GIB-41/2008.
(GIB-123/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. november 17-én, hétfőn 12 óra 01 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat (T/6765. szám)
(Általános vita) *
Hozzászólások *
Bartal Róbert (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6766. szám) (Általános vita) *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Elnöki zárszó *
1. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat (T/6765. szám)
(Általános vita)
2. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6766. szám)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Podolák György elnök (MSZP)
Dr. Józsa István alelnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Dr. Vas János (független)
Helyettesítési megbízást adott
Horváth Csaba (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Göndör István (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) megérkezéséig dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Latorcai János (KDNP) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kézdi Zsolt (Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Temmel András (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége)
Szendi Sándor (Magyar Demokrata Fórum)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 01 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottságot. A mai bizottsági ülésünknek két különleges oka van, az egyik, amiért gyorsítunk, hogy fél egykor már a Házbizottság szeretne a mi saját termünkben ülésezni, és bár kérdezés nélkül bejelentkeztek, nem akadályozzuk meg a Ház munkáját, úgyhogy azért, hogy félkor el tudják kezdeni, pörögnénk.
Két napirendi pont van, amint észrevehető, kötődnek egymáshoz, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítésről szóló T/6765. számú előterjesztés, valamint a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a 6766. szám alatt fut, általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
A házszabályszerűségét a későbbiek során fogja a parlament vizsgálni, előzetesen döntünk, ha szükséges, akkor napközben még ebben az ügyben leülünk. Még egy mély lélegzetet veszek, ha nem érkezik meg az előterjesztő, akkor az előterjesztő nélkül fogjuk megtárgyalni.
Szeretnék köszönetet mondani a gazdasági bizottság minden egyes tagjának az elmúlt hét csütörtökjén a gazdasági csúcson elkövetett fegyelmezettségért, úgyhogy minden elismerésem. Úgy gondolom, ezzel a csúcsüléssel, gazdasági csúccsal kellőképpen beírta a gazdasági bizottság a nevét ebben a műfajban. Abban maradtunk Bajnai Gordonnal, hogy ők is kigyűjtik az észrevételeket, csoportosítják a jegyzőkönyv alapján, mi is, és a hét második felében pedig egyeztetünk, hogy mely témák azok, amelyeket továbbviszünk, tehát melyek azok, amelyeket a gazdasági bizottság asztalára teszünk le, és melyek azok, amelyeket a kormány asztalára, és mi az, amit követni fogunk.
Tehát összegezve, még egyszer szeretném megköszönni, napirend előtt is hozzászólok, tulajdonképpen erről fog szólni a hozzászólásom.
Javasolom, mivel nincs itt a kormány képviselője, hogy az 1. napirendi pontot tárgyaljuk meg, és döntsünk az általános vitára való alkalmasságról. Ez a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának erősítéséről szól. A kormány helyett hadd mondjam el, hogy itt tulajdonképpen nem másról van szó, mint 300 milliárd forint fordítható hitelintézetekben történő tőkeemelésre. Azt hiszem, ezt nagyon széles körben nem kell nekem teljes mélységében kibontani, arról szól, hogy megfelelő áthidalások, feltételek álljanak rendelkezésre forrásként, hogy elindulhasson ez a munka. Ennek ad keretet ez a törvényjavaslat.
Megkérdezem - egyértelmű, látja mindenki -, van-e valakinek észrevétele ezzel kapcsolatosan. (Jelzésre:) Márton Attila!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Van sok észrevételünk a javaslattal kapcsolatosan, kár hogy nincs itt a pénzügyi tárca részéről senki, mert több kérdés is felmerült volna, amit most így föl tudok éppen tenni.
ELNÖK: De addig mondjad általánosságban, és ha megjön három percen belül, akkor konkrétan.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Általánosságban és alapvetően a Fidesz részéről nekünk az a kifogásunk, hogy ha ez a törvényjavaslat, mint ahogy egyébként a szövegből több helyen is kitűnik, egyetlen magyar pénzintézet megsegítésére vonatkozik, akkor ezt nem ilyen formában kellett volna megcsinálni. Ha viszont nemcsak egyetlen pénzintézet, hanem Magyarországon működő pénzintézetek megsegítésére vonatkozik, már ha erre szükség van, akkor viszont számunkra az elfogadhatatlan, hogy vagy adóforintokból, vagy az IMF által rendelkezésre álló hitelből, de végül is azt is a költségvetésből kell majd visszafizetni, tehát közösségi pénzből segítsünk meg egyébként nem is magyar tulajdonban levő pénzintézeteket, ráadásul olyan pénzintézeteket, amelyeknek az anyabankjai egy-egy országban meghatározó piaci részesedéssel bírnak, és több esetben, merthogy erre láttunk már példát, különböző, az anyabankok az adott államtól, tehát a tulajdonos székhelye szerint illetékestől, tehát attól az államtól, ahol az egyébként a tulajdonosaik és a székhelyük van, kaptak vagy kaphatnak pénzügyi segítséget.
Tehát számunkra teljességgel érthetetlen, hogy miért kell olyan forintokat itt csak fiókbankkal rendelkező pénzintézetek megsegítésére fordítani, amelyeket majd utána a magyar adófizetőknek, illetve a magyar költségvetésnek kell visszafizetni. Ez az eljárás teljességgel elfogadhatatlan.
A kérdés igazából, ami nagy kérdés lett volna, az arra vonatkozik, hogy az a bizonyos magyar bank, amiről mindenki tudja, melyik, vajon jelezte-e, kért-e konkrét segítséget. Ugyanis a piacon és az újságokban, és mindenhol, ahol megjelenik információ, egyértelműen azt lehet hallani, hogy köszönik szépen, különösen a törvényben vagy a törvényjavaslatban rögzített feltételek mellett nem kívánnak élni ezzel a hitelcsomaggal vagy segítségi lehetőséggel, hiszen ez kvázi egy - hogy is mondjam - nem túl finoman végrehajtott államosítást jelentene. És azért lássuk be, itt még messze nincs az a helyzet, mint ami volt az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában, ahol ténylegesen konkrét, a bank teljes összeomlását is magában hordozó pénzügyi krízishelyzet alakult ki egy-egy banknál, ami miatt az állami beavatkozás, az állami tőkeinjekció és cserébe a részvények többségének megszerzése szükségessé vált.
A piacon levő hírek alapján, a sajtóban megjelent hírek alapján látható, hogy itt nem erről van szó, és azok a feltételek, ráadásul helyenként azért megítélésünk szerint a jogszerűség határát is súroló feltételek kerültek rögzítésre a törvényjavaslatban. Ezek olyanok, amelyek nem biztos, hogy egy egyébként is megrendült, a mostani válság hatására megrendült hírű pénzintézetet tovább erősítenek, ami viszont, ha már így nézzük, hogy Magyarországon a pénzpiaci helyzet és beállítottsága ennek a konkrét pénzintézetnek milyen, akkor azt mondom, nem biztos, hogy ez így ebben a formában kifejezetten jót tesz annak a banknak, amelyet úgymond meg akarunk menteni. Még egyszer mondom, ráadásul jelezték, hogy köszönik szépen, ezzel a feltétellel nem is igen fogják kérni ezt a pénzügyi segítséget.
Tehát mi azt látjuk, hogy egyrészt, még egyszer mondom, olyan csoportot is érinthet, amely egyébként csak leánybankként működik Magyarországon. Nekünk az a véleményünk, hogy az anyabank feladata kellene legyen adott esetben ezeknek az itteni fiókoknak a működés-fenntarthatóságát biztosítani.
A másik pedig, hogy ne akarjunk egy olyan bankot még nehezebb helyzetbe hozni, amely esetleg a pénzpiaci helyzet enyhülésével saját önerejéből is ki fog tudni lábalni ebből a válságból, ne keltsük rossz hírét, ne üssük még lentebb a bank árfolyamát, és ne rendítsük meg azt a bizalmat, ami ma még, azt lehet mondani, megvan. Tehát ezért mi ezt a javaslatot nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem az alelnök urat, hogy adjon nekem szót.
(Az elnöklést dr. Józsa István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem az ülés vezetését, Podolák elnök úré a szó.
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke: Csak nagyon röviden, mert tényleg futnunk kell, és azt javasolom, hogy a két témát együtt tárgyaljuk meg, utána úgyis külön-külön kell az általános vitára való alkalmasságról szavazni.
Értem pontosan, amit Márton Attila mond, és értem, hogy miért kell ezt mondania. Ha ezt a 300 milliárdos alapot nem hozná létre a kormány, akkor egyetlen ország lennénk Európában, amely mentőcsomagot nem hoz létre arra, hogy banki keretek mellett a szükséges mértékű hitelezést a vállalkozások részére biztosítani lehessen. Ha ezt nem lépné meg a kormány, hatalmas bűnt követnénk el, mert egyedüliek lennénk Európában, aki ilyen alapot nem hoz létre.
A következő lépés. Hatalmas bűnt követünk el, mert létrehozunk egy ilyen alapot, amely arra szolgál, hogy egyes vállalkozásokat megfelelő kondíciókkal segítsen. Szeretném a figyelmet felhívni, hogy tegnap, tegnap este nyilatkozott az OTP vezérigazgató-helyettese, Urbán úr, aki azt mondta, hogy az egyes médiák csak az első mondatát vették figyelembe, a többit nem, tehát az OTP és a CIB és a többi bank abszolút nem zárkózik el attól, hogy egy ilyen forrás álljon mögötte, amely garanciaként erősíti a bank likviditását, tárgyalási kondíciót, hanem sőt, ragaszkodnak ehhez. Ragaszkodnak ehhez, mert nincs olyan őrült bank a világon, hogy ha valaki még mögé áll úgy, hogy neki ez pénzbe se kerül, ezt ne vállalná föl. Hiszen a banknak ettől fontosabb dolga nincsen, hiszen az erejét tudja kifelé növelni.
Nem megkerülhető ez a dolog. Meghirdette a kormány, és reményeim szerint a parlament is el fogja fogadni, erre a 300 milliárdos eshetőségre - eshetőségre! - szükség van.
Tisztelettel azt kérem, hogy az általános vitára való alkalmasságot szavazza meg a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Visszaadom az elnöklést.
(Az elnöklést Podolák György, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: (Jelzésre:) Vas János képviselő úr, utána Molnár Béla, és akkor lezárnánk, mert menni kell.
DR. VAS JÁNOS (független): Tisztelt Képviselőtársaim! Egy-két mondatot mondanék erről. Tehát nem ezt a 300 milliárdot kifogásolom, mert minden ország körülöttünk és az Európai Unió országai is megtették ezt a lépést, ez tulajdonképpen a kormányzat és a bankok közötti nemzetközi erődemonstrációnak a lényege, amely arról szól, hogy a magyar bankok likviditása sem rosszabb, mint bármely nyugat-európai banké, úgyhogy a befektetők, akik idehozzák a pénzüket, bátran hozhatják ide, mert az állam is támogatást tud nyújtani esetleg a bankoknak, ha esetleg forrásszűkében lennének ahhoz, hogy a projektjüket megvalósítsák az országban.
De mivel ellentétes híreket lehetett látni az újságban több bank részéről is, és lehet, hogy úgy van, mint ahogy Podolák elnök úr mondta, hogy csak a kiollózott részeket jelentettek meg, nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a bankok részéről egyértelműen világosan lássák, hogy ezért cserébe a magyar állam milyen kötelezettséget ró rájuk, illetve ezt a kötelezettséget, amitől ők félnek, hogy kvázi mintegy aranyrészvényesei lesznek a bankoknak és esetleg protektorátus alá kerülhetnének, ezt mindenképpen tisztázni szükséges és tisztázni kell, egyrészt a külföldi pénzpiaci befektetők miatt, másrészt pedig én úgy gondolom, hogy a bankszféra egy bizalmi szakma, mint mindenütt a világon, nincs helye ilyen dolgoknak, hogy a rövid híreken kívül a sajtóban pró és kontra polémiák jelenjenek meg, mert úgy tűnik akkor, hogy tulajdonképpen itt egy államosítás, vagy államosítás lehetősége van benn. Ezért úgy gondolom, hogy a kormányzat felelőssége az, hogy ezt egyértelműen és világosan tisztázza, és az erről szóló híreket végleg lezárja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Megértve azt, amit a banki mentőcsomag létrehozásának indokaként mondott az elnök úr, véleményünk az, hogy az OTP romániai fiókbankját sem fogja támogatni a román állam. Véleményünk, a Kereszténydemokrata Néppárt véleménye az, hogy ezzel az alappal csak magyar többségi tulajdonban levő bankok lehetnek a segély alanyai. (Dr. Szanyi Tibor: Olyan egy sincs!) OTP, HBW Express Bank és az összes takarékszövetkezet. Ezt tekintjük mi annak. Lehet, hogy az OTP részvényesi köre nem magyar, de a működési területének a többsége Magyarországon van, ezért elfogadható. Egy magyar bankról tudok, de biztosan több is van, a HBW Express, amely magyar többségi tulajdonú, 30 százalék spanyol tulajdonnal. Azt is magyar banknak tekintjük, és a takarékszövetkezeteket is. Minden más olyan pénzkiáramlás, ami külföldi többségi tulajdonú cégek megsegítéséhez vezet, és nem az a cél, hogy csődbe ment és a magyar állam államosítja, úgy gondoljuk, hogy az a magyar kormány rendelkezésére álló pénzeszközök hűtlen kezelése. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szanyi úr, utána a kormány elmondja rövid véleményét, és utána szavazunk.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Elnök Úr! Láttam az elnök úr gesztusain, nem túlzottan örül annak, hogy szót kértem, de nem is akarom ezt az előbbi bekiabálásos polémiát élezni. Mindenesetre szeretném leszögezni azt, hogy a minket segítő külföldi - nevezzük így - pénzügyi intézmények, mint például a Világbank, a Valutaalap és a többi, ők azért nem azzal a célzattal álltak Magyarország segítségére, hogy mi itt bármilyen módon diszkrimináljunk a hazai pénzügyi rendszer szereplői között, hanem azzal az igénnyel, hogy a Magyarországon bejegyzett pénzintézetek tipikusan Magyarországon való bejegyzettségükből fakadó problémáik rendezése végett adott esetben ezekhez a forrásokhoz juthassanak.
Azzal kapcsolatban, ami itt az imént elhangzott, egyrészt félő, hogy egyáltalán a parlamentben ilyen elhangzik, de mindegy, a mesének akkor is az a lényege, hogy most a nemzetközi pénzvilág igyekszik segíteni a speciális magyar problémákon, de a nemzetközi pénzvilág semmiféleképpen nem fogja azt jó néven venni, ha ezen belül itt valamiféle náció szerint klasszifikációkat, osztályozásokat csinálunk. Úgy gondolom, az ilyen ötletekkel csak elodázni lehet a gondok megoldását, segíteni semmiképpen nem. Köszönöm.
ELNÖK: Bartal Róbert úr, a PM részéről!
Bartal Róbert (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A javaslatról röviden annyit, hogy ez a javaslat tényleg egy olyan szükséghelyzetre vonatkozik, nem kell, hogy megvárjuk, hogy bekövetkezzenek ezek az események, hanem valamilyen szinten megpróbálunk elémenni ezeknek, és legyen rá jogszabályi lehetősége akár az államnak, akár a bankok mostani tulajdonosainak, hogy ezt a lehetőséget választhassák a jövőben, ha egy olyan probléma áll elő, ami a működésüket veszélyezteti.
Azt azért szintén tudomásul kell venni, hogy itt valamilyen szinten az egyéni érdekek fölött vannak magasabb érdekek, itt a társadalmi érdekek, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer működőképességének a fenntartása, és ettől függetlenül biztosít speciális jogosítványokat az államnak ez a törvényjavaslat. Ez esetben igazából úgy kellene tekinteni erre az állami beavatkozásra, mint egy beteg esetén, amikor a sebész elvégez egy műtétet, és lehet, hogy ez egy életmentő műtét. Lehet, hogy két választása van az adott intézménynek, vagy borul és ezzel együtt viszi magával a teljes közvetítő rendszert, vagy történik egy beavatkozás, ami az adófizetők pénzét kockáztatja, és ehhez speciális jogosítványok tartoznak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ma reggeli hír volt, mindannyian hallottuk a rádióban, hogy Merkel asszony azon dolgozik, hogy az Opelt megmentse, amely tulajdonát tekintve nem egy német vállalat, hanem egy amerikai, a General Motors cége. Azért a dolgok kicsit összefüggnek, és ha innen nézzük a finanszírozást, akkor ez teljesen érthető. Erős likviditásnövelésről van szó, én úgy gondolom, ezt mindenféleképpen vegye figyelembe a gazdasági bizottság, amikor arról dönt, hogy az előterjesztés általános vitára alkalmas-e.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért azzal, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló T/6765. számú előterjesztés általános vitára alkalmas, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellene? (Szavazás.) 16:13 arányban elfogadta általános vitára a bizottság.
Kívánunk előadót állítani? Gondolom, a költségvetési bizottság ebben a főbizottság. (Jelzésre:) Nem kíván a bizottság előadót állítani.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
A 2. napirendi pont a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/6766. számú előterjesztés. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, 16 igen. Ellene? (Szavazás.) 13. Tartózkodni nem tartózkodott senki.
Köszönöm szépen a részvételt, szerdán találkozunk 10 órakor, és a csapat, amelyik Horvátországba megy, a bizottsági ülés után indul.
Köszönöm szépen. Szervusztok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 23 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Dani Judit