GIB-33/2009.
(GIB-163/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. szeptember 21-én, hétfőn, 12 óra 35 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/10176. számú törvényjavaslat *
Dr. Ángyán József szóbeli kiegészítése *
A kormány álláspontjának ismertetése *
Hozzászólások *
Válaszadás *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló J/10107. számú beszámoló *
Dr. Nagy Imre igazgató (MeH Szülőföld Alap Iroda) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszadás *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
Juhos László (Reális Zöldek Klub) előterjesztése *
(Dr. Ángyán József, Font Sándor (Fidesz), Herbály Imre (MSZP) és Jakab István (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
(Általános vita)
(Általános vita)
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Latorcai János (KDNP) Márton Attilának (Fidesz)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) megérkezéséig dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) megérkezéséig dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Ángyán József országgyűlési képviselő (Fidesz)
Dr. Kiss Norbert főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nagy Imre igazgató (MeH, Szülőföld Alap Iroda)
Juhos László (Reális Zöldek Klub)
Megjelentek
Ripka János főtanácsadó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Nagy Ágnes (Miniszterelnöki Hivatal)
Cseri Noémi (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Füredi Lilla (Fidesz)
Gonda Pál (MSZP)
Szentgyörgyi Lajos (Miniszterelnöki Hivatal)
Kassai Ferenc (MMK)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 35 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a bizottság tagjait, a mai bizottsági ülést megnyitom.
A napirendet a képviselőtársaim előzetesen megkapták. Két napirendi pontot tervezünk: a termőföldről szóló bizottsági módosító indítvány általános vitára való alkalmasságáról kell dönteni, a másik a Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló, itt szintén az általános vitáról kell dönteni. Szemrevételezve a bizottságot és a bejegyzések szerint a bizottság határozatképes, jelen van eddig beírtan több mint 58 százalék, elméletileg hiányzik 41 százalék, de ez a későbbiek során természetesen változni fog. A különfélék között érkezett egy civil szervezet megkeresése, három perces időtartamra kap majd szót majd.
Miután megállapítottam, hogy a bizottság határozatképes, egyetért-e a bizottság a jelzett napirendi pontokkal. Aki igen, azt kérem, szavazzon! (Szavazás. - A szavazás eredménye csak kis késéssel jelenik meg a kijelzőn. - Közbeszólások.) Megállapítom, mielőtt pánik törne ki a bizottság tagjai között, elvégre informatikai bizottság is vagyunk, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/10176. számú törvényjavaslat
A termőföldről szóló képviselői önálló indítványt Ángyán József, Font Sándor, Herbály Imre, Jakab István képviselők terjesztették elő. Az előterjesztők nevében Ángyán Józsefet kérem, fáradjon az asztalhoz, a kormány részéről dr. Kiss Norbert főosztályvezető van itt az FVM-ből. Képviselő úr, egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést kérek.
Dr. Ángyán József szóbeli kiegészítése
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Abszolút rövid szeretnék lenni. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, képviselőtársaimat.
Földvásárlási moratórium van Magyarországon érvényben a tagállami állampolgárokra nézve, tudvalévőleg a jelenlegi megállapodás szerinti határideje 2011, de úgy tűnik, a földtörvény egyfajta kiskaput biztosít a tagállami állampolgárok részére arra az esetre, ha e határidő előtt megpróbálnák bejegyeztetni a magyarországi földtulajdonukat. Legalábbis ilyen típusú kezdeményezések és a hatóság tesztelése indult el, főleg Nyugat-Dunántúlon, s ezt a kiskaput szeretné bezárni ez a módosító indítvány.
A kiskapu maga abból származik, hogy bár főszabályként a földtörvényünk azt mondja, hogy tagállami állampolgárok Magyarországon termőföldtulajdont nem szerezhetnek, de ez alól van egyfajta kivétel, amely szerint, ha három éven keresztül mezőgazdasági tevékenységet folytatott Magyarországon, és ezt igazolni tudja, és le kíván telepedni Magyarországon gazdálkodási szándékkal, ebben az esetben a földtulajdon bejegyezhető. Van erre egy eljárás is a földtörvényben, e szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak kell környezettanulmány keretében meggyőződnie arról, hogy ez a tény megfelel-e a valóságnak, tényszerű-e a tagállami állampolgárnak ez az állítása, és amennyiben igen, kiad egy igazolást, és ez alapján Magyarországon a földtörvényünk szerint bejegyezhető három év ilyen típusú itt tartózkodás után a földtulajdon.
Ez még önmagában nem is aggályos, hanem aggályossá ott válik, hogy a földtörvényünknek van egy mondata, ami úgy rendelkezik, hogy ha az adóhatóság igazolást állít ki arról, hogy a tagállami állampolgárnak volt mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme Magyarországon három éven keresztül, ebben az esetben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal nem utasíthatja el. Bár lehet, hogy a környezettanulmány mást igazol, mégsem utasíthatja el, kötelező, hogy kiadja ezt a fajta igazolást a tagállami állampolgárnak, és ez után nincs akadálya a földtulajdon bejegyzésének. Ilyen típusú eljárások indultak, tesztelendő a magyar hatóságokat.
A módosító indítványunk arra vonatkozik, hogy a környezettanulmány legyen perdöntő, a magyar hatóság mérlegelhesse, hogy valóban megfelel-e ennek a hároméves kritériumnak és az itt gazdálkodásnak a tagállami állampolgár. Ugyanis a jelen helyzetben azt teszik - és ez a lényege talán a jelenlegi eljárásmódnak -, hogy önrevíziót jelent be a tagállami állampolgár. Zömében osztrákokról van szó, nem tudom, mennyire köztudott, információként szeretném elmondani, hogy az osztrák kamara nyilvántartása szerint - jellemző módon pontosan tudják, hogy mennyi földre is számítanak - 700 ezer hektár bejegyzésre váró földtulajdon van Magyarországon, amely formálisan vagy informálisan már tagállami állampolgárok, osztrákok kezében van, és ezen fölül vannak persze az egyéb tagállami állampolgárok is.
Nos, azt teszik ezek az állampolgárok, hogy önrevíziót jelentenek be az APEH-nál, és azt mondják: bocsánat, elfelejtettem, hogy nekem volt itt három éven keresztül jövedelmem, és kérem, hogy akkor most ennek keretében vegyék tudomásul ezt a bejelentésemet. Miután önadózás van Magyarországon, az APEH nem is vizsgálja, hogy ennek mi a valóságtartalma, és ennek az a jogkövetkezménye, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak ki kell adnia ezt a bizonyos igazolást.
A módosító indítványunk arra vonatkozik, hogy ezt a kiskaput zárjuk be a földtörvényünkben. Nevezetesen hagyjuk meg a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a döntési lehetőségét a környezettanulmány alapján, és ennek keretében legfeljebb mint egy adalékot vegye figyelembe az ilyen adóhatósági igazolást, de ez ne legyen kötelező érvényű a továbbiakban az igazolás kiadásánál.
Tisztelettel kérem a bizottságot, hogy támogassák ezt a módosító indítványt.
ELNÖK: Köszönöm, értjük, képviselő úr. A kormány részéről mi a vélemény az előterjesztésről.
A kormány álláspontjának ismertetése
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány részéről azt tudom mondani, hogy koncepcionálisan egyetértünk a javaslattal, tehát elfogadjuk, hogy fontos mindenféle spekuláció ellen a fellépés és a különböző kiskapuk kizárása, ugyanakkor úgy látjuk, hogy a szándékozott célt jobban el lehet érni egy apró módosítással ezen módosításon belül. Erről egyeztettünk a képviselő urakkal, és ha minden jól megy, akkor - ha jól tudom - elképzelhető, hogy a holnapi mezőgazdasági bizottsági ülésen ez a kicsit módosított változat már bekerül bizottsági módosítóként, ami szerintünk ugyanúgy, illetve jobban el tudja érni ezt a célt.
ELNÖK: Köszönöm. A képviselőtársaimnak van-e észrevétele? (Jelzésre.) Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy, ahogy Ángyán képviselő úr elmondta, annak idején a jogalkotásban valójában szerettünk volna a jog adta lehetőségek között megfelelő garanciát adni arra, hogy ne kerüljön külföldi kézbe a magyar földtulajdon.
A frakciónk támogatja ezt az indítványt, de magam is azt gondolom, hogy kell egy módosító indítvány. Mert látszólag szépészetinek tűnik, de azt mondjuk, hogy környezettanulmányt csinál, és a környezettanulmány keretében az APEH-bevallást vizsgálja, illetve - bocsánat -, mert kimondja, hogy a környezettanulmány kifejezetten arra vonatkozik, hogy folytat-e vagy nem folytat mezőgazdasági tevékenységet. Na most, ha nem folytat, akkor is tud adóbevallást tenni, tehát azt gondolom, valahol a kettőt úgy kell összeilleszteni, hogy kiterjesszük arra, hogy azt is vizsgálja, hogy adózás szempontjából az illető hogy van. Ez egy újabb garanciális elem arra, hogy valóban három év óta Magyarországon érdemben folytat mezőgazdasági tevékenységet. Támogatjuk, de kell hozzá módosító indítvány.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én azért tennék egy-két olyan megjegyzést, ami valószínűleg a koncepcionális részét érinti ennek az egész ügynek. Természetesen az nyilvánvalóan fontos, hogy a termőfölddel spekulációs céllal ne viccelődjön senki, de ez igaz legyen ám a magyar állampolgárokra is. A magyar állampolgár is tagállami állampolgár, tehát ilyen értelemben nekem ez áthallás a megfogalmazásban, hogy tagállami állampolgár, nekem ebbe a magyar simán belefér. Ez az egyik.
A másik hogy általában ne kezdjük el üldözni a külföldieket, és ne is teremtsünk sem jogszabályalkotással, sem semmivel olyan hangulatot, ami alapján az terjedne el Európában, hogy itt a magyarok rettenetesen ellene dolgoznak annak, amiért egyáltalán az unióba magunk is beléptünk. Mi sem szeretnénk idegenek és külföldiek lenni más tagországban, mi se viselkedjünk úgy, hogy a tagországi állampolgárok itt idegenek vagy külföldiek lennének - majd még ezekkel a szavakkal kicsit meg kell ismerkedni.
Ugyanakkor azt tisztelettel szeretném jelezni, hogy a külföldi-ellenesség, ami nagyon sokszor a sajtóban és egyéb helyeken lejön, történelmietlen és kártékony is, hiszen Magyarországon soha nem lett volna bolgárkertészet, soha nem lett volna igazi borkultúra például a sváb bevándorlók nélkül, és még tudnám sorolni, hogy mennyi mindent hoztak ide a hollandok az elmúlt évtizedekben. Tehát nagyon sokat kapott a magyar mezőgazdaság így a külföldtől. Tehát feltétlenül jónak tartanám, ha az indoklásoknál meg főképpen majd a szóbeli prezentációknál ezeket jól ki tudnánk kerülni.
Végezetül pedig azt szeretném mondani, hogy azért itt nagyon a körmünkre ég ám a dolog, mert azok a derogációk, amiket mi eredendően kaptunk, és ami alapján a mai törvényeink nyugszanak, ezek fenyegető módon jönnek, és amikor itt bizonyos kapuk felszabadulnak, óhatatlanul egyben a spekuláció előtt is nyitunk. Tehát úgy érzem, hogy itt a jogszabályalkotásnak azért folytatódnia kell, nem szabad itt most megállni azzal, hogy hoppá, akkor most mindent elintéztünk. A 2011-es dátum itt van a nyakunkon, és tisztelettel jelzek még egy apróságot, hogy ne tévedjünk meg. Ki az, aki eladja a termőföldjét a külföldinek? Az a magyar gazda, kérem tisztelettel. Tehát igenis, velük is beszélni kell, hogy ne adják el külföldieknek, aminek inkább politikai, mintsem jogszabályi jelentősége van.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nincs.
Rövid reagálást kérek az előterjesztő részéről.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Egyrészt Göndör képviselő úr felvetésével egyetértek, finomítani, pontosítani lehet, ezt fogja célozni valószínűleg a vita, és várjuk tisztelettel a módosító indítványokat.
Szanyi képviselő úr megjegyzései valóban súlyos dolgokat érintenek és érdemiek, a külföldi-ellenességre vonatkozóan annyit szeretnék megjegyezni, hogy csak a spekulációs célú földszerzés tartozik ebbe a kategóriába, és ezt az Európai Közösségben minden ország a saját eszközeivel igyekszik kordában tartani. Tehát szó nincs itt ilyesmiről, és a spekuláció alapja - ezt a képviselő úr is bizonyára tudja - az 5-50-szeres földárbeli különbség, ami még mindig megvan Nyugat-Európa és különösen a magyar keleti végek földárai között.
A moratórium valóban le fog járni, tisztelettel kérem a kormánypárti képviselőket - és mindannyiunkat, a parlamentet -, ösztönözzük a kormányt, hogy egyrészt terjesszen elő egy hosszabbítási kérelmet, épp ezen földárbeli különbségekre hivatkozva, aminek alapján mi annak idején is moratóriumot kértünk és kaptunk az Európai Közösségtől. Sajnos nincs még a Bizottság előtt egy ilyen előterjesztés a magyar kormány részéről, kérlek benneteket, segítsetek abban, hogy ez mielőbb kerüljön ki Brüsszelbe.
A jogszabályalkotásnak pedig valóban el kell indulnia, tehát a saját nemzeti szabályozásunkat ennek megfelelően kell alakítani, hogy ha majd ez a moratórium lejár, akkor kellő védelmet biztosítsunk úgy, ahogy a dánok, németek vagy mások is megteszik az Európai Közösségben.
A magyar gazda adja el megjegyzésre annyit azért hadd tegyek hozzá, hogy természetesen, azért itt - azt hiszem - közös a felelősségünk. Nemcsak abban, hogy felvilágosítsuk, hogy ne adja el, és mit jelent az, ha megszabadul a földjétől, hanem teremtsünk együtt olyan körülményeket, hogy ne legyen olyan kényszerhelyzetben a magyar gazda, hogy anyagi és egyéb megfontolások miatt kénytelen legyen akár a földjétől vagy birtokától megszabadulni, és ilyen módon javítani a sorsán. Tehát azt hiszem, ez közös felelősségünk, hogy a magyar gazda ne adja el a külföldinek. (Dr. Szanyi Tibor: Állami elővásárlási jog.) Azt is kell, a Nemzeti Földalapnál más játékszabályokat, elővásárlást és egyebeket is biztosítani kell, természetesen egyetértek ezekkel a fölvetésekkel, és kérem, hogy akkor ennek jegyében a továbbiakban együtt folytassuk ezt a munkát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Javasolom, hogy zárjuk le. Tisztelettel felhívnám a képviselőtársaim és a kormány figyelmét is arra, hogy ez egy rendkívül érzékeny téma. Várhatóan a parlament elé kerülve erre sok dolog föl lesz fűzve, tehát ez egy széles politikai vitát fog eredményezni.
Kérjük a kormányt, külön figyeljen oda, hogy ennek az EU-kompatibilitását még a határozat elfogadása - tehát törvénnyé való változtatása, kihirdetése - előtt mindenféleképpen egyeztetni kell az EU-val. Nem lenne jó, ha Magyarország belefutna egy olyan dologba, ami nem szerencsés. Értjük az előterjesztők célját és a téma fontosságát is, de azért ezt kérnénk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Jelzem képviselőtársaimnak, hogy a bizottság határozatképes, az új arány szerint már 96,55 százalékban jelen vagyunk, tehát bátran szavazhatnak. Aki egyetért azzal, hogy az előterjesztés általános vitára alkalmas, az kérem, tegye meg, tehát szavazás következik. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta az általános vitára való alkalmasságot.
Megkérdezem a bizottságot, hogy kívánunk-e előadót állítani. (Jelzésre.) Szanyi képviselő úr jelentkezett. Aki egyetért azzal, hogy Szanyi képviselő úr legyen a bizottság véleménynyilvánítója, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság egyetértett, köszönöm az előterjesztőknek is.
A Szülőföld Alap 2008. évi tevékenységéről és működéséről szóló J/10107. számú beszámoló
Következik a Szülőföld Alapról szóló J/10107. számú előterjesztés, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. A kormány részéről dr. Nagy Imre úr az előterjesztő. Kérek egy rövid szóbeli kiegészítést.
Dr. Nagy Imre igazgató (MeH Szülőföld Alap Iroda) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm, elnök úr. Üdvözlöm a bizottság tagjait. A Szülőföld Alapról szóló beszámoló már harmadik alkalommal kerül a bizottság elé. Ennek az a célja, hogy a bizottság tudomást szerezzen arról, hogy a Szülőföld Alap az elmúlt évben milyen tevékenységet folytatott, milyen támogatásokat bonyolított le. A gazdasági és informatikai bizottságot elsősorban informatikai rész tekintetében érinti, gazdasági támogatásokat a Szülőföld Alap nem nyújt.
Az informatikai támogatások az alapnak egy viszonylag kis részét teszik ki, körülbelül 5 százalékát, de tekintettel arra, hogy az elmúlt évben több mint 2 milliárd forint összegben osztott támogatásokat, ez körülbelül 100 millió forintos összeget jelent. Tudjuk, hogy a Szülőföld Alap a létrehozásakor kisebb összeggel indult, 1 milliárd forinttal, ez később, 2007-től kezdve nőtt 2 milliárd forint körüli összegre. Ennek tudható be, hogy a tavalyi évben kiemelkedően magas volt a pályázók száma, körülbelül 3 ezer szervezet nyújtott be pályázatot, ebből körülbelül 1500 szervezetet támogatott a Szülőföld Alap.
Köszönöm szépen, röviden ennyi lett volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel? (Jelzésre.) Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Kérdésem lenne. Milyen módon biztosított a pályázati rendszer transzparenciája, hogy ki mennyi pályázott, mennyit nyert el, és ez milyen területi eloszlásban jelenik meg a Kárpát-medencében?
ELNÖK: Több kérdés nincs, kérem a választ.
DR. NAGY IMRE (Miniszterelnöki Hivatal): A Szülőföld Alap legfőbb irányító testülete a regionális egyeztető fórum, ez magyarországi kormányzati tisztségviselőkből, illetve határon túli tagokból áll. Ők azok, akik minden évet megelőzően döntenek arról, hogy az egyes régiók milyen arányban részesülnek támogatásban. Ez egyébként egy évek óta kialakult rendszer, nagyjából a lakosságszám arányát tükrözi, némileg a szolidaritás jegyében, hiszen Kárpátalja és Vajdaság, tehát Szerbia és Ukrajna a lakosságszámának arányánál egy kicsit nagyobb támogatásban részesül. Ilyen százalékos táblázat egyébként az anyagban szerepel.
Ez a regionális egyeztető fórum dönt egyébként arról is, hogy az egyes szakmai kollégiumok - az egyik ezek közül az önkormányzati együttműködési és szakmai kollégium - a támogatások hány százalékát oszthatják szét.
Működik egy támogatás-nyilvántartó rendszer egyébként a kezelésünkben, ebben követjük figyelemmel azt, hogy az adott pályázó kapott-e már támogatást, mennyit kapott, ha van el nem számolt támogatása bármilyen állami támogatás tekintetében, akkor ő persze nem részesülhet a Szülőföld Alap támogatásában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A hozzászólások előtt Baráth Etele képviselőtársunk az ügyrendi gombot nyomta meg.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Az elnök úr nem vette észre, hogy Kapolyi képviselő úr is szót kért a kérdések közepette.
ELNÖK: Ez volt az ügyrendi? Szavaztassam meg a bizottságot? (Közbeszólások, derültség.) Újfent elmondom, hogy ezen a készüléken, ami a képviselő urak előtt van, először be kell jelentkezni, és utána kell a hozzászólásra bejelentkezés gombját megnyomni. Ez után tehát kérdezem: Kapolyi úr kíván szólni?
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Nem.
ELNÖK: Akkor nem tudom, miről beszélt Baráth Etele. (Közbeszólások.) Kérem, őrizze meg a komolyságát a bizottság! Tehát nincs több hozzászóló, ha jól értettem. (Nincs jelzés.) Jó, nem látok a képernyőn sem hozzászólót.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ezek után szavazásra teszem fel a kérdést. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag alkalmasnak tartja általános vitára.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani, köszönöm szépen. Köszönjük az előterjesztőnek is.
A különfélék között szeretném először megjegyezni, hogy a holnapi nap folyamán fogunk ülésezni, tehát eltértünk a normál menetrendtől, a szerdától. Erre azért van szükségünk, mert rendkívül belátók vagyunk; a köztársasági elnök holnap délután utazik el, és feltétlenül szükséges, hogy az ő aláírása rajta legyen a két elnökhelyettes kinevezésének okmányain. Ezért tettük keddi napra a bizottsági ülést. Remélem, ezzel a szerdai napot meg tudom takarítani a képviselőtársaimnak, hiszen meg tudják osztani kedden a parlamenti és a bizottsági munkájukat is.
Arra is felhívnám a figyelmet, hogy a parlament valószínűleg ma meg fogja szavazni az egyéni vállalkozásokról és egyéni cégekről szóló, megtakarítások ösztönzésével kapcsolatos törvényjavaslatot, és ha ez így történik - ha így történik -, akkor holnap fel kell vegyük napirendi pontként. Ez majd a mai szavazás után fog eldőlni.
Van-e a különfélék között egyéb bejelentés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Akkor megkérem Juhos László urat, a Reális Zöld Klub elnökét, hogy háromperces időkeretben terjessze elő véleményét.
Juhos László (Reális Zöldek Klub) előterjesztése
JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöldek Klub): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Emlékeztetném önöket, hogy Hónig Péter miniszterjelölt meghallgatása során balról és jobbról egyaránt kérdés hangzott el a jelölt felé, hogy miképpen kívánja lerendezni a bős-nagymarosi jogvitát. Választ persze nem kaptak a képviselő urak a miniszterjelölttől.
Ezzel kapcsolatban szeretném közölni önökkel, elmondani azt, hogy nem a kormányoldalon pattog ez a labda, tehát a kormány tehetetlen ennek a kérdésnek a lerendezésében. Az igaz, hogy kormányhatározat szól arról, hogy alsó vízlépcsőt politikai meggondolásokból nem építünk, de ez a kormányhatározat törvényekkel ellentétes. Ellentétes a '48-ban a Duna hajózási rendjéről elfogadott törvénnyel, és ellentétes a 2000-ben ennek a törvénynek a módosításával elfogadott törvénnyel.
Felajánlom a Reális Zöldek Klub képviseletében, hogy önként, tehát ellenszolgáltatás nélkül elkészítenénk egy előterjesztést önök számára, amiben előadnánk, feltárnánk azt a jogi helyzetet, aminek a megváltoztatása elsősorban a törvényhozó feladata, és ezen belül is a gazdasági bizottságot mint kezdeményezőt szeretnénk látni ebben a dologban. Ha önök ezt elfogadják, akkor ezt megcsináljuk.
Talán még belefér az időmbe: tényleg higgyék el, hogy a napjainkban ez a magyar-szlovák jogvita a vízlépcsőperben két tagállam között megengedhetetlen. A Reális Zöldek úgy látja, hogy ennek az ellentétnek, ami más területen ma folyik, a gyökere innen táplálkozik. Tehát mindenképpen elvárható lenne a Magyar Országgyűléstől, hogy kezdeményezőképpen lépjen fel ebben a kérdésben, annál is inkább, mert a 2010. évet az EU a Duna évének minősítette, és erre az időszakra a Duna magyarországi szakaszának a hajózhatósága is meg kell hogy oldódjon.
Elnök úr, arra kérem, hogy ha önök igénylik, akkor mi egy hónapon belül az önök asztalára tennénk egy rövid összeállítást ebben a kérdésben, és ha önök ennek a megtárgyalását vállalnák, az számunkra örömöt jelentene.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Úgy gondolom, e felett nem nyitunk vitát. Erről a kérdésről már többet beszéltünk a bizottsági ülésen és az energia albizottság ülésén.
Juhos elnök úr, ha meg tudná tenni azt, hogy azt a véleményt, amit összeállítanak, a Tudományos Akadémiának ezzel a szűkített bizottságával, amely ezzel foglalkozik, véleményeztetnék, és úgy kerülne ide a bizottság elé, annak igazán örülnénk. Ez alapot és lehetőséget adna arra, hogy lehet, hogy új felfogásban kellene ezt az egész kérdést tárgyalni.
Egyetért ezzel?
JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöldek Klub): Elnök úr, mi mindenesetre megkíséreljük, és odatesszük az illetékes bizottság elé. Most nem tudom, melyik bizottságra gondol, elnök úr.
ELNÖK: Aki ezzel foglalkozik. Most meg nem mondom pontosan, de tudom, hogy van egy ilyen szakcsoport, amely kimondottan ezzel foglalkozik. Nem tudom megmondani most a nevét, és a csapatot sem, de már láttam tőlük több írott művet, amely erről szól, és küldtek is. Utána fogok nézni, és jelentkezünk.
JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöldek Klub): Annak semmi akadálya nincs, hogy véleményeztessük, de akkor ezt úgy veszem, hogy valahogyan önök rábólintottak, hogy egy ilyen anyag idekerülhet az önök asztalára, függetlenül attól, hogy ők mit írnak rá.
ELNÖK: Így van.
JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöldek Klub): Köszönöm.
ELNÖK: Kapolyi képviselő úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Csak a segítségemet ajánlanám fel az Akadémián belül ezzel a bizottsággal kapcsolatban Juhos úrnak, és ketten együtt biztosan előre jutunk.
ELNÖK: Ezt köszönöm szépen, így kicsit felgyorsulna a folyamat, és kicsit más súlya is lenne a dolognak.
Köszönöm szépen, ezt a témát lezártuk.
Még egy bejelentésem lenne: holnap a zárszámadásról fogunk tárgyalni, tehát ezt a törvényjavaslatot tárgyaljuk meg. Ennek a menete ismert képviselőtársaim előtt: írásos véleményre van szükség, ebben kellő gyakorlattal rendelkezünk, és ennek a holnapi nap folyamán, illetve csütörtökig meg is kell születni. Tudjuk, hogy részünkről ezt Göndör István képviselő úr készíti el, akinek ebben hihetetlen nagy tapasztalata van. Kérem az ellenzéki képviselőtársaimat - persze csak abban az esetben, ha nem azonos a szavazatuk a törvényjavaslatról -, ha netán ellenvéleményük van, akkor ellenzéki képviselőtársaimnak is meg kell fogalmazni ezt az írásos jelentést, de ennek is megvan a kialakult gyakorlata. Formanyomtatvány van, tehát nagy gondot nem okoz. Úgyhogy, Márton Attila, arra kérlek, hogy ezt azért kezeljétek. Tehát a holnapi nap folyamán, ezt tudja az, aki ezt elő fogja készíteni.
Kinek van még bejelentése? (Nincs jelzés.) Nincs több. Jó munkát kívánok, szervusztok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 04 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Szoltsányi V. Katalin