GIB37-/2009.
GIB-167/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. október 7-én, szerdán 10 órakor
az Országház főemelet 37-38. sz. termében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki bevezető, a napirend módosítása *
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám) (Általános vita) *
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítője *
Vita *
Határozathozatal *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (Általános vita) *
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítője *
Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés (J/10528. szám) (Általános vita) *
Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10714. szám) (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa) (Általános vita) *
Halász Péter szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám) (Általános vita) *
Dr. Gosztonyi Ádám szóbeli kiegészítője *
Vita *
Határozathozatal *
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10744. szám) (Általános vita) *
Görözdi Zsuzsanna szóbeli kiegészítője *
Vita *
Határozathozatal *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita) *
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (Általános vita) *
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítője *
Vita *
Szalai Sándor (BAMOSZ) hozzászólása *
Határozathozatalok *
Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10525. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10526. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Egyebek *
1. Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám)
(Általános vita)
2. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám)
(Általános vita)
3. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10676. szám) (Általános vita)
4. a) Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés (J/10528. szám)
(Általános vita)
b) Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10714. szám) (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
5. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10745. szám)
(Általános vita)
6. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10744. szám)
(Általános vita)
7. A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat (H/9968. szám)
(Dr. Baráth Etele (MSZP), Dr. Matolcsy György (Fidesz) és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
8. Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10525. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
9. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10380. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10526. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
11. Egyebek
Az ülés résztvevői
Elnököl: Podolák György (MSZP) bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP) alelnök
Márfai Péter (MSZP) alelnök
Dr. Latorcai János (KDNP) alelnök
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Dr.Vas János (független)
Helyettesítési megbízást adott:
Horváth Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) megérkezéésig dr. Baráth Etelének (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) megérkezéséig Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) megérkezéséig Alexa Györgynek (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) megérkezéséig Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Nagy Gabriella osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Susán Judit fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Halász Péter vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Görözdi Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Tolnainé dr. Tóth Veronika osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szalai Sándor (BAMOSZ)
Jelen voltak
Maksa Magdolna (Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara)
Dr. Szabó Jenő (FVM)
Dr. Urbán Anna (IRM)
Dr. Kuzsner Zoltán (FVM)
Szabó Rita (Fidesz)
Dr. Győző Gábor (MGE)
Dr. Pálfalvy Hilda (GVH)
Szendi Sándor (MDF)
Füredi Lilla (Fidesz)
Ferenczi-Ország Renáta (KvVM)
Katona Tímea (SZMM)
Németh Gábor (MTI)
Dr. Ferhévári Dávid (FVM)
Szrenka Dóra (FVM)
Tóth Balázs (FVM)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Dr. Siklósi Irma Éva (szakértő)
Dr. Jaksity György (BSZSZ)
Dr. Cs. Tóth Gabriella (MKVK)
Karcagi Gabriella (PM)
Papp Adrienn (PM)
Kanyó Lóránt (PM)
Palotásné Gyöngyösi Ágnes (FVM)
Dr. Farkas Hilda (KvVM)
Borsányi-Bognár Levente (KvVM)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Kiss Gáborné (MÜSZ)
Folláth Györgyné (EFOSZ)
Kovács László (KKAOSZE)
Ábri Judit (MSZP-frakció)
Giczy Árpád (GÉMOSZ)
Mészáros László (FVM)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
Elnöki bevezető, a napirend módosítása
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlök mindenkit, a bizottság tagjait, a meghívottakat. A mai gazdasági bizottsági ülésre a meghívót képviselőtársaim megkapták időben. A meghívóban jelzett napirendi pontokkal kapcsolatosan a 2-es napirendi pontot egy kicsit későbbre tennénk, mivel a kormány képviselője az Önkormányzati bizottságnál éppen most számol be ebben a kérdésben.
Javaslom, hogy a 7-es napirendi pontot, amely a szomszédos országokhoz fűződő közlekedés erősítésével kapcsolatos, vegyük le a napirendről a kormány kérésére, további egyeztetések vannak. Egyeztetésre került e téma Baráth Etele képviselő úrral, ő is egyetért azzal, hogy ezt vegyük le a napirendről.
Hasonlóképpen vegyük le a 9. napirendi pontot, a zárszámadási törvényben lévő módosító javaslatok nem érintik a Gazdasági bizottság hatáskörét, úgyhogy nem célszerű ebben a kérdésben véleményt mondani.
Egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Szavazásra teszem fel a napirendet. Aki egyetért a javasolt változtatással, az kérem, szavazzon. (Szavazás géppel.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet, illetőleg az előzetesen jelzett változtatásokat.
Első napirendi pontként meghallgatjuk az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/10678-as számú előterjesztést. Általános vitáról kell döntenünk. A kormány előterjesztőjeként nekem dr. Horváth István főosztályvezető van jelezve, de ahogy elnézem, ez változott. (A kormány részéről egy hölgy jelent meg.) Kérek egy bemutatkozást és egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést.
Dr. Burik Mária szóbeli kiegészítője
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Horváth úr helyettesítőjeként én jelentem meg a tisztelt bizottság előtt, dr. Burik Mária vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Rövid kiegészítésként annyit tennék hozzá az önök előtt fekvő törvényjavaslathoz, hogy valóban számtalan törvény módosítását tartalmazza a törvényjavaslat. Összességében azonban a leglényegesebb kérdések ebben a törvényjavaslatban egyrészt a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek a jogalkalmazási gyakorlatot segítő pontosító rendelkezései, illetőleg a felhatalmazó rendelkezéseknek a részbeni átfogalmazása, részbeni kiegészítése.
A második lényegi témakör, ami számtalan törvény módosítását érinti, hasonló módon az egyes jogállási törvényekben indokolt apróbb különbségekkel, a részfoglalkoztatás a közszférában.
A családok támogatásáról szóló törvényben szereplő egyes ellátások időtartamának lecsökkentése miatt a közszférában lehetővé kívánja tenni a kormány azt, hogy amennyiben a közszférában foglalkoztatott részmunkaidőben kíván visszatérni a munkahelyére, ebben az esetben a kérését köteles legyen a munkáltató akceptálni. Ez a szabályozás érinti a közalkalmazottakat, köztisztviselőket, a Magyar Honvédség állományához tartozókat, a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottakat, a bírákat, ügyészeket, bírósági, illetve igazságügyi alkalmazottakat.
A harmadik lényeges témakör, amit érint a törvény, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggésben most október 1-jétől a Ket.-ben bekövetkezett változások, amelyek azt mondják ki, hogy nem végrehajtható akkor a közigazgatási határozat, hogy ha a határozatban foglalt kötelezettségét magától teljesítette a jogalany. Tehát, ha a bírságot befizette vagy az előírt magatartást teljesítette, akkor nem végrehajtható a határozat. Ebből a szempontból pontosítani kell a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő egyes törvényekben szereplő megfogalmazást, ki kell mondani, hogy ez az önkéntes teljesítés nem érinti egyébként a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét, tehát önmagában a munkaügyi vagy az adóbírság megfizetése ugyanúgy ki fogja zárni két évre az érintetett az állami támogatásokból és a közbeszerzési eljárásból, ahogy az eredeti jogalkotói szándék meg lett fogalmazva.
Ezenkívül módosul még a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, ennek részben szintén jogalkalmazást segítő céljai vannak, illetőleg ki kell mondani azt, hogy a kincstári számfejtési körbe tartozó munkáltatóknál, így az önkormányzatoknál is, ahol a Kincstárt terheli a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, de az önkormányzat adott esetben az ehhez szükséges adatokat szolgáltatta a Kincstár felé, ebben az esetben az ilyen kincstári számfejtésbe tartozó munkáltatókat nem lehet bírságolni. Ez is egy pontosító, de igen lényeges szabály. Én ennyivel kívántam kiegészíteni és felhívni a figyelmet a törvényjavaslatban foglalt egyes szabályokra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megkérdezem a képviselőtársaimat, van-e kérdés a törvényjavaslathoz. Észrevétel, megjegyzés? Kiss Ferenc képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, hogy az a helyzet, amivel megváltoztattuk a gyermekneveléssel kapcsolatos gyes időtartamát, mindenképpen szükséges, hogy valami garanciát adjunk a szülőknek ahhoz, hogy különösen a közszférában a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeit megteremtse. Ennek a törvényi hátterét kívánja biztosítani az előterjesztés. Ezt mindenképpen szükségesnek tartom.
Továbbá szükségesnek tartom kiemelni az összeférhetetlenséggel, a vezető és a magasabb vezető beosztásúaknak a kinevezésével kapcsolatos kérdések egyértelművé tételét, hogy akár a képviselőtestület vagy akár a munkáltatói jogkörgyakorló jogosult-e ennek a jogkörnek a gyakorlására. Ugyancsak szeretném kiemelni a munkaügyi ellenőrzésről, a munkavédelemről szóló részt, ahol a bejelentési kötelezettségeket egyszerűsítené és pontosítaná a törvényjavaslat, a módosítás azért is szükséges. És ez felvethet olyan kérdéseket is, hogy olyan adatokat akarunk megadni - mondjuk az APEH-nek vagy a munkaügyi központoknak -, amikor egy cég megszűnik, mint a bérköltsége, a beosztása és a személyi adatai. Úgy gondolom, hogy pontosan azért, hogy ne maradjanak ellátatlanok ezek a munkavállalók, szükséges, hogy ezek az adatok rendelkezésre álljanak az APEH-nál és a munkaügyi központnál egy további esetleges munkalehetőség kiajánlásánál. Javaslom általános vitára a törvényt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelentkező.) Gondolom, erre nem kívánnak reagálni a kormány részéről. (Nincs jelzés.) Mivel nincs több észrevétel, szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, az kérem, igennel szavazzon. (Szavazás géppel.) Megállapítom, hogy a bizottság tizenkét igen, tizenkét tartózkodás és egy nem szavazattal általános vitára nem tartja alkalmasnak. (Dr. Józsa István: A helyettesítés nincs figyelembe véve.) Azt kérem, hogy a helyettesítéseket... (Közbeszólás az ellenzék oldaláról: Már szavazás után vagyunk!) Van, aki nem szavazott. Kérem szépen, egy perc technikai szünet, konzultálunk az ellenzéki képviselőtársainkkal, hogy mi legyen.
(Rövid technikai szünet.)
A helyettesítéseket kéretik beírni. (Dr. Beczkay Edit bizottsági tanácsadó: Be van a gépbe jelölve? Lehet, hogy a gépben nincs benne.) Eltelt az egy perc, a konzultáció rendkívül eredményes volt. Szeretném mondani - mielőtt a vitát tovább generálnák képviselőtársaim -, hogy újból fogunk szavazni, figyelembe vesszük azt, hogy technikailag nem megoldott a helyettesítésnek a rögzítése a számítógépen, tehát két helyettesítést mindenféleképpen hozzá kell tenni. (Zaj.) Csönd legyen! Alelnök úr! (Közbeszólás az ellenzék részéről: Nem veszünk részt a szavazáson!) (Dr. Józsa István: Szavazzunk kézzel!) Helyes, ez is jó. Akkor újból szavazásra teszem fel. Aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, az igennel szavaz. (Szavazás ismét géppel.) Már bőven elég. Tizennégy igen szavazattal és tizenkét nem szavazással általános vitára... (Dr. Latorcai János: Elnök Úr! Csak tizenkét zöld van az asztalon.) Az én számítógépemen átírták. Leállítom a számítógépet, kézzel szavazunk, ez volt az utolsó számítógépes szavazás! Itt az ellenzéki képviselőtársaim is ezt kérték. A számítógépen tizennégy van, ez bőségesen elegendő. Mi a baj? (Dr. Józsa István: Tizenkettő és két helyettesítés.) Tizennégy igen szavazat van. Nem tudom, mit problémáznak, vak valaki itt ebben a csapatban? Nem lát? Nem hall? (Közbeszólásra.) Mi hány tagú? Összesen huszonhat szavazat van. Tessék nekem kiszámolni, hogy mennyivel több a tizennégy az 50 százaléktól. Örülök, hogy sikerült elérni ezt az átütő eredményt. Ezt a napirendi pontot lezártuk, általános vitára alkalmas.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván a bizottság előadót állítani. Innen kezdve kihirdetem: nem géppel szavazunk a jövőben. Kézzel fogunk szavazni. Kerüljük a nehézségeket.
Következik a harmadik napirendi pont, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, T/10676. számon. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Lucz Zoltánné képviseli a kormányt a PM-ből. Amennyiben van szóbeli kiegészítése, kérem, hogy tegye meg.
Lucz Zoltánné szóbeli kiegészítője
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon röviden szeretnék néhány szót szólni. Gyakorlatilag a második napirendi javaslathoz kapcsolódik szorosan az adótörvények módosításával kapcsolatos T/10676. számú törvényjavaslat. (Szatmáry Kristóf: Melyikhez? Nem értem.)
ELNÖK: Ez a 10676-os. Ezt tárgyaljuk.
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Én csak azt szerettem volna mondani, hogy a 10677-eshez szorosan kapcsolódik ez a törvénymódosítás, hiszen a 10677-esben szereplő módosításokhoz kapcsolódik az egyes adó- és járulékszabályoknak a módosítása, tehát gyakorlatilag a későbbi napirend során tárgyalandó törvényjavaslathoz kapcsolódóan az adó- és járulékszabályok tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek az egyéni cég alapításához szükségesek. Ez érinti a személyi jövedelemadó, társasági adózás szabályait, illetékszabályokat, helyi adókat, illetőleg az egyéni vállalkozás szüneteltetésével összefüggő rendelkezéseket. Ezenkívül a törvényjavaslat tartalmaz befektetésösztönző javaslatot a személyi jövedelemadót érintően, másrészről tartalmaz a társasági adózásban a fejlesztési adókedvezményt érintő feltételek enyhítésére vonatkozó szabályokat, illetőleg a nyári törvénymódosításhoz kapcsolódva egy-két kiegészítő rendelkezést. Ha igényli a tisztelt bizottság, akkor részletesebben is szólnék ezekről. Egyelőre ennyit. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, van-e kérdés. Észrevétel, megjegyzés? (Moraj.) Külön tárgyaljuk, mert más előterjesztője van a 2. napirendi javaslatnak, tehát nem tudom egyben tárgyalni. Mivel nincs képviselőtársaim közül jelentkező, a BAMOSZ írásban kérte a lehetőséget, hogy a mai bizottsági ülésen szóljon hozzá. De előtte Szatmáry Kristófé a szó.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem volt egyértelmű, hogy a gépet egyáltalán nem használjuk vagy csak szavazásra nem használjuk, (Elnök: Hangosításra igen.) (Derültség.) mert jelentkeztem, hogy szeretnék hozzászólni.
Abban egyetértek Göndör úrral, hogy ezt a törvényjavaslatot elég nehéz lesz tárgyalni, ha nem egyben tárgyaljuk a másikkal. Most először vitatkozunk a végrehajtásról és utána a törvényről? Ez így elég - bár én is megszavaztam a napirendet - furcsa lesz, hogy először a törvény adóvonzatairól beszélünk, azt esetleg megszavazza a bizottság és utána vitatkozunk az elvi részéről.
Én elnök úrtól engedélyt kérnék, hogy annak ellenére, hogy nem tárgyaljuk egyben a két törvényt, én mégis általánosságban a másik törvényt is érintően mondjam el észrevételeimet.
ELNÖK: Szatmáry Kristóf képviselő úr, arra kérem, a következő javaslattal értsen egyet - és akkor a bizottságnak is felteszem -, mert ez valóban egy kis gondot okoz technikailag. Nem számoltunk azzal, amikor azt a javaslatot tettem a bizottságnak, hogy megcseréljük a napirendet, hogy együtt kéne tárgyalni a kettőt. Most szüneteltetjük ezt és folytatjuk a következő napirendi javaslattal, az agrárgazdasággal. Utána, amennyiben megjön az előadója az előző napirendnek is, egységesen tárgyalnánk meg, hogy nehogy ebből gond legyen. Teljesen logikus a felvetése, képviselő úr. Egyetért a bizottság? (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen. Akkor függesszük fel ezt a napirendi pontot.
Következik a 4. napirendi javaslat.
Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés (J/10528. szám) (Általános vita)
Ennek egy a) és egy b) alfejezete van, tehát az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló J/10528. számú jelentés általános vitára való alkalmasságáról kell dönteni és az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatról, amely a Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. Azt kérném, hogy ez a napirendi javaslat kerüljön megtárgyalásra a határozati javaslattal együtt. (Szalai Sándor jelentkezik.) Tessék!
SZALAI SÁNDOR (BAMOSZ): A 3-as napirendi javaslathoz kapcsolódóan említette a hozzászólási igényünket, csak ez elmaradt. Ezt megtenném, hogy ha van rá lehetőség.
ELNÖK: Nincs lehetőség. Szalai úr, nem! Nincs lehetőség. Majd, amikor tárgyaljuk. Kérem, üljön el onnan. (Szalai Sándor: Rendben. Elnézést. Köszönöm szépen.) Az előterjesztőket kérném, Halász Péter vezető főtanácsost.
Halász Péter szóbeli kiegészítője
HALÁSZ PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Immáron 11. alkalommal ülünk a bizottság előtt az agrárgazdasági - aktuális, mindig előző éviről szóló - beszámolóval. Rövid kiegészítést tennék, amennyiben a bizottság igényli, 4-5 perces ismertetést is adhatok a jelentés megállapításairól. (Elnök: Igen.) Köszönöm. Akkor így osztom be az időt.
Mint említettem, ez a jelentés tulajdonképpen már hosszabb múltra tekint vissza. Mint tudjuk, törvényi kötelezettségének tesz eleget a kormány, amikor beszámol az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről. A törvény értelmében a jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal társfelelősségében készül, azt az Agrárgazdasági Tanáccsal véleményeztetni kell és a tanács írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt az Országgyűlésnek kell benyújtani.
A jelentés, eredeti, törvényben előírt határideje az Országgyűléshez történő benyújtásra október 15. De tekintettel arra, hogy a kormány a 2010. éves költségvetés korábbi benyújtásáról döntött, minden nehézség ellenére az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentés leadását is célszerű volt előrehozni. Lényegesen lerövidült ezért az előkészítő munka és igen nagy energiákat kötött le. A sietség is belejátszott abba, hogy az előkészítő szakaszban bekerült egy - és ezt a jegyzőkönyv számára szeretném külön kiemelni - olyan, még akkor tervezet formáját öltő szöveg, ez konkrétan a végleges anyagban a 113. oldalon van, a jogalkotási fejezet első pontja, amely a földtörvény módosítása kapcsán kiemeli, hogy a földhasználók termelési biztonságának fokozása érdekében a haszonbérleti szerződések minimális és maximális időtartamát módosítaná. Ezt kérjük semmisnek tekinteni és a hibáért szíves elnézésüket kérjük.
Az agrárjelentés fő feladata a 2008. év bemutatása, összevetve a korábbi év főbb jellemzőivel. 2008 azonban azért is érdemel különösebb figyelmet, mivel az uniós csatlakozásunk után lezárult 5. év. Ezért úgy gondoltuk és érdemesnek ítéltük, hogy néhány jellemző vonatkozásában visszatekintsünk az utolsó, unión kívüli év, 2003 és az azt követő időszak fő folyamataira is. Felhívnám a figyelmet arra, hogy az adatgyűjtések lezárása és az összeállításának véglegesítése július vége, így értelemszerűen nem tartalmazza az azóta megjelent új, illetve korrigált statisztikai hivatali adatokat.
A jelentés összeállításakor mint eddig mindig, arra törekedtünk, hogy minősítés nélküli helyzetelemzést adjunk, lehetőséget teremtve a szakmai vitára és az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásában kidolgozandó javaslatok összeállítására.
A jelentést augusztus 24-én vitatta meg az Agrárgazdasági Tanács, majd elkészítette a konkrét javaslatát tartalmazó állásfoglalást. Ezen túlmenően a jelentést augusztus 28-án a FÖVÉT is napirendre tűzte.
Az előző évek gyakorlatának megfelelően a kormány által történt elfogadás után az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt még szeptember elején felkerült az FVM honlapjára, tehát nyilvános. Amennyiben erre igény van, a 2008. évi helyzetről az agrárgazdaság fő vonalaiban néhány megállapítást tennék.
2008. év második felében kirobbant és fokozatosan elmélyült egy gazdasági válság, ez súlyos piacvesztést hozott a magyar nemzetgazdaság számára, ugyanakkor megállapítható, hogy a válság kisebb mértékben érintette az élelmiszergazdaságot, amely elsősorban annak tulajdonítható, hogy a válság okozta keresletcsökkenés a legkevésbé éppen az élelmiszergazdaság termékeinél jelentkezik. Az élelmiszerek iránti kereslet sem hazánkban, sem pedig általában a világpiacon nem csökkent érdemlegesen.
A fentiek alapján azt a következtetést is le lehet vonni, illetve le is vontuk, hogy az élelmiszergazdaság stabilizáló tényező lehet a válságkezelésben. Ezt igazolja, hogy az agrárgazdaság termékkibocsátása 2008-ban is jelentősen növekedett, lényegében ez tette lehetővé a nemzetgazdasági szinten 2008-ban bekövetkezett, mintegy 0,6 százalékos GDP-növekedést. Emellett a minden korábbit meghaladó 2008. évi közel 2 milliárd eurós aktív devizaegyenleg is jelentős mértékben javította az ország devizamérlegét. (Moraj.)
Megállapítható, hogy az agrár-külkereskedelem végül is sikeres évet zárt. Nemzetgazdasági exportból az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése 2008-ban is tovább bővült a 2007. évi 7 százalékkal szemben 2008-ban közel 8 százalékot tett ki. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje - és ez igen nagy probléma, egyre inkább mélyülő problémája az agrárágazatnak - 15 százalékkal volt magasabb. Ezen belül a takarmányok ára 21,1 százalékkal, a műtrágyák árszínvonala pedig közel 61 százalékkal emelkedett. Tehát a mezőgazdasági termelői árindex, ezt régen agrárollónak is mondták, a mezőgazdasági ráfordítások árindexének hányadosa 2008-ban 84,3 százalék volt, tehát drasztikusan tovább romlott.
ELNÖK: Halász Úr! Öt percet kért, hét percnél tart.
HALÁSZ PÉTER (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen nem akarok visszaélni a türelmükkel, az anyagban minden le van írva végül is.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Így van. Kérdés? Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelentkező.) Mielőtt szavazásra tenném fel, el kell mondanom, hogy minden évben élmény meghallgatni ezt a beszámolót, kerek, áttekintő képet kapunk a mezőgazdaság egy évet megelőző teljesítményéről, és most kimondottan pozitív mérleget tettek elénk, amelyben a mezőgazdaság nem egy negatív ágban van, hanem jelentősen el tudott mozdulni. A számokat hadd ne ismételjem meg, tehát a kibocsátás volumene majd' egynegyeddel volt több, hasonlóképpen a fejlesztések, ami a legfontosabb, az is negyedével több volt, mint az azt megelőző évben, és továbbra is fennmaradtak azok a problémák, amivel idáig találkoztunk. Mivel nem volt több hozzászóló, szavazásra teszem fel, és most már kézzel szavazunk.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenhat. Ellene? (Szavazás.) Tizenhárom. Tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a jelentést.
Hasonlóképpen szavazásra teszem fel a Mezőgazdasági bizottságnak a határozati javaslatát. Aki egyetért a határozati javaslattal, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenhat. Ellene? (Szavazás.) Tizenhárom.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Köszönöm szépen.
Következik a környezetvédelmi termékdíj. Tájékoztatnám a bizottságot, hogy mielőtt idejöttem, elolvastam az ezzel kapcsolatos sajtót, és azt az információt továbbítom önökhöz, hogy a Mezőgazdasági bizottság nem tartotta alkalmasnak általános vitára, ugyanakkor a Környezetvédelmi bizottság viszont igen. És ezt megelőzően még egy bizottság tárgyalta, aki hasonlóképpen alkalmasnak tartotta. Ezek után megadom a szót Gosztonyi Ádámnak egy rövid szóbeli kiegészítésre.
Dr. Gosztonyi Ádám szóbeli kiegészítője
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót.
Röviden szeretnék pár szót szólni előzetesként a termékdíjrendszerről és a mostani módosítás lényegéről. A termékdíjrendszer mint a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszköze, arra hivatott, hogy a különböző környezeti szempontból veszélyes termékekhez, illetve a nagy hulladékképződéssel járó termékekhez egy díjrendszert csatoljon, amelynek az a célja, hogy a díjból befolyó bevételek a környezeti kockázatokat csökkentsék.
2004-ben változott a termékdíjrendszer, amely az italcsomagolásra is kiterjesztette a hatályát. Az italcsomagolás nem a környezeti kockázata miatt került a termékdíj hatálya alá, hanem a belőle képződött hulladék mennyisége okán. Ennek a szabályozásnak az volt a specialitása, hogy nem kizárólag a gyártókra vonatkozott, hanem a kereskedőket is kötelezetté tette a rendszerben mint a két kulcsszereplőt, aki a hulladékgazdálkodási kötelezettségekben megjelenik.
Tavaly az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás miatt módosításra került a termékdíjtörvény és ekkor, többek között ebben a bizottságban is a kötelezettségszegési módosításokon túl, számos kritikai észrevétel fogalmazódott meg, amelynek kapcsán a kormány és a kormányzat képviselői ígéretet tettek arra, hogy ezeket a kritikai észrevételeket megfontolják, és ismételten ebben az évben a parlament elé fog kerülni a módosító javaslataival. Létrehoztunk egy termékdíj-munkacsoportot, amelyben szerepet kaptak a kereskedők, a gyártók, a zöld szervezetek és az állami szervek képviselői is, és ennek eredményeképpen létrejött egy rövid távú módosítási javaslat, valamint egy középtávú koncepció, amely később a jövő évi hulladék-keretirányelv jogharmonizációja kapcsán próbálja 2010 októberig a termékdíj alapvetéseit újragondolni.
Ez az idei szabályozási módosítás kizárólag a rövid távon elérhető és a tavalyi évben megfogalmazott kritikai észrevételek kezelésére hivatott, valamint az időközben mindenki számára nyilvánvalóvá lett gazdasági válság hátrányos következményei enyhítésére.
Így a fő szempont a törvényjavaslatban az adminisztrációs terhek csökkentése volt, valamint a kötelezettek számának olyan csökkentése, amely az állam számára is könnyebbé teszi az ellenőrzés lehetőségét.
Feladat volt a termékdíjköteles termékek felülvizsgálata, mindez úgy, hogy a környezetvédelem meglévő védettségi szintjét ne csökkentse. Ennek kapcsán a törvényjavaslat a következőket fogalmazza meg: megszünteti a kereskedőnek a termékdíj-fizetési kötelezettségét, ezzel mintegy - a KSH adatai szerint - 160 ezer potenciális kötelezettet kiengedve a rendszerből, és a gyártók számára statuálja ezeket a kötelezettségeket.
A kisebb kötelezettek számára lehetővé tesz egy egyszerűsített bevallási lehetőséget. Vagyis a bevallási kötelezettség megszűnik, hiszen akik koordináló szervezethez csatlakoztak, azok számára a koordináló szervezet fogja teljesíteni a bevallást.
A tavaly megfogalmazott kritikai észrevételeknek megfelelően megszűnik a darab alapú fizetési kötelezettség és egységesen tömeg alapú lesz. Ezen túl a mezőgazdaságra termelő szervezeteknek lehetősége nyílik a kötelezettségek átvállalására a kis kötelezettektől, ezzel is számos kis kötelezett kerül ki a rendszerből.
Az előzetes felmérésünk szerint így 160 ezer kiskereskedő kerül ki a rendszerből. A számítások szerint 6-7 milliárd forintnyi adminisztrációs kötelezettség, amely a nyilvántartást, bevalláskészítést, informatikai költségeket tartalmazza, tűnik el, valamint úgy látjuk, hogy környezetvédelmi szempontból sem történik visszalépés, hiszen kevesebb kötelezett lesz, ami könnyebb ellenőrzést jelent.
Szeretném még jelezni a mondandóm végén, hogy az Agrárkamara tett a kormányülés előtt közvetlenül még egy olyan javaslatot, amit befogadhatónak gondolunk, amely az őstermelők átalányfizetési kötelezettségére vonatkozik, és tegnap a Mezőgazdasági bizottság előtt elhangzott, hogy ezzel kapcsolatban módosító indítványt fognak benyújtani, amihez természetesen felajánljuk a segítségünket. Előreláthatóan a kormány egyet fog érteni vele. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy a tavalyi évben és az idén tavasszal ebben a témakörben rendkívül sok egyeztetést folytattunk le a gyártókkal, környezetvédőkkel és így tovább, és emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy ebben a témakörben volt egy Fidesz-kezdeményezés Font Sándor részéről, amit itt szintén megtárgyaltunk. Azzal a feltétellel utasította el a bizottság, hogy ez a csomag a kormányzat részéről előterjesztésre, illetve beterjesztésre került. Ezek után megkérdezem, hogy van-e kérdés. (Nincs jelentkező.) Észrevétel? Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Elöljáróban annyit hadd mondjak, hogy természetesen támogatjuk a javaslatot már csak azért is, mert abban a rendkívül kellemes és érdekes helyzetben vagyunk, hogy ez a törvényjavaslat - most nem akarok százalékot mondani, de - 90 százalékában még a díjtételekben is lényegében azt a módosító indítványt hozza vissza, amit annak idején a Fidesz oldaláról benyújtottunk és amit akkor a minisztérium nem támogatott és végül nem került elfogadásra. Tehát örülök, hogy egy év után a minisztérium megfogadta az akkor, egyébként a szakmával egyeztetett javaslatunkat. Nekem csak az fáj mindezen túl, és nem akarnék itt az örömbe ürömöt vegyíteni, hogy - ahogy az előadótól is elhangzott - ez 6-7 milliárdjába került a magyar gazdaságnak. Ugyanis, ha tavaly ugyanebben az időben elfogadtuk volna a törvényt, akkor az az évi 6-7 milliárd forint, amiről hallottunk, ebben az évben megspórolható lett volna a magyar kereskedői szektornak. De ezentúl én valóban azt tudom mondani, hogy jó, hogy visszaköszön az egy évvel ezelőtti módosító indítvány 90 százaléka. Én azt gondolom, hogy ezzel valóban sokat tudtunk segíteni főleg a kereskedelemben részvevők számára az adminisztrációs terhek csökkentése tekintetében.
Én egyetlen egy dolgot tennék hozzá, amit viszont kérnék, hogy a minisztérium, ha már a 90 százalékot megfogadta, akkor a maradék 10 százalékból legalább a göngyölegek kérdését vizsgálja meg, mert ez egy koherens javaslat volt annak idején. Tehát a göngyölegeket továbbra is ki kéne venni a termékdíjtörvény hatálya alól, hiszen azok funkcionálisan sem azonos súlyúak a kereskedelemben. Azok nem egyszerhasználatos termékek, hanem azokkal a kereskedők folyamatosan dolgoznak. Ha ezt a javaslatot esetleg a minisztérium más javaslatokhoz hasonlóan be tudja fogadni, akkor azt gondolom, hogy egy jó törvényt tudunk alkotni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem látok más hozzászólót. Vagy van még? Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Teljes mértékben egyetértve Kristóf felszólalásával azt jelezni szeretném, hogy nem szeretnénk, hogy ha a 12. szakaszbeli felhatalmazások ezt alapvetően legyöngítenék a lehatárolással, a besorolással, a mentesség mértékével és más hasonlóval, mert tulajdonképpen ezek mind-mind lehetőséget adnak az általános vitára alkalmas szavazás eredményének gyöngítésére. Köszönöm.
ELNÖK: Nincs több hozzászóló? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Örülök, hogy ilyen egységben van a Gazdasági bizottság. Azért, hogy árnyaljam Szatmáry képviselő úr véleményét, ez a törvény nem az a törvény, amire azt mondja, hogy 90 százalékban elfogadásra került. Azért ekkora tápot önmaga számára ne vindikáljon, hogy ez eszerint ment. Bár így lenne, és ez teljesen természetesen lenne és nem abnormális, hogy ha egy ilyen folyamat végén az lenne, hogy egy ellenzéki képviselő javasol valamit, és az elfogadásra kerül. Ez a ritkaság nem ritkán esik meg velünk, és ezt mi tudomásul vesszük, különösen itt a Gazdasági bizottságban.
A történet arról szól - ez nem a Fidesz javaslata, hanem - hogy hosszú időn keresztül, több mint másfél éven keresztül folyamatos egyeztetés történt - idézőjelben - a szakmával, az érdekképviseletektől kezdve a zöldekig. Most jutott el abba az állapotba az érintettekkel, hogy a minimum megegyezési szint feltételei minden oldalról teljesülnek. Éppen a tegnapi nap folyamán történt meg az utolsó leülés velük, és mindenki egyértelműen azt mondta, hogy most elégíti ki a törvény azt a minimumkövetelményt, amit egyes ágazatok el tudnak fogadni. Most jutottunk el odáig, és ez egy jó dolog volt, nem hiábavaló. Így jó, amikor a szakmai oldal is kellőképpen egy törvény végrehajtása mellé tud állni.
Az alapelv eldőlt, hiszen arról szólt idáig a nagy vita, hogy cserélhetővé, többutassá tesszük vagy nem. Egy új technikát vezetünk-e be, vagy a lehető legegyszerűbbet fogadjuk el. Most ezt sikerült elfogadni. Ezt lehetett "keresztülverni" azon a 140-150 ezer vállalkozáson, akiket ez érint. Most tartunk ott, hogy megvan az origó, amihez mindenki igazodni tud. El tudtuk azt az elvet érni, hogy ez a törvény elfogadásra kerül, hogy a bevétel nem csökken. A második elv, ami legalább ennyire fontos volt, hogy a kereskedelemben, az iparban az adminisztráció jelentős mértékű csökkenésen menjen keresztül. Ennek ez a törvényi előterjesztés teljes egészében meg tud felelni. Ez a dolog lényege. És nagyon boldogok vagyunk és örülünk, hogy ellenzéki képviselőtársunknak is volt javaslata, észrevétele, ezzel vált teljessé, és így normális a dolog.
Ezek után szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a termékdíjról előterjesztett törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Moraj. - Szatmáry Kristóf a szavazatszámláló gép segítségével kér szót és közbeszól.) Szatmáry úr! Emlékeim, ha nem csalnak, ennek a bizottságnak még én vagyok az elnöke, és én vezénylem azt, hogy ki mikor szól hozzá a házszabályok szerint. A házszabályok szerint jelentkezni kell. (Dr. Selmeczi Gabriella jelentkezik.) Képviselő asszony, öné a szó!
DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Bocsánat elnök úr, nem az a tisztem, hogy Szatmáry képviselő urat megvédjem, de elnézést, Szatmáry képviselő úr jelentkezett, elnök úr nem vette észre, és próbálta a figyelmet felhívni erre. Megfogalmazott egy nagyon komoly kérdést és az a kérése, akár ügyrendi, akár érdemi, hogy adjon elnök úr lehetőséget a meghívottaknak a válaszra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztőt illeti a szó.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csak röviden. A termékdíj-szabályozás a hulladékgazdálkodás segítőeszköze. Nemcsak az egyszer felhasználható termékekre, hanem a többszöriekre is vonatkozik. Ugyanígy a többször felhasználható palackokra és göngyölegekre is. Én azt gondolom, hogy a konkrét normaszöveg-javaslat ismeretében alakítja majd ki a kormány az álláspontját, hogy pontosan milyen körre fog ez kiterjedni. Kérem elfogadni ezt.
ELNÖK: Kielégítette a válasz, képviselő úr? (Szatmáry Kristóf bólogat.) Köszönöm szépen. Akkor az általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Aki az általános vitára a törvényjavaslatot alkalmasnak tartja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangúnak tűnik. Van-e aki ellene szavazott? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Tehát megállapítom, hogy a Gazdasági bizottság a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja. Előadót állítani kell a bizottságnak, hiszen ez van annyira fajsúlyos kérdés. Ha nincs rá vállalkozó, én vállalom, hogy a bizottság nevében tolmácsoljam a véleményt. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Ezt a napirendet lezárjuk. Köszönjük az előterjesztőknek a megjelenést.
Következik a 6. napirendi javaslat, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/10744. számon. Általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. A kormány nevében Görözdi Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes asszonyt üdvözlöm. Rövid szóbeli kiegészítést tart.
Görözdi Zsuzsanna szóbeli kiegészítője
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A jövedéki adótörvény módosítása alapvetően jogharmonizációs célzatú. A jövedéki adóra egy új irányelv került elfogadásra és 2010. április 1-jén lép hatályba. A tagállamoknak 2009. december 31-ig kell a nemzeti jogukba átültetni az új irányelv rendelkezéseit. Ez az új irányelv tulajdonképpen a jövedéki adózás közösségi szinten harmonizált szabályait alapjaiban változatlanul hagyja. Ami új az irányelvben, az az adófelfüggesztéssel szállított termékekre vonatkozó okmányolás új rendje. A papíralapú okmányolás helyett elektronikus okmányokat kell kiállítani egy, a tagállamok és a bizottság által működtetett számítógépes rendszer keretein belül. Ez a számítógépes rendszer alkalmas lesz arra, hogy a szállítmányok útját jobban nyomon lehessen követni és az adó nélküli termékek szállításánál tapasztalható visszaélések jobban kézben lesznek tarthatók és a visszaéléseknek a visszaszorulását várják a tagállamok ettől az új rendszertől. Az irányelv lehetőséget ad arra, hogy ne csak a közösségi relációban bonyolított szállításoknál legyen ez az új okmányolási rend alkalmazva, hanem belföldi relációban is. A törvényjavaslat javasolja, hogy belföldön is ugyanolyan rendben történjen a továbbiakban az adó nélküli termékek szállítása.
Tulajdonképpen röviden ennyi lenne az új irányelvre vonatkozóan a változás. A törvényben szerepel még két további olyan változtatás, ami jogharmonizációval van összefüggésben. Az egyik az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó irányelvnek való megfelelés, az ennek érdekében szükséges kiigazítása a jövedéki szabályoknak. Itt konkrétan arról van szó, hogy a jelenleg hatályos törvény tiltást tartalmaz az egyéb borok esetében a két liternél nagyobb kiszerelésnél való forgalmazásra. Ez ellentétes az uniós szabályokkal, ennek az eltörlésére kerül sor, de egyidejűleg annak érdekében, hogy ezeknek a nagy kiszerelésű termékeknek a forgalmazása ellenőrizhető legyen, a két liternél nagyobb kiszerelés esetében bevezetésre kerül egy bejelentési kötelezettség a vámhatóság felé és egy nyilvántartásba-vétel, ami lehetővé teszi azt, hogy ezek a visszaélések szempontjából is kritikusabb termékek ellenőrizhetők maradjanak.
A harmadik jogharmonizációs változás a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv alapján megváltoztatott kereskedelmi szabályokkal való összhangnak a megteremtése érdekében történik. Nem lesz általános követelmény a működési engedély a kereskedelmi forgalomban, ezt képezzük le tulajdonképpen a jövedéki szabályokban is. Egyedül a dohánygyártmányok esetében lesz továbbra is követelmény a működési engedély. Ezeken a jogharmonizációs változtatásokon kívül a törvény még néhány, a jogalkalmazás során felmerült probléma kezelésére tesz javaslatot, illetve egyszerűsítésekre, könnyítésekre tesz javaslatot. Röviden ennyi lenne a törvénymódosítás indoklása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, van-e kérdés. Latorcai alelnök úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök Úr! Alapvető problémám van. Évről évre 20-30-40 oldalakkal dolgozza át a kormányzat az adótörvényeket. Általában mindig az a hivatkozás, hogy jogharmonizációs alap. Ha megnézzük, átforgatjuk ezt a jelenlegi jövedéki adó- és jövedéki termék forgalmazásáról szólót is, meghatározzák a '92-es, '93-as irányelvek, a '93-as végrehajtási utasításokra való hivatkozások tükrében jelennek meg. Hogyan váltak a '93-ban meghozott irányelvek most egyik napról a másikra szükségessé? Tavaly például miért nem váltak ugyanezek szükségessé?
ELNÖK: Köszönöm. Szatmáry képviselő úr.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Egyetlen egy konkrét kérdésem lenne. Itt főleg a bort forgalmazó cégekkel kapcsolatban elhangzott, hogy azt a korábbi szigorú szabályozást, amely a két liter, illetve annál nagyobb palackokra vonatkozott, azt most irányelv szerint megszüntetik, de elhangzott az, hogy emellett bevezetnek egy újfajta regisztrációt, ami lényegében az adminisztrációs terhek kapcsán problémás. Csak nekem az a kérdésem, ha irányelvet veszünk át és az uniós gyakorlatot vesszük alapul, akkor az unióban van-e hasonló adminisztrációs terhelése a vállalkozásoknak a két liternél nagyobb kiszerelésben forgalmazott borra vagy ott azért kellett eltörölni, mert olyan szabályozás nem volt, ami nálunk volt. Most mi bevezetünk helyette egy másikat. Kérdés, hogy ha az unióban nincs ilyen adminisztrációs teher a cégeken, akkor nekünk kell-e ezt feltétlenül alkalmaznunk.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelentkező.) Öné a szó.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): A tavaly elfogadott új jövedékiadó irányelv-átültetéséről van szó, az általános jövedékiadó-irányelv, az a 2008/118-as és nem '92-es. Ezért nem teljesen értettem a képviselő úr megjegyzését.
Ez egy új irányelv, ezt a tagállamoknak az év végéig át kell ültetni. Az irányelvben ez az új - és úgy gondolom, hogy nagyon pozitív - változás jelenik meg, hogy egy ilyen számítógépes rendszerben a szállítmányok felügyelhetők lesznek, ami a visszaéléseket vélhetően jobban kézben tarthatóvá teszi. Tehát egy új irányelv átültetéséről van szó, az előző években ez nem jöhetett elő, mert hiszen tavaly fogadta el a bizottság.
Szatmáry képviselő úr kérdésére válaszolva: itt lehet, hogy nem voltam pontos. Nem a szőlőborról van szó, hanem az egyéb borról, és tudvalevőleg az egyéb bor a borhamisításnak az egyik megnyilvánulási formája. Éppen a Mezőgazdasági bizottságban ecsetelték azt, hogy az egyéb bor mennyire alkalmas arra, hogy a borhamisításokhoz felhasználják. Itt olyan megfontolások voltak, hogy az egyébborkérdést az új szabályozási keretek között is kézben lehessen tartani, és ez a bejelentés sokkal egyszerűbb, mintha engedélyhez kötnénk.
Az engedélyezés lehetősége nincs összhangban az uniós irányelvekkel. De ez a lehetőség van, hogy a vámhatóságnak legyen rálátása arra, hogy kik azok, akik ilyen nagy kiszerelésben hoznak forgalomba egyéb bort, gyümölcsbort, arra legyen a vámhatóságnak rálátása. És ez a legegyszerűbb módja, hogy tesz egy bejelentést a vámhatóság felé, a vámhatóság ezt nyilvántartásba veszi és az ellenőrzéseit célzottan tudja innentől kezdve bonyolítani. Tehát itt a jövedéki szempontok voltak figyelembe véve, amikor ezt a kötelezettséget előírtuk és ilyen típusú kötelezettség nem ellentétes az irányelvi rendelkezésekkel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van észrevétel az elhangzottakkal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Szavazásra teszem fel, aki általános vitára alkalmasnak tartja a jövedéki adóról szóló T/10744. számon előterjesztett törvénymódosítást, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenhat. Ellene? (Szavazás.) Tizenkettő. Tartózkodott? (Szavazás.) Egy. A bizottság elfogadta. Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kíván.
Most térjünk vissza a 2-es napirendi javaslathoz.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat (T/10677. szám) (Általános vita)
ELNÖK: Következik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat a T/10677-es szám alatt. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Üdvözlöm a kormány képviseletében megjelent kollégát. Egyben kérem, hogy üljön oda a következő törvényhez érkezett szakértő és ha kell, együtt lefolytathatjuk a vitát. Természetesen szavazni külön fogunk. Először hallgassuk meg dr. Nagy Gabriellát, utána Lucz Zoltánnét, majd kérdések, vita és szavazás.
Dr. Nagy Gabriella szóbeli kiegészítője
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Csak röviden szeretném bemutatni a törvényjavaslat célját és lényegét, utána pedig kolléganőmmel, Susán Judittal szívesen állunk rendelkezésre az esetleges kérdések megválaszolásában.
A törvényjavaslat célja az egyéni vállalkozókra vonatkozó hatályos szabályok teljes körű újragondolása és egyúttal egyszerűsítése, amely összhangban van a belsőpiaci szolgáltatásról szóló irányelv rendelkezéseivel is. Egy másik célja a törvénynek, hogy az egyéni cégekre vonatkozó szabályok ma szinte teljes egészében hiányoznak, ezáltal egy lényegében nem működő vagy nem jól működő cégforma van jelenleg hatályban és ezeknek a hiányzó szabályoknak a megteremtése a másodlagos célja a törvényjavaslatnak. Ezekkel összefüggésben a törvényjavaslat második felében ezt az egységes terminológiát, illetve az új szabályoknak megfelelő terminológiát vezetjük át a kapcsolódó jogszabályokban.
A leglényegesebb újítása egy szemléletváltás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, ami következik az irányelv rendelkezéseiből is, azaz, hogy az egyéni vállalkozók tevékenységére vonatkozó jelenlegi engedélyezési rendszer nem tartható fenn a jövőben, és ezt felváltaná egy egyszeri, bejelentési regisztrációs kötelezettség. Természetesen ez nem érinti azt, hogy azokban a tevékenységi körökben, ahol közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi szempontból szükséges a további engedélyezés fenntartása, ott azok továbbra is fennmaradnak, de az elmondható, hogy az irányelvet átültető kerettörvény ezeket a szabályokat is jelentősen egyszerűsíti. A tervezett szabályok több ponton és igen lényegesen csökkentik az egyéni vállalkozók adminisztratív terheit. Ezekből csak példaszerűen említeném meg, hogy például a bejelentési eljárásért sem illetéket, sem díjat nem kell fizetni. Az ügyintézés teljes körűen elektronikussá válik ezáltal, tényleg perceken belül sor kerül a bejegyzésre és különböző nyilatkozatok, igazolások, okiratok csatolása nem kérhető. Az is jelentős könnyítés, hogy az egyéni vállalkozók a bejelentéssel egy időben az adóhatósághoz is be tudják jelenteni magukat.
Nagyon fontos újdonság - és ez az érdekképviseleti szervek egybehangzó kérésének megfelelően került be a törvényjavaslatba -, hogy bevezetésre került az úgynevezett szüneteltetés intézménye, tehát azokkal az egyéni vállalkozókkal szemben, akik nem egész évben, hanem szezonálisan végzik a tevékenységüket, vagy akár betegség vagy hosszabb külföldi út miatt szüneteltetik a tevékenységüket, járulékfizetési kötelezettség a szünetelés ideje alatt nem merül fel.
Az egyéni cégeket illetően a mai szabályok alapján az egyéni cég csak egy regisztrált egyéni vállalkozó. Az új szabályokkal azonban egy jogi személyiség nélküli új gazdasági társasági forma alakulna ki, és ezeknek a részletszabályait teremtené meg a törvényjavaslat.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani. Szívesen válaszolok a kérdésekre, ha vannak.
ELNÖK: Köszönöm. A másikhoz kíván még szóbeli kiegészítést tenni Lucz Zoltánné?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nagyon röviden. Tulajdonképpen egyrészről tartalmazzák az adószabályok azt, hogy az egyéni cég társasági adóalanyként fog a jövőben működni és ehhez kapcsolódva a személyi jövedelemadó-törvényben szerepelnek - ha az egyéni vállalkozó egyéni céget kíván alakítani - a megszűnéssel összefüggő szabályok, illetőleg beiktatásra kerültek az EVA-törvénybe is a vonatkozó rendelkezések. Továbbá tartalmazzák az adószabályok a szüneteltetéssel kapcsolatos rendelkezéseket, így többek között azt, hogy a szünetelés időszaka alatt nincs járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak. Igaz, hogy ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából ez az időszak hiányozni fog az egyéni vállalkozó számára. Tehát gyakorlatilag a két törvényben szoros összhangban lévő rendelkezések szerepelnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérem a képviselőtársaimat, hogy ha észrevételük van, jelezzék, hogy melyikhez, a 76-oshoz vagy a 77-eshez. Szatmáry képviselő úr.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem mind a kettőhöz van. Alapvetően a 77-eshez, mert az tartalmazza az elvi változásokat. Én azzal kezdeném, hogy minden olyan javaslatot támogattunk eddig is és támogatni tudunk, amely a vállalkozások adminisztratív terheinek a csökkentésére vonatkozik. De azért abban különbséget kell tenni, hogy a vállalkozások alapításának adminisztrációs feltételeit hígítjuk fel, bontjuk fel vagy a már működő vállalkozásoknak a feltételeit javítjuk. E tekintetben ez a törvényjavaslat elég erőteljesen problematikus, hiszen a törvényjavaslat nagy része nem a már működő vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenti, hanem kizárólag a cégalapítás feltételeit lazítja fel.
Vannak konkrét problémák és ezeket a bizottság elé tárnám, illetve az ezzel kapcsolatos véleményt nagyon szívesen meghallgatnám. Az egyik alapvető probléma, hogy az egyéni vállalkozók bejelentésének adminisztratív feladata átkerül az okmányirodákhoz. Annak tükrében, hogy az önkormányzatok következő évi költségvetését pontosan ismerjük, az a kérdés, hogy az okmányirodák hogyan és miképpen fogják tudni ellátni ezt a feladatot. Nem tiszta az az új forma létrehozásában, hogy megválaszthatja-e az egyéni vállalkozó azt, hogy korlátozott vagy korlátlan felelősségű céget alapít. Ez számomra, meg nagyon sok szakértő számára teljesen idegen és párhuzamos rendszer. Mi a különbség egy korlátolt felelősségű egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. között? Csomó olyan problémát felvet ez a javaslat, amely nem koherensen jelenik meg a magyar vállalati rendszerben. Egyébként a magyar egyéni vállalkozói logikát követve mindenki korlátozott felelősséget fog bevállalni, mert addig megfogható. Miért választanának korlátlan felelősséget, ha választhatnak korlátoltat is?
További probléma: az elektronikus bejelentés lesz, ami nem fog például olyanokat kérni, hogy erkölcsi bizonyítvány. Amikor a körbetartozás problémáját nézzük, azt, hogy cégek alakulnak, valamit elvégeznek, megszűnnek, adósságot halmoznak fel, akkor egyrészt bevezetjük a korlátolt felelősségű egyéni vállalkozót, ami ugyancsak nem fogja javítani ennek a morálnak a javulását, a másik oldalról meg teljesen fellazítjuk azt. Ezek után, a törvényjavaslat szerint nem vizsgálható az, hogy valaki úgy alakít egyéni céget, hogy van-e adótartozása, van-e bármiféle APEH-hal szembeni problémája, nem vizsgálják azt, hogy van-e erkölcsi bizonyítványa. Tehát az látszik a törvényjavaslatból, hogy ezeknek a korlátoknak a felbontásával a mérleg egyik serpenyőjében javulnak az adminisztrációs feltételek, de olyan problémákat szabadítunk a vállalkozói rétegre, hogy valaki például egy kft.-t hivatalosan csődbe visz, holnapután bemegy és mindenféle engedély nélkül, még ha a bíróság el is ítéli, megy és egy egyéni céget csinál és ugyanúgy folytatja a tevékenységét. Nem részletezem, de ez nagyon komoly problémája a javaslatnak.
Nem lesz igazolvány. Külön kérésre adnak csak ki igazolványt az egyéni vállalkozókról, az egyéni vállalkozói lét igazolása is problémás lesz. Én nem sorolnám, de nagyon sok komoly kérdés van a tekintetben, hogy az-e a követendő példa, hogy kizárólag a vállalkozások elindításának a feltételeit javítjuk, és ugyanakkor nem foglalkozunk a már működő vállalkozásokkal. Valóban van egy olyan része a törvényjavaslatnak mint például a szüneteltetés, amelyet egységesen támogat a szakma, de összességében azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat nagyon komoly veszélyeket rejt magában a tekintetben, hogy fellazítja.
Nem akarom prejudikálni, de olyan elemeket enged be a vállalkozói körbe, akik már korábbi tetteik alapján bizonyítottan rosszhiszemű vállalkozók voltak. Nem akarok rosszhiszemű lenni, de kicsit úgy tűnik ez nekem, hogy aki ismeri a nemzetközi nagy vállalkozói környezetet vizsgáló cégeket, ott egy külön pont az, hogy milyen könnyen lehet céget alapítani. Én úgy érzem, hogy ez a törvényjavaslat arról szól, hogy ha ezt bevezetjük, a következő évben elmondhatjuk azt, hogy az 57. helyről előléptünk az 55-re, mert Magyarországon könnyebb egyéni céget alapítani. Ami persze jól hangzik, de nem biztos, hogy a magyar vállalkozói szféra érdeke. Emiatt nem tudjuk a törvényjavaslatot támogatni, és kérem kormánypárti képviselőtársaimat, hogy gondolják meg, hogy azok a problémák, amik benne vannak, valóban olyanok, amik kérdésessé teszik ennek a törvényjavaslatnak ilyen formán való elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót elnök úr. Először nekem csak kérdéseim lennének. A 10677-est tekintem alapnak, hogy először is, lehet-e egyéni céget alapítani. Jól értem-e én azt, hogy egy egyéni vállalkozónak lehet egyéni vállalkozása és lehet egyéni cége is? Nem tűnik ki, hogy egyik kizárja-e a másikat.
A következő: amíg az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, az egyéni cégé korlátozott. Nem folytatom Szatmáry képviselő úr aggályait, csak keményebben teszem hozzá. A következő, ami számomra már szerkesztési, meg jogtechnikai problémákat vet fel, hogy azt mondja, hogy több tag. Aztán a következőt mondom: mikor állhat elő a tag halála? Ha a tag meghalt, akkor ő már nem tag. Tehát nincs több tag.
Az én olvasatom szerint, én nem vagyok jogász, de ha bíróság mondja ki valakinek a korlátozott cselekvőképességét, az megint hogyan tag? Csak ennyi kérdésem van, még mielőtt azt tudnám mondani, hogy lehet-e általános vitára bocsátani vagy sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt javasolom, hogy ezekre a kérdésekre hallgassuk meg a választ, utána természetesen folytatjuk a vitát. Kérem a választ.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Először Szatmáry képviselő úrnak a kérdésére reagálnék. Az okmányirodáknak minőségileg és mennyiségileg új feladata nem keletkezik. Hiszen most is az okmányirodák, a körzetközponti jegyzők azok, akik az egyéni vállalkozók engedélyezését végzik és az ügyfélkaput is ott lehet megnyitni. Viszont ezzel szemben a feladatuk lényegesen egyszerűbb lesz, hiszen most már nem engedélyezési feladatot végeznek, hanem gyakorlatilag egy automatikus bejegyzést, ezenkívül a különböző adatbekéréseket, adattovábbításokat a rendszer automatikusan végzi. Tehát az okmányirodáknak új feladatuk nem keletkezik és az mennyiségileg nemhogy több, hanem inkább kevesebb lesz.
Az egyéni céggel kapcsolatban és a korlátolt felelősséggel kapcsolatban: az egyéni vállalkozó felelőssége továbbra is korlátlan. Az egyéni cégeket azonban, hogy ha korlátolt lesz a felelőssége és egyéni céggé alakul, törlik az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. (Göndör István: Nincs benne.) Tudomásom szerint benne van. Tehát az kizárja, hogy egyszerre nem lehet egyéni vállalkozó és nem lehet egyéni cége is. Az egyéni cégre ugyanakkor a továbbiakban ugyanúgy vonatkozik a cégtörvény, a csődtörvény, a számviteli törvény, mögöttes jogszabály a Gt., tehát rá ugyanúgy vonatkoznak ezek a hitelezővédelmi eszközök, mint például, hogy ha vezető tisztségviselő rosszhiszeműen jár el, mert akkor a korlátolt felelőssége áttörésre kerül, ha csődbűntettet követ el.
Például, ahogy tavasszal a csődtörvény módosítása során számos új elem bekerült a jogszabályba, ezek mint vonatkozni fognak a korlátolt felelősségű egyéni cégre is. Alapvetően az, hogy itt egy szemléletbeli változás történik, hogy nem az alapításkor követelünk meg rengeteg okiratot, okmányt, stb.-t és nem az alapításkor ellenőrizzük a cégeket, ez az irányelvből is következik, hogy az alapításnak egyszerűnek és könnyűnek kell lenni, és egyrészt az utólagos ellenőrzések során, másrészt ezekkel az egyéb eszközökkel, mint a csődtörvény vagy a számviteli törvény vagy az adóhatóság ellenőrzése, kell azt biztosítani, hogy megfelelően működjön egy cég. Tehát ez alapvetően szemléletbeli változás, amit nemcsak ez a törvényjavaslat képvisel, hanem most már az elmúlt évek során akár a cégtörvény módosítása is igyekszik ezt a szemléletet átvenni, átvezetni. Ha a szövegezési javaslatokkal kapcsolatban Göndör úrnak további felvetése van, szívesen kezeljük a módosító indítványok kapcsán is, úgy mint a tag halála stb. Nem tudom, hogy minden kérdésre válaszoltam-e. Igyekeztem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk. Mielőtt képviselőtársaimnak megadnám a szót, lehetőséget kért hozzászólásra a BAMOSZ képviseletében Szalai Sándor úr. Három percre adom meg a szót önnek.
Szalai Sándor (BAMOSZ) hozzászólása
SZALAI SÁNDOR (BAMOSZ): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Gazdasági Bizottság! A 676-os törvényjavaslathoz kapcsolódóan tartós befektetési szerződéssel kapcsolatban kértünk felszólalást, amit ezúton röviden szeretnék elmondani.
A szakma részéről előremutatónak, támogatandónak és jónak tartjuk a kormányzat befektetések és megtakarítások ösztönzését szolgáló kezdeményezéseit, aminek középpontjában áll a tartós befektetési szerződésnek az intézménye. Az elmúlt néhány hétben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetsége, amelyet a részemről képviselek, átnézte ezt a törvénytervezetet és egyeztetve a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével és a Bankszövetséggel, ezen irányvonalakat megtartva, magában a koncepcióban is részleteiben tett egy módosító javaslatot, amit egy egyoldalas rövid összefoglaló formájában most önöknek is eljuttattunk.
Nagyon röviden szólva, az irány megfelelő, a fejlettebb gazdaságokban és pénzügyi kultúrákban ezek a számlatípusok - amik a tartós befektetésiszerződés-célhoz léteznek - nagyon-nagyon nagy mértékben járulnak hozzá a lakosság megtakarítási potenciáljának a hosszú távú megerősítéséhez, és ezen belül, a mi véleményünk szerint is egy kulcsfontosságú ponthoz, az állampapírok vásárlásán keresztül ma az államháztartási hiány változtatásához. Ezért ezt a kérdést kiemelten fontosnak tartjuk.
A tartós befektetési szerződés implementálási határideje az elképzelés szerint 2010. január 1-je. A koncepció azt mondja, hogy minden egyes évben lehessen indítani egy felhalmozott megtakarítással egy ilyen szerződést. Ezt követően három év múlva 10 százalékra csökkenjen az adómérték, öt év múlva pedig 0 százalékra. Ezzel együtt, ami egy kulcsfontosságú pont és amit véleményezni és javasolni szeretnénk, arról szól, hogy a NYESZ nevű nyugdíj-előtakarékossági számla fokozatosan 2014-ig kivezetésre kerüljön a magyar pénzügyi rendszerből. Rövid javaslatunkat elolvashatják ebben az egy oldalban, én két kulcsfontosságú dologra szeretnék még rámutatni.
Az egyik az, hogy a javaslatunk nem ennek a koncepciónak az elvetését célozza, hanem ennek a néhány részletben történő olyan irányú átalakítását, amivel ez jobban implementálható, gyorsabban megvalósítható, sokkal jobban kommunikálható és minden várakozás szerint lényegesen sikeresebben eladható lenne. Ennek a koncepciónak a lényege annyi, hogy tartsuk meg a jelenlegi nyugdíj-előtakarékossági számla jellemzőiből azokat, amik sikerrel működtek és ami miatt jelenleg már 60 ezer magyar állampolgárnak van ilyen jellegű számlája. A nyugdíj-törzsszámmal rendelkezők az új átalakított számlatípusba is fektethessek be és három év után tőkéjüket és a felhalmozott hozamot is adómentesen vihessék el. A jelenlegi kormányzati javaslatnak megfelelően ez az új számlatípus legyen 3 év után 10 százalékos adómérték alá eső, öt év után pedig nulla és egy tíz éves időtartam után pedig a tőkét és a hozamot is lehessen elvinni adó nélkül, és ezen időszak alatt az előtakarékossági kedvezmény is felhalmozható legyen.
Egyetlen egy nagyon fontos dolog a végére: kulcsfontosságú kérdés, hogy ez az új intézmény mikor implementálható. Az a véleményünk, hogy ebben a formában 2010. január 1-jén nem, viszont abban az esetben, ha megtartjuk a nyugdíj-előtakarékossági számlát és ilyen formában átalakítjuk, akkor mindenféle nagyobb nehézség nélkül a következő év elejétől implementálható.
Ma délután fogunk a Pénzügyminisztérium jövedelem főosztályával, bevonva a Bankszövetséget és a Befektetési Szolgáltatók Szövetségét egy szakmai egyeztetést tartani, amiben ez a javaslat és ezek a részletek is szerepelnek. Arra kérjük a Gazdasági bizottságot, hogy a jövő keddre tervezett általános vitára való bocsátás előtt adja meg a lehetőséget arra a szakmának, hogy a Pénzügyminisztériummal együtt ezeket a javaslatokat is beépítve legyen ez a koncepció általános vitára bocsátva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Márton Attila képviselő úr.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én mind a két törvényjavaslathoz hozzá szeretnék szólni, úgyhogy azért is jelentkeztem az előbb. Azt hittem, hogy logikailag különbontjuk, de most már mindegy. Kezdem az elején a 10677-essel, ami a vállalkozásokhoz kapcsolódik. Itt a felvezetőben az hangzott el, hogy alapvető átgondolásra kerülne a törvényjavaslat. Nekem is az a véleményem és egy kicsit kibővíteném azt, amit Szatmáry képviselő úr elmondott, hogy azért ez az átgondolás messze nem sikerült tökéletesre. Ugyanis egyrészt - és ez már régi probléma, a Gazdasági bizottságban is felvetődött számtalanszor -, hogy bizony a ma működő vállalkozásokkal nagyon komoly problémák is vannak, lehetnek. Na és azért ne legyünk álszentek. Vannak kifejezetten olyan vállalkozók és vállalkozások, akik, majdnem úgy fogalmazhatok, hogy sportot űznek abból, hogy hogyan lehet másokat átverni. Egész egyszerűen arról van szó, hogy ma Magyarországon mindenféle jogi procedúra, gátlás és egyéb nélkül megtehetik emberek azt, hogy alakítanak egy vállalkozást, elnyernek egy munkát, alvállalkozókat foglalkoztatnak, majd utána nem fizetik ki őket. Egész egyszerűen otthagynak egy csomó vállalkozást, munkást pénz nélkül, majd minden gond nélkül alakítanak egy újabb céget és ezt a tevékenységet folytatják tovább. Sajnos ebben a beterjesztett javaslatban ennek a problémának nemhogy a megoldására, de valamiféle orvoslására sem találtam semmiféle eszközt, sőt teljesen egyetértek azzal, amit Szatmáry képviselő úr elmondott, hogy ez a fajta korlátolt felelősséggel rendelkező egyénicég-alapítási lehetőség ezt a folyamatot még tovább fogja erősíteni.
Ugyanis semmilyen olyan szankció, illetve semmilyen olyan törvényi szabályozás vagy arra utaló magatartás nincs ebben a törvényjavaslatban, amely ezt a ma, mondhatom azt, hogy áldatlan állapotokat és helyzeteket előidéző jelenséget - nem is joggyakorlás ez, hanem a jog kijátszása - megszigorítaná vagy ennek a megszigorítására bármiféle, legalább kezdőlépés meglenne. Sőt, még egyszer mondom, maximálisan egyetértek azzal, hogy a korlátolt felelősségű egyéni cég megalakítása még rá fog erősíteni erre a folyamatra. Részben az egyébként gördülékennyé tett vállalkozói igazolvány kiadása, illetve a vállalkozás alapítását illetően, másrészt pedig én magam is úgy látom, hogy nagyon komoly ellenőrzési és számonkérési hiányosságok lesznek abban az esetben, ha ez a törvényjavaslat így ebben a formában életbe lép. Én a magam részéről megmondom őszintén, hogy ezt így ebben a formában nem tudom támogatni.
Nekem személyes véleményem az, hogy Magyarország kritikus mértékű visszacsúszását a vállalkozási szabadságot illető besorolásban nem így kellene ösztönözni, mert ez nem jó útja és módja, és a versenyképességet nem így kellene javítani, hogy lehetővé tesszük azt, hogy szinte már-már bármiféle ellenőrzés és kontroll nélkül lehessen olyan cégeket megalapítani, amelyek adott esetben mások kárára végzik a tevékenységet, majd utána a cégtulajdonosok csődbe döntik. Hiába van csődvédelem, hiába van bármiféle bírósági eljárás, tudjuk nagyon jól, hogy Magyarországon bármilyen, akár gazdasági ügyben is bíróságon keresztül verni ügyeket szinte lehetetlen, amíg egy bírósági per elkezdésétől a jogerős ítélet megszületéséig hosszú évek telnek el. Gazdasági szempontból pedig ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy szinte már semmit nem tudnak a követeléssel élők érvényesíteni sok esetben a cégeknél. Tehát úgy gondolom, hogy itt nagyon komoly hiányosságok vannak, tehát én ezt a törvényjavaslatot a magam részéről, megmondom őszintén, nem fogom tudni támogatni.
A másik, a befektetések adózásával kapcsolatos 676-os számú törvényjavaslattal kapcsolatosan. Ezt a törvényjavaslatot átolvasva nekem azért egy kicsit valahogy az jön le belőle - és kérek erre reagálást vagy esetleg cáfolatot, hogy azért ez egy picit még mindig arról szól -, hogy a ma NYESZ-számlával rendelkezők kerüljenek egy kicsit jobb helyzetbe.
Én legalábbis ezt szűrtem le és olvastam ki ebből a törvényjavaslatból. Egy nagyon fontos dologra szeretném itt felhívni a figyelmet.
Ma is folyamatosan azzal küzd az állam, hogy a mai nyugdíjak finanszírozása mára már megoldhatatlan problémát jelent és tudjuk nagyon jól, hogy a költségvetésből egyébként hihetetlen mértékű összegeket kell fordítani a nyugdíjak finanszírozására, függetlenül attól, illetve bocsánat, pont nem függetlenül attól, hogy milyen mértékű nyugdíjjárulék-bevételek vannak.
Meggyőződésem az, illetve tudom, hogy nem állok egyedül ezzel a véleménnyel, hiszen mindenféle közgazdasági elemzések, kutatások alátámasztják, hogy előbb-utóbb el fog jönni az az idő és el kell, hogy jöjjön az az idő, amikor egyre nagyobb szerepe kell hogy legyen a saját nyugdíj-előtakarékosságnak ugyanúgy, mint ahogy ez Nyugat-Európában már évtizedek óta működik. Én ebben a törvényjavaslatban is látok előremutató jeleket, de még egyszer mondom, úgy érzem, mintha az egyetlen szabadon választható nyugdíj-megtakarítási forma a NYESZ, az mintha egy picit kivételezett helyzetben lenne, és a többi, egyébként különböző pénzügyi konstrukciókban lévő hosszú távú előtakarékossági forma mintha ebből egy picit kiesne. Persze lehet azt mondani, hogy ezeket az adókedvezményeket lehet érvényesíteni, illetve amik be vannak tervezve, majd lehet érvényesíteni, de ugyanakkor nekem meggyőződésem, hogy ha ez így lesz, akkor lehet, hogy sokan ezt nem a hosszú távú megtakarításra fogják használni. Tehát szerintem egy lényegesen jobban átgondolt, az egyéni hosszú távú megtakarításokat sokkal szélesebb körben felölelő jogszabály-módosításra lenne szükség. Arra valóban nagy szükség és nagy igény lenne, még egyszer mondom, pontosan azért, mert ösztönözni kellene a ma aktív keresettel rendelkezőket az egyéni gondoskodásra, az egyéni nyugdíjpálya, nyugdíjprojektek kialakítására, tehát mindenképpen egy ilyen irányba mutató törvényi szabályozásra lenne szükség. Meggyőződésem és a véleményem az, hogy ez a benyújtott tervezet nem egészen ezt a célt szolgálja.
Egyetlen egy kiegészítés, ami itt a BAMOSZ részéről elhangzott az állampapírokkal kapcsolatban. Szóval szép dolog az, hogy azt mondjuk, hogy az állampapírok egyébként még azt a célt is szolgálják, hogy az állam adósságfinanszírozását is meg lehet oldani. Na, de egy dolgot azért ne felejtsünk el, mert egy picit én az ön szavaiból azt éreztem ki, mintha ilyen megoldás lenne, hogy fektessünk minden pénzt állampapírba. Szóval világos: az állampapírok kockázata akkor a legkisebb, különösen akkor, hogy ha egy IMF-hitel áll Magyarország mögött, mert akkor talán nem lesz államcsőd, de hosszú távon az nem megoldás, hogy a pénzek nagy részét irányítsuk át állampapír-megtakarításba, mert pont a befektetőkkel, a betétesekkel, a hosszú távra gondolkodókkal - bocsánat a kifejezésért - tolunk ki, hiszen az állampapírok hozama hosszú távon jó esetben az inflációt alig néhány tized százalékkal haladja meg. Na most, ez nem igazán egy hosszú távú megtakarítási projekt alappillére lehet. Szóval én egy kicsit azért óvatosabban bánnék ezzel. Köszönöm elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Kálmán András, őt követi Szatmáry Kristóf.
DR. KÁLMÁN ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én a 10677-es javaslathoz szeretnék hozzászólni. Alapvetően értem az elgondolást, a szabályozási célt, egyet is értek vele.
Nyilvánvaló, hogy a szövegezésen sokat kell javítani. Vannak félreérthető szabálymondatok és vannak olyan utalások, amik nem érthetőek. De hát ez technikai kérdés, úgy gondolom, hogy technikailag lehet javítani a törvényjavaslaton. Úgy gondolom, hogy fontos lenne, hogy a vállalkozásalapításokat gyorsítsuk, elősegítsük. Bennem nincsenek azok a félelmek, amik akár Szatmáry Kristóf képviselőtársamban vagy Márton Attila képviselőtársamban felmerültek, mert ezek nem ezzel a törvényjavaslattal függenek össze. Természetesen rosszak a tapasztalataink egyébként a hitelezővédelemmel, a követelésérvényesítéssel és az egész magyarországi gyakorlattal kapcsolatban. Nem gondolom, hogy amennyiben ebből törvény lesz és az egyéni cégek ilyen formában fognak működni, hogy ezek további gondokat okoznak majd. Lehet, hogy mennyiségben igen, de azt nem gondolom, hogy ezek rásegítenének egyébiránt erre a problémára, amely egy valós probléma. A körbetartozások, az elhúzódó jogviták, a hitelezői védelemnek a problémái adottak. Azt gondolom, hogy amennyiben szükséges - és ahogy itt áttekintettük az építőipari ágazattal kapcsolatos problémákat és születtek javaslatok - bizony ezen a területen van mit javítani. Tehát összességében én támogathatónak tartom ezt a törvényjavaslatot azzal együtt, hogy remélem, hogy sikerül képviselőtársaimmal együtt olyan módosító indítványokat tenni, amely javítja az érthetőségét és az alkalmazhatóságát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szatmáry Kristóf, követi Szabadkai Tamás.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden. Az alapproblémánk az, hogy az a koncepció, hogy nem a cégek alapítását kell csak segíteni, hanem a működő cégek feltételeit kell javítani, alapvetően ebben a törvényben nem szerepel. De csak azért kértem szót, mert pár kérdésre nem kaptam választ.
Egyrészt az előadásban az szerepelt, hogy ez a fajta lazítás egyezik az elmúlt időszakban elfogadott törvényekkel. Akkor csak hadd utaljak vissza az építőipari törvényre, ahol épp most vezettük be, hogy szigorítjuk, regisztrációhoz kötjük a cégek ez irányú tevékenységét, mert pont az a tapasztalat, hogy nem lehet másként kiszűrni a kóklereket, a rosszhiszeműeket, csak akkor, hogy ha valamifajta lajstromot, valamifajta plusz dolgot beteszünk a rendszerbe, hogy tisztítsuk a piacot.
Arra a kérdésre továbbra sem kaptam választ, hogy ezek után mi lesz a különbség egy korlátolt felelősségű egyéni cég és egy egyszemélyes kft. között. Ennek a kettőnek a viszonyrendszere hogyan fog alakulni? Itt egy teljes duplikáció látszik kirajzolódni, úgy mint az egyikből a másikba; nem értem a koherenciáját a rendszernek ilyen tekintetben. És ugyancsak egyetértek Göndör úr azon kifogásaival, hogy az egyáltalán nem egyértelmű a törvényből, hogy ha valaki eddig teljes vagyonával felelt egyéni vállalkozóként, akkor ezek után egyéni cégként, egyszemélyes kft.-hez képest hogyan lesz az átmenet. Eddig nem vehetett részt korlátolt felelősségű társaságban, aki egyéni vállalkozó volt, ez hogy viszonyul a törvényjavaslathoz?
A harmadik dolog pedig, hogy abban igaza van az előterjesztőnek, hogy nálunk jobb sorsú országokban van egy bizonyos fajta vállalkozói kultúra, ahol megengedik ezt a fajta nyitottságot, de Magyarországon, ahol százmilliárd forint körül saccolják a körbetartozást, mennyiben illeszkedik a gazdasági stratégiába az, hogy az egyéni cégeknél nem követeljük meg sem azt, hogy ne legyen adótartozása, sem azt, hogy ne legyenek felhalmozott tartozásai, sem a büntetlen előéletet, sem pedig azt, hogy megsértették-e valaha az etikai és egyéb szabályokat. Tehát, ha ezt fellazítjuk, akkor az egész - például a körbetartozások rendszerére meghozott - jogszabályt húzzuk át, mert teljesen ellentétes az, hogy akiket egyszer már rosszhiszeműség miatt kiszűrtünk a rendszerből, azt minden további nélkül egyéni cégek alapításával visszaengedjük a rendszerbe, és majd valamikor ellenőrizzük, amikor már rég késő lesz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Szabadkai Tamás képviselő úr!
DR. SZABADKAI TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 77-es végű törvényjavaslathoz szólnék hozzá, én úgy látom, hogy az egyéni vállalkozókról szóló joganyag úgy általában lemaradt valahol a rendszerváltás környékén, és a cégekre vonatkozó szabályozás rendszeres módosításokkal folyamatosan követte az életet. Ez viszont nem. Tehát, alapvetően a szabályozás indokoltságát ez adja meg, és általános vitára mindenképpen megalapozza. A jelenleg működő vállalkozásokat kellene segíteni, a gondolatmenet érvényes, viszont az nem indok arra, hogy ezt a törvényjavaslatot ne tárgyalja az Országgyűlés és ne segítse az újonnan alakuló egyéni vállalkozások alapítását. Fordítva tenném fel a kérdést, mint Szatmáry képviselő úr. Hogy van az most a jelenlegi szabályozás szerint, hogy míg korlátolt felelősségű társaság esetén egy viszonylag könnyű eljárásnál, mindenféle igazolások becsatolása nélkül bárki Magyarországon egy nap alatt megalakíthat egy céget, ugyanakkor ezt egy kisebb vállalkozási formában, egyéni cégként nem teheti meg. Tehát ilyen értelemben a szabályozás egységesítése mindenképpen indokolt és az állampolgárok, a jogalanyok számára nem érzékelhető jelen pillanatban vagy bonyolultan érzékelhető egy gazdasági társaság és egy egyéni vállalkozás alakítása. Ha a szabályozás egységes, akkor mindenki számára tiszta, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy önmagában létezzen egy vállalkozás. Nyilván az is itt a cél, hogy ne a szürke- vagy a feketegazdaságban tevékenykedjenek, hanem nyilvántartott, bejegyzett vállalkozásokban, és talán ez a javaslat efelé megy. Ez az egyik dolog, amit szerettem volna mondani.
A másik a felelősség kérdése, ez valóban meggondolandó kérdés, biztos, hogy ezt érdemes átvitatni. Megint fordítva teszem fel a kérdést: hogy van az, hogy ma 500 ezer forint alaptőkével megalakult kft.-nél ilyen felelősség nincsen, ugyanakkor azt értettem a képviselő úr szavaiból, hogy egyéni cég esetén ugyanezt a korlátlan felelősséget megkövetelné. Az a különbség, valószínűleg ez a válasz a kérdésre, hogy egy kft. alapításához minimális alaptőkére van szükség, itt viszont ilyen nincsen. Hogy ez a szabályozás indokolt-e, jó-e, azt gondolom, hogy a törvényjavaslat vitájában ezt meg kell vitatni és a megfelelő garanciákat be kell építeni, viszont osztom Kálmán képviselő úr azon véleményét, hogy a hitelezővédelmet nem ennél a törvényjavaslatnál fogjuk megtenni, az egy más téma.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mivel nincs több jelentkező, felkérem a kormány képviselőjét válaszadásra. Először a 677-essel kapcsolatban adok szót.
DR. NAGY GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Csak röviden válaszolnék, mert az én mondandóm lényege is az volt, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja tényleg az, hogy a vállalkozási tevékenység megkezdése legyen könnyített és ez egyébként irányelvi kötelezettségből is következik, de egyébként is beleillik abba a folyamatba, ami a cégeknél már elindult az előző években. Az egy más kérdés és nyilván ezt mi is érzékeljük és elismerjük, hogy a működéskor nyilván vannak visszaélések és olyan problémák a jelenlegi magyar gazdaságban, amik orvosolandók. De ez nem ennek a törvényjavaslatnak a célja, viszont az, hogy ezt érzékeli a kormány is, arra csak példaként szeretném megemlíteni, hogy az is igaz, hogy a bírósági eljárások felgyorsítása szükséges, ez egy nagyon fontos eszköz. E tavasszal fogadta el az Országgyűlés a polgári perrendtartás módosítását, ahol egy új, a vállalkozások egymás közötti pereire egy nagyon gyors, hatékony eljárást vezetne be. Még nem lépett ugyan hatályba, de ez egy olyan eszköz, ami ezt orvosolná.
Szintén tavasszal fogadta el az Országgyűlés a csődtörvény módosítását, amely nemcsak a csődeljárást reformálta meg, de bevezette a gazdasági társaságokról szóló törvény módosításával, hogy a visszaélésszerűen eljáró vezető tisztségviselők listája, nyilvántartása nyilvános legyen.
Az is elhangzott, hogy ha egy egyéni céget alakít valaki, ha egyéni céggé alakul át egy egyéni vállalkozó, akkor ugyanúgy vonatkozik rá a cégtörvény, a gazdasági társaságokról szóló törvény, és ha vezető tisztségviselőként ő eltiltott a Gt. alapján, akkor nem kerül bejegyzésre. Tehát itt elkülöníteném azt, hogy egyéni vállalkozó valaki és egy vállalkozási tevékenységet végez korlátlan felelősséggel és hogy ha egyéni céggé alakul, akkor a korlátolt felelőssége mellett viszont a másik oldalon vonatkoznak rá ugyanazok a hitelezővédelmi és egyéb eszközök, mint ami a többi cégre. Nyilván egyébként a képviselő úr megadta a választ, hogy az a legnagyobb különbség, hogy a kft.-nél minimum 500 ezer forintos tőkeminimum szükséges. Ha egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége jól működik, akkor első lépésként egyéni céggé tud alakulni, ahol megválaszthatja, hogy mennyi az az összeg, amiért ő felelősséget vállal. Nyilván ő a későbbiek folyamán, hogy ha egy 500 ezer forintos tőkeminimumot le tud tenni, átalakulhat egyszemélyes kft.-vé is. Azt nem tartom problémásnak, hogy a társasági típusok több fajtája, variációja is nyitva áll a vállalkozási tevékenységet folytatók számára. Köszönöm. Nem tudom, hogy kolléganőm, kívánja-e kiegészíteni.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Üdvözlök én is mindenkit. Csak azt szeretném mondani, hogy azt az alapvető félreértést el kellene oszlatni, hogy az egyéni vállalkozó és az egyéni cég két teljesen különböző dolog. A kapcsolat közöttük annyi, hogy az egyéni cég funkcióit, így az egyéni vállalkozó cégalapítását megkönnyítse. Abban a pillanatban, hogy egyéni cégként bejegyezték, megszűnik egyéni vállalkozó lenni. Ez egyébként a 19. szakasz (1) bek. b) pontjából kiderül, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik az egyéni vállalkozói jogviszony.
Az egyéni cég esetén, hogy ha az alapításnál az ellenőrzés és a kontroll szabályait hiányolják, ez azért van, mert ahogy kolléganőm mondta, ami a cégtörvény hatálya alá tartozik, azon szabályokat nem ismételtük meg, nem is tehetjük meg. Annyiban még egyébként szigorúbb is a szabályozás, hogy egyéni cég előtt társaságként majd nem is működhet. Egyéni vállalkozó esetén pedig a büntetlen előéletre vonatkozó szabályok nem változtak, a különbség annyi, hogy ezt nem a vállalkozó fogja bizonyítani erkölcsi bizonyítvánnyal, hanem utólagos ellenőrzés keretében a hatóság fog utána nézni, hogy szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban vagy nem. Ez kifejezetten az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének megkönnyítése céljából van így. Éppen ezért, hogy ne neki kelljen erkölcsi bizonyítványt vinni a hatósághoz, hanem a hatóság dolga legyen utólag ezt ellenőrizni, ha már hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról van szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A 76-oshoz van reagálás?
LUCZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen. Köszönöm szépen. A NYESZ-számla és a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére elhangzottakhoz szeretnék szólni, illetőleg a BAMOSZ javaslatával összefüggésben.
Csak nagyon röviden szeretném mondani, hogy itt tulajdonképpen pillanatnyilag kétféle nyugdíjhoz kapcsolódó öngondoskodási forma van. Az egyik az önkéntes biztosító pénztári önkéntes nyugdíjpénztárhoz történő hozzájárulások, a másik pedig az úgynevezett NYESZ-számla. Ezek közül az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatos szabályok a továbbiakban is teljes mértékben változatlanok maradnának. Mindkettőhöz lényegében ugyanaz az adótámogatás kapcsolódik. A nyugdíj-előtakarékossági számlára mondható, hogy abszolút az idősebb korosztály számára kedvező, hiszen van hozzá adótámogatás, de akkor élvezi a magánszemély az adómentességet, hogy ha nyugdíjba vonuláskor vehető fel tulajdonképpen az ezen a számlán lévő pénz. Tehát ez egy igen hosszú távú öngondoskodást igényel.
Most az új konstrukció miatt azért került előtérbe a nyugdíj-előtakarékossági számlával kapcsolatos változtatás - pont annak a hátránya miatt -, hogy egy nyugdíj-előtakarékossági számla nyitására igaz, hogy van hozzá adótámogatás, de ma egy 40 éves embernek nem igazán alternatíva, hiszen majd ha csak nyugdíjba megy, akkor élvezheti a hozam mentességével kapcsolatos előnyöket. Ez az új megtakarításösztönző konstrukció tulajdonképpen arról szól, hogy ha én a pénzemet nem egy normál befektetésbe kívánom elhelyezni vagy nem takarékbetétbe, hanem hosszabb távon kívánok megtakarítással élni, akkor úgy szól a szabály, hogy tulajdonképpen öt év az az időszak, ami után teljes adómentességet élvezek, de ehhez egyébként semmilyen adókedvezmény vagy adótámogatás nem kapcsolódik. A három év úgy lép be a rendszerbe, hogy ha három éven belül megszakítom a számlát, akkor tíz százalék adófizetési kötelezettségem van. Tehát öt év után van ez az adómentesség, és ez a konstrukció ötévenként újraindul. Tehát öt év után lejár a takarékoskodással összefüggő kedvezmény és öt év után újraindul.
Ezzel összefüggésben tartalmazza a jelenlegi törvényjavaslat azt a rendelkezést - és itt próbálok konkrétan válaszolni -, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számla elveszíti létjogosultságát, tehát nemhogy megmarad, és pontosan ezért van a BAMOSZ-nak a javaslata, nemhogy megmarad a nyugdíj-előtakarékossági számla előnye, hanem majdnem azt lehet mondani, hogy csökken. Hiszen az a kedvezmény, ami eddig ahhoz párosult, hogy ha van nekem egy befizetésem a nyugdíj-előtakarékossági számlára, akkor azzal összefüggésben én egy évben kapok a számlát növelően adótámogatást. Tehát 100 vagy 130 ezer forintot. Gyakorlatilag ez 2014-től megszűnne. Tehát ugyanolyan lenne ezen a nyugdíj-előtakarékossági számlán a kedvezmény, mint a tartós befektetési számla kedvezménye.
Arról szól a törvény rendelkezése, hogy 2011-ig lehet ilyen NYESZ-számlát nyitni, 2011-től még három évig lehet ezt a számlaértéket növelő adótámogatást érvényesíteni, utána pedig, ha nem csinálok semmit és otthagyom a megtakarításomat, akkor ezen a számlán az adómentesség majd csak akkor lesz, ha én nyugdíjas leszek. Ugyanakkor a tartós befektetési számlán elért hozam pedig öt év után adómentességet élvez.
Tehát, hogy ha megszűnik az adótámogatás - és pont ezen van a lényeg, hogy maradjon meg ezen az adókedvezmény vagy sem -, ez az adókedvezmény három év után, akkor a NYESZ egy hátrányosabb konstrukció lenne, hiszen a hozam mentessége csak akkor lenne, ha én nyugdíjba megyek, a befektetési számlán pedig öt év után. Ezért a javaslatban szerepel egy átjárhatóság. Ha az adózó úgy gondolja, hogy nem akarja a NYESZ-számlán megtartani a megtakarítását, akkor átmehet a tartós befektetési konstrukcióba. Ennek egy szoros eleme ez az adókedvezmény, ami tulajdonképpen meg összefüggésben van az egyéb kedvezmények korlátozására vonatkozó szabályoknak az átalakításával. Tehát csak annyit, és akkor igazán befejezem már, hogy úgymond a törvényjavaslat szerint a NYESZ-számlának a létjogosultsága egy idő után elvész. Tehát szó sincs arról, hogy ennek a NYESZ-számlának a kedvezményezettsége megmaradna, és akkor valójában az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó adótámogatás lenne az egyedüli, ami pillanatnyilag a hosszú távú nyugdíj-előtakarékossághoz kapcsolódna, az összes többi pedig egy befektetési kedvezménnyé alakulna át. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel. Aki egyetért a 677-es számú egyéni vállalkozókról és egyéni cégekről szóló törvényjavaslat általános vitájával, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenöt. Ellene? (Szavazás.) Tizenhárom. Kíván a bizottság előadót állítani? A többségi véleményt Kálmán András, a kisebbségit Szatmáry Kristóf mondja el. Egyetért a bizottság? (Nincs ellenvetés.) Egyetért. Köszönöm szépen.
Következik az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 10676. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenöt. Aki ellene? (Szavazás.) Tizenhárom. Márton Attila mondja a kisebbségi véleményt és Szabadkai Tamás mondja a többségi véleményt. Egyetért a bizottság? (Nincs ellenvetés.) Egyetért. Köszönöm szépen.
Még két napirendi pontunk van, és ezekkel nagyon gyorsan végzünk. A 8. az európai közösségi jogharmonizációs törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Amiről beszélünk, a 2009. október 5-i ajánlástervezet. Kérem bemutatkozni a kormány részéről. (Magony Krisztina.) Köszönöm szépen.
Az 1-es Molnár Albertet a kormány?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 2-est? Összefügg a 7-essel.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 3-ast?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 4-est?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 5-öst? Összefügg a 8-assal.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 9-est?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 6-ost? Mert kimaradt.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 10-est?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 11-est?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 12-est?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. 13-ast?
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. És ismeretünk szerint nincs több. Köszönöm szépen.
Következik a közösségi vámjog, T/10526. számon. Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Október 6-i dátummal érkezett, egyetlen módosító javaslat, a Költségvetési és pénzügyi bizottság adta be. Ez érinti a törvényjavaslat 10. szakaszát. Kormány?
TOLNAINÉ DR. TÓTH VERONIKA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a jövő héten a bizottsági ülés kezdése előtt az alelnökökkel értekezletet tartunk, ahol a szavazással kapcsolatban felmerült anomáliákat rendeznénk. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 57 perc)
|
Podolák György |
|
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia