GIB-2/2009.
(GIB-132/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. február 9-én, hétfőn, 10 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak*
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása*
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám)*
Molnár Károly tárca nélküli miniszter szóbeli kiegészítése*
Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének szóbeli kiegészítése*
Hozzászólások*
Határozathozatal*
A Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységéről (2007. június - 2008. október) szóló jelentés (J/6728. szám) és az elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/6729. szám)*
Dr. Józsa István (MSZP) szóbeli kiegészítése*
Molnár Károly tárca nélküli miniszter szóbeli kiegészítése*
Vélemények, hozzászólások*
Határozathozatal*
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6870. szám)*
Kovácsné Egedi Éva (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Határozathozatal*
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8381. szám)*
Bartal Róbert kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, válaszok*
Határozathozatal*
A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtéséért és elősegítéséért szóló határozati javaslat (H/6294. szám)*
Szűcs Lajos főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) válaszai az elhangzottakra*
Határozathozatal*
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)*
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítése*
Kérdések, vélemények*
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló T/6750. számú törvényjavaslat*
A módosító javaslatok megvitatása*
A Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló T/6925. számú törvényjavaslat*
A módosító javaslatok megvitatása*
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Gazda László (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Göndör István (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Podolák Györgynek (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Pálinkás József elnök (Magyar Tudományos Akadémia)
Molnár Károly tárca nélküli miniszter (Miniszterelnöki Hivatal)
Szűcs Lajos főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Kovácsné Egedi Éva főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Somsits Réka főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a Gazdasági bizottságot. Tavaszi ülésszakunk első bizottsági ülését tartjuk. Nem a kialakult, meghatározott, bejáratott időben, a szerdai napokon, hanem hétfőn, mert az előadóinknak egyéb brüsszeli elfoglaltságuk van, ezért kérték, hogy lehetőleg a mai ülést próbáljuk megoldani, mert mindenféleképpen szerették volna a Gazdasági bizottság előtt szóbeli kiegészítésüket megtartani.
A kiküldött napirendi pontokban nem tervezünk változást. Talán annyit, hogy a 4. napirendi pontot, mely az állami vagyonról szól, a 3. napirendi ponttal cserélnénk fel, amennyiben Keller államtitkár úr megjelenik a színen. Kérem, hogy ezzel a bizottság értsen egyet. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyetértett.
Ezek után átadom a szót Molnár Károly tárca nélküli miniszter úrnak és Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Ketten tartják a szóbeli kiegészítésüket. Önöké a szó!
Molnár Károly tárca nélküli miniszter szóbeli kiegészítése
MOLNÁR KÁROLY tárca nélküli miniszter (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt lévő előterjesztést, amely a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi törvény módosításáról szól, a következő dolgok indokolták, hogy ezt előterjesszük.
Megvizsgálva az érvényben lévő 1994-es törvényt, úgy ítéltük meg az Akadémia vezetésével közösen, hogy új törvény alkotására nincs szükség, azonban az azóta bekövetkezett változások miatt módosításra szükség van. Úgy ítéltük meg, hogy az 1994-es törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azonban az azóta bekövetkezett változások, amelyek főleg vezetési, főleg gazdasági természetűek, és pontosításokat igényelnek, egy módosításban végrehajthatók. Gyakorlatilag a törvénymódosításnak az a célja, hogy megerősítse a magyar tudomány nagy múltú intézményének, az Akadémiának a működését, a törvényben biztosított tevékenységének szabadságát, önkormányzati jogait, belső demokráciáját, és nem kívánjuk csorbítani - nem is hiszem, hogy erre lehetőség lenne - a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját.
Az új szabályozás a módosítás - ahogy említettem - egyik fő eleme, amely megnyitja az utat az akadémiai vagyonnal való felelős és hatékony gazdálkodás irányába, amely a Magyar Tudományos Akadémiát az európai modern kutatóhálózat részévé fogja tenni ebből a szempontból is.
A módosítás legfőbb elemei a következőkben foglalhatók össze. Egyértelműen definiálásra kerül a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatainak konkrét meghatározása. Most a részleteket nem érintve, hogy az akadémikusok számának maximálása, a 70 évesnél fiatalabbak számának maximálása, a doktorok jogállása, a nem akadémikus köztestületi tagok jogállásának egyértelmű rögzítése.
A másik fő elem az Akadémia belső szervezeti irányítási rendszerének módosítására vonatkozik, amely egyértelműen tisztázza az elnök és a főtitkár közötti hatáskör, döntési jogkör közötti megosztást, egyértelműen felelőssé teszi a vezetőket az általuk felügyelt részhalmazok felett, és a testületi szervek demokratikus döntéshozatali mechanizmusát rögzítik.
A módosítás harmadik legfontosabb eleme az akadémiai kutatóhálózatra vonatkozó módosítási javaslatok, hiszen az Akadémia kutatóhálózata az ország részére egy igen fontos és nagyon nagy jelentőségű kutatóhálózat, nagyon fontos szereplőkkel és infrastruktúrával. Ezen kutatóhálózat működésének a mechanizmusa pontosítva lett, a felelősségi jogkörök, illetve a külső szakértők bevonása a kutatói hálózat irányításába.
A következő módosító csomag, amely az 1994-es törvényhez képest jelentős, ahogy már említettem, az Akadémia pénzügyeivel és gazdálkodásával kapcsolatos rendelkezések tekintetében jelenik meg, hiszen az új szabályozás egyértelmű, átlátható jogszabályi keretet kell, hogy biztosítson az Akadémia vagyonával való felelős és hatékony gazdálkodásnak. Ez egy új feladat az Akadémia részére, hiszen a vagyonát a tavalyi évben kapta meg, hiszen ez egy olyan nemzeti vagyon, amelynek felelős gazdálkodása egy új gondolkodásmódot és egy vezetési struktúrát igényel.
Ide tartozik még a módosításba az OTKA, amely az Akadémia költségvetésének alfejezetét képezi. Ebben a módosításban rögzítettük azt, hogy az OTKA tényleg alfejezetként - eddig nem így volt definiálva - legyen definiálva, ami azt jelenti, hogy az OTKA költségvetéséhez nem lehet hozzányúlni az Akadémia költségvetésén belül, de ugyanakkor biztosítani kell az alapkutatás részére a kormányzat, a költségvetés révén biztosított kereteket.
Ezek jelentik azokat a főbb módosítási javaslatokat, amellyel úgy érezzük, hogy az 1994-es jó akadémiai törvény a mai helyzetnek megfelelő legyen, és biztosítsa azt a célkitűzést, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a feladatait autonóm szervezetként, köztestületként, az ország érdekében el tudja látni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Elnök úr!
Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének szóbeli kiegészítése
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miniszter Úr! Köszönöm a szót. Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslat valóban a Magyar Tudományos Akadémiának azt a tevékenységét, azokat a tevékenységeit tartalmazza, amelyek időközben részben törvényi változások miatt változtak. Ezek közül kettőt kell kiemelnem, az egyik a vagyontörvény, amely a Magyar Tudományos Akadémiának a korábbi törzsvagyonához képest jelentős vagyont juttatott, ilyen módon a magyar kutatásfejlesztés, innováció jelentős bázisát képező kutatóintézetek az Akadémia tulajdonába kerültek. Ez meglehetősen jelentős, a kutatásfejlesztés szempontjából Magyarországon azt kell mondanom, hogy az egyik meghatározó intézményrendszerrel történő aktív, felelős vagyongazdálkodás megköveteli azt, hogy a törvényt, a korábbi törvényt ehhez az új helyzethez igazítsuk.
A másik jelentős változás, amelyet önök jól ismernek, hiszen nemrég tárgyalták és fogadták el a 2008. évi CV. számú törvényt, amely az államháztartási törvényt módosítja. Már az államháztartási törvény módosításának előkészületei során a magam részéről szoros együttműködésben a Pénzügyminisztériummal, az akadémiai törvényben már részben megfogalmaztuk azokat a közfeladatokat, amelyek számon kérhető közfeladatok, amelyek olyan közfeladatok, amelyekhez a Pénzügyminisztérium a maga tervezési logikájában a finanszírozást hozzá tudja igazítani.
Miniszter úr kérésére korábban elkezdődött ennek a törvénymódosításnak az előkészítése, annak során korábban Hiller miniszter úr is azt kérte, hogy a módosító javaslatot az Akadémia osztályai tárgyalják meg. Tájékoztatom a bizottságot, hogy a nyár folyamán az Akadémia osztályai, valamennyi osztálya megtárgyalta az előttünk fekvő javaslatot, ebben a szövegszerű formában, természetesen néhány módosítással, amelyben teljes az egyetértés miniszter úr és közöttem. Tehát az Akadémia osztályai ezt a törvénymódosító javaslatot több mint 95 százalékos többséggel elfogadták. Az Akadémia igénye is tehát a törvény módosítása.
Miniszter úr kiemelte a fő elemeket. Ezek között a közfeladatokat, a vagyonnal és azzal a kutatóintézeti infrastruktúrával való felelős gazdálkodást, amely természetesen megújításra szorul, és ennek a megújításnak részben ezen vagyon az alapja, másrészt természetesen azok a hazai és nemzetközi pályázatok, amelyekben az Akadémia kutatóintézetei részt vesznek.
Ahhoz, hogy az Akadémián a működés mind a közfeladatok kijelölése és nyugodtan mondhatom, hogy számonkérése tekintetében is megtörténjen, ehhez az Akadémián egy világos vezetési struktúrát kell megvalósítani.
Ez a vezetési struktúra ugyanazt a struktúrát képezi le, amit a minisztériumi struktúra jelent. Az elnököt a miniszterrel azonos, a főtitkárt az államtitkárral azonos jogkörökkel látja el. A korábbi, egy kicsit talán homályos helyettesítési viszonyokat is egyértelművé és világossá teszi. Az Akadémián 3 felelős választott vezető van - az elnök, a főtitkár és a főtitkárhelyettes -, és a helyettesítési és felelősségi sorrendet is ilyen módon állapítja meg a korábbi, mondom, kicsit homályos viszonyokkal szemben, ahol az alelnökök helyettesítették az Akadémia elnökét.
A kutatóintézetek tekintetében az eredeti javaslatunk az volt, hogy csökkenjen le annak a testületnek a létszáma, amely a kutatóintézetekről dönt, a kutatóintézetek közötti forrásallokációról dönt, ugyanis egy nagy létszámú testületben valójában nehéz azokat a döntéseket keresztülvinni, amelyek létérdekük a kutatóhálózatnak, hogy ahogyan a tudomány fejlődik, változik, úgy erőforrásokat azokra a területekre tudjunk átcsoportosítani, amely Magyarország érdeke, amely a magyar tudomány érdeke. Ilyen módon ez a testület, ami korábban 30 fős volt, 15 főre csökken le, ebből hármat a kormány, az államigazgatás delegál abba a testületbe, éppen ezért, mert az Akadémia a törvénymódosítás szerint továbbra is közpénzeket kezel. Úgy gondoljuk tehát, hogy a közpénzekért első helyen kiemelt helyen felelős kormánynak igenis kell hogy legyen arra lehetősége, hogy ebben a testületben kifejtse véleményét, véleményt nyilvánítson, beleszóljon abba aktív szakaszban is, hogy a Magyar Tudományos Akadémián mi történik.
Még egy változás: az Akadémiának gyorsan kell reagálnia az új viszonyok között a kutatóintézetek tekintetében. Természetesen a Magyar Tudományos Akadémia köztestület, ahol a választott vezetőknek van jogosítványuk arra, hogy döntéseket hozzanak, ezért megerősítjük a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének szerepét, ami eddig tanácsadó testület volt, és az elnöknek minden döntésért lényegében a közgyűléshez kellett fordulnia, ami meglehetősen lelassította a döntéshozatalt. A jelenlegi törvénymódosítás az Akadémia elnökségét fölruházza azokkal a jogokkal, hogy meghozzon kisebb volumenű gazdasági döntéseket. Ilyen módon azt gondolom, azt remélem, hogy a döntéshozatal gyorsabbá, hatékonyabbá válik, és a Magyar Tudományos Akadémia mind abban a tekintetben, hogy a kutatóintézeteket gyorsan és hatékonyan tudja irányítani, mind abban a tekintetben, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kihasználva azt a szellemi erőt, amelyet az Akadémia tagjai, doktorai, a köztestület tagjai jelentenek, hozzájáruljon olyan kérdések szakmai megválaszolásához, amelyek az ország számára égető kérdések.
Önök sokan jól ismerik - a képviselők között vannak, akikkel erről személyesen is beszéltem -, hogy az Akadémia elindított 7 olyan köztestületi programot, amelyben az energiagazdálkodással, a vízgazdálkodással, az élelmiszer-biztonsággal, a nyugdíjfinanszírozással, a közéleti intézmények stabilitásával, a klímaváltozással, a klímabiztonsággal kíván a köztestület foglalkozni. Azt gondolom, hogy ehhez az átalakuláshoz is az szükséges, hogy az Akadémián végbemenjen az a néhány változás, amelyet ez a törvény lehetővé tesz.
Nevezetesen a vezetés kezdeményező szerepe megnő, ezzel a kezdeményező szereppel a vezetés már addig is élt, remélem, hogy a törvénymódosítás elfogadásával a vezetésnek ez a kezdeményező szerepe csak megerősödik. Szeretném jelezni, hogy mindazokkal a változtatásokkal, amelyeket miniszter úr kért az Akadémia által megtárgyalt javaslathoz képest, nevezetesen, hogy ne legyen semmiféle ütközés az Akadémia szerepe, feladatai és a tárca nélküli kutatásért-fejlesztésért, innovációért felelős miniszter feladatai és statútuma között, ezt a törvénymódosításban átvezettük, és abban a miniszter úrral egyetértés van közöttünk. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen a szóbeli kiegészítést. Megkérdezem a képviselőtársaimat, mivel általános vitára való alkalmasságról döntünk, van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Nincs kérdés. Észrevétel, megjegyzés? Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Bizottsági Tagok! Hölgyeim és Uraim! Abban a szerencsés helyzetben van a Gazdasági bizottság, hogy tulajdonképpen a tudománypolitikáért, kutatásért-fejlesztésért felelős bizottságban is, azt hiszem, talán meghatározó számban vagyunk jelen.
Tehát részt vettünk ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozásában, ott is hallhattuk miniszter úr és elnök úr nagyon is összecsengő, illetve a folyamatok során közösen alakított törvényi javaslatát. Azt tudom mondani, hogy minél hamarabb keresztülmegy ez a törvény, annál egyértelműbb feltételeket fog teremteni a Magyar Tudományos Akadémia számára, amely ezzel a tavalyi vagyonátadással gyakorlatilag új alapokra helyezte tevékenységét, és reméljük, hogy ez a feltételrendszer kiegészítve a költségvetési támogatásokkal, amely az Országgyűlés feladata, de tudjuk, hogy ez a kormány előkészítési és egyeztetési feladatát jelenti. Reméljük, hogy sikereket is fog hozni, amire most igen nagy szükségünk van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Eredetileg úgy gondoltam, hogy egy negyedórás hozzászólásban méltatom az akadémiai törvény módosításának jelentőségét, de tekintettel arra, hogy a két előterjesztő miniszter úr, illetve az Akadémia elnöke, úgy tűnik, hogy meglehetős nézetazonosságban áll a módosító javaslatnál elénk, kérem a bizottságot, hogy támogassa az általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel nem látok több jelentkezőt, gondolom, megkímélhetjük az előadókat, hogy szóban válaszoljanak az elhangzottakra. Arra szeretném a figyelmet én is felhívni és emlékeztetni a bizottságot, hogy ezen törvény előkészítésében jó néhányan az eseti bizottságban részt vettünk, számtalanszor kifejtettük a véleményünket, és körülbelül ezek a fontosabb csomóponti megállapítások voltak, amelyeket hallottunk az előterjesztők részéről, hogy végre a szervezet fölállása tisztává vált, a pénzügyi finanszírozás, vagyoni kérdések rendezetté váltak, egyértelművé vált ez a folyamat.
Azért emlékeztetni szeretném a bizottságot, hogy 3 évvel ezelőtt a kormányzat részéről volt jó néhány kiszólás a Tudományos Akadémia összetételét, szervezetét, tevékenységét és egyebeket illetően. Ha azt vesszük, hogy az akkori hangulathoz képest milyen konszolidált állapot és egységes gondolkodás alakult ki az Akadémia és a minisztérium ilyen jellegű kezelésében, ez mindenféleképpen előremutat.
Tisztelettel mint a Gazdasági bizottság elnöke, azt mondom, hogy ezt a javaslatot - mint érzékelik - nagy valószínűséggel általános vitára alkalmasnak fogjuk tartani. De két olyan téma van, amelyben szoros együttműködésre van szüksége a bizottságnak és gondolom, önöknek is.
Ez a két ilyen téma az energiagazdálkodás újszerű megközelítésével kapcsolatosan új kutatási formákra, új irányok kijelölésére, új technológiák bevezetésére, új együttműködésre van szükség az Akadémiával. Az a kérésem, hogy ezt mindketten, miniszter úr és elnök úr is szíveskedjen támogatni. Másodlagos ilyen a klímával kapcsolatos kérdéskör. De prioritása mindenféleképpen az energetikának van a mi környezetünkben, és ehhez természetesen hozzávesszük - az energetikát kibővítenénk - a Tudományos Akadémia felől hallatszó új hangokat a vízgazdálkodással, a víz bevonásával, tehát ennek a témának a teljes körű kibővítésével kapcsolatosan. Gondolom, látva, hogy ebben egyetértés van, ezt a vitát ebben az esetben nem folytatnánk.
Az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak dönteni. Aki egyetért azzal, hogy a T/8374. törvényjavaslat általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Senki sem jelentkezik.) Ki tartózkodott? (Senki sem jelentkezik.)
Megállapítom, hogy a Gazdasági bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Megkérdezem a bizottságot, kíván-e előadót állítani. Vagyis kell előadót állítanunk. Ki vállalkozik, hogy az előadója lesz ennek a témának. (Dr. Józsa István jelentkezik.) Józsa alelnök urat javaslom megbízni. Egyetért-e ezzel a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egyhangúlag egyetértettünk.
Elnök Úr! Miniszter Úr! Köszönöm szépen. További jó munkát kívánok! De azért kérem, hogy maradjanak itt, hiszen a következő napirendi ponthoz, ha halványan is, de kapcsolódnak.
Pálinkás elnök úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Szeretném megköszönni a bizottságnak az egyhangú támogatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A második napirendi pont a Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés, melyet javasolok együtt megvitatni a határozati javaslattal együtt. Ennek az előterjesztője Magda Sándor elnök úr, úgy tűnik, hogy nem tud részt venni, de előzetesen itt többen tagjai vagyunk ennek a bizottságnak, úgyhogy felhatalmazási joggal élek Józsa alelnök úrhoz, hogy megkérdezzem, hogy van-e szóbeli kiegészítése az előterjesztésekhez.
Józsa alelnök úr!
Dr. Józsa István (MSZP) szóbeli kiegészítése
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy felkérést kaptam Magda Sándor elnök úrtól, aki sajnálatos betegsége miatt nem tudott megjelenni a mai ülésen, de derekasan dolgozott mind a bizottság vezetésében, mind a jelentés összeállításában, jó szívvel tudom képviselni magam a bizottság tagjaként a jelentést, amely a Kutatási és innovációs eseti bizottság 2007. október 19-e és 2008. november 3-a közötti igen intenzív tevékenységéről szól. Ez alatt hat ülést tartott, és annyiban rendhagyó a bizottság működése, hogy a 15 tag, tehát képviselő alkotja a bizottságot, de ezen túl állandó meghívottja tanácskozási joggal 15 akadémikus, valamint a Magyar Innovációs Szövetség és az Ipari Parkok Egyesületének képviselője. Tehát egy olyan bizottság, ahol a szakma minden egyes ülésen jelen van, és ennek megfelelően igen mélyreható, érdemi tevékenység folyik.
Tehát kérem a bizottságot, hogy fogadja el a jelentést, és bocsássa általános vitára. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány részéről megkérdezem Molnár Károly tárca nélküli miniszter urat, van-e kiegészítése.
Molnár Károly tárca nélküli miniszter szóbeli kiegészítése
MOLNÁR KÁROLY tárca nélküli miniszter: Én az anyagot elolvastam, abban tényleg minden igaz, ami le van írva, most ezt talán nem is kellene jegyzőkönyvbe mondani, de egyetértek vele. Én magam is, amióta miniszterré neveztek ki, többször szerepeltem az albizottságnál előterjesztésekkel. Nagyon köszönöm az albizottság véleményét, az előző anyagot is nagyon pozitívan, segítőkészen tárgyalták, és én a továbbiakban is szeretnék az albizottság munkájára aktívan támaszkodni.
Az előterjesztést elfogadásra javaslom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e vélemény az előterjesztéshez, a határozati javaslathoz. (Nincs jelzés.) Szeretném megerősíteni, mint aki részt vett ebben a bizottságban, hogy végig kulturált, kiegyensúlyozott vitákról volt szó, a pártpolitikai hovatartozás félretevése mellett egységesen szakmai vélemények kerültek megfogalmazásra úgy a kutatók részéről, mint a képviselők részéről. Tehát jó volt ezeken a bizottsági üléseken részt venni, remélem, a jövőben is működnek.
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egyetlenegy dologra szeretném a tisztelt bizottság figyelmét ráirányítani. Nagyon nehéz időket élünk, és ahhoz, hogy ebből a Európai Unióban a közepes vagy a közepes alatti K+F-ráfordításos tartományból ki tudjunk törni, úgy gondolom, hogy nagyon sokat kell majd miniszter urat támogatni annak érdekében, hogy ő ezt a - hogy is mondjam - küzdelmet eredményesen meg tudja vívni, mert ha ezen a téren most lemaradunk, akkor sajnos, a következő években, évtizedekben fogunk lemaradni. Köszönöm.
ELNÖK: Úgy gondolom, hogy ebben maximálisan támogatjuk. Mivel más észrevétel nincs, szavazásra teszem fel a Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentést a J/6728. számon. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangúlag megszavazta a bizottság.
Hasonlóképpen ennek a bizottságnak a 2007. június - 2008 októberi jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot, amely H/6729. számon került előterjesztésre. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Dr. Józsa István jelentkezik.) Józsa alelnök úr jelentkezett. Aki egyetért, hogy a bizottságot képviselje, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Már egészen beépül a tudományos világba Józsa alelnök urunk, ezzel egyhangúlag a bizottság véleményét fogja tolmácsolni a parlament előtt. Köszönöm szépen az előterjesztőknek a részvételt. Jó munkát kívánunk! (A napirendi ponthoz érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Javaslom, hogy a bizottság folytassa a munkáját.
A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtéséről és elősegítéséről szóló határozati javaslatot terjesztett be az SZDSZ H/6294. szám alatt. Megkérdezem, hogy az előterjesztők részéről van-e itt valaki. (Nincs jelzés.) A PM itt van a másik napirendhez, az állami vagyonhoz? (A Pénzügyminisztérium képviselői jelentkeznek.) Akkor kérem a bizottságot, értsen egyet azzal, hogy öt percig függesszük fel, hogy ne veszítsünk időt, addig az állami vagyonnal kapcsolatos előterjesztést tárgyalnánk meg.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6870. szám)
Tehát a 4. napirendi pont az állami vagyonról szóló 2007. évi törvény módosításáról szól, a T/6870. szám alatti előterjesztés, Répássy Róbert, a Fidesz képviselőjének önálló indítványa. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Megkérdezem, hogy az előterjesztő részéről van-e valaki jelen? (Nincs jelzés.) Nincsen jelen senki.
Megkérem a kormány képviselőjét, hogy szíveskedjen véleményt mondani az előterjesztésről.
Kovácsné Egedi Éva (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
KOVÁCSNÉ EGEDI ÉVA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Kovácsné Egedi Éva vagyok, a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályának főosztályvezetője.
A kormányzat részéről tolmácsolnám azt a véleményt, hogy a kormányzat nyitott képviselő úr módosító indítványára, három olyan kiegészítő feltétellel, amely ennek a támogatásnak a feltétele. Ha ebben nem tudunk kompromisszumot kötni, akkor a kormány részéről nem támogatjuk.
Az első feltétel az, hogy ne csak az állami társaságokra terjedjen ki a javaslat, hanem természetesen az önkormányzatok társaságaira is. A második kompromisszumos javaslat, hogy ne a nemzetgazdasági bruttó átlagbér, hanem annak a kétszerese legyen a díjazási plafon. A harmadik az, hogy el tudjuk fogadni általában a három főben való korlátozást, azzal, hogy legyenek kivételek a nemzetgazdasági szempontból valóban kiemelt jelentőségű, nagyobb cégeknél, gondolunk a Magyar Villamos Művekre, a MÁV-ra, a Magyar Fejlesztési Bankra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztő nincs, de gondolom, képviselőtársaim ettől még tudnak véleményt mondani az előterjesztés fölött, mivel az általános vitára való alkalmasságról döntünk, megismertük a kormány véleményét. Képviselőtársaimé a szó! Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát összességében értelmezhetem a kormány véleményét úgy, hogy általánosságban általános vitára alkalmasnak tartja ezt a képviselői önálló indítványt, azonban vannak részletek, amelyek során a kormánynak eltérő javaslatai vannak. Tehát ilyen értelemben majd módosító javaslattal fognak élni a tárgyalás során.
ELNÖK: Ez kérdés volt. Tessék rá válaszolni!
KOVÁCSNÉ EGEDI ÉVA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Kormányzati oldalról az a vélemény, hogy kizárólag akkor támogatjuk ezt a javaslatot, ha a kért három nem technikai részletkérdés, hanem érdemben módosult javaslat kerül be a parlament elé.
ELNÖK: Köszönöm. Pontosan értjük. Más észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Nincs több észrevétel? (Senki sem jelentkezik.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon lényeges és fontos javaslat. Úgy gondolom, hogy ha ez a politikai töltet nem lenne benne, ami az indoklásnál van, ami elég negatívan befolyásolja a törvény ilyen jellegű kezelését, azt hinnénk, hogy szakmai indíttatásból íródott, de teljesen egyértelmű a magyarázószöveg, hogy nem erről szól. Magával az iránnyal van közös gondolkodás, de rendkívül fontosnak tartjuk és csak úgy koherens ez az egész törvény, ha ez az önkormányzati vállalatokra hasonlóképen vonatkozik.
Mindannyian tudjuk, hogy a jelentős és döntő többségben ezek a státusok jellemzően ezeknél a vállalatoknál vannak. Ha arányba állítom a kettőt, akkor valahol - nagyon kedvező számot mondok - 1:3, 1:5-öt mondok, de most csak hasamra ütöttem és nem kívánok nagyságrendeket mondani.
Tehát tisztelettel kérjük az előterjesztőket, hogy ezt mindenféleképpen szíveskedjenek beapplikálni ebbe, hogy minden, ami - idézőjelben - állami tulajdon, mindenféleképpen hasonló, azonos elbírálás alá essék. Tehát az önkormányzatok összes vállalatánál az igazgatóságot ebben a formában meg lehet szüntetni, elég, ha vezérigazgató van és 3 tagú felügyelőbizottságok legyenek. Ebben a gondolatiságban, úgy gondolom, már együtt tudunk működni és ezt hasonlóképpen keresztül is fogjuk tudni vinni a parlament ülésén.
Mindenféleképpen meggondolandó az az észrevétel, hogy a stratégiai vállalatoknál, ahol az igazgatósági tagoknak és a felügyelőbizottságoknak személyes felelősségük van - és nagy kaliberű vállalatokról beszélek - ami elhangzott, azokon kívül még vagy 3-5 hasonló vállalat lehetséges, ahol meghatározó módon kihat Magyarország gazdálkodására, legalábbis befolyásolni tud egyes szakmai ágazatokat, ott meggondolás tárgyává kell tenni, egyedi elbírálás alapján kell megállapítani, hogy hol legyen igazgatóság és mekkora. Azzal teljes egészében egyetértünk, hogy ez lehetőleg 5 főnél ne legyen nagyobb, és hol legyen felügyelőbizottság.
Ami a javaslatban benne van, már most működik az állami vagyonnál, hogy a felügyelőbizottság elnökét mindenkor az ÁSZ elnöke jelöli. Tehát már élő, működő dologról van szó. Az, hogy mennyi a bérük - ezt megint visszacsatolom a felelősség kérdéséhez -, úgy látom, hogy az nem lehet célja az előterjesztőnek sem, hogy kiskaliberű, alacsony felkészültségű emberek kerüljenek be azokra az ellenőrző és irányító posztokra, melyek ezen testületen belül vannak. Végig kell gondolni azt a javaslatot, amit a kormány mondott - szerintem még visszafogottan is - mi, akik a gazdasággal foglalkozunk, ezt tudjuk jól. Tehát ami most javaslatként elhangzott, az az, hogy az átlagbér kétszerese legyen az igazgatósági tagok bérének maximuma. Ezt kéretik végiggondolni, hogy ha valaki egy nagy banki igazgatóságban ül, hogy oda vajon mennyiért lehet delegálni felelősséggel igazgatósági és felügyelőbizottsági tagot vagy hasonlóan nagy vállalatokhoz. Mindezek alapján szavazásra teszem föl.
Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tíz. Ellene? (Szavazás.) Tizenöt. Tartózkodott-e valaki? (Senki sem jelentkezik.) Nem.
Tehát 15:10 arányban általános vitára alkalmasnak nem tartjuk. Várjuk a következő módosításokkal kiegészített javaslatot. (Az elnök és a bizottság munkatársa egyeztet.) Nem állítunk előadót, nem megy be, mert általános vitára nem alkalmas. (Dr. Latorcai János: Ha kérjük napirendre, ott úgy is lehet.) Nem állítunk előadót jelen pillanatban. Köszönöm szépen az előterjesztőnek.
Megjött a kerékpáros vonulat? (Senki sem jelentkezik.) A következő napirendi pontig várunk, ha nem jönnek, akkor a bizottság képes önállóan is dönteni ebben a kérdésben.
Az 5. napirendi pontot tárgyaljuk, a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot T/8381. szám alatt. Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Bartal úr, kérem, mutatkozzon be a bizottságnak a kormány részéről!
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Bartal Róbert vagyok a Pénzügyminisztériumból.
ELNÖK: Amennyiben van szóbeli kiegészítése, azt szíveskedjen megtenni.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Rövid néhány mondatot mondanék a törvényjavaslatról, amelynek alapvető célja a pénzügyi szervezetek felügyelete működése hatékonyságának növelése. A másik pedig a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások ügyfelei, illetve ezen intézmények közötti egyensúly bizonyos szempontból való megteremtése és ezen belül alapvetően az egyoldalú szerződésmódosítási szabályok szigorítása abból a célból, hogy kvázi az ügyfelek előnyösebb helyzetbe kerüljenek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e kérdés. Latorcai alelnök úr!
Kérdések, hozzászólások, válaszok
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meg szeretném kérdezni a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselőjétől, hogy az ingatlanpiaci érték mikor ment 100 százalék fölé az elmúlt időszakban a bankok hitelezési gyakorlatában, és mikortól kellett volna ezt a törvénymódosítást annak érdekében megoldani, hogy erre a jelenlegi banki megítélési módra, illetve a bankok helyzetére nem került volna sor.
ELNÖK: Más kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Annyit kérdeznék, hogy nyilván ez a törvény előterjesztése folyamatában, mivel jelentős szigorításokat - hál' isten - jelentős szigorításokat tartalmaz a banki ügymenet és a banki gazdálkodás irányában, ez a bankokkal egyeztetésre került, ők ezzel úgy nagyjából egyetértenek, tudomásul veszik-e - a törvény útján természetesen tudomásul fogják fenni - hogy 30-60 nappal előtte milyen bejelentési kötelezettségeik vannak és a felek egyoldalúan is felmondhatják a szerződést, amennyiben a szerződés meghatározott alappontjaiban változtatás van. Tehát természetesen az ügyfélre gondolok. Más kérdés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Kérem a választ!
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Elnök úr kérdésével kezdeném. Ezen tervezet volt egyeztetve a bankokkal. Itt igazából az az ellentmondás mindig fennáll, hogy kvázi szigorítást nehezebben él meg az adott személy, akire ezek a szabályok kötelezettségeket rónak. Igazából több szakmai egyeztetés volt annak irányában, hogy a bankok egy önszabályozó szerepkörben próbáljanak erre egységes gyakorlatot kialakítani. Sajnos a kormány úgy látta, hogy ez nem igazán sikerült teljeskörűen, ezért kerül sor erre a módosításra.
Latorcai képviselő úr kérdésére vonatkozóan: a hitelbiztosítéki érték számítására tőkemegfelelési szabályok vannak, illetve a jelzálog-hitelintézetek esetében vannak konkrét paraméterek is, ahol egyértelműen kimondja, hogy bizonyos limit fölé nem lehet hitelezni a hitelbiztosítéki értéknél. Igazából ez a módosítás a jelzálog-hitelintézetekhez hasonlóan az egyéb kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek esetén is előírja ezt a szabályt, amelyek egyébként szintén jelzálogalapú hitelt nyújtanak, csak ezek forrását nem jelzáloglevél kibocsátásával finanszírozzák. Köszönöm.
ELNÖK: Püski képviselő úr!
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy olyan kérdés, illetve vélemény fogalmazódik meg itt a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcsolatosan, ami már itt elhangzott a Gazdasági bizottság előtt többször, de még most sem került igazán tisztázásra. Az nem más, mint a banki szolgáltatások közvetítése.
Tehát általában a pénzügyi szolgálatok közvetítése a lakosság felé jelen esetben a hitelek, hitelközvetítések valamilyen módon szabályozásra kellene hogy kerüljenek. Ma Magyarországon ez egyáltalán nincs szabályozva. Bárki bármilyen iskolai végzettség nélkül bármilyen kötelezettség nélkül foglalkozhat banki hitelek közvetítésével banki megbízásból. Nézzük meg ma, amikor mindannyian attól félünk, hogy a jelzáloghitelek mikor fognak összeomolni, mikor fognak emberek ezrei utcára kerülni, még mindig olyan hirdetésekkel van tele az újság, hogy BAR-osoknak, nyugdíjasoknak 100 éves korig ingyen hitel azonnalra, névvel, telefonnal!
Ezt ma Magyarországon legitim módon, jogszerűen meg lehet csinálni. Nagyon hiányolom, hogy ebben a javaslatban a kormány nem tér ki erre, és nem szabályozza egyáltalán ezt a részt, mint ahogyan más közvetítői folyamatok szabályozva vannak, a PSZÁF által regiszterben rögzítettek, megfelelő képzettséghez kötöttek, szakmai gyakorlathoz kötöttek, ellenőrizhetők, tehát a Felügyelet ellenőrizheti a folyamatokat. Itt a mai nap jelenleg tehát semmilyen szabályozás nincs, bárki, bármilyen végzettség nélkül, banki hiteleket közvetíthet, és ennek súlyos következményei lehetnek. Jó lenne erre nagyon időben odafigyelni, mert már késésben vagyunk, elnök úr, mert ez így nem mehet tovább. Tele van az újság hirdetésekkel, meg kell nézni, ezt le kellene szabályozni keményen, ellenőrizhető módon, és akkor a Felügyelet tudna mit kezdeni, betartatni a törvényeket, és ezáltal csökkentené ezt a kockázatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amit Püski úr elmondott, azt nem először mondja, és már legalább ismeretem szerint harmadszor hívja fel a figyelmet erre. Megkérdezem a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy el tudja-e képzelni, hajlandóak-e abban együttműködni, hogy egy ilyen módosító javaslattal feltuningoljuk ezt a törvényjavaslatot, amely ilyen feladatokat határozna meg a banki világ, illetve a PSZÁF felé? Ez csak egy közbülső kérdés, hogy egyáltalán lépjünk ma ebben a dologban, vagy abszolút nem ide tartozik ez a dolog, ezzel máshol kellene foglalkozni? Ez lenne a könnyebbik válasz, amit meg lehet adni, de ezt nem biztos, hogy elfogadjuk.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Püski képviselő úr kérdésére már az előző bizottsági ülésen azt hiszem, erre adtam egy elég részletes választ.
Röviden annyit tudnék mondani, hogy a kormány is foglalkozik ezzel a problémával, hogy kvázi a biztosítási pénz- és tőkepiaci közvetítőket valamilyen szinten egyformán szabályozza. Különösen a hitelközvetítők esetére vonatkozó szabályozás bekerült az IMF-vállalásba is, hogy erre vonatkozóan a kormány tesz lépéseket.
Azonban a mai helyzet az, hogy jelenleg is a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások által alkalmazott ügynököket, hasonlóan ahhoz, mint amit a biztosítók alkalmaznak, a Felügyelet ezeket nyilvántartásba veszi, vagy bejelentés vagy engedélyezés útján, attól függ, hogy ez hitelintézetnek végez ügynöki tevékenységet vagy pénzügyi vállalkozásnak. Valóban itt a képzettségi követelmények nem olyan szigorúak, mint egy biztosítási ügynök esetén.
A válaszom harmadik része az, hogy a BAR-listások, százévesekre vonatkozó hirdetések legtöbb esetben nem pénzügyi intézmények által közzétett hirdetések, hanem fogyasztói csoportok vannak emögött, amelyekre jelenleg igazából semmiféle szabályozás, a Felügyelet hatásköre sem terjed ki, csak annyiban, hogy ha kvázi megtéveszti az ügyfeleit, illetve ha ő jogosulatlanul végez pénzügyi szolgáltatási tevékenységet.
Tehát összefoglalásképpen annyit tudok mondani, hogy a kormányzat foglalkozik ezzel a kérdéssel. Amit elnök úr kérdezett, hogy ezt módosítóval meg tudjuk-e oldani, arra nem tudok ígéretet tenni, de elméletileg rövid időn belül erre vonatkozóan mindenképpen lesz egy javaslat.
ELNÖK: Arra lát lehetőséget - elnézést, hogy egy kicsit formabontó vagyok ebben a vitában -, hogy egy olyan cikkelyt fogalmazzunk meg, vagy fogalmazzunk meg közösen akár ide, ebbe a törvényjavaslatba, amely behatáridőzi, hogy ennyi időn belül ebben a kérdésben törvényt kell hozni, stb. Tehát akár a PSZÁF, akár az egyéb ellenőrzési szervezetek felé.
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Igazából a törvényekbe nem szokás ilyen jellegű felhatalmazásokat beleírni. A másik pedig az, hogy a kormánynak jelenleg ez a javaslata, ami most önök előtt van, erre vonatkozóan nem tudok sem ígéretet, sem ellenvéleményt kifejteni, hogy most a kormány esetleg támogat-e egy ilyen irányú módosítást.
ELNÖK: Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából csak egy rövid véleményt szeretnék mondani. A Fidesz 2007. október 11-én beadott, itt a Gazdasági bizottságban is tárgyaltunk egy 8 pontból álló, banki fogyasztóvédelemmel kapcsolatos módosító javaslatot, ott egyébként német, angol, illetve svájci mintákat próbáltunk adaptálni. Ezt azóta nem sikerült napirendre vennie az Országgyűlésnek. Csak hogy mekkora a baj: 6500 milliárd forint van kint különböző hitelek formájában a családi háztartásoknál. Ez áruhitel, lakáshitel, személyi kölcsön formájában van jelen. Tehát itt igazából most már a 25. órában járunk. Tehát az, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokat megszüntetjük, ez egy kezdő lépés. Egyben a kérdésem az is lenne, hogy foglalkoztak-e mondjuk a mi javaslatunkkal? Egyébként még Gaál Gyula kormánybiztos vagy külön megbízotti formájában készített a kormány számára is egy ilyen javaslatcsomagot, amiben egyébként kitérnek a szerződésbontási díjakra, szerződéskötési díjakra, amelyek ilyenkor a 150-200 ezer forintot is elérhetik. Az autóhitel-piac bedőlt, 2009 második félévében várható, hogy a lakáshitelpiac is be fog dőlni, vagy legalábbis komolyan meginog a biztos pozíciója.
Tehát a kérdésem az, hogy most oké, hogy elindultunk az egyoldalú szerződésmódosítás területén, de azért itt jóval nagyobb megszorításokra lenne szükség annak érdekében, hogy azoknak az ügyfeleknek, vagy azoknak a hiteleiket visszafizetni nem képes ügyfeleknek valami biztonsági mentőövet tudjunk dobni. Egyébként érdemes felvennie a Pénzügyminisztériumnak a Hitelkárosultak Egyesületével a kapcsolatot, akik nap mint nap találkoznak egyébként ezekkel a problémákkal. Mondom: 6500 milliárd forint, ez nagyjából Pécs - jómagam pécsi vagyok - 150 éves költségvetése. Ha sorjában be fognak dőlni a lakáshitelek, és az alap, elemi biztonságérzetüket fogják elveszíteni a családok, hozzánk fognak fordulni. Tehát ez nem politikai jellegű kérdés, itt az Országgyűléshez fognak fordulni az emberek, illetve az önkormányzatokhoz, ahová már egyébként Borsod megyében, Baranya megyében azok a bajba jutottak fordulnak, akik nyilvánvalóan a Provident ügyfelei, 220 ezer ügyfélről van szó. Eljelzálogosították a lakásukat, és már mennek az önkormányzathoz és a polgármesterhez, hogy akkor kérem, segítsen nekünk. Ha majd ez globálisan megjelenik, akkor majd nyilvánvalóan nálunk fog lecsapódni.
Tehát az egyoldalú szerződésmódosítás csak egy centiméter azon az úton, amit itt nagyon tüstént és gyorsan meg kellene nekünk tenni. A kérdésem az, hogy foglalkoznak-e bővebben ezzel a témakörrel, mert nyilvánvaló, hogy 2009 második félévében itt tömegesen bedőlhetnek emberek, és nyilvánvalóan akkor majd önökhöz fognak fordulni. Nyilvánvalóan ez nem pártpolitikai jellegű kérdés, hanem szakmai jellegű kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Szeretném elmondani a bizottsági tagoknak, hogy az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottsága is napirendre vette ezt a témakört az elmúlt évben az egyik ülésén és ennek kapcsán határozati javaslatot is fogalmazott meg a parlament számára, amely több területtel foglalkozik, hiszen a bizottság munkája is több területet érintett. De érinti egyéb határozati javaslatunk ezt a területet is, és én a magam részéről örülök, hogy ebben a törvényjavaslatban a mondjuk úgy, hogy a mi határozatunk szellemiségének is megfelelő passzusok szerepelnek. Gondolunk itt az ügyfelek előzetes tájékoztatására, illetve a szerződési feltételek ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítására, aminek kapcsán mi is megoldást sürgetünk.
Azt szeretném mondani, hogy ugyanakkor valószínűleg abban azért az ellenzéki képviselőknek is igazuk van, hogy ezzel a dologgal átfogóbban foglalkoznunk kell. Nem idetartozó és Koszorús úr sem azt várja, hogy itt újra vitát nyissunk az ő 8 pontos javaslatukról, amiben én például több mindennel nem értek egyet, de nem ez a dolognak a lényege.
Az a lényege, hogy korábbi ülésünkön megállapítottuk egyébként, amikor a Nemzeti Bank elnöke volt a vendégünk, hogy bizony, a hazai bankok egy kényelmesebb, biztonságosabb, a saját maguk életben maradása szempontjából biztonságosabb alapállásra törekszenek, amelyik egyébként nem biztos, hogy a válság különböző folyamatait segíti, vagy éppen a lakosság számára kedvezőtlen folyamatait lassítja.
Tehát azt gondolom, hogy teljesen elfogadva, hogy persze, a bankok életben maradása a gazdaság szemszögéből elengedhetetlenül fontos, és azt se gondolom egyébként, hogy célszerű lenne pusztán őket valamifajta főellenségként megnevezni.
Ugyanakkor azt a folyamatot sem hagyhatjuk, amelyben teljesen egyoldalúan, visszaélve a számukra jogilag biztosított lehetőséggel, kizárólag a bajba jutott ügyfelekre próbálják hárítani a bajt. De ez közgazdasági szempontból sem előnyös, hiszen a bedőlő jelzáloghitelek, amelyek egyébként az ingatlanok elértéktelenedését hozzák magukkal, göngyölegként folyik tovább egyébként, tehát újabb és újabb problémákat vetnek föl közgazdasági szempontból is, nem csak az emberek felé. Tehát ezt a folyamatot mindenképpen meg kell próbálni késleltetni.
Talán egy válságmentes világban - mondjuk úgy - jobban elfogadhatóak voltak ezek a bankok számára erős biztonságot biztosító játékszabályok, de egy válsággal terhelt szituációban látványosan egyoldalú helyzetet teremtenek. Korábban sem volt kétoldalú a viszony egyébként, tehát az egyéni fogyasztó nyilvánvalóan korábban sem volt egyenrangú a számára kölcsönt nyújtó bankkal. De egy ilyen helyzetben, azt gondolom, kellene egy kicsit erősebben foglalkoznunk azzal, hogy hogy próbáljuk a fogyasztók pozícióit javítani.
Azt gondolom, hogy maga a javaslat jó lépés ebben a dologban, de érdemesnek tartanám azzal foglalkozni, hogy egyébként elegendő lépés-e, hiszen az elhangzottakból is látszik, hogy ez egy komplex történet, nem egyetlenegy jogszabályt, nem egyetlenegy törvényt érintő történet. Én ugyan egy picit pozitívabban látok bizonyos helyzeteket, amiket Püski úr mondott, mert persze a Gazdasági Versenyhivatal Gyakorlatában benne van, hogy hirdetések alapján is indít eljárást egyébként, és meg is nyeri ezeket az eljárásokat a magyar bíróságok előtt. Tehát nem annyira egyoldalúan sötét ez a kép, de hogy teendő és lépés mindenképpen van benne, abban én is egyetértek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e valaki még szólni? Márfai alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP), a bizottság alelnöke: Óvatosan fogok fogalmazni. A Házszabály 96/A § alapján ki tudunk adni mi magunk, a bizottságunk, bizottsági állásfoglalást. Nem szoktunk kiadni. Tájékoztatókat ki szoktunk adni, a Ház bizottságai adnak ki tájékoztatókat, de ez a paragrafus fölhatalmaz bennünket állásfoglalás megfogalmazására is. Nyilván ebben meg lehet fogalmazni a téziseket is, hogy mit akarunk ebben a gondolatkörben, határidőzhetjük, megnevezhetjük az érintett tárcát vagy a kormánynak címezhetjük vagy ahogy gondoljuk, tehetünk ilyet. Azért mondom, hogy óvatosan fogalmazok, mert nem szoktunk ilyeneket tenni. Tehát nem szokás bizottsági állásfoglalásokat kiadni, de benne van a Házszabályban, hogy ezt megtehetjük és orientálhatjuk a törvényhozás folyamatát, és a kormány tevékenységét. Tehát ismétlem, nem az a célom, hogy feltétlenül tegyük meg, de részinformációkat kaptam és ezt lehet integrálni egy ilyen fajta bizottsági állásfoglalásban a Házszabály fölhatalmazása alapján. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) A kormány kíván reagálni? (Jelzésre:) Tessék!
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy rövid reflexióm lenne. Alexa képviselő úr nagyjából rávilágított arra, hogy ez egy elég komplex kérdés mind a pénzügyi, mind a reálgazdasági válság hatásainak kezelése. Az elmúlt napokban is elhangzott az, hogy a kormány aktívan foglalkozik a lakáshitelesek megsegítésével, erre vonatkozóan a szerdai kormányülés meg is fog hozni bizonyos döntéseket.
Itt alapvető szempontnak azt tartjuk, hogy kvázi a válság miatt munkahelyüket elvesztő személyeken próbál meg egyértelműen segíteni a kormány, illetve a rászorultság elvét figyelembe véve. Egyébként bármelyik hiteladós esetében fennáll az a lehetőség, hogy nem várja meg azt, hogy elmarad egy-két-három törlesztőrészlettel, hanem amikor problémája van, aktív párbeszédet folytat a hitelnyújtóval, és alapvetően a hitelnyújtók is érdekeltek abban, hogy ezeket a helyzeteket kezeljék, mert egyetlenegy intézménynek sem érdeke az, hogy ő ingatlanok birtokába kerüljön és ezeket nyomott áron próbálja meg értékesíteni vagy más ilyen biztosítékok kerüljenek a birtokába. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Azt gondolom, mindannyian érzékeljük, hogy ami a vitában elhangzott, hogy ez egy reális valóság sajnos, amely egyre jobban rányomja a súlyát a mindennapi gazdálkodásra és a társadalom gondolkodására. Azt támogatnám és javaslom, hogy a bizottság is azt támogassa, hogy a javaslat jó irányt jelöl ki, de nem biztos, hogy a növekvő feszültségeknek megfelelően elegendőek ezek a döntések. Azt javaslom, hogy szavazzunk arról, hogy általános vitára alkalmas-e az előterjesztés, de ha menetközben van lehetőségünk arra, hogy módosító javaslatokkal ezt tovább erősítsük, azt tegyük meg, és ha ennek ellenére nem érzékelünk elégséges haladást, akkor élünk azzal a lehetőséggel, melyet Márfai alelnök úr mondott, hogy a Gazdasági bizottság - érezve a felelősségét - ebben a kérdésben állásfoglalást fogalmaz meg.
Ezek után megkérdezem, hogy a bizottság általános vitára az előterjesztést alkalmasnak tartja-e. (Szavazás.) Ez 15. Ellene? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodott? (Szavazás.) Tíz.
Tizenöt igen szavazattal 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Javaslom, hogy a többségi véleményt Alexa képviselő úr fogalmazza meg, a kisebbségit Koszorús képviselő úr fogalmazza meg. Egyetért ezzel a bizottság? (Szavazás.) Egyetért a bizottság. Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot befejeztük.
Következik a 3. napirendi pont a kerékpáros közlekedés. Az előterjesztő részéről ki van jelen? (Senki sem jelentkezik.) Nem jött az előterjesztő. A kormány képviseletének véleményét kérdezem. Legyen szíves bemutatkozni.
SZŰCS LAJOS főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Szűcs Lajos vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Közúti és Vasúti Infrastruktúra Főosztályának vezetője.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az önálló indítvány tartalmával kapcsolatban a kormány olyan álláspontot alakított ki, hogy annak ellenére, hogy társadalmilag széles körű érintettséggel és önmagában hasznos indíttatású javaslatokkal rendelkezik, ebben a formában nem tudjuk támogatni, mert tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek a munkába járás költségtérítésére vonatkoznak, a kerékpáros létesítmények forrásbiztosítására, amelyhez a gazdasági intézkedési csomag keretében már hozzá kellett nyúlni, és olyan elkülönített kezelésmódot a kerékpáros létesítmények engedélyezésével és a KRESZ-szel kapcsolatban találni, ami kiragadottan a teljes közúti létesítmények forgalomszabályozási köréből nem kezelhető.
Ennek megfelelően ebben a formában a kormány nem tudja maradéktalanul támogatni az indítványt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? (Jelzésre:) Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy volt egy kerékpárügyi biztosunk, aki nemrég lett felmentve. Azt látom egyébként, hogy 42 milliárd forintot költöttek 2008-ban különböző célok megvalósítására. Ha társadalmilag annyira nagy igény lenne a kerékpárügyekkel való foglalkozásra, miért mentették föl a kormánybiztost? Ez az egyik kérdés.
A másik kérdés meg, hogy ez az irdatlan mennyiségű pénz, ami az elmúlt időszakban egyébként kerékpárutak fejlesztésére fordítódott, pontosan hol is realizálódott. Két írásbeli kérdéssel próbáltam Molnár Csabánál érdeklődni. Ő különböző projektekkel, programokkal, népszerűsítő kampánnyal próbálta magyarázni a bizonyítványt. Ennek ellenére jómagam - nem rendelkezem autóval, jogosítványom sincsen - biciklivel próbálok közlekedni, de igencsak nehéz. Talán a Balatont körbe tudnám biciklizni, de egyébként nagyvárosokban, illetve kiemelt turisztikai helyeken nem nagyon találunk bicikliutat.
Úgy látszik, a társadalmi igény tényleg nagy, csak a kormány más irányba indult el az elmúlt időszakban, hiszen mindenkit ellehetetlenített, aki ezzel mondjuk foglalkozott volna.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előttünk lévő javaslat elég eklektikus és sok érdekes dolog van benne, és messzire vezetnek a különböző indítványai, de azt gondolom, mi több: meggyőződésem, hogy senki nem vitatja itt a bizottságban, hogy a kerékpáros közlekedés minden szempontból, úgy is, mint napi közlekedési eszköz, és úgy is, mint sporteszköz egy nagyon fontos dolog.
Ezért kérdezni szeretném, nem vitatva a kormánynak azon álláspontját, hogy ez a javaslat nem igazán visz előbbre, hogy a tárca foglalkozik-e a kerékpáros - és most maradjunk a szakmánál - közlekedésre szolgáló létesítmények esetleg újraszabályozásával, gondolok itt a sárga festék előszeretettel való használatára meg egyéb ilyen dolgokra? Illetve, hogy a tárca például a közúti közlekedés szabályainak módosításánál tervezi-e foglalkozni a kerékpáros közlekedéssel, mert az egyik a kerékpárosok védelme, a másik viszont azért valljuk be, a kerékpárosoknak esetenként a - hogy mondjam - nem jogkövető magatartása, gondolok itt a járdán való közlekedéstől a maguknak abszolút elsőbbséget igénylő, egyébként ön- és közveszélyes dolgaira.
Tehát a kérdés jelentőségét természetesen elismerve, kíván-e a tárca foglalkozni a kerékpáros közlekedés szabályainak akár a közlekedés, akár az építés területén a korszerűsítésével? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más észrevétel? Kiss képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előterjesztés 2008 szeptemberében készült, és azóta volt egy költségvetést érintő döntésünk, és úgy gondolom, azért jelenlegi helyzetben is megfontolandó, amire főosztályvezető úr is utalt, hogy azért ennek a pénzügyi fedezeteit valahogy meg kellene teremteni.
Azért érdekes dolgot vetett fel, hogy a munkába járás költségtérítésére bérlet helyett pénzt adjunk, vagy az önkormányzatok ösztönzése valamilyen módon, itt is költségvetési finanszírozási kérdést vetett fel. Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok a pályázati forrásokból csinálnak kerékpárutakat, csak a baj később ennek a fenntartásával és esetleges karbantartásával van. Ehhez minden önkormányzat finanszírozási problémát vet fel.
Két dolgot azért kiemelnék. Az egyik a biztonságos kerékpáros közlekedés, a másik pedig az oktatás, és talán csatlakoznék az előttem szólókhoz abban, hogy ennek a KRESZ-ben történő megfelelése, mint közlekedésbiztonsági kérdés, másrészt pedig a közlekedés oktatása már az általános iskolában. Korábban voltak KRESZ-parkok, de ezek nagyrészt megszűntek, ezeknek a létesítéséhez újabb önkormányzati vagy kormányzati pénzügyi forrásokat kellene teremteni.
Azt írta, hogy január 1-jéig kellene ezt elkészíteni. Úgy gondolom, hogy van ebben feladat, és ezt komplexebben, együtt más törvényekkel, vagy a KRESZ-szel együtt kellene kezelni, és erre egy ilyen anyagot készíteni, de úgy gondolom, hogy a tárca ebben partner. Köszönöm.
ELNÖK: Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elég gyakran kell járnunk vidékre, és szomorúan tapasztalom, főleg most, az elektromos meghajtású kerékpárok elterjedésével, hogy sajnálatos módon a kocsmák parkoló-állományában megfelelő mennyiségű bicikli és elektromos kerékpár található. Valamilyen formában azért is elő kellene venni itt a közlekedésrendészeti szabályok módosítását, mert az ön- és közveszélyes magatartáshoz ez egy alapvető feltétel vidéken. Módomban áll ilyenkor látni, hogy gondolkodás nélkül pattannak két-három feles bevétele után is a nyeregbe és jönnek ki az útra, vakmerő biztonsággal és haladnak. Azt hiszem, hogy ezek olyan dolgok, amelyek ugyanúgy vonatkoznak a gépkocsivezetőre, mint ahogy vonatkozik arra, aki bármilyen gépjárművel közlekedik. Mondom: ezek az elektromos meghajtású kerékpárok már 40 kilométer/óra sebességet is tudnak könnyedén, ezeknek a vezetőinek a felelőssége pontosan ugyanolyan feltételt fogalmaz meg, mint amilyet egy gépjármű esetében elvárunk.
ELNÖK: Felgyorsultak képviselőtársaim kerékpárügyben. Márfai alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ha a bizottság tagjai érdemi és tartalmi kérdéseket vitatnak meg az előterjesztés kapcsán, megemlítem, hogy az 1. § a) pontjában leírt munkába járás ösztönzése és a munkába járás költségeinek adómentessége az két dolgot jelentene: az egyik oldalról a munkavállalók szempontjából, hogy adómentes a juttatás, a munkáltató oldaláról pedig azt, hogy elismerjük ennek a költségeit a munkáltató költségei között. Viszont ez a pont azt tartalmazza, hogy mindenki kap ilyen juttatást, függetlenül attól, hogy a költség képződik vagy nem. Tehát magyarán: nem helyes ez a leírás.
Tehát nekem az a véleményem, hogy azért nem támogatható ez az előterjesztés, mert nem helyes a támogatás megállapítása, mert az ebben leírtak alapján mindenki kaphatna egy ilyen típusú összegnek megfelelő támogatást anélkül, hogy a költség képződne. Tehát ahhoz természetesen ésszerűen hozzá lehet járulni, magam is toltam át ilyet adótörvényen meg költségvetésen annak idején, hogy akkor, ha valaki vesz bérletet, fizesse ki a munkáltató és ismerjük el költségként. Ez rendben van. De azt nem, hogy mindenki kapjon, anélkül, ahogy ott költség képződne.
Míg valahol, ha lenne ehhez valamilyen társadalmi szervezet, vagy nem tudom, micsoda, valahogy meg kell oldani, hogy a megoldhatóság közelébe férkőzzön ez az a) pont, ez így nem alkalmas, csak erről van szó. Az összes többi állítás ugyanis nehezen vonható kétségbe, és nem is kell talán kétségbe vonni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megtáltosodtak képviselőtársaim. Kíván-e még valaki bicikliügyben hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem kíván.
Az lenne a kérésem a kormány felé, hogy kimondottan a minisztérium felé elhangzott kérdésekre szíveskedjen válaszolni.
SZŰCS LAJOS főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A költségeket és a ráfordításokat illetően valóban forog egy 42 milliárd forintos szám, amely a Közlekedési Operatív Programon belül és a regionális fejlesztési programokon belül lévő megcélzott részösszeget jelenti, de ez 2013-ig való elköltésre irányul. Ennek egy folyamatában vagyunk, engedélyezési tervek készülnek, kivitelezések folynak, a közutak megerősítésével párhuzamosan kerékpárutak kiépítésére kerül sor, és mindemellett az úgynevezett útpénztárból még pályázatos módon próbáljuk támogatni azokat az önkormányzatokat, amelyek minden egyéb forrás híján el vannak zárva ennek a társadalmilag hasznos megoldásnak a kivitelezésétől.
A tavalyi évben készült egyébként egy széles körben publikált beszámoló a kerékpárutak építéséről, ez a tárca honlapján megtalálható, visszamenőleg körülbelül két-három évre tekinti át az eseményeket.
Fónagy képviselő úr kérdezte, hogy a tárca foglalkozik-e a létesítmények és a KRESZ szabályozásával. Természetesen, ezek állandóan napirenden lévő, a jogszabály-alkotási program részét képező elemek, amelyekhez a tárca gyűjti azokat a javaslatokat, amelyeket adott alkalommal egy-egy csomaghoz hozzáillesztve, meg lehet jeleníteni. Valóban a KRESZ-szel kapcsolatban a későbbiekben is elhangzott Latorcai képviselő úr részéről egy észrevétel. Szabályozást is kell módosítani, az ittas vezetésre vonatkozó szabályok természetesen a kerékpárosokra is és már most is vonatkoznak, de emellett néhány olyan szabályozás, ami elsősorban a városi, sűrűn lakott településeken vezetett kerékpárutak és kerékpársávok ügyeit kell hogy tisztázza, azok mindenképpen a szabályozás fókuszába kerülnek a közeljövőben.
Az anyag valóban 2008 szeptemberi, és azóta újra kellett gondolni a kereteket. A keretek valamelyest csökkentek, ez a sajtóban megjelent hírek szerint a Közlekedési Operatív Program hármas prioritását érintően mintegy 12 milliárd forint hét évre, de jelzem, hogy emellett még körülbelül egy 40 milliárdos keret talpon van - hogy így mondjam -, tehát ezekből a kerékpáros közlekedés létesítményeit lehet segíteni jobb állapotba hozni.
Nagyon fontos megoldandó dolgot említett még képviselő úr, ha az önkormányzatokat ki is tudjuk segíteni a csekély önrészesedéssel épített kerékpárutak esetében, azonban a fenntartása teljes mértékben megoldatlan. Erre valamilyen szélesebb, megalapozott intézkedést kellene hozni.
Ugyanígy jelzem, hogy a közlekedésbiztonság és az oktatás programja továbbra is folyik, és a közlekedésbiztonság bevételeiből a tárca rendszeresen nagy összegeket, évi 100 milliós összegeket fordít közlekedésnevelésre és a kerékpárosok közlekedési feltételeinek, körülményeinek a közlekedésbiztonság eszközeivel történő javítására. A munkába járással kapcsolatban: valóban, ez egy adómentes juttatás. A bizonylatolása a legnagyobb problémája a kerékpáros közlekedésnek. A javaslatnak ezt a részét ezért nem tudtuk támogatni, mert a bizonylatolást nem látjuk megoldhatónak. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna hozzáfűzni.
ELNÖK: Koszorús képviselő úr.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Igazából a kérdésemre nem kaptam választ. Ha nagy igény van a kerékpárosok irányából a kerékpárutak és különböző kerékpáros dolgok fejlesztésére, akkor miért mentették föl a kormánybiztost? Köszönöm.
ELNÖK: Úgy gondolom, nem az ön dolga erre választ adni. Köztisztviselő ilyen kérdésre nem válaszolhat. Arra vagyok én itt. Majd válaszolok Koszorús képviselő úrnak. (Derültség. - Zaj.)
Tekintve, hogy ez egy kellőképpen érzékeny terület, hiszen - aki még nem tudná, 13 évig vezettem vezérigazgatóként Magyarország legnagyobb kerékpárgyárát, kellőképpen fertőzött vagyok, és nem biztos, hogy a másik oldalon állok. Úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés elsősorban azt a lehetőséget meríti ki, hogy Magyarországon az állampolgároknak legalább 4-5 millió biciklijük van, ebből jó néhányan használják is és egyre inkább közlekedés céljából, hiszen ez költségkímélő, egészséges és hadd ne soroljam. Ezt csak azért mondtam el, mert én mellette vagyok.
Tehát az előterjesztés nem egészen ezt a szellemiséget jeleníti meg - ezt mindannyian érzékeltük - sem politikailag, sem szakmailag nem ezzel az igénnyel lép elő. Ha valakinek az előterjesztését el szeretnénk fogadtatni, akkor mindenki kapjon közlekedési támogatást, akár biciklivel, akár villamossal, akár lóval, akár rollerrel jár, és hadd ne soroljam az egyéb segédeszközöket, amivel megközelítheti a munkahelyét. Ez egy nagyszerű ötlet. Erre vártunk volna egy utalást, hogy ezt honnan lehet vajon előkaparni és akkor ezt mindenkinek egységesen kell biztosítani állampolgári jogon. De ez csak a vicc kategóriájába tartozott, tehát kéretik, hogy ezt ne vegyük figyelembe.
De azt mindenféleképpen kéretik figyelembe venni, hogy megváltozott a világ, megváltozott a kerékpáros közlekedés helye, szerepe és funkciója a társadalomban. Időszerű és illő lenne a kormányzat részéről, hogy a megváltozott körülményekhez igazítsa a jelenlegi KRESZ-t és annak a működését a kerékpározással kapcsolatosan, úgy, ahogy itt ez elhangzott: időszerű lenne, és jó lenne, ha ebben minél előbb lépések történnének.
Ami a kerékpárutakat illeti, nagy szükség van rá. Hadd mondjam el, hogy egy dolog a pénz , és elnézést, a közép-magyarországi régió tanácsának vagyok tagja, és ott döntögetünk olyan kérdésekben, hogy hova megy kerékpárút, mennyiért és hogy. A legnagyobb probléma nem is ez és nem is a fenntartás, hanem az engedélyeztetés végigvitele, a kisajátítások és egyebek, amelyek eredményeképpen sorra vesznek el a kerékpárutakra beadott pályázatok, mert határidőre a kisajátításokat nem tudják a városok, települések és egyebek elrendezni.
Hihetetlen anarchia van, úgyhogy nagyon is igaz az az álláspont, amit hétfőn alakítottunk ki a múlt héten, amikor az energetikai kérdésekről számoltattuk be a minisztert - tehát a gázellátás mizériájáról -, hogy ezeket a döntési pontokat rövidíteni, szűkíteni és keményíteni kell. Tarthatatlan, hogy a magyar gazdaságban - idézőjelben - a különböző hivatalok élősködése megfojtsa a vállalkozásokat és az ilyen lehetőségeket.
Nem folytatva - mert erről nagyon sokat tudnánk közösen beszélni - szavazásra teszem föl: aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Senki sem jelentkezik.)
Senki nem tartja általános vitára. Tovább nem is szavaztatom akkor. Általános vitára az előterjesztés nem alkalmas. Köszönjük az előterjesztőknek és a kormány képviselőjének az elmondott véleményt.
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)
Következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Általános vitára való alkalmasságról döntünk T/7042. szám alatt. Kérem, hogy a kormány részéről szíveskedjenek bemutatkozni és egy rövid szóbeli kiegészítést tartani.
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítése
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Andréka Tamás vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
A bizottság egy tipikus, klasszikus értelemben vett salátatörvényt tárgyal; 16 agrártárgyú törvény kisebb-nagyobb terjedelmű módosítását tartalmazza a törvényjavaslat. Azonban 3 szempont mégis végigvonul a törvénytervezet szövegén, ami nyomán ez a salátajelleg kialakult.
Az első a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 77/2008. határozatára vezethető vissza, amely megsemmisítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló kormányrendelet azon rendelkezését, amely a korábbiakban biztosította, hogy az MGSZH központjának döntése ellen közigazgatási eljárás keretében nem volt helye további fellebbezésnek. Az Alkotmánybíróság azzal a hivatkozással semmisítette meg ezt a kitételt, hogy a fellebbezésről mint a jogorvoslathoz való jog kizárásáról kizárólag törvényben lehet rendelkezni, a hivatkozott jogszabály pedig kormányrendelet volt.
Ugyanakkor bizonyos ügycsoportok vonatkozásában indokolt az, hogy a fellebbezés mint jogorvoslati forma kizárásra kerüljön. Ennek oka lehet például, hogy a szükséges infrastruktúra- vagy laborhálózat, illetve a szakmai apparátus az országos szintű központi szervben helyezkedik el vagy pedig az ügy egész országra vagy országrészre való kiterjedtsége miatt indokolt ennek a fenntartása. A továbbiakban olyan esetek is előfordulhatnak, hogy a miniszter jár el az adott ügyben, így nincs lehetőség kétfokú közigazgatási fórumrendszer kialakítására. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem jelenti a jogorvoslathoz való jog teljes és végleges kizárását, ugyanis ebben az esetben lehetőség van a közigazgatási határozat bírósági úton történő felülvizsgálatára.
A másik szempont szintén az Alkotmánybíróság egy határozata nyomán keletkező probléma. Ez a 41/2008. AB-határozat, amely a hadászati törvénynek a miniszter számára adott rendeletalkotási felhatalmazását semmisítette meg. A korábbi kodifikációs - főleg a '90-es években jellemző - gyakorlat volt, hogy a miniszter a törvény végrehajtásával kapcsolatos szabályok megállapítására kapott felhatalmazást. Ez nem volt ennél részletesebben kifejtve, és ez okozta a rendelkezés vesztét is, ugyanis az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy a felhatalmazásnak konkrétnak kell lenni. Az az általános megfogalmazás pedig, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések, nem tekinthető ilyen konkrétnak.
A harmadik szempont pedig, ami összetartja a törvényjavaslatot, az európai uniós tagságunkból eredő két kötelezettségszegési eljárás. Az egyik a 79/409/EGK-irányelv, a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv, ennek az átültetésével kapcsolatos hiányosságok miatt indult, a másik pedig a 90/219/EGK-irányelv, ami a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szól. Ennek az átültetésével kapcsolatos hiányosságok orvoslását célozza.
Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy ezek a törvények módosításra megnyíltak, elvégezzük azokat az apró technikai jellegű korrekciókat, amelyek ilyenkor szükségesek, és azért is került egy törvénytervezetbe ez az anyag, hogy ne terheljük az Országgyűlést apró módosításokkal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Én csak a halászatról szóló törvénnyel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy most ez a módosító javaslat megemeli a bírságok határait. Én olyan információk birtokába kerültem, hogy az eddigiekben sem tudtak ennek megfelelően érvényt szerezni, vita volt, hogy a halőr mit tudott tenni, ha nem volt vele rendőr, akkor ennek a bírságnak gyakorlatilag jelentősége nem volt. Volt olyan is, hogy a halőrt bedobták a vízbe, mert akadályozta éppen kapás idején a horgászatot. Ez nagyon szép, de a végrehajtási utasításban lehet-e ennek valamilyen formában valamilyen szigorító feltételrendszert kialakítani, és egy az egyben ezeket a javaslati értékeket beemelik-e a szabálysértési kódexbe?
Azt helyesnek tartom, hogy a szaktanácsadói tevékenység engedélyezése ne csak a minisztériumban történhessen, hanem mondjuk egy kamarával, mint ahogy a gazdaság területén a gazdasági kamarával való megegyezés keretében történik, vagy éppen a Mérnöki Kamarával. Tehát ez menjen. Nekem ilyen gondjaim vannak, hogy én azt megértem, hogy nevesítünk valamit, hogy valamiért felelős miniszter, mondjuk a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, mert pillanatnyilag is van gazdasági tárca, több is, de azért már elnézést kérek, az adópolitikáért úgy gondolom, Magyarországon most is és a következőkben is a pénzügyminiszter a felelős. Tehát amennyiben egyértelmű, akkor nem tudom, hogy szükséges-e ilyenfajta, mert akkor nemcsak az adópolitikáért, járulékpolitikáért, vagy lehet minden ilyet beleírni, hogy mi mindenért felel még a pénzügyminiszter, de igazából teljesen egyértelmű, hogy Magyarországon az adóért mindaddig, ameddig lesz Pénzügyminisztérium, a pénzügyminiszter fog felelni.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Akkor kérek egy rövid választ.
DR. ANDRÉKA TAMÁS főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A halászati bírságokkal a korábbi probléma inkább a mértékükből adódott, ugyanis alacsonyabb volt a kiszabott halászati bírság mértéke, mint amennyibe a halászati vagy horgászati engedély kiváltása került. Tehát ez egy kicsit anomáliát okozott, hogy jobban megérte orvhorgászni, mint kiváltani az engedélyt.
Amit képviselő úr felvetett, az úgy általában valamennyi közigazgatási bírság végrehajtásával kapcsolatos probléma, hogy ennek a kikényszeríthetősége az állampolgárok irányába hogyan valósul meg. Ez nem csak a halászati bírság, tehát valamennyi közigazgatási bírságnak a végrehajtási kérdése. Ugyanakkor említette képviselő úr, hogy a szabálysértési rendszerbe beépülnek-e ezek a bírságok. El kell határolni egymástól a közigazgatási bírságot és a szabálysértési bírságot. Ez nem ugyanaz az eljárási rendszer. Míg szabálysértés esetén a jegyzőnek van hatásköre arra, hogy eljárjon, a közigazgatási bírságot az érintett vagy az illetékes közigazgatási szerv szabhatja ki.
Ez a halászati, illetve horgászati bírság esetében azért is egy érdekes kérdés, ugyanis a legtöbb esetben, ha a jegyzőhöz kerülne a hatáskör, nem lenne meg az "ütéstávolság" a hatóság és az eljárás alá vont személy között, hiszen a jegyző személyesen is ismerheti azt az embert, akivel szemben neki el kell járnia. Ez a bírság kiszabása, illetve a mértékének a mérlegelése során sajnos, gyakran negatív irányba befolyásolta a kiszabhatóságát. Ezért is került a halászati felügyelőkhöz korábban ez a bírságkiszabási jogkör, és jelenleg is náluk van.
Ami pedig a felhatalmazást, illetve az adópolitikáért felelős miniszter megnevezésével kapcsolatos kérdést illeti, a 2006. évi CIX. törvény óta nevezzük leánykori nevén a közigazgatási szerveket, illetve a minisztereket, mégpedig úgy, hogy a feladatkörük alapján kerülnek meghatározásra. Azt, hogy az adópolitikáért a pénzügyminiszter a felelős, ez a pénzügyminiszter statútum-rendeletében található, tehát a feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet nevesíti, hogy mely területekért felelős, így az adópolitikáért is.
A 2006. évi CIX. törvény óta így kell a törvényjavaslatokban is megfogalmazni a minisztereket. Éppen ezért található jelen előterjesztésben is az FVM- miniszternek hol vadászatért felelős miniszter, hol halászatért felelős miniszter, hol az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter, hol az agrárgazdaságért, agrárpolitikáért felelős miniszter megnevezése. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki úgy értelmezi, hogy általános vitára alkalmas a törvény, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) 10 nem.
A bizottság 15:10 arányban elfogadta a bizottság.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani. Rábízzuk a mezőgazdasági bizottságra. Köszönöm szépen.
Következik az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló T/6750. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalása. Egyetlen módosító javaslat érkezett. Kérem, hogy mutatkozzanak be a kormány részéről.
A módosító javaslatok megvitatása
SOMSITS RÉKA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Somsits Réka vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.
ELNÖK: Köszönöm. A 3. számú módosító javaslatot Bagi Béla fideszes képviselő adta be. Kormány?
SOMSITS RÉKA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A módosító javaslatot a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
Több módosító javaslatról nincs tudomásunk. Önöknek sincs? (Somsits Réka: Nincs.) Köszönöm szépen.
Következik a Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló T/6925. számú törvényjavaslat. A kormány részéről dr. Nemes András van jelen.
A módosító javaslatok megvitatása
Az 1. számú módosító javaslat dr. Simon Gábor képviselő úr javaslata. A kormány?
DR. NEMES ANDRÁS szakmai tanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a 2-essel is, és ezzel nincs is több módosító javaslat. Köszönöm szépen.
Megkérdezem a bizottságot, hogy van-e még olyan napirend, amit tárgyalni kívánnak, van-e bejelentés. (Nincs jelzés.) Akkor azt vettétek észre, hogy a mai napra, tehát a hétfői napra hívtuk össze a megnevezett ok miatt az ülést, mert a két akadémikusnak egyéb elfoglaltsága volt. Én azt tervezem, hogy a héten nem kívánok bizottsági ülést összehívni, úgyhogy szabadon garázdálkodjatok saját szabadidőtökkel. Köszönöm szépen a részvételt. Szervusztok! Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 38 perc)
Podolák György
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné és Barna Beáta