GIB-48/2009.
(GIB-178/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2009. december 2-án, 11 óra 27 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A bányászatról szóló 1993. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11163. szám) (Dr. Ángyán József (Fidesz), Katona Kálmán (független), Dr. Nagy Andor (KDNP), Dr. Orosz Sándor (MSZP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Szentpétery Emese (KHEM) reflexiója*
Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló határozati javaslat (H/11211. szám) (Dr. Szili Katalin (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Tóbiás József (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10315. szám) (Dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselő önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11080. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11142. szám) (Herbály Imre és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11143. szám) (Herbály Imre és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10998. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10999. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11000. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat (T/11001. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Makrogazdasági kilátások és monetáris politika 2009 végén Előadó: Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke*
Simor András elnök (MNB) prezentációja*
Simor András elnök (MNB) válaszai*
Király Júlia alelnök (MNB) válaszadása*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11199. szám) (Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
1. A bányászatról szóló 1993. évi LXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11163. szám) (Dr. Ángyán József (Fidesz), Katona Kálmán (független), Dr. Nagy Andor (KDNP), Dr. Orosz Sándor (MSZP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló határozati javaslat (H/11211. szám) (Dr. Szili Katalin (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Velkey Gábor (SZDSZ) és Tóbiás József (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10315. szám) (Dr. Rétvári Bence (KDNP) képviselő önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11080. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11142. szám) (Herbály Imre és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
6. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11143. szám) (Herbály Imre és Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
7. A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/10998. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
8. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10999. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
9. Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11000. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
10. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat (T/11001. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
11. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11199. szám) (Göndör István (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
12. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat (T/11083. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
13. A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
14. A tisztességes eljárás védelméről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/11026. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
15. A Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat (T/11025. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
kb. 12.00 órától:
16. Makrogazdasági kilátások és monetáris politika 2009 végén
Előadó: Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
17. Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11303. szám) (Podolák György (MSZP) és Dr. Fónagy János (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása)
18. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás
Koszorús László (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Márfai Péter (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Alexa György (MSZP) megérkezéséig Kiss Ferencnek (MSZP)
Gazda László (MSZP) Dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Horváth Csaba (MSZP) Dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Alexa Györgynek (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Bencsik János (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Püski András (Fidesz) Márton Attilának (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Simor András elnök (Magyar Nemzeti Bank)
Király Júlia alelnök (Magyar Nemzeti Bank)
Dr. Szili Katalin (MSZP)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Szentpétery Emese főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Prém Krisztina osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Komáromi Márta főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Kocsner Tibor főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Ugodiné Klemencsics Márta főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kárpáti György osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kocsis Orsolya tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sinyei-Kiss Dávid titkárságvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Susán Judit fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Bartal Róbert osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Urbán Anna (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Fehérvári Dávid (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Papp Zsolt (Napi Gazdaság)
Dr. Kanel Ágnes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Laczkó Edina Anett (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Fidrich Róbert (Magyar Természetvédők Szövetsége)
Schmuck Erzsébet (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács)
Szegfalvi Zsolt igazgató (Greenpeace Magyarország Egyesület
Dr. Ujlaky Eszter ügyvéd
Jávor Benedek szóvivő (Lehet Más a Politika Párt)
Miklánné Szávai Kitti szakértő (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Elek Márton szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Jármai Péter szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Takács Sándor szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Papp Milán szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Siklósi Irma Éva szakértő
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Kothencz Éva főosztályvezető (Közbeszerzések Tanácsa)
Dr. Jaskó Zoltán (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Szalay Rita - Fidesz szakértő
Dr. Gonda Pál - MSZP szakértő
Markhot Zsuzsa - Fidesz szakértő
Katona Tímea (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Karcagi Gabriella (Pénzügyminisztérium)
Dr. Mocsáry Péter főosztályvezető-helyettes (Külügyminisztérium)
Dr. Engler Magdolna (Közbeszerzések Tanácsa)
Fazekas József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Bérces Kamilla szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kiss Kornélia főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Lajos főtanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Forgács Zoltán (Magyar Biztosítók Szövetsége)
Dr. Friedmanné Galambos Éva jogtanácsos (Magyar Biztosítók Szövetsége)
Gordos József (Pénzügyminisztérium)
Dr. Benki Tamás János (Pénzügyminisztérium)
Borsföldi András szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Benke Dávid (Világgazdaság)
Hevesi Nóra kommunikációs igazgató (Magyar Nemzeti Bank)
Szalay Gábor - SZDSZ szakértő
Ábri Judit - MSZP frakció
Thán Ildikó (Reuters)
Füredi Lilla - Fidesz
Barna Zsuzsa (Magyar Távirati Iroda)
Dr. Mérei Réka Léda (Közbeszerzések Tanácsa)
Dr. Miklós Gyula (Közbeszerzések Tanácsa)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 27 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Üdvözlöm a gazdasági bizottságot és a meghívottakat. Egy kicsit bonyolult a mai nap, de ezen nem kell csodálkozni, hiszen a költségvetés után vagyunk és a decemberi szavazások előtt, ezért elég nagy mennyiségű módosító javaslat fut be - és mivel a bizottságunk ebben meghatározó szerepet tölt be, ezért a módosító javaslatok nagyon nagy része idekerül hozzánk. Kérem, értsen azzal egyet a bizottság, hogy ahogy állnak össze a csomagok, aszerint tudjunk tárgyalni.
12 órára tervezzük a Nemzeti Bank elnökének a beszámolóját és menet közben igazítjuk a napirendi pontokat, úgyhogy tisztelettel azt kérem a gazdasági bizottságtól, hogy lehetőleg rugalmasan kezeljük azt a 15, uszkve 16 napirendi pontot, amely a meghívóban szerepel. Ebből egyedül a 17-es napirendi pont, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kerül levételre, de ebben egy új helyzet alakul ki, remélhetőleg a jövő héten teljes egészében meg tudjuk a törvényt tárgyalni és le is fogjuk nagy valószínűséggel zárni. Tehát az a tervünk és ebben történnek egyeztetések, hogy a decemberi szavazások végén, tehát ez év végéig az egyes energetikai tárgyú törvényekről a zárószavazás is megtörténjen, ami, hadd ne emeljem ki itt, hogy milyen tételekben jelent fontos döntési pontot, elsősorban a vidéki és természetesen a nagyvárosaink számára.
Egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Aki egyetért azzal, hogy ezeket a napirendi pontokat és ebben a formában tárgyaljuk, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Menet közben még, tájékoztatásul, azért is fogok váltani, mert az Alkotmányügyi bizottságnak kell hogy bemenjen egy néhány, általunk vagy elfogadott, vagy nem elfogadott módosító javaslat - tehát ezzel együtt a menetrendet próbáljuk eszerint tartani.
Először a bányászatról szóló törvényjavaslatot tárgyalnánk meg, egy négypárti előterjesztés. Az előterjesztők közül ki az, aki itt van? (Nincs jelzés.)
Amiről beszélünk, a 11163-as számú módosító javaslat. Mivel előterjesztőt nem látok, megkérdezem a tárcát, kormányt, tessék jelezni, hogy tudja-e támogatni az előterjesztők javaslatát.
Szentpétery Emese (KHEM) reflexiója
SZENTPÉTERY EMESE (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
Mivel első helyen kijelölt bizottság vagyunk, tehát általános vitára a bizottság nyilván mindjárt szavazni fog, amit tegyünk is meg.
Tehát aki általános vitára alkalmasnak tartja az egyéni képviselői indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja. Természetesen lesz észrevételünk, amely szakmai észrevétel is, hiszen a ciános technológiának az ilyen válfajai még milyen problematikát hordoznak magukban, azt mindenféleképpen ki kell fejteni a parlament előtt. Javasolom, hogy a bizottság nevében, mivel egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta az indítványt, Nagy Sándor képviselő urat bízzuk meg a bizottság véleményének tolmácsolásával. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ezt a napirendi pontot befejeztük.
Következik a 2-es napirendi pont, Magyarország fenntarthatósági helyzetéről szóló H/11211-es szám alatt - többpárti előterjesztés. Szili Katalin asszony van jelen az előterjesztők nevében.
Amiről beszélünk az a 11211/3-as ajánlás, a 3-as és a 4-es módosító javaslatok.
Megkérdezem az előterjesztőt.
DR. SZILI KATALIN (MSZP): Ha lenne szíves nevesíteni, elnök úr, a javaslatokat, a benyújtót.
ELNÖK: A Környezetvédelmi bizottság.
DR. SZILI KATALIN (MSZP): A Környezetvédelmi bizottságét, Orosz Sándorét támogatjuk, viszont Horváth János képviselő úr nyújtott be - tudomásom szerint - még egy javaslatot, aminek a száma az 5-ös - ebben a határozatban nem javasoljuk, majd a stratégiába szeretnénk beépíteni azt, amit a képviselő úr javasolt.
Tehát az előző kettőt támogatjuk, az 5-öst nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát szavazásra teszem fel a 3-ast. Aki egyetért a módosító javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Kormány?
PRÉM KRISZTINA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Jó napot kívánok, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Prém Krisztina vagyok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetpolitikai osztályának vezetője.
A Környezetvédelmi bizottság módosító javaslatát a környezetvédelmi tárca részéről támogatjuk. Orosz képviselő úr technikai jellegű módosító javaslatát is támogatjuk, Horváth képviselő úr módosító javaslatával kapcsolatban, a rendelkezésre álló rövid időre való tekintettel, kormányálláspont még nincsen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Amiről tudunk szavazni, az a 3. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Aki a 4. módosító javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja.
Az 5. módosító javaslatot az előterjesztő nem támogatja. Kormány? (Prém Krisztina: Nem.) Nem. Bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
Van-e más módosító javaslat? (Nincs jelzés.) Tudtunkkal előterjesztőnél, kormánynál, tárcánál nincs. Akkor ezt lezártuk. Köszönöm szépen.
Következik a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló képviselői önállói javaslat, Rétvári Bence képviselő úré. A kormány részéről Czágler Péter van nekem írva, aki jelentősen megváltozott. Kérek egy bemutatkozást.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Komáromi Márta vagyok, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. módosító javaslatnál, amelyet Rétvári Bence úr jegyez, szomorú hírem van, képviselő úr, saját előterjesztéshez nem lehet beadni, tehát ez házszabályellenes, erről nem tudunk szavazni.
2. pont, Józsa képviselő úr módosító javaslata. (Dr. Latorcai János: Elnök úr, fönntartom az 1-est.) Tehát Latorcai alelnök úr átvette. Megkérem a kormányt, mivel itt nem kértem a véleményét, hogy az 1. módosító javaslatot, mivel így szavazóképessé vált, véleményezzék.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Kormányálláspont még nem született, a tárca nem támogatja.
ELNÖK: Úgy tűnik, az előterjesztő támogatja, a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
2. pont, Józsa. Előterjesztő?
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Nem támogatom, a lényegét venné ki a javaslatból.
ELNÖK: A tárca?
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
3., Józsa. Előterjesztő?
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Támogatom.
ELNÖK: Tárca?
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
Többet nem látok. Köszönöm szépen.
A 4. napirendi pontot tárgyaljuk, a Nemzeti Akkreditáló Testületről szólót a T/11080. szám alapján, kapcsolódó módosító javaslatokat. Az 1. pontot Józsa és képviselőtársai jegyzik. Tárca?
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2. Tárca?
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Több módosítóról nálam nincs jelzés. Lezárjuk ezt a napirendi pontot.
5. napirendi pont. Kapcsolódó módosító nincs hozzá, de a bizottságunk, mint a képviselőtársaim látják, ad be egy módosító javaslatot, amely a külön jogszabályban meghatározott tevékenységet végző létesítményekről szól. A tárca részéről kérek egy bemutatkozást.
KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kocsner Tibor helyettes országos állatorvos, FVM.
ELNÖK: Köszönöm. A benyújtott bizottsági módosítót?
KOCSNER TIBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kormányálláspont nincs, a tárca nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm. Ezt a napirendi pontot lezártuk.
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési T/11143. számú törvényjavaslat következik, kapcsolódó módosítóhoz bizottsági módosító javaslat. Amiről beszélünk, a november 30-ai állapot, és a mezőgazdasági, valamint a gazdasági bizottság által beadottról.
1. A tárca?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontként támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2. pont?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk tárcaálláspontként.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Más módosító javaslatról nem tudunk. Önnél sincs? (Dr. Mikó Zoltán: Nincs más.) Köszönöm szépen, akkor ezt befejeztük. (Dr. Latorcai János: Elnök úr!.)
Alelnök úr, parancsoljon!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelettel kezdeményezem, hogy forduljunk bár a tárcához, az egyes tárcákhoz, hogy nemcsak az ő idejük drága, hanem a mienk is. Példátlan dolog, hogy ilyenkor, amikor egy kicsit összesűrűsödik a dolog, akkor itt látom előbb a tárca képviselőjét, majd elmegy egy másik bizottságba, próbálja már megoldani erre a napra a tárca, hogy küldjön három főosztályvezetőt, főosztályvezető-helyettest, osztályvezetőt, akik a témában jártasak és azok tudják képviselni a tárca álláspontját.
ELNÖK: Megerősítem alelnök úr véleményét, intézkedni fogok, véleményt fogok nyilvánítani.
Tehát a 7-es napirendi pont a pénzügyi közvetítőrendszer, T/10998-as számú előterjesztés. Kapcsolódó módosítókat tárgyalunk, amihez van kiegészítő ajánlás - ez a november 30-ai állapot.
A PM részéről kérek egy bemutatkozást!
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Ugodiné Klemencsics Márta főosztályvezető vagyok.
ELNÖK: Köszönöm. Az 1-es módosító javaslatot: Szabó Lajos által benyújtottat, a tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 2-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Most jönnek azok a javaslatok, amit még nem tárgyaltunk, képviselőinknél ott van.
Tehát a 10-es módosító javaslatot, az illetékről szóló törvényi javaslatot a tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja, a költségvetési bizottságét.
A 11-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 12-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 15-ös következik, a költségvetési bizottságé.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A tárca tud többről?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Ez az 56/A. paragrafussal egészül ki?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Annak az elhagyása.
ELNÖK: Igen. Ez az egyetlen még, ami van?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó. Tehát a gazdasági bizottság módosító javaslatát, amely az 56/A. szakasz elhagyására tesz javaslatot, a tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Többről van még tudomásunk? (Nincs jelzés.) Nincs tudomásunk. Köszönöm szépen.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, T/10999-es számú törvényhez készült kiegészítő ajánlás - a november 30-ai állapotnak megfelelően.
Az 1-es: Szabó Lajost, a tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. Összefügg a 6-ossal.
A 2-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
3-ast?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
4-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
5-öst?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
6-ost, ami összefügg az 1-essel.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: A 7-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Jön egy nagy csomag még, 20-tól 23-ig, de itt akkor mehetünk akár egyenként is.
Tehát a 20-as módosító javaslatot, melyet a költségvetési bizottság terjesztett be.
Tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 21-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 22-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
23-ast a tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Folytatjuk tovább a 31-essel. Tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 32-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 33-ast?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 34-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 35-öst?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 36-ost?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 37-est?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 38-ast?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Van-e még? A törvényjavaslat 8. paragrafusa - ezzel indít, egy hosszú korrekciós módosító javaslat.
Tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Tudtommal nincs több - önöknél van még?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Van-e olyan, amelyik az új 5. § kiegészítésével foglalkozik?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó. Ez a csoportfinanszírozásról szól. Ezt a tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. (Nagy Sándor: Elnök úr, elvesztettem a fonalat.) Nincs egyedül, képviselő úr. (Derültség.) Szeretném, ha ebben nem támadna önben hiányérzet, hogy valami gondot jelent. (Jelentkezésre.)
Alelnök úré a szó!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem vagyunk törvénykezési kényszerben, egyszerűen felháborító, ami itt történik. Tessék megnézni, ezt a törvényt is lényegében a költségvetési bizottság átírta, de az utóbbi időben bejövő összes törvényt valamelyik bizottság kénytelen átírni. Az utolsó percben, érdemi átolvasás nélkül, döntenek a bizottságok tagjai arról - pártfegyelem alapján -, hogy ezek a törvényjavaslatok bemenjenek. Ennek következtében verjük szét - mert szétverjük - a Közbeszerzési Tanácsot, ennek következtében nem tudjuk, hogy hogyan erősítjük meg a PSZÁF-et, hogy tulajdonképpen milyen feltételeket szabunk neki a következő időszaki módosítással, mert egyértelmű, a tárca sincs tisztában azzal, hogy mi érkezett be, mit kell még átírni, és egyáltalában mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ebből valóban törvény legyen. Semmi nem kényszerít bennünket arra, hogy ebben a törvényben december 14-én végszavazás legyen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr az észrevételét. Tehát folytatjuk azzal, amelyik a törvényjavaslat 14. §-ának a módosításával indít, tehát tulajdonképpen ez egy koherenciaátrendezés. Tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Az én ismeretem szerint most már nincs több itt kézben. Köszönöm szépen. Befejeztük ezt a napirendi pontot.
Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításáról van szó, T/11000. szám. Amiről beszélünk, az a 2009. november 30-ai állapotnak megfelelő kiegészítő ajánlás, a Költségvetési bizottság készítette elő, ebben az első módosító javaslat Szabó Lajos képviselőé.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Bizottsági módosító van, amit a Gazdasági bizottság ad be, amely a törvényjavaslat 25. §-ával indít. Tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Több módosító javaslatról nincs tudomásunk. Önöknél sincs több? (Dr. Ugodiné Klemencsics Márta: Nincs.) Akkor lezárom ezt a napirendi pontot.
Következik a fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat, T/11001. szám, kapcsolódó módosító javaslatait tárgyalnánk meg a november 30-ai jegyzés alapján.
1., Szabó Lajos. Tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk.
2.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk.
3.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk.
4.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
5.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
6.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
7.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot kapott.
8.
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Összefügg a 9-essel. A bizottság? (Nincs jelzés.) Egyharmad sem.
Látok még egy módosító javaslatot, mely a 23. sorszámot jegyzi, és a Költségvetési bizottság adta be. Ez a törvényjavaslat 34. §-át érinti. A tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Többről nem tudunk. Vagy van még önöknél?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Egy lenne még, igen.
ELNÖK: Még egy bizottsági módosító van, amit mi adunk be, ez a törvényjavaslat 34. § (2) bekezdését érinti. Itt a teljes hiteldíjmutatóval kapcsolatos előírt rendelkezést bővíti ki, tehát a pénzforgalmi intézmény esetében a fogyasztónak nyújtott hitelről. A tárca?
DR. UGODINÉ KLEMENCSICS MÁRTA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: De megvárom, amíg a képviselőim villámolvasással... (Jelentkezésre:) Nagy Sándor képviselő úr!
NAGY SÁNDOR (Fidesz): Elnök úr, bocsánat, csak a Gazdasági bizottságban számomra furcsa ez a bizottsági ügyrend. Nem szoktunk mi így viselkedni szerintem, és nem értem ezt a kapkodást. Én például teljesen előkészületlenül kapok most újabb anyagot. Ki tetszene tudni fejteni, hogy mi ez vagy mi van most? Én azt gondolom, bizottsági tagok, hogy nem így szokott ez történni. A Gazdasági bizottság egy viszonylag megszokott rend szerint szokott működni, és azt gondolom, az esetek többségében tudomásunk van arról, hogy egyébként mire nyújtjuk a kezünket vagy nem nyújtjuk. Szerintem ez most nem igaz.
ELNÖK: Vettem Nagy Sándor képviselő úr megjegyzését. Megvan az én véleményem is, és megvan a többi bizottsági tagnak is a véleménye, de most "behunyjuk" egy kicsit magunkat, és azt mondjuk, hogy végigcsináljuk. Megkapta mindenki? (Jelentkezésre:) Elnézést, itt van a technika, és én meg nem láttam. Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Hálásan köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Önnek mondanám. Engedje meg, hogy mint a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság alelnöke, azt mondjam, hogy a fogyasztóvédelemben súllyal rendelkező törvényt ily módon nem lehet tárgyalni, ezért indítványozom, hogy vegyük le a napirendről, mert ez egész egyszerűen degradálja a témát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Megértem Molnár képviselő úr aggodalmát, de azt kell látni, hogy ténykérdés, most halomban tárgyalunk kicsit az év vége felé és a téli vagy őszi ciklus vége felé egy kupac nagyon fontos pénzügyi, fogyasztóvédelmi tárgyú törvényt. Azt kérem ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy a gyorsaságot - ami elismerem, helyenként, akár egyik-másik kisebb esetben kapkodásnak is tűnhet - ne kifogásolják ilyen mértékben.
Nyilvánvalóan a pénzügyi válság egy csomó problémát fölvetett, amelyek addig csak látens módon léteztek. Nyilvánvalóan zajlik egy olyan szakmai folyamat, amelyik ezekre a problémákra próbál választ adni. Teljesen érthetően vannak bent olyan módosítók, és majd a parlament eldönti, hogy melyik módosító fog bekerülni a törvénybe, vannak akár egymással ellentmondó módosítók, vannak olyanok, amelyek különböző mértékben határoznak meg egyébként a fogyasztó szempontjából fontos területeket. Én azt gondolom, most zajlik az a vita, aminek eredményeképpen egy erősebb fogyasztóvédelemmel bíró pénzügyi tárgyú törvénycsomagunk lesz. Szerintem ebben vegyünk aktívan részt. Megértem, ha a Gazdasági bizottság számára egyik-másik módosító első ránézésre rendszeridegennek tűnik, de azt gondolom, hogy a gazdasági bizottságnak is megvan a maga felelőssége abban, hogy pénzügyi tárgyú törvényeink erősebb fogyasztóvédelmet fogalmazzanak meg.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Latorcai János: Elnök úr!) Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, tisztelt bizottság, hogy épp a gazdasági bizottság felelőssége. Az nem lehet, hogy több száz oldal, gyakorlatilag átír törvényeket, amelyek az éjszaka kerültek leírásra, hogy azokról itt úgy mondjunk véleményt, hogy fogalmunk sincs, mi ezeknek a lényege. Amennyiben nem tudjuk ezt most megállítani, akkor nem tudunk más eszközt alkalmazni, mint hogy elhagyjuk az ülést, éppen arra való tiltakozásként, hogy a mai napon ilyen eljárásba, ilyen méltatlan eljárásba kényszerül a bizottság. Viszont, amennyiben ez bekövetkezik, akkor hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem a Nemzeti Bank elnöke ellen irányul, mert akkor értelemszerűen a mai ülésen egyáltalán nem veszünk részt, hanem egyértelműen a Pénzügyminisztérium és az illető tárcák szakszerűtlenül, átgondolatlanul benyújtott törvényjavaslataira tekintettel vagyunk kénytelenek ezt az intézkedést meghozni. Köszönöm.
ELNÖK: Alelnök úr, ismételten kihangsúlyozottan mondom, hogy értem, amit elmond, és nem vagyok feldobott hangulatban a jelenlegi helyzetben, mert tényleg ez nem a gazdasági bizottságra jellemző, hogy ilyen helyzet alakult ki, erre még nem volt precedens. Nem tudok mást tenni, mint ezt a tárgyalást - tehát a gazdasági bizottságnak a napirendi pontok tárgyalását - tovább folytatni, nagyon sajnálnám, ha képviselőtársaim elmennének.
Egyet tisztelettel kérek, megértem a döntésüket, ha úgy döntenek, hogy ebben nem kívánnak részt venni, akkor kérem, azt tesznek, amit jónak látnak. De ha van lehetőség - ha kell, akkor addig szüneteltetem a gazdasági bizottsági ülést, amíg megjön a Nemzeti Bank elnöke és utána folytatnánk a munkát -, mindenféleképpen fontosnak tartanám, hogy a gazdasági bizottság első helyen képben legyen a Nemzeti Bank elnökének a véleményével kapcsolatosan, ami az inflációs hatás és a gazdaság helyzetével kapcsolatos.
Tisztelettel arra kérem most, hogy ezt az egy szavazást mi most így megcsináljuk, önök ebben ne vegyenek részt, majd egy szünetet rendelek el addig, amíg a Nemzeti Bank elnöke nem jön, és utána folytatnánk a bizottsági ülést. Ezt el tudják fogadni képviselőtársaim?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, ezt a javaslatot elfogadjuk. Tehát a Nemzeti Bank elnökének a meghallgatásán, és mivel az elnök úr az egyes energetikai tárgyú törvényeket úgyis levette most a napirendről, akkor a továbbiakban - éppen azért, amit elmondottam - nem vennénk részt a bizottsági ülés további részén - a konstruktivitásunkat pedig azzal fejezzük ki, hogy a Nemzeti Bank elnökét közösen meghallgatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen a belátásukat, képviselőtársaim. Addig, mielőtt szünetet rendelek el, önök természetesen ebben a szavazásban nem vesznek részt.
Egyetlen szavazásunk van, ez a gazdasági bizottság módosító javaslata. Tehát a kormány támogatja.
A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Tisztelettel még azt kérem, hogy a jegyzőkönyv rögzítse, hogy az ellenzék nem vett részt ebben.
ELNÖK: A jegyzőkönyvben rögzítem, hogy az ellenzéki képviselőtársaim ebben a szavazásban nem vettek részt, tehát 15:0 szavazat mellett fogadta el a gazdasági bizottság módosító javaslatát a bizottság. Köszönöm szépen.
Szünetet rendelek el, ez körülbelül 10 perces szünet, amíg megérkezik a jegybank elnöke.
(Rövid szünet.)
Javaslom, folytassuk munkánkat. Megkérem képviselőtársaimat, hogy üljenek le.
Folytatja munkáját a gazdasági bizottság. A múlt héten egyeztettünk Simor András úrral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, hogy az évek óta megszokott szokásos tájékoztatóját a gazdasági bizottság előtt tartsa meg.
Elnök úr, öné a szó!
Simor András elnök (MNB) prezentációja
SIMOR ANDRÁS elnök (Magyar Nemzeti Bank): Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen hölgyeim és uraim, hogy megtisztelnek a figyelmükkel.
Ahogy hallom, elég sűrű az önök napirendje, úgyhogy megpróbálok nagyon rövid lenni és lehetőséget adni, hogy az egyéb fontos, ennél lehet, hogy talán még fontosabb feladataikat is befejezzék a mai nap során.
Az előadásomnak három fontos üzenete van. Egy, hogy az elmúlt év során sikerült az országnak a legnagyobb rosszat elkerülnie, a hazai bankrendszer helyzete stabil maradt, piaci és likviditási kockázatai jelentősen csökkentek, a jegybank a stabilitási kockázatok figyelemmel követése mellett is képes volt óvatosan enyhíteni a monetáris szigort. A fegyelmezett költségvetési politikát továbbra is rendkívül fontosnak és indokoltnak tartjuk, és a magánszektor gyorsabb kilábalásához a fegyelmezett költségvetési politika következtében leálló csökkenő kockázati felárak adhatnak teret.
A globális helyzetképről annyit, hogy alapvetően hatósági beavatkozások miatt csökkentek a kockázatok, de ez egy elhúzódó folyamat. Azt látjuk, hogy még mindig jelentős a kockázatkerülés globálisan, még mindig esik vissza a hitelezés, még mindig próbálják csökkenteni a kockázataikat a bankok.
Ha Magyarországot nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarország kockázati felára jelentősen csökkent, de ezt alapvetően a globális tényezőknek tudhatjuk be. Itt a következő ábra a kockázati felárak mutatóit mutatja, és az látszik, hogy Magyarország nagyjából benne van abban a bolyban, ahol fél évvel ezelőtt is benne volt: az orosz, román, észt, bulgár, Törökország bolyban van benne. Ebből látszik az, hogy mennyire érzékenyen reagál a politikára a világ. A román kockázati felár itt az elmúlt egy-két hónapban elnyílt a kormányzati válság hatására, de hát az is látszik, hogy például azok a turbulenciák, amik a világban vannak Dubai kapcsán, arra figyelmeztetnek, hogy törékeny ez az egyensúly, és nagyon kell figyelni rá, hogy megfelelő módon reagáljunk ezekre a folyamatokra.
A pénzügyi válság egy mély recessziós környezetet teremtett szerte a világban, és ennek csökkentése érdekében vagy az élénkítés érdekében kormányok, jegybankok jelentős lazítást hajtottak végre. Ennek következményeit látjuk már a javuló növekedési prognózisokban. A kérdés csak az, hogy mi történik akkor, ha ezeket a programokat visszavonják, mikor fog beindulni a hitelezés a gazdaságokban, és mikor fordul meg igazából a kockázatvállalás pozitív értelemben.
A különböző prognózisok jelzik a világgazdaság jövőbeni növekedésére irányuló változásokat. Itt az IMF 2009. júliusi, illetve októberi előrejelzését hasonlítottuk össze, amiből világosan látszik, hogy azért 2010-re elsősorban javulás várható, ahhoz képest, amit fél évvel ezelőtt előre jeleztek, és különösen igaz ez Közép-Kelet-Európára.
Ami már viszont Magyarországot illeti, azt látjuk, hogy a stabilitási kockázatok jelentősen csökkentek, részben a nemzetközi intézmények által nyújtott külföldi finanszírozás, részben a jegybank intézkedései hatására. Sikerült egy hirtelen tőkeáramlást és a fizetésimérleg-válság kialakulását elkerülni és elegendő likviditást juttatni a bankrendszerbe.
A bankrendszer tőkehelyzete jelentősen megerősödött, és nemzetközi összehasonlításban is magasnak mondható. Ugyanakkor a bankok kockázatvállalási hajlandósága nem növekedett, és ez a hitelezés visszafogását eredményezte. Most nagyon fontos azt figyelemmel kísérni és elfogadni, hogy a bankrendszer stabilizálása a hitelezés megindulásának előfeltétele, azaz a bankrendszer stabilitása nem öncél, hanem alapvetően a reálgazdaság érdekeit szolgálja.
Ez az ábra bemutatja, a két oszlopra annyiban érdemes figyelni, hogy két különböző mutatót tartalmaz, de ebből látszik, hogy Magyarország a középmezőny előtt foglal helyet a tőkemegfelelési mutatóban, és ez a tőkemegfelelési mutató 2008-hoz képest 2009 júniusára még növekedett is. Tehát alapvetően azokban az országokban magasabb a tőkemegfelelési mutató, ahol jelentős állami tőkeinjekció volt a bankrendszerben, mint például Németországban, Angliában, Amerikában. Magyarországon ilyenre nem került sor, csak egy bank esetében és kismértékben, alapvetően a külföldi tulajdonosok tőkésítették tovább föl a bankrendszert, illetve a bankrendszer profitabilitása biztosította azt a plusz tőkét, ami alapján azt kell mondjuk, hogy Magyarország tőkemegfelelés tekintetében elég előkelő helyet foglal el a világban.
Ennek ellenére a hitelezésben nem olyan folyamatok zajlottak le, amit mindannyian szeretnénk látni, de a visszaesés nem drámai. Itt az elmúlt évek hitel- és betétalakulását hasonlítottuk össze. Az első oszloppár 2004 októberétől 2008 szeptemberéig mutatja, a szürke a betétnövekedést egyik évről a másikra, a rózsaszín pedig a hitelnövekedést. Az látszik, hogy az utolsó év némi visszaesést mutat, tehát a visszaesés nem drámai, csak ahhoz képest nagy, hogy mekkora volt a növekedés az elmúlt években. Egyébként nemzetközi összehasonlításban azt látjuk, hogy válságok hatására mindenütt visszaesik a hitelezés, sőt a válságot követő 2-3 évben sem kezd el még jelentősen növekedni, tehát úgy tűnik, hogy a válság hatására a gazdaság szereplői megtanulnak együtt élni egy alacsonyabb hitelezési aktivitással.
A Nemzeti Bank jó néhány stressztesztet készített az elmúlt hónapokban. Ez azért fontos, mert azt mutatja be, hogy a bankrendszer hogy képes együtt élni egy szélsőséges forgatókönyvvel. A mi szélsőséges forgatókönyvünket, a stresszpályát a középső oszlop mutatja, amiben 2009-re egy majdnem 8 százalékos gazdasági visszaeséssel, de még 2010-re is közel 5 százalékos gazdasági visszaeséssel számoltunk, ami nem az alapfeltételezésünk, de egy szélsőséges esetet mutat be és egy 315 forintos euróárfolyamot.
Azt látjuk, hogy egy ilyen helyzetben is az a tőkeigény, ami fellépne a bankrendszerben, az mintegy 100-170 milliárd forint, ami azt gondolom, hogy össz ország szinten nem egy jelentős tétel, különösen olyan helyzetben, amikor a bankok mögött nagyon jelentős tőkeerős befektetők állnak, és különösen akkor, amikor az IMF európai uniós csomagból félre van téve ennél jelentősebb összeg a bankrendszer esetleges tőkeigényeinek fedezésére. Tehát ez megnyugtató a bankrendszer stabilitása szempontjából.
Az is megnyugtató, hogy Magyarország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt egy évben, aminek magyarázata az, hogy részben a finanszírozási kockázatok csökkentek, a folyó fizetési mérleg hiánya nagyon jelentősen csökkent, az anyabankok folyamatosan kiálltak a leánybankjaik mögött és továbbra is elkötelezettek a leánybankjaik finanszírozása érdekében. Az állam újra képessé vált a piacról finanszírozni magát mind forintban, mind devizában, és az IMF/EU hitelkeret egy védőhálót biztosít az ország számára.
Na most, a fenti folyamatokról. Azok azonban nem kockázatmentesek, egyrészt: tarthatunk a globális kockázati étvágy hirtelen megfordulásától, másrészt: bár az egyensúlyi folyamatok rövid távon kedvezően alakultak az országban, azonban az adósságállományok továbbra is relatív magasak, különösen regionális összehasonlításban, és ezeknek a leépítése, leépülése sok évet vesz majd igénybe.
Egyelőre a kockázati felárakban van pozitív változás, azonban jelentős tőkebeáramlás Magyarországra az elmúlt hónapokban sem történt. Az is igaz viszont, hogy jelenleg, ha a folyó fizetési mérleg egyenlegét nézzük, akkor Magyarország nem igényel a reálfolyamatai finanszírozásához jelentős tőkebeáramlást. Ez az ábra azt mutatja, hogy nagyon jelentős megtakarítások képződnek - eltérően a korábbi évektől - a háztartásoknál; ez a fehér oszlop a háztartások nettó megtakarítását mutatja, itt egy nagyon jelentős változás következett be. A költségvetés is kevesebb finanszírozást igényel, mint a múltban. Ami itt tulajdonképpen nem tekinthető pozitívumnak, hogy a vállalatok is megtakarítanak, és ebből az a tanulság, hogy nincsenek megfelelő beruházások az országban, tehát úgy sikerült a folyó fizetési mérleget egyensúlyba hozni, hogy a vállalatok megtakarításai árán történik ez, és ez hosszabb távon nyilvánvalóan nem egy kedvező folyamat.
Szintén fontos azt figyelembe venni, hogy külföldi tőkebeáramlás még nem látszik az állampapírpiacon sem, ez a különböző időszakokban mutatkozó ki- és beáramlásokat mutatja. Az látszik, hogy gyakorlatilag nullszaldós e tekintetben a piac. Hangsúlyozom, nincs most rendkívül nagy szükség arra, hogy a külföldiek állampapírba fektessenek, de ez egy jel, hogy mekkora a tőkebeáramlás az állampapírpiacra.
Na most, ami a gazdaságot illeti, látszik egy globális fordulat, ahogy azt az előbb megpróbáltam bemutatni. Magyarországon azonban úgy látjuk, hogy a fordulat később fog bekövetkezni, mint a világgazdaságban, és ennek alapvetően belföldi okai vannak. Egyrészt nyilván a költségvetési kiigazítás nem segíti a belföldi keresletet, a lakosság óvatosabb magatartása szintén nem segíti a belföldi keresletet, és látszik, hogy jelentős többletkapacitások vannak a vállalatoknál, a beruházások, döntések elhalasztásra kerülnek, ahogy azt az előbbi ábra is mutatta, és ennek következtében a belső kereslet élénkülésére nem tudunk rövid távon számítani.
A GDP negyedéves alakulását ez az ábra mutatja, amiből az látszik, hogy bár a mélypontról elmozdultunk, de negyedéves szinten még mindig visszaesés mutatkozik. Az utolsó negyedév, ami egy előrejelzés, mert a részletes eredményt még a KSH nem tette közzé, ez egy saját előrejelzésünk, ebből talán az az érdekes, hogy mi úgy látjuk, hogy az ipar visszaesése a végét járja és elindulhat talán már egy növekedés, és a 2009-es év harmadik negyedévére talán a legnagyobb visszaesés a mezőgazdaságban és a piaci szolgáltatási szektorban következhetett be.
A gazdaság, a GDP jövőbeni alakulását ez az ábra mutatja meg. A szaggatott fehér vonal mutatja az alapfeltételezésünket, és a körülötte lévő mező pedig a különböző kockázatok mentén megvalósuló várható pályát mutatja be. Ebből az látszik, hogy 2011 végére látjuk azt, hogy 4 százalék köré tud majd emelkedni a növekedés, és a növekedés megindulása pedig 2010 második felére várható. Részben ennek következtében alakulnak olyanná az inflációs kilátások, mint amilyennek mi most látjuk, aminek a rövid összefoglalása az, hogy az indirekt adóemelések - áfa és jövedéki adó emelések - hatása az inflációra csak átmeneti lesz, a vállalatok nem tudják érvényesíteni ezeket az adóemeléseket, különösen nem hosszabb távon, az áraikban.
A kereslet visszaesése rendkívül fegyelmező erővel hat az árazásra és a monetáris politika számára a releváns időhorizonton, ami úgy másfél-két év; alapfeltételezésünk az, hogy az infláció számottevően a cél alatt, a 3 százalékos cél alatt alakulhat. Ezt támasztják alá azok a trendinflációs mutatóink, amik csökkenő inflációs növekedést, inflációs nyomást mutatnak a gazdaságban. A lényeg az, hogy ezek havi mutatók, ebből az látszik, hogy gyakorlatilag a magyar gazdaságban belső inflációs nyomás nincs. Ami infláció van, az alapvetően a külső hatások - áfa és egyéb adóhatások - eredménye, illetve a korábbi árfolyamgyengülés, ami erre még hatott, de ennek a hatása is egyre inkább kimegy a rendszerből. Ez az ábra mutatja be részletesebben az inflációs előrejelzésünket. Középtávon 2 százalék köré látjuk alappályán az inflációt, amit durván szimmetrikus kockázatok öveznek.
Na most, milyen alapvető dilemmákkal szembesül ebben a helyzetben a monetáris politika. A válság, a mély recesszió és a céltól számottevően elmaradó infláció egy monetáris lazítást indokol. Ugyanakkor a globális kockázati étvágyat és az ország kockázati megítélését övező bizonytalanság azonban fokozottan óvatosságra inti a Monetáris Tanácsot, ugyanis, ha a monetáris politika egy ilyen helyzetben túl gyorsan lazít, akkor egy kedvezőtlen külső sokk esetén egy hirtelen nagymértékű árfolyamgyengülés problémákat okozhatna a gazdaság számára. A kérdés az, hogy egy árfolyamgyengülés a mi helyzetünkben, a jelen helyzetben, miért mélyítheti a recessziót. Az közismert, hogy rövid távon az exportőr vállalatok helyzetét egy árfolyamgyengülés - legalábbis rövid távon - javítja; azonban rontja a devizában eladósodott vállalatok és háztartások helyzetét, mivel adósságterheiket növeli és gyengíti a bankrendszer likviditását és tőkehelyzetét, ami további, ennél drasztikusabb hitelvisszafogáshoz vezethet.
Ezek a tényezők azok, amik miatt a monetáris politikának óvatosan kell eljárni a monetáris kondíciók lazításában. És mivel a jegybank egy mozgó célpontra lő, hiszen a kockázati felárat, a kockázati megítélés javulását nem lehet hosszabb távon stabilnak tartani és nem nagyon kiszámítható, ezért nem kötelezheti el a jegybank semmilyen kamatcsökkentési pálya mellé magát, hanem hónapról hónapra kell dönteni arról, hogy akarja-e csökkenteni a kamatot, és ha igen, akkor milyen mértékben.
Tehát a standard mondatunk, ami elhangzott most már tanácsülésről tanácsülésre, az az, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése ezt lehetővé teszi. Lehet, hogy ez sokak számára dodonai mondatnak tűnik, de alapvetően ezek azok a tényezők, amiket mi figyelembe veszünk a kamatdöntéseinknél.
Még egy ábrát szeretnék ennek kapcsán bemutatni, amit korábban is bemutattunk, talán önöknek is egy évvel ezelőtt, hogy Magyarország kockázati megítélése alapvetően összhangban van a kamatfelárral. Itt a bordó oszlopok az országok kockázati megítélését mutatják, illetve Magyarország esetében a zöld oszlop. Ebből az látszik, hogy milyen országokkal kerül egy megítélés alá Magyarország manapság, és a kék kis pöttyök pedig a jegybanki alapkamat szintjét jelentik ezekben az országokban. Ebből az látszik, hogy Magyarország jegybanki alapkamata nagyjából abban a bolyban van, mint a hozzánk hasonló megítélésű, kockázati megítélés alá eső országok kamatszintje, talán annál még egy picivel alacsonyabb szinten, de szintén óvatosságra inti a Monetáris Tanácsot.
Néhány szót a költségvetésről, mert az inflációs előrejelzésünk, ami nem régen került kibocsátásra, költségvetési elemzést is tartalmaz. Ez a táblázat 2006-ra visszamenőleg azt mutatja be, hogy milyen változások történtek a költségvetésben, és 2010-11-re a mi előrejelzésünket mutatja. Azt gondolom, hogy a leginkább érdemes az utolsó sorra figyelmet fordítani, ami a ciklikusan igazított elsődleges, tehát a kamatkiadásokat nem tartalmazó ESA-t, vagyis az Európai Unió rendszerében figyelembevevő egyenleget mutatja be. Abból az látszik, hogy 2006-ban ez -6 százalék volt, és 2010-re durván 2 százalék pluszt jelent ez a ciklikusan kiigazított egyenleg. A ciklikusan kiigazított azt jelenti, hogy ha normális növekedés lenne Magyarországon, akkor ez mekkora deficitet vagy többletet jelentene a költségvetésben. Tehát itt egy 8 százalékos kiigazítás következett be ez alatt a 4 év alatt.
Mindazonáltal, ahogy azt előrejelzésünk is mutatja, 2009-ben és 2010-ben is az alappályán valamelyest a cél fölüllövésére számítunk. 2009-ben igazából nincs jelentős differencia közöttünk, 2010-ben pedig úgy gondoljuk, hogy akkor érhető el a 3,8 százalékos cél, ha a tartalékok nagy része, ami költségvetésben van, nem kerül felhasználásra.
Ami 2011-et illeti, a beadott konvergenciaprogram egy 3 százalékos célt tűz ki, a mi előrejelzésünk pedig 4,3 százalékot mutat, amit úgy tudnék összegezni, hogy az az adócsökkentés, ami 2011-ben bekerült a törvényekbe, annak a kiadási oldalon nincs meg a fedezete jelenleg, tehát további intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a 2011-es, a konvergenciaprogramban megfogalmazott cél teljesítésre kerüljön.
Néhány szót mondanék még az egyéb kockázatokról a költségvetésben, ami azért fontos, mert választási év elé nézünk, és választási évben ezek a kockázatok kiemelt figyelmet érdemelnek. Egyébként hozzáteszem, hogy nemcsak kormányváltások esetén, hanem adott esetben egy cég vezetőváltása esetén is sokszor előfordul az, hogy az új cégvezetés igyekszik a látható kockázatokat, egy bank esetén a céltartalékokat megnövelni, az előző évre terhelni, hogy a következő években minél könnyebb legyen a gazdálkodás, és ez a magyar politikai ciklusokban is az elmúlt évtizedekben bekövetkezett. Ez az ábra mutatja azt, hogy milyen felhalmozott kockázatokat látunk a gazdaságban, alapvetően az állami vállalatok körében, de részben az önkormányzatoknál, és részben abban a kötelező maradványképzésben, ami az állami költségvetésben van. Ez nem azt jelenti, hogy ezeket szükségszerűen el kell számolni 2010-ben, de ezekkel valamit előbb-utóbb kezdeni kell a költségvetésnek, és nyilván a mostani, illetve a következő kormány felelőssége és joga az, hogy eldöntse, hogy ezekkel mit fog kezdeni.
Végül összefoglalásként, amit az elején próbáltam elmondani, én azt gondolom, hogy Magyarországnak sikerült a legrosszabbat elkerülni ez alatt az egy év alatt, ennek hatására képes a Nemzeti Bank is az alapkamatot fokozatosan csökkenteni, de továbbra is nagyon fegyelmezett gazdálkodás szükséges. Még mindig egy nehéz időszak áll az ország előtt, mert azokat az adósságállományokat, amik fölépültek az elmúlt évtizedben, csak nagyon hosszú, keserves munkával lehet majd csak leépíteni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. Remélem, nem voltam túl hosszú. Én is és kollegám is szívesen állunk rendelkezésre. Király Júlia alelnök asszony csatlakozott ma hozzám, Karvalits Ferenc alelnök úr elnézésüket kéri, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szervezett konferencián tart előadást éppen Visegrádon, úgyhogy nem tudott csatlakozni hozzánk ma.
ELNÖK: Most jobb hely Visegrád, mint a Gazdasági bizottság tanácstermében kialakult helyzet. Köszönöm szépen a tájékoztatót, elnök úr. Különösen fontos volt hallani azt, amilyen költségvetéssel kapcsolatos megállapításai vannak a Nemzeti Banknak. Gondolom, erre képviselőtársaim rá fognak kérdezni. Tehát az elhangzott tájékoztatóval kapcsolatosan van-e kérdés, észrevétel, megjegyzés. (Jelentkezésre:) Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm szépen bankelnök úrnak is a tájékoztatót.
Én tisztelettel néhány dolgot vegyesen tennék meg, tehát észrevételt is fűznék és kérdést is tennék föl. Először is azzal kezdeném, hogy valamiféle olyan hangulat van, legalábbis szakmai körökben, miszerint egyértelműen túlvagyunk a válság nehézségein, de ez egyszerűen nem igaz. Elnök úr is azt jelezte, hogy úgy néz ki, hogy talán a IV. negyedév már eredményt hoz, de tessék visszaemlékezni, az sokat nem mond nekünk ebben a pillanatban, ha azt mondjuk, hogy 2012-ben majd 4 százalékos növekedés lesz, mert pillanatnyilag a bázis, az ez évi bázis a tavalyi évhez képest legalább 7-8 százalékos visszaesést fog mutatni, tehát onnan indulunk. A korrekt tehát úgy lenne, ha a 4 százalékos növekedés mellé hozzátennénk, hogy elérjük a 2007-es bázis szintjét, mert körülbelül akkor fogjuk elérni, ez az első, amennyiben természetesen azok a feltételek meglesznek, amelyek meglesznek.
Elnök úr jelezte, hogy a bankok feltőkésítése megtörtént, ugyanakkor a hitelezés visszaesett. Ha valaki olvasott az elmúlt időben például néhány közgazdászt, egyet kiemelnék Róna Péternek egy elemzéséből, ő egyértelműen jelzi azt, hogy ugyan visszaesett a hitelezés, a bankok kockázatvállalása semmit nem nőtt, ugyanakkor a nyereségük érdemileg ott van, ahol az elmúlt években van. Elnök úr ezt a - hogy mondjam - ellentmondásos folyamatot mégis hogyan értékeli? Erre rendkívül kíváncsi lennék.
Még két kérdésem van. Hogyan látja az ország finanszírozhatóságát a következő években, figyelemmel arra, hogy az IMF-hitelt vissza kell fizetni, azon túl vannak olyan kötelezettségek - pont a Nemzeti Bank tudja -, amelyek az adósságállományunk kamatterheinek a fizetésében anélkül is nap mint nap jelentkeznek? Úgy gondolom, a jövő évben ennek megfelelően egy növekedés lesz, ráadásul ezt valamilyen formában módosíthatja vagy befolyásolhatja a közel-keleti térségben kirobbant pénzügyi nehézség. Rá is kérdezhetnék konkrétan, hogy hogyan látja, annak a továbbgyűrűző hatása Magyarországot érintheti-e vagy nem. Mindenesetre a tőzsdéket alapvetően befolyásolta az elmúlt napokban.
Másik az, amit szeretnék megkérdezni, hogy hogyan lehetséges az, akár a mai napon is, hogy Magyarországon egy olyan pénzintézet, amely egyértelműen uzsorakamatra, 30 százalék fölötti THM mellett nyújt hitelt - sajnálatos módon megfogalmazhatnánk így, a nevét nem említem - megtévesztett embereknek. Volt ez az ilyen csettintés, hogy csak 19 ezer forint havonta és 4 év múlva, közel 50 százalékos THM mellett. Ez hogyan lehetséges a mai feltételek között, hogy akár a Nemzeti Bank - tudom, hogy elnök úrnak voltak ilyen törekvései -, akár a Pénzügyminisztérium, ennek nem szab korlátot, vagy éppen a PSZÁF nem szab ennek a folyamatnak korlátot?
A kamatpolitika sajnos a bankok hitelezési gyakorlatából következően katasztrofális, legalábbis a kkv-szektor vonatkozásában katasztrofális, mert amilyen feltételek között ma - ha lehet, ezt nem győzöm hangsúlyozni, tehát a kockázatvállalási szándék miatt - lehet hitelhez jutni, azt a mai feltételrendszerben a magyar kis- és középvállalkozások nem tudják teljesíteni. Ha pedig a magyar kis- és középvállalkozások leállnak, akkor értelemszerűen a piacon a kereslet-kínálat elvének megfelelően be fognak jönni azok a multinacionális termékek, amelyek egyszerűen kiszorítják vagy az éppen megszűnő termékeket pótolják, és ismerjük a piac sajátosságát, hogy utána évek kellenek, mire ezen át lehet lépni.
Még egy, ehhez kapcsolódó: a bankok etikai kódexe. Nem én mondom, nekem is nagyon rossz a véleményem róla, de most már Magyarországon - hogy mondjam - új hitelezési gyakorlattal rendelkező pénzintézet közleményében publikálta, hogy a bankok etikai kódexe semmiféleképpen nem hozza azokat a feltételeket, amelyek szükségesek lennének egy tisztességes piaci magatartásnak a megteremtéséhez - mi ezzel kapcsolatban elnök úrnak a véleménye. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Józsa alelnök úr, utána Márton Attila és Baráth Etele képviselő urak.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, hogy nagy jelentőségű, hogy a mai ülésen a jegybankelnök úr megerősítette azokat a folyamatokat, amelyek pozitív értelemben tapasztalhatók és azt hiszem, hogy ez az alapja annak a gondolkodásnak, ami a jövőre vonatkozhat. Ugyanakkor, amit ténykérdésként megállapított a prezentációjában, az hasonló kérdéseket vet fel sokunkban - Latorcai alelnök úr már ezek egy részét érintette.
Szerintem egy pozitív tapasztalat, hogy a magyarországi bankok a válságot megelőzően is sokkal óvatosabb hitelezési politikát folytattak, valószínűleg ez is szerepet játszott abban, hogy nem volt akkora földindulás a magyarországi bankokat illetően. Ugyanakkor a mai helyzet, a jövőre való kitekintés, amit említett, hogy hiányoznak a beruházások, úgy gondolom, hogy kényszerből takarítanak meg a cégek, mert nem kapnak a saját pénzük mellé hitelt, hogy értelmes, a válság utáni időszakra egy fellendülést biztosító beruházást már idejekorán elkezdhessenek.
A kérdésem az, hogy - mondjuk úgy - a fejlettebb országokban tapasztalható gyakorlat, hogy most pénzzel árasztják el a gazdaságot a bankok, főleg kormányzati támogatással, természetesen nálunk ez a gyakorlat nem követhető. De ennek a jótékony hatása mikor várható Magyarországon, illetve a Nemzeti Banknak van-e lehetősége, hogy ezt a nagyon beszűkült, mondhatni a nullához közelítő hitelezési gyakorlatot, amelyet a magyarországi bankok folytatnak, egy kicsit kimozdítani.
A másik kérdésem pontosító jellegű. A legrosszabb szcenáriót, amikor említette, mondott egy 315 forintos euróárfolyamot, de előtte még volt egy okfejtése, ha ezt egy kicsit megnyugtatóbban kifejtené számunkra, hogy mi mihez képest - tehát egy kérdőjel maradt bennem, amikor a legrosszabb szcenárióról beszélt, hogy akkor most hol tartunk. Köszönöm.
ELNÖK: Márton Attila képviselő úr!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy gondolat erejéig kapcsolódnék a Józsa képviselő úr által elmondottakhoz, illetve annak a végéhez; én is egy kicsit az euró kérdéskörét szeretném boncolgatni, illetve az euróárfolyam kérdéskörét.
A költségvetés összefüggéséről elég sok mindent láthattunk, én azonban pontosan azt a részt hiányoltam talán egy kicsit ebből a prezentációból, ami arra vonatkozott volna, hogy a gazdaságot hogyan lehet majd helyreállítani, egy kicsit működő pályára állítani és ösztönözni, amennyire lehetőség van erre. Ehhez kapcsolódóan, teljesen konkrét kérdés és konkrét választ szeretnék rá kapni. Az önök számítása szerint hol van az az árfolyam, euróárfolyam, amely a gazdaságot segíti a válságból való kilábalás útján. Mert olvasok olyan, és az elmúlt időszakban is olvastam olyan elemzői véleményeket, publikációkat gazdasági napilapokban, amelyek arról szóltak - és ez egybecseng azzal, amit elnök úr elmondott -, hogy egyébként sincs inflációs nyomás és inflációs veszély a gazdaságban. Tehát tulajdonképpen akár még lehetne is gyengíteni az eurót, mert az euróárfolyam emelkedése által generált áremelkedés még mindig bőven alatta lenne annak az inflációs célnak, ami egyébként ki van tűzve, tehát bőven lehetne gyengíteni az euró árfolyamát. Ugyanakkor meg azt látom, hogy egyrészt a devizahitelesek okán, másrészt pedig a gazdaság működése okán úgy gondolom, hogy kifejezetten káros lenne, ha az euró mondjuk az elmúlt időszakban látott magasságokba erősödne, tehát hogy a forint ilyen mértékben gyengülne.
A kérdés tehát az, önök hol látják, vagy mely sávban látják az euró árfolyamát, amely megfelelő lenne arra, hogy a magyar gazdaság szereplőit segítse és az országot is segítse abban, hogy a válságból kilábaljunk, ez az egyik kérdésem.
A másik. Hosszabb távon lehetett látni - pontosan a nem túl erősen jelenlévő belső inflációs nyomás miatt -, van mozgástér arra, hogy az euró csatlakozásához szükséges kritériumokat teljesíteni tudjuk. Ennek alapján a kérdésem az, hogy készült-e olyan számítás, olyan elemzés, amely mondjuk, legalább világossá tenné, hogy mikor tudunk az ERM-2-es rendszerhez csatlakozni és mikor van lehetőség, az önök véleménye, számításai szerint, leghamarabb az euróhoz, az euróövezethez csatlakozni. De ez sok szempontból is fontos kérdés, hiszen most láttuk jól, hogy a válságot még tovább mélyítette a forint árfolyamának igen drasztikus ingadozása, és látjuk azokat az országokat, akik már csatlakoztak az euróövezethez, hogy legalábbis kisebb krízisekkel tudták ezt a válságot elviselni, mivel az euró egyfajta stabilitást és védettséget biztosított az országuk gazdasága számára. Tehát a kérdés az, melyek azok a dátumok, amelyek az önök számításai alapján - egyrészt az ERM-2, másrészt pedig az euró bevezetését biztosíthatják. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm.
Baráth képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Alelnök Asszony! A kérdésem rendkívül rövid lesz és alapvetően politikai jellegű, úgyhogy nem biztos, hogy kell rá válaszolni. A parlamenti többséget az elmúlt egy hétben sokkolta az a levél és mindenhol megjelenő hirdetés, ahol két nemzeti banki elnök is megjelent aláíróként és neves közgazdászok, amelyek felhívták a figyelmet, hogy a mi szavazatunkkal romba döntjük a jövőt. Na most, nem tudom, hogy ezt a kockázatot a Nemzeti Bank vizsgálja-e, hogy egy ilyen kegyetlen lépéssel, amit most a képviselők megtettek, hogy 2010-re ezt a költségvetést megszavazták, milyen kockázatot jelentett - ez egy ironikus kérdés. A másik oldala viszont sokkal keményebb, hogy számol-e a Nemzeti Bank azzal a kockázattal, amikor viszont tényleg nagyon jelentős személyiségek amellett foglalnak állást - nyilvánosan, mindenhol -, hogy persze jelentős adócsökkentést lehet végrehajtani, volt slide-on egy olyan mondat, hogy 2011-re sincs meg ennek a fedezete. És a nyilatkozatok szerves része az is, hogy persze végre kell hajtani a közigazgatás és más területeknek az alapvető reformját, és abból meg lehet teremteni azt a költségvetési feltételrendszert, amivel az adócsökkentést végre lehet hajtani.
Tehát a kérdésem lényege az, hogy nem láttam a táblázatokban azt a kockázatot, amikor is irreálisnak tűnő politikai döntések fogják befolyásolni adott esetben a magyar pénzügypolitikát és ezen belül természetesen a monetáris politikát - mi a realitása annak, ami elhangzott?
ELNÖK: Kiss Ferenc képviselő úr! Kíván-e még valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Nem, akkor ezzel zárnánk a hozzászólások körét.
KISS FERENC (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Rövid kérdéseim lennének, részben csatlakozom az előttem szólókhoz. Az egyik. Milyen mértéken várja az ez évi inflációt, ugyanis ebben is voltak eltérő vélemények. A gazdaság azt várja, hogy a jegybanki alapkamat továbbcsökkenjen. Elfogadom, amit az elnök úr mondott, hogy ezt a mindenkori havi viszonyok teszik lehetővé, a gazdasági folyamatok, de várható-e további csökkenés még az idén.
Egy mondat, lehet, hogy rosszul értettem, hogy a 2010. évi költségvetésben a tartalékot felemésztették a költségvetési kockázatok. Miben lát ilyen kockázatot, a MÁV-ra, a BKV-ra gondolt konkrétan?
Józsa képviselő úr szólt a bankok kockázatvállalásáról. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évre vagy fél évre rányomta a bélyegét, hogy a kis- és középvállalkozások nagyon nehezen jutottak hitelekhez, és ez is közrejátszott abban, hogy egyre több vállalkozás szűnt meg, illetve abban, hogy a beruházásait visszafogta.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Elnök úr, mivel sok kérdés elhangzott, én kettőt tennék föl. Ha visszatekint elnöki pályájára... (Közbeszólásra:) Azt nem kérdezem meg, hogy boldog-e, megkérdezhetném, hogy boldog, de nem kérdezem meg, hogy boldog. A magas kamatot helyesnek ítéli-e meg így visszafelé? Segítette-e a gazdaság stabilitását avagy sem, hiszen ez egy állandó politikai vitakérdés volt, hogy a jegybanki alapkamat jelentős mértékben sújtja a magyar vállalkozásokat. Visszafelé tekintve erről milyen értékítéletet tud mondani?
A másik olyan kérdés, amely egyre inkább és egyre sűrűbben hangzik el Európában, és most épp a kínaiakkal való tárgyalás során merült föl, hogy fölülértékelt-e az euró. Ha ebben változás következne be - már nem Magyarországról, most nem a forint és az euró árfolyamáról beszélek, hanem a világpiacon és különösen Kínával szemben -, az mit eredményezne? Milyen hatással lenne a magyar gazdaságra, ha ezt a felülértékelést módosítanák és Kína nagyobb lehetőséget kapna az exportjára?
Köszönöm szépen.
Simor András elnök (MNB) válaszai
SIMOR ANDRÁS elnök (Magyar Nemzeti Bank): Köszönöm szépen. Megpróbálok minden olyan kérdésre válaszolni, ami nem a bankrendszert érinti, és Király Júlia alelnök asszony válaszolna a bankrendszerrel kapcsolatos kérdésekre.
Először talán az euróval kapcsolatos kérdésre válaszolnék. A Magyar Nemzeti Bank nagyon határozottan mondja szinte az évtized kezdete óta, hogy lehetőleg gyorsabb euróbevezetést tart az ország számára hasznosnak. Nem akarom elismételni ennek az okait, azt gondoljuk, hogy alapvetően gyorsabb növekedést és stabilabb gazdaságot eredményezne az euró bevezetése. Ez idáig nem sikerült nekünk a kritériumokat teljesíteni.
A válság ebből a szempontból némileg új helyzetet teremtett, egyrészt, mert közelebb kerültünk a kritériumok teljesítéséhez, különösen azoknak a kritériumoknak a teljesítéséhez, amiket korábban mindig a legnehezebbnek ítéltünk, az infláció és a költségvetési hiánykritérium teljesítéséhez, és ez optimizmusra ad okot. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezeket és a többi kritériumokat is teljesítsük, nagyon komoly további munkára és fegyelmezett gazdálkodásra van szükség.
A válság más oldalról viszont néhány kérdést kinyitott, nevezetesen akkora változások történtek a világgazdaságban és az európai gazdaságban, és annyira megnőtt az árfolyamok volubilitása, hogy ha úgy tetszik, jó lenne megvárni, amíg leülepszik a por, mielőtt befixálnánk ezt a forintárfolyamot, hiszen jelenleg nem lehet rendesen megítélni, nagy biztonsággal megítélni, hogy mi a magyar gazdaság növekedési potenciálja, hol is van az az árfolyam, ami ilyen egyensúlyi árfolyamként a magyar gazdaságot hosszabb távon segítené. Ez válasz részben Márton képviselő úr kérdésére is, hogy meg tudom-e mondani, hogy hol van ez az árfolyam. Nagyon nehéz a mai helyzetben megmondani, hiszen akkora változások vannak, ami alapján hosszabb távra előre jelezni, hogy ez az optimális egyensúlyi árfolyam merre van, sokkal nehezebb, mint korábban volt. Úgyhogy én nem mernék ennek kapcsán jóslásokba bocsátkozni.
Annyit azonban megkockáztatnék, hogy nagyon sokszor mondjuk a gazdasági élénkítés szempontjából túlzottak azok a várakozások, amik egy gyengébb árfolyamhoz kötődnek, hiszen bár lehet, hogy rövid távon egy árfolyamgyengülés az exportőrök életét könnyebbé teszi, de ha ez a nagy importtartalom miatt begyűrűzik a hazai árakba, akkor előbb-utóbb ez a versenyképességi előny elporlad. Azt látjuk a világban is, hogy nagyon sok ország erősödő valuta mellett is tudott nagyon versenyképes maradni az exportpiacokon, és nincs olyan kimutatható tendencia, hogy a gyengülő valutájú országok jobb exportteljesítményt produkáltak, mint az erősödő valutájú országok. Úgyhogy egyik oldalról azt gondolom, euróbevezetésre látunk optimista jeleket, a másik oldalról óvatosságra van szükség. Szerintem nem célszerű, ha a Nemzeti Bank kitűzne célokat önmaga elé, hiszen ez egy olyan döntés, amit egy kormánynak és a Nemzeti Banknak együtt kell kitűznie, és a kormánynak a célok elérésében nagyobb a feladata és nagyobb a felelőssége, mint a Nemzeti Banknak. Tehát azt gondolom, ha valamit tehetünk, akkor bátoríthatjuk a kormányt a lépés érdekében, de alapvetően egy célt együtt kell kitűzni, a kormánnyal egységben.
Ami az ERM-II-be való belépést illeti, a válság egyik tanulsága az, hogy az ERM-II-be nem szabad elsietni a belépést; az euróbevezetési céldátumhoz képest értem én. Tehát magyarul, a lehető legkisebb szükséges időt kell eltölteni az ERM-II. rendszerben, ami jelenleg durván két év. Tehát akkor kell oda belépni, amikor kitűzzük az euróbevezetés célját, és ahhoz képest megfelelően rövidebb időben, durván két évvel előtte. Ezt nem célszerű túlságosan korán bejelenteni, mert azt láttuk, hogy az ERM-II-be való belépés időpontja körül nagyon nagy spekulációs lehetőséget lát a piac, és aztán az ERM-II. rendszerben is sokkal nagyobb a spekuláció az árfolyam kapcsán, mint kívül. Tehát ezt a folyamatot nagyon gondosan kell megtervezni, és ennek a kommunikációját is nagyon gondosan kell végrehajtani.
Baráth Etele képviselő úr kérdésére válaszolva, én nem szeretném az újsághirdetést semmilyen mértékben kommentálni. Azt azonban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Magyarország pillanatnyilag túlzott deficiteljárás alatt van, és ennek célja, hogy 2011-ben 3 százalék alatt legyen a költségvetési hiány. Ezt a jelenlegi adótörvények, ahogy jeleztem, nem biztosítják. Mi egy 4,3 százalékos hiányt látunk előre. Persze messze van talán még 2011, sok minden történik addig a gazdaságban, sok minden váltás lehet a kormányzati politikában is, de pillanatnyilag ez a helyzet. Ahhoz, hogy ezt a célt el akarjuk érni, vagy más területeken nagyobb adóbevételre, vagy a költségvetési kiadások további csökkentésére van szükség.
Helyes volt-e - kérdezi Podolák elnök úr - ez a magas kamat? A reálgazdaság szempontjából biztos feszítő volt ez a magas kamat, hiszen nagyon drágán jutottak forráshoz a magyar vállalkozások. Ugyanakkor azt gondolom, hogy elkerülhetetlen volt abban a helyzetben, amilyen helyzetben az ország volt, hiszen egyrészt a Nemzeti Banknak elsődleges céljának kellett megfelelni, a magas inflációt kellett leszorítani, másrészt az elmúlt évben pedig egy olyan pénzügyi instabilitással találtuk magunkat szembe, amit részben csak magas kamatokkal lehetett ellensúlyozni. Tehát ha úgy tetszik, úgy fogalmaznék, hogy a szükséges rossz volt ez a magas kamat, amivel együtt kellett élni az országnak.
Az is látszik, hogy a költségvetési politika és a monetáris politika együttműködése mit tud rontani, illetve javítani egy ország helyzetén. Tehát az látszik, hogy amikor fegyelmezett költségvetési politika van és csökkenő deficitet látunk magunk előtt, akkor a monetáris politika is sokkal kooperatívabb tud lenni, sokkal együttműködőbb, sokkal nagyobb a tere a kamatcsökkentéseknek. Én abban reménykedem, hogy ha ezt a tapasztalatot megtartjuk a jövőre, akkor egy nagyon egészséges együttműködés lehetséges a mindenkori kormány költségvetési politikája és a Nemzeti Bank monetáris politikája között, egy fegyelmezett költségvetési politika laza monetáris politikával tud társulni, mint ahogy egy fegyelmezetlen költségvetési politika egy nagyon szigorú monetáris politikával tud csak társulni.
Átadnám akkor most a szót alelnök asszonynak, és a végén még visszatérek, hogy ne maradjon ki kérdés az önök által föltettek közül.
Király Júlia alelnök (MNB) válaszadása
KIRÁLY JÚLIA alelnök (Magyar Nemzeti Bank): Köszönöm szépen én is a meghívást és a kérdéseket.
A bankrendszerrel kezdve. A banki magatartási kódex, amit egyre több hitelintézet ír alá, szerintem - és az eddigi visszajelzések alapján - Európában inkább előremutató, semmint elítélendő. Számos olyan korlátozó feltevést megfogalmaztak a bankok, ami az ügyfél-bank kapcsolatot és a felelős fogyasztóvédelmet inkább előreviszi. De kiegészítve, hadd tegyem hozzá, hogy a képviselő urak éppen most nem tudom, hogy tárgyalták vagy fogják tárgyalni azokat a pénzügyi tárgyú törvényeket, amelyek számos ponton a felelős hitelezésre, a felelős ügyfélkezelésre rá is kényszerítik a bankszektort. Tehát, úgy mondjam, hogy a kormányzat a saját felelősségét is megértette és az önként vállalt magatartási szabályok mellé a felelős hitelezésnek számos külön szabályát fogalmazza meg nemcsak a hitelintézetek, hanem a pénzügyi szektor valamennyi ügyfélkapcsolattal rendelkező hitelező intézménye számára.
Ezen belül az uzsorakamatnak és az úgymond uzsorakamattal hitelező intézményeknek a kérdése is egy részben mérséklődésre kerül, hiszen ennek a pénzügyi csomagnak egyik eleme a hitelkamatok korlátozása. Mindazonáltal hadd tegyem hozzá, hogy a fő veszélyt mi nem feltétlenül az ilyen típusú intézmények működésében látjuk, hiszen ezek az intézmények szabályozott intézmények; ezek az intézmények magas költséggel, de szabályozott keretek között egy meglévő valós piaci igényt elégítenek ki. Ez egy értékválasztási kérdés, hogy ezt a piaci igényt vajon az állam feladata-e kielégíteni, avagy piacinak szabályozott intézményeknek. A veszély az, ha az állam itt előbb szabályoz, korlátoz, és ezeket kizárja a piacról, akkor a valódi uzsorások lépnek a helyükre, tehát nem az állam, nem a piacilag szabályozott intézmények, hanem az a ténylegesen uzsorakamattal élő uzsorás, ami társadalmilag igazán komoly feszültségeket okozhat. A mi álláspontunk ezen a téren, hogy valójában azt kell végiggondolni, hogy mire van az államnak egy ilyen helyzetben lehetősége és mire nincs és már inkább szabályozott legyen ennek a piaci szegmensnek a hitelezése, semmint szabályozatlan és valóban az uzsorások által végzett.
A bankokkal szemben számtalanszor hangzik el az a vád, hogy jövedelmezően tudtak működni ilyen válságos helyzetben is, és ezt az ügyfelek rovására valósították meg. Furcsa módon inkább örülnünk kellene annak, hogy a magyar bankrendszer - ellentétben nyugat-európai társaihoz - 2008-ban is jövedelmező tudott maradni, sőt 2009 első felében is inkább jövedelmező. Ez a többletjövedelem, bármilyen furcsa, de a bankok korábbi prudens politikájának egy pozitív visszajelzése. Egy része kétségtelenül abból adódik, hogy a jelenlegi igen hektikus, volatilis piaci körülmények között egy bank, amelyik ügyesen kereskedik a piacon, relatíve magasabb pénzügyi jövedelmet tud realizálni. A magas korábbi kamatmarzsok ma azt is jelentik, hogy a bankok tudják ebből a felhalmozott jövedelemből az igen komoly portfólió veszteségeket fedezni, hiszen a recesszió valóban azt jelenti a bankszektor számára, hogy a nem teljesítő hitelek aránya nő.
Erőteljesen nő a nem teljesítő hitelekből származó banki veszteség, és ha erre nem lenne kellő fedezet a bankoknál, akkor valóban fel kellene őket tőkésíteni - de itt hadd helyesbítsek. A magyar bankszektornak nem volt szüksége olyan mértékű feltőkésítésre, mint nyugat-európai társainak, a magyar bankszektor ellenállónak bizonyult a gazdaság eddigi megrázkódtatásaival szemben, ami a stressz, azaz terheléses próbáinak az alappályája, ami a jelenlegi gazdasági alakulás; tehát ahol a jelenlegi idei mínusz 6,7 százalékos visszaesést vesszük figyelembe, ezen az alappályán ezeknek a bankoknak nincsen többlettőkére szüksége. Másrészt viszont hadd egészítsem ezt ki azzal, hogy az anyabankokkal három fordulóban ültünk le Brüsszelben, és a harmadik forduló eredményeként az anyabankok egyesével tesznek olyan kötelezettségvállalást, miszerint fenntartják bankjaik megfelelő tőkésítettségét és fenntartják az eddigi országgal szembeni kitettségüknek a 95 százalékát.
És miért a 95 százalékát - és itt rögtön át is térhetünk a harmadik kérdésre. Mert ebben a gazdaságban banki szektor szempontból recesszió van, tehát azért, hogy a hitelek csökkennek. Van olyan külföldi elemző, aki visszakérdez, hogy miért csodálkoztok egy 7 százalékos recesszió mellett a hitelcsökkenésen, egy recessziónak természetes velejárója a hitelkereslet visszaesése, hiszen a gazdaság kereslete csökken. Mindamellett egyetértünk az itt, önök által megfogalmazott nagyon súlyos kérdésekkel, mi is úgy látjuk, hogy nem egyszerűen kereslet, hitelkereslet visszaesésről van szó, nem pusztán arról van szó, hogy az elhalasztott, részben az elhalasztott beruházások a visszaeső kereslet következtében csökken a hitelek volumene, kétségtelenül a bankok oldaláról látható egy határozott hitelkínálat visszafogás, ami meghatározóan a kockázatkerülésből adódik. Tulajdonképpen nagyon rosszkedvűen mondjuk, hogy nagyon sajnáljuk, hogy igazunk lett, az év eleje óta azt mondta a Magyar Nemzeti Bank, hogy nem az alapkamat szintje határozza meg ebben az országban a hitelállomány alakulását, radikálisan csökkent év eleje óta a magyar jegybanknak az alapkamata, ezt nem követte a hitelfellendülés, ott van a likviditás a bankoknál, csökkent az alapkamat. Mi az a kockázatkerülés, miért van ez a kockázatkerülés, ami megakadályozza a hitelkínálat újbóli beindulását. Ugyanazt tudjuk mondani, mint amit év elején is mondtunk, a magas kamat nem a jegybanki alapkamaton, nem azon a kockázati feláron múlik, amit egy prudens bankár kényszerűen rátesz erre az alapkamatra.
A prudens bankárnak a kockázatkerülése adódik abból, hogy ez a gazdaság vált kockázatossá, az itt működő gazdasági aktoroknak a kilátásai váltak rosszabbá. Ezen segíteni nem a jegybank tud, ezen segíthetne az állam közvetlenül olyan módon, hogy pénzt pumpál a gazdaságba, mint itt elhangzott - ezt minden olyan állam megtehette, aki olyan helyzetben volt, olyan tartalékai voltak, hogy közvetlenül avatkozhatott a gazdaságba. De a bankok hitel visszafogásával nemcsak a mi gazdaságunk, hanem a nyugat-európai gazdaságok ugyanúgy szembenéznek. Ami ezt a kockázati felárat csökkentheti, azok a garanciaprogramok, amiből egyre többet dolgoz ki a kormányzat és a Pénzügyminisztérium. A feladatunk az - és azt hiszem, hogy ez közös feladatunk: önöknek, nekünk, kormánynak -, hogy ezek a garanciaprogramok célt érjenek, mert az viszont kimutatható, hogy a garanciaprogramokból származó feltételes jövőbeli veszteség kisebb, mint egy esetleges mélyebb recesszióból származó gazdasági veszteség.
Úgy érzem, hogy a feladatunk az, hogy ezeknek a garanciaprogramoknak adjunk elsőbbséget, legyenek olyan elérhető kockázatcsökkentő források, akár a nemzetközi intézmények bevonásával - és ebben a Nemzeti Bank a szaktudásával eddig is az önök és a kormányzat rendelkezésére állt -, ami lehetővé teszi, hogy ez a kkv-szektor, ami most nagyon súlyos helyzetben van, ne a piacról való kilépéssel, hanem ezen a láthatólag a mélypontján túljutott recesszión való túléléssel válaszol.
ELNÖK: Köszönöm.
Elnök úr, kíván még ehhez hozzáfűzni?
SIMOR ANDRÁS elnök (Magyar Nemzeti Bank): Igen. Ehhez semmit. Itt Podolák úr, ön feltett egy kérdést, hogy mi lesz, ha az euró gyengülne. Azt gondolom, hogy itt alapvetően a kérdés az, hogy mi lesz azokkal a világgazdasági egyensúlytalanságokkal, amik kialakultak az elmúlt időszakban, és hogy képes ez valamiféle hosszabb távú egyensúly felé elmozdulni, és hogy ez milyen strukturális átalakításokat követel a világ országaitól. Ebből a szempontból Európa nagyon nehéz helyzetben lesz az elkövetkező években, ami azért fontos a mi számunkra, mert alapvetően az export tudja ezt a magyar gazdaságot kilendíteni abból az állapotából, legalábbis rövid távon, ahol most van, és ha Európában nem lesz elég erőteljes a növekedés, akkor ez minket is viszonylag nehéz helyzetbe hozhat.
Dubairól annyit, hogy azért is ilyen óvatos a Nemzeti Bank a kockázati megítélésével és a jegybanki alapkamat csökkentésével, mert nem tudjuk kiszámítani, hogy mikor következnek ilyen vagy ehhez hasonló válságok. Ennek az első szele, úgy tűnt, hogy viszonylag kissé érintette Magyarországot egyelőre, de nem tudjuk, hogy mi fog következni, hogy ennek lehetnek súlyosabb következményei, illetve hogy hol máshol a világban tudnak ilyen problémák még előkerülni.
Ennyit szerettem volna még hozzátenni. (Dr. Latorcai János jelentkezik.)
ELNÖK: Latorcai úr mire nem kapott választ?
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Elnök úr, azt a kérdést meg tetszettek kerülni, hogy hogyan látja az ország finanszírozhatóságát az elkövetkező években. Úgy gondolom, hogy ez egy kardinális kérdés, ne csússzunk el emellett a kérdés mellett, mert ez valamennyiünk bőrére kimenő folyamat.
Köszönöm.
SIMOR ANDRÁS elnök (Magyar Nemzeti Bank): Teljesen jogos, és köszönöm szépen, hogy emlékeztetett rá. Azt gondolom, hogy több oldalról kell ezt a kérdést megvizsgálni, egyrészt a költségvetés finanszírozhatósága, másrészt az ország külföldi adósságának finanszírozhatósága, ami csak részben és talán kisebb részben költségvetés, nagyobb részben a magánszektor adósságát jelenti.
Azt látjuk, hogy pillanatnyilag az állampapírpiac működik, kincstárjegyek, középlejáratú adósságlevelek kibocsátása folyamatos, ellentétben azzal, ami fél évvel ezelőtt volt, de nem élénkült meg a forgalom ezen a piacon annyira és nem élénkült meg a kereslet annyira, hogy amikor majd az IMF-hitel visszafizetése esedékes 2011-12-től kezdődően, addigra megfelelő volumenben álljon rendelkezésre állampapír-piaci kereslet. Tehát további intézkedések szükségesek szerintünk ahhoz, hogy az állampapírpiac keresleti oldala tovább élénküljön, annál is inkább, mert az ország finanszírozása az optimálishoz képest eltolódott a devizafinanszírozás felé az IMF és az európai uniós hitelkeretek hatására. Ma az államadósságnak nem a korábbi 30 százaléka áll fönn devizában, hanem sokkal inkább 40 százaléka, és célszerű lenne ezt az arányt visszanyomni erre a 30 százalékos határra, amihez egy fokozott forint állampapír-piaci aktivitásra lesz szükség, az eddiginél fokozottabbra a következő években. E tekintetben a kormány két dolgot tehet: egyrészt fegyelmezett költségvetési politikát folytat aszerint az irány szerint, amit az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap felé vállaltunk, másrészt az állampapírpiacon belül megpróbál olyan intézkedéseket hozni, ami a piaci keresletet a továbbiakban erősítheti.
Ami a külföldi finanszírozást illeti, ebben rendkívül nagy szerepe van a magyarországi bankok helyzetének. Alelnök asszony már jelezte, hogy úgy látjuk, ahogy az anyabankok az elmúlt időszakban is, úgy a jövőben is támogatni fogják leánybankjaikat. A válság múltával azt látjuk, hogy a magyarországi kibocsátók, magyarországi bankok egyre inkább jutnak forráshoz, nemcsak az anyabankoktól és nemcsak anyaintézeteiktől, hanem pusztán a piacról is.
Tehát ebben tudnám összefoglalni a finanszírozást illetően a helyzetet. Rengeteget javult a helyzet, de sok még a teendő, így tudnám összefoglalni röviden.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatót. Mielőtt néhány mondatot mondanék, alelnöktársaimmal együtt közösen azt kérjük - és gondolom, ez a Gazdasági bizottság véleménye -, hogy kaphatnánk-e egy olyan táblázatot, egy összehasonlító bármilyen bázistanulmányt, amely azt mutatná meg, hogy ma Magyarországon a mi bankjaink megrendíthetetlenek voltak, összehasonlítva Európa több bankjával kapcsolatosan, hogy azok a banki költségek és azok a kamatok, amelyek Magyarországon a vállalkozásokban megjelennek, mennyire hasonlíthatóak össze Nyugat-Európa egyéb országaival, és ha vajon eltérés van, amit sajnos úgy gondolunk, hogy jelentős eltérés van a mi rovásunkra, akkor ez vajon miből ered, országkockázatból és egyebekből, vagy van ennek jogos alapja. Azért ez kellemetlen a számunkra, nemcsak egy országot képviselünk, hanem területeket is, és nehéz megmagyarázni azt, hogy ma Magyarországon a bankok a nagy visszaesés, a hitelkihelyezések visszafogása ellenére is rekordnyereséggel, rekordközeli nyereséggel büszkélkedhetnek, úgyhogy ez kellemetlen.
Összegezve, köszönjük szépen a tájékoztatót, fontos volt számunkra, különösen, amit a költségvetéssel és annak kihatásaival elemez. Elnök úr, önnek és a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak köszönjük, hogy az elmúlt 3 évben rendkívül következetesek és szigorúak voltak a jegybanki alapkamat megállapításánál. Részünkről nem sok jót mondtunk ebben az értelemben önök felé, tettük ezt azért, mert a vállalkozásokat rendkívül fontosnak tartottuk és tartjuk a magyar gazdaságon belül. Volt egy olyan erőteljes értékítélet, hogy ezzel önök rendkívül hátrányos helyzetbe hozzák a magyar vállalkozásokat. Utólagosan azt kell mondani, hogy valahol középen van az igazság, és szükségesek voltak ezek a szigorú intézkedéseket.
Köszönöm szépen a tájékoztatást. A jövőben is igényt tartunk az együttműködésre és a közös beszélgetésre. Köszönöm. Viszontlátásra!
Két perc múlva folytatnánk a munkánkat. (Rövid szünet.)
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes. Következik a 11-es napirendi pont, a büntető törvénykönyvről szóló, a T/11199. számú napirendi pont.
Göndör István megbízott, hogy előterjesszem.
1-es: Keleti György képviselő úr módosító javaslatát a tárca?
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Dr. Kárpáti György vagyok, az IRM-ből.
Kormányálláspont nincs, a tárca támogatja a kapcsolódó módosítót.
ELNÖK: A tárca támogatja. Előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm, ezt a napirendi pontot lezártuk.
Elnézést kérek, nem láttam a papírjaim között, amit Göndör képviselő úr ideadott nekem. Tehát a törvényjavaslat 1. § helyébe az alábbi rendelkezés szól című gazdasági bizottsági módosító javaslat, amely a villamos energiát, a földgázt, a vízgazdálkodásról szóló törvénnyel is kiegészíti.
Tárca?
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem tudok mondani álláspontot, miután ezt a javaslatot most kaptam kézhez. (Dr. Józsa István: Ez a tegnapi előterjesztés.)
ELNÖK: Ki van bővítve a vízgazdálkodással.
DR. KÁRPÁTI GYÖRGY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azt gondolom, hogy miután a tárcaálláspont az volt, hogy a kapcsolódó módosító indítványt támogattuk, a kettő meg egymást kizárja, mert mind a kettő ugyanarra a törvényre vonatkozik. Tehát, ha ezt támogattuk, akkor azt gondolom, hogy mást erre nem tudok mondani - de mint mondottam, hogy ismét ez újra előkerült, erről nincs tudomásunk.
ELNÖK: Képzelje el, ha a gazdasági bizottság a mai nap folyamán azt a 150 módosítót, amely kezdés előtt egy félórával repült el, mindegyikre azt mondta volna, hogy nem kellőképpen felkészült, akkor hol tartanánk most.
Kiss képviselő úr!
KISS FERENC (MSZP): Göndör úr azt mondta, hogy amit most a bizottság bead, az pontosan a korábbi, a Keleti Gyuri által beadottat üti, tehát úgy gondolom, hogy a mostani bizottságit kellene elfogadnunk.
ELNÖK: Ez nem kérdés. Tehát a tárca nem tud véleményt mondani. Előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen, tehát benyújtásra kerül.
Köszönöm, több nincs, lezártuk.
A 12-es napirendi pont az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló T/11083-as számú kapcsolódó módosító javaslatokról szól.
Dr. Burik Mária főosztályvezető asszony van jelen. Amiről beszélünk, az a 2009. december 1-ei jegyzés a kiegészítő ajánláshoz, amelyben az 1-es, amely összefügg a 6-ossal.
Kormány, vagy tárcavéleményt tud mondani?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontról nyilatkozunk.
ELNÖK: Igen.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
2-est?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
3-ast?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
4-est?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott - a 8-assal és a 9-essel függött össze.
5-öst?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
A 6-os volt. A 7-est?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ez összefügg a 10-essel. A bizottság? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott.
Tudtommal nincsen több, de a bizottság kíván benyújtani.
Amiről beszélünk, az az 1. § módosítása, amit a gazdasági bizottság nyújt be: ez a mezőgazdasági, továbbá idegenforgalmi idénymunkára is biztosítja a cselédkönyvet - finoman fogalmazva.
Tárca?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy rövid szóbeli kiegészítést téve a módosító javaslathoz.
Igazából a törvényjavaslat jelenlegi szövege alapján is lehetőség van arra, hogy az idegenforgalom területén is egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassanak munkáltatókat, amennyiben ez az átmeneti munkaerőigény kielégítése céljából szükséges. Tehát idegenforgalmi időszakban, ha mondjuk, havonta két hétre fel kell venni több idegenvezetőt, szállodába munkást, ez megoldható az alkalmi munka, tehát az 1. § paragrafus d) pontja keretében. Támogatjuk egyébként, de nem feltétlenül szükséges ez a megoldás, illetve ez a kiegészítés.
ELNÖK: Szeretném önnek mondani, hogy szükséges ez a megoldás és ez a kiegészítés. Tehát a tárca támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm.
A Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság bizottsági módosítóját tárgyalnánk, mivel száma nincs, ezért a törvényjavaslat 12. § (2) bekezdése a következőképp módosul - és itt az utolsó szakasz kihúzva.
Tárca?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A következő, amely a törvényjavaslat 9. §-át korrigálja. A tárca?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Amely a 4. §-t módosítja. Tárca?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Grammatikai pontosítások, támogatja a tárca.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Tudunk-e más módosítóról?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A 18. §-hoz is van módosító javaslat.
ELNÖK: Igaza van. Átlapoztam, összeragadt a két lap. Tehát, amelyik a 18. § kiegészítéséről szól. Tárca?
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Többről tudunk, ami kimaradt vagy elmaradt? (Nincs jelzés.)
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Mi nem tudunk róla.
ELNÖK: Ami kézben van, az mind átment. Köszönöm szépen. Más módosítóról nem tudunk.
Következik a Ptk., a T/11074. Amiről beszélünk, a november 30-ai állapot.
Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszony helyett...
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Sinyei-Kiss Dávid vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárságának a vezetője és kollegám dr. Kocsis Orsolya.
ELNÖK: 1-es Frankné és képviselőtársai által jegyzettet.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnézést, bocsánat, az összes javaslatot támogatjuk.
ELNÖK: Nagyon könnyű helyzetben vagyunk, tehát akkor, mélyen áttekintettük az összes módosító javaslatot. Mivel a tárca, kormány támogatja, a bizottság egyetért-e azzal, hogy egybe szavazzunk? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a kormány javaslatát.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Egy pillanatig kérném a képviselőtársaimat, hogy koncentráljanak. Szeretnék visszatérni - mert itt a papírok között elcsúszott - egy bizottsági módosítóra, melyet bizottságunk kíván beadni: ez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, amely arról szól, hogy az 500 ezer forintot meghaladó értékű ügyleti megbízás teljesítésekor kell az ügyfélátvilágítást megtenni.
Megkérdezem a tárcát.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezt a javaslatot nem támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. De azért annyit szeretnék megkérdezni, mi a tipikus Európában, tehát 2000 euró alatt van-e átvilágítás szerencsejáték esetén.
BARTAL RÓBERT (Pénzügyminisztérium): Kettő átvilágítási szabály van: az egyik az, aki először életében lép be a kaszinóba, azt egyszer azonosítani kell, és az az azonosítás kettő évig érvényes, illetve a 2000 eurós tranzakciós határ fölött kell azonosítani.
Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy van egy kodifikációs hiba a javaslatban, mert azt mondja, hogy 127. §-sal javasolja kiegészíteni, ugyanakkor 39. §-sal kezdődik a számozás, tehát a normaszöveges résznél azt ki kellene javítani.
ELNÖK: Köszönjük, ezt a korrekciót végrehajtjuk. Szavazásra teszem föl, aki egyetért, hogy a bizottság ezt a módosítót beadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítottam, hogy a bizottság elfogadta. Ezt a korrekciót a beadás előtt kéretik végrehajtani. Köszönjük.
Mi van még nekünk hátra? Most jön a két nehéz témánk, a tisztességes eljárás védelméről szóló T/11026-os, kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Amiről beszélünk, a 2009. november 30-ai állapotnak megfelelő, amelyet Szép Béla és képviselőtársa jegyez. Kormány, tárca?
DR. KOVÁCS FERENC (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kovács Ferenc főosztályvezető-helyettes vagyok. A kormány mind a két kapcsolódó módosító javaslatot támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
2., a kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Többről itt ennél a törvénynél nincs... A képviselőtársaim figyelmét szeretném egy kicsit éberen tartani. Vegyék elő a következő napirendi ponthoz, a közbeszerzésihez kiadott módosítócsomagot, és annak az utolsó módosítója a törvény 3. §-ának változtatását jegyzi, ez van önöknél is. Ezt a kormány támogatja?
DR. KOVÁCS FERENC (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, technikai módosító javaslat, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen. Most már lezárhatom ezt a napirendi pontot? (Közbeszólások: Igen.) Köszönöm.
Következik a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló T/11025. törvényjavaslat. Amiről beszélünk a 2009. november 30-ai állapotnak megfelelő.
1. módosító, Szép és Végh képviselők. A tárca részéről? Ez a kiegészítő ajánlás, amiben van 44 módosító javaslat.
DR. SINYEI-KISS DÁVID (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jelezhetnénk a gyorsaság kedvéért esetleg, hogy egyedül a 31., 36. és a 42. pontot nem támogatjuk, az összes többit támogatjuk. Tehát 31., 36. és 42. pontot nem támogatjuk, az összes többit támogatja a tárca.
ELNÖK: Tehát a kiegészítő ajánlásban bent lévő 44 darab módosítóból a 31., 36. és 42. pont kivételével mind kormánytámogatást élvez. Kérem a képviselőtársaimat, ha egyetértenek azzal, hogy a támogatott sorról egyben döntsünk, szavazzanak. (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú volt. Aki egyetért a támogatott sorral, az kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm.
A 31., 36. és 42. számú módosítókat pedig a bizottság támogatja? (Nincs jelzés.) A szavazást nézve egyharmada sem támogatta. Köszönöm szépen.
Úgy gondolom, hogy azért van egynéhány módosító. Az a kis bizottsági csomag itt van nekem is, megvan. Tehát amiről beszélünk, bizottsági módosító javaslat, amitől boldoggá válunk, hogy ilyen lehetőségünk van, hogy így tudunk erről szavazni. Az első csomag a 38. § új bekezdését törli és kiegészül az 53. § (8), (9) bekezdéssel. A tárca?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A következő, amely szintén ezzel a szakasszal, de a Kbt. 304. § (3) bekezdését érintővel foglalkozik. Tárca?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Előzetes tárcaálláspontként nem támogatjuk.
ELNÖK: Göndör képviselő úr?
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, tisztelettel kérem, figyelemmel arra a vitára, ami délelőtt is volt, hogy függetlenül attól, hogy a tárca nem támogatja, a bizottság nyújtsa be a módosító javaslatot, hogy legyen lehetőség, ha mást nem, a végén koherenciás indítvánnyal egyengetni, és azt javasolnám - ez segítené talán a gyorsítást -, hogy ezt az összes többi indítványra is alkalmazzuk. Tehát a bizottság nyújtsa be, függetlenül attól, hogy a tárca ezt támogatja vagy sem. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
40. §. Tárca?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 38. § (5) bekezdés elhagyását javasolja, a Kbt. 69. §-a.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 38. § (5) bekezdés az alábbiak szerint módosul, Kbt. 69. §.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 37. §-sal kezdődő.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 37. § (2), (6) bekezdéssel indulót?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 38. és a Kbt. 126., 127., 128. §-sal indulót?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Következik a 37. § két új bekezdés, törli a Kbt. 6. §-ból.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk, ehelyett egy másik módosító javaslatot támogatunk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
37. § (7) bekezdése, Kbt. 17/B. §.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Szintén a 37., de a Kbt. 4. § (2) bekezdése.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Szintén a 37., de a 4. § (3) bekezdés e) pont.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38., Kbt. 44. § (4) bekezdés.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38. § (1) bekezdés, Kbt. 50. §.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38. §, Kbt. 54. §.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 38., Kbt. 54. §.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38. § (1) bekezdés, Kbt. 54. § (6) bekezdés.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
38. § (4) bekezdés a 63. §-t érintően egészül ki.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebből nálam kétféle változat van, az egyiket támogatjuk, a másikat nem. Azt szeretném kérdezni, hogy lenne kedves esetleg az első bekezdést felolvasni nekem, mert abból ki fog derülni, hogy melyik.
ELNÖK: Az első bekezdés: "a 63. § (1) bekezdés ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának, továbbá", és így tovább.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A "továbbá" után "az ajánlattevő számára erőforrást nyújtó szervezetnek", utána következik az a) pont? (Közbeszólás: Nem.) Akkor azt nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát ezt nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A Kbt. 68. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A törvényjavaslat 38. §-a új 5-ös, a Kbt. 68/1.
ELNÖK: A Kb. 68. szakasz (1)-es bekezdés a) pontjaiba a következő rendelkezés lép.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 71/3.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 98/2.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 136/A.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 69/A.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 39. (6) bekezdés az alábbiak szerint módosul.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Második kötet. A 11025. kötete, ezt is mi adjuk be. Ez a 34. szakasz (2) bekezdése.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 34. paragrafus az alábbiak szerint módosul, itt a 2., 5., 6-ossal indít.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az egyszerűség kedvéért: most rájöttünk, hogy az utolsó kettőt nem támogatjuk ebből a csomagból, az összes többit igen.
ELNÖK: Most már végig kell menjek.
A 36. (3) és (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 38/1.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 38. szakasz következő új (7)-es bekezdése.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A Kbt. 99/A.?
ELNÖK: Igen.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatják. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 72. helyébe lépőt?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 5.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 54.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A Kbt. 63/A.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A törvényjavaslat 36.-al kezdődőt?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A törvényjavaslat 38. szakasz új (7) bekezdését?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 37. új (2)-est?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 39. (6)-os bekezdéssel indulót?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A 94. (1) (3) bekezdéssel indulót?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előző - elnézést - a törvényjavaslat 3. szakasz (1) bekezdésére vonatkozott ugye, mert a 94., az a Házszabályra vonatkozik és ez mindegyiknél ugyanaz.
ELNÖK: A törvényjavaslat 3. szakasz (1) bekezdését követően.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát ezt nem támogatták, tudtuk.
A Kbt. 6. §-ával indulót?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Itt már nem látok többet.
A következő csomag, amelyik a 36-os paragrafus: (3), (5), (6) bekezdésével és 20-ról 15 napon belül.
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A következőt, amelyik a törvényjavaslat 12. § (5) bekezdésére vonatkozik?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
A törvényjavaslat 8. paragrafusát?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Ami következik, az mindösszesen egy darab hosszú módosító, amely a törvényjavaslat 38. szakasz új (4), (5)-ös bekezdésével egészül ki, azzal indul és a Kbt. 63. § helyébe a következő rendelkezés lép - ezt a kormány?
DR. SUSÁN JUDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja.
Van-e még véletlenül indítvány, mert örömünkre szolgálna, ha még legalább ötvenet hoznának ide, mert nagy hiányérzetünk volt idáig a gazdasági bizottságban, hogy nem volt lehetőségünk azonnali tárgyalásra törvénymódosításokat eszközölnünk.
Van-e más napirendünk, amit még nem tárgyaltunk, esetleg kimaradt valami? (Nincs jelzés.) Nem maradt ki semmi.
Köszönöm szépen a bizottság tagjainak a helytállást. A holnapi nap folyamán jön ez az angol számvevőszék, úgyhogy oda várom a képviselőtársaimat - még megy mindenkinek a háttéranyag. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 47 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné, Földi Erika