GIB-7/2009.
(GIB-137/2206-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. március 4-én, szerdán, 10.00 órakor
a Parlament 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki megnyitó *
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8455. szám) *
Döntés a tárgysorozatba vételről *
A vízgazdálkodásról szóló 1955. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6980. szám) *
Meggyes Tamás (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Pilisi Sándor (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) tájékoztatója *
Hozzászólások *
Döntés a tárgysorozatba vételről *
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám) *
Módosító javaslatok tárgyalása *
A fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelem további erősítését szolgáló intézkedésekről szóló határozati javaslat (H/6889. szám) *
Módosító javaslatok megvitatása *
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8381. szám) *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *1
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6870. szám) *
Módosító javaslatok megvitatása *
Egyebek *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP) alelnök
Márfai Péter (MSZP) alelnök
Dr. Latorcai János (KDNP) alelnök
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. SuchmanTamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Koszorús László (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Fónagy János (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Meghívottak
Bódi Gábor szakállamtitkár, Miniszterelnöki Hivatal
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Dr. Komáromi Márta szakmai főtanácsadó, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Szalai Krisztina osztályvezető, Pénzügyminisztérium
Dr. Kék Mónika osztályvezető, Pénzügyminisztérium
Pilisi Sándor vezető tanácsos, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium
Tömöry Zoltán igazgató, Közbeszerzések Tanácsa
Miszlai Róbert igazgatóhelyettes, Nemzeti Hírközlési Hatóság
Dr. Mester Máté, Nemzeti Hírközlési Hatóság
Nyerges Zsuzsa, Grepton
Harvay Gusztáv
Harvay Péter, WIZ-ART.HU
Magyar László, Inforum
Magyar Gábor, NHIT
Dr. Tárkány Szűcs Attila, Inforum
Dr. Csepeli György, Miniszterelnöki Hivatal
Nagy Ágnes vezető főtanácsos, Miniszterelnöki Hivatal
Dr. Detrekői Ákos elnök, Nemzeti Hírközlési Hatóság
Simon Edina, Miniszterelnöki Hivatal
Barna Balázs ügyvezető, Gate 575 Kft.
Sík Zoltán Nándor szakértő
Keresztesi János, Informatikai Vállalkozások Szövetsége
Meggyes Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő
Hozzászóló meghívottak
Dr. Komáromi Márta szakmai főtanácsadó, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Pilisi Sándor vezető tanácsos, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Szalai Krisztina osztályvezető, Pénzügyminisztérium
Dr. Kék Mónika osztályvezető, Pénzügyminisztérium
Tömöry Zoltán igazgató, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Meggyes Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő
(Az ülés kezdetének időpontja: 10.00 óra.)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, üdvözlöm a gazdasági és informatikai bizottság tagjait és a megjelenteket.
A napirendi javaslatot képviselőtársaim megkapták, a napirend hét közben többször alakult. Amint látják, szűkítettük a napirendi pontokat. Az 1-től 8-ig szóló napirendi pontokra ma már nem teszünk javaslatot, hogy változtassunk, vegyünk le, vagy új napirendi pontot nevezzünk meg. Egyetlen esetben kérem, hogy fogadják el képviselőtársaim, hogy az állami vagyonról szóló törvény módosító javaslatait a kormány részvétele miatt lehetőleg utolsó napirendi pontként tárgyaljuk, tehát csak elvben kérek hozzájárulást.
Aki egyetért azzal, hogy az 1-től 8-ig megnevezett napirendi pontok kerüljenek tárgyalásra, kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás. - Mindenki jelez.) Megállapítom, a bizottság a napirendet egyhangúlag elfogadta, és egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8455. szám)
(Jelzésre:) Tehát az előterjesztő nevében Latorcai alelnök úr kíván szólni.
LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Több európai országban is bevett gyakorlat, hogy a kereskedelem vasárnap nem üzemel, éppen arra való tekintettel, hogy vasárnap a családok együvé tartozása biztosított lehessen, ezért képviselőtársaim, akik ezt a javaslatot készítették, ebből kiindulva, körülbelül másféléves tapasztalatszerzés alapján nyújtották be, és számos kereskedelmi áruházlánc, például a CBA - és még mást is tudnék mondani - ezt támogatják. Azon dolgozók esetében, akik ilyen kereskedelmi helyeken dolgoznak, számukra vasárnap szinte biztosíthatatlan a szabadnap, ebből kiindulva ezt a fajta javaslatot terjesztették elő képviselőtársaim.
Kérem a bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány véleményét kérem. A kormány nevében ki nyilatkozik?
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Komáromi Márta, az NFGM képviseletében.
Az előterjesztés elkészült, a kormány azonban még nem tárgyalta meg, ezért a tárca szakmai álláspontját képviselem. A szakmai álláspont szerint nem támogatott az indítvány. A kereskedelmi törvény elkészítése során már 2005-ben két változatban került a kormány elé a nyitva tartás szabályozásáról szóló tervezet, amelynek egyik változata volt, hogy mind az ünnepnapi, mind a vasárnapi nyitva tartás korlátozva lett volna.
A javaslatot megelőzően az EU-tagországok gyakorlata is vizsgálat tárgyát képezte. Ezek alapján megállapítható volt, hogy a tagországok nyitva tartási szabályozása jelentős különbözőségeket mutat, szinte minden tagországban állandó vita kíséri a kialakított vagy módosítani kívánt rendszert. Ugyanakkor általánosságban megállapítható, hogy még a legszigorúbban szabályozó országokban is a liberálisabb megoldásokat szorgalmazzák a kereskedők, de lassú ezen a téren az elmozdulás.
Magyarországon a '90-es évek elejétől kialakult a szabad nyitvatartási rendszer, gyakorlatilag ez alapján döntött úgy a kormány a kereskedelmi törvény kidolgozása során, hogy csak az ünnepnapi kereskedelmi foglalkoztatást tiltja továbbra is a munka törvénykönyvében, amely egyidejűleg azt is jelenti, hogy munkaszüneti napokon, ünnepnapokon a kereskedelmi vállalkozások nem foglalkoztathatnak alkalmazottakat, tehát azok a nagyobb üzletek, amelyekben foglalkoztatottak dolgoznak, nem tarthatnak nyitva, és a kereskedelmi törvény megvitatása, elfogadása után az Országgyűlés is ezen szempontok alapján döntött úgy, hogy a vasárnapi foglalkoztatás marad a kereskedelemben.
Figyelembe véve a gazdasági válságot, a következők miatt nem támogatjuk a javaslatot. Statisztikailag bizonyított, hogy a vasárnapi kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes heti forgalomból több mint 15 százalék, a gazdasági válsággal érintett kereskedelmi ágazat számára ezért fontos a vasárnapi bevételnövelési lehetőség is. Figyelembe kell venni továbbá, hogy csökkent a foglalkoztatottság, illetve a megszerezhető jövedelem, a munkavállalók érdekeit gyakorlatilag sértené vagy adott esetben nem védené a változás. A kezdeményezéssel ugyanis az a probléma, és ezt a szakszervezetek is elismerték, hogy a korábbi javaslatoknál a kereskedelemben foglalkoztatottak jelentős részének szüksége van a vasárnapi túlmunka utáni jövedelemre, tekintve, hogy a kereskedelemben az átlagfizetések alacsonyabbak a nemzetgazdasági átlagnál, gyakorlatilag ezen bevételekkel, ezen bérekkel kompenzálják ezt.
Figyelembe kell venni ugyanakkor még az idegenforgalmi szempontokat és a helyi szokásokat is. A kivételek körét úgy kell meghatározni, hogy az ne sértse a versenyviszonyokat. A javasolt megoldások egyrészt nehezen ellenőrizhetők lennének, másrészt sértik a versenyt is, mivel csak a foglalkoztatottakat alkalmazó kereskedőkre terjednének ki. Foglalkoztatottak nemcsak a nagyméretű, hanem a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál is vannak, így jelentősen sérül a verseny, akár egy adott településen belül is. A vasárnapi és a munkaszüneti napi nyitva tartás számos kis üzlet számára a túlélés lehetőségét jelenti, ezért a kisvállalkozások megmaradása szempontjából fontos a jelenlegi szabályozás fenntartása.
A kormány korábbi döntése során is mérlegelésre került a parlament elé a kereskedelmi törvényjavaslat olyan változata, amely csak a munkaszüneti napi, valamint a december 24-i nyitva tartást korlátozza, az előbbit közvetve a munka törvénykönyve által.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót.
Próbálok rövid lenni, bár ez egy elég komplex kérdés, több szempontot kell mérlegelni. Szerintem nem lehetünk annyira szégyenlősek, hogy ne beszéljünk arról, hogy ennek az esetleges döntésnek vannak bizonyos fajta piacvédelmi aspektusai is, most ezt nem bontanám ki részletesen.
Meggondolandó annak legalább is a felvetése, hogy erről tárgyaljunk. Természetesen valóban vannak pont a gazdasági válság miatt olyan szempontok is, hogy nem lenne szerencsés a munkahelyek megszűnését támogatni egy esetleges vasárnapi zárva tartással, ugyanakkor jó néhány érv szól amellett, ahogyan az alelnök úr említette, a magyar kereskedők különböző szövetségei sem egységesek ennek a megítélésében, tehát nem beszélhetünk arról, hogy egységesen elutasítanák a vasárnapi zárva tartást vagy a vasárnapi zárva tartásnak valamilyen bevezetését. Nagyon sok mindenen kellene finomítani e szabályozás kapcsán, tehát azt is, hogy pontosan kiket értünk ez alatt. Itt felmerülnek a szabályozás tekintetében különböző dolgok, hogy milyen megítélés alá esne a nagy alapterületű, de kis üzlethelyiségekkel rendelkező plázák kérdése, és még jó néhány olyan dolog, ami finomításra szorulna a javaslat kapcsán.
Arra kérem a bizottságot, mivel ez azért nem az európai trendtől teljesen elrugaszkodott javaslat, hiszen Európában jó néhány országban ez működik, és amellett, hogy vannak ellene szóló érvek, nagyon sok országban pozitív hozadéka van. Arra kérem a bizottságot, minden kötelezettség nélkül, hogy legalább a vitára nyissunk lehetőséget, és támogassuk a tárgysorozatba vételét, a vita során pedig mindenki el tudja mondani, hogy az idő most valóban alkalmas-e ennek a bevezetésére, de nem javasolnám a bizottságnak, hogy csípőből elutasítsuk a javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Most nem volt könnyű kamarai elnökként vagy képviselőként ebben véleményt mondani, ez nem volt egy könnyű kérdés.
(Jelzésre:) Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Kiérteni véltem a BKIK tisztségviselőjének a szavait is Szatmáry Kristóf képviselőtársam gondolatmenetéből, de azért nem annyira bonyolult kérdés ez. A kereskedelmi törvény tárgyalásánál már egyszer ezt a vitát lefolytattuk, és arra jutottunk, hogy a munka törvénykönyvétől eltérő különleges szabályozást a kereskedelem nem igényli, ilyen egyszerű a dolog.
Most valóban figyelemmel kell lennünk arra, hogyan alakul a hazai fogyasztás, és arra is figyelemmel kell lenni, hogy a családok életformájába most már erősen beletartozik a vasárnapi templomba járás mellett az, hogy utána esetleg elmennek a plázába, ott ebédelnek, ez is egy családi mozgás, de mindenki maga dönthesse el azt, hogy elmegy-e vagy nem, ne mi próbáljuk eldönteni a törvény erejénél fogva, úgyhogy javasolom, maradjunk az eddigi általános szabályozásnál.
Döntés a tárgysorozatba vételről
Szavazásra teszem fel az indítványt. Aki egyetért azzal, hogy tárgysorozatba vegyük a kereskedelemről szóló törvény módosítását, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Nyolc igen szavazat. Aki azzal ért egyet, hogy ne vegyük tárgysorozatba, kérem, kézfelemeléssel jelezze. Tizenöt nem szavazat. A gazdasági és informatikai bizottság döntése, hogy nem veszi tárgysorozatba az előterjesztést. Köszönöm szépen az előterjesztőknek és a kormánynak.
Következik a képviselői önálló indítványról, a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítására tett javaslat a T/6980. számú előterjesztés alapján. Az előterjesztő Meggyes Tamás képviselő úr. Amennyiben van szóbeli kiegészítése, kérem, azt röviden tegye meg.
Meggyes Tamás (Fidesz) szóbeli kiegészítése
MEGGYES TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretnék szólni. Először is szerintem az tarthatatlan, hogy a magyar önkormányzatok háromnegyede ehhez a vízi közművagyonhoz annakidején hozzájuthatott, de úgy tűnik, körülbelül hatszázegynéhány település pedig húsz évre elesett ettől a lehetőségtől. Szerintem ennek az aránytalanságnak előbb-utóbb feloldásra kell kerülnie. Egyébként pedig három példával szeretném érzékeltetni a jelenlegi rendszer tarthatatlanságát.
A mi önkormányzatunk területén 2004-ben egy nagyon komoly vízszennyezés történt. Esztergom városa dunai kutakkal van ellátva, és a saját tulajdonunkban, a város tulajdonában lévő karsztkutakat, amelyek korábban a városi vízellátást biztosították, most, a szennyezés idejére, mint tiszta vizet, lehetőség lett volna a városi hálózatra kötni. A Vízmű Vállalattal nem tudtuk elérni, hogy a meglévő csőcsatlakozásnál egy csap kinyitásra kerüljön, hogy tiszta karsztvizet ihassanak az esztergomi emberek, akkor, amikor a dunai víz több mint ezer gyógyszerhulladék-vegyülettől volt szennyezett, és senki nem tudta mérni, hogy pontosan mi is került be az ivóvízrendszerbe. Azt gondolom, ez mutatja, hogy egy ilyen haváriaesetben, egy ilyen végveszély esetén a helyieknek kell tudni dönteni abban, hogyan működjön a vízellátás.
Másrészt furcsa példa: az elmúlt években előfordult, hogy ez a Regionális Vízmű Vállalat a területén egyes települések távfűtőműveinek komoly kedvezményt adott a vízből, ez 20-30 százalékra is kiterjedt, és ezt évekig fenntartották. A mi területünkön ez nem történt meg. Azt gondolom, ezek nem gazdaságilag racionális döntések, hanem egy állami vállalatnál előforduló, a helyi viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó, inkább politikai vagy más motiváltságú döntések. Azt gondolom, hogy önkormányzati ellenőrzés alatt ilyesmi nem fordulhatna elő.
A harmadik példa az utóbbi hónapokból van, éppen egy lakópark-építési vita kapcsán vettük észre, hogy a mi Vízmű Vállalatunk elfelejtette beszedni az elmúlt egy-két évben a lakóparképítőktől a közműfejlesztési hozzájárulást. Azt hiszem, hogyha a vízmű vállalatok önkormányzati tulajdonban és ellenőrzés alatt lennének, mindezek a dolgok nem fordulhatnának elő. Tehát nemcsak igazságtalan, hogy a magyar önkormányzatok nagy része hozzájutott ehhez a vagyonhoz, egy része nem, hanem ezek a működési anomáliák önkormányzati ellenőrzés és érdekek mentén biztosan elkerülhetők lennének.
Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A tárca részéről Pilisi Sándor vezető tanácsos kíván véleményt mondani.
Pilisi Sándor (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium) tájékoztatója
PILISI SÁNDOR (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium): A tárca részéről az országgyűlési képviselő úr által megfogalmazott azon elvárással, amely szerint az ellátási felelősség kötelezettjének és a tulajdonosnak egybe kell esnie, a víziközműszektor vonatkozásában hosszú távú célkitűzésünk, hogy az állami víziközművagyon önkormányzati tulajdonba kerüljön. Azonban vannak olyan kiemelt jelentőségű vagyonelemek, amelyeknek az állami tulajdonban tartása stratégiai szempontból indokolt, ezek a regionális rendszerek, ennélfogva nem értünk egyet a javaslatnak azon részével, amely kötelezné az államot, hogy a víziközművagyon, amely jelenleg kizárólagosan állami tulajdonban van, kötelezően kerüljön átadásra, és nem engedné meg a vagyonátadás vonatkozásában a mérlegelést.
A képviselői indítvány a víziközművagyonnak a települési önkormányzatok tulajdonába kerülésével egyidejűleg a megkötött vagyonkezelési szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnének, és megítélésünk szerint ez a rendelkezés alkotmányos aggályokat vetne fel. A regionális szolgáltatók vonatkozásában is támogatható ez az elvárás, amely a regionális gazdasági társaságokban részesedést biztosítana az önkormányzatoknak, ugyanakkor indokolt lehet a regionális rendszerek vonatkozásában fenntartani egy kisebbségi állami részesedést is.
A képviselői indítvány mind a vagyonátadás, mind a részesedés tekintetében lakossági számarányhoz kötné az átadandó vagyon, illetve részesedés mértékét. Megítélésünk szerint a tulajdon, illetve a részesedés arányának nem a lakók számához, hanem az adott területen igénybe vett közszolgáltatás mértékéhez kell igazodnia.
A képviselői indítvány nem használja következetesen az önkormányzat fogalmát, számunkra nem világos, hogy települési vagy helyi önkormányzatot ért-e bizonyos helyeken, ezért ebben a tárgykörben a helyi önkormányzat fogalmát javasoljuk használni, mivel az mind a települési, mind a megyei önkormányzatot is magában foglalja.
Köszönöm szépen, ennyit akartam mondani.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim, van-e kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Kapolyi képviselő úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy léteznek olyan vízkészletek, amelyek nemhogy néhány önkormányzatot, hanem az ország egy részét átfogják, így például a Dunántúli-középhegység karsztvízháztartása, amelyre több település és több regionális rendszer vízgazdálkodása van rákötve, de ha kimegy az állami kontroll alól, az nagyjából olyasmi lenne, mintha a villamosenergia-rendszernél a magasfeszültségű hálózatot kiadná az állam a kezéből.
Azt javasolom, hogy a gazdasági bizottság szerezze be ezzel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét, állásfoglalását.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Gazda képviselő úr!
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kapolyi képviselő úrhoz szeretnék csatlakozni. A szemem előtt zajlott le, amikor a víziközművek nagy részét az önkormányzatoknak átadták, és abban a reményben, hogy vagyonhoz jutottak, elkezdték felélni. Én ezt szakmai kérdésnek fogom fel, és ma a víziközmű-társulatokkal és az önkormányzati víziközművekkel kapcsolatban ott tartunk, hogy leamortizált, közegészségügyileg kétséges vízszolgáltatás zajlik, ahol a vagyont felélték, és most próbálják a dolgokat valamilyen módon rendbe tenni.
Abban az esetben, ha olyan víziközművagyonokat adunk át, amelyek egy nagy térség egészséges vízellátását biztosítják, ugyanez a veszély a mai időszakban is fennáll. Nem javasolom ennek az átadását.
ELNÖK: Képviselőtársaim, nem látok több véleményt. Az előterjesztőt kérdezem, reagál-e, utána szavazunk. (Igen jelzés.)
MEGGYES TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Először is szeretném hangsúlyozni, hogy amit a törvényjavaslatban előterjesztettem, az egy széles önkormányzati összefogás. Másfél éven keresztül a víziközművel érintett, állami vállalatok által lefedett területek többsége politikai hovatartozástól függetlenül kéri ennek a vagyonnak az átadását. A mi területünkön, a ÉDV területén a lakosság 90 százalékát képviselő önkormányzatok hoztak formahatározatot ugyanabban az értelemben, ennek a törvénynek a szellemében, a települések számát is tekintve pedig a mi területünkön, az ÉDV területén ez a települések több mint kétharmadát jelenti, tehát csak a legkisebb, a legkevesebb információval bíró egy-kétszáz lelkes települések maradtak ki. Ők az a 10 százalék, akik ebben az ügyben nem tudtak dönteni. Az önkormányzatok tehát egyértelműen kiállnak ezért az ügyért.
Nem értettem a képviselő úr azon hozzászólását, hogy ez miért veszélyeztetné a víziközműveket, hogyan lehetne ezt felélni, hiszen a törvényjavaslatban egyértelműen benne van, hogy ez az önkormányzatok forgalomképtelen törzsvagyona lenne, tehát nem adható el, és nem terhelhető meg, szerintem ilyen értelemben felélni sem lehet, ez világosan kiderül a törvényjavaslatból.
Harmadjára pedig nem értettem Kapolyi úr hozzászólását sem, hiszen ezek működő ivóvíz-ellátási rendszerek, ezek nem változnának azáltal, hogy önkormányzati kezelésbe kerülnének, nem változna a karszt sorsa sem mondjuk a Dunántúlon, a karsztokért inkább az ipari tevékenység vagy a bányászat miatt kellene és kellett volna aggódni. Nem nagyon értem, mit akar Kapolyi úr mondani. Az ivóvízre ugyanolyan módon, ahogyan azt jelenleg kivesszük a karsztokból, ezután is szükség lesz, ez semmit sem változna a törvényjavaslattól függően. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Mielőtt szavazásra tenném fel a kérdést, emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy tavaly, amikor az állami vagyonról és a stratégiai vállalatok kérdéséről tárgyaltunk, tehát arról, hogy melyek privatizálhatók és melyek nem, akkor a Fidesz részéről volt egy erőteljes kezdeményezés, amit befogadott a gazdasági bizottság. Ekkor úgy ítéltük meg, hogy a vízműközvagyon helyzete fontos nemzeti kérdés, amit úgy fogtunk fel, éppen Fidesz-javaslatra, hogy ez védendő, abba a stratégiai körbe tartozik, amelynek jelen pillanatban nem látjuk a lehetőségét, hogy bármikor privatizálásra, magántulajdonba vagy közösségi tulajdonba kiadható legyen, tehát ennek egyenesen, egyértelműen közvagyonként kell a jövőben működnie. Erre csak felhívnám a figyelmet, mielőtt ebben a kérdésben szavaznánk.
A másik, amire felhívom a figyelmet, hogy a KvVM részéről történik egy törvényelőkészítés ebben a kérdésben, és várhatóan az első negyedév végén fog megjelenni a parlament asztalán, tehát ez egységes keret formájában rendezné ezt.
Döntés a tárgysorozatba vételről
Ezek után szavazásra teszem fel az előterjesztést. Aki tárgysorozatba kívánja venni a vízgazdálkodásról szóló előterjesztést, erre alkalmasnak tartja, az kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki nem tartja alkalmasnak? Tizenöt nem szavazat. Tehát a gazdasági bizottság kilenc-tizenöt arányban nem tartotta alkalmasnak. Köszönöm az előterjesztőnek és a tárca résztvevőinek a jelenlétüket
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)
Módosító javaslatok tárgyalása
Következik a 3. napirendi pont, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/7042. számú törvényjavaslat megtárgyalása. Amiről beszélünk, az a 2009. február 26-i állapotnak megfelelő. Dr. Andréka Tamás képviseli a tárcát.
Az 1. módosító javaslatot Godó és társai jegyzik. A kormány?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A kormány még nem tárgyalta az előterjesztést, a módosító javaslatot, így csak az FVM szakmai álláspontját tudom ismertetni a bizottsággal.
Az 1. ajánlási pont szerinti módosítást támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Tehát a tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság is támogatja.
A 2. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Ez Ángyán úr módosító javaslata, tehát a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 4. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
Az 5. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 6. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 7. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 8. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 9. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 9. ponttal kapcsolatban egy rövid kiegészítésem lenne. Itt eltér egymástól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium álláspontja, ezt szeretném a bizottsággal megosztani.
A módosítás arról szól, hogyha valakit vadászattal összefüggésben bűncselekmény vagy szabálysértés miatt elítélnek vagy elmarasztalnak, akkor ettől az illetőtől vissza kell vonni a vadászati engedélyt. Ehhez viszont szükséges, hogy a bíróság vagy a szabálysértési hatóság a vadászati hatóságot tájékoztassa, megadva az érintett természetes személy azonosító adatait.
Ezzel a rendelkezéssel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium két okból nem ért egyet. Egyrészről álláspontjuk szerint a bíróságtól nem várható el, hogy ismerje a vadászati törvény ezen rendelkezését, így nem fogja tájékoztatni a vadászati hatóságot. Másrészről pedig úgy vélik, hogy az elítélt információs önrendelkezési jogát megsértené a rendelkezés, ugyanis véleményük szerint az elítéltnek kell kezdeményeznie, hogy tőle visszavonják a vadászati engedélyt. Ezzel az FVM szakmai alapon nem ért egyet.
ELNÖK: Ezt a vitát nem folytatja le a gazdasági bizottság, mindenki azt javasol ebben az esetben, amit akar. (Szavazás.) A bizottság támogatja ezt a módosító javaslatot.
A 10. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 11. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 12. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 13. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 14. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 15. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ez összefügg a18. ponttal.
A 16. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 17. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 19. pontot?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Más módosító javaslatról nincs tudomásunk. Köszönöm szépen, ezt befejeztük.
Abban maradtunk, hogy az állami vagyonról szóló napirendi pontot utolsóként tárgyaljuk.
Módosító javaslatok megvitatása
A fogyasztóvédelmi eseti bizottság jelentéséhez érkezett ajánlás. A kormány részéről látom az előterjesztőt, és megkérdezem, hogy Józsa István 1. módosító javaslatát az előterjesztő támogatja-e.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Józsa István 2. pontját az előterjesztő támogatja-e?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pontot?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. pontot?
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Más módosító javaslatról nem tudunk, köszönöm szépen.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: A pénzügyi közvetítőrendszerről szóló kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyaljuk, ez a T/8381. számú előterjesztés, és amiről beszélünk, az a 2009. február 26-ai állapot.
Az 1. pont Molnár László kapcsolódó módosítója. A kormány?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Ebben egyelőre előzetes kormányzati álláspont áll rendelkezésre, a végleges ettől eltérő lehet. Pillanatnyilag nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 2. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ez összefügg a 3., 4. ponttal.
Az 5. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Ez összefügg a 14. ponttal.
A 6. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, de úgy tudom, ez visszavonásra került vagy kerülni fog.
ELNÖK: Nem tudunk róla, úgyhogy szavazunk. Tehát a kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. A 6. pont összefügg a 9. ponttal.
A 7. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 8. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. Ez összefügg a 18. ponttal.
A 9. pont már volt a 6. pontnál.
A 10. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja, de ez is összefügg valamelyikkel.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 11. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 12. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. pont összefügg a 19. ponttal. A 13. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 14. pont megvolt. A 15. pontról kérdezem az előterjesztőt.
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 16. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 17. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: (Jelzésre:) Koszorús képviselő úr kért szót.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Kérhetek indokolást a 17. ponthoz?
ELNÖK: Kérjük az indokolást.
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Két indokolással tudok szolgálni. Tudomásom szerint ez visszavonásra került, és a költségvetési bizottság nyújtott be a tegnapi nap folyamán egy bizottsági módosító javaslatot, ami ugyanezt a kérdést rendezi.
ELNÖK: Akkor maradjunk ebben, és itt van a bizottsági, így ezt nem támogatjuk.
A 18. pont volt a 8. pontnál. A 19. pontot?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Ez volt a 13. pontnál. Ebben az előterjesztésben több módosítót nem találunk. Van bizottsági módosító a költségvetési bizottság részéről, amely a 8381/28. számú előterjesztés, és Varga elnök úr küldte.
A 28. pontról a kormány?
DR. KÉK MÓNIKA (Pénzügyminisztérium): A kormány még nem alakította ki az álláspontját, folyamatban van a kormányülés, úgyhogy nem tudok ilyenről beszámolni.
ELNÖK: Akkor levesszük a napirendről ennek a tárgyalását, a következő bizottsági ülésen térünk vissza rá. Köszönöm szépen.
A közbeszerzési törvény alkalmazását kizáró előzetes döntés hatályának kiterjesztése az MNV Zrt. kérelme alapján
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy kapjon mentesítést egy speciális rendszer beszerzésére. Egy 2009. január 9-i levélben fordult hozzám a vezérigazgató úr. Az előterjesztés megtörtént.
Kíván-e egy rövid szóbeli kiegészítést tartani?
TÖMÖRY ZOLTÁN (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.): Köszönöm, nem kívánok.
ELNÖK: Itt 150 millió forintról van szó. Kérdezem a bizottság állásfoglalását, szavazásra teszem fel a kérdést. Ki ért egyet az MNV Zrt. kérésével? (Szavazás.) (Látható többség.) Ki nem ért egyet? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? Nyolc tartózkodó szavazat. A bizottság nyolc tartózkodással egyetértett. Köszönöm.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6870. szám)
Módosító javaslatok megvitatása
Az állami vagyonról szóló T/6870. számú előterjesztésről beszélünk, ennek a módosító javaslatait tárgyaljuk. Az előterjesztőt, Répássy Róbert képviselő urat nem látom és a megbízottját sem, ezzel együtt a bizottságnak javasolom, hogy tárgyaljuk meg az előterjesztést.
A kormány részéről kérek egy bemutatkozást.
DR. SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Szalai Krisztina vagyok, a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási főosztályáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. módosító javaslat összefügg az 5. és a 7. ponttal. A kormány álláspontja?
DR. SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérhetnék három mondatot, hogy miért nem?
DR. SZALAI KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Akkor rögtön össze is foglalnám, mert egy kivételével tulajdonképpen mindegyik módosító javaslatra a kormánynak egyelőre az a válasza, hogy ezt nem támogatjuk. Az irányát igen, de a módosító indítványok szövegénél úgy gondoljuk, hogy azok némi átalakítására, módosítására szükség van, ezért csatlakozó módosító indítványok elkészítésében vállalnánk szerepet, mivel a módosító indítványokban a megszövegezés miatt adódnak problémák, például a javadalmazásnál.
A javadalmazás korlátozás alá vonása azt jelenti, hogy nemcsak a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottságok tiszteletdíja, hanem az egyéb javadalmazás, a munkabér is korlátozás alá kerülne. Tehát egyrészt azt szeretnénk pontosítani, hogy milyen jogviszonyból származó jövedelem vagy javadalom az, ami korlátozás alá kerülne, másrészt pedig a felügyelőbizottságok három fős létszámára vonatkozna. Ez azért jelent problémát, mert az állami és az önkormányzati társaságoknál is bizonyos határ felett egy tagot az Állami Számvevőszék jelöl, bizonyos esetekben egy főt a munkavállalók delegálnak, így gyakorlatilag tulajdonképpen csak egy fő maradna a tulajdonos képviseletére, ezért úgy gondoljuk, hogy ez nagyon szűkre szabott létszám, és ez a két probléma mind az állami, mind az önkormányzati társaságok esetében is fennáll.
Tulajdonképpen azt tudjuk támogatni, hogy csatlakozó módosító indítványokkal ez az irány megvalósuljon, csak nem pont ebben a szövegkörnyezetben, és a hatályba léptető rendelkezéseket pedig teljes egészében, figyelemmel arra, hogy ez egy ésszerű döntés, hogy az ez évi üzleti év lezárását követően kerüljön erre sor.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel tulajdonképpen minden egyes módosító javaslat, amelyik itt bent van, lényegében arról szól, hogy ezt a kört kibővítjük az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatokra. Tehát Répássy képviselő úr javaslata kimondottan az állami hatáskörben lévő vállalatokra vonatkozott.
A kormány mindegyikre azt tudja mondani, hogy az iránnyal egyetért, de belső tartalmi változások szükségesek ahhoz, hogy ezt támogatni tudják. Ezzel együtt azt kérem a bizottságtól, hogy menjünk végig, szavazzunk mindegyikről, és ezeket a tárgyalásokat a továbbiakban természetesen folytatjuk a kormánnyal és az előterjesztővel is.
Tehát az 1. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. módosító javaslatot a kormány támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 7. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Van-e valakinek más módosító javaslata? (Nincs jelzés.) Nincs.
Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot is lezártam.
Van-e valakinek más bejelenteni valója? (Nincs jelzés.) Arról tájékoztatom a bizottságot, hogy előzetes egyeztetések alapján elkészült az az elvi nyilatkozat, amely a nukleáris erőművel, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos. Ezt azért jelzem, mert itt több észrevétel volt a bizottság részéről. Ez az elvi nyilatkozat írásos formában elkészült, vélhetően rövid időn belül a bizottság elé kerül.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy azt tervezem, amikor ezt a témát tárgyaljuk - erre vélhetően valamikor április végén, május elején kerülhet sor -, akkor egy kihelyezett paksi ülésen a helyszínen tárgyalnánk meg az ezzel kapcsolatos dolgokat. Ezt előre jelzem a készülés érdekében.
Van-e más bejelentés? (Nincs jelzés.)
Köszönöm szépen a részvételt. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 48 perc.)
Podolák György
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi