GIB-40/2008.
GIB-122/2006-2010.
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. november 5-én, szerdán 9 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú üléstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Jelen voltak *
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (COM(2008)16; 2008/0013/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján), az Európai Parlament és a Tanács határozata az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (COM(2008)17; 2008/0014/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján), az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, valamint 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (COM(2008)18; 2008/0015/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján) *
Dr. Nemes Csaba szóbeli kiegészítője *
Határozathozatalok *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló T/6667. sz. törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága *
Aradi Zsolt szóbeli kiegészítője *
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám) - döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. sz.) (Általános vita) *
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6574. szám) (Általános vita) *
Bartal Róbert szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Határozathozatal *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita) *
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Határozathozatal *
A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a beterjesztett költségvetésnek az új számokon alapuló, a kormány által tervezett változtatásairól *
Engyel Gyula tájékoztatója *
A hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló határozati javaslat (H/6394. szám) (Font Sándor, Bagi Béla (Fidesz), Herbály Imre (MSZP), Velkey Gábor (SZDSZ), Karsai Péter (MDF) és Dr. Medgyasszay László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6401. szám) (Dr. Kóka János, Dr. Fodor Gábor és Horn Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5723. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
1. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
2. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról (COM(2008)16; 2008/0013/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
3. Az Európai Parlament és a Tanács határozata az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (COM(2008)17; 2008/0014/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
4. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, valamint 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról (COM(2008)18; 2008/0015/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
5. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról (COM(2008)19; 2008/0016/COD) (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
6. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám) (Általános vita)
7. A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6574. szám) Általános vita)
8. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita)
9. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat (T/6573. szám) (Általános vita)
10. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a beterjesztett költségvetésnek az új számokon alapuló, a kormány által tervezett változtatásairól
11. A hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló határozati javaslat (H/6394. szám) (Font Sándor, Bagi Béla (Fidesz), Herbály Imre (MSZP), Velkey Gábor (SZDSZ), Karsai Péter (MDF) és Dr. Medgyasszay László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
12. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
13. A takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6401. szám) (Dr. Kóka János, Dr. Fodor Gábor és Horn Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
14. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5723. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
15. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP) bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP) alelnök
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP) alelnök
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Kálmán András (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Molnár Béla (KDNP) Nagy Sándornak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Nyitray Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Mocsári-Gál Krisztina főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Haraszthy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium)
Dr. Nemes Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi Minisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Aradi Zsolt főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi Minisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Horn Gábor előterjesztő (SZDSZ)
Romhányi Balázs főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Dabóczy Kálmán főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Tresánszky Erika (NFGM)
Demkó Ivett (NFGM)
Heil Péter (NFGM)
Dr. Székely Zsolt (Állami Számvevőszék)
Cseri Noémi (FVM)
Dr. Pálfalvy Hilda (GVH)
Dr. Somlyay Nóra (NFGM)
Négyesi Mónika (KHEM)
Nagy Zoltán (OGYH)
Szentmiklóssy László (Borsodchem)
Dr. Kacskovics Imréné (KVM)
Tüzesi Flóra (KVM)
Márki János (MABISZ)
Dr. Heltai Tibor (PM)
Dr. Nemes Csaba (KVM)
Szalay Gábor (SZDSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 09 óra 08 perc)
Elnöki bevezető, napirend előtti bejelentések
PODOLÁK GYÖRGY, a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az ülésünket megkezdjük. A napirendi pontoknál új javaslatot teszek. Kérem a bizottság tagjait, hogy járuljanak hozzá, hogy először a klímacsomagot tárgyaljuk meg egy csomagban, tehát a 2, 3, 4. és az 5. napirendi pontot összevontan tárgyalnánk. Utána előre jönne a Kbt., mert egyéb bizottságok is tárgyalják ezeket a kérdéseket. Kérdezem a bizottságot, hogy egyetért-e. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság határozatképes.
Szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy két üléssel ezelőtt volt egy bizottsági kezdeményezés, amely arról szólt, hogy Bajnai Gordon minisztert hallgassuk meg, hogy milyen koncepciója van a gazdaságélénkítéssel kapcsolatban, különös tekintettel a kkv-kre. Arról szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy a jövő hét szerdára tűztük ki ezt, de menet közben ez felkeltette érdeklődését a miniszterelnök úrnak és ennek alapján a plenáris ülésen javaslatot tett, hogy egy gazdasági csúcs kerüljön összehívásra a Gazdasági bizottság keretei között.
Lényegében arról szól a történet, hogy a nemzeti csúcson felmerült, elsősorban ellenzéki oldalról, hogy ennek a vitának a helye a parlamentben van, ezt kellőképpen méltányolta a kormányoldal és ez a jövő hét csütörtökön lenne 9 órakor a Vadász-teremben. Kb. 60 meghívott vesz rész. Részt vesz a Gazdasági bizottság, meghívjuk rá a Költségvetési bizottság elnökét a Foglalkoztatási bizottság elnökét, meghívunk minden frakcióvezetőt és pártelnököt. Mindenki öt perc időt kap. Ezenkívül az OÉT mindkét oldalát és néhány olyan prominens szervezetet, amelyek általában az ilyen tanácskozásokon részt szoktak venni. A jövő héten egyeztetek a Gazdasági bizottságon belül a hozzászólásokat illetően.
Tájékoztatom a Gazdasági bizottságot, hogy ez a munka több hónappal ezelőtt elkezdődött a Gazdasági bizottságon belül is, több egyeztetést hajtottunk végre, különböző szakmai szervezeteket hívtunk meg, kértük ki a véleményüket. Tegnap az Energetikai albizottság ülést tartott, ahol a meghatározó szervezeteknek, cégeknek a vezetőit hívtuk meg, akik véleményt mondtak. Figyelembe vettük a tegnap elhangzott véleményeket és ezeket be is építettük. Néhány gondolatban szeretném elmondani, hogy a kormány véleményével tulajdonképpen mind a négy, illetve öt pontban általában egyezik a bizottság véleménye. Nyilván más hangszerelésben fogalmaztuk meg azt az elképzelést, amit a klímacsomaggal kapcsolatosan kialakítottunk az energiapolitika tárgyalásánál. Ezek kellőképpen érzékelhetőek. 3x20 százalékról van szó, ennek a magyar vetületéről, de hangsúlyozottan beszélünk arról, hogy a megújuló energiákra milyen elképzeléseink vannak, különös teret szánunk a szén és az egyéb megújuló energiáknak. Ehhez milyen változásokra van szükség. Továbbra is megerősítettük a tározós erőművel kapcsolatos kérdést. Továbbra is az a véleményünk a CO2 kérdésben, hogy Magyarországot és az újonnan belépő országokat hátrány éri, amikor a 2005-höz akarja az EU Tanács igazítani a mérési pontokat, hiszen mi 1990-től napjainkig jelentős mennyiségű CO2-t adtunk le, tehát versenyképességi hátrányokat okoz.
Hasonlóképpen hívjuk fel a figyelmet a szénszivárgás ügyére. Ezek az Európa peremén lévő országoknál mást jelentenek, mint a belső blokkban lévő országoknál, és tegnap volt egy érdekes felvetés, amit be is fogalmaztunk az állásfoglalásunkba. Ha a távfűtésnél a CO2 kvóták vásárlása során versenyhátrányba kerülő fűtőműveket olyan hatás érheti, hogy a vásárlók áttérnek más tüzelőanyagra éppen azért, mert itt CO2-szigorítások, -limitek vannak, akkor ezt is szénszivárgásnak kell tekinteni, hiszen ezáltal valószínűleg vagy gázzal történő fűtés vagy szénnel vagy egyébbel történő fűtésmódra való átállásra kerül sor. Ez egy teljesen jogos felvetés volt.
Hasonlóképpen a szénszivárgás másik oldala, hogy végig kell gondolni azt, hogy ha Ukrajnában építünk fel a Tisza másik partján egy erőművet, akkor az nem Európába bocsátja-e ki a széndioxidot. Alapjaiban véve az albizottság semmi új megállapítást nem tett, ami eltérne a Gazdasági bizottság véleményétől, úgyhogy kérem, hogy ezt vitassuk meg, de előtte átadnám a kormány képviselőjének a szót.
Dr. Nemes Csaba szóbeli kiegészítője
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Ahogy elnök úr is említette, tegnap az energetikai albizottságban ezt jó alaposan végigtárgyaltuk. Gyakorlatilag ez rendkívül komplex probléma, ami 2020-ig meg fogja határozni az európai környezetpolitikát, illetve gazdaságpolitikát is, és ezt így látja az albizottság is. Köszönjük, hogy ezzel foglalkoznak, általában a kormány álláspontjával megegyező a bizottsági javaslat. Két pontban azonban nem. Amiben nem, az a bizonyos széndioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvben elfoglalt bizottsági álláspont. A magyar kormány azt mondja, hogy ezt nem szabad kötelezővé tenni, hogy ilyen projektek legyenek a tagállamokban. Ebben megegyezik a bizottsági vélemény is, és a magyar kormány álláspontja az is, hogy nem szabad ezt semmiféle támogatással vagy közösségi alapokból történő támogatással finanszírozni. Egyrészt az egész problémakör abszolút nem egyezik meg az Európai Unió környezetpolitikájával abban a tekintetben, hogy ez nem megelőző típusú, hanem tipikusan csővégi megoldás, másrészt néhány nagy európai államnak az érdekében áll ez az ügy és ez lehet jó üzlet is, ha bejön, tehát ezt nem kell támogatni.
A másik az a bizonyos szivattyús tározós erőműre vonatkozik, ahol nagyon korrekten írja a bizottsági vélemény, hogy kerüljön kijelölésre egy ilyen, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból is megfelelő hely. Én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ilyen hely nagyon nehezen található, meg talán nincs is az országban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyival tájékoztatnám a Gazdasági bizottságot ezzel a tározós erőművel kapcsolatosan, hogy nem véletlenül szól ez a mondat úgy ebben az állásfoglalásban a Gazdasági bizottság részéről. Azért, hogy megelőzzük a társadalmi és környezetvédelmi vitákat, amelyek várhatóan már eddig is megjelentek és a jövőben is. Tehát azt kérjük és kéretik figyelmesen elolvasni, hogy nehogy valahol az állásfoglalásban az jelenjen meg, hogy ahhoz, hogy a megújuló energiatermelést Magyarországon növelni tudjuk, a tározós erőműre szükség van, hanem konkrétan jelölje ki a kormány, hogy hol. Három hely van Magyarországon, amelyik helyen lehet jelenlegi természeti körülmények között tározós erőművet készíteni. Ebből ki kell jelölnie a kormánynak, hogy melyik ez. És utána induljon el a vita és az észrevételek. Ennyiben egészíteném ki. Nem lep meg az önök véleménye, ezért a Környezetvédelmi Minisztériumot képviselik, mi meg a gazdaságot képviseljük. Bencsik képviselő úr.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Elöljáróban szeretném jelezni, hogy nem az érdektelenség okán vagyunk kevesebben, hanem éppen a gazdasági témát tárgyalja a parlament a költségvetéssel kapcsolatosan. Összességében szeretném leszögezni, hogy az uniós klímacsomaggal kapcsolatos nemzeti álláspont kialakításával a Fidesz alapvetően egyetért a kormányzati állásponttal és alapvetően egyetért a Gazdasági bizottság elé bekerült határozati javaslattal. Azt is világosan le kell szögezni a közvélemény és a környezetvédelmi szervezetek irányába, hogy akkor, amikor Magyarország a 2005-ös bázisév helyett az 1990-es bázisévet szorgalmazta, ezzel környezetvédelmi szempontból nem árt a saját közösségünknek, ugyanakkor az ország versenyképességét igyekszünk javítani.
Világosan kell látni azt, hogy 1990 és 2005 között az Európai Unió területén bekövetkezett mintegy 8 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkenésnek a háromnegyed részét a csatlakozó országok érték el, ezen belül, hogy ha Magyarországot vizsgáljuk, akkor ezen időszak alatt 25-30 százalék közötti mértékben csökkent a széndioxid-kibocsátás. Tehát ha mindezeket figyelembe vesszük a későbbi kvótaelosztásoknál, -visszaosztásoknál, amelyek pénzügyi értéket is képviselnek, lemondunk ezen elvégzett munkánk vagy a gazdasági szerkezet átalakulásával kapcsolatos hatások által biztosított lehetőségekről, akkor ártunk saját magunk és a nemzetgazdaság számára. Teszem hozzá, hogy akkor kevesebbet tudunk visszaforgatni éppen az energiahatékonysági, valamint a megújuló energiaberuházásokat elősegítő fejlesztések finanszírozására a költségvetésből.
Szeretném megköszönni azt, hogy a tegnapi energetikai albizottság vitájának következtében négy ponton módosításra került a bizottsági határozati javaslat, elnök úr kitért arra, hogy a szénszivárgással kapcsolatosan mi fontosnak tartottuk a földrajzi szempontok figyelembevételét is, hiszen egészen másként érinti az unió belső tagországait és a peremén lévő tagországokat.
Ezen túlmenően fontosnak tartottuk, hogy a megújuló energiaforrások esetében egyetértünk természetesen a szélenergia-kapacitás növelésével, de sokkal nagyobb lehetőséget látunk a geotermikus energia jövőbeni kihasználásában, éppen ezért kértük azt, hogy szerepeljen a határozati javaslatban a geotermikus energia is megnevesítésként, mint amelyet kifejezetten támogatni kívánunk.
Ezen túlmenően úgy éreztük, hogy a bioüzemanyagok tíz százalékos részarányra való növekedése során nem kellőképpen került hangsúlyozásra ez esetben, a határozati javaslat esetében az, hogy elsődlegesen biztosítanunk kell az élelmiszer- és takarmányellátás biztonságát. Emellett, hogy ha ezt már megtettük, természetesen mi is egyetértünk azzal, hogy a meglévő szabad mezőgazdasági területű kapacitások ilyen formában kerüljenek kihasználásra.
Végezetül volt egy olyan pont, amelyet a Gazdasági bizottság véleményként kíván megfogalmazni, hogy a klímacsomag végrehajthatósága érdekében egy szakértői kutatói csoport vagy döntés-előkészítő intézmény létrehozására van szükség. Itt fontosnak tartottuk, hogy a gazdasági, környezetvédelmi, műszaki, technológiai szempontok mellett társadalmi vonatkozású szempontok is figyelembevételre kerüljenek. Köszönettel jelzem vissza a bizottság számára, hogy ezt az indítványt is elfogadta az albizottság és bekerült a határozati javaslatba.
Amiben nem tudtunk megállapodni, az a következő: azt látjuk, hogy alapvetően az uniós klímacsomaggal kapcsolatosan kialakult egy konszenzusos álláspont. Hogy ha ezt képesek vagyunk érvényesíteni, akkor ez az ország számára jó, konstruktívan állunk hozzá a kormányzati álláspont kialakításához. Ugyanakkor nem látjuk azokat a garanciális elemeket, amelyek a klímacsomag végrehajtásához szükséges költségvetési forrásokat tudná biztosítani, hogy 2020-ig meg tudjunk felelni ezeknek a kötelezettségeknek és vállalásoknak. Éppen ezért indítványozzuk azt és megismétlem ezt az indítványt, és kérem, hogy erről a kiegészítésről foglaljon állást a Gazdasági bizottság: szorgalmazzuk azt, hogy az aukciós bevételek 30 százalékával hozzunk létre egy nemzeti karbon alapot, amely már egy biztonságos hátteret tud nyújtani elsősorban energiahatékonysági, illetve megújuló energia beruházások finanszírozásához, ahol költségvetési forrásokra is szükség van természetesen, nemcsak a piaci szereplők befizetései azok, amelyek ezeket a kötelezettségeket a teljesíthetőség határára fogják vinni.
Ezen túlmenően további garanciára van szükség. Mivel ezek a feladatok kormányzati ciklusokon áthúzódó kötelezettségvállalások, ezért szorgalmazzuk, hogy egyrészt a megújuló energiaforrás tekintetében elkészült nemzeti cselekvési program, valamint az energiahatékonysági nemzeti cselekvési program kerüljön az Országgyűlés elé, az Országgyűlés tűzze napirendjére és országgyűlési határozattal erősítse meg, természetesen a szükséges európai uniós egyeztetéseket követően. Fontosnak tartjuk, hogy az eddigi szép megnyilvánulások és szólamok után megfelelő pénzügyi alap biztosításával a cselekvés szakaszába lépjen a vállalt kötelezettségek teljesítése, amennyiben erre a szükséges garanciák nem teremtődnek meg, kérdéses az, hogy Magyarország meg tud-e felelni az Európai Unió által meghozandó kötelezettségek teljesítésének. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e vélemény. (Nincs jelentkező.) A kormány kíván reagálni? (Nem kíván.) Ahogy Bencsik képviselőtársam részéről elhangzott, valóban a tegnapi állásfoglalások, amit kialakított az energetikai albizottság, tételesen beépítésre kerültek. Egyetlen egyet nem építettünk be, amelyet kifogásolt. A tőzsdére menő és eladásra kerülő alapok, tehát a karbon alap, CO2, abból 30 százalék - a javaslat szerint - egy olyan alapot képezzen, amivel környezetvédelmi és egyéb feladatokat lehet prognosztizálni, pénzügyileg kellőképpen támogatni.
Én úgy gondolom, hogy végiggondolva a tegnapi napot, ez mindenféleképpen célszerű, úgyhogy én arra kérem a bizottságot, értsen egyet azzal, hogy ezt a blokkot beépítsük még a Gazdasági bizottság állásfoglalásába. Azt kérném tisztelettel, és még azt is vegyük figyelembe, mielőtt lezárnám, hogy egész más volt a klímacsomagnak az értékelése és szerepe ez előtt két évvel, amikor megfogalmazódtak ezek a koncepciók és ez év januárban, amikor jóváhagyták, csak azóta azért bekövetkezett a világban egy nagy változás, amit úgy hívnak, hogy pénzügyi és azt követő gazdasági változás, amely várhatóan bekövetkezik. Rendkívül éles tekintettel kell lenni az ilyen döntéseknél, hiszen ezek mindenkor többletfeladatot jelentenek, többletköltséget jelentenek és mindenkor a gazdaság versenyképességét hátráltatják. Tehát amikor ilyen döntés születik akár a Gazdasági bizottság részéről állásfoglalás formájában vagy a kormány részéről, de különösen azok részéről, akik kint Brüsszelben tárgyalnak ebben az ügyben, tessenek szívesek figyelembe venni ezt a szempontot, mert Magyarország számára ez rendkívül fontos.
Szavazásra tenném fel a négy napirendi pontot együtt. Van valakinek kifogása? (Nincs jelentkező.) Egységesen egyetértett a szavazás módszerével a bizottság. Kérdezem, hogy ki támogatja a bizottsági vélemények elkészítését. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Tekintve, hogy ez nem megy a parlament elé, hanem az Európai ügyek bizottsághoz és onnan a kormányhoz, mint tárgyalási alap, most nem kell többségi és kisebbségi véleményt alakítanunk. Köszönöm szépen. Ha eltér a vélemény az Európai ügyek bizottságban a Gazdasági bizottság véleményétől, akkor bízzon meg engem a Gazdasági bizottság, hogy az Európai bizottság ülésén kifejtsem a Gazdasági bizottság sarkos véleményét.
Következik az eredetileg 12. napirendi pontunk: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996 évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Haraszthy László szakállamtitkár úr a meghívottunk. Amiről beszélünk, a 2008. november 3-i állapotnak megfelelő kiegészítő ajánlás. Ebben egyetlen egy módosító javaslat van, Pettkó Andrásé. A kormány?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Orosz Sándor módosító javaslatát?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Ebben a csomagban más nincs, de látom a november 4-ével kiadott Környezetvédelmi bizottság által jegyzett 12 darab módosító indítványt. Ez csomag és egységes a vélemény vagy nem?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Sajnos nem egységes a vélemény.
ELNÖK: Akkor menjünk tételesen végig. A törvényjavaslat 1. §-át érintő módosító indítványt a kormány?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 2. §-t érintő módosítót a kormány?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 4. §-t érintőt?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 4. § (2) bekezdését érintő?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Az 5. §-t érintőt?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Az 5. § (48) bekezdését?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. A 6. §-t a kormány?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 11. §-t?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 14-est?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 16-ost?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 24-est?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 13-ast érintőt?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. A 6. §, amely a Kvt. 5. fejezetével foglalkozik?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Erre nincs még kormányálláspont.
ELNÖK: Kíván a bizottság állást foglalni? Tárcaálláspont van?
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Ilyet nem mondhatunk, kormányt képviselünk, nem tárcát.
ELNÖK: A tárca terjeszti elő a kormány elé elfogadásra. Támogatni fogja vagy nem?
GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi Minisztérium): Mivel nincsen még erre kormányálláspontunk, ezért a kormány ügyrendje szerint a törvényjavaslatban megfogalmazott álláspontot kell mondanom, azaz nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. A 25. beadási sorszámmal rendelkező van még, amely jó néhány módosítást vezet végig.
HARASZTHY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Nincs több. Köszönöm szépen.
Következik a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Megadom a szót Aradi Zsoltnak.
Aradi Zsolt szóbeli kiegészítője
ARADI ZSOLT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök úr! Köszönöm a megértést. Ez a törvényjavaslat a közpénzügyi törvénycsomagnak a része, a mai ülésen is napirendre kerülő, ún. költségvetési plafontörvényhez is kapcsolódik tartalmi szempontból. Mind a két hivatkozott másik törvényjavaslat jellemzője az, hogy makroszintről közelíti meg a közpénzügyek problémáját, tehát igyekszik valamilyen módszerrel kialakítani azt, hogy az államháztartás kötelezettségei és forrásai egymással összhangban legyenek. Ez a törvényjavaslat megalapozza azt, hogy a reálfolyamatok és a pénzügyi folyamatok egyaránt ezeknek a makrokereteknek a betartását eredményezzék. Ezért egyrészt ágazati törvényeken keresztül - erre csak hivatkozás történik a törvényben - szabályozzuk a reálfolyamatokat, a szakmai folyamatokat, a gazdaságossági követelményeket azért, hogy a közszférának, ezen belül a költségvetési intézményeknek a működése olyan költségeket generáljon csak, amelyek makroszinten is finanszírozhatóak legyenek. Erre épül e speciális költségvetési gazdálkodási rendszer, amely kifejezetten költségvetés- és közpénzszemléletű, kormányzati és felügyeleti kontrollt érvényesít, de azért, hogy versenyképes legyen a közfeladatok nem költségvetési szervek által történő ellátásával és hatékonyabb legyen, ezért egyrészt üzemgazdasági eszközöket kiterjedten alkalmaz, és olyan szervezeteknél, amelyeknek a működésére és a finanszírozására piaci elemek is jellemzőek, ott a piaci szabályokat is alkalmazza. Amire nem vonatkozik ez a szabályozás, ezek a foglalkoztatási szabályok, tehát nem lép bele az érvényes közszolgáltatási foglalkoztatási rendszerekbe, nem foglalkozik vagyonkérdésekkel, privatizálás kérdésével, nem írja át az ágazati törvényeket. Az irányító szervek feladatkörét viszont erősíti. Azt lehet mondani röviden, hogy a két kultúrát, az egymástól ma mereven elváló költségvetési intézményi, kamerális, gazdálkodási kultúrát és a versenyszféra gazdálkodási kultúráját közelíti azoknál a feladatoknál és intézménytípusoknál, ahol ez értelmezhető. Jellemzően differenciálja a költségvetési intézményekre vonatkozó jelenlegi szabályokat, alapvetően megkülönbözteti a közhatalmi szerveknek, fegyveres szerveknek, igazgatási szerveknek, illetve a másik oldalon az egyetemeknek, a kórházaknak, a művészeti intézményeknek a gazdálkodási szabályait. A jogszabályt nemcsak az államigazgatási körben egyeztettük, hanem a helyi önkormányzati szövetségekkel is, amelyek az egyeztetés után azt közölték, hogy a tervezetben foglaltakkal egyetértenek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, szavazzon. (Szavazás.) Tizenkettő. Ellene? (Szavazás.) Tíz. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Következik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5656. szám) - döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról című napirend. Amivel kezdenénk, az a 15. szakasz a) pontját módosítja, a közbeszerzési törvény 53. §-án keresztül. Arról szól, hogy az ajánlat nyelvét, nyelveit magyar nyelven fogalmazzák meg. Kormány?
MOCSÁRI GÁL KRISZTINA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Szakmai álláspontot tudok mondani. Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. A 241. szakaszt módosító indítvány, amely rendkívül lényeges módosítás az eddigihez képest. A többségi helyett 75 százalékot meghaladó esetben kell csak közbeszerzést kiírni. Ezzel azt kívánja a Gazdasági bizottság is elérni, hogy gyorsuljanak ezek a folyamatok, szabadabban dönthessenek a különböző pénzek felett azok, akiknek ilyen jogosítványuk van. Eleve kikerülnek a körből a kis- és közepes vállalkozók. Kormány?
MOCSÁRI GÁL KRISZTINA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A 61. szakasz módosítása, amely semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött helyett "e törvény hatálya alá tartozó" és így tovább.
MOCSÁRI GÁL KRISZTINA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Az 57. szakasz módosítása következik, technikai dolgok vannak, de két változat van ebből. A két változatból melyiket támogatja a tárca?
MOCSÁRI GÁL KRISZTINA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Azt támogatjuk, ami szürke a lap tetején. "Építési beruházás, építési koncesszió", így kezdődik.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A másikkal nem kell foglalkoznunk. Van más módosító közbeszerzés ügyében? (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm szépen.
Következik a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat. Megadom a szót az előterjesztőnek.
Dr. Mikó Zoltán szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy meglévő, de működésében bizonyos korlátokat is mutató rendszer felváltását célozza. Néhány alapelvet szeretnék rögzíteni, ami ebben a szabályozásban szerepel. Nagyon fontos, hogy az agrobizniszben résztvevők számára az öngondoskodást ne opcionálisan, hanem egy bizonyos kör számára, akik ténylegesen árutermelő gazdasági tevékenységet folytatnak, azok számára kötelezővé tegyük. Ez az egyéni vállalkozások és a gazdasági társaságok esetében állna fenn. Őstermelők esetében opcionális jelleggel, a saját üzleti szempontjaik mérlegelése mellett döntenék el, hogy részt vesznek-e a rendszerben vagy nem.
Hosszú távon ugyanis nem lehet számítani arra, hogy az aktuális tárgyalási pozíció függvényében nyújtson a mindenkori kormányzat adott esetben bizonyos káreseményekhez támogatást. Magyarországon mindenképpen szükség van egy kárenyhítési rendszerre, mert amennyiben nincs kárenyhítési rendszerünk, ahol az állam valamilyen szinten szabályozni tudja ezt az egész mechanizmust, akkor gyakorlatilag maradnak vagy csak az üzleti biztosítók, akiknek a tevékenysége korlátozott és nagyon magas díjtételekkel dolgoznak, legalábbis a mezőgazdaság számára. Bizonyos esetekben az üzleti biztosítók nem is kötnek biztosítást, például aszályra nincs is üzleti biztosítás, a törvény hatálya pedig erre kiterjed.
Milyen változás van az új rendszerben? Annyit szeretnék elmondani, hogy amíg a korábbi rendszer alapvetően önkéntességi és szerződéses alapon működött, addig az új rendszer kötelező és kötelezően működik és ebből következően a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettség sem opcionális, ami azt jelenti, hogy akik részt vesznek a rendszerben, a fizetési kötelezettségük nem teljesítése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, tehát így végül is a rendszer önfenntartó képessége biztosíthatóvá válik.
Az előzetes számításaink szerint annak ellenére, hogy csökkentettük a díjtételeket ezer forintról 800-ra, 3000-ről 2000-re, jelentősen nagyobb összeggel tudunk számolni. Ugyanis a jelenlegi szerződéses állomány 500 millió forint körüli bevételt jelent, a tényleges fizetés ennél jóval kisebb. Az új rendszerben mintegy 40 ezer piaci szereplővel és 2,5 milliárdos kötelező befizetéssel és másik 2,5 milliárdos állami költségvetési hozzájárulással számolunk. Ez azt jelenti, hogy reálisan lehet minden évben 5 milliárd forint körüli összeggel számolni.
Miután ez a pénzeszköz alapszerűen működik és szigorú jogi garanciák vannak arra vonatkozóan, hogy ez a pénz, ideértve évenként az alaphoz nyújtott állami hozzájárulást is, nem vonható el, az év végi maradványa semmiféle korlátozás alá nem vonható, tehát ilyen értelemben egy pénzügyi-gazdasági stabilitást jelent az új rendszerben. Ezek lennének az alapvető szempontok. Amennyiben kérdés van, állunk az önök rendelkezésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Észrevétel? (Nincs jelentkező.) A bizottságot szavazásra kérem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván.
Annyit hadd jegyezzek meg, hogy ez ötmilliárd forintot jelentene évente bevételként, amely a későbbiek során természetesen halmozódna és ezek állnának szemben azokkal a sajátos speciális esetekkel, amelyek jellemzően esetenként bekövetkeznek a mezőgazdaságban időjárást vagy egyéb más dolgokat figyelembe véve. Így van?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Így van és gyakorlatilag ez az alapszerű működés biztosítja azt, hogy reálisan kell a magyar éghajlati viszonyok között 5-7 évenként nagyobb aszályos periódussal számolni, ami azt jelenti, hogy nem kell minden évben elkölteni ezt a pénzt, viszont így kumulálódnak olyan összegek, amelyek egy adott esetben nagyobb aszályt érdemben tudnak kezelni. A rendszer egyébként a költségvetés oldaláról felülről nyitott, de ez mindig az aktuális költségvetési helyzettől és adott esetben a kár mértékétől függ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Következik a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Megadom a szót Bartal Róbertnak.
Bartal Róbert szóbeli kiegészítője
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót elnök úr. A javaslat alapvető célja a 2007/44 EK-irányelv jogharmonizációja, amely a pénzügyi szektorra vonatkozóan a részesedési szabályokat egységesíti. Ennek következtében módosulnak a jogszabályok, illetve a korábbi befolyásszerzés terminológia minősített befolyásra változik és emiatt tűnik ilyen hosszúnak ez az anyag, de a legtöbb része technikai módosítás. Illetve emellett még a gyakorlati életben felmerült problémákat is próbálja egyes helyeken orvosolni a javaslat. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem a képviselőtársaimat. Püski András!
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Valóban így van, hogy szükségszerűség az, hogy ez a törvénycsomag itt legyen előttünk és beszéljünk róla, hiszen alapvetően az európai uniós jogharmonizáció írta elő. Azonban van benne néhány olyan dolog, amelyre mindenképp oda kell figyelnünk és érdemes róla beszélni. Általánosságban indokolt és helyes, hogy ez itt van, azonban az egyes részekben ismét, mint ahogy már korábban is volt erre példa, vannak bizonyos szubjektív elemek, amelyek megkérdőjelezhetőek. Semmiképpen nem értek azzal egyet, ha egy törvénybe engedélyezési szinten szubjektív elemeket teszünk. Példát mondok: a 100. §-ban a 112/C pont azt mondja, hogy "elutasítja a felügyelet, ha a kérelmező vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd". Mit értünk szilárd alatt? Ki mondja meg, hogy szilárd? Ez önmagában egy szubjektív fogalom, tehát lényegileg jogos, csak ez talán visszaélésre adhat okot. Vagy az F pontban ugyanaz, hogy a "pénzügyi, gazdasági helyzete nem minősíthető megfelelőnek, vagy megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik". Tehát ki mondja meg azt, hogy melyik a megfelelő és melyik nem? Talán még korrupciós lehetőségeket is nyitva hagy ez a dolog. Én mindenképp úgy gondolnám, hogy fontos az, hogy objektív meghatározások legyenek egy törvényben.
A másik, amit szerettem volna még ezzel kapcsolatosan: a 99. szakaszban, ahol a felügyeletnek a határidőket szabja meg a törvény. Mindig azt mondjuk, hogy csökkentsük a vállalatok, vállalkozások adminisztrációit, hatékony államigazgatást hozzunk létre. Ugyanakkor azt mondjuk, hogy a felügyeletnek 60 munkanap áll rendelkezésére. Én ebben is elgondolkodnék, hogy lehetne-e ezt a 60 napot csökkenteni, hiszen ez három hónap, ami a gazdasági életben hosszú idő és ha egy hatékony államigazgatásunk van, akkor esetleg ez 50 munkanap alatt is megcsinálható. Jobban működjön az államigazgatás, legyen hatékonyabb, és ugyanúgy a 3. pontban is az legyen, hogy ne 50 munkanapon belül legyen hiánypótlás, hanem legyen 30 munkanapon belül, stb. Én ezeket a dolgokat nagyon fontosnak tartottam ahhoz, hogy valóban, ha már módosítjuk ezeket a törvényeket, ezeket pontosan módosítsuk. De ezzel kapcsolatosan egy másik észrevételem is van.
Ez a törvény ragyogóan szabályozza a pénzügyi szolgáltatások közvetítésének egy részét, a biztosítási szolgáltatásokat. Igen, korrektül, európai szinten nagyon jól követhetően előírásokat tartalmaz és tényleg megfelelő kordában tartja ezt a szektort. Azonban szó sincs róla, hogy a pénzügyi közvetítés másik részével mi van. Tehát ma, amikor azt látjuk, hogy komoly pénzügyi csődök vannak a hitelek miatt, ma Magyarországon hitelt bankoknak bárki közvetíthet bármilyen iskolai végzettség nélkül hat elemivel.
Itt van előttem a Magyar Nemzeti Bank jelentése a pénzügyi stabilitásról, amely 2008. október 8-i. Leírja, hogy "a banki ügyleti értékesítés során fokozottan lépnek fel fogyasztóvédelmi problémák. Megállapítható, hogy nem ügynöki csatornákon keresztül folyósított hitelek rosszabb hitelmutatóval rendelkeznek". Ezzel a hitelközvetítéssel kapcsolatosan a törvények jelenleg csak rendkívül nagyvonalakban határozzák meg a hitelközvetítés kereteit. Erre vonatkozó speciális fogyasztóvédelmi szabályok nincsenek. Az ügynököktől megkövetelt pénzügyi ismeretekről, szakmai alkalmasságról jelenleg nincsenek hatályban intézkedések. Lényegében bárki lehet ügynök, a hitelközvetítőknek tehát egyszerűen nincs semmi előírása. Egyik részen nagyon szigorúan, nagyon korrekt módon leszabályozzuk azt, hogy ki közvetíthet biztosítást. Nagyon korrekt. Egyetemi végzettsége legyen, ha nincs, akkor szakmai végzettsége legyen, amit a pénzügyminiszter előírt, vizsgával rendelkezzen stb. És ugyanakkor a hitelközvetítés, ami legalább olyan súlyos gondokat vet fel, ha nem súlyosabbakat manapság különösebben, gondoljunk csak a jelzáloghitelekre, semmilyen módon nincs szabályozva. Tessenek elővenni ilyen apró újságokat, amiben öles betűkkel ott van, hogy városoknak, munkanélkülieknek, jövedelemmel nem rendelkezőknek, fedezet nélkül banki hitel két napon belül azonnal. Ezeknek óriási veszélye van, ezt a Nemzeti Bank is leírta.
Én azt szerettem volna mondani ennek kapcsán, hogy nagyon jó lett volna, ha a Pénzügyminisztérium erre is gondol, amikor ezt a törvényt beterjeszti és ezt a részt is szem előtt kellene tartani, hiszen legalább olyan fontos a közvetítésnek ez a része, mint a másik. Az egyik korrekt, a másik egyáltalán nincs szabályozva, és ezt mondta a Magyar Nemzeti Bank is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Egyetlen kérdésem lenne az előterjesztőhöz: a 26. oldalon a 82. §, amely a biztosító egyesületekről szól, mi indokolta azt, hogy az ebbe a törvénybe kerüljön be, amikor terv szerint a biztosítókról szóló törvény jövő év tavasszal kerül a parlament elé az eddigi prognosztizációk szerint. Ez az állítás, amit most én mondok valós vagy nem valós. Valamint miért került ez bele? Miért tesz ekkora különbséget és mi indokolja azt, hogy ha bent marad ez a törvénycikkely, ez egyáltalán ide bekerül? Hogy az egyesületeknek az összes ilyen jellegű jogosítványa a jövőt illetően megszűnjön? Mivel nincs több kérdés, a választ kérem.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót elnök úr. A kérdésére is válaszolok, de röviden kitérnék a Püski képviselő úr által felvetettekre. Az engedélyezési feltételekkel kapcsolatban megpróbáltunk objektív körülményeket támasztani a kérelmezőkkel szemben. Ezek a feltételek, amit a képviselő úr felolvasott, a jelenleg hatályos jogszabályokban is benne van, mint engedélyezési feltétel. Ennek alapján még egyszer át fogjuk gondolni, hogy kvázi a szubjektív elemeket minél inkább lehessen csökkenteni egy engedélyezési folyamatban, ami mind a felügyelet, mind a kérelmező és esetleg egy jogvita esetén a bíróság helyzetét is megkönnyíti. Az ügyintézési határidőkkel kapcsolatban az irányelv sajnos konkrét időtartamokat határoz meg. Valószínűleg arra is következtetéssel, hogy itt lehetséges olyan részesedésszerzés, amikor egy külföldi intézmény a részesedésszerzést úgy gondolta, hogy az egyes felügyeleti hatóságok közötti konzultációra megfelelő határidőket kell biztosítani és ezért vannak sajnos ezek a mai viszonyban elég hosszúnak tűnő engedélyezési, illetve eljárási határidők.
A közvetítőkkel kapcsolatban a kormányzat is felismerte, hogy elméletileg itt van egy szabályozási hézag a biztosítási és egyéb pénz- és tőkepiaci közvetítők ügynökeivel összefüggésben. Annyit elmondanék erről, hogy míg a biztosítási piacra vonatkozóan az Európai Uniónak is van a közvetítőkre vonatkozóan egy jogszabálya, amit gyakorlatilag is átültetett Magyarország a hazai jogrendszerbe, addig a tőkepiacon,illetve a banki termékeknél ilyen kötelező uniós jogi aktus nincs, ami a közvetítőkre vonatkozóan megfelelő feltételeket írna elő. De ez ennek érdekében, hogy ez a szabályozási hézag megszűnjön, elkezdődött egy munka annak érdekében, hogy mindhárom területen közel azonos feltételekkel lehessen a termékeket közvetíteni. A biztosító egyesületekkel kapcsolatban tudomásom szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó javaslat fog az Országgyűlés elé kerülni, nem a biztosítási törvény. Az egyesületekre vonatkozó szabályozok változásának van egy gyakorlati következménye, mégpedig a MÁV Biztosító Egyesület megszűnésével kapcsolatos probléma rendezése. Ezek az említett szakaszban lévő kizárások, amit egyesület végezhetett volna, jelenleg is megvoltak, az EU-s irányelvek is lehetővé teszik a kizárásokat, egyedül a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás, ami új elem a történetben. Az átmeneti szabályok alapján a kormányzat azt az elvet követi, hogy nem akár 2009. január 1-jétől, hanem egy hosszabb átmeneti időt biztosítva lehetőséget adva a jelenleg egyesületi formában működő és kötelező gépjármű-felelősség biztosítási ággal is rendelkező egyesületeknek arra, hogy ezt a tevékenységet más formában tudják a jövőben folytatni és emiatt adunk egy hosszabb átmeneti időt.
Az egyesületi formáról még annyit mondanék, hogy találnak arra vonatkozóan nemzetközi példákat is, hogy egyesületként végeznek tevékenységet biztosítási területen, ugyanakkor, ha tüzetesen megnézi az ember azokat a szabályrendszereket, amit egyesületi címke alatt visel a tevékenységvégzés feltételeinél, az derül ki, hogy a jelenlegi magyar szabályok szerinti egyesület, illetve az ottani szabályok nem egyeznek meg és azok leginkább a szövetkezeti formára vonatkozó feltételrendszert tartalmazzák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Püski képviselő úr.
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy rövid reakció az elhangzottakra, az uniós előírásokkal kapcsolatban teljesen így van, azonban maga a nemzeti bank anyaga adja meg erre a választ, hiszen hogy mennyire fontos az, hogy a közvetítői piac is felügyelve legyen. Ők írják azt, hogy jelenleg a felügyeletet a PSZÁF látja el, amely valóban kiemelten foglalkozik vele az utóbbi időben. Azonban - és ezt a Nemzeti Bank mondja - a PSZÁF ellenőrzések Magyarországon alapvetően a banki szereplőket és nem a hitelközvetítőket érinti. Míg a Nemzeti Bank tapasztalatai szerint például a brit felügyelet az ügynököket is folyamatosan ellenőrzi. Tehát ez az a válasz, ami azt mondja, hogy attól függetlenül, hogy az unióban valami nem kötelező, attól mi a saját piacunk érdekében odafigyelhetünk és alkothatunk olyan jogszabályt, ami a nem létező uniós normával nem ellentétes. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Továbbra sem kaptam választ, hogy mi indokolta, hogy itt kerülne ez elrendezésre és nem az új gépjármű-biztosítási törvénnyel kapcsolatosan. Azért érdemes lenne megvizsgálni, hogy nem lenne-e célszerű, hogy ezeket az egyesületeket esetleg úgy átformálni, hogy az alkalmas legyen, tehát nem kizárni ebből a gépjármű-biztosítási iparágból. De erre még visszatérünk.
Ki tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tizennégy. Tartózkodott? (Szavazás.) Tizenkettő. Köszönöm szépen.
Előadót kell állítanunk. Püski András mondja el a kisebbségi véleményt és Molnár Gyula a többségit. Köszönöm szépen.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Általános vita)
Következik a nyolcadik napirendi pontunk: az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Megadom a szót Lucz Zoltánnénak. Tessék!
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A T/6291-es számon benyújtott törvényjavaslat helyett készült a T/6667. számú törvényjavaslat, amely annyiban különbözik a korábbitól, hogy ez nem tartalmazza azokat az adóintézkedéseket, amelyek az adóterhelés-csökkentést jelentették, illetve az adóterhelés-csökkentést megalapozták. Itt lényegében megtalálhatók mindazon korábbi javaslatok, amelyek az egyszerűsítés, tehát a vállalkozók és a magánszemélyek számára egyszerűsítést jelentenek, illetőleg a gazdaság kifehérítését szolgálják, valamint lehetővé teszik az adóbázis szélesítését. Csak nagyon röviden esetleg, ha néhány szóban, de lényegében valóban ugyanarról a javaslatcsomagról van szó. Ez érinti a magánszemélyeket, a vállalkozásokat. Magánszemélyek esetében talán kiemelhető az új egyszerűsített formájú adóbevallási rendszer, amelyik 2008-tól él már, egy új összevont adókedvezmény, vállalkozásoknál jelentős egyszerűsítés a 100 ezer forint árbevétel alatti, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a könyvvezetési kötelezettség egyszerűsítése. Jelentős egyszerűsítés, hogy megszűnik egy külön korlát a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban, viszont helyette az egyes adómentes juttatásoknál, ahol eddig nem volt, ilyen a művelődési intézményi iskolarendszerű szolgáltatások, itt lesznek egyedüli korlátok. Bővül a kiküldetési rendelvénnyel való elszámolásnak a lehetősége, nagyon lényegesen a fehérítést szolgáló intézkedések, ilyen pl. a számlaadás ösztönzése. Itt jó néhány intézkedés szerepel a törvényjavaslatban, pl. a számlatartási kötelezettség átalányadózóknál, egyéni vállalkozóknál, az, hogy 900 ezer forint feletti vásárlásnál akár adóalanyról van szó, akár nem, kötelező számlát adni.
Jelentősnek mondható talán a készpénzforgalom visszaszorítása érdekében a számviteli előírások módosítása, a napi készpénzforgalommal kapcsolatban a házipénztáradó, ami nem ugyanaz, mint a régi. Nagyon fontosak az eljárások területén belépő módosítások, itt főleg talán kiemelném az igazolatlan eredetű áruforgalmazással kapcsolatos szankciókat és egyéb olyan módosításokat, amelyek arra ösztönzik az adózókat, hogy legálisabb formában működjenek. Lehetne még sorolni, talán ezekről ennyit. Még megemlíteném az új cégautóadót, amit változatlanul tartalmaz a törvényjavaslat. Itt ennek alapvetően az a célja, hogy szélesebb bázison történjen az adó megfizetése kisebb adóteher mellett. Az előző törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok alapján ebben van egyedül tartalmi különbség a korábbiakhoz képest, hiszen itt tételes összegben mondja meg a törvény az adó mértékét az autó köbcentiméter tartalma alapján. 1600 köbcentiméter alatt 7000 forint lenne havonta a tételes adó, afelett pedig 15 ezer forint, a korábbi javaslatban ez nem így szerepelt. Ez kifejezetten az előzőhöz képest beérkezett módosító indítványok alapján született. Egyébként pedig ez is változatlan. Annak érdekében, hogy meglegyen a megfelelő felkészülési idő, amihez szüksége lesz az adózóknak felkészülési időre, azok a rendelkezések 2009. február 1-jével lépnének hatályba, a többi pedig már 2009. január 1-jével. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? Nagy Sándor.
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Előttünk van megint egy vaskos anyag, mégis azonban a tárca képviselője egyetlen egy fontos momentumot nem mondott el. Szerintem az egésznek a lényege az, hogy adócsökkentés nincs benne, ezt nyugodtan kimondhatjuk. És emiatt sajnos - gondolom, nem meglepő, de - ezzel így nem tudunk egyetérteni. A lényege az anyagnak, hogy adócsökkentést nem tartalmaz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy rövid technikai kérdésem lenne, bár nem vagyok jogász: a szeszesitalokkal, illetve dohánytermékekkel kapcsolatosan egy másik törvényben sikerült ezeket az emeléseket fixálni. Ezek átkerülnek vagy egy másik törvényben fogjuk magunkkal vinni? Hogy alakul a sorsa? Köszönöm.
ELNÖK: Kérem a választ.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Valóban nem mondtam, de benne van az egész módosításban, illetőleg nem emeltem ki, hogy lényegi adócsökkentést kétségkívül nem tartalmaz, mert nem tartalmazhat. Talán egy minimumot mégis meg lehet említeni az osztalékadózással kapcsolatban. Ott az eredeti, aminek nagyon kicsi a költségvetési hatása, megjelenik benne. Például a 35 százalékos osztalékadókulcs nem lenne, tehát az osztalék után, hanem 25 százalékos az adókulcs. Ennek az az oka, hogy a megváltozott helyzet miatt nincs fedezet az adócsökkentésre. Tehát lényegi adócsökkentést valóban nem tartalmaz, hiszen ezért került visszavonásra a javaslat.
A technikai kérdést illetően: ezek úgy jelennek meg, hogy más törvényben megjelenő adott törvényt érintő módosítások tulajdonképpen, amikor majd egy egységes törvény készül, abba automatikusan beépülnek. Lehet említeni, hogy a költségvetést megalapozó törvényben is van költségvetést megalapozó módosítás és az majd együtt beépül. Tehát lesz egy egységes törvényjavaslat és ugyanez a jövedéki adó esetében is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mivel több kérdés nincs, szavazunk. Ki támogatja a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát? (Szavazás.) Tizennégy igen, tizenkettő nem. Előadót nem kívánunk állítani. Köszönöm szépen.
Következik a 10. napirendi pont, a Pénzügyminisztérium tájékoztatója a beterjesztett költségvetésnek az új számokon alapuló, a kormány által tervezett változtatásairól. Megkérem Engyel Gyulát, hogy röviden tájékoztasson bennünket.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az október 18-i új költségvetési törvényjavaslat benyújtása után tulajdonképpen nem csökkent a bizonytalanság a hitelválságot illetően és inkább a kockázatok erősödésével lehetett számolni. Ennek hatására a kormány felülvizsgálta eddigi programjait és makrogazdasági elképzeléseit és a költségvetés módosításáról döntött. A makrogazdasági folyamatok megváltoztatásának az a lényege, hogy az október 18-i változatú költségvetéshez képest a GDP negatívba fordult át, 1,2 százalék volt a növekedés és -1-re változott a módosítottban. A háztartások fogyasztása csökken és lényegében az export és az import is egy kicsit mérséklődött, illetve a fogyasztói árindex növekedett.
A költségvetési módosítást lényegében a 6571/4. számú módosító indítvány tartalmazza. A módosításnak az a lényege, hogy az államháztartás hiánya az október 18-án benyújtott változathoz képest 0,3 százalékponttal csökkent a GDP arányában. Ezek mögött a számok mögött, a módosított számok mögött egyrészt áll a makrogazdasági mutatók változása, másrészt pedig intézkedések állnak, amelyek az államháztartás kiadásait csökkentik.
Az intézkedések elsősorban a közszférát érintik, ahol a 13. havi bér megszűnésével számol a kormány, illetve a béremelés a közszférában 2009-ben elmarad. Ez azt jelenti, hogy a közszférában a bérek körülbelül 7 százalékkal csökkennek. A törvénymódosítás a fejezetenként és intézményenként átvezeti az 1. sz. mellékleten, valamint a tb és az alapok mérlegein a 13. havi bér kivételét, illetve még az önkormányzati normatívákon keresztül is a fő tétel a 13. bér.
A 2009. évi bérnövelést eddig a benyújtott törvényjavaslatban is központosított előirányzatok tartalmazták mind az önkormányzatoknál, mind a központi költségvetési szerveknél és a tb szerveinél. A jövő évre tervezett béremelést nem kellett részletekben az intézményeknél levenni, hanem ezeket a központosított előirányzatok kiadásairól kellett levenni. Ezért változik a központi költségvetés céltartaléka illetve az önkormányzatoknál a 9. fejezetnek a központosított előirányzatai.
A következő intézkedés a nyugdíjakat érintette. Ahol a 13. havi nyugdíj kifizetése úgy változik, hogy a 62. évet betöltött öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülők kapnak plusz havi nyugdíjat, aminek az összege 80 ezer forintban lett maximálva. A kiadásokcsökkentő lépések mellett természetesen a kamatoknál, mind a lakástámogatás kamatainál, mind a központi költségvetés kamatkiadásainál a kiadások növelésére került sor a feltételek megváltoztatása miatt.
A makrogazdasági mutatók, illetve az egyéb változások miatt a kieső adóbevétel mintegy 320 millió forint és ezt kompenzálják, ahogy említettem, a közszférában és a nyugdíjaknál bekövetkezett intézkedések.
A benyújtott módosító indítvány indoklása egyrészt tájékoztatásul tartalmazza a leírtakat, illetve mellékelten tartalmazza a makrogazdasági mutatókban bekövetkezett változásokat, illetve a pénzforgalmi hiány változását az október 18-i, vagyis a 6571. számon benyújtott törvényjavaslathoz képest.
Meg kell jegyezni, hogy ez a pénzforgalmi hiány felel meg az SA-ban a 2,6 százalékos GDP-hiánynak. Ennyit szerettem volna mondani és ha még van kérdés, válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztésnek azt a szerepet szántuk, hogy a Gazdasági bizottság tagjai fel tudjanak készülni a költségvetési vitára, hiszen - idézőjelben - ez a harmadik stock, ami a legújabb gazdasági számok ismeretében történő változást vezeti keresztül, amely a 320 milliárdos megtakarítást vezeti le a költségvetésen belül, hogy hol milyen visszalépésekre kell felkészülni, hiszen a várható adóbevételek ennyivel csökkennek. Kinek van kérdése?
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak nem tiszta: a nyugdíjasokra vonatkozó intézkedésben a rokkant nyugdíjasnál is 62 év van vagy pedig nem. A mostani előadásból ez így hangzott.
ELNÖK: Mivel nincs több kérdés, visszaadom a szót.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nyugdíjügyben még az elképzelések most érlelődnek, tehát azt a változatot mondtam, ami ebben az esetben az utolsó változat volt. Lényegében a nyugdíjügyek akkor tisztázódnak teljes egészében, mikor azt a költségvetést megalapozó törvényekben módosítani fogják. A kérdésre tehát egyértelmű igennel nem tudok válaszolni, de ott is figyelembe van véve bizonyos módosítás.
ELNÖK: Képviselő Úr! Ez teljesen egyértelmű: nyilván, amikor egy ilyen jelentésre sor kerül vagy egy ilyen meghatározásra, akkor az összes hatását nem lehet felmérni. Most történnek ezek a mélységi felmérések, ennek a politikai kezelése. Vannak a fegyveres testületeknél olyanok, akik 25 évnyi szolgálat után nyugdíjba mehetnek, sőt olyan is van, aki teljes fizetéssel. Vannak a rokkant nyugdíjasok, ezek 45-50 évesek. Vannak rokkant nyugdíjasok, akik nyugdíjba mentek, ez egy vita kérdése, hogy ha és amennyiben teljes leszázalékolás van, annak milyen mértékében. Tehát ezek mellett meg kell hozni a döntést, akkor is - a mi felfogásunk szerint egyelőre - így van, hogy ha leszázalékolták és rokkant nyugdíjas, akkor rá vonatkoznak ezek az előírások. Tehát figyelembe kell venni nem kizáró okként, hogy nem 62 éves. Csak azt szeretném mondani, hogy a polémia még megy, nem jutott még el a véglegesig, hiszen olyan variációk vannak, amire a választ meg kell tudni adni és első nekifutásra ez lehetetlen, tehát fel kell mérni a szituációkat. Én úgy gondolom, mire a költségvetés elfogadásra kerül, addig ezek a kérdések teljes egészében tisztázásra kerülnek. Nem olyan sarkos lesz a dolog, mint ahogy elhangzott, hogy aki 62 év alatt van, az nem kap.
Kérem a bizottság tagjait, hogy ezt az előterjesztést mankóként használják a parlamenti vitában, tulajdonképpen ez az új irány, vélhetően a költségvetés számai valahol ennek alapján fognak véglegesülni. Köszönöm szépen Engyel úr a segítségét.
Következik a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló határozati javaslat módosító javaslatainak a megvitatása. Az FVM részéről Andréka Tamás főosztályvezető úr van jelen. Amikről beszélünk, az a H/6394/3-as, a Mezőgazdasági bizottság módosító indítványa. Az előterjesztő képviseletében van jelen valaki? (Nincs jelentkező.)
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Másról nincs tudomásunk. Köszönöm szépen.
Következik a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Amiről beszélünk, a november 4-i állapotnak megfelelő kiegészítő ajánlás. A kormány részéről Romhányi Balázs van beírva. Az előterjesztő részéről Horn Gábor foglaljon helyet.
Az 1. módosító javaslatot a kormány?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Nem.
ELNÖK: Ez összefügg vagy 60 darab módosítóval: 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 20, 23, 25, 27, 31, 33, 35, 37, 41, 43, 45, 47, 49, 51, 53, 55, 57, 59, 61, 63-assal. Nyilván egy csomagról van szó. A kormány támogatja, az előterjesztő nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Tizennégy igen. Ellene senki, tartózkodott tizenkettő.
A 2-es módosító javaslatot a kormány?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja. A 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 21, 24, 16, 28, 32, 34, 36, 38, 42, 44, 46, 48, 50, 52, 54, 56, 58, 60, 62, 64-től a 70-ig összefüggő volt. 17-es?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott. A 18-as?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. A 19-es?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 22-es?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. A 29-es?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 30-as?
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. A 39-es Tállai András javalata.
ROMHÁNYI BALÁZS (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Az előterjesztő?
HORN GÁBOR (SZDSZ): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Nincs több. Köszönöm szépen.
Következik a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Az 1-es indítvánnyal kezdünk, ami összefügg A 2, 7, 8-assal.
DR. DABÓCZY KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A 2-es?
DR. DABÓCZY KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A 4-es?
DR. DABÓCZY KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Az 5-ös módosító, ami összefügg a 6-ossal.
DR. DABÓCZY KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A 9-es, ami összefügg a 10-essel?
DR. DABÓCZY KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Nem látok több módosítót. A költségvetésinek van még egy módosító javaslata, amely a T/5723/33. számú.
DR. DABÓCZY KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc)
Podolák György
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia