GIB-9/2009.
(GIB-139/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. március 11-én, szerdán, 10.00 órakor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) *
Kiss Ferenc (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) *
Dr. Nagy Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6880. szám) (Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa) (Általános vita) *
Bagi Béla (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiója *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszadása *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről, és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló határozati javaslat (H/9010. szám) (Dr. Kóka János és Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Lakos Imre (SZDSZ) szóbeli kiegészítése *
Bathó Ferenc (Pénzügyminisztérium) reflexiója *
Észrevételek, megjegyzések *
Lakos Imre (SZDSZ) reflexiója *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A pénzügyi és gazdasági válság kezelése érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről és a szükséges jogalkotás elveiről szóló határozati javaslat (H/9028. szám) *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8911. szám) (Dr. Csiha Judit (MSZP) képviselő önálló indítványa)
2. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6880. szám) (Bagi Béla (Fidesz) képviselő önálló indítványa) (Általános vita)
4. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
5. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelem további erősítését szolgáló intézkedésekről szóló határozati javaslat (H/6889. szám) (A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
7. A világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről, és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló határozati javaslat (H/9010. szám) (Dr. Kóka János és Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
8. A pénzügyi és gazdasági válság kezelése érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről és a szükséges jogalkotás elveiről szóló határozati javaslat (H/9028. szám) (Dr. Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
9. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kálmán András (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) Dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) Dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Weinper Mária osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kolber István államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal)
Bathó Ferenc főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Bagi Béla országgyűlési képviselő (Fidesz) Mezőgazdasági bizottság
Dr. Gáll Tamás tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Kópházi József főosztályvezető (Központi Statisztikai Hivatal)
Dr. Csécsei Henrietta főosztályvezető (Országgyűlési Biztosok Hivatala)
Füredi Lilla szakértő Fidesz
Karcagi Gabriella (Pénzügyminisztérium)
Orosz Mónika (Fogyasztóvédelem)
Kis Judit (Magyar Távirati Iroda)
Dr. Oláh Attila (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Samu Nagy Dániel (Ogy. Könyvtár)
Csikós Boglárka főosztályvezető-helyettes (Magyar Tudományos Akadémia)
Szamkó Józsefné (Magyar Tudományos Akadémia)
Szalay Gábor szakértő (SZDSZ)
Kapocsi Géza (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium)
Majoros Judit (Kutatás-fejlesztés)
Regős Zsuzsa (Népszava)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc.)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a gazdasági bizottságot és a meghívottakat, javaslom, hogy kezdjük el a mai bizottsági ülésünket.
A meghívóban jelzett napirendi pontot írásban megkapták a képviselőtársaim.
Az első napirendi pontnál Csiha Judit képviselő asszony kéri, hogy vegyük le további egyeztetésre a kijelölt napirendi pontját, mivel a koordináció nem volt teljesen tökéletes, ezért javaslom, hogy a következő ülésünkön tárgyaljuk meg. Továbbá, ismereteim szerint eddig a 6. napirendi ponthoz, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottsághoz nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat, így nagy valószínűséggel azt is levesszük napirendről, tehát ennyiben egyszerűsödik.
Kérem képviselőtársaimat, akik egyetértenek azzal, hogy a napirendet e formában és a jelzett témákban tárgyaljuk meg, kézfelemeléssel erősítsék meg. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag megerősítette és azt is, hogy a bizottság határozatképes.
Tájékoztatnám a gazdasági bizottságot arról, hogy tegnap este 7 óra után, miután megérkezett a miniszterünk, Molnár Csaba, és elhagyta a repülőteret - tehát nem a repülőgépről telefonált, hanem a repülőteret is elhagyta -, tájékoztatott, hogy milyen kérdéseket tárgyaltak meg kint Moszkvában, és kéri a lehetőséget, hogy a gazdasági bizottságnak a kinti tárgyalásokról beszámolhasson, illetve tájékoztatót adjon. Úgy gondolom, mivel nem annyira napi kérdésekről van szó, célszerű lenne, ha a jövő hét szerdai bizottsági ülés első napirendi pontjában a minisztert meghallgatnánk.
(Dr. Matolcsy György megérkezett.) Most mondom a nagyon képzett és most jövő gazdasági bizottsági tagjainknak, ebbe beleértendő mindenki, aki most ült le, hogy Molnár Csaba miniszter tegnap este bejelentkezett, hogy tájékoztatná a gazdasági bizottságot a moszkvai tárgyalásokról. Azt tartanánk célszerűnek, ha a jövő heti gazdasági bizottsági ülés első napirendi pontjaként meghallgatnánk a miniszter urat a kinti tárgyalásról. Gondolom, ezzel egyetért a bizottság, de ha van más vélemény, akkor azt kérem. (Nincs jelzés.) Nincs más vélemény, tehát egyetért a bizottság ezzel, akkor a miniszter úrral megbeszéljük ezt a kérdést.
A 2. napirendi ponttal kezdenénk, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló T/9024. szám alatt előterjesztett, első helyen kijelölt bizottságként tárgyalt témával, aminek az az érdekessége, hogy Márfai képviselő urat nem látom a láthatáron. Toljuk el a napirendet? (Dr. Józsa István: Később legyen.)
Bagi képviselő úr itt van? (Nincs jelzés.) Nincs itt Bagi képviselő úr sem.
A szakképzési hozzájáruláshoz Gúr Nándor és csapatából van-e valaki? (Nincs jelzés.) Nincsen. Egy pillanatnyi lélegzetvételt kérek.
(Rövid szünet.)
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi törvény módosításáról szóló T/8972. számú képviselői előterjesztést tárgyaljuk meg, az általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak döntenie.
Az előterjesztő nevében Kiss Ferenc képviselő úr kíván szóbeli kiegészítést tartani, utána meghallgatjuk a minisztérium részéről Weinper Mária osztályvezető asszonyt.
Kiss Ferenc (MSZP) szóbeli kiegészítése
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét felhívni arra, hogy ez a törvénymódosítás decemberben szerepelt a parlament előtt, akkor azonban nem került elfogadásra, ezért úgy döntöttünk képviselőtársaimmal, hogy azokat a lépéseket mindenképpen szabályozni kellene, amelyeket akkor is megfogalmaztunk. Ilyen egyrészt a nonprofit gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényhez kapcsolódóan a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség alóli mentesítés, másrészt pedig a Szakképzési Alap a tanulók gyakorlati képzésére történő felhasználásának a szabályozása, melyek azok a költségek, amelyek elszámolhatók, milyen mértékben és milyen bejelentési kötelezettséggel.
Elsődleges célnak azt tekintettük, hogy a regionális képzési bizottságok által meghatározott hiányszakmákban lehetővé váljon, hogy a Szakképzési Alap terhére ösztöndíjat tudjon fizetni az adott intézmény az adott régióban. Ezt mindenképpen szerettük volna elérni.
A másik: a TISZK-ek részére megváltozott a törvény, ezért június 30-ára át kell alakítani. Jelen pillanatban a térségi integrált szakképző központok esetében a Szakképzési Alap felhasználásával kapcsolatos szabályozás kerül pontosításra a Szakképzési Alap felhasználásáról szóló törvénymódosításban.
Annyit szeretnék elmondani, hogy sajnálom - erről talán a közlekedési albizottság egy jövőbeni foglalkozás alkalmával tárgyalhatna -, hogy nem került be a kormány és a fuvarozók közötti megállapodás, amelynek értelmében az európai uniós kötelező képzések, amelyek ez év szeptember 8-tól lépnek hatályba, nem került be, hogy a Szakképzési Alap terhére az adott vállalkozásnál ez elszámolásra kerülhessen. Úgy gondolom, egy idő után az albizottságunk megvizsgálhatná, hogy a kormány és a fuvarozó vállalkozások közötti megállapodásban melyek azok a pontok, amelyekhez esetleg többpárti támogatásra lenne szükség.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy az előttünk fekvő törvénymódosítás általános vitára való alkalmasságát támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Információm szerint a szaktárca képviselőjét vagy nem engedték be a Házba, vagy valahol elakadt. (WeinperMária megérkezik.) Önre vártunk. (Weinper Mária: Elnézést, csak a belépés nehezen ment.) Semmi gond. Az előterjesztő részéről elhangzott a szóbeli kiegészítés. Kérem, szíveskedjen bemutatkozni, és a tárca véleményét elmondani.
WEINPER MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca egyetért az előterjesztéssel, csak minimális módosításokat tartalmaz az őszi időszakban már tárgyaltakhoz képest.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimnak az előterjesztéssel kapcsolatosan van-e észrevételük, megjegyzésük? (Nincs jelzés.)
Mivel nincs észrevétel, tisztelettel felhívjuk az előterjesztők véleményét, hogy nagyon határozottan képviseljék ezeket az érdekeket, amelyek itt a törvényjavaslatban megjelennek. Minden érdeke a Magyar Köztársaságnak, hogy a szakmunkásképzés előtérbe kerüljön és egy kicsit dinamizálódjon, hiszen az elmúlt húsz évben a szakmai munka lebecsülése jelentős mértékben megtörtént, időszerű és szükséges ennek a renoméját helyreállítani. Ezt ebben a törvényjavaslatban, ha részben is, de reményeim szerint megpróbáljuk elindítani, úgyhogy mindenféleképpen javasolom a bizottságnak, támogassa az előterjesztők által javasolt törvénymódosítást.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? Tizenkét tartózkodással a bizottság támogatja.
A bizottság kíván-e előadót állítani? (Jelzésre:) Kiss Ferenc a többségi vélemény előadója, kisebbségi vélemény nem hangzott el. A többségi véleményt mindenféleképpen ebben a témában kihangsúlyozottan mondja. Elfogadjuk, egyetértünk? (Igen jelzések.) A bizottság ezzel egyetértett, köszönöm szépen.
(Weinper Mária felé: Köszönöm szépen. - Weinper Mária: Köszönöm.)
Tisztelettel javasolom, most ugorjunk egy kicsit. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló T/9024. számú előterjesztés általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. Az előterjesztő dr. Nagy Gabriella az IRM részéről. Van-e rövid szóbeli kiegészítésük az előterjesztéshez? (Igen jelzés.) Öné a szó.
Dr. Nagy Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak röviden, néhány mondatban szeretném összefoglalni.
A törvényjavaslat elsődleges célja a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése kereteinek megteremtése, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy mind a közigazgatási eljárások, mind a perek minél gyorsabban intéződhessenek. Hangsúlyozni kell, hogy ez egy eszközjellegű technikai jogszabály, amelyet külön más jogszabálynak fel kell hívnia ahhoz, hogy kötelező legyen alkalmazni, tehát maga az elektronikus kézbesítésről szóló törvény nem teszi kötelezővé az alkalmazását, viszont mi a törvényjavaslat második felében ezt megtesszük a polgári peres ügyekben a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításával.
A feladótól és a címzettől független kézbesítő a központi elektronikus szolgáltató rendszer lenne, amely így biztosítja a rendszer ingyenességét. Tehát hangsúlyozni szükséges, hogy ez már egy létező rendszer, az a rendszer, amelyen keresztül évek óta az adóigazgatási eljárások bonyolódnak.
A bevezetést fokozatosan tervezzük, és fontos azt hangsúlyozni, hogy kötelező a polgári peres eljárásokban mindig csak ott lesz, ahol kötelező a jogi képviselet, és természetes személyek esetében mindig csak lehetőség lesz az alkalmazása.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani, és természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimé a szó. (Jelzésre:) Márfai alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Az előttünk lévő törvényjavaslat az iratok elektronikus kézbesítéséről és a tértivevényről szól.
Az elmondottakból is nyilvánvalóan következik a létező rendszerhez való érdemi kapcsolódás - ezt az alkalmasságot különösebben nem kell indokolni -, és a polgári perrendtartás esetében a tértivevény bevezetését teszi lehetővé. A közbeszerzések esetében is komoly előrelépést jelent az aktualitása, illetve a megfogalmazott és leírt igen kellemesre szabott határidők is alkalmassá teszik a törvényt arra, hogy általános vitára alkalmasnak ajánljuk. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel, megjegyzés van-e? (Nincs jelzés.) Szavazásra teszem fel: aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt igen szavazat. Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? Tizenkét tartózkodó szavazat van.
A tartózkodók csapata kíván-e előadót állítani? (Nemleges jelzés.) A bizottság előadója Márfai alelnök úr. Első helyen kijelölt bizottság vagyunk, jelzem, így kötelező előadót állítanunk. Köszönöm.
Ezt a napirendi pontot lezárom.
Következik a szabálysértésekről szóló előterjesztés, melynek során Bagi Béla fideszes képviselő önálló indítványáról tárgyalunk.
Képviselő úr, kíván szóbeli kiegészítést tartani?
Bagi Béla (Fidesz) szóbeli kiegészítése
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egy gondolattal szeretném az írásos indoklást kiegészíteni. Mint ahogyan ezt már számos bizottság is megtárgyalta, túl azon, hogy az egyes elemek a piaci versenyt enyhén szólva tévesen értelmezik a piacokon, ennek ezen túli hatása is van. Ezek a személyek, akik miatt ez - hogyan is mondjam - inspirált, hogy foglalkozzam ezzel az üggyel, olyan magatartást tanúsítanak, ami a társadalom számára egyéb területeken is enyhén szólva felháborító és elítélendő cselekményt valósít meg. Ezt arra alapozom, hogy a piacokon már a kiskorú gyermekeiket bíztatják, hogy kövessék el ezeket a deviáns magatartásokat bebújva, a kiskorú büntethetetlensége mögé.
Nem szeretném most az idejüket tovább rabolni és különböző rémtörténetekkel alátámasztani ezt, de azt gondolom, hogy aki az életből jön, az ismeri ezt a jelenséget, ami természetesen reggel a piacon kezdődik és esetleg a délelőtt folyamán, vagy délután az iskolában továbbfolytatódik. Tehát azt szeretném, hogyha megoldást találnánk ennek a magatartásformának már a csirájában való elfojtására. Gyakorló piacvezetők véleménye szerint a leghatásosabb módszer, ha onnan kiemeljük, és nem tesszük lehetővé, hogy oda betegye a lábát, ez érinti őket a legérzékenyebben, mert a pénzbírság megítélésünk szerint hatástalan. Köszönöm szépen, ennyivel szerettem volna kiegészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az IRM részéről Rajmon Balázs főosztályvezető úr!
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiója
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A kormány a problémafelvetéssel maximálisan egyetért, hiszen ez tényleg egy jelenség, amelyet meg kell oldani, ugyanakkor ezzel a megoldási móddal nem tud egyetérteni. A kormány álláspontja szerint nem a szabálysértési jogág alkalmas ennek a kérdésnek a kezelésére, a szabálysértés ilyen értelemben egy másodlagos jogág, amelyik rá tud épülni az igazgatási jogszabályokra, ha azok jól szabályoznak.
Azzal is egyet lehet érteni, hogy ezekben az esetekben a megoldás ezeknek a személyeknek a piacról való eltávolítása, amire a szabálysértésben egyébként tényállások, a magatartások szankcionálása léteznek, a garázdaság, rongálás. A kitiltás szankciója valóban nem létezik ezeknél a tényállásoknál, de a kitiltást elsősorban az igazgatási jogszabályok alapján kell megvalósítani. Itt a vásárok és piacok rendtartásáról szóló kormányrendeletről van szó, amelynek a módosítása egyébként jelenleg megtörtént, és notifikáláson van az Európai Uniónál, de ha szükséges, akkor természetesen nem a kormányrendelet, hanem a kiegészítése indokolt lehet ezzel a kitiltással. Tehát önmagában a felvetéssel és a megoldásra váró helyzettel egyetért a kormány, de nem a szabálysértési jogágon belül. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő urak, kérdés, észrevétel?
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy sajnálatos módon nagyon is valóságszaga van ennek a rövid kis előterjesztésnek. Őszintén szólva azt nem tudom elfogadni, hogy mivel kormányrendelet foglalkozik az igazgatásrendészeti dolgokkal, ahhoz törvényi szabályozás szintjén nem tudunk belenyúlni. Ez a fajta szankció, amelyet itt a szabálysértésekről szóló módosításban képviselőtársunk önálló indítványban megfogalmaz, úgy gondolom, legalább a kereteit megteremti annak, hogy valami elinduljon, és akkor később, amikor az igazgatásrendészetről szóló kormányrendelet törvényi szintű szabályozást kap, abba átemelhető legyen; ezt szükséges eljárásnak tartom. Persze nem lesz egyszerű dolog biztosítani, hogyha valakit kitiltanak, az ott ne is jelenjen meg. Köszönöm.
ELNÖK: Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Kérdésem lenne, mert úgy tűnik, hogy mindenki egyetért vele. Technikailag melyik a leggyorsabb, tehát ha az egyik meccsen valaki olyan atrocitást követ el, ami indokolttá teszi a kitiltását, hogy a következő meccsre már be se jöhessen, melyik eljárás keretében lehet ezt a leggyorsabban elérni, tehát mit kell szabályoznunk, hogy ez elérhető legyen? Köszönöm.
ELNÖK: Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Csak azt szeretném kérdezni, hogy a vásárok, piacok rendeletmódosításában hasonló szankció nem szerepel, ha jól tudom. Ugye nem?
ELNÖK: Más kérdés. (Nincs jelzés.) Mivel nincs több kérdés, én is kérdezném a kormány képviselőjétől, hogy ami itt a képviselőtársaim részéről is elhangzott, ha és amikor megjelenik az új javaslat az önök részéről, az mikor lesz működőképes, és mennyire lehet szinkronban a képviselő úr javaslatával.
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszadása
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Az elsőnek elhangzó kérdésre, a sportrendezvények kapcsán. A szabálysértési törvény jelenleg is tartalmaz a sportrendezvények rendbontása kapcsán tényállást, és tartalmazza a kitiltás szankciót is a sportrendezvényekről. Ez egy független kérdés attól, hogy a sporttörvény is tartalmaz egy kitiltás nevű szankciót - ez két egymástól bizonyos szempontból független, de mégis összeérő rendszer -, de ennek a végrehajtása jelenleg nem biztosított. Éppen ezért mondjuk azt, hogy nincs praktikus eredménye annak, ha a szabálysértési törvénybe beteszünk egy plakatív szabályt, hogy lehet a kitiltást alkalmazni, mert vélhetően a sorsa anélkül, hogy tudnánk biztosítani ennek a végrehajtásához szükséges eszközöket, ugyanaz lesz, mint a sportrendezvényekkel kapcsolatos kitiltásnál, ahol be kell azt vallani, hogy ez a szabálysértési szankció nem tud alkalmas lenni. Sokkal erősebben a sporttörvényben kell ezeket megfogalmazni, amelyen, ismereteim szerint, egyébként a tárca dolgozik. Ezt tudnám erre válaszolni.
A másik kérdésre, noha ez nem a szakterületem, de úgy tudom, ilyen konkrét szankció valóban nincs ebben a kormányrendeletben, éppen ezért mondtam, hogyha szükséges, akkor nyilván ezt meg kell adott esetben tenni ebben a formában; ez ebben tud igazán hatékony lenni adott esetben vagy az engedély visszavonásával ilyen cselekményeknél, vagy pedig a kitiltással a piacokról ilyen cselekményeknél. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt szavazásra tenném fel, tájékoztatnám a bizottságot, hogy mivel elég járatlan voltam ebben az ügyben, megnéztem a jegyzőkönyvet, az Önkormányzati bizottság jegyzőkönyvét és az ottani szavazást: csak tájékoztatásul mondom, hogy az Önkormányzati bizottság a képviselői javaslatot, vagyis az általános vitára való alkalmasságát támogatta.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Ezek után szavazásra teszem fel. Aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás. - Mindenki jelez.) Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodott? (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a képviselő úr javaslatát.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani. Köszönöm szépen.
Megérkezett a szakállamtitkár úr, így következik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló T/8374. számú törvényjavaslat - módosító javaslatok megvitatása.
Az ajánlás 1. pontját Szabó Zoltán képviselő jegyzi. A kormányt Kolber István államtitkár úr képviseli. Kérdezem a kormány álláspontját, támogatják-e.
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Az 5. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 6. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 7. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 8. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 9. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 10. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 11. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 12. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Szintén támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 13. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 14. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 15. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 16. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 17. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 18. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 19. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 20. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 21. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 22. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 23. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 24. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 25. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 26. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 27. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 28. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 29. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 30. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 31. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 32. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 33. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Szintén támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 34. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 35. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 36. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 37. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 38. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 39. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 40. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 41. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 42. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 43. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 44. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 45. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Nem támogatott.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 46. pont?
DR. KOLBER ISTVÁN államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatott.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Ismereteink szerint nincs több módosító javaslat. Köszönöm szépen, a napirendi pontot lezártuk. Szerényen és csendesen megjegyzem: sok ellenzéki módosító javaslat került támogatásra.
A következő napirendi pont a 7., a világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezeléséről és Magyarország növekedési esélyeinek javításáról szóló határozati javaslat, a H/9010. szám alatt. Előterjesztő: Kóka, Fodor képviselő urak, akiknek a megbízásából Lakos Imre képviselő urat kérdezem, van-e szóbeli kiegészítése.
Lakos Imre (SZDSZ) szóbeli kiegészítése
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt kérem a tisztelt bizottság tagjaitól, hogy az előttünk levő előterjesztést érdemben általános vitára alkalmasnak nyilvánítsa.
A jelenlegi helyzetben olyan javaslatcsomagot állítottak össze az előterjesztők, amely arra kérné a Magyar Köztársaság kormányát, hogy rövid távon tegyen meg olyan intézkedéseket, terjesszen elő olyan törvényjavaslatokat, amelyek biztosíthatják az államadósság csökkentését, az államháztartási hiány csökkentését, a kis- és középvállalkozások likviditásának javítását, a kis- és középvállalkozások támogatását, az állami és költségvetési kiadások csökkentését, egy versenyképes adórendszer kialakítását és a foglalkoztatás bővítését. Körülbelül ezekben a témakörökben van itt sok-sok érdeminek szánt javaslat, amelyek szerintem mind vitára alkalmasak, még ha egyesével akár vitathatók is, de összességében a csomag olyan, amely megpróbálja azt az összes tevékenységi javaslatot felölelni, amely véleményünk szerint - az előterjesztők véleménye szerint - alkalmas lehet ennek a válsághelyzetnek a rövid és hosszabb távú kezelésére is.
Azt kérem a bizottságtól, hogy mindezek figyelembevételével - az előttünk levő sokoldalas előterjesztés és annak indoklásának figyelembevételével - általános vitára alkalmasnak tartsa ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lakos képviselő úr, megkérdezem a kormány észrevételét az előterjesztéssel kapcsolatosan.
Bathó Ferenc (Pénzügyminisztérium) reflexiója
BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engem Bathó Ferencnek hívnak, és a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője vagyok.
Gyakorlatilag a dokumentum megfelel a Reformszövetség elgondolásainak, szakértői szinten és vezetői szinten is folyamatosan tárgyalunk a Reformszövetség anyagairól. A jelenlegi helyzetben a kormány fontosnak tartja, hogy az Országgyűlés ilyen ügyekről tárgyaljon, és azt szeretném hangsúlyozni, hogy a mostani vitában elhangzottakat a kormány hasznosítani fogja a saját előterjesztéseiben, ezért vannak itt a kollegáim, mind az adó, mind pedig a költségvetési oldalról, hogy a vitában elhangzottaknak megfelelően a kormány kidolgozhassa a javaslatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, mivel nagyon bő kiegészítéseket és reflexiót nem kaptunk a kormány részéről, mindezeket figyelembe véve a kérdéseiket tegyék meg. De abban is megállapodhatunk, ha szolidárisak vagyunk képviselőtársammal szemben, és kérdéseket nem teszünk fel, mert nem akarjuk őt olyan helyzetbe hozni, hogy válaszoljon, akkor inkább a véleménynyilvánításnak lenne helye. Ez csak egy szerény ráutaló magatartás volt a véleménybefolyásolás érdekében.
Ezek után megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván kérdést feltenni. (Nincs jelzés.) Észrevétel, megjegyzés?
Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon kedves pedagógiával vezeti a bizottsági ülést, de, hogy mondjam, a saját ismereteink alapján is körülbelül így mértük be ezt az előterjesztést, hogy örömmel fogadható, hogy az SZDSZ és a jelenlévő Lakos képviselő úr felvállalta ennek az előterjesztését, képviseletét.
Azt hiszem, hogy a gazdasági bizottság részéről mindenképpen fontos, hogy ennek az előterjesztésnek néhány eleme kiemelésre, az egésze pedig általános vitára kerüljön.
Azt hiszem, ennek az előterjesztésnek egyszerre célja a világgazdasági válság magyarországi következményeinek kezelése, enyhítése, a gazdasági folyamatok stabilizálása, ugyanakkor a gazdasági bizottság által többször megtámogatott patrióta gazdaságpolitika néhány elemének a hangsúlyozása. Igazából az Európai Unió keretei között nem lehet különbséget tenni a tulajdon alapján az egyes cégek között, így azután megpróbálunk a nagyságrendje alapján különbséget tenni, tudván, hogy a kis- és középvállalkozások tevékenysége igazából az, amiért a magyar kormánynak, a magyar bankrendszernek, a magyar gazdaságpolitikának, a patrióta gazdaságpolitikának igazán felelősséget kell vállalnia, és segítő kezet kell nyújtania, tekintve, hogy a hazai foglalkoztatás és a tulajdoni szerkezet tekintetében igen jelentős.
Tehát nem mondom azt, hogy ez, ami itt van előttünk, gondolkodás nélkül, behunyt szemmel elfogadható, ugyanakkor a gazdasági folyamatokra gyakorolt, remélhetőleg pozitív hatása miatt, javaslom, hogy támogassuk és kerüljön a parlament elé. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel?
Matolcsy képviselő úr!
DR. MATOLCSY GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ugye, ez a benyújtott javaslatcsomag egy kormányprogram. A benyújtók tudomásom szerint nincsenek kormányon, a kormány tudomásom szerint nem ezt a kormányprogramot nyújtotta be, sem 2006-ban, sem a 2009-es költségvetésben nem ez szerepel, a műfaj tehát minimum érdekes. Nagyon sok, egy következő kormányprogramba beilleszthető javaslat van ebben a csomagban.
Az alapvető műfaj azonban túllép ezen a csomagon, minden ilyen horderejű új gazdaságpolitikai fordulathoz bizalom és kormányváltás kell. Azt gondolom, hogy minden részletes vitát ezért érdemes a parlamentben elvégezni, de ebből a csomagból a jelenlegi kormányzati és politikai struktúrában nem lesz gazdaságélénkítő növekedést erősítő és válságot kezelő program, ezért a magam részéről kénytelen vagyok tartózkodni a szavazáskor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Tájékoztatni szeretném a bizottságot, mielőtt Baráth Etele képviselő úrnak megadom a szót, hogy a házelnök asszony úgy döntött, hogy a Költségvetési bizottságtól ezt a témát áthelyezi a gazdasági bizottsághoz és ennek a témakörnek, tehát mindkét határozati javaslatnak - az SZDSZ-ének és az MDF-ének - a fő bizottsága a gazdasági bizottság lesz, tehát ezt az ügyet mi fogjuk kezelni. Ezt csak azért mondom, hogy érzékelhető legyen, hogy van hangsúlyváltás ebben a dologban.
Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Az elsőt már az elnök úr itt lelőtte, mert azt akartam javasolni, hogy sokkal inkább ezt gazdaságinak kezeljük, mint pénzügyinek. De, amit mondani szeretnék, majdnem hogy jegyzőkönyvön kívül mondanám a legszívesebben. Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy világ és ez az ország ilyen mérhetetlen mély válságban van, amikor ténylegesen úgy érzem, hogy egy mély szakadék szélén állunk, és csak az a kérdés, hogy valaki be akar-e lökni minket vagy nem, hogy hogyan tudunk egymásba kapaszkodva azon a szakadékon átmenni, akkor én egyáltalán a parlamentnek a mai eljárási rendjét ezekben a kérdésekben így nem tartom elfogadhatónak. Tehát egyszerűen majdnem azt mondom, egy kicsit viccszámba megy, hogy ilyen javaslatok egymás mellett párhuzamosan, egymással össze nem vethetően vannak, plusz a kormányjavaslatra is gondolok, tehát minimum három javaslat van itt egymás mellett. Próbáljunk meg érdemben tárgyalni. Lehet, hogy erre csak az én szellemi képességeim nem alkalmasak, de szerintem ez a dolog így nem komoly.
De nem komoly az sem, kedves fideszes képviselőtársaim, hogy fogalmunk nincs róla, hogy nagyságotoknak mi a véleménye erről, mert a Szocialista Pártnak van egy javaslata, nevezetesen a kormánynak van egy javaslata, amit naponta most próbál ezekkel az elemekkel pozitívan kiegészíteni. Az SZDSZ-nek is van egy ilyen javaslata, van egy ilyen az MDF-nek is. Azért tulajdonképpen a legnagyobb ellenzéki párt, a kormányra készülő párt véleményét semmilyen formában nem ismeri az ember, de ez nem jó. Tehát meg kellene találni azt a formát, amellyel ezt is meg lehetne ismerni konkrétan, és volna egy olyan tárgyalási csokor, amiben néhány mögöttünk álló elemző ezeket tényleg érdemben összehasonlítaná. Én és a képviselők megkaptuk a Pénzügyminisztérium elemzését Bokros Lajos úr és a Reformszövetség anyagairól. Ez így, ebben a formában nem elégséges ahhoz, hogy perspektívát nyújtson.
Nem tudom, eddig érthető volt-e, amit elmondtam, de most elmondom azt, ami viszont eddig mindenkiéből hiányzik. Tehát az a bizonyos ötpárti - most nagyon-nagyon ironikusan mondom - játék, amit ebben a kegyetlen helyzetben például az építőipar ügyében csinálunk, annak volt egy nagyon kemény üzenete, amit még senki nem cáfolt meg, sem a kormány, sem senki részéről, nevezetesen az, hogy nem létezik a válságból kiutat jelölni, anélkül, hogy ne volnának olyan ágazati preferenciák, amelyek Magyarországon konkrétan a reálgazdaság mobilizálását is jelentik. Bizonyos anyagokban feltűnik az, hogy igenis, át kellene venni az erre vonatkozó európai jogszabályi irányokat, meg kellene vizsgálni azt, hogy ezek közül melyik az, amelyik a magyar gazdaságban valóban a leginkább hatásos.
Az is elhangzik általában minden oldalról, hogy patrióta gazdaság. Nem tudom, mi a fene az? Nem hiszem el, hogy gyakorlatilag egy ilyen fiskális politikát, az adó- és járulékpolitikát módosító, borzalmasan mély társadalmi hatásokkal rendelkező programot anélkül el lehetne fogadni, hogy megmondanánk konkrétan, hogy nekünk mi a javaslatunk a kivezető út egyéb más eszközeire, tényezőire. Ebbe most nem megyek mélyebben bele, de bele tudnék menni. Elég érdekes dolog az, ami a világban játszódik, és az, hogy elfut mellettünk ennek a realitása.
Én azért örülök annak, hogy ennek a vitának a gazdasági bizottság a fő letéteményese, mert abban bízom, hogy az elmúlt néhány év tanulságai alapján képesek leszünk egy közös gereblyét találni, és megpróbálni ezt az egész dolgot valamilyen irányba elhúzni. Magam is azt gondolom, hogy jó, ha napirenden van, iszonyúan hiányzik az, hogy tudjam, a Fidesznek ténylegesen mi a javaslata a válság megoldására, és ebből egy közös, komoly programot kellene tudnunk kiállítani nagyon-nagyon gyorsan. Remélem, érthető, amit mondtam.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok igazság van abban, amit Baráth Etele elmondott, de azt hiszem, abban valamennyiünknek egyet kell értenünk, hogy a gazdasági bizottság nincs abban a helyzetben, még hogyha ezt a kitüntető új feladatot meg is kapta első helyen kijelölt bizottságként, hogy gazdaságpolitikát készítsen a kormány helyett. Én úgy gondolom, van az MSZP-nek elképzelése, de a kormány konkrétan még nem rakott le semmit. Nem győzöm hangoztatni: október 14-én volt a nemzeti csúcs, tessék kiszámítani, ma tizenegyedike van, november, december, január, február, március, eltelt öt hónap, de ez az öt hónap nem volt arra alkalmas, hogy az öt hónap alatt valami kiérlelt gazdaságpolitikai elképzelést a kormány lerakjon. Vannak elképzelések, állítólag, legalább is a kommunikáció szintjén, de konkrétan mi még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy valamit megismerjünk.
Ez az anyag valóban arra jó, hogy általában beszélgessünk a gazdaságról, hozzunk egy országgyűlési határozatot, ami majd kötelezi a következő kormány, legalább is 2010-ben lesz egy hivatalban lévő kormány. Én ezt alaposan átrágtam, de semmi olyan nincs, ami azt mondaná ki, hogy holnapután legyen valami lerakva az asztalra, holott, amint Baráth Etele is elmondta, az is benne van, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk - szerintem már a huszonötödikben -, hogy valamit lépjünk. Tessék megnézni: vagy 2009. szeptemberi határidőt jelent, de a 2009. szeptemberi határidő egy költségvetés vonatkozásában csak a 2010. évi költségvetésre van hatással, és a 2009. évi költségvetést végül is már a következő kormány fogja majd eldönteni, meghatározni.
Ilyen szlogenek vannak benne, zseniális, csodálatos. Kóka úrtól pedig különösen olyan szép, hogy ezt leírta, hogy biztosítsák a költségvetés hatékonyságának érdekében mondjuk a létszám minőségi cseréjét. Nemde nem az ő kormányzása idején vagy az ő miniszteri tevékenysége alatt ürült ki a minisztériumból a szakma, és jutottunk oda, hogy itt, ebben a bizottságban a bizottsági meghallgatásokon az elnöknek rendre kellett utasítania főosztályvezetőt, azért, mert fogalma és minimális jártassága sem volt? Nemde nem ebben a bizottságban hallhattunk olyan miniszterjelölti meghallgatást, amikor mindkét oldalt figyelembe véve több képviselőtársunk úgy fogalmazott, hogy egy tudományos diákköri konferenciának sem ment volna el? Akkor ezeket gyönyörűen le lehet írni. Én azt hiszem, hogyha a költségvetésre ható elképzeléseket konkrét törvényjavaslat formájában meg lehet fogalmazni, akkor azt minél előbb napirendre lehet venni, és arról értelmes vitát lehet folytatni, akár a bizottságban, a parlamentben.
Az országgyűlési határozati javaslat a kormányt fogja kötelezni. Mire fogja kötelezni? Arra, ami a feladata? Bocsánat, álljunk már meg egy szóra! Ez lenne a kormány feladata! Azért lerakjuk egymás felelősségére azt a vitát, ami eddig tőlünk függetlenül volt, és már elnézést kérek, a kormány majd meg fogja indokolni, hogy miért nem lépte meg eddig azokat a lépéseket, amelyeket mondjuk a javaslat készítői elvártak volna, vagy pedig mi is meg fogjuk tudni.
Az elnök úr jelezte, hogy a jövő héten a gazdasági miniszter beszámol, úgy gondolom, arról, hogy Moszkvában milyen tárgyalásokat folytattak. Ez például alkalom arra, hogy akár a magyar energetikában, akár a magyar közlekedéspolitikában milyen intézkedéscsomag készül annál a tárcánál, amelyik a válságból való kivezető utat fogalmazza meg.
De azért, tisztelt képviselőtársaim, a válságból való kivezető út meghatározása mindenekelőtt a kormányzó párt és a kormány feladata. Itt nem tudok mást mondani: nem a kormánynak van miniszterelnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya, és amennyiben nem készültek el az egyes tárcáknál ezek az anyagok, amelyek itt a kilábalás útját felvázolnák számunkra, akkor, elnézést, a miniszterelnök úr miért nem váltja le azokat a minisztereket, akik nem voltak ezt képesek végrehajtani. Úgy gondolom, egy kicsit itt fordítva ülünk a lovon. Persze, ilyen félkormánypárti, félellenzéki szerepkörben könnyű felolvasni a jó tanácsok könyvéből. Aki már készített gazdaságpolitikát és készített válságból kilábalási tervet, az tudja, hogy nem ez az alapja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Én azt hiszem, egy picit kezdünk, vagy dehogy kezdünk, talán folytatólagosan csúszunk bele azokba a csapdákba, hogy ebben az országban mindenkinek van valamilyen ötlete, hogy mit csináljon valaki más.
Egyébként minden tiszteletem a Reformszövetségé, és ezek a korábban Reformszövetség néven futtatott javaslatok itt visszaköszönnek ebben a parlamenti határozati javaslatban. Én azért úgy gondolom, hogy ez a bizottság arra mindenféleképpen alkalmas lehet, hogy a saját kompetenciáit is megtalálja, magyarul saját magának, illetve az itt felsejlő összes szereplő számára tegyen különböző ajánlásokat, ahogyan én értem, a témával való foglalkozást feltétlenül indokoltnak tartom.
Mindazonáltal szeretném ezt a bizottság figyelmébe ajánlani, hogy számomra azok a javaslatok, amelyek gyakorlatilag bizonyos technikai tologatásokat tartalmaznak, de azért összességében érdemi reformmozdulatot keveset, ezek különösen hiteltelenné válnak akkor, amikor az ezen javaslatok mögött lévő vállalatok mindösszesen évente ma Magyarországon körülbelül 1200-1300 milliárd forint adókedvezményt kapnak. Tehát mielőtt itt bárki ötleteket adna, hogy mit csináljon a kormány, azt gondolom, mondják meg ezek az érintettek és a szócsöveik - most itt az előterjesztőkre gondolok -, hogy tulajdonképpen ők maguk saját hatáskörben mégis mit gondolnak, mit is képzelnek el az ország helyzetének javítása érdekében.
Tehát azzal egyetértek egyébként, persze miért ne hívná fel a gazdasági bizottság, az Országgyűlés a kormányt arra, hogy ő ezt vagy azt tegye, de azért tartok tőle, hogy a parlamenti kormányzás egy veszedelmes műfaj. Azt gondolom én is, hogy a kormánynak vannak egyébként javaslatai, ezek szép lassan most már csorognak be a parlament elé. Azzal is egyébként tudok osztozni, hogy jelentős késedelmek is vannak ebben az ügyben, tehát ezt talán lehetett volna gyorsabban is, de ennek azért biztos, hogy az okai mögött az van, hogy a kormány nem érez igazi átható konszenzuális támogatást a parlamenti pártok mindegyike részéről. Egy picit én is azért unszolnám a Fideszt a tekintetben, hogy azért álljon elő már valamilyen gazdaságpolitikai javaslattal, mert az, hogy tagadja a bármilyen kormány vagy egyéb javaslatokat, ez egy idő után kontraproduktív.
Tehát azt gondolom, hogy itt, ebben a bizottságban ki tudunk dolgozni olyan javaslatokat, amelyek esetleg reformértékűek, ezeket nyugodtan tudjuk a kormány figyelmébe ajánlani, és a kormány pedig visszmenetben a megfelelő szakmai előterjesztéseket elő tudja hozni. Ezt gondolnám egyébként egy jó megoldásnak, mert remélhetőleg így talán most el tudunk mozdulni ennek a témakörnek a tárgyalása kapcsán ebbe az irányba. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel?
Bencsik János képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Egy polgári demokráciában megvannak a politikai szerepek a kormány és az ellenzék tekintetében. Az ellenzéknek az a dolga, hogy építő jellegű kérdésekkel és észrevételekkel, ha szükséges, akkor módosító javaslatokkal tegye jobbá, használhatóbbá és hatékonyabbá a kormány által beterjesztett javaslatot. Ilyen jellegű javaslat beterjesztésére ez idáig, ne haragudjon Szanyi képviselőtársam, nem került sor.
Tisztában vagyunk azzal, hogy nem az ellenzéknek, az ellenzéki politikai erőnek kell kormányzati politikai programot megvalósítania. Vannak kivételes esetek, ilyen kivételes eset az építőipar helyzete. Ezért is kezdeményeztük decemberben a gazdasági bizottság rendkívüli összehívásával azt, hogy ezen a területen, mivel nagyon gyors lépésekre van szükség, mi együttműködési szándékunkat nyilvánítjuk ki, és részt veszünk abban a közösen létrehozott munkacsoportban, amelynek az a feladata, hogy az építésügy területén végre legyen rend, igyekezzünk belső piacélénkítéssel munkához juttatnia a hazai építőipart, amely alapvetően a kis- és középvállalkozókból tevődik össze, és mintegy háromszázezer családnak a napi megélhetését biztosítja.
Csak az építőipar legális foglalkoztatotti létszámát figyelembe véve a magyar munkaerőpiacon minden tizenegyedik ember az építőiparban dolgozik, tevékenykedik. Ezért mi azt mondtuk, hogy igen, szívesen működünk együtt a kormánypárttal, illetve a kvázi ellenzéki párt által megjelölt képviselőtársakkal is nyújtottunk be közös indítványt. De az semmiképpen nem várható el a kormányoldalról, hogy minden egyes kérdésben ilyen együttműködés keretében próbáljunk meg segítséget nyújtani a kormányzati politika számára, felhívva az égető problémákra a figyelmét, és egyrészt a megoldási lehetőségeket is listába véve. Ez nem életszerű, nem egy polgári demokratikus berendezkedésnek a normális menetrendje szerinti, és a válságra hivatkozva sem lehet azt állítani és mondani, hogy az ellenzéknek a dolga az, hogy előterjesztéseket és javaslatokat hozzon, aztán majd a kormánypárti képviselők azt meg fogják vitatni. A dolog fordítva működik, kedves Etele: várjuk azt, hogy végre a kormány a gazdasági válság kezelésére vonatkozó csomagot tegye le az asztalra. Nem rettennek meg a gazdasági bizottságban lévő képviselőtársaim, hogy amikor ez beterjesztésre kerül, akkor majd a kérdéseinket feltegyük, a válaszok alapján az esetleges jobbító megnyilatkozásokat is megtegyük, hogyha szükséges, módosító indítványokat nyújtsunk be, vagy amiben esetleg egyet lehet érteni a kollégákkal, akkor még közös indítványok megtételére kerüljön sor, de a dolog így működik és nem fordítva.
Tehát nagyon szépen kérem a kormánypárti képviselőtársaimat, ne várják el az ellenzéki képviselőktől azt, hogy a kormány helyett előterjesztéseket és megoldásokat hozzanak. Mi bizonyos területen együttműködést ajánlottunk, fogadókészség is volt, és ezért tudunk egy részterületen, úgy tűnik, hogy egyetértésben, konszenzussal megoldásokat kimunkálni, és talán végig is vinni a parlamentben. A tegnapi napon is erre mondtunk igent arra vonatkozóan, hogy egy módosító indítvánnyal, akár még egy, a parlamenti munkától eddig szokatlan módon munkacsoportok létrehozásával, a kormány bevonásával próbáljunk meg kivezető utat találni azon a részterületen, amely a nemzetgazdaságnak egy jelentős vetületét foglalja magában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm.
Mielőtt összefoglalnám, megadnám a szót az előterjesztő Lakos Imre képviselőnek, Lakos Imre képviselőtársamnak.
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Személy szerint annak kifejezetten örülök, hogy a gazdasági bizottság ebben a témában főbizottságként fog majd működni és eljárni, ez a mostani vita és a hozzászólások is azt bizonyították, hogy érdemes itt, ebben a bizottságban ezekről a témákról beszélnünk.
Abba most nem bonyolódnék bele, amint Bencsik képviselőtársam itt folyamatosan minősítgetni szokott minket, kvázi ellenzéknek, ezt a vitát most arrébb tenném, tehát az ellenzéki képviselők javaslata ez, ami itt előttünk van és ez nem kormányprogram, nem is lehet az. Ez a javaslat azt célozza - és itt hadd utaljak arra, mindenkinek igaza van, aki azt mondja -, hogy normális viszonyok között van a parlamentnek, a polgári demokráciának, a bizottságoknak egy normális működési módja, egy normális menete, de most nem normális viszonyok között vagyunk: válság van, havária helyzet van, sok mindennek hívhatjuk ezt, csak nem normális helyzetnek és nem normális viszonyoknak, tehát akkor nem normális munkamódszerekkel kell valamit tenni, ha valakiben van valamilyen tenni vágyás.
Tehát azt gondolom, hogy a tenni vágyás az, ami itt van előttünk, azok a javaslatok, amelyek azt célozzák meg, hogy 30 napon, 60 napon belül - itt Latorcai képviselőtársamnak, alelnök úrnak hadd mondjam -, persze van ebben olyan is, ami azt célozza meg, hogy szeptember 15-ig terjessze be a kormány, de a legtöbb javaslat arról szól, hogy azonnali intézkedésekre vonatkozó javaslatok, törvényjavaslatok szülessenek 30, 60 napon belül. Tehát nem normális helyzetben, nem normális munkamódszerekkel, de mégis csak muszáj tenni valamit. Persze a legkényelmesebb dolog hátradőlni és figyelni, mert a szemlélődő magatartás ebben az esetben kényelmes és nem is fáj, de itt most azt gondolom, mindenkinek fáj, amit tenni kell, és ezek a javaslatok is olyanok, amik bizony fájnak, és szükség van arra, hogy megtegyük.
Arra szeretném felhívni a bizottság tagjainak a figyelmét, hogy megítélésem szerint - az előterjesztők megítélése szerint is - borzasztó nagy időzavarban vagyunk, erre többen is céloztak, Latorcai úr mondta, hogy öt hónap telt el a nemzeti csúcs óta. (Közbeszólás.) Tessék? Ez megint egy másik típusú vita, majd egy kávé mellett folytassuk le, hogy ki van identitászavarban, mikor és hol - az időzavart a gazdasági helyzetre vonatkoztatom. Abban is igaza van Szanyi úrnak, hogy lassan, szép lassan csorognak, úgy fogalmazott, a különböző javaslatok. Ez az, amivel nem értünk egyet, nem tudjuk támogatni a szép lassan csorognak típusú megoldásokkal, és azzal is egyetértek, ha valaki azt szorgalmazza, hogy ezekből a javaslatokból derüljön ki, milyen módon, milyen eszközökkel tudjuk rákényszeríteni a gazdaság szereplőit az együttműködésre a megoldásban. Valóban nem lehet olyan megoldást találni, ami csak a politika oldaláról születik, csak olyan megoldás van, amiben a gazdaság összes szereplője együtt kíván működni a törvényalkotással, és ebben szeretném a képviselőtársaim segítségét kérni. Köszönöm.
ELNÖK: Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egyetlenegy mondat Lakos úr egyetlenegy mondatára. Ha ez valóban a tenni vágyásnak a szüleménye, akkor megvan ennek a következő lépése: az SZDSZ menjen vissza a kormányba, vállalja a felelősséget a végkifejletben is, és akkor máris megoldható az egész dolog. Ez, kérem, ha tetszik, ha nem, kormányprogram. Ez kormányprogram, ezt fel kell vállalni egy másik pártnak is, és ezeket a kormányprogrami felvállalásokat csak egy háttértárgyalás során, együttesen lehet megvalósítani.
ELNÖK: Ezt, ami elhangzott, mindenféleképpen pozitív megközelítésnek tartom, és remélem, hogy az SZDSZ is annak veszi, úgyhogy ahhoz, hogy valamit meg kell és meg tudjunk oldani, szükség van egy nagyon látható és határozott együttműködésre.
Megkíméljük a kormány képviselőjét, hogy véleményt kelljen ezekben a kérdésekben nyilvánítania.
Engedjétek meg, hogy kihelyezzem magam az elnöki pozícióból, hogy néhány gondolatot elmondjak.
Gondolom, nem véletlen törekvése volt a Ház elnök asszonyának, hogy úgy döntsön, mi legyünk ebben a fő bizottság. A remény megfogalmazódhatott benne, hogy ebben a bizottságban az elmúlt években - hogyan is mondjam - egy kicsit nemcsak zsigeri megközelítésben tárgyaltunk meg kérdéseket, hanem esetleg halvány remény volt arra, hogy szakmai megközelítésben is. Gondolom, ez volt az, ami vezérelte, hogy a bizottságot jelölte ki főbizottsággá ebben a kérdésben, mert azt látta, hogy nyilván mi fogjuk motiválni, generálni a vitát a parlamenten belül is, és vélhetően ezek az indulatok másképp fognak megjelenni, nem egy olyan vita lesz, amelynél teljesen mindegy, ki szól hozzá, a végét úgyis tudjuk, de hátha remény van rá, hogy van olyan hozzászólás, amelyik elősegítheti a megoldás irányát.
Két dologra mindenféleképpen szeretném felhívni a figyelmet, köztünk van néhány írástudó is, aki megjeleníti a műveit ebben a kérdésben: szerintem ma Magyarországon hihetetlen nagy zavar van abban a kérdésben, hogy össze-vissza beszélnek szakértők is - akik hivatalosan felkent szakértők - a reformról és a válságról. A kettőt összekeverik, nem választják el egymástól, így az embereknek halványlila tudatuk sincs arról, hogy miről szól a téma. Ezt egyszerűen már tisztába kellene tenniük az írástudóknak, akik ebben már meg is égethették volna magukat, hiszen pont nem kevesen vannak, akik egy évvel ezelőtt még arról beszéltek, hogy fantasztikusan nagy ötleteik vannak, és így fog a világ mozogni, most pedig ugyanazokat látjuk a televízióban és a különböző fórumokon, akik nekünk mondják - nem képviselőknek, az állampolgároknak -, hogy milyen hülyék voltatok, és mit csináltatok, és mit csináltatok rosszul, de pont ugyanazok, akik idáig azt mondták, hogy aszerint kell tennünk a dolgunkat. Tehát itt, Magyarországon és a világban az egy nagyon nagy kérdés, hogy mi a válság, és az sem egy egyszerű dolog, hiszen van pénzügyi válság, és sorolhatnám tovább a válságokat. Ami ma Magyarországot a leginkább érinti, az a pénzügyi válság. Azt is meg kellene fogalmazni, hogy ebben milyen tennivalónk van.
Most mit tudunk a monetáris politikáról mondani? Helyes volt az elmúlt tíz év monetáris politikája? Úgy volt jó, ahogyan csináltuk? Vagy az volt a jó, ahogyan a szomszédaink csinálták ezt a monetáris politikát? Úgy gondolom, erről valamikor majd véleményt kell tudnunk mondani. Gondolatilag egy kicsit kapkodok. Úgy érzékelhetjük, hogy Magyarország összes gondja a növekedésben van, és reform esetén pedig a növekedés nem egy tipikusan gyorsan ható dolog, az egy későbbi fázisban következik be. Tehát amikor a reformgondolatok itt megjelennek, annak a növekedési hatása majd egy, két, három év múlva jelenik meg, de addig mi lesz? Nekünk, a gazdasági bizottság tagjainak ebben is gondolkodnunk kell, hiszen ezek a javaslatok, amelyek megjelennek akár a Reformszövetség részéről, akár a Fidesz részéről is, az adócsökkentések és itt sorolhatnám tovább, ezek hatásai hogyan jelennek meg a gazdaságban?
Úgy gondolom, nagy felelősségünk van, amikor ezt a témát tárgyaljuk, remélem, kellőképpen fel tudunk készülni, és meg tudunk ennek felelni, de az biztos, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben. Nem kívántam, hogy ezt a témakört kapja meg a bizottság, kiosztották ránk, tehát tisztelettel az a kérésem, hogy ezzel éljünk.
A vitát a parlamentben fogjuk lefolytatni. Tisztelettel kérek mindenkit, minden párt képviselőjét, hogy ebben fejtse ki a véleményét. Engem nagyon izgatottá tesz egy olyan kérdés, hogy amikor a javaslatban látjuk az SZDSZ részéről ezt a 2500 milliárd gyorsprivatizációt, ez nem akármi, amit arról az oldalról megfogalmaznak, hogy mit értenek alatta. Tehát jelenleg a privatizálásra kijelölt vagyon 1700 milliárd. Amikor ezzel kapcsolatosan jóváhagytuk a kérdéseket pont itt, a gazdasági bizottságban, akkor megmondtuk, hogy mi az, ami stratégiai kérdés, mi az, ami nem, de lehet, hogy itt teljesen új gondolatok fogalmazódnak meg. Jó lenne a vitában hallani, hogy mi ez a csomag, amivel nekünk itt foglalkoznunk kell, mert azért van néhány ellenvetés, és ez a 2500 milliárd bevétel a költségvetésben és Magyarország működését illetően fontos dolog lenne, de ez még beláthatatlan, sorolhatnám tovább, ugyanúgy a MÁV-val kapcsolatos intézkedési javaslatokat is. Tehát ez olyan ínyenc dolog, hogy benne vannak a MÁV-val kapcsolatos ilyen-olyan csökkentések, de most nem is megyek bele a nagyságrendbe.
Tehát tisztelettel kérem, tolmácsolják az előterjesztőnek, a parlamentben jó lenne erről szólni, hogy ezek a csomagok hogyan jelennek meg az SZDSZ agyában, ezzel hogyan kellene a jövőben foglalkoznunk.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Mindezek után szavazunk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Tizenöt igen szavazat. Ellene? (Nincs jelzés.) Ki tartózkodik? Tizenkét tartózkodás.
A bizottság véleményét ki mondaná el? (Jelzésre:) Baráth Etele, a többségi véleményt kéretik elmondani.
Kisebbségi véleményt? (Jelzésre:) Matolcsy képviselő úr.
Azt tudni kell, hogy ez itt vezérszónoki rendszerben fog működni, úgyhogy mindenkinek mondania kell a magáét.
A kormány képviselője ezek után sem kíván hozzászólni? (Bathó Ferenc: Nem.) Köszönöm szépen. Azt azért megkérdezzük, az általános vitára való alkalmassággal egyetértenek a kormány részéről? (Bathó Ferenc jelzi, hogy nem kíván válaszolni a kérdésre.) Ha nem, ez sem zavar bennünket, azért, mert a mai nap folyamán megy a kormányülés, és ott nyilvánvalóan néhány újabb vélemény fogalmazódik meg, tehát még egyszer nem kívánom ezt a véleményt megkérdezni. (Bathó Ferenc: Köszönöm szépen.) Köszönöm szépen, hogy nem nyilvánított véleményt. Akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk.
Következik az MDF javaslata. Ki az, aki az MDF részéről szóbeli kiegészítést kíván tenni? (Jelzésre:) Herényi úr nem tud itt lenni. Egy kis türelmet kérek, rákérdezünk Herényi úrra, hogy hol jár.
(Rövid szünet.)
A gazdasági bizottság folytatja a munkáját. Következik a H/9028. számon előterjesztett, az MDF, Dávid Ibolya és Herényi Károly által jegyzett, a pénzügyi és gazdasági válság kezelése érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről és a szükséges jogalkotás elveiről szóló előterjesztés. Nem látom az előterjesztőt, mert a költségvetési bizottságban van.
Egyben szeretném megjegyezni, a házbizottság egyetértett azzal, hogy a jövő évben e két napirendi pont, tehát az SZDSZ előterjesztése és az MDF ilyen jellegű előterjesztése, mely a Reformszövetség javaslatainak kis változtatását hordozza magában, egy napirendi pontként kerüljön tárgyalásra a parlamentben, ezért most, figyelembe véve azt, hogy a költségvetési bizottságban ad elő Herényi Károly képviselő úr, megkérdezzük a kormány képviselőjét, hogy az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja-e.
BATHÓ FERENC (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr.
Ugyanaz a kormány véleménye, mint a 7. napirendi pontnál volt. Nem szeretném megismételni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánnak-e képviselőtársaim véleményt nyilvánítani az előterjesztéshez? (Nincs jelzés. Nem kívánnak.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, azokkal a megjegyzésekkel, amelyek előzetesen elhangzottak, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenöt igen szavazat. Ki van ellene? Tizenkettő. Tehát tizenöt igen, tizenkét nem szavazat ellenében a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.
Az előadó Baráth Etele úr, illetve Matolcsy úr, akik egyszer fognak hozzászólni, nem kétszer. Köszönöm szépen.
Mai bizottsági ülésünket befejeztük, köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 27 perc.)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi és Turkovics Istvánné