GIB-42/2009.
(GIB-172/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. november 4-én, szerdán, 10 óra 08 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Magyar Szabványügyi Testület tájékoztatója a magyar szabványosítás helyzetéről Előadó: Pónyai György ügyvezető igazgató *
Dr. Pónyai György ügyvezető igazgató (MSZT) szóbeli kiegészítője kivetítőn szemléltetve *
Pónyai György (MSZT) válaszadása *
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11002. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Bots Dénes (KHEM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Bots Dénes (KHEM) válaszadása *
Egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10997. szám) (Általános vita) *
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítése *
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10998. szám) (Általános vita) *
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítése *
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10999. szám) (Általános vita) *
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítése *
Bartal Róbert (PM) válaszadása *
Kiss Kornélia (PM) válaszadása *
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat (T/11001. szám) (Általános vita) *
Kiss Kornélia (PM) szóbeli kiegészítése *
Kiss Kornélia (PM) válaszadása *
A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat (H/9968. szám) (Dr. Baráth Etele (MSZP), Dr. Matolcsy György (Fidesz) és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10809. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) *
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10812. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
1. A Magyar Szabványügyi Testület tájékoztatója a magyar szabványosítás helyzetéről
Előadó:
Pónyai György ügyvezető igazgató
2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11002. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10997. szám) (Általános vita)
4. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10998. szám) (Általános vita)
5. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10999. szám) (Általános vita)
6. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat (T/11001. szám) (Általános vita)
7. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10809. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
8. A szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló határozati javaslat (H/9968. szám) (Dr. Baráth Etele (MSZP), Dr. Matolcsy György (Fidesz) és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9. Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10678. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10812. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
11. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Márfai Péter (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Gazda László (MSZP) megérkezéséig Dr. Kálmán Andrásnak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) Dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) megérkezéséig Dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Pónyai György ügyvezető igazgató (Magyar Szabványügyi Testület)
Dr. Ginszter János elnök (Magyar Szabványügyi Testület)
Dr. Bots Dénes főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Kiss Kornélia főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Benkő Tamás János fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Tapa Barnabás kormányfőtanácsadó (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Lányi Péter főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Kovács Timea (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Rajcsányi Ferenc munkatárs (Közlekedéstudományi Intézet)
Magda Zsolt (Pécsi Tudományegyetem)
Sáfrán József (Pécsi Tudományegyetem)
Dr. Varga Sándor (Repülni Jó Portál
Dr. Magyar Attila jogtanácsos (Magyar Energia Hivatal)
Füredi Lilla - Fidesz
Horváth György (H-INFO 2002 Tanácsadó Kft.)
Soósné Dobos Mária (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Erb Szilvia szakmai főtanácsadó (Nemzeti Közlekedési Hatóság)
Dr. Jaksity György főtitkár (Befektetési Szolgáltatók Szövetsége)
Markhot Zsuzsa - Fidesz
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Abdulwahid Daniel - MSZP
Szalay Gábor - SZDSZ
Gonda Pál - MSZP
Mátray Timea Viktória fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Dr. Gyárfás Enikő Júlia tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Konkoly Manrikó szakértő (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Kovács Lajos főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Hatos László szakértő (Magyar Pénztárszövetség
Zala Mihály elnök (MeH, Nemzetbiztonsági Felügyelet)
Karcagi Gabriella (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait, a meghívottakat.
Képviselőtársaim megkapták a napirendi ponti javaslatokat, összesen 11 napirendi pont a mai feladatunk. Ebből a 10. napirendi pontoz nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat, tehát ezt nem tárgyalnánk.
Megállapítom, hogy a gazdasági bizottság határozatképes. Szavazásra teszem fel, aki egyetért azzal, hogy a kiküldött napirendi pontokat tárgyaljuk, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellene? Tartózkodott?
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a jelzett napirendi pontokat.
Első napirendként a Magyar Szabványügyi Testület tájékoztatóját hallgatnánk meg, a szabványosítás helyzetéről. Emlékeztetni szeretném a gazdasági bizottság tagjait, hogy 15 évvel ezelőtt fogadta el a parlament - épp a gazdasági bizottság javaslata alapján - azt a törvényt, amelynek alapján a szabványosítás új formája működik Magyarországon. Ebből az alkalomból tisztelettel köszöntöm dr. Ginszter János elnök urat és Pónyai György ügyvezető igazgató urakat.
Kérem, hogy tájékoztatójukat megtartani szíveskedjenek.
DR. GINSZTER JÁNOS elnök (Magyar Szabványügyi Testület): Köszönjük szépen a bemutatást. Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Kollegák! Hölgyeim és Uraim! Köszönjük szépen a lehetőséget, hogy az elmúlt 15 év tevékenységét nagyon röviden összesűrítve bemutathatjuk önöknek. Azt hiszem, hogy tekintettel az európai uniós tagságunkra, nem hiszem, hogy bárkiben is felmerülne kétség a tekintetben, hogy a szabványosítás az európai értékrendhez, az európai szokásokhoz történő alkalmazkodó szabványosítás témája felértékelődött Európában.
Engedjék meg, hogy átadjam a szót ügyvezető igazgató urunknak, kollegánknak, dr. Pónyai György igazgató úrnak, a beszámolót ő fogja megtartani. Köszönöm.
Dr. Pónyai György ügyvezető igazgató (MSZT) szóbeli kiegészítője kivetítőn szemléltetve
DR. PÓNYAI GYÖRGY (Magyar Szabványügyi Testület): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! A beszámoló legelején szeretnék, majdnem hogy emlékeztetőül, kivetíteni egy olyan ábrát, amelyik azt jelzi, és azt mutatja be, hogy az Európai Unió szabályozási rendszerében a szabvány, a szabványosítás milyen szerepet tölt be; hiszen innen tudjuk igazán indítani azt a gondolatot, hogy miért fontos ennek a tevékenységnek az ismerete és miért kell ezzel foglalkozni.
Az ábra felső részén látható az a vonulat, ahol az Európai Unióban az EU-bizottság kezdeményezésére elindulnak a jogszabályok kidolgozásai. Ezek a jogszabályok - főleg a műszaki tartalmúak - nagyon erősen érintik a szabványosítást, hiszen egy műszaki tartalmú jogszabály elindításakor az Európai Bizottság az alsó sávon elhelyezkedő európai szabványügyi szervezeteknek megbízást ad arra, hogy a jogszabály teljesítésének feltételeire adjon példát szabványokban. Így születnek meg az úgynevezett harmonizált szabványok, ami azt jelenti, hogy egy európai jogszabályt, ha valaki alkalmazni akar, ha a harmonizált szabványokat betartja, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek. Tehát itt van a szabványoknak óriási jelentősége és nem az Európai Unióban, hanem Magyarországon is, hiszen mi is most már ennek a klubnak tagjai vagyunk, tehát nekünk is ugyanezt az elvet kell követni.
A szabványok egyébként, ahogy hangsúlyoztam, egy lehetőséget mutatnak, ezeknek a betartása nem feltétlenül kötelező, viszont ha valaki ezektől eltér, a későbbiek során külön eljárással kell igazolja, hogy az általa választott megoldás egyenértékű azzal, amit a szabvány adott volna. Tehát, ha azt hallja bárki is, hogy a szabványok önkéntesek és emiatt problémák lehetnek, azt lehetne mondani, hogy ez inkább olyan szempontból önkéntes, hogy mindenki eldöntheti, hogy vállal egy sokkal nehezebb utat, vagy betartja a szabványokat. Tehát körülbelül Magyarországon is így kell, és így is működik ma már a szabványosítás.
Ahhoz, hogy értsük, hogy a magyar szabványosításnak hol van szerepe, egy pici visszatekintést szeretnék bemutatni arról, hogy egyáltalán hol indultunk. Ahogy lehet látni - nem akarom végigvinni ezt az egész ábrát -, 1868-ban már elindult Magyarországon is a magyar nyelvű szabványosítás, amikor a fiumei vasút talpfáinak a méreteit és a kezelését szabályozták. Olyan nevek jelennek itt meg később, mint Ybl Miklós, Kandó Kálmán, ezek mind-mind részt vettek a szabványosítás folyamatában, tehát mondhatjuk nyugodtan azt, hogy 1868 óta folyik Magyarországon szabványosítás. A baloldali oszlop azt mutatja, ahol a szabványok lényege nagyon kitűnik. Abban az időszakban, amit a baloldal foglal össze, a szabványok önként alkalmazhatók voltak, tehát ez a fajta önkéntesség, amiről az előbb beszéltem; 1948 és 1995 között volt a szabvány jogszabály jellegű, akkor, majdnem azt lehet mondani, hogy kormányzati diktátumként jelent meg. Ezt 1995-ben pont az említett szabványosítási törvény oldotta föl és ennek a törvénynek a révén vált Magyarország az Európai Unió által elfogadott szabványosító országgá, tehát attól kezdve, '95 óta nem kötelezőek a szabványok, illetve a szabványosítási testület nem államigazgatási szervezet, köztestületként működik.
A következő ábrán azt mutatnánk meg, hogy a törvény milyen szervezetet hozott létre. Ebből lehet látni, hogy tulajdonképpen ugyanúgy működünk, mint bármelyik kamara. Van közgyűlésünk, elnökünk, tanácsunk, műszaki bizottságok és egy ügyintéző szervezet. Az egyik oldalon a szabványosításban a kormányzat vesz részt - a kormányzati szervek hivatalból tagjai a munkának, és a piac szereplői pedig maguktól döntik el, hogy részt vesznek-e a munkánkban. A lényege ennek az ábrának az, hogy az igazi tevékenység a szabványosító műszaki bizottságokban zajlik, ezek tükörbizottságai az európai, a nemzetközi szabványosító bizottságnak. Ma Magyarországon 183 ilyen bizottság dolgozik, ezek különböző szakterületeket ölelnek fel és megpróbálják követni az Európában ugyancsak ezeken a szakterületeken zajló tevékenységet. Itt dőlnek el azok a kérdések, hogy melyek azok a műszaki követelmények, vizsgálati módszerek, amelyek a magyar iparnak, gazdaságnak, jogalkotásnak megfelelő és innen mennek ki azok a vélemények Európába, amelyek a magyar érdekek érvényesítését próbálják elérni. Ez a szervezet az Országgyűlés által '95-ben jóváhagyott törvény óta zökkenőmentesen dolgozik. Jelenleg, ahogy lehet látni, a piaci szereplők önkéntes tagsága révén, közel 400 vállalat vesz részt a szabványosítási testület munkájában, ők azok, akik a műszaki bizottságokban a hangjukat hallatják, szavaznak és elfogadják, vagy elutasítják a követelményeket.
Alapelveket mutat a következő ábra. Egyértelműen ez a törvény is előírja számunkra, de az európai és a nemzeti szabványosítás is ugyanígy működik: közérdek szolgálat, függetlenség - nagyon lényeges a függetlenség, tehát a kormánytól és különböző érdekképviseleti szervektől vagy érdekcsoportoktól -, önkéntesség, nem nyereségcélú. Ennek a lényege az, hogy az esetleg megtermelt bevételek, amik egyre kevesebbek, azokat vissza kell forgatni az alaptevékenységbe és áttekinthetőnek és nyilvánosnak kell lenni a működésünknek.
Az MSZT-nek a törvény több három nagy feladatot adott: egyrészt a szabványosítás, másrészt a tanúsítással foglalkozunk és a tájékoztatás. Mivel itt ez érdeklődésre tarthat számot, elmondanám, hogy a tájékoztatás keretében most már online könyvtárunk van, online módon elérhetők azok az információk, amik egyáltalán a szabványosításhoz kapcsolódnak. A szabványosításban a szabvány kidolgozás, kiadás, érdekegyeztetés és a nemzetközi érdekérvényesítés az, ami nagyon fontos feladat számunkra.
A nemzetközi kapcsolataink nagyon kiterjedtek és erősek. Gyakorlatilag lehet azt látni - jobboldalt - tulajdonképpen a nemzetközi szabványügyi szervezetek: az ISO, IEC, IQNet. Az ISO-ra az jellemző, hogy a villamos iparon kívül minden területet lefed, az IEC a villamos ipari, az IQNet pedig egy nemzetközi nagy tanúsító hálózatot jelent, amelynek a szabványügyi testület a nemzet egy tagja. A másik oldal: az európai szabványügyi testületek, ahol ugyanúgy oszlik meg a feladat: a CEN, CENELEC, ETSI között. A CENELEC mindent, ami villamosság azzal foglalkozik, az ETSI a távközléssel és a CEN minden egyéb témával, ami ezeken kívül még szóba kerül. Lehet azt látni, hogy amíg a nemzetközi szabványügyi szervezetekben már régóta tagságot élvezünk, az európaiban csak 2003-2002-ben és 1996-ban kerültünk be hosszú és nagyon kemény procedúra után. A csatlakozás, Magyarország csatlakozásának egyik alapfeltétele volt, hogy legyen szabványosításról szóló törvény, a törvény tartalmát rendszeresen auditálták és ellenőrizték, és utána a szervezet működését is rendszeresen vizsgálták az európaiak és csak azután engedtek be az európai szabványügyi testületek közé.
Nagyon érdekes átalakulás ment végbe 1991-től kezdődően, amikor már tudtuk, hogy csatlakoznunk kell. Gyakorlatilag a '91-es évben szinte minden magyar szabvány magyar kidolgozású volt, magyar ipari érdekeket tükrözött, magyar feltételrendszereket adott, tehát egy önálló nemzeti szabványosítás folyt. Magunk között legyen mondva, ez azért csak idézőjeles, hiszen átvettük a nemzetközi előírásokat és a magyar ipar hagyományai szerint nagyon sok nemzeti szabványt vettünk át, elsősorban a német szabványosítási rendszerből, aminek később megjött az eredménye, hiszen az európai szabványosítás során és a német dominancia elég erős. Tehát a korábbi magyar hagyományok, azaz a német szabványok alapján álló magyar hagyományok nem dőltek be teljesen, azokat tudtuk átmenteni a későbbiek során az európai szabványok bevezetésével.
Lehet látni, hogy '91-ben mintegy 99 százalék volt a magyar indíttatású szabvány, ma már 2008/2009-re azt lehet mondani, hogy 18 százalékát teszi ki a magyar szabványállománynak a tiszta magyar indíttatású szabvány és magyar forrású szabvány, a többi tulajdonképpen európai, nagyon kis részben nemzetközi. Ez azt jelenti, hogy van ma Magyarországon 26 ezer nemzeti szabvány, ebből durván 23 ezer európai, tehát az európai előírásokat veszi át, ezt hozza be a magyar szabványrendbe, és az európai joghoz kötődő előírásokat tartalmaz. Ez nagyon lényeges, amit mondok, hogy az európai joghoz, mert az első ábrán - biztos emlékeznek rá - láttuk azt, hogy az európaiak elindítják a jogszabályt és alul elindul a szabvány is, amely a jogszabály alkalmazását, a jogkövetést segíti.
Itt lehet látni azt, hogy '91-től kezdve hogy vezettünk be szabványokat, lehet látni, hogy 2000 volt a csúcs, ezt meg kellett akkor csináljuk, mert ez volt a csatlakozásunk feltétele. Itt indult el az a folyamat, aminek látjuk majd az eredményét, hogy bizony magyar szabványrendszerbe átvettünk angol, tehát idegen nyelvű szabványokat is; meghirdettük, hogy a magyar szabványrendszernek ezek az angol nyelvű változatok is a részét képezik. Ez bizony most a közelmúltban is már egyre nagyobb problémát jelent, hiszen rengeteg olyan szabványunk van, ami angol nyelven jelent meg, de magyarul működő jogszabályhoz kötődik. Tehát a szabványalkalmazónak: a kis- és középvállalkozóknak nagyon nagy problémát okoz, hiszen néha egy magyar nyelvű szabvány megértése és alkalmazása is nehéz, nemhogy egy angol nyelvűnek akár egy bírósági perben a felhasználása. Tehát itt lehet látni ezt a folyamatot. Mostanra, 2006-tól beállt, mert gyakorlatilag az európaiak nagyjából 1500-1600 szabványt adnak ki évente, ezt nekünk kötelező bevezetni általában fél éven belül, tehát kötelező átemelni a nemzeti szabványrendszerbe, így alakul ki most már az, hogy évente nagyjából olyan 1600, 1400, 1800 darab szabványt kell beemelnünk a magyar nemzeti szabványállományba.
Ezzel párhuzamosan vissza kell vonjunk minden olyan magyar szabványt, amelyik valamilyen módon átfed vagy ütközik a bevezetett európaiakkal. Itt lehet látni, hogy '95-ben volt az első nagy roham a visszavonásnál és 2003-ban volt a következő óriási visszavonási hullám. Ez nagyon sok vitát váltott ki, hiszen a magyar műszaki élet hozzászokott ahhoz, hogy a meglévő magyar szabványokat alkalmazza, új szabványok jelentek meg és eltűntek azok, amire eddig tudott támaszkodni. Tehát egy óriási váltás ez és nagyon sok vita is adódott ebből, amit még nehezít az, hogy az új szabványok egy része bizony csak angol nyelven férhető hozzá. Látni lehet, hogy 2004-től már a visszavonások száma csökken - az 1500-1600 új európai szabvány már nem ütközik annyi korábbival, ezért egyre csökken a visszavonandó szabványok száma.
Itt lehet látni a magyar és az angol nyelvű érvényes szabványok arányát. Azt lehet látni, hogy '95-ben szinte csak magyarul volt szabvány, 2008-ra már több az angol nyelven kiadott szabvány. A zöldoszlop jelzi az angol nyelvűt és a magyar nyelvűt a kék, tehát itt lehet látni azt a folyamatot, amire az előbb utaltam, hogy egyre inkább problematikussá válik az, hogy a nemzeti szabványállományunk nem tisztán magyar nyelvű, vagy nagyon sok angol nyelvű is van közöttük.
A bevezetések, és egyéb nehézségek, azok mindig a források rendelkezésre állásával függnek össze - itt mutatom ezen az ábrán azt, hogy körülbelül milyen forrásokat enged a törvény számunkra. Lehet látni, hogy az első a tagdíj: 5 százalék; a szabvány eladásokból körülbelül 24 százalék jön be; egyre kevesebb, ahogy egyre kevesebb a magyar nyelvű eladható szabvány; tanúsítási tevékenységünkből 22 százalék jön be az éves büdzsénkhez. A központi költségvetési támogatás, amit kapunk, az 10 százalék - ehhez majd visszatérnék; a megbízások a szabványok kidolgozására egy olyan 27 százalékos költségfedezetet ad; szolgáltatásainkból 12 százalékot tudunk fedezni; adományok, egyéb juttatások az eddigi fennállásunk alatt - 15 év alatt - eddig még erre nem nagyon volt a példa, hogy adományt vagy juttatást kaptunk volna, ezek valahogy nem jönnek el hozzánk.
A központi költségvetési támogatásra visszatérnék. Ez a 10 százalék azt jelenti, hogy a törvény szerint a kormánynak fedeznie kell az MSZT, illetve a magyar szabványosítás tagdíjait a nemzetközi szervezetekben. Az előbb láttuk azt az ábrát, ahol három nagy nemzetközi és három európai szabványtestületben vagyunk tagok. Ennek az éves költségvetése durván, tehát a tagdíj durván 70 milliót tesz ki, tehát ahogy megkapjuk ezt a támogatást, úgy ezt be is fizetjük rögtön tagdíjként; néha vesztünk az árfolyamváltozáson, az utóbbi időben mintha nyertünk volna rajta, de egész biztos, hogy fogunk újra veszteni.
A másik támogatási lehetőség pedig az, hogy megbízásokat kapunk a nemzeti szabványok kidolgozására, ezt a kormánytól kapjuk, illetve a gazdaság szereplőitől. Természetesen - és majdnem biztosan tudom, hogy mindenki tudja - a kormányzati támogatás volt eddig a 27 százalékból gyakorlatilag a legnagyobb rész, tehát 25 százalék; a gazdaság szereplői sajnálatos módon nem nagyon nyúlnak zsebbe, hogy a szabványok kidolgozását finanszírozzák, ők ezt ingyen akarják megkapni annak ellenére, hogy fantasztikus előnyei származnak abból valakinek, ha egy szabványt alkalmazni tud, és aszerint pályáz például. Mert az Európai Unióban például a pályázatot, a közbeszerzési pályázatoknál szabványokra hivatkozva kell kiírni a műszaki követelményeket és a pályázónak ezekre a szabványokra hivatkozva kell beadni a pályázatát, ez nagyon keményen megkövetelt feltétel a közbeszerzéseknél úgy Nyugat-Európában, mint az Európai Unió más tagországaiban.
Sajnos, a megbízások, a nemzeti szabványok kidolgozása egyre alacsonyabb szinten van és ezért nehéz a magyar nyelvű változatok kiadása. Itt lehet látni, a két görbe mutatja azt, hogy milyen módon változik az a forrás, amit a kormánytól kapunk: egyrészt a nemzetközi feladatok ellátására, másodsorban pedig a szabványok kidolgozására. A nemzetközi feladatok ellátására a sárga vonal, a szaggatott vonal pedig a szabványok kidolgozására, tehát azt lehet látni, hogy amíg 2001-ben, 2003-ban ez aránylag még jó magasan volt, hát bizony 2008-ra ez csökkenő, elég komolyan csökkenő tendenciát mutat, 2009-ben még úgy, ahogy elvagyunk, nem tudjuk például most azt, hogy 2010-ben milyen fedezeteink lesznek.
Annak illusztrálására, hogy nemcsak nálunk kezdődött el a szabványosítás az 1800-as években, hanem ez egy sokkal, de sokkal régebbi - hogy mondjam - tevékenység és mozgalom, engedjék meg, hogy utolsóként ezt az idézetet vetítsem ki. A kivonulások könyvéből a 25. vers, ami a láda leírását tartalmazza - ez közismertebb nevén talán a frigyláda, ebben vitték azokat a kincseket, ami kellett -, ennél pontosabb, jobban szabályozott leírást egy mai szabványban sem lehet találni: meg van adva, hogy milyen hosszú legyen, mi legyen a bevonat, mivel kell tartani és milyen módon kell használni a ládát. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen ügyvezető elnök úr.
Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e kérdés.
Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Először is köszönöm szépen a beszámolót. Jómagam építész statikus mérnök vagyok, aki, hogy úgy mondjam, szabványokon nőttünk még fel, és azt is láttuk az elmúlt időszakban, hogy bizony ebben voltak űrök, amikor még nem volt meg és már nem tudtunk miből dolgozni. Azt gondolom, a testület munkájának csak köszönet jár. Jómagam egy picit utánanéztem annak, hogy milyen lehetőségeik vannak és ezek a lehetőségek, tudomásom szerint, elég szűkösek: elsősorban anyagi lehetőségek, és azt is tudom, hogy önök elsősorban abból élnek, hogy az Európai Unióban megjelent szabványokat fordítják és utána gyakorlatilag ezt értékesítik.
Nem tudom, tudják-e azt a jelenlévők, hogy a szabványokra szükség van. Minden magyar állampolgár egyébként ebből szeretne tudni; és nem tudom, tudjuk-e azt, vagy elmondta ezt valaki, ha valaki ezt meg akarná nézni, ezért fizetni kell. Tehát, minden magyar állampolgár egyébként szeretne tudni valamilyen szabványban, valami ismeretanyagot szeretne szerezni, akkor 5, 10, 15 ezer forint minimum, amiért egyébként ehhez hozzá kell járulni - nem önöket vitatva ezzel, csak van egy ilyen rendszer, nem tudom, hogy ezt jól tudom-e, ezt meg szeretném kérdezni.
Aztán a másik, az is nagyon nagy probléma, hogy amiatt, hogy ilyen költségvetése van ennek a rendszernek, gyakorlatilag tudomásom szerint 5, 6, 7 év lemaradásunk van, vagy volt nagyon gyakran az éppen érvényben lévő szabványok vonatkozásában. A másik meg az, hogy amiatt, hogy az energiánk gyakorlatilag szűkös, hiszen a költségvetés ennyi amennyi, ehhez képest egyébként azok a praktikus magyar szabványok, például - csak mondok egy példát - volt évfolyamtársam, úgy hívják: Kapu László, akik egyébként jó szándékkal létrehoztak egy csapatot és megpróbáltak szabványok ügyében egyébként elkezdeni dolgozni. Azt látjuk, hogy erre egyébként már nincs energia, mert egyszerűen ehhez is pénz kellene, ehhez is forrás kellene, és az előbbi beszámoló alapján ezek gyakorlatilag elvesznek, holott egyébként praktikus magyar, olyan szabványok jelennének meg, ami a mindennapi életünknek feltétele.
Még egyszer inkább azt szeretném kiemelni, hogy nem önöket bántva, de ezen információk alapján, ezeken el kellene gondolkodnunk, elsősorban most a műszaki társadalom nevében, hogy helyes-e ez így és egyébként megfelelünk-e annak az elvárásnak, amit egyébként támaszt felénk a társadalom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Józsa alelnök úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretném előrebocsátani, hogy alapvetően nagy elismeréssel vagyok a Szabványügyi Testület munkájáról, tehát a kérdéseim, amely részben folytatása Nagy Sándor képviselő úr kérdéseinek, igazából azt a célt szolgálnák, hogy hogyan tudnánk továbblépni a köztestület tevékenysége és egyáltalán ennek a tudásanyagnak a társadalmasítása irányában.
Megragadta a figyelmemet, hogy a beszámolóban szerepelt ez a 10 százalék állami támogatás, aztán a kidolgozásra a 27 százalék, ami döntően állami támogatás. Mégis fennáll ez a helyzet, amit Nagy Sándor képviselő úr említett, hogy szüksége van a Szabványügyi Testületnek a működéséhez, hogy az, ami már egyszer valahol ki lett dolgoztatva és azon túlmenően, hogy közkincs, fontos lenne, hogy közvetlenül rendelkezésére álljon azoknak, akiknek erre szüksége van, elsősorban a műszakiaknak, engedélyezőknek. Magam is mérnök vagyok - nem akarom mondani, hogy hány évvel ezelőtt hallgattam Ginszter tanár úr előadásait a Műszaki Egyetemen, mint ifjú matematikus mérnök. De érzékelek egy olyan folyamatot az elmúlt 20 évben, hogy a fejlesztés, beruházás, tervezés a korábbi egyértelműen és szigorú műszaki megközelítés megalapozottsága helyett az utóbbi időben egyre inkább a közgazdasági megtérülési, banki megközelítés kerül előtérbe és sokkal kevésbé kap talán hangsúlyt az a műszaki megalapozás, amitől egyáltalán korszerűnek, megbízhatónak, biztonságosnak lehet nevezni.
Tehát a rövid kérdésem az, hogy minek a 10 százaléka az a 10 százalék és mi kellene ahhoz, hogy mondjuk legalább a diákok számára az egyetemi oktatásban, vagy a hozzáférhetőség tekintetében ezek az ismeretek úgy válhassanak közkinccsé, hogy ezek a fizetségek mellőzhetők legyenek, vagy esetleg egészen minimálisra lehessen szorítani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs.
Megkérem a válaszadásra.
Pónyai György (MSZT) válaszadása
PÓNYAI GYÖRGY (Magyar Szabványügyi Testület): Köszönöm szépen az elismerő szavakat. Azt hiszem, hogy mindannyian ismerjük mindannyiunknak a problémáját.
Az eladások, tehát a szabványok értékesítésével kapcsolatban annyit hadd mondjak, hogy a nemzetközi és az európai szabványosító szervezeteknél van egy úgynevezett copyright védelem és a szellemi jog, a szellemi tulajdon védelem, tehát a szabványok, hogy mondjam, ellenérték nélküli átadására nincs igazán lehetőségünk az európai és a nemzetközi szabványok miatt. Az egy más kérdés, hogy mennyiért, tehát ez egy más kérdés.
Az a helyzet, amire a képviselő urak is utaltak, hogy meg kell termeljük a bevételeinkből a létezésünkhöz szükséges pénzeket, a törvény ezt le is írja, hogy a szabványok értékesítéséből lehet nekünk bevételt képeznünk. Tekintettel az alacsony támogatottsági szintünkre, ezért vannak ilyen árak. Tehát a valóban meglévő szellemi termék, az angol nyelvű szabványoknak az eladása egy más dolog, ott az európaiak szabályozása érvényesül; nálunk a magyar nyelvű szabványok eladásában az ebbe befektetett szakértői munka, fordítói tevékenység, tehát ezeknek a díjai jelennek meg. Elég költséges menet ez, sok esetben egy tiszta magyar szabvány kidolgozása sokkal egyszerűbb, mint egy idegen nyelvű szabvány magyarra való átültetése - nemcsak a nyelvi nehézségek, hanem egyszerűen amiatt, mert olyan fogalmak jelennek meg, amik esetleg a magyar műszaki gyakorlatban nem igazán honosodtak meg. Tehát az eladásainkra ezért van szükség a támogatottság miatt.
A lemaradásra hadd utaljak. Ma már nem tehetjük azt meg, hogy ekkora legyen a lemaradásunk, ahogy az előadásomban is mondtam, fél éven belül minden európai szabványt át kell emelnünk a magyar szabványrendszerbe és vissza kell vonnunk a magyarokat, amik léteznek. Tehát itt egyszerűen nincs lehetőségünk hosszan elidőzni egy-egy szabvány visszavonásával, ezt vizsgálják és szankcionálják, ha nem csináljuk meg, tehát az európaiaknak ezt mindig le kell jelentenünk.
A hazai indíttatású szabványok. A Magyar Szabványügyi Testület többször felhívást intézett például a Mérnöki Kamarával és a műszaki értelmiséghez, hogy bárkinek bármi olyan indíttatása van, hogy szeretne valami speciális magyar nyelvű szabályozást, erre mi nyitottak vagyunk. Tehát, ha van egy olyan szakmai kör, aki átadja nekünk kidolgozva ezeket a követelményrendszereket, és ezek nem ütköznek európai, vagy nemzetközi követelményekkel, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy magyar nyelvű magyar kidolgozású szabványokat kiadjunk, tehát boldogan fogadunk minden ilyen jellegű indítványt vagy kezdeményezést. Erre abszolút nyitottak vagyunk, van is rá példa, elég kevés sajnos, mert általában az a gyakorlat, teljesen furcsa módon, hogy ezek az anyagok úgynevezett szabályzatokban jelennek meg jogszabály jelleggel, ami bizony nem igazán szerencsés és ütközik az európai gyakorlattal.
A fejlesztések műszaki megalapozottsága vagy pénzügyi megalapozottsága. Erre annyit mondanék, hogy gyakorlatilag arra van lehetőségünk, hogy egy-egy szakterületen, ahol a fejlesztéshez szükségesek a szabványcsomagok, ezeket összeállítsuk és rendelkezésére bocsájtsuk azoknak a szakmai köröknek, akiknek erre szükségük van, de ehhez mindig csak a szakmai körök segítsége kellene. Tehát leválogatni azokat a szabványokat, ezeket ma már CD-n, online rendszerben rendelkezésre tudjuk bocsátani, ott már nem is olyan veszélyesek a megvásárlások, tehát az árak már nem olyan rosszak.
Az egyetem, az egyetemi oktatás - és aztán rövid leszek, befejezem. A nemzetközi és az európai szabványügyi szervezeteknek van egy olyan utasítása, amit nekünk is be kell tartanunk, ha oktatáshoz használják a szabványokat és ezt oktatók feldolgozzák, ott minimális jogdíjat kell fizetni és úgy az egyetemi hallgatóknak, illetve a jegyzeteknek így az egyetemi hallgatók rendelkezésére bocsájtani, tehát ott a copyright díj, a tulajdonjog minimális szinten van, tehát ha valaki jelentkezik nálunk egy ilyen igénnyel, akkor ezt meg tudja tenni. Egyébként az egyetemi hallgatóknak a Szabványügyi Testület könyvtárának a látogatása ingyenes, nagyon sokan jönnek, nagyon sokan keresik, ott ülnek bent, számítógépeken nézik a szabványokat - nagy öröm számunkra, amikor a fiatalok jönnek, mert nagyon lényeges az, hogy ők szokják meg, hogy létezik szabvány.
Az, hogy minek a 10 százaléka. Az éves büdzsénk durván 800 millió forint, tehát a költségeink ennyire rúgnak, ennek a 10 százaléka az a bizonyos 10 százalék, tehát 75 és 80 millió közötti az a pénz, amit a nemzetközi munkánkra kapunk, ezt úgy, ahogy van, egy az egyben el is viszi a tagdíj. Tehát nincs már arra pénz, hogy mondjuk egy-egy Magyarországot súlyosabban vagy érintő szakmai bizottsági ülésre, mondjuk, Brüsszelbe vagy Madridba valahova kiutaztassunk egy magyar szakértőt, hogy ott veszekedjen a magyar érdekek érdekében. Írásban elküldjük a véleményt, de a helyszíni érdekérvényesítésre nincs lehetőség, mert egyszerűen nincs rá pénz. Azt a vállalatok nem nagyon tudják fedezni - egyébként kellene -, hogy az ő szakmai érdekeinek megfelelő, hogy mondjam, vitaképes embert, aki őket képviseli, kiküldjék, erre nem nagyon van - van néhány példa, de nem igazán jellemző. Sok esetben egyébként kormányzati pénz kellene, hiszen olyan szabványokba kellene beavatkoznunk, ami a jogszabályok alkalmazásához kötődik, tehát azt mondanám, hogy össznépi érdek lenne, hogy ott valamifajta érdekeket érvényesítsünk a magyar helyzetnek megfelelően.
A minimális, hogy mondjam a minimalizálása a szabvány hozzáférésnek csak olyan módon lehet, azt csak úgy lehet elképzelni, ha egy nagyobb kormányzati vagy állami forrás jön, attól a perctől kezdve már nem vagyunk arra kényszerülve, hogy saját magunknak termeljük meg a léthez szükséges pénzeket. Körülbelül ezt tudnám válaszolni a felvetett kérdésekre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e képviselőtársaimnak kérdése, észrevétele még.
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Nagy örömmel hallottam itt Pónyai igazgató úrnak az utóbbi, elsősorban az egyetemi és főiskolai oktatással kapcsolatos fejtegetését és nagyon örülök, ha ez így is van - azonban a saját tapasztalatom egy picit ennek ellentmond. Csak egy nagyon egyszerű példát mondok. Ha valaki elmegy Magyarországon a főiskolák, a műszaki jellegű főiskolák és egyetemek rajztermeibe és megnézi azokat a segédleteket, amelyeket használnak, akkor azért el kell keseredni, mert 30 évvel ezelőtti kötőelem katalógusok, csőkatalógusok állnak rendelkezésükre, mert ezek a kézikönyvek forgatásához hozzászokott a szakma, ezek nagyon praktikusak voltak. Úgy gondolom, hogy talán ezen a téren lehetne valami olyan típusú kezdeményezéssel élni, amelyik a felsőoktatás, illetve a szakmai nevelés szempontjából egy kedvezményezettebb hozzáférési lehetőséget biztosít a szabványtárakhoz. Mert ezzel vitathatatlan, hogy valóban úgy van, hogy el lehet menni a Szabványügyi Hivatalba, de legyünk őszinték, az csak esetlegesen a budapesti szakmai intézetek hallgatóságát érinti, vidékről szabvány ügyben elég ritkán keresik meg - és vidéken is van néhány helyen komoly műszaki szakmai képzés.
Még egyetlenegy gondolat. Teljes mértékben osztom Józsa alelnök úrnak azt a véleményét, hogy talán éppen ennek következtében is, amit itt tapasztalunk, csak a közgazdasági racionális ismérvek alkalmazását látjuk megvalósulni az elmúlt időszakban. És ha megnézzük azokat a műszaki problémákat - most nem akarok itt, mivel ez nem a reklám helye, konkrétan utalni néhány olyan eseményre, amelyik borzolta a kedélyeket akár a gazdasági bizottságnak a tárgyalásai során is - az pontosan azért volt, mert nem felel meg annak a magyar műszaki szakmai biztonsági feltételrendszernek, amelyet addig, avagy azt megelőzően ilyen kézikönyvekben teljesen egyértelműen és nyilvánvalóan mindenki számára elérhető módon egy tervező kézhez kapott. Mi is tapasztaltunk itt olyan dolgot, úgy fogalmaztunk, hogy tisztelt vezérigazgató úr, ha annak idején az ön valamelyik hallgatója ezt a rajzot készíti, vélhetően nemhogy a műszaki alkalmazásba bekerült volna, hanem még vélhetően eredményes kalkulust sem kapott volna erre a teljesítményre.
Azért mondom, hogy talán ez egy olyan út és biztos, hogy az elkövetkező időszakban éppen emiatt, mert a biztonság nem elhanyagolható, sőt az az elsődleges szempont, meg kell vizsgálni azt is, hogy az állam ezen a téren hogyan tud többletlehetőséget biztosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javasolom, hogy zárjuk le a témát. Mindenekelőtt szeretném nagyon hangsúlyozottan kijelenteni, hogy itt az a fordított helyzet állt elő, hogy nem a bizottság számoltatott be valakit, hanem egy szervezet jelentkezett a bizottságnál, hogy 15 évvel ezelőtt született egy törvény az új működési rendről és erről számot szeretnének adni, tehát egy alapjaiban fordított helyzet, és úgy gondolom, hogy ez egy teljesen korrekt megközelítés. Köszönjük önöknek, hogy ez eszükbe jutott és fontosnak tartották, hogy az Országgyűlés 15 évvel ezelőtt hozott törvénye hogy működik, és ez a testület, a Szabványügyi Testület hogy működött, milyen gondjaik és milyen eredményeik vannak.
Ha folytatnám azt a gondolatsort, hogy a magyar közgondolkodásból az elmúlt években - és ezt most nem tudom megítélni, hogy jó, vagy rossz és szerintem a bizottság se ítélje meg, hogy jó, vagy rossz - kiesett az az alapvető kategória, hogy szabvány. Folytatnám azzal, ami itt elhangzott a két alelnök úr részéről, hogy nemhogy az egyetemi képzésben, de az alapjaiban: a szakmunkás és technikus képzésben ezek a dolgok, amelyek teljesen természetessé tették, totálisan hiányzik. Ha elmegy az ember egy üzembe vagy egy gyárba, nem látja kint a táblázatokat. Azelőtt az ISO-tól kezdve a GOSZTY-on keresztül - sorolhatnám tovább - ott voltak a különböző szabványok, a kötőelemektől kezdve, hadd ne soroljam mi-meddig, és ebből teljesen kiestünk.
Most ezt nem tudom megítélni, hogy jó, vagy rossz, felesleges volt-e, vagy sem, de a műszaki és egyéb ilyen gondolkodásból kiesett, az egész biztos, de az idő el fogja ezt dönteni. Nagy valószínűséggel vissza fog ez jönni, hiszen ha és amennyiben, reményeink szerint, ez bekövetkezik, az ipar egy új dimenzióba kerül, a fejlődés beindul Magyarországon, ezek a követelmények meg kell hogy jelenjenek, hiszen nem engedheti meg magának a magyar gazdaság, hogy a rendnek e fontos feltétele ne álljon mindenkor rendelkezésre.
Rendkívül tiszteletreméltó és igazán - legalábbis személyesen - itt értettem meg, hogy milyen hatalmas munka volt e Testület mögött. Ha a számokat megnézitek, hogy '91-ben mindössze 54 szabvány került visszavonásra és 24 bevezetésre az európai szabványokból és ez úgy alakult, hogy 2000-ben európai szabvány 3600 bevezetésre került Magyarországon és 876 visszavonásra, és ha ezeket a trendeket nézzük, akkor ennek a szaldója évente olyan 1500 és 2000 között van. Ez valami hihetetlen fantasztikus manuális munka, és pláne amíg ez a közgondolkodásban azoknál az alkotó műszaki és egyéb embereknél fejben is átmegy, ennek hihetetlen mély hatásai kell hogy legyenek - remélem nem az, hogy töröljük az oktatásból és az egyéb ilyen nehezen elérhető területekről.
Összegezve, engedjék meg, hogy nagy tiszteletemet fejezzem ki a gazdasági bizottság nevében az elvégzett 15 éves munkájukért. Értjük a számok nyelvén is, amit elmondtak, hogy milyen gondjaik és milyen problémáik vannak - remélem ebben a gazdasági bizottság a következő időszakban lépni tud, de ehhez önök is jelenjenek meg. Ma Magyarországon nem működik másképp ez a dolog, amire azt mondják szabálytalanul, hogy lobbizás, de az érdekérvényesítésnek mindenféleképpen ezen a szinten is meg kell jelenni, el kell tudni adni azt a szakmai munkát, amit végeznek - adják el a politikusoknak is, erre szükség van.
Még egyszer összefoglalva, köszönjük szépen az elvégzett munkát. Külön köszönöm azt, hogy önök jelentkeztek és ilyen befogadó volt a gazdasági bizottság, további sikereket kívánok önöknek, viszontlátásra.
DR. GINSZTER JÁNOS elnök (Magyar Szabványügyi Testület): Köszönjük szépen. Szép napot és további sikereket kívánunk a bizottságnak, köszönjük.
ELNÖK: Köszönöm.
Következik a légiközlekedésről szóló 1995. évi törvényjavaslat általános vitája. Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Első helyen kijelölt bizottságként kell az álláspontot kialakítani.
Bots Dénes úr, amennyiben van és legyen egy rövid szóbeli kiegészítése, azt kérem, tartsa meg.
Dr. Bots Dénes (KHEM) szóbeli kiegészítése
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvény módosítását három nagy kulcskérdés köré soroltuk, hogy miért szükséges módosítani. Ezek közül az egyik a nemzetközi polgári repülési szervezet, az ICAO előírásainak való megfelelés; a másik az uniós tagságból eredő jogharmonizációs kötelezettségünknek a végrehajtása; és a harmadik pedig a személyes adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó szabályoknak a pontosítása és a repülőterek létesítésének, fejlesztésének egyszerűsítése, eljárásának egyszerűsítése.
Folytassam bővebben, elnök úr?
ELNÖK: Még azért öt mondatot tegyen hozzá.
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az ICAO 2008 decemberében egy auditot folytatott le Magyarországon, a chicagói egyezményben foglaltaknak való megfelelés érdekében, és ennek során megállapítást nyert, hogy szükséges lenne a magyar légiközlekedési törvényben az a módosítás, mely szerint a Magyar Légiközlekedési Hatóság átveheti a külföldi légi jármű fölötti hatósági felügyeletet abban az esetben, ha magyar állampolgár üzemelteti azt, illetve átadhatja abban az esetben, ha a magyar lajstromba bejegyzett légi járműnek az üzemeltetője külföldi. Ez a nemzetközi szabályoknak megfelelően zajlik, erről ráadásul a két hatóságnak meg is kell állapodnia egymással.
Az uniós tagságból adódó kötelezettség a repülési időnek az egyértelmű szabályozása. Így ezen belül egyértelműen kell szabályozni azt, hogy a légiközlekedés szakszemélyzetéhez közvetlenül nem tartozó légiutaskísérőnek mennyi a munkaideje.
A repülőtér létesítésének, egyszerűsítésének szabályai megjelennek abban, hogy a repülőtér létesítéséhez a jelenleg hatályos szabályokhoz képest eltörlődött az, vagy eltörölni javasolja a tervezet, hogy a kormánynak ehhez hozzá kelljen járulnia. Jelentősen megnő így a hatóságnak, a hatóságoknak - mind a légiközlekedési hatóságnak, mind a katonai légügyi hatóságnak - a szerepe és egyidejűleg megszüntet két olyan kategóriát, amelyek a gyakorlatban nem működnek, ez a közös felhasználású polgári katonai, illetve katonai polgári repülőtér. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés?
Kiss Ferenc!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon rövid kérdésem van. Ez pedig az 5. szakasz. A légiközlekedésről szóló törvény 23-as paragrafus (3)-as bekezdését kiegészítette egy teljesen új bekezdéssel, ez pedig úgy hangzik, hogy az engedélyt fel kell függeszteni, ha az önálló vállalkozó büntetőeljárás hatálya alatt áll. Úgy gondolom, hogy ez eléggé szigorú, különösen, ha valakinek ez a vállalkozása, ez a megélhetési lehetősége - hogy ez az új befogalmazás, szigorítás összhangban van-e valamilyen előírással? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Más kérdés? (Nincs jelzés.) Megkérdezem, van-e észrevétel.
Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Előjáróban hadd mondjam el, hogy mi, ahányszor az elmúlt években sor került a légiközlekedési törvény módosítására, minden egyes alkalommal elmondtuk, hogy a légiközlekedési törvény alapvető átdolgozására lenne szükség. Hiszen már az a légiközlekedési stratégia réges-régen elvesztette aktualitását, aminek szellemében ez a törvény megfogalmazódott, és azóta is kisebb-nagyobb módosítások lettek rajta átvezetve, tehát mindenképpen kellene egy teljes átdolgozása először is egy légiközlekedési stratégiának, aztán pedig a légiközlekedési törvénynek.
Ha most ezt a felvezető gondolatot zárójelbe teszem, akkor azt tudom mondani, hogy bár ebben a törvényjavaslatban vannak valóban pozitív és előremutató szabályozások, de lesznek olyan komoly aggályok, amelyek miatt azt mondjuk, hogy ebben a formában, amely most írásos módon előttünk van, ezt nem tudjuk támogatni és nem tudjuk javasolni általános vitára való alkalmasságát.
Melyek azok, amelyeket úgy látjuk, hogy pozitívak ebben a törvényjavaslatban. Jónak tartjuk és a hazai gyakorlattal teljes egészében összecsengő, hogy a légi járművek ellenőrzésének hatósági gyakorlatát - különösen itt a külföldi lajstromjelben -, de Magyarországon üzemeltetett légi járművek gyakorlatát most már törvényi szintre emeljük, ezzel szerintem lényegesen lehet majd javítani a légi járművek üzembiztonságát, közlekedésbiztonságát, tehát ez egy előremutató dolog. Jónak találjuk azt is, amely most itt a törvényjavaslatba bekerült - és ezt sokszor hangsúlyoztuk már a gazdasági élet más területein is -, hogy a különböző vállalkozások és a vállalkozások tulajdonosainak bizonyos fajta ellenőrzésére terjed ki, tehát hogy ne lehessen gazdasági hazardírozást elkövetni, illetve ne lehessen cégeket úgy alapítani, amelyek kifejezetten arra a szándékra jöttek létre, hogy különböző gazdasági, jogtalan gazdasági előnyöket lehessen szerezni. Úgy gondolom, hogy ez szintén egy pozitívuma ennek a törvényjavaslatnak, hogy itt a légiközlekedési vállalkozások területén különböző ellenőrzések, erkölcsi bizonyítvány és különböző engedélyek kiadása és visszavonása tekintetében ez mindenképpen egy előremutató dolog.
Pozitív az is, amit itt a főosztályvezető úrtól hallottunk a repülőterekkel kapcsolatosan: a repülőterek engedélyezése, megszüntetése. Külön kiemelném itt a nem nyilvános le- és felszálló helyek kérdését, ami egy érdekes történet, hiszen eddig már alkalmazásra kerültek - kormányrendeletekben, különböző rendeletekben már volt ezekről szó -, viszont hivatalosan most kerültek ismét jogszabályi szintre, ami különösen a kisgépes, illetve a sportrepülés esetében egy pozitívum. És itt talán le is lehet zárni azokat a dolgokat, amelyekre azt lehet mondani, hogy ha csak ezek lennének ebben a törvényjavaslatban, akkor rendben is lenne.
Viszont az alapvető probléma az, hogy hiányoznak belőle olyan dolgok, amelyek a jelenlegi meglévő hatályos törvény alkalmazását is nehézzé teszik. Például - és majd utalni fogok rá -, hogy az indokolásban is keverednek fogalmak, mindez azért, mert nem megfelelő a törvények, a törvényben a definíciók pontos leírása; illetve nem az Európai Unióban használt légiközlekedési tevékenységre, gazdasági tevékenységekre vonatkozó kifejezések messze nem állnak összhangban a hazai jelenleg hatályos jogszabályban is felsorolt definíciókkal és ez hihetetlen mennyiségű bonyodalmat jelent.
Még egyszer mondom. Ez nagyon jól látszik egyébként az általános és a részletes indokolásnál is, ahol keverednek az indokolásban is olyan fogalmak, amelyek egyébként teljesen külön kategóriába kellene hogy tartozzanak. Ez nemcsak a hatóság, mint jogalkalmazó munkáját teszik rettentő nehézzé, hanem azoknak a vállalkozásoknak a működését is és a különböző jogosítványok, különböző engedélyek megszerzését, akik a törvénynek mindenképpen, minden módon meg kívánnak felelni. Tehát ez hiányzik ebből a törvényjavaslatból, pedig látható, és az életben számtalan példa van arra, hogy ma már nagyon komoly problémát jelent ezeknek a definícióknak a teljesen tiszta, világos, pontos leírása.
Ami viszont számunkra a legnagyobb problémát jelenti, az a 67. paragrafus, illetve az abban foglaltak. Képviselőtársaimnak mondanám, hogy az Alkotmánybíróság a fél évvel ezelőtt hatályos légiközlekedési törvény 67. paragrafusának (7) bekezdés b) pontját alkotmányellenesnek minősítette, megszűntette. A bűnügyi nyilvántartásról szóló, illetve az Európai Unió tagállamainak bíróságai által a magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, a bűnügyi rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben viszont be lett hozva a 67. paragrafusnak olyan kitétele, amelyre most több hivatkozás is történik, illetve amely alapul szolgál a benyújtott törvényjavaslatban több helyen is.
Szeretném jelezni, rettenetesen nagy probléma, ugyanis konkrétan ennek a szakasznak a megnyitása, és ez az igazából generálisan, amiért ebben a formában ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni, hiszen nem foglalkozik azzal, ami alapvető probléma. Ugyanis, ha ez így marad és ebben a formában kerülne elfogadásra, akkor előállhatna az a helyzet, hogy a légiközlekedés területén dolgozók a legkisebb vétség miatt is elveszíthetik szakszolgálati engedélyüket, ami adott esetben egy pilótánál akár egy teljes karrier törését is jelenti. Tehát szeretném jelezni, nagyon komoly probléma van a 67. szakasz (7) bekezdésével, illetve magának a 67. szakaszban megfogalmazott szankciókkal és most erre alapulva bekerül a törvénybe az erkölcsi bizonyítványhoz kötött szakszolgálati engedélyek és jogosítások kiadásának rendszere. Ez rendben van, csak az alap rossz. Tehát előállhat az a helyzet, hogy egy teljesen banális, adott esetben a pilótától is szinte független, vagy részben függetleníthető ok miatt, jogkövetkezményként egy életre elveszítheti a szakszolgálati engedélyét egy hajózó, ami még egyszer mondom, adott esetben a teljes karriernek a kettétörésével jár együtt.
Tehát ez, ami miatt mi azt mondjuk, hogy ez így ebben a formában, ahogy előttünk van, ez a törvényjavaslat nem támogatható, mert nem azt a célt szolgálja, amit egyébként ténylegesen a légiközlekedés védelmével és az ott érvényesített szankciókkal egyébként el kellene érni.
Szintén nagy problémának látom azt, hogy a törvényjavaslatban folyamatosan a légiközlekedési hatóság ellenőrzési jogkörét szélesítik, kvázi az erkölcsi bizonyítvány, illetve annak elektronikus lekérdezésére. A jelenlegi megfogalmazás szerint kötelezettségként jelenik meg ennek ellenőrzése a légiközlekedési hatóság részére még akkor is, amikor adott esetben mondjuk, egy helyszíni ellenőrzést végez kint a terepen. Kérdezem én, hogyan és milyen módon lesz az megoldva, ha nem feltételes módú megfogalmazás kerül a szövegbe, hanem kötelező érvénnyel. A légiközlekedési hatóság, amikor kimegy terepre ellenőrizni egy repülőteret, az ottani szakszemélyzetet, a pilótákat, hogyan és milyen módon fogják tudni ott a helyszínen azonnal lekérdezni - hiszen a törvény benyújtott szövegében ez van -, hogy valóban az adott időpontban megkapná-e az erkölcsi bizonyítványt az adott személy, avagy nem. Tehát ez teljesen képtelenség, itt mindenképpen egy másfajta megfogalmazás szükséges, hiszen a beterjesztett változatban - még egyszer mondom - ez nem lehetőségként, kötelezettségként hárul a légiközlekedési hatóságra.
Tehát összefoglalva ezt a kicsit hosszúra nyúlt okfejtést, mi azt látjuk, hogy így ebben a formában ez a törvényjavaslat nem alkalmas, vagy alapvetően át kell szabni módosító javaslatokkal. A kérdés csak az, hogy a meg nem nyitott szakaszokhoz adott esetben nem lehet módosító javaslatokat benyújtani. Tehát mi mindenképpen azt javasolnánk, hogy jelen formájában ezt a törvényjavaslatot vissza kellene vonni; szakmai egyeztetés után, egy alaposabb átdolgozás után kellene ezt a törvényjavaslatot visszahozni - nekünk ez lenne a javaslatunk, az előbb felsorolt indokok miatt, mert egyébként vannak benne tényleg olyan dolgok, amelyek szükségesek és szakmailag is mindenképpen támogathatóak lennének. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Képviselő úr, tekintve, hogy főbizottságként tárgyalja a gazdasági bizottság ezt a törvényjavaslatot, ami elő van terjesztve és mivel megfogalmazásra kerül a javaslatok között a 67-es szakaszhoz, lehetőségünk van a megnyitásra és visszautalva a 67-esre, abban korrekciókat végrehajtani. Tehát a bizottság, összefüggés okán, ezt megteheti.
Megkérdezem a bizottság tagjait, kíván-e még valaki hozzászólni.
Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Azzal szeretném kezdeni, hogy nagyon vártuk már ezt a beterjesztést, nem mondom, hogy pont így, meg pont ilyen előkészítés után. De az biztos, hogy a magyar repülés versenyképességének az alapfeltételei között szerepel a szabályozás fejlesztése is, és amikor gyakorlatilag a légiközlekedés újra válságban van, tehát 2001 után most az általános válság miatt is, azt hiszem, hogy ilyen feltételek között a versenyképességet a szabályozás oldaláról is alá kell támasztani. Úgy látom, hogy ebben az előterjesztésben vannak erre utaló elemek is, tehát végül is ez a liberalizáció, a folyamatoknak az uniós összhangba hozása ebbe az irányba mutat, tehát nem osztom azt az előbbi nézetet, hogy ez ne menjen általános vitára. Menjen általános vitára, foglalkozzunk vele és azt kérném a tárcától, mindenkitől, aki érdeklődést, hozzáértést mutat a téma iránt, hogy a következő egy-két hétben intenzív munkával tegyük még hozzá azt, ami szükséges, hogy egy jó törvénymódosítás születhessen. Köszönöm.
ELNÖK: Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm a szót. Elnök úr, én egy részterülethez szeretnék hozzászólni. Említette az előterjesztő, hogy három részből áll ez az anyag és ennek az egyik része az a repülőterek engedélyezésével kapcsolatos. Itt a 12. § tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy a repülőtér környezetét, a repülés káros hatásaival szembeni eljárásoknak a rendeletét szabályozza. Na most, többen vagyunk itt a bizottságban Kelet-Budapestről, ahol pontosan tudjuk, hogy a Ferihegyi repülőtérnek nagyon-nagyon komoly káros hatásait az ott élő emberek évek óta kénytelenek elszenvedni. Körülbelül egy évvel ezelőtt volt egy nagyobb szakmai összejövetel, amit az Önkormányzati Minisztérium szervezett, ahol is felmerült az, hogy pontosan ilyen rendeleti, jogszabályi hiányosságok az okai annak, hogy nem lehet megfelelően szabályozni, illetve bizonyos keretek közé szorítani a Ferihegyi repülőtérnek a forgalmát.
Kérdezném, hogy ez a rendelkezés, itt három minisztériumnak az együttes rendelete szükséges ennek a rendezéséhez. Úgy látom, hogy itt három eléggé - legalábbis érdekeiben - eltérő minisztériumnak az együttes rendelete szükséges, és nekem nagy problémám az, ha itt egy ilyen együttes rendelethez kötjük a káros hatásokkal szembeni fellépést, amiben a gazdasági minisztérium valószínűleg más gazdasági szempontokat fog érvényesíteni, meg a honvédelmi is. Tudjuk, hogy a Ferihegyi repülőtéren pont az éjszakai katonai gépeknek a felszállása okoz nagyon komoly zajterhelést, tehát, hogy lesz ebből egy olyan szabályozás, ami valóban az ott élő, mondhatni azt, hogy több százezer embernek a környezetében lévő ilyen negatív hatásokat valóban rövid távon tudja szabályozni - tehát alkalmas-e ez a rendelkezés erre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm.
Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Kicsit folytatva, amit Szatmáry képviselőtársam mondott. Szóval jelenleg úgy tűnik, az problémát okoz, hogy a légiközlekedési hatóság, mintha eszköztelen lenne ebben a lakosokért folytatott küzdelemben. Szó szerint is egyébként, hiszen a zajmérések jelentős részét is maga a repülőtér végzi és érdekes módon időnként eltűnnek az adatok, meg megáll a számítógép, meg vannak ezzel bizonyos zavarok és jelentősen eltér a megítélése a lakosoknak a fennálló helyzetről, mint ahogy a repülőtér üzemeltetőjének.
De azt is problémának látom, hogy a személyes felelősség kérdése is kicsit elsikkad, konkrétan például, aki a repülőgépet vezeti, annak a személyes felelőssége. A büntetési tételek sem eléggé markánsak, nem eléggé fajsúlyosak. Tehát engem is az érdekelne, hogy ez jelent-e ebben markáns pozitív változást, vagy pedig kell ezt a vonalat még erősíteni. Nekem régi meggyőződésem, hogy a meglevő szabályok betartása is már egy komoly előrelépést jelentene. Ugyanakkor nem lehet másképp megélni a helyzetet, minthogy a különböző hatóságok és a repülőtér üzemeltetője, csúnya szóval, kicsit összejátszva az effektív szabálysértéseket elkövetőkkel - vagy azt mondanám, hogy kívülről úgy néz ki, mintha összejátszanának -, kollektívan azt magyarázgatják, amikor az ember kérdez valamit, hogy itt nem úgy történt, meg nem annyira, meg nem annyira.
Nagyon érdekes a katonai gépek problematikája, a hivatalos válasz az például, hogy nincsenek katonai gépek, ha meg vannak, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint más gépekre; ugyanakkor a légügyi hatóság vezetése meg szintén a katonai gépekre hivatkozik, hogy arra aztán neki végképp semmilyen főhatósága nincsen - mert én már a honvédelmi miniszter úrtól kezdve már sorba jártam az összes területet. A tény meg az, hogy kevés olyan félév múlik el, hogy egy-két tetőt ott Rákoshegyen le ne kapna a léghuzat, ez nem tölti el biztonságérzettel az ott lakókat, és ez már túl is megy azon a kérdésen, minthogy egyszerű zajterhelés, hiszen itt már fizikai károkozások is előfordulnak; ezeknek az ügyeknek a kivizsgálása, az ezzel kapcsolatos kártérítés és jóvátétel is rettentően nyögvenyelősen történik. Tehát én is szeretném tudni, hogy ebben jelent-e ez markáns előrelépést, vagy pedig még jócskán képviselőként dolgoznunk kell azon, hogy jelentsen. Köszönöm.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni?
Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Csak egy kérdést szeretnék feltenni, nem ismerem ennyire, csak azért kérdezem, mert itt nekem egy olyan információm van, amit az egyik szakértő megjegyzésként mondott, hogy a repülőszemélyzetnek a rendkívüli munkavégzést és ügyeleti idejét is figyelembe véve nemcsak az évi ideje van maximálva 2000 órában, hanem hogy állítólag a nemzetközi hatóság a havit is maximálta, az viszont ebben nem jelenik meg.
ELNÖK: Köszönöm. Több észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs.
Kormány!
Dr. Bots Dénes (KHEM) válaszadása
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Kezdem Kiss képviselő úrnak a választ. Az 5. paragrafus Lt. 23/3. az 1008/2008-as közösségi rendeletből fakad az a kötelezettség, hogy nem rendelkezhet engedéllyel az a személy, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban. A korábbi szabályozás szerint az engedélyt itt vissza kellett vonni, ez alkotmányosan nem visszás helyzetet eredményez, ugyanis nem történt olyan igazságszolgáltatási döntés, amelynek alapján vissza kellene vonni, ugyanakkor nem rendelkezhet vele, ennek következtében az engedélyt a hatóság felfüggeszti - ennyi a változás a jelenlegi szabályhoz képest és ez csak alkotmányossági szabály, hogy ne visszavonni kelljen, hanem felfüggeszteni kelljen.
Márton képviselő úr által elmondottakkal kapcsolatban, mi a magunk részéről kevesebb fogalmi ütközést találtunk az egyes területeken. De ezek a fogalmi ütközések nem zárom ki, hogy ebből van; ezek a fogalmi ütközések a közösségi rendeleteknek az eltérő szóhasználatára vezethetők vissza a legtöbb esetben. Sajnos azt kell mondani, hogy nincsen egységes gyakorlat abban, hogy a légiközlekedés területén melyik fogalmat melyik fordító miként fordítja le a közösségi rendeletekből.
A 67. paragrafus valóban nyitva áll, tehát hogy ha akár a bizottság, akár a képviselő úr, módosító javaslatot kívánnak benyújtani, biztosíthatom, hogy tárcánk készen áll arra, hogy ebben szakértői megbeszéléseket folytassunk.
Szatmáry Kristóf képviselő úrnak. Igen, ez egy új szabály. A jelenlegi légiközlekedési törvényben nincsen erre felhatalmazás, hogy a káros hatásokkal szemben a kímélő eljárások és a környezet védelme érdekében eljárhasson a hatóság, ez ezt kívánja megteremteni. Nem szeretnék előre túl sokat mondani, de ebben egy speciális új bírság kivetésének a lehetősége is megteremtődik, tehát ez egy hiánypótló szabályozás, ami bekerül most a légiközlekedési törvénybe és itt kapcsolódok Alexa képviselő úrhoz. A hatóságnak ma is van eszközrendszere arra, hogy eljárjon, a hatóság ma is bírságolhat, de valószínűleg ez a szabály, ami most bekerül, ez még jobban lehetővé teszi a hatóságnak azt, hogy a környezet védelme érdekében, tehát nem valószínű, meggyőződésem, hogy ez még jobban lehetővé teszi, hogy a hatóság a környezet védelme érdekében nagyobb erővel hasson oda, a zajterheléses légi járművek közlekedésének erőteljesebb korlátozására. Bocsánat, hogy személyes megjegyzést teszek, nem Kelet-Pesten lakok, Budán lakom, de ott fölöttem is elmennek a zajos repülőgépek és én sem szeretem őket. (Alexa György: Ha 500 méterre a kertedből szállnának fel, más lenne a véleményed.) Lakótelepi lakásban lakom, tehát nem lehet kertem, ennek következtében. (Alexa György: Rákoshegyen így van.)
ELNÖK: Ne folytassuk ezt a vitát.
DR. BOTS DÉNES (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm. A rendkívüli munkavégzésre. A rendkívüli munkavégzésnek a szabályait a közösségi rendelet állapítja meg és ez egy keretet ad, az éves keretet adja meg, amelyet Magyarországon azért kellett belevenni a törvénybe, mert a légiutaskísérő nem a repülőszemélyzet tagja és ezért kellett, hogy nála külön megjelenjen az, hogy 2000 óra a keret. De természetesen képviselő úr, még egyszer megnézzük a közösségi rendeletet, hogy van-e benne havi bontás, de a közösségi rendeletben, ha van havi bontás, az viszont közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos Magyarországon, tehát az úgy érvényesül. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 15. Ellene? (Szavazás.) 12. A többségi véleményt Józsa alelnök úr mondja, a kisebbségit Márton Attila. Egyetért vele a bizottság? (Szavazás.) Egyetért. Köszönöm szépen.
Következik az egyes törvények a PSZÁF elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréről szóló T/10997-es számú előterjesztés - általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Ugodiné Klemencsics Márta főosztályvezető asszony helyett Bartal úr.
Kérek egy rövid szóbeli kiegészítést.
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítése
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat az alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslattal függ össze, és ezen belül a jogalkotási törvény módosítására kerül sor, illetve azokra az ágazati törvényekre, amelyek meghatározzák, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke milyen körben adhat ki rendelkezést. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát a dolog lényege, hogy a kormány tagjainak rendeletét, jogállását törvényben rögzítjük, tehát magasabb szintre emeljük ezeket a kérdéseket.
Van-e kérdés a törvényjavaslattal kapcsolatosan. (Nincs jelzés.) Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Tartózkodott? 15:12.
Kíván-e a bizottság előadót állítani. (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani.
Következik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat T/10998., általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Kérek egy rövid szóbeli kiegészítést.
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítése
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A törvényjavaslat arra irányul, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a szerepkörét, illetve jogállását megváltoztassa. A jogállásban egy olyan változtatás történik, hogy a jelenlegi kormányhivatali státusz megváltozik és autonóm államigazgatási szerv lenne a jövőben a PSZÁF. Emellett kiszélesedik a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi stabilitási feladatköre; továbbá van egy szervezeti változás még a PSZÁF-on belül, hogy létrejön egy pénzügyi stabilitási tanács, amelyben tagként szerepelne a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a pénzügyminiszter, illetve az általuk delegált egy-egy személy. Köszönöm.
ELNÖK: És a fogyasztóvédelem.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Igen, és még van egy jelentős változás, hogy a PSZÁF-nak a fogyasztóvédelmi szerepköre is megváltozna.
ELNÖK: Ez nagyon fontos.
Van-e kérdés, észrevétel, megjegyzés. (Nincs jelzés.)
Általános vitára való alkalmasságról döntünk. Aki egyetért az általános vitára való alkalmassággal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15. Ellene? (Szavazás.) 12. Tartózkodott-e valaki? (Nincs jelzés.) Nem.
Kíván-e a bizottság előadót állítani. (Nincs jelzés.) Nem kíván.
Következik az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10999-es előterjesztés, általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Bartal úr, rövid szóbeli kiegészítést kérünk.
Bartal Róbert (PM) szóbeli kiegészítése
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): A javaslatban elég sok törvény módosításra kerül. Ennek alapvetően egy oka van, hogy az Alkotmánybíróság 144/2008-as határozata kapcsán felülvizsgálatra került a tavaszi ülésszak alatt a bűnügyi nyilvántartási rendszerről és a hatósági erkölcsi bizonyításról szóló törvény, és ennek alapján kerülnek módosításra az ágazati törvények. Itt az erkölcsi bizonyítvány, illetve a büntetlen előélet területén ez mind a vezető tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban tartalmaz módosításokat, mind pedig ezeknek a felügyeleti intézményeknek a tulajdonosaival kapcsolatban. Emellett szerepel benne a csődeljárásról szóló törvény módosítása. Itt alapvetően ennek az a célja, hogy az instant megállapodás alkalmazható legyen a továbbiakban is Magyarországon, ha ez vállalkozás és szabályozott intézmény, bank, biztosító, vagy befektetési vállalkozás között jön létre egy ilyen megállapodás, mert itt a tavaszi ülésszak alatt sajnálatos módon egy visszalépés történt ezen a területen és ez így a magyar vállalkozások számára egy elég hátrányos módosítás volt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel?
Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök úr, egyetlenegy ponton - és ez egy szakmai probléma a részemről, amiben kicsivel több felvilágosítást szeretnék kérni -, ez pedig az, hogy itt a THM mutatónak a kezelése gyakorlatilag hogyan történik, vagy miért így történik, mert egy THM mutató egészen más, mint egy kamat, tehát hogy a jegybanki alapkamat tízszeresére tesszük a dolgokat, a jegybanki alapkamat mindennek a tetejében változik is. Természetesen, mielőtt félreértenének, azon vagyok, hogy ezek az úgynevezett uzsorahitelek és egyebek maximálisan ki legyenek takarítva, de úgy látom, hogy egy ilyen meglehetősen szakmailag aggályos szabályozással lényegében tömegeket lökünk ki a feketepiacra. Tehát itt vannak az Európai Uniónak világos irányelvei, vannak a Bankszövetségnek, meg a Pénzügyi Vállalkozások Szövetségének különböző álláspontjai, állásfoglalásai - úgy érzem, hogy ilyen elbeszélés van itt egymás mellett, mert ezt sokkal világosabban és kulturáltabban is lehetne szabályozni.
Magyarul, azt akarom csak itt nagyon világossá tenni, hogy egyrészt egybemosva éven túli hiteleket éven belüli hitelekkel, másrészt lakossági, vállalati, fogyasztói hiteleket szintén egybemosva, egy ilyen ökölszabályt próbálunk csinálni, ami úgy érzem, hogy inkább szétzilálja ezt az egész területet, mintsem szabályozza. Most nem akarok rém példákat mondogatni, de ha most a hasamra ütök 4 százalékos lesz, mondjuk a jegybanki alapkamat, akkor innentől végiggondolva ezt az egész történetet, kiderül, hogy praktikusan itt egy iparágat fogunk legyilkolni függetlenül attól, hogy egyébként magam is azt mondom, hogy ez a nagyon zsaroló, vagy uzsorajellegű gyakorlatokat tényleg ki kéne iktatni az életünkből. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Latorcai alelnök úr, utána Alexa képviselő úr.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban folyamatosan az ellen küzdöttünk, hogy az egyoldalú banki hitelszerződés módosításokat a lehető legkeményebben bekorlátozzuk. A legnagyobb gond mindig azzal volt, ami ott valahol alul, a már normál emberi szemmel nem olvasható betűnagyságokból adódóan felsorolt ezer feltételt adta meg; és ugyanott vagyunk a 15. szakaszban, mert most azt mondja, hogy a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamatot, a díjat vagy a költséget lehet egyoldalúan módosítani, tehát mindazt, ami az eddigiekben meghatározó volt. Azt mondja: akkor, ha a módosításra okot adó objektív követelmény, amely körülmények tételes meghatározását a szerződés tartalmazza, valamint a hitelező árazási elveit írásban rögzítette. Az egyik egy kifüggesztett hirdetményben lesz, amit úgy, ahogy az eddigiekben sem olvasott el a szerencsétlen ügyfél, mert 16 oldalt nem fog tudni elolvasni, és többnyire, ha ki is van függesztve, olyan helyen van kifüggesztve, hogy vélhetőleg nem fér hozzá. A másik pedig az objektív körülmények felsorolása megint három oldalon, a lehető legpicibb betűkkel, ugyanúgy lesz, vagy a szerződésnek a szövege nem négy gépelt oldalon, hanem tízen lesz rajta, akkor pedig ugyanott vagyunk, ahol voltunk.
Úgy gondolom, hogy ugyan itt a törvényjavaslat megpróbál lépéseket tenni annak érdekében, hogy védje a hitelfelvevőket, igazából azt mondom, hogy mégsem azt a célt szolgálja, legalábbis ez a fajta megfogalmazás és ezt nekünk alapvetően át kell gondolnunk.
ELNÖK: Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Szóval, emiatt, a THM maximalizálása miatt, bennem is van aggodalom. Az egyik, amiért erről sok országban csak beszéltek róla és nem vezették be, az az, hogy igazából az lett a tapasztalat, hogy a kiskölcsönökre való igény nem szűnt meg ezáltal, és a kiskölcsönöket akarók azok az uzsorás világhoz fordultak, tehát egy kicsit a fekete világ lett ezzel a történettel gyarapítva.
Én is picit ilyen hasra ütöttnek is érzem ezt a tízszeresét, mert ez ugye jól mutat, egyébként persze a THM, meg a kamat borzasztóan nem ugyanaz. Tehát mondjuk, az egy dolog lenne, hogy a kamatot maximáljuk valahányszorosában és a THM történet az meg egy másik történet, tehát ilyen értelemben egy cizelláltabb megközelítést is célszerűnek látna az ember. Alapvetően az egy fő kérdés, hogy az a megoldás-e, hogy mindenkit kiszorítunk a piacról, aki ilyen kölcsönökkel foglalkozik, vagy pedig az a megoldás, hogy az ő gyakorlatukat próbáljuk különböző korlátokkal egy átláthatóbb gyakorlattá tenni.
Itt azt gondolom, hogy sok a tévhiedelem is ezekkel a kiskölcsönökkel kapcsolatban, mert ha ezt csak olyanok vennék igénybe, akik már semmilyen kölcsönüket nem tudják fizetni, akkor vélhetőleg ezek a cégek már nem léteznének. Tehát magyarul, akkor nagy valószínűséggel van egy olyan középosztálybeli célcsoport, akinek valamilyen szempontból ez a dolog kényelmes. Például azért, mert házhoz jön, és ezért veszi igénybe, vélhetőleg juttatják el ezt a hitelezési gyakorlatát és nem azok, akik nem tudják visszafizetni ezeket a kölcsönöket, amiknek a behajtására egyébként igazából semmilyen jogi lehetőség nincsen, csak önvédelmi okokból ezek a cégek teljes természetességgel ezt nem deklarálják, mert akkor azt gondolom, hogy minden hitelező minden hitele így bedőlve. Tehát én is, hogy mondjam, magyarázatra szorulónak látom a törvényjavaslatnak ezt a pontját. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm.
Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatosan szeretnék rövid véleményt kialakítani. Méghozzá, tudomásom szerint, legalábbis a jelenlegi hitelszerződéseknél a legtöbb probléma az egyoldalú szerződésmódosításokkal van, tehát azokkal kellene foglalkozni, egyébként, amik teljesen feleslegesen terhelik a különböző hiteleseket. Tehát röhej, hogy a mai nap a PSZÁF kiküldetett a kereskedelmi bankokkal egy ilyen tájékoztató levelet az összes ügyfélnek, aki különböző hitelek formájában eladósodott az elmúlt időszakban, hogy például, ha egy bank köt egy tanácsadási szerződést és a tanácsadási szerződés díja növekedik, akkor is lehet egyébként egyoldalú szerződésmódosításon keresztül a törlesztőrészleteket emelni; vagy ha egy országkockázati elemzéssel foglalkozó cég leminősíti az országot, arra hivatkozva is lehet egyébként a törlesztőrészleteket növelni.
Tehát pontosan egyébként a Fidesznek két és fél évvel ezelőtt volt egy nyolc pontból álló banki fogyasztóvédelmi csomagja, amiben arra tett javaslatot, hogy pont a gazdasági válság kellős közepette az olyan felesleges terheket, amiknél egyébként a különböző lakáshiteleket vagy különböző autóhiteleket vagy személyi kölcsönöket felvevő embereket ma Magyarországon különböző szabályok sújtják, azokat töröljük el - egyébként idetartoznak a kezelési költségek is. Tehát ha nem csak a THM-ekről beszélünk, teljesen fölöslegesen egyébként azoknak az ügyfeleknek a törlesztőrészleteit sújtja, amiket egyébként a Nyugat-Európában működő anyabankok, amiknek a leánybankja Magyarországon már rég eltöröltek, ilyen: a szerződésbontási díj, szerződéskötési díj, szerződésmódosítási díj. Egyébként szakértők azt mondják, hogy a magyar bankszektornak az éves költségvetésének a 20 százalékát is kitehetik azok a teljesen fölösleges költségek, amiket egyébként ilyen kisbetűsként bár odaírják, de magához a hitelfelvételhez, illetve a törlesztőrészletekhez igazából közük nincsen. Tehát, ha ebből az aspektusból közelítjük meg, akkor azoknak a családoknak, akik már több hónapja nem tudják fizetni a törlesztőrészletüket, igenis segítséget tudnánk nyújtani.
Tehát az egyoldalú szerződésmódosítások nem tűntek el, a kezelési költségek mindig jelen vannak és nyilvánvaló, a THM-eknek a maximalizálása azért is fontos, véleményünk szerint, mert sok pénzszolgáltató cég egyébként a THM-ekben rejtik el azokat a költségeket, amelyek egyébként a kamatok meghatározásában már nincsen jelen, de a THM-ekben igenis jelen vannak. Csak hát az baj, hogy nyilvánvalóan ezek a törvények, ezek a szabályok azokon már nem fognak segíteni, akiket a múlt hónapban kilakoltattak, vagy a következő hónapokban fognak kilakoltatni.
Tehát mi úgy gondoljuk, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokon keresztül egyébként, illetve a kezelési költségeken keresztül a kereskedelmi bankok Magyarországon az ügyfeleiket még mindig igenis sarokban tudják tartani; tehát ez egy minimális elmozdulás, de lényegében nem fog segíteni azokon, akik bár 60 ezer forintnál még úgy vették fel a hitelüket, hogy törleszteni tudnak, de fél éve már 100-120 ezer forintot kellene törleszteniük és nem tudják. Tehát a problémát nem állítja meg ez a módosítás. Nyilvánvaló, hogy minimális elmozdulás van, de ameddig - Latorcai alelnök úrral teljesen egyetértek - ezek az egyoldalú szerződésmódosítások, mint kiskapuk jelen vannak, a törlesztőrészletekkel úgy variálnak a kereskedelmi bankok, ahogy akarnak, mert nem kell több ahhoz, hogy módosítsák a szerződést, mint nyolc tornacipős Londonban bejegyzett országkockázati elemzéssel foglalkozó cég leminősítse az országot. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs.
Kérek választ!
Bartal Róbert (PM) válaszadása
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A THM-es szabállyal kezdeném. Itt erre Koszorús képviselő úr is rávilágított, valóban itt az ügyfelek számára nemcsak kamatot kell fizetni, hanem különböző költségeket és egyéb járulékos dolgokat is, amelyeket alapvetően a kamatban, ha csak a kamatot szabályoznánk, ezt az elképzelést nem lehetne megvalósítani, hogy itt a gyorskölcsönök kapcsán valamilyen szintre próbáljuk hozni azt, amit az ügyfélnek, mint teher fizetnie kell. Ez, a mai állapot szerint, majd a következő napirendi pontban, a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvénytervezetben szintén szerepel, de magában a THM számítása csak egy transzparenciát biztosít az ügyfél számára, azt, hogy ő tudja, hogy mennyibe is fog neki kerülni ez az összeg, amit felvesz, de magában nem korlátozza be a hitelnyújtót, hogy mi az a maximum, amit felszámíthat. Itt elméletileg a polgári törvénykönyv kapcsán felmerül az, hogy vannak uzsorás szerződések, vagy lehetnek uzsorás szerződések. Ebben elég érdekes a bírósági gyakorlat, hogy mit is tekintünk ennek a mai nappal, és emiatt javasolta azt a kormány, hogy legalább a szabályozott intézményi körben legyen egy THM plafon, ami fölött semmisnek mondanánk ki ezeket a hitel- és kölcsönszerződéseket.
Ez a mai gyakorlatban azt jelenti, hogy ha megnézzük ezeknek a gyorskölcsönt nyújtó intézményeknek a költség összetevőit, akkor azt látjuk, hogy nagyon minimális összeg a kamatrész az egész fizetendő összegből. Ehhez kezelési költség jár hozzá, plusz egyéb költségek, ami például azt jelenti, hogy itt legtöbb esetben ezek a személyek személyesen járnak ki az adósokhoz, tehát úgy adják oda mind a kölcsönt, úgy szedik be a hiteleket is, ennek a törlesztőrészleteit, és emiatt van egy nagyon jelentős többletköltség, amit az ügyféllel megfizettetnek. Tehát magában a kamatnak a szabályozása nem igazán vezetett volna eredményre, ezért van a THM szabályozás a javaslatban.
Az, hogy most ennek a mértéke éppen mennyi, ezen egy akadémiai vitát lehetne folytatni, hogy mi a megfelelő, mi nem. Azt megvizsgáltuk, hogy a jelenlegi nem gyorskölcsönt nyújtó intézmények által alkalmazott THM-ek bőven beleférnek ebbe a tízszeres limitbe; azon esetekben, ahol például heti törlesztési gyakoriság van a gyorskölcsön esetén, azt vizsgáltuk meg, ha ezt átváltanák havira, akkor ők is beleférnének még ebbe a tízszeres limitbe. A heti törlesztés azért egy kicsit elrugaszkodott a magyar viszonyok között, mert jelenleg Magyarországon nem kapnak hetente bért az emberek, tehát magában hiába van hetente fizetési kötelezettsége az ügyfélnek, ezt a problémát nem tudja megoldani, hogy neki heti rendszerességgel legyen jövedelme, mert bármilyen jövedelme van, az leginkább havi rendszerességgel történik. Tehát ez benne alapprobléma, hogy valahol a törlesztést is, meg a jövedelemnek a megszerzési intervallumát is valahogy ez a rendszer próbálná egy összhangba hozni.
Az, ha lemegy ez a jegybanki alapkamat, akkor is fennmarad mindig ez az l:10-hez és valahol látjuk azt, hogy ezeknek az intézményeknek a forrásgyűjtési költsége nem sokkal magasabb, mint a jegybanki alapkamat, ez akár a bankokra is igaz. Ha ehhez képest nézem azt, hogy még van egy kilencszeres működési költség vagy egyéb költség rátétele - mindegy, hogy mekkora lesz a jegybanki alapkamat -, úgy gondoljuk, hogy ez egy objektív körülmények között megfelelő hasznot biztosít az adott intézmény számára.
Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos kérdésekre pedig a kolléganőm fog válaszolni. Köszönöm.
ELNÖK: Tessék, öné a szó!
Kiss Kornélia (PM) válaszadása
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kiss Kornélia vagyok, a Pénzügyminisztérium főtanácsosa.
Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban egyrészt szeretném kiemelni, hogy itt nemcsak fogyasztási kölcsönökről van szó, hanem jelzáloghitelekről is, amik sok esetben hosszú, 20-30 éves futamidejű szerződések, ezért ilyen hosszú időtávra nem tilthatjuk meg az egyoldalú szerződésmódosítást, mert nem tudnak a bankok sem 30 éves fix kamatozású forrást szerezni, ezért a törvényjavaslat elsődleges célja, hogy korlátozza a szerződésmódosítást. Itt kiemelném a tájékoztatási kötelezettséget, amely szerint 60 nappal korábban írásban tájékoztatni kell az ügyfeleket az esetleges módosításról, és biztosítani kell, hogy ezalatt az időtartam alatt visszafizethessék díjmentesen a hitelt, ha találnak jobb feltételekkel más banknál hitel lehetőséget.
Fontos még kiemelni, hogy a magatartási kódex kiegészíti a törvényjavaslatot, és ebben a magatartási kódexben, amit szeptemberben írtak alá, elfogadásra került az oklista, amely tételesen felsorolja, hogy milyen feltételek esetén módosíthatja a bank a kamatot, díjat vagy költségeket. Itt például rögzítették azt is, hogy a díjakat és a költségeket évente csak az infláció arányában lehet emelni; már több mint 145 intézmény írta alá és folyamatosan növekszik az aláírók száma. Egyébként felmerült, hogy akár törvénybe is beilleszthessük ennek egyes elemeit, például a díjak korlátozását, a díjak emelésének korlátozását. Még azt is kiemelném a kódexből, hogy egy évnél rövidebb futamidejű szerződéseknél vállalták, hogy nem módosítják a feltételeket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Egy rövidet még Bartal úr!
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Egyetlenegy mondatot. Koszorús képviselő úr, ezt a kódexes dolgot annyival szeretném kiegészíteni, hogy a PSZÁF csomagba bekerült az is, hogy aki csatlakozott a kódexhez, ezt a honlapján fel kell, hogy tüntesse, illetve az üzletszabályzatában meg kell hogy jelenítse és ez ad alkalmat arra, hogy ez esetben, ha valaki csatlakozott hozzá, és mégsem a kódexnek megfelelően jár el, akkor elméletileg a PSZÁF ezt a cselekményét felügyelheti, illetve szankcionálhatja.
ELNÖK: Koszorús képviselő úr!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Csak annyival egészíteném ki, hogy igen, tehát aki ehhez csatlakozik, annak nyilvánvalóan alá kell vetni magát az etikai kódex különböző passzusainak, viszont arról már nem szól a fáma, hogy mennyi idő alatt kell kidolgozni például ezeknek a szabályoknak a betartatását. Tehát az etikai kódex valójában inkább egy gesztus, de nem törvényerővel bír, és igazából nem kötelezi az aláíróit arra, szóval, nem szankcionálja abban az esetben, ha nem tartja be azokat a kritériumokat, amiket egyébként aláírtak - és teljesen önkéntes alapon működik. A büntetési tételek meg már egyébként is a fogyasztóvédelmi törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvben pedig rögzítve vannak, tehát lényegi előremozdulás nem nagyon történt, véleményem szerint.
ELNÖK: Szeretném jelezni, hogy a különböző pénzintézetek és bankok elég hangosan sírnak ebben az ügyben, tehát innen kezdve, amióta ilyen hangos sírás van, nagyon jónak tartom ezeket a szigorításokat. Úgy gondolom, hogy nem most feladata a gazdasági bizottságnak tételesen átbeszélni minden egyes módosítót, amit be kíván adni, hanem eljön annak az ideje, az általános vita után, amikor a módosítókkal tovább tudjuk szabályozni ezeket a pénzügyi tevékenységeket és nyilván a legfontosabbat ezen belül a feltételek megteremtését, amivel a fogyasztó, az igénybevevő állampolgárok érdekeit kívánjuk még erőteljesebben védeni.
Ezek után megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni.
Püski képviselő úr!
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én egy másik területtel kapcsolatban szeretnék egy kérdést feltenni: a 118. paragrafussal kapcsolatosan, tudniillik itt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kárrendezésről van. Úgy gondolom, hogy ez a paragrafus olyan sok bizonytalanságot rejt, hogy nem biztos, hogy szükséges. Röviden arról van szó, ha valaki kárt szenved, kimegy egy biztosítási kárszakértő, megnézi a kocsit, és ha ő úgy ítéli meg, a törvény szerint is az van, hogy az a kocsi a közúti forgalomban való részvételre alkalmatlannak tekinthető, akkor 15 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot - ebben nagyon sok kérdés van. Egyrészt van-e joga egy biztosítós kárszakértőnek ezt eldönteni, milyen alapon dönti el, hogy ez alkalmatlan, vagy nem alkalmatlan.
Kettő: 15 napon belül van egy káresemény. Sokszor 15 napon belül még meg sem tudják szemlézni a kocsit, hát persze, hogy alkalmatlan, hisz összetört, de két hét múlva meg már alkalmas lesz, mert megjavítják; tehát valahogy egy kicsit olyan nagyon érthetetlen ez a paragrafus és tele van szubjektív elemekkel: most én úgy döntök, hogy ez alkalmatlan, a másik azt mondja, hogy nem alkalmas, szerintem át kellene gondolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Bár, ne haragudj, te vagy ebben a profi, teljesen egyértelmű, hiszen te ehhez értesz. De az én felfogásom szerint a 118-as paragrafus csak csupán arról szól, hogy megállapítja, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető abban az állapotában az én felfogásom szerint, de ha ezen változtatnak, akkor már nem az.
PÜSKI ANDRÁS (Fidesz): Neki ehhez nincs joga, a biztosító milyen jogon dönti el a te kocsidról, hogy az alkalmas, vagy nem alkalmas, egy kárszakértő.
ELNÖK: Naiv kérdés volt irányodban. Tudunk erre válaszolni?
BENKŐ TAMÁS JÁNOS (Pénzügyminisztérium): Igen. Benkő Tamás vagyok, a Pénzügyminisztérium biztosítási szabályozási osztályáról. A módosító javaslatnak a célja az lenne, hogy az olyan gépjárművek esetében, amiknek úgymond a közúti forgalomban való részvétele véglegesnek tekinthető, tehát már olyan károsodást szenvedett, hogy azok úgymond technikailag totálkárosnak tekinthetők, tehát véglegesen javíthatatlanok, azok egyfajta szabályozott keretek között kivezetésre kerüljenek a veszélyes üzemű körből, tehát a közúti forgalomból.
A lényege a javaslatnak az lenne, hogy a közúti, tehát a nemzeti közlekedési hatóságot értesítené erről a biztosító. A nemzeti közlekedési hatóságnak megvan a megfelelő hatósági jogköre arra, hogy megállapítsa, hogy ez az autó úgymond véglegesen totálkárosnak tekinthető - idézőjelben szólva -, vagy adott esetben még visszakerülhet a forgalomba, és majd ezt követően pedig az arra jogosult hatóság, tehát a közlekedési igazgatási hatóság vonná ki aztán a gépjárművet a forgalomból. A javaslatba azért csak ennyi került be törvényi szinten, hiszen a forgalomból való kivonás kérdésköreit és az egyéb műszaki alkalmasság kérdésköreit más belügyminisztériumi rendeletek, illetve KÖHÉM rendeletek tartalmazzák.
ELNÖK: Szerintem ezt az értelmezési vitát ne folytassuk tovább. Köszönöm szépen a képviselő úr részéről. Értem a felvetést, úgy gondolom, hogy ebből számomra a totálkáros kategóriában működik ez, de a biztosításhoz nem értek, úgyhogy ez nem az én szakmai szintem.
Általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. A bizottság általános vitára az előterjesztést alkalmasnak tartja, kérem szavazni! (Szavazás.) Köszönöm. 15. Ellene? (Szavazás.) 12.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani.
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat (T/11001. szám) (Általános vita)
Következik a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló T/11001. számú előterjesztés. Kiss Kornélia van jelen a PM részéről - általános vitára való alkalmasságról döntünk.
Megkérem, hogy egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést szíveskedjen tartani.
Kiss Kornélia (PM) szóbeli kiegészítése
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy biztosítsa a 2008/48-as uniós irányelv átültetését. Fontos kiemelni, hogy az irányelv teljes harmonizációt ír elő, ami azt jelenti, hogy a tagállamok nem térhetnek el a szabályaitól még az ügyfelek számára kedvezőbb irányban sem.
A törvényjavaslat az irányelv szabályozási körén túlterjeszkedve, illetve azt kiterjesztve, a jelzáloghitelekre és a pénzügyi lízingszerződésekre is előírja a fogyasztóvédelmi jellegű szabályok alkalmazását annak érdekében, hogy a hitelezés egész területén magas szintű védelmet nyújtson az ügyfelek számára.
A javaslat szabályozza a hitelezés egész folyamatát, előírásokat tartalmaz a reklámozásra, a szerződéskötést megelőző tájékoztatásra, a szerződés kötelező tartalmi elemeire és az előtörlesztésre is. A rendelkezések betartását a felügyelet fogja ellenőrizni és szankcionálni, így a törvény más javaslatokkal, más rendelkezésekkel együtt biztosítani fogja a felelős hitelezést.
Kérem a bizottságot, hogy támogassa törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés, észrevétel.
Szabadkai képviselő úr!
DR. SZABADKAI TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdésem lenne a törvényjavaslattal kapcsolatban. Áttanulmányozva, a javaslatnak nyilvánvaló célja a fogyasztók jogainak, érdekeinek biztosítása és mindenek feletti érvényesülése magában a gyakorlatban - pontosan a gyakorlat szóra tenném a hangsúlyt, nyilván a leendő törvénynek az lesz az értelme, hogy a gyakorlatban jól alkalmazható lesz. Ennek tükrében szeretném azt megkérdezni, hogy a javaslatban használt kifejezések, és itt kettőt említenék meg külön: az egyik a több helyütt szereplő, egyértelműen és tömören kifejezés az elsődlegesen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozik - ez kellően egzakt, jól megfogalmazott kifejezés-e, ellenőrizhető-e. A másik pedig a törvényjavaslat 24. szakaszában használt méltányos szó, ami nekem szemet szúrt - ezt meg tudja-e ítélni megfelelően a felügyelet, hogy mit jelent. Ez egy rendszeridegen kifejezés, azt gondolom, hiszen itt jelen esetben a méltányos szót ott használja a javaslat, ahol egy elsődleges előtörlesztés esetén a fogyasztónak a hitelező felé milyen költségeket kell megtérítenie, és ebben az összefüggésben használja, hogy méltányos és objektíve indokolt költségek megtérítéséről beszél - megfelelő megfogalmazás-e.
Az utolsó kérdésem az lenne, hogy a jogszabály hatálybalépése, tulajdonképpen az irányelv átültetésére vonatkozó érdemi része 2010. június 11-én lépne hatályba, az összes többi rendelkezésére van egy korábbi hatálybalépés - ez lehetséges-e korábbi időben, avagy nem. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Más észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs.
Kérem a választ!
Kiss Kornélia (PM) válaszadása
KISS KORNÉLIA (Pénzügyminisztérium): Kezdeném a hatálybalépéssel. A június 11., az az irányelv által biztosított határidő és terveztük a korábbi hatálybalépést, de tekintettel arra, hogy a hitelintézeteknek, illetve más hitelezőknek fel kell készülniük a törvény alkalmazására, megfelelő informatikai rendszereket kell kialakítaniuk, ezért nagyon ellenezték. Azt a tájékoztatást kaptuk más tagországoktól is, hogy ők is többségében ebben a határidőben ültetik át, ezért az egységes alkalmazás érdekében javasoljuk mi is a június 11-ei hatálybaléptetést.
A kifejezéseket illetően, valóban felmerülhet, hogy mennyire egyértelmű ezeknek az értelmezése. Itt utalnom kell megint az irányelvre, hogy ezek irányelvi előírások és próbáltuk a fordításnál - az egyes kifejezések fordításánál - visszaadni a lényegét - a magyar jogrendszerben valóban ezek nem teljesen precízek, de nem térhettünk el az irányelvtől.
Az előtörlesztés tekintetében, itt nagyon szigorú korlátozás van, hogy fogyasztási kölcsönöknél csak akkor számíthat föl díjat előtörlesztésnél a hitelező, ha ez tényleg indokolt és a költségeinek a fedezetét szolgálja, ezért lett ez a felsorolás. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felhívnám a bizottság figyelmét arra, hogy a hitelszerződésekhez képest, amelyek idáig kötelezettséggel bírtak a hitelt adónak, óriási változások vannak, elsősorban a hitelfelvevő kondícióit javító információ ellátását és a védelmét illetően; tehát összehasonlíthatatlan, ami ezelőtt volt - úgyhogy mindenféleképpen tisztelettel azt javaslom a bizottságnak, hogy fogadjuk el, és ha kell, akkor csiszoljunk rajta, de ez egy hatalmas előrelépés a jelenleg működő törvényhez képest.
Ezen bevezető után, aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Tartózkodott? 15 igen és 12 tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? A többségit Szabadkai Tamás képviselő úr és a kisebbségit Koszorús képviselő úr mondaná. A bizottság ezzel egyetértett.
Felhívom a figyelmeteket az országgyűlési könyvtár mellékletére, amit kidolgoztak ehhez a napirendi ponthoz, ezt nagyon kellemesen lehet használni.
Következik a 8-as napirendi pont, a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataink napirendi pont.
Dr. Lányi Péter főosztályvezető-helyettes van jelen a KHEM-ből.
A bizottsági módosítóval kapcsolatban kérek Baráth Etele képviselő úrtól egy néhány gondolatot.
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Több egyeztetésen ment keresztül mindez a javaslat, ami itt bizottsági módosító indítványként meg van fogalmazva, azt gondolom, hogy ez tökéletes egyensúlyt teremt az eredeti előterjesztői szándékok, illetve a kormányzat észrevételei között. Egyetlen dologra hívnám fel csak a figyelmet, hogy egészen természetes volt a kormányzatnak az az, idézőjelbe tett, "érzékenysége", hogy mind az előkészítő munka, amit tulajdonképpen az elmúlt évek folyamán végzett, az nem jelent meg itt hivatkozásként, holott arra támaszkodik természetszerűleg egy ilyen javaslat. Ezt nagyon jól egyensúlyozza ez a bizottsági módosító indítvány, valamint az is, ami nagyon fontos, hogy a határidő március 31-ig tolódik ki.
Ezt indokolja az is, hogy a magyar Országgyűlésnek, ezen belül a bizottságnak nagyon sok kapcsolata van a szomszédos országok adott bizottságaival, várjuk is azoknak a válaszát. Az Országgyűlés elnöke a minap találkozott több szenátusi és országgyűlési vezetővel és szintén erre a határidőre kérték a javaslatokat. Ezek a feladatok úgyis megmaradnak a következő évtizedre, tehát ettől nem történik semmi - tisztelettel azt javaslom, hogy a bizottság fogadja el, mint előterjesztő támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kormány?
DR. LÁNYI PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Elnök úr, a kormány részéről támogató nyilatkozatot tudok adni azzal, hogy mindazok a vitatott kérdések, amik felmerültek, azok az egyeztetések során sikeresen kikerültek, és a kapcsolódó módosító javaslattal teljes mértékben egy konszenzusos megoldás született.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavazásra teszem fel, aki egyetért azzal, hogy ez a módosító továbbfusson, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottsági módosítót egyhangúlag támogatja a bizottság. Köszönöm szépen.
Következik az államtitokról és a szolgálati titokról szóló T/10809-es módosító javaslatok megvitatása, amely a 2009. október 27-ei állapot szerinti ajánlás.
A kormány részéről Tapa Barnabás kormányfőtanácsadó van jelezve.
Az 1-es módosító javaslatot Tóth Károly jegyzi.
Kormány?
TAPA BARNABÁS (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2-es: Tóth Károlyt.
Kormány?
TAPA BARNABÁS (Miniszterelnöki Hivatal): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Más módosító javaslatról nincs tudomásunk. Köszönöm szépen.
Egyes munkaügyi tárgyú törvények, T/10678-as, a november 3-ai állapotban dátumozott, kiegészítő ajánlás. Dr. Horváth István van jelen a kormány részéről? Nem.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Dr. Horváth István helyett Dr. Burik Mária, egyben helyettese is.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
1-es: Kiss Ferenc és Gúr Nándort a kormány?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontról tudok nyilatkozni, a kormány a mai napon fogja ezeket a javaslatokat tárgyalni.
ELNÖK: Mondja!
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontként támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2-est?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3-ast?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Nincs több módosító javaslat. Köszönöm szépen.
A 10-es napirendi ponthoz nem érkezett módosító javaslat és arra hívom fel a bizottság tagjainak a figyelmét, hogy 13 órakor itt energetikai albizottsági ülést tartunk. (Dr. Latorcai János: Elnök úr, az egyebekben.)
Az egyebekben. Tessék, parancsolj!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy problémám, lehet, hogy csak nekem, de lehet, hogy másoknak is, hogy elég nehezen érthető a hangosításban mindaz, ami elhangzik, főleg, ha az előadó egy kicsit zártabb szájjal beszél. Mit lehet ezen a téren tenni, nem kellene-e visszatérnünk a régi hangosítási rendszerhez és azt használni, mert az legalább egyértelműbb és nyilvánvalóbb volt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Azt javaslom a technikai apparátusnak, hogy találjuk ki azt, hogy vagy közelebb kerüljön, vagy hosszabbcsövű mikrofont kapjanak, mert mindig szólni kell, hogy hozzák magukhoz közelebb a mikrofont és valószínűleg ezért nem halljuk. Ha ezen a technikai megoldáson tudnak változtatni, vagy egyből közelebb helyezni - az a probléma, ha távolról beszélnek, akkor ez a mikrofon nem elég érzékeny, ha nem kellő hangerővel beszélünk bele - vettem a jelzést, visszatérünk rá. Köszönöm szépen. Jó étvágyat!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 00 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné