GIB-39/2009.
(GIB-169/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. október 14-én, 10 óra 05 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (J/9457. szám) (Általános vita) *
A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Általános vita) *
Berényi Lajos elnök (KT) szóbeli kiegészítője *
Berényi Lajos elnök (KT) reagálása az elhangzottakra *
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat (T/10831. szám) (Tóbiás József, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Fogarasiné Deák Valéria, Frankné dr. Kovács Szilvia, Gúr Nándor, Gy. Németh Erzsébet, Podolák György, Szabó Lajos és Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Sepsi Tibor (MeH) reagálása *
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10871. szám) (Általános vita) *
Dr. Kis Norbert (FVM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Czímer István (FVM) válaszadása *
Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10525. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat (H/9968. szám) (Dr. Baráth Etele (MSZP), Dr. Matolcsy György (Fidesz) és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
1. A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló (J/9457. szám) (Általános vita)
2. A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa) (Általános vita)
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10871. szám) (Általános vita)
4. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat (T/10831. szám) (Tóbiás József, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Fogarasiné Deák Valéria, Frankné dr. Kovács Szilvia, Gúr Nándor, Gy. Németh Erzsébet, Podolák György, Szabó Lajos és Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
5. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
6. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
7. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10675. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
8. A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat (H/9968. szám) (Dr. Baráth Etele (MSZP), Dr. Matolcsy György (Fidesz) és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
9. Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10525. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. Egyebek
Elnököl: Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Alexa György (MSZP) Dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) távozása után Dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) távozása után Dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Dr. Kapolyi Lászlónak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Püski Andrásnak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) Dr. Vas Jánosnak (Független)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Berényi Lajos elnök (Közbeszerzések Tanácsa)
Dr. Kis Norbert főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Czímer István osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sepsi Tibor vezető (Miniszterelnöki Hivatal, Kormányiroda)
Engyel Gyula főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Lányi Péter főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Magony Krisztina osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Havasi Tibor főtitkár (Közbeszerzések Tanácsa)
Dr. Engler Magdolna elnök (Közbeszerzések Tanácsa Döntőbizottsága)
Kocsis Gyöngyi (Miniszterelnöki Hivatal Parlamenti Titkárság)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Rosta Ferenc (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Esze Katalin (Országgyűlés Külügyi Hivatala)
Demeter Attila (Országgyűlés Szervezési Főosztály)
Kaplonyi György (Magyar Távirati Iroda)
Dr. Fehérvári Dávid (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Molnár András (Pénzügyminisztérium)
Dr. Soósné Dobos Mária (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Tunyogi László (Közbeszerzési Hírbörze Kft.)
Gonda Pál (MSZP-szakértő)
Molnár Kata Orsolya igazgató (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.)
Kecskés Ádám tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Deméndi Zsolt vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Gréczi Zoltán (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Horváth János (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Somlyay Nóra (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Szalay Gábor (SZDSZ-szakértő)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hivatalos bejelentést szeretnék tenni, tisztelt képviselőtársaim. Podolák elnök úr halaszthatatlan közfeladatának teljesítése miatt engem kért meg a mai ülés levezetésével.
Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és valamennyi megjelentet.
A napirendről szavazunk először. A pénteken kiküldött meghívó szerint 10 napirendre tennék javaslatot és ezek között - mondja Latorcai alelnök úr, hogy 9 napirend - valóban, aminek tárgya is van, az 9 napirend, a 10. az egyebek napirend - 9 írásban előre jelzett napirend és az egyebek.
Kérdezném, hogy mindenki számára ismert-e az írásos napirendi előterjesztés. Úgy látom igen. A helyettesítésekkel együtt a bizottság határozatképes.
Szavazásra teszem fel, aki elfogadja az írásban megküldött napirendet, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Körbenézek, köszönöm - egyhangú támogatás.
Kezdjük is rögtön az első napirendi ponttal: a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. - december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló J/9457-es szám alatt.
Tisztelettel köszöntöm Berényi Lajos elnök urat és megkérem, hogy tegye meg a szóbeli kiegészítését.
Berényi Lajos elnök (KT) szóbeli kiegészítője
BERÉNYI LAJOS (Közbeszerzések Tanácsa): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Önök előtt a Közbeszerzések Tanácsának 2008. évi beszámolója fekszik, amit július végén nyújtottunk be a tisztelt Országgyűlésnek. Sorrendben ez a 13. beszámolója a Közbeszerzések Tanácsának.
A 2008-as év jó néhány sajátosságot tartalmaz. Ezek közül csak arra hívnám fel elsősorban a figyelmet, itt a gazdasági bizottságban különösen, hogy 2008-ban a közbeszerzési törvény átfogó módosítása szinte egész évben napirenden volt, a Gazdasági és informatikai bizottság képviselői ebben a munkában rendkívül aktívan vettek részt. A bizottság, mint ismeretes, egy közbeszerzési albizottságot is létrehozott Göndör úr vezetésével. Ez a bizottság nagyon sokat segített nekünk abban, hogy a kormány által benyújtott törvénymódosítási tervezethez, amelyhez egyébként több mint 200 módosító indítvány érkezett, jobbítani lehessen az eredeti elképzeléseket, mi is ehhez igyekeztünk szakmailag maximálisan hozzájárulni.
A törvény módosítása 2009. április 1-jén lépett nagyobbrészt hatályba. A jogorvoslatokra és néhány más kérdésre vonatkozó módosítások 2010. január 1-jén, illetve július 1-jén lépnek majd hatályba. Tehát korai lenne arról beszélni, hogy ezek a törvénymódosítások mennyit javítottak, vagy, hogy milyen mértékben javítottak a meglehetősen sokat kritizált CXXIX-es közbeszerzési törvényen, ami mint ismeretes 2004. május 1-jén lépett hatályba, az EU-ba történő belépésünkkor.
Kiemelném azonban mindenképpen - és itt vannak bizonyos pozitív tapasztalatok -, hogy az döntés, hogy a korábbi három rezsimmel szemben az EU-s rezsim és a két nemzeti rezsimmel szemben a törvénymódosítás után most két rezsim maradt: az EU-s értékhatár feletti szabályozás és az alatti szabályozás - ez mindenképpen jelentős egyszerűsítést jelent és ezt általában a közbeszerzés szereplői mindenképpen pozitívan fogadták.
Pozitívan fogadták azt is, hogy az igazolási és adatszolgáltatási kötelezettség jó néhány területen egyszerűsödött, ezt mindenekelőtt az ajánlattevők értékelik pozitívan. Ez mindenképpen olyan kérdés, ami korábban jelentős adminisztratív terhet jelentett, különösen a kis- és középvállalatok számára.
Ugyancsak pozitívan minősíthetők azok a szakmai változtatások, amelyek jó néhány helyen sokat vitatott kérdésekben módosítottak a korábbi törvényen. Ilyen például a nagyon sokat vitatott hiánypótlásnak egy jobb megfogalmazása a mostani törvényhelyen, vagy például az EU által is kritizált korábbi szabályozás, amikor elvileg egy jelentkező esetén is lehetett eredményes egy eljárás, most április 1. után nem lehetséges, mert ha csak egy érvényes ajánlat van, akkor eredménytelennek kell nyilvánítani a beszerzést.
Ugyanakkor fel kell hívjam a figyelmet arra, hogy a törvénymódosításnak néhány területe - mindenekelőtt az elektronikus közbeszerzéssel és az elektronikus adatszolgáltatással kapcsolatos ambiciózus célkitűzések -, amiknek 2010. januárban, illetve júliusban kellene hatályba lépni, ott mi úgy látjuk, hogy jelentős lemaradások vannak. Mindenesetre a Közbeszerzések Tanácsa azt sikeresnek tartja nemzetközi összehasonlításban is, hogy ma már az Európai Unió felé feladott hirdetményeknek csaknem száz százaléka elektronikus formában történik, de a hazai rezsimben is, azok az ajánlatkérők, akik erre nem képesek, a Közbeszerzések Tanácsa szerkesztőbizottsága átalakítja elektronikus formává, aminek az eredménye az is, hogy tavaly július 1-től a Közbeszerzési Értesítő hivatalos formája elektronikus formában jelenik meg. Van egy másolat, ami papír formában is megjelenik, de hivatalosan elektronikus formában jelenik meg.
Emellett most jelentős informatikai fejlesztéseket indítottunk be a törvény célkitűzésének megfelelően az egységes közbeszerzési adatbázis kialakítása érdekében. Hozzáteszem, hogy már jelenleg is a törvény azoknak a közbeszerzési szereplőknek, akiknek saját honlapja van, ott teszi kötelezővé, hogy teljes folyamatában a közbeszerzést nyilvánosságra hozzák; akiknek ilyen nincs a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelenleg is megvan ez a lehetősége; de a jövő évben ez a bizonyos egységes adatbázis előkészítése, ami egy nagyon nagy munka, ez még hatályba fog mindenképpen lépni.
A második kérdéscsoport, amiről szeretnék beszélni, a 2008-as évnek néhány jellemzője a közbeszerzések területén. Értelemszerűen a 2008-as év a régi szabályok szerint bonyolódott le. Minthogy a közbeszerzési szereplők azt várták, hogy már tavaly az első félévben elfogadásra kerül a törvénymódosítás, ez némi zavart természetesen okozott. Ez a Tanácsnál azt jelentette, hogy rengeteg ilyen egyéni állásfoglalási kérelem futott be, hogy igazítsuk el az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket, hogy most akkor milyen törvényszövegek alapján készítsék az ajánlati felhívásukat, illetve az ajánlattevői oldalon az ajánlatokat.
Ezzel együtt 2008-ban úgy minősítem, hogy a gazdasági válságnak és az ehhez kapcsolódó megszorító intézkedéseknek a hatása még csak részben érvényesült a közbeszerzési számokban. Hiszen, ha a számokat közelebbről megnézzük, 2007-hez viszonyítva, miközben darabszámban növekedett 13 százalékkal az érvényes közbeszerzési pályázatok száma, értékben egy körülbelül 100 milliárd forintos csökkenés következett be, ami mintegy 6,8 százalékot jelent - ez azt jelenti, hogy a mért statisztikai rendszerben 1400 milliárdot meghaladó érték realizálódott. Ha ehhez a kis értékű, úgynevezett egyszerű eljárási értékeket hozzávesszük, ez azt jelenti, hogy körülbelül 1600 milliárd értékben valósult meg közbeszerzés. Amit negatívan kell értékelni mindenképpen és sajnálatos, hogy a csökkenések elsősorban az építési beruházásoknál következtek be, az építési koncesszióval együtt is itt ezen a területen körülbelül 150 milliárd forintos mínusz következett be. Bár hozzáteszem, hogy ez év első félévi statisztikai adatok szerint - főként az EU támogatások, beruházások hatására - bizonyos növekedés jelentkezik, tehát a kép nem tekinthető annyira negatívnak.
Szeretném azt is elmondani, hogy a kis- és középvállalatok pozíciója, most függetlenül a törvénymódosítástól, ahol néhány ponton maga a közbeszerzési törvény is segíti a kis- és középvállalatokat. Bár hozzáteszem, hogy önmagában a közbeszerzési törvény a kis- és középvállalatok pénzügyi helyzetét természetesen nem fogja megoldani, de ezzel együtt darabszámban a pályázatoknak több mint 70 százalékát a kis- és középvállalatok nyerték el és értékben, ami lényegesebb, a 2007. évi 34 százalék helyett 40 százalékra növekedett a részesedésük, ami már egy biztató jelnek tekinthető. Persze jó lenne, ha ez a szám elérné majd az 50 százalékot, de azt kell látni, hogy a kis értékű beszerzéseknél a kis- és középvállalatok eredményesek, a nagyberuházásoknál önállóan nem tudnak igazán indulni, itt csak alvállalkozóként; az alvállalkozói szférában pedig, mint ismert, ez már nem a közbeszerzési törvény hatálya, de az alvállalkozói szférában a kis- és középvállalatok nincsenek könnyű helyzetben.
Szeretném még egy kérdésre ráirányítani a tisztelt bizottság figyelmét, ez a különböző eljárási formák választása az ajánlatkérők részéről. A legjellemzőbb két eljárási forma a magyar közbeszerzésben: a nyílt eljárások és a tárgyalásos eljárások. Már a tavalyi országgyűlési beszámolóban is, meg a bizottsági üléseken és a plenáris üléseken is elmondtam, hogy nagyon veszélyes dolog az, hogy a tárgyalásos eljárások aránya nagymértékben megnövekedett a nyílt eljárások terhére.
2008-ban egy kis javulás bekövetkezett, de még így is a tárgyalásos eljárások aránya 48 százalék körül van, amin belül a legtöbbet kritizált úgynevezett hirdetmény nélküli eljárások aránya, ami az egyetlen olyan forma, ahol nem kell a pályázati felhívást közzétenni, hatalmas nyomás van abban a tekintetben, hogy ezt a formát válasszák. Itt van egy döntőbizottsági kontroll, a döntőbizottság jogorvoslatot kezdeményezhet, ha ilyen eljárást választ valaki és ez mutatja, hogy ennek bizonyos hatása van, hiszen több mint ezer esetben kezdeményeztek ilyen eljárást, és amikor szóba került, hogy jogorvoslati eljárásra kerül sor, akkor nagyon sokan visszakoztak, tehát valamelyest javult a helyzet.
A tárgyalásos eljárásoknak az a formája, ami egyébként törvényes, a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások formája nemcsak a magyar törvényekben, hanem az európai uniós irányelvekben is, azonban nagyon sok problémát vet fel, hiszen ez egy kétfordulós eljárás. Az első fordulóban a pályázatot kiíró - és a legnagyobb baj itt van, hogy amikor kiírnak egy beruházási pályázatot, az esetek jelentős többségében nem tisztázottak a feltételek, nem tisztázottak a különböző hatósági engedélyek és az ajánlatkérő úgy gondolkozik, hogy néha a pénzügyi fedezet se tisztázott - úgy gondolkozik, hogy majd menet közben ezek meg fognak oldódni. Az első körben megvizsgálják azokat a jelentkezőket, akiket alkalmassági szempontból elfogadnak, utána marad két-három olyan, akit ilyennek minősítenek, további tárgyalásokat folytatnak, és akkor eljutnak oda, hogy gyakran csak egy, vagy két érvényes ajánlat van, ami egyrészt jelentős mértékben megnöveli a jogorvoslati kezdeményezést a vesztesek részéről.
De ennél nagyobb gond az, hogy az Európai Unió az utóbbi időben - hangsúlyozom, hogy az utóbbi időben elsősorban - az uniós támogatásokkal megvalósuló beruházásoknál, vagy a kohéziós és strukturális alapoknál, kifejezetten hátrányosnak tekinti a tárgyalásos eljárások alkalmazását. Gyakorlati példák vannak arra: a budapesti szennyvíztisztítónál és a 4-es metrónál is, hogy emiatt már megítélt támogatás, vagy kilátásba helyezett támogatás mértékét csökkentették, ami mindenképpen elkerülendő a jövőt illetően. Tehát mi nagyon határozottan hívtuk fel az ajánlatkérők figyelmét év közben több alkalommal, ebben az évben is, hogy erre a kérdésre sokkal inkább figyeljenek oda. De természetesen látni kell azt, ha valaki nyílt eljárást ír ki, akkor menet közben abba nem lehet belenyúlni, csak az értékelésnél, ezért a jelentős beruházásoknál az állami vállalatok is, a közszolgáltató vállalatok is, meg a nagyberuházók is nagyon gyakran általuk kényszerhelyzetnek minősítik azt, hogy tárgyalásos eljárásokat kell kiírni.
Szeretném röviden elmondani, hogy a jogorvoslatok száma 2008-ban csökkent az előző évhez képest; 2007-ben még 750 jogorvoslat volt, ez lecsökkent 630-640-re. Ez tulajdonképpen pozitívan is értékelhető, de ez a szám is még viszonylag jelentős és a Döntőbizottság munkáját nagymértékben nehezíti, hogy egyre bonyolultabbak ezek a jogviták, és egyre élesebb harc bontakozik ki a közbeszerzési szereplők között. Mindenképpen kívánatos lenne, a jobb előkészítés ezt lehetővé tenné, hogy ez a szám tovább csökkenjen.
Egyébként a benyújtott jogorvoslati kérelmeknek körülbelül a 40 százaléka esetében állapított meg a Döntőbizottság jogsértést, ami nagyjából hasonló a korábbi évekhez viszonyítva. Ebből az is következik, hogy a 40 százalék is sok, de a másik 60 százalék is figyelemfelhívás olyan tekintetben, hogy nagyon gyakran kezdeményeznek akkor is jogorvoslati eljárást, amikor ennek az alapja nem igazán van meg, de a vesztesek úgy gondolják, hogy ezt mindenképpen megkísérlik, hátha sikerül valamilyen eredményt elérniük.
A Döntőbizottság határozatait a Fővárosi Bíróság előtt meg lehet támadni, 15-20 százalék esetben ez megtörténik, viszont a Fővárosi Bíróság, illetve az ítélőtábla határozatainál a Döntőbizottság döntését 95 százalékos mértékben fogadják el a bíróságok. Tehát azt hiszem, hogy a Döntőbizottság annak ellenére, hogy nagyon rövid idő alatt: 30, maximum 40 nap alatt meg kell hozniuk a döntést, szemben a bíróságokkal, ott ez sokkal hosszabb időszakot jelent - ez mindenképpen egy viszonylag jó aránynak tekinthető.
A Közbeszerzések Tanácsa tevékenységével kapcsolatban még szeretném kiemelni azt, hogy a Tanácsban, amelyik egy választott testület, az ajánlatkérők, az ajánlattevők által delegált tanácstagok, valamint az úgynevezett közérdek képviselői egyenlő arányban vesznek részt. Ez a beszámoló, amit önök elé leteszünk minden évben, ez nem egy olyan beszámoló, amit egy minisztérium terjeszt elő, hanem ez nagyon széles körű vélemény ütközéséből születik meg, jelentős kompromisszumokkal és egyáltalán nem úgy működik, hogy a Közbeszerzések Tanácsában például ennek a beszámolónak a vitájánál teljes egyetértés lenne az első körben. Tehát ezt azért jelzem, hogy mi, amit minden évben elkészítünk, ezt úgy tekintjük, hogy ez nagyjából és egészében sokféle véleményt tükröz és remélem, hogy a 2008-as beszámolót is ilyennek lehet minősíteni. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr. Képviselőtársaimat kérdezem, kinek van kérdése, hozzászólása.
Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Két rövid észrevételem lenne mindösszesen ahhoz, amit elnök úr elmondott.
Az egyik. Kiemelte, hogy megemelkedett a jogviták száma, tehát magyarul, ha jól értem, egyre több bejelentést tesznek tulajdonképpen a különböző közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ennek nemcsak az lehet az oka, hogy esetleg nem akarják a kiírók betartani minden esetben a jogszabályt. Szerintem ebben nagyon komoly szerepe lehet annak is, hogy sajnos drasztikusan leszűkültek azok a munkalehetőségek - itt elsősorban az építőipari beruházásokra gondolok -, amelyek rendelkezésre állnak és minden cég, akinek lehetősége van, próbál valamilyen eszközt megragadni arra, hogy ha mást nem, akkor valami kis szeletet az éppen meglévő tortából valamilyen módon magának megszerezhessen.
A másik, amit nagyjából itt a kiegészítésének a közepén mondott, a tárgyalásos, illetve a meghívásos eljárásokkal kapcsolatban. Ön így fogalmazott - már szó szerint nem tudom idézni, de a lényege az volt a mondandójának -, hogy tulajdonképpen örül annak, hogy ez az arányszám kezd csökkenni - megmondom őszintén, én ezt egy kicsit másképp látom. Tehát többen a piac szereplői, szinte azt lehet mondani, hogy az élet majdnem minden területén, ahol a közbeszerzési kötelezettség megjelent - és azért ez a gazdasági életnek elég jelentős területét fedi le -, szinte mindenki azt mondja, hogy amióta a közbeszerzések bevezetésre kerültek, azóta egyrészt lényegesen bonyolultabbak lettek az eljárások, másrészt jól kimutathatóan a közbeszerzési eljárások a különböző projekteknek a drágulását hozták.
Úgy gondolom, hogy ezek a tárgyalásos, meghívásos eljárások, ezek pedig kifejezetten jó szolgálatot tesznek, mert igenis vannak olyan területek, és különösen a kisebb cégek számára biztosítanak ezek jó lehetőségeket, mert - ahogy ön is említette - nagyobb projektekben, nagyobb beszállítói megrendelésekben kisebb cégek szinte alig-alig tudnak labdába rúgni. Konkrét példát hadd mondjak erre például. Ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy meg kívánja tartani, mondjuk a gyermekétkeztetésnek a rendszerét és mondjuk központilag üzemeltet egy konyhát és oda mondjuk, a nyersanyag beszállítást akarja megversenyeztetni, akkor ebben az esetben csak és kizárólag szerintem ez az egyetlen módja és lehetősége van arra, hogy valamilyen módon helyzetbe hozza. Nem előnyhöz juttassa, csak helyzetbe hozza, mondjuk azokat a közelben élő alapanyag termelőket, mezőgazdasági termelőket, egyebeket, akik valószínű, és jó eséllyel egyébként is, olcsóbban tudnak beszállítani, de egyáltalán lehetőséget kapnak arra, hogy egy-egy ilyen pályázaton elinduljanak.
Tehát pontosan úgy gondolom, hogy igenis ennek ma a magyar gazdaság keretei között a mai magyar valóságban, sokkal nagyobb helyének, szerepének kellene lenni pontosan azért, hogy akár helyben is lehetőséget biztosítsunk, vagy helyi kisebb munkákra a helyi építési vállalkozóknak legyen lehetősége egyáltalán pályázatot adni. Mert az a helyzet - és ezzel tökéletesen egyetértek, amit ön mondott -, hogy igen, egyébként a nagy cégek mindenre rátelepszenek és a kicsiknek leginkább csak alvállalkozóként juttat, amennyiben jut. Tudjuk nagyon jól, erre ön is utalt, hogy sanyarú sorsuk van manapság az alvállalkozóknak, mert sajnos azt lehet mondani, hogy a munkáknak közel fele - legalábbis a sajtó híradásaiból ezt halljuk - úgy záródik, hogy valamelyik alvállalkozó, vagy az alvállalkozók jelentős része egyáltalán nem, vagy csak részben jut hozzá a pénzéhez, ami még nehezebb helyzetbe hozza ezeket a kis- és középvállalkozókat.
ELNÖK: Képviselő úr, a beszámolóra kérném, hogy koncentráljon.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Ezzel kapcsolatosan beszélek és most pont azt szeretném kiemelni, hogy milyen lehetőségei vannak. Tehát egyáltalán nem gondolom azt, hogy a közbeszerzésnek ezeket a formáit vissza kellene szorítani, vagy bármilyen olyan jogalkotói tevékenységet kellene folytatni, ami még jobban beszorítaná ezeknek a kisvállalkozásoknak a lehetőségeit. Sőt, megmondom őszintén, teljesen úgy vélem és a szűkebb pátriámban, a saját választókörzetemben vállalkozókkal, gazdálkodókkal beszélgetve, sokkal inkább tágítanám ezeket a kereteket és lehetőségeket pontosan azért, hogy a hazai lehetőségek megmaradjanak, mert most úgy néz ki, hogy a közbeszerzésekre hivatkozva lényegében egyre nagyobb csoportok szorulnak ki a piacra jutás lehetőségéből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr.
Göndör István képviselő úré a szó!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Magát a beszámolót jónak tartom, hasznosnak tartom és javaslom képviselőtársaimnak, hogy fogadjuk el.
Valójában inkább csak megerősítem - és majd ezt a parlamenti vitában mondanám el részletesebben -, hogy azok a dolgok, amiről beszélt elnök úr és beszélt Márton Attila képviselő úr is, ez összefügg azzal a válsághelyzettel, ami van, tehát ahogy szűkül a piac. Udvari beszállítónak lenni az egy kiváló dolog - hadd használjam ezt a kifejezést -, tehát az állami pénzen akár önkormányzati, akár legfelső szinten, és az elnök úrral értek egyet, hogy hihetetlenül sok kísérlet van arra, hogy a szabályokat kikerülni. Ugyanakkor megerősítem azt, amit elnök úr elmondott, kellene egy nyugalmi állapot, amikor a közbeszerzési törvényünket - még azt is megkockáztatom - egyharmadára lehetne és kellene zsugorítani, hogy csak keretszabályokat állapítsunk meg, nem pedig tételesen.
Azért mondtam, hogy megerősítem az elnök urat, mert a közbeszerzési albizottságban, amikor a módosításokról beszéltünk, bizony lépten-nyomon megjelentek lobbiérdekek. Hadd mondjam Márton Attilának az alvállalkozói kérdést. Azóta próbálom nyomon követni, mert a törvényben elég drasztikusan tettünk olyan szabályokat, ami kedvezőbb pozícióba hozza az alvállalkozókat, például a részekre való szedést. A tapasztalatom az, hogy a helyi önkormányzatok továbbra sem élnek ezzel a lehetőséggel, hanem egy csomagban egy beruházást egyben kiadnak, tehát úgy érzem, az, amit rajtunk, meg a törvényen kérnek számon, az már semmi más, mint egy kicsi helyi odafigyelés kellene és a szabályok megtartásával megtehető lenne.
Ugyanakkor szeretném megköszönni azt, hogy sok évet mutatnak be, mert igazán úgy érdekes, ha azt nézzük, hogy mondjuk '96-tól máig tízszeresére nőtt a közbeszerzés, de rögtön hozzáteszem, hogy itt politika nélkül és a vállalkozói kör némileg háttérben tartásával fő elvnek csak azt érzem, hogy a közpénzeknek a hatékony és a lehető legátláthatóbb elköltésére kellene koncentrálnunk. Minden más, ami ez ellen van, az valamely kijátszása ennek a törvénynek és azt gondolom, hogy ez ad munkát aztán a Tanácsnak és a Döntőbizottságnak, ez nem szerencsés. Tehát magam híve lennék annak, hogy készüljön egy új és sokkal szűkebb törvény és szeretném az angol példát hozni, ahol azt mondják, hogy nálunk a törvények körülbelül négyszer-ötször terjedelmesebbek, mint egyébként, amit a bíróságokra kellene hagyni. Tehát aki megszegi a szabályokat, az a bíróság előtt kell hogy így-úgy szerepeljen és helytálljon, mi pedig minden egyes tételt - olybá tűnik, ez nem csak a közbeszerzésre igaz, más törvényekre is - mindent jogszabályokban akarunk rögzíteni.
A befejező mondatom még egyszer, hogy elfogadásra javaslom és elnök úron keresztül a kollegáknak is köszönöm azt a hihetetlen sok segítséget, amit adtak, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítványok körül konszenzust tudtunk kialakítani a parlamenti patkóban. Megengedhetem magamnak azt is, hogy nagyon sajnálom, hogy sok konszenzusos javaslat a végén politikai civakodássá vált. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Remélem, most nem így fog történni.
Nagy Sándor képviselő úré a szó!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök úr mutatta, hogy rövid legyek, igyekszem is az lenni. Először is köszönöm szépen a beszámolót.
Talán az építőiparral foglalkozó - mondhatom magamnak kicsit szakemberként, hiszen mérnökember vagyok - szeretném megkérdezni elnök urat, hogy a vizsgálat kapcsán tetszik-e tudni arra mondani egy arányszámot, ami egy picit segít arra következtetni, hogy mi most a helyzet a piacon a közbeszerzések kapcsán. Azt gondolom, hogy a közbeszerzések mégis nagyobbik hányada elsősorban építőipari jellegű beruházások és fejlesztések kapcsán jön létre - hogy hány százalék van ma a piacon önök szerint a vizsgált anyagban az építőipar és mely építőipar vonatkozásában. Tehát picit arra lennék kíváncsi, hogy az építőipar mégis Magyarország úgymond gyarapodásában - ebből az aspektusból is vizsgálva - egyébként hány százalékban van jelen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnök úr kérem, akkor reagáljon röviden az elhangzottakra.
Berényi Lajos elnök (KT) reagálása az elhangzottakra
BERÉNYI LAJOS elnök (Közbeszerzések Tanácsa): Köszönöm szépen az észrevételeket.
Márton Attila képviselő úr megjegyzésével kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy ne legyen félreértés abban a tekintetben, hogy a magyar közbeszerzési törvény és az uniós irányelvek is a tárgyalásos és a meghívásos eljárásokat teljesen törvényesnek tekintik, az úgynevezett hirdetmény nélkülieket tekintik kivételesnek, és minthogy ott semmilyen nyilvánosság nem érvényesül, ezeket nagyon határozottan bírálják.
Ami a meghívásos és hirdetménnyel indult eljárásokat illeti, az ön által említett példáknál, ott semmi gond nincs például egy gyermekétkeztetés és hasonlónál. Ahol a gond jelentkezik, azok a nagyberuházások, az EU támogatásos nagyberuházások; arra a veszélyre hívtam fel a figyelmet, hogy ott ennek nagyon nagy a kockázata, mert egy megítélt EU-s támogatásnak a visszavonása, vagy csökkentése az az ország gazdasága szempontjából nyilvánvalóan nagyon hátrányos.
Göndör képviselő úr hozzászólásával egyetértek. Mi is azon dolgozunk, és azt reméljük, hogy a következő időszakban a közbeszerzési törvény viszonylag stabilan fog működni, és ha változtatnak rajta, az inkább a keretszabály jelleget, az egyszerűséget kell hogy eredményezze. Remélem, hogy a mostani módosítás, amiben hatalmas munka volt, egy kicsit ehhez közelített bennünket.
Nagy Sándor úr hozzászólásával kapcsolatosan azt szeretném mondani, hogy mi a közbeszerzéseket a statisztikában úgy vizsgáljuk, hogy tárgyi szempontból építési beruházásokat vizsgálunk, árubeszerzéseket, szolgáltatásokat és koncessziókat. Az építési beruházásoknak az aránya több éven keresztül, értékben tekintve, az 50 százalékot általában meghaladta. Ez az elmúlt évben csökkent 40 százalék alá és lényegében egy olyan helyzet alakult ki, hogy a szolgáltatások és az árubeszerzések és az építési beruházások aránya nagyjából azonos, ami nem egészséges; tehát az egészséges az lenne, ha az építési beruházások aránya ennél lényegesen nagyobb lenne, mi ezt ilyen 50 százalékra tartjuk helyesnek. A szolgáltatások arányának a nagymértékű megnövekedése egyébként is sok vitát vált ki, mert az egy olyan sokszínű dolog, hogy ott nagyon sokféle tevékenységet fel lehet sorolni, az árubeszerzéseknek egy jelentős része - gyógyszer és a többi - meghatározott tulajdonképpen, de amin kellene javítani, teljesen egyetértek önnel, hogy az építési beruházások aránya növekedjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm elnök úr. Szavazásra kerülne sor, képviselőtársaim méghozzá kettő. Először a Közbeszerzések Tanácsának beszámolójáról szavazunk. Körbenézek, hogy mindenkit felkészült-e.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a beszámolót, kérem, most kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Aki nem értett egyet? (Szavazás.)
Hadd jelentsem be az eredményt, összesen 4 tartózkodást láttam és a számítógép tanulsága szerint 26-an vagyunk jelen. Tehát 22 igen és 4 tartózkodással kihirdetem az igen pozitív eredményt és megköszönöm a beszámoló előterjesztését.
Hátra van még a költségvetési bizottság e tárgyban készített előterjesztése, amely tudomásul veszi a beszámolót.
Aki ennek általános vitára bocsátásával egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodott? (Szavazás.)
Az eredmény ugyanaz, tehát 22 igen, 4 tartózkodás. Köszönöm szépen. Köszönöm a megjelenteknek.
Szeretném a bizottság megértését kérni és egyetértését. A Miniszterelnöki Hivatalból az a kérés érkezett, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló előterjesztést, ha lehet, tárgyaljuk most következőnek a kormányülésen való részvétel miatt. Ha egyetértenek egy fejbólintással, akkor most a 4-es napirendi pontot tárgyalnánk. (Szavazás.) Köszönöm az egyetértést.
Megkérem dr. Sepsi Tibor urat, hogy foglaljon helyet az asztalnál.
Az előterjesztők nevében Podolák elnök úr megkért, hogy képviseljem őket és egy rövid bevezetőben kérjem meg a bizottságot a támogatásra, mely szerint a jelen törvényjavaslat a köztulajdonban álló gazdasági társaságok területén kíván eleget tenni azon választópolgári igényeknek, hogy a vezetői javadalmazások takarékos, átlátható, a valódi teljesítményt díjazóak legyenek. Ennek érdekében egyrészt törvényi szintre emeli a javaslat a javadalmazás nyilvánosságára vonatkozó szabályokat, korlátozza a különböző testületek létszámát, továbbá ésszerű korlátok közé szorítja a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak, valamint munkavállalóinak a juttatásait.
Azt hiszem, hogy magát a témát ismerik képviselőtársaim, gyakorlatilag szeptember 15-e óta ez a javaslat a kormánynak, illetve a képviselőtársaimnak ismert, úgyhogy ezt a működést tisztázó javaslatot kérem, hogy a bizottság tárgyalja meg és támogassa a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
Kicsit érdekes a helyzet, mert először vitára kell bocsátanom és utána kell a kormány képviselőjének szót adnom, hogy észrevételeit fejtse ki.
Először képviselőtársaimat kérdezem, hogy kívánnak-e hozzászólni.
Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Itt egy elég érdekes törvényjavaslattal, képviselői önálló indítvánnyal - mely törvényjavaslat formájában jelenik majd meg - találkozunk.
Mi a Fidesz frakció részéről már hónapok óta kezdeményeztük az állami vállalatok fizetéseinek rendezését. Az elmúlt időszak, különösen sajtóbotrányai, illetve elsősorban a BKV-ügy, a végkielégítések, a különböző állami cégek vezetőinek horribilis keresetére vonatkozóan - teljesen megalapozottnak látjuk azt az indítványt, amelyet sajnos a kormánypárti többség az elmúlt hónapokban még napirendre sem kívánt tűzni.
Mi azt látjuk, hogy ez a benyújtott képviselői önálló indítvány, kicsit olyan, mint amikor valakinek az érdekkörében elkövetnek valamit, majd ő próbál elhatárolódni gyorsan, hogy tulajdonképpen nem is ő volt és semmi köze ahhoz a dologhoz - ez a politikai oldala. Ráadásul jogtechnikailag sem tartjuk ezt megfelelőnek, hiszen ha figyelmesen végigolvassuk ezt az előterjesztést, akkor ebből az látható, hogy ez majd leghamarabb 2010. január 1-től lenne hatályos, tehát akik 2010. január 1-je után kerülnek állami cégek vezető pozícióiba, ez a törvény egyértelműen ezekre a személyekre vonatkozna és azokra pedig, akik jelen pillanatban a közvéleményt is megbotránkoztatóan magas fizetésekkel vannak különböző állami cégek vezető tisztségeiben, azokra ez a törvényjavaslat nem vonatkozna. Ez az egyik aggály.
A másik pedig az, hogy a BKV kapcsán, amit a budapesti MSZP-SZDSZ többség hozott tulajdonképpen, vagy munkája által jött létre a BKV-ügy és a BKV botrány. Az előterjesztők ezt a törvényjavaslatot ki kívánják terjeszteni az összes önkormányzati, egyébként jól működő önkormányzati cégekre is, amit viszont mi úgy gondolunk, hogy finoman szólva is egy olyanfajta általánosítás, amikor a felelősség, a balhé, a probléma elmaszatolása, mutogatva ezáltal másokra, hogy lám-lám nemcsak mi vagyunk rosszak, hanem biztos mások is elkövetnek ilyen dolgokat, ezért hozzunk szabályozást. Az meg már külön egy adalék hozzá, hogy ráadásul ezt úgy akarják megtenni, hogy ez majd csak 2011-től lépjen életbe, ki tudja miért, az önkormányzati választások után.
Tehát mi a magunk részéről ezt a törvényjavaslatot, ezt a képviselői önálló indítványt semmiképpen nem fogjuk tudni támogatni, viszont kérjük és biztatjuk önöket arra, hogy a Fidesz frakció által már több alkalommal benyújtott, ám önök által leszavazott javaslatot támogassák majd a plenáris ülésen. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e még hozzászólási szándék. Igen, egy van még a független oldalról Vas János képviselő úr.
DR. VAS JÁNOS (független): Köszönöm szépen. Nem akartam hozzászólni, de a személyes véleményemet mondanám el - legszívesebben az összeset megszüntetném. Ha valaki az igazgatósági tanácsnak az intézményét meg akarja hagyni, nyugodtan meg lehet hagyni, oda a meghívott embereknek, a felügyelőbizottság tagjainak megadja a költségtérítést - az egy valós megtakarítás lenne. Ez, úgy gondolom, hogy az a szépségtapasz, amikor kikerült a politikai életbe a botrány, hogy politikailag jól helyezkedő emberek mekkora hatalmas nagy jövedelemre tesznek szert azzal, hogy havonta egy alkalommal elmennek egy ilyen igazgatósági, felügyelőbizottsági ülésre és tulajdonképpen nem is biztos - én már ültem ilyen igazgatóságban,
ELNÖK: Még mielőtt képviselő lettél.
DR. VAS JÁNOS (független): mielőtt még képviselő lettem és tudom, hogy igazából valójában a menedzsment az, aki meghatározza egy cégnek a működését. Nyilvánvaló, ha szükségesnek tartja a kormányzat, vagy az önkormányzat, hogy ez az intézmény megmaradjon és szakavatott embereknek a tanácsát kikérje, ezt ezután is megtehetné. De a valós megtakarítást az eredményezné, ha egyáltalán megszüntetnék ennek a magas jövedelemnek a kifizetését és egy sokkal szerényebb költségtérítésnek megfelelő összeget fizetnének - és ez valós lenne; nem pedig próbálna itt politikai célokból most a kormány, vagy képviselői indítvánnyal olyan látszatot kelteni, mintha valójában meg akarnák takarítani az államnak vagy az önkormányzatoknak a pénzét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást.
Rövid reagálást kérnék a kormány képviselőjétől, illetve a végén nyilatkozatot, hogy a kormány támogatja-e a benyújtást.
Tessék, öné a szó!
Dr. Sepsi Tibor (MeH) reagálása
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal, Kormányiroda): Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja a képviselői önálló indítványt és az elhangzott megszólalásokra röviden annyit jeleznék, hogy egyrészt a 2010. január 1-i hatálybalépés átmeneti szabály hiányában azt jelenti, hogy természetesen a korábban kinevezett tisztségviselőkre is vonatkozik ez a szabályozás adott időszakot követően. Ami esetleg zavaró lehetett, az a 2011. január 1-jei dátum, az egyetlenegy szabályra, egy ÁSZ hatáskörét érintő érdemi, tartalmi változásra vonatkozik a rendszeren belül. Az, hogy ez az elmúlt időszak vihart kavart ügyeit visszamenőleg nem érinti, az a szabályozás sajátosságaiból, illetőleg a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmából következő szükségszerű következmény kell hogy legyen.
Azt jelzem még, hogy ami ebből eddig nem volt a jogrendszerben és újdonság, az lényegében a jövedelmi korlátokra vonatkozó szabályoknak a döntő többsége, ami szintén nagy vihart kavarva, de megvolt, ez a kormányrendelet, ami a juttatások nyilvánosságáról rendelkezett a rendszeren belül. Ezt a szabályozást nem érinti, voltaképpen felül kodifikálja eltérő tartalommal, és az ehhez kapcsolódó szankciót: az állami támogatás kizártságát pedig egy párhuzamosan futó kormány által beterjesztett törvényjavaslat tartalmazza, úgyhogy ez vonatkozik mind a kormányrendeleti szabályokra, mind ezekre a szabályokra.
Az IT, FB tagságért egyáltalán ne járjon juttatás, ez hatalmas lépés lenne, azt gondolnám, a mostani helyzethez képest. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy jelenleg erre vonatkozó korlátozó szabályok, főszabály erre az egész körre kiterjedően nincsenek. Az önkormányzati cégek érintettségére és a jól működő önkormányzati cégekre vonatkozóan azt tudom jelezni, ha az Országgyűlés jogalkotási lépéseket kíván alkotni, akkor a törvény szintjén elég nehéz ezeket a jól működő és rosszul működő cégeket leválogatni, de az egy elvi döntés, hogy akarunk-e ilyen korlátokat és aztán utána a gyakorlat ezt el tudja dönteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, megérett a helyzet a szavazásra, mindenki itt van.
Kérném most először azok szavazatát, akik általános vitára alkalmasnak tartják az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 14 igen szavazat. Aki nem értett egyet: 12 - Lakos Imre képviselő úr szavazatával 12. Tehát 14 igen és 12 nem szavazattal a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak találta.
Többségi és kisebbségi előadót állítunk. Többséginek javasolom Göndör Istvánt, ha a bizottság egyetért vele? (Szavazás.) Köszönöm az egyetértést. Márton Attilát a kisebbségi vélemény előadójának, köszönöm.
Szeretnék visszatérni a Közbeszerzések Tanácsának beszámolójához.
Többségi előadónak szintén Göndör István képviselő urat javaslom - aki egyetért, legalább jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Lesz kisebbségi? (Közbeszólás: Szatmáry Kristóf.) Elvileg csak a bizottsági ülésen elhangzottat lehet ismertetni, de majd fogja tudni, hogy mi hangzott el. Tehát a kisebbségi véleményt közbeszerzés ügyben Szatmáry Kristóf képviselő úr fogja elmondani. Köszönöm szépen.
Folytatjuk az illetékekről szóló törvény módosítását.
Megkérném az FVM képviselőit, hogy foglaljanak helyet. A hozzám eljuttatottak alapján dr. Kis Norbert főosztályvezető urat köszönthetjük. Igen?
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, üdvözlöm. Kérem, hogy rövid szóbeli kiegészítést fűzzön az előterjesztéshez. Öné a szó!
Dr. Kis Norbert (FVM) szóbeli kiegészítése
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget.
Nagyon röviden abban foglalnám össze a törvényjavaslat lényegét, hogy egyrészt alapvetően át- és újragondolja a díjfizetést, illetve a díjfizetés alóli mentesség logikáját és ennek következtében jelentősen szűkítené a javaslat a személyi mentesség körét, illetőleg a tárgyi mentesség körében pedig a célhoz kötöttség elve szerint szabályozná újra az eddig hatályos előírásokat. Itt ebben az esetben az lenne, hogy megszűnne a költségvetési szervek részére biztosított teljes személyi díjmentesség és helyette az előbb említett célhoz kötöttség elvének figyelembevételével a harmadik félre át nem hárítható díjak esetében írna elő az elektronikus nem hiteles tulajdoni lapok vonatkozásában díjmentességet.
Még egy fontos dolog, hogy itt a javaslatban megjelenő díjak csökkentést is tartalmaznak, illetőleg összevontan tartalmazzák azokat a díjakat, amelyek eddig külön jelentek meg és külön-külön kellett őket fizetni; ez a rendszerhasználati, valamint a találati díj, tehát ezek az összegek, amik eddig külön voltak, ezek most egységesen kerültek beépítésre a díjakba, tehát külön díjat ezen túl már nem kell fizetni.
Fontos lépés, hogy megszüntetné a javaslat a papíralapúnál a nem hiteles tulajdoni lap másolatokat. Ennek gyakorlati praktikussági okai is vannak. Egyrészt megtévesztő lehet a szóhasználat, másrészt pedig a hamisítás veszélye is fennállt, illetőleg igazándiból az eljárásban nem is lehetett ezt felhasználni.
A javaslat azt célozza többek között, hogy az elektronikus tulajdoni lap másolatok irányában történjen elmozdulás, ezt kívánja ösztönözni. Ez egyébként jelenleg is egy ilyen futó trend. Egy-két rövid adat. A 2003. április 14-i TakarNet bevezetés óta meredeken nőttek a TakarNeten keresztül lekérdezett tulajdoni lap másolatok, itt van egy ilyen ábra, ezen látszik, hogy eléggé meredek volt a növekedés, 2008-ban 4 millió 548.825 lekérés történt, illetőleg még pár adat. Tehát, említettem, hogy a trend az az, hogy a papíralapúból átfordul egyre inkább az elektronikusba, 2003-ban 90:10 arányú volt a papíralapú javára. Ez 2008-ban 32 százalék volt a papíralapú és 68 százalék volt már az elektronikus, tehát látszik ez a trend, ami a továbbiakban szintén erősödik - ezt próbálja a javaslat is előmozdítani.
Ha a javaslat elfogadásra kerül, akkor az elektronikus hiteles, illetőleg nem hiteles tulajdoni lap másolat díja a mostani 4500-ról 3600-ra, a hiteles esetében, tehát 3600 forintra csökken; a nem hiteles elektronikusnál pedig a mostani 2500-ról 1000 forintra csökkenne. Itt szeretném még egyszer megjegyezni, hogy tehát ez a 2500, illetőleg ez a 4500 több részből tevődik össze, most viszont már egységesen tartalmazza ezt az összes díjat.
Még meg szeretném jegyezni, hogy a jelenlegi rendszer alapján a földhivatalok által kiadott tulajdoni lapok 31 százaléka volt díjmentes és a TakarNeten kiadott tulajdoni lapok 70 százaléka díjmentes a jelenlegi rendszerben a statisztikák alapján.
Még azt is szeretném mondani, hogy 2008-ban - nem teljes évet tudunk csak mondani - november 30-ig 2163 TakarNet digitális igazolvány került kiadásra abban az évben, előtte 1500 igazolvány került évente nagyjából kiadásra - tehát ezek is azt igazolják, hogy egyre inkább történik az eltolódás az elektronikus tulajdoni lap másolatok irányába.
Ennyi lenne, nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy hozzászólni, kérdezni ki kíván.
Márfai képviselő úré a szó!
MÁRFAI PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztés alapja a TakarNet rendszer általánossá válása és a bevezetése sikeressége; ez egy óriási előrelépés az adott területen, mindenki számára hasznos. A TakarNet rendszer elérhetősége lehetővé teszi azt, hogy a közhiteles nyilvántartás elérése elszakadjon attól a praktikus megközelítéstől, hogy oda kell menni a hivatalba és meg kell keresni azokat a nyilvántartásokat, amik fizikailag is valamilyen közigazgatási helyhez kötöttek. Ez az előrelépés most megjelenik a díjakban, megjelenik az ügyintézés módjában és láthatóan megjelenik a szabályozásban; így nem kérdés, hogy az előttünk lévő javaslat időszerű és az sem kérdés, hogy alkalmas-e, ezért támogatom az általános vitára való beterjesztését és kérem, hogy szavazza meg a bizottság.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Ki jelentkezik még?
Alelnök úr, öné a szó!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vitás, hogy az elmúlt időszakban számos olyan terület fordult elő az életünkben, amelyikhez hiteles tulajdoni lap másolat szükséges és azért valljuk be, hogy az elektronikus tulajdoni lap nem minden esetben könnyített a dolgon, bár vitathatatlan egy egyszerűbb eljárás. Úgy gondolom, hogy ez a 6600 forintos költség komolyabb emelkedés, mint ami az azt megelőző időszakban volt - majd ezzel kapcsolatban lesz is egy kérdésem, mert valamit nem is értek.
De a másik, ami az utóbbi időben az ingatlanügyleteknél, illetve a földhivatalok statisztikai adatából egyértelmű, hogy a megnövekedett nehézségek hatására - elsősorban a társasházak esetében - számos elmaradás következett be a közös költségek fizetése vonatkozásában és a társasházi törvény egyértelmű lehetőséget biztosít arra, hogy ilyenkor a társasház a jogos követelését jelzálogjog bejegyeztetésével biztosítsa. Na most, minden egyes albetét esetében ez a 12 660 forintos jelzálogbejegyzés nem egy esetben lehetetlen helyzetbe hozza azt a társasházat, amelyiknek arra sincs pénze, hogy mondjuk a gázellátását, a közös gázellátását finanszírozni tudja, tehát ez egy reális probléma. Most nem tudom megmondani, hogy mi lenne itt a valós megoldás, de úgy gondolom, hogy erre valamennyiünknek oda kell figyelni.
Van egy másik dolog, amit igazából nem értek. Ha valaki tulajdoni lap másolatot kér, annak a helyszínen vagy ki kell fizetnie az illetéket, vagy bankkártyájáról ott a helyszínen le tudják venni, vagy átutalással is teljesítheti ezt. Bár a törvény egyértelműen kimondja, hogy nem lehet megindítani az eljárást, ha nem fizette be, vagy pedig nem tudja hitelt érdemlően igazolni, tehát igazolószelvény benyújtásával, hogy az átutalás megtörtént. Akkor tessék szíves lenni mondani, mert én ezt nem értem, hogy a 4. szakasz, tehát a 29. szakasz (4) bekezdése a díj megfizetésének, illetve a megfizetés igazolásának elmulasztása esetén ez mit takar? Mert nem adható ki neki anélkül, hogy ott a helyszínen nem igazolták, hogy befizette készpénzben vagy bankkártyáról, vagy az eljárás megindításakor nem teszi le az igazolást - akkor tessék nekem megmondani, hogy hogyan lehet az, hogy nem fizeti be; mégis kiadja a hivatal, elképzelhető olyan eset, hogy kiadja a hivatal anélkül, hogy ezek a feltételek teljesíthetők? Mert azt elfogadom, ha valaki ezt az eljárási díjat, illetve illetéket nem fizeti be, az egyenes adók módjára behajtható, de hogyan hajtható be, akkor kinek a hibájából történik tulajdonképpen ennek a jogi bizonyító okiratnak a kiadása. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nagy meglepetés számomra, hogy alelnök úr egy 22-es csapdáját talált ebben a folyamatban.
Van-e még hozzászólásra igény? (Nincs jelzés.) Nincs. Akkor a válaszadásra adnám meg a lehetőséget. Tessék!
Dr. Czímer István (FVM) válaszadása
DR. CZÍMER ISTVÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Czímer István vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium földügyi és térinformatikai főosztályától és megpróbálok a képviselő úr kérdésére röviden válaszolni.
Itt a díjfizetés kapcsán különbséget kell tenni az elektronikusan történő adatszolgáltatás, illetve a földhivataloknál a papíralapon történő adatszolgáltatás iránt. Itt a képviselő úr által hivatkozott 29. szakasz (4) bekezdése kifejezetten a tulajdoni lap másolat kiállításáról, a kiállítása esetén történő díjfizetésről rendelkezik, tehát amikor a földhivatal papíralapon állítja ki. Ezzel szemben a másik adatszolgáltatási forma, ami egyre inkább elterjed, az a tulajdoni lap másolatoknak a TakarNet rendszeren keresztül történő lekérdezése - ebben a vonatkozásban jelenleg még a díjfizetésben is különbség van.
Azért van szükség egy hiánypótlásos eljárásra, mert előfordul az, hogy az ügyfelek nem személyesen kérik a papíralapú tulajdoni lap másolat szolgáltatást, hanem mondjuk, postai úton nyújtanak be ilyen kérelmet, és ha ehhez nem csatolják a díjfizetésről szóló igazolást, akkor szükséges az, hogy a földhivatal hiányt pótoltasson.
A másik, tehát a TakarNeten történő lekérdezéses konstrukcióban viszont a fizetés jelen pillanatban még utólag történik. Folyamatban van egy e-Copy program keretében az úgynevezett TakarNet 24. szolgáltatás, ami amellett, hogy az elektronikus előre történő fizetést is lehetővé fogja tenni jövő szeptembertől, emellett hatalmas újítás lesz, hogy az ügyfélkapun keresztül - tehát az oda regisztráló valamennyi ügyfél számára - elérhető lesz a TakarNet szolgáltatás, méghozzá nemcsak ahogy jelenleg működik, a hivatalok hivatali idejében, hanem gyakorlatilag egy 24 órán keresztül. Ehhez kapcsolódóan lesz megoldható az, hogy gyakorlatilag a tulajdoni lap másolat lekérdezése előtt az ügyfél elektronikus úton tudjon fizetni a TakarNet rendszerben és akkor nem utólagos számlázás történik.
Természetesen tartalmaz a javaslat egy felhatalmazó rendelkezést arra vonatkozóan - ez volt a kormány álláspontja -, hogy azok a felhasználók, tipikusan bírósági végrehajtók, ügyvédek, vagy adott tárgyi mentességi körbe tartozó közigazgatási szerveknek lehetőség legyen arra, hogy ne egyenként kelljen a díjakat befizetniük, hanem erre utólagosan legyen lehetőség. Ezt szeretnénk majd, amennyiben elfogadásra kerül a javaslat, miniszteri rendeletben ennek a részletszabályait megállapítani, hogy mikor és hogyan történjen a fizetés.
Nagyon röviden csak a társasházak kapcsán, amire szeretnék reagálni. Itt összességében egy 5 százalékos díjemelésről van szó. A társasházakkal kapcsolatban azt el kell mondani, hogy egyrészt megtartottuk a százezer forintos limitet, tehát van egy plafon, ami fölött nem kell fizetni, tehát ez a maximum összeg - és azért a földhivatalnak jelentős munkája van. Ezt tükrözi ez az összeg, hogy az albetétek vonatkozásában egy nagyon nagy odafigyelést és többletmunkát igényel, mondjuk egy egyszerű végrehajtási jog bejegyzéshez képest. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Alelnök úr, tessék!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Elfogadom a magyarázatot. Egyet nem tudok elfogadni, azt a kitételt, hogy ha nem személyesen kéri. Ugyanis a 29. (1) bekezdés egyértelműen intézkedik, hogy lényegtelen, hogy áttételen keresztül kérem, vagy nem, annak kell megfizetni, aki kéri. Ha az ügyvéd kéri és nekem kéri, akkor az ügyvédnek kell megfizetni; ha az önkormányzat kéri, az önkormányzatnak kell megfizetni még akkor is, ha utána ezt ő mással szemben érvényesíti - legalábbis ez a szakasz első bekezdése egyértelmű számomra.
ELNÖK: Örülök, hogy egyértelmű alelnök úr számára.
Vas János független képviselő úr kívánja gondolatait megosztani velünk.
DR. VAS JÁNOS (független): Egy észrevételem lenne ezzel kapcsolatosan. Tehát, ha már most jó előre tudják azt és normál eljárásban az van, hogy ha valaki befizeti a díját a tulajdoni lapnak és majd megkapja, akkor miért nem lehet - ha már most tudják, hogy változtatni akarják - egy 24 órás rendszerre. Egyébként az lenne a normális, hogy bármikor le lehetne kérni tulajdoni lapot, mert most csak 4 óráig lehet a TakarNeten keresztül is, tulajdonképpen, amíg be nem zárnak a földhivatalok vagy a serverek. Miért nem lehet eleve megcsinálni azt, hogy az kap tulajdoni lapot, aki már jó előre befizeti azt a díjat, ami a tulajdoni lapnak az ellentételezése.
Ha valaki ezt elmulasztja, akkor most a földhivatal ír egy levelet, hogy elfelejtette befizetni a négyezer forintot, vagy most a hatezer forintot és akkor felhívja szíves figyelmét, hogy addig nem indul az eljárás hiánypótlás formájában, amíg ezt ki nem egyenlíti. Miért csinál magának pluszmunkát és utána ezt a pluszmunkát majd ráterheli a kérelmezőknek a díjára, mert akkor azt fogják mondani, hogy akkor minden egyes ilyen alkalommal ki kellett még postázni, foglalkoztatni kellett az embereket, 30 nap és a többi és a többi és ez megjelenik a díjban. Egyszerűbb lenne, ha azt mondanák, hogy aki befizeti a díjat - más államigazgatási eljárásban is ilyen van, be kell fizetni előre a díjat, amikor a díj beérkezik, onnantól kezdve érkezik a tulajdoni lap - ilyen egyszerű lenne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A javaslat átment kérdésbe, hogy miért van szükség pluszmunkára - úgyhogy egy rövid válaszadásra megadom a lehetőséget. Tessék!
DR. CZÍMER ISTVÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Egyfelől a hiánypótlásra a lehetőséget a közigazgatási eljárási törvény, tehát a Ket. teremti meg. Itt még egyszer szeretnék arra rámutatni, hogy egyfelől: ha postai úton kerül előterjesztésre a kérelem, akkor hiánypótlás nélkül nem utasíthatja el a földhivatal azon az alapon, hogy nem fizette meg a díjat, tehát mindenféleképpen hiánypótlásra van szükség.
A kérdésnek az első részére válaszolva pedig azt tudom mondani, hogy az előzetes fizetésre technikailag nincsen jelen pillanatban lehetőség, ez a fejlesztés folyik; ezt a Pénzügyminisztériummal közösen végzi a földhivatali rendszert üzemeltető Földmérési és Távérzékelési Intézet, ez várhatóan jövő szeptemberben meg fog valósulni, tehát ennek gyakorlatilag most csak technikai akadálya van, hogy ne történhessen egyidejűleg elektronikus úton a fizetés, de ez megoldható lesz.
ELNÖK: Tessék, képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (független): Azt szeretném mondani, nem a hiánypótlásról van szó, de itt az eljárás hiánypótlással kezdődik - arról van szó, hogy fölösleges. Egyébként az államigazgatásban az eljárás kérelemre kezdődik és a kérelmet, ha nem ír valaki, akkor nagyon egyszerűen hiánypótlással kezdődik. De azt szeretném mondani, a kérelemnek lehetnek kellékei, márpedig, ha én szeretnék egy útlevelet és nem rakom be az igazolványképet, vagy nem megyek most már digitálisan oda, hogy az igazolványképet megcsinálják, eleve el sem indul az eljárás. Nem gondolom, hogy a magyar állampolgár nem tudná azt megtenni, hogy ha a földhivatalnál egy eljárást, vagy valahol egy eljárást indít, akkor egy tulajdoni lap másolat is kell hozzá - úgy gondolom, nem csak négyezer forint. Ezt ugyanúgy bele lehetne írni, ez nem lenne feltétele annak, hogy most ezt ne lehessen jogszabályba foglalni. Egyébként, ha jól tudom, rengeteg milliárd forint elment már a földhivataloknak a számítástechnikai fejlesztésére és még mindig ott járnak, az internet korában, hogy nem tudnak egy számlára fogadni négyezer forintot. Köszönöm.
ELNÖK: Tekintve, hogy kritika volt, most meg kell adnom a reagálás lehetőségét. Tessék, röviden!
DR. CZÍMER ISTVÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezzel kapcsolatban ismételten csak az eljárási törvénynek a mögöttes szabályára tudok utalni. Tehát előírjuk természetesen azt - jelenleg is előírás a hatályos jogszabályban -, hogy csatolni kell ezeket a mellékleteket, de amennyiben ezt nem teszi meg, akkor kénytelenek vagyunk hiánypótlásra felhívni az ügyfelet. Egyébként a postai úton történő papíralapú adatigénylés elenyésző, tehát ebből a földhivatalnak nagyon többletkiadása nem lesz, személyesen szokták az ügyfelek a tulajdoni lap másolatot kérni.
ELNÖK: Köszönöm. Javaslom, hogy a további eszmecserét külön folytassák az érintettek.
Szavazásra hívom fel képviselőtársaimat.
Az illetékekről szóló T/10871-es előterjesztést, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfeltartással jelezze most! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 15 igen szavazat. Aki nem? (Szavazás.) 12 nem szavazattal, tehát 15:12-re általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság. Köszönöm szépen a megjelenést.
Kérem, hogy a 9. nagyon rövid napirendet vegyük előre: az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatokat tárgyaljuk.
Magony Krisztina úrasszonyt üdvözlöm. Helyes a név?
MAGONY KRSZTINA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jól elvitatkoztak, úgyhogy kérném szépen a módosító indítványokat az európai jogharmonizációról. Az ajánlástervezet az október 12-i állapot szerint.
Itt az 1-es pont alatt Molnár László képviselő úr javaslata található.
Kérdezném a kormány képviselőjét, hogy támogatják-e.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Aki egyetért vele, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 12 nem, tehát ezt elfogadtuk.
Én csak egy módosítót találtam ebben az ajánlásban.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): A kiegészítő ajánlásban csak egy módosító van és két darab bizottsági módosító van még.
ELNÖK: Igen. Tehát következik a T/10525/14-es számon a Költségvetési és pénzügyi bizottság módosító indítványa. Itt azt olvasom, hogy a költségvetési bizottság módosító ajánlása, amelyik a törvény 38. paragrafusához kapcsolódik.
Kérdezem, hogy ezt a kormány támogatja.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Köszönöm. Aki egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 12 nem.
Van még egy bizottsági módosító, ez a /15-ös számmal érkezett. A törvényjavaslat új 25. paragrafusának kiegészítésére vonatkozik és az 58. paragrafust érinti.
Kérdezem a kormányt, támogatja.
MAGONY KRISZTINA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Igen, köszönöm. Aki egyetért vele, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 12 nem. Köszönöm szépen a részvételt, ezt a napirendet lezártuk.
A 8-as napirendet is előrevennénk. Baráth Etele, Matolcsy György, Szászfalvi László képviselők önálló indítványa: a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat H/9968-as szám alatt.
Megkérdezném az előterjesztők közül jelen lévő Baráth Etele képviselő urat, vagy megkérem, hogy szóljon hozzá.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító indítványokról kellene most nyilatkozni.
ELNÖK: Így van, tehát a szeptember 29-ei ajánlás.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): A legnagyobb tisztelettel azt szeretném kérni, hogy mind a kettő esetében kapja meg az egy-egyharmadot és majd legyen egy bizottsági módosító indítványunk. Ennek több oka van. Az egyik, mert a módosító indítványok nem teljesen szakszerűek és nem teljesen célszerűek, ám ellenben pillanatnyilag még az ismereteim szerint nincsen kormányálláspont sem; ami eddig előkészült azzal kapcsolatban van egyfajta egyeztetésünk, és ezért azt gondolom, ha a bizottság benyújtana majd egy olyan módosító indítványt, amivel a kormány is egyetért, meg a képviselő urak is benne szerepelnek, akkor az egy nagyon hatásos megoldás volna. Egy biztos, hogy az ügynek sokkal nagyobb a politikai jelentősége, mint amekkora ennek a tárgyi fontossága - ebből adódóan szeretnénk kérni azt, hogy folytassuk a lehetőséget, tartsuk meg a következő bizottsági ülésre.
ELNÖK: Jó. Tekintve, hogy a kormány képviselője, akit tisztelettel köszöntök: dr. Lányi Péter úr személyében, bólogat.
Egyedül egy kiegészítést tennék - végignéztem, itt öt ajánlási pont szerepel. Egyetért a bizottság azzal, hogy egyharmaddal valamennyit tartsuk életben és akkor a további egyeztetések után majd készül egy bizottsági módosító.
Aki egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangúan egyetértett a bizottság, tehát egyharmaddal életben tartottuk. Köszönöm szépen a megjelenést.
Azt hiszem, hogy végre a költségvetéshez bírunk érni.
Van igény arra, hogy amit az előbb lezártunk: az illetékekről szóló módosításhoz, állítsunk többségi előadót. Ezt Márfai Péter alelnök úr személyében tesszük meg - a bólogatásból úgy veszem, hogy a bizottság támogatja. Kisebbségre nincs igény, rövidre zárták az előterjesztővel a kérdéseket.
Az 5. napirend: a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat T/10554., módosító javaslatok megtárgyalása az október 12-i ajánlásnak megfelelően.
Tekintettel, hogy több ezer ajánlási pontról van szó, a korábbi hagyományoknak megfelelően egy csoportosított szavazásra és tárgyalásra teszek javaslatot. Első körben szavazzunk a kormány által támogatott javaslatokról, ezt követően egy csoport legyen az MSZP képviselőcsoport által benyújtott és nem támogatott javaslatokról, a kikért javaslatokról és a legvégén az ellenzék által beterjesztett javaslatokról, hogy az egyharmadot megkapják. Van olyan, amit a kormány támogat, csak az nem az ellenzék soraiból érkezett.
Alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, azért fogalmazzunk egy kicsit - hogy is mondjam - precízebben és a nagyközönség számára is érthetőbben. Szóval a kormány módosító javaslatait Szabó Lajos neve fémjelzi, és ennek megfelelően támogatja azokat a javaslatokat a kormány - mert az azért így pontos.
ELNÖK: Ha alelnök úr ezt így meg kívánta jegyezni, hozzávenném, hogy e mögött csapatmunka van és komoly előkészítő munka eredménye. Szabó Lajos az MSZP frakció költségvetési munkacsoportjának a vezetője és emiatt fut ez az ő neve alatt.
Tehát a jegyzőkönyv számára kérném képviselőtársaimat, akik remélhetőleg igennel fognak szavazni, ami kiosztásra került melléklet a támogatott javaslatokról, ismerik képviselőtársaim, akik ezzel egyetértenek, azok kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) Köszönöm szépen. 14 igen. Az SZDSZ képviselőjét most nem látom, pedig az SZDSZ által támogatott javaslatokat is megszavaztuk. Aki ezzel nem ért egyet? (Szavazás.) 12. Köszönöm szépen.
Kérdezném a jelenlévőket, hogy kíván-e kikérni valaki még külön szavazásra ajánlási pontokat. Tessék!
DR. VAS JÁNOS (független): A 71-es pontot, Pettkó Andrásnak a javaslatát szeretném kikérni.
ELNÖK: Jó. Rögtön szavazunk is róla.
Kérem a kormány képviselőjét, hogy keresse meg az ajánlás 71-es pontja szerintit, Pettkó András képviselő úr javaslatát. (Közbeszólás: A 26. szakasz (1) bekezdéséről az NCA-ra vonatkozó javaslatról van szó.)
A félreértésnek az az oka, hogy képviselőtársam a költségvetést megalapozó ajánlás sorszámát mondta, ami a következő napirend lesz, úgyhogy tekintettel, hogy ez a kérdés itt most tisztázódott, hogy a következő napirend során erről beszéljünk, ezt most ejtettük. Ha jól értem, nincs további javaslat kikérésre. (Nincs jelzés.) Így van.
Van szintén a nem támogatott körben MSZP-s javaslat és SZDSZ-es javaslat. Azt kérdezném most a jelenlévőktől, hogy van-e olyan képviselő, akik az MSZP által és az SZDSZ által benyújtott, de a kormány által nem támogatott indítványokat most támogatni kívánja. Aki igen, az most szavazzon! (Szavazás.) Nem látok ilyet. Tehát ezek az indítványok egyharmadot sem kaptak. Ezt mellékelni fogjuk a jegyzőkönyvhöz.
Van még hátra a harmadik nagy csomag: a Fidesz és a KDNP által benyújtott összes javaslat. Ehhez külön nem kérdezem a kormány álláspontját, mert írásban megküldték előre, úgy tudom, de azért Engyel úr erősítse meg, hogy ezeket a kormány nem támogatta.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Igen. Köszönöm szépen. Tehát akkor, amit írásban eljuttattak, az szóval is megerősítésre került.
Most kérdezem, hogy az ellenzéki indítványokat, aki csoportban támogatja, most szavazzon igennel. (Szavazás.) Egyharmad: 12. Aki nem? (Szavazás.) 14 szavazat. Köszönöm szépen.
Kérdezem, hogy tud-e valaki még olyan költségvetést érintő módosító javaslatról, amit ezekkel a csoportokkal nem fedtünk le. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy nem. Köszönöm a megjelenést, ne menjen el Engyel úr, mert folytatjuk a megalapozó törvényekkel - ez egy kicsit nagyobb csomag lesz.
Folytatjuk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/10679-hez érkezett módosító javaslatok megvitatását.
Tehát a tárgyalást az október 9-ei ajánlással kezdjük - ezen most végig kell mennünk, úgyhogy nekirugaszkodunk.
Az 1-es ajánlási pont alatt dr. Kóka János képviselő úr javaslata.
Kérdezem a kormányt.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
2-es: Gulyás képviselő úr javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
3-as: Szabó Lajos képviselő úr indítványa, amely összefügg a 4-es, 5-ös, 6-os, 7-es, 9-es, 10-es, 11-es, 91-es, 98-as, 105-ös, 107-es ponttal.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 14.
A 8-as következik, Szászfalvi képviselő úr indítványa.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 12-es következik, amely összefügg a 108-assal.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki támogatja? (Szavazás.) Köszönöm. 14 igen.
13-as. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
14-es: Kovács Tibor indítványa, összefügg a 15-össel.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
16-os, amely összefügg a 17-essel.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
18-as: dr. Bácskai.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
19-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
20-as: összefüggésben a 82, 99-el.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
21-es: Dr. Czomba, Béki, Velkey.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott a bizottságtól.
22-es: összefüggésben a 101-essel.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
23-as: összefüggésben a 26-ossal.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
24-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
25-ös: Ikvai-Szabó.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik a 27-es: Nagy László és társai.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
28-as: dr. Czomba javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
29-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
30-as, összefüggésben a 106-ossal.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
31-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság (Szavazás.) Támogatja.
32-es, összefüggésben a 34, 54, 60, 63, 68, 88, 103-assal.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
33-as: Vidorné dr. Szabó Györgyi javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
35-ös: dr. Hoffmann Rózsa javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
36-os: Pánczél Károly javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
37-es Pósán László javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
38-as: Révész Máriusz javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
39. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
40-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
41-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
42-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
43-as: Kovács Tibor javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
44-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
45-ös. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
46-os. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
47-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
48-as. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
49-es. Kormány
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
50-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja, mert ez a Bácskai János képviselő úr indítványa. (Latorcai János: Szükséges javítás.) Azért támogatja? Örülök, hogy konszenzus övezi ezt az 50-es ajánlási pontot.
51-es ajánlási pont következik.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
52-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
53-as. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
55-ös: összefüggésben a 62-essel.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
56-os. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
57-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
58-as. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
59-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
61-es: összefüggésben a 104-essel.
Kormány
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
64-es: dr. Molnár Lajos javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Következik a 65-ös: összefüggésben a 80-al és a 85-el.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
66-os: összefüggésben a 67-essel.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
69-es: Béki Gabriella, Velkey, Gulyás.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
70-es: Balogh Zoltán és társai.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
71-es: Pettkó képviselő úr javaslata, itt jön a korábbi felvetés.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
71-es: Józsa, Podolák.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
73-as: összefüggésben a 83-assal és a 93-assal.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
74-es: Béki, Gulyás.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
75-ös, összefüggésben a 81-essel.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
76-os: Szabó Lajos javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
77-es: dr. Pósán javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot ad a bizottság.
78-as: Font Sándor javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
79-es: Schvarcz Tibor javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
84., összefüggésben a 100-assal: Szabó Lajos javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
86: Kovács Tibor javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
87-es: Nagy László és társai javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
89-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
90-es: Hoffmann Rózsa javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
92-es. Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
94-es: Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
95-ös: Kovács Tibor javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
96-os: Kuzma és társai javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
97-es: Szabó Lajos javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
102-es: Kuzma László.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Ez volt az utolsó, amiről szavaznunk kellett, mert az összes többiről a korábbiakban már szavaztunk, de azért van még bizottsági módosító javaslat, amiről állást kell foglalnunk.
A Mezőgazdasági bizottság nyújtotta be október 13-ai dátummal, az ügyiratszáma: 10679/90.
Kérdezném a kormányt, hogy támogatja-e ezt.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Sajnos nem ismerem.
ELNÖK: Kérem, hogy adjanak a főosztályvezető úr számára a 90-es, és a 91-es javaslatból. Egyharmaddal javasolnánk, de megvárjuk a főosztályvezető úr véleményét - ez az október 13-ai.
Tekintettel, hogy nincs kormányálláspont, ezt a kettőt leveszem napirendről, majd visszatérünk rá. Nem tudjuk megítélni, annyira most jött, tehát mind a három oldalnak: kormánypárt, ellenzék, kormánynak meg kell ismernie ezt.
Ezen túlmenően a költségvetési módosítókhoz nincs több javaslat.
Köszönöm szépen a részvételt, ennek a napirendnek a tárgyalását ezzel lezárjuk.
Rátérünk a 7. napirendi pontra. Az október 12-ei ajánlás összesen 4 módosítót tartalmaz. Ezek közül az első Zsigó Róbert, Pósán László, Tóth Ferenc és társai javaslata.
Kérdezném, hogy támogatja-e ezt.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot ad a bizottság.
A 2-es ajánlási ponttal Gy. Németh Erzsébet, Tukacs István és Tóth József javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3-as sorszámmal Zsigó Róbert és társai javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Az 1-esnél erről szavaztunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem hiszem, mert nincs kapcsolódva.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat.
ELNÖK: Az Országgyűlés Jogi főosztálya nem talált összefüggést.
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A 3-ast nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
A 4-es szintén Zsigó Róbert képviselő úr és társai javaslata.
Kormány?
ENGYEL GYULA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmad.
Köszönöm szépen, mind a négy módosítót megtárgyaltuk.
Úgy látom, hogy most már nem maradt több tárgyalandó napirend.
Kérdezném, hogy az egyebek napirendben van-e valamelyik képviselőtársamnak bejelentenivalója. (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen az aktív részvételt, időben befejeztük az ülést, bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 42 perc)
|
Dr. Józsa István |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné