GIB-19/2009.
(GIB-149/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. május 6-án, szerdán, 10 óra 04 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/9233. számú törvényjavaslat *
Font Sándor (Fidesz) előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról szóló T/9396. számú törvényjavaslat *
Molnár Jánosné főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Székács Péter igazgató (OBA) szóbeli kiegészítése *
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló T/9397. számú törvényjavaslat *
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló T/9368. számú törvényjavaslat *
Egyebek *
[Font Sándor és dr. Kerényi János (Fidesz) képviselők önálló indítványa]
(Általános vita)
[Herbály Imre (MSZP) képviselő önálló indítványa]
(Általános vita)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Módosító javaslatok megvitatása)
[Dr. Magyar Bálint, Velkey Gábor (SZDSZ) és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa]
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Podolák György (MSZP) a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Latorcai János (KDNP) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Kapolyi László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
dr. Fónagy János (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz
Püski András (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Nagy Márta főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gáll Tamás tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Mocsári-Gál Krisztina osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Molnár Jánosné főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Székács Péter ügyvezető igazgató (Országos Betétbiztosítási Alap)
Barna Péter főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Szivi József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Megjelentek
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Kacskovics Imréné (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Füzesi Flóra (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Bagi András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Bálint Annamária (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bakos Endre (Volán Egyesülés)
Berki Ferenc (KKVSZ)
Font Sándor országgyűlési képviselő (Fidesz)
Dr. Gálfalvi Géza (Országos Betétbiztosítási Alap)
Dr. Kuthy Kinga (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bende Zoltán (MKFE)
Dr. Tóth Erzsébet (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Csernák Gergő Péter (Magyar Országgyűlés Hivatala)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Vidra Árpád (Termékdíjas Tanácsadók Szövetsége)
Dr. Víg András Gergő (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Marton Árpád (Magyar Távirati Iroda)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait. Elnézést kérünk, de előzetesen volt itt egy baráti látogatás a lett parlament részéről. Köszönöm azon bizottsági tagoknak, akik ezen részt tudtak venni.
Képviselőtársaim előzetesen megkapták a meghívót, melyen 7 napirendi pontot jeleztünk. Ismeretünk szerint nincs újabb jelzés a napirend bővítésére. Aki egyetért a napirendi pontok megtárgyalásával, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, megállapítom, hogy egyhangú, és egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Első napirendi pontként a környezetvédelmi termékdíjról szóló T/9233. szám alatt előterjesztett, Font Sándor és Kerényi János képviselők önálló indítványát tárgyaljuk. Megkérdezem, hogy van-e valaki jelen az előterjesztők közül. (Font Sándor jelez.) Kérem a képviselő urat, foglaljon helyet az asztalnál. Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Megkérdezem a képviselő urat, hogy van-e szóbeli kiegészítése.
Font Sándor (Fidesz) előterjesztő szóbeli kiegészítése
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, szeretnék szóbeli kiegészítést tenni.
Az a törvénymódosítás, amelyet kezdeményeztem, a tavalyi törvénymódosítás olyan anomáliáit szeretné kiküszöbölni, amely a vállalkozóknak, a gyakorlati életben tevékenykedőknek nagyon megnehezítette az életét. Két körben tartottunk erről beszélgetést azon vállalkozókkal, akiket érintett a termékdíj, és azon könyvelőkkel, könyvvizsgálókkal, akik e vállalkozásoknak a termékdíjtörvény kötelezettségeit próbálják könyvelni. A második körű megbeszélésre meghívtam dr. Orosz Sándort, a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnökét, aki elfogadta ezt a meghívást. Erre a rendezvényre az ország minden területéről mintegy 150-en érkeztek, főleg olyan, csomagolóanyaggal kapcsolatos vállalkozások, és azoknak az országos szövetségei, mint például a műanyagipari feldolgozók országos szövetsége, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség, egyes kereskedelmi élelmiszerláncok képviselői. Jelen volt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáról az az előadó, aki országosan erre a feladatra kijelölésre került, és mint említettem, jelen volt közel 150 fő, a Magyarországon ezen területet érintő, főleg műanyagipari, de minden más terméket előállítók, akikre elméletileg vonatkozna a termékdíjtörvény.
Az ott elhangzottak alapján mintegy 3,5-4 óra hosszú beszélgetés, a téma kölcsönös felvetése után egyértelművé vált, hogy azonnali beavatkozásra van szükség a termékdíjtörvényben, valamint egy nagyobb időt igénybe vevő, a törvényt újragondoló, újrakodifikáló törvényalkotásra. Ha jól tudom, ez az újragondolási rész elindult a szakmai szervezetekkel és a pártok szakmai képviselőivel. Az azonnali beavatkozási részből pedig Orosz Sándor képviselő úr vállalta az egyik részét, ez a törvénymódosítás meg is született, hiszen március 30-án - aki még esetleg emlékszik rá - T/9307. számon Orosz Sándor egy indítványt terjesztett be egy hétfői napon, és rendkívüli eljárással, Házszabálytól való eltérés keretében aznap este meg is szavazta a parlament. Nem sokan emlékszünk arra, hogy ilyen gyors törvénymódosításon túl estünk, de természetesen a Fidesz is támogatta ezt a Házszabálytól való eltérést, hiszen az - úgymond - megbeszéltek alapján ez logikus lépés volt.
Az a törvénymódosítás gyakorlatilag azt a képtelenséget próbálta rendezni, hogy mondjuk, egy 80 filléres előállítási költségű nejlon csomagolóanyag után, amibe élelmiszert helyeznek, hogyan lehetséges, hogy 8 forintnál magasabb termékdíjat kell most fizetni. Amit természetesen nem fizetnek ki, és elindult a feketekereskedelem, a számla nélküli forgalmazás.
A másik problémakör, ami azonnali beavatkozást igényelt a konferencián elhangzottak következtében, ez pedig azt a helyzetet szeretné kiküszöbölni, ami jelenleg ugyancsak egy vállalkozói körnek hihetetlenül nagy nehézséget okoz. Mégpedig leginkább az, hogy sokan az érintettek közül nem is sejtik, hogy a termékdíjtörvény rájuk is vonatkozik. Hiszen véleményünk szerint egy érthetetlen logika szerint most már nem a termékdíjköteles termék gyártója és első forgalmazója, fizeti meg a termékdíjat, hanem miután ezt kibocsátja kereskedelmi forgalomba, a rengeteg kereskedelmi forgalomban résztvevő, az első forgalomba hozó, aki a gyártó - mint az első forgalomba hozó - első vevője fogja a termékdíjat megfizetni.
Ez azt a képtelen helyzetet szülte, hogy jó néhány vállalkozás persze rá sem gondolt - nevesítve, mondjuk egy könyvesbolt -, hogy ő is a csomagolóanyag miatt esetleg termékdíj fizetésére kötelezett, és be kell jelentkeznie a vám- és pénzügyőrséghez, akik rendszeresen ellenőrzik is, hogy netán egy virágboltos, aki celofánba csomagolja a virágokat. Tehát a képtelenebbnél képtelenebb helyzeteket eredményezte a termékdíjtörvény a gyakorlati életben, függetlenül attól, hogy valaki ezt logikusnak találta. Megjegyzem, most már egyértelműen látjuk, hogy Európában nincs ilyen termékdíjtörvény, mint amit Magyarországon az alkotók meghoztak, és sajnálatos módon a parlament ebben a változatban el is fogadott. Sehol Európában ilyen módon nem próbálják a környezetet védeni. Ennél egyszerűbben, de jóval hatékonyabban védik, talán ezért is indokolt a teljes újrafogalmazás.
A konkrét példa, ami miatt a törvénymódosítást benyújtottuk Kerényi János képviselőtársammal, a következő. Jelenleg a magyarországi első belföldi forgalomba hozó - nevezzük őt gyártónak -, ha elad egy csomagolóanyaggal terhelt terméket, akkor nemcsak ő fizet termékdíjat a szabályozás szerint, hanem annak első magyarországi vásárlója is fizet. Hogy egy életszerű példát próbáljak felhozni, mondjuk egy borászat, amely természetesen mindenféle göngyölegben, rögzítőanyaggal, raklapon ad el terméket, most már nem csak ő fizeti meg a termékdíjat, hanem annak első vásárlója, ha közvetlenül a borászattól vásárol. Tehát egy étterem, kocsma, panzió, kisbolt, stb., ők is - véleményünk szerint teljesen értelmetlenül - kötelezettek lettek, hogy bejelentkezzenek a vám- és pénzügyőrséghez, egy nagyon bonyolult adminisztrációs rendszert kell nekik vezetni, erről a könyvvizsgálók egészen egyértelmű leírást adtak, majd pedig a termékdíjat ki kell fizetni.
Ennek az lett a következménye, hogy jó néhány első vásárló nem tudta, hogy rá is vonatkozik a termékdíjtörvény, és elindult a hatósági büntetés. Kezemben tartok egy - de hozhattam volna sokkal több - olyan büntetési határozatot, amelyet a vám- és pénzügyőrség ki is vetett, a törvényre hivatkozva, hogy mi az az úgynevezett E2-es díjtétel, amit az első továbbforgalmazó vevő elfelejtett befizetni, magarán nem tudta, nem gondolhatta, hogy ez neki kötelezettsége.
Erre az lett a válasz az első vevőktől, hogy nem közvetlenül a gyártóktól vásárolnak terméket, hanem egy közbeiktatott nagykereskedelmi egységtől. Olyan nagykereskedelmi egységtől, amely természetesen már az árat növelve adja tovább a terméket. Ezzel a törvény egy mesterséges árfelhajtást hozott létre, ugyanakkor a termékek gyártói elestek az első vásárlóiktól, hiszen azok nem voltak hajlandók a gyártótól közvetlenül terméket vásárolni - jelenleg sem hajlandók -, mert ekkor termékdíj-fizetési kötelezettség, adminisztrációs bejelentési kötelezettség keletkezik a vám- és pénzügyőrség felé, és nyilvánvalóan jó néhányan azt az adminisztrációs terhet és netán a VPOP fenyegetettségét nem hajlandók felvállalni, ami e termékdíjtörvény mögött rejtőzik. Ezért inkább a nagykereskedelmi egységeknél vásárolnak, hiszen a nagykereskedelmi egység lesz az árukibocsátó első vásárlója.
A törvénymódosítás lényege arra irányul, hogy ezen - szó szerint, pontosan szeretném idézni - "első belföldi forgalomba hozó első továbbforgalmazó vevője" - ezt logikailag végigvinni is nehéz, hogy ki ő, magyarul az első vásárló, aki a terméket a gyártótól megveszi - e helyett az alany helyett a termék kibocsátója, azaz a gyártója fizethesse be a termékdíjat. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a termékdíjösszeg nem vész el, a gyártó kifizeti az első vásárlója helyett is az úgynevezett E2-es díjtételt, de ezzel mentesítenénk az első vásárlót attól, hogy egy teljesen fölösleges, és hihetetlen mértékű adminisztrációs terhet rójunk rá a vám- és pénzügyőrséghez való bejelentkezéssel. Aki ismeri ennek az adminisztrációs terhét - nem a bejelentkezést, hanem utána a termékdíj-nyilvántartási rendszert -, ez külön könyvelőt igényel, gyakorlatilag a vállalkozások nem tudják már ezt önmaguk könyvelni.
Tehát az indítványom arra irányul, hogy a törvényben, mely eredetileg is megengedi, hogy néhány esetben az előállító átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget az első belföldi forgalomba hozójától, ugyanezt ki szeretném terjeszteni, hogy kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vállalhassa át a kötelezettséget az első vásárlótól. Így, mint említettem, adminisztrációs terhektől mentesítjük a kisvállalkozásokat, ebben az elég nehéz gazdasági helyzetben nem hozzuk még egy lépéssel közelebb a válságos helyzetükhöz, és a költségvetési bevétel pedig biztosított, hiszen a termék kibocsátója befizeti helyette a termékdíjat.
Megjegyzem, a környezetvédelmi bizottság 14 igen szavazattal, 2 tartózkodással és 2 nem szavazattal támogatta ezt az előterjesztést.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Azért szeretném tájékoztatni önt, hogy a gazdasági bizottság elég alaposan elmélyült ebben a kérdésben, és hosszú tárgyalásokat folytatott különböző szakmai szervezetekkel, akár a gyáriparosok szövetségén keresztül érintett gyártókkal, forgalmazókkal, kereskedőkkel, tehát jelentős dokumentáció gyűlt össze ebben a kérdésben.
Mielőtt a kormány képviselőjének megadnám a szót, arra kérem, hogy arra mindenképpen válaszoljon, hogyan áll a termékdíjról szóló törvény, ami májusban kellene hogy beterjesztésre kerüljön.
Öné a szó, parancsoljon!
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! A termékdíj-felülvizsgálat a 2008. szeptember 25-ei gazdasági érdekegyeztető fórumon elhangzottaknak megfelelően folyik, és május 31-éig kell az egyeztető tanácskozások eredményeképpen egy koncepciótervezetet letennie a minisztériumnak, ami ennek megfelelően - mivel már május elején járunk - a végső egyeztetési stádiumban tart. Úgyhogy elképzeléseink szerint március 31-éig a kormány elé tudjuk tárni a koncepciót, hogy a kormány elfogadhassa azt. (Közbeszólások: Május 31-éig.) Bocsánat, május 31-éig. Elnézést kérek, ha márciust mondtam volna.
ELNÖK: Még egy gondolatsort azért közöljön velünk, legyen szíves, hogy a képviselő úr előterjesztését, törvényjavaslatát a kormány támogatja-e.
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e észrevétel? (Jelzésre.) Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem leszek olyan hosszú, mint Font Sándor, de pont azért, mert tényleg foglalkoztunk ezzel a dologgal. Ami miatt ezt az egész témát rettentő fontosnak tartom, az a mérhetetlenül burjánzó adminisztrációs kötelezettség, aminek eleget kell hogy tegyenek a vállalkozások.
Az, hogy a tárca május 31-éig jut el egy bizonyos fázisba, azt jelenti, hogy a tavaszi ülésszakon nincs is esélyünk elfogadni ezt a törvényt, még akkor sem, ha rendkívüli ülésszak van. A kérdésem: nem lehet ezt gyorsítani egy kicsit?
ELNÖK: Szatmáry Kristóf!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm. Én is hasonlóval kezdtem volna, tehát az ügy bonyolultságát tekintve az az érzésem, hogy ha ez május 31-éig kerül a kormány elé, akkor ez legkorábban január 1-jei hatálybalépéssel fog indulni. Azok a problémák, amiket pedig Font Sándor képviselőtársunk elmondott, a vállalkozásoknál már jelen pillanatban is hatalmas problémákat okoznak.
Azért vagyok egyrészt könnyű, másrészt nehéz helyzetben, mert ezeket a problémákat a törvény vitája során - ugye, ezt a törvényt tavaly módosítottuk - jeleztük, akkor majdnem megvolt hozzá a többség a parlamentben, hogy egy egyszerűbb formulát hozzunk. Mindenképpen kérném a kormánypárti képviselőtársaimat is, gondolják meg, hogy ezeket a teljesen felesleges, a jelen gazdasági helyzetben aztán végképp indokolatlan terheket vegyük le ezekről a vállalkozókról. Ez a költségvetés főösszege szempontjából nem jelent változást, tehát az összeg, a bevétel megmarad, egyszerűsödik az eljárás, és természetesen, amikor a törvény idekerül, fogunk tudni foglalkozni azzal a megoldással, hogy hosszú távon hogyan lehet ezt a dolgot környezeti és egyéb szempontok alapján megnyugtatóan rendezni.
Most ez egy akut probléma, és csak úgy tudunk - mondjuk már a nyári időszakra is - segíteni a vállalkozókon, ha ezt a módosítást végigvisszük, ugyanúgy, ahogy az Orosz Sándor képviselő úr által beterjesztet javaslatot is konszenzussal, egy nap alatt átvittük a parlamenten.
Köszönöm.
ELNÖK: Más észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs.
Nem gondolom, hogy ezek után válaszadásra van szükség. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány gondolatot mondjak! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy folyamatosan tárgyalásban vagyunk ebben a kérdésben. Nagyon nagy elégedetlenségét fejezte ki a Gazdasági bizottság, különösen az elmúlt évi téma tárgyalásánál, ahol nem értettünk egyet azokkal a megállapításokkal és főbb irányelvekkel, melyek a törvényben megfogalmazásra kerültek.
Akkor abban állapodtunk meg a környezetvédelmi miniszterrel és a gazdasági miniszterrel, hogy nem később, nem a Környezetvédelmi Minisztérium kezelésében, hanem közösen a Gazdasági Minisztériummal, nem később, mint május 31-éig törvény formájában benyújtásra kerül a parlament elé. Ezért is voltunk hajlandóak szelídebben bánni ezzel a törvénnyel - hogy azok a lényegi kérdések, amelyeket tulajdonképpen Font képviselő úrék megfogalmaznak, hiszen ezeket fogalmaztuk meg megközelítőleg, van egy-két kérdésben ellentmondás -, hogy erre sor kerüljön.
Úgy gondolom, hogy - ismerve jelenleg a kormányban a helyzetet, ahogy áll e törvény előkészítése - ebben az évben mindenféleképpen elfogadásra kerül. Ezért azt javaslom a Gazdasági bizottságnak, hogy mivel ez egy szelete a törvénynek, a kormány előterjesztését várjuk meg, és utána ha ez a kérdés nem így szerepel, akkor garantáljuk, hogy így fog keresztülmenni, ezt mindenféleképpen az ipar és a kereskedelem érdekében hasonló szemlélet mellett át fogjuk nyomni, át kell nyomnunk, mert ezt kívánja meg a gazdaság tőlünk.
Azt javaslom, hogy ne fogadjuk el általános vitára, hiszen egy komplex, koherens törvényt kell elfogadnunk, amely a gazdálkodás teljes spektrumát érinti.
Ezek után szavazásra teszem föl: aki a törvényjavaslatot támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Font Sándor: Elnézést, elnök úr, a Házszabály szerint az előterjesztő viszontválasz-adási jogosultsággal rendelkezik.) Képviselő úr, önnek igaza van. A válaszadás joga az öné!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést, hogy ilyen módon próbálnék az elhangzott gondolatokra visszatérni. Március 18-án nyújtottam be a törvényt, és az ismert kormányátalakítási időszak miatt nem kerülhetett hamarabb a bizottságokhoz. Ezzel együtt párhuzamosan dolgoztunk Orosz Sándor képviselőtársammal, mint említettem.
Jelenleg információnk és véleményünk alapján kell egy azonnali beavatkozás - ez a két törvénymódosítás - az egyik Orosz Sándoré, ami rendkívüli előterjesztéssel átment, a másik pedig ez a lába lenne. Azt, amire elnök úr is utalt, ismerve a parlamentben benyújtott törvények lefolyási ütemezését, véleményem szerint nem lehet a tavaszi ülésszakon megszavazni, ebben egészen biztos vagyok. Innentől kezdve gondoljuk át, hogy mi történik a szeptemberi időszakban: az 2010. január 1-jei életbe léptetést fog jelenteni.
Bátorkodom azt jelezni, hogy ezzel a törvénymódosítással nagyon komoly akut problémát orvosolunk, és az egész rendszer újragondolására hagyjuk meg azt a folyamatos időt, amire elnök úr is javaslatot tett, hogy gondoljuk végig, hogy a kormány milyen álláspontot képvisel - a Gazdasági Minisztérium, a KKVM -, és mit gondolnak az érintett szereplők. Hiszen mint említettem, sok országos érdekképviselet van - önök is kapcsolatban állnak velük -, hogy ez a törvény ne veszítse el azt a célt, hogy a szennyező fizessen, de ne tegyük lehetetlenné egyes vállalkozások - különösen a magyar kis- és középvállalkozások működését ebben a válságos időszakban. Miért hozunk rájuk egy olyan nehézséget, amit nem hoz a nemzetközi és a hazai válság, és mi még önként teszünk rájuk egy ilyen nehézséget.
Ezt a nehézséget szeretném orvosolni és levenni a magyarországi kis- és középvállalkozások válláról. Megjegyzem: a KKVM képviselőjét ismerve - jelen volt egyébként a soltvadkerti rendezvényen is -, ők ellenzik ezt a logikát, amit mi fölvetettünk, hogy átvállalható legyen. A törvénymódosításom csak lehetőséget ad az első vevő helyett az átvállalásra, de ők ellenzik ezt a logikát, tehát szinte biztos vagyok benne, hogy a minisztérium általi előterjesztés nem ezt a logikát fogja tartalmazni.
Én azt mondom, hogy gondolja meg a bizottság, hogy ne nehezítsük tovább a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét önként, elég nekünk most ez a világgazdasági helyzet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Továbbra is a véleményem az, hogy nem véletlenül volt konfliktusunk ebben az esetben a Környezetvédelmi Minisztériummal, nem véletlenül született az a kormányzati döntés, hogy nem a Környezetvédelmi Minisztérium előterjesztésében, hanem a Gazdasági Minisztériummal együttesen kerülhet előterjesztésre éppen azért, hogy mindkét érdek érvényesüljön.
Továbbra is abban bízva javaslom a bizottságnak, hogy ezt a törvényt ki fogjuk kényszeríteni, hogy jelen pillanatban az általános vitára való alkalmasságot ne támogassa a bizottság.
Szavazásra teszem föl. Aki támogatja az előterjesztést általános vitára, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenegy. Ellene? (Szavazás.) Négy. Tartózkodás? (Szavazás.) Nyolc.
A bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen az előterjesztőknek.
Közben, amíg a 2. napirendi pontot tárgyalnánk, azt kérem, hogy értsen azzal egyet a bizottság, hogy ebben a kérdésben levelet küldjek mindkét miniszternek a bizottság nevében, amelyben felszólítom őket arra, hogy a törvényt gyorsított formában készítsék elő, hogy ebben az évben még ebből működő törvény legyen, hogy a következő gazdasági évben a vállalatok, vállalkozások eszerint tudjanak indulni. Egyetért ezzel a bizottság? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Következik a közhasznú szervezetekről szóló '97. évi CLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/9434. szám alatt. Herbály Imre képviselő úr önálló indítványa. A képviselő úr megbízott engem, hogy a nevében itt 3 mondatot mondjak el a bizottság tagjainak, ami, gondolom, nem szükséges. A képlet rendkívül egyszerű. 2007. év június 1-jét követő két éven beül az átalakulást a cégbíróságnál a nonprofit szervezetekről be kell nyújtani. A Gazdaságbiztonsági Tartalékkezelő, Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság erre így, ebben a formában nem képes, hiszen olyan kimutatásokat kellene elkészítenie, amelyre sem módja, sem lehetősége nincs, hiszen a nemzetgazdasági érdek azt követeli meg, hogy bizonyos tájékoztatás ne kerüljön ki, hiszen nemzetbiztonságról van szó. Ezért szükséges, hogy ez a törvény megszülessen, egy napot éljen, és utána az átalakulás feltételei meglegyenek.
Megkérdezem a kormányt, dr. Nagy Márta főosztályvezető asszonyt, hogy van-e ehhez hozzáfűznivalója.
DR. NAGY MÁRTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Hozzáfűznivalóm nincsen. A kormány részéről az indítványt támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel képviselőtársaim részéről? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra teszem föl a kérdést. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. A bizottság támogatja.
A 3. napirendi pont a vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálása érdekében a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáráról szóló T/9338. szám alatt előterjesztett törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megvitatása. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Gáll Tamás tanácsos és dr. Mocsári-Gál Krisztina osztályvezető van jelen. Amiről beszélünk, a 2009. május 5-ei állapotban rögzítettnek felel meg.
1. pontban Hajdú Attila módosító javaslatát a tárca támogatja?
DR. MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kormányálláspontot még nem tudunk mondani, csak szakmai, tárcaálláspontot képviselni. Az ajánlás mindegyik pontját támogatja a tárca.
ELNÖK: Ez igen! Az 1-est támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2. javaslat következik.
DR. MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 3. javaslat következik.
DR. MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4 javaslat következik.
DR. MOCSÁRI-GÁL KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Több módosító javaslatról nem tudunk. Önök sem? (Jelzésre.) Nem, köszönöm szépen.
A következő, 4. napirendi pontunk a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló T/9396. számon előterjesztett módosító javaslat, a május 4-ei állapotnak megfelelően.
Itt mindössze egy módosító javaslatról van szó, mely a betétbiztosításról szól. Egy nagyon rövid hozzászóláshoz hozzájárulunk. Parancsoljon!
Molnár Jánosné főosztályvezető-helyettes (PM) szóbeli kiegészítése
MOLNÁR JÁNOSNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Molnár Jánosné vagyok, a pénzügyi szolgáltatások főosztályának helyettes vezetője a Pénzügyminisztérium részéről. Tárcaálláspontot tudok ezzel kapcsolatban jelezni a bizottság számára, a módosító indítványt nem támogatjuk.
ELNÖK: Megkérem az Országos Betétbiztosítási Alap képviselőjét, egészítse ki, legyen szíves.
Dr. Székács Péter igazgató (OBA) szóbeli kiegészítése
DR. SZÉKÁCS PÉTER (Országos Betétbiztosítási Alap): Köszönöm a szót, elnök úr. Székács Péter vagyok, az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója, és álláspontunk röviden az, hogy osztjuk a Pénzügyminisztérium véleményét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Könnyű helyzetbe hozták a gazdasági bizottságot. Tehát a kormány nem támogatja az 1. számú módosító javaslatot. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Egyharmadot kapott, köszönöm.
Más módosító javaslatról nincs tudomásunk, ezt a témát lezártam.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló T/9397. számú törvényjavaslat
Következik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a T/9397. számú előterjesztés módosító javaslatainak a megvitatása. Amiről beszélünk, az április 28-ai állapotnak megfelelő. Köszöntöm Barna Péter főosztályvezető urat.
Az 1. számú módosító javaslatról, melyet Fónagy képviselő úr jegyez, kérdezem a kormány álláspontját.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm az elnök urat, a képviselő asszonyt és urakat. A kormány álláspontját nem tudom még közölni, szakmai tárcaálláspontot tudok közölni, a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Tehát nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 2. számú, Hankó képviselő úr módosító javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. számú, Hankó képviselő úr javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. számú, Fónagy képviselő úr javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.
BARNA PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja. Meg szeretném jegyezni, képviselőtársaim, hogy ezt a módosító javaslatot átdolgozzuk, és a bizottság fogja beadni.
Van-e más módosító javaslat? (Nincs jelzés.) Nincs, köszönöm szépen a kormánynál sincs, akkor ezt befejeztük.
Következik a felnőttképzésről szóló T/8676. számon előterjesztett egyéni képviselői indítvány, dr. Szivi József urat köszöntöm. Az előterjesztők közül - Magyar Bálint, Velkey Gábor, Pettkó András - nincs itt senki? (Nincs jelzés.) Nincs itt előterjesztő, kénytelenek leszünk előterjesztő nélkül tárgyalni, nem tudjuk hétfőre áttenni, tehát aktívan dolgozunk.
Az 1. számú módosító javaslatról, melyet dr. Czomba Sándor jegyez, kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Az 1. számú módosító javaslatot támogatjuk. Tárcaálláspontot képviselek, miután a kormány még nem tudta megtárgyalni a módosító javaslatokat.
ELNÖK: Tehát a kormány támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3. módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a szövegezésben nem támogatjuk, viszont esetleges kapcsolódó módosítóval tudnánk támogatni.
ELNÖK: Rendben. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada támogatja.
A 4. módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 4. javaslatot nem támogatjuk.
ELNÖK: Ehhez mondjon két mondatot, legyen szíves, hogy miért nem!
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Alapvetően azért, mert az egész módosító javaslattal gondunk van, alapvető problémánk van, tehát a kiinduló javaslattal, nem ezekkel, amelyek itt vannak. Úgy látjuk, hogy igazán az 1. számú módosító javaslaton kívül a többi nem oldja meg a törvénymódosítás tervezetének az alapvető problémáját.
ELNÖK: Értjük, köszönöm szépen. Tehát a 4. módosító javaslatot a kormány nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
Gondolom, az 5. módosító javaslatról ugyanez a véleménye.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ugyanez.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 6. módosító javaslatról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. SZIVI JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 6. módosító javaslatot abban az esetben, ha átmegy a törvényjavaslat, nyilván támogatjuk, mert ez végül is legalább felkészülési időt hagy nekünk.
ELNÖK: Akkor azt javasolom, a bizottság ezt teljes mellszélességgel támogassa. (Szavazás.) A kormány nem támogatja, a bizottság támogatja.
Van-e más módosító javaslat e szenzációs törvényhez? (Nincs jelzés.) Nincs senkinek, köszönöm, ezt a napirendi pontot is lezárom.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény következik, amiről beszélünk, a 2009. május 5-ei állapotnak megfelelő. Köszöntöm Mikó Zoltán főosztályvezető urat.
Az 1. számú módosító javaslatról, a mezőgazdasági bizottság javaslatáról kérdezem a kormányt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kiegészítő ajánlás mindkét része nyelvhelyességi, technikai módosítás, támogatjuk mind a kettőt.
ELNÖK: Ne haragudjon, akárhogy nézem az 1. javaslatot, az nem abból áll.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, azt már egyszer, a múltkori alkalommal a bizottság megszavazta. Itt kizárólag a nyelvhelyességi javításokat tartalmazza a bizottsági javaslat.
ELNÖK: Lehet, csak ez nekem nincs bejegyezve. Tehát nem tudok mást csinálni, a forgatókönyv szerint megyek végig.
Az 1. számú, a mezőgazdasági bizottság javaslatát a kormány támogatja, a bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 2. szintén a mezőgazdasági bizottság javaslata, ez is nyelvhelyességi javaslat. A kormány támogatja, a bizottságot kérdezem. (Szavazás.) A bizottság támogatja. (Lapozza a javaslatot.) Jó hosszú, ez kemény munka volt, egy vesszőért ennyit dolgoztak.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, elnök úr, de azért kellett a módosítót elkészíteni, mert a számítógép véletlenül a rövid és a hosszú kötőjeleket nem megfelelően írta, ezért kellett javítani.
ELNÖK: Látjuk, ezek a vastagított jelek, ez fantasztikus, nagy munka volt.
Más módosító javaslat nincs, köszönöm szépen, ezt a napirendi pontot lezárom, köszönöm a közreműködését.
Van-e más téma, amit meg kell beszélni? (Nincs jelzés.) Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy jelen pillanatban nincs ismeretem arról, hogy hétfőn össze kellene hívni a bizottságot, nem tervezem. Legközelebbi ülésünket jövő hét szerdára programozzuk.
Köszönöm szépen, szét napot kívánok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 39 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Barna Beáta és Szoltsányi V. Katalin