés Göndör úrtól, hogy a földeladás dolgait hogyan ítéli meg a Tanács. Azt gondolom, hogy egy komoly előrelépés van a szervezeti szabályzat módosítása kapcsán, mert a 19 megyében irodája van a szervezetnek, szervezeti egysége. Ezekben sokkal fontosabb munkát, ellenőrzöttebb munkát, az ügyintézésben pedig hatáskört biztosítunk az SZMSZ-ben, remélem, egy-két napon belül az SZMSZ-módosítás megjelenik a közlönyben és hatályba lép. Azonban a konkrét földeladást a törvény olyan szigorúan szabályozza, hogy azt tényleg szerintem nem lehet hibásan megvalósítani, nem is tudok erről. Azonban tényleg a technikai szervezését, előkészítését az FVM miniszterrel egyeztetett módon kell végrehajtani. Azt gondolom, hogy a Vagyontanácsnak erre megint csak az agrárportfolión keresztül a vagyontörvényben biztosított részbeni önállóságán keresztül tudunk érvényt szerezni, tehát itt is egy együttműködés kell.
Egyetértek azzal a véleménnyel is, hogy a következő kihívás a tanács segítő, ellenőrző munkájában a szervezetet illetően a különböző portfoliók együttműködésének a segítése. Ma még szerintem hetente előfordul, hogy a különböző jogelődökhöz tartozó ügyek, amelyek most együttműködést igényelnek a szervezeten belül, ezek lassúak vagy részben meg sem valósultak. Erre külön tekintettel kell lennünk.
Az MVM ügyeibe részletesen nem szeretnék belemenni, a tanács véleménye az, hogy egy stratégiai ágazat. Egy nagyobb régió perspektivikus feladata, nem hiszem, hogy ennek a hatékonyságának, működésének a romlását a Tanács el tudná fogadni. Úgyhogy igenis egy kiemelt stratégiai ágazat.
A könyvvizsgálókat mondanám még, hiszen valamennyi értékelésnél természetesen - ha az valamilyen értékesítésre kerül vagy cserére, akkor az első az, hogy - mostani vagyonértékelést kell végezni, és azt könyvvizsgáló hitelesíti. Privatizációs tervünk nincs, az ingatlanoknak a könyv szerinti értékét értékbecslés után terjesztjük a Tanács elé. Ez folyamatosan történik. Amelyekkel foglalkozunk, azok mindig a mostani vagyonértékelés szerint történnek. Az a baj, hogy ez az ütem természetesen nem elegendő, de december 31-re be kell fejeznünk.
A legnagyobb kihívás az MNV szervezet számára a három jogelőd szervezet, intézmény vállalt kezelésében lévő vagyonelemek számbavétele. Vannak olyanok, amelyek régóta nem kerültek napirendre, azok a régi értéken vannak nyilvántartva. Azonban mind a három portfolió eddig nagyon nagy erőfeszítést tett az áttekintésre. Lassan a technikai eszközök is rendelkezésre állnak arra, hogy vágyaim szerint egy-két héten belül az ügyek elintéződjenek.
Dr. Borbély Attila (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Köszönöm szépen. Egy-egy mondatban szeretnék reagálni. Bencsik képviselő úr felvetette az átláthatóság kérdését. Ellenőrzési szempontból lényegesen jobbnak tartjuk, mint a korábbi különálló szervezetek általunk ismert tevékenységének átláthatóságát. Különösen kiemelném, hogy a Kincstári Vagyonigazgatóság és a Nemzeti Földalap korábban más struktúrákban működött, nem voltak testületek, amelyek számára referálni kellett volna, illetve amelyek a döntéseket meghozták volna. E tekintetben mind a Vagyontanács létrehozása, működése egy előrelépést jelentett, mind pedig az, hogy ellenőrző testületek működnek, nemcsak az ellenőrző bizottság, hanem a Nemzeti Földalapnak a külön országgyűlési bizottsága által létrehozott ellenőrző bizottsága is. Tehát ez mindenképpen javult.
Mi magunk is kritizáltuk, Bencsik úrnak válaszolva, a teljes körű nyilvántartásnak a jelen pillanatban meglévő hiányát. Azt várjuk a Vagyontanácstól és az MNV Zrt. szervezetétől is, hogy a törvény értelmében ez év végéig rendelkezésre fog állni egy teljes körűnek mondható vagyonkataszter és azt gondolom, hogy akkor látható lesz ténylegesen, hogy mekkora vagyonnal is gazdálkodhat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a Vagyontanács.
Fónagy képviselő úr kérdésére vonatkozóan felmerült, hogy a társasági részesedéseknek egy része vagyonkezelésbe van adva. Itt a törvény ad lehetőséget arra, hogy vagyonkezelésbe oda vagy vissza lehessen adni a korábbi vagyongazdáknak. Ezek szerződések keretében történtek, ezeknek a jogszerűségét mi szúrópróbaszerűen vizsgáltuk. Ez év december 31-ig vonatkozó szerződések ezek nagy részben, amelyeknek a megújítására vagy megszüntetésére a Vagyongazdálkodási Tanácsnak kell figyelmet fordítania az elkövetkező időszakban.
Kiss Ferenc képviselő úr által felvetett kérdésre annyit mondanék, hogy a MÁV nem tartozik a mi kompetenciánkba, az pillanatnyilag a Közlekedési Minisztériumhoz tartozik és nem a Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egységes állami vagyonkezelésről beszélünk, akkor miért vannak kivételek. Azt gondolom, hogy nem a mi dolgunk ezt eldönteni, ezt a politika dönti el, a vagyonkezelő pedig végrehajtó szervezet.
A Gazda képviselő úr által felvetetteknél a kompetenciakataszter, a vagyonkataszter tekintetében is csak meg tudnám ismételni azt, hogy ha ez év végéig ez rendelkezésre áll, akkor ellenőrzési szempontból ezt mi is tudjuk vizsgálni és az átláthatóság és a tényleges vagyonérték is nyilvánvalóan jobban érzékelhető lesz.
Göndör képviselő úrra vonatkozóan azt hiszem, hogy elnök úr megadta a választ itt a föld eladásokkal kapcsolatban; és Podolák elnök úr számára is azt hiszem, hogy megadta a választ elnök úr, úgyhogy köszönöm szépen a figyelmet és a lehetőséget.
ELNÖK: Podonyi úr, kíván szólni?
Dr. Podonyi László (ÁSZ) válaszadása
DR. PODONYI LÁSZLÓ (Állami Számvevőszék): Igen. Az ÁSZ-t három, illetve négy témakörben érintették a hozzászólások. Mint kiderült, tehát mindenki előtt tudott, hogy per pillanat nincs megbízható vagyonkataszter, tehát a vagyonok lezárása 2007-ben, illetve 2008. január 1-jén nem történtek meg, tehát úgy gondolom, hogy ez mindenki előtt ismert. De a törvény elfogadásakor is ez ismert lehetett, hiszen a törvény olyan időpontokat határozott meg, ami technikailag képtelen volt, tehát olyan feltételeket szabott, hogy 2007. december 31-én nem is történhetett meg ennek a lezárása - tehát ez akkor is tudható volt.
Mi fordítva képzeltük ennek az új vagyonkezelőnek a megalakulását. Úgy, hogy van egy két éves előkészítés, akkor van egy tiszta helyzet a vagyonkataszterről, és utána jön egy új társaság. Ez lett volna a jobb, de úgy gondoljuk, hogy utólag a semmittevéstől ez a helyzet is jobb, hogy megalakult egy társaság. És én nem vagyok annyira optimista, mint elnök úr, illetve ő a nagy munkabírásában is bízik, mi úgy gondoljuk - ismerve a korábbi vagyonkataszteri vizsgálatainkat is -, hogy ez idén év végére sem fog teljesen beállni. Úgy gondoljuk, hogy ha ez jövő év végére, 2010-ben megnyugtatóan megindul, akkor utána lehet egy érdemi vagyonkataszter. Itt fel kell arra hívni a figyelmet, hogy nagyon sokszor előfordult, hogy több milliárdot beleöltek ebbe a nyilvántartás kidolgozásába, itt a KVI-nél és állami társaságoknál is volt, több tízmilliárdot is beöltek ennek a kidolgozásába és utána ki kellett dobni.
Úgy gondolom, hogy most nagyon alaposan, és még ha az a költségnagyságrend nagy is, ami ennek az alapos kidolgozását érinti, úgy gondolom, hogy most ezt támogatni kell, hogy egy nagyon komoly rendszer jöjjön létre. Tehát a vagyonkataszterről ennyit, hogy ezt mindenki tudja, hogy ez nem megfelelő.
A stratégiát - végül is, ez is picit összefügg vele - illetően itt a feladatok csökkenése miatt lépni kellett. Korábban nagyon sok stratégia volt a vagyontörvény, illetve az új szervezetek kidolgozására. Jelen esetben a törvény kidolgozásának alapját képező koncepciót a kormány nem tárgyalta, így kormányhatározat nem született olyan tartalmú előterjesztésről. Törvényegyeztetési, elfogadási menetrendet, ütemtervet, intézkedési tervet, feladat, határidők, felelősök megjelölésével nem hagytak jóvá, a várható gazdasági hatásokat nem számszerűsítették. Ez mindenki előtt ismert, ugyanakkor megjegyzem, hogy ha nem is volt kormányhatározat, a kormány tagjai - a miniszterelnök részvételével - tárgyalták ezt a témát és voltak előkészítő anyagok, de formalizált kormányhatározat erről nem született.
Mi úgy gondoljuk, hogy az egyesített szervezet elég erős ahhoz - gondolom az ÁPV Zrt. példájából -, hogy nem kell hosszú időt várnunk arra, hogy egy megfelelő vagyonkataszter legyen, mint ami a '90-es évek elején volt, tehát két év alatt, ha megszülethet valami, ezt a két évet kell nagyon figyelni, és utána egy normál kiinduló állapotból jöhet ez a dolog.
Még csak annyit, hogy itt felvetődött a nyilvántartás. Itt a vagyontörvény még azt nem rendezte el, hogy a különböző leánytársaságot hogy értelmezik. Tudják a MÁV-nál is milyen problémák voltak, és sajnos itt a különböző átadások sem rendezik el, amikor az MNV Zrt.-t a vagyontanács továbbadja; valamilyen szinten még a MÁV is a vagyontörvény hatása alatt van, csak továbbadták a GKM-nek. A leánytársaságoknak a mibenléte. Tehát vagy akkor kellene a fék, amikor az anyatársaságból kivisznek egy leánytársaságot, vagy pedig annak az értékesítésénél - tehát ezt nem rendezte a társaság.
Nagyon röviden a volánokra vonatkozóan. Gondolom, hogy arra vonatkozott, hogy nem kaptak megfelelő forrást. Azért itt hozzáteszem, hogy a vizsgálataink alatt azt megállapították, hogy még, tehát ennek ellenére is az ÁPV Zrt.-hez tartozó társaságok vannak a legjobban kezelve - tehát ezt azért hozzá kell tennem a kép teljességéhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra kérném képviselőtársaimat, hogy amely kérdések elhangzottak és válaszoltak rá, megnyugtatóan válaszoltak, azt most már ne pörgessük fel a vitában, ezért az előterjesztés fölött, illetve a szóbeli beszámolók fölött a vitát megnyitom.
Matolcsy György képviselő úr!
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Professzor Úr! Kedves Vendégeink! Valóban nem kérdést, hanem álláspontot szeretnék megfogalmazni. Egy évvel ezelőtt egy pragmatikus megközelítés következtében állította fel a kormány és a magyar állam a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot. Egy év alatt kiderült, hogy ez a koncepció helyes, ma globális pénzügyi válság van, nyomában mindjárt gazdasági válság is lehet Észak-Amerikában és az Európai Unióban, továbbá Japánban. Tehát ez a megközelítés, miszerint a még meglévő nemzeti vagyont nem privatizálni kell, hanem azzal gazdálkodni kell, azt fejleszteni kell, ez helyesnek bizonyult.
Az is helyesnek bizonyult, hogy visszanyúlva az 1990-es Állami Vagyonügynökség megalapításához, amikor is az első szabadon választott magyar kormány, az Antall-kormány az ellenzék képviselőit is behívta az ÁV igazgatóságába - emlékezzünk vissza: Bokros Lajos, Tardos Márton és Kopátsy Sándor részvételére - , itt is bevált ez a szélesebb behívási forma.
Amiért szót kértem elnök úr, az az, hogy a jövőről is gondolkodnunk kell. A beszámolót korrektnek tartom, az elmúlt egy év működésére vonatkozóan korrekt, technikai jellegű részletes beszámolót kaptunk. A Tanács elkerülte a nagy csapdát, a privatizáció csapdáját, az élet is egy kicsit segítségünkre sietett, az új tulajdonosi program vitatott egyes megoldásai nem kerültek az életben átvezetésre. A lényeg azonban a stratégia. Hiszen a vagyonkataszter is nagyon fontos - '90-ben jó lett volna, ha lett volna vagyonkataszterünk, nem volt -, de igazából a stratégiáról érdemes lenne a parlamenti illetékes bizottságban, ezek mi vagyunk, beszélni.
Ha a stratégiáról vita folyna, társadalmi vita folyna, ezen belül politikai és ezen belül parlamenti bizottsági vita, akkor én ehhez a vitához, mert ezt szükségesnek tartom, három pontot szeretnék javasolni. Az egyik, hogy bármilyen vagyongazdálkodással kapcsolatos eladás, privatizáció tilos mindaddig, amíg a pénz és tőkepiac nyomában a gazdasági válság tart, utána lehet csak bármilyen módon erről beszélni. Különösen tilos a stratégiai ágazatok esetében. Számomra, mint tiszta forrásból felbuzgó víz volt elnök úr, professzor úr véleménye, mely szerint nemzeti kincseket jelentenek a vízműveink, itt tehát még elképzelni se tudja elnök úr a privatizációt - mélyen egyetértek ezzel. Hosszú távon a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács működését így fogjuk értékelni, megvédte-e a magyar vizet a vízművek.
A második pontot azt gondolom, hogy szintén érdemes lenne átvezetni a stratégián, ez pedig a térségi terjeszkedés segítése. Ebben a portfólióban vannak olyan cégcsoportok, amelyek a válságban, mert a térségünket is eléri a válság, terjeszkedni képesek. Nem csupán a Richter és az MVM csoport, vannak más ilyen csoportok is. Érdemes lenne a stratégiába a regionális terjeszkedés koncepcióját bevenni és ehhez forrásokat és eszközrendszert rendelni.
A harmadik kérdés pedig az önkormányzati tulajdon kérdése. Ugye itt Winston Churchillt ajánlom figyelembe venni, aki azt mondta, hogy természetesen a demokrácia az állami berendezkedés legrosszabb formája, kivéve az összes többit. Na most, az önkormányzati tulajdont, az önkormányzati tulajdonban álló vállalatok gazdálkodását lehet, sőt kell is vitatni, de ezek még megvannak nemzeti tulajdonban. Tudnánk egy-két más vállalatcsoportot mondani, amelyek már nincsenek meg nemzeti tulajdonban.
Tehát azt gondolom, hogy Bencsik képviselőtársam javaslata és az asztalon fekvő javaslat, miszerint az önkormányzatok kapjanak ingyenes részvényjuttatást a regionális vízművekből, ezek megfelelnek az 1990-es demokratikus koncepciónknak, a mostani globális üzeneteknek és a nemzeti érdeknek. Köszönöm szépen.
Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy a magam részéről elismerem és nagyra értékelem professzor úr és vendégeink pragmatikus megközelítését, amiben nem volt semmilyen olyan jel, ami szerint a privatizáció felé szeretnék vinni az állami vagyon kezelését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Baráth Etele úr, utána Bencsik képviselő úr.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Bizottság! Én is úgy ítélem meg, hogy egy hihetetlen nehéz és hosszú évtizedek óta nagyon rendetlen területnek az átvételéről volt szó az új törvény alapján és ennek a tisztába rakása, pontosan a vagyonelemek igazi értékének megállapítása nagyon hosszú folyamat lesz még, tehát nyilván ez egy nagyon nehéz munka.
Abban a helyzetben vagyok, hogy egy olyan szervezetnek vagyok egyébként az elnöke, aki néhány százmilliós értékű állami ingatlanokat tartós használatba vett és vagyonkezelésbe és ezeken nagyon komoly százmilliós fejlesztéseket is hajt végre. Most ennek kapcsán volt szerencsém belelátni azokba a nehézségekbe, amivel egyáltalán a vagyonkezelő most küszködik a nyilvántartásaitól kezdve az értékeken keresztül az eljárások jogszerűségein át, ami egy egészen elképesztő képet nyújt.
Mindebből ki tudtunk jönni. Amiért én ezt mondom, az az, hogy az itteni beszámolókban rendkívül értékes volt és egy aránylag konszenzusos vélemény alakult ki az eddigi tevékenységről, egy-egy elem még nem merült fel, nem is kéne, hogy ma felmerüljön, de ha látnánk ezt a stratégiát, nagyon érdekelne. Azért az európai pénzek kapcsán és a hozzá kapcsolódó állami és önkormányzati pénzek kapcsán több ezer milliárd forinttal nő az állami és önkormányzati vagyon. Ez a vagyon nemcsak jó, ha nő, hanem bizony a működési fenntartási költségek sokaságát is fogja igényelni. A két dolgot ott kötném össze, hogy engem ott érdekel nagyon ez a stratégia, hogy a változó elemei tulajdonképpen és a növekvő elemei a vagyongazdálkodásnak haszonnal járnak, nem járnak haszonnal, milyen teherrel jelentkeznek az állami költségvetésben, a nemzeti terheinkben. Másrészt pedig, hogy azok az egyéb más beruházások, amik az állami vagyonon létrejönnek, mert nyilván nem vagy kivételezett személyek ebből a szempontból, hanem nagyon sok ilyen vagyonkezelői és másfajta szerződést kötnek, ez hogy növeli tulajdonképpen az állami vagyont. Tehát milyen irányba változik? Ezek a stratégiának azok az apróbbnak tűnő, de dinamikus elemei, amit összehasonlítva a privatizációs folyamattal, jelentősen bővíthetik is az állami vagyont. Tehát visszatérve, köszönöm a beszámolót és értékes elemeit, a stratégiának ezek a részei hihetetlen izgalmasak volnának és Matolcsy képviselőt támogatva, nagyon jó lenne, ha mi ezt a stratégiát meglátnánk és akár zárt körben alaposan meg is tudnánk vitatni.
ELNÖK: Köszönöm. Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A kérdéseim az átláthatóságra és a hatékonyságra vonatkozóan fogalmazódtak meg és Nagy János elnök úr azt említette, hogy néhány héten belül nyilvánosságra kerül az a stratégia, amely a nemzeti vagyonnal való hatékony gazdálkodást teszi lehetővé. Ez a néhány hét lehet mondjuk egy hónap, annál több nem, ha megengedi, egy hónap múlva ismételten fogok érdeklődni, hogy ez a stratégia nyilvánosságra kerül-e. Elnök úr azt mondta, hogy az átláthatóság nem elégséges. Az MNV Zrt. az írásos megkeresésekre nem tud időben válaszolni, itt zárójelben jegyezném meg, hogy ez nem éppen bizalomépítő a társadalmi partnerek irányába, ezen mindenképpen sürgősen kell változtatni. Elhangzott az is, hogy teljes körű vagyonkataszter nincs, de 2008. december 31-ig lesz, ha lehetséges, akkor január hónapban szintén érdeklődni fogok, hogy ez hozzáférhető-e. Amire nem kaptam választ, az arra vonatkozott, hogy az MNV Zrt. létrejötte óta folytatódtak-e privatizációs tranzakciók, amennyiben igen, akkor készült-e erre vonatkozóan pontos kimutatás és ez a kimutatás a nyilvánosság számára hozzáférhető-e. Ezen kérdésemet továbbra is fenntartanám.
A víziközművekre vonatkozó válasz számomra nem megnyugtató, hiszen itt az hangzott el a végén, hogy az MNV Zrt. képes az akarata érvényesítésére. Nem kétséges, hiszen harmadik alkalommal próbálja meg a regionális vízműtársaságok leánytársasági formában történő átszervezését az adott társaságok közgyűlésével elfogadtatni, legalábbis napirendre vetetni. Azt látom, hogy a tervezett személyi változások, amelyek többek között éppen a jövő héten hétfőn lennének esedékesek az Észak-Dunántúli Regionális Vízmű Társaságnál, ezek azt szolgálják, hogy keresztül vigye az akaratát és elképzeléseit az MNV Zrt. Ugyanakkor ez az ellátási kötelezettséggel rendelkező önkormányzatok számára egyáltalán nem megnyugtató. Nemcsak célszerű, hanem elvárható és kötelességszerű lenne, hogy ha az MNV Zrt. az érintett önkormányzatokkal konzultálna és csak azt követően kezdeményezné a rendkívüli közgyűlések összehívását. És itt ki kell mondani azt, hogy a leánytársaságok működési területén az önkormányzatok ellátási felelősségében komoly változás következne be, mert ezen társaságokban az állam eddigi tulajdonosi részvétele, többségi tulajdona szűnik meg. Hogy ha ez megtörténik, akkor az önkormányzati ellátási felelősség garanciája, mint a közvetlen állami tulajdonlás, megszűnik.
Megszűnik, hasonló helyzet áll elő, mint a MÁV társaságainál előállt, innentől kezdve az önkormányzatoknak nincs meg az a védelme a feladatai, kötelességei teljesítésére, ami elvárható.
Még egy dolgot említsünk meg. Szó volt itt arról is, hogy tőzsdeképessé kell tenni ezeket a társaságokat, tőzsdére szeretné vinni az MNV Zrt., illetve a kormány, erről nyilatkoztak még a nyár folyamán, hogy ha változott ebben az álláspont, jó lenne, ha ez is nyilvánosságra kerülne világosan és mindenki egyformán beszélne a kormányzat és az MNV Zrt. részéről is. Már csak azért is, mert egy esetleges részleges privatizáció is megakadályozhatná azt, hogy a víziközművek beruházásaihoz, felújításához, esetleges bővítéséhez európai uniós támogatásokat lehessen igénybe venni. Talán, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, azoknak a figyelmét ez elkerülte, tehát nemcsak ellátási kötelezettség teljesítéséről van szó önkormányzati felelősségi körben, hanem arról is, hogy ezen társaságok jelentős forrásokat igényelnek, nem lenne célszerű magántársaságokat beengedni ezen források biztosításához akkor, amikor az unió meghatározó támogatásokat tud biztosítani.
Még egy dolog: az energiaárak emelkedésének sem tudott a kormányzat gátat szabni a privatizációt követően. Aligha valószínű, hogy a víziközművek privatizációja esetén a vízáremelések ellen hatékonyan tudna közreműködni. És itt tessék megengedni azt a különbségtételt, hogy vannak a vízbázisok, ez természetes dolog, elnök úr úgy nyilatkozott, hogy a vízbázisok privatizációjára nem kerülhet sor, de vannak a víziközmű társaságok, a működtetői vagyonnal rendelkező gazdasági társaságok. Megnyugtató lenne, ha az elnök úr ebben a kérdésben azt mondaná, hogy ezen működtetői vagyont kezelő társaságok, a regionális vízművek privatizációjára sem fog sor kerülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gazda képviselő úr!
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én csak két gondolatban szeretnék véleményt nyilvánítani. Egyrészt csatlakozva az Állami Számvevőszék véleményéhez, hogy a vagyongazdálkodási tanácsnak időre van szüksége, hiszen ebben a vitában kiderült, hogy egyszerre kell elkészíteni egy reális vagyonkatasztert, egy olyan reális vagyonértékelést, amelyik most már kifejezi, hogy mit tart a kezében. Elkészíteni az új struktúrával egy kompetenciakatasztert és közben egy vagyongazdálkodási stratégiát, különösen ebben a változó helyzetünkben. Tehát időre van szüksége a Tanácsnak ahhoz, hogy ez a törekvés, ez a munka beérjen.
A másik dolog: Matolcsy képviselő úr véleményével egyetértve, hogy a víz nemzeti kincs, annyit szeretnék elmondani, hogy az én véleményem az, hogy jelenleg az önkormányzati rendszer alulfinanszírozott, egy vagyonfelélés folyik az önkormányzatokban, az önkormányzatok feladatainak újragondolása, az önkormányzati rendszer átgondolása nélkül nincs értelme az önkormányzatokat vagyonhoz juttatni. Csak ezzel együtt lehet vagyonhoz juttatni és akkor lehet megteremteni a reális alapját ennek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Örülök, hogy erre mindkét oldal bólogatott. Én úgy gondolom, megkímélem a két elnök urat attól a lehetőségtől, hogy ma itt a Gazdasági bizottság előtt az újfent felmerült kérdésekre válaszoljanak. Annyit szeretnék kihangsúlyozni, hogy emlékezünk mi a Gazdasági bizottságban, akik sokat foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, nagy bizonytalanság volt és éles kritikai észrevételek voltak a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács létrehozásával kapcsolatosan.
Elég kemény támadásokat kaptunk, amikor ezt a törvényt előterjesztettük, hiszen jellemzően a támadási irány az volt, hogy most aztán minden eldugásra kerül, semmi nem kerül az asztalra és itt még sötétebb dolgok történnek, mint idáig bármikor az elmúlt 20 évben. Örülök annak, hogy a mai Gazdasági bizottsági ülésen az itt ülők és hozzáértők egyértelműen azt mondták, hogy ez nem következett be, sőt az elmúlt egy év tulajdonképpen eredményesnek tekinthető. Szinte nem volt egyetlenegy - és magunknak mondom - egy olyan balhé, ami miatt nekünk a Gazdasági bizottságnak be kellett volna mozdulni. Csendesen, fegyelmezetten dolgoztak, úgyhogy elégedettek vagyunk azzal a munkával, amit elvégeztek e rövid idő alatt, a teljességre való törekvés nélkül, mert azért rengeteg feladat van. Annak az alapelvnek meg tudtak felelni, hogy nyilvánosak, átláthatóak, transzparens a működése a szervezetnek, akár az ellenőrzésnek, akár az irányításnak, ez elismerésre méltó, örülünk, hogy ez megtörtént.
Ugyanakkor komoly gondjaink vannak - és ez a parlamentnek a gondja - és erről keveset beszéltünk és nem elég hangosan beszéltünk a parlamentben, hogy az elmúlt 20 évben a parlament asztalára soha senki nem tette le, hogy milyen értékkel, milyen kincstári vagyonnal rendelkezünk. Beszéltünk egy ÁPV Rt.-ről, amely a nemzeti vagyonnak mindösszesen 5-8 százalékát képviselte, ami abból a célból lett kitalálva közel 20 évvel ezelőtt, hogy ezeket a vagyonelemeket értékesítse, mindennapi vitatéma volt; de az igazi nagy vagyonról, amelyet a Kincstár kezel, eljutottunk odáig, hogy soha semmikor, még a regiszterét sem ismertük.
Én is túl bátor vállalkozásnak tartom azt elnök úr, hogy ez év decemberére ez a regiszter teljes egészében kikalapálódik és kezelhető, számunkra is olvasható és értékelhető lenne - de jó lenne, ha valami történne. Nem kívánjuk azt, hogy minden egyes vagyonelem szakértőkkel felértékeltetésre kerüljön, mert ez iszonyú pénzbe kerülne, és nagyobb kárt okozna az országnak. De azt elvárhatjuk, hogy valamely vagyonelem, hogy ez az ország Háza, amelyik itt van, ez ne egy forintos vagy száz forintos nyilvántartási értéken legyen ebben a kincstári vagyonban, hanem mondjuk azt, hogy ez ennyi légköbméter, ennyi négyzetméter. Itt az ötödik kerületben egy négyzetméter többet ér, mint 200 ezer forint - csak mondtam egy számot, hallottam arról, hogy többet jelent itt az ötödik kerületben. Tehát legyen egy szám, amin el tudunk indulni, amin el tudunk vitatkozni, ami legalább esélyt, lehetőséget ad, hogy egyáltalán felmérjük ezt a vagyont. Tehát fontos és ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a vagyonregiszter minél előbb, de nem később, mint a jövő évben a parlament asztalára kerüljön.
Egyetlen egy dolog van még, amit szeretnék kihangsúlyozni. Értjük, hogy felállt a szervezet, voltak kisebb problémák, feszültségek a szervezet kialakított működési rendjében, a szervezeti sémát természetesen hozzá kellett igazítani, változtatni kell és ez meg is történt most. Amire igazán kíváncsiak vagyunk, és ez a nagy kérdés, amiről itt tulajdonképpen beszéltünk, hogy mi a stratégia. Tehát az a kérésünk, hogy nem később, mint a jövő év első negyedévében, addig munkálják ki, és ez a stratégia kerüljön ide a Gazdasági bizottság elé. Lehet, hogy utána másképp dönt a Miniszterelnöki Hivatal, lehet, hogy a pénzügyminiszternek más irányú elképzelései vannak, vagy a kormányzatnak, de a stratégiát első menetben szeretnénk itt a Gazdasági bizottság előtt látni és önökkel együtt megvitatni.
Tisztelettel megkérdezem a Gazdasági bizottság tagjait, mivel ez a három napirend, ami itt előadásra került, ebből egy a parlament elé fog jönni, ez pedig Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2007. évi működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jelentés, a J/6221. szám alatt.
Alkalmasnak tartjuk-e, hogy a parlament elé kerüljön, mint jelentés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! Egyhangú igen. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Senki. (Szavazás.) Tartózkodott? Senki. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú igen szavazással az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta. (Prof. Dr. Nagy János jelentkezik.) Egy mondatot.
Prof. Dr. NAGY JÁNOS elnök (Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács): A tisztelt bizottságnak, a Gazdasági és informatikai bizottságnak szeretném megköszönni a támogatását, azonban a bizottságon keresztül szeretném megköszönni valamennyi parlamenti képviselőnek és mind az öt pártnak, hogy őszintén nyilatkozzon ki, hogy az egy évet a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács százszázalékosan függetlenként végezhette a munkáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Professzor úr kinyilatkoztuk ezzel a döntéssel, ez azt jelentette. Köszönöm. Ezzel egyetértett a bizottság.
A másik két jelentést, tehát ami: a Vagyonkezelő működésének és a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos, valamint az Ellenőrző bizottságnak a beszámolóját vegyük tudomásul. Egyetértünk ezzel? (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag elfogadta. Köszönöm önöknek a tájékoztatást.
A záró szavak között, kíván-e valaki, mivel egységes hangulat van, véleményt mondani. Előadót állítunk, nyilván mi fogunk erről beszélni a parlament előtt. Van-e jelentkező, aki előadná a témát. Gazda László képviselő úr. Egyetértünk vele? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen, Gazda László képviselő úr viszi a parlament elé.
Következik a 2-es napirendi pont: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi törvény módosításáról szóló javaslat, T/2879-es előterjesztés alapján. Káli képviselő úr javaslata, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Az előterjesztő nevében Tompa Sándor képviselő úr kíván szólni.
Dr. Tompa Sándor szóbeli kiegészítője
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Káli Sándor képviselőtársunk 2007-ben nyújtotta be ezt a kezdeményezést, elsősorban az önkormányzatot érinti ez a passzus. Azonban a következő napirendi pontban a közbeszerzésekkel kapcsolatos módosító javaslatok tárgyalására kerül sor és ott, ismereteim szerint, mindjárt az első pontban egy olyan módosító javaslat található, amely majdnem szó szerint megegyezik Káli úr javaslatával.
Azt javasolnám képviselőtársam nevében, hogy a Gazdasági bizottság fogadja ezt be Gazdasági bizottsági módosítóként, mármint a Káli úr javaslatát, és így a probléma feloldható. Ettől persze általános vitára alkalmasnak tarthatjuk, de okafogyottá válik ennek a tárgyalása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azzal a kompromisszummal, hogy ezt végiggondoljuk, átdolgozzuk, egyszerűsítjük a folyamatokat. A két törvényt nem fogjuk párhuzamosan tárgyalni, hanem beapplikáljuk abba, és ha Göndör képviselő úr át tudja úgy alakítani, hogy alkalmas legyen, és applikálni lehessen a következő törvénybe, akkor kérem abban az egyetértést, hogy ez bizottsági módosítóként menjen be, hiszen ez egy új helyzet az önkormányzatok részéről, ez kívánatos minden önkormányzat részére, hiszen ez egyszerűsíti a folyamatokat, a holdingokkal való közlekedést a közbeszerzés területén. Egyetért a bizottság ezzel? (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyetért ezzel egyhangúan.
A kormány egyetért ezzel? Megkérdezem, hogy nehogy gondot okozzon.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértünk azzal, hogy az átfogó módosítás keretében ez a probléma megoldódik.
ELNÖK: Tehát a közbeszerzés az egy bonyolult kérdés, ezért következik a 3-as napirendi pont, amely a kapcsolódó módosító javaslatokról szól.
Amiről beszélünk, a 2008. október 7-ei kiegészítő ajánlás, ezzel kezdenénk.
1-es Pokorni Zoltán képviselő úr módosító javaslatát a kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2-es Göndör István módosítója. (Göndör István: Visszavonom.) Visszavonja a képviselő úr.
A 3-as?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 4-es?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 5-ös?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 6-os?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 7-es?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 8-ast?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 9-est?
Dr. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 10-est?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 11-est?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A 12-est?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 13-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 14-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 15-ös?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 16-os?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 17-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 18-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 19-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 20-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 21?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 22-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 23-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 24-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 25-ös?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 26-os?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 27-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 28-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 29?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 30-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmad igen. 31-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 32-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott. 33-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 34-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 35-ös?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 36-os?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 37-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott. Szatmáry Kristófnak adok szót.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Azért kértem szót, mert ez egy nagyon kardinális része a javaslatnak. Úgy emlékszem, hogy az albizottság ezt a módosító indítványt támogatta és azért, mert ez egy olyan meghatározó rész, hogy amennyiben benne marad a törvényben a szolgálati koncesszió tárgyával kapcsolatos résznek a kiemelése, ez lehetővé teszi a különböző egészségügyi közszolgáltatások közbeszerzési törvény mellőzésével való kiszervezését lényegében és ezt semmiképpen nem támogattuk az albizottsági ülésen. Vagyis támogattuk az én módosító indítványomat. Köszönöm szépen.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Megerősítem, amit Szatmáry képviselő úr elmondott, mivel az eredeti szövegben ennél nagyobb terjedelmű volt a koncessziókra vonatkozó rész, itt ez egy szűkített változat, tényleg kifejezetten az egészségügyi intézményekről szól, az albizottság támogatja ezt a javaslatot. Ezért jó az egyharmad, mert így lehet erről szavazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. 38-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmada támogatja a bizottságnak. 39-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 40-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Visszavonták a képviselők. 41-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 42-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 43-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 44-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 45-ös?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk. (Göndör István: Visszavonjuk.)
ELNÖK: 46-os?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 47-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 48-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 49-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. 50-es? (Göndör István: Visszavonom.) 51-es? (Göndör István: visszavonom.) 52-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 53-as?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 54-es?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Most jönnek a bizottsági módosító javaslatok. Ezek, gondolom, ugyanúgy kerültek egymás mellé rakva, mivel számozás még nincs. Göndör képviselő úré a szó.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! A bizottság tagjai talán emlékeznek rá, hogy az alapajánlásban volt néhány olyan kérdés, amiben vita volt köztünk. Számtalan esetben szavaztunk a kormánnyal ellentétesen. Azóta az albizottságban sok kérdést megvitattunk és konszenzusra jutottunk. A bizottság eldöntheti, hogy ezek közül melyiket fogja beadni. Csak azt kérem, hogy ezeket adjuk le, ha csak az elsőre ránéznek, az alvállalkozó kérdése körül nagyon sok vita volt. Itt például még a gazdasági egyeztető fórumon is ebben a szövegben értettünk egyet, tehát kérem, hogy ezt nyújtsuk be, mert enélkül a ma hatályos szövegben, a tervezetben lévő alvállalkozó és erőforrás definíciója nem lesz jó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az első, amelyik a törvényjavaslat 2-es §-át nyitja meg.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A következő, amelyik a törvényjavaslat 3. §-át nyitja meg.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A következő szintén a 3. §-t nyitja meg és az (1) bekezdéssel foglalkozik.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Tehát, hogy világosan lássuk. Tisztelettel kérem, mielőtt a kormány véleményét kérném, hiszen itt az albizottság ezt részletesen végigtárgyalta és nem akarunk kellemetlenséget ebben a kérdésben és zavart, előbb - idézőjelben - az "előterjesztéssel" megbízottat, Göndör urat kérdezem meg, hogy nyilvánítson véleményt az előterjesztésről.
Tehát újból felteszem szavazásra a 3. szakasz megnyitásának a 10/A. pontját. Előterjesztő? Nem javasolja, akkor nem kérdezzük meg a kormány véleményét.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Hogy világos legyen, tehát ne kelljen mindenkinek elolvasni. Itt arról van szó, hogy legfeljebb 5 évi időtartamra lehessen megbízni azonos ügyvédet vagy közbeszerzési tanácsadót - nem korlátoznánk ezt, az albizottságnak az a véleménye.
ELNÖK: A következő módosító a 4-es szakasz megnyitásával indít.
Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogassa a bizottság.
Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban az albizottság nem alakított ki egyértelmű véleményt. Nekünk az volt az álláspontunk, hogy ez egy merőben új eleme a közbeszerzési törvénynek és igazából, mivel az utolsó albizottsági ülésen merült fel, ennek a kiforrottságát és az alkalmazhatóságát mi nem láttuk teljes mértékben, és a résztvevők egy része is ezt mondta, hogy nem látja biztosítottnak.
ELNÖK: Köszönöm.
Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a legutolsó albizottsági üléshez képest törekedtünk arra, hogy ugyanazt a célt egy sokkal egyszerűbb szöveggel oldjuk meg, mint ami a múlt héten, egy másfél oldalas összefüggő paragrafus volt, ezt most egy bekezdésbe sűrítettük.
A bekezdésnek a lényege, hogy legyen minden ajánlati kiírásnál egy olyan személy, aki igazolja azt, hogy a kiírás megfelel a jogi követelményeknek. Ez erősíti a felelősséget, egyfajta óvatosságra inti az ajánlatkérőt és csökkenti a visszaéléseknek a lehetőségét. Úgy érzem - nem vitatva, amit a képviselő úr mond -, hogy ez úgymond az utolsó pillanatban merült fel, de azt hiszem, hogy ez egy jó gondolat és az egyeztetések során a különböző gazdasági érdekképviseletek ezt kifejezetten javasolták, hogy ez tisztíthatja a hazai kiírásokat.
ELNÖK: Szavazunk. Köszönöm. Tehát a kormány támogatja.
A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 5-ös szakaszt megnyitó paragrafust, Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatni javasolom azzal, hogy a következő oldalon lesz egy alternatíva, ami értelemszerűen akkor okafogyottá válik.
ELNÖK: Bocsánat, most két 5-ös szakasz megnyitás van. Tehát itt, amelyik a 17/B. két azonos indíttatás van és Göndör képviselő úr....
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Az első, amelyik egy hosszabb terjedelmű, azt kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Akkor, amelyik elsőnek esett kézre a befűzés alapján, most a betűket ne nézzük végig egyfolytában. Tehát a kormány támogatja.
A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Automatikusan a következőt, amelyik szintén ezzel foglalkozik, ezt akkor nem.
A következő, amely a 12. szakaszt nyitja meg. Előterjesztő?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Igen, kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Támogatja.
Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Szintén a 12. szakaszt nyitja meg a következő. A 750 ezer eurós tételről szól.
Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A törvényjavaslat 15. szakaszát megnyitó módosító javaslatot, Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Az albizottság támogatta. A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Szintén a 15. szakaszt nyitja meg. Itt "a nyertes ajánlattevőktől megköveteli" beerősítéssel.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 17-es szakasz, Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Támogatja. A kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 22-es szakasz. Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy ne támogassuk, nem tartom fontosnak azt, hogy egy alvállalkozó esetében az Állami Számvevőszék mondja ki, hogy az adott alvállalkozó részünkre alkalmas-e vagy sem.
ELNÖK: A kormány ezek szerint nem támogatja.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogat egy olyan korrekcióval, ami az alvállalkozókra nem vonatkozna, de azon központi közigazgatási beszerzéseknél, ami meghaladná a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, ott a pénzügyi alkalmasságnál erősítheti a fegyelmet, hogy ha azt nem kizárólag az ajánlatkérő által kijelölt szereplő vagy személy ellenőrizné.
Tehát egyetértek azzal, amit a képviselő úr mondott, hogy az alvállalkozók esetében talán indokolatlan, de egyes nagyberuházásoknál ennek lehet egy ésszerűsítő hatása.
ELNÖK: Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm. Ez ugyanabba a csomagba tartozik, amit a minisztérium volt szíves az utolsó albizottsági ülésre behozni, ilyen koncepcionális kérdéseket. Ott az albizottságon is elhangzott, hogy magával az elvvel, hogy valamifajta rálátás legyen a központilag lebonyolított közbeszerzésekre, a bizottság, az albizottság egyet tud érteni, de csomó olyan kérdést vet fel a javaslat, ami miatt itt most ilyen hirtelen az albizottság, illetve az albizottságnak az ellenzéki része nem javasolta a javaslatot támogatni, se alvállalkozó se egyéb formájában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyértelmű, tehát nincs támogatás. Levesszük, nem megy be bizottsági módosítóként.
A törvény 26. szakaszának megnyitása.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem támogatni.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Köszönöm.
A 31-es szakasz.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 32-es szakasz.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 34-es.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 102-es szakasz.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 41. szakasszal kezdődőt.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy ne támogassuk. 7 munkanapon belül pontosabb.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértünk ezzel a véleménnyel.
ELNÖK: Akkor áthúzzuk.
52-es szakasz.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Hirdetmények ellenőrzésével foglalkozó Közbeszerzési Tanács módosítások.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
57-es szakaszt megnyitó módosító javaslatok.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: A kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Szintén az 57-es megnyitót.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 76-os szakaszt megnyitót.
Göndör képviselő úr?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A következő okafogyottá vált, szintén a 76-os.
ELNÖK: A 76-ost akkor nem támogatja a kormány.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A második változatát.
ELNÖK: A 77-est?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyetértünk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 83-ast?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, ez is abba a kategóriába esik, amiről Szatmáry képviselő úr beszélt, új és nagy terjedelmű. Mi itt a bizottságra bíznánk, hogy ezt benyújtja, vagy nem - a mi javaslatunk az, hogy ne.
ELNÖK: Értem. A kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatnánk, praktikus szempontból hasznos lehet a lejáró közbeszerzési tanácsadók szempontjából.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Betehetjük, de akkor majd a parlamentben döntünk róla.
ELNÖK: Szeretném egyértelművé tenni, vagy foglalkozunk vele, vagy adjuk a Költségvetési bizottságnak?
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Akkor ne nyújtsuk be.
ELNÖK: Nem nyújtjuk be. Javaslom a Költségvetési bizottságot megkeresni vele.
A 83-as szakasz megnyitása.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A 83-asra szintén két változat van. Azt kérem, hogy az elsőt támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Mi is támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ezek szerint a másodikat, a 83-as megnyitást nem.
Következik a 91-es szakasz megnyitása.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 93-as szakasz megnyitását.
DR. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Kérem, hogy támogassuk, elnök úr. Ez a NATO beszerzéseket kiterjeszti a magyar kis- és középvállalkozói körre.
ELNÖK: Kormány?
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ismereteim szerint több módosító javaslat nincs kézben.
A kormánynak van? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen, befejeztük ezt a napirendi pontot.
Következik a T/6442-es előterjesztés alapján a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítás, általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
Dr. Erdey György szakállamtitkár úr, egy rövid szóbeli bevezetőt kérek. Köszönöm szépen.
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVM) szóbeli bevezetője
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat, mint látható, egy tipikus salátatörvény. Alapvetően két fő vonulatot tartalmaz, bizonyos uniós kötelezettségeknek tesz eleget. Másrészről pedig a jogalkalmazás során felvetődött olyan problémákat kezeli, amelyek a norma jobb érthetősége szempontjából szükségesek.
Egyetlenegy részét emelném ki, hiszen ez váltotta ki a törvényi szabályozást.
ELNÖK: Bocsánat, elnézést. Megkérném, hogy menjenek ki beszélgetni, nem halljuk az előadót - a vendégeknek szóltam. Köszönöm szépen.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez az úgynevezett Speyer irányelv átvétele, amely egy közösségi szintű egységes térinformatikai rendszer létrehozását célozza meg a következő időtávokban. A szabályozás átültetése 2009. május 15-ig szükséges, a rendszer indítása 2011-ben kezdődik, és 2019-re épül fel teljes körűen az Unióban.
A törvény benyújtása azért szükséges, hogy a szabályozás május 15-ig, tehát 2009. május 15-ig történő átvételéhez a szükséges felhatalmazásokat megadja, illetőleg rendezze azokat a kérdéseket, amelyek törvényben kell, hogy szabályozódjanak. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr.
Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e kérdés.
Bencsik képviselő úr, parancsoljon!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A tegnapi napon a Környezetvédelmi bizottságban tárgyalták ezt az indítványt, és olyan információink vannak, minthogyha a kormánypárti képviselők ott a napirendről való levételét szorgalmazták volna - nem tudom, hogy ez az információ valós-e, és ha lehetne tudni, hogy mi az oka és az indoka, mégiscsak az első helyen kijelölt bizottságról van szó a Környezetvédelmi bizottság esetében.
ELNÖK: Köszönöm.
Államtitkár úr, kérem, válaszoljon erre a kérdésre.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. A bizottság elnökének összefoglalójában az hangzott el, hogy a törvény sokrétűsége miatt, hiszen mint én is említettem a bevezetőben, "saláta" jellegű, a bizottság tagjainak nem volt megfelelő ideje áttekinteni a javaslatot és ezért egy hét múlva tárgyalják.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Megértem, hogy tegnap óta kevés idő telt el, de azért annyi idő eltelt, hogy a Gazdasági bizottság tagjai kellő körültekintéssel ezt érzékelhetik, hogy milyen jellegű és pozitív irányokat tartalmaz az előterjesztés.
Azzal együtt, hogy tényleg salátatörvény, nehezen áttekinthető, de amit az államtitkár úr is elmondott a szóbeli bevezetőjében, olyan, az eddigi tapasztalatoknak a pozitív átvezetéséről van szó, aminek tartalma alapján nem látom szükségesnek, hogy mi ezt itt ne támogassuk meg. Tehát részben uniós irányelvnek az érvényesítése, sínre tétele, másrészt pedig az eddigi értelemszerű részeknek a pontosabb megfogalmazása - tehát azt kérem mindenkitől, hogy támogassuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Olyan nagy vitát nem kívánok generálni. Valóban ezt kérem megfontolni, amit Józsa képviselő úr elmondott. Tehát uniós irányelvek elfogadásáról van szó, bár ebbe belecsomagolni mindent azért nem lehetséges és annyira nem vagyunk mi olyan jólelkűek, hogy mindent megegyünk. De azt javasolom, hogy mivel nem mi vagyunk a főbizottság, általános vitára való alkalmasságát, ha nem okoz nagy nehézséget, támogassuk és majd a későbbiek során akkor kiegyengetjük ezt a dolgot.
Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Ezt szeretném én magam is megerősíteni képviselőcsoportunk nevében, áttekintve az anyagot, különösebb aggály nem merült fel. Fontos az, hogy az európai uniós előírásoknak megfelelően egy olyan térinformatikai egységes tervezési rendszer jöjjön létre ezen a területen, amely áttekinthető mindenki számára. Ez az önkormányzatoknak - mind a térség, mind pedig a helyi önkormányzatoknak - a környezetvédelem területén egy jobb, hatékonyabb együttműködést tesz lehetővé. A környezetvédelem területén nem lehet éles határokat húzni, hogy meddig tart egy környezetvédelmi kockázatnak a határa, ez kistérségeken keresztül érvényesíthető és értelmezhető, ezért egy egységes informatikai rendszernek a kialakítása mindenképpen fontos.
Arra szeretném felhívni még a figyelmet, hogy a természet védelméről szóló XCVI-os törvény módosítása nagyon fontos elemet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a nemzeti parki igazgatóságok hatáskörébe utalja a nemzeti vagyon képviseletével kapcsolatos elővásárlási jog, illetve a bíróság előtt polgári peres eljárásokban való képviseletnek a kötelezettségét, amely megnyugtató, minthogyha ez más vagyonkezelőhöz tartozik.
Arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy a jogharmonizációs folyamatban európai uniós előírás, hogy a vizek kártétele elleni biztonság fokozása érdekében veszélyes kockázati térképet, valamint kockázatkezelési tervet kell készíteni. Ezt csak azért is tartom fontosnak kiemelni, mert ugyan vannak ilyen vonatkozású tervek, vannak ilyen kormányprogramok is, amelyek ciklusokon keresztül áthúzódnak, de az tapasztalható, hogy egyre kevesebb figyelem - egyrészt kormányzati figyelem, másrészt közfigyelem - irányul erre a nagyon fontos területre, amely az árvízi kockázatoknak a csökkentését tenné lehetővé.
Tehát általános vitára alkalmasnak ítéljük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazzon a bizottság.
Ha általános vitára alkalmasnak tartjuk, kérem, kézfelemeléssel! (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangú.
Javaslom, hogy Bencsik János képviselő úr képviselje a bizottság véleményét. Egyetért ezzel a bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezártuk, köszönjük államtitkár úr.
A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés.
Gadó államtitkár úré a szó!
Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bevezetésképpen csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió bizottságával folytatott egyeztetések alapján az körvonalazódott, hogy ha az itt szereplő korrekciókra sor kerül, akkor a Magyarország ellen indított két eljárás megszűntetésre kerül és ily módon megőrizhetők azok a rendelkezések: a tavaly nyáron elfogadott rendelkezések és a MOL alapszabályában rögzített azon rendelkezések, amelyek egy biztonságos működéshez szükségesek.
A kormány úgy gondolta, hogy ez mindegyik szereplő számára egy korrekt megoldást jelent és mindenki előnyösen jön ki ebből az alkuból, a bizottság is, hiszen sikerként tudja elkönyvelni, hogy a kötelezettségszegési eljárásban foglalt felhívásának Magyarország eleget tett. Mi el tudjuk mondani, hogy a legfontosabb garanciális rendelkezések fent maradnak, és ez azt támasztja alá, hogy ez a törvényjavaslat minél hamarabb megszülessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy itt, mielőtt vitára kerülne sor, de szeretném megelőzni, hogy ne kerüljön vitára sor, de azért tisztességgel elmondom, hogy ezért a határozatért ez a bizottság nagyon megharcolt. Idézőjelben ez a határozat volt a "Lex-MOL", amit nagyon pontosan tudtunk, hogy miért hozzuk meg ezt a határozatot. Nagy szükség volt rá, és a parlament is 337 "igen" szavazattal és mindössze 4 "nem" szavazat mellett értett egyet abban a kritikus időszakban, amikor ezt a döntést meg kellett hozni. Komoly támadások voltak, tudtuk, hogy milyen döntést hozunk és tudtuk, hogy milyen céllal.
Az Európai Tanács versenyhatósága által kifogásolt tételeket nem teljes egészében osztjuk. Tudjuk, hogy ha bíróságra mennénk, akkor nem lenne esélytelen ezen ügyeknek a menedzselése, de úgy ítéljük meg, hogy a MOL és Magyarország elmarasztalása miatt ezt fölösleges lenne megkockáztatni. Ezért ezek a módosítások, amelyek a felvásárlással kapcsolatosak, valamint a felügyelő bizottságokba, illetve igazgatóságokba telepített tagokkal kapcsolatosak, ezt a korrekciót ebben a törvényben javasolom, hogy a bizottság fogadja el és így menjen az Országgyűlés elé, hiszen ennek a határideje meg van határozva, hogy mikorra kell ennek eleget tennünk.
Vitatkozni vitatkozhatnánk rajta, csak nem sok értelmét látom, ezt a döntést, elnézést kérek, de Magyarország érdekében meg kell hoznunk, hogy az eljárás ne induljon meg Magyarország ellen.
Képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm elnök úr. Természetesen egyetértek. Nekem a 3-as szakasz 2-es pontja egy öt sorban álló egy mondat. Ezt a mondatot valahogy egyszerűbbé és közérthetőbbé lehetne- e tenni majd esetleg a módosításban, csak ennyi. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsolj!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Kérdést szeretnék feltenni. Minthogy azt hiszem eléggé sokakban rögzült, hogy kezdetektől fogva, meglehetős fenntartásokkal viseltettem a törvény iránt, miközben a parlament plenáris ülésén az általános vita során akként találtam fogalmazni, hogy hát bizony ez a törvény - mármint, hogy a 2007-ben elfogadott törvény - nem fog válni az Országgyűlés dicsőségére. Átnézve most itt a módosító javaslatokat, úgy látom, hogy ez megvalósult, valóban nem válik az Országgyűlés dicsőségére.
Viszont megkérdezném az előterjesztőt, hogy ha ezeket a szabályokat módosítjuk, akkor az egész törvényből mi az, ami érvényben marad, és úgy gondolja az előterjesztő, hogy van valami köze a közellátás biztonságához. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm elnök úr. Szem előtt tartva az elnök úrnak azt a kérdését, hogy ne nyissunk itt részletes vitát, azért azt megkérdezném, hogy van-e garancia arra, hogy az eredeti törvény eredeti célja elérhető-e ezzel a módosítással; mert egyetértve elnök úrral, azt gondolom, hogy az eredeti törvény eredeti célja a mai napig támogatható és ezt nem szabad kiüresíteni a jövőt illetően. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Tartom magam ahhoz, hogy nem nyitunk vitát, mondva: harcunkat megharcoltuk, utunkat megfutottuk, úgyhogy amit tudtunk, azt megtettük. Hogy mi maradt belőle? Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a stratégiai vállalatoknak a köre, ami ugyan nem terjed ki mindenre, amit mi egy évvel ezelőtt javasoltunk, de van, ami benne van, és a módosítások után is benne marad.
A másik, amit nagyon fontosnak tartok, túlmenően az Európai Unió által szükségesnek tartott módosításokon, hogy a Magyar Országgyűlés és ezen belül a Gazdasági bizottság a stratégiai vállalatok jelentőségének dolgában egyetértett és reményeim szerint jelenleg is egyetért. Természetesen, ahol - ez a régi dilemma, hogy mi van, ha egy leküzdhetetlen erő találkozik egy ellenállhatatlan erővel - a magyar parlament és az Európai Uniónak ilyetén a huzakodása, ezt az axiómát 1200 éve nem tudjuk feloldani, mi sem tudjuk, tegyük meg, amit az arcunk védelme érdekében meg kell tenni és nem többet, úgyhogy a magunk részéről támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs.
Egy nagyon rövid választ kérnék államtitkár úr.
DR. GADÓ GÁBOR szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Egy fontos kérdés, ami elhangzott, kétfelé bontanám a választ.
Egyrészt a tavaly elfogadott törvénynek a saját részvényszámítása a befolyásszerzés meghatározására, a tőkepiaci törvény több pontjának a rendelkezései; a MOL esetében a vezető tisztségviselők visszahívásának minősített többséghez kötött volta, ez mind megmarad. Mellette nagyságrendekkel fontosabb az, ami nem a tavalyi törvényben szerepelt, hanem a MOL alapszabályában, és amelyre nézve gyakorlatilag ígéretet kaptunk, hogy ezt nem fogja támadni a bizottság.
Tehát a kulcskérdés, köztük szólva az, hogy megmarad, immár törvényi alátámasztás nélkül - amióta nincs a privatizációs törvény, az állam elsőbbségi részvénye -, amely fenntartja azt a jogot, hogy a szavazatmaximálás eltörléséhez kell az állam hozzájárulása. Ez a két elem és maga a szavazatmaximálása 10 százalékos plafon, a tavalyi nyári módosítás ezt is árnyalta, olyan részvényesi csoportra is vonatkozik. Ez megmaradt az alapszabályban, a bizottság vizsgálta, hogy mit tud ezzel tenni, és úgy néz ki, hogy gyakorlatilag megerősítette azt, hogy ha ez a módosítás megtörténik, akkor nem indít új eljárást, és nem folytatja azt az eljárást, amit egyébként még a privatizációs törvény elmaradt, akkor elmaradt módosítása miatt elindított, de nem jutott el a bírósági fázisba.
Úgy éreztük vagy úgy gondoltuk, hogy ez jelenti a kulcskérdést a MOL ellenséges felvásárlásával szembeni védekezés során, és ehhez képest tűnik relatíve csekély árnak, amit ez a javaslat tartalmaz.
Ami a 3. szakasz (2) bekezdését illeti, bármifajta jobb szöveg felé nyitottak vagyunk, kétség kívül egy nehéz mondat, hogy véletlenül se egy olyan, a közérthetőség jegyében ne egy olyan mondat szülessen, ami eltörli a szavazatmaximálást, hiszen megint csak azt akarjuk kimondani, hogy a szavazatmaximálást kimondó szabály alól az államot - egyébként ma már értelmetlenül mentesítő rendelkezés kerül hatályon kívül. Ezt, ha meg tudjuk értelmesebben mondani, akkor arra természetesen mi készek vagyunk.
ELNÖK: Belülre mondom és jegyzőkönyvön kívül, bár jegyzőkönyvbe is mondom. Azt a maximális harcot, amit lehetett ebben megvívtunk, az egyeztetésnek ez a vége, ha ezt a két pontot javítjuk, akkor teljes egészében elfogadásra kerül, megszűnik az eljárás Magyarország ellen.
Mindezek után szavazásra teszem fel a kérdést. Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellene? (Szavazás.) Tartózkodott? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Ha elfogadjátok, akkor felvállalom azt, hogy én leszek az előadója, mert főbizottság vagyunk ebben a kérdésben. Egyetértetek vele, hogy én legyek az előadó? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tehát Podolák György lesz az előadója a parlamentben.
Következő napirendi pont az utasok személyi poggyászában importált termékek módosító javaslatainak a megvitatása.
Amiről beszélünk a 2008. október 9-ei állapot.
A kormány részéről Csákiné Fodor Anna van jelen.
Amiről beszélünk, az 1-es: Szabó Lajos képviselő úr módosító javaslatát a kormány?
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2-es: Szabót.
Kormány?
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Egy módosító indítvány van.
ELNÖK: Egyik a hatálybalépéssel kapcsolatos, amely 22 eurónak megfelelő pénzösszegről beszél.
A 2-es módosító, mert kétfelé van bontva, ez arról szól, hogy a hatálybalépéssel együtt az áfa 94. szakaszának és itt a bekezdés c) pontja kiesik, hatályát veszti.
Kormány?
CSÁKINÉ FODOR ANNA (Pénzügyminisztérium): Igen, ez is támogatandó.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Más módosítóról tudunk? (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen.
Befejeztük ezt a napirendet.
Következik a távhőszolgáltatásról szóló T/6308-as. Amiről beszélünk az az október 9-ei állapotnak megfelelően előadott módosító ajánlás.
A kormány részéről Árvai Csaba főosztályvezető a PM-ből és dr. Magyar Attila az Energia Hivatalból.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Illetve Zarándy Tamás főosztályvezető, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a bal oldalamon pedig Nagy József szakmai tanácsadó.
ELNÖK: Nem ismertem meg a Zarándy urat, elnézést kérek, a papíron nekem más név volt.
1-es módosító javaslatot?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
2-es: Lakos képviselő úr javaslatát a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Azt javaslom, hogy adjon egyharmadot a bizottság, és ha kell a végén kapcsolódó módosítóval... (Márton Attila jelentkezik.)
Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szót. Azért egy kicsit hadd kérdezzek már bele ebbe a módosító javaslatba. Nincs most itt nálam az eredeti beterjesztett szöveg, de jól értelmezem én ezt, hogy a képviselő úr azt indítványozza, hogy aki egyébként távfűtéses lakásban lakik és támogatást kapott, ha elköltözik ebből a lakásból, azt fizesse vissza, mert én ezt így értelmezem - ha kiválik a távfűtéses rendszerből?
ELNÖK: Tehát, ha három éven belül. Akkor a kérdés nagyon egyszerű, uraim, ezzel a kérdéssel már elég régóta foglalkozunk. A kormány felé tegyünk föl egy kérdést, hogy pontosan mi az, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé, tehát alkotmányossági gondnok vannak ezzel a kérdéssel. Erre kérünk választ!
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Úgy gondoljuk, hogy a fogyasztók szabad döntését e tekintetben nem lehet korlátozni, ez lenne alkotmányellenes.
ELNÖK: Elnézést kérek, de szabad akaratából fölveheti ezt a pénzt, hogy ha jóváhagyják a ház részére a korszerűsítést és egyéb támogatást.
Itt arról szól a módosító javaslat, ha ezt felvette, akkor három éven belül ne léphessen ki, és utána jönnek a többi szankciók. Nem akarom ezt a filozófiát előadni, hogy legyen az akármelyik vidéki távhőszolgáltató, ha ott a rendszerekről leválnak akármiért - közeli érdekekért vagy akármiért, azért, mert megéri az üzleti partnernek, hogy most a következő két évben bevezető áron adja el a hőt, vagy egyéb más szolgáltatást -, akkor ők itt felvehetik a támogatást, leléphetnek, sőt elindíthatnak egy újat és ezzel az eredeti szolgáltató akár tönkre is mehet.
Tehát ezt kérem végiggondolni, na de úgy látszik, itt másnak is van véleménye.
Még annyit szeretnék mondani, hogy jelentkezett nálam Wilde György főtitkár úr és László György is, azt kérném, hogy általában ne szóljanak hozzá. A módosító javaslatok ott vannak önöknél? (Jelzik, hogy igen.) Majd, amikor érintett a módosító javaslat, akkor szóljanak, a véleményüket ismerjük, megkapta minden bizottsági tag. Tehát konkrétan: akkor, ha módosító javaslat van.
Baráth képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Nekem az a véleményem, hogy semmilyen módon nem korlátozza őket, sem abban, hogy fölvegyék, sem abban, hogy elköltözzenek, legfeljebb, ha fölvették, vissza kell fizetniük ezt a pénzt - szerintem egy teljesen logikus dolog. Annyit még azért el kell mondani, hogy nagyon sok helyen vidéken, az, amit a Podolák úr mondott, hogy különböző kisebb csoportok leválnak, ettől függetlenül marad a távhőszolgáltatásnak a magas költsége, ami viszont eloszlik a többin, aki még igénybe veszi - ebből adódóan egy rendkívül igazságtalan rendszer alakul ki.
ELNÖK: Nem tornáztatjuk tovább a kormány képviselőit, tehát a kormány nem támogatja.
Lakos képviselő úr még kíván hozzászólni.
LAKOS IMRE (SZDSZ): Amikor jelentkeztem, akkor még nem hallottam azt a fél mondatot, amit az elnök úr mondott, hogy nem tornáztatjuk a kormány képviselőit. Továbbra is mondom, ez nem alkotmányellenes, ez egy abszolút kezelhető, normális dolog és a következő javaslatomra is vonatkozik az, hogy ez az egyik legfontosabb célja ennek az egésznek, hogy a távhőszolgáltatásból ne menjenek el. Mind a két javaslatomat, kérem a bizottságtól, hogy egyértelműen támogassa.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én az elvvel egyetértek, nevezetesen, hogy a távhőszolgáltatás versenyhelyzetét javítsuk. Kérdésem van, lévén, hogy ez itt alanyi, tehát a fogyasztót érinti. Mi van, ha az illető eladja a lakást, tehát megmarad a távhűtés rendszerében a lakás, de eladja a lakását. (Közbeszólások: Mindig az a fogyasztó, aki a lakásban lakik. Nem a személy, hanem aki a lakásban lakik.)
ELNÖK: Ne menjünk ilyen mélységbe.
László György úr!
LÁSZLÓ GYÖRGY (Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A jogszabály szerint a fogyasztó az épület, a lakásban lévő az díjfizető. És egyébként is a díjfizetést, a szerződést a lakás tulajdonosával kötik, tehát ebben az esetben az egész épület veszi fel és úgy osztják szét a tagokra. Azt gondolom, nyilván persze nem jogi szakértő vagyok, de jogszabály szerint a fogyasztó az épület, ilyen értelemben ilyen probléma nem állhat elő; mi is szakmailag úgy érezzük, ha ezért adta a közösség a támogatást, hogy bent maradjanak, ha kilépnek, akkor fizessék vissza.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után szavazásra teszem föl, és azt is szeretném hozzátenni, hogy a kormány nem támogatja. Ha kell, akkor korrigálunk rajta, de ezzel együtt szavazzunk, tehát abszolút jogtiszta legyen.
Aki egyetért ezzel a módosítóval, kérem, kézfeleléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Tehát a bizottság a 2-es módosító javaslatot támogatja.
A 3-ast: Lakost, a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Ugyanez az álláspont.
ELNÖK: Ugyanez a logika, tehát összefut a 2-es a 3-assal - bocsánat, amikor ezt elfogadtuk, akkor elfogadtuk a 3-ast is.
A 4-es: Kovács Tibort?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk, szerintünk ez a többségi döntéshozatalból következik.
ELNÖK: Egyetértünk. Bocsánat, a bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Elnézést itt azért értünk egyet a kormány javaslatával, mert még ha a törvény automatikusan kimondja, hogy több mint a felével határoznak, de még ha beleakasszuk ezt a szöveget, hogy azzal, hogy a kisebbségi tulajdonosok kötelesek tűrni a többségi döntések következményeit - ugyanezt mondjuk mi, csak rendkívül durva formában, tehát nem támogatjuk az előzőt.
Az 5-ös: Szanyit?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 6-os Lakost?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Akarsz erre valamit mondani? Nem, mert az adótörvényekkel függ össze és adótörvényeket nem tárgyalunk.
A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.(Dr. Fónagy János: Egyharmadot kérünk.) Miért, azt hiszitek, hogy visszahozzuk az adótörvényt, reménykedtek?) Jó, akkor korrigálom a 6-os módosító javaslatot.
Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 7-est. Kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 7-est nem támogatjuk a tiltott állami támogatás vélelme miatt.
ELNÖK: Ne haragudjon, nem értettem.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Tehát a 7-est nem támogatjuk.
ELNÖK: Mert?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Tiltott állami támogatás gyanúja miatt nem támogatjuk.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon nagy kérdés, ez szakmapolitikailag majdhogynem egy elvi kérdés, hiszen arról szól a történet, hogy valamelyik ágon beveszünk valamit, és ez bemegy a Kincstárba, illetve a költségvetésbe.
Mindenkinek megvan a saját maga averziója ezzel kapcsolatosan. Ha már két évre működik egy törvény és speciális, tehát azért nem szoktunk ilyen törvényeket hozni, ami két évig működik; ha ennyire speciális, akkor miért nem lehet külön kezelni és kimondottan ebből a célból és erre a célra felhasználni. Mi ennek az indoka, de ne is mondják.
Tehát maradjunk abban, hogy a 7-est a kormány nem támogatja. Szavazásra teszem fel a bizottságnak. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm.
A 8-as módosító javaslatot a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Mert?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): E tekintetben a szándék az elfogadható volna, ám az adóköteles engedélyes fogalma úgy ítéljük meg, hogy nem létezik a jogrendszerben, és ehhez kellene valamilyen más fogalmat találni, amelyben az együttgondolkodásban szakértői szinten partnerek lennénk, de ebben a formában nem tudja támogatni a kormány.
ELNÖK: Lojálisak leszünk ebben a kérdésben, javaslom a bizottságnak, hogy adjunk egyharmadot és egyeztetünk, de ezt át akarjuk vinni.
9-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 9-est jelen formájában nem, úgy ítéljük meg, hogy ez összefügg szándéka szerint a 10-es, 12-essel és ezek együtteséből majd a 12-esnél fogom mondani, hogy azt támogatja a kormány; de gyakorlatilag ahhoz kellene kapcsolódó módosítóval rendbe tenni ennek az egésznek a körét és ezért ez esetben e 9-esnél nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. Csak azért mondom, mert a 10-es pontosan azt fedi le, amire mi gondolunk ebben a kérdésben.
A 10-esnél módosító javaslatot a kormány ezek szerint a kormány nem támogatja.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Itt egy elvi kérdés merül fel, hogy kik fizessék ezt az adót: az összes hatósági áras, vagy a hatósági árasokból kiveszünk egyet, vagy kettőt, akikkel megfizettetjük. Ennek az ármechanizmusát nem akarom itt elmondani, mert ez elég egyszerű képlet. Mi ezt eléggé elvi kérdésnek tartjuk - hogy ebben a döntés hogy születik meg, az később még kérdés.
Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Gyakorlatilag, amikor beadtuk ezt a módosító indítványt, akkor azért ezen a földkerekségen egy kicsit más viszonyok uralkodtak, mint ma. Tulajdonképpen nekem nem azzal van gondom, hogy ezeket a kiterjesztéseket és módosításokat a kormány támogatja, vagy sem; hanem azt gondolom, hogy akkor járunk el bölcsen, ha újragondoljuk ennek az egész kitettségnek a kérdését, azaz kire vonatkozik ez az adó.
Szeretném nyomatékosítani, hogy bármilyen furcsa, két hét alatt is gyökeresen tud változni sok minden. Először is én ma meg vagyok rendülve a tekintetben, hogy vajon az az extraprofit, amit korábban vélelmeztünk, hogy az energiacégeknél keletkezik, ez vajon így lesz-e a jövőre vonatkozóan.
A másik, hogy persze egy pillanatnyi piaci állapotból nem szabad mélyreható következtetéseket levonni, de a törvény formálódásához képest azért a mélységekbe zuhantak az olajárak. Vagyis egész komoly kétségeim vannak, hogy megteremtődnek-e a jövőben azok az extraprofitok, illetve azoknál teremtődnek-e meg, akiket eredendően ez a törvény célozott.
A harmadik dolog, amit szeretnék elmondani, hogy azért az igazi trükk ott van, hogy ha valaki úgymond a molekulán nem keres, ámde rendszerhasználati díjat szed, akkor az továbbra is irgalmatlanul meg tudja szedni magát, miközben pont őket emelnénk most ki ebből a törvényből.
A negyedik. Ebben a teljes mértékig átalakult világban azt látjuk, hogy az összes nagy cég, az összes világcég olyan csiki-csukit rendez nemzetközi értelemben a különböző portfóliók közti átrendezésben, hogy ezt gyakorlatilag egy statikus pillanatban elfogadott törvény nyilvánvalóan nem fogja tudni követni.
Ötödik pontom, hogy ezzel az egész meghatározási dilemmával, szerintem, olyan félreérthető lépéseket tesz ez idő tájt a magyar parlament és a magyar kormány, ami ebben a mai rendkívül labilis világban szerintem roppant kockázatos.
Továbbá, szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy az a támogatási rendszer, amit a kormány eddig meghirdetett, jóllehet nagyon szép és nagyon jó, de valójában egyre inkább abba a helyzetbe hozza a lakóközösségeket - azon belül is a leginkább támogatottakat -, hogy egy igazi blokkoló kisebbséget tudjanak teremteni az érdektelenség szintjén. Elnök úr, van olyan állampolgári csoport ma Magyarországon - nem túl nagy, de létezik -, aki egyébként összegszerűen nagyobb támogatást képes fölvenni, mint amennyi az összes fűtésszámlád, azért ezek meglehetősen átgondolandó dolgok.
Mindenesetre azt szeretném tisztelettel kérdezni a kormánytól, hogy egy: ha, akár az eredeti szöveget hagyjuk, akár a módosított szöveget hagyjuk, az ezen a területen legnagyobb extraprofitot felmutató MOL most benne van-e a jogszabályban, vagy nincs.
És azt is kérdezném nagy tisztelettel, hogy ha már a távfűtés versenyképességéről beszélünk, akkor tulajdonképpen a kormány ezen törvényen kívül mit tesz azért, hogy ne keletkezzenek extraprofitok a rendszerhasználati ügyekben, illetve mit tesz annak érdekében, hogy ez a törvény ne nyomja el a más, egyébként versenyszerűen is ma már hatékonynak tekinthető úgynevezett CO2 kibocsátás-nélküli alternatív fűtési módokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérek rövid választ.
ZARÁNDY TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium): Köszönöm szépen. Három kérdés hangzott el.
Az elsőre a válasz az, hogy a MOL-t érinti a törvényjavaslat eredeti szövege is, és a módosító szövege is több ponton; ugye szénhidrogén-kitermelés tevékenységet végző bányászatról szóló engedélyes a MOL Rt., kőolaj finomítóval rendelkezik a MOL Rt., valamint kőolajtermék kis- és nagykereskedelmet is folytat, tehát több helyen is érinti a MOL-t.
A rendszerhasználati díjaknak az ügye hatósági áras tevékenység, korábban is az volt, a jövőben is az lesz - a Magyar Energia Hivatal ezt rendszeresen ellenőrzi. A Magyar Energia Hivatalnak az éves beszámolója nemsokára az Országgyűlés elé kerül, ezt rendszeresen megtárgyalja az Országgyűlés, jóvá szokta hagyni. Nem lehet azt mondani, hogy a rendszerhasználati díjakon keresztül extraprofit keletkezne, meg van határozva, hogy hány százalékos nyereség keletkezik ezeken a tevékenységeken - ezeket a meghatározott nyereségszinteket a rendszerhasználati díjban érdekelt engedélyesek nem lépik túl.
A harmadik kérdés. Hogyan támogatja a kormány az alternatív energiahordozókat. Többféle támogatás létezik. Az első: beruházási támogatáson keresztül a KEOP pályázatokon keresztül nagyon-nagyon jelentős támogatási forrásokat lehet felvenni; és a KEOP támogatásokon kívül a villamos energia kötelező átvételi rendeletével támogatja a kormány. Több milliárd forint, több tízmilliárd forint működési támogatást nyújt a kormány a villamos energia támogatással ezen keresztül.
Még egy gondolatot hadd mondjak el. Szanyi képviselő úrral teljes mértékben egyetértünk abban a kérdésben, hogy az energiaellátók, tehát tulajdonképpen az, hogy a törvény hatálya kire kiterjedjen ki, ezt szükséges áttekinteni. Szeretnénk jelezni, hogy mind a 9-es, mind a 10-es, mind a 12-es módosító ajánlási pontban szerepelt számos olyan javaslat, amelyiket megfontolandónak tartunk, és készen állunk szakértői segítséget nyújtani egy megfelelő kapcsolódó módosító indítvány elkészítésére. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amiről beszéltem és javasolom, hogy ezt utána majd még megvitatjuk legközelebb, itt egy elvi kérdés van: aki hatósági áras az benne legyen, vagy ne legyen - ez a kérdés, tehát, amikor differenciálunk, ez a későbbiek során komoly problémákat vethet fel. Egy hatósági árnál meg van határozva, hogy azt a köbmétert ettől eddig, ilyen időjárás, vagy akármi között mennyiért adom el a molekulát, kőkeményen megvan, ott nem változtathat rajta. Egyetlenegy hatósági árral dolgozó szolgáltató sem - hogy mondjam - vastagon nyereséges, sőt mindenki panaszkodni jön, hogy ebből nem tud megélni. Természetes, hogy panaszkodnak, de ezzel együtt nem ott képződik az a szükséges mértékű nyereség, amiről egyáltalán beszélünk.
Azt javasolom, hogy a 10-es és a 12-es, amit a Fónagy Jánosék adtak be, itt két különbség van a két módosító között. A 12-es módosító a megújulókról és a földgáztározókról nem szól, mind a kettő hatósági áras; tehát mindegyiknek adjuk meg a támogatását úgy, hogy összedolgozzuk, amennyiben szükséges. Ebben kérem a bizottságnak az egyetértését, mert ez elvileg is egy nagyon fontos kérdés, meg szakmailag is és utána tudunk ebben a dologban menni.
Ha ebben egyetért a bizottság, hogy a kettőből fogunk egy kapcsolódó módosítót csinálni, amit a bizottság ad be, akkor kérem a 10-est és a 12-esnek a támogatását. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tehát a bizottság támogatja a 10-est és a 12-est.
A 11-essel kapcsolatosan emlékeztetni szeretném a bizottságot, hogy amikor a törvényt meghoztuk a bányajáradékkal kapcsolatosan, akkor hihetetlennek tűnt, megállapítottunk egy beláthatatlan távolságba kerülő árat, a 80 és 90 dolláros árat, a kőolaj árát, hogy ez majd valamikor ennyi lesz, 4-5 év múlva; ehhez képest állapítottuk meg a bányajáradékot, hogy ha ez a szint elérődik, akkor 3-3 százalék rakódik le a kitermelt gázra. A magyarországi gázkitermeléseket kívántuk ezzel ösztönözni, mert akkor úgy láttuk, hogy az olajár nem fogja elérni a bűvös 100 dollárt. Azóta megtörtént a csoda, elment 140-re, most meg a másik csoda, hogy visszajött 90-re.
De ezzel a döntéssel egy sajátos helyzetet alakítottunk ki. Tehát akik Magyarországon beruháznak, fúrnak itt évente - körülbelül egy olyan 200-250 millió dolláros invesztícióról van szó -, azok a gázkitermelésnél ezeket a pluszokat fizetik, tehát plusz-plusz 3 százalék, ha átlépi a 90 dollárt és ezzel a távhőszolgáltatást segítő törvénnyel pedig 8 százalékkal továbbnő ez az adó. Kérdés, hogy ez a kettős terhelés ebben az esetben szükséges mértékű-e. Itt a 11-es módosító javaslatban erre tettünk kísérletet, hogy valamelyik alól ki kell venni őket.
Megkérdezem, ez most tárca, vagy kormányálláspont, amit képviselnek.
ZARÁNDY TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium): A kormány még nem ülésezett, ma fogja ezt tárgyalni. Tehát a kormányálláspont előkészítését a szakmapolitikai értekezlet megtárgyalta, azt lehet mondani, hogy a Pénzügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal, illetve az IRM álláspontja, ami most elhangzik.
ELNÖK: Tehát akkor most a szakma, a szakpolitika nem támogatja.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 11-est nem támogatjuk a 26-ossal való összefüggésében, a költségvetési bevételek potenciális kiesése miatt.
ELNÖK: Még egy információt mondanék, mert ezzel fogok a jövőben foglalkozni, csakhogy a kép legyen a képviselőtársaimban bent. Bányajáradékból erre az évre tervezve van 29 milliárd forintos költségvetési bevétel. Ezzel a törvénnyel és a változó árakkal, amelyek bekövetkeztek az elmúlt időszakban, szeptemberig 30,2 milliárd bevétel jött - ezt csak tájékoztatásul szerettem volna elmondani.
Tehát a 10-est a kormány nem támogatja, a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A kormánynál a 12-es re azért visszakérdezek, ott is kifogásolták...
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Azt mondtuk, hogy technikailag igen és akkor kell majd egy kapcsolódó módosító.
ELNÖK: Nincs ilyen. A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, a 12-es igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. De akkor miért kell korrigálni rajta? Ilyen nincsen, vagy támogatom, vagy nem. Szóval, egyet értsenek meg, hogy ilyen nincs, hogy támogatom, de - vagy támogatom, vagy nem támogatom.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Jó. Ezzel együtt fogjuk korrigálni.
A 13-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 14-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Csak tisztelettel jelzem, ez az egész ármegállapítás ugye nem ott kezdődik, hogy axiómaként tekintjük a távhőszolgáltató költségeit? Az egész gyakorlatnak pont az a lényege, hogy az egész láncban az egymásra épülő horrorisztikus árakat kinél-kinél visszafogjuk, ezáltal az egész rendszert olcsóbbá tegyük.
Tisztelettel jelzem, hogy én nagyon örülök annak, hogy a Magyar Energia Hivatal itt mindenféle többlet kompetenciákat kap, nagyon helyes, nagyon örülök neki; azonban nem tudom axiomatikusan elfogadni azt, hogy márpedig ebben az egész rendszerben ez a szétburjánzó, többször jelentkező, ilyen-olyan jogcímeken megjelenő rendszerhasználati díjak fölött egyszerűen, mint ilyen az annyi, így továbbmegyünk.
Elnök Úr! Ebben az országban többszöröse a rendszerhasználati díj, mint a többi körülöttünk lévő országban, szinte minden területen. Nekem ne mondja azt senki, hogy ezen éhen halnak. Ha a magyar rendszerhasználati díjakon éhen halnak a cégek, akkor tisztelettel jelzem, hogy Nyugat-Európában megszűntek a cégek, mert már akkor ott mindenki éhen halt öt éve.
Azt gondolom, hogy ezeket a javaslatokat csak abból a szempontból szabad vizsgálni, hogy az egész láncra kiterjedve, mert ha csak itt a távhőnél próbálkozunk - és nem véletlen, amit az előbb mondtam -, akkor tulajdonképpen egyszerűen elkenjük azt az apróságot, hogy itt véresre keresi magát néhány cég, mi pedig azt hisszük, hogy a közpénzek szórásában valamit is tudunk segíteni. Köszönöm.
ELNÖK: Lakos Imre képviselő úr!
LAKOS IMRE (SZDSZ): Kérem a bizottságot, hogy ezt a javaslatot, részben ezzel a szemüveggel is nézve, tehát itt az árnál az Energia Hivatal jogosítványainak egy olyan típusú változtatására teszek javaslatot, ami még kezelhető ebben a rendszerben; tehát azt a fajta szerepet próbáljuk kezelni, ami még belefér ebbe, tehát pont a törvényjavaslat idevonatkozó részével ellentétben egy kezelhetőbb változatot tettem önök elé.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs.
Tehát a kormány nem támogatja a 14-est. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Mivel leszavaztunk, csak azért szeretném elmondani, hogy Magyarországon körülbelül 102 távfűtéssel foglalkozó cég van, mind különböző. De szeretném mondani, tehát az Energia Hivatal leterheltsége és egyéb szempontból, hogy egyáltalán képesek-e ezeket a vizsgálatokat elvégezni egy átlag árképlettel, természetes dolog lenne, ha ez elindulna, és egy utólagos ellenőrzés lenne. De, ha belegondolunk, akkor a távhőnek majdnem az egyharmada, fele Budapesten használódik fel és tulajdonképpen az Energia Hivatalnak első etapban ezeket a vizsgálatokat kéne elvégezni, tehát ezen a módon lehetne technikailag könnyíteni ezen a soron - de ez csak egy bevágás volt.
A 15-ös módosító javaslatot?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Ezt a Költségvetési bizottságban visszavonta a képviselő.
ELNÖK: Visszavonta, jól tette.
16-ost?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 16-ost nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
A 17-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Javasolom az egyharmadot, hogy kapcsolódó módosítóval ezt tudjuk korrigálni.
Tehát a kormány nem. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
A 18-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság?
Szanyi Tibor képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Azt gondolom, hogy nagyon-nagyon erősen kéne, hogy támogassa ezt a bizottság, tekintettel arra, hogy ennek az egész törvénynek, ha szabad kiemelnem a lényegét, pontosan az, hogy végre van egy esély, hogy a transzparencia okán tisztán látunk. Ha ezeket az adatokat, hogy ki milyen alapon hord össze különböző árakat, árjavaslatokat, egyebeket, ha ezt nyilvánossá fogjuk tenni, és amikor látjuk, hogy egyik városban ugyanarra a háromszoros árat akarnak kérni, mint a másik városban, akkor ebből azért előbb-utóbb ki fog alakulni valami.
Nekem meggyőződésem elnök úr, hogy csupán a transzparencia országos átlagban legkevesebb 15-20 százalékos árcsökkenésbe tud torkollni anélkül, hogy egy fillér közpénzt költenénk, csupán a transzparencia és az azzal kapcsolatos összehasonlító ellenőrzések okán. Köszönöm.
ELNÖK: Engem meggyőztél. Szavazásra teszem fel. Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
19-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
20-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 20-ast támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 21-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 22-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Ezt visszavonták.
ELNÖK: 23-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 24-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 25-öst?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Igen, Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Ennél a módosító javaslatnál, mivel itt már az államháztartásért felelős miniszter szóba került, egy dolgot kérem, engedjenek meg, csak azért, hogy a bizottság tagjai is tisztában legyenek vele, illetve a jegyzőkönyvbe is bekerüljön.
Az elmúlt bizottsági ülésen, amikor a törvény általános vitára való alkalmasságáról beszéltünk, akkor mutattam egy megjelent és hatályba lépett rendeletet, amely a támogatásokról szólt és ahhoz kapcsolódott. Ez arról szólt, hogy már az októberi számlákban a távhőszolgáltatóknak a különböző kedvezményeket érvényesíteni kell és ezt a számlában is meg kell jeleníteni. Most ezúton szeretném önöket tájékoztatni, hogy nem egy hőszolgáltatótól, huszon-egynéhány hőszolgáltatótól kapott információk alapján, valami elképesztő kaotikus állapotok vannak, ugyanis a rendelethez kapcsolódóan az alapvető definíciók nem születtek meg, úgyhogy a távhőszolgáltatók jelen pillanatban egész egyszerűen nem tudják, hogy hogyan és miként számolják el ezeket a kedvezményeket, nincsenek definiálva.
Egyébként olyan kérdések, amelyek itt az előbb néhány módosító kapcsán is előjöttek, hogy ki a fogyasztó, ki a díjfizető, hogyan, miként kell bizonyos dolgokat érvényesíteni, tehát erre kormánypárti képviselőtársaimnak is szeretném a figyelmét felhívni, hogy nagyon nagy a káosz. Röviden-tömören, ha lehet így fogalmazni, akkor tulajdonképpen egy teljesen előkészítetlen rendelet jelent meg minden komolyabb egyéb szabályozás és értelmezési háttér nélkül és több hőszolgáltató van, akik együtt fordultak kvázi rendeletértelmezés és jogértelmezés címén, többek között például a Szociális Minisztériumhoz és mind a mai napig nem kaptak rá választ. Tehát ha ez itt nem rendeződik rövidesen, akkor a távhőszolgáltatást igénybevevők és arra jogosultak vélhetően hónapokig nem fogják megkapni az egyébként nekik járó támogatásokat.
Itt csak azért szólaltam meg ennél a pontnál, mert itt ugye a pénzek felhasználásáról van szó, és ezt bizony jó lenne jelezni az illetékeseknek, hogy ha nem az a cél, hogy egyébként a most is már kicsit nehéz helyzetben lévő távhőszolgáltatókat még inkább prés alá helyezzék, akkor bizony ebben a dologban minél hamarabb lépni kellene. Hiszen az azért mégsem járja, hogy van egy rendelet, csak éppen azt nem tudják, hogy azt pontosan hogyan és miként kellene végrehajtani. Köszönöm szépen, csak ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm.
A 25-öst?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada. Ez megvan, megcsináltuk a 7-esnél.
A 26-ost?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 27-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Áfa-ügy.
A 28-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 29-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 30-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Van-e más módosító javaslat nálunk? A kormánynál? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen, viszontlátásra.
Következik a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat módosító javaslatai. Első helyen kijelölt bizottságként tárgyaljuk.
A kormány részéről marad a stáb.
Az 1-es módosító javaslatot a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A kollegámat bemutatnám a jegyzőkönyv kedvéért, Dr. Staviczky Péter osztályvezető és Dr. Békési Zsófia; Staviczky Péter a Pénzügyminisztérium és Dr. Békési Zsófia pedig a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium munkatársa.
Az 1-est nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem akarom itt a nagy hattyúdalt eljátszani, de ez egy definíciópontosítás, hogy ki esik bele és ki nem.
Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Arról szól a módosító javaslat, hogy a korábban megszüntetettekre ne hasson vissza a törvényi rendelkezés, illogikus lenne.
Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Javaslom, hogy a tegnapi hozzászólásomban elmondott érveléseket szíveskedjenek figyelembe venni a módosítók megítélésénél.
3-as módosító javaslatot?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
4-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 4-est nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Itt ez arra vonatkozik, hogy csak a hatályban lévőkre vonatkozzon ez a rendelkezés, tehát a megszüntetettre, amelyek menet közben kerültek megszüntetésre, azokra pedig ne. Ez rendkívül fontos, jogilag tiszta helyzetet teremt, nem értem a "nem"-et, de majd meg fogják magyarázni.
A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ismételten mondom, nézzék meg a tegnap szóban elmondottakat.
5-öst?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, az igen. De, ha igénylik.....
ELNÖK: Hasonlítsa össze a 6-ossal, hogy melyik a jobb, úgy mondjon véleményt.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 6-ost nem támogatjuk.
ELNÖK: Azt gondoltam.
Tehát az 5-öst támogatják. A bizottság az 5-öst? (Szavazás.) Nem támogatja.
6-ost a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
7-est a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Meg szeretném kérdezni, hogy miért nem. Mi az oka, amiért nem támogatják?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Az az indok, hogy a szabályozással azt kívánjuk elérni, hogy ne köthessenek ugyanolyan feltételekkel új megállapodást, mint amire az Európai Bizottság már határozatában azt mondta, hogy az nem egyeztethető össze a közösségi joggal. Az új kereskedelmi szerződéseket pedig nem vizsgálja a bizottság, és ezen törvény hatálya alatt sincsenek, hanem ezeket piaci alapon kötik a felek.
ELNÖK: Ha arról szól a felvezetés, hogy a korábbi szerződések ne hosszabbodjanak meg, akkor még értem a dolgot, de amúgy nem. Ismételten nem is megyek bele ebbe, vegyék elő, olvassák el a tegnapi szóbeli kiegészítést.
Tehát a kormány a 7-est nem. Csak a képviselőtársaimnak mondom el, ez azt jelentené, hogy minden blokkra külön szerződések vannak, hosszú távú szerződések. Na most, leellenőrizni blokkonként több ezer oldalt, ez valami szenzációs feladat lenne, megnézném, hogy ki az, aki egyáltalán képes erre és ennek a jogszabálynak ebben a formában eleget tenne. Itt csupán arról szól a történet, hogy a korábbi szerződésekkel, amelyek megköttettek, nem kéne vizsgálni, nem kéne foglalkozni.
Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelettel felhívom a bizottságnak, illetve a kormánynak a figyelmét is, hogy valójában itt nekünk ebben a bizottságban is és a parlamentben is, súlyos politikai döntést kell hozni. Ennek a politikai döntésnek a tartalma az, hogy ki kell menni egy adott rendszerből, és ezt a múltat el kell rendezni. Tisztelettel, nagyon erősen megtámogatom elnök úr javaslatait, mert egy sor pontban erről volt szó - ez egy politikai kérdés, hogy amit vérverítékkel nagy nehezen elrendeztünk, azt ne nyissuk újra, ilyen egyszerű.
ELNÖK: Magamnak is megpróbáltam ezt megmagyarázni.
Tehát a 7-est a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) támogatja.
8-ast?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
9-est?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez tartalmi összefüggésben van a 6-ossal, úgyhogy kérek egyharmadot neki.
A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
10-est a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mert?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Az Európai Bizottság határozatában explicit meghatározott végrehajtási határidőkkel menne ez szembe.
ELNÖK: A tisztelt bizottságnak mondom, hogy mindent, de mindent - szó szerint, betű szerint - nem biztos, hogy nekünk el kell fogadni. Nekünk a magyar vállalkozók érdekeit kell nézni elsősorban ebben a kérdésben, és azt mondjuk, hogy ha az Energia hivatal, aki pontosan tudja - azt hiszem az egyetlen szervezet ma Magyarországon -, hogy anyagilag az a cég, akinek vissza kell fizetnie, milyen kondícióban van - hadd legyen már lehetősége neki ebben határidőt, ilyen jellegűt megállapítani. Tehát 30 nap helyett javasolom, hogy a 120 napot írjuk be.
Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. A bizottság támogatja.
11-est a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
12-est a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A logikát kérem már megmagyarázni, ez a főbelövés terhe mellett alkotmányellenes. (Közbeszólások: Ez alkotmányellenes, ilyen nincs.) Hatályon kívül helyezheti, de nem változtathatja meg. Ne hozzanak már szégyenbe engem itt az asztalnál.
Na, jó. 12-est a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
Legyenek szívesek menjenek vissza, és alaposan tanulmányozzák az eddigi javaslatainkat - kíváncsi leszek, hogy a kormány elé ebből mi fog kerülni.
13-as módosító javaslatot a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Mert?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A másikkal összefüggésben a bizottsági határozat végrehajtását, azonnali és hatékony végrehajtását szolgálja, a bizottság szerint ez egy közösségi jogellenes állapot most, amit meg kell szüntetni, és e tekintetben a határozata szerint kell eljárni és nem ad lehetőséget ilyen kedvezményekre.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14-est a kormány?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A MAVIR-ról szól a történet. A folyamatos bevételéről szól a MAVIR-nak a történet.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, az imént említettem, hogy támogatjuk.
ELNÖK: Nem hallottam. A 14-est támogatják. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
15-öst?
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): A 15-öst is támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Van-e valakinek más módosító javaslata? (Nincs jelzés.) Nincs.
Úgy érzem, hogy készen vagyunk. Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Hétfőn fogunk találkozni, tehát bejelentésképpen. Az új költségvetési törvényjavaslatot, melyet szombaton fognak vélhetően benyújtani valószínű, hogy kedden meg fogjuk tárgyalni, de ezt pontosítani fogjuk, tehát úgy készüljetek, hogy hétfőn és kedden bizottsági ülés.
Köszönöm szépen a részvételt, szervusztok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 17 perc)
|
Podolák György
|
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Turkovics Istvánné