GIB-23/2009.
(GIB-153/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. május 25-én, hétfőn, 12 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről

 

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői: *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

Meghívottak *

Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9592. szám) *

Keller László (MSZP) szóbeli előterjesztése *

Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) *

 

Napirendi javaslat

  1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9592. szám)
  2. (Keller László, Halmai Gáborné és dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa)

    (Általános vita)

  3. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)
  4. (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)

  5. Egyebek

 

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke

Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke

Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke

Alexa György (MSZP)

Dr. Baráth Etele (MSZP)

Gazda László (MSZP)

Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)

Kiss Ferenc (MSZP)

Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)

Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)

Bencsik János (Fidesz)

Dr. Fónagy János (Fidesz)

Koszorús László (Fidesz)

Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)

Püski András (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Göndör István (MSZP) Kiss Ferencnek (MSZP)

Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)

Dr. Suchman Tamás (MSZP) Gazda Lászlónak (MSZP)

Márton Attila (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)

Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)

Molnár Béla (KDNP) dr. Vas Jánosnak (független)

Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)

Szatmáry Kristóf (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)

Meghívottak

Keller László (MSZP)

Hévízi Emese osztályvezető (Pénzügyminisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 03 perc)

Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása

PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a Gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat. Mai bizottsági ülésünkre két napirendi pontot szerveztünk: az egyik a szerencsejáték szervezéséről szóló T/9592. számú előterjesztés, az általános vitára való alkalmasságról döntünk, a második a Ket.-tel kapcsolatosan bizottsági módosító javaslat beadásának megtárgyalása kerülhet napirendre.

Aki ezzel a két napirendi ponttal, amelyet terveztünk a mai napra, egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetértett a jelzett napirendi pontokkal.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9592. szám)

A szerencsejáték szervezéséről szóló képviselői önálló törvényjavaslat előadója Keller László és Árvai Csaba főosztályvezető van nekem beírva, de látom, nem ő van itt, majd kérek egy bemutatkozást. Keller úré a szó!

Keller László (MSZP) szóbeli előterjesztése

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A mondanivalómat azzal szeretném kezdeni, hogy előterjesztőként tisztában vagyunk azzal, hogy nem a magyar társadalom sorskérdésének a megoldásáról van most szó, hogy itt törvénymódosítást nyújtottunk be. Ha képviselőtársaim visszaemlékeznek, és gondolom, ha más nem, de elnök úr visszaemlékszik arra, hogy többször kísérlet történt arra, hogy az adótörvényekhez kapcsolódva kerüljön szabályozásra a kártyatermekben folytatott tevékenység.

Én még államtitkárként tettem arra ígéretet az elmúlt év végén, hogy abban az esetben, ha az adótörvények módosításától eltekintünk, akkor a Pénzügyminisztérium kidolgozza a kártyatermekre vonatkozó szabályrendszert. Ez a munka megbicsaklott egy kicsit a PM-ben, mert az a szakmai álláspont körvonalazódott, hogy majd a szerencsejátékról szóló stratégia után van értelme, abba ágyazva a kártyatermekkel kapcsolatos szabályozást is elvégezni. De miután - még egyszer mondom - erős késztetés volt arra, hogy legyen ez a kérdéskör szabályozva, ezért a Pénzügyminisztérium szakmai apparátusa mégis elkészítette a kártyatermekkel kapcsolatos szabályrendszer környezetét és a szabályozását.

Miután úgy ítéltem meg, hogy egy elkezdett munkát érdemes befejezni, tehát hogy az Országgyűlés ennek érjen a végére, ezért képviselői indítványként ezt több társammal, akik más megfontolásból tartották fontosnak, hogy ez a szabályrendszer meglegyen, nevezetesen képviselőtársaim olyan többletforrásokat kerestek a költségvetésben, amely többletforrások más, egyébként szociális célokra felhasználhatóak lennének. Tehát ez a két dolog ért össze tulajdonképpen mostanra, és így alakult ki a szerencsejáték törvény módosítása, ami kifejezetten a kártyajáték szabályrendszerét foglalja magában.

Az egyeztetéseket számos szervezettel elvégeztük. Nyilvánvaló, hogy nehéz egy konszenzust teremteni ebben a kérdéskörben, de nagyon erősen megjelenik a kaszinók érdekeltsége, akik nyilván nem szeretnék azt, hogy ez a tevékenység rajtuk kívül folyjon. Nyilván vannak, akik most jó lehetőséget látnak abban, hogy itt a kártyatermeknél egy új üzletág kialakuljon, ők pedig azt szeretnék, hogy ezt minél nagyobb mértékben ők tudják csinálni, akár kaszinókon kívül is. Egyet biztosan tudok mondani, hogy nem az vezérelt engem, hogy a költségvetési bevételeket növeljük, hanem tudottan megy az országban egy olyan tevékenység, amit illegálisan végeznek, amit versenynek neveznek, különböző formai módon próbálják kikerülni, hogy a szerencsejáték törvény hatálya alá tartoznának. Ez nem jó. Érezhetően van egy társadalmi igény, amit meg kell próbálni kezelni és megfelelő mederben tartani. Azt remélem, hogy ezt követően, ha ez a törvény elfogadásra kerül, akkor sokkal határozottabban fel lehet lépni az illegális kártyajátékkal vagy pókerjátékkal szemben is.

A javaslatunk értelmében liberalizált tevékenységről van szó, de úgy, hogy az állami adóhatóság engedélyéhez kötött a tevékenység. Kártyateremben élőjátékként póker szervezhető, versenyt, illetve készpénzes játékot lehet rendezni. Ezzel kapcsolatban a feltételeket, hogy milyen módon, hogyan lehet ezeket a kártyatermeket létesíteni és működtetni, ezt a törvényjavaslat tartalmazza, és azt is, hogy készpénzes, illetve versenyrendszerű lebonyolítás esetén hogyan alakulnak a tétek, illetve a nevezési díj mértéke.

Nem szándékunk az, hogy egy olyan intézményt hozzunk létre, ahol milliós nagyságrendű tétekben játszanák ezt a kártyajátékot. Úgy ítéltük meg az előkészítések során, hogy egy olyan társadalmi igényt elégítsünk ki ezzel a szabályrendszerrel, amely egyébként már a piacon lévő szereplőket is nagyjából békén hagyja.

Nyilvánvaló, hogy miután olyan intézményről van szó, amely adott esetben nem teljesen pozitívan fejtheti ki hatását, ezért szükséges, hogy az üzemelő intézménynél bizonyos előírásokat fogalmazzunk meg, és nyilvánvaló, hogy az adórendszerbe is szükséges beilleszteni ezt a tevékenységet.

Nyitottak vagyunk természetesen az elkövetkezendő időben a módosító indítványokra, egyet nem szeretnénk, hogy ez a törvény, miután megnyitásra került a szerencsejátékról szóló törvény módosítása, most okot adjon arra, hogy egyéb más szándékot is belefogalmazzunk most a törvénymódosítás kapcsán ebbe a törvénybe.

Miután látom elnök úr türelmetlenségét, megkímélem a képviselőket attól, hogy további részletekbe bocsátkozzak, úgyhogy kérem, hogy általános vitára tartsák alkalmasnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Keller képviselő urat szeretném megnyugtatni, hogy a gazdasági bizottság teljesen a tények tudatában van, és ezzel a törvénnyel nem először foglalkozik. Az elmúlt évben mi dolgoztuk ki ennek az összes lábát és alapját, tehát kellőképpen tisztában van ezzel a bizottság, csak hallotta a visszaismétlődő szavakat, és ezek néha ingerültséget váltanak ki, és ez nem biztos, hogy jó irányba befolyásolja a szavazást. Megkérdezem a kormány véleményét.

HÉVÍZI EMESE osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Hévízi Emese vagyok, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője. A kormány múlt heti döntése szerint az indítvány támogatható.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel képviselőtársaim részéről? (Közbeszólások: Szavazzunk!) Név szerint? (Derültség.) Nincs észrevétel.

Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról

Ismételten meg szeretném nyugtatni az előterjesztő képviselőjét, hogy tényleg ezzel nagyon komolyan foglalkozott a gazdasági bizottság, sőt kiszélesítve a játékgépekkel kapcsolatos koncepcióra is, tehát ezt a kettőt csomagként kívántuk továbbvinni. Azért nem született ilyen érdemi álláspont a gazdasági bizottság részéről, hogy külön a játéktermet nem kívántuk kiemelni. Ezzel együtt szavazásra teszem fel. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (Szavazás.) 12 nem.

Tehát 15:12 arányban általános vitára a bizottság alkalmasnak tartotta.

Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani. Köszönöm az előterjesztőknek.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám)

Következik a T/9354. szám alatti, Ket.-ről szóló előterjesztés. A kormány részéről van-e jelen valaki? (Nincs jelentkező.) Nincs kormányképviselet? Ez nem tesz jót neki. Tehát az IRM részéről ismételten kihangsúlyozom, hogy nincs jelen kormányképviselet? (Nincs jelzés.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor kézbe kaptak 6 darab bizottsági módosító javaslatot, vagyis bizottsági módosítójavaslat-tervezetet, hogy teljesen pontosan fogalmazzak. Magunk között mondva, egy kicsit problémás, és azért is került bizottsági módosítóként beadásra, hiszen nem teljesen száz százalékban felel meg a Házszabálynak, tehát a Ket. előírásainak, hiszen itt tételesen szólunk bele néhány szakmai törvénybe. De úgy gondolom, hogy a gazdasági bizottságnak, mint szakbizottságnak felelőssége az, hogy ilyen kérdésekben is véleményt nyilvánítson, hiszen ha megnézzük a Ket.-et, amely 130 törvényhez nyúl hozzá, ezért szükséges, hogy az általunk felügyelt területekre különös figyelmet fordítsunk. Az a törvény, amelyet javasolok, tehát amely a 67. § új paragrafussal történő kiegészítését eredményezi, lehetővé teszi a párhuzamos kutatást, hogy egymást fedő földtani szerkezetekben eddig nem szabályozott kérdésben megadja a szervezeti, működési lehetőségeket. Tehát a szabályozása egy abszolút rendszerben álljon össze, ne lehessen azt megcsinálni Magyarországon, hogy valaki egy felső rétegben, felső 30 méterben kutat, ezért a teljes földvagyont azon a sávon, 4, 6, vagy 60 négyzetkilométeren lefoglalja, hanem sávonkénti lehetőség legyen a kutatások előírására. Ebben természetesen a Bányászati Hivatal tud kellő szakmai garanciákat nyújtani, hogy ebben a jogszabály ne sértse a kutatási és biztonsági jogokat.

Ezt szükségesnek tartjuk beadni. Megkérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban kérdés. (Nincs jelzés.) Nincs.

Aki egyetért azzal, hogy ez bizottsági módosítóként menjen be, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság elfogadta, az ellenzék tartózkodása mellett. A szavazati arány marad a 15:12 a következőkben is.

Következik a 67. § új bekezdéssel való kiegészítése címszó alatt futó 1. pontja, amely tulajdonképpen a pénzügyi biztosíték megoszthatóságáról szól, hogy az egyes tájrendezési, környezetvédelmi, bányakár-rendezési feladatokra és részösszegekre is engedélyezhető legyen. Idáig egy összegben kellett ezt megtenni, addig tartották ott, ameddig jónak tartották, és majd egyszer valamikor visszakapta a befizető. Ez lehetett 200 millió forint is. Ez nem egy ésszerű dolog. A vállalkozásoknak a lehetőséget biztosítani kell, és érdeke a magyar gazdaságnak, hogy ezek a feltárások minél előbb felszínre kerüljenek.

Van-e kérdés a törvényjavaslathoz? (Nincs jelzés.) Nincs kérdés. Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Szavazásra teszem fel. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 12 tartózkodás. A bizottság elfogadta.

A következő szintén a 67. §-ról szól, amely a bányászati törvényhez nyúlna vissza, ugyanis a bányászati törvényben van egy olyan korlátozás, hogy a határidő szinte korlátlanul meghosszabbítható, elsősorban a hivatalok különböző hozzáállása miatt. Tessék elgondolni, hogy egy régészeti feltárásra való hivatkozás éveket csúsztathat egy építkezésen, vagy egy földi feltáráson vagy egyéb másokon. Ez mindenkinek hatalmas problémát jelent, vagy kitalálják ott, hogy valamelyik műgólya elkezdett költeni és négylábú gólyák keltek ki, ezért különleges vizsgálatok vannak.

Tehát ennek a megakadályozására, az állami hivataloknak az ilyen nehezítő és bármikor jogosan távol tartható akadályoztatása miatt ebben teszünk egy olyan javaslatot a bizottság részéről, hogy ezek az időszakok, amelyek a vállalkozótól függetlenül következnek be, ezek nem rövidíthetik azt az etapot, amelyre ő engedélyt kapott. Tehát ha van egy ötéves kutatási engedélye, akkor ezekkel az intézkedésekkel ne lehessen lekorlátozni a tevékenységet.

Megkérdezem, hogy van-e kérdés. (Nincs jelzés.) Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs.

Szavazás következik. Aki egyetért vele? (Szavazás.) 15 igen. Tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás.

A következő a 372. §-sal foglalkozik, amely arról szól, hogy az Energiahivatal köztisztviselőinek a díjazása hogyan legyen a különböző beszedett adózásból. Mi pontosan tudjuk, akik a fogyasztói érdekképviselettel foglalkozunk, hogy a különböző energiaszolgáltatók közötti viták, versenyek alapján különböző büntetési díjak beszedésének a felhasználására miért van szükség, hogy az Energiahivatalt ilyen kondícióba hozzuk. Egyelőre úgy gondoljuk, hogy ez szükséges, ez egy speciális intézmény, ezt a lehetőséget adjuk meg neki. Erről szól a bizottsági előterjesztés.

Van-e kérdés? Józsa alelnök úr!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Drága Elnök Úr! Az lenne a kérdésem, hogy nagyon hasonló helyzetben van az Országos Atomenergia Hivatal is, nem lenne-e célszerű kiterjesztenünk rájuk is, mert hasonló problémák fognak felmerülni. Köszönöm.

ELNÖK: Drága Alelnök Úr! (Derültség.) Ha úgy érik meg a helyzet, akkor ez lehetséges, de most nem aktuális. Úgy gondolom, hogy ez számunkra rendkívül fontos, hogy ez a terület rendezett legyen. Azt a csatát most megvívni a kormányzattal és különösen a Pénzügyminisztériummal, hogy ez alapján még felsorakozhat itt jó néhány, ezt nem tartanám politikailag egy ésszerű megközelítésnek. A későbbiek során igen, most erre van lehetőségünk. Úgy gondolom, hogy számunkra ez fontos.

Van-e más kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs több kérdés. Akkor szavazásra teszem fel. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás. Köszönöm szépen.

Következik a 373. §-ról szóló bizottsági módosító, amely a Vet. rendelkezéseinek a pontosítása. Az elmúlt évek alatt kialakult gyakorlatnak megfelelően és az észrevételek alapján különböző intézkedéseket teszünk, mellyel a törvény hatáskörével egyértelművé tesszük a döntési lehetőségeket. Tehát itt apró pontosításokról van szó, egyetlenegy sem olyan sarkos megváltoztató, hanem értelmezési kérdések rendbetétele. (Dr. Latorcai János közbeszólására:) Az egy következő. Egyben szavazunk..

Örülök, hogy képviselőtársaim figyelnek, de a másik más lényeges kérdésben fog dönteni, nem azt veszi ki, amit kell. Tehát a 373. §-ról kell véleményt mondani. Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs kérdés.

Ezek után szavazásra teszem fel. Aki egyetért, hogy bizottsági módosítóként menjen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás.

Az utolsó módosító javaslat, amely szintén a 374. §-t változtatja meg, ahol kiveszi a 161. § (6) és (7) bekezdését. Erre is adjunk be egy bizottsági módosítót. Ez a másik lába az Energiahivatal bevételeivel való gazdálkodás elvonhatóságának és feltételeinek rendezéséről.

Van-e kérdés? (Nincs jelzés.) Hozzászólás, vélemény? Göndör képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, szerintem a számítástechnikai lehetőségekből fakadóan megtehető, hogy a két 374-est toljuk egybe, mert a szavazásnál az egyik kizárja a másikat.

ELNÖK: Nem zárja ki az egyik a másikat. Ha ezt a lehetőséget meglátjuk, akkor kidolgozunk egy új javaslatot, de ez másról szól.

Szavazásra teszem fel. Tehát a 374. § módosító javaslatával, amely két pontot kivesz, egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás. Köszönöm szépen.

Több módosító javaslat nincs, sajnáljuk, hogy a kormány, az IRM ezen nem tudott részt venni, mert mi fontosnak tartottuk volna a véleményét.

Ha és amennyiben, és ezt most tisztelettel bejelentem a bizottságnak, olyannal találkozunk, hogy elindul egy másik irányú, e témakörökben való bemunkálás, amely minőségileg meghaladja az általunk beadott módosító javaslatokat, akkor természetesen a bizottság szokás szerint él azzal a jogával, hogy ha kell, akkor vissza is tudjuk vonni ezeket a módosítókat, ha elégséges intézkedést látunk a törvényekre, amelyek ezeket a feltételeket kielégítik.

Köszönöm szépen a mai részvételt. Szerdán van a következő bizottsági ülés.

A Ket.-tel kapcsolatosan tájékoztatásul van kiadva az anyag, ma tárgyalja az alkotmányügyi bizottság, tehát ennek a tárgyalására szerdán kerül sor. Baráth Etele képviselő úr!

DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Csak azt szeretném mondani, hogy volna egy bizottsági állásfoglalás arra vonatkozóan, hogy az elnök urat mostantól kezdve drága elnök úrnak kell mindenkinek szólítani. Például Göndör képviselő úr már elhagyta ezt a jelzőt. Szerintem ez helytelen. (Derültség.)

ELNÖK: Szerénységem tiltja, hogy így szólítsanak meg képviselőtársaim, mert ebből különböző gondok származhatnának. Tehát a parlamenti hierarchiában olyan rendi felborulás lenne, amit nem vállalok magamra. Tökéletesen értem, és tudom, hogy megérdemlem ezt a jelzőt, de én most lemondok róla. (Derültség.)

Köszönöm szépen. Jó étvágyat!

(Az ülés végének időpontja: 12 óra 28 perc)

Podolák György

a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné