GIB-14/2009.
(GIB-144/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. április 22-én, 10 óra 07 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9276. szám) (Bencsik János (Fidesz), Molnár Béla (KDNP), Nagy Sándor, Szatmáry Kristóf (Fidesz), Dr. Baráth Etele (MSZP) és Dr. Latorcai János (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Bencsik János (Fidesz) szóbeli kiegészítője *
Dr. Bokor Csaba (PM) észrevételezése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Bokor Csaba (PM) válaszadása *
Bencsik János (Fidesz) reflexiója *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9114. szám) (Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Mikó Zoltán (FVM) véleményezése *
Észrevételek, vélemények *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Általános vita) *
Dr. Mikó Zoltán (FVM) szóbeli kiegészítése *
Kérdés, észrevétel, megjegyzés *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám) (Általános vita) *
Dr. Turcsán Katalin (IRM) szóbeli kiegészítése *
Somogyi Ferenc (FVOE) hozzászólása *
Kérdések, vélemények *
Dr. Turcsán Katalin (IRM) reagálása az elhangzottakra *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló határozati javaslat (H/8864. szám) (Dr. Baráth Etele, Horváth Csaba (MSZP), Bencsik János, Nagy Sándor (Fidesz), Lakos Imre (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Maráczi Zsolt (TLE) tájékoztatója *
Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/9364. szám) (Általános vita); Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/9470. szám) (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Kovács Árpád elnök (ÁSZ) szóbeli kiegészítője *
Észrevétel, megjegyzés *
Dr. Kovács Árpád elnök (ÁSZ) reflexiója *
Szavazás a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványáról *
Szavazás az ÁSZ 2008. évi beszámolójáról és a határozati javaslat általános vitára való alkalmasságáról *
1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9276. szám) (Bencsik János (Fidesz), Molnár Béla (KDNP), Nagy Sándor, Szatmáry Kristóf (Fidesz), Dr. Baráth Etele (MSZP) és Dr. Latorcai János (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
2. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9114. szám) (Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa) (Általános vita)
3. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Általános vita)
4. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9302. szám) (Általános vita)
11.00 órától:
5. a) Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/9364. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/9470. szám) (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Általános vita)
6. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
7. Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló határozati javaslat (H/8864. szám) (Dr. Baráth Etele, Horváth Csaba (MSZP), Bencsik János, Nagy Sándor (Fidesz), Lakos Imre (SZDSZ) és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kapolyi László (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) megérkezéséig Dr. Szabadkai Tamásnak
Koszorús László (Fidesz) Dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Kovács Árpád elnök (Állami Számvevőszék)
Szaló Péter szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Bokor Csaba szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Somogyi Ferenc elnök (Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Maráczi Zsolt ügyvezető elnök (Társaság a Lakásépítésért Egyesület)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Zsiga László (Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete)
Dr. Dékány Csaba (LÉTÉSZ)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Borda Máté (MTI)
Karcagi Gabriella (Pénzügyminisztérium)
Cseri Noémi (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kelemen F. Balázs (Állami Számvevőszék)
Füredi Lilla szakértő (Fidesz)
Korompay Réka (Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete)
Dr. Jaskó Zoltán (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Galambos László (PPKE)
Paragi Márton tanácsos (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége.)
Bokor Csaba (Pénzügyminisztérium)
Sztanev Bertalan vezető tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kókai-Kunné Szabó Ágnes törvény-előkészítő (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Borsos Natália fogalmazó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Böröcz Borbála fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bán Zsuzsa fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Dobrocsi Gábor (Pénzügyminisztérium)
Kesztyűs Diána Fidesz szakértő
Gonda Pál szakértő (MSZP)
Dr. Fejes Eszter (Pénzügyminisztérium)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Szalay Gábor szakértő (SZDSZ)
Dr. Csapodi Pál főtitkár (Állami Számvevőszék)
Varjasné Székely Éva elnök (Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége)
Gláser Tamás alelnök (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége)
Bordás Ákos (MR)
Dr. Sztranyák József elnök (Magyar Ingatlan Tanács)
Széman György elnök (Magyar Építőanyag-ipari Szövetség)
Vajai Tamás (Magyar Építész Kamara)
Kanai Ferenc (Mérnöki Kamara)
Szalay Anita ügyvezető titkár (Magyar Építőanyag-kereskedők Orsz.Egy.)
Lipták Csaba elnökségi tag (Magyar Építőanyag-kereskedők Orsz.Egy.)
Dr. Domonkos Márta főosztályvezető (Állami Számvevőszék)
Rosta-Molnár András kapcsolattartó (Mmd Corporate)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Mielőtt üdvözölném a jelenlévőket, a mai Gazdasági bizottsági ülésünket elkezdjük.
A meghirdetett meghívóban szereplő napirendeken, amelyet megkaptak képviselőtársaim, nem tervezünk változtatást; bár a 7. napirendi ponthoz nem érkezett módosító javaslat, de érkezett igény egy hozzászólásra, amit majd menet közben megadunk.
Az ÁSZ beszámolója 11 órától volt tervezve. Az elnök úr jelezte, hogy vélhetően 11.30-ra érkezik, ezzel együtt próbáljuk úgy moderálni és vezényelni a mai bizottsági ülést, hogy 12 órára befejezzük, ezért egy pergősebb bizottsági ülést kérnék a bizottság tagjaitól.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Megkérdezem, hogy az előterjesztett napirendi pontokkal egyetértés van-e. Aki egyetért a tervezett napirendi pontokkal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat.
Első napirendi pontként az adózás rendjéről szóló képviselői indítványt tárgyalnánk, a T/9276. számú előterjesztést. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
Megkérdezem az előterjesztők közül Bencsik képviselő urat, gondolom ön kíván véleményt nyilvánítani, hogy egy rövid bevezetést kíván-e tartani.
Bencsik János (Fidesz) szóbeli kiegészítője
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Abban mindenképpen egyetértünk, hogy előremutató módosítása következett be az adótörvénynek, amikor bekerült az a szabályozás, hogy az elvégzett munkát követően, a számlabenyújtást követően csak akkor lehet kifizetni az alvállalkozót, ha nullás igazolást nyújt be - ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben ez egy túlzott követelménynek bizonyult. A visszajelzések, és a pénzintézeti adatok alapján sok ezer munkahelynek a megszűnésére lehet számítani, ugyanis a legtöbb esetben éppen az önkormányzat, illetve a kormányzati szektor, a Kincstár volt az, amely késedelmesen teljesítette a fizetési kötelezettségeit és ennek következtében a kisebb vállalkozások nem tudták biztosítani a likviditási helyzetüket. Ennek következtében köztartozásokat sikerült felhalmozniuk a beruházás megkezdésétől számított időn belül és ennek következtében az új szabályozás, amely február közepén lépett érvénybe, nem teszi lehetővé, hogy a fővállalkozó az alvállalkozót kifizesse. Ennek két szomorú következménye van. Egyrészt a lánctartozás továbberősödik, fizetésképtelenné válnak a vállalkozások, ennek következtében könnyen felszámolás alá esnek. Nem csak az építőipart érinti, hanem minden szolgáltatási tevékenységet - érinti a kórházak működését is.
A másik lényeges szempont, hogy ebben az esetben nincs lehetőség arra sem, hogy a köztartozások befizetésre kerüljenek, hiszen nincsen miből befizetni, mert nem jut a jogosult a pénzéhez, ennek következtében a költségvetés sem számíthat bevételre. Az a szomorú helyzet van, hogy faktorálásra sincs lehetőség, ugyanis a faktor nem vállalhatja át a faktorált köztartozásait. Ez a módosító indítvány ennek a feloldására tesz javaslatot. Tudjuk azt, hogy még nem tökéletes, kell rajta egy kicsit formázni annak érdekében, hogy az adóhatóság számára az inkasszálás lehetőségét tudjuk biztosítani. Ezzel együtt is az lenne a kérésünk, hogy a Gazdasági bizottság támogassa a javaslatot annak érdekében, hogy az elkövetkezendő néhány hónapban több ezer munkahelyet meg lehessen őrizni ezáltal. Ez egy átmeneti rendelkezés lenne, és természetesen a gazdasági válság lecsengését követően - a közberuházások esetében - meg kellene követelni azt, hogy a számlák kifizetése mögött is olyan vállalkozók legyenek, amelyek nem rendelkeznek köztartozással. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a kormány észrevételét.
Dr. Bokor Csaba (PM) észrevételezése
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
ELNÖK: Ne haragudjon, mutatkozzon be, legyen szíves.
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): Elnézést. Bokor Csaba Pénzügyminisztérium, szakmai tanácsadó.
A kormányzat kitűzött célja volt egyrészt a közbevételek stabilitásának a megőrzése, emellett természetesen a vállalkozások lehető legmagasabb fokú likviditásának a megőrzése is. És igazából a szabályozásnál próbáltunk egy megfelelő egyensúlyt kialakítani, ami azt jelenti, hogy egyrészt maga az ART-ben hatályba lépett szabályozás késedelmes fizetést nem jelent, hiszen a szabályozás kimondja, hogy egyébként a köztartozáson felüli részt a törvényes határidőben köteles a kifizetést teljesítő kifizetni, ezért úgy gondoljuk, hogy igazából a késedelmes kifizetés nem ennek a szabályozásnak az eredője.
Másrészt, a faktorálást ami illeti, hogy a faktorcégek nem vállalhatják át a faktoroktól megvásárolt követeléseknél a köztartozást; például az alvállalkozóktól megvásárolt követeléseknél a köztartozást. Igazából ez nem így van, ugyanis pontosan ez a lényege a szabályozásnak, hogy ha a faktorcég megvásárol egy ilyen alvállalkozói követelést, akkor a faktorcég lényegében szintén majd az alvállalkozónak, mint eredeti követelés jogosultnak a kötelezettnek a köztartozásaiért is egyébként helyt kell állnia és egyébként ez a faktorálásnak nem akadálya. Itt lényegében arról van szó, hogy a faktorálásnál lényegében a faktorcégnek az üzleti kockázata némileg ezzel megemelkedik, azonban, hogy ha megvizsgálja a vállalkozásnak egyébként a teljesítőképességét, stb., akkor lényegében itt a faktorálással szemben a törvény ilyen akadályt nem állít. Erre tekintettel az indítványt a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Ez tárcaálláspont természetesen és előzetes.
Van-e véleménye képviselőtársaimnak?
Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Szóval mindazt értem, amit az úr elmondott. Nagyon egyszerűen és összefoglalva azt gondolom, hogy a mai válságos időszakban érdemes egyetlenegy évvel ezt a halasztást másféllel megnövelni tekintettel arra, hogy sorozatosan jelent meg az elmúlt időben az alvállalkozók esetében pontosan a késedelmes nemfizetések okán, hogy ezeket az igazolásokat nem tudják beszerezni és nem tehetnek róla.
Csak egyetlen egy dolgot szeretnék a figyelmébe ajánlani, ezt a bizonyos Megyeri-híd esetet és megnézni, hogy a Megyeri-híd esetében most olyan alvállalkozók, akik egyedüli szaktudást képviselnek Magyarországon, egyedülit, nem fognak tudni a következő időben semmifajta ilyen munkát vállalni. Ezzel olyan szaktudás és olyan képességek tűnhetnek el, amikre Magyarországnak szüksége van. Nem tudom, hogy ebből az államnak akkor milyen bevétele származik, mennyiben fogja a kifehéredést szolgálni, tehát mindazt az abszolút jó szándékot és minden támogatandó szándékot, amit egyébként a törvény sugall. Egy egyszerű kérésről van szó, ha jól értem. A kérésünk az, hogy legyen elhalasztva, amikorra is már ebből a válsághelyzetből egy kicsit előrébb tud mindenki mozdulni.
ELNÖK: Lakos Imre képviselő úr!
LAKOS IMRE (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nagyon nem szeretném szaporítani a szót. Az elhangzott indokok és érvek alapján ezt az egy évre történő felfüggesztést, egy ilyen átmeneti állapotot a magam részéről támogatni szeretnék és szeretném, ha az általános vitában ez így menne - próbáljunk egy ilyen segítséget nyújtani. Hangsúlyozom azt, hogy ez nem ütközik azokkal az alapelvekkel, amelyek az eredeti törvényhozásban itt megjelentek, de ez az egyéves átmeneti időszak megítélésem szerint most indokolt. Köszönöm.
ELNÖK: Márfai alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Megjegyzem, hogy a faktorcégekkel kapcsolatban említett lehetőség, hogy némiképp megnő a kockázatuk, ez nem értelmezhető pénzintézeti szempontból. Az nem pénzintézeti kockázat, hogy nem fizetik meg a faktorösszeget. Az pénzintézeti kockázat, hogy mekkora kamattal, milyen megtérüléssel használják a pénzt, de az nem fér bele egy pénzintézet tevékenységébe - és a PSZÁF azonnal le kell, hogy vágja, nem engedélyezheti azt a tevékenységet, ahol ettől eltérő kockázati elem is bekerül. Tehát magyarán az egyéves felfüggesztésnek tényszerű indoka is van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör és utána Vas képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én vállalom, lehet, hogy egyedül maradok a véleményemmel. Továbbra is azt gondolom, hogy miközben egyetértek az előterjesztőkkel, Baráth Etele gondolataival, azt mondom, hogy ebben a szituációban menlevelet adni, hogy nem kell befizetni a közterheket, nem kell befizetni a köztartozásokat, nem lehet. Azt kérem a képviselőtársaimtól, mérlegeljék, hogy miközben a gazdasági visszaesés miatt az állam bevételei amúgy is csökkennek, most mi teszünk egy ilyen gesztust, ennek beláthatatlan következményei lesznek, nem fogjuk tudni megfogni ezt csak abban a szektorban. Köszönöm szépen. Én nem támogatom a magam részéről.
ELNÖK: Vas képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (Független): Lehet, hogy én értettem félre Göndör képviselő úr nyilatkozatát, de itt nem arról van szó, hogy menlevelet adunk a köztartozások nem befizetéséről, hanem lehetőséget biztosítunk ahhoz. Úgy gondolom, hogy a Pénzügyminisztériumnak is az irányba kellene elmozdulni, hogy kevés pénz, likvid pénz van a piacon, ebből kifolyólag minél kevesebb a pénz és nincs bankhitel, ennek a kevés pénznek kell gyorsan forogni és nyilvánvaló, hogy minél gyorsabban eljut az alvállalkozókhoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az ő alvállalkozó és együttműködő partnerei befizetik a köztartozásaikat. Nyilvánvaló, hogy ha a Pénzügyminisztériumnak más típusú aggályai vannak, akkor azon kell gondolkozni véleményem szerint, hogy hogyan tudja megoldani ebből a kevés pénzből is, hogy a köztartozásoknak a befizetése nagyobb prioritást élvezzen minden vállalkozó szemszögéből és igyekezzenek azokat minél hamarabb befizetni. De ha a pénz folyamatának, odaérkezésének a folyamatát lassítja, abból nem lesz hamarabb köztartozás befizetés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más hozzászólás nincs.
Megkérem a kormány véleményét, utána az előterjesztőjét.
Dr. Bokor Csaba (PM) válaszadása
DR. BOKOR CSABA (Pénzügyminisztérium): Egyetlenegy rövid mondatot szeretnék a faktoráláshoz hozzátenni, hogy ez a jelenlegi konstrukció ez az áfafaktorálásnál vagy a költségvetési támogatások faktorálásánál is jelenleg a hatályos szabályozás részét képezi, és ezzel eddig még problémák nem merültek fel. Köszönöm.
ELNÖK: Bencsik képviselő úr!
Bencsik János (Fidesz) reflexiója
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Említettem azt, hogy annyiban kiegészítésre szorul az indítvány, hogy az APEH számára az inkasszálás lehetőségét meg kell teremteni. Tehát ez azt jelenti, hogy a fővállalkozó kifizeti az alvállalkozó igazolt számlájának az ellenértékét és ezzel egy időpontban a közköltségvetésbe bekerül a tartozás. Ha nem fizetheti ki a fővállalkozó az alvállalkozót, akkor nagy a valószínűsége, hogy a közköltségvetés sem fog a jogos bevételéhez jutni.
Tehát, hogy világosan lássuk, Göndör képviselőtársamnak szeretném rögzíteni, mondani, hogy abban az esetben, hogy ha ez a módosítás nem fog bekövetkezni, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy az adóhivatal irányában nem lehet teljesíteni, nem tudják teljesíteni a vállalkozások a kötelezettségeiket, mert egyszerűen nem lesz miből. Az pedig nem jó út, ami elindult az elmúlt két hónapban, hogy uzsorásokhoz fordulnak kisvállalkozások, mikrovállalkozások: uzsorakamatra vesznek fel uzsorahitelt és abból próbálják befizetni a köztartozásaikat annak érdekében, hogy a fővállalkozó kifizethesse őket a nullás igazolásnak a megléte esetén - ez semmiképpen nem a gazdaság kifehérítését szolgálja.
Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy indítványunkat általános vitára tartsa alkalmasnak és kerülhessen az Országgyűlés elé.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm. Szavazásra teszem. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 19 igen. Tartózkodott? (Szavazás.) 1.
Egy tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Előadót is kellene állítanunk. Azt javaslom, hogy legyen Püski képviselő úr a bizottság előadója. Egyetértünk ebben? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Püski úr a bizottság előadója.
Második napirendi pontunk a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati és egyéb támogatásokról szóló kérdésről a 2007. évi törvény módosításáról szóló T/9114-es számon előterjesztett törvényjavaslat, Font Sándor képviselő úré.
Megkérdezem, hogy előterjesztő itt van-e. (Nincs jelen.) Nincs, tehát akkor nem kérjük az előterjesztő véleményét, nem jött el a bizottsági ülésünkre, nem képviseli senki az előterjesztőt.
A kormány részéről?
Dr. Mikó Zoltán (FVM) véleményezése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, de a tisztesség okán elmondanám a javaslat lényegét.
A javaslat lényege az, hogy a helyszíni ellenőrzések esetében minden esetben az előzetes értesítést írta volna elő törvényi szinten. Ez több okból sem lehetséges. A közösségi jogszabályok közül van olyan, amelyik kifejezetten megtiltja - és ezért nem is támogatjuk a javaslatot -, hogy előzetesen értesítsük az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről. Most csak képzeljük el azt a helyzetet - azt hiszem, a bizottság számára ez egy eklatáns példa -, hogy az adóhivatalt arra köteleznék, hogy a számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséről megelőzőleg 8 nappal értesítse a kereskedőket - azt hiszem, hogy ez egy nonszensznek tűnő dolog. Bizonyos esetekben igenis az ellenőrzést úgy kell végrehajtani, hogy az ügyfél erről ne tudjon pontosan azért, hogy a közösségi, illetve a tagállami pénzügyi érdekeket megfelelően védeni lehessen. Erre figyelemmel a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm.
Észrevétel?
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Értem azt hiszem a kormány álláspontját, nyilvánvaló, hogy az ellenőrzésnek megvan a maga célja. Ugyanakkor azért ismert az is, hogy az ön által elmondott célú ellenőrzés kapcsán rengeteg ellentmondás is előkerült és rengeteg olyan megalapozatlan megállapítás, ahol egy eleve elmarasztalt és bizonyítás terhével rendelkező alany sokkal nehezebben tudja helyreállítani a számára méltányos állapotot.
Tehát értem a kormány álláspontját, de ugyanakkor felelősséget kellene vállalni azért is, hogy viszont az ellenőrzések - nem azt mondom, hogy korrektek, mert vélhetően korrektek - megfelelő eredménnyel, vagy megfelelő tartalommal készüljenek. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megítéljem ennek a javaslatnak a szakmai végrehajthatóságát, de azt tudom, hogy több tízezer megalapozott panasz érkezett be a vizsgálat megállapításaival szemben. Tehát, ha ez nem jó megoldás, akkor kérem, hogy viszont a tárca gondolkozzon azon, hogy mi lenne a megfelelő megoldás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Előterjesztő nem tud válaszolni.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazásra teszem fel. Aki támogatja a törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 14.
A Gazdasági bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.
Következik a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló T/9368. számú előterjesztés - általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr van jelen.
Rövid szóbeli kiegészítést kérnék.
Dr. Mikó Zoltán (FVM) szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Értettem a célzást, ahogy szokták mondani.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhatjuk a törvényjavaslattal kapcsolatos kormányálláspontot. Röviden arról van szó, hogy a közösségi borreform részeként legkésőbb 2009. augusztus 1-jétől hatályba kell léptetnünk bizonyos rendelkezéseket, amelyek döntően az új eredetmegjelölési és földrajzi jelzéssel összefüggő szabályozással vannak összefüggésben. Ez a javaslat ezekre a közösségi jogon alapuló változtatásokra kiterjed.
Ezen túlmenően megteremtettük a technikai szövegpontosítási javaslatokat a Ket. módosításával összefüggésben, ami szintén most jelen pillanatban az Országgyűlés napirendjén van. Ez a javaslat a Mezőgazdasági bizottság ülésén - csak tájékoztatás, de nem befolyásolásképpen szeretném elmondani - egyhangú szavazással ment át, ugyanis arról tájékoztattam a tegnapi nap folyamán a Mezőgazdasági bizottságot is, mint most jelen pillanatban a Gazdasági bizottságot is, hogy a javaslat szakmai tartalma mindvégig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával teljes egyetértésben történt. Egyetlenegy részletkérdés, ami pénzügyi: mégpedig az, hogy a borforgalmazási járulék tekintetében a fizetési feltételeket hogyan szabályoznák meg; minden egyéb szakmai kérdésben teljes körű egyetértés van a hegyközségekkel. Ezt a kérdést próbáljuk mi ezzel a törvényjavaslattal rendezni. Köszönöm szépen, ennyi.
Kérdés, észrevétel, megjegyzés
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel, megjegyzés. (Nincs jelzés.) Nincs a bizottság részéről.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Szavazásra teszem fel. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas a törvényjavaslat, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja. Kíván-e valaki a jó bor érdekében véleményt nyilvánítani a bizottság nevében? Állítunk-e előadót? (Nincs jelzés.) Tehát a Gazdasági bizottság nem állít előadót, nehogy azt írják az újságba. Köszönöm szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a segítségét a bizottságnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása a T/9302. előterjesztéssel.
A kormány részéről Turcsán Katalin főosztályvezető asszony mond szóbeli kiegészítést.
Dr. Turcsán Katalin (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Főosztályvezető-helyettes Turcsán Katalin. Köszönöm szépen.
A törvényjavaslat célja elsősorban az, hogy a gyakorlatban alig érvényesülő csődeljárások helyett teljesen kicserélje a csődtörvénynek a csődfejezetét és ezzel elérje azt, hogy az adósok és a hitelezők egyaránt érdekeltek legyenek abban, hogy ha az adós fizetőképessége helyrehozható, veszteséges gazdálkodása megszüntethető, a reorganizáció megvalósítható, akkor inkább az adósok és a hitelezők egyaránt a csődeljárás megindításában legyenek érdekeltek. A csődeljárás lényege az, hogy az adós és a hitelező konszenzusra jutnak, csődegyezséget kötnek és ennek a betartásán munkálkodnak. Tehát ez a legjelentősebb változtatás a törvényjavaslatban.
A felszámolási eljárásban pedig a szabályok gyakorlati jogalkalmazás során történő pontosítása, kiegészítése, eljárási határidők gyorsítása, hitelezői érdekek védelme és főként az, hogy a lényegében vagyontalan cégek ellen indult egyszerűsített felszámolási eljárások minél gyorsabban lefolytatásra kerüljenek.
A harmadik jelentős módosítás pedig az, hogy a cégvezetőknek és a cégtulajdonosoknak az egyes mulasztásaikért és a hitelezők érdekeit sértő magatartásaiért néhány jogkövetkezmény került be a törvénybe. Ezzel függenek össze a törvényjavaslat végén az egyéb törvénymódosítások is, úgymint a társasági törvény módosítása és a cégtörvény módosítása.
Az adózás rendjéről szóló törvény pedig pusztán azért módosul, hogy az egyszerűsített végelszámolások és felszámolások esetén az adóhatósági ellenőrzési határidők rövidebbek legyenek.
Bármilyen kiegészítésre és kérdésre válaszolunk, bevezetésként ennyit szerettünk volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelezni kívánom a Gazdasági bizottságnak, hogy a Felszámolók Országos Egyesülete elküldte a véleményét, minden képviselőtársam megkapta tanulmányozásra. Módot és lehetőséget ad a módosító javaslatok mérlegelés utáni beadásához, de a mai ülésünkön egy rövid időre szót kért Somogyi Ferenc a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke - nem hosszabb, mint 5 percben, jó?
Somogyi Ferenc (FVOE) hozzászólása
SOMOGYI FERENC (Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Köszönjük szépen, hogy lehetőséget kapunk a hozzászólásra. A Felszámolók Országos Egyesülete a felszámoló cégek 99 százalékát tömörítő egyesület - érdekképviselet és érdekvédelmi egyesületként végezzük a munkánkat.
A felszámolók egy sajátos jogviszony alapján, szakértőként járnak el az eljárásokban, munkájukat a hitelezők ellenőrzik és a kijelölő bíróság felügyeli. A felszámolók az általuk okozott károkért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felelnek, tehát ez felelősségünket nagyban felerősítette az elmúlt időszakban.
A csődtörvény módosítás felszámolói szempontú megítélését két oldalról közelítjük. Mi azt mondjuk, hogy legfőbb feladata a csődtörvény módosításnak és a csődtörvénynek is, hogy feleljen meg a társadalmi, gazdasági igényeknek általában, és ha különleges helyzet van, mint jelenleg a válságnál, akkor kedvezőbb szabályokat tudjon adni a csődeljárásokhoz, melyet itt a kormány képviselői is kiemeltek, hiszen az azonnali moratórium biztosításával elő lehet segíteni a gazdasági társaságok reorganizációját és a megőrizhető munkahelyek megtartását.
Fontos szempont a módosításnál, hogy egyszerűsödik a vagyontalan cégek kivezetési eljárása, rövidülhetnek az idők, ezzel lehet csökkenteni a felszámolók terhelését is.
Az, hogy szigorodik az adós vezetőkkel szembeni felelősség, azt mi támogatjuk és még további szigorításokat is javasoltunk különböző fórumokon - itt elsősorban az eltűnt iratok hiánya az, ami a legnagyobb problémát okozza. Tulajdonképpen úgy érezzük, hogy a módosítással megoldódik egy-két szabályozási probléma is, itt gondolunk arra, hogy a beszámítás lehetőségét kizárjuk a tulajdonosi hitelezőknél.
Ugyanakkor viszont úgy ítéljük meg, hogy a törvény - mint ahogy az írásos anyagban is leírtuk - nem rendezi a felszámolók jogállását, úgy érezzük, hogy a módosításban eltorzulnak esetleg a kialakult szerepek. Itt arról volt szó, hogy az ellenőrzési jogok erősítése, amely a hitelezőknek egy jogos igénye mellett, mintha irányítási jogokat és döntési jogokat adna át a törvény a hitelezőknek. Gondolunk itt arra, hogy felmentheti a felszámolót indoklás nélkül a hitelezői választmány, az értékesítésre vonatkozó rendelkezési jogainál - itt gondolunk még az értékforgalmi szakértő véleményének az eljárásbeli vitathatóságára is. Azt gondoljuk, hogy ezzel zavarokat is lehet okozni.
Összességében úgy ítéljük meg, hogy a Felszámolók Országos Egyesülete részéről kérjük, hogy a Cstv. módosításnál az általunk leírtakat, amennyiben a bizottság elfogadja, illetve majd a parlament, a képviselők, akkor vegyék figyelembe, mert ezzel tudnánk elősegíteni azt, hogy a felszámolók, az adós és a bíróság pozíciójának a kialakult viszonya esetleg nagyobb egységben lehetne. Támogatjuk a hitelezői kontroll erősítését, ugyanakkor úgy ítéljük meg, hogy a bíróság kizárólagos joga a felszámolók által az adott intézkedéseknek a megszüntetése, mert ebben az esetben a jogorvoslat lehetősége is fennáll a felszámolónak is, illetve az intézkedést elszenvedőnek.
Köszönjük szépen, hogy szót adtak és reméljük, hogy a módosítással sikerülni fog egy pár munkahelyet megőrizni Magyarországon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés van-e. Észrevétel?
Szabadkai Tamás képviselő úr!
DR. SZABADKAI TAMÁS (MSZP): Egy rövid észrevételem lenne, elnök úr. Az előttünk lévő törvénymódosítási javaslat alapvetően két intézménnyel foglalkozik: a csőd intézményével, illetve a felszámolási eljárással, a felszámolás intézményével. A csőd intézményének a szabályozása gyakorlatban azt mondhatom, hogy vagy nem alkalmazott, vagy alkalmazhatatlan egészében, ezért mindenképpen szükséges az erre vonatkozó rendelkezéseknek a részletes átdolgozása. A felszámolási eljárások tekintetében pedig igen komoly kialakult gyakorlat van a felszámolásban, viszont továbbra is problémát okoz a hitelezők, az adós vállalkozás, illetve a felszámolást végző vagy csőd ügyintézést végző személyek érdekeinek az összehangolása. Ebben a vonatkozásban is azt gondolom, hogy a törvényjavaslat előremutató és mindenképpen szükséges, hogy ezt a jogszabályt átdolgozzuk, ezért magam is támogatom ezt.
ELNÖK: Köszönöm.
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Maga az alapjavaslat az a csődvédelemről szól és egy senki által nem vitatott kodifikációs folyamatnak - a kialakult gazdasági helyzetre tekintettel - egy közbenső intézkedése. Úgy gondolom, hogy magát a javaslatot általában és szándékát tekintve támogatni kell, támogatni is fogjuk. Ugyanakkor akár az előbb a Felszámolók Országos Egyesülete által elmondottak és írásban leírtak is túlnyomórészt arra utalnak, hogy vannak szakmai aggályok, amelyek - legalábbis az írásban foglaltak szerint - zömmel a felszámolók munkáját érintik, és biztos, hogy szakmailag sok tekintetben megfontolandók. De tekintettel arra, hogy alapvetően a csődvédelmet, tehát az adósvédelmet szolgálja a javaslat, azt javaslom, hogy ezt támogassuk azzal, hogy a szakmailag indokolt módosítókat az általános vita során nyújtsuk be. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Más észrevétel nincs.
Tessék a kormány részéről reagálni!
Dr. Turcsán Katalin (IRM) reagálása az elhangzottakra
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szeretnék reagálni a Felszámolók Országos Egyesülete által felvetettekre. Először is szeretném az egyesületnek megköszönni, hogy egy szakmai munkabizottság keretében rengeteget segítették a munkánkat és nagyon sok észrevételt, vagy javaslatot tőlük kaptunk, amit figyelembe is tudtunk venni. A kodifikációs bizottság munkájában a Pénzügyminisztérium, az NFGM is részt vett és bírósági szakmai szervezetek is. Tehát azt gondoljuk, hogy minden egyes észrevétel, amit a felszámolók felvetettek már azon a munkabizottságon is megvitatásra került.
Általánosan csak annyit szeretnék mondani a felszámolók jogállására vonatkozóan, hogy a törvénynek a fő célja a hitelezők érdekeinek a védelme volt. Nem kívánta a felszámolók jogállására vonatkozó szabályokat alapvetően megváltoztatni, de a gyakorlati jogalkalmazás által felvetett problémákat próbáltuk kezelni. A külföldi jogokban is van arra példa, hogy a hitelezők bizonyos hányada a felszámolónak a felmentését indítványozhatja akár indoklás nélkül is, tehát nem a jogszabálysértéssel alátámasztott esetekben. Ez a törvényjavaslat kizárólag azt mondja ki - csődeljárásban erre abszolút nincs lehetőség - és a felszámolási eljárásban is kizárólag az első hitelezői gyűlést követő 15 napon belül, és ráadásul kell hozzá mindkét hitelezői osztálynak a többsége, azt gondoljuk tehát, hogy nem fognak ezzel a lehetőséggel a hitelezők ok nélkül élni.
A következő érdemi felvetése volt a felszámolóknak, hogy a hitelezőknek az értékesítési eljárásra talán túlzottan nagy befolyásuk is lehet olyan értelemben, hogy megkérdőjelezhetik az értékbecslést. Az értékbecslésnek nagyon nagy szerepe van, hiszen a nyilvános pályázat és árverés a becsértéken indul. A törvényjavaslat figyelembe vette a felszámolók egyesületének az aggályait, ezért úgy fogalmaz, hogy ha a hitelező kérdésessé teszi, vagy a hitelezői választmány az értékbecslést, ezt a saját kockázatára teszi, mert ha a bíróság kijelöli a szakértőt és ez a hitelező állítását nem támasztja alá, a hitelező viseli ennek a költségeit. Úgy gondoljuk, hogy ilyen megfontolásból talán okafogyottá válik a Felszámolók Országos Egyesületének ez az észrevétele.
A többi javaslatuk mind olyan, amit meg lehet fontolni és továbbra is tartjuk a kapcsolatot a FOE-val, azt gondoljuk azonban, hogy minden módosítás a hitelezők érdekeinek védelme érdekében történt. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Zárjuk le anélkül, hogy nagyobb beszédet mondanánk, hiszen mindannyian a gazdaságból jöttünk, vagy közvetlen kapcsolatban vagyunk vele. Tudjuk, hogy az elmúlt 20 év "nem fényes oldala", hogy más jelzőt ne mondjak rá, a felszámolások története, tudjuk, hogy miről szólnak, milyen érdekek vezérelték mindkét oldalról, a felszámoltak és a felszámolók részéről is - itt nem teljesen korrekt módon rendeződtek a dolgok, amik a gazdaság érdekeit szolgálták. Éppen időszerű volt, hogy ez a törvényjavaslat megjelent a parlament előtt, örülünk annak, hogy az IRM részéről is együttműködést sikerült megvalósítani a Felszámolók Országos Szövetségével és végig folyamatban volt az egyeztetés, aminek eredményeképpen ez idekerült elénk a Gazdasági bizottság elé.
Bár nem vagyunk főbizottság ebben a kérdésben, de úgy gondolom, hogy súlyos a véleményünk, amelyet majd a parlamentben fogunk jellemzően elmondani és a módosító javaslatainknál fogunk megfogalmazni. Ami minket vezérelni fog ebben az egészben és a bizottság úgy fog ehhez a dologhoz hozzáállni, hogy egy: minél több vállalkozás megtartása; kettő: a lehetséges működtetése; három: adósvédelem; és munkahelymegtartás. E hármas gondolat fogja vezérelni a Gazdasági bizottságot, amikor a véleményét ki fogja alakítani és reményeink szerint keresztülviszi a parlamenten.
Ezek után szavazásra teszem fel a törvényjavaslatot.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangúnak ítélem, tehát a bizottság egyhangúlag támogatja az előterjesztést.
Javaslom, hogy előadónak a bizottság nevében dr. Szabadkai Tamást jelöljük. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság ezt a napirendi pontot befejezte. Köszönöm az előterjesztőknek a munkát.
Mielőtt következne a 6. napirendi pont, Márfai Péter úr kért lehetőséget, hogy egy bejelentést tegyen a holnapi nappal kapcsolatosan.
Alelnök úr!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem szoktunk effélét megtenni, de most megteszem, hogy bejelentem, hogy a Gazdasági és informatikai bizottság Informatikai és távközlési albizottsága holnap ülést tart, mégpedig 13 óra 30 perckor a delegációs teremben.
Az ülésnek van egy teljesen hétköznapi része, fogadni fogunk egy uniós tagállam delegációját, mégpedig az Egyesült Királyság alsóháza parlamenti információ-technológiai bizottságának, tehát a PIT Committee, vagy szép magyarosan PITCOM-nak a vezetőjét és néhány tagját. Alkalmat találunk ekkor arra, hogy a nemzeti digitális közműről beszéljünk, a hírközlési és informatika aktuális kérdéseiről, Baja Ferenc államtitkár úr, Pataki Dániel a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke fog beszélni, illetve az e-Befogadás kérdéskörét is megemlítjük ebben a körben: Nyitrai Zsolt alelnök úr fogja elmondani.
Ez önmagában is alkalmas arra, hogy felhívjam a figyelmet, de kiemelem azt a mellékes, ugyanakkor számomra fontos tényt, hogy ez a kedves úr, aki Andrew Millerként szerepel itt a meghívón, ő egy képviselő és mindemellett az Interparlamentáris Unió angol-magyar baráti tagozatának az elnöke és magyarországi látogatása viszonylag ritka és jelentőséggel bíró esemény. Mi a magunk részéről szeretnénk őt megtisztelni és ezért kérem a bizottság tagjait, akinek alkalmas és van lehetősége rá, tegye tiszteletét ezen alkalommal. Amúgy egy meglehetősen a szakmán belül érdeklődésre számot tartó esemény, 40-50 vendéggel számolunk helyből, de a képviselői körből nagyon nagy megtiszteltetés lenne számomra, hogy ha nem csak az albizottság tagjai köréből volnának itt vendégek. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Megerősítem, hogy az Informatikai albizottság mindenféleképpen vegyen részt rajta és aki teheti, az pedig informálódás miatt.
Következik az egyes adótörvényekről szóló törvényjavaslat, a T/9179. számú előterjesztés módosító javaslatait tárgyaljuk meg.
Amiről beszélünk az a 2009. április 21-ei állapotnak megfelelő előterjesztés.
Lucz Zoltánné főosztályvezető a PM-ből van jelen.
Az 1-es, melyet Balog Zoltán és társai, Orbán Viktor, Varga Mihály és hadd ne soroljam a nagynevű ellenzéki képviselőtársaimat.
Az 1-es módosító javaslatot a kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 2-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 3-ast?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. Ez összefügg a 4-essel.
Az 5-ös volt a 2-esnél.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Igen. A 6-os módosító javaslatot a kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Ez összefügg a 8-assal és a 17-essel.
A 7-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 9-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Ez összefügg a 10-essel.
A 11-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 12-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. A 18-assal függ össze.
A 13-as volt, a 14-es volt.
A 15-ös - Pettkót?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 16-os, 17-es, 18-as, 19-es, 20-as volt.
A 21-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Ez összefügg a 23-assal.
A 26-os következik.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 27-est?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 28-ast?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Ismeretem szerint nincs több módosító javaslat.
Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot is befejeztük.
Következik az általános válság következményeként az építőiparról szóló H/8864. számú egyéni képviselő által beterjesztetthez lenne vélemény. Mivel nem érkezett módosító javaslat, a beterjesztők kérték, hogy adjam meg a szót Maráczi Zsolt úrnak.
Kérem, fáradjon ide és egy rövid tájékoztatást adjon a bizottságnak.
Maráczi Zsolt (TLE) tájékoztatója
MARÁCZI ZSOLT (Társaság a Lakásépítésért Egyesület): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a hozzászólás lehetőségét. Maráczi Zsolt vagyok, a Társaság a Lakásépítésért Egyesületet képviselem.
Az építőipari válságkezeléssel kapcsolatos országgyűlési határozattervezet óta van egy lényeges újdonság, méghozzá az, hogy a kormányzati válságkezelő programnak eleme a lakástámogatások felfüggesztése. Az eddigi információk szerint ez kiterjed a lakáshitel kamattámogatásokra és kiterjed a szocpolra is. Abban az esetben, ha a támogatások megvonása nemcsak a használt lakásokra fog kiterjedni, hanem a lakásépítésekre és az új lakásvásárlásokra is, úgy véljük, hogy ez nem egy válságkezelő, hanem éppen a válságkezeléssel ellentétes hatást fog kiváltani. Miért mondjuk ezt?
A használtlakás-vásárlással kapcsolatos támogatások megvonása ugyan számos kedvezőtlen hatással jár, itt azonban bizonyos költségvetési kiadás megtakarítás valóban elérhető, az új építésű lakásokkal kapcsolatban azonban ez nem mondható el, hiszen az új lakásokkal kapcsolatos állami támogatások az adó- és járulékbevételek révén megtérülnek a költségvetésnek. Szakértői számítások azt igazolják, hogy egy új lakás bruttó értékének hozzávetőleg 40-60 százaléka befolyik adóként a költségvetésbe.
Az új építésekkel kapcsolatos szocpol és kamattámogatás eltörlésének előnyös hatásait nem sikerült feltárnunk, a káros hatások tekintetében számos szakmai és társadalmi szervezettel egyeztettünk - egyeztettünk többek között az NRTT civil oldalának számos szervezetével is.
A káros hatások közül kiemelném, hogy a szocpol eltörlésével, és az ezzel kapcsolatos számlával való igazolási kötelezettség megszüntetése teret adhat a feketegazdaság bővülésének, illetve az elérhető forinthitelek megszüntetése ismét a devizahitelek felvétele irányába terelheti a lakosságot.
Abban az esetben, hogy ha elkerülhetetlen a lakástámogatások szűkítése, az a javaslatunk, hogy a szocpol és a kamattámogatás megszüntetése csak a használt lakásokra terjedjen ki, a lakásépítésekre és az új építésű lakások vásárlására pedig ne.
Köszönöm a hozzászólás lehetőségét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel módosító javaslat nem érkezett, az elhangzottakat javaslom, hogy aki akarja, vegye figyelembe - most mennek az adóról szóló napirendek a parlament előtt és ott a véleményét ezzel kapcsolatosan mondja el. Tájékoztatásul gondoltam a Gazdasági bizottság részére, hogy ez a vélemény hangzódjon el.
Az elmúlt időszakban több javaslatot kaptunk különböző szervezetektől, ezek rendelkezésére állnak képviselőtársaimnak, tehát mindenki megkapta, kiküldésre került, úgyhogy ebből tájékozódhatnak.
Nem tudom, hogy államtitkár úrnak van-e ehhez megjegyzése, ami elhangzott.
SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Csak annyi, hogy ez is ugyanúgy a munkacsoportok keretében kezelhető. Köszönöm.
ELNÖK: Ne haragudj, nem értettem.
SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Ez a kérdés is ugyanúgy a munkacsoportok keretében kezelhető a többi költségvetést érintő kérdésekkel együtt, a Pénzügyminisztérium szervezi. Köszönöm.
ELNÖK: Értettem, köszönöm szépen. Van-e megjegyzése képviselőtársaimnak az elhangzottakhoz. (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor ezt a napirendi pontot lezárom, ez tájékoztató jellegű volt, tehát továbbpörög ez a téma napirenden, majd meglátjuk, hogy ennek a végkimenetele mi lesz - küzdünk érte egyelőre a parlamenti patkóban. Köszönöm szépen.
Öt perc szünetet rendelek el, amíg Kovács Árpád elnök úr megérkezik és utána pedig az ÁSZ anyagát tárgyalnánk.
(Rövid szünet.)
Kérem, a szünetet fejezzük be, a bizottság folytatja a munkáját.
Egyetlen napirendi pontunk van hátra. Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló: a J/9364. szám alatti előterjesztés, ennek általános vitája; valamint a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa, amely H/9470. szám alatt került előterjesztésre és képviselőtársaim rendelkeznek vele.
Köszöntöm Dr. Kovács Árpádot, az ÁSZ elnökét. Vártuk, hogy megérkezzen, megérkezett, úgyhogy elnök úr, öné a szó!
Dr. Kovács Árpád elnök (ÁSZ) szóbeli kiegészítője
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a személyes jóindulatot is, hiszen az Önkormányzati bizottság üléséről lihegtem át és még ott tart az ülés; 9 órakor kezdtük elég pontosan és akkurátusan a képviselő hölgyek és urak körüljárják az Állami Számvevőszéknek a jelentését.
Úgy gondolom - és a mostani önkormányzati bizottsági vita is arról győz meg -, hogy az Állami Számvevőszék jelentése és a jelentésben foglalt gazdaságot, államháztartást érintő problémák lényegileg együtt élnek és egymás mellett vannak és nagyon nehéz eldönteni, hogy mikor beszélünk a jelentésről és az Állami Számvevőszéknek az ezzel kapcsolatos megállapításáról és mikor azokról a problémákról, amik a jelentésben foglaltatnak. A mostani bizottsági vita alapvetően a jelentésben foglalt problémafeltárásról, az önkormányzati hitelek, ügyekről és másokról szóltak.
Azért csatolok erre vissza, mert ha nem veszi rossz néven a bizottság, én inkább az ÁSZ-t érintő néhány dolgot hoznék szóba és a vizsgálati megállapításokat azért nem idézném, mert a bizottság megtisztelt mindig bennünket azzal, hogy ezeket megtárgyalta, napirendjére tűzte, módom volt a legkülönbözőbb, sokszor a gazdaságetikai kérdések határait súroló ügyekben is véleményt mondani és a bizottság ezt jóindulattal vette.
Alapkérdés az, hogy ki őrzi az őrzőket. Az Állami Számvevőszék pénzügyi, gazdasági tevékenységét az Országgyűlési Hivatal által kijelölt könyvvizsgáló minősítette és a könyvvizsgáló a gazdálkodásunkat hitelesnek, a valóságot bemutatónak minősítette, tehát én nyugodt szívvel tudok önök előtt ülni abban a tekintetben, hogy a mi gazdálkodásunk rendben van. Ezt azért illő nekem mondani, mert az önök előterjesztése és az önök döntése alapján néhány éve az Országgyűlés módosította az Állami Számvevőszékről szóló törvényt és az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint Csapodi Pál főtitkár úr az, aki a fejezet gazdája és ennek az eredményét az ő nagyon korrekt intézményvezetői munkájának köszönhetem meg és tudok foglalkozni a szervezet ellenőrzési tevékenységével - tehát ez a része rendben van.
A másik szó is a köszönethez tartozik. Szeretném megköszönni a Gazdasági bizottságnak is, mint ahogy a parlament plénumának is meg fogom tenni, hogy az Állami Számvevőszéknek a 2008-as gazdálkodásához a nyugodt anyagi feltételeket biztosította, az adott gazdálkodási kereteken belül maradva végre tudtuk hajtani azokat a vizsgálatokat, amelyeket az ellenőrzési tervben szerepeltettünk. Két eltérés volt. Az egyik érintette az önök területét. El kellett hagynunk, hiszen dezintegrálták a Gazdasági Minisztériumot. Tehát a Gazdasági Minisztérium komplex átfogó ellenőrzését tűztük ki célul, de ez időszerűtlenné vált, mert ez az intézmény a magyar gazdaságban megszűnt és különböző más területekre csoportosították át a munkáját. Egy feladat itt törlődött az eredeti elképzelésekhez képest, egy pluszfeladat jelentkezett, ez pedig az időközbeni országgyűlési választások feladata volt. Ezt akkor tudjuk tervezni, amikor van időközbeni képviselő választás, és ha jól tudom, vagy jól emlékszem vissza, akkor lemondás, illetve halálesetből adódóan volt erre szükség - múlt évben ezt a feladatot megoldottuk.
A szervezet az engedélyezett létszámhoz képest szerényebb létszámmal dolgozik. 618 fő volt néhány éve még a létszámunk, a nagyon erőteljes létszám-takarékossági intézkedésekből; másrészt az önök bizottsága által is támogatott módon ezeket a jól szervezhető és uniformizálható csúcsfeladatokra időszakos foglalkoztatással könyvvizsgálók munkaszerződéses alkalmazásával - ez a zárszámadás időszakát jelenti döntően - oldottuk meg, így most 560 körül van a szervezet létszáma. Hozzá kell tenni, hogy ebből 8 fő folyamatosan zárolva van: a két alelnök, illetve a közvetlen stábjának a létszámszükségleteit illetően ez így van 8 éve, és ennek megfelelően ez a létszám benne van az ÁSZ létszámában, de nyilvánvalóan nem tudjuk és nem is akarjuk felhasználni.
A feladataink közül természetesen a költségvetésnek a zárszámadási és a véleményezése tölti be a fő feladatát. A költségvetési zárszámadással kapcsolatban szeretném mondani, hogy majdnem 90 százalék volt tavaly és idén már 90 százalék fölött lesz - a múlt évi költségvetésre tekintettel - az úgynevezett minősítő típusú ellenőrzés. A múlt év volt az első, amikor a 2007-es zárszámadásra vonatkozólag az Országgyűlésnek azt jelentettük, hogy a költségvetési gazdálkodás ezen szegmensében hiteles és valós képet nyújt. Tehát a vita nem az elszámolás-technikai kérdésekről mehet a zárszámadás folyamatában, hanem azokról a súlypontokról, amelyeket önök politikai döntések keretében meghatároznak, és így a zárszámadási vita is számomra megtisztelő módon azt tükrözte, hogy nem arról volt szó, hogy ki hány forinttal hogyan számolt el, hiszen ez egy állami számvevőszéki szakfeladat, hanem, hogy milyen súlypontokat, közpolitikai célokat közvetít a zárszámadás, és ezek hogy hajtódtak végre.
Nagyobb vita volt a költségvetés véleményezése kapcsán, ez egy másik súlyponti feladat. Ezt azért hozom szóba, hiszen az erőfeszítéseink nyomán önök is foglalkoztak vele, a közpénzügyi téziseknek a 2007-es gondolatsorával, ezt az akkori beszámolóhoz csatoltuk. Ebből számunkra nagyon nagy öröm, hogy megvalósult lényegileg a felelős költségvetési gazdálkodásról szóló törvény, ez akkor is eredmény, még ha számos olyan vonulata van, amit mi a magunk részéről szakmailag a Pénzügyminisztériummal vitattunk, de ez feltétlen előrelépés.
Megalakult a Költségvetési Tanács és egy olyan helyzet alakult ki, hogy az Állami Számvevőszék feladatsorában ez egy pluszfeladatot jelent magának a Költségvetési Tanács gazdálkodásának a vizsgálata, illetve a Tanács tagjának a jelölése és egy módot ad arra, hogy mivel a múlt évhez hasonlóan az idén már nincs szükség a költségvetés véleményezése során hiánypótló módon makrogazdasági kontrolltanulmányt készíteni, ezt a Költségvetési Tanács fogja elkészíteni.
Megpróbálunk önöknek egy olyan újdonsággal jelentkezni a tervezési vizsgálat során, hogy a költségvetési mátrixnak a belső harmóniája hogy áll fel. Erről pár mondatot befejezésül engedjenek meg mondani ehhez a részhez. Arról van szó, hogy a költségvetés jelenlegi szerkezeti rendszere, ami elkerülhetetlenül megújításra szorul, például a közoktatás vagy a honvédelem feladatával, vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat mind az összes fejezetben valamiképpen tartalmazza. A lehető legszétszórtabb módon jelennek meg a gazdaságfejlesztés eszközrendszerének a forrásai is és így tulajdonképpen soha nem tudjuk, hogy egy adott funkcionális szféránál mennyi pénz van. Úgyhogy megkíséreljük összerendezni a költségvetési vélemények során, hogy milyen harmónia érvényesül például a gazdaságfejlesztésre fordított források tekintetében. Tehát egy funkcionális felépítését is megpróbáljuk megcsinálni a fejezeti rendszer mellett a költségvetés véleményezésének, vagy legalább azt megalkotni, hogy megvannak-e azok a feltételek, hogy a Magyar Országgyűlés a költségvetés vitájában véleményt mondjon arról, hogy mennyit fordítunk közoktatásra, fejlesztéspolitikára, környezetvédelemre, igazgatásra, honvédelemre és a többi, mert ezt ma gyakorlatilag élő ember meg nem tudja mondani.
Az is meglepő, hogy mondjuk a honvédelmi kiadások nem csak a Honvédelmi Minisztérium fejezeti költségvetésében vannak, hanem még legalább 3-4 helyen és szeretnénk a parlamentet ebben segíteni, hogy ez a kép egy más típusú költségvetési rendszer legyen, ez talán újdonság lesz. Azért mondom ilyen óvatosan - a múlt évi tapasztalataink alapján -, mert ezt szeretnénk ennek megfelelően csinálni.
Két mondatot a nemzetközi kapcsolatrendszerünkről. Mint önök tudják és az önök segítségével éveken keresztül a pénzügyi ellenőrző szervezetek világszervezetének az elnöke lehettem. Most ezekből a funkciókból leköszönve, a végrehajtó bizottság tagjaként és az irányító committee tagjaként továbbra is ezeket a munkákat végezzük, de a munkánk ilyen jellegű súlypontja az európai ellenőrző szervezetek körre terjed ki. Magyarország: az Állami Számvevőszék elnöke idén az Európai Unió számvevőszékeinek a végrehajtó committee-jének, a KONTA committee-jének decemberben lesz Budapesten az ülése, aminek súlyponti témája - és számos ilyen rendezvényen voltam, Podolák úrnak is megküldtem azt hiszem az erről szóló anyagainkat. Mivel az anyagok alapján egy kétirányú tendencia bontakozik ki, azok az ellenőrző szervezetek, amelyek az államháztartási eszközökön keresztül a válságkezeléshez kapcsolódnak, nagyon intenzív módon részt vesznek ennek a problémahalmaznak a vizsgálatában. Azok a számvevőszékek, amelyeknél a válságkezelés az országban hitelfelvételeken, illetve pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül történik, ott ez egy átértékelődött szerep, az Állami Számvevőszéknek sincsenek ismeretei arról, hogy a múlt év őszén felvett világbanki hiteleknek a felhasználása előzetesen hogyan alakul, hiszen az ellenjegyzési kötelezettségünk nekünk az államháztartáshoz kötődik, tehát egy kétirányú európai trendet látunk és ennek a trendnek a harmonizálása kötődik tulajdonképpen hozzánk.
Van egy feladat, ami sajnos - és erre hivatkoznom kell - az Állami Számvevőszék egyéb feladatai közé tartozik és önök is megtiszteltek bennünket tavaly azzal, hogy ebben állást foglaltak: a nem képviselő kormánytagok és államtitkárok, szakállamtitkárok vagyonnyilatkozatának kérdésköre. Múlt évben a parlament állást foglalt, hogy abban a formájában az elfogadott törvény végrehajthatatlan, az Állami Számvevőszéknek adóhivatali jogosítványokat kellett volna annak alapján gyakorolni, ehhez eszközrendszerünk sincs. Átdolgoztuk egy kezelhető változatra, sajnos egy év óta a kidolgozott és a szakértői szinten egyeztetett tervezetet még nem volt mód, hogy önök elé terjesszék és most a kormányváltozásnál előállhat olyan helyzet, hogy ezzel kellene dolgoznunk - egyelőre nehézséget jelent, hogy végrehajtható szabályozás erre vonatkozólag nincs.
Ismételten jelentem - utolsó mondatom - a kabinetminiszter úrnál, a parlament elnökénél, hogy ezt a szabályozást, hiszen a kidolgozott szöveg megvan, a parlament elé terjesszék és induljon a munka. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök úr. Úgy gondolom, hogy a két előterjesztést együtt vitassuk meg.
Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a jelentéssel, illetve a szóbeli kiegészítéssel kapcsolatosan van-e kérdés. (Nincs jelzés.) Nincs kérdés. Észrevétel, megjegyzés?
Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Teljes mélységében nem tudtam átnézni, ez egy óriási anyag, hanem csak azokat a fejezeteket néztem meg, amihez valamilyen mélyebb ismeretanyagom van - és nem is ennek az értékelését tenném, mert azt gondolom, hogy annál fontosabb, nagyobb és jelentősebb a Számvevőszék tevékenysége, minthogy az én erről szóló globális értékelésem egyáltalán latba eshessen.
Egyetlen dologra szeretném felhívni a figyelmet, ami nem először jelent meg a jelentésben és azt kell mondanom, hogy már más is szóvá tette. Van egy országgyűlési határozat, ami arról szól, hogy Magyarországon el kellene készíteni a fejlesztéspolitikáról egy törvényt. Kellene egy olyan törvény, ami lényegében véve a különböző ágazatoknál, önkormányzatoknál, más szervezeteknél folyó fejlesztési tevékenységeknek az összhangját kellene, hogy törvényi úton strukturálisan leképezze, rendezze, ami alapján egyébként a Számvevőszék a későbbiekben el tudná végezni ezeket az elemzéseket. Elnök úr utalt rá itt a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosan, de ez csak az egyik szegmense annak, amit ennek a törvénynek érinteni kellene - nem olyan nagyon rég fogadtuk el ezt a határozatot, tehát ezt a törvényt el kéne készíteni.
A dologhoz még hozzátartozik az is, hogy a magyar alkotmány 19. paragrafusában benne szerepel, hogy az Országgyűlésnek el kell fogadni az ország társadalmi-gazdasági tervét. Nem szeretnék visszamenni a nagyon régmúltra, de ez azért van benne, mert a régi alkotmányban az ötéves terveknek ez volt a jogi alapja, amiket akkoriban készítettek, de ez benne maradt jó szándékkal 1990 utána is azzal, hogy biztos, hogy az országnak szüksége van olyan tervekre, amiket egy Országgyűlés elfogad. A költségvetés ennek csak egy végrehajtási központi, pénzügyi hozzájárulási eszközét biztosítja, de stratégiailag, koncepcionálisan nem lehet tudni, hogy mi miért történik és a források miért pont arra vannak felhasználva.
Magyarul, azt javasolnám a tisztelt bizottságnak, hogy a Költségvetési bizottság támogató határozattervezetét egyetlenegy olyan mondattal egészítse ki, ami arról szól, hogy teljesítse az alkotmányos kötelezettségét az Országgyűlés és terjesszen be a tervezésre és egyben a fejlesztésről szóló olyan törvényjavaslatot, ami a következő időszakra vonatkozóan ennek a számvevőszéki munkának is alapja, de ez csak egy ellenőrzés, a mi munkánk értelmét képes koordinálni.
ELNÖK: Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Sok éve van alkalmam az Állami Számvevőszék éves beszámolóit meghallgatni, ezért engedjék meg, hogy mondataimat rövidre fogva foglaljam össze. A Számvevőszék 2008. évi tevékenységére is az volt jellemző, amelyet sok éve - és azt hiszem, ebben a bizottságban ezt nyugodtan el lehet mondani az oldalakra tekintet nélkül - a bizottság minden évben elmondott, hogy az Állami Számvevőszék munkáját mind szakmailag és gondolom, ebben is egyetértés van, mind szakmaetikai, mind általános morális szempontból mércének tartjuk és tartja jelenleg is a Fidesz és KDNP. Erre tekintettel természetesen a beszámolót és a határozati javaslatot támogatni fogjuk.
Amiért tulajdonképpen szót kértem, az a határozatban is megjelenő elméleti munka. Személyes meggyőződésem is, hogy az Állami Számvevőszék egy nagyon jelentős és sok tekintetben hiánypótló munkát vállal az elvi anyagok kidolgozásával. Hiszen például mondjuk a magántőke és a közfejlesztések együttműködésére a PPP-nek nevezett konstrukcióval kapcsolatos erőfeszítésekre sehonnan másutt nem látunk példát - sem egyetemektől, sem más gazdasági intézetektől nem látunk törekvést -, hogy ennek az egyébként a gazdaságban egyre jelentősebb szegmensnek a szabályozása, elméleti megalapozása megtörténjen, ezt az ÁSZ magára vállalta. Vagy egy másik példaképpen kiragadott kérdés, amely ugyan elsősorban a fővárosra és a főváros kerületeire vonatkozik, de sok-sok milliárdot és több millió embert érint, ez a főváros és a kerületek forrásmegosztására vonatkozó, egyébként nagyon sok munkával és nagyon sok elméleti polémiával együtt járó munka, amelyet ugyancsak az Állami Számvevőszék magára vállalt és próbált a gyakorlat számára is használható módon rendezni.
A harmadik és utolsó megjegyzés, hogy az elmúlt évnek, hónapoknak az eseményei azt igazolták, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt években - esetenként sok évvel, vagy több évvel ezelőtt - tett prognózisai utóbb a gazdasági folyamatok által igazolást nyertek. Ezt nem örömmel mondom és talán elnök úr is nyilatkozatai során többször utalt arra, hogy nem örül annak, hogy az Állami Számvevőszéknek a gazdasági prognózisai bejöttek, talán mindnyájan jobban örültünk volna, hogy ha az Állami Számvevőszék 2-3-4-5 évvel ezelőtt téved bizonyos állításaiban, de azt kell mondanom, hogy nem tévedett és ma ezeknek a hatását mindnyájan megéljük. Ezért szeretném innen is felhívni képviselőtársaim és a bizottságon keresztül az Országgyűlés figyelmét, hogy az Állami Számvevőszéknek mind a vizsgálati megállapításait, mind az elméleti okfejtéseit éppen azért, mert ezeket a gyakorlat igazolta, a jövőben, tehát a mindennapokban, akár a közeljövőben következetesebben és annak mind a szakmai, mind a morális megalapozottságát vegye figyelembe az Országgyűlés és vegye figyelembe az éppen aktuális kormány. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem megismételve az elismerő szavakat, de azt gondolom, hogy évről évre olvasva és én alaposan áttanulmányoztam most is a jelentést. Szóval jó dolog az, ha egy - a Fónagy képviselő úr által elmondott és ezért mondtam, hogy a pozitív dolgokat nem mondom - ilyen szervezet tart elénk egy tükröt évről évre, nem csak a költségvetés tervezésekor vagy zárszámadáskor, hanem egy ilyen jelentés kapcsán, amikor a hibáinkra, a hiányosságokra rámutat - az eredményeket és feladatokat is ró számunkra. Azért örülnék, ha a képviselők többsége lapozná ezeket a jelentéseket, mert akkor a parlamenti vita minősége is nagyon sokat javulhatna, mert ami itt írva van, az a patkó mind a két oldalára vonatkozik, miután elismeréssel szólunk az Állami Számvevőszék munkájáról.
Amit kifejezetten jó dolognak érzek, az, hogy a központi költségvetésben már 90 százalék fölött van az ellenőrzés, azt hiszem, hogy ennek kifelé is van üzenete, akik bizalmatlanságot fogalmaznak meg. A másik ilyen az önkormányzati rendszer, amiről azt gondolom, hogy nem először szerepel a jelentésben, de ez a jelen helyzetben nagyon-nagyon felhívja a figyelmünket arra, hogy itt lépni kellene, itt óriási tartalékok vannak.
Egy másik a honvédelmi kiadások - és itt lehet, hogy most a bővített mondatomat ne vegyük a jegyzőkönyvbe. Tisztelettel kérem az elnök urat, hogy ezt a kérdést ne feszegessük túl sokat, mert ha feszegetjük, itt a NATO-ba fogunk belebotlani. Tehát ön is tudja, hogy a NATO felé van egy kötelezettségünk, hogy mennyit költünk erre a célra és bizony, akik ezt teszik, ezt úgy tudják összeszedni évről évre - tudom, ez egy ellenőrző szervezet számára rettentően nehéz, nyilván, ha odakerül a dolog, akkor tudják ezt a helyén kezelni.
A vagyonvizsgálat kérdésében, akkor, mint jogalkotók azért gondoltuk azt, hogy a politika számára egy olyan szervezet végezze el ezt a munkát, aki megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor egyetértek azzal, hogy a vagyonvizsgálat nem állami számvevőszéki feladat, tehát itt egyetértésünk van.
Még egy dolog. Szeretném továbbépíteni Baráth Etele gondolatait, azt, hogy társadalmi-gazdasági tervet kell készíteni, ezt olyan megfogalmazásban tenném, mivel a jelentésben is több helyen szerepel, hogy az ellenőrzés minőségét javíthatná, ha több területen lenne stratégia, tehát lenne mihez mérni és lehetne a hatékonyságot valahogy vizsgálni. Ezért tényleg tehetünk egy olyan pontot valahol a második pontjában a Költségvetési bizottságnak, hogy a kormány az ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében minél előbb készítse el ezt a stratégiai tervet, ezzel is megalapozva azt, hogy még alaposabb munkát tudjon végezni az Állami Számvevőszék. Ezzel együtt tényleg köszönöm a munkájukat, további sok sikert kívánok, és nagyon jónak tartom a jelentést, általános vitára alkalmas. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kiss képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden szeretnék, és három témát szeretnék csak érinteni a hozzászólásomban.
Az egyik - és lényegesen szeretném kiemelni -, amely évek óta visszatérő probléma, az önkormányzatok eladósodását vizsgáló megállapítás. Az anyag is írja, hogy egy év alatt 40 százalékkal haladta meg az előző évit az önkormányzatok bruttó adósságállománya. Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékben bocsátottak ki kötvényt az önkormányzatok és ez különösen a megyei önkormányzatokra vonatkozó. Elnök úr lát-e lehetőséget arra - az ismétlődő megállapítások alapján - a figyelemfelhíváson túl egyéb lehetőségre is, hogy azokra, amelyeket megjegyeznek és felhívják a figyelmét, hogy ennek milyen következményei lehetnek, hisz ennek a 22 százalékát működési célra használták fel az önkormányzatok.
A másik, az állami vagyonnal kapcsolatban. Szintén évek óta megállapításra kerül, hogy vannak olyan vagyonelemek, amelyek leányvállalatba kiszervezve minden kontroll nélkül értékesíthetőek. Ezen túl, hogy ez a megállapítás elhangzik, tehet-e valamit esetleg a Számvevőszék azon túl, hogy felhívja a figyelmet. Ehhez kapcsolódik a vasúti közlekedés. Harmadik éve megjelenik a Számvevőszék vizsgálatában, mint állami tulajdonban lévő társaság, azt is leírja, hogy az elmúlt időszakban '93-tól 2007-ig 1700 milliárd forint finanszírozásban részesült, és ma is ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk. Azt érezzük, hogy valamit lépni kell, hisz a kormány válságkezelő programjában is kiemelt helyen szerepel a közösségi közlekedésen belül a MÁV helyzete és a megállapítások is igazak akár a menedzsmentre vonatkozóan, akár a felügyelő testületekre.
És a harmadik a humánerőforrás-gazdálkodás, elnök úr is szólt róla. Úgy gondolom, hogy ez a létszám, az 556 fő a személyi feltételeknek megfelel és azzal, hogy nagyobb része életkoránál fogva is nagy gyakorlattal rendelkezik, úgy gondolom garancia arra, hogy a Számvevőszék ez irányú munkáját nagy szakértelemmel el tudja végezni. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván még képviselőtársam hozzászólni? (Nincs jelzés.)
Elnök úr, kívánsz reagálni?
Dr. Kovács Árpád elnök (ÁSZ) reflexiója
DR. KOVÁCS ÁRPÁD elnök (Állami Számvevőszék): Néhány dolog van, ami konkrétumként megjelenik.
Mindenekelőtt azt szeretném mondani, mivel a határozatra vonatkozólag Baráth képviselő úr, Göndör képviselő úr is tett megjegyzést, az Állami Számvevőszék tisztelettel fogadja, ha a Gazdasági bizottság erre vonatkozólag egy módosító indítványt egy kiegészítést tesz. Felajánljuk a segítségünket a bizottságnak, hogy ezt a gondolatot át e-mailezzük, vagy csinálunk egy javaslattervezetet, hogy segítsük és akkor talán még ma délután is tudjuk prezentálni bizottsági módosító indítványként, mert azt hiszem, hogy akkor újra kell tárgyalni a Költségvetési bizottságnak. Tehát készek vagyunk segíteni, az apparátus megcsinálja, és akkor önök eldöntik, hogy ez megfelelő, de ha önök úgy gondolják, hogy most fogalmazzuk meg a mondatot, az is rendben van.
A másik az, hogy a NATO és a többivel kapcsolatban. Most készült el a Honvédelmi Minisztérium vizsgálati jelentése, alapvetően jó tapasztalatokkal nyilvánosságra hoztuk, de azzal együtt a honvédelmi terület erőteljesen alulfinanszírozott. Na, most egy sajátos helyzetben vagyunk, az Állami Számvevőszék résztvevője a NATO munkájának, a NATO-nak is van egy számvevőszéke, kollegánk éppen a napokban lett ott ellenőr, ami egy nagy tisztesség, mert nem nagyon sokan vannak és közgyűlési kérdésekként - a védelmi felkészültség vonatkozásában - rákényszerülünk erre. Tehát a világért sem szeretnénk olyat, ami a forráskivonás irányába mozogna, de vannak olyan területek, amelyeknél párhuzamosságok vannak, nem pont a honvédelem ilyen jellegű, inkább csak arra, hogy sokfelé parcellázva jelenik meg ez a kérdés. Teljesen korrekt, jó munkakapcsolatban tudtuk ezt a vizsgálatot bezárni.
Na most, a vagyonelemek, a leányvállalatok gazdálkodása vonatkozásában és az önkormányzati területen szeretnék reagálni. Az Állami Számvevőszék tulajdonképpen szigorúan véve jogalkalmazó szervezet és ebből a jogalkalmazói, tanácsadói mivoltunkból, vagy jogalkalmazói mivoltunkból addig mehetünk különböző ilyen jellegű tanácsadó kérdésekben, vagy addig lehetek én a tapasztalataink alapján kicsit szélesebb összefüggésekben gondolkodó, ameddig ezt a tisztelt bizottság és a magyar parlament elfogadja. Tehát, az Önkormányzati bizottság ülésén is az volt az alapvető vitatémák egyike, hogy miért nem ítéljük meg a testületi döntéseknek a harmóniáját, a célorientáltságát, stb., mert nincs rá felhatalmazásunk. Ugyanez vonatkozik a fejlesztéspolitikára is, amit Baráth képviselő úr hozott szóba. Tulajdonképpen nagyon nagy mértékben megkönnyítené a minősítést, hogy hogyan állunk, ha volna "biblia", tehát volna mihez hasonlítani.
A világban lévő gyakorlat az, hogy a számvevőszékek felállíthatnak ilyen hatékonysági bibliákat, tehát megvan ennek a technológiája, hogy hogy működik és milyen benchmarkok alapján működik és milyen SOP analíziseket lehet ebben csinálni. Nem akarom önöket ezzel terhelni, de a törvénynél jobb benchmark nincs. Tehát, hogy ha ott vagyunk, és ott vagyunk mindig bizonytalanabb helyzetben, ahol a törvénynek ez a világos benchmarkja nincsen - ugyanez vonatkozik a leányvállalatokra is, a PPP-kre vonatkozólag is. Nyilvánvalóan évek óta küzdünk azért, hogy legyen valami olyan benchmark, hogy mi alapján lehet megcsinálni. Ráadásul az összes PPP programnál sohasem az állam volt a kezdeményező, hanem mindig valaki, akinek üzletszerzési célja volt, az jelentkezett - és mindig azzal találkoztunk szembe, hogy nem pénzt hozott, hanem pénzt vitt. Na most, jó lenne, ha ennek volna ezen a területen és a leányvállalatnál is valamilyen szabályozása, mi ezt megtettük, látható, hogy milyen jellegű eredménnyel.
Egy nagyon kritikus benchmark adott esetben a nemzetközi egyezmény. Ilyen a NATO, amiről szó volt, ilyen a Vatikánnal kötött egyezmény - itt az Állami Számvevőszéknek mérlegelési lehetősége nincs, tehát azt kell nézni.
Nagyon nagy köszönettel veszem a kollegáim nevében is ezt az elismerést és még egy megerősítés volt - és gondolkoztam, hogy mondjam-e. Ebben a szervezeti világban, meg a spórolásban az az alapelv a nagy könyvvizsgáló cégeknél is, hogy van néhány aláíró ember, aki elegáns és tojásfejű és minden, és van egy halom rabszolga, akik a kezük alá dolgoznak, és így jó bérarányokat lehet kialakítani. Na most, a parlament jóvoltából és a köszönetem mögött az húzódott meg, hogy a magyar parlament nem kényszerített erre a fajta dologra, hanem olyan kollegákat tudtunk felvenni, akik individuumok ebben az értelemben. Nem 4 könyvvizsgáló van az Állami Számvevőszéknél, hanem 150, meg többdiplomás, meg a nyelvet beszélőknek az aránya. Na, most, ha önök megtartják ezt a támogatást, akkor ezt a személyzeti struktúrát tudjuk tartani; ha ezt a támogatást nem kapjuk meg, akkor a mindenkori vezető fog tartani néhány tojásfejűt, akit önök látnak és a kollegák, akik kijárnak, azok nem tudják az összefüggéseket már összerakni, hanem valamilyen ITIM-hez fognak végrehajtani, ez egy teljesen új világ volna. Úgyhogy arra kérem önöket, hogy ebben a tekintetben a kegyelmi állapotot hadd tartsuk meg, mert a szellemi bázis egy olyan érték, amit nagyon sajnálnék.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt lezárnám, Baráth Etele képviselő úr egy mondat erejéig kért szót.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Igen, szeretném módosítani az előbbi javaslatomat és ehhez a bizottság és az elnök úr támogatását megnyerni. Nevezetesen, ne ebbe írjunk bele, hanem készítenénk egy olyan képviselői önálló indítványt, amihez a Költségvetési bizottság, az Önkormányzati bizottság egy-egy tagját - ellenzéki és kormánypártot - együtt bevennénk. Ez egy kormányzati cikluson átnyúló ügy, amiről mi beszélünk. Ahhoz, hogy ezt az egy mondatot megfogalmazzuk, ehhez újra kell olvasni az érvényes két országgyűlési határozatot az alkotmány szerint. Azt gondolom, hogy vegyük ezt komolyabban, amit javasoltam, ez egy picit komolyabb annál, hogy itt egy fél mondatban jelenjen meg. Ha nem kell, nem veszek benne részt, de ha szükséges, szívesen elvállalom, hogy összehozom azt az öt képviselőt, aki ez iránt ért, konzultálunk másokkal is - komolyabb formában jelenne ez meg és sokkal hatékonyabb volna egy önálló képviselői indítványként.
ELNÖK: Jó. Baráth Etele képviselő úr volt a gondolati előterjesztője ennek a javaslatnak, amire az ÁSZ elnöke azt mondta, hogy nagyon szívesen együttműködnek ebben, és ha kell, akkor a mai nap folyamán megszerkesztik, ajánlják nekünk, hogy körülbelül ezt a formációt nyújtsuk be. Erről majd a bizottság dönt, mert most már nem tudok más helyzetet teremteni, úgyhogy a bizottságnak kell erről dönteni, hogy kibővítjük most a módosító javaslatot, az eredeti költségvetési megy tovább, kibővítjük, vagy egy más formáció szerint döntünk, de ez majd mindjárt a szavazásnál eldől.
Tisztelt Elnök Úr! Nem azért, mert a parlamenti etikett úgy kívánja és ez a gyakorlat alakult ki az elmúlt majdnem 20 évben, hogy az ÁSZ-t olyan nagyon nem szabad, nem illik szidni és nem érdemes olyan nagyon durvákat mondani, azt mondatja velem, hogy köszönöm szépen a bizottság nevében is a 2008. évi munkát - tehát nem azért mondom, mert az etikett ezt mondja. Úgy gondolom, hogy igaz az a jelző, amit Göndör képviselő úr mondott, hogy szükségünk van nekünk mindig erre a tükörre, amit felvillantanak, bár te most azt használtad, hogy a forrás felvillantás a hadsereg oldaláról nem biztos, hogy célszerű, de ez a tükörvillantás, ami a szemünkbe vág néha, ez jólesik, tudjuk pontosan és a helyén kezelni. Tehát nem fogunk most se rondát mondani, nem azért sajnos, mert nincs elég muníciónk és nem tudtunk megfelelő pontokat összegyűjteni, hogy kellőképpen elmarasztaljuk az ÁSZ munkáját. Tehát az ÁSZ-nak, a teljes hivatalnak és az összes dolgozójának megköszönjük az elmúlt évi munkát.
Nem mindig érzékelik képviselőtársaim, de a bizottságra általában heti két jelentés jön. Be kell vallanom, hogy soha nem volt és nem is lesz rá időm elolvasni ezeket, de ami ezek közül elolvasásra és mindennapi felhasználásra kerül - és ez többetekhez is eljut -, ez mindenkor része, valahol egy masszája a törvényalkotásnak, aminek reményeim szerint és reményeink szerint hatni kell, hiszen ebbe be vagyunk oltva és remélem, hogy ez a jövőt illetően is így lesz. És az az utolsó néhány mondat elnök úr, amit elmondott, azt pontosan értjük, hogy miről szól és remélem, hogy ilyen hatások nem érik ezt a szervezetet, mert ennek a Magyar Országgyűlésnek szüksége van erre a tükörre még úgyis, hogy a jogosítványait, ha kell, akkor továbbszélesítsük.
Összegezve, anélkül, hogy itt nagy mondatokat mondanék, hiszen a törvényalkotásban, ami a szakmai területet érinti, szinte a teljes sáv levizsgálásra került az elmúlt évben: a vagyontörvénytől kezdve a vasúti közlekedésen át, hadd ne soroljam végig. Ezek rendkívül izgalmasak voltak számunkra, irányt és muníciót adtak a különböző korrekciók végrehajtásához.
Egyetlenegy dolgot szeretnék kiemelni, amit úgy érzékelünk - hiszen itt a képviselők nem kevesebb, mint fele egyéni képviselő, és aki nem egyéni képviselő, az is a saját területén: megyéjében, városában dolgozik -, hogy nem lenne baj, ha egy kicsit határozottabban irányt venne az ÁSZ abban, hogy az önkormányzatok kötvénykibocsátását kicsit alaposabban megvizsgálná. Ez előremutatóan - úgy érzékeljük többen - rendkívül komoly gondokat hordoz magában a következő 3-5 évben, amely hatni fog mindenféleképpen az önkormányzatoknál.
Összegezve, tisztelettel megköszönöm a Gazdasági bizottság nevében az elmúlt évi munkát és szavazásra tenném fel a bizottságnak először is, hogy az a módosító javaslat, ami itt elhangzott, amivel bővíteni kellene a költségvetési bizottság módosító javaslatát, ennek mi legyen a kezelési módja. Aki mondta: Baráth Etele, később visszavonta ezt és azt javasolja, hogy későbbiek során egyéni képviselői módosító javaslatként, törvényjavaslatként kerüljön kezelésre. (Közbeszólás: Önálló indítványként.) Bocsánat, önálló indítványként.
Szavazás a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványáról
Először a második javaslatot kell megszavaztatnom. Az önálló képviselői indítvány lehetőleg többpárti kezdeményezéssel történjen meg az ÁSZ közreműködésével. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tehát ezzel úgy látom, hogy többségi vélemény van: 14 igennel és 8 tartózkodással a Gazdasági bizottság azzal értett egyet, hogy Baráth Etele készítse elő ezt az indítványt.
A következő szavazásunk az ÁSZ 2008. évi beszámolójáról szól, aki ezzel egyetért és a parlament általános vitájára javasolja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egyhangúlag támogatja a bizottság. Így ebben az esetben kérem, azzal is értsen egyet a bizottság, hogy a határozati javaslat is általános vitára alkalmas. Szavazzunk erről! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Mivel a bizottság egyhangú álláspontot fejtett ki mindkét esetben, ezért egy előadót állítsunk. Javaslom, hogy Göndör István képviselő úr legyen - hosszú évek után - újfent az előadója ennek a napirendi pontnak. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Még egyszer köszönöm szépen az előterjesztőknek az elmúlt évi munkát. Egy dologra hívnám fel, elnök úr, a figyelmet és ezt napirendi ponton kívül szeretném elmondani. Speciális helyzet van az országban, válságkezelő kormány dolgozik. Ha úgy ítéli meg az ÁSZ és ennek elnöke, hogy menet közben van olyan dolog, ami ebbe a struktúrába, ebbe a speciális helyzetbe beleillik, és úgy ítélik meg, hogy velünk szót kellene váltani, vagy bizonyos dologról beszélni kellene, állunk rendelkezésére - köszönöm előre is.
A mai bizottsági ülést befejeztem, viszontlátásra. Reményeim szerint rövid időn belül újból összeülünk, de majd az időpontot megkapjátok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné