GIB-43/2009.
(GIB-173/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. november 11-én, szerdán, 9.30 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám)*
Antali Károly kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Antali Károly kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) válaszai*
További megjegyzések, vélemények*
Antali Károly kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám)*
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11000. szám)*
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11080. szám)*
Dr. Komáromi Márta főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényjavaslat (T/11081. szám)*
Dr. Komáromi Márta főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10934. szám)*
A módosító javaslatok megvitatása*
A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló határozati javaslat (H/10931. szám)*
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés (J/10932. szám)*
A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat*
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Határozathozatal a Környezetvédelmi bizottság határozati javaslatáról*
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám)*
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai*
Dr. Kis Zoltán főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám)*
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám)*
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
NAME="_Toc139676720"Napirendi javaslat
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
(Általános vita)
9.a)A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés (J/10932. szám)
(Általános vita)
9.b)A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám)
(A Környezetvédelmi bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Lakos Imre (SZDSZ)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Podolák György (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Latorcai János (KDNP) Márton Attilának (Fidesz)
Dr. Baráth Etele (MSZP) távozása után Alexa Györgynek (MSZP)
Göndör István (MSZP) távozása után Gazda Lászlónak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) távozása után dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) megérkezéséig Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz) távozása után Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Püski András (Fidesz) távozása után Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) megérkezéséig Molnár Bélának (KDNP)
Dr. Csehy Erzsébet (MÁV Zrt.)
Dr. Bots Dénes (KHEM)
Katona Tímea (SZMM)
Mészárosné Kiss Ágnes (KTI Kft.)
Hoffmann Antal (ADU)
Kovács László (Közbeszerzések Tanácsa)
Szántó Veronika (Közbeszerzések Tanácsa)
Petró Szilvia (Közbeszerzések Tanácsa)
Sáriné dr. Simkó Ágnes (IRM)
Rácz Gábor (KHEM)
Antali Károly (KHEM)
Soósné Dobos Mária (KHEM)
Erb Szilvia (NKH)
Béli Zsófia (Volán Egyesülés)
Szabó Rita (Fidesz)
Füredi Lilla (Fidesz)
G. Szűcs László szakértő (MSZP)
Dr. Pálfalvy Hilda (GVH)
Dr. Krómer István (OBH)
Dorner Lajos (VEKE)
Sáfrán József (PTE)
Kováts Dávid (FVM)
Bibók Zsuzsanna (KVVM)
Tóth László Menyhért (KVVM)
Dr. Miklós Gyula (KÖSZ)
Dr. Mérai Réka Léda (KÖSZ)
Dr. Magyar Attila (Magyar Energia Hivatal)
Arzt Gergely (KHEM)
Dr. Fehérvári Dávid (FVM)
Dr. Füzesi Flóra (KVVM)
Bese Erzsébet (KVVM)
Berényi Üveges Katalin (FVM)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Dr. Lábóné Británszki Erzsébet (NFGM)
Dr. Jaskó Zoltán (NFGM)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Dr. Kothencz Éva (Közbeszerzések Tanácsa)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Csanády András (KVVM)
Somodi Mária (Magyar Közlekedési Klub)
Bódi András (SZMM)
Dr. Harsányi Zsófia (SZMM)
Karcagi Gabriella (PM)
Dr. Grosz Tímea (PM)
Bartal Róbert (PM)
Garak Pál (MSZP)
Gergely Erzsébet (KVVM)
Faragó Tibor (KVVM)
Czirják Imre (Hír-TV)
Dr. Takács Sándor (NFGM)
Dr. Papp Milán (NFGM)
Dr. Komáromi Márta (NFGM)
Jelinek Gabriella (KVVM)
Prém Krisztina (KVVM)
Duhay Gábor (KVVM)
Dr. Biry Csaba (NAT)
Dr. Bíró Béla (MSZT)
Pónyai György (MSZT)
Dr. Ring Rózsa (NAT)
Lantos Géza (NAT)
Dr. Burik Mária (SZMM)
Dr. Kis Zoltán (FVM)
Dr. Mikó Zoltán (FVM)
Dr. Susán Judit (IRM)
Mikolai-Hiszékeny Enikő (IRM)
Dr. Ligeti Miklós (IRM)
Barna Dániel (IRM)
Dr. Kovács Ferenc (IRM)
Ékes József (Fidesz)
Dr. Horváth Miklós (FVM)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 43 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit, aki megjelent a gazdasági bizottság mai ülésén. Podolák elnök úr távolléte miatt velem kell hogy beérjék, én vezetem a mai ülést. Ezzel együtt nagyon szép, tartalmas, és remélem, hogy célratörő napirendi tárgyalásaink lesznek.
A kiküldött napirendi javaslatot, amely az egyebekkel együtt 14 napirendet tartalmaz, úgy teszem fel szavazásra, hogy a 12-es és a 13-as nélkül. Ugyanis az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslatnál a módosító javaslatokról tárgyaltunk volna, de nem érkezett módosító, hasonlóképpen a légi közlekedésről szóló törvényjavaslathoz, ugyanis a mai napon még tart az általános vitája, de azt nem most fogjuk tárgyalni, hanem a legközelebbi, várhatóan a hétfői ülésünkön.
Tehát akkor, aki a 12-es és a 13-as nélkül egyetért a mai napirendünkkel, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, és egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám)
Az első napirendünk az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyhez a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviseletében Antali Károly kormánybiztos jelent meg.
A bevezetőben szeretném elmondani, hogy azzal együtt, hogy ezek nagyon nagy jelentőségű előterjesztések, és ennek a vitáját benn a patkóban nagy részletességgel meg is fogjuk tenni, itt a gazdasági bizottságban a közmegegyezés alapján egy nagyon rövid bevezetőt kérnénk, mondjuk 3-5 percben, lehetőleg 3 percben, és azt követően a dolog többi részét mi a patkóban fogjuk megtárgyalni.
Kormánybiztosként köszöntöttem Antali Károlyt, és megadom neki a szót.
ANTALI KÁROLY kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a képviselő urakat. Igyekszem a három percet gyorsan és rendezett módon kihasználni. Egy kicsit hosszabbra gondoltam. Azt gondolom, hogy a helyközi közösségi közlekedés átalakítása három percben nagyon nehezen összefoglalható.
A legfontosabb, hogy abban talán teljes közmegegyezés van, hogy ebben az ágazatban változásokra van szükség, hiszen azt a fajta kötelezettségvállalást, amit az állam teljesít, nem megfelelő szolgáltatásokkal ellentételezi a két ágazat.
A legfontosabb, hogy néhány alapelvet szeretnénk ezekben a törvénymódosításokban rögzíteni, amely alapelvek mentén - ha úgy tetszik - készpénzre lehet váltani az átalakítási programnak azokat az elemeit, amivel valóban kevesebb pénzből magasabb szolgáltatási színvonalat lehet elérni. Ezek az alapelvek, amelyek egész Európában tehát a legjobb iparági gyakorlatnak felelnek meg, a regionalizáció, az, hogy együttműködjenek egymással a különböző alágazataink, tehát a kötött pálya és a közúti tevékenység, integráltan valósítsa meg azt az ellátási kötelezettséget, amelyet a közszolgáltatás keretén belül meg kívánunk rendelni.
A törvénymódosítás időszerűségét pedig az adja, hogy a 2009-2010-re vonatkozó menetrendi évre azokat a közszolgáltatási szerződéseket meg kell kötnünk, amellyel ez biztosítható, másrészt pedig a közutas társaságok esetében a 2016-ig történő szerződéshosszabbításnak azon feltételeit, amivel ez a hosszabbítás egyáltalán megtörténhet, amiben az ő együttműködési kötelezettségüket, a regionális szolgáltató irányába történő lehetőségeit megteremthetjük.
Azt gondolom, hogy valóban nagyon komoly, sok szereplőt érintő módosításokról van szó. Azt gondoljuk, hogy a legkritikusabb része a vonalakkal kapcsolatos, ami eddig mellékletben szerepelt a törvényben, ezután kormányrendeletben szabályozandó kérdés. Nyilván emögött komoly megfontolások vannak, és amire szeretném kérni a képviselő urakat, hogy azt a vállalást, amit a helyközi közösségi közlekedésben az alacsonyabb költségszintű, magasabb szolgáltatási terjedelem elérése érdekében szeretnénk elvégezni, a törvénymódosítás általános vitára bocsátásával támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, kormánybiztos úr. Itt aggódtunk, hogy elég lesz-e a három perc, két és fél percben betartotta, úgyhogy a képviselőtársaimat is arra kérném, hogy kérdés, hozzászólás egyben, célratörően. Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Egy nagyon rövid kérdésem lenne. Kormánybiztos úr, jól látom én a legújabb tervezetet, hogy ebből a magyar vasúti közlekedésnek az egyik legfontosabb passzusát, a hálózatok felsorolását, amely eddig mellékletben volt, azt kivették, és egy más, előttünk egyelőre ismeretlen jogszabály kompetenciakörébe sorolták? Jól értem-e, hogy az önök tervezetében az egy paragrafussal módosított eredeti törvény 18. §-ánál egy új kategóriát vezettek be, az egyéb vasúti pálya fogalmát, amelynek a törvény szövegéből kitűnően sem a fenntartása, sem a működtetése nem tartozik állami felelősségi körbe? Tehát a mellékletek és az egyéb vasúti pálya kategória, hogy jól látom-e ezt? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? Baráth képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Igen tisztelt Kormánybiztos Úr! Kedves Bizottság! Figyelvén azért most már 1989 óta a magyar vasút, azt kell mondanom, hogy sajnálatos módon szinte agóniáját, az utóbbi években egyre inkább az a kérdés merül fel bennem, hogy a következő európai átalakulás, a különböző szolgáltatási szabadságok megjelenése után is fenntartható-e, létezhet-e ez a fajta nemzeti önálló vállalat? Ha igen, akkor milyen struktúrában, milyen tartalommal, és ki, mit tesz annak érdekében, hogy lássuk azt, hogy a következő öt évben ez milyen irányban változhat?
Nem szívesen mondanám sorban azokat a tapasztalatokat, amit a dán vasúttól kezdve az összes többin keresztül az ember ismer, felkészültünk-e mi erre? Ez az egyetlen kérdésem alapvetően.
ELNÖK: Köszönöm. Más valaki? Kiss Ferenc képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy rövid kérdésem lenne és egy vélemény. Az egyik, hogy az elmúlt időszakban több olyan közlekedéssel kapcsolatos törvényt tárgyaltunk, amely közvetve érinti talán az egyes közlekedési tárgyú törvényeket, itt gondolok a költségvetést megalapozókra a bűnügyi nyilvántartásra, és most az egyes közlekedési tárgyú törvényekre. Ebben nem szerepel a közúti közlekedés esetleges módosítása. Ilyen jellegű igény nem is merült fel újabban, vagy úgy gondolja kormánybiztos úr, hogy most nem kell vele foglalkozni?
A másik kérdésem, hogy megalakulnak a regionális közlekedési szakbizottságok. Ennek szervezetét és működését a miniszter rendeletben állapítja meg. A működési költségre, tehát ezeknek a szakbizottságoknak a működésére, finanszírozására nincs utalás. Ez a költségvetésben szerepel-e? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További jelentkező? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megadom a szót kormánybiztos úrnak.
Antali Károly kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) válaszai
ANTALI KÁROLY kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Miniszter úr kérdésére szeretnék először válaszolni. Nagyon sokat vívódtunk azon, hogy valóban a melléklet taxatív felsorolása segítheti-e azokat a folyamatokat, amelyekben mi gondolkodunk.
Szeretném elmondani, hogy nyilván azokon a célokon kívül, amelyeket az előterjesztés elején elmondtam, tehát hogy regionalizáció, együttműködés, kevesebb pénzből, magasabb szolgáltatás mellett, nekünk nagyon fontos az, hogy mivel közösségi jogot kell alkalmaznunk, teljes körűen meg tudjunk felelni azoknak a kötelezettségszegési eljárásokban felvetett problémáknak is, amelyek e témakörben felmerülnek.
Azaz a pályakapacitás-elosztás, a pályahasználattal kapcsolatos költségek kiszámlázása, nem akarom felsorolni, nagyon sok nyitott kérdés van, ami miatt úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi és a jövőbeni kormányok számára talán egy kicsit nagyobb mozgásteret biztosít az, hogy ha ebben a mellékletben és a folyó fejlesztések függvényében nagyobb mozgásszabadságot kap a végrehajtó hatalom, hangsúlyoznám. Nem szeretnénk semmifajta kompetenciát megvonni az Országgyűléstől, viszont a működőképesség megőrzése érdekében, amit Baráth úr is felvetett, úgy gondoljuk, hogy operatívabb mozgásszabadságra van szüksége a kormánynak.
Ez nem azt jelenti, hogy a képviselő urak ne ismerhetnék meg megfelelő időben azt, hogy a melléklet különböző, mondjuk úgy, hogy technológiai szempontból megkülönböztetett infrastruktúra elemei közé ma a minisztérium mit gondol beletartozónak, hiszen a honlapunkon ma is publikált módon ott vannak azok a vonalszakaszok, amelyek az országos törzshálózat vagy a regionális hálózat vagy az egyéb hálózatok közé tartoznak.
Az "egyéb" szóért minden szakembertől elnézést kérek, sajnos, nem sikerült olyan szót találnunk, ami a közösségi jogban a magyar eddigi jogalkotásban vagy a fogalomrendszerében, mert ez a vasúti törvény ettől azért még nem lesz tökéletes, hogy ezt a módosítást végrehajtjuk, hiszen zavaros fogalmakat használunk, térségi, helyi, regionális és mindenféle fogalmakat, miközben az egyik vasútüzemi kategória, a másik egy infrastruktúra-osztályozási kategória. Tehát ebben az "egyéb"-ben tulajdonképpen nagyon sok minden szerepel.
Én arra tudok ígéretet tenni miniszter úrnak, hogy ez a melléklet, ami jelenleg hiányzik a szabályozásból, a mai szándékaink szerinti teljes taxatív felsorolással, megfelelő időben és biztonsággal az önök rendelkezésére fog állni a vita során.
Az "egyéb" szóért még egyszer elnézést kérünk, nem tudtunk olyan terminus technicust találni, amivel tulajdonképpen azokat a pályákat jelöljük, amelyben a keskeny nyomtávú, a csak és kizárólag ipari vagy teherforgalmazási célra használt, hobbi vagy erdőgazdasági vagy egyéb fogalmi körbe tartozó vasutakat egységesen fel tudtuk volna sorolni. Természetesen minden olyan terminus technicust, ami ezt jól meg tudja jelölni, és a jelenlegi szabályozás terminus technicus készletét nem foglalja, szívesen veszünk, és természetesen változtatunk rajta.
Baráth úr kérdésére...
ELNÖK: Ő is miniszter, csak az egyensúly kedvéért.
ANTALI KÁROLY kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Bocsánat, elnézést kérek, miniszter úr kérdésére válaszolva, bocsánatot kérek, ez az én tudatlanságom miatt volt, bocsásson meg. A lényeg az, hogy minden olyan lépés, amit ebben a pillanatban meg kívánunk tenni, pontosan arról szól, hogy azt a helyzetet, amibe a MÁV - és én nem nevezném csoportnak - a konszolidált leányvállalati körével együtt került, egy megfelelő középtávú programmal olyan állapotba hozhassuk, hogy egyrészt megfeleljen a közösségi jognak, másrészt valóban a nagyon sok mindenben megtépázott kompetenciáiból azt, amit meg tudunk őrizni, ez nem lehet sajnos, ma már semmi más, csak a pályaüzemeltetés és a belföldi személyszállítás, hiszen mind a gyors, tehát a nagy sebességű, mind a határparitásos, tehát nyomtáv-különbözőségű ügyekben, és sajnos, a teherszállításban is elveszítette a kompetenciáit.
Tehát ezekben a kompetenciákban szeretnénk olyan módon megerősíteni ezt a társaságot, amivel a közösségi jognak megfelelő módon, de hosszabb távon is kalkulálható teljesítményekre képes. Nem hagyjuk figyelmen kívül ebből a szempontból azt a követelményt, hogy a környezetterheléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályoknak is teljes körűen meg tudjunk felelni. Jelenleg ez a struktúra, amit a MÁV leképez ebben a történetben, azt gondoljuk, hogy viszont teljesen alkalmatlan ezeknek a céloknak az elérésére. Úgy gondoljuk, hogy egyetértve szakemberekkel, alapvetően erre a két tevékenységre, tehát a pályaüzemeltetésre és a személyszállításra fókuszálva kell újrastrukturálnunk, ha úgy tetszik, újjáépítenünk a MÁV-ot. Viszont nem tehetjük meg azt, hogy közben olyan felszámolási vagy csődhelyzetbe toljuk ezt a társaságot, ami ellehetetleníti ezeket az elképzeléseket. Azt gondolnám, hogy maga a törvénymódosítás így taxatíve erre nem utal, de az a program vagy projekt, aminek a keretén belül ez a törvénymódosítás is fontos, az természetesen igyekszik erről gondoskodni.
Ebben az ügyben elkötelezettek vagyunk, és úgy gondolom, hogy az október közepétől tett lépéseink elég demonstratívak ebben az irányban. Terveink szerint megteremtjük arra a lehetőséget az október 31-es beszámolókból kiindulva, hogy ez a két alaptevékenység, tehát a személyszállítás és a pályaüzemeltetés társasági szintű gyakorlata szétválasztásra kerülhessen. Hosszabb távon pedig azt gondolom, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy a közlekedéssel kapcsolatos tevékenységek ne év/év kerüljenek átgondolásra és változtatásra, hanem egy hosszú távú policy-t megvalósító, úgynevezett közlekedési holding - Ausztria, Németország és más országok példáján - szükséges és indokolt lenne, hogy Magyarországon is megvalósuljon.
Ma, amit mondani tudunk, az az, hogy mind a költségvetés oldaláról is tervezhető megoldást kell kialakítani, legalább középtávon, és ebben a GDP 1 százalékában gondolkodunk, mind pedig a társaságok oldaláról, tehát bottom-up módon is működőképes állapotot kell tudnunk elérni.
Ez a hároméves tervezés jelenleg is zajlik, egyrészt a minisztérium, tehát a költségvetési oldalon, másrészt a társaságok, illetve a társaság részéről is. Itt azonban egy kis kitérőt hadd tegyek, mert nemcsak a vasútról szólnak ezek a törvénymódosítások, hanem az autóbuszos közlekedésről, és ott is elindítottuk azokat a folyamatokat, amelyek egy regionális szolgáltatói struktúra irányába lehetőséget teremtenek, hiszen a törvénymódosításban az együttműködési kötelezettségüket a buszos társaságoknak előírtuk.
Ma úgy látjuk, hogy Magyarországon jelentős környezetterhelést okoz az, hogy busz és busz között is van párhuzamosság, de a busz és vasút között is vannak olyan, jelenleg mondjuk úgy, hogy nem összehangolt típusú tevékenységek, aminek a mentén tartalékaink vannak. Ez nemcsak a megrendelői oldali regionalizációból kellene hogy következzen, tehát az RKSZ-ek tevékenységéből, hiszen ők megrendelői oldalai a regionalizációnak, hanem a szolgáltatók oldalán is szükség van erre, ezért a Volánok esetében ez a buszos törvény módosításában, mint lehetőség meg kell hogy jelenjen.
Az RKSZ-ek költségvetésével kapcsolatban képviselő úrnak azt tudom válaszolni, hogy mivel ezek az RKI, tehát a minisztérium háttérintézményének bázisán jönnek létre, és a jelenleg még regnáló elnökeink tiszteletdíjmentesen végzik ezt a tevékenységüket, tehát újabb költségvetési forrást nem igényel ez a tevékenység. Azt tudom viszont jelenteni, hogy nagyon intenzíven működnek ezek a testületek. Gyakorlatilag most már a negyedik fordulóban egyeztetnek az adott régióban minden egyes település polgármesterével, a helyi civil szervezetekkel, és azt gondoljuk, hogy az RKI eddig is végezte a tevékenységet, de ha megjelenik a törvénymódosításban ennek a kikerülhetetlensége, akkor az ő feladatuk, hatáskörük nemcsak a szokásos környezeti hatástanulmány érdekében, hanem a valós utasigények érdekében is nagyon fontossá tud válni. A honlapunkon meghirdetett szmsz-szel működtetjük ezeket a szervezeteket, ami természetesen csak akkor válhat de jure miniszteri rendeletté, ha a törvénymódosítás megtörténik.
Remélem, hogy sikerült minden kérdésre kielégítő választ adnom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Hozzászólások? Tessék, Fónagy képviselő úr!
További megjegyzések, vélemények
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Megfogadva elnök úr intelmét és tanácsát, igyekszem nagyon rövidre fogni, és előrebocsátom, hogy a részletes vitát sem a plenárison, sem a bizottsági ülésen nem akarom most megelőlegezni és idő előtt megkezdeni. Csak azért, hogy az általános alkalmasságra való állásfoglalásunk érthető legyen, ezért szeretnék néhány szót szólni, bizonyos fokig reflektálva a kormánybiztos úr által elmondottakra.
Az első az, hogy kormánybiztos úr, semmiben nincs megállapodás vagy egyetértés, különös tekintettel abban nem, hogy a vasútnak az egyébként valóban meglévő problémáit azzal igyekszünk megoldani, hogy valakik, valamilyen okból egy bűvös 1 százalékos finanszírozási limitet szabtak. Miért nem 0,8 és miért nem 1,67? Ki a csuda mondta, hogy egy egyébként tönkrement magyar vasútnak 1 százalékos finanszírozási limitet kell megállapítani?
Tehát a kiindulási pont teljesen téves, és utána ezt ne haragudjanak, ismételgetik, mint valamilyen, nem tudom, milyen egzakt bölcsességet. Semmi nem mondja meg, hogy képletesebb legyek, nyilvánvaló, hogy be lehet a fuldoklónak az orrát is fogni, és akkor előbb megfullad, mert kevesebb helyen kap levegőt, nincs vele gond. És 2012 után, amikor piacnyitás lesz, akkor egyszerűen nem lesz magyar vasút, nem lesz magyar személyszállító vasút sem a síneken, és majd bejön az osztrák meg a német vasút, ad szolgáltatást, és bejelenti az igényét egy ötszörös díjra, amiben talán még a szolgáltatás színvonalát tekintve igaza is lesz, amit a magyar polgár a jelenlegi jövedelmi viszonyai között nem tud kifizetni. Ergo vagy leszáll a vonatról, vagy a költségvetés kifizeti, és jár úgy a magyar vasút, mint ahogy járt a magyar vaskohászat, járt a magyar élelmiszeripar, járt minden más, amit az elmúlt húsz évben ilyen nagyon szakmainak tűnő racionalizálási érvek alapján bezártuk.
Tehát kormánybiztos úr, semmiben nincs egyetértés.
Kettő: regionalitás. Mondják ezt a regionalitást. Ismerjük az európai példákat, csak kérem, nézzen rá a térképre. Németország nagyobb, ott vannak régiók, Franciaország nagyobb, ott vannak régiók. Magyarország egy nyugat-európai megye, jó esetben kettő. Itt egy regionalizálási lehetőség van, ön is tudja, én is tudom, az Budapest és környéke. De ha Budapestet és a 11 elővárosi vasutat regionalizáció címen kiveszem, akkor az ország határvidékei, minden más, ami ebből a 60 kilométeres körből kiesik, az gazdaságilag tényleg teljesen működésképtelen. Tehát ez a regionalizáció megint egy olyan dolog, amit valaki - viszonylag egyszerű felkészültséggel - angolból lefordított, és ha kell, ha nem, erre a Magyarország méretű területre rá akar erőltetni.
Nem arról van szó, hogy mondjuk a menetrend-egyeztetést ne csináljuk meg, de hogy a működtetést, amit a költségvetést nem tud biztosítani, azt majd Abádszalók, Szolnok vagy Pécs vagy Szeged biztosítani fogja, ez egyszerűen elképzelhetetlen, ilyen nincs. Aki ilyet mond, az vagy - legyünk finomak - téved, vagy egyszerűen nem ismeri Magyarországot.
A következő: a válaszára reagálva, és mondom, nem akarok én ebben vitát kezdeni, ismerjük egymás véleményét. Az "egyéb"-bel nem szemantikai problémáink vannak, hogy nem találtunk rá jobb kifejezést, hanem az, hogy ezt a pályamennyiséget, amit oda fog valaki majd valahogy sorolni, azt egyszerűen kiveszik minden állami felelősségi körből. Tartsa fenn, aki akarja. Ez praktikusan azt jelenti, hogy senki nem fogja most fenntartani, mert senkinek nincs rá pénze, csak az államnak, ha van. Tehát azért mondom, hogy igyekeztem végigolvasni a jogszabály-tervezetet, úgyhogy én ezt olvasom ki belőle.
Végezetül, de nem utolsósorban, mert ön emlegette az európai példákat. Mondom: teljesen másról szól a történet, és ott egy 40 éves fejlődés van, teljesen más gazdasági körülmények között, ma egy 40 évvel ezelőtt elkezdett folyamatnak az egyébként ma is nagyon sok feladattal, problémával terhelt végeredményét látjuk. Csak azért mondom el, mert miniszter úr, mármint Hónig Péter miniszter úr hétfőn, valamelyik interpellációra adott válaszában megismételte az osztrák vasúttal való példálózást.
Kormánybiztos úr, az osztrák vasútnak összesen nincs 57 mellékvonala, tehát valaki félrevezeti a miniszterüket, el kell olvasni az osztrák sajtót, nagyon felhördültek erre. Igen, ott van egy szakértői cég, a Bergeréknek van egy véleménye, hogy egy pár mellékvonalat felül kellene vizsgálni, már arra is felhördültek, hiszen az osztrákok az elmúlt 10-15 évben - irigylésre méltó helyzetben vannak - nem visszafejlesztették, hanem fejlesztik a turisztikai vagy térségi szempontból fontos mellékvonalaikat. Mi több, láss világ csodát, iparvágányokat építenek, mert minden tíz- meg százezer tonna áruért elmennek.
Tehát teljesen mások az irányok, teljesen mások a trendek.
Amit pedig ne haragudjon, a mellékletekre mondott, hogy el lehet olvasni a hirdetőtáblán, az interneten meg itt, ott, az, hogy nincs közszolgáltatási törvény, akik itt ülnek az asztal körül, pontosan tudják, hogy tizenvalahány éve beszélgetünk róla. Nincs személyszállító törvény, tudjuk, itt ülünk mindnyájan sok éve, beszélgetünk róla. Nem lehet három hét alatt megcsinálni, önnek igaza van ebben, ha azt mondja, hogy ezek kellenének, de nem lehet megcsinálni. De hogy van egy vasúti törvény, ami olyan, amilyen, amit 2005-ben nyomtak le a parlament torkán, már akkor is száz sebből végzett, de hogy abból most kiherélik az utolsó konkrét valamit, ami a magyar vasúti pálya fenntartására vonatkozik, ne haragudjon, azt egy jogalkotási nonszensznek tartom.
Úgyhogy én nagyon kérem, hogy vonják ezt vissza, ha nem teszik, akkor mi a leghatározottabban ellene vagyunk, és egyébként arra kérem a kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy most ne egy adott aktuális politikai vonalat képviseljenek, hanem egy 170 éve működő, és reményeim szerint az elkövetkezendő évtizedekben is általunk működőképesnek szándékozott hálózat megőrzését vagy legalább a jobb időkre való átmentését segítsék azzal elő, hogy nem fogadják el ezt az előterjesztést. Elnök úr, köszönöm a türelmét.
ELNÖK: Úgy értem, hogy nem kívánják támogatni ezt a megújítást szolgáló...
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Elnök úr, erre céloztam, igen.
ELNÖK: Meglep. Gazda László képviselő úr!
GAZDA LÁSZLÓ (MSZP): Elöljáróban szeretném előrebocsátani, hogy én végtelenül tisztelem dr. Fónagy János képviselő urat, exminiszter urat, de kénytelen vagyok én is elmondani a véleményemet ebben a kérdésben.
Ő azzal kezdte, hogy az általános vitára való alkalmasságát fogja megítélni, nem fog politizálni, és végigpolitizálta a hozzászólását. De én ezért tisztelem, nincs ebből semmi problémám.
Egy dolog nyilvánvalóan látszik ebben az egész ágazatban, az, hogy a helyközi közösségi közlekedés fenntartható finanszírozását meg kell teremteni, mert aki az elmúlt évek ráfordításait figyelemmel kísérte, az valami olyasmit tapasztalt, hogy elszabadultak ezek a költségek, és ez fenntarthatatlan. A fenntartható finanszírozását ennek a helyközi közösségi közlekedésnek meg kell teremteni, vissza kell állítani, mert ez finanszírozhatatlan.
Én is úgy vagyok ezzel, hogy nyilván nem kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy ez a GDP 1 százaléka legyen pontosan, de olyan legyen, amelyet ez az ország, ennek az országnak a költségvetése még finanszírozni tud. Azzal együtt, hogy tudjuk, hogy az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a nyugdíjazás, a nyugdíjak kérdése, ez mind nagyon fontos dolog, és azt a kis pénzt, ami az adófizetők pénzéből az ország költségvetésébe befolyik, azt valahogy nagyon hatékony módon el kell osztani. Ha valaki ettől a közlekedési salátatörvénytől azt várta, hogy valami ínyenceknek szóló törvénymódosítás lesz, az csalódott, én azt meg is értem. Ez nem szolgál más célt, mint azt, hogy a kormány felismerte azt, hogy fenntarthatatlan így ez a közösségi közlekedési finanszírozás, meg kell teremteni egy integrált regionális közlekedési rendszert, el kell készíteni egy legalább hároméves programot, és azzal mi végig egyetértünk, hogy a program olyan legyen, hogy jóvátehetetlen hibákat ne kövessünk el. Ha jön egy új kormány, és az képes a csodákra, akkor fordítsa meg, változtassa meg ezt a hároméves programot, de tegye fenntarthatóvá ezt a közösségi közlekedési rendszert.
Ez a törvénytervezet mindazokat a célokat próbálja átvezetni a vasúti törvényben és a busztörvényben, amelyet ez a 2009-es kormányhatározat célul tűzött ki magának, azt, hogy átalakítja integrálttá ezt a közösségi rendszert, legalábbis elkezdi az átalakítását. Tehát a törvényjavaslat új fogalmakat vezet be, egységes egyeztetési eljárást, amiben tulajdonképpen, az egységes egyeztetési eljárásban, ha olyan integrált menetrend alakul ki, akkor a közszolgáltatás irányát, mértékét, terjedelmét is egyben meghatároztuk, és ehhez majd nyilván a szerződések megkötésével kell hozzátenni a finanszírozás kérdését. Átalakítja a vasúti törvény fogalmi rendszerét, módosítja az eljáró kormányzati szervek feladat- és hatáskörét, csökkenti az Országgyűlés által szabályozandó területeket, amelyet az előttem felszólaló képviselő úr nyilván kifogásolt, megteremti a közszolgáltatások eltérő szinten történő megrendelését, és megteremti azt az EUROFIMA állami kezességvállalás mellett történő hitelfelvétel lehetőségét, amely a vasúti gördülőállomány korszerűsítését biztosíthatja számunkra.
Én még egyszer ismétlem: mi általános vitára alkalmasnak tartjuk, és úgy érezzük, hogy tovább várni ebben nem lehet, a hároméves programot el kell kezdeni, lehetőleg úgy kell a kormánynak ezt a hároméves programot elkészítenie, hogy a következő kormány vagy folytatja, vagy jobbá teszi, vagy megfordítja ezt a folyamatot.
A közúti és a vasúti integrált rendszer kialakítását nem most, a '70-es évek közepén el kellett volna kezdeni, akkor, amikor a motorizáció felgyorsult, amikor a teherszállítás áttevődött a közúti ágakra, akkor kellett volna elkezdeni, és most nem lenne ez számunkra ilyen fájdalmas. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Én is úgy gondolom, hogy inkább a dolog szakmai részéről érdemes beszélni, mert ami előttünk áll, az azért sokkal általánosabb, mint amiről Fónagy képviselő úr nagy indulattal és elkötelezettséggel beszélt.
Úgy gondolom, hogy ez lehetőséget teremt, mint egy általános megalapozó törvény, a vasúti és egyáltalán az integrált regionális közlekedés kialakítására. Mindenki más-más lehetőséget láthat benne, viszont ami nincs benne, azt azért én kérem, hogy ne magyarázzuk bele. Tehát most az általános vitára való alkalmasságról van szó, ha még van valaki, aki szólni kíván. Kiss Ferenc képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót. Csak nagyon röviden, elnök úr. Úgy gondolom, hogy sokat beszéltünk a párhuzamos közlekedés megszüntetéséről vagy legalábbis csökkentéséről és a költségmegtakarításról. Azt azért bevallhatjuk, és úgy hiszem, ebben egyetértünk Fónagy képviselő úrral, hogy bizony, vannak tartalékok akár az állami vasútnál is, akár a közúti autóbuszos személyszállításban. Ott egy állami cégről beszélünk meg a GYESEV-ről, míg a másik oldalon 24 olyan Volánról beszélünk, amelyek párhuzamosan működnek.
Úgy gondolom, hogy ezen az egyeztetési kötelezettségen, ezen az egyeztetési eljáráson egy kicsit túl kell lépni, hiszen a tartalékokat, amelyeket a 40 milliárdos megtakarításból várunk, mind a két területen valamilyen módon realizálni kell. Azonban szeretném felhívni a figyelmet, hogy most folynak már a jövő évi tervezések, egyeztetések, azért szükséges, hogy egy záros határidőn belül ez a veszteségfinanszírozás valamilyen módon konkrétan meghatározásra kerüljön.
Az anyag részletesen szól az infrastruktúra biztosításáról. Itt azért szeretném felhívni a figyelmét, hogy nemcsak a vasúti infrastruktúra, pályahálózat és ahhoz tartozó épület infrastruktúráról van szó, a pályaudvarokról, én szeretném azt is kérni, hogy térjünk ki - ha lehetőség van - a közúti személyszállítás, közszolgáltatás esetében is az infrastruktúra, jelesül az autóbusz-pályaudvarok helyzetére. Ha azt szeretnénk, hogy tovább bővüljön ez a piac, ahhoz szükséges, hogy ezek az autóbusz-pályaudvarok minden szolgáltató részére igénybe vehetőek legyenek, akár a finanszírozás kérdésében.
A másik: az anyag szintén szól, már az indoklásban az egyeztetésekről, a társadalmi támogatásról az érintettekkel, és különösen az érintett vállalkozásokkal, a MÁV-val vagy a Volánokkal való egyeztetésről. Úgy gondolom, hogy valamilyen módon egy pontig van egyeztetési kötelesség, de valamikor azt kell mondani, hogy innentől bizonyos döntéseket meg kell hozni.
Arra kérem kormánymegbízott urat, hogy ebben legyenek határozottak, és ezek a döntések időben szülessenek meg. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szanyi képviselő úr kért szót.
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ez egy nagyon szép vita, ami itt kikerekedett, és én igazából összesen egyetlenegy tekintetben érzem úgy, hogy viszonylag kevesebb szót ejtettünk az előttünk álló feladatokról és lehetőségekről, ez pedig nagyjából a fejlesztések területe.
Ugyan a fejlesztés persze nagyon sokszor pályakorszerűsítés, egyebek, nagyon zárójelben szoktuk emlegetni a gördülőállomány kérdését, és én úgy gondolom, hogy ezt a zárójelet fel kellene oldani. Ugyanis ma Magyarországon az állami hivatalok, a minisztériumok, a fejlesztési projektekkel foglalkozó különböző közreműködő intézmények axióma típusúan kezelik, hogy például gördülőállomány fejlesztésére nem lehet európai uniós pénzt szerezni.
Azt már csak a jegyzőkönyv kedvéért is mondom, hogy de. Méghozzá olyannyira de, hogy Lengyelországban már szinte félig ebből korszerűsítették a vasúti parkot, a balti államokban szintén, de ha magyar példát keresünk, jelzem nagy tisztelettel, hogy már a GYESEV is belefogott egy ilyen történetbe. Számomra teljességgel érthetetlen, hogy a MÁV eddigi összes kommunikációja prüszkölve tiltakozik az ellen, hogy gördülőállományt EU-pénzből vásároljon. Hozzáteszem, hogy itt olyan hiperkedvezményes modellek is vannak, hogy társfinanszírozás vagy nemzeti finanszírozás szinte alig kell, 90-95 százalékos európai uniós finanszírozási szinteket is ismerünk.
Jelzem ez ügyben egyébként, hogy remélem, nem tévesztem el az évszámot, fejből mondom, azt hiszem, 2008. július 17-én született meg egy egyebek között ezzel kapcsolatos EU-direktíva, ha kell, most itt a számítógépemből is le fogom tudni hívni, ami mindazonáltal expressis verbis precízen körülírja, hogy milyen feltételek mellett lehet ezeket a szuperkedvezményes gördülőállomány-felújítási pénzeket igénybe venni. Nagyon erős preferencia a regionalizáció irányába. Az én előzetes becslésem szerint Magyarország az összes létező kritériumot simán hozza, egyszerűen a leromlott állapotainkból fakadóan.
Tehát azt szeretném, ha ebben a bizottságban is azért ez a szempont megjelenne. Én a bizottság erejével és lehetőségei útján kérem tisztelettel a MÁV összes illetékesét, mindenkit, aki ott belül dolgozik, mindenkit, aki a MÁV-ot irányítja, vegye tudomásul, hogy hihetetlen mennyiségben, egy fél év, egy év alatt gyakorlatilag forradalmasítani lehetne a MÁV teljes járműparkját, kiszórva ezeket az irgalmatlanul ronda, koszos és egyéb, lepukkant állapotban lévő vasúti kocsikat.
Nagyon szépen kérem, főleg ha a sajtó képviselői is jelen vannak, akkor innentől kezdve hajtsanak végre valami fordulatot, ha mást nem, olvassák el azokat az európai uniós jogszabályokat, amelyek ide tartoznak, és ne irkáljanak olyanokat, amiket egyébként én most itt szóban próbáltam cáfolni. Bárkinek nagyon szívesen segítek az anyagokhoz való hozzáférésben, tehát takarítsuk ki a szemléletünkből most már ezt a dolgot és álljunk neki a munkának, seperc alatt az embereknek egy jó minőségű vonaton, még ha az áll is a pályán, akkor is jobb az érzésük, mint abban a koszfészekben, amiben egyébként néha sajnos, szoktak ülni nyári melegben, izzadtan és hadd ne mondjam el itt a képi részét ennek az egész dolognak.
Egy szó mint száz, szeretném kérni a kormányzat illetékeseit, hogy e tekintetben részint nyilatkozzanak meg, de főképpen úgy nyilatkozzanak meg, ahogy az a valós helyzetnek megfelel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. Kormánybiztos úrnak adom meg a szót a rövid reflexióra. (Nagy Sándor jelentkezik.) Még van kérdés? Elnézést, közben itt működik az elektronika, sorrendben Nagy Sándor úr jelentkezett be.
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak röviden, már ezt a rövidet is alig kaptuk meg. Azt látom, hogy van egy kemény egymásnak feszülés. Azt tapasztaltam én eddig, mint kezdő versenyző a gazdasági bizottságban, hogy nagyon sokszor tényleg szakmai alapokon tudtunk itt tárgyalni. Nagyon sokszor úgy ültünk le, hogy félre tudtuk tenni azt a politikai arculatot, ahonnan jöttünk. Most ezt nagyon nem lehet érezni.
Megint el kell mondani, hogy ez egy szakmai történet, és az egyik azt mondja, hogy nem, a másik pedig azt mondja, hogy igen. Azért ezek között van valami. Tehát ne mondjuk, hogy ennyire két szélsőség között tárgyalunk. Dönteni akarunk egy csomó olyan mérnöki létesítményről, ami majdnem hogy egy nemzeti érték? Dönteni akarunk nemsokára mondjuk a Nemzeti Környezetvédelmi Programról, ahol egyébként környezetbarát akarunk lenni, ugyanakkor egy környezetbarát történetet meg akarunk szüntetni?
Én arra szeretném kérni itt mindannyiunkat, bocsánat, többen vagyunk mérnökök, papírunk van róla, hogy valamiképpen egy kicsit közünk van ehhez a történethez, hogy ne szakadjunk el attól a hagyománytól, ami itt a gazdasági bizottságban jellemző volt. Megértem, hogy vannak otthonról hozott feladatok, de mégis ezt a kérdést, azt gondolom, és nem értem itt a nagy sürgősséget, és nagyon sokszor olyan térségekből vagyunk, ahol tényleg komoly értékekről kellene most dönteni, azért képviseljük már tényleg azokat az értékeket, és valóban szakmai alapon próbáljunk fellépni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm a hozzászólást. Molnár Béla képviselő úr jelentkezett még.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elhangzott itt Gazda László képviselőtársunktól, hogy hároméves tervet kellene erre a vasútra csinálni, és előre gondolkodni, még akkor is, ha egy következő kormány ebben változtatni fog. Azért tisztelettel, én elgondolkodom azon, hogy egy öt hónapos jövőképpel rendelkező kormány hogyan tud úgy három évre gondolkodni, hogy nincs egy széles körű politikai elfogadottság, mert az azért látható, hogy nincs egy széles körű politikai elfogadottság a tervei mögött. Hogy lehet azt gondolni, hogy a kormánybiztos úr előterjeszt egy olyat, amiben meglehetősen irreverzibilis változások lesznek, és öt hónap időtartammal...
ELNÖK: A napirendre legyen kedves koncentrálni, képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Ez a törvény, igen, erről beszélünk, tisztelt elnök úr. Azt gondolom, hogy amennyiben nemcsak nincs széles társadalmi elfogadottsága ennek a törvénytervezetnek, nem biztos, hogy ebbe szabad így belemenni. De azt is meg kell kérdezni, hogy milyen szakmai elfogadottsága van, hogy mennyire mérte fel a közlekedési szakmában ennek az elfogadottságát. Ezek után azt lehet látni, hogy egy ilyen hároméves terv azért egy nagy kaland, de nem biztos, hogy az ország javára válik.
Amikor Kiss Ferenc képviselőtársunk is azt mondja, hogy vannak tartalékok és lehet 40 milliárdot elvonni, akkor viszont mellé kell tenni, hogy persze, csak éppen azt se felejtsük el, hogy a pályavasút fenntartása évi 40-50 milliárd lenne, és azt képviselőtársam is tudja, hogy 400 milliót se kapott ebben az évben. Itt azért tegyük ezt is mellé, hogy nemcsak tartalékok vannak, hanem egyszerűen rossz helyen van a pénz, és ha rossz helyen van, akkor jó helyre kell tenni és nem elvonni kell ezt a pénzt.
Ilyen körülmények között nekiszaladni, hogy elvonunk 40 milliárdot, és ilyen törvényjavaslatot csinálunk, azt gondolom, hogy erre az öt hónapra meg kellene gondolni, hogy szabad-e ezt a kormánynak, szabad-e ezt a kormánybiztos úrnak képviselni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Megkérdezem, hogy van-e még valakinek hozzászólási szándéka? (Nincs jelzés.) Akkor most adom meg a szót kormánybiztos úrnak.
Antali Károly kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) válaszai
ANTALI KÁROLY kormánybiztos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen az összes hozzászólást, nagyon fontos volt számomra. Sajnálom, hogy Fónagy úr már nincs itt. Azt gondolom, hogy bizonyos félreértéseket tisztázni kellene azokból a mondatokból, amelyeket ő elmondott.
Az utolsó kérdéssel kezdeném a válaszomat, hiszen nem tudom, hogy mennyi idő az, amiről ön beszél, hogy nekünk gondoskodnunk kell, de a felelősségünk az, hogy működőképes állapotban tartsuk ezt a rendszert, az ellátási kötelezettségünknek pedig eleget kell tenni.
Az nyilvánvaló dolog, hogy egy társaság, de különösen a MÁV tekintetében nem lehet egyéves vagy féléves üzleti tervekben gondolkodni, hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy a MÁV-ot jelenleg is külső finanszírozással biztosítjuk. Tehát nem lehet azt mondani, hogy nem tudjuk, hogy mi fog történni holnap, holnapután vagy két év múlva. Szanyi úr felvetése pedig el sem képzelhető hosszabb távú megfontolások nélkül.
Tehát amit én mondani szeretnék, az nagyon fontos, és szeretném, ha egyformán értenénk. Amikor mi azt mondjuk, hogy a GDP 1 százaléka, akkor azt mondjuk, hogy legalább ennyi. E nélkül ellátási kötelezettséget Magyarországon nem lehet teljesíteni. Bárki, akinek erre több lehetősége van, időben vagy pénzben, én örülnék a legjobban, ha ennél többet lehetne erre fordítani. A "legalább" szó azért hangsúlyos, mert ha megnézik a költségvetési számokat, abban kevesebb szerepel. Tehát valamit mondanunk kell, hiszen meg kell kötnünk a közszolgáltatási szerződéseket, és mivel van egy átmeneti pénzügyi nehézség 2010-ben, a szolgáltatás terjedelme viszont nem lehet kevesebb a GDP 1 százalékánál. Tehát a legalább 1 százalékon van a hangsúly, nem pedig azon, hogy ebben közmegegyezés vagy bármi lenne, hanem mi úgy gondoljuk, mint az ellátásért felelős minisztérium, hogy ennél kevesebből ellátást Magyarországon nem lehet biztosítani.
Szeretném, ha mindenki megértené ezt a mondatot, mert nem arról szól, amit Fónagy úr ebben az ügyben felvetett, hiszen bár adná az ország költségvetése azt a lehetőséget, hogy akár 4-5 százalékot is fordíthassunk erre, de sajnos, nem ez a realitás.
A másik dolog, hogy valószínűleg nem teljesen precízen olvasta végig Fónagy úr azt a részét az előterjesztésünknek, már ami a törvénymódosítást illeti, hogy az egyéb hálózatokkal kapcsolatban hogyan is kell arról gondoskodni. Egyetlenegy olyan elem nincs benne, amit ő felvetett, hogy gazda nélkül hagynánk vagy ne gondoskodnánk valamilyen formában.
Itt összesen az a fontos mondat van, hogy az Európai Unióban a közösségi jogban bizonyos dolgok a közszolgáltatás fogalma alá tartoznak, bizonyos dolgok pedig nem. Például a turisztikai cél sem az, az ipari cél sem az, az erdőgazdasági cél sem az. A közszolgáltatás valamilyen fajta módon definit, Magyarországon valóban hiányzik egy közszolgáltatási törvény. Én április óta vagyok ebben a minisztériumban, nagyon-nagyon kevés idő állt ahhoz rendelkezésre, hogy egyáltalán a terminus technicusok szintjén ebben bárkivel is egyetértésre lehetett volna jutni. Viszont ez az "egyéb" fogalom tulajdonképpen azt takarja, hogy mi az, ami a vasútüzem szempontjából, és nem a pálya szempontjából, mert a vasútüzem szempontjából nem közszolgáltatási kategória, a pálya pedig pályaüzemeltetési kérdés, az nem olyan kérdés, hogy milyen célra fogjuk azt használni, azt bárki megteheti.
Tehát szeretném, ha világos lenne mindenki előtt, hogy amit Fónagy képviselő úr mondott, azokban mi más állásponton vagyunk, mert a legalább 1 százalék egy kényszerpálya az ellátási kötelezettség érdekében. Ha valakinek ennél több jut erre, tegye, én, mint adófizető nem biztos, hogy örülnék neki, ha csak ennyi szolgáltatást kapnánk érte, de ettől még azt gondolom, hogy lehetséges.
A másik pedig, hogy az egyéb vasúti állapotokra vonatkozóan az előterjesztésünk nem azt tartalmazza, amit képviselő úr interpretált.
A lényeg a következő, nem tudom, hogy mennyire szabad hosszú ideig fenntartanom az idejüket, a lengyel példát nem egészen tartom szerencsésnek Szanyi úr felvetésében, bizonyára mindenki olvasta, hogy éppen 16 ezer embernek a munkája van, többek között olyan oknál fogva lebegtetett állapotban, hogy olyan beruházásokat hajtottak végre, amit utána nem tudtak fenntartani. Tehát én abszolút egyetértek mindenféle fejlesztéssel, beruházással, de pontosan kell azt tudnunk, hogy mire terjed az ki, hiszen ha annak a fenntartásáról a jövőben nem tudunk gondoskodni, és visszatérnék a "legalább 1 százalék"-hoz, akkor vélelmezhetően járhatunk úgy, hogy több házunk van, mint amennyit ki tudunk fűteni. Tehát gyakorlatilag nem biztos, hogy teljes körűen meg lehet azt téríteni.
Ennek a projektnek nagyon sok ága-boga van, ezek közül a legfontosabb az, hogy a fenntartható finanszírozását is megvalósítsuk ezeknek a társaságoknak, és még ha tudunk is beruházni, azért azt az értékcsökkenést, amit ezekkel a beruházásokkal, még ha a forrásoldalon meg is kapjuk, de okozunk, mint értékcsökkenést, azt ki kell tudni termelni. Ha most se a bevételeket nem tudjuk növelni, se pedig az állam hozzájárulását, akkor ezt csak megfontoltan lehetséges megtenni. Főleg egy olyan MÁV-csoportnál, ahol 16 éve még az ingatlanokat sem sikerült teljesen pontosan szétválasztani az állam és a társaságcsoport között.
Azt gondoljuk, hogy ezeknek a fejlesztéseknek, amelyek jelenleg is folynak, például a GYESEV esetében sem teljes körűen lefedett a háttere, hiszen az osztrák tulajdonostársunk a mai napig nem tette meg azokat a lépéseket, amivel de jure ezt a fejlesztést el lehet indítani, amin szintén dolgoznunk kell. A MÁV esetében a Tárnok-Székesfehérvár közötti, és a Székesfehérvár és Déli pályaudvar közötti szakasz elég jelentős, és ráadásul TENT-hálózatokon történő pályafejlesztést jelent. Az egész biztonsági berendezés, folyamatirányítási rendszer korszerűsítésére már támogatási szerződést írtunk alá 60 milliárdos nagyságrendben. Én is egyetértek azzal, hogy a gördülőállomány tekintetében biztos, hogy van tennivalónk, de az első tennivalónk szerintem az lenne, hogy a Pénzügyminisztériummal egyetértésben legalább azt tisztáznánk, hogy a vállalatcsoportok közül ne hat tagvállalatban legyenek ilyen elemek, hanem lehetőség szerint egy kézben, és ne 18-féle típus szerint történjenek ezek a dolgaink.
Egyetértek azzal, hogy ezen változtatni kell. Azt gondolom, hogy azért ennek van egy szakmai, mérnöki megközelítési vetülete is, azt a fajta tipizálást, ami a magyar mondjuk úgy, hogy pályahálózathoz és utazási szokásokhoz jól illik, azt mindenképpen meg kell tenni.
Környezetvédelmi szempontból egy mondatot a mérnök úrnak, aki az előbb felszólalt. Tehát azért azt gondolom, ahhoz nem kell feltétlenül nagyon magas tudományokban művelteknek lennünk, hogy egy olyan eseményt, amelyben egy 40 tonnás dieselmozdony 3 vagy 5 utassal dolgozik, környezetvédelmi szempontból minősítsük ahhoz képest, hogy nem kell többletkibocsátás, hogy ha egyébként a busz el tudja vinni az utasokat. Tehát azt tessék szíves lenni megfontolni, hogy a környezetvédelem nemcsak annyit jelent önmagában, hogy általában véve a vasút környezetvédőbb, mint az autóbusz, hanem konkrét eseteket kell ahhoz megnézni, hogy ezekkel a párhuzamos közlekedésekkel, amelyeket ma Magyarországon folytatunk, milyen többlet-környezetterhelést okozunk azáltal, hogy fenntartunk olyan kapacitásokat, amin nincs is utas.
Ebben a tekintetben azt gondolom, hogy összességében a környezetterhelésünk csökkentésére kerül sor, ami mindenképpen üdvözítő a jövő nemzedékek számára is. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen a reflexiókat. Nagyon szeretném, ha most már szavazni tudnánk. Egyetértő bólintásokat látok. Tehát akkor az általános vitára történő alkalmasságról szavazunk. Aki egyetért azzal, hogy általános vitára kerüljön, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen szavazat. Aki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) 12 nem szavazat.
Bizottsági előadónak többségi véleményre én Gazda képviselő urat javasolom, aki egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. A kisebbségi vélemény előadására Fónagy János képviselő urat távollétében a bizottság elfogadta.
Az előterjesztőknek köszönöm a megjelenést.
A második napirendünkkel folytatjuk, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat T/11026. számon, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjét kérném meg, hogy az előterjesztői helyet foglalja el. Az én feljegyzésem szerint dr. Jobbágy Zsuzsanna főosztályvezető-helyettest várjuk. (Zaj, közbeszólások: Nincsenek itt.) Később jönnek?
Van az IRM részéről a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi törvény hatálybalépésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, Sáriné dr. Simkó Ágnes itt van-e? (Sáriné dr. Simkó Ágnes: Igen.) Köszönöm szépen.
Akkor a 4-es napirendi ponttal, a Ptk.-val folytatjuk. Köszöntöm az IRM képviseletében megjelent főosztályvezető asszonyt, és kérném, hogy rövid szóbeli kiegészítését tegye meg. (Általános zaj.) A képviselő urakat pedig figyelemre szólítanám, és jó közel beszéljen, mert az egy eléggé gyenge mikrofon.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
SÁRINÉ DR. SIMKÓ ÁGNES főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy hétfői ülésén a tisztelt Ház elfogadta az új polgári törvénykönyvet. Hasonlóképpen a jelenleg hatályos 1959. évi IV. törvényhez, az új polgári törvénykönyv sem rendelkezik önmaga arról, hogy mikor lép hatályba, illetve nem tartalmazza a hatálybalépéséhez szükséges felhatalmazó átmeneti és végrehajtási jellegű rendelkezéseket, hanem ezt egy külön törvény, az úgynevezett Ptké. tartalmazta akkor is, és most is ugyanezt a megoldást követnénk. Ezért készült egy külön törvény az új polgári törvénykönyv hatálybaléptetéséről.
Ez az új törvény, ami önök előtt van, ez tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, a módosító rendelkezéseket, illetve a zárórendelkezések közül a szükséges hatályon kívül helyező szabályokat.
Azt hiszem, hogy az általános vitára bocsáthatóság szempontjából ennyi ismertetése elegendő, de természetesen állok rendelkezésre az esetleges kérdésekkel kapcsolatban. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen az elővezetést. Képviselőtársaimat kérdezném, hogy ki kíván kérdezni, hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.
Akkor következhet a szavazás, ami remélhetőleg érvényes és eredményes lesz. Tehát aki a T/11074-es irományszámú törvényjavaslat általános vitára alkalmasságával egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki ezzel nem ért egyet? (Szavazás.) 12 nem. Köszönöm szépen.
Az előterjesztőnek is köszönöm a részvételt.
Előadót nem állítunk ebben, mert nem volt akkora érintettsége a bizottságnak.
Kérdezem, hogy Bartal Róbert jelen van-e? (Bartal Róbert: Igen.) Akkor foglaljon helyet, az 5. számú napirend következik, az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. A Pénzügyminisztérium képviseletében köszöntöm Bartal Róbert osztályvezető urat, és megkérem, hogy rövid szóbeli kiegészítését tegye meg.
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
BARTAL RÓBERT osztályvezető (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat a polgári törvénykönyvvel való összhang biztosítását szolgálja. Ennek keretében - mint az előző napirendnél is - készült egy törvényjavaslat. Ebben a törvényjavaslat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozását biztosító törvények szerepelnek. Olyan szabályok vannak benne például, hogy megváltozik a gazdálkodó szervezet fogalma és vállalkozásra van átírva, illetve ami legtöbb helyen előfordul, az az óvadék átforgatása az új szabályokkal összefüggésben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valóban célratörő volt. Képviselőtársaimat kérdezem, hogy kérdés, hozzászólási igény van-e. (Nincs jelzés.) Körbenézek, nem látok ilyet.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Akkor az általános vitára való alkalmasságról szavazunk. Aki egyetért a T/11000. számú előterjesztés általános vitára alkalmasságával, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 15 igen. Aki nem ért ezzel egyet? (Szavazás.) 12 nem.
Előadót állítunk-e? Göndör úr? (Nincs jelzés.) Nem ragaszkodom hozzá, hogy legyen a gazdasági bizottságnak előadója. Köszönöm szépen. A napirend tárgyalását lezártuk.
Folytatjuk a 6-os napirenddel, a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvény módosításáról szóló T/11080. számú előterjesztéssel. Dr. Komáromi Márta asszonyt köszöntöm az előadói helyen. Megkérem, hogy rövid szóbeli bevezetőjét tegye meg.
DR. KOMÁROMI MÁRTA főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat a 765/2008-as EK, európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban módosítja a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvényt.
Az EK-rendelet célja, hogy a tagállamokban különböző rendszerekben működő akkreditálást egy egységes, átfogó közösségi szabályozás keretei közé illessze, amely elősegíti a tagállamok közötti egységes akkreditálási eljárás megvalósulását.
A hatályos NAT-törvény lényegében megfelel már a 765/2008-as EK-rendeletnek, éppen ezért csak rövid terjedelmű módosítása szükséges jelenleg a törvénynek. Legfontosabb módosítása a törvénynek a törvényességi felügyelet megváltoztatása. A jelenleg hatályos törvény értelmében az ügyészség látja el a törvényességi felügyeletet, az EK-rendelet azonban a törvényességi felügyeletet és az azzal járó ellenőrzési feladatokat a tagállamok állami apparátusa számára állapítja meg és nem az attól független szervként működő ügyészségnek.
Ennek megfelelően 2010. január 1-jétől a törvénytervezet értelmében a gazdaságpolitikáért felelős miniszter fogja gyakorolni a törvényességi felügyeletet.
A törvényességi felügyelet szabályai szerint legalább évente kell hogy ellenőrizze a Nemzeti Akkreditáló Testület működését. Ennek során az ahhoz szükséges adatokat, beszámolókat, mérlegeket, bizonylatokat, belső szabályzatokat kérhet be, valamint szükség szerint helyszíni ellenőrzést végezhet. Ha az ellenőrzés során jogsértést állapít meg, akkor nem a miniszter jár el, hanem bírósághoz fordulhat. Így a NAT függetlensége nem sérül.
Az előterjesztés ezen kívül pedig még pontosító jellegű módosítások átvezetését tartalmazza, amely elsősorban az akkreditálási eljárás egyszerűsítését és átláthatóbbá tételét szolgálja. Továbbá még tartalmazza az előterjesztés a NAT díjtételeit, a díjrendelethez szükséges felhatalmazásokat.
A törvényjavaslat az Akkreditáló Testülettel együtt került kidolgozásra, a Testület azzal egyetértett. Kérjük a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára bocsátását szíveskedjen támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm a korrekt összefoglalót. Elvileg át kellene adnom az elnöklést alelnöktársamnak, úgyhogy csak röviden szólok hozzá, hogy megismertem az előterjesztést megelőző egyeztetéseket is, és úgy gondolom, hogy a magyar cégek versenyképességének biztosítása irányában a NAT tevékenységét erősítendő, ez egy előremutató törvényjavaslat bír lenni.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Megkérdezem képviselőtársaimat, körbenézek, hogy kérdésük vagy hozzászólásuk van-e ezzel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Akkor én a jó szót elmondtam. Egy olyan előremutató dolog, amit én nagyon szeretném, hogy ha .... figyeltek itt, ellenzékiek? Ez egy jó dolog, hogy ha bírnátok támogatni. Tehát aki az általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 12 tartózkodás.
Ez egy ilyen fél konszenzus, úgyhogy köszönöm szépen.
A megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényjavaslat (T/11081. szám)
Folytatjuk a 7-es napirendünkkel, a megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről szóló T/11081. számú előterjesztés. Az előterjesztők ugyanazok, tehát megadom a szót.
DR. KOMÁROMI MÁRTA főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm. A megfelelőség-értékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvénytervezetnek két szabályozás teremti meg az Európai Unióban, az Európai Unió belső piacán jogilag harmonizált területeken a termékek megfelelőség-értékelésének egységes követelmény- és eljárásrendszerét. Az egyik ez az előbb is említett 765/2008-as EK-rendelet, valamint a 768/2008-as EK, európai parlamenti és tanácsi határozat.
Ennek következtében vált szükségessé a kijelölésre, valamint a bejelentésre vonatkozó hazai eljárás előírások szerinti szabályozása és egy új törvény megalkotása.
A jelenleg hatályos 182/1997-es kormányrendelet kiadása óta a jogszabályi környezetváltozásokra tekintettel az eddig működő rendszer alapvető újragondolást igényel, így az egyes szabályozási elemekről csak törvényi szinten lehet rendelkezni, illetőleg a szóba jöhető jogforrások közös nevezőjeként egy törvényi szint szükséges. Így különösen a törvényi szint indokoltsága a következők:
A megfelelőség-értékelési tevékenység végzésére való kijelölés tartalmilag egy engedélyezési eljárás, amit előírni, tehát az alapvető feltételeit megállapítani csak törvényben, illetőleg eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben lehet. A megfelelőség-értékelő szervezetnek az általa, a tevékenységével összefüggésben okozott károkért való felelősségéből eredő követelések fedezésére felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie, amit szintén csak törvényben lehet előírni. A személyes adatok kezelését ugyancsak törvényben lehet elrendelni, és a törvényi szintű szabályozás szükségességére figyelemmel a végrehajtási szabályozáshoz is a szükséges felhatalmazásokat e törvénytervezet tartalmazza.
A törvényjavaslat a kérelmező szervezet alkalmasságának és felkészültségének igazolására két alternatívát jelöl meg, egyrészről az akkreditálási okiraton alapuló kijelölést, amely egy gyorsabb és egyszerűsített eljárást biztosít, másrészt amennyiben nem akkreditálási okiratokon alapul, akkor ez egy költségesebb és egy hosszabb eljárás, hiszen ezen eljárás esetében számos feltételnek kell megfelelnie a kijelölendő szervezetnek.
Az eljárásra a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény, azaz a Ket. előírásai vonatkoznak. Kérelemre indul, amelyet Magyarországon bejegyzett jogi személy nyújthat be, és a kérelmezőnek szigorú követelményeknek kell megfelelnie.
A kijelölő hatóság látja el a kijelölt szervezet tevékenységének felügyeletét és rendszeres hatósági ellenőrzését. A kijelölt szervezetnek pedig évente jelentéstételi kötelezettsége van a kijelölő hatóság felé.
A törvényjavaslat ezen kívül ezzel összhangban több hatályos törvény jogtechnikai módosítását tartalmazza, és a felhatalmazásokat a végrehajtási rendeletek megalkotásához. Szintén kérjük a tisztelt bizottságot, hogy általános vitára alkalmasnak tartsa. Köszönöm.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm, főosztályvezető-helyettes asszony. Valóban egy egészen új törvényről van szó, úgyhogy az utolsó mondata különös jelentőséggel bír. Én javaslom, hogy kezdjük el az általános vitát, de azért ezeket a kapcsolódó rendeleteket jó lenne látni még a törvény meghozatalát megelőzően, hogy az összhang, mondjuk a jogalkotási törvénynek megfelelően a jogalkotói felelősség érvényesülni tudjon.
Kérdezném képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése, hozzászólása. (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy mindenkit meggyőzött a dolog fontossága. Úgyhogy szavazunk az általános vitára alkalmasságról. Aki egyetért, hogy általános vitára bocsássuk, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki ezzel nem ért egyet? (Szavazás.) 12 nem.
Az előzőnél, tekintettel, hogy némi konszenzus volt, szeretném, ha meghatalmazna a bizottság, hogy a többségi véleményt a NAT-tal kapcsolatban az általános vitában képviselhessem. Aki ezzel egyetért, kérem, legalább bólintson. (Többen jelzik, hogy igen.) Köszönöm szépen.
A megfelelőség-értékelésnél eltért a két oldal véleménye, úgyhogy a többségi vélemény képviseletét én felvállalom. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. A kisebbségi véleményre van-e jelentkező? (Nincs jelzés.) Nem kíván kisebbségi véleményre előadót állítani az ellenzék. Köszönöm szépen a megjelenést. Akkor ezt lezártuk.
A hírek szerint a 10. napirendünkhöz, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló előterjesztéshez, ha dr. Horváth István főosztályvezető úr jelen lenne... (Közbeszólás: A 11-eshez.) A 11-est nézzük? Hírnök jő lihegve, hogy a 11-eshez van itt az előterjesztő, a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvényhez. (Zaj, közbeszólások.)
Örömmel tájékoztatom a bizottságot, hogy a 7. után soron következő 8. napirendünkhöz, a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló előterjesztéshez a KVVM képviseletében dr. Faragó Tibor szakállamtitkár van jelen. Jól mondom? (Bódi András: Nem.) Nem egészen? Akkor kérem, hogy mutatkozzon be.
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Én a 11-es napirendhez vagyok, Bódi András vagyok, az SZMM-ből.
A módosító javaslatok megvitatása
ELNÖK: Akkor mégis az előző hír volt a jó. Akkor elnézést kérek a bizottságtól, a 11-es napirendet tárgyaljuk. Bódi András urat köszöntöm, és megkérem, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló T/10934. számú törvénymódosítással kapcsolatos szóbeli előterjesztését tegye meg.
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A módosító javaslatokról kellene most döntést hozni, az Flt.-vel az ezelőtti bizottsági ülésen voltunk, tehát szóbeli...
ELNÖK: Igen, tovább is olvastam. Akkor most már csak a jelenlétet kell ellenőriznem, de azt hiszem, hogy határozatképesek vagyunk még mindig.
Tehát akkor kérném képviselőtársaimat, hogy a november 3-ai ajánlást vegyék elő a T/10934-est. Ha képviselőtársaim előtt van az ajánlás, akkor az 1. pont Gúr Nándor és Vécsi István képviselő urak javaslata, amely összefügg a 4. számú ajánlási ponttal. Kérném a kormány képviselőjének véleményét.
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk. Igazából azért, mert a fővárost kiemeli a régióból, és a régió mellé rendeli. Tehát ez így nem koherens. Tehát egy újabb módosítással lehet ezt a helyére tenni.
ELNÖK: Én egyharmadot kérnék. (Szavazás.) Kormánypárti képviselőtársaimmal egyharmadot adtunk neki, hogy tovább éljen.
A 2. számon Czomba Sándor és Bernáth Ildikó képviselők javaslata. A kormány álláspontja?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyharmadot kapott. Köszönöm szépen.
A 3. számú ajánlási pontban Czomba Sándor és Bernáth Ildikó javaslata. Kormány?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. Aki egyetért vele? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 4-es volt. Az 5-ös: Bernáth Ildikó és Czomba Sándor. Kormány?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki egyetért vele? (Szavazás.) Az egyharmadot megadtuk.
A 6. pontban Gúr Nándor és Vécsi István képviselők javaslata. A kormány?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Visszavonta a képviselő úr ezt a javaslatot.
ELNÖK: Nálam még nem volt jelezve. Jó, akkor nem támogatjuk, ha nincs mit.
A 7. pontban Czomba Sándor, Kontur Pál és Bernáth Ildikó képviselők javaslata.
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
A 8. számon Gúr Nándor és Vécsi István javaslata, összefüggésben a 9-essel. A kormány?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) 15 igen. A bizottság támogatta.
A 9-es megvolt. A 10-es Vécsi István és Filló Pál javaslata. A kormány?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 11-es Czomba Sándor, Kontur Pál és Bernáth Ildikó javaslata.
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Az egyharmadot megkapta.
A 12-es Gúr Nándor és Vécsi István képviselők indítványa. A kormány?
BÓDI ANDRÁS főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Többet nem találtam. Köszönöm szépen. A 11-es napirendet lezártuk.
A környezetvédelmi tárca képviselőit kérném az előadói helyre. Tisztelettel köszöntöm önöket, és elnézést az előbbi sorrendcseréért. Most a 8. és a 9. napirendet fogjuk tárgyalni.
A 8. napirend a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló javaslat. Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár urat köszöntöm tisztelettel, és megkérném, hogy egy rövid szóbeli kiegészítést tegyen. Nálunk a rövid 3-5 perc. Köszönöm szépen. Megadom a szót.
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Hadd bocsássam előre, hogy amihez meg szeretném nyerni önöket, az a jelenleg hat évre szóló átfogó Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezetéhez az önök támogatása, hogy általános vitára alkalmasnak tartsák.
Előrebocsátottam, amit a végén illik mondani, mert a három és fél percet szeretném kitölteni.
A harmadik ilyen programról van szó, az 1995-ben elfogadott környezetvédelmi törvény alapján van ilyen kötelezettség, hogy el kell készíteni. Nyilván túl vagyunk az első ilyen programon, amit 1996-97-ben tettünk meg. Hat évre szólt, és tisztelettel hadd jegyezzem meg: akkor a parlament ezt ellenszavazat nélkül elfogadta.
Közértés, közmegegyezés volt abban a politikai pártok képviselői között is, hogy ez egy fontos program, és ha úgy tetszik, akkor átível a négyéves politikai szakaszokon is.
Ugyanígy jártunk el most a harmadik programnál. Nagyon széles körű egyeztetést folytattunk. Úgy gondoljuk, hogy amennyire lehetett, egy kiegyensúlyozott, átfogó program született. Nem mondok a tartalmáról semmit, tisztelettel újra arra kérem önöket, hogy fogadják el általános vitára a harmadik programot, és ha egyetértenek velem, megspórolom azt is, hogy amikor a következő napirend van, és a második program, a hat évről szóló program átfogó jelentését terjesztjük önök elé, akkor csak egy mondatot fogok elmondani, hogy kérem támogatásukat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, szakállamtitkár úr, tényleg lényegre törő volt. Azt hiszem, hogy képviselőtársaim számára ismert ez a felívelő folyamat, amit a környezetvédelmi programok megvalósítása és megalkotása területén a szakma és egyáltalán Magyarország megjelenít.
Kérdezném, hogy kinek van kérdése, hozzászólása. Bencsik János képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Most az induló hatéves Nemzeti Környezetvédelmi Programról értekezünk. Elismervén azt, hogy a szakmai szervezetek és a Környezetvédelmi Minisztériumban tevékenykedő köztisztviselők is jelentős munkát végeztek el, ugyanakkor rögzítve azt is, hogy ennek ellenére a környezetvédelmi szempontok összkormányzati szinten ezen tervezett program alapján sem fognak integratív szereppel megjelenni, magát az előterjesztést, a javaslatot általános vitára nem tudjuk támogatni. Tartózkodó állásponton vagyunk. Majd a bővebb kifejtést és indoklást az előző hatéves program teljesítéséről szóló beszámolónál szeretném elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy rövid hozzászólást szeretnék tenni. Nemzeti Környezetvédelmi Programról beszélünk, és újabb terveket próbálunk letenni az asztalra. Nem érzem azt, eddig sem éreztem azt, hogy egy program, amit megalkotunk, eljutott-e az emberekhez. Talán nekünk, akik itt törvényalkotásban és programok létrehozásában tüsténkedünk, szerintem talán ez lenne az egyik legfontosabb eleme, hogy mindez hogyan jut el az emberekhez.
Most mondok egy nagyon szerény példát. Lehetőségem volt, ha jól emlékszem, 4 vagy 5 éve Svédországban tölteni egy hetet, és ott többek között ez a tanulmány arról szólt, hogy a gyerekekhez, a szülőkhöz hogyan jut el egyébként egy-egy környezetvédelmi program. Akkor ott találkoztam például egy "zöld zászló" mozgalommal.
A "zöld zászló" mozgalom először számomra egy kicsit olyan, nem akarom azt a szót használni, hogy gagyi volt, de úgy nem értettem a lényegét. És érdekes volt tapasztalni azt, hogy milyen széles körben megmozgatott embereket annak érdekében, hogy tegyenek a környezetükért, hogy tegyenek azért, hogy környezettudatos nevelés indulhasson el már az óvodától kezdve egészen felfelé, hogyan tudja a gyerek bevonni a saját szüleit, nagyszüleit ebbe az egész programba.
Bocsánatot kérek, nem kritizálni akarom, de nem látom és nem tapasztalom ezt a fajta irányt, ami talán a legfontosabb lenne, hogy mindez hogyan ér el az emberekhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. További hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szakállamtitkár úré a lehetőség a reflexióra.
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai
DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem tudok mást tenni, minthogy mind a két képviselőnek tisztelettel megköszönöm, amit elmondtak. Hadd kezdjem a másodikkal.
Nem véletlen az, hogy ebben a harmadik programban is - és ez már tükröződött a másodikban is - kiemelt helyen szerepeltettük a környezettudatosság fontosságát. Külön tematikus akcióprogram van. Ha kinyitják az anyagot, az első átfogó tematikus program éppen ezzel foglalkozik. Ezzel együtt csak egyetérteni tudok azzal.
A svéd példa azért érdekes, magam is elég sok mindent tudok néhány nem "zöld zászló"-t vivő országról, de ha már a hasonlat elhangzott, én is hadd mondjam, hogy "zöld zászló"-t vivő országról, Svédország az egyik ilyen ország, néhányat tudok. Tudok olyanokat is, akik nálunk fejlettebb gazdasági fejlettségben, előrehaladottabb állapotban vannak, de nagyon ellentmondásos a környezetvédelmük. Nem fogok negatív példát mondani az ön pozitív példája után.
Számunkra az a fontos, hogy az a környezettudatosság a parlamentet, a döntéshozókat, a politikusokat is áthassa. Tehát egyetértek vele. A jó példa a legfontosabb. Ezért tartjuk fontosnak a közbeszerzések "zöldítését", amiről szól a program, ha úgy tetszik, a költségvetési megközelítés "zöldítését" is, tehát amikor az emberek a saját zsebükön keresztül is érzik.
A programban benne van, egyetértek önnel, messzemenően nem kellően tudatosodik, hogy a mindennapokban, minden családnál ott kell lenni.
Bencsik képviselő úrnál is tiszteletben tartom azt, megértem, hogy a második programmal kapcsolatos jelentésnél lesz annak a tere, hogy mennyire hatályosult, mennyire érvényesült, tehát én sem előlegezem meg a választ, sejtem a kifejtést. Tiszteletben tartom azt, ez egy kormányzati program, a mindenkori kormányzat által a parlament elé benyújtandó program. A mi érdekünk az, hogy a politikai pártok képviselői is azonosuljanak azzal, hogy a környezetvédelemnek rangja kell hogy legyen a gazdaságfejlesztésnél, vagy amikor éppen válságot kezelünk. Ennek legalább olyan súlyúnak kell lennie. Köszönöm a lehetőséget.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Én is köszönöm. Kérdezem, hogy van-e további hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor aki az általános vitára alkalmassággal egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Nincs jelzés.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás. Köszönöm szépen.
Szeretném a bizottság meghatalmazását kérni, hogy a bizottság véleményét elmondhassam bizottsági előadóként. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Kisebbségi lesz? (Bencsik János jelentkezik.) Kisebbségi előadó Bencsik képviselő úr.
A 9-es napirendre térünk át: ez két részből áll, magából a beszámoló általános vitára bocsátásából, illetve a környezetvédelmi bizottság tárgyi határozati javaslatáról. Megkérem Faragó szakállamtitkár urat, hogy a 2003-2008 közötti időszakról szóló beszámoló végrehajtásáról a szóbeli kiegészítését tegye meg.
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Azt ígértem önöknek az előző napirend keretében, hogy egy mondatot mondok.
ELNÖK: Nem kell betartani. (Derültség.)
DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szeretném tartani, szavatartó ember vagyok, annyit engedjenek meg, hogy ez egy hosszabb mondat legyen. Tudom, hogy majd a válasznál is lesz lehetőségem szólni.
Olyan jelentést készítettünk és nyújtottunk be a kormány nevében, amely pozitív és negatív értelemben is tartalmaz kritikai elemeket, tehát önkritikus megközelítés is. Szól szintén mindenkinek, és ennek alapján is úgy gondolom, hogy figyelembe véve, hogy mi egy kiegyensúlyozott megközelítésre törekedtünk, éppen azért, hogy annak alapján lehessen a harmadik programot elkészíteni, ezért kérem a támogatásukat ahhoz, hogy ezt a jelentést - kritikai elemeivel együtt is - fogadják el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólásra Bencsik János képviselő úr jelentkezik. Megadom a szót.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Természetesen azonosulni tudtunk hat esztendővel ezelőtt is a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljaival, és tudunk azonosulni a most induló környezetvédelmi program céljaival is. Alapvetően nem ez a problémánk, nem a célokkal van problémánk, hanem a hatályosulással.
Azt azért leszögezhetjük, hogy az elmúlt hat esztendőben jelentős pozitív változások történtek az ország környezeti állapotában. De ez egyrészt a gazdaságszerkezet további átalakulásával magyarázható, másrészt pedig azzal a már elindult környezettudatosságot elősegítő oktatási, nevelési programokkal függ össze és azoknak is köszönhető, amelyhez természetesen a tárca is segítséget nyújtott. Tehát a szemlélet vonatkozásában történt elmozdulás, és ennek következtében a környezeti állapotban természetszerűleg pozitív elmozdulások történtek.
Ugyanakkor, ha összevetjük ezeket a változásokat a hat esztendővel ezelőtt kitűzött célokkal, akkor azt lehet mondani, hogy mégiscsak szerény mértékű a kitűzött célokhoz képest ez a változás.
Egyetlenegy olyan példát emelek ki, amely a gazdasági bizottság hatáskörébe is tartozik, ez az energiahatékonyság. A célokhoz képest mintegy 20-25 százalékos teljesítéssel rendelkezünk. Azok a célok, amelyek kitűzésre kerültek, még nem vették figyelembe, és nem is vehették figyelembe az Európai Unió által sokkal szigorúbb elvárást, mint mércét.
Éppen ezért lehet azt mondani, hogy a most induló hatéves program esetében sem fogja tudni Magyarország teljesíteni ezeket a vállalásait, mert a Nemzeti Környezetvédelmi Program mögé rendelt eszközrendszer nem fogja tudni ezt biztosítani.
Amit említettem az induló programmal kapcsolatos rövid hozzászólásomban, hiányzik az integrált gondolkodás, a környezettudatos gondolkodás az összkormányzati tevékenység szintjén. Tehát a Környezetvédelmi Minisztérium elszigetelten végzi a munkáját, és ez nem jelenik meg a különböző tárcák tevékenységében. Márpedig jelentős határterületek vannak, akár a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, az energiagazdálkodás, az agrárgazdálkodás területén, vagy éppen az ivóvízellátás területén.
Az elmúlt hónapokban, vagy akár a másfél esztendőt is vehetjük idősávként, láthattuk azt, hogy a környezetvédelmi és vízügyi tárca az ivóvíz-szolgáltatás vonatkozásában is csak nagyon-nagyon nehezen és áttételesen tudta érvényre juttatni külső civil szakmai, politikai támogatással azon törekvését, hogy a regionális vízművek továbbra is maradjanak közösségi felügyelet alatt, mert így lehet biztosítani egyrészt a minőségi ellátást, másrészt pedig lehet egységben kezelni a meglévő vízbázisokkal, a vízbázisok védelmével is ezt a kérdést.
Tehát ennek az integrációnak meg kell jelennie kormányzati szinten, hiszen az ország ellátásának biztonsága az elkövetkezendő időszakban az éghajlatváltozással való összefüggésben is kiemelt szerepet kell hogy kapjon. Ebben benne van az ivóvízellátás, az erdővagyon megóvása, benne van az energiabiztonság megteremtése, benne van az élelmiszer-önrendelkezés megfelelő szinten történő biztosítása, így a termőföld-védelem és -hasznosítás, és ezekhez kapcsolódik az átfogó vízgazdálkodási kérdés is, a nagy vizek elvezetése, a víz visszatartása, öntözési célú hasznosítása.
Nem érzékelhető sem a most záruló környezetvédelmi program tekintetében ez az átfogó gondolkodás összkormányzati szinten, és az induló program esetében sem.
Azt azért szeretném kiemelni, hogy nem is lehet maradéktalanul teljesíteni egy Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, stratégiának a célkitűzéseit akkor, hogy ha az alábontás vonatkozásában nincs mind a mai napig elfogadott nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv, talán a kormány az elkövetkezendő hetek valamelyikén fogja tárgyalni. Teszem hozzá, hogy Brüsszel kilátásba helyezte a kötelességszegési eljárást ebben a kérdésben.
Kettő. 2010 közepére Magyarországnak Brüsszel felé le kellene adni a megújuló energia használatára vonatkozó nemzeti cselekvési programját. Nem tudom, hogy hol tart ennek az előkészülete, nem nagyon lehet hallani. Félő, hogy 2010 közepére ez nem kerül benyújtásra. Teszem hozzá, hogy teljes konszenzussal fogadtuk el a nemzeti éghajlatváltozással kapcsolatos éghajlatvédelmi stratégiát, amely előírja azt, hogy kétéves cselekvési programokat kell készíteni. Ez a cselekvési program - több mint egy esztendővel ezelőtt fogadtuk el a nemzeti éghajlat-változási programot - mind a mai napig nem készült el, nem tudunk róla, holott lassan letelik ennek a kétéves időszaknak a terminusa.
Tehát összességében azt kell mondani, hogy a célok jók, és a célok azért jók, mert széles körű társadalmi egyeztetés alapján történt annak a meghatározása, kitűzése. A végrehajtás nagyon nehézkesen megy, elszigetelődött a környezetvédelmi tárca ennek a programnak a végrehajtásával az összkormányzati szintet figyelembe véve. Ráadásul nagyon fontos, hogy nincsenek megbízható adatok, amelyekre jó terveket lehetne felállítani azért, mert esetleges monitoringgal rendelkezünk, a monitoring-jelentések megbízhatatlan, töredékes adatsorokkal dolgoznak.
Erre egyetlenegy példát szeretnék kiemelni, megemlíteni, a gazdasági bizottság kezdeményezésére létrejött építésgazdasági munkacsoport által benyújtott országgyűlési határozatnak volt egy olyan része, hogy létre kell hozni a tárcaközi épületenergetikai munkacsoportot. Végül is hosszadalmas előkészület, nagy késés után ez a munkacsoport létrejött, és az első üléseken azzal szembesültünk, hogy a négy tárcánál futó programokkal kapcsolatos monitoring meglehetősen gyermekcipőben jár, ha van - nincs is mindenhol -, azok nem összehasonlíthatók egymással, és éppen ennek következtében nem lehet könnyedén meghatározni az elkövetkezendő időszak stratégiáját ezen a területen.
Tehát nagyon fontos az, hogy a meglévő adatbázisaink hozzáférhetők, áttekinthetők legyenek, illetve a programok indításánál világos indikátorok kerüljenek felállításra, amelyeket kőkeményen kell érvényesíteni az adatszolgáltatás vonatkozásában is, mert csakis az alapján lehet mérhetővé tenni az eredményeket, és lehet egy következő ciklusnak a célkitűzéseit megfogalmazni.
Tehát összességében még egyszer: a célokkal egyetértünk, ugyanakkor az eszközrendszer, az intézményrendszer ennek a megvalósítására alkalmatlan. Ezért nem tudjuk támogatni a hatéves beszámoló elfogadását, és ezért is tartózkodtunk a következő hat esztendős program indításáról szóló szavazásnál. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólásra nem látok jelentkezőt. Szakállamtitkár úré a szó!
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai
DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon köszönöm, és köszönöm a hozzászólást és az értékelést is. Mi is úgy tekintjük, hogy egy közös ügyről van szó, és ha rajtam állt volna, akkor fordított lett volna a sorrend, hiszen mi magunk is fordítottan dolgozunk, először a környezetállapotot kell értékelnünk, a környezetpolitika állapotát kell értékelnünk, és erre építve lehet csak egy normális újabb programot csinálni. De tartózkodtam attól, hogy felajánljam, hogy fordítsuk meg a sorrendet, és attól is, hogy együtt tárgyaljuk. De ugyanebben a logikában vagyunk.
Tisztelt kollégáim közül is nagyon sokan eljöttek a minisztériumból, ez mintegy jelképe is annak dolognak, hogy minden szakterületét érinti a tágan értelmezett környezetvédelmi ügynek: a levegőt, vizet, talajhasználatot, és így tovább. Nem akarom megkerülni a rövid választ sem a konkrét felvetésekre.
Pontosan értjük azt, hogy mit tűztünk ki több mint hat évvel ezelőtt, az is a parlament elé került. Magunk is önkritikusan, és ez nemcsak a második programra vonatkozó hatéves beszámolóra igaz, hanem a harmadik program eleje egy tételes, átfogó helyzetértékeléssel kezdődik. Több olyan fogódzkodót döntően oda írtunk be, amelyik mintegy útmutatás részünkről a tárcák számára, és miután benne maradt, így a kormánytól a jövő számára, hogy mihez képest kellene elérni többet. Ezek a sommás megállapítások, amelyek egy kicsit más metodológiára épültek már a harmadik program elején. A harmadik program eleje - ha úgy tetszik - a szakpolitikai következtetéseket tartalmazza, ami ráépül a második program hatéves jelentésére. Tehát számomra a kettő együtt van. Ebben magunk azt vittük keresztül, azt mondjuk el, hogy nagyon sok minden történt, de ami történt, a realitási határon belül nem felel meg annak, amit hat évvel ezelőtt kitűztünk. Más szavakkal, ha úgy tetszik, ugyanezt visszaadja a mi harmadik jelentésünk helyzetértékelése.
Arra is válaszolnom kell, ami a tárca, ha úgy tetszik, a környezetügyi tárca sajátos szerepét jelenti. Ha már egy svéd példa az előbb elhangzott, többen ismerhetik, magam is ismerem nagyon sok országét, nemcsak európai országét vagy EU-s országét. Rendkívül változó - ha úgy tetszik - a környezet, a környezetpolitika, a környezetügyi tárca súlyának megítélése. De magunk is tudjuk, hogy önmagában egy Nemzeti Környezetvédelmi Program bármilyen jó legyen, bármilyen erős eszközrendszereket hordozzon magában, nem tudja megoldani egy ország környezeti állapotának javítását. Pontosan arról van szó - és ezt írjuk egyébként a harmadik program első horizontális alprogramjában is -, hogy minden vonatkozó szakterületi és fejlesztési stratégia sokkal nagyobb összhangjára van szükség.
Ugyanezt deklarálja egyébként az EU-ban az EU saját környezeti akcióprogramja, ugyanezt deklarálja az EU-nak a fenntartható fejlődési stratégiája. Tehát a hiátus ott van, a politikák közötti nem összhang. És ugyanezt jelzi a képviselő úr, lehet, hogy én egy kicsit árnyaltabban fogalmazok, de ebből a székből egyébként így illik.
Tehát mi pontosan értjük azt, hogy egy NKP végrehajtatása és egy következő NKP sem múlhat csak a tárcán, ezért fontos számunkra, hogy egy kormányzati program van ebből, ez van önök előtt, ezt képviseljük, és azt is értjük, hogy az összes politikai döntéshozónak és az összes érdekcsoportnak is - beleértve az üzleti szféra képviselőit is - meg kell érteniük, hogy környezetvédelem nélkül, ha úgy tetszik, kitörés sincs. Tehát azt hiszem, ennyiben az izoláltságra muszáj volt válaszolnom.
Néhány konkrétum is elhangzott, nyilván nem fogok belemenni, akár az ivóvízbázis-védelemről beszélünk, de ha már ennyire sarkalatosan előjön az általam is jól ismert probléma, az energiahatékonyság - ez is nagyon közel van az üzleti szférához -, a megújuló energiák ügye. Nem szeretnék a részletekbe menni, 2009-ig végül is az EU révén, EU-tagként Magyarország számára elő van írva ez az évenkénti 1 százalékos energiahatékonyság-növelés, ami a tét most, hogy ugyanígy 2020-ig kell lennie egy programnak, most már a klíma-energiacsomag miatt. Ugyanez igaz a megújulókra is. A tavalyi év végén politikailag elfogadottnál ugyanúgy, EU-tagállamként Magyarország számára a legalább 13 százalékos megújulós arány vonatkozásában egy stratégiát kell letenni az asztalra.
Tehát én értem az üzenetet, mi nem szeretnénk, ha ez önmagában egy energia-megközelítést tartalmazna, sokkal nagyobb összhangot szeretnénk, nemcsak a klímaváltozás vagy a klímapolitika ügyével, számos más ügyet, a bányák ügyét, ha úgy tetszik, akkor a meddőhányók ügyét, a rekultiváció ügyét, nagyon sok mindent el tudok én is ebben mondani. Tehát a környezetvédelem oldaláról ezt a dolgot is a magunk részéről úgy gondolom, hogy tisztességgel kezeltük.
Köszönöm szépen még egyszer az észrevételeket, és megint csak arra tudom önöket kérni, hogy az értékelést, amelyet mi kiegyensúlyozottan kritikusnak szántunk, beleértve azt, amit képviselő úr kiemel, a szemléleterősítést, és beleértve azt is, ami történt a korábban benyújtott programok alapján, támogassák, hiszen erre kell épülne, hogy mihez képest kellene egy harmadik programot végrehajtani. Köszönöm a figyelmüket.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm, szakállamtitkár úr. Akkor elérkeztünk a szavazáshoz. Tehát aki a J/10932. számú, a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 12 nem. Köszönöm.
Határozathozatal a Környezetvédelmi bizottság határozati javaslatáról
Szavaznunk kell még a Környezetvédelmi bizottság határozati javaslatáról, amit H/11177. számon kaptunk meg, a következőképpen szól. "A Magyar Köztársaság Országgyűlése:
Ezt a tegnapi ülésén fogadta el a Környezetvédelmi bizottság. Aki ezzel egyetért, kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 12 nem.
Előadót állítunk. A többségi vélemény képviseletét én vállalnám. Aki egyetért ezzel, kérem, jelezze! (Szavazás.) Nagyon köszönöm a bizalmat. Bencsik János képviselő úr vállalja a kisebbségi véleményt. Aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Akkor a 9-est napirendet lezártuk, az előadóknak köszönöm szépen a részvételt.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám)
A folyamatosság érdekében javaslom, hogy a 10. napirendi pontot tárgyaljuk, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslatot. Dr. Horváth István urat kérném, hogy foglaljon helyet.
A képviselő urak figyelmét felhívnám, hogy az alkalmi munkavállalásról az Országgyűlés Könyvtára készített egy elemzést, ezt közben olvassák el.
Köszöntöm az előadót, kérem, hogy mutatkozzon be.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Burik Mária vagyok, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője, és velem együtt érkeztek kollégáim, akik a bizottság rendelkezésére állnak a különböző kérdések megválaszolásában. Bemutatom Kis Zoltán főosztályvezető-helyettes urat, akit gondolom, nem kell külön bemutatnom, Bódi András főosztályvezető urat...
ELNÖK: Igen, őt már az előző napirend során megismertük.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium):..., illetve Bérces Kamilla szakmai főtanácsadó asszonyt.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kívánnak-e rövid szóbeli bevezetőt tenni?
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy nagyon rövid áttekintést adnék annak érdekében, hogy a bizottság számára is egyértelmű legyen, hogy mi volt a jogszabály-előkészítő célja ezzel az új törvényjavaslattal.
Új törvényjavaslatról van szó, tehát nem a jelenlegi alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításáról. Ennek indoka az, hogy nagyobb ívű módosításokra, illetőleg új koncepcionális váltásra került sor ebben a törvényjavaslatban.
A törvényjavaslat alapvető két célja egyrészt az adminisztráció-csökkentés, amely alapvetően a munkáltatók számára jelent könnyítést, a munkaviszony létesítésének bejelentésével kapcsolatban, mivel már az új korszerű technika igénybevételére is lehetőséget biztosít a törvény, nemcsak informatikai eszközzel, hanem azon túlmenően telefonos bejelentés útján is megvalósulhat a munkavállalók bejelentése, illetőleg ezen túl a növénytermesztési ágazatban, a mezőgazdaságon belül egy speciális bejelentési módra fog sor kerülni.
A másik fő célja az adminisztráció-csökkentésnek a munkaügyi központok jelenlegi leterheltségének és a várhatóan növekedő leterheltségnek a csökkentése. Jelenleg ugyanis több mint 1 millió alkalmi munkavállalói könyv van forgalomban, tehát kiadva munkavállalóknál, amellyel kapcsolatban a munkaügyi központoknak az a feladata, hogy minden tárgyévet követően ezeket be kell gyűjteni, azokból különböző adatokat összesíteni kell, és ezeket az adatokat át kell adniuk megfelelő társhatóságok számára, így az adóhatóság és a társadalombiztosítás szervei számára. Ez már olyan jelentősen megnövekedett terhet jelent, hogy a munkaügyi központok személyi kapacitásának nagyon komoly részét köti le január, február időszakban, és ez elvonja a köztisztviselőket gyakorlatilag a munkaügyi központok alapfeladatainak teljesítésétől.
A másik fő célja a törvényjavaslatnak már a közvélemény előtt is ismert visszaélések megszüntetése. Számtalan alkalommal lehetett hallani híradásokban, újságokban, hogy a munkáltatók a munkaügyi ellenőrzés vagy az adóellenőrzés során töltenék ki az alkalmi munkavállalói könyvet, láthatatlan tintát használnak, és számtalan más módon élnek vissza az alkalmi munkavállalói könyv által biztosított lehetőségekkel. Alapvetően ezért a törvényjavaslat lényegi célra, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlásra vezesse vissza a munkáltatókat.
Számtalan munkáltató használja arra az alkalmi munkavállalói könyvet egyebekben, hogy nem a rövid, ténylegesen alkalmi jellegű foglalkoztatásra foglalkoztat alkalmi munkavállalót, hanem kifejezetten a tartós - és bizonyos ágazatokban ez jellemző - foglalkoztatás céljára is ezt veszi igénybe, és nem tölti ki a könyvet...
ELNÖK: És ha jól értem, akkor ez a javaslat ezt kiküszöböli.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Így van. Specialitások jelennek meg a növénytermesztési ágazatban. Erről majd Kis Zoltán úr fog önöknek az esetleges kérdéseikre válaszolni.
El kell hogy mondjam, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban több alkalommal került megvitatásra a törvény, részben szakbizottságokban, részben több plenáris ülésen.
Talán ez volt az oka annak, illetőleg a munkáltatói és a munkavállalói oldal közötti részben érdekellentétek és egymásnak ellenható törekvések miatt, hogy a törvényjavaslat előkészítése csaknem két évet vett igénybe.
Azt kell mondanom, hogy szakmai kérdésekben konszenzus született a szakbizottságokban, melynek eredményeképpen a plenáris ülésen a munkaadói oldal úgy foglalt állást, hogy támogatja a törvényjavaslatot. A munkavállalói oldal azt a véleményét fogalmazta meg, hogy bár vannak koncepcionális fenntartásaik, de tudomásul veszik, hogy a kormány ezzel a tartalommal nyújtja be a javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Szatmáry Kristóf képviselő úr kért szót.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Hadd kezdjem véleménnyel. Lehet, hogy amikor ez a törvényjavaslat elindult két évvel ezelőtt, akkor igen aktuális volt, tehát valóban a céljaival, tehát azzal, hogy normál munkaszerződéssel legyen a munkavállalók többsége foglalkoztatva, azt gondolom, hogy a gazdaság szereplői és mindenki ebben az országban egyetért. Viszont épp ma, vagy épp ebben az időszakban egy olyan gazdasági helyzet van, ahol pontosan tudjuk, hogy a munkanélküliség milyen problémákat okoz az országban.
Én pontosan az OÉT-en elhangzott, illetve az OÉT-en elfogadott véleménynek nem vagyok birtokában, viszont az elmúlt néhány hétben jó néhány szakmai szervezettel, lévén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vagyok, egyeztettem e törvény kapcsán, és mindenhonnan viszonylag zavaros válaszok jöttek. Tehát hogy foglalkoztak ezzel a törvénnyel, de ennek a január 1-jétől való aktualitásával, legalábbis most a gazdasági oldal szereplőit tudom mondani, jelentős többsége nem értett egyet.
Két tényező van. Az anyagban az szerepel, hogy ez a javaslat jelentősen csökkenti az adminisztrációt. Valóban látszólag csökkenti az adminisztrációt, csak pontosan az internetes vagy telefonos bejelentésekkel kapcsolatos kérdéskör olyan, amely jelen pillanatban egyrészt kidolgozatlannak tűnik, jó néhány jogértelmezése, és pontosan tudjuk, hogy általában az állami hatóságok a legkisebb jogsértést is nagyon keményen bírságokkal sújtják jelen állapotban. Tehát egy nagyon komoly jogbizonytalanságot éreznek a gazdasági szervezetek a tekintetben, hogy ezeknek a bejelentéseknek az ellenőrzése, illetve ezeknek a bejelentéseknek a tartalma, megfelelősége hogyan fog működni, illetve maga az interneten keresztüli bejelentés egy olyan helyzetben, ami például akár a mezőgazdaság, de akár a turizmus vagy más területen megjelenik. Összességében, ha azt vesszük, hogy egyébként minden más esetben pedig írásos szerződés szükséges, egyáltalán nincs az az álláspont, hogy ez összességében az adminisztrációs terheket csökkentené.
A másik oldalról pedig, amire az anyag nem tér ki, és ami miatt én a munkanélküliséget említettem, az éppen az a probléma, hogy az elküldött anyag sem szól arról, hogy ez összességében a jelenlegi állapothoz képest milyen plusz terheket rak a munkavállalókra a jelenlegi kiskönyves rendszerhez képest. Ha ehhez hozzávesszük, amit mondott, hogy közel egymillió vagy több mint egymillió ilyen kiskönyv van kint, el tudjuk képzelni, hogy ez milyen jelentős egyszeri, legalábbis egyszeri adminisztrációs változást kell hogy eredményezzen januárban, amikor ezeknek a kiskönyveknek a hatálya megszűnik.
Tehát összességében a gazdasági oldalról azt tudom mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak jelen gazdasági válság alatt nincs aktualitása, sőt káros hatással lehet a gazdaságra. Egyrészt jelentősen növelheti a vállalkozások tényleges terheit, akik eddig kiskönyvvel foglalkoztattak vállalkozókat, vagy legalábbis ezzel ellentétes számítást én az anyagban nem láttam, másrészt pedig az a része sem áll meg jelen pillanatban, hogy ez összességében a vállalkozások adminisztrációs terheit - lévén a többségüknek írásos szerződést kell ezután a kiskönyv helyett kötniük - csökkentené.
Tehát ebből a megfontolásból én nagyon kérném a bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy ennek a törvényjavaslatnak most, ebben a gazdasági válságban mennyire van aktualitása. Ezért a mi részünkről ezt biztosan nem fogjuk tudni támogatni most. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Molnár Béla képviselő úr kért szót. Megadom a szót!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az előterjesztővel egy dologban egyetértünk, és csak egy dologban értünk egyet, hogy ennek a törvényjavaslatnak van egy pozitív pontja, hogy a kiskönyveket el fogják törölni. Már a bevezetéskor azt mondtuk, hogy ez nem megfelelő megoldás. Most az ön előadásából is azt látjuk, hogy önök is rájöttek, hogy ez egy kudarcos történet, és örülünk, hogy ezt belátva, ezt meg fogják szüntetni.
Ezen túl azonban csupa olyat tudunk erről a javaslatról mondani, ami nem előrevisz, hanem a feketemunka növekedését segíti elő. Az első az, hogy eddig hatályban volt egy jól működő definíció arra, hogy ki vehet részt munkáltatói és ki vehet részt munkavállalói oldalról az alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban. Ezt ezzel az új törvényjavaslattal önök teljes mértékben eltörlik, és ilyen korlátozó kinyilatkoztatásokat tesznek, ami viszont nem biztos, hogy megfelelően fogja helyettesíteni az eddigieket. Különös tekintettel nem, mert az van benne, hogy természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munka esetében lehet foglalkoztató. Ez a kizáró fogalmazás azt jelenti, hogy ha egy idős hölgy például vidéken azt mondja a szomszédjának, hogy a szőlőjét szüretelje le vagy az almáskertjét szedje le, az mezőgazdasági munka, ezt ő nem teheti meg, csak feketemunkában. Tehát ezzel az egy mondattal önök máris beindítanak egy feketemunka-végzésre való felszólítást.
Ugyanakkor a Ktv., illetve a Kjt. hatálya alá eső munkáltatók esetében korlátozásokat szüntetnek meg, és lehetőséget nyitnak arra, hogy ezek a cégek alkalmi munkavállalókat foglalkoztassanak az alapvető költségvetési gazdálkodó szervezetek alapellátásának a tevékenységére is, ez viszont semmiképpen nem lehet cél, azt gondoljuk.
Problémának érezzük azt is, hogy az egy évben ledolgozható munkanapok száma is csökken, mert átfogalmazzák a foglalkoztatási időtartamokat is, és ezeket kiszámolva azt látjuk, hogy egy fő kevesebb munkanapot dolgozhat, mint amit eddig dolgozott.
A legnagyobb probléma viszont a közteherfizetés problémája, hiszen nem az a probléma, hogy banki átutalással kell, vagy pedig bélyeggel kell, a probléma az, hogy brutális közteheremelést hajtanak önök végre. Eddig a hatályos törvényben 16,7 százaléktól 30 százalékig terjedt az az összeg, amit közteherviselésként meg kellett fizetni, most viszont 62,5 százalék lesz a bruttó bérre vetített közteher. Ha valami, akkor ez egészen egyértelműen arra vezet, hogy nagyon sokan azt mérlegelik, hogy ennyit már nem fognak kifizetni, és sokkal inkább a feketemunkával oldják meg azt, amit eddig esetleg egy 20 százalékos közteherrel még tűréshatáron belülinek gondoltak.
Önök egyetlen dolognál, a háztartási munkánál hagyták meg a 40 százalékot, de ez is lényegesen több, mint ami eddig volt. Tehát egy ilyen közteheremelés úgy gondoljuk, hogy kifejezetten arra késztet minden munkaadó szereplőt, hogy a feketemunkának a lehetőségét próbálja meg.
Ugyanakkor van egy olyan része az előterjesztésüknek, amiről nem tudjuk eldönteni, hogy komolyan gondolják-e vagy pedig tréfaként tették bele, hogy figyelünk-e és észrevesszük-e. Maradjunk abban, hogy önök ezt egy próbának tették bele, hogy észrevesszük-e, ha megengedik, felolvasnám ezt a részt, mert ezt nem szóban kell elmondani, hanem idézni kell.
"Amennyiben a munkáltató növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalót, a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget kell fizessen. A közteherelőleg alapját külön jogszabályban meghatározott, adott növénytermesztési idénymunkáért fajlagosan megállapított munkaerő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizetett nettó bér külön jogszabályban meghatározott legkisebb munkabér szorzataként meghatározni." Mit jelent ez?
Július 12-ével esetleg egy augusztusi munka vagy munkasorozat munkaerő-igényét honnan tudja az a mezőgazdasági vállalkozó? Honnan tudja akkor, hogy a termés valóban jó lesz, vagy pedig jön egy aszály, jön egy vihar, és csak a töredékét fogja tudni használni, vagy pedig esetleg olyan aszály következik be, hogy semmit nem fog tudni betakarítani. Tehát egyetlen munkavállalót sem kell felvenni. Ezzel szemben őneki már előre be kellett fizetnie a közterheket, és vajon, mikor kaphatja vissza? Az érvényes jogszabály szerint a követő év január 12-ei bevallással visszaigényli, és 30 nap múlva kapja vissza, tehát február 12.
Tehát amit július 12-én befizet, azt követő év február 12-én kapja vissza. Tisztelettel, ha megengedik, erre mondom, hogy ez vagy tréfa vagy figyelempróba, hogy észrevesszük-e. Tisztelettel kérjük, hogy ne akarják ezt a dolgot, mert ezzel, ha semmi mással, ezzel vagy ellehetetlenítik a mezőgazdaságban vállalkozókat, vagy pedig egyöntetűen önök fogják buzdítani a feketemunka végzésére.
Összegzésül azt tudjuk mondani, hogy kétéves munka után is alkalmatlan arra, hogy ezt a törvényjavaslatot komolyabban tárgyaljuk, hiszen a fizetendő közterhek jelentős mértékben megemelkednek, az alkalmazási kör szűkül, a ledolgozható munkanapok száma csökken, az adminisztrációs terheket egyáltalán nem csökkentik, és bizonyos esetekben közteherelőleget kell fizetni.
Ezek az indokok azok, amelyek alapján mi ezt sajnos, nem tudjuk elfogadni. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Kiss Ferenc képviselő úr kért szót.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Látszik, mint ahogy az előterjesztésben is elhangzott, hogy a törvény-előkészítés is hosszú időszakot vett igénybe. Valószínűleg már az előzetes érdekegyeztetési fórumokon is megjelentek ezek a véleménykülönbségek és ellenérdekeltségek, mint amelyek most itt a hozzászólásokban is képviselőtársaim részéről elhangzottak.
Egy biztos, hogy a jelenlegi alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amely 1997 után került bevezetésre, nem váltotta be azt az igényt, ami visszaszorította volna a feketefoglalkoztatást, és abban igen, hogy egyszerűbbé tette a munkáltatók részéről a foglalkoztatást.
Úgy gondolom, hogy azért születik egy olyan törvény, vagy azért szeretnénk bevezetni, ahol konkrétan megfogalmazzák és meghatározzák azokat a kötelezettségeket, amelyek a munkáltatói oldalról, illetve a munkavállalói oldalról is jelen lesznek.
Valószínűleg ezt a célt szolgálja az is, hogy a visszaéléseket valamilyen módon csökkentsük, ezáltal a feketefoglalkoztatás visszaszorítása megvalósuljon, másrészt, hogy a munkáltatók adminisztrációs terhei is csökkenjenek. Mert azért emlékszünk rá, hogy volt ellenőrzés az autópálya-építésen, ahol úgy írtak alá jelenlétet, hogy a tinta eltűnt másnapra. Úgy gondolom, hogy ez nem azt szolgálta, hogy a feketefoglalkoztatást valahogyan visszaszorítsuk.
Az is igaz, hogy ez a törvénymódosítás több törvényt is érint, akár a foglalkoztatási törvényt, a munkavédelmi törvényt vagy az adórendelkezésekre vonatkozó törvényt. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény ugyanúgy bent van. Azt is el kell mondani, hogy van véleménykülönbség, és úgy gondolom, hogy ez jelentkezett is, hogy mi az a mezőgazdasági idénymunka, mi a növénytermesztési idénymunka és mi az alkalmi munka esetében azok a kötelezettségek, amelyeket a munkáltatónak el kell végezni. Kell-e munkaszerződést kötni vagy elég, ha csak akkor köt munkaszerződést az idénymunkát végzővel, ha azt az illető kéri.
Most felvetődik a kérdés, hogy meri kérni azt az alkalmi munkát vállaló egyén, hogy én ragaszkodom, hogy velem kössenek írásos munkaszerződést? Tehát valószínűleg vannak ebben a törvénytervezetben olyanok, amelyeket további pontosításra és a meglévő érdekellentétek oldására kell hogy módosításokkal felhasználjuk, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy ha ezeket figyelembe vesszük és ebben előbbre lépünk, akkor talán sikerül elérni azt, ami célt megfogalmaztunk, hogy a foglalkoztatás esetében egyszerűbb legyen, tehát a bejelentési kötelezettség jobban ellenőrizhető legyen, másrészt valószínűleg a munkáltatók adminisztratív terheit mérsékli.
Az, hogy többletterheket is jelent, igaza van Molnár képviselő úrnak abban, hogy egyes esetekben a fizetési kötelezettségek többletterhet jelentenek a munkáltatóknak.
Akár a foglalkoztatási bizottság ülésén is ugyanezek elhangzottak, és mi úgy gondoltuk, hogy további egyeztetésekkel és módosításokkal azért ezt a törvénytervezetet alkalmasnak tartjuk általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szatmáry képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Csak a válasz előtt nagyon határozottan szeretnék arra választ kapni, hogy konkrétan, ha nem is a mezőgazdaság - mert ezt említették a kollégák -, de az idegenforgalom és a kereskedelem területén, ahol jó vagy rossz, de elég elterjedt ennek a kiskönyvnek a használata, vannak-e konkrét számítások, hogy ez milyen tehernövekedéssel jár a munkáltatók számára? Nekem meggyőződésem, és a mi számításaink szerint nagyon komoly tehernövekedéssel jár, ami teljesen ellentétes hatást fog kiváltani valóban, mint ahogy azt feltételezzük, hogy a foglalkoztatást bővíteni fogja. Ebben a gazdasági helyzetben a jelenlegi terheket növelni azt jelenti, hogy egyértelműen a foglalkoztatottak száma fog csökkenni, nemcsak valójában, hanem ténylegesen is. Tehát nemcsak a szürkegazdaság, hanem a további elbocsátások felé fog menni. Tehát konkrétan az idegenforgalom és a kereskedelem területén készültek-e elemzések, mert ez az anyagból nem derül ki. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. A részletes nem itt kívánjuk lefolytatni, úgyhogy rövid, lényegre törő reflexiókat kérek.
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) válaszai
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Elsőként Szatmáry Kristóf képviselő úr felvetéseire reagálnék. Első felvetése a hatálybaléptetés korai voltára vonatkozott. Valóban a javaslat január 1-jei hatálybaléptetést említ. Kétségtelen, hogy a parlamenti vita elhúzódhat akár december első felére is, tehát ez azt jelenti, hogy megfontolható, hogy esetleg egy későbbi hatálybaléptetésre javaslatot tegyen a tisztelt Ház, illetőleg bármelyik bizottság vagy képviselő is. Tehát ezen valóban el lehet gondolkodni.
A telefonos bejelentés feltételrendszere, hogy hogyan biztosítható, és ez ténylegesen jelent-e adminisztráció-csökkentést, úgy gondolom, hogy ez ténylegesen adminisztrációcsökkentés, ahhoz képest, hogy jelenleg minden esetben az AM-könyvbe kell bejegyzést eszközölnie a munkáltatónak, amit alá kell íratnia a munkavállalóval is, saját magának is, a bélyeget meg kell vásárolni, be kell ragasztani, ehhez képest az AM-könyv megszűnése mellett csupán a bejelentésre lesz szükség. Azonban ez a bejelentés nem nélkülözhető, ezt hangsúlyozom, hiszen a munkavállaló szociális biztonsága ettől függ. Ettől függ, hogy fog-e nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerezni, illetőleg az egészségbiztosítás bizonyos ellátásaira hogyan válik jogosulttá.
De önmagában a bejelentés, amellett, hogy a szociális biztonságot garantálja a munkavállaló számára, ez ténylegesen adminisztrációcsökkentés is, hiszen nem feltétlenül kell valakinek az internethez, a számítástechnikához értenie, mivel már telefonon is eszközölhető lesz a telefonos bejelentés. Ennek a feltételeit a javaslat úgy kívánja biztosítani, hogy egy non stop működő kormányzati ügyfélszolgálati központot hozott létre, ez létezik is, amely az APEH mellett működik, és gyakorlatilag ez az ügyfélszolgálati központ a nap minden órájában képes lesz a telefonos bejelentéseket fogadni. Tehát gyakorlatilag, ha felvesz a munkáltató egy vagy több munkavállalót, bizonyos típusú munkáknál jellemző, hogy egyszerre 10-20 vagy még több munkást vesznek fel, a munka megkezdése előtt, mondjuk ha a munka műszakban van szervezve és 6 órakor kezdődik a munka, ha mondjuk fél 6-kor vagy 5 órakor felveszi a telefont és ezt a 20 embert bejelenti, az ügyfélszolgálati központ ezt képes fogadni, képes regisztrálni, és így a bejelentés megvalósul. Nem kell írásban kitölteni alkalmi könyveket...
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): A jogosultságokat hogyan fogják ellenőrizni?
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A nyugdíjbiztosítást és az egészségügyi ellátást?
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ha kijönnek ellenőrizni.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ugyanúgy. Az APEH felé történő, illetve az ügyfélszolgálati központ felé történő bejelentés már a munkavállaló oldaláról a jogosultságokat garantálja, biztosítja, illetve ehhez a bejelentéshez a munkaügyi felügyelőségek az ellenőrzés szempontjából hozzáférhetnek. Jelenleg is az APEH-nyilvántartáshoz hozzáférhetnek. Tehát amikor a munkaügyi felügyelő kimegy ellenőrizni egy helyszínre, ott számba veszi, hogy kik azok a munkavállalók, akik ott munkát végeznek, és ezt a listát egybeveti a bejelentési kötelezettséggel, amely az APEH nyilvántartásában szerepel, és ezt követően fogja meghozni a határozatát és bírságolni azt a munkáltatót, aki a munka megkezdéséig nem jelentette be a munkavállalót. Tehát zár a rendszer, ha a kérdés erre vonatkozott.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): A való élettel nem találkozik. De majd a részletes vitában megbeszéljük.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Zár a rendszer. Hogy létezik-e külön a kereskedelemre, idegenforgalomra lebontott statisztika, úgy tudom, hogy jelenleg nincs. Elvileg a KSH-val lehet ilyet gyűjtetni, ha külön speciális adatgyűjtésre vonatkozóan javaslatot teszünk. Tehát ez a későbbiekben esetleg megoldható, ha így ágazatokra lebontott statisztikára lenne szükség.
További kérdések, felvetések, hogy nem szabályozza ez a javaslat azt, hogy ki lehet munkáltató, illetve ki lehet az egyszerűsített foglalkoztatás szempontjából munkavállaló. Nem vonható kétségbe, hogy eddig is az alkalmi foglalkoztatásra létrejött jogviszony, illetőleg az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony munkaviszony. Tehát vonatkoznak rá a munka törvénykönyve rendelkezései is, abból a szempontból, hogy ki lehet munkáltató, ki lehet munkavállaló. Tehát ilyen szempontból ez a törvény korlátozást nem tartalmaz.
A törvény szabályait azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni majd, amelyeket a 4. § felsorol. Tehát munkaviszonyról van szó, és ahol eltérést ez a javaslat nem mond, ott az összes munka törvénykönyvben lévő rendelkezést alkalmazni kell. Tehát a rendszer így zár.
Hogy most költségvetési szerv foglalkoztathat-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkavállalót vagy sem, ez a törvényjavaslat már megszünteti azt a lehetőséget, amelyet a jelenleg hatályos alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról szóló törvény mond. Azonban a jelenleg hatályos törvényben is voltak megkötések abból a szempontból, hogy költségvetési szerv...
ELNÖK: Egy kicsit lényegre törőbben legyen szíves, mert véleményegyezségre úgyse jutunk, majd külön a képviselő urak megkapják a tájékoztatást.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a figyelmeztetést, elnök úr. Tehát a jelenlegi törvény is megadja a választ, költségvetési szerv alaptevékenysége keretében nem foglalkoztathat jelenleg sem alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót. A törvényjavaslat pedig megszünteti a lehetőséget, csak abban a négy kategóriában, illetve tevékenységre lehet foglalkoztatni e törvényjavaslat alapján munkavállalót, amelyet az 1. § felsorol.
A közteheremelés, ami úgy gondolom, hogy egy lényeges kérdés. Próbáltam érinteni a felvezetés során, hogy a visszaélések visszaszorítására irányul ez a törvényjavaslat, az egyik fő célja ez. Ennek egyik eszköze az, hogy a járulékterheket a mostani kedvezményes járulékhoz képest emeljük. Az egyik legnagyobb, legerősebb oka annak, hogy visszaélésszerűen jártak el a munkáltatók, hogy kedvezményes volt a járulékfizetés. Tehát minden munkáltatót többnyire ez vezetett arra, hogy alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztasson, olyan esetekben is, amikor erre nem lett volna igazából lehetősége, tartós foglalkoztatás esetén. (Molnár Béla: A "minden" szót tetszett használni. Minden munkaadó?) Elnézést, ha félreérthető voltam. Számos munkaadó, így mondanám.
ELNÖK: Képviselő úr, külön konzultációt folytatnak. Megértem.
DR. BURIK MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tehát mivel a pénzügyi ösztönzők vezetnek mindig oda, hogy valamilyen jogi eszközt használjanak vagy ne használjanak, a jogszabály előkészítője azon az állásponton volt, hogy a járulékterhet valamilyen mértékben emelni kell ahhoz, hogy a visszaéléseket vissza lehessen szorítani. A 40 százalékos mérték lenne jelenleg a kedvezményes mérték, természetesen erről a százalékos mértékről még a parlamenti vita során lehet beszélni, kompromisszumot kötni, vagy a tisztelt Ház úgy dönthet, hogy másfajta mértéket szavaz meg, illetőleg erre módosító javaslatot terjeszt elő.
Összességében az előterjesztő nem kívánta a feketegazdaságot erősíteni, sőt ellenkezőleg: pontosan a feketegazdasághoz vezető utat kívánta bezárni ezzel a törvényjavaslattal. A növénytermesztési ágazatra vonatkozóan megadom a szót Kis Zoltán úrnak.
Dr. Kis Zoltán főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai
DR. KIS ZOLTÁN főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A felvetésre, ami az egyszerűsített munkavállalás mezőgazdasági részét illeti, a következőket szeretném válaszolni.
Semmi nem akadályozza meg a mezőgazdasági munkaadót, hogy az általános szabályok szerint járjon el. Tehát amennyiben ő úgy gondolja, hogy elektronikusan akarja csinálni, akkor nincs előleg, nincs semmi, csinálja elektronikusan. A szakmai szövetségek kérése volt, hogy ezt az elektronikus utat - ha lehet - mellőzzük a mezőgazdaságban, főleg a kicsik vonatkozásában ez problémás, hogy kimenni a föld szélére, ki jön oda, nem jön oda, telefon, e-mail, internet, azért nem erre rendezkedtek be, főleg azok a gazdák, akik 3-5 hektáros gyümölcsössel rendelkeznek. A nagyobbakra egyébként én nem tartom személy szerint ezt kötelező érvényű előírásnak, ezen majd lehet vitatkozni, hogy legyen egy korlátja annak, ami fölött már nem választhatja ezt a rendszert a mezőgazdasági munkaadó, hiszen akinek megfelelő humán erőforrás áll a rendelkezésére, technológia, tehát magyarul: egy nagyüzem, ott azt hiszem, elvárhatjuk tőlük az alkalmi munkavállalásnál is annak a rendszernek az alkalmazását, amit ez a törvény előír.
A szakmai szövetségek azt is kérték, hogy abban az esetben, ha ők mentesülnek az elektronikus bevallási kötelezettség alól, akkor ők vállalják - éppen a tisztaság és az igazolhatóság érdekében - az előlegfizetést, ami azt jelenti, hogy a kormányrendelet határozza meg egy-egy területre az elvégzendő, illetve elvégezhető alkalmi munkavállalói, kézimunka-igényt. Ezeket a táblázatokat nem a minisztérium fogja elkészíteni, hanem az adott terméktanácsok és szakmai szövetségek. A tervezet szerint ez a szőlőre, a dohányra, a szántóföldi zöldségtermesztésre, valamint a gyümölcstermesztésre vonatkozik. Tehát nem az összes mezőgazdasági tevékenységre, csak arra, amire az idénymunka meghatározható.
Ennek alapján kifizeti az előleget, a meghatározott, vélelmezett munkamennyiség után, most jelen pillanatban 40 százalék itt a tervezetben az az összeg, ami szerepel, ezután neki már nincs tovább adminisztrációs kötelezettsége, mindössze annyi, hogy a jelenléti íven, amelyen már névhez kötjük, hogy ki az, Nagy Pista, Kovács Béla, aki igénybe veszi azt az ellátást, aminek az előlegét már a munkaadó befizette. Tehát így találkozik a kettő, hogy nevesítődik az az átalány. Tehát azzal nem mentesülhet a munkaadó, hogy én kifizettem a közterhet, innentől vége, mert akkor még nem kötöttük hozzá ahhoz, akinek az érdekében befizette. Tehát tudni kell, hogy ki az, aki ettől biztosítottá válik és egyéb juttatásokra jogosult.
Az (5) bekezdés...
ELNÖK: A továbbképzést kérem, hogy máskor ejtsék meg!
DR. KIS ZOLTÁN főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó, csak szeretném befejezni. Az (5) bekezdés vonatkozik arra, amire a képviselő úr utalt, hogy mi van, ha aszály és egyéb történik, abban a pillanatban természetesen őneki további befizetési kötelezettsége nincs, sőt visszaigényelheti az előleget is, ha több volt, mint a vis maior által okozott kár. De ha valaki jobb technológiai megoldást tud javasolni, arra nyitottak vagyunk természetesen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen a tökéletes, kimerítő választ, több mint fél órája tárgyaljuk, a bizottság kimerítő érdeklődését is nagyon köszönöm. Szeretném, ha a szavazásra térhetnénk. Köszönöm szépen. Aki az általános vitára bocsátással egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. Aki nem ért egyet? (Szavazás.) 6 nem.
Köszönöm szépen a megjelenteknek az előterjesztést, sokkal okosabbak lettünk. Előadót szeretnénk állítani. Kormányoldalról Kiss Ferenc képviselő urat, ha megbízhatnánk. (Kiss Ferenc jelzi, hogy elvállalja.) A kisebbségi előadó pedig Szatmáry Kristóf képviselő úr. Köszönöm a megjelenteknek is az előterjesztést.
Visszatérünk a második napirendi pontunk tárgyalására, az IRM előterjesztésében, a tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes úr vezetésével kérem, hogy a minisztérium képviselői foglaljanak helyet. Ez a T/11026. számú előterjesztés.
Tisztelettel köszöntöm önöket, és kérem, hogy egy nagyon rövid szóbeli kiegészítést tegyenek.
DR. LIGETI MIKLÓS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek, tényleg a felkérésnek megfelelően. Az antikorrupciós előterjesztés a tisztességes eljárás követelményeiről szóló törvény-előterjesztés a korrupciónak olyan vetületeit és olyan megnyilvánulásait kezeli, amelyek eddig a hatályos joganyagban teljesen értékeletlenül és figyelmen kívül maradtak. Vannak jogköreink és eljárásaink különböző hatóságokhoz telepítve, ügyészséghez, nyomozóhatóságokhoz, a kormányzati ellenőrzés, illetve a parlamenti ellenőrzés különböző hatóságaihoz, de ezek a tapasztalat szerint nem hatékonyak abban, hogy a korrupciót meghatározó mértékű látenciát felszámolják, visszaszorítsák. Ehhez képest ez az új mechanizmus, ami a törvényjavaslatból kiderül, újszerű megközelítést biztosít, újfajta hatósági eljárást tesz lehetővé, ami érdemben hozzá tud járulni ahhoz, hogy sokkal nagyobb számban váljanak ismertté korrupciós esetek, és azok megfelelő súlyú, elrettentő erejű szankcióval visszatoroltassanak. Köszönöm szépen, ennyit kívántam mondani.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen a lényegre törő bevezetőt. Hozzászólásra jelentkezik-e valaki? (Nincs jelzés.) Nem látok hozzászólót. Az általános vitára történő alkalmasságról szavazunk. Aki egyetért az előterjesztés általános vitára bocsátásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. Aki nem ért egyet? (Szavazás.) 6 nem. Köszönöm.
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám)
A harmadik napirendi pont a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat T/11025. szám alatt. Szóbeli bevezetőt kérek.
DR. LIGETI MIKLÓS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A szóbeli kiegészítés itt még rövidebb lesz, ez az a hatóság, amely az új hatékony, elrettentő erejű szankcióval is jellemezhető antikorrupciós eljárást le fogja folytatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen. Igazából mindegy, hogy a másodiknál vagy a harmadiknál kérek szót. Maga a hivatal felállítása egy kérdés. Én arra kérdeznék rá, hogy az előző, 11026-os törvény is jelentősen módosítja a közbeszerzési törvényt, ha én ezt jól tudom. Sajnos, Göndör úr pont nincs itt, de a közbeszerzési törvényben épp a tavalyi évben fogadtunk el egy igen komoly módosítást, jómagam is az albizottság tagjaként az életemből egy jó pár órát rászántam erre a többek között...
ELNÖK: Milyen jó munka volt ez, fél évig!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz)... több más képviselőtársammal együtt rászántuk az időt ennek a módosítására. Egy nagyon komoly szakmai előkészítés, egy nagyon széles körű szakmai grémiumnak a végleges álláspontját fogadtuk el tavaly. Kérdezném, hogy ebben a mostani előterjesztésben a közbeszerzés módosítása milyen szakmai egyeztetést tartalmazott, mert azok a szakmai szervezetek, akikkel beszéltem eddig, akik megkerestek, akik korábban részt vettek ebben a munkában, semmit nem tudnak a törvényjavaslatról. Elég erős kétségeink vannak, hogy azért fogadtuk el éppen tavaly, féléves munka után a közbeszerzési törvény módosítását, hogy végre legyen egy, ha nem is tökéletesen működő, de legalább a résztvevők számára egy stabil közbeszerzési törvény, amiről egyébként én pozitív visszajelzéseket hallottam, mindenféle kritika mellett is. Tehát ez a mostani módosítás keresztbe húzza azt az elmúlt közös, féléves munkánkat, amikor éppen közösen elfogadtunk egy törvényjavaslatot.
Tehát ez a módosítás hogyan áll itt a szakmai viszonyrendszerben? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás, kérdés? (Nincs jelzés.) Akkor a válaszadásra adom meg a lehetőséget.
Dr. Ligeti Miklós főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. LIGETI MIKLÓS főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Nagyon tömör választ tudok rá megfogalmazni. Ez a törvénycsomag elsősorban az antikorrupcióról szól. A közbeszerzési eljárást érintő módosítás valójában nem más, mint az antikorrupciós eljárás filozófiájának a közbeszerzési eljárásokban történő érvényesítése, a konzultációt illetően pedig azt tudom mondani, hogy a Közbeszerzések Tanácsának elnökével történt konzultáció.
ELNÖK: Szatmáry úré a szó!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ezen válasz után akkor véleményt mondanék róla. Tehát magával a hivatalnak a felállításával egyetértünk, azzal viszont - és ebben bízom, hogy ezzel szocialista képviselőtársaim is így vannak - egy olyan, teljesen átírt közbeszerzési törvényt, amit mi itt közösen kiszenvedtünk fél év alatt, ebben van egy szakmai konszenzus. Azt leírni, hogy önök egyeztettek a Tanács elnökével, elnézést kérek, ez a mi munkánknak a semmibevétele, és ilyen alapon, ha ez benne van a törvényjavaslatban, akkor nem tudjuk támogatni, és kérném képviselőtársaimat is, hogy ha komolyan vesszük a saját munkánkat, akkor ezt a javaslatot így nem lehet támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További észrevétel? (Dr. Kothencz Éva jelentkezik.) Kit tisztelhetünk önben? (Dr. Kothencz Éva: A Közbeszerzések Tanácsa titkárságának főosztályvezetője vagyok.) A Közbeszerzések Tanácsának titkársága kér szót. Tessék ide a mikrofonhoz fáradni! Öné a szó!
DR. KOTHENCZ ÉVA főosztályvezető (Közbeszerzések Tanácsa): Köszönöm szépen a lehetőséget. Dr. Kothencz Éva vagyok, a Közbeszerzések Tanácsa titkárságának jogi főosztályvezetője. Egyetlenegy dologra szeretnék csak visszatérni - és köszönöm szépen kivételesen a szót -, amit Szatmáry képviselő úr vetett fel. Cáfolnám, hogy a Tanáccsal történt egyeztetés. Nem kaptuk meg a tervezeteket, részletesen nem volt módunk látni, az Országgyűlés honlapjáról értesültünk magáról a benyújtott javaslatról. Köszönöm szépen. Egyéb egyeztetésről pedig nem tudok. Köszönöm.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Akkor külön örülök, hogy meghívtuk a Közbeszerzések Tanácsát a mai tárgyalásra, így tényszerűen ez így rögzítésre került. Sokáig tudunk majd még ezen vitatkozni bent, a parlamentben, úgyhogy most az általános vitára bocsátásról szavazunk. Aki egyetért az általános vitára bocsátással, kérem, jelezze! (Szavazás.) 12 igen. Aki nem ért egyet? (Szavazás.) 6 nem. Köszönöm szépen.
Úgy látom, hogy a témával bíró napirendjeink tárgyalásának a végére értünk, de erősítsenek meg itt a titkárság résztvevői. Köszönöm szépen az előadóknak a megjelenést.
Szeretném kérni, hogy folytassanak egyeztetéseket. Van igény az előadó-állításra, Szatmáry Kristóf úr?
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ha ti megvéditek ezt a törvényjavaslatot, akkor igen.
ELNÖK: Nem nagyon akarjuk, de most hadd kezdjünk el vitatkozni rajta. De azért a meghívással szeretnék élni. Tehát nem állít a bizottság előadót? (Szatmáry Kristóf: Kisebbségi véleményt azért mondanék.) Jó, akkor a többségit Göndör István mondja, a kisebbségit pedig Szatmáry Kristóf. Mind a kettőhöz, mert szorosan összefüggenek.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A jegyzőkönyv számára, elnök úr, bocsánat, hogy kimentem, de azért a bizottság adjon felháborodásának hangot, hogy egy ilyen törvényjavaslatot egy olyan közbeszerzési törvény után, amit két évig egyeztettünk, hogy lett belőle egy sikeres törvény...
ELNÖK: Ez elhangzott a bizottság ülésén.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Akkor köszönöm szépen, ezt többségi véleményként is szeretném elmondani azért.
ELNÖK: Egyetértünk. Akkor egyetértéssel zártuk ezt a napirendet. Az egyebek napirendben szeretném tolmácsolni a magyar légiforgalmi irányítást végző Hungarocontrol társaságnak a meghívását a bizottság felé. Tehát szeretnék, ha a telephelyükön megtekintenénk a munkájukat egy kihelyezett ülés keretében. Én magam mindenképpen részt vennék rajta. Körtelefonnal, illetve e-mailben fogunk időpontot egyeztetni. Kérem, hogy minél többen csatlakozzatok. December elején lenne, három hét múlva.
Köszönöm szépen, az ülést bezártuk.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 06 perc)
Dr. Józsa István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva