GIB-24/2009.
(GIB-154/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. május 27-én, szerdán, 10 óra 06 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló megjelentek *
Megjelentek *
A napirend elfogadása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám) (Általános vita) *
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám) (Általános vita) *
Lucz Zoltánné (PM) szóbeli kiegészítője *
Dr. Kanyó Lóránd (PM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Kanyó Lóránd válaszadása *
Szavazás *
Szavazás *
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9592. szám) (Keller László, Halmai Gáborné és Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9454. szám) (Kósa Lajos (Fidesz) és Dr. Botka László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
A Tanács irányelve a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről [COM(2008)775; 2008/0220/CNS] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (átdolgozás) [COM(2008)778; 2008/0222/COD] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről [COM(2008)779; 2008/0221/COD] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján) *
Dr. Szerdahelyi György szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről (átdolgozás) [COM(2008)780; 2008/0223/COD] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján) *
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (NFGM) reflexiója *
Szavazás *
Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9637. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9194. szám) (Szirbik Imre (MSZP), Farkas Sándor (Fidesz), Bedő Tamás és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról) *
Határozathozatal *
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám) (Általános vita)
2. A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám) (Általános vita)
3. A Tanács irányelve a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről [COM(2008)775; 2008/0220/CNS] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
4. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (átdolgozás) [COM(2008)778; 2008/0222/COD] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
5. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről [COM(2008)779; 2008/0221/COD] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
6. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről (átdolgozás) [COM(2008)780; 2008/0223/COD] (Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B. §-ának (4) bekezdése alapján)
7. Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9637. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
8. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9194. szám) (Szirbik Imre (MSZP), Farkas Sándor (Fidesz), Bedő Tamás és Dr. Balogh László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
9. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
10. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
11. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9592. szám) (Keller László, Halmai Gáborné és Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
12. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9662. szám, új/átdolgozott változat a T/9603. szám helyett) (Kovács Tibor, Podolák György, Dr. Kékesi Tibor, Szabó Lajos és Keller László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
13. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9454. szám) (Kósa Lajos (Fidesz) és Dr. Botka László (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
14. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
15. Egyebek
Elnököl: Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Gazda László (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Márton Attila (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Püski András (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kanyó Lóránd főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Szerdahelyi György osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Baranyi Bertold főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Árvai Csaba főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Farkas Zoltán vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Juhász Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nyárádi Gabriella fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Jelinek Gabriella osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Tóth Ákos (Ipari Energiafogyasztók Fóruma)
László Judit (MR Krónka)
Karcagi Gabriella (Pénzügyminisztérium)
Szabados Gábor (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
Mosonyi Katalin (MMD)
Cseri Noémi (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gyolcs Judit (Építéstudományi Egyesület)
Mészáros Fanni (CECED Magyarország)
Kestyűs Diána Fidesz-szakértő
Grád Ottó (Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség)
Verebély Dávid (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Bencze Péter MSZP-szakértő
Dr. Czudar Balázs (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Fodor Lászlóné (Magyar Energiafogyasztók Szövetsége)
Dr. Pálfalvy Hilda (Miniszterelnöki Hivatal)
Méhes Sándor (Gazdasági bizottság)
Dr. Bodnár Gergely (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Tomicsek Renáta (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Karikás György (Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Kht.)
Szalay Gábor SZDSZ-szakértő
(Az ülés kezdetének ideje: 10 óra 06 perc.)
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Szeretném megkérni képviselőtársaimat, hogy foglaljanak helyet, a saját helyére mindenki.
Az írásban előre kiadott napirendi javaslathoz képest azt tudom jelenteni a bizottságnak, hogy a 12. sorszámmal jelzett napirendhez: az állami vagyonról szóló 2007. évi törvényhez nem érkezett módosító javaslat, tehát ezt ne tárgyaljuk, nincs mit tárgyalni és ügyrendben a 13.-at vegyük előre, hogy a Pénzügyminisztérium letudja ezt a kötelezettségét.
A szerencsejáték szervezéséről szóló előterjesztéshez a Költségvetési bizottság benyújtott egy módosítót, ez a hírek szerint ide fog érni, tehát az eredetileg 11. sorszámú napirendet javaslom, hogy tartsuk meg.
Ezekkel a pontosításokkal kérdezném képviselőtársaimat, hogy aki elfogadja a napirendet, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom egyhangú.
A vagyonadóról szóló törvényjavaslat (T/9818. szám) (Általános vita)
Első napirendként a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosítással, azaz a 2010. évi adócsomag tárgyalásával kezdjük.
Megkérném a Pénzügyminisztérium képviselőit, hogy foglalják el helyüket és mutatkozzanak be a jegyzőkönyv számára.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Lucz Zoltánné vagyok, a jövedelemadók főosztályának vezetője.
ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm önöket. Kérdezném, hogy rövid szóbeli kiegészítést kívánnak-e tenni az előterjesztéshez.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Igen, pár szóban. Bocsánat, előjáróban szeretném megkérdezni, hogy mivel a módosítások szorosan összefüggnek a vagyonadóval, lehetne-e, hogy esetleg a két napirendi pont együtt menjen, vagy változatlanul legyen külön.
ELNÖK: Egymás után, de gyakorlatilag egy napirend keretében. Nekünk külön kell szavazni róla, de a tárgyalását egybevehetjük. Köszönöm.
Lucz Zoltánné (PM) szóbeli kiegészítője
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönjük szépen. Tulajdonképpen csak nagyon röviden szeretnék reagálni a módosításokra, amelyek a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításként és a vagyonadóról szóló törvényjavaslatként szerepelnek. Gyakorlatilag ezek - mindkét módosítás - a 2010. évet érintő módosítások.
A közteherviselési rendszer és a vagyonadóról szóló törvény egységesen az adórendszer átalakításának azon fontosabb szempontjait tükrözi, hogy csökkenjen az élőmunka-terhelés, legyen olcsóbb a munkaerő, ne legyen büntetve a többletteljesítmény, valamint a fogyasztás és a vagyonadó terheinek növelése és ez jelenik meg a vagyonadóztatás keretében.
Mindezeknek a módosításoknak az eredményeként gyakorlatilag javul a foglalkoztatás, gyorsulhat Magyarországon a gazdasági növekedés, ez elsősorban 2011-től mondható talán. Részleteiben közel hárommillió adózó jövedelme emelkedik a személyi jövedelemadó kulcsának a módosításával, közel egymillió adózó éves nettó jövedelme 120 ezer forinttal lesz több, mint a jelenlegi szabályozás mellett és közel tízezer magánszemélynek jelent többletterhet ez a módosítás az adótábla módosítása következtében.
A járulékcsökkentés haszonélvezője elsősorban 300 ezer mikrovállalkozás lehet és a társasági adóban bekövetkező módosítások is elsősorban a mikrovállalkozások számára jelentenek kedvezményt; az illetékek csökkentése: mintegy 130 ezren fognak becsléseink szerint kevesebb illetéket fizetni és az illetékfizetés mértékének módosításán keresztül valósul meg ez.
Néhány részletkérdést illetően szeretném kiemelni az élőmunka-terhelés csökkentése érdekében, hogy általánossá válik a munkáltatók részéről az 5 százalékpontos járulékcsökkentés, tehát nemcsak a minimálbér kétszereséig, hanem minden, tehát a teljes jövedelemre vonatkozóan lesz a 2009-es módosítás folytatásaként az 5 százalékpontos járulékcsökkentés. Megszűnik a tételes ekho, ez főleg a kisvállalkozások számára jelent kedvezményt. A személyi jövedelemadóban az adótábla módosítása, amelyik egy konstrukcionális változtatást is jelent a személyi jövedelemadót illetően, hiszen az adó alapja a bruttó bérnek az új járulékmértékkel növelt összege lesz. Ez a fajta átalakítás biztosítja a közteherviselésnek az egyenletesebbé tételét, lehetővé teszi azt, hogy a legmagasabb tízezer fős jövedelmi sávban növekedjen az adóterhelés.
Tulajdonképpen az adóalap szélesítését szolgálva, az igazságosság érdekében módosulnak az szja-kedvezmények, megváltozik a pénzbeli és természetbeni juttatások adómentességi szabálya, változatlanul maradnak adómentes juttatások is a szociális alapon adott juttatások esetében, egyebekben pedig a munkáltatók által adott természetbeni juttatások jelentős része adókötelessé válik oly módon, hogy egy részük kedvezményes adókulccsal adózik. Megszűnik a társas vállalkozások számára a különadó. Ezzel egyidejűleg az adóalap módosul részben egyszerűsítési szempontból és átmenetileg a társasági adó kulcsa 3 százalékponttal, tehát 16 százalékról 19 százalékra növekszik.
Jelentősek a csomagban azok a módosítások, amelyek a fehérítést és az egyszerűsítést szolgálják. Itt fehérítésként lehet megemlíteni a tagi jogviszonyban lévő jövedelmekkel összefüggésben azokat a szigorításokat, amelyek tulajdonképpen arra irányulnak, hogy ha a magánszemély túl kicsi jövedelmet vesz ki magának személyes közreműködésre tekintettel, akkor az osztalék, vagy az adózott eredménynek egy részét át kell minősíteni összevont adózás alá tartozó jövedelemnek és a járulékmérték, tehát a járulék alapja is ehhez igazodóan majd változik.
Egyszerűsítésként említhető még a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos átalakítás, amely az adóhivatalhoz helyezi ezt a hatáskört.
A vagyonadóztatást illetően a kollegám mondana néhány szót. Tulajdonképpen ez mintegy új törvényjavaslatként jelenik meg a csomag részeként és végül is az igazságosabb teherviselést szolgálja a nagy értékű ingatlanokra vonatkozó adó bevezetése.
Dr. Kanyó Lóránd (PM) szóbeli kiegészítése
DR. KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Kanyó Lóránd vagyok a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A vagyonadóról szóló törvényjavaslat valójában négy külön önálló vagyontárgy adóját foglalja magában. E körben a legjelentősebb a lakóingatlanok adója, kisebb szereppel bír a légi járművek, illetve a vízi járművek adója, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik adója.
Mindezen vagyontárgyaknál a szabályozási koncepció az volt, hogy a kiemelkedően nagy értékű, jelentősebb vagyoni értéket képviselő vagyontárgyak kerüljenek adó alá vonásra és egy csoportba egy törvény keretében szabályozva. Talán részleteiben mindegyik közterhet nem mondanám el, de a lakóingatlanok adóját illetően arra hívom fel a figyelmet, hogy bár az adó tárgyi hatálya kiterjed valamennyi lakásra, üdülőre, a törvényjavaslat egy 30 millió forintos mentességet biztosít. Ez a 30 millió forint az átlagos lakás értékéhez képest háromszoros érték, tehát valójában csak a tényleges nagyobb értékű lakóingatlanok lesznek adókötelesek.
Ezen túlmenően a lakóingatlanok adója több - az egyes specifikus élethelyzetet kezelni szándékozó - mentességet és kedvezményt is megfogalmaz. Így például a 62. életévüket betöltöttek, a rokkantnyugdíjasok számára a lakóhelyükül szolgáló lakás után az adóalapból 10 millió forint mentes, de említhetném a nagycsaládosok adókedvezményét. Nagycsaládosok alatt a három vagy több gyermeket nevelő háztartások értendők. Esetükben gyermekenként a harmadik és minden további gyermek után 15 százalékos adókedvezmény jár. További kedvezmény vonatkozik arra, hogy ha az épületet, vagy magát a lakást felújítják, akkor a felújítás esetén a felújítás során a kiállított termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlában szereplő áfa adókedvezményként vehető figyelembe.
Összességében ezt szerettem volna kiemelni és felhívni a bizottság figyelmét a vagyonadóról szóló törvényt illetően.
ELNÖK: Köszönöm szépen a Pénzügyminisztérium képviselőinek a szóbeli kiegészítést.
Összevont vitát tartunk az 1.-2. napirendről és a kérdések hozzászólások tekintetében is. Tehát kérdezem képviselőtársaimat, hogy akinek kérdése, hozzászólása van, jelentkezzen.
Szatmáry Kristóf az első jelentkező.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni. Hadd kezdjem nem kérdéssel, hanem egy véleménnyel. Itt a minisztérium képviselőinek elmondásából az a kép rajzolódott volna ki esetlegesen, hogy itt a hazai kis- és középvállalkozások számára a következő évben életbe lépő változások valamifajta rendkívül pozitív változások lennének. Erre, a szakmai szervezetek véleménye alapján, azt tudom mondani, hogy nem lesz könnyebb a hazai kis- és középvállalkozások helyzete a következő évben - itt egy adóátrendezés történik a vállalkozások tekintetében.
De, amire kíváncsi lennék - és akkor ez a kérdés része -, hogy arra vonatkozólag készültek-e számítások, hogy az az egyébként az adóemelés oldaláról valószínűleg megjelenő belföldi keresletkiesés, ami többek között az áremelkedésből és jó néhány egyéb intézkedésből következik, az milyen hatással lesz a hazai vállalkozásokra. Hiszen a hazai vállalkozások döntő többsége nem exportorientált, hanem a hazai belső piacról él és azok az intézkedések, amelyeket a kormány a most benyújtott anyagban meg kíván tenni, azok jelentős, egyes számítások szerint közel 10 százalékos belső kereslet visszaeséssel is járhatnak, amit egyáltalán nem kompenzál az az adóátrendezés, amit egyébként a törvény más részein meg kívánnak tenni.
Egy dolgot külön kiemelnék, ami nagyon-nagyon fájó és bízom benne, hogy a parlamenti vitában mind a kormánypárt, mind az ellenzék ebben el tudja tántorítani a minisztérium álláspontját, ez pedig a vállalkozások által nyújtott köznyelven: cafeteria-rendszernek a megadóztatása, amit merem mondani, hogy egy öngól. Hiszen minden egyes szakértői számítás szerint már középtávon is többe kerül az államnak a munkahelyek megszűnése miatt, mint amennyit az állam ezen jegyek, vagy jegyrendszerek megadóztatásával bevételként remél. Tehát ez az intézkedés, ami egyébként azon kevés intézkedések közé tartozik, amely a mi véleményünk szerint egyébként egy patrióta gazdaságpolitikának az alapja, vagyis magyarul ezeket a jegyeket csak Magyarországon lehet elkölteni. Csak Magyarországon származik ebből jövedelme a vállalkozásoknak, ahol ezeket - a természetbeli juttatásként kapott utalványokat - el tudják költeni; semmilyen indok nem látszik arra, hogy ennek az ilyen mértékű megadóztatására miért lenne szükség, figyelembe véve azt, hogy ez milyen hatással lehet mind a magyar idegenforgalomra és vendéglátásra. Jelzem, egyébként emellé mind hozzá kell számolni azt a 10 százalékos belföldi piaci szűkülést, ami várható a keresletek tekintetében.
A másik témát, amit érintenék, az a vagyonadó. Nem tudom, hogy mennyire nevezhető igazságos adónak az, amikor ha valakinek van, mondjuk öt darab 30 millió alatti vagyontárgya, azután egy forint adót nem fizet, míg ha valakinek például egy budapesti kertes házban lakó lakosnak, amiből jó néhány van - amelyiknek szinte mindegyiknek az értéke, már csak a telekérték árak miatt meghaladja a 30 millió forintot -, azoknak meg kell adót fizetnie. Tehát a magam részéről budapestiként és a budapestiek jelentős része olyan ingatlanban lakik, aminek, mondom, már a telekára is sajnos, vagy szerencsére meghaladja ezt az értéket, ezeknek adót kell fizetnie, míg annak, akinek mondjuk, van 5 darab 30 millió alatti vagyona, az semmilyen adót egyébként nem fizet.
A vagyonadóval kapcsolatban kíváncsi lennék arra, hogy ez a vagyonadó, vagy ingatlanadó, amit itt az előterjesztésben megkaptunk, ez kísértetiesen emlékeztet a luxusadó másfél vagy két évvel ezelőtti bevezetésére, amit egyébként az Alkotmánybíróság tudvalevőleg megsemmisített. Azt gondolom, hogy amíg Magyarországon egyébként egységes vagyonkataszter nincsen, addig bármiféle ilyen vagyonadónak vagy ingatlanadónak a bevezetése eleve kudarcra van ítélve és nagyon komoly alkotmányossági aggályokat is felvet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Baráth Etele képviselő úr következik.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nekünk, mint kormánypárti képviselőknek sok-sok lehetőségünk volt, hogy az észrevételeinket elmondjuk, az észrevételek egy jó része arra is hajaz, amit az előbb hallottunk.
Azt gondolom, hogy az általános vitában sok minden változtatást finoman végig lehet vezetni, ezért két dologra koncentrálnék csak. Az egyik, amiben mélységesen nem értek egyet, az, hogy nincs semmifajta szektoriális különbség az áfa kapcsán. Mi többször leírtuk, elmondtuk, magam is aláírtam azt a javaslatot, hogy például az építőipari felújítás kapcsán 5 százalékos áfa legyen. Fültanúja voltam annak, amikor gazdasági miniszter úr friss beiktatása után azt mondta, hogy például az idegenforgalom területén nagyon fontos volna és végig kellene gondolni, hogy milyen áfakedvezményeket lehet adni, tehát egy kicsit rugalmasabb gazdaságpolitikai hátteret tudok elképzelni pontosan a többletbevétel érdekében - tehát nem ellene, a bevétel érdekében.
A másik, amit viszont tisztelettel tanácsként szeretnék adni a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselőinek, hogy ez a vagyonadó, amelyik ezer sebből vérzik, ezt meg fogjuk szavazni nagy valószínűséggel, de abban az esetben, ha tudjuk, hogy ez hova tart. Tehát az világos, hogy egy gyorsan behozott rendelkezés, amit költségvetés és mindenfajta más szempontból szükséges meghozni, és hosszabb távon jó irányú átrendezést jelent a foglalkoztatást terhelő adókból a vagyoni jellegű adók fele, és sorolhatnám tovább a pozitív szándékokat - ezt meg kellene tudni mondani, hogy hova vezet. Ha ez most elfogadást nyer, hogy bővül ki, hogy indul meg Magyarországon az értékkataszter felmérése, mennyi idő, ki fordít erre pénzt? Hallottam egy bankelnöknek a véleményét - bocsánat, hogy ezt itt megerősítem, de elmondom -, hogy az APEH-nak kifizetett személyi jutalom feléből egészen pontos értékkatasztert lehetett volna az elmúlt két évben létrehozni. Tehát hogy melyek azok a lépések - és ezt tisztelettel ajánlanám, hogy mondjuk el -, mert elképzelhető több szavazat megnyerése akkor, ha azt mondjuk, a következő öt évben ez idáig fog érkezni, ez az első lépés, korrigáljuk, megyünk előre és egyre több és több igazságos tartalma lesz ennek a folyamatnak.
Az egyéb dolgokat nem szeretném elmondani, mert azt gondolom, hogy lépni kell. Valószínű, hogy a frakciófegyelem engem is arra fog kényszeríteni, hogy a különböző ellenvélemény ellenére ezt támogatni fogom, de ennek a személyes feltétele az, hogy igenis tudjam, hogy hova megyünk tovább, nem egy ad hoc intézkedésről van szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Bencsik János képviselő úr következik!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Amit Baráth Etele képviselőtársam elmondott - legalábbis ami a forgalmi adó differenciák megállapítására vonatkozik -, magam is osztom és a képviselőcsoportunk is osztja. Igazából azt hiányoljuk, hogy nincs gazdaságpolitikai stratégia mellétéve az adótörvény módosításához. Most lenne lehetőség arra, mivel a következő évek adószabályait kívánja meghatározni az Országgyűlés a kormány javaslatára. Most lenne arra lehetőség, hogy olyan gazdaságstratégiai döntések is megszülessenek, amelyek elsősorban a belső piacélénkítést szolgáló biztosító stratégiai ágazatok kedvezményes áfakörbe történő besorolását tennék lehetővé - és ezek közé tartozik valóban az idegenforgalom és ezek közé tartozik a hazai építésügynek ilyen formában történő piachoz való juttatása is. Ezt nagyon hiányoljuk, jó lenne, ha az adótörvényhozás mellé a gazdaságpolitikai stratégia is mögé kerülne.
A másik dolog, amelyet szeretnék megkérdezni a helyi iparűzési adó tervezett központosított beszedésével kapcsolatos, hogy valójában mi indokolja ezt, mitől mit vár a tisztelt kormány attól, ha a helyi önkormányzatoktól átkerül az iparűzési adó beszedésének a jogosítványa a központi adóhivatalhoz.
Tné 10.
La/11 (Bencsik)
Ez valami megtakarítással jár, többletbevételhez fog jutni ezáltal a közszektor. Kérdésként merül fel az is, hogy történtek-e valamiféle számítások arra vonatkozóan, hogy az APEH milyen feltételekkel fogja ezt a beszedést végezni. Tehát az önkormányzatok területén beszedett iparűzési adó hány százalékát fogják majd a működési költségekre visszatartani?
Eléggé aggályos, hogy ezek a számítások nem állnak rendelkezésre, nem lehet látni. Ezen túlmenően van egy olyan probléma is, hogy hálózatban működő gazdasági társaságok, főleg szolgáltatók, akik több telephellyel is rendelkeznek, több településen teljesítenek iparűzési adóköteles tevékenységet, azok esetében van egy adómegosztási megállapodás az érintett önkormányzatokkal. Az előzetes vita során arra lettem figyelmes, hogy indokként az is elhangzott az iparűzési adó beszedésének központosításával kapcsolatosan, hogy nem lesz majd szükség ezekre az adómegosztási megállapodásokra, amelyek időközönként, persze vitát nem mellőzve szoktak megszületni. Ha erre nem lesz szükség, akkor milyen alapon fogják meghatározni az érintett önkormányzatok számára visszajuttatandó iparűzési adó mértékét? Vagy netán arra kell gondolni, hogy ez esetben ezek a befizetett adók bennragadnak a központi költségvetésben? Ha igen, akkor milyen formában fogják az önkormányzatokat kárpótolni az így elvesztendő helyi iparűzési adóbevétel esetén? Hiszen tudjuk azt, hogy ma már kötelező állami feladatok finanszírozására, intézmények működtetésére használják az iparűzési adót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Göndör István következik.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én igazán nem az előterjesztéssel vitatkozom, hanem azzal, amit Szatmáry Kristóf mondott. És én csodálkozom, nem a képviselői minőségén, hanem a kamarain. Ez az adóátrendezés, ahogy mondta, tényleg adóátrendezés, de a kicsik javára. Ha tetszik, ha nem, én azt mondom, hogy a kamarának célszerű szakértőt fogadni, aki ezt be fogja bizonyítani, mert ezt ki lehet számítani.
A másik, hogy egyetértünk-e abban mi mint Gazdasági bizottság, hogy valójában derüljön ki, hogy mi a munkabér. Aki vállalkozás közelben volt és könyveléssel foglalkozik, az tudja, hogy az egész cafetéria, az egész hideg-meleg étel, ez mind-mind adókikerülési technika és technológia. Ami most történik, hogy a sávhatárt felemelik, hogy kisebb járulékot kell fizetni a bér után, ez abba az irányba mozog, hogy derüljön ki, hogy egy vállalkozásban mennyi a munkabér, mekkora annak a közterhe. Ne pedig különböző módokon kerüljék ki! Amellett, hogy én magam is nagyon sok levelet kapok az étkezési jegyek kapcsán, de olyanok is vannak tömegesen, akik azt mondják, hogy tíz- és húszezer forintot fizetnek ki bevásárló központokban - ahol még egy meleg virslire sincs esély - meleg étkeztetési jeggyel. Tudjuk, csak nem merünk beszélni róla, hogy ez egy rettentően jól jövedelmező üzletág egy szűk körnek. Amikor erről beszélünk, akkor ez azért a kifehérítés irányába is mozgat valamit.
A következő a vagyonadó kérdésében az összeszámítás, amit többen említettek. Ezt érdemes megfontolni. Én magam nem állítom, hogy az információk teljes birtokában vagyok, de úgy érzem, hogy megvan ma Magyarországon annak a feltétele, hogy az összeszámítás megtörténjen. Földhivatali nyilvántartások, illetékhivatali nyilvántartások és sok minden más. Egy kicsit macerás, többletmunka, de meg lehet tenni.
Az áfakérdésben azt látom a legnagyobb gondnak - miközben egyetértek azzal, amit Baráth Etele és Bencsik János is említ -, hogy amikor olyan helyen állapítunk meg egy minimális adót, ahol bizonyíthatóan eddig nem volt áfabevétel, akkor a kicsi kulcs is többletbevételt eredményez. Tehát ezen még mindig van értelme gondolkodni. Viszont, ami gazdaságpolitikai stratégiát jelent - ezen túl azt látom az eddigi vita alapján is, hogy -, ott inkább arról van vita, hogy mindenki egy alacsonyabb kulcsba kerüljön. Csak akkor viszont hogy történik az adóátrendezés? Tehát valahol annak a fedezetét meg kell teremtenünk, mert az egyensúlyi feltételeket nem rúghatjuk fel. Én néhány percet késtem, biztos, hogy a kormány képviselője beszélt erről, de ennek az indítványnak egy lényeges pontja van, amiről nem beszélünk sokat még a parlamenti vitában sem, hogy az egyensúlyi célkitűzést nem adjuk fel egy pillanatig sem. Viszont azon belül akarunk egy folyamatot elindítani, ami a foglalkoztatás, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknál, mert azért a tételes adó megszűnése itt jelent különösen sokat az első időszakban és az, hogy elmozdulás legyen a minimálbérben. Ne ilyen sokan dolgozzanak minimálbérért ma Magyarországon. Én általános vitára alkalmasnak tartom a javaslatot amellett, hogy biztos lesz sok módosító indítvány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy János következik.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság!
A Fidesz álláspontja ismert, a Költségvetési bizottságban a nyilvánosság előtt igen részletesen és többször elmondtuk, hogy miért tartjuk a most tárgyalt tervezeteket alkalmatlannak a vitára. Azt egy pillanatig nem mondom, hogy minden ilyen változtatási szándéknál ne lehetne elmondani az egyébként támogatandó célokat. Kérdés az, hogy az előttünk lévő tervezeteknek az egész szellemisége és esetenként a részletei megfelelnek-e ennek a célnak.
Nyugodjon békében, volt principálisom mondta, hogy "a törvényt mindig a kisemberen lehet végrehajtani, mert annak van fizetése, amit le lehet tiltani, annak van lakása, amiből ki lehet tenni", és attól tartok, hogy ez a jogalkotói szándék vagy lehetőség ma sincs másképp. Ugyanis nem vitatom azt, amit Göndör képviselő úr mondott a célokat illetően, de azt azért például látni kell, hogy lehet, hogy a cafeteria valakiknek nagy üzlet, ugyanakkor ma százezreknek egy olyan jövedelemkiegészítés, ami a mindennapi életet segíti. Igen, én is látom, hogy az ABC-kben ezekkel fizetnek, de nem külföldi luxusutakra fizetnek be, hanem párizsit vesznek értük. Megengedem: nem a szabályok szerint. Ott bizonyítjuk be a jogalkotói erőt, azokon gyakoroljuk a rendcsinálást, akik erre alkalmasak és akikkel szemben meg lehet tenni. Mondom, nem szeretném megismételni a Fidesznek az egyébként önök előtt jól ismert álláspontját, de akármelyiket nézem, mindnyájan tudjuk, hogy persze, a háromszintes, négyszintes nagy villákat emeletenként szét fogják íratni és mindjárt lemegy az értéke. Persze, benne van, hogy az adriai kikötőkben álló luxusflottáknál a külföldi bejegyzés szerinti kvóták szerint kell fizetni, de mindnyájan tudjuk, hogy ezek nagyrészt cégtulajdonban vannak, ráadásul nem magyarországi cégtulajdonokban. Tessék megnézni, hogy egy évben hány nagy yachtot adnak el Magyarországon.
Szóval nem a célokat vitatom én, hanem azt, hogy ezek az előttünk lévő szabályok társadalmi céljukat tekintve rossz helyre ütnek, azoknak nehezítik meg az életüket, akiknek most is nehéz. És akik eddig is az elmúlt két évtized haszonélvezőik voltak, azok - köszönik szépen - eddig is ki tudtak bújni a szabályok alól és ezek a szabályok sem fogják őket belekényszeríteni. Úgyhogy mindezek alapján mi nemmel fogunk szavazni. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szanyi képviselő úr következik.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen egy picit folytatnám Baráth Etele gondolatait, mert valójában minden egyes intézkedés mentén el lehet mondani, hogy ez ezért van, az azért van, az amazért van, de valójában mégiscsak egy koherens és kiegyensúlyozott adórendszer lenne az igazi cél. Tehát csupán egyes magyarázatokkal olyan nagyon sokra nem megyünk és magam is továbbra is szorgalmazom, hogy az adórendszer fogyasztási elemében a magas hozzáadott érték tartalmú, nagy munkaerő igényű szolgáltatások tipikusan az építőipar, de szoktuk emlegetni a szállodaipart, a turizmust, a vendéglátást. Nos, ezek a helyi iparokat szolgáló, igen sok munkahelyet teremteni képes iparágakat magam is úgy gondolom, hogy előbb vagy utóbb, jobb korábban, mint később érdemes besorolni a kedvezményes áfakulcs világába.
De ugyanitt szeretném megemlíteni - és a Pénzügyminisztérium figyelmébe ajánlom elsősorban -, hogy minden korábbi törvény, korábbi jogszabály, korábbi politikai nyilatkozat dacára, a megújuló energiákkal kapcsolatos adókönnyítések egyszerűen eddig a zéró tartományt érték el; úgy gondolom, hogy vagy hagyjuk abba ezeket a hivatkozásokat, hogy szeretjük és kedvezményezzük a megújuló energiákat, ez is egy lehetőség, vagy pedig tényleg tegyük meg azokat a lépéseket, amik idetartoznak. Hozzáteszem, én már annyi ígéretet kaptam a legkülönbözőbb hivataloktól, meg mindenkitől, mint égen a csillag, de gyakorlati teendőt vagy igazi készséget erre nézvést nem érzékelek - hozzáteszem, ezt egy kapcsolt megjegyzésnek szántam a Baráth Etele-féle megközelítéshez.
Ez volt az áfa rész. Hadd szóljak valamennyit erről a bizonyos vagyonadóról. Egyrészt tisztelettel kérném a kormányt, hogy egy ilyen istenbizonyra mondjon már egy összeget, hogy most ebből mennyit vár befolyni, már ami most az önök tervezetében van. Tehát most nem az így módosító, úgy módosító, hanem ami most az önök fejében, az önök papírján, az önök számítása szerint mennyit hoz - 15 milliárdtól 120-ig már mindent hallottam, úgy érzem, hogy egy kicsit slampos így első megközelítésre; tehát most, amikor tárgyalásra ajánlják a törvénytervezetet, most mondjanak egy egzakt számot, hogy mekkora bevételre számítanak.
A másik kérdésem, hogy mi a szakmai oka annak, hogy a Pénzügyminisztérium az előzetes konzultációk során makacsul ellenáll annak, hogy egy alsó kulcs is be legyen vezetve; most pontosan azt értem, már közkeletű történet, hogy 30 millió 1 forintnál már visszahatólag 0-tól 30 millió 1 forintig adózok, 29 millió 999 ezer 999 forintnál meg semennyit. Na most, voltak olyan javaslatok, hogy oké, 0-tól 30-ig is adózzon, de egy kedvezményesebb kulccsal: 0.1-0.2 környékén voltak különböző esetek, mi a szakmai indoka, hogy ennek ellenállnak. Megmondom, hogy miért kérdezem ezt, mert szerintem ezzel az alsó kulccsal több folyna be. Ugyanis, ha ez így marad, ahogy az önök tervezetében van, akkor Magyarországon a lakások árcentruma 29,9 millió forint lesz, ezt most borítékolom a legkülönbözőbb ügyvédi praktikákkal körülbástyázva, mígnem, ha az alsó zóna enyhébben adózna, akkor sokan azt mondanák, hogy egye fene befizetem, tehát ezt szeretném kérdezni.
A másik, hogy volt olyan javaslat - nem az MSZP oldaláról, hanem szakértői oldalról hallottuk -, hogy mi az oka annak, hogy az szja-ból való vagyonadó levonhatóságot részben vagy egészben - nem akarok ezen lovagolni, hogy teljes egészében vagy felerészben, vagy valamekkora hányadában, de az szja-ból levonhatóságtól való elzárkózásnak mi az akadálya. Hiszen ezáltal aki eddig nem fizetett szja-t, az nettó vagyonadó fizető lenne, aki meg fizetett szja-t sokat, az meg a jófiú kategóriába tudna sorolódni, szerintem ez nem lenne pozitív.
Kérdésem. Itt is bizonytalanságokat tapasztaltam. Mi ez a számított érték, forgalmi érték közti polémia? Itt most merrefele halad a Pénzügyminisztérium gondolkodása, illetve, amit Göndör úr mondott, ez az összevonhatóság. Miért félünk az önkéntes vagyonbevallástól, már úgy értem, hogy az önbevallástól. Ha a jövedelmeinket képesek vagyunk önbevallás, vagy bevallás alapján csinálni, a vagyonunkat miért ne tudnánk, most akkor itt miért nincs bizalmi elv; már csak azért, hogy mekkora egy logisztika összeszámítása, semekkora, meg kell kérdezni az embert, hogy mennyi a vagyona és megmondja. Nyilván aztán utána majd lehet ellenőrizni, kinél-kinél, ahol nagy a diszkrepancia.
Utolsó kérdésem, hogy még mindig nem látok tisztán ezekben - meg nem mondom, hogy mi a pontos neve - az élelmiszerjegyeknek a dolgában, amit adogatnak össze-vissza. Egy szakértő anyagot olvastam, ennek annyi a lényege - és ezt nagyon kérem, hogy pontosan jegyzetelje a Pénzügyminisztérium -, hogy ezekkel a jegyekkel csak az illető forgalmazó cég, tehát a jegyek mögötti forgalmazó cég tavaly 2008-ban 16 milliárd forint profitot repatriált - ezt miért csináljuk? Miért nem jó a jó magyar forint erre a dologra, könyvelési tétel így is, úgy is! Azért mondom ezt a 16 milliárd forintot, mert ebben olyan piszok nagyvonalúak vagyunk, ugyanakkor meg mindenféle adóelőírásban, meg egy-két milliárdért is, hogy mondjam, kemény csaták dúlnak. Tehát akkor érezném igazán hitelesnek a szakmai törekvéseket, ha nem hagynának maguk mögött ilyen lukakat, hogy itt havaikodik egy halom cég több tízmilliárdos nagyságrendben, ugyanakkor meg a másik oldalon meg csavargatjuk az emberek pénztárcáját. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Gondban vagyok, mert második körként kért szót Szatmáry Kristóf úr, hogy melyik szabály az erősebb: egyik oldal, másik oldal - de megadom a szót Szatmáry Kristóf úrnak és aztán Kiss Ferenc képviselő úrnak.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Személyes megszólíttatás kapcsán. Göndör úr felvetésére jelezném, hogy próbáltam pontosan fogalmazni, az álláspontom a következő. Egy adóátrendezés történik az adórendszerben, amit nem ellensúlyoz a belső fogyasztás szűkülése. De erre gondolom fog válaszolni a minisztérium, készült-e ilyen felmérés. A mi felméréseink szerint a forgalmiadó-emelésétől kezdve a többi intézkedés a következő évben körülbelül 10 százalékos belső fogyasztás visszaesést eredményezhet. Az az adóátrendezés, amit a kormány a javaslatban tesz, arról lehet vitatkozni, hogy például a különadó megszűntetése kinek kedvez, vagy kinek nem kedvez, ettől függetlenül összességében a hazai vállalkozások - figyelembe véve a belső piac szűkülését is - rosszabb helyzetben lesznek, mint ebben az évben és ezt az állításomat fenntartom kamaraként is, meg képviselőként is. (Közbeszólás: Ne csökkentsük az adókat?.)
A másik a cafeteria megadóztatása. Nem azokat a cégeket kívánom védeni, akik a cafeteria-jegyeket forgalmazzák, azoknak a megadóztatása, vagy nem megadóztatása egy másik kérdés. A probléma az ezzel, hogy megint tehetünk úgy, hogy nem látjuk a valós piaci viszonyokat, de a következő eredménye lesz annak, ha ilyen szinten a cafeteria-rendszert megadóztatjuk, hogy a cafeteria-rendszer el fog tűnni, teljes mértékben el fog tűnni és azokat a pénzeket, ami ma legalább azon az oldalon adózottként jelentkezik, mert megkapja a dolgozó, és ahol elkölti, az egy látható, adózott jövedelem a vállalkozások oldaláról. Most majd mi fog történni? Meg fogja kapni feketén, vagy egyáltalán nem fogja megkapni a vállalkozó és feketén fogja elkölteni a vállalkozásoknál.
Összességében meggyőződésem, hogy a költségvetés rosszabbul fog járni ennek a rendszernek a megadóztatásával, mert nem fog befolyni a pénz. Egyszerűen az, amit mi a cafeteria megadóztatásából bevételként várunk, az amiatt, hogy a cafeteria-rendszer nem fogja megérni a cégeknek, nem fogják kiadni, ezért nem fog befolyni pénz a cafeteria megadóztatásából; a másik oldalon pedig nem legálisan fogják ezt elkölteni. Nem én mondom egyébként, valószínűleg mindenki kapott szakmai anyagokat, nekem meggyőződésem, hogy rosszabbul fog járni az állam a cafeteria ilyen szintű megadóztatásával a végén. Köszönöm.
ELNÖK: Én is.
Kiss Ferenc képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem azzal a megállapítással értek egyet - és többen ezt erősítették meg -, hogy az egész átrendezés az élőmunka terheinek a csökkentését szolgálja és ezen belül a jövedelmek fehérítése, a bérek letisztítása. Talán ahhoz, hogy a cafeteria mit jelent. Úgy érzékeltem, hogy az utóbbi időben, amikor már a felső plafont is eltöröltük, a cafeteria egy kicsit eltorzította a jövedelmeket, a béreket, hisz a vállalkozások inkább ilyen címen adtak a munkavállalóknak juttatást.
Ez viszont azt jelentette, hogy a jövedelmek elmaradtak és akkor kezdődtek a problémák, amikor valaki nyugdíjas lett vagy beteg lett és a táppénzt csak a bére alapján számították ki. Való igaz, hogy sokszor jobban beleegyeztek a munkavállalók is, hogy inkább legyen a cafeteria több, minthogy a béreket legálisan fizessük ki. Én úgy gondolom, hogy ebben jó irányba mozdultunk el, azonban - és ez vonatkozik a természetbeni juttatások átalakítására is - vannak olyan területek, ahol nem biztos, hogy mindenhol a fehérítést tudjuk elérni.
A saját területünkről szeretnék elmondani egy-két dolgot, ilyen például a gépjárművezetők napidíjának a teljes megadóztatása, a külföldi napidíj. Ez többletteher és az Európai Unión belüli más államokhoz képest versenyhátrányba kerülnek a magyar fuvarozók. A másik pedig az üzemanyag megtakarításának a teljes megadóztatása, ez meg véleményem szerint lehet, hogy a legális, újra az eltulajdonulás(?) felé fogja ezt vinni. Ebben úgy gondolom, hogy át kellene gondolnunk, hogy mit lehetne tenni.
A másik dolog, hogy nehezményezem, hogy a rehabilitációs járulék ma már közel ötszörösére emelkedett és közelít az egymillió forinthoz személyenként. Ez a munkáltatókat kéne, hogy ösztönözze megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. A problémánk csak ott van, hogy vannak olyan iparágak vagy munkakörök, ahol nem igen lehet megváltozott munkaképességűt foglalkoztatni. Itt bizony talán a szolidaritás miatt jelentős munkáltatói többletfizetési kötelezettség van, hiszen tudják a képviselőtársaim, hogy ez a létszám öt százalékáig ró kötelezettséget a munkáltatóra.
A következő felvetésem a jövedéki adóval kapcsolatos változás. Ez év júniustól és 2010 januártól ismét, ahogy az előterjesztésben szerepel, emelkedik az EU-s jogszabállyal összhangban a jövedéki adó. A figyelemfelhívást afelé szeretném egy kicsit befolyásolni, hogy nemrég tárgyaltuk a közösségi közlekedésről szóló közszolgáltatási szerződések megkötését, és a jövedéki adó növekedése a közszolgáltatást végzőknek többletköltséget jelent. Itt viszont két dolgot lehet tenni: vagy áthárítják a lakosságra, hiteldíjemelésben vagy pedig a megrendelő állam veszteségfinanszírozásként többet fizet. Mindkettő járható út, de egyik költségvetési probléma, a másik pedig a lakosságot terhelő kérdés. Ezért arra szeretném kérni a minisztérium jelen lévő képviselőjét, hogy e kérdésben próbáljon meg tovább gondolkodni, hiszen a vasút esetében, ami közszolgáltatási szerződés keretében végez személyszállítást, a jövedéki adó visszaigényelhető. Ellenben a közúti közösségi közlekedés esetében ezt teljes egészében meg kell fizetni és több, mint 1,5 milliárd forintos többletköltséget jelent. Ennek a finanszírozásáról kellene valami közös gondolkodás, hogy bírja-e a költségvetés a veszteségfinanszírozást a közszolgáltatási szerződés keretében vagy más megoldáshoz nyúlunk, aminek esetleg politikai vonzata van. Erre szeretnénk még az általános vita során kitérni. Mindezek figyelembevételével támogatom az általános vitát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Rövid reflexióra kérem az előterjesztő képviselőjét.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első, hogy milyen hatással lesz a belső kereslet alakulására a változtatás. Az áfakulcsot illetően 2009. július 1-jétől történik a módosítása, a 2010-es csomagban nincs ilyen. Ennek kétségkívül van egy inflációs és fogyasztásra gyakorolt hatása, azonban a 2010. évi módosítások, mivel abban már csak egy áttételes hatás jelenik meg az áfát illetően, kifejezetten mind közvetlenül vagy közvetetten a fogyasztás bővülését segítik, hogy így fejezzem ki. Lehet talán még a munkáltatókat érintő járulékcsökkentést is így mondani, de elsősorban a személyi jövedelemadóban az adótábla módosítása az, ami kifejezetten hozzájárul.
Említettem, hogy a nettó kereseteket illetően milyen nagyságrendű az, amivel több marad nettóban a magánszemélyek számára. Az adózók 90 százaléka számára jelent ez könnyítést. Tehát tulajdonképpen összességében - most nincs itt nálam konkrétan az adott makroszám, hogy így tudjam önnek mondani, de - a számítások erre vonatkozóan elkészültek és egyértelműen igazolható az, hogy a belső keresletet ezek inkább elősegítik, nem pedig visszafogják. Gyakorlatilag a GDP-t illetően is már 2010-ben a hatásának meg kell jelennie. Elsősorban a 2011. évet érintően a becslésünk szerint a GDP növekedésében ez az intézkedés mintegy 4 százalékos pluszt jelent ahhoz képest, mintha nem történt volna meg. Tehát megítélésünk szerint egyértelműen igazolható, hogy ez a belső keresletre is pozitív hatást gyakorol.
A másik nagy téma, ami a cafeteria-rendszert illeti. Tulajdonképpen a Göndör képviselő úr nagyon jól elmondta azt, hogy milyen gyakorlat alakult ki ezzel kapcsolatosan. Pontosan azt tudnám hozzátenni, hogy valóban az első sávhatár a személyi jövedelemadóban ötmillió forintig fog tartani, az 17 százalékos kulcsot jelent. Tehát az a fajta átalakítás, ami az adótáblában megjelenik, arra fogja majd ösztönözni a munkáltatókat, hogy átgondolják az eddigiekben alakult gyakorlatot és tulajdonképpen bérben adják oda azt, amit a cafeteria-rendszer keretében adtak. Arról, hogy mi lesz ennek konkrétan a hatása, nagyon sokféle, kutatóintézet részéről történt számítás. Eltérnek a becslések a hatásokat illetően. Az egyik vonulat azt mondja, hogy amit erre a célra eddig költöttek, az a továbbiakban is megmarad, tehát nagyságrendjét tekintve nem változik. Kétségkívül vannak olyan becslések is, amelyek azt mondják, hogy majd jelentősen kevesebbet fognak ezen a címen adni, de mindenképpen átrendeződik ez a fajta juttatási rendszer, pontosan az adótábla változtatása által is, és valóban igaz az, amit Szanyi Tibor képviselő úr mondott, hogy tulajdonképpen maga a konstrukció hordozza magában azt, hogy a forgalmazóknak ezen nyilvánvalóan van hasznuk. Hiszen nekik is kell, hogy legyen kezelési költségük és ennek nyilvánvalóan van jövedelemvonzata. Én a konkrét számot nem ismerem, de a GKI-nak volt egy kutatása, hogy mennyi volt összességében ezen a címen a vállalkozások körében az adómentes juttatások nagysága. Itt azért kell kutatói eredményre hivatkozni, mert ez adómentes juttatásnak számít, tehát az adóbevallási adatokból egyértelműen ez a nagyságrend nem határozható meg, de a kutatói becslések alapján nem kizárt, hogy a nagyságrend megközelítheti azt, amiről beszéltünk. A forgalmazásnak van egy jutalékrésze és az alapján biztos, hogy a forgalmazók felé ennek pozitív szaldójúnak kell, hogy legyen az eredménye.
Azt hiszem, hogy talán a többi vagyonadóztatást érinti és azt a kollegám folytatná, tehát a vagyonadóval összefüggő kérdésekre ő térne ki. Köszönöm szépen.
DR. KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Viszonylag sok hozzászólás érkezett nagyjából egy témakörben a vagyonadót illetően - elsősorban az ingatlanok adóztatására vonatkozóan.
Először is Baráth Etele képviselő úr reflexiójára válaszolnék. Ha jól értettem, az volt a kérdés, hogy megy-e előbbre a dolog, tehát, hogy lehet-e ezt továbbfejleszteni. Természetesen jogos a kérdés, a kormány szándéka az, hogy ez a vagyonadóról szóló törvényjavaslat ne az idők végezetéig legyen ilyen, hanem beépüljenek olyan elemek is, amelyek más vagyontárgyak adóztatására irányulnak egyfelől, másfelől viszont - és itt kapcsolódnék azokhoz a felvetésekhez, amik az összeszámításra vonatkoznak. Adott esetben az összeszámítást egy későbbi módosítás keretében elvileg nem kizárt megtenni, nyilván ez a mostani törvényjavaslat erre a négy vagyontárgyra korlátozza a vagyonadót; amennyiben van arra politikai akarat, hogy ez bővüljön, vagy változzon, akkor természetesen a további években erre nyilván lehetőség adódik.
Az összeszámítást illetően azt tudom mondani azoknak, akik ezt firtatták, hogy az egy teljesen más adót jelent. A kormány a lakóingatlanok adójaként egy tárgyi adót szándékozott megfogalmazni. A tárgyi adók esetében az összeszámításnak nincs helye, rendszertanilag, adójogilag egy tárgyi adóban az összeszámítás rendszeridegen és technikailag lehetetlen. Abban az esetben, ha összeszámítást akarunk, akkor egy másik adót kell csinálnunk, ugyanis az összeszámítás nem az adótárgy szintjén kell, hogy történjen, mint egy tárgyi adónál, hanem a személyi szintjén - az egy személyi adó kell, hogy legyen. Ez azt jelenti, hogy az itt lévő törvényjavaslatnak gyakorlatilag minden karakterét ki kell cserélni. Ez nem egyszerűen bevallás kérdése, ez egy alapvető koncepcionális változtatást jelent. Ebben az esetben viszont el kell szakadnunk az ingatlan-nyilvántartástól. Gondoljunk csak arra, hogy egy házastársnak van közös tulajdonában egy ingatlana, a házassága alatt szerezte, de valójában csak egy személy van az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetve; ha a személyi szintjén akarjuk az adót megfogni, akkor ez azt jelenti, hogy nemcsak az egy embernél kell figyelembe venni az ingatlant, hanem mind a kettőnél, ez már azt jelenti, hogy feleződik az érték. Tehát nem több bevétel lesz belőle, hanem lehet, hogy kevesebb az összeszámítással kapcsolatban.
A másik kérdés szintén a vagyonadóval kapcsolatban Szanyi képviselő úr kérdezte, hogy miért, mi a szakmai oka annak, hogy ne legyen alsó kulcs és ne legyen az a probléma, hogy 29 millió 999 ezer forintnál nem kell fizetni semmit és 30-nál meg kell. Akkor szintén nem vagyonadóról kellene beszélnünk, hanem kellene alkotnunk egy ingatlanadót. A kormány szándéka az volt, hogy ebben a vagyonadóban azon vagyontárgyak adóztatását fogja össze, amelyek az átlagoshoz képest nagyobb teherviselő képességre utalnak az adózó szintjén, nagyobb értékű vagyontárgyakra vonatkoznak. Ha adóztatni kívánjuk ezen adón belül az első forinttól a 30 millió alatti ingatlanokat is, akkor kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán vagyonadóról, kérdés, hogy egyáltalán a kormánynak a vagyonadóval kapcsolatos céljai ilyen formán megvalósulnak-e, megvalósulhatnak-e.
Az szja-ból való levonás is szóba került. Ahogy itt elhangzott, a személyi jövedelemadóban jelentős adócsökkenésre kerül sor. Ez azt jelenti, hogy még ha történik is ebben a lakóingatlanok adójában vagyonadóval fizetési kötelezettség, ez az átlag 30 millió körüli ingatlanok esetében az érintett adózóknál nem jelent vélhetően tehernövekedést, így nincs különösebb elvi indoka annak, hogy külön még a személyi jövedelemadóból a lakóingatlanok adóját le lehessen vonni.
Szatmáry képviselő úr említette, hogy a luxusadóra hajaz ez a lakóingatlan adója. Annyiban igen, hogy luxusadó is természetesen egy ingatlanadó volt és ott is egy értékhatárhoz kötődött az adóztatás, azonban nagy a különbség a két adónem között abban, hogy a luxusadónál egy számított érték alapján kellett az adót fizetni és az Alkotmánybíróság arra tekintettel gondolta alkotmányellenesnek a luxusadóról szóló törvényt, hogy nincs lehetőség ilyen formán az adózónak ellenbizonyításra. A lakóingatlanok adója ellenben a forgalmi érték alapján adóztat, az adózó...
ELNÖK: Egy kis gyorsítást szeretnék kérni, mert még sok napirendünk van, kérem egy kicsit gyorsabban.
DR. KANYÓ LÓRÁND (Pénzügyminisztérium): Igen. Tehát nem látunk alkotmányossági aggályt a luxusadóval összefüggésben, illetve ebben a lakóingatlanok adójában.
Még egy - és tényleg nem élve vissza a türelmükkel - az iparűzési adóval kapcsolatban hangzott el Bencsik képviselő úrnak kérdése, hogy mi a motivációja ennek a változtatásnak, ami az állami adóhatósághoz rendeli a hatáskört, az adóztatási hatáskört. Ennek az indoka az adminisztrációs terhek csökkentése, az adózónak, a több telephelyes vállalkozónak immáron csak egy helyre kell a bevallását benyújtani - adott esetben ezt elektronikusan teszi meg - és egy helyre kell az adóját megfizetni, az egyszerűsítés ebben testesül meg.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az önkormányzatokat semmiféle érdeksérelem nem éri. Tehát az adóztatás az anyagi jogszabály szintjén ugyanúgy történik, tehát az adózónak meg kell osztani az adó alapját az egyes telephelyek között, és ezen megosztási szabályok alapján az állami adóhatóság utalja át az önkormányzathoz az önkormányzatot megillető adó összegét. Természetesen ez az állami adóhatóságra többletfeladatokat hárít, de a legfontosabb, és amit ígérhetek, az az, hogy az önkormányzatokat e tekintetben érdeksérelem nem éri, ugyanolyan szempontok szerint kapnak adóbevételt, mint ahogyan az önkormányzati adóhatóság hajtaná be az adót.
Ha jól látom, elvileg mindenre válaszoltam. Köszönöm a türelmüket, elnézést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezártuk. Szavazás következik: kettő.
Először az 1. napirend tárgyát képező: a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényjavaslatról.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, ez 15. Aki nem? (Szavazás.) 12.
A következő szavazás a vagyonadóról szóló előterjesztés.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 15 igen szavazat. Aki nem? (Szavazás.) 12. Köszönöm szépen.
Az eredetileg 11-es és 13-as napirendnél a Pénzügyminisztérium az érintett mind a kettőben. Az egyik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása, a másik az adózás rendjéről.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9592. szám) (Keller László, Halmai Gáborné és Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
Ha nem önök maradnak, akkor PM adott képviselőjét kérném szépen.
Tehát folytatjuk a szerencsejáték szervezéséről szóló '91 évi törvény módosításáról szóló javaslathoz beadott módosítás tárgyalását.
Az előzőhöz még az előadókat meg kell állapítanunk. A többségire Göndör István képviselő urat szeretném. Aki egyetért, bólintson. Köszönöm szépen. Kisebbségire pedig, ha jól értettem, Szatmáry Kristóf úr, tehát mind a kettőhöz, mert ott is külön lesz tárgyalva. Köszönöm.
Tné 50.
La/51 (elnök)
A 11. napirenddel folytatjuk. A kormány részéről Árvai Csaba főosztályvezető lesz a segítségünkre. Ha jól nézem,a Költségvetési bizottságnak egy módosító indítványa van előttünk. Ez a 8. § az Szjtv. 29/B §-ának módosításához. Kérdezem a kormány véleményét.
ÁRVAI CSABA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Csak tárcavéleményt tudok mondani. Az egyetértő.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt igen, tizenkettő nem. Köszönöm szépen. Nincs több módosító indítvány.
Folytatjuk az adózás rendjéről szóló törvényjavaslattal. Ez a Gazdasági bizottság módosító indítványa.
DR. FARKAS ZOLTÁN (Pénzügyminisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani. A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tizenöt igen, ellene négy, tartózkodott kettő. Köszönöm szépen.
Folytatjuk a Tanács irányelve a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló kormányvélemény tárgyalásával. Köszöntöm Szerdahelyi urat. Javaslom, hogy az eredetileg 3-4-5. napirendet összevontan tárgyaljuk, mert rokon-előterjesztések és mindháromban Szerdahelyi György úr a kormány képviselője. Kérdezem, hogy rövid kiegészítést tesz-e. Ezeket a napirendeket tegnap az Energetikai albizottság megtárgyalta és a képviselő urak által is megismert javaslatot teszi a véleményre vonatkozóan a bizottság elé.
Dr. Szerdahelyi György szóbeli kiegészítője
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A készletezéssel kapcsolatban: Magyarországon már olyan rendszer van életben, amelyik megfelel ennek az irányelvnek. Az irányelv célja, hogy összehangolja a nemzetközi energiaügynökségi gyakorlatot az európai uniós gyakorlattal. Az irányelv elfogadásának gyakorlatilag nincsen semmi hátrányos hatása. Két véleményünk van kormányzati szinten. Egyrészt az, hogy normál stabil állapotok esetében szükségtelennek találjuk azt, hogy heti rendszeres jelentések legyenek, természetesen krízishelyzet esetén ez indokolt lehet és a másik, amit nagyon fontosnak tartunk, hogy az irányelv térjen ki arra, hogy gázellátási zavar esetén is fel lehessen használni a kőolaj- és kőolajtermék-készleteket. Röviden ennyi.
A címkézéssel kapcsolatban: Magyarországon jelenlegi is rendszerben van nyolc nagy hatású termék, nagyfogyasztói háztartási termékre. Ez a rendszer már működik, ezt az energiatakarékossági távlati terveinkben mi is fontos intézkedésnek tekintjük. Nagyon jónak tartjuk az irányelvben azt, hogy még olyan kitétele is van, hogy piacfelügyeleti hatása is van, tehát abban az esetben, hogy ha egy rossz termék forgalmazásáról van szó, akkor még ilyen jellegű beavatkozás is lehetséges. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar vállalkozásoknak a védelme érdekében hatásvizsgálat történjen. Ennek két oka is lehet, egyrészt, hogy felmérjük, hogy mekkora eredményeket lehet elérnünk és azt nyilván figyelembe tudjuk venni, másrészt, hogy ha esetlegesen valamilyen téren magyar vállalkozásoknak ez versenyhátrányt jelenthetne, abban az esetben nyilván keresni kell az ezt kiküszöbölő intézkedéseket, tehát ilyen szempontból is nagyon fontos. Egyébként a címkézési irányelvvel is egyetértünk. A gumiabroncsokkal kapcsolatban szintén nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a gumiabroncsok a 20-30 százalékért felelnek az üzemanyag-felhasználásban. Viszont megfontolandónak tartjuk, hogy a gumiabroncson történő jelzés mellett valamiféle leírásban, tehát a marketing valami egyéb szintjén is térjenek ki a gyártók arra, hogy milyen annak az adott terméknek az üzemanyag-hatékonysága. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urakat, hogy van-e igény hozzászólásra. Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az első három irányelvvel kapcsolatosan egyetértünk. De hogy ha tárgyaljuk az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet is, akkor ott bővebben kifejteném a többi dolgot.
ELNÖK: Most az első három irányelvről van szó. Szavazunk. Ki támogatja először a kőolaj-készletezésről szólót? (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság. Köszönöm szépen.
Ezt követően röviden az "egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről" szólót ki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm.
A harmadik a gumiabroncsok üzemhatékonyságának feltüntetéséről szóló. Ki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm szépen Szerdahelyi úr képviseletét.
Folytatnánk az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről című napirenddel. Kérem Szaló Péter szakállamtitkár urat, hogy foglalja el a helyét. Megadom a szót.
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Sajnos most kaptam meg a bizottság véleményét, de kollégáim tájékoztattak arról, hogy mi volt tegnap a bizottsági ülésen és az ott elhangzottakkal természetesen egyetértek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alapvetően összhangban volt a kormány által javasolt véleménnyel, kiegészítéseket tettünk tegnap az Energetikai albizottság ülésén.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság, Államtitkár Úr! Mi üdvözöljük azt, hogy a kormány is egyre fontosabbnak tartja az energiafelhasználással, energiahatékonysággal kapcsolatos kérdéseknek a napirenden tartását és azt is üdvözöljük, hogy a kormány is kezdeményezi azt, hogy az Európai Unió strukturális alapokon belül egyre nagyobb arányban legyen lehetőség arra, hogy lakóépületek korszerűsítésére is lehessen közösségi forrásokat igénybe venni. Ugyanakkor nem tudjuk elfogadni a kormány azon állásfoglalását, hogy tulajdonképpen a kötelezettségteljesítés mérhetősége és számon kérhetősége alól menekülni kíván.
Mi attól tartunk, hogy most is, mint mindig, mint eddig számtalanszor, addig, amíg a szép szavak szintjén kell megnyilvánulni az energiahatékonyság, energiakorszerűsítés, épületkorszerűsítés vonatkozásában, megvan a jó szándék, ugyanakkor, ha már kötelességteljesítéssel kapcsolatos számon kérhetőségről van szó, amelyet az Európai Unió most szeretne az irányelven keresztül bevezetni, foganatosítani az Unió területén, akkor már ódzkodik a magyar kormány. Minden bizonnyal azért is, mert éppen ezen a területen már volt elmarasztalás az Európai Unió részéről, hiszen késedelmesen készültek el azok az energiahatékonysági, takarékossági, kormányzati programelemek, amely alapján az Uniónak minősítenie kellett, kellett volna Magyarország felkészültségét és aktivitását ezen a területen.
Azzal sem értünk egyet, hogy továbbra is az ezer négyzetméternél nagyobb alapterülettel rendelkező ingatlanok esetében maradna fent az energiatanúsítvány kötelező jellege. Ez azt jelenti, mintha a kormány nem tartaná fontosnak azt, hogy a lakások korszerűsítése is ennek szellemiségében történjék meg - igaz, hogy ehhez forrásokat is kell biztosítani, mert valóban nem terhelhető rá a lakosságra, a lakásingatlan-tulajdonosokra a korszerűsítéssel járó költség teljes egészében. Úgy tűnik, hogy erre vonatkozóan bátortalan a kormány, holott lennének rá lehetőségek, mint ahogy az már a mai napon is elhangzott itt, az épületkorszerűsítés kedvezményes 5 százalékos áfakörbe történő besorolásával is lehetne segítséget nyújtani. Ezen túlmenően pedig megint csak az európai uniós direktíváknak megfelelően a széndioxidkvóta kereskedelemből származó bevételeinket is éppen épületkorszerűsítésre, energiahatékonysági beruházásokra lehetne, tulajdonképpen kellene előírásszerűen felhasználni, és abban az esetben nem kellene szabadkoznia a kormánynak, hogy valójában azt nem szeretnénk, ha mindez kötelező jelleggel lenne érvényesíthető és az Európai Unió részéről szankcionálható is, amennyiben a teljesítés nemzeti szinten alulmarad a vállalt kötelezettségekhez képest.
Tehát azt látjuk, hogy szlogenek szintjén van a kormány részéről szándék az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítésére, ugyanakkor a cselekvés szintjén továbbra sem látjuk az elszántságot. Nem látjuk azt, hogy intézményesített formában az ország területén valóban olyan hálózat, energiapont hálózat jönne létre, amely a magán ingatlantulajdonosok számára is segítene az energiahatékonysági-korszerűsítési munkák előkészítésében, esetleges pályázati forrásokhoz való hozzájutás tekintetében segítséget nyújtani. Tehát ezt a magunk részéről nem tudjuk így támogatni már csak azért sem, mert épp ennek az elfogadása alááshatja az építésügy megsegítésére létrejött munkacsoport által beterjesztett és elfogadott határozati javaslatcsomag bizonyos pontjainak a teljesedés bemenetelét is, tehát itt ebben az esetben nemmel tudunk csak szavazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További hozzászólás? (Nincs jelzés.)
Szakállamtitkár úré a szó!
Dr. Szaló Péter szakállamtitkár (NFGM) reflexiója
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az irányelvnek az alkalmazását alapvetően ösztönző jelleggel szerettük volna elérni. Csak azért mondanék el két-három példát, hogy jelezzem azt, hogy tényleg komolyan gondoljuk az energiatanúsítvány elterjesztését. Például beléptünk az Energy Site-be, fizetjük a tagdíjat, minden önkormányzat ingyenesen hozzáfér a tárca, illetve a VÁTI honlapján azokhoz a szoftverekhez, amik mögé ülve az önkormányzat energetikusa a víz és energiaszámlák alapján az iskolákra, egészségügyi intézményekre, közforgalmi létesítményekre el tudja készíteni azt a posztert, amit rögtön ki is tud nyomtatni és transzparenssé teheti az állampolgárok számára, hogy milyenek az intézmények energiateljesítmény jellemzői. Az Energiaklubbal együttműködünk, füzeteket adtunk ki, tehát ez az első szint.
Aztán természetesen szeretnénk, ha már az önkormányzatok rendelkeznek ezekkel a tanúsításokkal, akkor bevinnék a döntéshozatalba, amikor intézmények jövőjéről gondolkodnak, akkor ez is szempont legyen az intézmények átalakításánál, hogy milyen épületekben helyezkednek el. De úgy gondoljuk, az, hogy hirtelen az ezer négyzetméterről leszállítani a kötelezett épületek körét, ez nagyon nagy terhet jelentene az önkormányzatoknak és pillanatnyi forráshiányos időszakban ennek teljesítése nagyon aggályos lenne. Úgy érezzük, hogy néhány tagország - és ebben a körben ki lehet mondani - kimondottan versenyelőnybe akar kerülni, akik nagy kapacitással, időelőnnyel rendelkeznek ezen a téren és Magyarországot szankcionálnák és az új tagországokat, akik jóval hátrább vannak az energiatakarékosság terén. De nem igazán az energiatakarékosság terén, hanem a papírgyártás területén, mert bár nem akarom ennek a jelentőségét kisebbíteni, de ez csak egy papír és ez csak az első lépcső ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljanak az energiahatékony beruházások. Azt hozzátenném, hogy ugyanakkor a magánszemélyek vonatkozásában, a lakásbérlet vonatkozásában az elszámolható költségek közé tartozik, tehát ha én hivatalosan adom ki a lakásomat és ehhez majd tanúsítás kell 2010-ben, akkor ezt el tudom számolni a költségek között, tehát ennyi ösztönzőt tudtunk beletenni a rendszerbe.
Tisztelt Elnök Úr! Közben áttanulmányoztam a tisztelt bizottság javaslatát, álláspontját és az tényleg összhangban van az elhangzottakkal, tehát nagyon egyetértünk vele. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több hozzászólás, akkor szavaznánk a bizottsági vélemény elfogadásáról a Házszabály 134/B. paragrafusának (4) bekezdése alapján.
Kérdezem, hogy aki egyetért a bizottsági véleménnyel, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 14. Aki nem fogadja el? (Szavazás.) Köszönöm. 8.
A napirend tárgyalását lezártuk. Ehhez bizottsági előadót kell állítanunk. Kisebbségi vélemény? A többségi véleményt vállalom. Tehát mind a négy napirendhez a többségi véleményt, ha lehet, elvállalom és a negyedikhez a kisebbségi véleményt Bencsik János képviselő úr. Köszönöm.
Államtitkár urat megkérjük, hogy a következő napirendnél is maradjon.
Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9637. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
Következik az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében az egyes törvények módosításáról szóló T/9637-es számú törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok tárgyalása. (Jelentkezésre.)
Megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Államtitkár Úr! Hétfőn itt a parlamentben volt egy egyeztetés az Építésügyi Szakállamtitkárság és a módosító indítványokat benyújtó képviselők, illetve az építési munkacsoport elnökének: Baráth Etelének a részvételével, ahol igyekeztünk összhangot teremteni a törvénytervezettel kapcsolatosan. Az általános vitában elhangzott, hogy bár sok tekintetben egyetértünk a javaslatokkal, de a jelenlegi formában ez nem támogatható - ennek a megbeszélésnek az is volt a lényege, hogy közelítsük a vitatott kérdésekben az álláspontokat.
Ennek következtében az ajánlási pontok közül a 3-as, 5-ös, 12-es, 13-as ajánlási pontban tett indítványomat visszavonom, a többi indítványt - beleértve a Fidesz-KDNP szövetség képviselői által tett indítványokat - bent tartjuk. Azok egy jelentős részéhez egyébként kapcsolódó módosító indítványok benyújtására kerül sor a hétfői egyeztetésen megfogalmazottaknak megfelelően, amely elsősorban az eljárással kapcsolatos határidők módosítását tartja szem előtt az eredeti törvényjavaslatban, illetve a módosító indítványokban megfogalmazott, egymástól eltérő javaslatok közelítésével köztes időpontoknak a meghatározásával annak érdekében, hogy az építésügyi beruházások gyorsítását szolgáló kérdésekben előre tudjunk lépni.
Még egy dolgot szeretnék elmondani. Azt gondolom, hogy az államtitkár úr erre ki fog térni. A Mérnöki Kamara elnöke is megkereste a bizottságot és az államtitkár urat is arra vonatkozóan, hogy lenne egy módosító indítványuk, amivel egy kicsit elkéstek, így csak bizottsági módosító indítványként van lehetőség a benyújtására. Őszinte érdeklődéssel várom az államtitkár úr véleményét, hogy hétfő óta sikerült-e áttekinteni ezt a tervezett módosító indítványt. Mi a tárca álláspontja, tudják-e esetleg ajánlani - idézőjelbe téve - a bizottság számára, hogy éljünk a módosító indítvány megtételének a lehetőségével? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Elkezdenénk a módosító indítványok tárgyalását. Az első Bencsik képviselő úré. A kormány véleménye?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja a bizottság egyhangúlag.
A 2-es, összefügg a 28-assal. Kormány.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 3-as visszavonásra került. A 4-es Bencsik János képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
5-ös visszavonva. 6-os?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 7-es Bebes István képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
8-as?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
9-es?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
10-es?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
11-es?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
12-es, 13-as visszavonva. 14-es Bencsik képviselő úr javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 15-ös?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 16-os? Ez összefügg a 21, 22, 23, 25. és 29-essel.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 17-es?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 18-as, összefüggésben a 31-essel és a 33-assal.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 19-es Hankó Faragó Miklós képviselő javaslata.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez a módosító javaslat nem házszabályszerű. Azok szavazzanak, akik úgy gondolják, hogy a módosító javaslat házszabályszerű. (Nincs jelentkező.) Tehát a javaslat nem házszabályszerű. 20-as?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 24-es.
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja a bizottság egyhangúlag. 26-os?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 27-es?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 30-as?
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott. 32-es?
SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja a bizottság egyhangúlag. 33-as is volt. Nincs több.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Az államtitkár úr nem válaszolt arra, amit a képviselő úr felvetett, hogy a mérnökkamarának a módosító indítvány tervezeteivel, javaslataival mi történik. Szeretném megkérdezni, hogy át tudták-e tekinteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék!
DR. SZALÓ PÉTER szakállamtitkár (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Megkaptuk, a módosító indítványból hat a szolgáltatási irányelvre vonatkozó törvényre vonatkozott, ami nem a mi illetékességünkbe tartozik, tehát az igazságügyi tárca fog erre majd álláspontot kialakítani. A mérnökkamarával pedig pénteken 9 órakor fogunk egyeztetni a csomaggal együtt.
ELNÖK: Én csak azt kérem, hogy az egyeztetésbe a Baráth képviselő urat és a szakértői képviseletet is vonják be. Ha jól értem, a tárca is nyitott, a bizottság is nyitott ezeknek a tárgyalására. Úgyhogy ezzel a kiegészítéssel a napirend tárgyalását lezárom.
Következik a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Egy módosító indítvány van előttem.
JELINEK GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani, nem támogatjuk a módosító indítványt.
ELNÖK: Megadom a szót Márfai Péter alelnök úrnak.
MÁRFAI PÉTER (MSZP): A napirendhez kapcsolódóan kérek szót, az 1995. évi törvény módosítását végezzük és nem tudok azon túllépni, hogy a szakma egy nagyon fontos eseménye történt az elmúlt napokban. Tegnap temettük Mosoni Emilt. Életének 99. évében hunyt el, ő a vízerő-hasznosítás legismertebb tudósa a földön. Ő egy Kossuth-díjas magyar ember, vízépítő mérnök, a Tudományos Akadémia tagja, 1942-től az Országos Vízerőügyi Hivatal főnöke volt és pénteken Karsruheben érte a halál, ahol ő egyetemi tanárként működött. Az ő nevéhez fűződik a tiszalöki vízlépcső, a bős-nagymarosi gát és gondolata és ő volt a Víziterv igazgatója. Több egyetemnek és az akadémiának volt tagja, a Tudományos Akadémiának 1951-től levelező tagja, 1991-től rendes tagja. 1952-ben kapott Kossuth-díjat, '90-ben Széchenyi Emlékérmet és 2006-ban kapta meg a Széchenyi-díjat.
Nagyon köszönöm a bizottság türelmét és egy főhajtással búcsúzom a szakma legelismertebb, legnagyobb és immár bizonyosan legidősebb képviselőjétől. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Azt hiszem, hogy a megemlékezés, igaz, hogy egy szakmai napirend kapcsán, de helyénvaló volt és köszönöm a megemlékező szavait.
Hasonlóképpen a tárca képviselőjének a részvételét. A vízgazdálkodási törvény módosításáról szóló napirend tárgyalását lezárjuk. Egyharmaddal zártuk le ezt a módosítót.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslat (T/9355. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
Folytatjuk a Ket., illetve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának, általános szabályairól szóló napirenddel - foglaljanak helyet az IRM képviselői.
Ha jól tájékoztattak, dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes helyett?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Dr. Baranyi Bertold főosztályvezető.
ELNÖK: Nagyon kiváló. Köszöntöm körünkben Baranyi Bertold urat.
Javaslom, hogy a kiadott napirendünknek megfelelően először a szolgáltatási tevékenységgel kezdjük, az egy viszonylag kisebb csomag. A 9355-ös törvény és a május 20-ai ajánlás szerint szeretnénk haladni.
Az 1. dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata: az 1. § (2) bekezdés g) pontjához.
A kormány álláspontját szeretném kérni.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? Aki egyetért, támogassa. (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság.
A 2. dr. Kovács Zoltán módosítója: az 1. § (3) bekezdéshez.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 3. dr. Kovács Zoltán javaslata, szintén az 1. § (3) bekezdéséhez.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 4. dr. Hankó Faragó Miklós módosítója. A 6. §-hoz a "minősítési" helyett tanúsítási.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Az 5. dr. Kovács Zoltán módosítója.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja. (Jelentkezésre.)
Tessék!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Miért nem?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A módosító javaslatok jelentős része a közérdek fogalmát emelné be a törvénybe, ami viszont a magyar alkotmányos rendszerben nem lehet a tevékenység korlátozásának alapja, a közérdeket ennél pontosabban meg kell jelölni. Arra nyitottak vagyunk, hogy e tárgykörben akár egyeztetés legyen folyamatban, de maga a közérdek nem szolgálhat ennek alapjául; ez egyébként az irányelvvel sincsen önmagában összhangban, tehát a közérdeket ennél pontosabban meg kell határozni.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, ha megengedi.
ELNÖK: Hogyne, hogyne, ez végül is vita.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Bevallom, idegen tollakkal ékeskedem, de úgy gondolom, hogy nagyon fontos. Egyébként Barsiné Pataky Etelka hívta fel a figyelmünket arra, hogy ez a módosító arról szól, hogy a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján engedélyezze, hogy ha bejelentett közös tevékenységről van szó, akkor az azzal kapcsolatos követelményeket is teljesíteni kell. Ha jól értettem képviselő asszonynak a hosszabb indokolását, a lényege az, hogy a belföldi tervező - maradjunk ennél a szakmánál -, de nyilvánvaló, hogy nem csak arra vonatkozik, tehát ne kívánjunk nehezebb feltételeket a magyar szolgáltatótól, mint a Magyarországon dolgozó külföldi szolgáltatótól. Ezt kívánja ez a módosító szolgálni, ezért nem vitatva az önök által elmondottakat, kérem, hogy az előterjesztővel egy egyeztetés lehetőségét adják, mert úgy gondolom, hogy a törekvés - lehet, hogy szóhasználatában, fogalmi meghatározásában - nem vagy, nehezen illeszthető a magyar jogrendszerhez, de maga a cél szorgalmazandó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Tehát akkor fenntartjuk egyharmaddal és későbbi egyeztetés tárgyát képezi. Köszönöm.
A 6. dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Lehet egyhangúlag Fónagy képviselő úr? (dr. Fónagy János: Igen.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 7. szintén Hankó Faragó képviselő úr módosító indítványa.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 8. összefügg a 9-el és a 12-el: Hankó Faragó képviselő úr indítványa.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 9-ről szavaztunk.
A 10. összefügg a 11-el. A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja.
A 11-ről már szavaztunk. A 12-ről szintén, amely összefüggött a 8-as, 9-essel.
A 13-as Hankó Faragó képviselő úr javaslata.
A kormány
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság, (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 14-es dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 15-ös: Hankó Faragó képviselő úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
Az Alkotmányügyi bizottságnak van még egy módosító indítványa, amelyről véleményt kell mondani: a szolgáltatási tevékenység megkezdésével kapcsolatban. Ez a 21. §-ból egy pontosítást eszközöl.
Kérdezem az előterjesztőt. Ennek a száma a /10-es. Ismert?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
Ennek a napirendnek a tárgyalását lezárjuk.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
Folytatjuk a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény módosításához benyújtott módosításokat - a május 19-i állapotnak megfelelően.
Az 1. dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr módosító javaslata: a 6. § (3) bekezdéséhez.
A kormány véleménye?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Hankó Faragó Miklós javaslata a 2-es, ami összefügg a 3-assal.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 3-asról szavaztunk.
A 4. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata: a 9 § (1) bekezdéséhez.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
Az 5. Halász János képviselő úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott a bizottságtól.
A 6. összefügg a 48., 49-el: Hankó Faragó javaslat.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
A 7., szintén dr. Hankó Faragó Miklós úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag.
A 8-as összefügg a 9., 16., 25-össel: Hankó Faragó Miklós javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
A 9-ről szavaztunk.
A 10. dr. Kovács Zoltán képviselő úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada támogatja.
A 11. Tóth Ferenc képviselő úr javaslata: a 71. §-ra.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott és összefüggött a 12-sel és a 14-sel.
Tehát a 12. megvolt.
A 13. Tatai-Tóth András képviselő úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 14-es volt.
A 15-ös Tatai-Tóth úr javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 17-es következik: dr. Hankó Faragó Miklós javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 18-as: Hankó Faragó Miklós javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 19-es: dr. Kovács Zoltán javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja.
20. dr. Kovács Zoltán javaslata.
A kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nincs értelme egyébként, mert bírósági úton orvosolható ez a dolog. Úgy lett volna magyar, hogy "helye nincs. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmada sem támogatja. A 21-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. A 22-es dr. Kovács Zoltán javaslata.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 23-as, összefügg a 24-essel.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 26-os?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 27-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 28-as?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 29-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 30-as?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 31-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 32-es?
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Miért nem?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A rendelkezés, amelynek a deregulációjára a törvényjavaslat javaslatot tesz, egy költségvetési automatizmust tartalmaz, amitől az Országgyűlés a költségvetési törvény elfogadásánál bármikor eltérhet. Éppen ezért nincs szükség erre az automatizmusra.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Nem akarok fogadatlan prókátorkodni, és a kormánypárt soraiból eltávoztak azok a képviselő kollégák, akik emellett szót emeltek, éppen a kiszámíthatóság miatt, de én mindenképpen kérem az egyharmadot.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. A 33-as?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 34-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 35-ös?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad támogatja. 36-os?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 37-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 38-as?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 39-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 40-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 41-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 42-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 43-as?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 44-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. 45-ös?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 46-os?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. 47-es?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. A bizottsági indítványok vannak még hátra. Ez egy bizottsági módosító csomag, ami sok-sok egyeztetés eredménye. Sajnos pontonként kell szavazni, de ez is csak 5-6 darab. A módosító javaslatok első 1-4. pontjában a geotermikus energiabányászattal kapcsolatos szabályozás van, valamint a 6. és a 14. pontjában. Ez gyakorlatilag a hatályos jogszabályokban fellelhető inkoherencia pótlása. A második csoport, a módosító javaslat 5-6. pontja. Ez a geofizikai mérések esetére egyszerűsíti az ingatlanhasználat lehetőségét. Tehát nem kell művelési ágból kivonni ahhoz, hogy geofizikai méréseket lehessen rajta végezni. A harmadik csomag a javaslat 7-9. pontjában található, a villamosenergia-törvény működtetésén belüli pontosításokat tartalmaz. Szintén hosszú egyeztetés előzte meg. A 8. és 11. pontban a fogyasztóktól jött rengeteg észrevétel alapján a számlák tartalmára vonatkozó felhatalmazást ad a kormánynak, hogy ez olyan előírás alapján történjen, ami értelmezhető és nem okoz fölösleges adminisztrációt egyik félnek sem. Az ötödik csomag a módosító javaslat 10. pontjában szereplő módosítás, a Magyar Energiahivatal gázpiaci beavatkozási, árellenőrzési hatáskörét bővítené, tehát a kontroll lehetőségét nemcsak évenként tenné lehetővé, hanem ennél gyakrabban is. A 6. csomag a 12, 13. pontban szerepel, ezek szövegezési pontosítások.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Nem vitatom a sok egyeztetést, de hogy mi most kaptuk, az biztos. Úgyhogy azt kérem, hogy ezt most vegyük le, mert ezt illik elolvasni, átbeszélni. Szerda van, kérünk rá pár napot, mert ezek fontos dolgok. Ráadásul egy olyan terület, ami mindenki számára fontos.
ELNÖK: Tekintettel arra, hogy elég feszített keretek között folyik ennek a törvénynek az elfogadása, több, mint 120 törvényt nyitottunk meg, mi magunk 30-at tárgyaltunk meg, hadd kérjem azt, hogy a bizottság most mondhasson erről véleményt és aztán, ha közös pontosításra jutunk az ellenzék képviselőivel, azt megtesszük a következő üléseinken. Ha most a kormányoldali képviselők részéről nincs további kérdés, szavazásra tenném fel az egész csomagot.
Aki elfogadja, hogy ezt a bizottsági módosítót beadjuk, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Tizennégy igen, nyolc nem. De azért egyeztetést még fogok kérni. Köszönöm szépen az IRM-nek. Külön nem kérdeztem az IRM álláspontját, mert egy bizottsági benyújtásáról van szó, megszavaztuk, de azért nyitott vagyok, hogy véleményt nyilvánítsanak.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönjük szépen ezt a véleményt. Folytatjuk még.
Tehát szintén ennek a napirendnek a keretében az Alkotmányügyi bizottság nyújtotta be a T/9354/42-es számon, ez is több módosító.
Kérdezném a kormány képviseletét a véleményről.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány valamennyit támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? Aki egyetért, jelezze! (Szavazás.) Odaadóan támogatja. Az ellenzék? (Szavazás.) Tartózkodott. Tehát 14 igen és 8 tartózkodással a bizottság a 42-est elfogadta.
Következik a 43-as. Kérdezném a kormányt.
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 14 igen. 8 tartózkodás.
A 44-esről a kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 14 igen, 8 tartózkodás.
A 45-ös?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 14 igen, 8 tartózkodással.
A 46-ost a kormány?
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 14 igen, 8 tartózkodással. Köszönöm.
Úgy látom, hogy elfogyott, de ha valakinek van észrevétele, tegye meg. (Nincs jelzés.) Nincs további, akkor a Ket. napirend tárgyalását lezárjuk. Köszönöm a megjelenést.
A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényjavaslat (T/9400. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
És ha jól látom, a fizetési meghagyásos eljárásokról szóló törvényjavaslat következik: T/9400. számon. Megkérném a kormány képviseletében a hölgyeket, hogy foglaljanak helyet és kérem, hogy a jegyzőkönyv számára mutatkozzanak be.
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok. Nyárádi Gabriella és Juhász Edit vagyunk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kiegészítő ajánlás május 26-ai anyaga van előttem, ezt fogjuk tárgyalni. Köszönöm.
Az 1. dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr javaslata.
A kormány?
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a tárca - erről még csak tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 2-es szintén Hankó Faragó javaslata, ami összefügg a 3-al és a 6-al.
A kormány?
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 3-as volt.
A 4-es: dr. Rétvári Bence és dr. Dávid Ibolya képviselő asszony javaslata.
A kormány?
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
Az 5., szintén dr. Rétvári Bence és dr. Dávid Ibolya javaslata.
A kormány?
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 6-os volt.
A 7. Rétvári Bence javaslata.
A kormány?
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott a bizottságtól.
A 8. szintén kettős: dr. Rétvári Bence - dr. Dávid Ibolya javaslata.
A kormány?
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezt támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Van egy /10-es számon az Alkotmányügyi bizottságnak egy módosító csomagja. Ezt a Gazdasági bizottság is a következőkben véleményezni fogja.
Megkérdezem a kormány képviseletét, hogy mi a véleményük a módosítóról.
DR. NYÁRÁDI GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szintén tárcaálláspont: támogatjuk ezt a bizottsági módosítót.
ELNÖK: Támogatja. A Gazdasági bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja.
Kérdezem, hogy van-e még további ehhez a napirendhez. (Nincs jelzés.) Nincs. Ennek a napirendnek a tárgyalását lezárom.
Egyebek napirendben kérdezném, hogy kinek van javaslata. Köszönöm szépen.
Nekem van egy figyelemfelhívó javaslatom. A Gazdasági bizottság egyhangúlag támogatta az atomerőmű bővítésről szóló előterjesztést. (Zaj, beszélgetés.) Pici figyelem, képviselőtársaim.
Június 3-án, 4-én Siófokon atomerőmű konferencia a bővítésről: aki akar, érdekli vegyen részt rajta.
Miután más bejelentés nincs, a bizottsági ülést bezárom. Köszönöm a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 05 perc)
|
Dr. Józsa István |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné és Lajtai Szilvia