GIB-44/2008.
(GIB-126/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2008. november 26-án, szerdán, 9.00 órakor
az Országház Delegációs termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A napirend módosítása és elfogadása *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt bemutatkozó expozéja *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt válaszai *
Szavazás a jelölés támogatásáról *
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6646. szám); döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról *
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6687. szám); módosító javaslatok megvitatása, első helyen kijelölt bizottságként *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról (COM(2008)436; 2008/0147/COD); bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján *
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat (T/6765. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6574. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6753. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6768. szám); módosító javaslatok megvitatása *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6752. szám); módosító javaslatok megvitatása *
1. Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása
2. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6646. szám)
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
3. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat (T/6765. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
4. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6766. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
5. A pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6574. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
6. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat (T/6573. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6753. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
8. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686.szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
9. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6768. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
11. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6752. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
12. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
13. Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6687. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
14. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról (COM(2008)436; 2008/0147/COD)
(Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
15. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP) alelnök
Márfai Péter (MSZP) alelnök
Dr. Latorcai János (KDNP) alelnök
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Molnár Gyula (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Püski András (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kálmán András (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Molnár Gyulának (MSZP)
Nagy Sándor (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt
Gáspár Ferenc szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Kék Mónika főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Weinper Mária osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Szűcs Lajos főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Kassai Ferenc (Mérnöki Kamara)
Mosonyi Katalin (MMD Public Affairs)
Krasznai Endre (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács)
Detrekői Ákos (Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács)
Váczi Magdolna (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Sörös Balázs (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Nagy Csaba (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Pápai József (VTSZ)
Berki Ferenc (Közúti Közlekedési Vállalkozók Szövetsége)
Bihari Gergely (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Draskovich Zita (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Hársvölgyi Katalin (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 7 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat.
A napirend módosítása és elfogadása
Mai bizottsági ülésünkre az írásos meghívót képviselőtársaink megkapták. A jelzett tizenöt napirendi pontban az alábbi módosulásokhoz kérem a bizottság hozzájárulását.
A 4. napirendi ponthoz nem érkezett módosító javaslat; a 6. napirendi ponthoz pedig a Ház tegnapi döntése alapján csütörtökig lehet beadni módosító javaslatot, ezért nincs értelme ma tárgyalni, hanem a következő bizottsági ülésen tárgyalnánk. A 12. napirendi pont, amely az elektronikus közszolgáltatásról szól, itt még további egyeztetések vannak, és hasonlóképpen a Ház úgy döntött, hogy csütörtökig lehet módosító javaslatot beadni, tehát nincs értelme a mai tárgyalásnak. Ezek a napirendi pontok tehát kiesnének.
S kérem, értsen azzal egyet a bizottság, hogy a többi bizottság munkáját is segítsük elő, hogy a 13. és 14. napirendi pontokat, az egyes közlekedési tárgyú, valamint az Európai Parlament és Tanács irányelvét a nehéz-tehergépjárművekre vegyük 3. és 4. pontként előre, tehát a Magyar Nemzeti Bank után tárgyaljuk.
Aki egyetért, hogy ilyen módosítás történjen a napirendek között, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet. Egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Bizottságunknak ma az egyik kiemelt és fontos napirendi pontja dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatása. Javaslom, próbáljuk ütemezni a meghallgatást a gazdasági bizottságban kialakult hagyományok szerint.
Javasolom a jelölt úrnak, hogy egy 15-20 percnél nem hosszabb bemutatkozó tájékoztatását legyen szíves megkezdeni. Öné a szó.
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt bemutatkozó expozéja
DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnök úrral régóta ismerjük egymást, nem véletlenül kéri tőlem, hogy próbáljam meg 15 percben összefoglalni a mondanivalómat, hiszen tudja, hogy hajlamos vagyok arra, hogy kicsit hosszú lére eresszem a mondókámat. De ha 15 percben nem is, 20 percben mindenképpen szeretném, ha a tisztelt bizottsági tagok türelme ezt még elbírja, összefoglalni azt, hogy mit is szeretnék cselekedni a következő időszakban.
Tudomásom szerint a tisztelt bizottsági tagok az önéletrajzomat a képviselői tájékoztató szolgálaton keresztül megkapták, ezért ha megengedik, akkor erről hosszan nem is beszélnék, inkább csak néhány olyan dolgot említenék, ami a minisztérium portfóliója szempontjából fontos lehet.
Ahogy a tisztelt bizottsági tagok olvashatták az önéletrajzban, az elmúlt néhány évben a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnökeként tevékenykedtem, részt vettem az új tulajdonosi program előkészítésében és szervezésében mint miniszterelnöki megbízott, most pedig a legutóbbi időkig a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkáraként tevékenykedtem. Azt gondolom, ebből látszik, hogy elsődleges szakterületem a fejlesztéspolitika, amely, valamennyien tudjuk, nem egy szektorális, ágazati természetű politika, hanem természeténél fogva valamennyi ágazatban, a rendszergazdaság minden szektorában nagyon nagy jelentőséggel bír. Az elmúlt időszakban mint államtitkár, előtte pedig mint fejlesztési tanácsi elnök különböző operatív programokat felügyeltem, legutoljára államtitkárként valamennyi, mind a hét regionális és valamennyi ágazati operatív programnak a felügyeletét én láttam el. Ez tulajdonképpen európai uniós szinten a teljes Új Magyarország fejlesztési terv felügyeletét jelenti. Emellett pedig természetesen a hazai forrásokból megvalósuló, úgynevezett magyar területfejlesztési források felügyeletével foglalkoztam. Az új tulajdonosi program miniszterelnöki megbízottjaként nyertem rálátást nagy állami cégek működésére; gondoljunk a Villamos Művekre, a Mavirra, a Postára vagy akár az Állami Autópálya Kezelőre.
Közlekedéspolitikával is foglalkoztam az elmúlt időszakban. Éveken keresztül voltam az egyik nagy magyar jelentős Volán-társaság egyik vezető testületének a tagja; korábban pedig a záhonyi komplex gazdaságfejlesztési program stratégiai irányító bizottságának voltam a tagja, vagyis egy nagyon fontos komplex közlekedési fejlesztési program előkészítésében is részt vettem.
Ennyi, életrajzzal kapcsolatos bevezető után engedjék meg, hogy az előbb említett időkeretet talán nem nagyon túllépve beszéljek néhány mondatot az elképzeléseimről.
Alapvetően három pillér szerint építeném fel ezt; azt gondolom, viszonylag könnyű belátni, miért ez a három pillér. Egyrészt fejlesztés és versenyképesség. Ennek különleges jelentősége van akkor, amikor a nemzetközi gazdasági válság már nagyon erősen érezteti a hatásait Magyarországon. Másrészt biztonság, amely nagyon széles fogalom, a közlekedés biztonságától egészen például a gázellátás biztonságáig terjed. Ha megengedik, erről kicsit részletesebben beszélnék majd. Harmadrészt pedig környezetvédelem, fenntarthatóság. Azt gondolom, ennek a XXI. századi szemléletnek a modern közlekedés- és energetikapolitikában mindenképpen részt kell kapnia.
Fogok néhány olyan dolgot mondani, ami talán túlmutat a ciklus hátralévő részén és túlzottan stratégiai jelentőségű, és szóba hozok olyan kisebb jelentőségű ügyeket is, amelyekről azt gondolom, hogy a következő egy-másfél évben megoldhatók.
A közlekedés kapcsán nem akarok általános filozófiai fejtegetésekbe belemenni, mert az bizonyára kevéssé érdekli a bizottságot, de amikor közlekedéspolitikát csinálunk, akkor - főleg a fejlesztések területén - egy alapvető ellentmondást mindenképpen látnunk kell: mivel jelentősen nő a mobilitási igény, szükség van a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Azt gondolom, ezt könnyű belátni akár a közúti, akár a vasúti struktúra vonatkozásában. De a fejlesztés jelentős környezetterheléssel is jár. Vagyis van egy érdekes ellentmondás, ami arról szól, hogy egyrészt fejlesztünk és ezáltal életminőséget javítunk, másrészt viszont a környezeti fenntarthatóság feltételeinek romlásával az életminőség is romlik. Ezt azért kívántam rögtön elöljáróban elmondani, mert ebből egy nagyon fontos következtetés adódik, ami meghatározná a tárcavezetési politikámat: a közlekedésben az ideális középút megtalálása a fenntarthatóság és a fejlesztés között leginkább a kötöttpályás közösségi közlekedés fejlesztésével érhető el. Ez az a közlekedési terület, ahol jelentős életminőség-javítást lehet elérni úgy, hogy az a legkisebb környezeti terheléssel járjon.
A fejlesztések kapcsán jelentős európai uniós források állnak rendelkezésünkre a 2007-2013-as fejlesztési időszakban. Csak a közlekedési operatív programon keresztül mintegy 1700 milliárd forint, a hét regionális operatív programon keresztül pedig valamivel több, mint 300 milliárd forint, ami ebben az időszakban összességében több mint 2000 milliárd forint fejlesztést jelent csak a közlekedés területén. Ez a teljes Új Magyarország fejlesztési terv forrásállományának a 25 százaléka.
Alapvetően három területen szeretném a felhasználást elősegíteni, illetve felgyorsítani. Egyrészt a hiányzó nemzetközi és országos közlekedési kapcsolatok kiépítésében. Magyarra fordítva, ez a klasszikus gyorsforgalmi úthálózati program. A KÖZOP-ban ennek a programnak a 80 százaléka döntés szintjén le van kötve, de ezek felgyorsítása a következő időszakban nagyon fontos feladat. Másrészt a térségi elérhetőség javításában. Ez tipikusan az alsóbb rendű, de még főbb utakat jelenti. Nagyon fontos például a 4-es, a 85-ös és a 86-os számú főutak fejlesztése. Harmadrészt a meglévő fő- és mellékúthálózat pályaszerkezetének a javításában. Korábban regionális fejlesztési tanácsi elnökként sokszor találkoztam azzal a problémával, hogy a 11,5 tonnás tengelyterhelést a magyarországi főutak egy jelentős része nem bírja el. Fontos, hogy ezt a problémát a KÖZOP-ból vagy más forrásból meg tudjuk oldani a 4-es vagy a 86-os főúton, ahol a forgalomszámlálás szerint a leginkább akut ez a kérdés.
Önkritikusan azt is hozzátenném - mivel fejlesztéspolitikával foglalkoztam eddig -, hogy a regionális operatív programban lévő úgynevezett kis utak, a négy- és ötszámjegyű utak tekintetében jelentős elmaradásban vagyunk. Ha az önök bizalmából jövő héttől megkapom a tárca vezetését, az egyik feladatom ennek a felgyorsítása lesz. Ma úgy látjuk, hogy a 2007. július végén eldöntött fejlesztések közül az idei év végéig 100-110 kilométer ilyen út gyakorlati átadására kerülhet sor. Ez lényegesen kevesebb, mint amennyit terveztünk, ezért ennek a felgyorsítása az egyik legfontosabb feladat a következő időszakban.
A nagy projektek közül eddig hétről döntött a kormány, öt már kint is van Brüsszelben, de néhány héten belül a másik kettő is ki fog érkezni. Miniszterként azt szeretném, hogy a brüsszeli döntéshozatal alá vont nagy projektek számát - ezek azok a közlekedési programok, amelyek összértéke meghaladja a 12,5 milliárd forintot - 2009-ben meg tudjuk duplázni, vagyis további hét-nyolc ilyen természetű nagy projektet tudjunk kiküldeni Brüsszelbe. Azt is szeretném, ha ezek túlnyomó része kötöttpályás közlekedési program lenne. Bár van ezek között közút is, például az M0-s, de legalább ilyen fontos a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése vagy - ami nekem nagyon fontos - a GSM-rendszer bevezetése a vasutakkal kapcsolatban. Azt vettem észre az elmúlt időszakban, hogy itt jelentős időbeli, tervezési és megvalósítási lemaradások vannak. Néhány út vonatkozásában ezt mindenképpen gyorsítani kell.
Miniszterként szeretném elérni, hogy a beszerzéseknél tegyük általánossá a feltételes közbeszerzési eljárások lefolytatását. A jelenlegi tudásunk szerint ez legalább három-négy hónappal gyorsíthatja a projekt megvalósulásának a folyamatát. Tudom, hogy a KÖZOP IH dolgozik ezen az ügyön, de fontos lenne, ha ezt a jövőben már a támogatási szerződés megkötésének a feltételeként tudnánk pozícionálni, mert ez jelentősen javítaná a projektek megvalósulásának a gyorsítását.
Szeretném elérni az intézményrendszerben a közreműködői szervezeti oldalon - hiszen az irányító hatóság egy másik minisztériumhoz tartozik -, hogy az egyszemélyi felelősségi és ösztönző rendszer bevezetésével gyorsítsuk fel a projektek menetét. Hasonlóképpen szeretnék javaslatot tenni arra is, hogy újabb projekteket nevesítsünk a közlekedés területén, mint nemzetgazdaságilag kiemelt projektet, amire egy idei törvénymódosítás alapján már nyílik lehetőség. Ez azért lenne fontos, mert így az engedélyezési eljárás jelentősen lerövidülhet, elsősorban a környezetvédelmi, illetve az épített környezet védelmével kapcsolatos engedélyezési eljárások.
Azok a programok, amelyek a vasúti infrastruktúra kapcsán a KÖZOP-ban nevesítve vannak, tipikusan a nagy pán-európai folyosókhoz, a IV. és V. nagy pán-európai korridorhoz csatlakoznak, akár kelet-nyugati irányban, akár pedig a Budapest-Lőkösháza vonalon. Ezek nagyon fontos programok. Azért fontosak, mert itt lehet elérni a fejlesztések eredményeképpen, hogy egy 160 kilométer/órás sebességet elérő intercity-közlekedést tudjunk csinálni, ami azért nagyon fontos, mert ez lehet az első igazi valós alternatívája az egyébként nagyon környezetszennyező és egyre inkább nehezen működő egyéni közlekedésnek. Ez egy valós alternatíva lehet, amely a közösségi közlekedés felé terelheti a magyar utazókat.
Van néhány probléma viszont, erről őszintén kell beszélni, azt gondolom, ez előtt a bizottság előtt is, amit úgy néz ki, hogy ezekből a forrásokból legalábbis prima facie megoldani nem túl egyszerű. Ilyen a lassújelek felszámolásának a programja. Szívügyemnek tekinteném ezt a következő időszakban, mert azt gondolom, mivel a magyar pályaszakaszoknak körülbelül 40 százalékán van érvényben valamilyen okból lassújel, ezért ez akadályozza talán leginkább azt, hogy versenyképes szolgáltatást tudjanak nyújtani a kötöttpályás közlekedés szereplői az egyéni közlekedéssel szemben. Erre viszont KÖZOP-os forrást jelenlegi tudásom szerint nagyon felhasználni nem lehet, ezért a következő időszakban nagyon fontos lenne, hogy erre valamilyen stratégiát dolgozzon ki a minisztérium. Már csak azért is, mert a lassújelek miatt eleve drágább a közlekedés az állandó lassítás és felgyorsítás miatt. A napokban láttam egy olyan tanulmányt, még nincs teljesen kész, egyetemi berkekben készítik, mely tanulmány szerint akár több száz millió forintot is jelenthet egy vonalszakaszon a lassújelek miatti energiatöbblet, amit fel kell használnia a mozdonyoknak, még akkor is, ha modern mozdonyról beszélünk. Tehát tulajdonképpen jó stratégiával középtávon a lassújelek felszámolása akár egy önfinanszírozó programként is működhet.
Másrészt a villamosítási program. Jelenleg a KÖZOP-ból csak a nagy pán-európai folyosók villamosítása megoldható. Én azt gondolom, ezt nemcsak itt kellene csinálni; meg kell nézni itt is, hogy KÖZOP-forrásokon kívül milyen egyéb, akár európai uniós, akár a MÁV berkeiben meglévő forrásokat lehet erre használni.
Hasonló a helyzet a sorompóprogrammal. Ez egy nagyon fontos közlekedésbiztonsági program, amely arról szólna, hogy a legveszélyesebb közúti átkelőknél javítani az átkelés biztonságát. Szintén úgy látom, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszerből ezek az elemek hiányoznak.
Ezt a három elemet stratégiai kérdésnek tekintem, és a következő időszakban szeretném megvizsgálni, hogy akár a KÖZOP-ból, akár más forrásból ezt hogyan tudjuk finanszírozni.
Megenged a tisztelt bizottság itt egy zárójelet általában a fejlesztési forrásokkal kapcsolatban. A válság idején jelentős átcsoportosítás várható az európai uniós forrásoknál, tipikusan a gazdaságfejlesztés felé. Azt gondolom, ez egy legitim törekvés, hiszen válság idején elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások kell a lehető legnagyobb erőkkel támogatni. Ennek viszont őszintén szólva, a szó még nemes értelmében is, de kárvallottja lehet a közlekedési operatív program, hiszen innen is kell majd átcsoportosítani forrásokat gazdaságfejlesztésre, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására. Mivel a kohéziós alapból átcsoportosításra nincs lehetőség - ugye, a KÖZOP öt prioritása közül három kohéziós alapból finanszírozott -, ezért ez csak a regionális fejlesztési alapot tudja érinteni, ami a KÖZOP öt prioritásából kettőt érint. Itt viszont jelentős csökkenésre kerülne sor. Ezért azt gondolom, egyik első feladatunknak kell lenni annak, hogy mielőtt elfogadná még a kormány decemberben a végleges átcsoportosítást, illetve a 2009-10-es akcióterveket, akkor el kell érni, hogy olyan pozíciót tudjon kialakítani a magyar közlekedéspolitika, hogy ezeket a csökkenéseket valahogyan ellensúlyozni tudjuk. Például azzal, hogyha bár tudjuk, hogy kohéziós alapból ERFA felé átcsoportosítani nem lehet, de projekteket esetleg lehetne cserélni. Meg lehetne oldani azt, hogy amit korábban ERFA-ból - Európai Regionális Fejlesztési Alap - akartunk finanszírozni, azt kohéziós alapra helyeznénk át; például ilyenek lehetnének olyan utak, amelyek bár főutak, mondjuk, a 86-os, de nem TEN-T - Transz-európai Közlekedési Hálózat - vonalra kapcsolódnak.
Tisztelt Bizottság! Közlekedésbiztonság területén hadd mondjak néhány mondatot. Az idei év első kilenc hónapjában jelentősen javultak a mutatók, de azért azt tudjuk mondani, hogy Magyarországon komoly problémák vannak a közlekedésbiztonsággal kapcsolatosan. Éppen idefelé jövet láttam a KSH új gyorsjelentését, amelyben azért biztató adatok vannak: az idei év első kilenc hónapjában 8 százalékkal csökkent a közúti balesetek száma, és ami még fontosabb, 24 százalékkal csökkent a halásos balesetek száma. Ez jó irány. Viszont önkritikusan azt kell mondani, hogy ez nem azért valósult meg az elmúlt néhány hónapban, mert ilyen hirtelen áttételes hatásai lehetnének a közúti, illetve a vasúti közlekedés fejlődésének. Ez egy szabályozási kérdés volt, tipikusan az objektív felelősség bevezetésének az intézménye. Azt gondolom, a Közlekedési Minisztériumnak az is fontos feladata, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ilyen törekvései mellé hozzátegye az infrastruktúrával, illetve az eszközzel kapcsolatos felelősséget. Én a következő hetekben egyeztetést szeretnék kezdeményezni az igazságügyi és rendészeti miniszterrel, hogyan tudnánk ezt közösen megvalósítani. Őszintén szólva nem nagy dolgokban gondolkodom. A KRESZ-módosítás, úgy gondolom, jó irány már, de vannak egészen pici apróságok is, amelyek a közlekedésben résztvevőknek a közérzetét tudják javítani. Csak olyan helyen táblázzunk ki korlátozó rendelkezéseket jelentő táblákat, ahol erre szükség van; addig legyen útépítést jelző forgalomkorlátozás vagy forgalomlassítás, ameddig tart az útépítés. Ma Magyarországon ez nem mindig valósul meg. Apró, pici történetek, de azt gondolom, a közlekedésben résztvevők közérzetének javításához ez jelentősen hozzájárulhat.
Fenntarthatóság és környezetvédelem, még mindig a közlekedés területén. Ha erről beszélünk, akkor azt gondolom, egyetlen fontos dologról kell beszélnünk, ez a közösségi közlekedés és annak részarányának a javítása. A 2007-2008 közötti akciótervben is már jelentős ilyen projektek voltak, hét már brüsszeli elfogadás előtt áll, de a következő időszakban is kell ilyeneket indítani. Azok a nagy villamosprogramok, amelyek a következő időszakban elindulnak Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, illetve Budapesten természetesen, vagy akár a 4-es metró programja, azok mind-mind ezt a fejlődést tudják majd szolgálni.
Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy áttérjek az energetikára, hiszen ez a másik nagyon fontos portfóliója a minisztériumnak. Azt gondolom, az energetikai célkitűzéseink megvalósításának gyújtópontjában, ugyanúgy, mint a közlekedésnél, itt is a fejlesztés kell hogy álljon. Fejlesztés az ellátásbiztonságért - itt nagyon fontos ez a fogalom - és fejlesztés természetesen a fenntarthatóságért is. Itt bár lényegesen korlátozottabbak a fejlesztési forrásaink, mint a közlekedés területén, de azt gondolom, ezeknek a jó és előre tervezett kihasználása a következő időszakban jelentős fejlesztéseket tud megvalósítani. A környezet és energia operatív programon keresztül nagyságrendileg 100 milliárd forint áll rendelkezésünkre a 2007-13 közötti időszakban, 101 milliárd forintról van szó, egyrészt megújuló energiaforrásokra 62 milliárd forint körül, másrészt pedig energiahatékonysági programokra, ez a másik 38 milliárd forint. Itt jelentős pozitívum, mint ezt a területet korábban felügyelő államtitkár nagyon fontosnak tartottam, hogy a 2009-10-es akciótervben a 2007-08-as akciótervhez képest jelentős növekedés legyen. Látszott, hogy itt, ellentétben a közlekedésfejlesztési programokkal, az első időszakban a forrásoknak csak egy töredéke került kiírásra és lekötésre is. 2009-10-ben a mostani számításom szerint körülbelül két-két és félszeresére tudnak nőni ezek az energiahatékonysági programokkal kapcsolatos finanszírozások, mind a két területen, csak a környezet és energia operatív programon keresztül. Ezt egészítik ki a vidékfejlesztési program, az ÚMVT lehetőségei, tipikusan vidéki projektek megvalósítására. Itt nagyon nehéz számolni, hogy mennyi forrás áll rendelkezésünkre, hiszen elképesztő mennyiségű olyan pályázati kiírás van az ÚMVT-ben, amelynek energetikai vonatkozása van. Én és a kollégáim számításai szerint ez is körülbelül 50-60 milliárd forint forrástömeget jelent ilyen természetű fejlesztésekre. És természetesen ott van a hazai finanszírozási forrás is a nemzeti energiatakarékossági programon belül. Őszintén szólva ez a forrás az idei költségvetési tervezésben nem túl sok, 1,5-2 milliárd forint közötti forrásról van szó. Miniszterként nagyon szeretném megvizsgálni, hogyan lehetne nem az európai uniós, hanem a hazai forrásból megvalósuló energetikai fejlesztésekre a lehető legtöbb forrást biztosítani.
Az ellátásbiztonság területére korábban utaltam. Az ellátásbiztonságnak, ahogy szokás mondani, a sarokköve a diverzifikáció; diverzifikáció az import tekintetében, de azt gondolom, diverzifikáció a hazai források tekintetében is. Magyarország importfüggősége köztudomású, teljes energiaszükségletünk 80 százalékát importból kell beszereznünk. Ennek ellenére nagyon fontosnak tartom, és energetikai miniszterként ezt kiemelt prioritásként kezelném, a hazai hozzáférések javítását. Azért, mert az ellátásbiztonság tekintetében ez a legkevésbé kockázatos. Még ha részaránya csak 20-30 százalék körüli, de ez biztos, hogy rendelkezésünkre álló energiahordozókat jelent majd. Jelenti ez a jelenlegi lignitvagyonnak a kihasználását; én ezt nagyon fontosnak tartom, rögtön hozzátéve, hogy itt nagyon jelentős környezetvédelmi megfontolásokat is figyelembe kell majd vennünk. Jelenti a hazai gáz- és olajkészleteket is; engedjék meg, hogy gázról, olajról a későbbiekben majd még néhány mondatot mondjak. Jelenti a megújuló forrásokat, ami energetikai tekintetben számomra az egyik legfontosabb történet, és jelenti a Magyarországon az energiatermelésben legnagyobb arányt képviselő nukleáris energiát.
Először a gázról mondanék néhány mondatot. A diverzifikáció tekintetében az import vonalán már néhány éve, az elmúlt egy évben pedig különösen két nagyon fontos projektről vitatkozunk. Az egyik a Nabucco, amelyik tökéletes diverzifikációt jelentene, hiszen ezáltal mind a beszerzés forrását, mind az ellátási útvonalat biztonságosabbá tudjuk tenni, a másik pedig a Déli Áramlat, ami ha a beszerzés forrását nem is, de az elérhetőséget javítani tudja. Persze csodát várni ezektől a projektektől sem lehet. Egyrészt azért nem, mert a megvalósítás 2012-2013-as céldátuma mind a két esetben csúszni látszik, ezért az elkövetkezendő időszakban biztos, hogy hagyományos módon kell megoldani Magyarország energiahordozó-szükségletét. Másrészt azért nem, mert ma 14-15 milliárd köbméter az éves magyar felhasználás és a mostani számítások szerint a Nabuccóból és a Déli Áramlatból is legfeljebb 1-2 milliárd köbméter jelentkezhet a rendszerben, ez tehát a nominálisan számított magyar ellátási függőséget nem csökkenti, csupán azt az ellátási többletet tudja fedezni, ami 2015-re várhatóan ki fog alakulni. Magyarán szólva, a gázszállító Olaszországgal jelenleg is meglévő kapcsolatokat a következő időszakban is stratégiai partnerségként kell kezelni, hiszen ez a fajta ellátási függőségünk még az új projektek megvalósulásával sem fog jelentősen csökkenni. Nabucco-ügyben két gyors feladata van a tárcának. Az egyik a mentességi feladatok elvégzése. Magyarország ezt már megkérte, és úgy tudom, hogy a többi érintett állam - nem részes állam, mert a Nabuccóban nem államok, hanem cégek részesek - közül ezt rajtunk kívül eddig csak Ausztria tette meg. Ebben fel kell gyorsítani a folyamatokat. A másik a kormányközi megállapodás tető alá hozása, amiről a Nabucco eseti bizottság legutóbbi ülésén meglehetősen hosszan beszéltünk. Ebből a szempontból fontos lehet a januári Nabucco-csúcs előkészítése, amely a terveink szerint Magyarországon kerül megrendezésre.
Nukleáris energia. Túl azon, hogy nagyon jelentős magyar energetikai forrásról - a teljes villamosenergia-felhasználásunk 40 százalékát adja -, a legolcsóbb termelésről és normál működés esetén alacsony környezetterhelési működésről van szó, még egy szempontra szeretném felhívni a figyelmet: gazdasági válság idején az ellátásbiztonság szempontjából kiemelkedő szerepe lehet ennek az energiaforrásnak, mégpedig azért, mert ez a fűtőanyag tipikusan nem a világválság övezeteiből származik és racionálisan hosszú távon készletezhető. Amíg nagyon bonyolult és drága a készletezés az egyéb energiahordozók tekintetében, addig ez a nukleáris energiánál viszonylag olcsón és racionálisan megoldható. Véleményem szerint a tárcának itt az a feladata, amit az Országgyűlés ennek a bizottságnak az előterjesztésében a tárca számára előírt. Van feladat a Paksi Atomerőmű üzemidejének a meghosszabbításával, a nukleáris hulladékkezelés megoldásával - az ősszel már létesítményavatás is volt, tehát egy nagyon jelentős előrelépés történt ezen a téren -, de a jövő feladata elsősorban egy új atomerőműnek a megépítése lehet. Az országgyűlési határozati javaslat világosan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy a kormány az előkészítő munkát kezdje el. Ha az Országgyűlés ezt a feladatot tűzi a kormány elé, akkor a kormánynak ezt természetesen meg kell tennie, már csak azért is, mert minden szakértői számítás szerint a döntéstől a tényleges kivitelezés befejezéséig tizenegy-tizenkét év alatt tudunk eljutni. Ezért itt az előkészítés gyorsaságának nagyon nagy szerepe van.
Fenntarthatóság. Az Európai Bizottság által kitűzött fenntarthatósági kritériumok, amiket a háromszor 20 százalékos szabály ír elő, iránytűként nagyon jól hasznosíthatók mind az üvegházi gázoknál, mind az energiatakarékosság kitűzésénél, mind pedig a megújuló energiafelhasználás tekintetében. Ennek ellenére nem biztos, hogy 2020-ig minden területen ilyen gyors előrehaladást tud elérni Magyarország. Például a megújuló energiafelhasználásnál az Európai Bizottság is egy visszafogottabb, 13 százalékos csökkentési célt ír elő Magyarország számára. A kormány már elfogadta az ezzel kapcsolatos stratégiát, és a tárcának az a feladata, hogy a stratégia alapján elkészítse a megújuló energiahordozó-programmal kapcsolatos cselekvési tervet. Ezt én nagyon rövid idő alatt szeretném megvalósítani, hiszen egy olyan programról van szó, amit a következő időszakban stratégiai feladatként szeretnék kitűzni a minisztérium elé. Ugyanez igaz a megújuló energiaalapú villamosenergia-termelésre is. Jó hír, hogy erre jövőre már tudunk európai uniós forrást is igénybe venni, amit korábban nem tehettünk meg, és igaz ez a megújuló energiaalapú hőenergia-termelésre is. Szeretném elérni, hogy ne csak a távfűtésben, hanem a decentralizált hőtermelésben is a lehető legjobb támogatási rendszereket tudjuk kidolgozni a megújuló energiaalapú hőenergia-termelésben. Az üvegházi gázok csökkentésében itt is a 20 százalékos csökkentés a cél. Magyarország a kiotói jegyzőkönyvhöz való csatlakozás idején egy kevésbé ambiciózus célt vállalt, igaz, hogy egy másik bázisévhez és egy másik végrehajtási évhez képest, de itt is érdemes iránytűként a 20 százalékos szabályt alkalmazni. Talán pozitívum lehet az, hogy az Egyesült Államok - amely ebben a programban finoman fogalmazva is csak mérsékelt energiákkal vett részt - számára az újonnan megválasztott és januárban hivatalba lépő Barack Obama nyilatkozatai kitörési pontot jelenthetnek, ő ugyanis azt mondta, elkötelezett az iránt, hogy új lendületet adjon a kiotói folyamatnak. Ez azért is jó hír, mert akkor az Európai Unió és Magyarország is jobban és takarékosabban tud a programhoz csatlakozni.
Tisztelt Bizottság! Lehet, hogy már túlléptem a számomra rendelkezésre álló időt, de szeretnék még szót ejteni a gazdasági válságról és a válságkezeléssel kapcsolatos politikáról is. Magyarországon minden minisztériumnak feladata részt venni a válságkezelésben, különösen igaz ez azokra a minisztériumokra, amelyeknél alapvetően infrastrukturális vagy gazdasági jellegű feladatok vannak. A válság alapvetően háromféle bajt tud okozni Magyarországon. Egyrészt beszűkülnek a finanszírozási források, így nehéz lesz a pénzhez való hozzáférés és nem lesz pénzük a vállalkozásoknak, másrészt az exportpiacok és a hazai piacok beszűkülése miatt kevesebb megrendelésük lesz a vállalkozásoknak, harmadrészt pedig mindezek következtében munkahelyek elvesztésével is számolni kell. A három közül a két utóbbiban fontos feladata van a tárcának, elsősorban is az állami európai uniós megrendelésekkel a magánmegrendelések pótlásában - manapság sokan olvasgatjuk Keynes általános elméletét, hogy az állami megrendelések kapcsán hogyan kell viselkedni akkor, amikor a magánpiaci megrendelések hiányoznak -, másodsorban pedig a munkahelyek fenntartásában. Ez általában is igaz a minisztérium által irányított gazdaságpolitikai vonalra, és igaz a minisztérium mögött működő gazdasági társaságok tevékenységére is.
Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a parlament egy nagy tekintélyű, komoly tapasztalatokkal rendelkező bizottságának a tagjaival oszthattam meg a gondolataim. Tisztában vagyok azzal, hogy Széchenyi, Csányi vagy Baross Gábor nyomdokaiba lépni nagyon nehéz, szinte lehetetlen feladat, az ország érdekében mégis arra kérem a bizottságot, hogy támogassanak ebben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, jelölt úr. Kinek van kérdése, észrevétele? Horváth Csaba képviselő úr!
HORVÁTH CSABA (MSZP): Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Miniszter Úr, megelőlegezem a bizalmat. Engem meggyőzött. Nyilván még legalább másfél órán keresztül tudta volna bemutatni a következő évek feladatait, ami biztató, mert azt látjuk, hogy gondolatai és tervei vannak, amelyek közül remélhetőleg a legtöbb meg is valósulhat. Ezek alapján támogatom a kinevezését.
Azonban egy országos üggyel kapcsolatban szeretnék egy pontosító kérdést vagy véleményt megfogalmazni. Az országos közösségi közlekedési hálózat - amelynek szerves része a budapesti és a Budapestet körülvevő közösségi hálózat - finanszírozási problémáinak a megoldása évekkel korábban megkezdődött, de aztán elakadt. Milyen tervei vannak ennek a kérdéskörnek a kezelésére?
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Jelölt Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon korrekt bevezetést hallottunk. Az elmúlt években sok ilyenben volt részünk, és ülünk itt egypáran, akik magunk is kaptunk nagyon alapos tárcafelkészítőket arra, hogy tulajdonképpen mi, mi lenne vagy mi a tárca, az éppen vezetőt kereső tárca feladata. Éppen ezért úgy gondolom, az elmondottakkal, tehát a feladatokkal, a célokkal, a különböző fontossági sorrendekkel semmi baj nincs; ez egy nagyon korrekt szakmai dolgozat volt.
A jelölt úr személyével kapcsolatban, lévén, hogy én annyit tudok, amennyi előttem az életrajzban le van írva, nyilvánvaló, hogy az életkor önmagában semmit nem jelent. A történelem során lényegesen fiatalabb emberekből világbirodalmak császárai lettek (Derültség.), és nagyon komoly tetteket hajtottak végre. Úgy gondolom, az életrajzból kitűnő végzettség sem jelent semmit, hiszen jómagam is jogászként voltam korábban ebben a székben. Tehát azért mondom, hogy amit tudunk meg amit hallottunk, azzal az égvilágon semmilyen gond nincs.
Két kérdésem, illetve megjegyzésem van. Az egyik, hogy az elhangzottak tulajdonképpen két-három-négy-öt évvel, nagy része tíz évvel ezelőtt is elhangozhatott volna, és várhatóan az elkövetkező években is a priorált feladatok között szerepel. Amit én nem hallottam, hogy a jelenlegi helyzetben, amelyben most Magyarország és a magyar gazdaság van, jelölt úr mit akar tenni. Nem majd, távlatosan a különböző programokban, hanem hétfőn reggel, amikor be kell menni a hivatalba, mert hiszen Magyarország ma sajnos kivételes helyzetben van. Ezt tehát a szakmai feladatoknál kérdezem, merthogy a nagy programok futnak, meg kell hogy mondjam, hogy abban a mindenkori tárcavezetőnek, ráadásul az esetenként változó tárcafeladatok között, mintegy végrehajtó szerepe van, bár megengedem, korántsem közömbös, hogy ezt a feladatot milyen színvonalon, milyen agilitással, hogyan hajtja végre. Tehát hogy most, ma, 2008. december 1-jén fog hivatalba lépni, mi az, amit akkor azonnal szükségesnek lát.
A másik pedig inkább az emberi része a dolognak, hogy megtisztelne, ha elmondaná nekem, mikor járt utoljára egy üzemben, hogy hol; mikor járt utoljára egy fűtőházban, hol; mikor látott életében közelről termelőmunkát. Tehát nem laptopot, nem programot, nem számomra többnyire érthetetlen rövidítéseket, és nem a pénzügyi megvalósítás programjait, hanem azt a gazdaságot, amelyet ön vélhetően irányítani fog, abban mikor szerzett valamilyen élményt arról, hogy nem tudom, Magyarországon, mondjuk, az építőiparban milyen nehézségek, vagy pedig ahol eredmények, milyen eredmények vannak. Mert azért a miniszter nemcsak egy hivatal, az nyilvánvalóan sok tekintetben egy politikai irány és egy gazdaságpolitika megvalósításáért felelős, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a végrehajtó személye, legalábbis az én szememben meghatározó, hogy milyen, nem is azt mondom, hogy gyakorlati tapasztalatokkal, hanem milyen élményanyaggal bír arról a területről, amelyet irányítani fog. Mondom ezt különösképpen azért ennek a bizottságnak az ülésén, mert ebben a bizottságban - és volt kedves rá utalni - jelentős számban olyan emberek ülnek, akiknek ugyan a világról alkotott véleménye más, de a magyar gazdaságról szerzett tapasztalatai pártállásra tekintet nélkül megegyeznek. Magyarán van termelésirányító, üzemi ismeret, tapasztalat, függetlenül az ideológiai vagy különböző elképzelésekhez való hozzáállásuktól. Úgyhogy az megkönnyítené a döntésünket, ha erről megtudhatnánk néhány gondolatát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném Fónagy miniszter úr szavait úgy értelmezni, hogy a bizottság tagjainak összegyűlt tapasztalatát egybehangzóan fölajánljuk a leendő miniszter úr munkájához való hozzájárulásként. (Derültség.) Tehát magyarul bármikor fordulhat együttesen is és külön-külön is a bizottság tagjaihoz, ha akármilyen szakterület részletkérdései iránt érdeklődik. Úgy gondolom, ez egy pozitív lehetőség mindenki számára.
Alapvetően jó lehetőséget jelent egy tárca számára, ha fejlesztésorientált vezető kerül az élére. Ha az állam, illetve a minisztériumok modern feladata irányából közelítjük meg, akkor a szabályozás és a fejlesztés alapvetően az, ami egy-egy minisztériumnak a feladata lehet. Tehát ilyen értelemben én optimizmussal tekintek a munkája elé.
Szeretném felhívni egy szintén tapasztalati dologra a figyelmet a fejlesztésekkel kapcsolatban. Ha már az atomenergiát említette, van egy bizonyos kritikus tömeg a fejlesztéseknél is. A sok kis fejlesztés összességében lehet, hogy sokkal kevesebb, mint ha kijelölt, preferált irányokban a kritikus tömeget eléri egy-egy fejlesztési ráfordítás-előkészítés, mert az húzza magával a többit is.
A közlekedés fejlesztéséről amit miniszterjelölt úr elmondott, azt hiszem, az mind támogatható. Ugyanakkor az energiabiztonság ügyében tett nyilatkozata kifejezetten szimpatikus a számomra. Hadd tolmácsoljam a bizottság korábbi véleményét, amelyet egyébként valószínűleg ismer, hogy az MVM integritásának kérdésében ez a csapat végig egységes volt, és a továbbiakban is azt szeretnénk, ha a nemzeti villamos művek működéséhez a szükséges szabályozási, döntési lehetőségeket megkapná. Ezek közé a döntési feltételek közé értem én is, amiről a bevezetőben szintén pozitívan szólt, a paksi üzemidő-hosszabbítást, illetve azt az igencsak sürgető döntést, ami a bővítésre vonatkozik. A 3×20-as kibocsátás teljesítése, legalábbis ami a szén-dioxid-kibocsátás teljesítéscsökkentését jelenti, szintén hosszú távon csak ezen az úton képzelhető el. Fónagy miniszter úr azt kérdezte, mikor járt - múlt időben -, én a jövőre nézve szeretném megkérdezni, mikor készül meglátogatni az MVM-et.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Szeretnék csatlakozni elsősorban Józsa képviselő úrhoz, engem is az ragadott meg, hogy az ellátásbiztonságot kiemelte és fontosnak tartotta. Ez valóban nagyon szimpatikus része volt a bemutatkozásnak.
De az ördög mindig a részletekben vész el. Hogy ön milyen miniszter lesz, az azokban a részletekben rejlik, amit ön átugrott és nem mondott el, ha megengedi. S itt rögtön én is azt kell hogy mondjam, hogy ha a nukleáris energiát fontosnak tartjuk - ahogy a bizottság is, ezek szerint ön is fontosnak tartja -, az új blokkok előkészítése, mint ön is mondta, kormányfeladat, és fontos a gyorsaság, akkor tisztelettel visszakérdezek: hol tartanak ezzel? Hiszen ez törvényben már egy jó ideje megjelent, tehát mondjuk úgy, itt az ideje, hogy itt és most számot is adjon arról, a kormány hol tart ezzel az előkészítéssel, mert ez valóban fontos és sürgős.
A megújuló energiaforrásoknál a 20 százalék, 13 százalék kérdésében örömmel hallom, hogy a 20-at azért nem akarjuk elérni; nagy baj lenne, ha ezt komolyan akarnánk. De vajon ön átgondolta-e azt, hogy ha nem is 20, de 13 százalékra emeljük a megújuló energiaforrások arányát, és fenntartjuk azt az irreálisan magas átvételi árat, amely jelenleg van, tehát közel négyszerese, mondjuk, a paksi termelésnek, az a magyar fogyasztók energiaköltségeiben milyen áremelkedést fog jelenteni?
Mi a véleménye a megemelt átvételi árról, azt meddig és milyen formában kell fenntartani, egyáltalán meddig tartható fenn különösebb feszültségek nélkül? Mert ez 4-5 százaléknál még elmegy, de nem biztos, hogy 13 százaléknál is el fog menni.
Mint ahogy nagyon sokan, ön is egy gyűjtőfogalmat használt a megújuló energiaforrásokra, de tudjuk, hogy ez egy nagyon széles és abszolút egyformán kezelendő gyűjtőcsoport. Vannak olyan megújuló energiaforrások, amiket mellőzni kellene részint környezetszennyezési, részint más okok miatt, és vannak olyanok, amiket mi is - és mások is - támogatnánk. Tudja-e súlyozni az egyes megújuló energiaforrásokat, vagy csak egyben tudja kezelni a 13 százalékot?
A ligniterőműnél is vannak problémák. Nem biztos, hogy a lignitvagyont most kellene felhasználni. Ha megvárnánk, hogy a technológia kicsit fejlettebb legyen, akkor valószínűleg nagyobb hatásfokkal és kevesebb szén-dioxid-kibocsátással tudnánk ezt hasznosítani. Persze megértjük azt is, hogy szükség van rá, hogy szüksége van rá az MVM-nek, viszont az a módszer, amellyel most lesz megpályáztatva, hogy a füstmosó helye meglesz, de füstmosóra nincs pénz, nem támogatható. Ha komolyan vesszük a környezetvédelmi célkitűzéseket, akkor ön mint miniszter hogyan viseli el azt, hogy füstmosó nélkül épül meg egy ligniterőmű?
Visszatérve a közlekedésre: a közúti közlekedéshez nem kell hozzászólni, mert az úgyis folyik, ahogy folyik, viszont örömmel hallottam - amit kormányzati körökből ritkán lehet hallani -, hogy nőni fog a kötöttpályás közlekedés súlya. Ugyanakkor azt is mondta, hogy a lassújelek felszámolásának a programját a minisztérium fogja kidolgozni. Miért nem a MÁV? Ez ugyanis az ő dolga. A minisztériumnak csupán felelősségre kellene vonni a MÁV-ot, hogy miért van ennyi lassújel, el kellene számoltatni, hogy mi a fenét csinál, ha 40 százalék lassújel van. A MÁV kritikája ez a 40 százalék. Ne vállalja át a minisztérium a MÁV feladatát, hanem azzal dolgoztassa ki ezt a programot, akinek ez a feladata. Belegondolt-e abba, hogy a lassújelek jelentős része az 1-es és a 100-as vonalon van, amelyek hihetetlen költséggel most lettek felújítva? Ki vette át ezeket a beruházásokat, milyen garanciával, a garanciális javításokra sor került-e, vagy csak beleöltünk egy csomó pénzt és beleszaladunk egy Monorierdőbe? De tavaly is volt már egy baleset az 1-es vonalon.
Azt hiszem, ezek a súlyosabb kérdések és örülnék, ha ezeket meg tudná válaszolni. És Fónagy Jánoshoz hasonlóan én is hadd tegyek fel egy személyesnek tűnő kérdést: mikor utazott utoljára másodosztályon egy mellékvonalon? Mert ha nem utazott ilyenen, akkor nem tudja, mi az, hogy MÁV, és mi az, hogy vasúti közlekedés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Arra kérem képviselőtársaimat, bizalmas dolgokról ne kérdezzék már a miniszterjelölt urat, hogy mit mikor tett, illetve nem tett, és ha tett, miért tette.
Szanyi Tibor képviselő úr következik.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Én is felsorakozom azok mellé a képviselőtársaim mellé, akik kellő elégedettséggel hallgatták az ön felvezetését. Nemcsak e bizottság tagjaként, hanem a frakciónkban működő fenntartható fejlődés munkacsoport vezetőjeként is kötelességemnek tartok néhány gondolatot üdvözölni. Ezt azért bátorkodtam előrebocsátani, mert ennek a munkacsoportnak a tagjai nemcsak ebben a bizottságban, hanem sok más bizottságban is képviselnek bizonyos nagyon fontos elméleteket.
Különösen rokonszenves volt az, hogy a korábbi meghallgatások rutinjából kiemelkedve most nem a jelen problémák ingoványos világában való eligazodás programját hallottuk, hanem a jövő kihívásaiból visszavezetve azt, hogy mit kell tenni a mában. Én is azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy cudar nagy változások lesznek az elkövetkezendő időben még rövid távon is. Általában is igaz, hogy nagy előretörés várható a közösségi fogyasztás tekintetében, ami nyilvánvalóan a közlekedésre is kihatással lesz. Biztos vagyok abban, hogy a világ és benne Magyarország valami egészen káprázatos sebességgel fog rákényszerülni például a drasztikus szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
Azt kérem miniszterjelölt úrtól, hogy járjon közben, illetve működjön együtt egy bizonyos dogma lebontásában. Én évek óta szenvedek attól a dogmától, amit nagyon sok minisztérium és tisztviselő képviselt korábban, hogy az európai pénzek nem preferálják a vasúti fejlesztésen belül a gördülőállomány jövőjét, mert ez nem igaz, és erre magyar példákat is tudok hozni, elég, ha csak a metrót említem. Nagyon szépek a jól megépített pályák, főleg ha minél több van belőlük, de ha azokon ócska szekerek bolyonganak, akkor teljesen mindegy, hogy vannak-e lassújelek vagy nincsenek, mert úgysem tudnak gyorsabban menni.
A hazai fejlesztési források a vasúti közlekedésnél, különösen a MÁV-nál igencsak korlátozottak a kihívásokhoz képest, és a hitelpiacon sem lehet már nagyon mocorogni. De a MÁV-nak van egy komoly tartaléka, egy olyan telek- és ingatlanállománya, amelyik mobilizálható. Nem eladásról beszélek, hanem hasznosításról. Érthetetlen, hogy az állomások körül lévő extenzív MÁV-területeken miért nincsenek ipari parkok. És még sok hasonló dolgot fel lehetne vetni. Az ön hivatali elődjének a meghallgatásakor is jeleztem ezt a problémát, és ő azt mondta, hogy 2010 után kíván foglalkozni ezzel az üggyel. Remélem, hogy ön ezt hamarabb is meg fogja tenni.
Nagyon örülök annak, amit a megújuló energiák és az energiahatékonyság kapcsán elmondott. Ez zene volt a füleimnek, különösen azért, mert a versenyképesség és a fenntarthatóság szintjén is átgondoltnak tűnt az, ahogy elővezette a nézeteit. Nekem hovatovább vesszőparipámmá válik, hogy állandóan versenyképességről beszélünk, de nem vesszük észre, a rossz magyar energiahatékonyság miatt örökösen arra kényszerülünk, hogy a munkabérek alacsonyan tartásával legyünk versenyképesek. Nem tudok elszakadni attól, hogy Magyarországon egy egységnyi GDP-t kétszer annyi kilowattórával állítunk elő, mint teszik ezt Nyugat-Európában. Amennyit itt meg tudnánk takarítani, annyival több maradna a zsebünkben és annyival több lenne a jövedelem. Nem lehet ezt a pazarlást a végtelenségig fenntartani a munkabérek rovására. Úgy látom, a fenntarthatóság és a versenyképesség együttes kezelésében miniszterjelölt úr ennek a bizottságnak minden bizonnyal jó partnere lesz.
Más bizottságokban is elindult már a kezdeményezés, hogy 2009-ben alkossunk egy igazi átfogó, kompakt törvényt a megújuló energiaforrások fejlesztéséről és használatáról. Mindannyian tudjuk, hogy a fosszilis lobbi hihetetlen komoly ellenállást tanúsít, hovatovább azt látjuk, hogy nincs az a milligrammnyi olaj, amit ne akarnának kibányászni és elégetni. Ez is beletartozik abba, amit a közlekedésnél mondtam: ha a jövőből indulunk ki, rövid távon is drasztikus visszafogásra kényszerül az egész világ a CO2 dolgában, és ha ez ügyben most tudunk lépni, akkor a szerencsésebb országok közé fogunk tartozni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelezném, hogy akik idáig jelentkeztek: Márton Attila, Püski András, Gazda László, Vas János. Ha nincs több jelentkező, akkor bevárjuk őket, és utána kérjük meg a jelölt urat válaszadásra. Remélem, nincs több jelentkező, ugye? (Derültség.) Semmi nyomást nem kell gyakorolnom, nincs több jelentkező.
Akkor ebben a sorrendben először Márton Attiláé a szó.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Végighallgatva jelölt úrnak a helyenként már-már lehengerlő kis felvezetőjét, meg kell hogy állapítsam, hogy a miniszterelnök valószínűleg jól döntött. Jól döntött, amikor a miniszterjelölt urat felkérte erre a feladatra, merthogy teljesen belevág a kormány eddigi kommunikációs stratégiájába (Derültség.) - ha nem sikerül igazából nagyot alkotni, akkor legalább próbáljuk meg kommunikációval helyrehozni a dolgokat. Ebből a szempontból, ha kicsit talán egyetemi hasonlatot akarok hozni, azt lehetne mondani, hogy a kötelező olvasmány felmondása a vizsgán most idáig ötös, csak az a baj, hogy a tétel, amelyet a jelölt úr megkapott, nem csak a kötelező olvasmányt tartalmazza, hanem még nagyon sok más egyéb dolgot is.
Néhány kérdést szeretnék föltenni, és egyáltalán nem kell hogy zavarban érezzem magam, hiszen tudjuk jól, hogy jelölt úr május óta a közlekedési tárcánál van, tehát konkrét kérdésekre is remélem, fog majd tudni válaszolni. Három terület van - ebből kettőt ön is említett -, amelyekhez kapcsolódóan szeretném kérdezni.
Az egyik, tulajdonképpen már-már úgy látom, a tárcánál egyfajta beidegződés, amit azért picit szeretnék, ha más pályára kerülne, és valamilyen módon talán a szakmaiság alapján hozná meg a szakma vagy a tárca a bizonyos döntéseket. A közúti közlekedés esetében szó szerint így hangzott el miniszterjelölt úr szájából: a tengelyterhelés növelése 11,5 tonnára mindenképpen szükséges, ezt forgalomszámlálási adatok is alátámasztják. Ezt fölírtam magamnak. Nos, nekem meggyőződésem, és ezt azért is tudom mondani, mert a választókörzetemben konkrétan érintve vagyok ez ügyben, hogy azzal, hogy egy közút tengelyterhelését növeljük, a kapacitásproblémákat, tehát az út átbocsátó képességét nem tudjuk növelni. Ez egy elég egyszerű matematikai képlet alapján azonnal megállapítható. Ha tehát egy bizonyos útszakaszon az egységjárművek száma meghaladja a kritikus értéket, amely közlekedési, közlekedésbiztonsági szempontból is kritikusnak tekinthető, azon a szakaszon nem a tengelyterhelés növelésével lehet az átbocsátó képességet növelni, hanem mondjuk, újabb sávok építésével. Ha tehát, mondjuk, egy útszakaszon vagy egy gyorsforgalminak nevezett úton a kétszer egy sáv már nem bírja el azt a forgalmat, amivel azt az utat ténylegesen terhelik, akkor ott nincs más megoldás, csak mondjuk, kétszer két sáv kiépítése. Úgyhogy én ezt mindenképpen szeretném jelezni, hogy ezekben az esetekben nem a tengelyterhelés növelése a megoldás, hiszen mondhatom azt is, hogy ez felesleges, ablakon kidobott pénz, ha egy olyan útszakaszon a tengelyterhelés növelését próbáljuk különböző munkálatokkal elérni, és nem azon gondolkodunk, hogy hogyan és miként lehetne egyébként a kapacitást új sáv vagy sávok megépítésével növelni, hogy az út átbocsátó képessége növekedjen. Ilyen például konkrétan a választókörzetemben az M35-ös autópályát és Hajdúszoboszlót összekötő 4-es számú főútvonal kétszer kétsávosítása; csak zárójelben teszem hozzá, hogy erre egyébként hatástanulmányok, konkrét tervek, sőt mi több, engedélyek is, környezetvédelmi engedélyek is megvoltak már 2002-ben, aztán ezek a süllyesztőbe kerültek. No, ez az egyik, tehát erre szeretném a tárca vezetőinek figyelmét fölhívni.
A másik a kötöttpályás közlekedés. Nagy örömmel hallottam, hogy miniszterjelölt úr kvázi preferálja a kötöttpályás közlekedést. A napokban került a kezembe az észak-alföldi régió közlekedésfejlesztési koncepciójáról szóló tanulmány, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés a napokban tárgyalt. Abban számomra a kötöttpályás közlekedést illetően egy teljesen meglepő dolgot tapasztaltam, és ez teljesen hivatalos anyag, a minisztérium, illetve a MÁV közös anyaga volt. Ugyanis jelenleg is folyik, illetve bizonyos szakaszon már elkészült - Molnár Béla képviselő úr említette is, hogy azért vannak gondok - a 100-as vasúti fővonal rekonstrukciója. Ez elvileg Ceglédig, illetve Szolnokig már megtörtént, és ennek a folytatása van ütemezve az elkövetkezendő években. Ez egy alapvető felújítás, egészen Debrecenig tartana ennek a konkrét szakasznak a felújítása az elkövetkezendő években, európai uniós forrásokból. Nos, ez mind rendben is lenne. Ami viszont számomra teljesen elképesztő volt, hogy azon a térképen, amely a szakmai anyag mellé volt téve, egy teljesen új vasúti nyomvonal volt bejelölve, mint úgynevezett nagysebességű tervezett vasúti nyomvonal. S ami tényleg megdöbbentő volt, hogy ez a nagysebességű vasúti nyomvonalterv egyébként elkerült minden nagyvárost. A kérdésem az, hogy látta-e ezt bárki is a minisztériumban, és komolyan gondolják-e ezt a tervet, hogy egy teljesen új nyomvonalon kívánják fölépíteni azt a majdani 160 kilométer/órásra tervezett nagysebességű vasúti nyomvonalat, vagy ez csak egy ilyen gondolatkísérlet. Akkor viszont eléggé komolytalannak tartom, hogy egy megyei közgyűlés megkap egy ilyen anyagot, kvázi mint a tárca, illetve a MÁV hivatalos álláspontját. Nem egészen értem, hogy ez hogyan és miként lehetséges.
A harmadik téma, amelyet mindenképpen szóvá szeretnék tenni, és ezt így kezdem, hogy sajnos még csak megemlítésre sem került jelölt úr felvezetőjében, ez a tárca egyik olyan területe, ahol finoman szólva is Európa szégyenpadjára kerültünk: ez pedig a légi közlekedés. Ugyanis az a helyzet, hogy rövidesen elérhet bennünket az a, mondhatom így, hogy szégyen, hogy mondjuk, a román légügyi hatóság szakmai felügyelete alá kerülhet a magyar légi közlekedés. Ugyanis a Magyar Légügyi Hatóság már több fordulóban is elbukott az EASA, az európai repülésügyi szervezet minősítésén; ez az úgynevezett JAR-FCL nevezetű auditálás, amely nélkül Európában semmiféle légi járműre vonatkozó szakmai tanúsítványt, illetve a hajózó személyzet szakszolgálati engedélyeit sem lehet majd kiadni itthon, Magyarországon. És már most az a helyzet, hogy azok a pilóták, akik ilyen, tehát Magyarországon kiállított, a Magyar Légügyi Hatóság által kiállított szakszolgálati engedéllyel rendelkeznek, Európában nem vállalhatnak munkát, egész egyszerűen visszadobják őket, hiszen sehol Európában a Magyar Légügyi Hatóság által kiállított szakszolgálati engedélyeket nem ismerik el, mivel nincs meg ez a bizonyos nemzetközi audit. Ez annak ellenére nincs meg, hogy azok a jogszabályok, amelyeket nekünk egyébként részben törvényben, részben miniszteri rendeletben ki kellene adni, évek óta, információim szerint évek óta minisztériumi íróasztalokban lapulnak, és mind a mai napig nem történt meg ezeknek a honosítása, nem történt meg a magyarországi törvénybe iktatása, nem történt meg a miniszteri rendeletek kiadása. Vélhetően ezt a helyzetet az sem segíti, hogy a Légiközlekedési Hatóság immár, ha jól számolom, a negyedik igazgatóját fogyasztja most jelen pillanatban, tehát ez sem erősíti a szervezet szakmai stabilitását és az ott folyó szakmai munkát.
A kérdésem az, hogy jelölt úr mit kíván ebben az ügyben tenni, hogyan és miként tudjuk azt elkerülni, hogy - ez teljesen reális veszély - mondjuk, a román légügyi igazgatóság szakmai fennhatósága alá kerüljünk, és elveszítsük teljes önállóságunkat. Csak zárójelben teszem hozzá, ez azért lehetséges egyébként, mert a román légügynek viszont minden létező nemzetközi papírja, jogosítása megvan. Ha tehát ők szakmai felügyelet alá helyeznek bennünket, akkor onnantól kezdve az ő pecsétes papírjaikkal lehet majd működni a Magyar Légügyi Hatóságnak is. Tehát jelölt úr mit kíván tenni annak érdekében, hogy a magyar pilóták ne veszítsék el azt a lehetőséget, hogy egyébként bárhol Európában munkát vállalhassanak azzal a szakszolgálati engedéllyel, amelyet a Magyar Légügyi Hatóság állított ki?
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon kérem önöket, hogy a 2. és 3. számú útvonalakról és egyebekről ne kérdezzék a jelölt urat, inkább arról, hogy mit akar megoldani, neki ugyanis legfeljebb egy hete van tudomása arról, hogy a miniszterelnök javasolja őt miniszternek, és ennyi idő alatt ezeket a dolgokat nem lehet felszívni. Ha jelezzük a problémákat, az természetesen nem okoz gondot, de szerettem volna felhívni erre a figyelmet. Püski András képviselő úr következik.
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Én nem fogom konkrét útvonalakról kérdezni a miniszterjelölt urat. Azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban, hogy ma Magyarországon az állami hatóságok óriási adminisztrációs és bürokratikus terhet rónak a lakosságra, különösen a kis- és középvállalkozásokra. Ezt a gazdasági csúcson a kormányfő is elismerte és azt mondta, hogy ezeket a terheket csökkenteni kell. Azt szeretném kérdezni a miniszterjelölt úrtól, van-e elképzelése, terve, koncepciója a magyar embereket és vállalkozásokat sújtó felesleges adminisztrációs és bürokratikus terhek csökkentésére. Miért fontos ez? Egy 2007-es kimutatás szerint egy ötvenfős vállalkozás adminisztrációs ügyei intézésére Észtországban 104 órát fordítanak, a mintának tartott Írországban 76 órát, Magyarországon pedig 304 órát. Mindez indokolttá teszi, hogy az összes miniszter a saját felelősségi körében tegyen meg mindent ennek a csökkentése érdekében. Mondok egy egyszerű példát: nem minden európai országban van olyan előírás, hogy egy vadonatúj személygépkocsit vagy teherautót - amire öt vagy hét év garanciát vállal a gyár - műszaki vizsgára kell vinni. Magyarországon van ilyen előírás, de nem értem ennek az okát, se műszaki, se más szempontok miatt. Ilyen apróságokra gondoltam akkor, amikor azt kérdeztem, hogy van-e erre elképzelése vagy koncepciója, és ha igen, hajlandó-e egy idő után tájékoztatni a gazdasági bizottságot arról, hogy a kinevezésem után eltelt ennyi és ennyi idő, és ez alatt az idő alatt ezeket és ezeket az intézkedéseket hoztam, amelyek ilyen és ilyen irányba hatnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Gazda László képviselő úr!
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Másfél-két hónapja a gazdasági és a környezetvédelmi bizottság tagjai pont ebben a teremben fogadtak európai parlamenti képviselőket és azon az ülésen egy érdekes vita bontakozott ki. Az európai parlamenti képviselők akkor úgy vélték, hogy ha csak valami nem változik drasztikusan, az Európai Unió 2013 után nem országokat fog támogatni, hanem térségeket, például a Duna-völgyi országok együttműködését. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy számunkra legalább annyira fontos a Tisza-völgyi országok együttműködése is. Ez a területi politikában és a közlekedéspolitikában is irányváltást jelent. Ezzel kapcsolatban szeretnék egy konkrét kérdést feltenni. A folyók hajózhatóságáról, a vízi szállításról, a tiszta energiaforrásokról - nyilván azért, mert ezek politikailag kényes kérdések - eddig csak szőrmentén beszéltünk. Engem igazából az izgat, hogyan gondolkozik miniszterjelölt úr a közlekedési munkamegosztásról, és ezen belül az egyéni és a közösségi közlekedésről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vas János képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (független): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Én nem kérdezek a miniszterjelölt úrtól, csupán észrevételt teszek. A bizottságnak az a feladata, hogy a miniszterjelölt úr szakmai alkalmasságáról döntsön. Eddig se az ellenzéki, se a kormánypárti képviselők részéről nem hangzott el, hogy miniszterjelölt úr a szakmai végzettsége vagy a gyakorlata alapján nem lenne alkalmas erre a feladatra.
Miniszterjelölt úr még nem miniszter, ebből kifolyólag döntéseket még nem hozott, olyan döntéseket pedig, amiket nem hozott meg, nem lehet rajta számon kérni. Aztán a kormányprogramért se ő felel, ezért azt javaslom, adjuk meg neki a lehetőséget, hogy hat hónap múlva számot adhasson a bizottságban arról, hogy milyen hibákat követett el, és akkor az általa elkövetett hibákat számon lehet rajta kérni.
Nekem kifejezetten szimpatikus az, hogy miniszterjelölt úr hosszabb horizontban gondolkozik. Egy fiatalember esetében a hosszabb horizontú, nagy ívű gondolkodás ritka. Tapasztalataim szerint minél idősebb egy ember, annál hosszabb horizontban gondolkodik, bár a megvalósítás ilyenkor nyilvánvalóan már nehezebb.
Meggyőződésem, hogy a minisztériumok munkája 2009-2010-től gyökeresen megváltozik, mert új kihívásoknak kell megfelelniük. Ha miniszterjelölt úr kinevezése után csökkenteni tudja a tárcán belüli bürokráciát, meg tudja őrizni a tárcához tartozó munkahelyeket, fel tudja gyorsítani a projektek kidolgozását, garantálni tudja, hogy a projektekhez a pénz megérkezzen, és lobbierejével biztosítani tudja, hogy a kidolgozott tervek a költségvetésben meg is valósuljanak, akkor meg tud felelni az elvárásoknak és eleget tud tenni a feladatának. Nem gondolnám, hogy 2009-2010-ben nagyon nagyot kellene meríteni bármelyik miniszternek vagy minisztériumnak, mert olyan nehéz időszak következik a magyar gazdaságban, hogy aki már szinten tudja tartani magát, az is szép eredménynek lesz tekinthető. A munkájához pedig sok sikert kívánok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelölt úr, öné a szó.
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt válaszai
DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterjelölt: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy pillanatra megkísértett Vas képviselő úr felvetése, hogy hat hónap múlva visszajövök és válaszolok a kérdésekre, de nyilvánvalóan Vas képviselő úr sem erre gondolt, hanem arra, hogy amire a tudásom és képességem most predesztinál, arra most válaszoljak, a későbbi tetteimért pedig majd csak a későbbiekben tudok felelősséget vállalni.
Egyébként még valóban nem vagyok miniszter, sőt államtitkár se ennél a tárcánál voltam idáig, hanem a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. Nagyon hízelgő Márton Attila képviselő úrnak az a felvetése, hogy közlekedési államtitkárként már minden bizonnyal kiképzett vagyok ebben a témában, jobban, mint egy fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, de ez nincs így. Lehet, hogy az önéletrajzommal kapcsolatban valamit félreértett a képviselő úr.
Horváth Csaba képviselő úr nyilván a pozíciójából fakadóan különleges módon érdeklődik az elővárosi közlekedés és a BKV ügyei iránt. Véleményem szerint egy jó elővárosi közlekedés kialakítása Magyarországon elengedhetetlenül szükséges. Ma ezzel a legnagyobb probléma az, hogy nagyon bonyolult és széttagolt az ellátás rendszere. Egyrészt ezt a MÁV-Start biztosítja, itt a megrendelő pozíciójában a magyar állam van; másrészt a BKV is biztosítja a HÉV-en keresztül tipikusan, illetve az elhordás tekintetében a BKV egyéb járataival, itt pedig az ellátás felelőssége a Fővárosi Önkormányzatnál van. Nekem meggyőződésem, hogy hosszú távon akár egy önálló elővárosi vasút szervezése az, ami megoldást jelenthet egy ilyen közlekedési problémára. De ez nem jelenti azt, ahogy Fónagy képviselő úr utalt rá nagyon helyesen, hogy rövid távú dolgokat is kell ebben a történetben mondani, hogy mit kellene most csinálni. Nekem meggyőződésem, hogy felül kell vizsgálni a MÁV-Start és a HÉV bizonyos párhuzamos működéseit a budapesti elővárosi közlekedésben.
Szerettem volna elmondani ezt már a bevezetőmben is, de úgy néz ki, elfelejtettem, hogy nagyon röviden, a következő hetekben szeretnék tárgyalást kezdeményezni - ha az önök bizalmát megkapom - Budapest Főváros Önkormányzatával, egyrészt ebben az ügyben, az elővárosi közlekedés ügyében, másrészt pedig általában a BKV-t illetően.
Horváth képviselő úrnak azt tudom mondani, hogy szerintem a BKV működési fenntarthatóságának, illetve fejlesztésének ügye nem Budapest ügye. Szerintem ez egy országos történet. Ebben felelősséget kell vállalni a közlekedési tárcának is, nemcsak Budapestnek, akár úgy, ahogy erre a képviselő úr utalt. A következő időszakban ezeken a tárgyalásokon én ezt mindenképpen szeretném véglegesíteni.
Nagyon köszönöm a Fónagy képviselő úr bevezetőjében elmondott dicsérő szavakat, illetve a leendő pálya összehasonlítását is, legalábbis a kiinduló pozíció tekintetében. Én nagyon tisztelem a képviselő úr korábbi miniszteri munkáját, ezért tényleg őszintén mondom, hogy elismerésnek gondolom, amit ön mondott.
A gazdasági válsággal volt kapcsolatos az ön egyik kérdése, hogy nem messzi horizonttal, hanem nagyon hirtelen mit kell ebben az ügyben cselekedni. Én ezt két részre bontanám. Egyrészt amit a tárcának az általános politikai felelősség keretében kell tennie; erre, talán emlékszik rá, miniszter úr, mondtam néhány utalást a beszédem végén. Itt a legfontosabb az időtényező. Ha úgy számolunk, hogy a következő másfél-két évben európai uniós forrásokból, hazai társfinanszírozással a magyar építőiparba körülbelül 1800 milliárd forint megrendelés tud érkezni, akkor ez egy nagyon szép történet, már csak azért is, mert ennél alig több az éves kibocsátása a magyar építőiparnak; tehát mondhatjuk azt, hogy másfél-két év alatt akár meg tudjuk duplázni a kibocsátást. De a miniszter úrnak ott van nagyon igaza, hogy nem mindegy, hogy mikor. Ha ez a kibocsátásmegrendelés a következő évnek csak a második felében valósul meg, akkor teljesen biztos vagyok abban, hogy a miniszter úrnak ebben az ügyben igaza van, hogy akkor késve vagyunk. Vagyis miniszterként az egyik legeslegelső feladatom az lesz, hogy hogyan tudjuk ezeket a megrendeléseket úgy felgyorsítani, hogy ezeknek egy jelentős része - messze nem mind, hiszen az lehetetlen - meg tudjon jelenni a magyar építőiparban. Hihetetlenül fontos történetről van szó; ha nézzük a harmadik negyedéves adatokat, most már kibocsátáscsökkenést látunk az építőiparban, illetve szinte az egész évben Magyarországon. Miniszter úr, köszönöm, hogy erre felhívja a figyelmet; azt gondolom, ez az egyik legfontosabb kérdés.
A másik ilyen feladat a működés fenntarthatósága a minisztérium háttérintézményeinél, illetve gazdasági társaságainál. Az új makropálya alapján újra kell tervezni teljesen nyilvánvalóan az üzleti terveket. Az én tudomásom szerint erre már érkezett is Szabó Pál miniszter úr részéről megrendelés a háttérintézmények, illetve a gazdasági társaságok felé. Nagyon világossá kell tenni, hogy gazdasági válság idején takarékossági intézkedésekre van szükség. Például arra - és ez is nagyon rövid távú dolog, miniszter úr -, hogy úgy működjenek ezek a vállalatok, tipikusan a MÁV, hiszen ott a legerősebb az ilyen típusú kibocsátás, hogy például a várható infláció mértékén túl a megrendelésállomány csak akkor növekedhet, ha azt nyilvánvalóan leköveti a bevételek növekedése is. Vagy azt kell mondani, hogy a szerződések kötését - én ezzel tökéletesen egyetértek - magasabb vezetői szintre kell helyezni ezeknél az intézményeknél, és sokkal erőteljesebben kell érvényesíteni a folyamatba épített kontrollt. Ez is egy azonnali cselekvés, amit meg kell tenni a MÁV, illetve a többi gazdasági társaság felé. Mint ahogy azt is meg kell tenni, amiről már sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, hogy csökkenteni kell a felügyelőbizottsági és igazgatósági tagoknak a tiszteletdíját; itt egy 10 százalékos csökkentéselhatározás volt. Személy szerint nyitott vagyok arra, hogy tudjunk beszélgetni akár a gazdasági bizottságban, hogy ezen a megkezdett úton hogyan lehet továbbmenni. Szigorítani kell a kiadások ellenőrzését is, például úgy - amit már említettem -, hogy magasabb szintre kell emelni ezeket a döntéseket.
S van egy harmadik történet, amire szintén tettem utalást, és szintén nagyon-nagyon rövid távú, ahogy ezt miniszter úr kéri: ez az átcsoportosítások kérdése. Erre nincs több két hétnél ma Magyarországon, hiszen az operatív programok társadalmi véleményezése december legelején lezárul, és utána a kormánydöntés következik. Ha mi azt látjuk, hogy úgy kerül a KÖZOP-források átcsoportosítása egyébként jó célra - képviselő úr vetette fel, hogy a gazdaságfejlesztés, a kis- és középvállalkozások felé -, azért mégiscsak valahol lyuk keletkezik. Azt gondolom, hogy a kohéziós alap, illetve az ERFA közötti, nem forrásátcsoportosításnál, hanem projektátcsoportosításnál szintén egy-két héten belül azonnali lépéseket kell tenni, ahogy erre a miniszter úr az előbbiekben utalt is.
A magánéleti kérdésekkel kapcsolatban, amire elnök úr is utalt, összefoglalnám egy körben, ha lehetséges, a tisztelt bizottságnak, itt a "hol járok és mit csinálok" típusú kérdésekről van szó. Szoktam vonattal utazni. Mellékvágányra szóló utalás érkezett valamelyik képviselőtársunk részéről: megmondom őszintén, ott kevésbé, mert győriként tipikusan a győr-budapesti vonal az, ami leginkább érint a közlekedésben, de mindig másodosztályon - mert talán ilyen utalás is történt - szoktam utazni vasúton.
Hogy hol jártam és miket szoktam tenni üzemekben, gyorsan leskicceltem magamnak, megmondom őszintén, kicsit segített a zsebemben lévő naptár, hogy miket cselekedtem az elmúlt néhány hétben: debreceni TEVA, tatabányai Gedia, győri Borsodi Műhely vagy a Mátrai Erőmű - ezek azok a cégek, ahol a legközelebbi múltban jártam. Azt gondolom, ha nem is a termelés vezetőjeként, ahogy erre miniszter úr utalt, de az ottani fejlesztések egyik fő felelőseként van némi rálátásom erre a történetre. Arra pedig már korábban is utaltam, hogy egy magyar Volán-társaság felügyelőbizottságának négy éven keresztül voltam a tagja, ezért azt gondolom, némi rálátást talán ezzel kapcsolatban is tudtam szerezni. Viszont elfogadom miniszter úr kritikáját abban, hogy nyilvánvalóan tipikusan az ilyen hétköznapi tapasztalatok terén tanulnivalóm van a következő időszakban.
Alelnök úrnak csak egy kérdése volt, a többi vélemény, hogy mikor találkozom az MVM-mel. Azt gondolom, egy miniszterjelöltnek viszonylag egyszerű és világosa válasza van erre: a lehető legelső pillanatban. Úgy számolom, hogy ha a bizottság bizalmát megkapom, akkor még a hivatalba lépés előtt szeretném ezt a beszélgetést megtenni a Villamos Művek irányában.
Molnár képviselő úr: az alapvetés igaz, az ördög a részletekben van. Azt gondolom, ez igaz, még akkor is, ha nem voltam a tárca államtitkára, tehát lehet, hogy ilyen részletességben nem tudok válaszolni a kérdéseire, ahogy ön föltette, de azért néhány dolgot hadd mondjak, egyrészt a Paksi Atomerőmű új blokkjának előkészítése kapcsán. Úgy számolunk vele - ezzel kapcsolatban én kaptam előkészítő anyagokat -, hogy az Országgyűlés következő ülésszakán már lehetőség nyílhat arra, hogy ezt az Országgyűlés meg tudja tárgyalni. Magyarán szólva a kormánynak az a feladata, hogy úgy készítse ezt elő, hogy ezt az Országgyűlés már tárgyalni tudja.
Nagyon egyszerű a történet, erre is utaltam a korábbiakban. A megvalósítás időhorizontja 11-12 év, úgyhogy ha 2020 környékén akarjuk ezt - márpedig azt gondolom, ebben egységes a bizottság, hogy szeretné -, akkor ezt tovább húzni nagyon nem lehet. Jelenleg egyébként a hatástanulmányok készülnek. Alapvetően arra a kérdésre kell megtalálni a választ, hogy ezt hogyan lehet elhelyezni a villamosenergia-rendszerben. Ha erre pozitív válasz érkezett, ez az MVM, illetve a hatóság feladata, akkor azt gondolom, az előkészítés nagyon fel tud gyorsulni.
A megújuló energiák kapcsán lehet, hogy illúzió, amit mondok, de a képviselő úrral egyetértve úgy gondolom, az lenne a jó, ha a megújuló energiák kapcsán el tudnánk érni azt, amit sok helyen már elértek Európában, hogy ezek a rendszerek meg tudjanak állni a saját lábukon. Azt viszont nagyon figyelembe kell vennünk, hogy ha új rendszert indítunk el, és ennek van egy nagyon fontos szakmapolitikai alapvetése - Szanyi képviselő úr utalt rá az előbb -, hogy ha mi szeretnénk, hogy Magyarországon a környezetvédelem szempontjából nőjön a megújuló energiaforrások aránya, az biztos, hogy anyagi ráfordítást igényel, legalábbis a kezdeti időszakban. Vagyis amit ön az átvétellel kapcsolatban mondott, azt gondolom, rövid távon minden bizonnyal fent kell tartani, mert különben nem tudjuk elérni azokat a klímapolitikai célokat, amelyeket magunk elé tűztünk. Ha viszont a következő évtől megnyílnak, márpedig az én tudásom szerint megnyílnak a KEOP-os források ilyen természetű fejlesztések megvalósítására, akkor nyilvánvalóan a magasabb jövedelmezőség eredményeképpen meg tudjuk majd nézni, hogy ezek az átvételi árakkal kapcsolatos problémák a jövőben hogyan kezelhetőek.
Hasonló a helyzet egyéb megújuló energiák kapcsán is; képviselő úr is utalt rá. Ma Magyarországon el kell mondanunk, nem túl nagy dicsőségre, a biomassza a teljes megújuló energiából 90 százalékot tesz ki, az összes többi egyéb megújuló energia tipikusan a víz-, szél- és a napenergia. Ez utóbbiak részarányának a növelése a stratégiai cél.
Képviselő úr szavaiból úgy vettem ki, egyetért azzal, hogy ne csak biomasszából álljon össze Magyarországon a megújuló energiatermelés. Azt pedig meg tudom ígérni, hogy ennek kapcsán visszajövök a bizottság elé, sőt ezt kötelességemnek is fogom tekinteni, ha elnyerem a bizottság bizalmát.
Arra a kérdésre, hogy szoktam-e másodosztályon utazni, az imént már válaszoltam.
Szanyi képviselő úr állításával egyetértek, ezért inkább a MÁV-nál lévő ingatlanállomány hasznosításával kapcsolatos kérdésével foglalkoznék. Az ingatlanhasznosítást Magyarországon automatikusan privatizációként értelmezik, pedig képviselő úrnak igaza van abban, hogy ez egyáltalán nem ezt jelenti. Azt hiszem, a következő időszakban megnyílhat egy új dolog, ami ezt elő tudja segíteni. A gazdasági válság következtében egyéb telephelyek is kiürülhetnek, ez ellen pedig valamit tennie kell a kormánynak. Jelen állás szerint úgy néz ki, hogy kifejezetten regionális hatáskörbe utalva el fog indulni egy olyan program, amely felváltja a már működő barnamező-rehabilitációs programokat. Ez a frissen, talán épp a gazdasági válság következtében felhagyott ipari területek betelepítését célozza kis- és középvállalkozók támogatásával, hogy ezekre a területekre be tudjanak települni. Ha a kormány ezt a programot elfogadja, akkor ez 2009. január 1-jétől indul. Közvetlen támogatást kaphatnak a kis- és középvállalkozások arra, hogy ilyen felhagyott területeket el tudjanak foglalni. Ilyen fejlesztési támogatás Magyarországon még nem volt. A MÁV-os területek nagyon jó potenciált jelenthetnek erre a következő időszakban.
Márton képviselő úrnak köszönöm az ötöst. Bár volt benne némi pejoratív felhang, de egy politikusnak ez is dicséretként értelmezhető.
A 11,5 tonna tengelyterhelés kapcsán semmiféle vita nincs köztünk, képviselő úr. Én nem forgalomszámlálási, hanem forgalmi adatot mondtam, ami nem teljesen ugyanaz, de a lényeget tekintve nincs közöttünk vita. Hát akkor miben van? A finanszírozási lehetőség megítélésében. Mivel a fő utak mindegyikét a KÖZOP-ból finanszírozzuk, a szakmai előkészítés mondja meg, hol van szükség az átbocsátóképesség növelésére. Ez vagy települési elkerülő utak építését, vagy utak kétszer kétsávosra bővítését, illetve gyorsító sávok építését jelenti. Abban vannak konfliktusok Magyarországon, hogy hol van szükség tengelyterhelés-növelésre. Az én szülővárosomban megvan ugyanaz a konfliktus, mint az ön választókörzetében, ott is szerették volna a kétszer kétsávos utat, de csak a tengelyterhelés megerősítésére van lehetőség. Ez azonban alapvetően nem szakmai, hanem finanszírozási kérdés. Én örülnék a legjobban, ha nemcsak a tengelyterhelés megerősítésére, hanem gyorsforgalmi út vagy kétszer kétsávos út építésére nyílna lehetőség. De a konkrét esetet, amit képviselő úr felvetett, érdemes megvizsgálni. Mivel nem voltam a közlekedési tárca államtitkára - valószínűleg az önéletrajzommal kapcsolatos félreértésről van szó -, nem ismerem az észak-alföldi közlekedésfejlesztési koncepciót, de ha képviselő úr kéri, rövid időn belül utána tudok nézni, hogyan is áll ez a történet.
A légi közlekedésben pedig hogyan is mernék megnyilvánulni, hiszen ha létezik szakértője, illetve elszenvedője ennek, akkor az a képviselő úr. Nagyon gyorsan tájékozódni fogok arról, hogy a közlekedési hatóságnál hogy van az engedélyezési folyamat és szükséges-e valamilyen intézkedést tenni. Ha úgy van, ahogy a képviselő úr mondja - márpedig miért ne lenne úgy -, akkor azonnali intézkedésre van szükség.
Püski képviselő úrnak igaza van abban, hogy a bürokrácia csökkentésében minden minisztériumnak van feladata. A fő felelős ebben a Gazdasági Minisztérium. Én részt vettem ebben a programban, a program előkészítésének az egyik felelőse voltam. Ez tipikusan deregulációs folyamat és valóban sokkal több órát jelent, de van ennél egy rosszabb hírem is, amit képviselő úr is nyilván tud, csak nem utalt rá: ez sokkal több pénzt is jelent. Ha el lehetne érni ezeknek a szabályozási terheknek az 50 százalékos csökkentését, az - bizonyos számítások szerint - 5 százalékos járulékcsökkentéssel érne fel. Ez egy adócsökkentési program! Ha ezt meg tudnánk csinálni a következő időszakban, az többet érne, mint ha adót és járulékot csökkentenénk a vállalkozásoknak, ráadásul hasznosabb is, mert nem lenne kieső bevétele a költségvetésnek. A tárca területén ez egyrészt a felesleges követelmények előírásával - tipikusan a vizsgáztatási, illetve a zöldkártya rendszerrel - kapcsolatban léphet fel, másrészt az egyablakos vizsgáztatás bevezetésével. Tudom, hogy az elmúlt időszakban voltak ilyen törekvések, de azok nem vezettek eredményre. Egy általános deregulációs folyamatban, amit a képviselő úr mond, ez nagyon fontos. Ezért is méltánylandó képviselő úrnak az a kérése, hogy néhány hónap múlva újra beszéljünk erről a gazdasági bizottságban, és én nagyon szívesen vállalkoznék is erre.
Gazda képviselő úr inkább véleményt mondott, semmint kérdést fogalmazott meg, de azért a közlekedési munkamegosztással kapcsolatban egy kérdést is feltett. Nos, ez egy egyszerű versenyképességi történet. Beszéljünk őszintén: senki nem fog átülni az autóból közösségi közlekedési eszközre, ha ott nem találja meg a kellő kényelmi színvonalat, illetve ha az nem elég gyors. Az, hogy Magyarországon az utóbbi időszakban sok autópálya épült, pozitív dolog, viszont a közösségi közlekedés részarányának a csökkentésével járt, hiszen ma autópályán egyéni közlekedési eszközzel sokkal gyorsabban és gyakran biztonságosabban lehet célba érni. Ezt az ellentmondást talán csak az a fejlesztés tudja feloldani, amiről a bevezetőm elején beszéltem. De azért megismétlem: a kötöttpályás közlekedés fejlesztésének a híve vagyok, ha másért nem, hát a környezeti fenntarthatóság miatt.
Vas képviselő úr, ha jól emlékszem, nem igényelt a felvetéseire választ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, meghallgattuk a jelölt urat. Én visszafogtam magam és nem tettem fel kérdést, már csak azért sem, mert ellenzéki képviselőtársaim feltették azokat a lényeges kérdéseket, amelyek alapját képezik annak, hogy a jövőben hogy tudunk majd együtt dolgozni.
A szavazás előtt csupán annyit szeretnék mondani, hogy a bizottság nagy valószínűséggel támogatni fogja Molnár Csaba jelölését. S anélkül, hogy belemennék a részletekbe, van egy rossz hírem, jelölt úr: nem hat hónap múlva fog a bizottsággal találkozni, hanem sokkal előbb, hiszen vannak alapvető döntési pontok az energetikában, a közúti és a vasúti közlekedésben és az elektronika területén, amiről még nem is beszéltünk. Ez utóbbiban is sürgős döntéseket kell hozni, mert az országnak ez az érdeke.
Szavazás a jelölés támogatásáról
Ön nagyon fiatal, 33 éves, krisztusi korban van, de a mai produkciója alapján bátran teszem fel a kérdést: ki tartja alkalmasnak jelölt urat a miniszteri posztra. (16) Ki nem tartja alkalmasnak? (9) Ki tartózkodott? (1) Megállapítom, hogy a bizottság 16 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett javasolja a miniszterelnöknek, hogy Molnár Csabát miniszterré nevezze ki.
Gratulálunk és sok sikert kívánunk a munkájához. (Dr. Molnár Csaba: Nagyon szépen köszönöm.) Egy perc szünetet tartunk. (Rövid szünet.)
A Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos napirendi pontunk következik, a Pénzügyminisztérium részről Gáspár Ferenc úr van jelen: ez tehát a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, döntés bizottsági módosító indítvány benyújtásáról. Képviselőtársaim előtt ott van a módosítás, amely tulajdonképpen kodifikációs pontosítás, időpontokat változtat meg néhány hónap eltéréssel.
Van-e kérdés, képviselőtársaim? (Nincs ilyen jelzés.) Nincs. Kívánnak-e szóbeli kiegészítést fűzni hozzá? (Nem.) Nem kívánnak. Köszönöm szépen.
Szavazásra teszem föl. Aki egyetért, hogy bizottsági módosító indítványként benyújtsuk a javaslatot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Kormány?
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen, akkor ezt a napirendi pontot lezártuk.
Az előzetes megállapodásunk alapján most a 13. napirendi pontunk következik: az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat; a KHEM részéről Bots Dénes főosztályvezető úr van jelen. A november 20-ai állapotnak megfelelő ajánlás van előttünk.
Az 1. módosító javaslatát Gazda László nyújtotta be. Kormány?
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Fónagy képviselő úr?
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Ha jól értem Tompa képviselő úrék javaslatát, akkor ez nem az illetéket kívánja - hogy mondjam - "megúszni"? "Az elszámolással történt vagyonátadások ellenérték fejében történő átadás..." - ez az illetékről szól. (Tompa Sándor: Igen.) Jó. Úgyhogy akkor mi ellene vagyunk.
ELNÖK: Jegyezzük a jegyzőkönyvben; tehát a bizottság támogatja.
A 2. pont következik.
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja; ez összefügg a 3. ponttal.
4. pont, kormány?
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Indítványozom, hogy a tisztelt bizottság az összekapcsolódást függessze föl. Itt három módosító javaslat van egy indítványban benyújtva. A 4. pont tekintetében, amely az Et.-t egy új 3/D. §-sal egészítené ki, e tekintetben pici pontosítás lenne indokolt. Úgy tudom, ebben előrehaladott megbeszélések folynak. Ebben a formában nem, de egy másik formában támogatja a kormány.
ELNÖK: Akkor az a javaslatom, hogy természetes technikai megoldás a kapcsolódó módosító indítvány, amit leülnek a Gazda úrékkal és átbeszélnek tételesen. De ezt a módosító javaslatot javaslom, hogy egyharmados támogatottsággal küldjük tovább, és utána visszatérünk rá.
Tehát a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyharmada támogatja. Ez összefügg az 5., 6. pontokkal, és utána majd egyeztetnek.
A 7. módosító javaslat következik.
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Ezt a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Előttünk van a honvédelmi és rendészeti bizottság 6687/9. számú indítványa. Megvan önöknek? (Dr. Bots Dénes jelzi, hogy nincs.) Nincs, nem is hallottak róla. "A Magyar Honvédség nem kiképzési célú hadihajós tevékenységét végző katonai úszólétesítményeinél", tehát a tilalom nem terjed ki erre.
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ez ahhoz a módosító javaslathoz érkezett, amelyet egyébként nem támogattunk. Orosz képviselő úr nyújtotta be, amely 2. és 3. ajánlási számmal szerepel az ajánlásban, Orosz, Tompa és Winkfein képviselő urak javaslata. Úgy tudom, hogy másik módosító javaslat lesz erre benyújtva, amely precízebben fogalmazza meg ezt, mint a honvédelmi bizottság javaslata.
ELNÖK: Értettük, tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja. Köszönjük szépen.
Más ilyen rejtve, fedve bejött módosító javaslat nincs.
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm.
ELNÖK: Következik az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló irányelv módosításáról. A kormány részéről Szűcs Lajos úr van jelen.
Kérdezem, hogy a gazdasági bizottság elkészített véleményét a kormány támogatja-e.
SZŰCS LAJOS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A véleménnyel egyet tudunk érteni. A bizottság levont következtetései helytállóak és megvalósíthatók.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gondolom, akkor Fónagy úr ehhez nem kíván kiegészítést fűzni. (Dr. Fónagy János: Nem.) Köszönöm szépen.
Szavazásra teszem föl. Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez egyhangú egyetértés.
Köszönjük Fónagy úrnak és csapatának ezt a munkát.
Visszatérünk az eredeti sorrendre: a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslat módosító javaslatait vitatjuk meg. A Pénzügyminisztérium részéről Kék Mónika van jelen. A 2008. november 25-ei állapotnak megfelelő ajánlás van előttünk.
Az 1. pont Kékesi képviselő úr módosító javaslata. Kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontról kérdezem a kormányt.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Ez összefüggött az 5., 6., 48. pontokkal.
A 3. pont Kékesi képviselő úr javaslata.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A 7. pont következik.
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, ez így nem lesz jó, mert az 5-6. pont más tartalmú, mint a 4-es, úgyhogy azokról nem tudok egyben állást foglalni.
ELNÖK: Akkor nem vesszük figyelembe az összefüggéseket, és külön-külön tárgyaljuk az egyes módosító javaslatokat.
Az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatot a kormány képviselője támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 6. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 8. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 9. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 10. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 11. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 12. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 13. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 14. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 15. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 16. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 17. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 18. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 19. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 20. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja, de jelzem, hogy itt egy kis javításra majd szükség lesz.
ELNÖK: Ezt majd kapcsolódó módosító javaslattal megoldjuk. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 21. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 22. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 23. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 24. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 25. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 26. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 27. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 28. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 29. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 30. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 31. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 32. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 33. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 34. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 35. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 36. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 37. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 38. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 39. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 40. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 41. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 42. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 43. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 44. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 45. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 46. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 47. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 48. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Nagyon szépen köszönjük főosztályvezető asszony segítségét.
Következő napirendi pontunk a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló, T/6574. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A november 13-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Ismételten köszöntöm Kék Mónika főosztályvezető asszonyt, ennél a napirendi pontnál is ő lesz segítségünkre.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő, Kovács Tibor képviselő úr által jegyzett módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 6. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 8. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 9. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Miért nem támogatja a kormány Kovács Tibor képviselő úr módosító javaslatait?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Egyrészt azért, mert az irányelvi szöveghez képest indokolatlan szigorítást tartalmaznak, másrészt pedig egész egyszerűen nem felelnek meg annak a koncepciónak, amit át kellett ültetnünk. Ezenkívül van néhány olyan is, amelyik nyelvtani pontosítást tartalmaz, de ezektől inkább zavaró lesz a szöveg, semmint pontosabb.
ELNÖK: Köszönöm. Az ajánlás 10. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 11. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 12. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 13. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 14. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 15. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 16. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 17. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 18. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 19. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Nagyon szépen köszönjük főosztályvezető asszony segítségét.
Következő napirendi pontunk a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló T/6753. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A november 20-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes urat.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő, Kékkői Zoltán képviselő úr által jegyzett módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 6. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 8. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 9. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 10. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Van egy mezőgazdasági bizottsági módosító javaslat is, amely 6753/15. számon érkezett és helyesírási javításokat tartalmaz.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy kizárólag csak korrektori észrevételeket tartalmaz, tartalmi pontosításokat nem. A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Nagyon szépen köszönjük főosztályvezető-helyettes úr segítségét.
Következő napirendi pontunk a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló T/6686. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A november 20-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Ismételten köszöntöm Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes urat.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő, Demendi László képviselő úr által jegyzett módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 6. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A bizottsági módosító javaslat következik, amely 6686/12. szám alatt fut. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Miután szintén ugyanolyan technikai szövegpontosítást tartalmaz, a kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Más módosító javaslat nincs.
A 9. napirendi pontunk következik: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslat, a módosító javaslatokat tárgyaljuk meg. Az IRM részéről Laborcné dr. Balogh Éva van jelen. A november 26-ai ajánlás van előttünk.
Az 1. pont Pettkó képviselő úr indítványa. Kormány?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
2. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
3. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
4. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
5. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
6. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
7. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
8. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
9. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
10. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
11. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
12. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
13. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
14. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
15. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
16. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
17. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
18. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
19. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
20. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
21. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
22. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
23. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
24. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
25. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
26. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
27. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
28. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
29. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
30. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
31. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
32. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
33. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
34. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
35. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
36. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
37. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
39. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
40. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
41. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
42. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
43. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
44. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
45. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
46. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
47. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a formájában nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
48. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén ebben a formájában nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
49. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
50. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
51. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
52. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
53. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
54. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
55. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
56. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
57. pont?
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A II. szám alatt található valamennyi módosító javaslat a napok-munkanapok problémát kezeli, sőt a III. alatt lévő valamennyi módosító javaslat is. Ezekkel kapcsolatban az a kormány álláspontja, látva a vitát, hogy további tárgyalás alapját kell hogy képezze. De ha elnök úr adna nekem egy percet, hogy érveljek kicsit a munkanapokban való számítás mellett, és a bizottság türelmével élhetek kicsit, a következőt szeretném elmondani.
A vitákban az hangzott el, hogy ez a megoldás, tehát hogy a határidőket munkanapokban számoljuk, az szokatlan. Ezenkívül az hangzott még el, hogy sem a polgári peres eljárás, sem a büntetőeljárás nem használ munkanap-fogalmakat, hanem napokban számol. Mindez igaz. Ez a megoldás szokatlan, és egyik más eljárási törvény sem alkalmaz ilyet általános határidőszabályként. Igen ám, csak egyik eljárásban sincs általános ügyintézési határidő, sem a büntetőeljárásban nincs, sem a polgári peres eljárásban nincs. A Ket.-ben viszont van, mégpedig elég szigorú.
A szakmai előkészítés során azért kezdtünk el munkanapokban számolni, és azért van önök előtt ilyen javaslat, mert másképp az ügyintézési határidő ütemezetten és megalapozottan nem csökkenthető. Ha a hatóság nem tudja betartani a belső határidőket és az ügyintézés végső határidejét, akkor hiába törekszünk arra, hogy eljárási jogintézmények tucatjával segítsük a hatóság munkáját és ezáltal az ügyféljogok érvényesülését, ez nem fog eredményre vezetni.
Ezzel együtt, számot vetve a vitában elhangzott összes érvvel, azt tudom mondani, hogy a kormány ebben a szakaszban ezeket a módosító javaslatokat nem támogatja.
ELNÖK: Értem. Tehát az összes hátralévőt, amely a II. és III. szám alatt fut, egyet sem támogat a kormány.
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Így van.
ELNÖK: Tisztelettel azt javaslom a bizottságnak, hogy amíg ezt az elméleti vitát meg nem vívják egymással, és nem jutnak közös álláspontra, addig ezekről most ne szavazzunk.
Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Részben értek egyet az ön javaslatával. Én azt gondolom, a tárgyalást nagyban segíthetjük, ha mi legalább azt mondjuk, hogy számunkra szimpatikusabb a munkanapokban való számolás. Ha tehát ügyfélbarát ügyintézésről gondolkodunk, akkor a munkanapokban való számolást támogatjuk. Ennyiben a kormány képviselőjével egyetértenék, és szeretném a tárgyalást ebbe az irányba tolni a bizottságunk nevében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr?
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem megismételve: igen, azzal együtt azt javasoljuk, hogy folytassák le a vitát. Magunk is Göndör képviselő úrral értünk egyet, hogy az állampolgár számára ez követhetőbb dolog.
ELNÖK: Akkor visszatérek az eredeti javaslatomhoz, hogy a II. és III. szám alatti részre, ami a munkanapok és egyéb megközelítési módok elméleti vitájáról szól, arra a következő bizottsági ülésen térjünk vissza, ezt az ajánlást pedig tegyük meg a kormány felé, hogy lehetőleg a munkanapok irányába próbálja eltolni a megegyezést.
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egyetért a bizottság? (Szavazás.) Egyetért; köszönöm szépen, akkor levettük a többi pontnak a tárgyalását. Köszönöm.
LABORCNÉ DR. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm.
ELNÖK: Következő napirendi pontunk a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló T/6768. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A november 25-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm dr. Nagy Gabriella osztályvezető asszonyt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő, Hankó Faragó Miklós képviselő úr által jegyzett módosító javaslatot - amely összefügg a 2., 3., 6. és 10. ajánlási pontokkal - támogatja-e a kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Szabadkai képviselő úr!
DR. SZABADKAI TAMÁS (MSZP): A 4. és 5. ajánlási pontokban szereplő módosító javaslatok hasonló megközelítésűek. A 4. számú javaslat annyival több, hogy meghagyja az eredeti szöveg egy részét, ami gyorsítja a cégeljárásokat. Ma sem igazán a cégbíróságokra kell várni, hanem inkább a céginformációs szolgálatra, hogy igazolja vissza a befizetéseket, és csak a befizetések visszaigazolása után van mód arra, hogy a cégmódosítást az ügyvéd beadja. Ez hosszabbította meg a cégbíróság eljárását. A 4-es javaslat ezt meghagyja az eredetiből, de mind a kettő törölné azt a rendelkezést, hogy az eljáró ügyvédek készfizető kezességet vállaljanak az eljárási díj, illetve közzétételi költségtérítés megfizetéséért. Ez helyes, mert ez teljesen rendszeridegen lenne. Ez olyan, mintha a vádlottra kiszabott büntetést az ügyvédnek kellene letöltenie. Az eljáró ügyvédnek semmi köze ahhoz, hogy a cégeljárásban a cégek megfizetik-e a költségeket. A módosító javaslat viszont tartalmazza azt, hogy az adóhatóság öt napon belül intézkedik a behajtásról. Kérdezem én, ha az adóhatóság ilyen szigorú határidőknél nem képes a behajtásra, akkor mi szükség van arra, hogy az ügyvéd készfizető kezességet vállaljon? Most a 4. számú javaslat mellett érveltem az 5-össel szemben.
ELNÖK: Miért így döntött a kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Először is pontosítani szeretnék: a Magyar Államkincstár nem tudja belső technikai okok miatt hamarabb visszaigazolni a befizetést. A törvényjavaslat elkészítésekor ez volt az egyik legnehezebben kidolgozható javaslatunk a Pénzügyminisztérium Illeték Főosztályával, ugyanis az alapvető probléma az, hogy az illetéktörvény és a cégtörvény szerint alapesetben a kötelezett maga a cég. Ha a cégbíróság nem tudja bejegyezni a céget, mert az nem alakul meg, akkor az adóhatóság nem tud kivel szemben eljárni, ha nem fizették be az illetéket. Ezért született az a döntés - ami kicsit talán furcsának tűnik -, hogy az ügyvéd vállaljon készfizető kezességet. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem kötelezettség, hanem lehetőség, az ügyvéd nem kötelezhető arra, hogy készfizető kezességet vállaljon. Ha gyorsabb eljárást szeretnénk, akkor technikailag szükségünk lenne erre a megoldásra.
ELNÖK: Köszönöm. A 4. pontban szereplő javaslatot tehát a kormány nem támogatja. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító javaslatot - amely összefügg a 8. és 9. ajánlási pontokkal - támogatja-e a kormány?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Nagyon szépen köszönjük osztályvezető asszony segítségét.
Következő napirendi pontunk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6752. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása. A november 24-i keltezésű ajánlásból dolgozunk. Köszöntöm Weinper Mária osztályvezető asszonyt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről.
Az ajánlás 1. pontjában szereplő, Pánczél Károly képviselő úr által jegyzett módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 4. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 5. pontjában szereplő módosító javaslatot - amely összefügg a 6., 9., 10. és 15. ajánlási pontokkal - támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 7. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 8. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 11. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 12. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 13. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 14. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 16. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 17. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 18. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 19. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 20. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 22. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 23. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 24. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 25. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 26. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
Az ajánlás 27. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 28. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 29. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Az ajánlás 30. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Az ajánlás 31. pontjában szereplő módosító javaslatot támogatja-e a kormány?
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Nagyon szépen köszönjük osztályvezető asszony segítségét.
Utolsó napirendi pontunk az egyebek. Az egyebek keretében ki kér szót? Fónagy János képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): A plenáris ülés elutasította Gegesy Ferenc volt képviselőtársunknak Szabó Pál volt miniszter úrhoz benyújtott "Mikor alhatnak nyugodtan a ferencvárosi lakosok?" című interpellációját. Házelnök asszony a gazdasági bizottságot jelölte ki az interpelláció megtárgyalására. Kérem, hogy ezt a lehetőségtől függően tűzzük napirendre.
ELNÖK: Ez azért is aktuális, mert a csepeli lakosok sem tudnak aludni, hiszen felettük fordulnak a repülők. Vettem a jelzést, képviselő úr, és ahogy aktuális lesz, azonnal napirendjére tűzi a bizottság.
Más kérdés, észrevétel, bejelentenivaló van-e az egyebek között? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megköszönöm a munkát, és az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 18 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Prin Andrea és Soós Ferenc