GIB-1/2010.
(GIB-182/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2010. február 15-én, hétfőn, 11 óra 37 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11748. szám) (Herbály Imre és Demendi László (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
Brunner György (KHEM) véleményezése *
a) Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló (J/11511. szám) (Általános vita); b) A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/11757. szám) (Az Oktatási és tudományos bizottság önálló indítványa) (Általános vita) *
Dr. Csépe Valéria (MTA) szóbeli kiegészítője *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11517. szám) (Általános vita) *
Dr. Gosztonyi Ádám (KvVM) szóbeli kiegészítője *
Dr. Gosztonyi Ádám (KvVM) válaszadása *
Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat (T/11716. szám) (Dr. Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita) *
Ékes József szóbeli kiegészítője *
Dr. Hasznos Erika (KvVM) szóbeli véleményezése *
Dr. Ginsztler János (Magyar Mérnökakadémia) tájékoztatója *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11748. szám) (Herbály Imre és Demendi László (MSZP) képviselők önálló indítványa)
2. a) Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló (J/11511. szám) (Általános vita)
b) A Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/11757. szám) (Az Oktatási és tudományos bizottság önálló indítványa) (Általános vita)
3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11517. szám) (Általános vita)
4. Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat (T/11716. szám) (Dr. Szili Katalin, Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)
5. Egyebek
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István (MSZP), a bizottság alelnöke
Márfai Péter (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Latorcai János (KDNP), a bizottság alelnöke
Alexa György (MSZP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Gazda László (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Göndör István (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) megérkezéséig Dr. Szabadkai Tamásnak (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) megérkezéséig Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Fónagy János (Fidesz) Dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Márton Attila (Fidesz) Nagy Sándornak (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Püski András (Fidesz) megérkezéséig Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) megérkezéséig Dr. Nyitrai Zsoltnak (Fidesz)
Brunner György tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Csépe Valéria főtitkárhelyettes (Magyar Tudományos Akadémia)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hasznos Erika osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Ginsztler János (Magyar Mérnökakadémia)
Farkas István (Magyar Természetvédők Szövetsége)
Dr. Misák Piroska (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Dr. Báthory Zoltán (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Csonka Dániel fogalmazó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Kanel Ágnes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Németh Adrienn (Országgyűlés Hivatala Jegyzői Iroda)
Galló Szilvia (Országgyűlés Hivatala Jegyzői Iroda)
Dr. Bársony Balázs tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Szoboszlay Miklós főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Füzesi Flóra (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Juhász István (Fidesz)
Issekutz Erzsébet szerkesztő (Magyar Tudományos Akadémia)
Dr. Szegő Károly főosztályvezető (Magyar Tudományos Akadémia)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Kassai Ferenc (Magyar Mérnöki Kamara)
Feiler József (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa)
Maurer Gyöngyvér referens (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Molnár Nagy Mária (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
Schmuck Erzsébet (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács)
Garai-Tóth János, a Magyar Műszaki Értelmiségi Napok Szervezőbizottsága
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 37 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó reggelt kívánok. Üdvözlöm a bizottság tagjait - hosszú idő óta nem üléseztünk. De a mai napra való tekintettel, tisztelettel kérném a bizottság tagjait, mivel elég fajsúlyos témák vannak napirenden, hogy próbáljunk tempózni, hiszen egy órakor már feszes menetrendben indít a parlament és rendkívül sok határozat van, aminél célszerű lenne, ha ott lennénk, és ha előtte még tápot is veszünk magunkhoz, hogy kellően felkészüljünk éjfélig a mai ülésre, akkor mindenféleképpen kérem, hogy egy kicsit gyorsítsunk.
Képviselőtársaim megkapták a meghívót. A különfélék között, illetve az egyebekben egyetlenegy témát javasolok felvenni: a Mérnöki Kamaráról egy néhány gondolatot és meglátjuk, hogy tudunk-e benne határozatot hozni, vagy nem. Tehát a jelzett napirendi pontokat tárgyalnánk. Egyet, úgy gondolom, illik tájékoztatásképpen elmondani, nagy valószínűséggel a szocialista frakció kezdeményezni fogja a mai Országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról, valamint az arról szóló határozati javaslatnak a levételét, ez még a későbbiek során fog eldőlni, tehát ma itt még golyóálló véleményt ebben nem tudok mondani.
Aki ezekkel a felvezetőkkel elfogadja a mai ülés napirendi pontjait, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadja a bizottság, egyben megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Első napirendi pont: képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitájáról való döntést kellene hoznunk a földgáz biztonsági készletezéséről. Ennek előterjesztőjét: Demendi László urat nem látom.
A kormány részéről Brunner György tanácsos úr van jelen.
Mivel az előterjesztő nincs, javaslom, hogy két percben hallgassuk meg a tanácsos urat, hogy mi a véleménye erről a készletezési törvény módosításáról és utána állást foglal a bizottság.
Brunner György (KHEM) véleményezése
BRUNNER GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A benyújtott módosító javaslat értelmében a nem energetikai célú földgázfelhasználás után visszaigényelhetővé válna a biztonsági tároló létrehozásának, illetve fenntartására befizetésre kerülő tagi hozzájárulás.
A kormány ennek a javaslatnak a tárgysorozatba-vételét nem támogatja több megfontolásból. Alapvetően azért, mert ez felvetné a tiltott állami támogatás kérdését, illetve az így kieső bevételekkel a többi fogyasztó gázárában megjelennének.
ELNÖK: Köszönöm. Hogy kellőképpen érzékelhető legyen, amiről szól a történet. Arról van szó, hogy a Péti Nitrogénművek gázfelhasználásáról szól, amely évi körülbelül 600 millió köbméter. Ezzel egy olyan lehetőséget biztosítanánk, amely azt jelentené, hogy a tározási költségeket nem kellene fedezni, és ha ők nem fedezik, akkor természetesen a különbözetet a többi felhasználónak kell fedezni a tárolási költségeknél. Ami probléma ennél a törvénynél, amit érzékelnünk kell, hogy ez még járható út lenne, de számtalan más terület van, ahol földgázt használnak fel egyéb vegyipari anyagok kivonására és egyéb kémiai-technológiai folyamatoknál, ami bonyolítaná ennek a törvénynek a végrehajtását, megnehezítené ezt a folyamatot. Nagyon sajnálom, hogy az előterjesztők nincsenek itt.
Tehát, amiről nekünk dönteni kell, az általános vitáról és a tárgysorozatba-vételről. Megkérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel - bocsánat, nagyon gyors akartam lenni. (Nincs jelzés.) Nincs észrevétel a bizottság részéről.
A tárgysorozatba-vételről döntenénk. Úgy gondolom, hogy előtte még egy mondatot mondanék, hogy egy alaposabb áttekintés, beszabályozás szükséges ahhoz, hogy ebben érdemben lépni lehessen, ez nem akadályozza meg, ha tárgysorozatba vesszük és általános vitára nem tartjuk alkalmasnak. (Jelentkezésre.)
Mielőtt szavazásra teszem, alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is azt szerettem volna kezdeményezni, hogy vegyük tárgysorozatba, adjuk ki az Energetikai albizottságnak, vizsgálják meg ennek a hatásait, mit jelent ez a lakossági földgázfelhasználás költségeit illetően, és utána jöjjön vissza ez a bizottsághoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elfogadom a javaslatot, az Energetikai albizottságnak kiadnánk. Tehát a tárgysorozatba-vételről dönt a bizottság. Aki egyetért azzal, hogy tárgysorozatba vegyük, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Elégséges szavazatot kapott, tehát a bizottság tárgysorozatba veszi.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 3 igen szavazat - tehát általános vitára a bizottság nem tartotta alkalmasnak. Köszönöm szépen, akkor ettől a napirendi ponttól továbblépünk.
Második napirendi pontunk a) és b) pontja a Magyar Tudományos Akadémiáról szól.
Megkérdezem dr. Csépe Valéria főtitkárhelyettest, aki úgy látom, hogy nincs jelen, így a kérdés felgyorsul. Azt javaslom, hogy vegyük le napirendről, és ha a mai parlament úgy dönt, akkor esetleg a holnapi nap folyamán visszatérhetünk rá, mivel holnap is bizottsági ülést tartunk. De, ha ez levételre kerül az Országgyűlés napirendjéről, akkor nem térünk már vissza rá ebben a ciklusban.
Egyetért ezzel a bizottság, hogy levegyem napirendről? (Dr. Beczkay Edit főtanácsadó jelzi, hogy a meghívottak megérkeztek, a bizottsági ülésterem előterében várakoznak.)
Tisztelt Bizottság! Kénytelen vagyok korrigálni magamat, a főtitkárhelyettes asszonytól az lenne a tiszteletteljes kérésem, mivel elég speciális helyzet van, hogy ha egy rendkívül rövid szóbeli felvezetést tartana, hiszen a mai parlamenti döntéstől függ, hogy napirenden marad-e ez a kérdés, avagy sem - ezt most megelőlegezi a bizottság feltételes módban.
Öné a szó, kérem, három percen fejtse ki véleményét.
Dr. Csépe Valéria (MTA) szóbeli kiegészítője
DR. CSÉPE VALÉRIA (Magyar Tudományos Akadémia): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen, igyekszem a rendelkezésre álló időkeretben nagyon rövid kiegészítést tenni az anyaghoz - akinek esetleg valamilyen oknál fogva nincs a beszámolóból, a stratégiai és elemzési főosztályunk vezetője hozott belőle.
A beszámoló egy része a szokásos beszámoló, amely a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek és kutatócsoportjainak a 2007-es, 2008-as évben végzett munkáját foglalja össze. Annyiban más, és több mint a korábbiak, hogy 2009-ben készült a beszámoló, minden más egyéb információ birtokában elemeztük azt a hazai és nemzetközi tudományos környezetet, amelynek az értékelése nélkül a saját munkánk sem értékelhető, hanem egyedül önálló statisztikaként jelennek meg.
Sokféle statisztikát lehet arról készíteni, hogy milyen a Magyar Tudományos Akadémián, illetve általában a K+F-ben dolgozók teljesítménye, ez a teljesítmény tekinthető gyengének, ha népességarányos, de tekinthető átlagfelettinek is, amint fajlagos kutatói teljesítmény, tehát a K+F területén foglalkoztatottak, illetve az itt rendelkezésre álló kereteket vesszük figyelembe.
Amit az anyag mindenképpen tartalmaz. Azt a megváltozó hazai környezetet is, ami a kutatásfejlesztés és innováció kormányzati irányítórendszereiben is bekövetkezett, aminek egy utolsó lépése már a 2008 végén napirendre vett akadémiai törvény. Ennek az akadémiai törvénynek a jegyében folyik tovább a kutatóhálózat tartalmi és szerkezeti munkájának a megújulása, ugyanis mindaz, ami jelenleg infrastruktúrában rendelkezésre áll, megújítható, meg kell oldani, ugyanakkor ezeknek a forrásait másfajta, a korábbinál felelősebb módon kell felhasználni.
Elemeztünk nagyon sokféle más dolgot is, mindazt, amit mondjuk egy mindenkori kormány a döntéseiben, a tudásalapú kormányzatban fel tud használni: a tudomány és közgondolkodás, a tudomány és oktatás és a tudományos utánpótlás szempontjából.
Remélem, hogy az anyag magáért beszél és tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre idő ahhoz, hogy a kutatói pályával és minden egyébbel kapcsolatos anyagot itt elemezzem, nem is ez a feladatom, inkább arra hagynék időt, hogy a bizottság tisztelt tagjai, amennyiben kérdésük van, azt fel tudják tenni, illetve legjobb tudomásom szerint igyekszem ezekre válaszolni. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem képviselőtársaimat, van-e kérdés. (Nincs jelzés.) Nincs kérdés. Észrevétel, megjegyzés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Önök nem hallották, mert nem voltak az ülésteremben. A mi bizottságunk nagyon is vitaképes ebben a kérdésben és elég meghatározó véleménye van, de a mai Országgyűlés fog dönteni arról, hogy napirendre veszi-e, avagy sem; mi most egy előzetes bianco tárgyalást tartottunk. Abban az esetben, amennyiben ez a parlament elé kerül, teljesen természetes, hogy a bizottság ebben nagyon határozottan kifejti álláspontját: azt, ami már megvan és ezt erősíteni is fogjuk.
Ezek után szavazásra teszem fel a jelentést. Tehát az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Aki elfogadja, hogy általános vitára alkalmas a jelentés, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy egyhangú.
A második szavazás a határozati javaslat, amely az Oktatási és tudományos bizottság önálló javaslataként került a bizottság elé, olvashatták képviselőtársaim. Aki ezzel egyetért, hogy általános vitára kerüljön, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene? Tartózkodott?
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta mind a két előterjesztést. Ismételten kihangsúlyozom, hogy ez egy bianco szavazás volt a bizottság részéről - ha és amennyiben az Országgyűlés ma úgy dönt, hogy aktuális a téma, akkor bekerül az Országgyűlés elé.
Köszönöm az előterjesztőknek a munkát. (Dr. Csépe Valéria: Köszönjük szépen.)
Harmadik napirendi pontunk a környezet védelmének általános szabályairól szóló T/11517-es számú törvényjavaslat, általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
A kormány részéről dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető úr van jelen. Egy rövid, öt percnél nem hosszabb kiegészítést kérek.
Dr. Gosztonyi Ádám (KvVM) szóbeli kiegészítője
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném felsorolni a jelenlegi szabályozási javaslatnak a főbb csomópontjait.
Annak az aktualitását az adja, hogy még a tavaszi ülésszakban szeretnénk tárgyalni a törvényjavaslatot, hogy Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban egy konkrét projekt kapcsán. Ez most nem egy hiányos átültetés miatt indult kötelezettségszegési eljárás, hanem egy hatásvizsgálat köteles jogszabály esetén nem folytatta le a beruházó és a hatóság a hatásvizsgálatot.
A kötelezettségszegési eljárás kapcsán merült fel, hogy egy jogintézmény hiányzik a magyar hatályos környezetvédelmi jogból, egyébként a közigazgatási jogból is, ez pedig az olyan esetekben az utólagos engedélyezés reparáció, amikor a beruházás még nem valósult meg, még nem kezdték el a tevékenységet folytatni, hanem még a beruházás megvalósítása folyamatban van. Azaz az építkezés szakasza idején nem tudjuk lefolytatni se a hatásvizsgálatot, se a környezetvédelmi felülvizsgálatot, hanem a hatályos jogi szabályozást csak előtte tudja, illetve a megvalósulás után a tevékenység végzésekor. Ez a szabályozási javaslat ezt a hiátust igyekszik pótolni.
A másik szabályozási csomópont tulajdonképpen az adminisztrációcsökkentés, a gazdasági válság kezelése, a közigazgatás korszerűsítése gondolatok köré csoportosítható. Ez tulajdonképpen két intézmény bevezetését jelenti a környezetvédelmi jogban.
Az egyik az, hogy engedély nélkül lehessen megkezdeni bizonyos környezethasználatokat, azaz bejelentés kötelezetté tesszük. Amikor nincs szükség arra, vagyis szükség lehet rá, de egy részletes engedélyezés lefolytatására, abban az esetben, a bejelentés után a tevékenység 30 nap után megkezdhető, és a felügyelőségnek lehetősége van ez alatt a 30 nap alatt azt megvizsgálni, hogy a kérelmező teljesítette-e a szükséges feltételeket.
A másik ilyen új intézménynek a bevezetése pedig az egybefoglalt eljárás megjelenítése lesz, vagy lehet. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor ugyannak a környezethasználónak több különböző környezetvédelmi ágazatba tartozó engedélyt kell kérnie, így: vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, levegőtisztaság védelmit, erre lehessen lehetősége egybefoglalva kérelmezni, ami a számára egy egyszerűsítést jelent.
Röviden ennyit, köszönöm a szót, még egyszer.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nekem lenne két kérdésem.
A Kvt. módosítása bevezeti a valamilyen mértékű igazgatási szolgáltatási díj mértékét is. Ez a bevétel milyen célt szolgál, milyen területen kerül felhasználásra?
Amiért tulajdonképpen a törvénytervezet idekerült elénk és indokolttá tette a sürgősséget és a gyorsítását, eléggé közismert beruházásról van szó, de ha ezt általánosságban kivetítjük, akkor az az elv, amiről ön beszélt, hogy egyszerűsíti az engedélyeztetési folyamatokat, nem érzékelhető, inkább bonyolítja és megnyújtja, valamint költségesebbé teszi. Próbálja nekem értelmezni, hogy mennyiben rövidíti és egyszerűsíti, és mennyiben teszi kiszámíthatóbbá a hivatal részéről ezeket az intézkedéseket - ez nem érzékelhető ebből. Köszönöm szépen.
Dr. Gosztonyi Ádám (KvVM) válaszadása
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a kérdést. Az igazgatási szolgáltatási díjat a hatályos jogi szabályozás is tartalmazza. Ebben az esetben, ami a bejelentés kötelezett tevékenységnél újdonság, az a felügyeleti díj lenne, amikor viszont a beruházónak nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a tevékenység elkezdésénél, a felügyeleti díj viszont a periodikus ellenőrzés fedezésére szolgálna a hatóság számára. Ez évi 25 ezer forint, ami úgy gondolom, hogy jelentős többletterhet nem jelent, viszont az igazgatási szolgáltatási díjfizetés jelentősen lecsökken nagyságrendekkel ezeknél a tevékenységeknél.
A másik kérdés. A két szabályozási csomópontot igyekeztem, vagy szerettem volna kettéválasztani. Azt gondolom, hogy nem bonyolítja az az eljárást, hogy utólag lehetőség nyílik, amikor tévedés van, védhető tévedés folytán nem folytatták le az eljárást a reparációra. Kétségtelen tény az, hogy számos eljárásfajta létezik immár a környezetvédelmi törvényben, de úgy gondoljuk, hogy ezek a tényállások számosságára vezethetők vissza, részben pedig az uniós jogra, hogy nem tudjuk azt mondani, hogy egyfajta környezetvédelmi engedély van és akkor innentől kezdve vége.
Remélem sikerült válaszolnom.
ELNÖK: Köszönöm. Nincs több kérdés? (Nincs jelzés.) Aki a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 14. Ellene? Tartózkodott? (Szavazás.) 11. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.
Kíván-e a bizottság előadót állítani? (Nincs jelzés.) Nem kíván a bizottság előadót állítani. Köszönöm szépen.
Következik az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat, a T/11716-os - ahogy elnézem négypárti egyetértéssel került ide a bizottság elé.
Az előterjesztők közül Ékes képviselő urat üdvözlöm, és őrá is vonatkozik az - tudom, hogy ennek nehezen fog eleget tenni -, hogy rövid szóbeli kiegészítést kérnék, ami nem hosszabb három-négy percnél.
Képviselő úr, öné a szó!
Ékes József szóbeli kiegészítője
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nem tudom, elnök úr miért feltételezi, hogy túl hosszan fogok beszélni, nagyon röviden szeretném.
Két dolog, magáról a törvényről. Ami sok ember számára és talán a gazdaság szereplői számára is tévedésre adott alapot, az a 2020-ig a 40 százaléknak a teljesítése. De, ha valaki végigolvasta rendesen magát a klímatörvényt, az láthatja és tapasztalhatja, hogy a '90-es számokhoz viszonyítva 2020-ig kell a 40 százalékot teljesíteni; és ha 2008-ig vesszük, akkor ma már a magyar gazdaság a 30 százalékot bőven teljesítette, tehát 10 százalék az, amit tulajdonképpen 2020-ig kell tudni teljesíteni.
Azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy a koppenhágai csúcs után milyen folyamatok indultak meg. Itt például szeretném megemlíteni, hogy Anglia tervezi a 2005-öshöz képest a 27 százalékos csökkentést, Németország pedig a 40 százalékos csökkentést.
Mindenki számára szeretném jelezni, de azt hiszem, mindannyian tudjuk és főleg a gazdasági bizottságban, hogy a fosszilis energiáknak a határa véges, és így Magyarországnak valóban érdeke az, hogy a megfelelő csökkentést a maga részéről el tudja érni és célul tűzze ki. Itt szeretném még külön kihangsúlyozni, hogy 2050-re a tervezett 80 százalék, és ha csak azt vesszük alapul, hogy a föld lakosságának a száma a mostani 7 milliárdról 2050-re majdnem 9 milliárdra fog növekedni, akkor mit fog jelenteni maga ez a kérdéskör.
Szeretném kérni mindenképpen a bizottságot, hisz négypárti beterjesztéssel, politikai konszenzussal született meg maga ez a törvényjavaslat. A tavalyi év júniusában fogadta el a parlament és bízta meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, hogy dolgozza ki magát a klímatörvényt, ez itt van önök előtt és kérem, hogy szavazataikkal támogassák ahhoz, hogy valóban ez a jövő hét hétfői ülésén át is tudjon menni, hisz hihetetlen mértékű támogatás övezi magát a klímatörvényt - tehát azt hiszem, ennyire széles társadalmi bázisa egyetlen törvénynek sem volt az elmúlt időszakban. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről Hasznos Erika van jelen?
DR. HASZNOS ERIKA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, Hasznos Erika vagyok.
ELNÖK: Ön ugyanennyi időt kap.
Dr. Hasznos Erika (KvVM) szóbeli véleményezése
DR. HASZNOS ERIKA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Lehet, hogy még ennél is rövidebb leszek. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól jöttem, a tárca ezt az előterjesztést támogatja.
Úgy tartja, hogy egy rendkívül fontos, nemzeti színtéren is példamutató kezdeményezésről van szó, amely elsősorban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács munkájának köszönhető, és hozzásegítheti a jelenlegi helyzetben kissé széttagolt szabályozást ahhoz, hogy horizontálisabban - az átfogó szemléletrendszert jobban érvényesítve - sikerüljön a további lépéseket a klímavédelem érdekében megtenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim megkapták a MGYOSZ-nak a véleményét és megkapták a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának erre a kontráját. Ezek alapján kérdezem meg, hogy van-e kérdés?
Baráth Etele képviselő úr!
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Főtitkár Asszony! Nem érthető tulajdonképpen, hogy hogy maradhatott fent egy ilyen alapvető értelmezési különbség az MGYOSZ, tehát mégiscsak az ipar egy jelentős képviselői és a Tanács, vagy a képviselő urak, vagy a parlament között.
Az értelmezési különbség az, hogy mihez viszonyítva kell tudni mennyit visszalépni. Na most, miközben bejelentem, hogy szívem szerelmem megszavazom ezt, hogy legyen egy ilyen nagyon szép határozatunk, de azért az is abszurd dolog, hogy van egy olyan egyeztetés, ami az ipar képviselőivel, az energetikával olyan mélységű, hogy ilyen jellegű nézeteltérések nem adódnak.
Értem azokat az adatokat is, hogy ebben az egész rendszerben mennyire nagy az épületenergetikának a szerepe, mennyivel kisebb az ipar és azon belül az energiatermelés is, de valahol furcsa, hogy egy ennyire konszenzusos javaslatnál lényegi, szinte adat szerinti különbség van - mitől van, miért van ez?
ELNÖK: Van még más kérdés?
Annyit hozzátennék kérdés gyanánt és erősítem azt, amit Baráth Etele képviselő úr elmondott, hogy miért nem történt meg ez az egyeztetés. Már csak azért is mondom, mert az elmúlt hat évben ez a bizottság számtalanszor tárgyalta ezt a kérdést, és mindig annak voltunk tanúi, hogy amikor megtárgyaltuk a CO2-vel kapcsolatos ügyeket, akkor egy túllihegés volt a kormányzati apparátus részéről - különösen a környezetvédelmi minisztérium részéről -, és a magyar ipar versenyképessége ennek eredményeképpen jelentősen romlott, tehát nagyon hangsúlyozottan mondom, romlott.
Éppen ezért kérdezem, hogy miért nem történtek meg ezek az egyeztetések - pont az iparágnak, ahol a legtöbb foglalkoztatott van, és ahol várjuk, hogy dinamikájában elmozdulás történjen -, hiszen ők homlokegyenest másról szólnak, és az eddigi tapasztalataink, amelyek az elmúlt 6-7 évben realizálódtak és találkoztak belülről, amikor konkrétan meghúzásra kerültek, akkor ez érthető, hogy így reagálnak erre a kérdésre. Erre kérek választ, osszák meg az időt!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr és képviselő úr a feltett kérdéseket. Szeretném jelezni, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának, maga Parragh úr is tagja egyébként, és az OMSZ legújabb adatai alapján; de ahogy mondtam az OMSZ számadatai alapján lett tulajdonképpen maga a 40 százalék beállítva és kihangsúlyoztam már az elején is, hogy a '90-es teljesítéshez képest. Azt hiszem, hogy aki nem olvasta végig rendesen az anyagot és nem vette végig, annál becsúszhat az, hogy nem vette figyelembe, hogy a '90-es évekhez képest. Na most, maga az ipar a '90-es évekhez képest legalább 30 százalékos eredménymutatóval bír a megtakarítás területén, tehát ha azt vesszük figyelembe, hogy a lakosság oldalon van egy 30 százalékos pazarlás; és hogy a másik oldalon pedig az alternatív energiák kérdésében kell-e sokkal hatékonyabbá válni az országnak, így ebben az esetben minden további nélkül a 10 százalék bőven teljesíthető.
Szeretném jelezni, hogy a MTESZ részéről és az OKT részéről is az egyeztetések végigmentek a Tanácsülésen és mindenki a maga részéről maximálisan támogatta magát a törvénytervezetet.
Az egyeztetéssel kapcsolatban itt az elnök úr feltette a kérdést. Magának a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának a környezetvédelmi miniszter is tagja és ő is a bizottsági üléseken jelen volt, tehát személyesen próbált érvelni a törvény mellett.
ELNÖK: Képviselő Úr! Mi mindent tudomásul veszünk, de ez a gazdasági bizottság, és az ország érdekei mellett hangsúlyozottan fokozott figyelmet fordítunk a magyar gazdaság és ezen belül az ipar feltételeire; és nyilvánvalóan, mint ahogy megvan a húszon-akárhány bizottságban, hogy mely szakterülettel foglalkoznak, elsősorban odakoncentrálnak; a mi dolgunk, ennek a bizottságnak az a dolga, hogy elsősorban az ipar feltételeivel foglalkozzon, tehát elsősorban az ipar feltételeinek a megteremtésével, helyzetével. És igenis részünkről - csak az időt figyelembe véve - ez komoly gondot okoz, tehát érzékeljük ennek a negatív hatását is, hogy mi a környező országokkal kapcsolatos versenyképességünk ebben, ha egy ilyen törvényt hozunk. És van igaz abban, amit a Gyáriparosok Országos Szövetsége küldött hozzánk, és mi is első olvasatban azt gondoltuk, hogy jobb lett volna, ha ez egy határozat és nem törvény, de tudomásul vesszük a parlamentnek az ilyen jellegű nyomását, és ha az Országgyűlés így fog dönteni, akkor mi ezt tudomásul vesszük és mellé fogunk állni. De ezt kérem, vegyék tudomásul és vegyék figyelembe, hogy ez a gazdasági bizottság és nem a környezetvédelmi bizottság és nem a szociális bizottság, és hadd ne soroljam tovább, tehát ebben azért nekünk a látószögünk és az objektívünk is egy kicsit másképp működik, mint a többi területen.
Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki szólni.
Bencsik képviselő úr!
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt azért mindenképpen le kell szögeznünk itt a gazdasági bizottságban, hogy Magyarország a mindenkori teherbíró képességének megfelelő kötelezettségvállalásokat tud tenni a globális problémák megoldásában és ezek közé tartozik az éghajlat kérdés is - tehát a mindenkori teherbíró képességünkkel arányos mértékben. Ez a törvénytervezet ennek az arányos mértéknek a felső határát súrolja, tehát ezt is világosan látni kell.
Az elnök úr ezért vetette fel azt a fontos gondolatot, hogy a gazdasági bizottságnak néznie kell az iparpolitika területén tevékenykedő gazdasági szervezetek érdekeit is. De ezt azért tovább kell bővítenünk, a gazdasági bizottság nem csupán az ipar érdekeit kell hogy nézze, hanem kell hogy nézze az egész nemzetgazdaság érdekeit - ebben számos alágazat benne van: az idegenforgalomtól kezdve sorolhatjuk a különböző területeket. És azt is kell látnunk, hogy ennek a törvénynek az elfogadása lehetőséget biztosít arra is, hogy a gazdaságon belül - a megfelelő K+F alapokra támaszkodva - a későbbiekben a gazdaság dinamizálására kerüljön sor és új munkahelyeket is lehet teremteni.
Az igazi baj, és ha valaki a háttértanulmányokba is bele-beleolvasgatott, amelyet az NFFT berkeiben készítettek, akkor világosan lehet látni - a legtöbb szakértő kifejtette -, hogy nincs az országnak egy egységes, konszenzuson alapuló, nemzet és társadalompolitikai stratégiája, és e nélkül nagyon nehéz meghatározni azokat a kereteket, amelybe egy klíma és energia stratégiát is szeretnénk elhelyezni és azt szeretnénk ágazati stratégiákkal alábontani és mögé tenni a cselekvési terveket.
Az volt a baj az elmúlt négy esztendős kormányzati ciklus idején is, hogy a cselekvési tervek elkészülése határozta meg, hogy arra milyen ágazati stratégiák fognak felépülni, és abból igyekezett összerakni a kormányzati politika is egy egységesnek tűnő víziót. Ez nem így működik, meg kell fordítani: először szükséges egy nemzet és társadalompolitikai stratégia.
Na most, ha valaki megnézte a törvénytervezetet, abban szerepel egy útiterv, és igazából számomra ez az, ami némiképpen aggályos. Nem az, hogy tudjuk-e teljesíteni a törvényben megfogalmazott vállalásainkat 2020-ig, hanem az, hogy rendelkezünk-e azzal a szakmailag felkészült apparátussal, intézményi háttérrel, amely az elkövetkezendő egy esztendőben az útiterv összeállítása érdekében át fogja tekinteni az összes meglévő törvényünket, stratégiánkat az energia területén, a közlekedés területén, a mezőgazdaság: agrár, vidékfejlesztés, az uniós alapok vonatkozásában, az országos területrendezési tervnek a vonatkozásában, hogy erre rendelkezünk-e megfelelő felkészültséggel.
Olyan állapotban van-e az intézményi rendszer, hogy mindennek a szisztematikus elvégzésével együtt tulajdonképpen el fogjuk érni azt, hogy legyen egy olyan vitaanyag, amely alkalmassá válhat egy konszenzusra épülő nemzet és társadalompolitikai stratégia elfogadására is - ebben vannak aggályaim és vannak aggályaink. Ezzel együtt is támogatjuk a törvénytervezetnek az általános vitára való alkalmasságát. De azt azért szögezzük le, nagyszerű dolog az, hogy a társadalmi szervezetek teljes mellszélességgel felsorakoztak a törvénytervezet mögé, a civil és a környezetvédelem területén tevékenykedő társadalmi szervezetek. De ez a törvény csak akkor lesz végrehajtható, ha a társadalmi szervezetek mellé odaáll a gazdaság, a gazdasági szervezetek képviselői és meg lehet kötni azokat a kompromisszumokat, amelyhez felsorakozva maga a politika kellő példaadással, aktivitással, a szükséges intézményrendszert is képes mögé helyezni, és ebben a hármas szövetségben lehet csak a 2020-ig terjedő időszakra a törvény által rögzített vállalásokat teljesíteni.
Ha csak a környezetvédelem és a civil szervezetek mintegy - hogy mondjam - nagyon jó szándékú megközelítéssel, de vegytiszta környezetben gondolják ennek a megvalósítását, akkor ez nem lesz sikeres. Oda kell, nem engedni, hanem hívni a gazdaság szereplőit is és a politikának pedig az a feladata, hogy a két nagy terület között egy egységes koherens konszenzuson alapuló nemzet és társadalompolitikai stratégiát tudjon összehozni.
Tehát alapvetően, elnök úr, mi támogatjuk a parlamenti általános vitára való alkalmasságot, ezzel nincsen semmi problémánk, de az aggályokra fel kellett hívni a figyelmet, és minden bizonnyal a parlamenti tárgyalás során is szeretnénk meggyőzni majd a kormányzati hivatalokat, szervezeteket, hogyha ezt komolyan gondolták, a szakminisztérium is, akkor szíveskedjenek listázni azokat a jogszabályokat, rendeleteket, amelyeknek a felülvizsgálatát az elkövetkezendő egy évben el kell végezni. Mert, ha ez nem történik meg haladéktalanul, akkor kétséges, hogy ez a törvény végrehajthatóvá válik-e. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amit Bencsik képviselőtársunk elmondott, gondolom, nagyon általános és a gazdasági bizottság szinte teljes egésze tagságának a véleményét tükrözi.
Megmondom őszintén, hogy nagyon sokat gondolkodtam azon - de nehéz helyzetben vagyunk -, ha ez előbb jön ide, akkor van mit változtatnunk rajta; ha most ehhez beadunk egy módosító javaslatot, akkor ez a törvény ebben a ciklusban nem létezik. Tehát itt van a gondunk, hogy lenne bőven éppen e sajátos szemszögből ide - a mi dolgaink szerint - módosító javaslatot beadni, ezzel javítanánk a törvénynek a minőségét és az elfogadhatóságát, mellé tudnánk állítani a gazdaságot, az infrastruktúrát, a közlekedést és hadd ne soroljam tovább, legalábbis meg tudnánk győzni, hogy van értelme annak, hogy ebben teljes mellszélességgel induljanak. Itt van az én nagy gondom, hogy nem tudunk módosító javaslatot beadni - mert tudunk, de akkor ez a törvény nem törvény, ez sokára lesz újból törvény. Nekem itt a kérdésem és ezt teszem fel a bizottság tagjainak, hogy erről mi a bizottság tagjainak a véleménye, de ez azt jelenti, ezt érzékeljétek.
Előterjesztő, Ékes úr!
ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm elnök úr. Szeretném az aggályokat egy kicsikét tompítani. Először is Magyarországnak a jelenlegi fosszilis energiafüggősége olyan 70 százalékos.
Amit Bencsik képviselőtársam elmondott. Tehát maga a törvénytervezet is nyitva hagyja az ágazati és a kormányzati útitervnek az elkészítését, tehát egy következő kormánynak teljesen logikus, hogy van esélye és lehetősége arra, a törvény alapján is, hogy magát az ágazati és kormányzati útitervet is hozzá tudja rendelni. Még egyszer kimondottan ezzel szeretnék érvelni, hisz a magyar gazdaságnak is érdeke, főleg ebben az időszakban, hogy olyan fejlesztéseket, olyan hatékony alternatív rendszereket próbáljon meg a saját maga részére és a kutatásfejlesztés területén is elindítani, amikor egy gazdasági növekedés megindul, akkor már onnan újszerűen kerüljön ki.
A másik pedig a kvóta kérdésében. Ha Magyarország ezt a vállalást a maga részéről meg tudja tenni, akkor egészen biztos, hogy a következő időszaknak a kvóta kérdésében is pozitívan fog Magyarország ebből a kérdéskörből kijönni.
ELNÖK: Nekem az a gondom, hogy eléggé ismerem a gazdasági bizottságot e kérdésben és elég homogén vélemény van itt, de a kérdés az a kérdés, amit feltettem magunknak; úgyhogy nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert a szívünk szerint ezen változtatnánk és indokolt is lenne a változtatás, de a változtatás azt jelenti, hogy "nem van törvény" ebben a ciklusban.
Nem tudok mást tenni, szavazásra teszem fel. Aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Határeset. Tehát 15 szavazattal, egy szavazattal ment át, de csak éppen ezért, mert egy ilyen kritikus és speciális helyzet van - tehát a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
Kíván-e a bizottság előadót állítani. Nem vállalunk, mert akkor annak nem lesz jó vége. Tehát a bizottság nehezen, de megszavazta és előadót nem kíván állítani ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.
Egyetlen napirendi pontunk van, egy bejelentés az egyebek között.
Megkérem a Magyar Mérnökakadémiától dr. Ginsztler János urat, hogy fáradjon a mikrofonhoz és nem hosszabban, mint 2 percben mondja el az ismert témát a gazdasági bizottság előtt.
Tessék, öné a szó!
Dr. Ginsztler János (Magyar Mérnökakadémia) tájékoztatója
DR. GINSZTLER JÁNOS (Magyar Mérnökakadémia): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A magyar műszaki értelmiség 2007 év óta külön napot szentel: a magyar Műszaki Értelmiség Napját az eredmények, a jelen és jövő feladatainak elemzésére, illetve ezeknek a magyar társadalom részére történő bemutatására. Idén május 13-án és 14-én lesz a Parlamentben, illetve a Magyar Tudományos Akadémián a Műszaki Értelmiség Napja.
Tisztelettel a következő szervezetek nevében, mint a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Mérnökakadémia, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia és a Műszaki Egyetem nevében támogatjuk, támogattuk eddig is Benkó Sándor kollegánknak a javaslatát. Nevezetesen azt, hogy a műszaki értelmiség ma a magyar gazdaság számára meghatározó fontosságát, megbecsülését állami szinten ismerje el azzal, hogy ezt a napot a parlament határozatában is rögzíti.
Május második hetének pénteki napjáról van szó, és azt kérnénk a tisztelt bizottságtól, hogy támogassa ezt az elképzelést, miszerint a mérnök természettudományi és műszaki végzettségűek napját határozatban támogassa a bizottság, illetve a parlament szintén hozzon egy határozatot ebben a kérdésben. Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Erről a kérdésről már többször beszéltünk, egységes volt a gazdasági bizottság véleménye, de a Házelnök mindig kérlelte, hogy lehetőleg ebben az ügyben ne lépjünk, mivel annyi nap van már, hogy nem tudunk vele mit kezdeni.
Többszörösen megvizsgáltuk, nincs ilyen nap a felsorolásokban - erre való hivatkozás volt ez idáig. Jelenleg Magyarországon a műszaki és természettudományok képzettsége, ennek a társadalmi rangja és tekintélye, úgy ítéljük meg, hogy nincs megfelelően a helyén - és erről már nagyon sokat beszéltünk, ezért többször abban állapodtunk meg, hogy ezt a napot mi tudjuk támogatni. Készítünk egy határozati javaslatot az Országgyűlésnek, amely arról szól, hogy a Magyar Országgyűlés május második péntekét a Mérnökök és a Műszaki és Természettudományi Értelmiség Napjává jelöli.
Aki ezzel a határozattal, tehát a gazdasági bizottság ilyen jellegű határozati javaslatával egyetért, hogy ezt továbbítsuk, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag ezt támogatta. Köszönöm az előterjesztőnek. (Dr. Ginsztler János: Köszönöm szépen.)
Egyebek
Tájékoztatom a bizottságot, hogy a holnapi nap 9 órakor van bizottsági ülés és szerdán 10 órakor. Kérem, vegyetek részt és garantáltan gyorsan fogom végbevinni a bizottsági ülést, ha ti is úgy akarjátok. Kedden úgy készüljetek, hogy van bizottsági ülés, de az a csoda is bekövetkezhet, hogy nincs módosító javaslat, amit kevésbé tartok valószínűnek. (Jelentkezésre.)
Szatmáry Kristóf képviselő úr!
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én csak a bizottság figyelmét hívnám fel, bár ez Göndör úr területe, de ha jól láttam az előzetes programot, a köztársasági elnök úr által visszaküldött: a közbeszerzéseket érintő törvény szerepelne a jövő heti parlament ülésén az előzetes szerint. Az albizottságnak alelnöke vagyok, de ha mégis bekerül a jövő héten, akkor az albizottsági ülést rettentő fontosnak tartanám összehívni, mert ne kerüljünk megint ugyanabba a helyzetbe, hogy utólag futunk az események után. Nem tudom, hogy végül bekerül, vagy sem, én láttam a jövő hetiben. Köszönöm.
ELNÖK: Rossz hírem van, nem jelöltek ki minket és mi se kértük ki, csak az alkotmányügyi bizottság fogja tárgyalni. Úgyhogy azt kérem képviselő úr, hogy nézzétek meg, a folyamatban van-e olyan, ami akadós, és ha nagyon fontos és nagyon szükséges, úgy ítélitek meg, akkor kérünk pótkijelölést - ez már a héten megy.
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Ha válaszolhatok. Ezt annyiban tartom furcsának, hogy lényegében a gazdasági bizottságnak van egy olyan albizottsága, hogy a közbeszerzésekkel foglalkozó albizottság. Tradicionálisan az elmúlt négy évben ez az albizottság tárgyalta, és az érdekessége az a dolognak, hogy amennyire ismerem a köztársasági elnök úr kifogásait, azok részben azok a kifogások, határidők, egyebek, amiről pont itt az albizottságon vitatkoztunk elég sokat, hogy hogy és miképpen lehet ezt a törvényt módosítani. Ha lehet ezt így kérni vagy mondani, kellene beszélni, nem tudom kivel pontosan, de furcsának tartom, hogy a gazdasági bizottság nem tárgyal egyébként egy olyan horderejű kérdést, ami a gazdaság egészét egyébként - már a közgazdasági részét - érinti. Köszönöm.
Parancsoljon! (Nagy Sándor képviselő úrnak a bizottság keddi ülésével kapcsolatos kérdésére válaszolva, amely nem volt jól hallható)
ELNÖK: Sajátos helyzet van. Utoljára ül a parlament, és most millió témát tárgyal meg; ha módosító javaslatok vannak - tehát általános és netán részletes viták vannak és beérkeznek módosítók -, azt nagy valószínűséggel legkésőbb szerdán meg kell tárgyalni. Minden törekvésem az, hogy a keddi napra lehetőleg ne kelljen ülést összehívni, hiszen mindenki beprogramozta magát, mennek a választások, de a szerdai napot meg kell tartsuk, attól nem tudok eltekinteni. Minden törekvésem az lesz, hogy keddre ne, tehát a holnapi napra ne, de utána szerdán viszont meg kell tárgyalnunk mindent, ami létezik, úgyhogy az a kérésem, hogy ezt így szíveskedjetek tudomásul venni.
Más felvetés? (Nincs jelzés.) Köszönöm. Jó étvágyat, jó munkát!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 30 perc)
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné