GIB-10/2009.
(GIB-140/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. március 18-án, 10 óra 04 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter beszámolója a március 10-én Moszkvában folytatott energetikai tárgyalásokról *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter szóbeli kiegészítése *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter válaszadása *
Szavazás a miniszteri tájékoztatóról *
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslat (H/9173.szám) (Általános vita) *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter szóbeli kiegészítése *
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter reflexiója az elhangzottakra *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés (J/6755. szám) *
Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/6953. szám) (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Rónaky József (Országos Atomenergia Hivatal) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés bizottsági előadó állításáról *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Általános vita) *
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra *
További hozzászólások, vélemények *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés bizottsági előadók állításáról *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről: *
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6930. szám) (Koszorús László és dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Döntés a javaslat tárgysorozatba vételéről *
Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8837. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló határozati javaslat (H/8877. szám) (Dr. Juhászné Lévai Katalin, Tóbiás József, Halmai Gáborné és Török Zsolt (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8972. szám) (Gúr Nándor, Filló Pál, Sós Tamás, Bókay Endre, Nagy László, Tatai-Tóth András, Rózsa Endre és Kiss Ferenc (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934.szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/8374. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az Alkotmánybíróság által részben alkotmányellenesnek nyilvánított, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény (A köztársasági elnök átirata és a visszaküldött törvény T/5657/9. számon került iktatásra) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
A bizottságnak a nemzetközi kapcsolatok terén a közeljövőben várható eseményei (március 27. és április 9-10.) *
A bizottság európai uniós jogszabály-tervezetekre kapott kijelöléseinek ismertetése *
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr. Vas János (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP) Molnár Bélának (KDNP)
Dr. Suchmann Tamás (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Horváth Csabának (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) érkezéséig dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) érkezéséig Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Molnár Csaba miniszter (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Perger András projektvezető (Magyar Energiafogyasztók Szövetsége)
Dr. Rónaky József főigazgató (Országos Atomenergia Hivatal)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szittner Károly titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Gyenge Anikó osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Karcagi Gabriella (Pénzügyminisztérium)
Mátyus Mihály főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Erdélyi László kormány-főtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Fodor Lászlóné (Magyar Energiafogyasztók Szövetsége)
Tóth Ákos (Ipari Energiafogyasztók Fóruma)
Wenczel Richárd (Fidesz)
Dr. Járosi Márton (Energiapolitika 2000 Társulat)
Dékány Lóránt (Magyar Nemzet)
Mayer György (Napi Gazdaság)
Dr. Soósné dr. Dobos Mária (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium)
Dr. Takács István (Külügyminisztérium)
Kovács Áron (origo.hu)
Szentgyörgyi András (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.)
Simon Borbála (Külügyminisztérium)
Oláh Tünde (Külügyminisztérium)
Kotsis Márk (MRI-Kossuth Rádió)
Németh Krisztina (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium)
M. Gordos Péter (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium)
Lakatos Benjámin (MOL Nyrt.)
Limp Alpár (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium)
Stoll É. Barbara (Greenpeace)
Lukács András (Levegő Munkacsoport)
Kaplonyi György (Magyar Távirati Iroda)
Kajtár Bálint (MMD)
Cseri Noémi (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Molnár Adrienn (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Verebély Dávid (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Mészáros Bálint (Magyar Narancs)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Siklósi Ilona Éva
Dr. Báthory Zoltán (Nemzeti Atomenergia Hivatal)
Horváth J. Ferenc (Miniszterelnöki Hivatal)
Fehér Tibor (Külügyminisztérium)
Tóth Ferenc (Országgyűlés)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Hamvas István (Paksi Atomerőmű Zrt.)
Kovács József (Paksi Atomerőmű Zrt.)
Gyulai Edit (KDNP)
Feiler József (Országgyűlési Biztos Hivatala)
Mittler István (Paksi Atomerőmű Zrt.)
Horváth Nándor (Független Hírügynökség)
Dr. Gerse Károly (MVM Zrt.)
Mártha Imre (MVM Zrt.)
Kertha Hajnalka (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gyenge Ildikó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Füredi Lilla (Fidesz)
Ördögh József (Országos Atomenergia Hivatal)
Antal Dániel (Auchan)
Szabó Gábor (HVG)
Kovács László (KKAOSZE)
Dr. Szentgyörgyi Zsuzsa (MMA)
Dr. Tárkány György Attila (INFORUM)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Simon Edina (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Pethő Tünde Gabriella (Országgyűlés)
Görözdi Zsuzsanna (Pénzügyminisztérium)
Karel Ágnes (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium)
Szalay Sándor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gálhidy László (WWF Magyarország)
Csöndös Mária (Magyar Tudományos Akadémia)
Gulyás Réka
Majoros Judit (Kutatás-Fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a Gazdasági és informatikai bizottság tagjait, a meghívottakat. Látszik, hogy izgalmas témát tárgyal ma a gazdasági bizottság, amely vélhetően hosszú távon meghatározó lesz az ország energiapolitikája szempontjából. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Kérdezem a gazdasági bizottság tagjait, hogy a meghívóban meghirdetett 14 napirendi ponttal kapcsolatban van-e észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor, aki egyetért a tárgyalandó napirendi pontokkal, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodott? (Nincs jelzés.) Senki. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta az előzetesen kiküldött napirendi pontokat.
Elsőként tárgyalnánk meg dr. Molnár Csaba közlekedési és hírközlési miniszter beszámolóját a március 10-i moszkvai tárgyaláson tartott ügyekről. A miniszter úr még ki se jött a reptérről, amikor szólt, hogy szeretné a gazdasági bizottságot tájékoztatni. Ezt a lehetőséget megkapta. Miniszter úr, öné a szó!
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter szóbeli kiegészítése
DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Való igaz, mivel Magyarország energetikai biztonságának egyik legfontosabb ágazatáról, a gázellátás biztonságáról van szó, ezért azt gondoltam, azt gondoltuk, hogy a Magyar Parlament témával foglalkozó illetékes bizottságának mindenképpen kompetenciája van abban, hogy egy ezzel kapcsolatos beszámolót első kézből a tárgyaláson részt vevő minisztertől tudjon meghallgatni.
Nagyon röviden szeretnék csak beszélni erről, talán tőlem szokatlanul röviden is. Egyrészt a tisztelt bizottsági tagok kaptak ezzel kapcsolatban egy összefoglalót a tárca részéről, másrészt pedig - ahogy aznap Moszkvában erre ígéretet tettünk - a megállapodás teljes magyar nyelvű szövege még aznap felkerül az Internetre, vagyis minden magyar állampolgár számára olvashatóvá válik. Nyilvánvalóan a gazdasági bizottsági tagok is elérték ezt az Interneten, s ennek megfelelően részletesen el tudták olvasni a szerződés teljes szövegét.
Engedjék meg röviden bevezetésképpen, hogy magának a beruházásnak a szükségességével kapcsolatban mondjak néhány érvet, alapvetően két dolgot. Egyrészt az Európai Unió gázzal kapcsolatos fogyasztása, illetve ezzel összefüggő importigénye a következő időszakban, körülbelül 2030-ig jelentősen nőni fog. Konkrét számokat nem mondok, csak összehasonlításképpen. A fogyasztási növekmény az Európai Unió hivatalos prognózisa szerint körülbelül 13-15 százalékos lesz, ennyivel fogunk többet fogyasztani gázból mi európai polgárok az elkövetkező néhány évtizedben. Ezzel párhuzamosan az Európán belüli gáztermelés körülbelül a felére fog visszaesni, hiszen kimerülőben vannak az Európán belüli ilyen típusú tartalékok. Ez azt jelenti, hogy ha szinten akarjuk tartani ezt a fogyasztást, akkor körülbelül az európai uniós importot - aminek egy része Oroszországból jön természetesen - ezzel egyidejűleg körülbelül 50 százalékkal, tehát a másfélszeresére kell növelni. Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak új beszerzési forrásokra van szüksége, új beszerzési vonalakra, hiszen másfélszer annyi import gáz lesz Európában körülbelül a 2030-as évekre, mint amennyit importként most a tagállamok beszereznek. Ezeket természetesen sokféleképpen lehet megoldani.
Az egyik ilyen megoldás, hogy új gázvezetékeket építünk. Magyarországnak természetesen elsőrendű prioritása a Nabucco gázvezeték megépítése, de ha ennek az éves szállítási kapacitása körülbelül 30 milliárd köbméter, míg az importnövekmény körülbelül 180 milliárd köbméter, akkor azt látjuk, ha megépül a Nabucco - ami reményeink szerint 2015 környékén bekövetkezik -, akkor a Nabucco kapacitásának a hatszorosára lesz szüksége Európának. Vagyis teljesen biztos, hogy egy ilyen új gázvezeték építése nem elegendő arra, hogy az Európai Unió növekvő gázigényét, importigényét ki tudjuk elégíteni. Ennek a hatszorosára van szükség. Ezért szoktuk azt mondani, hogy egy vezeték jó, de két vezeték még jobb, de a legjobb, ha három-négy vezeték van, minél több legyen, amiből az Európai Unió és Magyarország igényeit a legjobban ki tudjuk majd elégíteni. Ezért mondjuk mi azt a Magyar Kormány részéről, hogy minden olyan energetikai, gázszállítási projektben, amely Magyarország gázellátásának a biztonságához, illetve ami az Európai Unió növekvő import gázigényéhez hozzájárul, azt Magyarországnak támogatnia érdemes. Ezért az az álláspontunk, hogy a Nabucco mellett - amit elsőrendű prioritásként fogalmazunk meg - természetesen más gázvezetékek építése is fontos az Uniónak. Ilyen például az Északi Áramlat vagy ilyen a Déli Áramlat. Mi ebben az utóbbiban tudunk érintettek lenni, hiszen az Északi Áramlat földrajzilag nem érinti Magyarországot. Ez az első fontos indokunk mellette, hogy növekedni fog a gázigény, és csökkenni fog az Európán belüli termelés.
Másik, amit nagyon könnyű belátni Magyarország minden polgárának, az a januárban történtek, a januári gázkrízis. Ez arra irányítja mindannyiunk figyelmét, hogy milyen törékeny az Európai Unió és köztük a közép-kelet-európai uniós tagországok ellátási helyzete, biztonsága. Unión kívüli országok vitája, esetünkben Oroszország és Ukrajna vitája - aminek egyébként nem érintett fél, Magyarország, Szlovákia, Csehország is kárvallottja volt - nagyon komoly károkat tud okozni az európai uniós tagállamoknál is. Ezért azt mondtuk, mikor a gázkrízist egyébként az elmúlt időszakban kiépített páratlan tárolókapacitásunknak köszönhetően a legkevesebb kárral, és a közép-kelet-európai országok közül a legjobban tudtuk megoldani és átvészelni, de egészen biztos, hogy tanulságokat kellett levonni. Néhány ilyen tanulság.
Egyrészt a diverzifikáció. Erről szeretnék beszélni Déli Áramlat kapcsán. Másik a tárolókapacitás növelése. Erről is beszéltünk Moszkvában, és legalább még két dolog, az úgynevezett interkonnektor projektek, tehát az európai uniós tagállamok gázrendszerének az összeköttetési projektjei, Magyarország tekintetében főleg Horvátország, Szlovákia és Románia viszonylatában. Negyedrészt pedig különböző alternatív megoldások, az LNG, cseppfolyós energia beszerzése például Horvátországon keresztül. Az ötödik, ami nem témája a bizottsági ülésnek, de sose felejtem el elmondani, mert nagyon fontosnak tartom, ez az alternatív energiaforrások, megújuló energiaforrások, illetve természetesen az energiatakarékosság témaköre.
Ebből az öt dologból legalább kettőt érintettünk Moszkvában, ez a diverzifikáció, illetve a tárolókapacitások növelése. Diverzifikációval kapcsolatban elmondható, hogy a Déli Áramlat gázvezeték a diverzifikáció egyik formáját jelenti. Számunkra az a legjobb diverzifikáció, ha a beszerzés helyét és a beszerzés útvonalát is a jelenlegihez képest másképp tudjuk megoldani. Ez tipikusan a Nabucco-val megoldható, ezért is az a prioritásunk, de fontos diverzifikációs lépés az is, hogy bár a beszerzés helye változatlan, tehát továbbra is orosz gáz kerül a vezetékbe, de más útvonalon. Tipikusan leginkább európai uniós országokat érintő útvonalon kerül az európai uniós fogyasztókhoz. Ha megnézzük a Déli Áramlat gázvezeték irányát, ez kétágú vezeték. Az egyik déli ágon Olaszország felé, másik északi ágon Magyarországon keresztül Baumgarten, tehát Ausztria felé vezet, akkor azt látjuk, hogy a tranzitállamok között mindösszesen egyetlen nem európai uniós tagállam van, Szerbia. Minden egyéb tranzitország jelenleg is tagja a közösségnek, vagyis alacsony politikai kockázatokat jelent. Amit januárban megtanultunk, hogy milyen politikai kockázatai lehetnek két Unión kívüli ország vitájának a mi ellátásbiztonságunkkal kapcsolatban.
A Magyar Kormány Moszkvában azt csinálta, amire a 45/2008. számú kormányrendelet kötelezte. Jogszabályi kötelezettségének tett eleget a Magyar Kormány, illetve a kormány energetikai minisztere, amikor ezeket a tárgyalásokat folytatta, hiszen ez a kormányrendelet a végén kifejezetten utasítja a pénzügyminisztert, illetve most már jogutódként az energiaügyekkel foglalkozó minisztert, hogy a kormányrendeletben foglaltak végrehajtását segítse elő, a szükséges intézkedéseket tegye meg. Amit megtettünk, az annak a szerződésnek a tető alá hozása, amit magyar részről a Magyar Fejlesztési Bank, orosz részről pedig a Gazprom gáztársaság kötött meg. Ennek a lényeg röviden, hogy a tavaly megkötött orosz-magyar kormányközi megállapodást tulajdonképpen aprópénzre váltotta. Amiben akkoriban megegyezett Magyarország és Oroszország, és ezt egyébként jogszabályban ki is hirdették a magyar jog előírásai szerint, annak most részletesebb, pontosabb kimunkálása történt meg ebben a szerződésben. Mivel a tisztelt bizottsági tagok nyilvánvalóan végigolvasták ezt a szerződést az Interneten, ezért hadd fussak végig röviden csak néhány fontosabb pontján.
Egyrészt kimondtuk a részesedési szabályokat. Mindennél fontosabb, hogy 50-50 százalékban vesz ebben a részt a magyar állami, valamint az orosz állami cég, vagyis teljesen paritásos alapon működik, nincs túlsúlya egyik szereplőnek sem. Másrészt a korábbiaknál pontosabb menetrendet tudtunk adni az építésre. Azt mondjuk, hogy a megvalósíthatósági tanulmány a magyar szakaszra nézve készüljön el idén szeptember 30-ig. Jövőre készüljön el természetesen Oroszország tevékenysége eredményeképpen a teljes szakaszra a megvalósíthatósági tanulmány, a többi szakaszra Magyarországnak nyilvánvalóan ilyen kötelezettsége nincs. 2011-ben, ha minden, a döntéshez szükséges információ rendelkezésre áll, akkor hozzuk meg a végleges döntést. 2013-ban ez alapján a gyakorlati kivitelezés induljon meg, és 2015-ben adja át az összes állam és résztvevő cég ezt a gázvezetéket a fogyasztóknak, illetve felhasználóknak. 2015-ig tartana a program időhorizontja, ez lenne az az időszak, amikor az a sokat emlegetett 30 milliárd köbméter, amiben a magyar szakasz körülbelül 10 milliárd köbméterrel érintett, már a gyakorlatban be tud folyni a végfelhasználókhoz.
Létrehozta ez a megállapodás a végrehajtás szervezetét is. Létrejön egy irányító bizottság, és annak a munkáját segítő munkacsoport megint szigorúan paritásos alapon, például az irányító bizottság négyfős. Nyilvánvalóan ketten orosz részről, ketten magyar részről vesznek részt ebben az irányító bizottságban, illetve döntés született a projektet végrehajtó társaság megalapításáról is itt Magyarországon a magyar jog szerint. Ennek a társaságnak lesz egy négyfős igazgatósága. Ebben szintén az előbbi szabályok szerint egyenlő arányban vesz részt az orosz, illetve magyar fél úgy, hogy az igazgatóság elnökét évente rotálják, egyszer magyar, egyszer orosz, egyszer magyar, egyszer orosz. Abban állapodtunk meg, hogy az első elnök magyar lesz. Amikor létrejön a cég, az igazgatóság első elnökét a magyar fél fogja adni, és mindamellett még két cégvezető fog dolgozni ebben a társaságban, egy orosz cégvezető és egy magyar cégvezető.
Körülbelül ezek a legfontosabb pontjai ennek a szerződésnek, de a tisztelt bizottsági tagok nyilvánvalóan alaposan tájékozódtak a szerződés aprólékosabb részletszabályairól is.
Hadd mondjak még egy dolgot. A moszkvai tárgyalások kapcsán érte olyan vád a kormányzatot, hogy itt valami titkolózás lenne a szerződéssel vagy a tárgyalással kapcsolatban. Teszem hozzá, nagy megkönnyebbülésemre ez nem a gazdasági bizottság környékéről érkezett, hiszen a bizottságnak mind kormánypárti, mind ellenzéki tagjai nagyon jól tudják, hogy miről szól ez a történet. Mégis azért ezzel kapcsolatban hadd mondjak néhány mondatot. Egyrészt nagyon nehezen gondolom eltitkolásnak minősíteni azt, amikor a szerződés megkötésének napján a szerződés felkerül az Internetre. Ennél szélesebb körű nyilvánosságot a technológia fejlettségének a jelenlegi szintjén a kormány nem tud adni ennek a szerződésnek. Aznap a teljes szöveg magyar fordításban felkerül az Internetre. Másrészt ez a beszámoló, amit azért ma tudtunk csinálni, mert hetente egyszer ülésezik a gazdasági bizottság, és ez a legkorábbi időpont, amikor ezt nyélbe tudjuk ütni. Ez pedig arról szólna, hogy tárgyaló félként a bizottság tagjait közvetlenül tudom tájékoztatni egyébként a lehető legszélesebb magyar nyilvánosság előtt arról, hogy mi is történt ezen a tárgyaláson. Nincs titkolnivalónk, mert a tárgyalásokat sikeresnek minősítjük, márpedig ki az, aki eltitkolja azt, amire egyébként büszke lehet? Büszkék lehetünk arra, Magyarország büszke lehet arra, ahogy a gázellátás biztonsága érdekében a korábbi hetekhez képest újabb lépéseket sikerült tenni.
A másik dolog, és be is fejezem tisztelt elnök úr, ez a tárolókapacitással kapcsolatos, ami elválik az eredeti ügytől. Tulajdonképpen külön projektről van szó a MOL, illetve a Gazprom működésében. Azért fontos a különbségtétel, mert ebben a Magyar Állam nem részes, ebben közvetlen szerepe nincs, hiszen egy magáncég, a MOL irányítja ennek a magyarországi tevékenységét, de természetesen, ha másként nem, haszonélvezőként Magyarország mindenképpen részes a projektben. Egy olyan gáztároló létrehozásáról lenne szó, aminek a kapacitása körülbelül 1,3 milliárd köbméter. Ez egy hatalmas tároló lenne Magyarországon. A MOL meglévő tárolókapacitásait lehetne bővíteni ezzel, tipikusan Pusztaföldvár környékén. Ennek a napi kitárolási csúcskapacitása 15 millió köbméter lenne. Hadd emlékeztessem a tisztelt bizottságot arra, hogy amikor nyáron volt a gázkrízis, akkor az igazi problémánk soha nem abból adódott, hogy mennyi betárolt gázunk van, hiszen rengeteg volt, akár hónapokra elegendő. A probléma mindig abból adódott, hogy egy nap mennyit lehet kitárolni ebből a fizikai és műszaki paramétereket figyelembe véve, ezért már lassan fontosabb a tárolás mennyiségénél az, hogy egy nap mennyit lehet ezekből a tárolókból kivenni, vagyis a kitárolási kapacitás. Ezzel az új, 15 millió köbméteres napi kitárolási kapacitással és azzal a fejlesztéssel, amit egyéb tároló cégek Magyarországon a MOL-on kívül még végeznek, valamint ehhez hozzáadva a jelenleg rendelkezésre álló körülbelül 53-55 millió köbméter napi kitárolási kapacitást, azt látjuk, hogy mikor ez a projekt elkészül, akkor Magyarországon napi 75-80 millió köbméter napi kitárolási kapacitást lehet elérni. Ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország úgy tudja ellátni a napi fogyasztását, hogy semmilyen, akár első kategóriás korlátozásokat sem kell bevezetni. Egyébként ebbe még nem számoltuk bele a hazai termelést. A MOL termelése naponta ezen kívül még napi 8-9 millió köbméter tud lenni télen, vagyis extrém energiabiztonsági helyzet áll be Magyarországon, ha ez a projekt elkészül, mert ezzel a napi kitárolási kapacitást a leghidegebb napokra számított napi fogyasztásnál is magasabbra tudjuk emelni. Azt gondolom, hogy január megmutatta számunkra, hogy a gázellátás biztonsága szempontjából nincs ennél fontosabb történet.
Köszönöm szépen, elnök úr, bizottság.
ELNÖK: Köszönöm miniszter úr. Képviselőtársaim, van-e kérdés? (Molnár Béla jelentkezik.) Parancsolj!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr! Tisztelt Miniszter Úr! Nagyon szép, nagy ívű mondatokat hallottunk arról, hogy mit tervez a kormány és mit írt alá, de érzek lyukakat, és tisztelettel szeretnék erre rákérdezni. A Magyar Fejlesztési Bank van ebben a fejlesztési projektben magyar részről, ugyanakkor a MOL tulajdonán végzünk munkálatokat, hiszen pusztaföldvári MOL-tulajdonban lévő gáztároló fog épülni.
Kérdezem, ha a Magyar Állam mint ebben a társaságban részt vevő tulajdonos és nyilván 50 százalékban finanszírozó, ahogy az anyag is leírja, milyen tulajdonra tesz szert a finanszírozás fejében, hiszen a gáztároló nyilván a MOL tulajdona marad később is. Ugyanakkor kinek a tulajdona lesz az a gáz, ami itt bent lesz? Az én olvasatomban a Gazprom tulajdona marad a gáz, amit ide betárolunk, nem pedig a Magyar Állam tulajdona. Nem tudom, jól értelmezem-e? Kiépül ez a tároló és beletesszük a gázt. Itt a szövegben az van leírva, hogy ez a kapacitásaink többségét hosszú távon leköti, viszont biztosítja a párnagázt. Én ezt úgy értelmezem, hogy az ide betárolt gáz a Gazprom tulajdona marad és nem a Magyar Államé. Ebben az esetben, ha ez igaz, akkor kérdezném, van-e valami elővételi jogunk, fizet-e a Gazprom valamilyen bérleti díjat, amiért itt tartja a gázt, vagy pedig én értelmezem rosszul és ez magyar tulajdonú gáz lesz?
Köszönöm szépen, egyelőre ezt szeretném kérdezni.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr! Nekem csak nagyon rövid kérdésem van. Ennek a vezetéknek megint majdnem a végén vagyunk. Van-e realitása annak, hogy a tervezett határidőre elkészül abban az esetben is, ha a közbenső két ország, Bulgária és Szerbia is hasonló megállapodást köt? Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre.) Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Tegnap és ma reggel hallottuk a rádióban az orosz miniszterelnöknek, illetve német miniszterelnök asszony álláspontját a Nabucco-ról. Kérdezni szeretném, hogy az önök moszkvai tárgyalásai során volt-e szó a Nabucco-ról, és ha igen, akkor röviden, hogy milyen tartalommal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs, köszönöm szépen. Miniszter Úr!
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter válaszadása
DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Nagyon szépen köszönöm. Képviselő úr első kérdésére. Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam, megpróbálom kicsit érthetőbben megfogalmazni. A két projekt egymástól jogilag független. A MOL akkor is tervez tárolót építeni, ha egyébként nem épül gázvezeték. Nem a Déli Áramlat projekt része a pusztaföldvári tároló, ez egy önálló MOL-projekt, amit egyébként a Gazprommal... Nyilvánvalóan meg lehet úgy találni a párhuzamot, hogy mindkét dologban részt vesz. Két dologról tárgyaltunk Moszkvában, ezért írtuk egy anyagba tisztelt képviselő úr. Mindkettőről tárgyaltunk. Tárgyaltunk a Déli Áramlatról, amiben a Magyar Állam közvetlenül felelős a fejlesztési bankján keresztül, és tárgyaltunk a tároló ügyében, amiben a Magyar Állam nem vesz részt, de az állam a magyar cégek üzleti érdekeinek előmozdítása érdekében érdemes, hogy ilyen ügyekről is tárgyaljon. Ha ez félreértés lett volna, akkor ezt most szeretném eloszlatni. Ha az anyagban esetleg félreérthető lett volna a fogalmazás, elnézést kérek a tisztelt képviselő úrtól.
A másik, hogy kinek a tulajdona a gáz. A Magyar Államé nem lehet, hiszen nem tart fenn kereskedelmi kapacitásokat. Magyarországon a gázkereskedelem egy magántevékenység. A jelenlegi tárolókban lévő gáz sem a Magyar Államé, hanem tipikusan a gázkereskedőé, tároló cégeké, legnagyobb részben az E.ON Storage cégé, aki ezeket a mennyiségeket betárolja. A Magyar Állam kizárólag szereplőként, de ott is inkább csak áttételesen a stratégiai tárolásokban vesz részt, ez pedig ettől egy teljesen független projekt. Ami itt létre akar jönni, az az államtól függetlenül létrejövő, kereskedelmi célú projekt, amiben természetesen a tulajdoni viszonyokat a kereskedelemben részt vevők határozzák meg, esetünkben a MOL mint magáncég, és a Gazprom, az orosz állam cége. Ebben az esetben fel sem merül gáznak a magyar tulajdona, hiszen a Magyar Állam nem vesz részt kereskedelmi műveletekben, nem feladata az, hogy gázzal kereskedjék. Ezt magáncégek csinálják szerte az Európai Unióban. A Magyar Állam feladata a stratégiai gázkészletek és gáztartalékok működtetésében van, és ebben részt is vesz. Azt gondolom, ha kicsit félreérthető volt a dolog, akkor most talán sikerült eloszlatni ezt a félreértést.
Kiss képviselő úrnak válaszolnék. Bulgária és Szerbia már megkötötte a kormányközi megállapodást. Emlékeim szerint talán még korábban, mint Magyarország. A tavaly megkötött kormányközi megállapodásra gondolok. Nyilvánvalóan nekik is az a feladatuk, hogy ha a kormányok már megegyeztek és ez megtörtént, akkor ezt az aprópénzre váltást, a konkrét cégekkel való megegyezést ők is tető alá hozzák. Értem képviselő úr problémáját. Nyilvánvaló, hogy minden részes országnak ebben teljes erőkkel részt kell vennie. Annak idején az volt a különbség a Nabucco és Déli Áramlat között, amit sokan félreértettek. Például német elnök úr is összekeverte a két programot, mert a Nabucco tipikusan magánberuházásként indult volna. Így is lett annak idején szerződve, és mikor úgy látta az Európai Unió brüsszeli bizottsága, hogy ez meglehetősen nehezen megy, mert döcög a történet, mert a magánfelek nem tudják felvállalni az ezzel járó kockázatot, akkor döntött úgy - és Fónagy képviselő úr helyesen mondja, hogy lehet, hogy már ez sem igaz -, hogy esetleg közösségi finanszírozással ebben részt venne.
A Déli Áramlat projekt már nem magánprojektként indult eredetileg sem, hanem részes államok tipikusan állami tulajdonban lévő cégeinek a projektjeként. Ilyen a Magyar Fejlesztési Bank magyar részről. Ez nagyon fontos különbség, és nagyon gyakran összekeverik. "Német elnök úr is azt mondta, hogy magánprojekt a Déli Áramlat", mondjuk mi. Szó sincs róla, a Nabucco az, ami magánprojektként indult, a Déli Áramlat mindig állami projektként lett tételezve. Ezért az a kockázat, amit képviselő úr mond, egy teljesen valós és kezelendő kockázat.
Fónagy képviselő úr kérdésére. Magyarország nem érdekelt abban, és ezzel egyet tudunk érteni, hiszen a Magyar Kormány és ellenzéke között nincs véleménykülönbség, hogy a Nabucco finanszírozása kapcsán uniós forrásokhoz is hozzájussunk. Sajnos úgy látszik a tárgyalásokon, hogy nagyon sok ellenérdekelt van ebben az Európai Unióban. Az egyik legerősebb Németország, aki kifejezetten károsnak és feleslegesnek tartja, hogy a Nabucco programba európai uniós pénzt használjunk fel. Nekünk, olyan országként, aki részt vesz a Nabucco-ban, aki kiemelt és elsőrendű prioritásként tételezi, nyilvánvalóan ellentétes az érdekünk. Az, hogy ebből a most már nem tudom hány milliárdos csomagból, 5, 3,25 és másfél, amelyek forgalomban lévő összegek, amiket a bizottság különböző anyagaiban tételez. Ebből legalább ehhez a csökkentett, 250 millió helyetti 200 millió eurós összeghez hozzá tudjunk jutni, ebből vita van a tagállamok között, és erős tagállamok ellenzik a Nabucco-projekt finanszírozását, például Németország. Magyarország, Ausztria és Románia pedig nagyon erősen támogatja a Nabucco ilyetén finanszírozását, ez az Európai Csúcs fontos kérdése lesz majd.
Hogy Oroszországban mi volt? Nemcsak a közös kormányközi konzultáción, hanem azt megelőzően az orosz energiaminiszterrel tartott négyszemközti megbeszélésen is kifejezetten felvetettem az orosz miniszternek ezt, és nagyon őszintén beszéltünk erről. Azt mondtam az orosz miniszter úrnak, hogy Magyarország mindenekelőtt az Európai Unió által elismert és fontosnak tartott Nabucco programban érdekelt, hogy ezt lássák az oroszok világosan. De természetesen Magyarország érdekelt minden más, energiabiztonságát javítani képes vezetéképítési programban, így a Déli Áramlatban is. Azt válaszolta az orosz partner, és ezt megerősítette utána még az orosz miniszter a kormányközi konzultáción is, hogy Oroszország - mivel nem érintett a Nabucco programban, ezért - kifejezetten véleményt formálni róla nem kíván, de ők úgy gondolják alapvetően, hogy ezt nem tekintik konkurenciának. Az az állítás, ami ezzel kapcsolatban nagyon benne van a közbeszédben, hogy ezek konkurens projektjei egymásnak, és hogy ez árt Oroszországnak, erre az orosz miniszter kifejezetten azt mondta, hogy ők nem tekintik annak. Úgy gondolják, hogy alapvetően Oroszország vezető szállító marad az Európai Unió irányába akkor is, ha bármilyen más alternatív gázvezeték megépül. Képviselő úr kérdésére az a konkrét válaszom, hogy felvetettük és konkrétan mi vetettük fel, hogy ebben ne legyen kétség az orosz fél részéről, hogy mi Nabucco-ban mennyire érdekeltek és elkötelezettek vagyunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Úgy gondolom, hogy a kérdezőket kielégítette a válasza, ahogy néztem. Egy dologra azért felhívnám a figyelmet. Lehet, hogy a fogalmazás kérdése is, de azért értelmezte így képviselőtársam, hogy vajon kié a gáz, ami abban a tárolóban lesz, hiszen a 780 millió köbméter párnagáz a megfogalmazásból úgy derül ki, hogy orosz tulajdon, tehát a Gazprom tulajdona, csak egy mondaton belül van a kettő, ebből eredően jogos volt képviselőtársam kérdése. Meg szeretnénk köszönni, miniszter úr, azt, hogy ilyen gyorsan rendelkezésünkre állt, és reméljük, hogy a jövőben is ilyen aktuális kérdésekben, melyek az energiaellátás biztonságáról szólnak, rendelkezésre áll a bizottságnak. A bizottságot tájékoztatnám, hogy ma délelőtt egyeztettünk telefonon Kóka képviselő úrral, aki a Nabucco Eseti Bizottság vezetője, és emlékezetes előttünk, hogy a múlt héten beszéltünk a törökországi parlamenti látogatásról, ahova szintén bejelentkezett a Nabucco Eseti Bizottság is, úgyhogy ezt is tisztázni fogjuk pont az európai döntések alapján és annak tükrében, hogy hogy rendezzük, és milyen fellépésre kerül sor Törökország minisztériumában az energetikának ebben az ágazatában. Mindezek után megköszönöm miniszter úr tájékoztatóját.
Szavazás a miniszteri tájékoztatóról
Megkérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e a tájékoztatót, illetve a kérdésekre adott választ. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság 17 igen és 10 tartózkodás mellett a tájékoztatót elfogadta. Egyetért ezzel a bizottság? (Jelenlévők egyetértően bólintanak.) Köszönöm szépen.
Következik a második napirendi pont. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslat. Általános vitáról van szó, természetesen főbizottságként tárgyalja bizottságunk ezt a kérdést. Megkérdezem miniszter úr, ki tartja a szóbeli kiegészítést ebben az előterjesztésben? (Dr. Molnár Csaba jelentkezik.) Miniszter úr, öné a szó!
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter szóbeli kiegészítése
DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Bizottság! Atomenergetikai előterjesztéssel kapcsolatban engedje meg a tisztelt bizottság, hogy szóbeli kiegészítéssel is hozzájáruljak a döntés megalapozottságához.
Az alátámasztottsággal kapcsolatban szeretnék néhány érvet megosztani a tisztelt bizottsággal, illetve a megjelentekkel. Alapvetően három dologban vizsgálnám ezt, gazdaságossági, környezetvédelmi, illetve egyéb, úgy tudnám összefoglalni, hogy szociális természetű szempontok vizsgálatával. Bár ezt röviden leírtuk a tisztelt bizottsági tagoknak, de engedjék meg, hogy néhány információval és számmal ezeket az adatokat most szóban kiegészítsem.
Gazdaságosság szempontjából az az állításunk, hogy az így termelt villamos energia olcsó, ára kiszámítható és meglehetősen stabil, hiszen a villamosenergia-termelés költségének körülbelül csak 10-15 százalékát teszi ki a fűtőelem költsége, szemben például egy gáztüzelésű erőművel, ahol ez az arány 70-75 százalékos, vagyis sokkal inkább függ a fűtőanyag költségétől, mint egyébként az atomenergia beruházások.
Játsszunk el egy ilyen jövőbeni - nem tudjuk, hogy bekövetkezik-e - példával, hogy kétszeresére nő Magyarországon, illetve a világpiacon az urán ára, és kétszeresére nő a földgáz ára ezzel párhuzamosan. Ez hogyan hat a villamosenergia-árakra? Ha kétszeresére nőne a földgáz ára, akkor ez a földgázos erőművekben termelt villamos energia árát körülbelül 70 százalékkal megemelné. Ha kétszeresére nőne a kitermelt urán ára, akkor ez az atomerőműben megtermelt áram árát körülbelül 3-5 százalékkal emelné meg. Vagyis azokon a hosszú távú piaci folyamatokon, amelyekre egyébként számítunk - hiszen egy új típusú, harmadik generációs atomerőmű 60 éves élettartammal rendelkezik -, egy ilyen hosszú időre is tételezett energiaárak tekintetében azt látjuk, hogy míg az atomerőmű kevéssé kitett az árváltozás hatásának a villamos energia árváltozásának érvényesítésében, ezért mindenképpen ez a gazdaságossággal kapcsolatban tett állításunk igaznak tűnik.
Másik az, hogy nincs kitéve általában ilyen hektikus árváltozásnak. Látjuk, hogy a gáz, illetve kőolaj világpiaci árával mi történt az elmúlt időszakban. Hol volt az olaj ára tavaly nyáron, milyen hihetetlen magasságokban, és hol van most, milyen mélységekben, amire valljuk be magunk között, újabb változások lesznek. Ahogy a világpiac motorjai beindulnak, nyilvánvalóan újra gázár-, illetve olajár-emelkedéssel fog járni. Ez a második érvünk, ami alátámasztja az olcsóságot és a gazdaságosságot.
A harmadik nagyon fontos. Az ilyen típusú fűtőelem a világ sok országából beszerezhető, és akár Európán kívüli, akár európai uniós országokból is beszerezhető. Nem a világ válsággócaiból származik, és egyébként nagyon jól készletezhető. Jelenleg például a paksi atomerőműben két évre elegendő anyag van készletezve, vagyis nem vagyunk kitéve januárhoz hasonló válságoknak, ami a gáz kapcsán a villamosenergia-termelésben felmerülhetett volna. Ezek a gazdaságossági érveink, amiket ezzel kapcsolatban elsősorban használni szeretnénk.
A második a környezetterheléssel kapcsolatos érvrendszer. Az atomenergia biztonságos működésű, márpedig a világ tapasztalata azt mutatja, hogy biztonságos energiatermeléséről van szó. Világszerte több, számszerűen 436 atomerőművi blokk működik, és egyébként biztonságosan működő atomenergia blokkokról van szó. Ilyen esetben egy teljesen emissziómentes energiatermelési mód, vagyis az a rendkívül szennyező energiatermelési mód, amely egyébként az Európai Unióra oly jellemző tipikusan a földgázzal, olajjal, illetve kőszénnel előállított energia tekintetében, az az emisszió ebben az ügyben nem merül fel. Magyarul az ilyen típusú kapacitásnövelés hozzájárul Magyarország klímavédelmi, illetve környezetvédelmi nemzeti céljaihoz, illetve azokhoz a vállalt kötelezettségekhez, amit egyébként 2020-ig az Európai Unió felé Magyarország is vállalt. Azt mondják az Unió tagállamai egyébként, hogy "kiotós" célokat teljesíteni, magyarul az üvegházhatású gázok visszafogását elérni atomerőművi kapacitások bővítése nélkül tulajdonképpen elérhetetlennek tűnik, hiszen klasszikus, megújuló energiaforrásokat ilyen rövid idő alatt ezekbe a rendszerekbe bekapcsolni szinte biztos, hogy nem lehet. A hulladékait tekintve, ami környezetvédelmi kérdés, klasszikus és veszélyes, normál ipari hulladékok jóval kisebb és kevésbé mérgező mennyiségben keletkeznek, mint egyéb erőműveknél, ez tehát biztos, hogy jobb. Viszont van speciális hulladéktípusa, a nukleáris hulladéktípus. Itt két dolgot hadd mondjak. Egyrészt ezeknek a kezelése egészen más logika szerint zajlik, mint a klasszikus, fosszilis tüzelésű erőműveknél. Ott a logika a felhígítás és kibocsátás, tipikusan a széndioxid tekintetében. Aki jól tudja hígítani, ott jobb a kibocsátás, aki nem, kevésbé, de biztos, hogy a vége kibocsátás. A nukleáris erőműveknél inkább a gyűjtés, ellenőrzés, elzárás filozófiáját használja a rendszer, vagyis nem egyszerűen felhígítjuk és kibocsátjuk, hanem elzárjuk, hozzáférhetetlenné tesszük, tipikusan a föld mélyrétegeiben való elhelyezéssel. Ebből a szempontból különösen fontos a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékelhelyező mű, aminek egyébként a munkálatai Magyarországon már nagyon jól állnak.
A harmadik szempontrendszer, amit nehéz összefoglalóan említeni, de talán a szociális szó, ami leginkább alkalmas rá, erről is hadd beszéljek néhány mondatot. Itt alapvető cél Magyarország energetikai függetlenségének a megteremtése, ami arról szólna, hogy minél kevésbé függjünk külső importtól az energetika területén. Ennek megfelelően egy ilyen atomerőmű építésének, majd később működtetésének nagyon jelentős gazdaságélénkítő, beruházás-élénkítő, munkahelymegtartó és munkahelyteremtő hatása van. Összehasonlításképpen éppen Finnországban jelenleg épül egy erőmű. Ezen az erőművön 2000 alvállalkozó és 4000 munkavállaló dolgozik hosszú időn keresztül, hiszen 6-7 év egy ilyennek a megépítése. Utána pedig 2-3 ezer ember fogja ezt működtetni, vagyis nagyon jelentős munkahelyteremtő és -megtartó hatása van ennek. Arról nem is beszélve, hogy az oktatást, a műszaki-tudományos fejlesztést vagy általában a K+ F szférát milyen jótékonyan tudja érinteni egy ilyen típusú fejlesztés.
Mi azt szeretnénk, tisztelt bizottság, ha ehhez az előterjesztésünkhöz meg sikerülne nyerni a tudományos és civil szféra támogatását, természetesen az országgyűlés támogatását, hiszen erre külön törvényi kötelezettsége van a kormánynak, illetve talán a harmadik, ami a legfontosabb, a közvélemény támogatását. Hadd mondjak ezzel kapcsolatban néhány dolgot. A tudományos, civil szféra tekintetében konferenciák sorozata kezdődik. Tegnap már el is kezdődött, hiszen tegnap atomenergia, Paks-bővítés tekintetében nagyon jelentős tudományos konferencia volt a Magyar Tudományos Akadémián. Ilyeneknek egész sorozata fog következni, egészen a végleges döntés meghozásáig, hiszen a tudományos szféra támogatása, értő hozzáállása nélkül nyilvánvalóan ez nem lehetséges.
Másrészt az országgyűlés részéről a hozzájárulás megadása. Mivel ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban néhány félreértéssel találkoztam, ezért engedjék meg, hogy ezt megpróbáljam eloszlatni. Az atomenergia törvény arra kötelezi a kormányt, hogy az országgyűlés részéről egy előzetes, elvi hozzájárulást szerezzen be. Ha ennek a szószerinti nyelvtani értelmezését nézzük az elvi hozzájárulásnak, márpedig mit tudunk nézni, mint az interpretatio grammatica szabályai szerint a nyelvtani értelmezést, akkor azt látjuk, hogy elvi, vagyis nem részletekre kiterjedő beleegyezésről van szó. Ez az egyik megállapítás, a másik szerintem még ennél is fontosabb. Én úgy értelmezem az elvi hozzájárulást, hogy a kormány semmit nem tehet. A gyakorlatban egy lépést nem tehet addig, amíg az országgyűlés az elvi hozzájárulást nem teszi meg, hiszen nem arról dönt az országgyűlés, hogy milyen blokk legyen, hány megawatt legyen, hol épüljön fel és mit kell csinálni, hanem arról dönt, hogy előzetesen elvi hozzájárulást ad a kormánynak ahhoz, hogy az ilyen típusú kérdésekre a szükséges válaszokat próbálja a következő időszakban megválaszolni. Ezért mondják azt a hozzáértők, hogy legalább 11-12 év egy ilyen atomerőművi kapacitás létrehozása, mert ebből körülbelül 5-6 év a tervezés és 5-6 év a megvalósítás. Ezért lesz majd csak a 2020-as évek elejére - ha az országgyűlés úgy dönt - ilyen kapacitás Magyarországon. Vagyis ha azt hiányoljuk a határozati javaslatból, hogy miért nincs részletesen kifejtve, az indoklása miért nem 40 oldal, amit egyébként mellé lehetne tenni, akkor erre ez a válaszom. A kormány nem érzi felhatalmazva magát arra, hogy részletesen cselekedjen ebben az ügyben, amíg az országgyűlés a kormánynak meg nem engedi. Ha ezt az országgyűlés megengedi, akkor nyilván ez a történet be fog indulni.
Harmadik támogatási forma, amit fontosnak tartok, a társadalmi támogatás. Az önök anyagában néhány közvélemény-kutatással kapcsolatos anyagot elhelyeztünk. A legfontosabb számokat hadd mondjam röviden. Általában hogy szükséges-e új erőművet építeni, ennek 70 százalékos a támogatottsága Magyarországon. Az augusztusi közvélemény-kutatás szerint még csak 63 volt. Nyilván a januári események hatottak a közvéleménynek a formálására. Arra a kérdésre, hogy ön szerint Paks bővítése csökkenti-e Magyarország importfüggőségét más országoktól, augusztusban 70 százalék mondta azt, hogy igen, csökkenti, most 87 százalék mondja, hogy igen, csökkenti. Nagyon jól, erősen látja a közvélemény, hogy miről szól a történet. Az, hogy Pakson jelenleg atomerőmű működik, vagyis hogy Magyarországon folyik nukleáris energiatermelés, ezzel nyáron 58 százalék értett egyet, most 71 százaléka ért egyet a közvélemény-kutatás szerint. Látszik itt is egyébként a magas támogatás mellett egy szignifikáns emelkedés. Egyébként a bővítésre az új blokk építésével a válaszadók kétharmada ért egyet a közvélemény-kutatási kérdések szerint. Nincs szórás nagyon a kutatáson belül, tehát kis különbséggel szinte mindegy, hogy város vagy vidéki, kormánypárti vagy ellenzéki, nő vagy férfi, idős vagy fiatal. Persze vannak különbségek, de szignifikáns különbségek társadalmi csoportok között nincsenek, vagyis nagyon széles a támogatottsága jelenleg Magyarországon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt kérdésekre sor kerülne, szeretném emlékeztetni a gazdasági bizottságot, hogy öt évvel ezelőtt hoztunk egy döntést, amikor Paks üzemidő-meghosszabbításáról és bővítéséről volt szó, valamint a bátaapáti kis- és közepes bánya megnyitásáról, annak az elvi támogatásáról. Akkor nagy felelősséggel tárgyalta a gazdasági bizottság mindkét kérdéscsoportot, és ahogy a gazdasági bizottságban az állásfoglalás kialakult, tulajdonképpen ez ment végig, keresztül a parlamenten is. Tehát azért hívom fel a figyelmét a bizottságnak, hogy ebben nagyon meghatározóak vagyunk, odafigyel ránk a parlament, és amilyen véleményt mi nyilvánítunk szavazatunkkal ebben a kérdésben, nagy valószínűséggel a parlament is ezt fogja leképezni. Ismételten szeretném kihangsúlyozni, amit miniszter úr is mondott, hogy itt elvi hozzájárulásról van szó. A vitán kérés érkezett hozzám a felszólalásra az energia klub részéről. Javaslom, hogy a felszólalások között majd az energia klub is kapja meg a szokásos három percét, addig képviselőtársaimé a lehetőség. Kinek van kérdése az előterjesztővel kapcsolatosan? (Nincs jelzés.) Nincs kérdés. Észrevétel, megjegyzés? (Jelzésre.) Józsa képviselő úr, utána Fónagy képviselő úr.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A gazdasági bizottság híres arról, hogy nagyon pörgősen szokta tárgyalni a napirendet, de abból a szempontból különleges ez a mai bizottsági ülés, hogy három olyan napirend is van - és ideveszem az atomenergia 2007. évi biztonságáról szóló jelentést is, mert a három együtt alkot egy csomagot -, ami lényegesen érinti az ország jelenlegi energiabiztonságát és hosszú távú energiabiztonságának kérdését is. Azt hiszem, hogy az a tárgyilagos, tárgyszerű megközelítés, ami az első napirend elfogadásával, meghallgatásával érvényesült, még pozitívabban tud megnyilvánulni a második napirendnél a bővítéssel történő elvi hozzájárulás tárgyalásánál. Nem tért ki miniszter úr - úgyhogy végül is a hozzászólásomban bizonyos kérdést is fogok belecsomagolni - a beruházási forrásra, ugyanis ilyen pénzügyi, gazdasági válság idején, amikor a büdzsé, az állami költségvetés egyensúlya kiemelten fontos feladat, akkor lehetőleg olyan gazdaságélénkítő programokat kell találni, ami különösebb állami ráfordításokat nem igényel, és én úgy gondolom a folyamatokat ismerve, hogy ez azok közé fog tartozni. Azon túl, amit pozitívumként elmondott miniszter úr az energiabiztonság és függetlenség, a gazdaságosság és a külső fűtőanyag árszintjétől való függetlenségről, azt hiszem, hogy olyan értelemben is jó döntést készül hozni a parlament, hogy a gazdaságélénkítést nem közvetlenül állami eszközökkel, hanem az állam által kijelölt úton, magántőkével remélhetőleg meg tudja valósítani. Javaslom elfogadni a határozatot.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre.) Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Érdeklődők! Valóban egy több éves folyamat egyik fontos állomásához érkeztünk. Úgy gondolom, hogy itt a teremben ülőket e napirend jelentőségéről különösképpen nem kell meggyőzni. Tudom, hogy nem szokás, de miniszter úr expozéja indít rá arra a zárójeles megjegyzésre, hogy jobb lett volna, ha a Déli Áramlattal kapcsolatos dolgokban is hasonló érzékenységet mutatnak a parlamenti demokrácia iránt, hátha megérti a gazdasági bizottság annak a jelentőségét, hogy a tisztelt miniszterelnök úr és ön nem parlamenti felhatalmazás nélkül megy el tárgyalni az ugyancsak nagyon fontos kérdésekben, de hát utána vagyunk, zárójel bezárva.
Atomerőmű dolgában meggyőződésem, hogy a világ és ezen belül Európa megítélése az atomenergiával kapcsolatban változott. Korábban volt egy sok tekintetben megalapozott félelem, idegenkedés ettől az energiaforrástól. Az elmúlt néhány év energiaproblémái arra indították a világot és Európát, hogy számos ország vagy felülvizsgálta a korábbi álláspontját vagy folytatja az atomprogramot. Magyarország számára - és ebben miniszter úr expozéja teljesen korrekt volt - meghatározó a jelenlegi villamosenergia-termelés 40 százalékát adó paksi erőmű további revitalizációjának vagy esetleges bővítésének a kérdése. Valóban a gazdasági bizottság ebben az elmúlt években szakmailag nagyjából egységes volt, mi több, az elmúlt időszakban nem a minisztérium sürgette a bizottságot és révünkön a parlamentet, hanem fordítva történt. Mi igyekeztünk - a parlament és a bizottság - rávenni a kormányt, hogy lépjen, hiszen az elvi döntéstől valóban nagyon hosszú út vezet, amíg ebből energia lesz. Időközben volt egy fontos döntés, ami az üzemidő meghosszabbítására vonatkozott. Ennek kapcsán szeretném megjegyezni, amit egyébként a jelenlévők pontosan tudnak, hogy amikor kapacitásokról beszélünk - és azt is tudom, hogy ez egy elvi engedély, tehát nem technikai részletek - azt gondolom, hogy időben kell elkezdeni mindenkinek mondani, hogy 32-ben ez a 2000 megawatt kiesik. Ha sikerül a fejlesztést időben megcsinálni, akkor lesz egy átmeneti időszak, amikor a maihoz képest többletkapacitás van, egyébként 32-ben ez kimegy, az belép, tehát a 2000 wattot pótoljuk. Ha figyelembe vesszük azt az általános szakmai véleményt, amely az elmúlt időszakban örvendetesen nagy számú energiakonferencián nagyjából szakmai egyetértéssel hangzott el, hogy Magyarország erőmű-kapacitása technikailag, technológiailag elavult - és lényegében a mostani energiakapacitásunknak durván a fele vagy kevesebb mint fele várhatóan az elkövetkező 5-6 évben kiesik -, akkor nyilvánvaló, hogy ez a mostani napirendünk, az elvi engedély megadása az ország előtt álló intézkedés- és fejlesztéssorozatnak egyik nagyon fontos eleme. De ez csak egyik eleme, hiszen önmagában nem képes az elkövetkezendő 10 évben a magyar erőmű a kapacitást megújítani. Mindezek alapján én a Fidesz-KDNP frakció nevében a korábbi elvi álláspontunkat fenntartva szeretném tájékoztatni elnök urat, hogy mi erre igennel fogunk szavazni, tartva magunkat a korábbi állásponthoz. Felhívom a figyelmet arra, hogy ez nyilván nem az elvi hozzájárulás része, de hogy ez nem egy új alaperőművet jelent, hanem egy meglévőnek a korszerűsítését vagy valamilyen, majd a tervezés során végleges formába történő esetleges bővítését.
Szakmai vélemények alapján szeretnék hangot adni annak, hogy ez egyébként az ország működése és léte szempontjából nagy jelentőségű, járulékos fejlesztéseket is szükségessé tesz. Csak egyetlen elemet említek, hogy gondoljanak a Dunára Paks működése szempontjából. A víz alapfeltétel, és nyilvánvaló, hogy a tervezés során majd a szakemberek figyelemmel lesznek arra, hogy a jelenlegi hűtővízcsatorna, illetve annak folyamatos és megbízható vízellátása a Duna magyarországi szabályozása szempontjából milyen egyéb, járulékos dolgokat igényel. Meggyőződésem, hogy ezzel mind a bizottság tagjai, mind a körülöttem ülők tisztában vannak, hogy amikor ebben döntünk, nem pusztán egy vagy két blokk fejlesztéséről döntünk, hanem a magyar energetikai infrastruktúra rendszer korszerűsítésének nagyon fontos, de első lépcsőjéről. Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: (Jelzésre.) Vas képviselő úr, utána Szanyi, utána Kapolyi, utána megkapja vendégünk a szót, végül pedig én fogok szót kérni.
DR. VAS JÁNOS (független): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Csak fel szeretném hívni a figyelmet - egyetértve valamennyiük elhangzott véleményével -, hogy ne fordulhasson az elő még egyszer, ami a Déli Áramlatnál történt, vagy akár a NATO radarnál. Annyira át van politizálva ez az egyébként Magyarország szempontjából nagyon fontos kérdés, hogy nehogy odáig jusson el a probléma, hogy kikerül a sajtóba, és azon szakmai viták, amelyek egyébként indokoltak egy kiemelt álláspont megszületéséhez, a sajtóban és a közvélemény különböző csoportjainak támogatására pro és kontra folyjanak le, mert az ártani fog az ügynek. Ezt azért szeretném mondani, mert a teremben ülők mindannyian tudják, hogy Magyarország gázfüggősége nem csökkenthető, csak diverzifikálható. Egyedül a villamosenergia-függőségünk csökkenthető, és annak is a legolcsóbb és gyakorlatilag fajlagosan a legpraktikusabb módja a teremben elhangzott bővítés lenne. Valamennyi politikai erő és a társadalom nagy része ezzel egyetért, ezt az egyetértést jó lenne, ha a továbbiakban is fenn lehetne tartani, és az a bizalmi tőke, ami egyébként nagyon megingott azzal, hogy a Déli Áramlatnak a szerződéskötése olyan gyorsan történt és a politikai szereplők tájékoztatása nem történt meg időben, ez ne legyen. Arra szeretném kérni miniszter urat, hogy ezt a konzultációt a parlamenti pártok, illetve a politikai erők, civilek képviseletével erősítse fel, és gyakorlatilag akkor lépjen a nyilvánosság elé a politikus és a szakmai társadalom, amikor már egy kiérlelt konszenzus és döntés van, és a kész tényekkel lehet tájékoztatni a közvéleményt, nem pedig a sajtóban ezeknek a részleteit megvitatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre.) Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Az hiszem, hogy ebben a bizottságban biztos, hogy sok támogatást fog kapni ez az előterjesztés, és ehhez magam is tartom. Ha megnézzük, hogy mi folyik a világban, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy az atomerőművek építése, fejlesztése valóságos reneszánszot él. Nem utolsó sorban megdőlni látszanak azok a korábbi aggodalmak, amelyek ennek a rendkívüli veszélyességéről szóltak. Talán a zöld vagy mondjuk így, helyenként a sötétzöld szervezetek is leszerényedtek. Nekem nagyon tanulságos volt Oláh György egyik tanulmányát olvasni, aki például rámutatott arra a tényre, hogy amióta nukleáris technológia létezik - most békés célú nukleáris technológiáról beszélünk -, azóta lényegében nukleáris baleset nem történt. Még Csernobil sem nukleáris baleset a szónak abban az értelmében, hogy ott egyszerű kémiai robbanás verte szét a blokkot. Ez körülbelül annyi, mintha egy repülőgép belerepülne egy röntgengépbe, és akkor nyilván van sugárzás. Tehát ilyen értelemben mindenféleképpen bátorítani kell ezeket a kezdeményezéseket, ugyanakkor nagyon sok megválaszolatlan kérdés is van, amit időről időre a közvélemény felé különböző szervezetek fel fognak tenni. Elég sok dolgot összeszedtem magamnak bizottsági ülésre készülve, amit elolvasgattam, és bizony azt látom, hogy azok a gazdasági kalkulációk, amelyek egy atomerőmű gazdaságosságát hivatottak bemutatni, nincsenek nagyon jelen az elérhető információs rendszerekben, viszont az ezzel kapcsolatos kérdőjelek és aggodalmak annál inkább. Azt gondolom, hogy jó lenne akár csak egy ilyen elméleti modell, akár nagyságrendi számítás, hogy egyáltalán mibe kerül ma egy atomerőművi beruházás. Mondani azt, hogy oké, ennyi milliárd, azt értjük, de ennek az egésznek a gazdaságossága, esetlegesen összevetve egy gázerőmű élettartama, egyéb inputok, stb., hogy láthassa a közvélemény azt, hogy tulajdonképpen mitől ennyi az annyi. Nagyon egyszerűen fogalmazok. A legtöbb kritika azt mondja, hogy az atomerőművel termelt áram esetében nagyon nem számolunk, meg az érvelők sem számolnak a beruházási költségekkel, beleértve a majdani elbontás és egyebeknek a költségét. Most ezt csak nagyon egyszerűen próbáltam megfogalmazni.
Egy szó mint száz, nekem az egész témakörről az a közismert eset jutott nagyjából eszembe, és ez valami aforizma volt, hogy a megfelelő igazgatótanács tárgyalta az atomerőmű beruházási célokmányát, és minden műszaki paraméteren okos bólintással túljutottak. Majd amikor a biciklitároló került szóba, kitört a vita, hogy itt legyen, északi kapunál, déli kapunál, stb. Ezek elkerülése végett szeretném azt javasolni, hogy vigyük ezt kicsit emberközelibbé, és tegyük azt is hozzá, hogy ez a magyar energiapolitikának egy része. Nem csak úgy általában építünk erőművet, ez egy koncepcióba kell, hogy illeszkedjen.
Ha elnök úr megengedi, még egy fél mondat erejéig visszalépnék az előző napirendi pontunkhoz. Végül is az, hogy most nekünk kell-e gáz vagy nem kell gáz, ez egy állandóan vissza-visszatérő téma és az is lesz. Most sokan beszélnek arról, hogy az északi vezeték Nyugat-Európa gondjait megoldja, és az se lesz teljesen kihasználva. Az alternatív energiák térhódítása mellett megint csak egyre kevesebb gázra lesz szükség, de azért én úgy gondolom, és nem akarok tippeket adni a kormánynak, de azért el lehetne azon gondolkodni, hogy a külügyminisztert felszereljék olyan sztenderd nyilatkozattal, hogy Magyarország piszkosul örül annak, ha bárki bármilyen csövet idehoz keresztül-kasul vagy körbe-körbe, nekünk mindegy. Nem kell ezt a vitát megnyitni, hogy Nabucco meg Déli Áramlat. Mi logisztikai központ akarunk lenni, egy energetikai tényező itt Közép-Európában atomerőművestől, gázvezetékestől együtt. Ebbe belefér az, hogy európai államok, európai magánvállalatok legkülönbözőbb konzorciális variációkban szolgálják a mi célkitűzésünket, mi pedig ennek gyönyörűen megágyazunk gáztározóstól, mindenestől. Ezzel ki lehetne ütni azokat a dolgokat, hogy egy-egy belpolitikai nyilatkozat akár atomerőmű, akár gázvezeték, a határokon kívül csapjon, és szorult helyzetbe hozza Magyarországot vagy a magyar embereket. Azért utalok a magyar külügyminiszterre, mert meglátásom szerint a nemzetközi fórumokon mindig ezt szokták előhúzni, hogy mit mondott utoljára a külügyminiszter, és akkor az úgy nagyjából működni fog. Ezt csak azért mondom, mert az atomerőműnél is lesz még nemzetközi vetület, Szlovákia, Ausztria esetét, ha idevesszük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselőtársaim tudják, hogy nem szeretem befolyásolni képviselőtársaimat, de szeretném jelezni, hogy 14 napirendi pontunk van, úgyhogy az lenne jó, ha koncentrálnák a szakmai véleményüket. Tisztelettel kérem ezt a jövőt illetően. (Jelzésre.) Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az a ritka helyzet áll elő, amikor az ellenzék a miniszter úrral egyetért, és minden szavával, amit ebben a kérdésben elmondott. Azt a csendes megjegyzést hadd tegyem, hogy amit miniszter úr szociális szempontnak nevezett, a külső függőséget, azt én inkább nemzetbiztonsági szempontnak érteném, mert nemzetbiztonságilag nem mindegy, hogy az energiaellátásunk mennyire magunktól függ és mennyire külföldtől. Ebből a szempontból nézve viszont az atomerőművi beruházás kifejezetten szükséges, hiszen az elkövetkező 50-60 évre, amíg talán valami más, független energia megfelelő módon ki nem fejlődik, mint például a geotermikus energia, amire lehetőséget lehet látni, kifejezetten Magyarország fejlődését segítő irányt veszünk, ami nagyon nem elhanyagolható és fontos. Különösen azért, mert a most tárgyalt Déli Áramlatnál is meg kell nézni, hogy Szerbián keresztül jön ez a cső annak minden nemzetbiztonsági függőségével együtt, de természetes, hogy ezen nem lehet változtatni.
Ha a szociális oldalt nézzük, akkor sokkal inkább azt mondanám, hogy amiért determinálva vagyunk erre az irányra, az a szakember-bőség, hiszen Magyarországon nagyon sok jó nukleáris szakember van, és nagyon jó a magyarországi képzés. Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ez a beruházás kvalifikált munkahelyeket teremt, mérnökökre lesz szükség, nem pedig nulla képzettséget igénylő, összeszerelő tevékenységre, mint ahogy a nagy multi próbál munkahelyet teremteni, aki ide bejön. Ez egy nagyon fontos különbség, és az ország szempontjából nagyon fontos.
Másik a környezetvédelmi szempont. Azt is figyelembe kell venni, hogy nem egy megújuló energiatermelési fajta, széndioxid-kibocsátással jár, nem is kevéssel. A társadalmi támogatás szempontjából azért fontos, hogy ezt is hangsúlyozzuk, mert ez minden egyéb, rendelkezésünkre álló energiatermelő formánál tisztább, kivéve a vízenergiát, ami megint más kérdés és nem olyan, amiről most kell vitát nyitni, de elő kell előbb-utóbb venni.
A gazdasági olcsóság valóban jogos, de az elszabadult energiaárak kordában tartásának olyan fontos eszköze, hogy továbbra is 40 százalék legyen a mérlegünkben az atomenergia, vagy akár érje el később az 50 százalékot, ami szép terv lehetne. Ez emiatt is fontos, hiszen mindenkinek lényeges, hogy milyen áron vesz ma energiát. A hőerőművekkel való összefüggésnél viszont meg kell jegyezni, hogy a régi hőerőművek árai a privatizációval egy időben szabadultak el veszélyesen. Kétségtelen, hogy szocialista képviselőtársaim rengeteg példát vagy indokot tudnak mondani, hogy miért nemcsak emiatt, de azt gondolom, ez is erős tényező volt ebben. Azt gondolom, hogy ezt itt kell megjegyezni, mert a gazdasági olcsóság ma úgy igaz, hogy Pakson az egész atomenergia-termelés állami tulajdonban van. Amennyiben a forrást nem állami tulajdonú vállalatoknál keresik ehhez a beruházáshoz, hanem magántulajdonnál, előrelátható, hogy hasonló lesz a helyzet, mint a régebbi erőműveknél, és nem lesz tartható az a gazdasági olcsóság, mint ami ma tartható. Tekintettel arra, hogy nagyon jól tudjuk, hogy a magyar energetikai cégeknek, MVM-nek, Paksnak a pénzügyi viszonyai olyanok, hogy semmi szükség sincs a magántőke bevonására, ezért szükségesnek tartom felhívni a figyelmet, hogy noha az elvi engedélyt mindenképpen támogatjuk, az egész beruházást maximálisan támogatjuk szakmailag, a magántőke bevonását kifejezetten károsnak tartjuk, és semmilyen körülmények között nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Perger urat kérném az asztalhoz, valamelyik mikrofonhoz fáradni. Tájékoztatnám a bizottságot, hogy mindenki emailjére elküldte az Energia Klub a véleményét, úgyhogy három perc az öné.
PERGER ANDRÁS energetikai szakértő (Energia Klub): Tisztelt Elnök Úr! Nagyon szépen köszönöm a szót, nagyon hálásak vagyunk, hogy elmondhatjuk a véleményünket. Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Jelenlévők! Jelen helyzetben nemcsak az Energia Klub véleményét tolmácsolom, hanem a Greenpeace-nek, a Levegő Munkacsoportnak, a Magyar Természetvédők Szövetségének, illetve a WWF véleményét is.
Nagyon szűk időmben csak arra szorítkozok, amiről szó van. A bizottság azt tárgyalja, hogy maga a javaslat alkalmas-e arra, hogy a parlament később megtárgyalja. Mi úgy látjuk, hogy nem alkalmas ez a határozati javaslat. Fontosnak tartanám kiemelni, hogy a határozati javaslat véleményem szerint félreértelmezi az atomenergiáról szóló törvény vonatkozó szakaszát, amikor létesítés előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez kéri az országgyűlés hozzájárulását. Az atomtörvény azt mondja, hogy meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez szükséges az országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása. Ez nyilván azért nem mindegy, mert ha bővítésről beszélünk, akkor már komolyabb konkrétumokat el kellene mondani itt a teremben és a parlamentben is, ahol esetleg már vitázni is lehetne. Márpedig azt mindenki tudja a teremben, hogy az országgyűlésnek a véleményét ebben a folyamatban csak egyszer fogják kikérni, pedig egy 60-70 évre szóló döntésről, mert legalább ennyiről van szó. Lényegesen megalapozottabb kell, legyen az a döntés, lényegesen informáltabbnak kellene lenni a képviselőknek.
Második pontunkban azt kifogásoljuk, hogy a javaslat hivatkozik a tavaly elfogadott energiapolitikai koncepció vonatkozó pontjára. Mi úgy látjuk, hogy az abban foglaltakat a kormány nem teljesítette. Az a bizonyos pont arra szólította fel a kormányt, hogy kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és a telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjeszti az országgyűlés elé. Meg kell állapítanunk, hogy a kormány az ebben foglaltak közül semmit nem teljesített. Nem mutatta be az elvégzett, megalapozó munkát, nincs semmi a határozat indoklásában, ami bemutatná, alátámasztaná a beruházás szükségességét.
Úgy véljük, hogy magával az indoklással is foglalkozni kell. Megdöbbenve látjuk, hogy az indoklás mindössze másfél oldalas, amikor 60-70 évre szóló stratégiai döntés hozna meg a parlament, ez meglehetősen szegényesnek tűnik. Csak összehasonlításul említeném meg, hogy amikor 2005-ben tárgyalta a parlament a paksi üzemidő meghosszabbítását, akkor az indoklásra vonatkozó rész 12 oldalas volt, és az 30 évre szólt, ez pedig 60-70 évre, tehát kicsit több információt megérdemeltek volna a Magyar Köztársaság Országgyűlésének képviselői.
Komoly hiányossága a határozatnak és az indoklásnak, amire egyszerűen nem találok magyarázatot, hogy nem nevezi meg, hogy kit hatalmaz fel a munkák elvégzésére. Őszintén szólva nem értem. Lajos bácsit a gondnokságról vagy éppen az energiaügyi minisztert vagy kicsodát? Ez nem lényegtelen momentum.
Az is komoly hiányossága az indoklásnak, amennyiben nem fogalmazza meg, hogy mit is ért létesítés előkészítését szolgáló tevékenység alatt, illetve hogyan kell ezt értelmezni. Illetve arra kérném képviselő urakat, hogy annak érdekében, hogy valós társadalmi, illetve politikai vita születhessen a kérdésről, legyenek szívesek, utasítsák el ezt a határozati javaslatot, hiszen ezzel olyan, mintha biankó csekket töltenének ki a kormányzat részére, amit az később bármikor, bármilyen formában felhasználhat.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Perger úr. Annak örültem volna, ha arról szólt volna, hogy kell-e nekünk atomenergia, vagy nem kell nekünk. Az, hogy jogilag hogy van megcsinálva, azon lehet vitatkozni, de a fő kérdés itt gondolom a gazdasági bizottság előtt az, hogy kell vagy nem kell, és ennek mi az útja, adunk elvi nyilatkozatot vagy nem. (Jelzésre.) Kapolyi képviselő úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Némi megdöbbenéssel hallottam az Energia Klub véleményét, mintha nem egy bolygón élnénk, de azt hiszem, hogy ebben a vonatkozásban feloldhatatlanok a nézetkülönbségek. Szerencse, hogy a világtendenciák nem abba az irányba mutatnak, mint ami kritika itt az előbb elhangzott.
Négy dolgot szeretnék csak nagyon gyorsan megemlíteni. Az egyik, hogy nagyon örülök, hogy az ellenzékkel együtt igennel szavazhatunk, és azt hiszem, hogy az ellenzéknek a véleményét, illetve a mi véleményünket is egyértelműen alátámaszthatja az, hogy a paksi atomerőmű mióta és milyen eredménnyel, milyen biztonsággal működik. Paks a nemzetközi ellenőrzések során minden esetben az elsők között volt a biztonsági minősítésnél. Tehát Pakson van egy olyan műszaki kultúra, amely alkalmas arra, hogy nemcsak élettartam-hosszabbításra, hanem élettartam-hosszabbítás után is kézben tartsa.
Másik, hogy miniszter úrnak szeretném megemlíteni, hogy az előkészítés folyamatát, ha itt megszületik az egységes álláspont az elvi hozzájárulásra, érdemes végiggondolni, hogy az előkészítés során mindenképpen meg kell találni azt a műszaki hátteret, amelyre támaszkodva majd ez az atomerőmű felépülhet. Gondolom, hogy ez többek között támaszkodhat azokra az erőforrásokra is, amelyek részben a mostani működtetést, részben az élettartam-hosszabbítást tartják kézben. Azért azt meg szeretném említeni, hogy Paks annak idején nagyon széles nemzetközi összefogással, úgynevezett sokoldalú atomenergetikai építési együttműködési megállapodással, több országot érintően jött létre. Ma nyilvánvaló, hogy több okból ez a rendszer szétesett. Mindenképpen egy újat kell létrehozni. Ennek nem lehet más a gazdája, mint Paks és a tulajdonosa, az MVM. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy mindenképpen állami tulajdonban kell tartani szakmai, nemzetbiztonsági okokból is, meg többek között azért, hogy például egy privát cégnek árspekuláció miatt ne jusson eszébe akár leállítani, akár korlátozni.
Végül azt szeretném megemlíteni, hogy az elvi döntésnek a terjedelménél a gazdasági bizottság gondolkozzon úgy, ahogy a gazdasági bizottságnak gondolkodnia kell. Az elvi döntésnek logikus következménye az, hogy megkezdődik például annak a koncepciónak a kialakítása, egyáltalán milyen partner, milyen forrás, hiszen közismert, hogy bizonyos források úgy állnak rendelkezésre, hogy ha tőlük veszik az erőművet, akkor például a fűtőelemmel együtt a fűtőelem visszavételénél bizonyos kötelezettségeket vállalnak, és ezzel összefüggésben szeretném emlékeztetni a bizottságot a néhány évvel ezelőtt lezajlott kellemetlen eseményre, hogy egységes műszaki kultúra szerint jöjjön létre az erőmű. Ne úgy, hogy innen, onnan, amonnan mozaikszerűen jön létre, hanem egy helyről. Nem akarom preferálni, bár szívem szerint azt mondanám, hogy elsősorban az oroszokkal való együttműködést tartanám továbbra is a legmegnyugtatóbbnak, de ez a magánvéleményem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Kétszer egy percet kértek. Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem visszaélve se a bizottság, se a téma komolyságával, de egy felvetésem lenne amellett, hogy teljes mértékben támogatom az atomerőművi kapacitás bővítését, csak az jutott eszembe, hogy mennyire kell nekünk itt még az elején elvi szinten a paksi telephely mellett elköteleződni. Gondolok itt arra esetleg, hogy valahol az osztrák határ közelében is tudnánk építeni. (Derültség.) Legalább ennek a lebegtetését megfontolás tárgyává tenném. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Még egyetlen kérése van Fónagy képviselő úrnak.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Az elhangzottak alapján azt egyértelműen rögzíteni szeretném, hogy most a paksi atomerőmű 2032-es kifutásáról szól ez a napirend, és a kifutó kapacitás pótlásáról, és nem a magyar energiapolitikáról. Az energiapolitika kapcsán sokat és okkal vitatkoztunk egymással, és abban az álláspontunk ma is változatlan, hogy az energiapolitika nem szükségszerűen csak a források növelése, hanem a fogyasztás mérséklése, az európai fajlagos fogyasztás megközelítése, a rendelkezésre álló energiaforrásoknak a környezeti és egyéb kiválumokkal, nemzetbiztonsággal, megfizethetőséggel, ellátásbiztonsággal való összhangba hozása. Tehát amikor a paksi atomerőműről beszélünk, és arról szavazunk, akkor nem az energiapolitika általános követelményeit vizsgáljuk felül, és abból az eddig követett és vallott álláspontunkat, hanem kifejezetten ennek az egy energiaforrás-telephelynek a jövőbeni létéről, nemlétéről és színvonaláról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kivételesen magamnak adok szót, úgyhogy Józsa képviselő úr most az elnök.
(Podolák György elnök átadja az ülés vezetését Dr. Józsa István alelnöknek.)
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) alelnök, továbbiakban ELNÖK: Házszabály szerint nekem kell megadni a szót, úgyhogy megadom. (Derültség.)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP): Köszönöm. Szeretném emlékeztetni - és rövid leszek - képviselőtársaimat, hogy tavaly, amikor az energiapolitika elfogadásra került a parlamentben, úgy ahogy Fónagy képviselő úr elmondta, a csomagok benne voltak, többek között a nukleáris energiával kapcsolatos csomag is benne volt, és az, hogy a jövőben tervezzük azt, mert szüksége van Magyarország energiaellátás-biztonságának a nukleáris energiára. Benne volt, amikor tárgyaltuk és ezt mindannyian pontosan tudjuk és tudtuk, hogy Magyarországon - kerek számokat mondok - a kapacitás durván 9000 megawatt. A 9000 megawatt kifutási ideje a meglévő erőművek - közel 25 évesek az erőmű átlagaink - kifutási ideje a meglévő erőművek hatékonysági és amortizációs oldalról körülbelül 2015-2020-ra 40-50 százalékban leamortizálódnak. Tehát nem kevesebb, még egy félszázalékos GDP-növekedésnél 4-5 ezer megawattra van szükség, ami csak a pótlás, és ebben semmi növekedés nincs benne. Figyelembe véve azt a tendenciát, amit terveztünk megújuló energiából, és amit bátortalanul merünk mondani, és egyre többen mondanak ki az országban, hogy a vízi energiára való fokozott odafigyelés mellett kell az energiaellátás biztonságát megteremteni Magyarországon.
Szeretném mondani mindenkivel ellentétben, aki azt mondja, hogy ez az ország nem normális, normális ez az ország. Tegnap voltam egy tanácskozáson a tudományos akadémián, ahol az elnöke kezdte és nyitotta meg a tanácskozást. Üdvözölte ezt a fórumot, amely atomenergia ügyben ült össze, és a jövőbeni atomreaktor-fejlesztéssel kapcsolatosan mondta el a véleményét, amit szükségesnek és fontosnak tartott Magyarország részéről. Öt vagy hat előadás hangzott el. A szakemberek már felelősséggel gondolkodnak, és bíznak a parlamentben, hogy ebben a döntésben pozitívan fog dönteni, mert pontosan belőtték már, hogy vajon a gyártók közül melyik az a négy, öt, hat, amely számításba jöhet, és mi az, amit a számításoknál figyelembe vegyünk, hogy milyen reaktoroknak kell indulni. Számításba vették Magyarország energiakitettségét, energiabiztonságát, ehhez milyen feltételeket kell teremteni, energetikai belső burkokat, határkeresztező kapacitásokat, amelyek ezen beruházással járnak, már előre számítják. Számítják azokat a társadalmi-gazdasági és politikai hatásokat, amelyek ezzel együtt járnak. Miért nem fogadjuk el, hogy egy teljesen értelmes műszaki és humán értelmiséggel vagyunk körbevéve, akik pontosan tudják a dolgukat, hogy ha itt egy elvi nyilatkozat megszületik, amit a gazdasági bizottság indít el, akkor az pontosan úgy fog végbemenni az országban, rendben, fegyelemben, ahogy annak mennie kell. Erre felkészült a mi tudós társadalmunk.
A tudós társadalmunknak a tavalyi döntése, amit az energiapolitikában meghoztunk, új pályát nyitott, hiszen az egyetemeken elkezdődik a szakemberképzés. Elkezdenek új emberek belépni erre a pályára. Egyből 60-80 évre perspektívája van Magyarországon az energiaágazat ezen szektorának. Nagyon nem mindegy - és helyes volt, ahogy a hozzászólásokban is elhangzott -, hogy nehogy elkövessük azt a politikai hibát, hogy ha valamiben egység van a parlament falai között, akkor a médiában ezt ne tudjuk megteremteni, tovább vinni és ismertetni az ország lakosságával. Erre igen is nagy figyelmet kell fordítani. Úgy gondolom, kellő tapasztalattal rendelkezünk ezen a pályán. Szerencsére, akik itt ülnek ennél az asztalnál és körbeveszik az asztalt és még akik ehhez a körhöz tartoznak, fegyelmezetten, szakszerűen tudnak nyilatkozni ebben a dologban, és nem azt nézik, hogy a médiafelületen mekkorát kapnak, és azért küzdenek, hanem lehetőleg Magyarország energiaproblémáit tudják megoldani. Úgy gondolom, hogy ebben nekünk nem lesznek olyan nagy nehézségeink, de legyünk észnél, hogy ezt hogy visszük majd keresztül.
Nem tudom, miniszter úr, de itt nagyon pozitív vélemények hangzottak el. Nagyon röviden kíván-e valamit reagálni? (Dr. Molnár Csaba bólint.) Akkor nagyon röviden, miniszter úr.
Dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter reflexiója az elhangzottakra
DR. MOLNÁR CSABA közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Nagyon röviden, mert mindennél jobban tisztelem a parlamentarizmus többször említett szabályait. Azért hangzottak el kérdések is, illetve véleménybe burkolt kérdések is, amit a kormány képviselőjének természetesen kötelessége megválaszolni.
Alelnök úrnak, illetve Szanyi képviselő úrnak hasonló kérdései, hozzászólásai voltak a finanszírozással kapcsolatban. Nyilvánvalóan nehéz ezt most belátni, hiszen blokktípustól és mérettől függ, de ökölszabályként azt szokták mondani a mostani piacon, hogy körülbelül egy 1000 megawattos kapacitás létrehozása körülbelül 2,5-3 milliárd euró környékén van jelenleg. Nyilvánvalóan van olyan blokk, ami drágább és van, ami olcsóbb, és mikor beindulnak ezek a nagy erőműépítések szerte Európában, lehet, hogy ezt a folyamatot egyébként a piac általános szabályai szerint is tudja majd módosítani.
A fajlagosság tekintetében Szanyi képviselő úrnak mondom, hogy fajlagos számítások is vannak egyébként. 40 százalék körüli egyébként a fajlagos költsége ennek a földgáztüzelésűekhez képest. Ez az, ami a hosszú működési időszak alatt általában olcsóbbá teszi majd ezt az energiát. Nagyon egyszerű a történet. Atomerőművet építeni nagyon drága. Tüzelési, fűtési energiája pedig viszonylag olcsó, és a teljes árképletben kis részt foglal el. Gázerőművet építeni viszonylag olcsó, de nagyon drága hozzá beszerezni a fűtőanyagot. Ez a két dolog, amire Szanyi képviselő úr utal, és ami kiegyensúlyozza egymást, és ami a hosszú élettartam alatt az atomerőmű javára dönti el egyébként számításaink szerint ezt a történetet.
Nagyon köszönöm Szanyi képviselő úrnak azt a döntését, ami arról szólna, hogy legyen egy világos, magyar, kifelé is képviselhető álláspont ebben a dologban. Azt gondolom, hogy mi ezt elkezdtük a januári gázkrízis után egy egységes, Európai Unión belüli magyar pozíció megteremtése érdekében. Alapvetően két dolgot mondunk. Az egyik Magyarország energetikai autonómiájának megteremtése vagy függetlenségünk növelése kezdetű mondatunk, ami szól a gázon túl egyébként az általános villamos energiáról is. A másik pedig az, amire képviselő úr is utalt, és ki is mondtuk az elmúlt két brüsszeli tárgyaláson, hogy szerintünk Magyarország legalább három okból predesztinálva van arra, hogy a közép-kelet-európai, Európai Unión belüli régió energiaelosztó központja lehessen. Ez a három ok a jó földrajzi helyzetünk, a nagyon jó műszaki szakemberekkel való ellátottságunk és felkészültségünk. Páratlanul jók a magyar szakemberek. Január megmutatta, hogy nem az, hogy nem jött gáz Ukrajna felől, de műszaki hiba sem történt a magyar rendszerekben, ezért saját forrásból hiba nélkül lehetett fenntartani a rendszert. A harmadik pedig az, hogy jó minőségű, modern technológia áll rendelkezésünkre most már egyébként a gáznál is, az atomnál pedig mindig rendelkezésünkre állt. Három dolog van amellett, hogy képviselő úr állítását alátámasszuk és képviseljük az Európai Unió fórumainál is.
Fónagy képviselő úrnak válaszolva. Alátámasztom Fónagy képviselő úr véleményét abban, hogy mennyire változott az Unió megítélése, az országok megítélése. Itt van nálam a papír. Finnországban, Franciaországban, Szlovákiában, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Svájcban - hogy mondjak Unión kívüli országot is - folyik most előkészítés, döntés arról, hogy növelik a nukleáris kapacitásukat. Sőt Csehország, Lengyelország, Bulgária most kezd ezekbe a döntéshozatali folyamatokba bekapcsolódni. Teljesen más a helyzet. Ahogy mondta valamelyik képviselő úr, reneszánszát éli a nukleáris energia szerte a világon. Jelenleg 41 atomerőműblokk épül a világon, jelenleg is építés alatt áll. Az más kérdés, hogy ez megnyit egy nagy kérdést. Ha reneszánsz van, ha 41 épül, és legalább ennyi fog épülni a következő 10 évben, akkor Magyarország tud-e ebbe csatlakozni, lesz-e rá kapacitás, lesz-e humánerőforrás és gyártó cég, aki ezt Magyarországnak rendelkezésre bocsátja. Azért kell gyorsan döntenünk - és köszönöm a sürgetést képviselő úrtól -, hogy Magyarország erre a vonatra fel tudjon ülni. Ne csússzunk ki ebből, mert lehet, hogy a 30-as években már akarunk majd építeni, de nem lesz gyártó és szakember, aki ezt megépítse. Ezért kell a 10-es évek közepén már effektíve építeni az új atomerőművi blokkot Magyarországon.
Az Energia Klub felvetésére csak nagyon röviden, ha megengedik. Nagyon örülök annak, hogy igazi környezetvédelmi veszélyt nem lát az Energia Klub, illetve a szervezetek ezzel kapcsolatban, hiszen 25 pontban összefoglalt anyagukban ilyenre való utalást nem látok. Ha a környezetvédők is úgy gondolják, hogy ilyenfajta kifogásuk nem nagyon van a dologgal kapcsolatban, annak nagyon örülök, hiszen az Energia Klub részéről felszólaló kollégánk azt mondta, hogy környezetvédő szervezetek is képvisel, néhány nevét fel is sorolta. Ez nagyon jó dolog. Ha ezzel kapcsolatban ilyen jogi problémák vannak, akkor én ezt a kisebbik problémának tartom. Az más kérdés, hogy én jogászként szívesen jogászkodom, ha szükséges, hiszen például az első felvetésére az Energia Klubnak viszonylag könnyű válaszolni, hiszen önök csak a 7. § (2) bekezdésének második sorát olvasták fel, az elsőt nem. Az elsőben benne van az új nukleáris létesítmény is, ami alapján szintén lehet elvi felhatalmazást adni az országgyűlésnek. Azt gondolom, belemehetünk ilyen jogi vitába, de szerintem jogilag megalapozott a 7.§ (2) szerint is, csak lehet, hogy nem a második, hanem az első sora szerint. Nemcsak műszaki, nemcsak technológiai, hanem jogi szempontból is teljesen mindegy, hogy egy paragrafusnak melyik szava alapján próbáljuk meg az elvi hozzájárulást megszerezni. Hasonló a helyzet az országgyűlési határozat 12/f. pontjával, ahol ugyanis arról van szó, amit korábban mondtam a bevezetőmben. A kormány nem érzi magát felhatalmazva, hogy lépést tegyen az ügyben gyakorlatban az elvi határozat közvetlen előkészítésén túl, míg az országgyűlés az elvi határozatot nem adja ki. Szerintem ez egy korrekt munkamegosztás. A kormány túlterjeszkedne a hatáskörén, ha jelen szakaszban már mindent benyújtott volna az országgyűlésnek. Az nem előzetes elvi hozzájárulás lenne, hanem egy végleges projektdöntés. A kettő között lényeges különbség van. Az országgyűlésnek előzetes elvi hozzájárulást kell adnia. Ha a kormány részletesen mindent kidolgoz, akkor már az elvi hozzájárulás hiányzik a rendszerben. Márpedig a kormány nem teszi meg azt, hogy megsérti a törvényt, hanem az országgyűléstől előzetesen ezt az elvi hozzájárulást megkéri. Köszönöm szépen.
(Dr. Józsa István alelnök visszaadja az ülés vezetését Podolák György elnöknek.)
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke: Szavazásra teszem fel, hogy aki egyetért azzal, hogy általános vitán részt vegyen, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag egyetértett a gazdasági bizottság. Mivel ilyen szép, egyhangú nyilatkozat van, a bizottság véleményének tolmácsolását vállalom, illetve képviselném a bizottság véleményét a parlamentben, ha egyetért a bizottság ezzel. Köszönjük az előterjesztőnek.
(Podolák György elnök átadja az ülés vezetését Dr. Józsa István alelnöknek.
Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés (J/6755. szám)
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP), a bizottság alelnöke, továbbiakban: ELNÖK: A hármas napirenddel folytatjuk a bizottság ülését az atomenergia 2007 évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/6755. számú jelentést, illetve egyben tárgyaljuk az erről szóló Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványát H/6953. számon. Szóbeli kiegészítésre dr. Rónaky Józsefnek adom meg a szót.
Dr. Rónaky József (Országos Atomenergia Hivatal) szóbeli kiegészítése
DR. RÓNAKY JÓZSEF (Országos Atomenergia Hivatal): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hosszú a napirend, illik rövidnek lenni, mégis szeretnék egy rövid kiegészítést tenni, mivel a 2007-es évről szól a tájékoztatás, és közben eltelt a 2008-as év, amiről szóló országgyűlési jelentés készül, előrehaladott stádiumban van. Nemsokára a kormánynak be fogjuk nyújtani, és ide a parlamentbe is. Csatlakozva az előző napirendi ponthoz, hogy szélesebb körű tájékoztatás legyen, szeretném elmondani, hogy nagyon fontos folyamatok zajlottak az atomenergia biztonsága terén Magyarországon 2008. évben is. Egyrészt befejeződött a paksi atomerőmű mind a négy blokkjának 10 évenként aktuális, időszakos felülvizsgálata, ami a mindenkori üzemeltetési engedély meghosszabbításának alapvető dokumentuma. Ezt a vizsgálatot lefolytatták, a hatóság áttekintette, felülvizsgálta, majd a lejáró 1-es, 2-es blokki üzemeltetési engedélyt 2012-ig, illetve 2014-ig meghosszabbította, miután a további hosszabbításhoz szükséges lesz az üzemidő-hosszabbítási engedély is. Ehhez kapcsolódva szeretném elmondani, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt., a paksi atomerőmű engedélyese benyújtotta 2008 novemberében az üzemidő-hosszabbítás programját hozzánk, a hatósághoz, amelyben részletesen leírja, hogy hogyan kíván eleget tenni az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos hatósági követelményeknek az elkövetkezendő négy évben. Ezt a programot jelenleg vizsgáljuk. Idén nyár elején, május-júniusban ki is fogjuk adni az ezzel kapcsolatos határozatot, és ettől kezdve az elkövetkező négy évben az atomerőmű végzi az ezzel kapcsolatos, a programban szereplő műszaki megalapozó tevékenységet, illetve szükséges korszerűsítéseket. Mi ezt szorosan ellenőrizzük, és 2012-ben, amikor aktuális lesz az 1-es blokk esetében a tényleges üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem, akkor lényegében egy leltárellenőrzéssel az engedélyt nagy valószínűséggel megadjuk, amennyiben a jóváhagyott program teljesül.
Van egy másik fontos nukleáris létesítményünk is, ez a kiégett kazetták átmeneti tárolója. Ott bejeződött az időszakos biztonsági felülvizsgálat, és kiadtuk az üzemeltetési engedély meghosszabbítását.
A nukleáris balesetelhárítás terén nagyon fontos munka fejeződött be, elkészült az Országos Balesetelhárítási Intézkedési Terv teljes körű felülvizsgálata és az új Országos Balesetelhárítási Intézkedési Terv hatályba lépett.
Az új blokknál két szempontból is fontos munka fejeződött be. Az egyik szempont az, hogy a nukleáris biztonsági szabályok nemzetközi változásait a nukleáris biztonsági kultúra, illetve a nukleáris biztonsági tudományos szint követésével ötévenként felül kell vizsgálni a nukleáris biztonsági szabályzatokat, amelyek kormányrendelet szintjén adják meg a követelményét az atomerőmű biztonságának. Másrészt viszont - figyelembe véve, hogy harmadik generációs atomerőmű kerül szóba - ha Magyarországon új blokk épül Pakson, ezért az azokkal kapcsolatos új, biztonsági követelmények megfogalmazása is elkezdődött, tehát az új nukleáris biztonsági szabályzatok elkészültek, engedélyeseinkkel leegyeztettük. Jelenleg a kormányrendelet kiadására várnak, mert bizonyos atomtörvényi módosítás szükséges, amit eddig nem akart a kormány ide behozni a parlamentbe csak akkor, ha ez az elvi döntés megszületik. Akkor majd ehhez kapcsolódva, további felülvizsgálatokkal együtt, csokorban kerül majd a parlament elé.
2008-ban zajlott a nukleáris biztonsági nemzetközi egyezmény háromévenként aktuális felülvizsgálati konferenciája, ahol a magyar nemzeti jelentést, amely az OAH honlapján természetesen megtalálható, alapos bírálatnak vetették alá, megvitatták, és kiemelve néhány jó gyakorlatot, lényegében elfogadták és megdicsérték.
A tájékoztatási tevékenységgel kapcsolatban, ami most egyre sürgetőbb és egyre szélesebb körű kell, hogy legyen, szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy a hivatal saját kezdeményezésből évek óta egy konferenciasorozattal járja az országot, mely "Az atomenergia mindenkinek" címmel zajlik, és lényege az, hogy az atomenergiáról nem az atomenergia termelői, hanem a biztonságot felügyelő emberek, illetve tudósok közérthető nyelven, széles körű tájékoztatást adnak. Rendkívül sikeres. Végigjártuk az összes egyetemi várost. Jelenleg a Merlin Színház meghívása alapján Budapesten zajlik egy hasonló előadássorozat, amit egy országos kereskedelmi televízió műsorra vesz.
Köszönöm szépen a figyelmet.
(Dr. Józsa István alelnök visszaadja az ülés vezetését Podolák György elnöknek.)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) a bizottság elnöke, továbbiakban ELNÖK: Köszönöm. A két napirendi pont együtt van. Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Észrevétel? (Jelzésre.) Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak egy rövid hozzászólással szeretném igénybe venni a jelenlévők idejét. Nem véletlen, hogy főigazgató úr szóbeli kiegészítésében nem 2007-ről beszélt, mert 2007. év az atomenergia hazai biztonsága szempontjából egy nagyon jó esztendő volt. A jelentés ezt foglalja össze. A Környezetvédelmi bizottság ülésén is a jelentés bevezetőjének második, harmadik bekezdéséből tudtam kiemelni egy feladatot magunk számára. A többivel csak egyet lehetett érteni. Nevezetesen - amire főigazgató úr is kitért - a jogalkotás oldaláról szükséges a szabályozási környezet korszerűsítése. Úgy gondolom, hogy nagyon helyén való, hogy ebben a biztonsági jelentésben a szakma részéről ez a téma felvetésre kerül, és én erről a helyről is a jegyzőkönyvön keresztül kérem a kormányt, hogy ezeket az előterjesztéseket készítsék el, illetve a szakmát, hogy a nukleáris műszaki biztonsági szabályzatok korszerűsítésére a javaslataikat tegyék meg. Pozitívumként szeretném kiemelni a jelentés alapján a nemzetközi kapcsolatok erősödését. Azt hiszem, hogy azok a regionális törekvések, amelyek Magyarország számára egyértelműen pozitívak az energetika területén, azokat jól szolgálja, ha a nukleáris területen is erősödnek a nemzetközi kapcsolataink. Javaslom mindkét anyagot elfogadásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Gondolom, erre főigazgató úr nem kíván reagálni. Mielőtt szavazásra teszem fel, csak egy megjegyzést tennék. Számomra teljesen érthetetlen, és Göndör Pistától kérem a segítséget, hogy azért házbizottsági ülésre el kellene járni. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért főbizottságként tárgyaljuk ezt a dolgot úgy, hogy a honvédelmi bizottság hoz ide egy határozati állásfoglalást ebben a kérdésben. Elég nehezen megmagyarázható ez, de mi fegyelmezettek vagyunk. Tudjuk, hogy a mi jogunk és kötelességünk ebben állást foglalni és a parlament előtt képviselni. Ez csak egy megjegyzés volt.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Mielőtt szavazásra teszem fel, aki egyetért az előterjesztés általános vitára való alkalmasságával, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egyhangú. Aki egyetért az állásfoglalással, hogy a parlament elé menjen, kérem, szavazzon, aki egyetért és támogatja. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Döntés bizottsági előadó állításáról
Javaslom, hogy a bizottság állítson előadót, és Józsa alelnök úr legyen. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Következik a négyes napirendi pont. A PM részéről az adótörvényekhez Lucz Zoltánné és Görözdi Zsuzsa jelen van? (Jelzésre.) Jó. Tehát adótörvényeket tárgyalnánk. Egyes adótörvények, azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/9179. számon előterjesztett általános vitára való törvényjavaslatról van szó. Kívánnak-e nagyon rövid szóbeli kiegészítést adni?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Lucz Zoltánné vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadó főosztályának vezetője. Ha igényli a tisztelt bizottság, akkor igen. Ha nem, akkor néhány szóban azért kiegészíteném.
ELNÖK: Arról a két exponált dologról kérnénk egy rövid kiegészítést. Egyik exponált téma, ami viták középpontjában van, ez a kafeteriával kapcsolatos ügy, ezt hogy kell felfognunk, a másik ilyen lényeges kérdés pedig az Áfa-val kapcsolatos téma. Ha erre a kettőre tudnak nem hosszabb, mint három perc alatt válaszolni, akkor folytatnánk a vitát. Köszönöm.
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, akkor talán mindjárt mondanám is. Talán azért annyit mondanék bevezetőben, hogy ez a javaslat egy adórendszeren belüli átcsoportosítást tartalmaz. Ez teljes mértékben egyértelmű. A foglalkoztatás ösztönzése érdekében a bérjárulék csökkentése és személyi jövedelemadót érintő terhelés csökkentése által meghatározó módon, és tulajdonképpen az intézkedésekhez forrásteremtő módosításokra is van szükség, és a forrásteremtő módosítások részét képezi alapvetően az Áfa-kulcs módosítása 20 százalékról 23 százalékra. Ez a meghatározó forrás, és emellett pedig a jövedelemadó tekintetében mind a személyi jövedelemadóban, mindpedig a társasági adóban is az adóalapot érintően vannak különböző típusú módosítások. A személyi jövedelemadóban az említett exponált téma a személyi jövedelemadóban gyakorlatilag 1988 óta nagyon széles körben lévő mentességek és kedvezmények, mely mentességek átalakításáról lenne szó a forrásteremtés tekintetében. Ez tulajdonképpen tartalmát tekintve azt jelentené, hogy alapvető szociális élethelyzethez kapcsolódó juttatások, amelyek hosszú évek óta adómentesek, azok adómentessége a továbbiakban is megmaradna, ugyanakkor pedig azok a juttatások, amelyek valamilyen formában bért helyettesítenek vagy bért pótolnak, átalakítása oly módon történne, hogy a jelenlegi adómentességi határ csak akkor maradna meg, ha tulajdonképpen az adómentesség mellett az adóköteles juttatásra is sor kerülne. Tehát a szabályozás konkrétan úgy szólna, hogy az a juttatás, amit a jövőben a munkáltató ad a munkavállalónak, annak 50 százaléka lenne adómentes akkor természetesen, ha van adóköteles juttatási rész is, az 50 százalékos rész, ami mentes lenne, de a mentes rész nem lehetne több, mint a jelenlegi adómentességi határ. Talán ezt egy példával úgy lehetne illusztrálni, hogy a tipikusan mostanában emlegetett hideg étkezési utalvány esetében 12 ezer forint a havi adómentességi határ. Összesen 24 ezer forintot kellene ahhoz juttatni, hogy a munkáltató teljes mértékben kihasználja a 12 ezer forintos adómentességi határt, de ha 30 ezer forintot adna havonta, akkor is csak 12 ezer forint lehetne az adómentességi határ, hiszen ez a maximum. Néhány juttatás, amely pedig tipikusan bért kompenzál vagy annak fogható fel, azok pedig adóterhet nem viselő járandósággá alakulnának át, vagy pedig van egy-két olyan juttatás, amelyik teljes egészében nem természetbeni juttatások módjára válna adókötelessé. Ilyen például a megtakarítás. Ez az egyik része.
Az Áfa-t illetően pedig, ami vitaként általában elhangzik, hogy bizonyos esetben például az élelmiszerek vonatkozásában, ami érinti ugyancsak a kulcsmódosítást, ott nem kulcsemelésre lesz szükség, hanem Áfakulcs-csökkentésre. Gyakorlatilag 5 százalékos mértékű Áfakulcs-csökkentés az, ami például az élelmiszerek vonatkozásában napirenden szerepel. Ezzel kapcsolatban csak annyit lehet összefoglalóan elmondani, hogy ez gyakorlatilag megszüntetné azt a forrásteremtési lehetőséget, amit ez az intézkedési csomag tartalmaz. Tehát az Áfa-kulcs csökkentése elvinné azt a pozitívumot, amit a 20-ról 23 százalékra történő Áfakulcs-emelés biztosítana, gyakorlatilag akkor az egyéb adóintézkedésekre nem lenne forrás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? (Jelzésre.) Vas képviselő úr, utána Göndör képviselő úr.
DR. VAS JÁNOS (független): Köszönöm. Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Szeretném kérni a segítségét, hogy közérthető módon - mivel nem találtam erre leírva egyetlen választ sem - adjon tájékoztatást, hogy volumenében a lakosságra ez plusz terheket jelent vagy sem, ugyanis mindig az átcsoportosítás szót tetszenek használni, ami a magyar grammatika szerint azt jelenti, hogy akármit teszek, a szumma zéró. Márpedig én olyan adómódosítást még sose láttam, ahol a minisztérium plusz bevétellel ne számolt volna, ezért vélelmezem azt, hogy itt sem arról van szó, hogy valójában átcsoportosítanak és szummája zéró lesz, hanem valamilyen adóteher-növekménnyel számolnak vagy a lakosság vagy a vállalkozók körében. Ezért expressis verbis a minisztérium szerint mennyi, hány milliárd forint tehernövekménnyel számol ebben az új számítási eljárásban? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre.) Göndör képviselő úr, utána Fónagy képviselő úr.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekem egy rövid kérdésem van. Nem gondoltak arra, hogy a nyugdíjas foglalkoztatás preferenciáit szűkíteni kellene? Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre.) Fónagy képviselő úr.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Kérdezni szeretném a kormány tisztelt képviselőjét, hogy mi az az alapvető változás, ami miatt ezt az átcsoportosítást, ezt az - egyébként az előző kérdésekben megfogalmazott, vélelmezhető többletköltség mellett azért végső soron - átcsoportosítást nem 2008 októberében nyújtotta be a kormány, hanem most, mert alapvető változásokat nem hoz. Miért nem akkor került rá sor, vagy mi okozza, hogy most nyújtják be? Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre.) Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Szeretném megkérdezni, hogy az üdülési csekkel kapcsolatban gondolkodik-e a minisztérium, hogy a felhasználás módjának szigorításával váltsa ki esetleg, vagy gondolkodott-e rajta. Végül is az eredeti javaslat adott. Itt azért felmerül, hogy miközben azt keressük, hogy hogy tudnánk minél több forrást benyomni a gazdaságba, és az üdülési csekk tagadhatatlanul ennek egy módja. Ráadásul egy olyan iparágba történik, amelynek vergődést okozhat a kialakult válság. Megfontolandó, hogy ezt a módját választjuk-e vagy inkább a felhasználást próbáljuk célzatosabbá tenni, mert azt tudom, hogy azzal kapcsolatban vannak rossz tapasztalatok.
ELNÖK: Köszönöm. Mivel nincs több kérdés, kérem a választ.
Lucz Zoltánné (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az adóalanyok közötti átcsoportosítás, így fogalmazódott meg az első kérdés. Pontosan annak érdekében, hogy ez a javaslat a foglalkoztatás ösztönzését kívánja szolgálni a munkáltatói oldalról, ezért ez a munkáltatók számára jelent kedvezményt, tehát a vállalkozások felé csoportosít át összességében a magánszemélyek terhére, ha most így összefoglalhatom. Gyakorlatilag nagyságrendjét tekintve az adóalanyok közötti átcsoportosítás körülbelül 200 milliárd forintnyi, ami a vállalkozások javára történik a lakosság terhére. Tehát nyilvánvaló, hogy az Áfa-kulcs emelése alapján tulajdonképpen ez a szaldója az átcsoportosításnak. Nem tudom, ez így kielégítő volt-e. Egyszer úgy lehet nézni, hogy adóstruktúrán belül milyen átcsoportosítás van. Adóstruktúrán belül ez az átcsoportosítás a fogyasztást terhelők adók terhére csoportosít át a jövedelmet terhelő adók javára, de ha belülről nézzük, akkor pedig ez az eredmény.
A nyugdíjas foglalkoztatás visszafogását illetően tulajdonképpen most is nagyon sok kritika érkezik azzal a szabályozással kapcsolatban, ami körülbelül két éve működik, és azt jelenti, hogy a nyugdíj az adóterhet nem viselő járandóság, és ha valaki dolgozik, akkor a nyugdíjat is be kell számítani az adó számításánál. Természetesen az erre jutó adót nem kell megfizetni. Nagyon sok nyugdíjas még ezt is szigorúnak véli, tehát adózási szempontból pillanatnyilag nincs napirenden ennek a dolognak a további szigorítása jövedelemadó szempontjából.
Hogy miért most történt ennek a csomagnak a benyújtása, ez gyakorlatilag alapvetően a válsághelyzettel magyarázható. Tavaly októberben azért még csak a kezdeti lépéseket lehetett látni. Nem lehetett azt megbecsülni, hogy hogyan fog alakulni ez a válsághelyzet, és tulajdonképpen én ezzel tudom magyarázni, hogy miért nem akkor. Nagy szükség lenne, hogy az adórendszer valamilyen módon rásegítsen a foglalkoztatás ösztönzésére. Itt az a tájékoztatás, amit megkaptak képviselő urak, utal arra, hogy a foglalkoztatásra gyakorolt hatás 2010-ben fog ezzel kapcsolatban megjelenni.
Az utolsó kérdés volt az üdülési csekk. Igen, gondolkozunk rajta, végzünk olyan típusú elemzéseket, ami alapján kétségkívül ez most egy széles felhasználási lehetőséget biztosít, tehát lehetne az SZJA-törvényben szigorúbban is meghatározni. Ezzel kapcsolatos vizsgálatok folyamatban vannak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van még kérdés? (Jelzésre.) Vas képviselő úr!
További hozzászólások, vélemények
DR. VAS JÁNOS (független): Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Azt tetszett említeni, hogy a válsággal van összefüggésben ez az új adómódosítás. Ebben az értelemben a pozitív oldalát tetszett csak kiemelni, amely szerint, ha csökkentik a vállalkozások terheit, akkor a versenyképesség növekszik. Az én olvasatomban van negatív vonatkozása is, miszerint ez a rendkívüli benyújtás azt is indokolja; hogy Magyarország lakossága lényegesen jobb adófizető, mint a magyarországi vállalkozások, ezért ezt a 200 milliárdot a biztosabb adózóktól kívánja a minisztérium, illetve az APEH beszedni, mint a vállalkozásoktól, mert egy recessziós folyamatban a vállalkozások azt a prosperitást nem fogják mutatni ebben az évben, mint a tavalyiban vagy tavalyelőttiben. Ennek az olvasata viszont számomra nem annyira kedvező, és az előttem szóló képviselő úr, aki az üdülési csekkel kapcsolatosan tett fel kérdéseket, egyértelműen azt mutatja, hogy adómaximalizálásról van szó, nem pedig egy valóságos gazdaságélénkítő csomagról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre.) Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Lehet, hogy félreértett osztályvezető asszony engem. Nekem első körben nem nagyon tetszik az, ami az alapjavaslatban elhangzik, ugyanakkor tudom, hogy valóban a felhasználás célzatosságával baj van. Nemcsak azért, mert túl széles körű, hanem mert kialakult egyfajta kereskedelme. Nyilvánvalóan ez a létrehozónak nem célja, hogy ezt a kereskedelmet támogassa. Ugyanakkor ez egy módja annak, hogy a belföldi idegenforgalomba pénzt rakjunk be. Ennek a belföldi idegenforgalomban meg is vannak a mérhető hatásai, komoly eredményei. Egy válságos időszakban az egyik iparág, amely legjobban elszenvedi a válságot, az általában a turizmus, a belföldi turizmus várhatóan még jobban. Ősztől tavaszig egyébként a színvonalas helyeinket jelentős részben - és ez egy igen örvendetes változás mondjuk a 90-es évekhez képest - a belföldi turizmus tartja el jelentős mértékben azért, mert üdülési csekket lehet felhasználni. A kormány egyébként sokat tesz azért, hogy pénzt toljon be a gazdaságba különböző eszközökkel, hogy a munkahelyek megmaradhassanak. Akkor én érdemesnek tartanék egy olyan gondolatkísérletet, hogy nézzük meg, hogy magát a felhasználás módját hogy lehet célzatosabbá tenni, mik azok a szigorító intézkedések, minthogy az üdülési csekk hozzáférésének lehetőségét csökkentenénk. Magyarul nem azt próbáltam sugallni, hogy az SZJA-ban adóztassuk meg jobban. (Lucz Zoltánné: Értettem.) Jó.
ELNÖK: Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy ezek a megközelítések elsősorban a vita oldalát erősítik, amit a parlamentnek kell elmondani, és ehhez kell a módosító javaslatokat megtenni. (Jelzésre.) Mindezek után Fónagy képviselő úré a szó.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm. Csak azért, hogy a rövidesen sorra kerülő szavazáshoz az álláspontunk világos legyen, ezért két mondatot mondanék. A Fidesz álláspontja az, hogy a benyújtott adócsomag alapvető adóstruktúrához nem nyúl hozzá. Ahogy főosztályvezető asszony is említette, gyakorlatilag egy belső átcsoportosítást hajt végre, amely a lakosságnak sok, hiszen alapvető energiát és fogyasztási cikkeket, élelmiszereket érint, ugyanakkor ez az ön által 200 milliárdban megjelölt összeg nem éri el a gazdaságnak az ingerküszöbét, amitől várható, hogy a foglalkoztatás például új irányt vesz. Tehát ahonnan tesz, ott sok, ahová meg tenni kíván, az eshetőleges és nem meggyőző. Anélkül, hogy belemennék adónemenkénti részletes vitába - hallgatva elnök úr intelmeire -, szeretném bejelenteni, hogy mindezek alapján a magunk részéről nemmel fogunk szavazni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kérdéseket. Úgy gondolom, hogy a választ majd a parlamentben meg fogják kapni a képviselő urak.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Szavazásra teszem fel. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 15. Ellene? (Szavazás.) 12. Tartózkodás nem volt. Megállapítom, a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést.
Döntés bizottsági előadók állításáról
Többségi véleményt kell mondani, és a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta. Többségi véleményre javaslom Göndör István képviselő urat, kisebbségi véleményt dr. Fónagy János képviselő úr mondja el. Egyetért ezzel a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság a bizottsági előadók személyét.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről:
Következik a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vétele. Előterjesztő Koszorús, Nyitrai képviselők. Elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása a T/6930. számú előterjesztés alapján. Koszorús képviselő úr kíván egy mondatot mondani nekünk?
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Igen, csak röviden összefoglalnám a módosító javaslatunk lényegét. A mobilszolgáltatóknál pár évvel ezelőtt érvénybe lépett a számhordozás lehetősége, hogy az ügyfelek a mobilszolgáltatóktól - függetlenül az előfizetésüktől - a telefonszámukat elvihették más mobilszolgáltatóhoz. Ezt mi is támogattuk, hiszen a versenyt elősegítette, viszont az elmúlt időszakban az a probléma merült fel, amely 220 ezer embert érint, hogy a fogyasztókat nem tájékoztatta vagy nem tudja tájékoztatni a mobilszolgáltató, hogy pontosan milyen hálózatba is telefonál. Hogy egy példát mondjak. Ha én a Pannon GSM-nél vagyok és elviszem a telefonszámomat a Vodafone-hoz, és engem jóhiszeműen felhív valaki Pannon GSM előfizetéssel, azt gondolhatja, hogy mi egy hálózaton belül beszélünk. Ennek ellenére én már a Vodafone-nál vagyok, erről ő tájékoztatást nem kap, és a háromszorosát fizeti ki a csúcsidőben történő beszélgetésnek annak ellenére, hogy mindketten 20-as mobilszámmal rendelkezünk.
Javaslatunk szerint - és ez már több országban is bevált a gyakorlatban, hogy - az ilyen híváskezdeményezéseknél a búgóhang legyen más, tehát amikor esetleg egy ilyen hívás felépítése következik be azonos telefonszámnál, de más szolgáltatóknál, akkor a búgóhang legyen más, tehát a kicsengés legyen más. Ez egy egyszerű és praktikus javaslat, és a fogyasztókat mégis tájékoztatni lehetne. Működik egyébként egy sms szám, amit igénybe vehetnek a fogyasztók, de lássuk be őszintén, hogy az az igazi tájékoztatás, amikor a felhasználónak nem kell aktivitást végezni annak érdekében, hogy információhoz hozzájusson. Módosításunknak röviden ez a lényege, hogy azok, akik esetleg más hálózatba kezdeményeznek telefonhívást, de ugyanaz az előhívó szám van jelen, mint ahogy az említett példában is megpróbáltam érzékeltetni, azokat megvédjük. 220 ezer ügyfélről van szó, szerintem érdemes vele foglalkozni a gazdasági bizottságnak, illetve a parlamentnek. Nagyjából ez 2-3 ezer forintot tesz ki a mobilszámlánk keretein belül. Köszönöm. Kérem, hogy ha ésszerűnek tartják, támogassák a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Szittner Károly úr, kormány részéről.
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Kormányálláspontot még nem tudok képviselni, csak tárcaálláspontot. A javaslat tulajdonképpen nagyon praktikus, tehát olyan értelemben köszönjük, ez egy fontos kérdés lehet. Azonban két dolgot rögtön előre kell bocsátani.
Egyrészt négy csatorna van arra a célra, hogy ezeket lehessen kezelni, amiket képviselő úr említett. Van egy automatikus, tehát számkóddal is lekérhető ez a dolog közvetlenül, tehát ilyen értelemben, aki akarja, az előre is tudhatja anélkül, hogy bármilyen más csatornát igénybe kelljen vennie.
A másik probléma az, ahogy említésre is került, 2 és fél százaléka a felhasználóknak, akiket ez érint pillanatilag. Ha a 2 és fél százalék miatt a mobilszolgáltatók szerint több százmilliós beruházást próbálunk ráerőltetni a rendszerre, akkor az egész rendszerre fog összességére többletteher jutni, tehát ezzel ebből a szempontból mindenképpen óvatosan bánnánk.
A másik egy technikai jellegű, illetve jogszabályi kérdés. A számhordozás kérdését kormányrendeleti szint szabályozza, ez a 46/2004. számú kormányrendelet. Ez önmagában lehetőséget ad arra, hogy ha technikai megoldást, és ennél olcsóbb és egyszerűbb megoldást találunk, akkor erre keressünk. Ez a munka folyik. Megoldjuk, de ezt törvényi szinten, ezért önmagában az elektronikus hírközlésről szóló törvényt, amely amúgy is feladatul szabja, hogy fel kell hívni a figyelmet, nem gondoljuk, hogy ezért érdemes lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre.) Márfai alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Tisztelt Bizottság! Valóban informatikai bizottság is vagyunk meg egy kicsit hírközlésiek is. Most legyünk egy kicsit hírközlésiek. Van eddig egy javaslat, el kell döntenünk, hogy alkalmas és időszerű-e. Az alkalmasság nem igazán kérdéses, mert a világban létezik ilyen, hogy hangjelzéssel kezelik ezt a kérdést. Alkalmas a célra. Az időszerűségét olyan megközelítésben fogom vázolni, és a végeredmény az lesz, hogy támogatni fogom a tárgysorozatba vételét, hogy az állandó szám 200 pár ezres. A mostani tényszámok úgy festenek, hogy majdnem 700 ezerről beszélhetünk. Az esélyek nemcsak arról szólnak, hogy a mobilok között van mozgás, hanem magyarul szimpla vonalas számokat is hozhatnak a kedves telefonálók, így aztán olyan létszámról van szó, amit a létező 12 millió SIM-kártyához viszonyítok, meg a mobilszámok mellett van 6-700 ezer, aki így mozog, akkor nem annyira érzékeny a kérdés, bár 6-700 ezer polgár hangulata Magyarországon érdekes ügy. Magyarán az alkalmasságot teljes mértékben elfogadom. Az időszerűséget olyan szinten is opponálnám kissé, hogy valóban törvény szabályozza, és lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek ehhez az információhoz. Vannak nagyon egyszerű módszerek is, hogy kódot beütök és akkor megtudom, hogy hogyan áll ez az ügy, mert nem mindegy, hogy felhíva egy mobilszámot milyen eredményre jutok, de mi van, ha a mögött a szám mögött mobilszám van, egy háromszoros tarifával. Ezt célszerű megtudni.
Az is igaz, hogy ha sokféle ilyen jelzés van, márpedig ha néhány szolgáltató van vonalas telefonnál és néhányféle szolgáltató a mobilnál, akkor érdekes kombinációk származhatnak, és kérdés, hogy alkalmas-e a hangjelzés. Összességében valamilyen megoldást érdemes ide behozni. Létezett a világban, hogy a szöveg ezt bemondja, hogy hogy is van ez a dolog, és az ilyenfajta kísérletek nem voltak sikeresek, mert hosszabbá teszi ezt a folyamatot, és az igaz, hogy ha mondjuk ezt rendeleti szinten tudjuk szabályozni, akkor miért is kavarjunk a törvénnyel. Ellenzéki képviselők adták be a javaslatot, nyilván ők a rendelethez nem férnek hozzá, tehát megfogalmazzák a törvényben, és erre végül is mód van.
Úgy fest a dolog összességében, hogy azt javaslom, támogassuk a tárgysorozatba vételt, jelezzük utána, hogy az mennyibe is lesz nekünk, mármint társadalmi szinten, hiszen valakinek ezt ki kell fizetni. Hiába mondjuk, hogy majd a szolgáltatók fogják ezt a néhány százmillió forintot elkölteni, én még olyat nem láttam, hogy ez ne csapódna le a tisztelt felhasználóknál. Maga a javaslat jószándéka, alkalmassága nem kétséges, alkalmas arra, hogy tárgyaljuk, tehát vegyük tárgysorozatba, míg döntünk felőle, aközben szerezzük be azokat az információkat, amelyek a dolog időszerűségét eldöntik. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy ezt a javaslatot ezen érvek alapján támogassa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én lezárnám és szavaztatnék. Azt javasolnám a bizottságnak, ami tulajdonképpen elhangzott, hogy javasoljuk tárgysorozatba venni, és további információkat beszerezni ezen az ágon, amiket Márfai alelnök úr elmondott. Amikor ezzel kellőképpen tisztában vagyunk, akkor vegyük újra elő. Maga a kezdeményezés pozitív, szükség van rá. Ha ez ilyen nagyságrendet jelent, hogy 700 ezer, akkor különösen, de én a technikai megoldását őszintén szólva nem látom. A pénzügyi megoldás világos, hogy mindenkor a felhasználók fogják fizetni. Ez csak a mesében van, hogy a szolgáltató fogja ennek a számlának az árát állni.
Döntés a javaslat tárgysorozatba vételéről
Aki egyetért azzal, hogy tárgysorozatba vegyük, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta azzal, hogy ezek az információk, ha rendelkezésre állnak, utána döntünk, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e vagy sem. Köszönöm szépen, ezt a napirendet befejeztük.
Következik egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/8837. számon. Az ajánlás a március 10-i állapotnak megfelelő. Nekem Gyenge Anikó van ide beírva. Köszönöm.
Az 1-es módosító javaslatot Hankó-Faragó jegyzi. Kormány?
DR. GYENGE ANIKÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
2-es módosító javaslat. Kormány?
DR. GYENGE ANIKÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány ezt a módosító javaslatot sem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Bizottság sem támogatja, egyharmadot sem kapott. Több módosító javaslat nincs, köszönöm szépen.
Következik a Teljes Hiteldíj Mutató módosító javaslatainak a megtárgyalása. Kormány részéről?
KARCAGI GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Karcagi Gabriella vagyok, Kék Mónika megbízásából.
ELNÖK: Amiről beszélünk, az a március 16-i állapotnak megfelelő.
1-es, Pettkó András javaslata. Kormány?
KARCAGI GABRIELLA (Pénzügyminisztérium): Előzetes álláspontot tudok mondani, mert még nem végleges, de egyik módosító javaslatot sem fogja a kormány támogatni.
ELNÖK: Tehát kormány nem támogatja, bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
2-es. A kormány ezt sem támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Több módosító javaslatról nincs tudomásom, köszönöm szépen.
Következik a 8-as, a szakképzési hozzájárulásról szóló. Amiről beszélünk, az a 2009. március 16-i ajánlás. Mátyus Mihály főosztályvezető itt van.
1-es módosító javaslat, Török Zsolt javaslata. Kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Előterjesztők részéről Kiss Péter képviselő úr van jelen. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Támogatjuk, ezt az előterjesztők nevében tudom mondani.
ELNÖK: Az előterjesztő is tudja támogatni. Ez összefügg a 2-es, 10-es, 11-es, 12-es pontokkal.
3-as. Kormány?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Előterjesztő támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
4-es. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
5-ös. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
6-os. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
7-es. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Itt van más álláspontunk, mert az előterjesztők azt kérik, hogy támogassuk, vagy egyharmadot kapjon.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
8-as. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
9-es. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kormány, előterjesztők nem támogatják. Bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. 10-es, 11-es ,12-es volt.
13-as. Kormányálláspont?
MÁTYUS MIHÁLY (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Kérdezem, előterjesztők részéről mi az álláspont?
KISS FERENC (MSZP): Támogatjuk.
ELNÖK: Kormány, előterjesztők támogatják. Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Más módosító javaslat nincs, köszönöm szépen.
Az erdőről szóló törvényjavaslat T/6934. számon jegyzett javaslatok következnek. Február 26-i állapotnak megfelelő. Kormány részéről dr. Nagy Dániel van jelen?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Az 1-es módosító javaslatot, melyet Orosz Sándor jegyez, a kormány támogatja-e?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az első számú ajánlási pont visszavonásra került tudomásunk szerint, elnök úr.
ELNÖK: Tehát a kormány nem támogatja, beírjuk, hogy visszavonva. Nekünk ez nem jött információban.
2-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): 2-est a kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
4-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
5-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
6-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Ez összefügg a 11-es, 16-os, 18-as, 19-es pontokkal.
7-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Ez összefügg a 13-assal és a 157-essel.
8-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a 61, 101, 116, 146, 152 javaslatokkal.
9-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
10-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja, visszavonásra került. Bizottság? (Szavazás.) egyharmadot sem kapott. 11-es volt.
12-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja. Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a 93-assal.
14-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja, de visszavonásra került.
ELNÖK: Visszavonásra. Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
15-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
17-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Összefügg a 76-ossal.
20-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
21-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
22-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
23-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
24-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
25-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Ez összefügg a 34-essel.
26-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
27-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
28-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
29-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
30-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
31-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
32-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
33-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
35-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
36-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Összefügg a 160-assal.
37-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
38-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
39-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
40-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
41-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
42-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
43-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
44-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
45-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
46-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
47-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
48-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
49-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
50-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
51-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
52-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott. Összefügg a 155-össel.
53-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
54-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
55-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
56-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
57-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
58-as. Kormányálláspont.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Összefügg a 62-essel, 67-essel.
59-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
60-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott. Most már rákérdezek a 61-esre is. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: 62-es is volt. A 63-as következik. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
64-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Ez összefügg a 140-essel.
65-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
66-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
68-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
69-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
70-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
71-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
72-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
73-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
74-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
75-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
77-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
78-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
79-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
80-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
81-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
82-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Összefügg a 153-assal.
83-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
84-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
85-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
86-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
87-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Összefügg a 154-essel.
88-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
89-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
90-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja.
91-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Összefügg a 143-assal.
92-es. Kormányálláspont.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. 93-as volt. 94-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
95-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
96-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
97-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a 147-essel.
98-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
99-es. Kormányálláspont.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
100-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
102-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
103-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
104-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
105-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
106-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
107-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
108-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
109-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
110-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
111-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
112-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
113-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
114-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
115-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
117-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
118-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
119-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
120-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
121-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
122-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
123-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
124-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Összefügg a 130-assal, 131-essel.
125-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
126-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
127-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
128-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
129-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
132-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
133-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott.
134-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez a 151-esre is vonatkozik.
135-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, de egyharmadot kapott. Ez összefügg a 156-ossal.
136-os. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
137-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
138-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott. Összefügg a 139-essel.
141-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
142-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
144-es. Kormányálláspont.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
145-ös. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
148-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
149-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
150-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
158-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot kapott.
159-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
161-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
162-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
163-as. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
164-es. Kormányálláspont?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja, visszavonásra került, elnök úr.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Köszönöm. Más módosító nincs, köszönöm szépen, a napirendet befejeztük.
Következik az egyes agrártárgyú törvények, T/7042. számon. Kapcsolódó módosító javaslatok vannak, dr. Andréka Tamás van itt. Amiről beszélünk, az a 2009. március 12-i állapotnak megfelelő.
1-es, dr. Ángyán József javaslata. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3-as. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
4-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Összefügg a 6-ossal és a 14-essel.
5-ös. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
7-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel kapcsolatban az első helyen kijelölt mezőgazdasági bizottság azt a döntést hozta, hogy nem házszabályszerű.
ELNÖK: Akkor erről mi nem szavazunk.
9-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány nem támogatja, de visszavonásra került.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
10-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
11-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
12-es. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
13-as. Kormányálláspont?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Nincs több. Önöknél sincs, nálunk sincs. Köszönöm szépen, befejeztük ezt a napirendet.
Következik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló T/8374. számú kiegészítő ajánlás. Amiről beszélünk, az a 2009. március 16-i állapotnak megfelelő. Legyen szíves bemutatkozni.
DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Erdélyi László, kormány-főtanácsadó.
ELNÖK: Köszönöm.
1-es módosító javaslat. Kormányálláspont?
DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány nem támogatja, de visszavonásra került.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
2-es. Kormányálláspont?
DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3-as. Kormányálláspont?
DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
4-es. Kormányálláspont?
DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
5-ös. Kormányálláspont?
DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): A kormány támogatja.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Nincs több, önnél sem. Köszönöm szépen, befejeztük.
Következik a 12-es, a polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a T/5949/339. számú Püski és a Fidesz javaslata kivételével a tárca az összes módosító javaslatot támogatja. Egy szavazás lesz tulajdonképpen. Amennyiben Püski úr kívánja, akkor arról majd még beszélünk. Ennek a kivételével az összes kapcsolódó módosító javaslatot a kormány támogatja.
Bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja a módosító javaslatokat? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság. Püski képviselő úr módosító javaslatát teszem fel szavazásra. (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Van-e más módosító javaslat? (Nincs jelzés.) Elég gyorsak voltunk hölgyem? (Tóthné dr. Jászai Mária: Nagyon.) Köszönöm szépen.
Következik a 13-as napirend az Alkotmánybíróság részben alkotmányellenesnek nyilvánított, T/5657/9-es számon került iktatásra az átirat. Döntés bizottsági módosító javaslat beadásáról. Megkérdezem a kormány részéről, van-e vélemény a benyújtott módosító javaslathoz?
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Ahhoz, hogy a köztársasági elnök megnyugodjon, kérem a bizottság szavazását, hogy benyújtásra kerüljön. (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Most befejeztük a napirendi pontokat, az Egyebek következnek. Március 27-én, szeretném mondani, ez egy pénteki nap, nagy tisztelettel kérem a Fidesz vezetőit, megbízott vezetőit, hogy 9 órakor jön az észak-rajnai, vesztfáliai tartományi parlament gazdasági bizottságnak, egyben a tartomány kézműipari kamarai szövetség elnöke. Illene, hogy hárman-négyen ott legyünk. Szólok saját alelnökeimnek, hogy legyenek szívesek ott lenni. Szóljatok legyetek szívesek Kristófnak, hogy tőletek is kérjük, hogy legyenek jelen. Körülbelül 5-6 fővel Észak-Rajna-Vesztfáliát elrendeznénk. Itt találkozunk, de erre még külön kérek mozgósítást, és a háttéranyagot mindenki megkapja.
A bizottság európai uniós jogszabály-tervezetekre kapott kijelöléseinek ismertetése
A következő, hogy beszéltem a vajdaságiakkal, április 9-én mennénk ki. Két napot szeretnének, de én ismerlek titeket, egy napot szeretnétek. 4 óra az út oda és 4 vissza. Ott lenne egy 4-6 órás komoly programunk lesz. (Közbeszólásra.) Igen, két napra is fogadnak. Úgy tervezem, hogy két személyautóval megyünk ki, három ellenzéki, három kormánypárti képviselő. Két kérdést rendelkeznénk, egyszer a privatizációról beszélnénk velük, valamint arról, hogy ők is úgy tervezik, hogy belépnek az EU-ba, és ennek a felkészülési stádiumáról, a törvények jogharmonizációjáról lenne szó. Erről nagyon bőséges tapasztalataink vannak, tehát ez jó menet lesz. Kérek szépen mindenkit, hogy ezen programon szakmai felkészültséggel vegyünk részt.
A török látogatásról szóltam, ez vagy április 15-17-én lesz vagy 28-30-án, de Kóka úrral ezt még el kell rendeznem. Ő nagy Nabucco-nagykövet, hihetetlen nagy csapásokkal elindult Törökországba, hogy átprogramozza az egészet. A titkárság mindenkit fel fog hívni, és egyenként is megbeszéljük. Van-e még valami? (Nincs jelzés.) Nincs.
Köszönöm szépen a történelmi bizottsági ülésen való részvételt, hiszen ma elindítottuk az új atomerőmű blokkot. A mai ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 41 perc)
|
Dr. Józsa István |
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra