GIB-16/2009.
(GIB-146/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. április 29-én, szerdán, 9 óra 05 perckor
Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9194. szám) (Szirbik Imre (MSZP), Farkas Sándor (Fidesz), Bedő Tamás és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9398. szám) (Általános vita) *
Dr. Nagy Gabriella (IRM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Nagy Gabriella (IRM) válaszadása *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) (Általános vita) *
Dr. Juhász Edit (IRM) szóbeli kiegészítője *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. Törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006./123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) válaszadása *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám) (Általános vita) *
Dr. Számadó Tamás (IRM) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9396. szám) (Általános vita) *
Molnár Jánosné (PM) szóbeli kiegészítője *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása) *
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9194. szám) (Szirbik Imre (MSZP), Farkas Sándor (Fidesz), Bedő Tamás és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa)
2. A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9398. szám) (Általános vita)
3. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) (Általános vita)
4. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9521. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9520. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
6. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita)
7. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám) (Általános vita)
8. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9396. szám) (Általános vita)
9. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9368. szám) (Módosító javaslat megvitatása)
10. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat (T/9239. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása)
11. Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9179. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
12. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat (T/9024. szám) (Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság által benyújtott módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
13. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat (T/6767. szám) (Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról) (Első helyen kijelölt bizottságként)
14. Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/9470. szám) (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
15. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Latorcai János (KDNP) Molnár Bélának (KDNP)
Gazda László (MSZP) megérkezéséig dr. Suchman Tamásnak (MSZP)
Göndör István (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) megérkezéséig dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Molnár Jánosné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Horváth István főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szittner Károly titkárságvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Eitmann Norbert (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Dr. Bálint Annamária (NIT Hungary)
Berki Ferenc (Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége)
Dr. Molnár András (Pénzügyminisztérium)
Verebély Dávid (KvVM Parlamenti Titkárság)
Füzesi Flóra (KvVM Parlamenti Titkárság)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Csanádi Csaba (MTB)
Szabados Gábor (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
Dr. Nyárádi Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Vitvindics Mária (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Gáll Tamás (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Dr. Mester Máté (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Cseri Noémi (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Füredi Lilla (Fidesz-szakértő)
Katona Tímea (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Baranyi Bertold (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Papp Imre (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Barabás Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Négyesi Mónika (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Somlyay Nóra (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Szalay Gábor SZDSZ szakértő
Köncse Tamásné (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Komáromi Márta (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Papp Milán (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Kunné Szabó Ágnes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Borsos Natália (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Burik Mária (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Csákiné Fodor Anna (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kiss Csaba (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 05 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok. A mai bizottsági ülést megnyitom. A bizottság határozatképes. A mai bizottsági ülésünkre 15 napirendi pontot javasolunk elfogadásra, mely írásban lett elküldve képviselőtársaim részére. Ebből a 14-eshez, az ÁSZ-hoz nem érkezett módosító javaslat, ezt javasolnám, hogy vegyük le, tehát eggyel csökkenne, és azt javasolnám, hogy a 12-est a 2. napirendi pont után tárgyaljuk, hiszen ugyanaz az előadója, hogy ne kelljen ekkora űrt tartani a két szavazás között.
Van-e észrevétel a napirendi pontokkal kapcsolatosan. (Jelentkezésre.)
Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr, szokatlan módon, vagy a bizottság gyakorlatában szokatlan módon azt kérem, hogy ha nem okoz a plenáris ülés programjában elháríthatatlan akadályt, a vasúti közlekedésről szóló és az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló két általános vitára való alkalmasságot egy héttel toljuk el. Az autóbusz még nem is annyira, de a vasút egy nagyon terjedelmes dolog és igazából a szakértőkkel ezt át kell beszélni, mert nem igazán látjuk benne a dolgokat - ha van rá mód.
ELNÖK: Hihetetlen rugalmasak vagyunk mindig mi a kormánypárt részéről, tehát az ellenzék kérését első helyen kezeljük. Azt javasolom, hogy mivel főbizottság vagyunk, azért az igazodási pont ebben mi vagyunk a többi bizottság részére, ezt méltányoljuk, de a hétfői nap folyamán mindenféleképpen tárgyaljuk meg. Tehát hétfőn úgy tervezzük, hogy 11-re fél 12-re bizottsági ülést tartanánk, ahova e két napirendi pontot hoznánk be és csak ezeket tárgyalnánk meg.
Elfogadható ez a bizottság részére? (Szavazás.) Igen. (Dr. Fónagy János: Köszönöm elnök úr.) Köszönöm.
Tehát ezzel a módosítással, hogy a 4-est az autóbuszt és az 5-ös helyen jelzett vasúti közlekedésről szóló törvény általános vitára való alkalmasságának tárgyalását a hétfői napon délelőttre 11 órára tesszük át - kérem a meghívót eszerint fogalmazni.
Szavazásra teszem fel ezen változásokkal a napirendi pontokat. Aki egyetért vele, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Tartózkodott? Nincs ilyen.
Indítsunk el. Első napirendi pont: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről.
Ahogy elnézem, az előterjesztők közül nincs senki jelen, a kormány tegnap este jelezte, hogy nem kíván ezen részt venni, de az előterjesztéssel egyetért.
Képviselőtársaimnak arra hívnám fel a figyelmét, hogy itt a termálvízről van szó, ennek a mezőgazdasági hasznosításáról, tehát ez pozitívan befolyásolja, hogy nem minden esetben szükséges külön utasítással, a kormányrendeletnek megfelelően, visszapumpálni a vizet, tehát ez egy kedvezményezettséget nyújt a mezőgazdasági termelőknek. Ugyanakkor deklarálja, hogy az energia célból felhasználtat viszont minden körülmények között igen, de azzal a különbséggel, hogy a visszapumpálásra fordított felújítási, korszerűsítési költséget egyéb járadékokból le lehet írni, tehát erről szól ez a törvényjavaslat.
Meg kell mondani őszintén, hogy a kormányrendeletet, vagy amire hivatkozik a törvényjavaslat, ezt nem kellő mélységben néztük át, de mindenféleképpen azt javaslom, hogy a tárgysorozatba-vételét a bizottság tartsa alkalmasnak. Ha ez még szükséges, akkor a parlamenti szakaszban ezeket a korrekciókat végrehajtanánk.
Van-e észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Aki a tárgysorozatba-vétellel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló T/9398. számú előterjesztés, általános vitára való alkalmasságról kell a bizottságnak dönteni. Dr. Nagy Gabriella osztályvezető asszony segít nekünk ebben.
Amennyiben van egy rövid szóbeli kiegészítése, azt kérem, tartsa meg.
Dr. Nagy Gabriella (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tényleg csak röviden, egy pár gondolatot szeretnék kiemelni a törvényjavaslat előkészítésének indokai közül.
Mindenekelőtt azonban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a tárca elmúlt egy-két év során több alkalommal módosította a polgári perrendtartásról szóló törvényt és látni kell, hogy ezek a módosítások mind szervesen egymásra épülnek, összhatásukban kölcsönösen erősítik egymást. Gondolni kell itt a tavalyi módosításra, ami a kis perértékű ügyekkel kapcsolatban reformálta meg a polgári perrendtartás szabályait, illetve kifejezetten e törvényjavaslatnak előfeltétele a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló törvény elfogadása, ami még csak törvényjavaslat, de ami már így a finiséhez érkezett. Ebbe a sorba kapcsolódik egyébként a fizetéses meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat is, amit szintén ma tárgyal a tisztelt bizottság. E törvények egymásra tekintettel vannak, a hatálybalépésüket is így állapítottuk meg, hogy ne okozzanak gondot és tényleg összhatásukban egymást erősítik. E törvényjavaslatok együttesen jelentős mértékben megreformálják, modernizálják az igazságszolgáltatás polgári peres részét és ezért is fontosnak tartjuk, hogy ezt a folyamatot így együtt lássuk.
A jelenlegi törvényjavaslatunkban az általános szabályokat is kisebb mértékben módosítjuk, de a fő célja az, hogy a vállalkozások egymás közötti pereire egy teljesen új perrendtartást, egy új fejezetet iktassunk be a polgári perrendtartásról szóló törvényben, amely reményeink szerint valóban meggyorsítja és feszesebbé teszi ezeket a pereket. Természetesen nem gondoljuk, hogy ez önmagában megoldja a gazdasági élet ilyen jellegű - az igazságszolgáltatással kapcsolatos -, problémáit, de jelentős mértékben hozzájárulhat akár például a lánctartozások kezeléséhez is.
Fontos még azt kiemelni, hogy a törvényjavaslatban nem pusztán határidőket írtunk be és rövidebb határidőket határoztunk meg, hanem teljesen átalakítjuk ezeknek a pereknek a logikáját; a bíróságtól és a felektől is egy aktívabb együttműködést vár el, jutalmazza a jóhiszemű eljárást és ezzel szemben szankcionálja a rosszhiszemű perelhúzásra utaló magatartásokat. Koncentráltabb lesz a peranyag-szolgáltatás, valamennyi bizonyítási indítványt már a keresetlevéllel együtt be kell terjeszteni; a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló törvényjavaslatra számítva, bevezeti az elektronikus kommunikációt ezekben a perekben. Tehát összességében valóban a per logikáját alakítja át.
Ennek a hatálya azért is egyelőre csak a vállalkozások egymás közötti perei, azokban az ügyekben, amik első fokon a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak, mert itt kötelező a jogi képviselet, tehát elvárható egyfajta professzionális hozzáállás az ügyekhez, de azt gondoljuk, hogy a tapasztalatok fényében egyes elemeket idővel majd át lehetne emelni az általános szabályok közé is, hogy általában gyorsuljanak meg az eljárások.
Röviden ennyit gondoltam elmondani, de természetesen bármilyen kérdésre szívesen válaszolunk a kollegáimmal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel.
Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Kedves Minisztérium Képviselője! Ez egyrészt számunkra, azt gondolom, hogy üdvözlendő, mert hiszen azért küzdöttünk az elmúlt hónapokban is, hogy például ezen a téren is történjen egy változás. De azért engem nem győzött meg az az egyetlen egy mondata, amivel indokolta azt, hogy ez miért csak a vállalkozások közötti peres eljárások gyorsítását jelenti, tehát ez csak egy része ennek és miért nem jelent ez a közszféra és a vállalkozások között, hiszen lánctartozások - és főleg időbeni elcsúszása - nagyon nagymértékben keletkezhet ott is, ahol sokéves hátralék van felhalmozva.
ELNÖK: Van-e más kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs.
Kérem a választ!
Dr. Nagy Gabriella (IRM) válaszadása
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Mi is ismerjük ezt a problémát, hogy az állami szereplők egyelőre nem tartoznak ebbe a körbe. El kell mondanom, hogy a tárca eredeti elképzelése az volt - pont azért, hogy egységesüljön a vállalkozás fogalma az új Ptk.-nak megfelelően, ahol ugyanúgy az állam is része ezeknek a szereplőknek -, hogy e fejezet hatálya kiterjedt volna az állami szereplőkre is. Ezt követően azonban a közigazgatási egyeztetés során számos más tárca, ahol például uniós pályázati pénzek elosztása folyik - főleg a környezetvédelmi tárca, az NFGM jelezte -, hogy vannak olyan speciális ügyei, ahol gondot okozna számukra e fejezet alkalmazása, tehát vagy egyesével át kellett volna nézni és az jelentősen elhúzta volna a törvényjavaslatot, vagy engedve e tárcák kérésének, egyelőre ilyen szűkebb körben húztuk meg a határt. De alapvetően a tárca - a kormány nevében nem tudok beszélni - nem ellenezné azt, hogy e fejezet személyi hatálya az állami szereplőkre is kiterjedjen - igazából ilyen szempontból nem szakmai vagy jogi kodifikációs oka volt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mivel más észrevétel, több észrevétel nincs, lezárnám.
A Gazdasági bizottság speciális jogállásából és ülés álláspontjából egyértelműen következik az, hogy örül ennek, hiszen ez elsősorban a vállalkozásokat érinti; de ettől a teljes boldogság állapotába nem esünk, hiszen ez csak egy rendkívül rövid szeletet érint. De a képviselőtársaimnak mondom, hogy a mai nap folyamán tárgyalásra kerülő Ket. törvényben számtalan olyan szakasz van, amely meggyorsítja ezeket a folyamatokat. Jó lenne azt a kényszerhelyzetet megteremteni Magyarországon, amikor az állam saját magával szemben is, az ő érdekét is képviselve, felgyorsulnának ezek a folyamatok, mert hihetetlen alacsony színvonalú az időbelisége a törvénynek, illetve az eljárások hossza, Európával is összehasonlítva elkeserítő módon egyre nő, nemhogy csökkenne. Ezzel együtt szavazásra teszem fel.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért, hogy általános vitára alkalmas az előterjesztés, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag a bizottság ezzel egyetértett.
Kíván-e a bizottság előadót állítani. (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani.
Javaslom, hogy a 12-es napirendi pontot vegyük előre, a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló T/9024. számú előterjesztést. Itt is első helyen kijelölt bizottság vagyunk.
Megkérdezem, hogy a kormány részéről van-e rövid szóbeli kiegészítés.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ez egy kiegészítő ajánlás.
ELNÖK: Ettől sokkal egyszerűbb a helyzet. Ahogy mélyen beletekintünk ebbe az előterjesztésbe, egyértelműen észrevehető, hogy módosító javaslatok ajánlásáról van szó.
Amiről beszélünk az a 2009. április 27-ei állapotnak megfelelően rögzített.
Itt az 1-est az Alkotmányügyi bizottság nyújtotta be.
Kormány!
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a kettessel, hármassal.
Ismeretem szerint nincs több módosító javaslat, önök szerint sincs. Köszönöm szépen, akkor ezt a napirendi pontot lezártuk.
Következik a fizetési meghagyásos eljárásról szóló T/9400-as törvényjavaslat. Dr. Juhász Edit főosztályvezető asszony terjeszti elő - egy rövid szóbeli kiegészítést kérnék.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) (Általános vita)
Dr. Juhász Edit (IRM) szóbeli kiegészítője
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A fizetési meghagyásos eljárások a polgári jogi igények érvényesítésének nagyon jelentős részét képezik. Elég, ha talán számokkal érzékeltetjük. Míg évente a helyi bíróságokhoz körülbelül 150 ezer polgári per érkezik, addig a fizetési meghagyásos eljárások száma 2007-ben még a 400 ezerhez, 2008-ban már inkább az 500 ezerhez közelített.
Nagyon fontos lenne és a törvényjavaslat célja, hogy ez az eljárás minél többek számára elérhető legyen és olyan igényérvényesítési eszköz legyen, amit érdemes használni. Az a cél a törvényjavaslattal, hogy még ennél is nagyobb mértékben vegyék igénybe - a pernél jóval rugalmasabb, gyorsabb és költségkímélő igényérvényesítési eszközről van szó.
Azt is fontos még a kiegészítés körében megemlíteni, hogy Európa legtöbb polgári eljárási jogában olyan követelések érvényesítésére lehet ezt használni, ahol a kötelezettnek van belföldi idézési címe, tehát inkább belföldi viszonylatban alkalmazott eszköz ez. Ennek ellenére az Európai Unió is úgy gondolta, hogy a határon átnyúló ügyekben is kellene ezt az intézményt használni, ezért fogadták el az 1896/2006-os EK rendeletet; van már tehát európai fizetési meghagyás kifejezetten olyan ügyekre, amelyekben a jogosult és a kötelezett nem a bíróság államában - illetőleg egyikük nem a bíróság államában - található.
Azért említem ezt az EU rendeletet, mert ennek az új fizetési meghagyásos eljárási szabályozásnak is alapvetően ebben a rendeletben lévő eljárási modell képezte az alapját. Ez a törvényjavaslat lényegében egyszerre teljesíti azt a követelményt, hogy jelentősen megújítsa a fizetési meghagyás hazai szabályozását, tehát azt, amit belföldön lehet alkalmazni és egyúttal egy olyan modellt teremtsen, ami ugyanúgy alkalmazható az európai fizetési meghagyások intézésére is.
Az is fontos tényező, hogy nemcsak az eljárás újul meg, hanem az eljárást támogató infrastruktúra is és ez egészen gyökeres változást hoz az eljárás menetében. Elektronikus fizetési meghagyást hoz létre ez a törvényjavaslat, ami nemcsak azt jelenti, hogy magukat a kérelmeket, beadványokat lehet elektronikus úton is előterjeszteni, hanem azt is, hogy a formalizált kérelmek - a formalizált intézkedések és határozatok révén - ezeknek az intézkedéseknek a megtétele is informatikai alkalmazás útján történhet. Ez rengeteg új megoldást ad a jogalkotó kezébe. Csak néhányat említenék: automatikus szignálás, hiánypótlások, meghagyások automatikus kibocsátása, kérelem tartalmának ellenőrzése - tehát rengeteg olyan részcselekmény, amik tulajdonképpen a késedelmek lehetőségét kiküszöbölik.
Ez a törvényjavaslat úgy próbálja megreformálni az eljárást, hogy a nagy ügyek intézésével rutinszerűen, napi szinten foglalkozó gazdálkodó szervezeteknek, közüzemi szolgáltatóknak is például megfeleljen, akik tömegesen használják a fizetési meghagyást. Nyilván ők valószínűleg nagyobb mértékben fognak ráállni az elektronikus útra; illetve azoknak is megfeleljen, akik természetes személyek, kérelmeik megfogalmazásában segítségre szorulnak, ők gyakorlatilag az ország bármely irodájába befáradhatnak és ott személyes segítségnyújtás mellett fogalmazhatják meg a kérelmeiket, amik egyébként egységesen egy elektronikus rendszerbe kerülnek.
Fontos lenne, hogy támogassa a bizottság az általános vitára bocsátást. Nagy várakozás előzi meg ennek a rendszernek a létrehozatalát, ami egyébként nem költségvetési pénzből történik, az eljárási díjakból befizetett összegekből a közjegyzők fogják működtetni ezt a rendszert. Polgári nem peres eljárás a fizetési meghagyás, számos egyéb polgári nem peres eljárás mellett közjegyzői hatáskörbe utalható, itt alkotmányossági aggályok ezzel kapcsolatban nem állnak fenn és Európában is egyre elterjedtebb az ilyen elektronikus rendszereknek a használata. Csak jelezni szeretném, hogy az Európai Unió egy közös portált kíván létrehozni az európai fizetési meghagyások benyújtására. Ha Magyarország ezt az elektronikus rendszert létrehozza, ehhez a portálhoz közvetlenül tud kapcsolódni és az egész európai fizetési meghagyásos rendszerben valamennyi uniós tagállamból érkező jogosultak részére teljes körű elektronikus ügyintézést tud majd felkínálni - ez egy nagyon komoly versenyképességi tényező Magyarország vonatkozásában, kérjük ezért a támogatásukat.
ELNÖK: Köszönöm főosztályvezető asszony.
Van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Ilyen egyszerű a kérdés.
Fónagy képviselő úrnak van viszont kérdése.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Egyetlenegy rövid civil kérdés, egyetértve mindazzal, amit volt kedves elmondani. De a kézbesítés során a tradicionális kézbesítési forma, ha jól emlékszem a javaslatszövegre, a benyújtónak kötelessége kézbesítési címet, ahol nincs cím, ott kézbesítési képviselőt megjelölni, de a kézbesítésnél, tehát az ügyfél értesítésnél a tradicionális papíralapú forma megmarad.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Röviden válaszolnék. Abban a körben, ahol a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló törvény majd bevezeti az elektronikus kézbesítést, e körben is fokozatos hatálybalépéssel elektronikus kézbesítés történik. Azért nem jelent ez gondot ebben a rendszerben, mert itt az okiratok ebben a rendszerben eredetileg is elektronikus formában kerülnek kiállításra és bízunk benne, hogy egy idő után az elektronikus kézbesítés válik főszabállyá már csak azért is, mert egyébként a vállalkozások részére ugyanazzal az ütemezéssel - mint ahogy elmondták a gazdasági perek esetében - 2011-től már az elektronikus kézbesítés válik főszabállyá. Természetesen magánszemélyek esetében a hagyományos postai út a főszabály.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, áthallás van az előző törvényjavaslat, amit elfogadtunk és a mostani között, mindegyik abba az irányba hat, hogy a vállalkozások működését gyorsítsa fel, az eddigi bizonytalan jogi helyzeten egyszerűsítsen, és egy irányba mutasson. Úgy gondolom, ezek után, ha szavazásra teszem fel az általános vitára való alkalmasságot, akkor ezt a bizottság támogatni fogja.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki így döntött, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Ellene? Tartózkodott? Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúan támogatja.
Kíván-e a bizottság előadót állítani. Igen. Márfai alelnök úr lenne a bizottság előadója. Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel. Egyetértünk vele? (Szavazás.) Igen, egyetértünk vele. Köszönöm szépen. Egyedül Baráth Etele tiltakozott, jegyzőkönyvileg ezt rögzítjük.
A vasúti közlekedést levettük, az autóbusszal való közlekedést áttettük a jövő hét hétfőre.
Következik a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2006/123. EK irányelv átültetéséről szóló törvényjavaslat, a T/9354. szám alatt.
Az előterjesztő Papp Imre államtitkár úr.
Államtitkár úr, mivel akkora ez a törvény - 480 oldalas, plusz a kiegészítésekkel és a rávezető gondolatokkal ennek a többszöröse -, ezért kérjük, hogy ne hosszan, hanem a lényegre, ami elsősorban a Gazdasági bizottságot érinti, ha lehet, akkor arra koncentráljon mondanivalójával. Köszönöm szépen államtitkár úr.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Való igaz, nagy terjedelmű a javaslat, kettős célt szolgál. Egyrészt a Ket. módosítás leképezése az ágazati törvényekben a különös eljárási szabályok módosításával, a Ket. által bevezetett jogi intézmények végigvezetése ezekben a törvényekben. A másik pedig a belső piaci szolgáltatás irányába átültetésével kapcsolatban szintén az eljárásokat alapjaiban érintő szabályoknak a megállapítása történik.
Versenyképességi oldalról egyértelműen igen a feleletünk abban a tekintetben, hogy az irányelvből fakadóan rengeteg eljárástípusban a meglevő engedélyezési procedúra helyett bejelentési kötelezettség lesz csupán. Számos esetben még az sem, tehát az uniós irányelvvel összhangban, az eddigi jogfejlődésünkkel igen jelentősen szakítva, változtatunk. Szinte minden törvény, ami a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik, az itt érintésre kerül, tehát ebből nem emelnék ki különösebben semmit, hanem állunk rendelkezésre a kérdésekkel, illetve az esetleges módosítók megfogalmazásában segítséget nyújtunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság figyelmét szeretném felhívni, hogy természetesen mi már ezt a törvényt elkezdtük, ebből körülbelül 30 törvényt érint, ami a Gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik; minden egyes energetikával foglalkozó törvényt, az autóbusz, a vasút, a szállítás, tehát a közúti közlekedéssel kapcsolatosat és még egy jó néhányat, tehát szinte teljes egészében lefedi: a bányatörvénytől kezdve végig az egész folyamatokat.
Azt kezdeményezzük - ez egy tájékoztatás a bizottság részére -, hogy minél hosszabb legyen a parlamenti szakasz, tehát az általános vita is legalább két részből álljon, hogy kellőképpen tudjuk mélységében tárgyalni ezeket a kérdéseket. Ha a személyes véleményemet is elmondhatnám, úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb törvény, amelyet ebben az évben tárgyal a bizottság, hiszen az EU "megfelelések" miatt, valamint a belső rend és a vállalkozások egyszerűsített működése feltételeinek a megteremtésében ez a törvény rendkívül jelentős.
Tehát arra kérem a Gazdasági bizottság tagjait, hogy ha lehet erre a törvényre fokozott figyelmet fordítsanak, mert ez nagyon hosszú távon sínre, pályára, vagy mellé teheti a gazdálkodásukat - kérem, hogy erre figyeljünk oda, és ha indokolt, szükséges, akkor a bizottság, ahogy szokta ilyen kérdésekben, külön megtárgyal egy-egy szakaszt ebből az egész folyamatból.
Mindezek után kérdezem, hogy van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatosan.
Kiss képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tényleg rövid kérdésem van. Az egyik megjegyzésem, hogy annak tényleg örülünk, hogy a bürokrácia és az adminisztráció csökkentése irányába mozdul el ez a módosítás, összhangban az európai uniós jogszabállyal. A másik, hogy most már a bonyolult engedélyezési eljárások helyett sok esetben bejelentési kötelezettség kell. Ehhez kapcsolódik az egyik megjegyzésem, hogy a személyazonosító adat most mindenhol már természetes személyazonosítónak kerül feltüntetésre, ami az egyénnek az adatait tartalmazza: családi név, utónév, anyja neve, születési ideje és egyéb - ez egységes minden törvényben.
Ami viszont a konkrét kérdésem. Jó érzésem van-e, vagy jól érzékelem-e, hogy a jegyzők és az önkormányzat feladatait csökkentené a közlekedés területén - most csak arról beszélek - az egyes feladatellátásban és ezt a közlekedési igazgatási hatósághoz helyezné át. Például: járdák, utak engedélyezése, vagy mondok ilyet, az anyagban is szerepel, jogosítvány elvesztése, parkolási igazolvány elvesztése. Eddig a jegyzőnél, mostantól a közlekedési igazgatósági hatóságnál kell bejelenteni? Tehát egy újabb átrendezés az önkormányzattól ezen feladatoknak a közlekedési hatóság felé?
ELNÖK: Köszönöm. Van-e más kérdés. (Nincs jelzés.) Nincs több kérdés.
Államtitkár úr!
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (IRM) válaszadása
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm elnök úr a konstruktív hozzáállását, illetve a kérdést.
A kérdésre az a válaszom, hogy összhangban az önkormányzati szektorban végzett felülvizsgálati munkával, áttekintettük azt, hogy mely helyeken szerepel a különböző törvényekben a jegyző megjelölése. Nagyon sok törvényben próbáltunk köznévi formát megállapítani, így került az ön által is említett közúti közlekedési törvénybe a közlekedési hatóság megjelölés, amiben a kormány per pillanat - ebben a konkrét ügyben - nem kíván változtatást eszközölni, tehát kormányrendelettel a jegyzőt jelöli ki a továbbiakban is ezekre a feladatokra. Ugyanakkor megvan a lehetősége arra a kormánynak, hogy rendeleti szinten, ha óhajtja, akkor átrendezze a hatásköri szabályokat, vagyis azzal a munkával áll ez összhangban, hogy a jegyző számos feladat- és hatáskörét próbáljuk tisztítani, és ezáltal a feladatellátás minőségére koncentrálni, tehát ezért van számos esetben köznévi forma arról.
Tájékoztatom tisztelettel a bizottságot, hogy az Önkormányzati bizottság számára készítünk egy olyan összeállítást, amiben nyomon követjük sok-sok oldalon keresztül a jegyző köznevesítését. Ott arra vállalkoztak a képviselők, hogy áttekintik azt, hogy az helyes-e, hogy köznévi formában szerepel, vagy pedig olyan feladat- és hatáskörről van szó, ahol hosszú távon is a jegyző feladatellátását kívánják elérni. Majd odaadom ezt az anyagot és az segít ebben, hogy látható legyen, hogy mely ügyekről van itt szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel több észrevétel nincs. Az általános vitára való alkalmasságról dönt a bizottság.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztés, tehát a törvényjavaslat a Ket.-ről általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15. Ellene? (Szavazás.) 11.
15:11 arányban a bizottság alkalmasnak tartotta általános vitára.
Az általános vitán kíván-e a bizottság előadót állítani? (Közbeszólás: Persze.) A többségi előadó: Józsa képviselő úr. Van javaslat kisebbségi előadóra? Nincs. Nem kíván a bizottság kisebbségi előadót állítani.
Szavazásra teszem fel, ki az, aki egyetért azzal, hogy Józsa képviselő úr legyen az előadó, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetértett azzal, hogy Józsa képviselő úr legyen az előadó. Köszönöm szépen államtitkár úrnak.
Következik a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat, T/9355. számon általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
A kormány részéről Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes úr van jelen, egy rövid szóbeli kiegészítést kérnék.
Dr. Számadó Tamás (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat szorosan összefügg az előbb tárgyalt törvényjavaslattal. Az irányelv átültetésének azokat az általános keretszabályait tartalmazza garanciális jelleggel, amelyeket nem az ágazati törvényekben érvényesítünk. Így tételezi, tartalmazza a szolgáltatási tevékenység megkezdésének szabadságát, illetve a határon átnyúló tevékenység folytatásának szabadságát, kimondja, hogy ezek csak törvényben, vagy eredeti kormányrendeletben korlátozhatók.
Fontos része a javaslatnak - az előbb tárgyalt törvényjavaslathoz kapcsolódóan -, ez a törvényjavaslat tartalmazza a bejelentési eljárás alapvető szabályait, tehát tulajdonképpen a többi törvénnyel egybeolvasva kerül létrehozásra ez a bejelentési eljárás, ami éppen az irányelv engedélyezések visszaszorításából, az engedélyezések számának csökkentéséből eredő követelményeire tekintettel egy olyan új eljárás, ami eddig a magyar jogrendszerben nem igazán létezett ilyen formában. Ez hivatott azt biztosítani, hogy az adminisztratív terhek csökkentése mellett, a jogszerű tevékenység folytatás ellenőrzése megfelelően biztosított legyen.
Szintén ebben a törvényjavaslatban kerülnek megfogalmazásra azoknak az új intézményeknek az alapjai, amelyet az irányelv reformjelleggel előír adott esetben, ilyen az egyablakos ügyintézési pont létrehozása, a tagállami hatóságok közötti úgynevezett IMI belsőpiaci információs rendszeren keresztül történő közigazgatási jogsegély alapvető szabályai, amelyek az irányelvből következően jelentősen megkönnyíthetik egyrészt a más tagállamból érkező szolgáltatók ellenőrzését, tehát hatékonnyá igyekeznek tenni a belső piaci rendszert. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem csak a más tagállami szolgáltatók tekintetében érdekes, hiszen az irányelv szabályaiból eredően az engedélyek visszaszorítása, az adminisztratív terhek csökkentése ugyanúgy vonatkozik a belső, tehát a hazai szolgáltatókra, sőt számarányát tekintve alapvetően ők lesznek érintettek ezekkel a könnyítésekkel. Röviden ennyit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés az előterjesztéssel kapcsolatosan. (Nincs jelzés.) Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen.
Szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 15. Ellene? Tartózkodott? (Szavazás.) 11.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
15:11 arányban a bizottság általános vitára a törvényjavaslatot alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen.
Következik a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló T/9396. számon előterjesztett törvényjavaslat, általános vitára való alkalmasságról kell dönteni.
Molnár Jánosné főosztályvezető-helyettes asszony van jelen. Kíván-e egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést tartani?
Molnár Jánosné (PM) szóbeli kiegészítője
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Engedjék meg közben, hogy bemutassam a kolleganőt: Kiss Kornélia főtanácsos asszonyt.
Röviden csak annyit szeretnék a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban mondani, hogy ennek célja lényegében jogharmonizációs jellegű. Emlékeznek, hogy tavaly októberben elfogadták - az ECOFIN miniszterek döntése alapján - a betétbiztosítási összeghatár 13 millió forintra történő emelését; időközben megszületett és március 13-án kihirdetésre került az Európai Unió vonatkozó irányelve, amelynek a harmonizálását szolgálja a benyújtott törvényjavaslat.
Talán egy dolgot emelnék ki, hogy amennyiben a betétek befagytak, a korábbi maximum 90 napig terjedő kártalanítás 20 napra fog csökkenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt kérdésre adnék lehetőséget, csak úgy szerényen megjegyezném, hiszen az IRM-sek elmentek, hogy a beadott három törvénymódosítás itt az asztalon fekszik - ezek nagyon lényegi, érdemi változások és rendkívül fontosak, kiemelten fontosak a vállalkozások számára. Úgy tűnik, hogy ezek a törvények jók, előremozdítóak, úgyhogy nem kérem azt majd, hogy az ellenzéki képviselőim ezt megdicsérjék, de egyszerűen vegyék tudomásul, hogy ezek jó törvények és ezzel kell nekünk működni. A mostani PM előterjesztés is hasonlóképpen a betétesek biztonságát szolgáló törvény.
Ezek után kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése. (Nincs jelzés.) Észrevétele? (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen. Ez jó ez a törvényjavaslat, támogatja a Gazdasági bizottság.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm az előterjesztőknek a jelenlétet.
Következik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló napirend. Amiről beszélünk az a 2009. április 27-ei állapotnak megfelelő kiegészítő ajánlás, melyben az 1. pontot dr. Medgyasszay képviselő úr adta be.
Bocsánat, a forgatókönyv változott. Aminek alapján tárgyaljuk a szőlőtermesztésről szóló T/9368. számú módosító javaslatokat - a 2009. április 27-ei ajánlás alapján - az 1. módosító javaslatot Bedő Tamás jegyzi.
Mikó főosztályvezető úr van jelen a kormány részéről.
A kormány!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes. Köszönöm szépen.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy formálisan a kormány határozatot nem tudott még hozni, ebből következően csak az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetett álláspontot tudok mondani - a tegnapi nap folyamán is támogattuk. Szeretném jelezni, hogy a Mezőgazdasági bizottság az összes javaslatot egyhangúlag egyébként támogatta. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2-est? A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 3-ast? A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Nincs több, ismeretünk szerint. Más sincs? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a segítséget.
ELNÖK: Viszontlátásra.
Következik a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvény módosítása, a T/9239. szám alatt - a kapcsolódó módosítókat vitatnánk meg.
A kormány részéről Dr. Horváth István van jelen. Amiről beszélünk, a 2009. április 28-ai jegyzés.
Az 1-es módosító javaslatot Czomba és Borsos képviselő urak jegyzik.
A kormány?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Annyit jeleznék, hogy még ma lesz kormányülés, így minisztériumi tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 2-est, a tárca?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 3-ast?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a 9-essel.
A 4-est?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az 5-öst?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Ez összefügg a 7-essel.
A 6-ost?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 7-es volt.
A 8-ast?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 8-ast a tárca nem támogatja, mert Házszabályba ütközik.
ELNÖK: Mivel ütközik a Házszabályba?
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nincs megnyitva az államháztartási törvénynek ez a paragrafusa.
ELNÖK: Azt javasolom, nem foglalkozik vele, egyharmadot adjunk és a Foglalkoztatási bizottság, mint főbizottság rendezze ezt a kérdést. (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Köszönöm.
Más módosító javaslatról nem tudunk. Köszönöm szépen.
Következik a 11. napirendi pont az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények, a T/9179. szám alatt - a kapcsolódó módosítókat tárgyalnánk.
Lucz Zoltánné főosztályvezető asszony képviseli a kormányt. (Közbeszólás: Tisztelt Elnök Úr! Itt vannak már az épületben, egy perc múlva itt lesznek.)
A 13-ast vegyük előre? (Közbeszólás: Igen.) Jó.
Szüneteltetjük a 12-est, vegyük előre a 13-ast, az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767-es szám alatt. Első helyen kijelölt bizottságként vagyunk kijelölve.
Mielőtt rátérnék a napirendre, Márfai képviselő úrnak adnám meg a szót!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azért kértem szót, mert ebben a módosító csokorban, ami előttünk van, a T/6767-essel kapcsolatban, van egy előzmény. A múlt hét csütörtökén az albizottságunk, az Informatikai és hírközlési albizottságunk részleteiben tárgyalta ezt az anyagot. Magukat a módosítókat már korábban kvázi öt, illetve négypárti körben is megforgattuk. Az a fajta egyetértés, ami ilyenkor érdemben szükséges és a bizottsági munkát könnyebbé és ésszerűbbé teszi, az már megszületett. Bízom benne, hogy itt a bizottság előtt is, az előttünk lévő számos bizottsági módosító, ami tartalmazza az időközben a kormányzathoz eljuttatott ellenzéki és kormányzati javaslatokat is, alkalmas arra, hogy közösen és csomagban fogadjuk el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány?
SZITTNER KÁROLY (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! A bizottsági módosító javaslatokat megismertük, tehát ilyen értelemben csak azt tudom rá mondani, hogy ezek az egyeztetés eredményeként jöttek létre és így mind számunkra és remélem, hogy a bizottság számára is elfogadhatók lesznek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, 28 darab bizottsági módosító javaslat van itt önök előtt, ez mutatja azt, hogy a Gazdasági bizottság megalapozottan dolgozik, hiszen közös vélemény alapján kerültek ide ezek a módosító javaslatok. Úgy érzem, hogy az a szakmakultúra, amellyel foglalkozik ez a szakterület és az a belső indíttatás, ami a Gazdasági bizottságban van, hűen tükrözi azt, hogy egységesen nyújtottuk be.
Ha a képviselőtársaim lehetőséget adnak arra, hogy egy csomagban a 28 darab módosító javaslatot, melyet önök megkaptak - egy pótlásra is oda van téve, javításra, tehát amelyet visszavonunk - azt most keresem. A 24. szakasz (1) bekezdéséről szóló, amelyhez külön lapon megkapták a pótlását, ha erről szavazhatunk egy csomagban, akkor azt kérem, jelezzék. Van-e kifogás ellene? (Nincs jelzés.) Nincs. Tehát együtt megszavazhatjuk. Köszönöm szépen a bizalmat.
Szavazásra teszem fel, hogy a 28 darab bizottsági módosító javaslatról, mely csomagot képez, egy szavazással véleményt nyilvánítsunk. Aki egyetért a beadásukkal bizottsági módosítóként, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Következik az egyes adótörvények, T/9179. szám alatt. Kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyalnánk, a 2009. április 27-ei állapotnak megfelelően.
A kormány részéről Lucz Zoltánné főosztályvezető asszony van jelen.
Az 1-es módosító javaslatot: Medgyasszay László képviselő úr adta be.
A kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 2-es: Pettkó képviselő úr javaslatát a kormány?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság sem támogatja.
A Költségvetési bizottság a T/9179/26-os április 23-ai dátummal beadott csomagról, amelyet egyben kaptak meg képviselőtársaim, erre kérném előre a kormány véleményét, így csomagban egyetért-e vele, támogatja-e?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen, az összest támogatja.
ELNÖK: Ha egyetért ezzel a bizottság, az összesről egyben szavazunk. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Köszönöm. Tehát 15:11, a bizottság elfogadta a Költségvetési bizottság benyújtott módosító javaslatait. Köszönöm szépen.
Más módosító javaslat van-e? (Nincs jelzés.) Nem maradt. Úgy látom, hogy minden témát megtárgyaltunk. Van-e valamilyen téma, amit nem támogattunk. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen a jelenlétet.
Amit tudunk, hogy hétfőn 11 órakor tartunk bizottsági ülést az autóbusz és a vasúti közlekedés témakörben. Köszönöm szépen. Jó hétvégét, jó pihenést kívánok nektek. Szervusztok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 57 perc.)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné