GIB-35/2008.
(GIB-117/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. október 27-én, hétfőn, 12 óra 30 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Megjelent(ek)/jelen lévő(k)/részt vevő(k) *
Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló H/6622. számú határozati javaslat (Általános vita) *
Szavazás a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés (J/6168. szám), valamint a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (Általános vita) *
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (KVVM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás a J/6168. számú jelentés általános vitára való alkalmasságáról *
Szavazás a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
1. Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/6622. szám)
(A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
2. a) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés (J/6168. szám)
(Általános vita)
b) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám)
(A Környezetvédelmi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Podolák György elnök (MSZP)
Dr. Józsa István alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Márfai Péter (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz) megérkezéséig
Halász Péter vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Jauernik Ágnes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Besz Erzsébet (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Vozár Ágnes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Göncz Benedek (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Zách Péter (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Szalay Gábor szakértő (SZDSZ-frakció)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 35 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! A Gazdasági és informatikai bizottság ülését megnyitom. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendi javaslatot kézhez kapták képviselőtársaim. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatban kinek van kérdése, észrevétele, változtatási javaslata? (Nincs jelentkező.) Ki ért egyet a napirendi javaslattal? (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta.
1. napirendi pontunk az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat, amely a Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Üdvözlöm a kormány képviseletében megjelent Halász Péter vezető főtanácsos urat és megkérdezem, hogy a határozati javaslatot támogatja-e a kormány.
HALÁSZ PÉTER vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Képviselőtársaim közül ki kér szót? (Nincs jelentkező.) Ha nincs kérdés, hozzászólás, szavazni fogunk.
Szavazás a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Ki ért egyet a határozati javaslattal? (12) Ki nem ért vele egyet? (9) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a határozati javaslatot 12 igen szavazattal, 9 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nem.) Nem kíván.
Köszönöm szépen, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
2. napirendi pontunk a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenie a bizottságnak. A Környezetvédelmi Minisztériumot dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes asszony képviseli, aki még nem érkezett meg.
Tompa Sándor képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Katona Kálmán, a Környezetvédelmi bizottság elnöke személyesen kért meg arra, hogy ajánljam a bizottság figyelmébe a határozati javaslatot és kéri annak támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bencsik János képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Áttanyulmányozva ezt a meglehetősen tetemesnek mondható anyagot, szeretném felhívni a figyelmét néhány, a gazdasági bizottság szempontjából is fontos témakörre. Akik a költségvetéssel foglalkoznak, még örvendhetnek is, hogy ebben az időszakban a közvetlen környezetvédelmi kifizetések mértéke az eleve tervezettnek mintegy 67 százalékában realizálódott, de ha fontosnak tartjuk, hogy a környezetvédelmi beruházások és az ezzel kapcsolatos fejlesztések teljes körűen megvalósuljanak, akkor viszont ez a 67 százalékos teljesülés meglehetősen szerény, különösképpen azért, mert a teljes környezetvédelmi beruházások mértéke a közvetett finanszírozással együtt a tervezett 4200 milliárd forint helyett mindössze 1370 milliárd forintban realizálódott. Ez csak a 30 százaléka annak a tervezettnek, amit a kormány erre a ciklusra előirányzott.
Lényeges és odafigyelést igényel, hogy a monitoring rendszerre, valamint a kutatás-fejlesztési területre ennél is alacsonyabb arányban biztosították a finanszírozást. A csökkenő költségvetési támogatás nem tette lehetővé, hogy a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos megelőzési, illetve környezeti ártalmak csökkentésére vonatkozó feladatok finanszírozása megfelelő mértékben megtörténhessen. Miniszter úr legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a Vásárhelyi-terv mintegy harminc-negyvenéves időtávlatban valósítható meg. Mindannyian tudjuk, hogy amikor a Vásárhelyi-terv végrehajtása elindult, akkor ez sokkal szűkebb időtávban valósult volna meg. Az OECD ide vonatkozó jelentése szerint a magyarországi védtöltések 30 százaléka alkalmatlan a védelmi feladatok ellátására.
Az ivóvízminőséggel kapcsolatos helyzet még rosszabb. A korábban előirányzott összegnek évente mindössze 10 százaléka áll rendelkezésre. Ezzel kapcsolatosan emlékeztetem a bizottság tagjait, hogy az Európai Unió által biztosított határidőt túlléptük, a kormány ebben a kérdésben éppen most kért derogációt. Nem tudjuk teljesíteni ezeket a feltételeket. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatban pedig arra hívom fel a figyelmet, hogy a közlekedésből származó porterhelés nagyon kritikus, ezért mi továbbra is szorgalmazzuk a tömegközlekedési eszközök térhódítását, közlekedésen belüli arányának a növelését.
Összességében megállapítható, hogy bár az anyag tisztességesen igyekezett körbejárni a környezetvédelem területén történt tevékenységet, de annak a tartalma teljes egészében elfogadhatatlan, mivel jelentős mértékben eltér a korábban kitűzött céloktól, ezért nem is támogatható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Közben megérkezett a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője, aki szóbeli kiegészítést kíván tenni. Parancsoljon!
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (KVVM) szóbeli kiegészítése
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnézést kérek a késésért, de a beléptetés és az idejutás a szokásosnál egy kicsit nehézkesebb volt.
Bár elég komoly kritikát kaptunk az imént Bencsik János képviselő úrtól, azért szeretném elmondani, mi fontosnak tartjuk, hogy a második Nemzeti Környezetvédelmi Programnak ezzel a jelentésével a bizottság elé járulhattunk. Ebben az időszakban rengeteg dolog történt. 2005-2006-ban nagyon nehéz volt összeegyeztetni a gazdasági versenyképesség, a gazdaságfejlődés, illetve a környezetvédelmi követelmények és az ezek betartásához szükséges feltételrendszer kialakítását és összhangjának a megteremtését.
Ebben az időszakban igen jó partnerséget sikerült kialakítani a gazdálkodó szervezetekkel, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak bizonyos légszennyező anyagok csökkentéséhez. Például a kénkibocsátás 2005-2006-ban 486 kilotonnáról 118 kilotonnára csökkent, ami komoly előrelépés. Emellett nem feledhető az, hogy EUROHIS és PM10 kapcsán különösen a közlekedés miatt nem sikerült olyan eredményeket elérni, amilyeneket szerettünk volna. Ugyanakkor a gépjárműadó, a jövedéki adó, a regisztrációs adó és a közbeszerzési törvény módosításával és számos egyéb intézkedéssel igyekeztünk ezeket a célokat elérni.
Hasonló módon az energiatakarékosság hatékonyságának esetében mind a gazdálkodói, mind a lakossági szféra bizonyos mértékben előrelépett. Ebben az időszakban teremtettük meg törvényi szinten az üvegházhatású gázok kereskedelméhez kapcsolódó szabályozást, ami új lehetőséget teremt az ipar számára. Fontos a gazdálkodóknak, hogy ha fejleszteni akarnak, akkor megfelelő környezeti infrastruktúra legyen. Az ivóvíz területén ha a beruházások nem is, de az előkészítés nagymértékben jelen volt ebben a két évben is, és a főművi fejlesztéseket a Kohéziós Alapból és gazdálkodói ráfordításokból is igyekezetek megvalósítani. A szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében is előreléptünk, évi mintegy 5 százalékkal növekedett a csatornázás aránya. A közműolló 2006-ban már csak 27 százalékos volt, s az is komoly előrelépés, hogy az összegyűjtött szennyvizek 60 százaléka már biológiai tisztítási fokozaton is keresztülmegy.
Sok olyan hulladékgazdálkodási intézkedés is történt, ami a szabályozás révén - visszavételi rendszerfejlesztés, különböző hulladékáramokkal kapcsolatos szabályozás - az egyes gazdálkodó szervezeteket is érintette és az eredményük már kézzelfogható. Ugyanakkor a projektek folyamatosan készültek, mintegy 3,8 millió lakost érintett az a tizenkét komplex térségi hulladéklerakó, amelyek ebben az időszakban valósultak meg. A hulladék terén az EU-s kötelezettségeinket is sikerült teljesíteni, sőt a csomagolási hulladékra vonatkozó 50 százalékos hasznosítási kötelezettséget túl is teljesítettük.
Az agrárium terén a legnagyobb előrelépés az agrár-környezetgazdálkodási rendszerek kiépítése és bizonyos élelmiszer-biztonsági intézkedések megtétele volt, amelyek összességében több mint 70 ezer ellenőrzést és vizsgálatot is jelentettek. Hasonlóképpen fontos, hogy a korábban a gazdálkodási tevékenység kapcsán keletkezett környezeti károk felszámolása tovább halad. Itt kiemelném a nagytétényi Metallochemiát vagy a budafoki barlanglakások ügyét.
Azt is be kell vallanunk, hogy ebben a két évben a finanszírozás nem az eredetileg előírt ütemezés szerint haladt, de még így is jelentős forrásokat, mintegy 785 milliárd forint ráfordítást könyvelhet el a környezetvédelem. Tekintve, hogy emellett egyéb szabályozásoknak és intézkedéseknek is volt környezeti haszna, elmondhatjuk, hogy a naturális célok, tehát a környezetállapot javításában sikerült előrelépnünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim közül ki kér szót? Vas János képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS független: Tisztelt Bizottság! Megítélésem szerint az ebben az időszakban végzett munka nem volt kielégítő. Az, hogy ekkor is dolgozott a minisztérium apparátusa és voltak eredmények, az egy dolog, nekünk viszont itt a bizottságban azt kell megnéznünk, hogy az elmúlt két év viszonylatában ez az időszak segítette-e a gazdasági élet szereplőinek a vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységét vagy sem. Úgy látom, a vállalkozók továbbra sem érzik azt, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium vállalkozóbarát politikát folytatna, és az ebben az időszakban kitűzött célok - például a Vásárhelyi-terv megvalósítása - gyakorlatilag még kampányszinten sem valósultak meg. Nem beszélve a Natura 2000 területek kihirdetéséről, amit csúnyán elhallgat a minisztérium. A vállalkozások fejlesztésének Magyarországon ma ez a legnagyobb gátja, mert a rendszer nem áttekinthető, nem jól prognosztizálható, és nem valósíthatók meg a minisztérium elképzelései, s a mai napig sincs jogorvoslati lehetőség arra, hogy valaki be tudja bizonyítani, területe a Natura 2000 rendszerbe indokoltan vagy indokolatlanul került be.
Kiemelte főosztályvezető asszony az üvegházhatású gázok szabályozásának problémakörét és azt mondta, hogy ezt sikeresen megoldották. Én akkor még a Kincstár részéről voltam ebben benne és azt kell mondanom, hogy kapkodó, csődös, átgondolatlan volt ez a koncepció. A minisztérium úgy igyekezett ráerőltetni a hazai gazdasági élet szereplőire ezt a szabályozást, hogy utólag egyeztetett velük. Lehetett volna ezt lényegesen átgondoltabban csinálni. Nem a gazdasági élet szereplőihez mérten állapította meg a kvótaelosztásokat, hanem felülről. A minisztérium munkatársai leírták, hogy mit gondolnak és azt próbálták érvényesíteni a piaci szereplőkkel szemben.
Én ezt az időszakot nem úgy éltem meg, mint a Környezetvédelmi Minisztérium sikersztoriját. Ez valójában a szociálliberális kormányzat liberális része volt. Volt egy terv és volt egy megvalósítás, és a kettő egymással köszönőviszonyban sem volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kapolyi László képviselő úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Nagyjából az előttem szóló gondolatmenetét szeretném folytatni. A környezetvédelmi engedély megszerzése egy beruházáshoz felér egy horrorral. Ha komolyan gondoljuk, hogy a gazdaságfejlesztés érdekében hathatós lépéseket kívánunk tenni, akkor semmiképpen nem fogadható el az, hogy ennek a folyamatnak a legkomplikáltabb és legtovább tartó része a környezetvédelmi engedély megszerzése. Sok esetben a környezetvédelemnek egyébként joggal elvárható elsőbbségét szem előtt tartva politikai eszközként is felhasználják bizonyos beruházások megvalósításához vagy meggátolásához. A személyes tapasztalataim szívesen bocsátom a bizottság rendelkezésére akár úgy is, mint esettanulmányt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. A KVM képviselőjének sem adom meg a szót.
Szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy a gazdasági bizottságnak az elmúlt néhány évben kemény és határozott kifogása volt a KVM-nek a vállalkozásokat érintő tevékenységével kapcsolatban. Valóban úgy éltük meg a Natura 2000-et, hogy halvány sejtésünk se volt róla, ebben milyen kérdések és kizáró okok szerepelnek. Amikor előre elmagyarázták nekünk, hogy ez EU-előírás és ezt elvárják tőlünk, akkor utólag kiderült, hogy az elvárások egyharmadát-egyötödét lett volna szükséges végrehajtani ahhoz, hogy a Natura 2000 rendben legyen. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon azok a vállalkozások, elsősorban energetikai vállalkozások, amelyek vezetéket szeretnének építeni - mert Magyarországnak az energiabiztonság szempontjából nagy szüksége van a vezetékek építésére -, szinte lehetetlen feladat előtt állnak, csakúgy, mint azok, akik a feltárással foglalkoznak, akár az olaj, akár a gáz terén, de sorolhatnám tovább az egyéb bányászati és ipari tevékenységeket. Amikor ezt a kérdést először érzékeltük, értékeltük és kitekintettünk Európába, úgy ítéltük meg, hogy egy erőteljes megvezetésben volt részünk.
Ugyanezt tudom elmondani rendkívül határozottan és kiemelten a CO2 ügyében is. Kezelhetetlen volt az, amit elkövettek. Bevitték Magyarországot egy olyan utcába, amibe senki nem kényszerített minket, amelynek eredményeképpen több mint 3 millió tonna CO2-t vesztettünk el csak azért, mert egy szép jelentést akartunk az EU elé tárni. Elég sok írásmű jelent meg részünkről arról, hogy történtek ezek a számítások, hogy lettek rendezve, milyen megoldások voltak, amelyek nem tetszettek nekünk.
A bizottság nagy valószínűséggel meg fogja szavazni az 2005-2006-os jelentés általános vitára való alkalmasságát, de ezeket a megjegyzéseket el kellett mondani, és reményeink szerint a következő energiaprogramoknál az észrevételeinket határozottan fogjuk elmondani, hiszen a következő időszakban kerülnek elénk azok az írásművek, amelyeket az EU felé checkolnunk kell, akár környezetvédelmi, akár CO2-kibocsátási, akár más energetikai kérdésekben.
Szavazás a J/6168. számú jelentés általános vitára való alkalmasságáról
Ezek után szavazni fogunk. Ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (15) Ki nem ért vele egyet? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a jelentést általános vitára alkalmasnak tartja.
A plenáris ülésen a kisebbségi véleményt Bencsik János, a többségi véleményt pedig Tompa Sándor képviselő úr ismerteti. Egyetért a bizottság az előadók személyével? (Igen.) Köszönöm szépen.
Szavazás a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról
Most pedig a határozati javaslatról szavazunk. Ki ért egyet a határozati javaslattal? (15) Ki nem ért vele egyet? (12) Ki tartózkodott? (0) Megállapítom, hogy a bizottság a határozati javaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Köszönöm.
Az egyebek keretében van-e valakinek kérdése, megjegyzése, bármilyen bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Köszönöm szépen a megjelenést, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 57 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Soós Ferenc