GIB-42/2008.
GIB-124/2006-2010.
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. november 19-én, szerdán 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
(Az ülés kezdetének időpontja: 10. 08 óra) *
Elnöki bevezető *
A közbeszerzésről szóló T/5656-os számú törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6768. szám) (Általános vita) *
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Határozathozatal *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6752. szám) (Általános vita) *
Mátyus Mihály szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Határozathozatal *
A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Zagler Péter szóbeli kiegészítője *
Kérdések, észrevételek *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Hozzászólások *
Szavazás a módosító javaslatról *
Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat (H/5977. szám) (Németh Zsolt, Dr. Fónagy János, Dr. Matolcsy György (Fidesz) és Firtl Mátyás (KDNP) képviselők önálló indítványa)
2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám) (Általános vita)
3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6768. szám) (Általános vita)
4. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6752. szám) (Általános vita)
5. A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6572. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP) bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP) alelnök
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP) alelnök
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Gazda László (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Nagy Sándor (MSZP) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Mocsári-Gál Krisztina főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Zagler Péter főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Horváth Ferenc (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete)
Jelen vannak:
Horváth Lajos (MÁV Zrt.)
Kiss Károly (MÁV Zrt.)
Dancsa Attila (MÁV Zrt.)
Kiss Gábor (MÁV Zrt.)
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit (IRM)
Dr. Pálfalvy Hilda (GVH)
Pelyhe József (Magyar Önk. Szöv.)
Szirák Miklós (Volán Egyesülés)
Dr. Hegedűs Annamária (NFGM)
Karlagy Gabriella (PM)
Kukta Hajnalka (IRM)
Kaplonyi György (MTI)
Füzesi Flóra (KVVM)
Nagy Gabriella (SZMM)
Katona Tímea (SZMM)
Dr. Siklósi Irma Éva (szakértő)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Molnár Eszter (MSZP)
Gonda Pál (MSZP)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10. 08 óra)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), az ülés levezető elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a bizottság tagjait és a meghívottakat. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Tisztelettel javasolnám a bizottságnak, hogy egészítsük ki a napirendünket, a meglévő 9 pontot eggyel, ami arról szól, hogy a közbeszerzésről szóló T/5656-os számú javaslathoz benyújtanánk egy bizottsági módosító javaslatot. Aki egyetért ezzel a javaslattal, az kérem, szavazzon. De előtte Fónagy képviselő úr kért szót.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Előrebocsátva, hogy ezt az indítványt támogatni fogjuk, én viszont azt kérem, hogy az 1. napirendi pontot, a szomszédos országokhoz fűződő, közlekedési kapcsolatok erősítését vegyük le, mert ezt vissza fogjuk vonni, lévén, hogy egy nagyobb anyag keretében a téma ötpártiként bekerül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez lett volna a következő javaslatom. Kibővítjük a közbeszerzésekről szólóval és a javaslat alapján Fónagy képviselőtársamék kérik, hogy vegyük le most a napirendi pontok közül az első pontot. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. A bizottság egyetértett.
A közbeszerzésről szóló T/5656-os számú törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslat
Első napirendi pontként tárgyaljuk a közbeszerzésről szóló T/5656-os számú törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági módosító javaslatot. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy az Európai Unió előírása szerint 53 millió forintban van meghatározva a közbeszerzésnek az a felső limitje, ami alatt nem kell közbeszerzést kiírni. A magunk számára mondom, hogy ha ez a törvényben így marad, ez azt jelentené, hogy a frakciók és a bizottságok az összes olyan forrásukat, amely tanácsadás és egyéb címen menne ki a Ház részéről, egynek számít és ez azt jelentené, hogy pályázatot kellene erre kiírni. Ez pedig azt jelentené, hogy megjelennének a pályázók - és egy példát mondok, hogy kisarkítsam -, és szocialista beállítottságú pályázók nyernék el a Fidesz pályázatait és fordítva. Úgy gondolom, hogy ez senkinek nem jó és komoly gondot okozna a jövőt illetően. Megkérdezem a kormányt, hogy az előterjesztett bizottsági javaslatot támogatja-e.
MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem kormányálláspontot tudok mondani, hanem szakmait, de támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez a Ház működésének egy fontos momentuma. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Szavazunk. Aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta.
Következik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Dr. Papp Imre szakállamtitkár van jelen az IRM részéről. Szakállamtitkár úr!
Dr. Papp Imre szóbeli kiegészítője
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A Ket. átfogó módosítását készítettük elő, egyrészt azért, mert most volt három éve, hogy hatályba lépett a Ket., másrészről a Ket. hatályba lépése után két évvel elkezdtük azt a munkát, amely megvizsgálta a jogalkalmazási tapasztalatokat, amelynek eredményeként részben a monitoring bizottság, részben a szakértői bizottság állásfoglalásait dolgoztuk fel. A tárcánk február óta foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Ami a bizottság feladat- és hatáskörét illeti, nagyon sok összefüggése van a módosításnak ezekkel az ügyekkel. Egyrészről az elektronikus kapcsolattartás szabályrendszerét főszabállyá tennénk a hatóságok közötti kommunikáció tekintetében, mert úgy látjuk, hogy ez az egyetlen pont, ahol felgyorsítható a magyar közigazgatási hatósági eljárás. Másrészt számos társadalmi partnerrel egyeztetve vissza-visszatérően jelentkezett az, hogy rengeteg probléma van a közigazgatási hatósági eljárások időszerűségével, nem gyorsan születnek meg a döntések és ezért próbáltuk a törvényt versenyképesebbé tenni azáltal, hogy számos jogintézményt újraszabályoztunk. Ezek közül kiemelném azt, hogy a szakhatósági állásfoglalások rendszerét javasoljuk átdolgozni annyiban, hogy a szakhatósági eljárások párhuzamosan történjenek és ne egymást követően, hogy ott lehessen nyerni időt, hiszen ez az egyik fő lassító tényező. Másrészt próbáltuk a meglévő jogintézményeket úgy átalakítani, akár a szakértői közreműködést, akár a belső eljárási határidőket, hogy a kódexben előírt határidőn belül megszülessenek a döntések. Ehhez viszonylag szigorú szabályokat társítottunk, tehát illeték, illetve szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettséget is megállapítanánk. Sok minden egyéb is van a javaslatban, bármilyen kérdésükre szívesen válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Nincs jelentkező.) Emlékeztetni szeretném a bizottság tagjait, hogy ezekkel a kérdésekkel nagyon sokat foglalkoztunk. Itt tulajdonképpen arról szól a történet, hogy most rendszerbe van szedve, egyszerűsítve vannak a folyamatok és azt a csodát is lassan elkövetjük, hosszú évek után, hogy államigazgatási szerv azonos adatokat egymástól nem kérhetünk és nem kell egyéb papírokat mellétenni, hanem kötelessége minden ilyen szervezetnek a rendszerben bent lévő összes adatot kikérni, tehát az egyablakos rendszer felé indultunk el erőteljesen. Elkezdődik az a folyamat is, amelyet itt szorgalmaztunk épp a gazdasági csúcson és megfogalmazásra is került, hogy a lehető legrövidebben és a legkevesebb engedélyre legyen szükség. Tehát tulajdonképpen erről a rendszerről szól ez az egész. Mivel nincs észrevétel, szavazunk.
Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tizenhárom. Ellene? (Szavazás.) Nincs. Tartózkodás? (Szavazás.) Tíz. A bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Javaslom, hogy állítsunk előadót. Kérem, hogy Szabadkai Tamást bízzuk meg. Kívántok kisebbségit mondani? Szatmáry Kristóf képviselő úr szabad akaratából úgy döntött, hogy ő mondja a kisebbségi véleményt. Aki támogatja őket? (Szavazás.) Támogatja a bizottság . Köszönöm szépen.
Következik A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Az előterjesztő Nagy Gabriella osztályvezető.
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítője
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A cégtörvényről és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, ami valójában egy törvénymódosítási csomag, rendelkezéseit alapvetően három témakör köré lehet csoportosítani és három célt tűzött ki maga elé. Egyrészt a TEAOR-számokkal kapcsolatos problémákat kívánja kezelni a törvényjavaslat. Amennyiben az uniós rendelet miatt megváltozott és automatikusan át nem forgatható számok bejelentési rendjét kívánja egyszerűsíteni. Másrészt az elmúlt egy évben a hatóságok részéről tapasztalható, általában téves jogértelmezésen alapuló anomáliákat kívánja rendezni, és megteremi az alapjait annak, hogy a TEAOR-számok túlburjánzott alkalmazását visszaszoríthassuk. A másik ilyen nagy témakör, amit a törvényjavaslat rendezni kíván, az a számviteli beszámolók közzétételi rendjét kívánja megreformálni. Egyrészt kötelezővé teszi az elektronikus benyújtást 2009. május 1-jétől. Ez ma lehetőség. De a ma élő lehetőséget jelentősen egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, harmadrészt olyan közzétételi rendet dolgoztunk ki, amely a piac számára sokkal gyorsabb és használhatóbb információt tesz lehetővé.
A harmadik témakör, ahogy a rendelkezéseket csoportosítani lehet, az a cégtörvény olyan kisebb mértékű módosításait tartalmazza elsősorban, amelyek 2008. július 1-jei kötelező elektronikus cégeljárással kapcsolatosan az elmúlt 3-4 hónap tapasztalatai alapján merültek fel. Ezt kívánja rendezni. Röviden ennyit gondoltam elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egy részdologra szeretnék információt kapni. Az van benne, hogy a TEAOR-számokat hivatalból fogja a Cégbíróság törölni. A tartalommal együtt vagy csak a számokat? Ennek megfelelően az alapító okirat hogyan fog kinézni? Kiveszik ezeket a működési területeket is vagy azok maradnak TEAOR-szám nélkül? Tehát csak a számot törlik?
ELNÖK: Nincs több kérdés. Kérem a választ.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alapvetően most csak a számok kerülnek törlésre, viszont lehetőség lesz a jövőben arra, hogy elszakadva a TEAOR szerinti megnevezéstől, mindenki szabadon megnevezze, hogy milyen tevékenységet kíván folytatni a cégnyilvántartásban. Ez nem befolyásolja azt, hogy az APEH-nél TEAOR szerinti megnevezéssel és számmal együtt meglesznek a tevékenységi körök.
ELNÖK: Ezt a választ egy kicsit bővebben legyen szíves még egyszer, hogy érthetőbb legyen számunkra, mert ezt nehezen fogjuk így fel.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tehát ahol a törvény azt mondja ki, hogy a Cégbíróság hivatalból törli a TEAOR-számokat, ott csak a számok kerülnek törlésre és benne maradnak a cégnyilvántartásban a tevékenységek. Viszont a jövőben lehetőség lesz arra, hogy a cégek úgy nevezzék meg a tevékenységüket, ahogy ők azt kívánják. Tehát például Angliában elég olyat beírni, hogy minden olyan tevékenységet végez, amit jogszerűen végezhet. A jövőben a cégek elszakadhatnak a TEAOR szerinti elnevezések használatától. Ez viszont nem érinti azt, hogy természetesen az APEH-nél és a KSH-nál megmaradnak a TEAOR szerinti tevékenységek cégenként.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés?
DR. VAS JÁNOS (független): Tisztelettel szeretném kérdezni: nem lenne értelme a cégtevékenységi kör teljes törlésének? Mert ha azt determinálná a jogszabály, hogy minden olyan tevékenységet végezhet egy cég, amely a magyar jogszabályokba nem ütközik, akkor egyszerűsíteni lehetne az adminisztrációs költséget, illetve, ha megfordítják, bizonyos tevékenységi köröknél, mondjuk a jogi tanácsadással kapcsolatos vagy egészségüggyel kapcsolatos speciális ismereteket igénylő és jogszabály által előírt, dokumentálható végzettségekkel rendelkezőket megneveznék. Egyszerűbb lenne, mert akkor arról lenne szó, hogy mindenki, aki ilyen tevékenységet végez, tudja, hogy neki kötelezettsége van a cégnyitáskor egy adminisztrációs bejelentési kötelezettségnek eleget tenni, aki pedig gazdasági tanácsadással, ingatlanforgalmazással stb. foglalkozik, annak automatikusan a jogszabály által végezhető a tevékenysége és akkor elkerülhetnénk azt, hogy 15 ezer forintos áron mindenkinek kötelező legyen egy évben kétszer módosítani a cégének a tevékenységi körét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm. Nem akartam hozzászólni, mert ez a TEAOR-kérdés egy tengeri kígyó, de két kérdésem lenne: ez a módosítás a számlaadási kötelezettségben milyen változásokat eredményez? Mert itt leginkább a vállalkozások egy része a számlaadási kötelezettségkor találkozik a TEAOR-számokkal, amelynek hiánya eddig bírságra adott okot az APEH részéről, ha ezt nem helyesen vagy hiányosan töltötték ki a vállalkozók. Illetve a másik egy kicsit elvi kérdés, hogy gondolkozott-e azon a jogalkotó, hogy kívánja-e valahogy azokat a vállalkozásokat kárpótolni, akik ez évben jogkövető magatartásként először június 31-ig megtették a TEAOR-szám módosítására vonatkozó előírást és ezzel pénzt fizettek be az államnak. Most pedig kiderül, hogy ez teljesen felesleges volt a részükről. Ez egyébként nagyban rombolja a jogszabály-követési magatartást is az elmúlt időszak TEAOR-tevékenységét tekintve.
ELNÖK: Köszönöm.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Egyrészt teljesen nem kívánjuk megszüntetni a cégnyilvántartásban a tevékenység megnevezésének lehetőségét, mert azt gondoljuk, hogy az alapvető funkciója az a cégjegyzéknek, hogy az üzlettársait, üzletfeleit a cég olyan módon tájékoztassa a tevékenységéről, ahogy ő azt szeretné. Hogy ha ő részletesebb tájékoztatást kíván adni, hogy milyen tevékenységet végez, akkor ezt is megteheti, de azt is beírhatja, hogy a jogszabályoknak megfelelő tevékenységet végzi. Ezután, mivel a TEAOR-számoknál nem lesznek feltüntetve, ha a TEAOR-számok módosulnak, nem kell majd ezt módosítani, tehát nem vonz magával ilyen adminisztratív terhet vagy adminisztratív költséget.
A számlaadási kötelezettséget, az adójellegű kérdéseket semmilyen módon nem érintjük, az APEH-nél változatlanul megmaradnak a TEAOR-számok.
Az államnak ebből nem származott bevétele, mert a TEAOR-számok bejelentésével kapcsolatos eljárások illeték- és közzétételi díj mentesek voltak, a Cégbíróság előtti eljárás kötelező jogi képviselet mellett vehető igénybe, ezért ügyvédi költségek merültek fel, ami viszont egy magánjogi jellegű jogviszony és ennek a visszafizettetését nem tudjuk elrendelni. Arra viszont tartalmaz rendelkezést a törvényjavaslat, hogy akiket más módon joghátrány ért, elsősorban az egyéni vállalkozókat, ők 90 napon belül kérhetik az eredeti állapot helyreállítását. Gondolok itt olyasmire, hogy érvényes engedélyeket visszavontak, felülvizsgáltak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A célja ennek a törvénynek ugyanaz, mint az azt megelőző törvényjavaslatnak, amit tárgyaltunk, az egyszerűsítés irányába hat. Tehát abszolút szinkronban fut a kormány és a mi akaratunkkal.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tizenöt. Tartózkodott? (Szavazás.) Tizenkettő. A többségi vélemény elmondására Szabadkai képviselő urat javaslom, a kisebbségire pedig Szatmáry Kristófot. Aki támogatja? (Szavazás.) Elfogadta a bizottság. Köszönöm az előterjesztőknek.
Következik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat. Az általános vitáról kell döntenünk.
Mátyus Mihály szóbeli kiegészítője
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Négy pontban foglalható össze a törvénymódosítás lényege. Az első, hogy a gazdaság által igényelt szakmunkástanulók körében bevezetni szeretnénk a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat 2009. szeptember 1-jétől, amelynek forrása a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze lenne. Ahhoz, hogy ezt a támogatást folyósítani tudjuk, a törvényben meg kell teremteni ennek fő szabályait, illetve a megfelelő felhatalmazó rendelkezéseket meg kell adni. A második pont: a kormány megállapodást kötött a fuvarozói érdekképviseleti szervezetekkel, amelynek egyik eleme volt, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettségük terhére a fuvarozói vállalatok jogosítványszerző képzésekre és továbbképzésekre fordíthatják a hozzájárulási kötelezettség saját dolgozók részére elszámolható költséghányadát. A törvény e tekintetben teremti meg a lehetőséget.
A harmadik: a gazdasági társaságokról szóló törvény változása miatt a közhasznú társaságokat kötelező átalakítani jövő májusig nonprofit gazdasági társaságokká. A közhasznú társaságok eddig nem fizettek szakképzési hozzájárulást. A törvény most pontosítja a rendelkezést, a hatályát azzal, hogy a nonprofit gazdasági társaságokat kiemeli, kiveszi a hozzájárulási kötelezettség teljesítése alól, tehát eddig sem fizettek és ezután sem fognak fizetni.
A negyedik pont szerint bizonyos jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget akkor, amikor a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget gyakorlati képzéssel teljesítők külön bevallására vonatkozó szabályrendszert egységesen törvényi szintre emeljük. Mert ennek egy részét törvény tartalmazta, másik részét végrehajtási rendelet és ez úgy lesz pontos, hogy ha az egész szabályozást a törvény tartalmazza. A Vhr.-ből kerültek átemelésre módosítás nélkül, tehát ez nem új szabály, hanem csak törvényi szintre emelődik.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés? Kiss Ferenc képviselő úr.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm. Három témát emelnék ki ezzel kapcsolatban. Egyrészt egyszerűsíti a vállalkozások részére a szakképzési hozzájárulással és a bevallással kapcsolatos adminisztrációt, ami lényeges, mert efelé indultunk el. A másik, a fuvarozókkal történő megállapodás alapján lehetőséget biztosít ezekben a szakmákban is a kötelező jellegű hatósági képzéseknek a szakképzési alap elszámolására. A harmadik pedig: úgy gondolom, hogy azokban a hiányszakmákban, amelyeknél a gazdasági kamarák a régióban ezt indokoltnak tartották, bevezeti az ösztöndíjat az iskolákban is a gyakorlati képzés során. Ezzel nemcsak a munkahelyeken, hanem az iskolában is ösztöndíjban részesülnek a tanulók. Én javaslom az általános vitát.
ELNÖK: Köszönöm.
Szavazásra teszem fel, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tizenhat. Ellene? (Szavazás.) Három. Tartózkodott? (Szavazás.) Négy. A bizottság elfogadta az általános vitára való alkalmasságot. Javaslom, hogy a többségi véleményt Kiss Ferenc képviselő úr mondja el. Kisebbségi nem lesz. Köszönöm szépen. Aki támogatja Kiss Ferencet? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
Következik a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. A kormány részéről Zagler Péter van nekem beírva. Kérek egy rövid szóbeli kiegészítést.
Zagler Péter szóbeli kiegészítője
ZAGLER PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslattal a kormány szándéka az, hogy komplex javaslatcsomagot tegyen az illegális fémgyűjtés és kereskedelem felszámolása ellen. Annak ellenére, hogy a kereskedelem szabályozása jelenleg is elég szigorú és sok esetben a többi uniós országhoz képest is rendezett, mégis jelentős az e téren tapasztalható illegális és jogsértő tevékenység, ezért a kormány úgy ítélte meg, hogy a fémkereskedelem szabályozását ki kell vonni a normál kereskedelmi szabályozási körből és annál szigorúbb, körülhatároltabb és feltételekhez kötött engedélyezési eljárást kell bevezetni.
A törvényjavaslat megteremti a fémlopás, az orgazdaság, valamint a rongálás büntetőjogi szankcionálását. A fémek kereskedelmével kapcsolatos rész a begyűjtéstől az értékesítésig szabályozná a folyamatokat, pontosan meghatározva a törvény hatálya alá tartozó fémeket. A javaslat számos feltételt szab a fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez, többek között a vállalkozásoknak biztosítékot kell letenni ahhoz, hogy ilyen tevékenységet folytassanak, továbbá nem lehet köztartozása, megfelelő fizikai telephellyel és a törvényben előírt adminisztrációs rendszerrel kell rendelkeznie, biztosítania kell a fémek nyomonkövethetőségét és napi online kapcsolatban kell állni a fémkereskedelmi hatósággal.
A kormány szándéka szerint fémkereskedelmi hatóságként a vám- és pénzügyőrséget kívánja kijelölni, amely szervezet megfelelően hatékony eszközökkel és apparátussal tudja biztosítani a törvény betartatását, továbbá a törvényjavaslat szerint nyomozati jogkört is kapna a fémkereskedelmi engedélyköteles termékekre elkövetett lopás, orgazdaság esetére.
A törvényjavaslat emellett számos egyéb szankciót is tartalmaz a jogsértőkkel szemben, mint a bírság, a lefoglalás, beleértve a tevékenység folytatásához szükséges eszközöket is, valamint az engedély visszavonását.
A javaslat szerint a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre, nemesfémekre, valamint ezek ötvözeteisre elkövetett lopás, rongálás és orgazdaság értékhatártól függetlenül bűncselekménynek minősülne és ezzel a tárgyak védelme a kulturális javakkal azonos védelmet kap.
A törvényjavaslatban foglaltak a kormány megítélése szerint várhatóan csökkentik a fémekkel kapcsolatos illegális tevékenységeket, bűncselekményeket és ezzel a törvényjavaslat átlátható, jól követhető és szankcionálható szabályozást valósít meg. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? Vas képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (független): Köszönöm. Azt szeretném megkérdezni, hogy jól értettem-e, hogy az átvevőknek, amennyiben tetten érik őket, hogy olyat vesznek át, ami első ránézésre is vélelmezhető, hogy mondjuk egy szobornak a darabja, akkor automatikusan jogszabály által innentől kezdve visszavonják a működési engedélyét. És ez azt is jelenti, hogy ugyanez az ember más cég néven hasonló tevékenységet nem folytathat? Vagy ez hiányzik még a jogszabályból?
ELNÖK: Más kérdés? (Nincs jelentkező.) Kérem a választ.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! A kérdés első felére az a válasz, hogy részben így van, többször jogsértéshez köti a benyújtott tervezet az engedély automatikus elvételét, hogy egy sok telephellyel rendelkező cég ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy egyetlen megtévedt alkalmazottja miatt bukik az engedélye. A bírság már elsőre is működik és viszonylag kevés, telephelyenként évi három jogsértés esetén jön az automatikus elvétel. A második felére pedig egyértelműen igen a válasz. A személyi feltételek az engedélykérésnél többek között arra is kiterjednek, hogy korábban ilyen jogsértés miatt a múltja tiszta legyen az érintettnek.
ELNÖK: Köszönöm. Észrevétel? Józsa képviselő úr.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm. Nagyon várt már a közvélemény erre a törvényi előterjesztésre, ötpárti előkészítő bizottság is működött, ami elsősorban az elvárásokat, elképzeléseket fogalmazta meg és így ennek alapján mindenképpen javaslom, hogy általános vitára bocsássuk az előterjesztést. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy hogyan lehet realizálni a működőképességet, ezt azért még pontosítani kell. Másrészt, hogy a tényleges fémhulladékok begyűjtésének ez ne legyen akadálya.
Van néhány jellegzetes termékünk, például a sörös doboz, ami alumíniumból készült. Tehát valami olyan szabályt kellene alkotni, hogy a fürdővízzel együtt ne röpüljön ki a gyerek is. Gondolok itt olyasmire, amiről nyilvánvalóan látszik, hogy bűncselekmény, ráadásul jelentési kötelezettséget is körbe lehetne írni. Egy olyan tárgyalást javasolunk, aminek keretében ezek a hatástanulmányok, szakmai szervezetek véleményének a kikérése, beépítése megoldható lesz.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Előrebocsátom, hogy én is tudom, hogy ötpárti volt - de előrebocsátom, hogy ennek megfelelően, amennyiben nem történnek kísérletek arra, hogy ezt a javaslatot felpuhítsuk a parlamenti vita során - támogatni fogjuk. Ezzel együtt engedje meg a bizottság, hogy néhány szót szóljak.
Nézzük meg, hogy Magyarországon ma fémhulladék hol keletkezik. Keletkezik az ipari termelésnél, ott nincs felvásárlási szándék, hiszen üzemtől üzemig megy. Megy a hulladékfeldolgozó szeparációs folyamatokból, ott megint nincs egyéni felvásárló, hanem megy cégtől cégig. Meggyőződésem szerint Magyarországon ma más, legális fémgyűjtési lehetőség nincs. Magyarországon ma sehol nem lehet húsz kiló rezet vagy bronzot vagy szürkeöntvényt csak úgy találni a kertek alján. Nincs ilyen! Tehát ezt az egész magánkereskedelmet alapjaiban kérdőjelezem meg és úgy gondolom, hogy a fémkereskedelmet, ráadásul egy olyan országban, mint Magyarország, valahol állami monopólium körébe kellene vonni. Nem akarom az ötpárti megállapodást fellazítani, de meggyőződésem, hogy mi a bajt kenegetjük és próbálunk valamilyen legális megoldását találni ennek, az alapjaiban illegális tevékenységnek.
Ami még ezt indokolja: a fémhulladék 85 százaléka energia. A vaselőállítás, a vashulladék árának 85 százaléka energia. Pontosan tudjuk, hogy a begyűjtött fémhulladék túlnyomórészt exportra megy, hol legálisan, hol kevésbé legálisan. Ergo, aki Magyarországról ócskavasat exportál, az energiát exportál. Tehát nemcsak ott van a baj, hogy az öntvény, a fedél, a KRESZ-tábla, a kábel, a szobor, ismétlem, a többi nagy tömeg mind cégtől cégig megy, az nagyjából most is rendben van. Gyakorlatilag energiát exportál. Tehát több helyen is sérti az alapvető nemzeti érdekeket. A harmadik zárómondat: ezeket a múltban kitalálták, volt egy MÉH, volt egy KOKÖV és aki még emlékszik rá, volt egy tartalékhivatal, az ócskavasat a KOKÖV-telepeken tárolták, ez a nemzeti stratégiai tartaléknak volt a része. Elfért. Tudom, hogy nem szép látvány volt, de tulajdonképpen mind energiában, mind fémben ezek nemzeti tartalékot képeznek. Bevallom, nem látom be, hogy miért kell ezt teherautóként kivinni akármelyik határunkon és megfosztani az országot ettől a tartalékunktól. Az egyik dolog ez az egyébként jó szándékú és előremutató szabályozási kérdés, csak mi a problémahalmaz tetejét simogatjuk. A dolog jellegével pedig nem az a baj, hogy rücskös, hanem büdös. Szóval nem jelent egy generális megoldást. Ezzel együtt én fegyelmezett képviselőként támogatni fogom a javaslatot. Köszönöm.
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én csak amellett szeretnék felszólalni, hogy természetesen egyetértek a javaslattal, meg a felszólalókkal is. Valamilyen formában ennek az ügynek a sürgősségét kellene a bizottságnak szorgalmaznia és mindenképpen arra lenne szükség, hogy ha arra kerül a sor, megfelelő sürgősséggel megfelelő példás ítélet is szülessen. Hogy ne az történjen, hogy ez is ugyanolyan sorsra jusson, mint a rablógyilkosok, hogy három évig őrzik őket és utána elengedik. Ha csak abból indulunk ki, hogy most például legutoljára milyen tömegszerencsétlenséget okoztak ezzel a cselekedettel, akkor ez igenis egy olyan közveszélyes cselekedet, ami messze túlmutat azon a kategórián, hogy most ellopják vagy nem lopják el. És azzal meg messzemenőkig egyetértek, hogy egy következő lépésben legyen felnyitható olyan értelemben, hogy egy állami szabályozásnak legyen lehetősége.
ELNÖK: Köszönöm. Lesz rá javaslatom. Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Mindenképpen méltánylandó a két előző felvetés. Szeretném arra emlékeztetni a bizottságot, hogy két év során történt meg ennek a törékeny törvényjavaslatnak az előkészítése, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége berkein belül folyt ez a kvázi ötpárti egyeztetési folyamat. Korántsem ilyen szigorú elképzelései voltak a kormánynak a szabályozást illetően. Az önkormányzatok, az önkormányzati szövetségek ütötték a vasat, ha úgy tetszik, annak érdekében, hogy a lehető legszigorúbb feltételrendszer kerüljön kialakításra. Áttanulmányozva magát a törvényjavaslatot, azt tudom mondani, hogy az ott elfogadott törékeny kompromisszum maximumát tartalmazza, még az is bekerült, hogy a szállító eszközök is abban az esetben, hogy ha bizonylat nélküli hulladékokat, fémhulladékokat szállítanak, a jövedéki szabályozáshoz hasonlóan elkobozhatók legyenek, ami az országból való illegális kiszállítását nehezíti meg ezeknek a haszonanyagoknak. Nagyon fontos ez. De azt is rögzíteni kell, hogy ha a szakmai szervezetek elképzeléseinek, kéréseinek, lobbitörekvéseinek következtében olyan módosító indítványokkal kívánják felpuhítani a törvénytervezetet, amely a sikeres végrehajtást veszélyezteti, abban az esetben hiába volt ötpárti előkészítés, nem fogjuk tudni támogatni a törvény elfogadását. Tudjuk azt, hogy ezek a szakmai szervezetek elindultak, mindenkit sorban keresnek meg, egyszerűen nem lesz arra lehetőség, hogy az ötpárti konszenzus fenntarthatóvá váljék ebben a kérdésben akkor, hogy ha felpuhító módosító indítványokat kívánnak benyújtani.
Néhány észrevételt tennék. A szabályozás egyértelműen nem foglalkozik azzal, hogy a nem engedélyköteles magánszemélyek esetében a gyermekeket ki kellene zárni. Legalábbis annak a lehetőségét kellene kizárni, hogy az illegális gyűjtésben érdekeltek gyerekeket foglalkoztassanak ezen a területen és az ő büntethetőségükre vonatkozó kizáró okra hivatkozva történjék meg a felelősség alól történő kibúvás. A másik nagyon izgalmas kérdés a lomtalanítás. Sajnos bekerült taxatíve, hogy ha a lomtalanítás során a polgárok által kitett hulladékból összegyűjtögetik a haszonfémet, akkor szabályos, törvénynek megfelelőképpen történik. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy amikor kiteszi a polgár a lomtalanítás keretében a hulladékot, onnantól kezdve a szolgáltató tulajdonába kerül. Tehát a szolgáltató ugyanúgy, mintha edényzetbe történne kihelyezésre a hulladék, a szolgáltató viszi el, a szolgáltató árképzésében is benne foglaltatik az, hogy az ebből kinyert haszonanyagok értékével tudja csökkenteni a lomtalanítás költségét.
Tehát, hogy ha a törvény lehetőséget biztosít erre, akkor megrövidíti az állampolgárokat, mert a lomtalanítás költségei magasabbá lesznek. Egy másik lényeges dolog is kapcsolódik ehhez. Hogy ha a lomtalanításnál jogalapot biztosítunk, akkor a későbbiekben a szemetes edényekbe történő kukabúvárkodásra is jogalapot biztosítunk, ennek viszont már közegészségügyi vonatkozásai is vannak.
Egy harmadik észrevétel: ha a természetes személy személyazonosságát nem igazolja, akkor az átvételt meg kell tagadni. Ezt taxatíve be kellene emelni ebbe a törvénytervezetbe. Ez nincs benne. És amennyiben megtagadja, az átvevőhelynek kötelességéül kell megszabni, hogy azonnal jelentse, hogy nehogy az legyen, hogy ez a személy fogja magát és átmegy egy másik átvevőhöz és megpróbál házalni, hátha valahol ez mégis csak bejön számára. Tehát ezen észrevételekkel, amelyeket majd módosító indítványok formájában is megpróbálunk kezelni, én azt mondom, hogy általános vitára tartsuk alkalmasnak ezt a törvénytervezetet, hogy ez a törékeny kompromisszumon alapuló szabályozás mégis a lehető leghamarabb megszülethessen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vita eddig is azt bizonyítja, hogy helyes volt az a megállapítás, hogy a Gazdasági bizottság mindenkor nagy szakmai odafigyeléssel és empátiával kezeli a dolgokat. Ez látszik ennél a törvénynél is. Az empátia erős oldalunk, ezért javasolom a bizottságnak, hogy hallgassuk meg Horváth Ferenc urat, mivel a szakma képviselete sok helyről megjelenik, jelentős anyagot küldtek be nekünk. Nyilván lobbicélból, amit teljesen természetesnek veszünk. Ha egyetért a bizottság, három percben adjuk meg Horváth úrnak a szót. (Nincs ellenvetés.) Parancsoljon!
HORVÁTH FERENC (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete): Tisztelt Bizottság! Köszönöm, hogy szót kapok, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének, a Fémszövetségnek, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének, illetőleg az MGYOSZ közös álláspontját képviselem, amit eljuttattunk már az elnök úrhoz. Szakmai szervezeteink részt vettek a törvényalkotásban és több javaslat a javaslatunkra került be az szövegbe. Az egyik ilyen, hogy kobozzák el azokat a járműveket, a személyazonosságot legyen kötelező igazolni, rögzíteni, tehát ezzel mind egyetértünk. Tulajdonképpen azonban egyetlen kardinális része van, amivel nem ért egyet a szakmai szövetség, hiszen kettő technikai jellegű. Ez pedig a 15 napos tárolás.
A 15 napos tárolásról annyit, hogy aki lopni akar, az nyilvánvalóan nem fogja 15 napig tárolni, az eltünteti, kiviszi akár az országból is. Sajnos tudomásul kell venni, hogy határokon átnyúló az ilyen jellegű dolgok szervezése és nem tudjuk lezárni mi Magyarországon a határokat.
A 15 napos tárolás egyelőre jogkövető vállalkozások számára hoz nagyon rossz helyzetet, hiszen nekik kell 15 napig tárolni, finanszírozni a dolgokat, ráadásul technikailag is megoldhatatlan, hogy 15 napig tárolja, mikor 50-100 dollárt esik az ára a tőzsdén. A jogalkotónak nem az volt a célja, hogy az Audi üzem alumíniumforgácsára 15 napos tárolást írjon elő. Ez képezi a fémhulladékok 70 százalékát. Még annyit szeretnék elmondani, hogy az előterjesztés indokolásában a céllal teljesen egyetértünk, de azt írják, hogy a magyarországi művek nem ebből a szegmensből szervezik meg a dolgot, nem ezzel foglalkoznak.
Itt 1.400.000 tonna acélhulladék visszagyűjtéséről van szó. Szó van ezenkívül 150 ezer tonna színesfémhulladékról. A magyar acélművek 90 százalékban ebből dolgoznak. A dunaújvárosi, az ózdi, a diósgyőri. Több, mint 60 százalékban ezeket használják fel, csak azokat nem tudja felhasználni, amire nincs itthon technológia, mint az alumíniumforgács, mert azt ki kell vinni. Valóban jó dolog, hogy a nemzetgazdasági ipart támogatjuk azzal, ha itthon marad. Egyrészt egymillió 400 ezer tonna acélhulladékból összesen 6-700 ezer tonnát tudnak kapacitásilag felhasználni.
Én azt szeretném, hogy ha az anyagból a súlyát jobban megértenék ennek a dolognak és a 15 napos tárolás helyett egy három napos tárolást vezetnének be. És azt is a természetes személyektől átvettekkel, hiszen könnyen látható, hogy ha minden hivatalos engedélyt leellenőriz a VPOP, akkor a legális szférába csak és kizárólag a természetes személyektől kerülhet be anyag. És talán még ennek a fizikai tárolása megoldható, mellette a VPOP-val egy azonnali online rendszer az engedélyesek közül tökéletesen megfelelne ennek. Tehát összességében teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy ezen valamit változtassunk. Nekünk sem jó, hogy a szakmának ilyen az image-je, de ez a 15 napos tárolás olyan veszéllyel jár, hogy a legális szakmának, a tízezer munkahelynek lehetséges, hogy a fele elveszne és a határaink közelében pedig megerősödnének a gyűjtőhelyek. Úgy járunk, hogy nyulakra készültünk vadászni és medvéket találunk el helyette.
ELNÖK: Köszönöm. A Gazdasági bizottság szakemberei ezt biztos, hogy fogják tudni mérlegelni. Van-e más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Kívánnak-e reagálni a kormány részéről? Tessék.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. A kormány a javaslat koncepcionális szigorát szeretné fenntartani, de azokban az esetekben, ahol ésszerű, praktikus oka van a pontosításnak, ilyen volt az említett alumíniumcsomagolás esetköre a hatály tekintetében és ilyen lehet a frakciók álláspontjától függően a tárolási kötelezettség, ami nyitott a pontosításokra.
ELNÖK: Emlékeztetni szeretném a bizottságot arra, hogy ez már körülbelül nyolc éve vita a parlament falai között. Számtalan kérdés, interpelláció hangzott el és igazából nem tudta kiizzadni magának a parlament ezt a törvényt. Most jött el az ideje.
Amit Kapolyi képviselőtársam felvetett, hogy ne húzódjon el egy-két-három évig, mint egy jogi eljárásban az ítélethirdetés, garantálni tudom itt a Gazdasági bizottság keretein belül, hogy ez szabályos időn belül le fog futni a parlamentben. Ezt a Gazdasági bizottság kellőképpen fogja menedzselni. Arra hívnám még fel a figyelmet, mielőtt általános vitára, szavazásra tenném fel, hogy azt gondoljuk, mint fő bizottság, hogy célszerű lenne, ha a vállalkozási albizottságunk kezelné ezt az ügyet, tehát ahogy a kiemelt témáknál szoktuk és előzetesen, minden egyes javaslat, amely a szakmák részéről megjelenik, ott összpontosuljon és a Gazdasági bizottság elé úgy jöjjön, hogy az a bizottság már megszűrte és kialakította a véleményét. Mindezek után szavazásra teszem fel.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag elfogadta. Azt javasolom, hogy Józsa István legyen az előadó a parlamenti ülésen. Aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Elfogadta a bizottság. Köszönöm szépen.
Következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Az 1-es módosítóval kezdünk. Balog Zoltáné. Összefügg a 2, 8-assal.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 3-as? Összefügg a 4, 5-össel.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 6-os?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 7-es?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 9-es Tatai?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Kérem, hogy vegyék elő képviselőtársaim a kiosztott három darab bizottsági módosító javaslatot. Elsőnek a törvényjavaslat 22. §-át érintő, a közszolgálati viszony létesítéséről szóló, a versenyvizsga szabályait rendezné. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. A következő, amely a törvényjavaslatot új 18. §-sal indítaná el, ezek tulajdonképpen pontosítások.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Arról beszélünk, amelyik új 18. szakaszt tesz be, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Nagybetűvel. Meggyőződésünk, hogy ezzel a javaslattevő kétharmados törvényt kerül meg, úgyhogy nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Következik a villamos energiáról szóló bizottsági módosító. A 6572/23-as GB módosító javaslatot, amelyet elfogadtunk, szükséges volt változtatni. Ennek a lényege az, hogy a kártyákról van szó, tehát a feltöltési kártyákról, amiben teljes egyetértés volt. Szükséges volt, hogy a feltöltési rendszer üzemeltetője és ennek a kereskedője állja ennek a költségét. A feltöltési üzemeltetésnek a költségét. A módosítás szerkesztési szabály szerint történt, tehát semmi más érdemi nincs benne. Megkérdezem a kormányt, hogy a bizottsági módosító javaslatot támogatja-e.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ezzel egyben bejelentem azt, hogy a 6572/23-as GB módosító javaslatot a bizottság visszavonja. Más módosítóról tudunk-e?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Van egy módosító, amit szeretnénk, ha a bizottság beadna. (Engyel Gyula szétosztja az említett módosítót javaslatot.)
ELNÖK: Amiről tárgyalunk: az 5. §-on belüli változtatást eszközli. Kérem, hogy olvassák el képviselőtársaim és kérem a kormány véleményét.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk, ez a pótlékokat rendezi.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): A módosításra azért van szükség, mert 2005-ben a Hszt. Pótlékrendszere tekintetében nem azonos mértékek kerültek jóváhagyásra és 2005-től a büntetés-végrehajtás, illetőleg a vám- és pénzügyőrség tekintetében a rendőrséghez képest hasonló munkakörben vagy szinte ugyanazon munkakörben szolgálatot teljesítőknek a pótlékrendszere más. A módosítás a bv állományát érinti, itt az őrzési pótlék a köztisztviselői illetmény alapmértékében 40-ről 45 százalékra emelkedik, a vám- és pénzügyőrség állományában pedig a gépjárművezetői pótlék, a szemlepótlék, a rendészeti, az utasforgalmi és a nyomozói pótlék kerül ugyanolyan mértékben megemelésre, mint amilyen a rendőrségnél ugyanilyen ugyanebben a munkakörben és a Hszt. hatálya alá tartozik a rendőrség, a bv, a vám- és pénzügyőrség, tehát mindenképpen indokolt és szükségszerű, jogorvoslati eljárásokat megelőzendő, hogy ugyanazon munkáért, ugyanazon bérezés illesse meg a dolgozókat.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Bocsánatot kérek, de a Ház várhatóan a jövő héten megkezdi a Hszt. általános vitáját. Nem praktikusabb lenne, ha abban rendeznénk ezt el? Köszönöm szépen.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Tulajdonképpen azért lenne most indokolt és szükségszerű ennek a módosító javaslatnak az elfogadása, mert a költségvetési módosító javaslatok ismeretének a tükrében ezeknél a rendvédelmi szerveknél a forrás is rendelkezésre áll és a forrást célzottan erre szeretnénk felhasználni és ez idáig egy garanciális elemet biztosítani, ha ez most rendeződne.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel, aki egyetért, hogy bizottsági módosítóként menjen az egységes értelmezése ennek a kérdésnek, az szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Két tartózkodással elfogadta a bizottság. Más? (Nincs jelentkező.)
Következik az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. 1-es módosító javaslat?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 2-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 3-as?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 4-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 5-ös?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 6-os?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 7-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 8-as?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 9-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 10-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 11-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 12-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 13-as?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 14-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 16-os?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 17-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 19-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 20-as?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 21-es?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ebben a blokkban nincs több. Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Az 1-essel kapcsolatban be fogja nyújtani a költségvetési bizottság vagy valaki a fejezetek végszámait érintő változtatást?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ebben a pillanatban erre nem tudok válaszolni.
ELNÖK: Akkor felhívom a figyelmüket, hogy járjanak el abba az irányba, hogy ez benyújtásra kerüljön a költségvetési bizottsághoz, mert nem tudjuk a jövő hét keddig a szavazásokat a parlamentben törvényes keretek között lebonyolítani. Javaslom, hogy a módosító javaslatokat nézzük. A Sport és turisztikai bizottság nyújtott be egy 6667/71-es módosító javaslatot, amelyet a kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogat.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Van a 72-es. Szintén a kormány?
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Van a 73-as melléklet.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Következik egy bizottsági módosító, amely a 230. § módosításával foglalkozik. Ez arról szól - hogy kellőképpen érthető legyen -, hogy megelőznénk az Európai Bizottság várható vizsgálatát, azt védenénk ki ezzel. Jelen pillanatban a MOL külön szerződés alapján fizeti a bányajáradékot és van benne egy olyan blokk, hogy ha és amennyiben eladásra kerül, akkor a vevő normál bányajáradékot fizet. Ezt ismerjük, hogy mikor és miért hoztuk ezt a törvényt. Ez a módosítás sem többletbevételt, sem többletkiadást nem okoz a költségvetésnek, változatlan formában menne. Megkérdezem a kormányt, hogy mi a véleménye erről a bizottsági módosítóról.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A következő arról szól, hogy az offshore cégekben az elmúlt 20 évben jelentős források halmozódtak fel. Teljesen szabályosan. Ez a törvényjavaslat a teljesen jogszerűen és szabályosan offshore cégekben tartott vállalkozásokról és azoknak osztalékairól szól. Annak a feltételeit teremti meg, hogy ezek a források kedvezményezetten a magyar földre legyenek telepítve. Mégpedig úgy, hogy feltételül szabja azt, hogy egy kedvezőbb adózás abban az esetben lehet, hogy ha a haza hozott pénz nem kevesebb, mint 50 százaléka pénzügyi alapokba, állami pénzügyi alapokba kerül befektetésre. Tehát kettős a célja ennek a módosító javaslatnak, a magyar állampapírpiacot élénkítsük és természetesen az adóbevétel is jöjjön és lehetőleg a magyar pénzek magyar területre érkezzenek meg. Benne van a módosító javaslatban, hogy milyen feltételek alapján zárnánk ki. Ez Európa és a világ szabványai között van, amely kötelez arra minket, hogy az olyan dolgok ne kerülhessenek be, mint a kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, prostitúció, meg az egyéb ilyen dolgok. Meghatározza azt is, hogy mely olyan országokat zárnak ki ebből a körből, amelyeket az OECD nem fogad el. Ez Andorra, Monaco, Lichteinstein lenne. Ez a bizottsági módosító javaslat.
Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kinek van véleménye. Márton Attila.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. A múltkori ülésen a bankmentő csomagnak nevezett pénzügyi tárgyú törvénymódosítás kapcsán én már elmondtam, hogy szerintem a cél jó, de a megoldás nem.
Most szeretném elmondani, hogy ami ebben a módosító javaslatban le van írva, a céllal egyetértek, de az összes eddigi gazdasági-pénzügyi ismereteknek ez ellentmond és én most sem, meg a plenáris ülésen sem fogom megszavazni. Tökéletesen egyetértek azzal a céllal, hogy az elmúlt években, évtizedekben bárhol külföldön felhalmozott vagy megszerzett jövedelmek kerüljenek be Magyarországra és különösen most ebben a gazdasági helyzetben, amiben élünk, élénkítse a pénzpiacot. Ugyanis, ha van pénz, akkor tudjuk nagyon jól, hogy hozzá lehet jutni és talán valamelyest tompítani lehetne azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyek ma bennünket is érintenek. De ez ezzel teljesen ellentétes módosító javaslat.
Amikor arról szólt a bejelentés, hogy Magyarország kap egy, az IMF és az unió által biztosított pénzalapot, akkor arról volt szó, hogy ezt a pénzt Magyarország tulajdonképpen az államcsőd elkerülésére és az állam finanszírozására használhatja fel. Arról is volt szó és mindannyian tudunk róla, hogy akár lehívjuk ezt a pénzt, akár nem hívjuk le, mindenképpen rendelkezésre állási díjat kell érte fizetni. Ha itt az a cél, mert ez van leírva, hogy ezek a pénzek az állam finanszírozását szolgálják, hiszen ki van emelve, hogy állampapírba, államkötvénybe fektetés esetén érvényes ez az adókedvezmény, ami itt le van írva, amivel - még egyszer mondom - egyetértek, de ha most ezek a pénzek állampapírba kerülnek akkor, amikor a magyar állampapírok és államkötvények nemcsak az Európai Unióban, hanem világviszonylatban is hihetetlenül magas kamatozásúak, akkor ennek a végeredménye az lesz, hogy behozzuk a tőkét - reményeink szerint visszahozzuk - Magyarországra és valami horribilis extra hozamot fogunk fizetni az adófizetők pénzéből ezek után, mert a magyar állampapírokban most ekkora plusz van. Tehát azt fogjuk elérni, hogy mindaz a pénz, ami bejön, azt majd később a költségvetésből, amikor az állampapírokat visszaváltják, meg kell fizetni. Ez szerintem nagyon hibás.
Ha valóban igaz az, hogy az IMF-től kapott hitelcsomag 5-6 százalékos, szemben a magyar állampapírpiacon lévő 11-13 százalékos hozammal, akkor kérdezem én, hogy állami finanszírozásra miért nem az egyébként sokkal kedvezőbb IMF-hitelt használjuk fel. Miért kell plusz 6-7 százalékot most ezzel a módosítóval bevállalni, amit majd egyébként a költségvetésnek kell kifizetni az állampapírok lejártakor?
Tehát nem értek vele egyet, mert ez a terheket növeli. Azzal egyetértenék, ha egyébként a bankbetétekbe történő behozatalt ösztönöznénk, mert akkor ezek a pénzek bekerülnek Magyarországra, a bankközi piacra kerülnének be, a bankok likviditásszűkét enyhítenék. Hiszen minden bank azt hirdeti, hogy új forrást akar bevonni. Akkor kérem szépen, a bankközi piacra hozzuk be azt a pénzt, tegyük hozzá ezt a bizonyos adókedvezményt, ami itt van, de ne vegyünk már a nyakunkba újabb és újabb terheket, amit majd később mindannyiunk pénzéből, a költségvetési pénzből kell kifizetni. Tehát én úgy gondolom, hogy az elgondolás jó, de a megvalósítás módja nagyon-nagyon rossz és pont az ellenkező hatást váltja ki, ezért én ezt a módosító javaslatot nem tudom támogatni.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Megpróbálok rövidebb lenni. Én is azzal kezdem, hogy én örülök, hogy ez a javaslat itt van, mert a célját tekintve körülbelül azzal egyező, amit néhány társammal ezelőtt néhány héttel megfogalmaztunk, vagyis azzal, hogy nem az elmúlt tíz évre megyek vissza, de az elmúlt néhány évben nagyon komoly pénzek mentek ki Magyarországról és nem megyek távolabb, csak a szomszédos országok bankjaiba. Nekem ezzel a módosító javaslattal egy gondom van. Ezt a kérdést vagy koncepcionális szinten kezeljük és akkor nyugodtan beszéljünk arról, hogy egy adóamnesztiát kívánunk bevezetni. Ha efelé akarunk elmenni, akkor ez is egy megoldás. Hogy ez pont állampapír, nem állampapír, ezt a vitát nem folytatnám. Azt mondanám, hogy miért pont csak az offshore cégeknek. Ha be akarunk hozni Magyarországra Magyarországról korábban különböző okok miatt, adózási és egyéb szempontok szerint kiment pénzeket, akkor miért pont ezt a szegmensét választjuk meg? Én azt mondanám, hogy ha elég bátrak vagyunk hozzá, akkor mondjuk azt, akkor ne hívjuk amnesztiának, hívjuk másnak. De tudjuk pontosan, hogy akár a környező országok bankjaiba is milliárdok vándoroltak ki az elmúlt 2-3 évben, aminek kapcsán fenn áll annak az esélye, hogy ha ezeknek biztosítunk egy kedvezményes hazajöveteli utat, akkor valószínűleg szívesen visszahoznák Magyarországra ezeket a pénzeket és segíthetnének a pénzügyi válság okozta gondok megoldásában.
Nekem az a problémám ezzel is, hogy milyen garanciákat tud adni az állam arra, hogy például az APEH nem kezd el kutakodni. A céljával egyetértve, sokkal generálisabban kéne kezelni. Üljünk le erről beszélni, hogy pontosan hová kéne ezeket a pénzeket terelni, milyen egyéb pénzek vannak, amiket be lehetne állítani ilyen formán az ország gazdasági érdekének szolgálatába és ennél sokkal hangsúlyozottabban kéne a garanciákat azok számára megadni, akik úgy döntenek, hogy hazahozzák a pénzüket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak azért, hogy a vitát kicsit próbáljam mederben tartani. Amit első pontként a Kristóf megfogalmazott, abban majdnem volt egyetértés, csak az egyik nagy ellenzéki párt azt mondta, hogy nem. Úgyhogy ezt szeretném mondani, mielőtt még turbóznánk a dolgot. Ez egy kulturált bizottság és tudunk mi szakszerűen is erről a kérdésről vitatkozni. Mi ezt figyelembe vettük, tiszteletben tartjuk, ezt viszont úgy ítéltük meg, hogy ez az a sáv, amire a gazdaságnak nagy szüksége van. És akkor ezt a vitát ne folytassuk, hanem kimondottan erről beszéljünk.
Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Én azért bátorkodom a mikrofonhoz nyúlni, mert itt valóban van egy-két olyan dolog, amit ebben a bizottságban higgadtan meg tudunk beszélni.
A helyzet az, hogy ugyan nem tisztem, de szeretnék reagálni, majdhogynem válaszolni Márton Attila képviselőtársam kérdésére. Azért van szükség minden forrásra, mert ez az IMF által generált csomag piszkosul kevés lesz. Ez a baj. Én viszonylag egyedül vagyok ma még ezzel a nézetemmel, nagyon aggodalmasnak látom a rövid és középtávú jövőt, főképpen azért, mert egy ilyen exportorientált gazdaság, mint a magyar, az exportpiacokat szinte taroló recesszióban nem igazán tud olyan ötletekkel előállni, amire azt mondjuk, hogy ennek a világgazdasági válságnak van hazai megoldása. Nincs hazai megoldása. Szeretném elmondani. Pici, apró lépéseket tehetünk. Az IMF, ez a törvény, meg még a jó Isten tudja, mit kell majd még csinálni ahhoz, hogy valahogyan az ország hajóját úgymond kormányozni tudjuk. Az persze megint egy más kérdés, hogy miért annyi a kamat Magyarországon, amennyi, itt hallunk mindenféle nyilatkozatokat, látjuk a nemzetközi trendeket, biztos bólogatnék hevesen, hogy ha valaki most bejelentené, hogy itt akár fokozatosan, akár egy lépésben jelentős kamatcsökkentés lenne az irányadó MNB-kamat szintjén.
A másik, ami nagyon fontos és talán Szatmáry Kristóf vetette fel, hogy mi erre a garancia. Nyilván bármit be lehet írni egy törvénybe, el lehet fogadni, az egész pénzvilág, beleértve ennek a szeletét is egy dologra épül, ez a hit. Ha ennek a törvénynek a szövegkörnyezetében nem tudjuk elhitetni mi, nevezzük így, a politika, hogy ez most tényleg komoly, korrekt és pontosan a szándékunknak megfelelő, akkor akármit írhatunk bele, nem fogják elhinni. Vagyis valóban szükség van egy nagyon komoly többpárti konszenzusra. Hogyha ennek a törvénynek a mentén elkezdünk megint marakodni, ahelyett, hogy megegyeznénk, akkor tulajdonképpen kilőttük a következő lehetőségek mindegyikét is. Ha az első lépést rosszul fogjuk fel, rossz a percepciónk, akkor tulajdonképpen fújhatjuk az összes többi olyan döntést, ami egyébként még nagyon valószínűleg előttünk áll. Tehát én azt gondolom, hogy lehet ebből valami. Nyilvánvalóan módosításoknak van tere. De egy dolgot ne vegyünk el, a hitet.
Végül is azok a magyar cégek - és itt hangsúlyozottan cégekről beszélek -, akik éltek a hazai és az európai jogszabályok adta lehetőségekkel és a tőke szabad áramlása jegyében szabadon áramoltattak pénzt, eszközöket, egyebeket, azok felé ez tulajdonképpen egy felkérés arra, hogy próbáljuk meg hazavonzani azokat az erőforrásokat, amelyek így billegnek, lógnak valahol. Ez tényleg egy hazafias lendület.
Én hiszem azt, hogy ennek a dolognak lehet hatása. Viszont akkor van hatása, hogy ha egyrészt ez - és egyetértek azzal a szóval, hogy - bátor, nyílt, világos és hiteles. Különben tényleg csak a papírt írogatjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. A meglévő üzeneteink között csak négyet találtam, - Márton Attilának mondom - ahol az ön frakciótársai az ellen ágáltak, hogy IMF-hitelből nehogy egy petákot is igénybe vegyünk. Ha egyfajta stabilizálás már érezhető, akkor meglévő hiteleket is érdemes lenne erre lecserélni, de amíg ebből ilyen belpolitikai cirkusz van, addig nem. Amit Szatmáry képviselő úr mondott, tisztelettel azt javasolnám, nem egyszerű, de alaposan végig kell olvasni. Itt nem akármilyen jövedelemről van szó. Ezek legalizált jövedelmek, ellenőrzött cégben, ellenőrzött jövedelem, átutalással, tehát nem zsebből zsebbe menő pénzek.
Én csak egy mondatot emelnék ki, azt mondja, hogy egyéb eljárási cselekményt nem követelhet az APEH. Lehetne hosszabban folytatni még visszamenőleg, tehát azt hiszem, hogy ennél nagyobb garancia egy adózó számára, aki állampapírba teszi a pénzét és az is szabályozott, hogy még ha lecseréli is, 15 napon belül újra köteles befektetni, nincs. És itt neki nyilatkozni kell az első pillanatban, ezt követően az APEH ezzel kapcsolatban már nem indíthat velük szemben cselekményt. Sem adatot nem kérhet, sem akciót nem folytathat. Én azt gondolom, hogy ezt a törvényt a magyar bíróság előtt bárki érvényesítheti. Köszönöm szépen.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm. Azért engedtessék már meg az, hogy ha egyszer az az elvárás, hogy itt szakmai vita folyjon a bizottságban, akkor én is tudok itt politikai petárdákat puffogtatni. Szanyi képviselő úr kimondott egy olyan dolgot, ami itt ebben a bizottságban szerintem most hangzott el először és szakmai dolog. Azt mondta, hogy szerinte az IMF-hitel nem lesz elegendő. Akkor meg beszéljünk arról, hogy mit lehet tenni. Beszéljünk arról, hogy hogyan és miként lehet megoldani ezt a szakmai kérdést. De attól függetlenül én azt mondom, hogy ennek fényében, ami most elhangzott, továbbra is fenntartom, amit a múltkori bizottsági ülésen azzal a bizonyos bankmentő csomaggal kapcsolatosan mondtam. Hogy szerintem rosszul használjuk fel a pénzt és ez nem politikai, hanem szakmai meggyőződés kérdése. Egész egyszerűen erről van szó. Lehet, hogy ennek a célja jó, de a pénz felhasználásmódja és ahogy ez bekerül, egész egyszerűen szerintem rossz. Úgy, ahogy van, mert nem erre kéne fordítani, hanem a gazdaságra kellene fordítani. És akkor viszont ez már nem kérdés, hogy ha ez a pénz egyáltalán kevés lesz, akkor fel kell-e használni vagy nem kell felhasználni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy zárjuk le. Szeretném a bizottság figyelmét felhívni, hogy nem volt könnyű ezt az anyagot megszerkeszteni és ezt a módosítást elkészíteni, ami önök előtt van. Rengeteg véleményt kellett ütköztetni az elmúlt 3-4 napban, amikor megszületett a gondolat és még éjjel is ezen dolgoztak a munkatársaink a különböző minisztériumokban és itt a saját csapatunkban, hogy olyat rakjunk össze, ami megfelel a kívánalmaknak, amit bátran felvállalhat a Gazdasági bizottság. Nagy tisztelettel mondom mindenkinek, hogy eszünk ágában nem volt itt bármilyen adóamnesztiáról beszélni. Ez nagyon nem az. Próbálunk egy jogi folyosót biztosítani, hogy azok a források, amelyek kint vannak - anélkül, hogy megnevezzem - a legnagyobb biztonságban, tehát a szabályos üzletekkel kötött, törvény által engedélyezett törvényes működési források hazakerüljenek. És csak akkor adunk kedvezményt, ha állampapírba fektetik a pénzüket. Ez nagyon fontos, hiszen a finanszírozás egyéb feltételeit ebből a csatornából tudja a kormányzat biztosítani. Azt hiszem, ezt nem kell itt külön megvitatni.
Mindezek után kérdezem a kormányt, támogatja-e a módosító javaslatot.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja, azt jelezzük, hogy az azonban előfordulhat, hogy további pontosítást kérünk esetleg a Költségvetési bizottság ülésén.
Szavazás a módosító javaslatról
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitáink a garanciáról szólnak. Abban elég erős az elszántsága a kormánynak, hogy azok a források jöjjenek haza, de a garanciák, amiket mellé tettünk, amit a Kristóf is észrevételezett, azon szeretnének puhítani. A Gazdasági bizottság ezt a módosító javaslatot elég erőteljesen fenntartja és ha ilyen szofisztikai módosítások vannak, azokban partnerek vagyunk, de úgy gondoljuk, ez a módosító javaslat a végleges állapotot tükrözi. Ki ért egyet vele, hogy ez bizottságiként bekerüljön? (Szavazás.) A bizottság elfogadta. Köszönöm szépen.
Következik a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak a megvitatása.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Bocsánat elnök úr, hirtelen lezárta az előző napirendi pontot. A legutóbbi bizottsági ülésen elnök úr volt olyan kedves, hogy két módosító javaslatot előre engedett tárgyalni. Szeretném a bizottságnak azt a megfontolását kérni, hogy esetleg a Vállalkozásfejlesztési albizottságon belül azzal a két módosító javaslattal kapcsolatban kérdezzük meg a szakmai szervezeteket, amit a múltkor említett. Az apropóját ennek az adja, hogy egyébként a kiosztott ajánlásban is van olyan MSZP-s képviselőtársunk, aki csatlakozott az általam múltkor elmondott módosító indítványhoz. Igen nagy szakmai mozgolódás van. Az egyik, hogy a nem jövedéki engedéllyel rendelkező üzlethelyiségek napi standolása kapcsán kértem a minisztériumot, hogy indokolja meg, Hárs Gábor képviselőtársam jelezte, hogy ő is csatlakozni kíván ehhez, hogy ez kerüljön ki.
A másik ilyen módosító javaslat a 250 ezer forintnál nagyobb összegek vállalkozások közötti átutalással történő fizetése. Jó néhány szakmai szervezet volt itt nálam, hatástanulmányokat kértem, arra kérném a bizottságot, hogy ha van még rá idő, tartsunk egy ülést, legalább ebben a két témában alakítsunk ki valami álláspontot, hogy ne az legyen megint, hogy erőből menjen át valami.
ELNÖK: Vettem. Azt javaslom, hogy az albizottság tárgyalja meg és ha alkalmasnak tartja, kerüljön az albizottság elé. Visszatérünk az eredeti napirendhez.
Képviselőtársaim megkapták a kormány által támogatott kapcsolódó módosító javaslatokat, azt is, hogy melyeket nem támogat a kormány és ugyanígy az ellenzéki indítványoknál. A technikája a szavazásnak a saját szabadalmunk. Azt a kormánypártit, ami az irományszám T/6571/287 címszó alatt fut, a 636/1, 636/2-es, 636/3-as, 636/4-es, ezeket a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
A felsorolt irományszámok, amik itt vannak és ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeljük, 182-től 399-ig tartanak, ezek a nem támogatott kapcsolódó módosító javaslatok és ezekre az a véleményem, hogy a bizottság ne támogassa. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag nem támogatja.
A képviselőtársaink által feltett, a 185-től induló és 401-ig tartó módosító javaslatok közül, amelyeket a kormány nem támogat, kíván-e valaki kikérni? (Nincs jelentkező.) Egységesen szavazhatunk? (Nincs ellenvetés.) A kormány nem támogatja, a bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. Köszönöm szépen.
Előttem van egy bizottsági módosító javaslat, amelyet a Gazdasági bizottság adna be. Az a lényege, ami törvényt keresztül vittünk, a Robin Hood-adótörvénynek a 49. §-ában a költségvetésnek egy olyan korrekciót hajtanánk végre, amely garantálja azt, hogy az ezer ágon beszedett - hosszú történelmi időszakunk alatt először sikerült megerőszakolni a Pénzügyminisztériumot - pénzt, teljes egészében és elosztott formájában, tehát a távhőt használó lakosoknál a szabályozhatóvá és mérhetővé tételt, valamint a szociális támogatást biztosítsa. Erre szükségünk van, garanciákat akartunk erre, úgy gondolom, hogy ez teljesen egyértelmű. Kérdezem a kormányt, hogy támogatja-e. (Szavazás.) Igen. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
Van-e más módosító javaslat? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen.
Több napirend nem lévén, egyebekben valakinek van-e mondandója. (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. A bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)
Podolák György
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia