GIB-5/2010.
(GIB-186/2006-2010.)
az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságának
2010. április 1-jén, csütörtökön, 10.00 órakor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
Tájékoztató a 2010. II. negyedévre vonatkozó földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak kialakulásának körülményeiről*
Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter összefoglalója*
Dr. Matos Zoltán elnök (Magyar Energiahivatal) összefoglalója*
Dr. Matos Zoltán elnök (Magyar Energiahivatal) válaszai az elhangzottakra*
Dr. Matos Zoltán hozzászólása*
Elnököl: Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Józsa István alelnök (MSZP)
Márfai Péter alelnök (MSZP)
Dr. Latorcai János alelnök (KDNP)
Dr. Baráth Etele (MSZP)
Göndör István (MSZP)
Puch László (MSZP)
Dr. Kapolyi László (MSZP)
Kiss Ferenc (MSZP)
Dr. Szanyi Tibor (MSZP)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Nagy Sándor (Fidesz)
Püski András (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Alexa György (MSZP) Márfai Péternek (MSZP)
Gazda László (MSZP) dr. Baráth Etelének (MSZP)
Dr. Kálmán András (MSZP) Göndör Istvánnak (MSZP)
Dr. Suchman Tamás (MSZP) dr. Szanyi Tibornak (MSZP)
Dr. Szabadkai Tamás (MSZP) Puch Lászlónak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Józsa István (MSZP)
Koszorús László (Fidesz) dr. Selmeczi Gabriellának (Fidesz)
Dr. Matolcsy György (Fidesz) dr. Latorcai Jánosnak (KDNP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) dr. Fónagy Jánosnak (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz) Bencsik Jánosnak (Fidesz)
Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter
Dr. Matos Zoltán elnök (Magyar Energia Hivatal)
Kovács Tímea (KHEM)
Kassai Ferenc (MMK)
Dr. Siklósi Irma Éva
Szőke Katalin (KHEM)
Albert Péter (KHEM)
Dr. Vig András Gergő (KHEM-PO)
Tóth Ákos (IEF)
Füredi Lilla (Fidesz)
Dr. Laczó Sándor (MGE)
Vigassy Csaba (MEH)
Bódi László (Halbo MCE Zrt.)
Dr. Bencze János (KHEM)
Dr. Soósné Dobos Mária (KHEM)
Dr. Pálfalvy Hilda (GVH)
Abdulwahid Dániel (MSZP)
Tóth Ákos (MSZP)
Galba-Deák Ádám (Demokratikus Hálózat
Gonda Pál (MSZP)
Szalay Gábor (SZDSZ)
Dr. Zoltay Ákos (Magyar Bányászati Szövetség)
Kovács László (KKAOSZE)
Porpáczy Dezső (MESZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
PODOLÁK GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a gazdasági bizottság tagjait! Köszönöm, hogy a kampánymunkák kellős közepén a képviselőtársaim meg tudták szervezni, hogy a téma fontosságára való tekintettel részt tudnak venni a mai rendkívüli gazdasági bizottsági ülésünkön.
Mielőtt az ülést elkezdenénk, engedjék meg, hogy néhány gondolattal felvezessem, miért került sor erre az ülésre, és miért tartottuk fontosnak, hogy erről a kérdésről a mai napon a gazdasági bizottság véleményt formáljon. Úgy gondolom, a mai gazdasági bizottsági ülés célja azoknak a körülményeknek az áttekintése, amelyek alapvetően meghatározzák a 2010. április 1-jétől alkalmazandó földgáz egyetemes szolgáltatói árának az alakulását. Ennek érdekében meghívtam és köszöntöm az energetikai szabályozási terület vezetőjét, Hónig miniszter urat, valamint az ágazati szereplőktől független szabályozó hatóság vezetőjét, dr. Matos Zoltán elnök urat az Energia Hivatal részéről.
A felvezetőben rendkívül fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy 2008 nyarán a gazdasági bizottság megalapozó, jelentős munkával előkészített földgáztörvényt vitt a parlament elé, melyet a parlament elfogadott. Tulajdonképpen ezzel a törvénnyel két célt fogalmaztunk meg, hogy megteremtjük a földgáz versenypiacának valós helyzetét, ugyanakkor a lakossági fogyasztók, családok, nyugdíjasok kiemelt védelmével együtt. Tehát ezt a kettős célt fogalmazta meg a törvény. A legfontosabb elem ebben az volt, és ezt hangoztattuk a parlamenti vita és a határozathozatalok során, hogy mint ahogy az elmúlt 8-10 évben, ne a politika határozza meg a gáz árát, kerüljön ki a politikai viták hatása alól a gáz, hanem legyen a normál versenypiaci körülmények között a piaci ár kialakítása, de ebben mindenkor determináns és meghatározó legyen a kisfogyasztó védelme, hogy a szolgáltatók ezzel a hatalommal és ezzel a lehetőséggel ne tudjanak élni. Ezért vezettük be azt a kategóriát - amit úgy fogalmaztunk meg - hogy egyetemes szolgáltatók.
Hogy ennek meg tudjunk felelni az új törvényben, emlékeztetném a képviselőtársaimat, hogy megteremtettük a lakosság, az egyes fogyasztó részéről a szolgáltatóváltás feltételeit, megszüntettük a szolgáltatók területi kizárólagosságát, tehát bárhol bárki ezt a szolgáltatást végezheti. Nehezítettük a szolgáltatás kikapcsolásának a feltételeit, szigorúbb kondíciókat írtunk elő, meghatároztuk a szolgáltatás minőségét is, és ugyanakkor - és ezt nagyon határozottan szeretném kiemelni - ebben a törvényben egy folyamat során jelentősen bővítettük és megerősítettük a Magyar Energia Hivatal jogosítványait. Ezt nagyon szeretném hangsúlyozni.
Az MSZP-frakció a földgázellátásról szóló törvény elfogadásakor azért támogatta a hivatal hatósági jogosítványainak a megerősítését az egyetemes szolgáltatók árváltoztatási kérelmének elbírálásával kapcsolatban, hogy a földgázpiaci liberalizációt követően is az átlagos kisfogyasztó családok, nyugdíjasok, a lakossági fogyasztók szolgáltatókkal szembeni kiszolgáltatottsága csökkenjen. Véleményünk szerint e feladatnak egy, az ágazati szereplőktől független nagy szakmai tekintéllyel rendelkező erős szabályozó hatóság eleget tud tenni.
A törvény alapján megszülettek időben és közérthető módon - és ezt is szeretném hangsúlyozni - azok a miniszteri rendeleti szabályozások, amelyek szükségesek voltak, hogy ezen a területen kiszámítható, megfelelő feltételekkel lehessen szabályozni a dolgokat. Tehát kivételesen ebben az időben rendelkezésre álltak azok a végrehajtási rendeletek, amelyekkel a törvény működőképessé válhatott. Ehhez képest nagy meglepetést okozott többünk számára, hogy a hivatal elnöke 2010. március 4-én a rendelkezésére álló tényadatok és szolgáltatói kérelmek hiányában nyilvánosságra hozta, hogy 15-17 százalékos áremelést tart reálisnak.
Ezek után a szolgáltatók jól felfogott érdekeinek megfelelően nyilván ettől nem kisebb igényeket nyújtottak be elfogadásra. Úgy gondolom, hogy ezt mindenki megérti, hiszen a szolgáltatóknak, a kereskedőknek, akik a piacról élnek, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen áron tudják áruikat eladni. Ebben az esetben - hogy is mondjam, hogy finoman fogalmazzak - nem szerették volna alullicitálni az Energia Hivatal elnökét. Ennek eredménye volt az, hogy olyan adatok kerültek bele. Tessék belegondolni, hogy az Energia Hivatal elnöke jelentős tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen, hiszen az E.ON egyik legnagyobb cégnek a pénzügyi vezetője volt. Ha egy ilyen cég felszólítást kap a hatóság részéről, hogy milyen áremelésre van reális lehetőség, nehezen tudom elképzelni, hogy bármelyik cég ettől kisebb, alacsonyabb árral jelentkezett volna az elbírálandó hivatal előtt. Ez természetesen be is következett. A kormányzat látta ebben az időszakban a jogalkalmazásban keletkezett zavarokat, ezért ha nem is szépségdíjas, de bizonyos rendeleti módosításokat végrehajtott, amelyek eredményeképpen a mai naptól 10,1 százalékos gázáremelésre kerül sor ma Magyarországon.
Javaslom, hogy e rövid bevezető után először hallgassuk meg a szabályozási terület vezetőjét, Hónig Péter miniszter úr összefoglalóját, hogy ő hogyan ítéli meg ezt a kérdést, és utána meghallgatnánk Matos elnök urat. Miniszter úr, öné a szó.
Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter összefoglalója
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Jelenlévők! Elnök úr nagyon részletesen ismertette azokat a jogszabályi kereteket, amelyek mentén ma az árszabályozás működik.
Szeretném kihangsúlyozni, hogy a tavaly év közepén indult új szemléletű megközelítés, ami nyilvánvalóan maga után vonja azt, hogy a tapasztalatok figyelembevételével még módosításokat szükséges rajta végrehajtani. Ilyen módosítások történtek márciusban két lépcsőben, egyszer 15-én, egyszer pedig 24-én, amely a tapasztalatok és az új feltételek megismerése után változtatta meg a feltételeket, és a szélsőségesebb kilengéseket próbálta megakadályozni, a kamatláb mértékének figyelembevételéről és az időközben üzembe helyezett földgáztárolókban lévő gáz díjelszámolásának a mértékéről rendelkeztek a március 15-én kiadott rendeletmódosítások. A többi pedig március 24-én jelent meg, amelyik az előző év tényfogyasztásait figyelembe véve, a rendszerhasználati díjban lévő eltérés korrekciójára, és a 2010 januári áremelés tompítására szóló kiegyenlítő elem figyelembevételéről szól.
Azt gondolom, hogy a jogszabályi háttér ma megfelelő, és én nem láttam olyat, ami az ár kiszámításánál jogszabályellenesen történt volna.
ELNÖK: Köszönöm, miniszter úr. Elnök úr!
Dr. Matos Zoltán elnök (Magyar Energiahivatal) összefoglalója
DR. MATOS ZOLTÁN elnök (Magyar Energiahivatal): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is köszönöm a lehetőséget, hogy tájékoztatást tudok adni ezekről a körülményekről, amelyek a második negyedévi gázárváltozáshoz vezettek.
Ahogy elnök úr is mondta, a megkapott jogosítványokat, illetve megerősítést kapott bizonyos kontrolloknak a végrehajtására. Szeretném itt megerősíteni, hogy a Hivatal a legnagyobb alapossággal, a lehető legnagyobb körültekintéssel jár el minden egyes kérdésben, így járt el itt a gázárváltozásra vonatkozó kérelmek elbírálása során is.
Annak érdekében, hogy amiket szeretnék elmondani, azok minél inkább követhetőek legyenek, kiosztásra került egy rövid összeállítás, szerettem volna prezentálni is, de végül ez lett a döntés, illetve a megoldás, hogy papíron tudja megkapni mindenki, ezen keresztül talán jobban nyomon lehet követni, hogy mik is azok a pontos szabályozási elemek, amelyek végül a gázárváltozáshoz vezettek.
Összefoglalóan az elején annyit tudok előrebocsátani, hogy az, amit Hónig miniszter úr is, illetőleg elnök úr is említett, a törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek egy olyan piaci modellt alkottak meg, amely alapvetően a kiszámíthatóságot, a stabilitást, az ellátásbiztonságot célozta meg az egyetemes szolgáltatásban részt vevők, alapvetően a lakosság számára. Az így megalkotott jogszabályok alapján jártunk már el októberre vonatkozóan is, és januárra vonatkozóan is, tehát igazából ez nem egy új keletű eljárás, ami most márciusban lefolytatódott, ugyanezt a módszert alkalmaztuk már két alkalommal, az eddigi tapasztalatok alapján különösebb kritika és probléma nélkül.
Tehát ezek azok a meghatározó elemek, amelyek alapján a termékár és az árfolyam meghatározódott. Azért emelem ki ezt a két elemet, mert az áprilisi árváltozásnak ez volt az alapvető mozgatórugója, hogy maga az importár hogyan változik, az összes többi elem igazából már egy olyan kiegészítés, olyan kisebb kiigazítások, amelyekben részben még a márciusi módosítás is hozott változást. Ezekre majd a későbbiekben részletesen szeretnék kitérni.
A kormány által meghozott márciusi rendeletmódosítások azért a piaci modellt alapvetően megtartották, ez egy nagyon fontos elem szerintem, és ennek hatásaként, ami eredetileg indokolt lett volna, a 14,7 százalékos változás, emelés, az 10 százalék körülire mérséklődött. Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatban nem térnék ki minden jogszabályi háttérre, amit szeretnék kiemelni, az az, hogy az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan definiálódott egy sajátos termék. Ezt a terméket mind a gázpiaci törvény, mind a végrehajtási rendeletek írták körbe, ennek a terméknek nagyon fontos specifikumai vannak rögzítve. Ennek az egyik leglényegesebb eleme, hogy ellátásbiztonság legyen, és ellátási kötelezettséget ró azokra a szolgáltatókra, akik a lakosság részére ennek keretében szolgáltatást kívánnak adni. De ezen kívül meghatározásra kerül, hogy mekkora hidegtömeghez kapcsolódóan kell szerződéssel rendelkezni, milyen tároló kapacitásokat kell lekötni, mi a csúcsidő-kielégítési szint, és mik azok a legfontosabb szerződéses feltételek, amelyeknek meg kell tudni felelni annak érdekében, hogy a lakosság ellátható legyen.
Tehát nagyon lényeges elem, hogy ez egy olyan termék, amelyre vonatkozóan a piacon van megoldás, de ennek az alapvető megoldása a hosszú távú szerződés. Tehát spot piacról ilyen terméket beszerezni nem lehet. Jelenleg a piacfejlődés Magyarországon még nem tart ott, nincs olyan mértékű likvid piac, ahol akár a villamos energiához hasonlóan, már hosszabb távú, féléves, éves vagy azon belül különböző csúcshoz, nem csúcshoz igazodó termékek megfizetésre tudtak volna kerülni
Ennek az egyetemes szolgáltatásnak lényeges eleme, hogy egy piaci ösztönző ár került meghatározásra. Ez a piaci ösztönző ár alapvetően két oldalról határozódik, meg. Az egyik egy felajánlási ár, a másik pedig az összehasonlító ár. Alapelvként a jogszabályokból az következik, hogy ennek a kettőnek azonosnak kell lennie. Tehát a felajánlási ár és az összehasonlító ár nem térhet el egymástól. Ez egy nagyon sarkalatos pontja a jelenlegi szabályozásnak. A felajánlási ár az, amelyen a közüzemi nagykereskedő az egyetemes szolgáltatásban részt vevő szolgáltatók számára fel kell, hogy ajánlja a gázt annak érdekében, hogy az ellátásbiztonság meg tudjon valósulni, mert alapvetően ez a nagykereskedő az, aki a meghatározó importszerződésekkel rendelkezett és rendelkezik. Tehát annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatók ne kerülhessenek ellátási problémába, e felajánlás keretében élhetnek azzal a jogukkal, hogy ettől a korábbi közüzemi nagykereskedőtől - most már sima piaci nagykereskedő - megvásárolják a gázt. De azért, hogy ez korlátozva legyen, tehát hogy ne kérhessen bármilyen árat, a törvény meghatározta, hogy milyen kritériumoknak kell tudni megfelelni.
Másrészt már a korábbi szabályozásokban is benne volt egy olyan árképlet, amely a közüzemi nagykereskedőre vonatkozóan szabályozta, hogy milyen áron kell, hogy a beszerzési árat biztosítsa a végfelhasználókat ellátó szolgáltatók részére. Ez az összehasonlító árképlet rendeletben van szabályozva. Ez látható a 4. oldalon. Minden részletébe nem mennék bele. A lényeg az, hogy a kőolaj árváltozásához kapcsolódó gázolaj és fűtőolaj mint kőolajszármazékok árváltozását veszi alapul, és ebből kiindulva határozódik meg gyakorlatilag az import dollárban számított ára. Ebből látható, hogy ez relatíve egyszerű képlet, maguk a számok - azoknak, akik hozzáférnek a megfelelő információhoz - elég könnyen nyomon követhetők, bármelyik pillanatban számítható, és március 1-jén ez alapján már a termékár dollárban számított mértéke meghatározódott. Tehát onnan már nem volt tovább mozgáslehetőség, erre alakult ki ez a 10,632 giga joule-onkénti dollárár.
A másik lényeges elem az árfolyam. Ez pedig a február 15-e és március 12-e közötti forward-jegyzések alapján határozódik meg, tehát nem a napi árfolyamok egyszerű figyelembe vétele történik, hanem a napi árfolyamok alapján számolt forward-ár, amely a termékvásárlások idejére vonatkozó, tehát az áprilistól júniusig terjedő időszakra vonatkozó vásárlások előre vetített árát jelenti. Ennek a mértéke pedig 201,8 forinton határozódott meg. Ez a gyakorlat, amely egyébként a jogszabályban is rögzítve van, teljesen konform a pénzügyi intézmények által gyakorolt forward-számítással. A lényeg igazából az 5. oldalon van, hogy ennek az árváltozásnak mik is a meghatározó elemei.
Januárban indultunk egy 101,6 forint/köbméteres lakossági 20 köbméter/óra alatti mérővel rendelkező fogyasztói árból. Ez egy átlagos ár. Ez szolgáltatóként eltér. Ehhez jön hozzá részben az előbb említett importárból, illetőleg az árfolyamból adódó változás, összességében ez a 11,2 forint, a 4,1 és a 7,1 forint/köbméter, illetve ahogy a miniszter úr is említette, hogy még tavaly júniusban egy kiegyenlítő elem került beépítésre a rendszerbe annak érdekében, hogy a januári árváltozás tompítható legyen. Ez viszont áprilisban kikerül a rendszerből, tehát ezzel automatikusan emelni kellett az árat. Ezek voltak igazából az alapvető meghatározó elemek. Ami utána szerepel, azok inkább ilyen technikai kiegészítők, elszámolási kategóriák. Ezek összességében indokoltak volna egy 116,5 forint/köbméteres árat. Ez az a 14,7 százalék, amiről az elején beszéltem. Ebben hozott változást a márciusi rendeletmódosítás, részben a 15-i, részben a 24-i. Látható a konkrét hatás, 4,1 forint a 15-i és 0,8 forint pedig a 24-i rendeletmódosításhoz kapcsolódóan. Tehát ezeknek a levonása után jutottunk el a 111,6 forinthoz.
Adok egy történelmi áttekintést, hogy hogyan is alakultak az árak 2008 júliusától, egy évvel még a piaci modell tényleges hatályba lépése előtt, de akkor, amikor már a törvény megszületett, 103,2 forintról indultunk, és ez októbertől felment 109,9-re, az akkori folyamatok tükrében, amelynél egyébként valószínűleg magasabb lett volna indokolt. Ez utána, később, 2009 júliusában meg is jelent abban az IK-tényezőben, amelyben a korábban felhalmozott hiányt, amely a nagykereskedővel szemben felhalmozódott, fel kellett dolgozni. Látható ebből, hogy egészen 2009 októberéig nem volt árváltozás 2008 októbertől kezdődően, amikor pedig volt, akkor lefelé ment 95,9 forint/köbméterre. Ez emelkedett meg kisebb mértékben januárban, 101,6 forintra, és így jutottunk el az előbb ismertetett módon az áprilisihoz. Ebből látható, hogy a 2008 októberihez képest durván 2 forintos változásról beszélünk. Ez nyilván januárhoz képest egy nagyobb mérték.
A következő oldal néhány ábrát tartalmaz azért, hogy a tényszerűség ezen keresztül is bemutatható legyen. Nem akarom mindegyik részét elmondani. Ami ebből még kiemelésre érdemes talán, hogy a dolláralakulásból látható, hogy a szabályozás egy kockázatot emel, és nem engedi rá a fogyasztókra egy az egyben a napi mozgásból adódó kockázatot. Ebből adódóan a forward-jegyzésekből természetesen, a fedezeti pozícióból ha visszatekintünk, ex post különféle hatások jönnek ki. A 2009. év negyedik negyedévében, amikor egy kisebb fogyasztási mennyiség van, akkor éppen 8,66 forinttal kedvezőbb lett volna, ha nincsen fedezés, mert éppen az aktuális árak abban az időszakban jobban alakultak, viszont az első negyedévben, amikor meg a sokkal nagyobb mennyiség került elfogyasztásra, akkor viszont jobban jártak a fogyasztók azzal, hogy ez az előretekintő forward-fedezés megtörtént, mert egyébként ha napiban kellett volna megvennie ezt a szolgáltatóknak és ezt érvényesíteni az árban, akkor ez 10,7 forinttal magasabb forint/dollár árfolyamot jelentett volna.
Az elnök úr kérése is volt, hogy az egyetemes szolgáltatók eredményeiről is adjak egy tájékoztatást. Az adózás előtti eredményben az látható, hogy az a négy egyetemes szolgáltató, amelyik ezen a piacon jelenleg tevékenykedik, 2009-ben közel 14 milliárdos veszteséget realizált ezen az üzletágán, tehát igazából ebből látható, hogy ez a szegmens körülbelül milyen pozícióból indult.
Az utolsó ábrába pedig behoztam néhány olyan jellemzőt, amely kicsit talán tágabb kontextusba helyezi ezt az egész kérdést. Részben ebből látható, hogy miközben 1990 óta kétszeresére nőtt a háztartások száma, akik vezetékes gázzal ellátottak, aközben a hozzátartozó vezeték hossza közel a négyszeresére növekedett. Másrészt ha egy európai összehasonlítást nézünk, akkor még a jelenlegi gázár mellett is gyakorlatilag az európai alsó harmadnak vagyunk a tetején, illetve ha megnézem a gázellátottságot, azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon átlagosan a háztartások 76 százaléka van vezetékes gázzal felszerelve. Nem is biztos, hogy használják, de fel van szerelve. Viszont ha megnézzük ezt jövedelmi kategóriák szerint, akkor a legalsó jövedelmi decilisnél, tehát a legalsó jövedelmi tizednél ez az arány csak 48 százalék. Tehát azoknál, akik a leginkább rászorultsági helyzetben vannak, a vezetékes gázellátottság nem éri el az 50 százalékot. Ha pedig megnézzük azt, hogy a különféle támogatásokon keresztül a háztartásoknak mekkora aránya jut valamilyen módon támogatáshoz, belevéve a távfűtés támogatottságát is, ez összesen ma 41 százalékot jelent a teljes háztartásra vetítve. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen még egyszer a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr.
Mielőtt a kérdésekre kerülne sor, megállapítom, hogy a bizottság láthatóan határozatképes - ezt elfelejtettem mondani a bevezetőben.
Kinek van kérdése az elhangzottakkal kapcsolatosan? (Puch László jelentkezik.) Puch képviselő úr!
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elnök úrhoz van kérdésem. Az egyik az, hogy az elnök úr kérdésére nem válaszolt, hogy mi indokolta az előzetes nyilatkozatot, amikor ön határozatban állapítja meg azt az árat, ami később kötelező lesz az egyetemes szolgáltatók tekintetében. Azt gondolom, ez egy kulcskérdés e tekintetben, hiszen az ösztönzésre való utalás, azt gondolom, teljesen egyértelmű, hogy ön ösztönözte a szolgáltatókat arra, hogy ebben az irányban mozduljanak.
A másik: azt szeretném kérdezni öntől, hogy a spot, az árfolyampolitikában a 185-ös lekötött dollár természetesen jó volt az első negyedévben a fogyasztóknak, ezt elfogadom. Ma 201 egész valamennyi, és erősen kétséges, hogy ez a prognosztizáció elég körültekintő volt-e, hiszen nagyon rövid ideig volt a forint dollárárfolyamában egy ilyen pukli, és azt követően jön szépen vissza, és ma is stabil árfolyamon van a forint.
A másik kérdés: ön azt mondta, hogy a spot árak semmiképpen nem vehetők figyelembe, mert itt a kockázatviselő képesség és egyéb, ezzel együtt arra utalt, hogy ebben a szektorban mekkora veszteségek vannak. Azt gondolom, itt ezzel szemben érdemes megnézni azt, amikor a szektor másik ága, ami ugyanaz a vállalatcsoport, ugyanolyan tulajdonosi struktúrában, csak számviteli elhatárolás kérdésében, mekkora jövedelmeket termelt a szabadpiaci árban. Tehát mondok önnek két példát: ön azt mondja, hogy a megállapított ár 362 dollár, ha jól emlékszem, vagy akörül van az ön táblázatában. Ha reggel rámegy az internetre, jövő évre, egész évre a spot piacon 261-néhány dollárért, igaz, korlátozottan behozható Magyarországra, mert a vezeték kapacitása korlátozott, ahol ezt ajánlják, de azt gondolom, érdemes ezt is mérlegelni. Hogy a kiegyensúlyozásban a spot és a hosszú távú szerződése ez a biztonságnak, nem véletlen volt, hogy amikor a törvénykezés abba az irányba mozdult, hogy a magyarországi ellátás biztonsága a tárolókon keresztül valósul meg, tehát a tárolókban beszerzett gáz árpolitikája döntően befolyásolhatná ma már ezt a részt.
A másik: természetesen van véleményem arról, hogy a rendeletmódosítás segített vagy nem segített ezen az árváltozáson. Úgy gondolom, hogy a rendeletmódosítás egy jó szabályozás eddigi jó végrehajtása mellett nem lett volna szükséges a rendelet módosítása, de ezen túl vagyunk. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kinek van még kérdése? Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Hivatali Elnök Úr! Elég sok minden elhangzott, és én igazából nem is annyira a szakmai, sokkal inkább a politikai összefüggésekre szeretnék egy picit rávilágítani.
A gáz ügye most már jó hosszú ideje egy nagyon érzékeny politikai kérdés Magyarországon, és ezért volt az, hogy ebben a bizottságban gyakorlatilag nagyon hosszú előkészítő munka után próbáltuk ezt a lehető legnagyobb mértékig a szakmai terepekre vinni, és kialakítottunk tulajdonképpen egy olyan szabályozást, amire azt hiszem, itt az asztal körül ülő valamennyi párt többé-kevésbé, így vagy úgy, de összességében azt mondtuk, hogy ez jó. Csináltunk egy automatát. Hogy ne legyen ez ilyen politikai manipulációk dolga.
Amikor ezt az automatát megalkottuk, akkor azért egy dologgal bizonyosan nem számoltunk, ez pedig az, hogy valaki ezt a szerkezetet rosszul fogja vezetni. Én úgy gondolom, hogy bármilyen hasonlatot lehet hozni, de az, hogy ha egy pilóta ezért vagy azért nekivezeti a hegyoldalnak a gépet, azért nem a repülőgép gyártója a felelős. Tehát ahogy ezt mások is elmondták, és szerintem meg fogják még erősíteni, a jogszabályi háttér valóban megfelelő. Jóllehet egy picit azért engem is zavarba hozott az, hogy amikor itt a szerkezet irányítása, vezetése körül látszottak a problémák, akkor tulajdonképpen a kormány rendeletalkotással kezdett szaladni a folyamatok után. Erről előttem képviselőtársam az imént szólt.
Viszont engem is az foglalkoztat, hogy mik lehetnek azok a motivációk, amelyek révén a főellenőri funkciót ellátó valaki - ez pedig a Magyar Energiahivatal elnöke - eleve bemondta a végeredményt, mielőtt még bárki, bármit kért volna tőle, mondott volna, szólt volna. Milyen motivációk állnak emögött? Nem gondolom azt, hogy egy állami hivatal, egy felügyeleti jogkört ellátó állami hivatal vezetője kvázi szakértőként lenne ott, hogy vélekedjen a sajtó nyilvánossága előtt a különböző helyezésszámok alapján, hanem az, hogy kordában tartsa a szolgáltatói áremelési törekvéseket. Elnök úr, valamennyien, azt hiszem itt, a gazdasági bizottságban hosszú évek óta, kisebb-nagyobb mértékben ismerjük ennek a gázpiacnak, ennek a speciális energetikai piacnak a sajátosságait. Diszkrét ügyek tömkelege van itt, vélekedések, odatett mondatok, amelyeket így, úgy vesznek egymás receptoraival a különböző szereplők. Aztán mindig úgy alakulnak a dolgok.
De azt valamennyien kijelenthetjük, hogy érdemben nem volt igazi nyomás tetemes áremelésre. Én belátom, hogy egy szolgáltató persze mindig örömmel kapható áremelésre, főképpen, ha azt ő jogszabályi környezettel még le is tudja fedni, miért ne, minden forint tiszta nyeremény, amit pluszban hoznak, de nem volt egy erős nyomás, és annál is inkább nem volt erős nyomás, mert azért a piaci szereplők is látják, hogy Magyarországon választási időszak van, ilyenkor mindenki egy picit sokkal érzékenyebb. Azaz egyszerűen, amikor eléjük gurítottak egy ilyen lehetőséget, hogy hé, fiúk, lehet emelni, persze, hogy emeltek. Viszont én úgy gondolom, hogy azon túlmenően, amiket szakmailag itt mind el lehet mondani, hogy ha egy hivatalvezető eleve lemond a hivatalának legnagyobb fegyverének a használatáról, ez pedig az ellenőrző funkció, lemond azáltal, hogy előre bemondja a végeredményt, akkor tulajdonképpen ezzel az én értelmezésemben de facto magáról az elnökségről is lemondott.
Végezetül úgy gondolom, hogy persze, az állam legyen mindig méltányos, ne csak erős, most éppen gyenge volt, legyen méltányos, ez a gázügy olyan, hogy ilyen győztes-győztes szituációkat lehet csinálni, a szolgáltatók is megtalálják a maguk előnyét, és a fogyasztók is azért a piaci hatások kellemes részét is néha be tudják maguknak. Nem véletlen, hogy energiabiztonság, stb., kiépültek ezek a nagy kapacitású tárolók. Ezek mind-mind azért az úgynevezett spot, azaz az alkalmi piacoknak is kedveznek, ez nemcsak biztonságot szolgál, hanem vásárlási oldalról is jelenti azt, hogy amikor valami kis jó dolgot találok, akkor beraktározom, mint a háziasszony a mélyhűtőbe.
Ezt a hatást nem figyelembe venni, úgy gondolom, hogy azért nemcsak politikai, mint amit az imént mondtam, hanem szakmai hiba is.
Egy szó mint száz: én a magam részéről azt kérem a bizottságtól, hogy indítványozzuk ennek az egész mostani árkialakításnak a felülvizsgálatát, és nagyon remélem, hogy ebbe elnök úr is, miniszter úr is esetleg partnerként be tud lépni, viszont azt határozottan merem mondani, hogy 2010-ben, választás ide, választás oda, az állam elsősorban a polgárainak tartozik lojalitással és minden más csak ezt követ. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ez nem csupán kérdés volt, hanem véleményalkotás is, de ezt betudjuk Szanyi képviselő úrnak. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Elnök Úr! Én csak néhány olyan kérdést fogalmaznék meg konkrétan, amelyik itt az elmúlt időszakban lényegében már elhangzott, és erre kérnék konkrét választ.
Bekérte-e az Energiahivatal és ismeri-e ennek megfelelően az elmúlt egy év beszerzési gázárait, amelyeket az egyes szolgáltatók mind a szabadpiaci beszerzések, mind a kötött piaci beszerzések, tehát szerződéssel alátámasztott beszerzések vonatkozásában megszereztek? Tett-e lépéseket az Energiahivatal annak érdekében, hogy valamilyen formában átlagolt árat állapítson meg?
Azaz vizsgálta-e külön a szabadpiaci nyereségességet, és vizsgálta-e külön az egyetemes szolgáltatói piac nyereségességét, és ennek alapján milyen következtetésre jutott?
Van egy harmadik kérdésem. Amennyiben itt a mai napon, ez már tudott volt, hogy erre a gazdasági bizottsági ülésre sor kerül, és ismert volt a sajtóból mindazon politikai nyilatkozat, amelyik úgy ítélte meg, hogy nem kellően alátámasztott, és nem megfelelő volt ez az energiaár-szabályozás, miért nem tettek lépéseket annak érdekében, hogy a mai napon ez ne lépjen hatályba. Ugyanis egy kicsit okafogyott a bizottság mai ülése, követjük az eseményeket abban az esetben, ha önök mindennek az információnak a birtokában voltak, és az árszabályozást a mai napon mégis hatályba léptették. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Elnök Urak! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem egy szokványos bizottsági ülésen vagyunk, hiszen a parlament befejezte a működését, és a bizottság tagjai is már egyszer elköszöntek egymástól. Biztos nyomós oka van annak, hogy az elnök úr mégis egy ennyire szokatlan időpontban és szokatlan attitűdökkel összehívta a bizottság ülését. Részben az elmúlt húsz percben nem utolsósorban az elnök úr bevezetőjét végighallgatva, de végighallgatva a szocialista képviselőtársaim elmúlt napokban, gyakorlatilag az elmúlt 6-8 napban tett nyilatkozatát, még kevésbé értem a bizottság összehívásának az okát. Ha adva van egy még működő szocialista kormány, annak van egy hivatala, adva van egy 8 éves szocialista kormányzás alatt rendelkezésünkre álló normatív jogszabályi háttér, akkor nem látom be, hogy miért minket hívnak ide statisztálni ahhoz, hogy a saját 8 éves rendszerük eredményeként létrejött szituációkat orvosolják. Önök vannak kormányon, tartsák korda között a saját intézményeik működését.
Nem tudok szabadulni attól a gyanútól, hogy a mai bizottsági ülés - és amit az elmúlt percekben gyakorlatilag szakmai vitának álcázva hallunk - egy politikai színjáték. Egy olyan színjáték, amely arról szól, hogy a Magyar Szocialista Párt eljátssza saját ellenzékét, és most itt rájőve arra, hogy 2002-es fogadkozásuktól eltérően 15 alkalommal emelték az elmúlt években a gáz árát, a választások előtt néhány nappal fellép a nép barátjaként és eljátssza a nagyon határozott, szakmailag megalapozott, a társadalom oldalán állóknak a szerepét. Hölgyeim és uraim, ez egy nagyon álszent magatartás. Nem arról van szó - meggyőződésem szerint nem öt forint különbözeten vitatkozunk -, hogy itt most 11 vagy 16 forinttal emelkedik a gáz ára, az elmúlt 8 évben ennél lényegesen többel emelkedett. Arról van szó, hogy önök akár a saját intézményeiket és a saját maguk által kinevezett vezetőket is képesek beáldozni annak érdekében, hogy az utolsó napokban még valamilyen látszatnépszerűségre szert tegyenek. Ráadásul ezt annak a gyakorlati kockázata nélkül teszik, hiszen ha ez olyan sürgős lett volna, gyakorlatilag egy-másfél hete még az újságolvasó ember is tudta, hogy április 1-jén áremelés lesz, és mára hívták össze a bizottsági ülést. Április 1-je van, ma lépett életbe az új ár. Ha ez valóban annyira sürgős lett volna, akkor gyakorlatilag erre napokkal ezelőtt lett volna lehetőség.
Tisztelt Bizottság! Nem akarom önöket történelmi visszapillantással, visszatekintéssel untatni, de éppen azért, mert végighallgattam az elnök úrnak és Szanyi képviselőtársamnak, megint mondom, szakmai keretekbe bújtatott okfejtését, azért itt messze nem 2010 márciusában vagy áprilisában keletkeztek konfliktusok és alapvető társadalmi feszültségek. Ezek keletkeztek valamikor '95-ben, amikor az akkori szocialista kormány privatizálta a szolgáltatókat. Akkor is társadalompolitikai viták tárgya volt, és 15 éve egyfolytában az, társadalompolitikai, gazdaságfilozófiai alapvető eltérések voltak és vannak e tekintetben közöttük. Úgyhogy a dolog ilyen megközelítését én a magam részéről egy színjátéknak tartom. Ha a kormány valóban végzi a dolgát, akkor nem kerülhet sor ilyen konfliktusokra. Hogy pedig a szocialista képviselőtársaink miért most világosodtak meg a választások előtt néhány nappal vagy néhány héttel, úgy gondolom, arra az április 11-i választás dátuma megfelelő magyarázatot ad. A tanulság egyértelmű. Nyolc év után végre rádöbbentek arra, hogy a lakosság nem bír el további energiaár-emelést. Ma a családok rezsiköltségeinek 80-85 százalékát a rezsiköltségek viszik el. A magyar társadalom nem terhelhető tovább, no de ezt tudtuk korábban is. Erről beszélünk nyolc éve, és ezt vitatják önök nyolc éve. Erről van szó, tisztelt képviselőtársaim, és nem arról, hogy egy gázárszámítási képlet egyes elemeit a hivatal jól értelmezte, vagy rosszul értelmezte, és nem arról van szó alapvetően, hogy a kormány által kinevezett energia hivatali elnök ilyen vagy olyan indítékkal mondta vagy nem mondta, tette vagy nem tette, amit mondott vagy tett. Köszönöm, elnök úr, a türelmét.
ELNÖK: Köszönöm. Göndör képviselő úr!
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kérdésemet is felteszem, de engedjék meg, hogy először hadd reagáljak Fónagy képviselő úrnak arra a mondatára, hogy ez csak politikai kampány. Képviselő úr, meggyőződésem, ugyanúgy tudja, mint én, hogy az Országgyűlésnek, a bizottságoknak törvény adta kötelezettsége, hogy ellenőrizzük a jogszabályok megvalósulását. És amiért nekünk ma itt ülni kell, és amiről beszélni kell, én meg vagyok győződve arról, hogy amikor az Országgyűlés elfogadta ezt az árképletet és a piaci modellt, akkor helyesen járt el. Viszont nem kalkuláltuk be azt, hogy lesz egy hivatal, amely ezeket a szabályokat elég érdekes módon hajtja végre. Az eddigi kérdésekből ez tökéletesen kiderült, hogy az az átlagárképzés, amely figyelembe venné a spotbeszerzéseket és a tartós szerződéssel lekötött árukat, nem látjuk bizonyítottnak, hogy ez megvalósul, ezért mi azt mondjuk, hogy nem kellő körültekintéssel és felelősséggel járt el a hivatal, és nekünk ma az a feladatunk, képviselő úr, hogy eldöntsük, hogy hozzá kell-e nyúlni ahhoz a képlethez, amit akkor jónak tartottunk, és kell-e ebbe valami új elemet hozni, vagy tényleg egyértelműen kimutatható az, hogy a hivatal nem kellően körültekintően járt el.
Amellett engedjen meg nekem még egy mondatot! Amikor arról beszél, hogy mekkorák a rezsiköltségek, de időközben egyetértettünk abban, hogy ezen a területen is piaci modell működik, nem pedig úgy, mint amikor a Fidesz-kormányzás idején nem hajtották végre a világpiaci árak hatásából fakadó árnövekedést sem, és azt a következő kormánynak kellett bevállalni, mi ezeket bevállaltuk. Tehát a negatív dolgokat is vállaltuk. De engedje meg nekünk, hogy amikor azt tapasztaljuk, hogy egy jogszabályt nem jól hajtanak végre, akkor viszont mi is tiltakozzunk. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés van-e?
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Kérdés vagy inkább hozzászólás?
ELNÖK: Javaslom, hogy zárjuk le a kérdéseket, és kérem az elnök urat, hogy adjon választ az elhangzott kérdésekre.
Dr. Matos Zoltán elnök (Magyar Energiahivatal) válaszai az elhangzottakra
DR. MATOS ZOLTÁN elnök (Magyar Energiahivatal): Köszönöm szépen. Mennék sorban, és lehet, hogy majd egy-két kérdésnél megválaszolom annak a kérdését is, aki később tette fel. Egy előzetes nyilatkozat hogyan születhetett és ez mit jelent.
Március 4-én egy sajtó-háttérbeszélgetés zajlott az Energiahivatalban, abból az indíttatásból, hogy egy kellően, jól megvilágított és egy transzparens tájékoztatást és leírást adjunk arról, hogy hogyan is működik az egész egyetemes szolgáltatás árképzése. Mivel ez már harmadik alkalommal következett be, azt gondolom, hogy ez egy teljesen jogos igény volt, hogy azokat, akiket ez érint a legvégén, azok tudjanak kapni arra vonatkozóan egy tájékoztatást, hogy mégis hogyan alakul ez az egész.
Ennek a sajtóbeszélgetésnek a keretében nem egy ex catedra kijelentéssel hangzott el semmilyen szám, hanem azzal, hogy az akkori kalkulációk ismeretében ennyi az, ami most valószínűsíthető. De továbbra is fenntartva azt, hogy ebben még változás következhet be, azon tényező változásának a hatásaként, amely még nyitott volt. Tehát március 4-én a március 1-jére vonatkozóan ugyan már a termékár dollárban rögzítve volt, ez már nem volt kérdés, egyedül a forint-dollár árfolyam volt kérdés, amiből látható volt, hogy az lefelé kezd mozogni, tehát ezt a jelzést is megadtuk. Másrészt ebben az időpillanatban a szolgáltatók részéről a szándéknyilatkozat már bent volt nálunk, hogy ők árkérelmet fognak benyújtani március 5-én. Március 5-én, amikor egyébként a sajtóban ez előkerült, az egyetemes szolgáltatók az árkérelmet be is adták. Tehát nem gondolom azt, hogy ez a mi felszólításunkra, az én felszólításomra történt volna.
Aki ismeri a rendeleti képleteket, aki októberben és januárban is nyomon tudta ezt követni, az gyakorlatilag velünk együtt pontosan tudta kalkulálni bármelyik időpillanatban.
Maga a forint-dollár árfolyam figyelembevétele a prezentációban is látható, hogy a különböző időszakokban a Forward kalkulációk alapján kijövő ár, és majd utána visszatekintve az éppen aktuális napi árfolyamok között természetszerűleg lesz egy differencia. Utólag tudjuk megállapítani, hogy akkor ez milyen irányú volt. Természetesen azt elfogadom, hogy azon jogszabályban rögzített időszak, a február 15-től március 12-éig történő jegyzés abból a szempontból egy szerencsétlen időpillanat volt, idősor volt, hogy az euró és a dollár közötti mozgás megmozgatta a dollár-forint árfolyamot is. A jogszabály jelenleg ezt rögzíti, tehát ettől mi eltérni nem tudtunk.
Továbbra is szeretném hangsúlyozni, hogy a jogszabályok maximális betartásával végeztük el a felülvizsgálatot, és nyilván a szolgáltatók is ennek a figyelembevételével kalkuláltak, amikor az árkérelmeiket beadták.
A spot piaci árakról az előterjesztésben tettem erre vonatkozóan egy jelzést, hogy maga az egyetemes szolgáltatás vagy termék nem teszi lehetővé, hogy ez a spoton elérhető legyen. Másrészt akkor, amikor az egész modell kialakításra került, a spotról még nem is lehetett beszélni. Tehát ez igazából már menet közbeni fejlemény. Maga a jogszabály egyébként ennek a figyelembevételét nem teszi lehetővé az összehasonlítási, felajánlási áron keresztül. Másrészt egyébként Latorcai képviselő úrnak válaszolva, mi bekértük a beszerzési árra vonatkozó szerződéseket, és azokat a bizonylatokat, amelyek alapján meg tudtuk nézni, hogy mi is történik. A szerződések alapján és a szolgáltatók nyilatkozatai alapján is megállapítható volt, hogy csak hosszú távú szerződés keretében szereznek be.
Szanyi képviselő úr esetében szerintem nem volt olyan konkrét kérdés, egy bizottság felé tett javaslat volt az árkialakítás felülvizsgálatáról. Ha ott születik ezzel kapcsolatban egy álláspont, akkor természetesen a hivatal, ami jogszabályi kötelezettsége, végre fogja hajtani ebből adódóan.
Tettünk-e lépéseket az átlagolt ár érdekében? Mi ilyen lépéseket nem tudtunk tenni, mert gyakorlatilag keresztfinanszírozás esete állna akkor fenn, ha mi ebbe az irányba tennénk lépéseket. Itt a piac működésére vonatkozóan a szabályok, mind az egyetemes szolgáltatási piacra, mind a másik piacra le vannak fektetve, tehát az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árszabályozás rendszeréből és annak a kontrolljából tudunk csak kiindulni.
Miért nem tettünk lépéseket, hogy ne lépjen hatályba? Továbbra is azt tudom mondani, hogy ha a jogszabályok alapján járunk el, és az alapján történik meg minden egyes lépés, akkor mi nem látunk okot arra, hogy ebben mi bármilyen ellenkező lépést tegyünk.
Azt hiszem, hogy több olyan kérdés nem volt, ami az eddigiekben nem került volna elő. Köszönöm.
ELNÖK: Elnök úr, több helyen is felvetették azt a kérdést, hogy ön kimutatta azt, hogy az egyetemes szolgáltatóknál 12 milliárd veszteség képződött az elmúlt gazdasági évben, tehát akik a lakosságot szolgálták ki, de ha a szolgáltatók teljes eredményét nézzük, az is mínusz?
DR. MATOS ZOLTÁN elnök (Magyar Energiahivatal): A szolgáltatók teljes eredményét még nem tudtuk megnézni, jelenleg tart még az adatszolgáltatás, és előzetes adatok állnak csak rendelkezésre. Ezt kifejezetten erre az ülésre kértük be külön és vizsgáltuk meg. De egyébként szerintem bármi történik ott, nem tudom, hogy van-e relevanciája.
ELNÖK: Akkor folytatnánk tovább az észrevételekkel. Puch László képviselő úr!
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Azt gondolom, hogy az elnök úr valószínűleg nem érzi, hogy mi annak a súlya, amikor sajtó-háttérbeszélgetésben ilyen markáns megjelenések vannak másnap a sajtóban és azonnal nem cáfolja, hanem onnantól kezdve nincs nyilatkozat. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy súlyos szerepzavar, amikor a fő kontroller háttérbeszélgetésen mond olyan számokat, amit utána bizonyos értelemben megüzen, legalábbis mi így értékeljük. Ön természetesen mondhatja azt, hogy ez nem így van, az én értékelésem szerint ön ebben súlyos zavarokat okozott.
Az ön által említett versenypiac jól működik, és azt gondolom, hogy ebben önnel abszolút egyetértünk, hiszen az egész szabályozás arra épül. Viszont a szabályozás szellemiségéből az is következett volna, hogy a hivatal elkezd abban a tekintetben erőfeszítéseket tenni, hogy az egyetemes szolgáltatások tekintetében is maga az ár ne egy kizárólagos játék legyen, egy hosszú távú szerződéshez kötött. Ugyanis abban azt gondolom, hogy önnel kemény vitáim vannak, hogy a szolgáltató kizárólag csak hosszú távú szerződések alapján vásárolhat gázt. Ez egy érdekes helyzet volna ebből a szempontból, ha ez így lenne, és azt gondolom, hogy ha holnaptól a szolgáltatók az ön fogalmai szerint megtehetik azt, hogy 460 dollárra szerződnek le, és akkor azt fogjuk a fogyasztókkal megfizettetni, mert ön most körülbelül ugyanezt mondta, hogy ezek a szerződések vannak, ezeket az árakat kell figyelembe venni.
Ezért azt gondolom, hogy nekünk nem kell ellenőri hivatalt felállítani, és nem érdemes ennyi közpénzt fordítani arra a hivatalra, ami így működik, és körülbelül így veszi figyelembe a lakossági érdekeket.
Azt gondolom, hogy önnek ma arra kellett volna választ adni és arra érdemes lett volna ezt az időszakot, amíg ön az elnöki székben ül, fordítani, hogy az a versenypiaci működési modell hogyan vezethető át és hogyan lehet valódi verseny abban az árban, amit a hosszú távú szerződések tekintetében ön fix, előre ítéltetettnek tekint. Másrészt, ha ön úgy látta, hogy az árfolyammozgásban van lehetőség, és tényleg nagyon rossz időpont van a kormányrendeletben meghatározva, akkor minden lehetősége megvolt, hogy a kormánynak javaslatot tegyen, pontosan az árak mérséklése érdekében, hogy nyújtsuk meg ezt a sávot, mert ennek nincs realitása most e tekintetben. Ön ezt természetesen nem tette meg, hanem azt mondta, hogy inkább emeljük 14 százalékkal, mert ez jön ki a képletből. Ez előttem elfogadhatatlan, mint politikus előtt is, és azt gondolom, hogy mint fogyasztó előtt is, aki ebben a dologban érintett.
Az természetesen, hogy ön nem emelte fel a szavát az ellen, hogy amikor a kormány kényszerhelyzetben volt és próbálta az árnyomást csökkenteni, mivel a független hivatal más megoldásokat nem látott, akkor egy olyan szabályozásba ment bele, ami nem biztos, hogy hosszú távon segíti azt a pozíciót, amit valamikor a törvény szellemében kialakítottunk itt, úgymond politikai nagy többséggel.
Tehát ami biztosította eddig azt a feltételrendszert, mert lehet, hogy ez most átmenetileg tompított, de hosszú távon nem biztos, hogy segíti a szabályozást, tehát érdemes lett volna a meglévő szabályozási kereteken és a meglévő elveken belül az ármódosítási lehetőségeket és az árváltozási kényszert tompítani.
Tehát én nagyon-nagyon szeretném, ha ön ebből levonná azt a következtetést, hogy itt nem minden a törvény szellemében - és lehet, hogy minden a leírt kormányrendelet betűje szerint - történt. De azért én azt gondolom, hogy ebben a dologban ön nem állt a helyzet magaslatán, és nem azt képviselte, amit képviselnie kellett volna, hogy a lehető legkisebb áremelés következzen be, és természetesen elfogadom és azt gondolom, a Magyar Szocialista Párt végig elfogadta azt is, amikor muszáj volt árat emelni, muszáj volt bevezetni a piaci modelleket, és ez nem volt egy egyszerű helyzet. Higgyék el, mi is tudjuk, hogy körülbelül mekkora terheket jelent ez a lakosságnak, de az is komoly probléma, ha olyan ösztönzéseket hagyunk a rendszerben, ami további problémákat hoz, és ebben az elnök úrral egyetértek. Tehát azok a problémák, amelyek kialakultak akkor, amikor gázlángokat gyújtottunk az összes kisfaluban, most itt árban megjelennek problémaként. Az a vezetékhossz, az a rendszer-karbantartási költség, az a tárolás és az egyéb szolgáltatás biztonságával összefüggő kérdés természetesen az árba itt most beépül, és amikor az árról beszélünk, az egy komoly része az árnak. Mi közösen úgy döntöttünk, hogy Magyarországon a gázfűtések világát tekintve az összes háztartást gázzal akarjuk ellátni - ennek a következménye most itt van, ezt árban kell viselnünk, elnök úr. De nem kell viselnünk minden olyan kockázatot, ami ettől független és ami a piacon igenis prognosztizációs lehetőség, mert az, hogy mi az ár, az így vagy úgy alakul. Három nagy tényező biztosan alakítja.
Az egyik, ami az ön által említett árfolyam. Azt hiszem, erről beszéltünk, és én is elmondtam a véleményemet, ön is elmondta a véleményét. Ebben a vitánk valószínűleg örökös, és akkor a második negyedévben ezek szerint majd most csökkenni fog az ár, és június 1-jével lesz lehetőség az árcsökkentésre. Remélem, akkor ennek is élharcosa lesz, ami persze politikailag nagyon érdekes helyzet, de természetesen ön a függetlenségét ezzel tudja igazolni, ha ezt megteszi, és én ezt örömmel fogom üdvözölni júniusban, ha ebből árcsökkenés tud bekövetkezni, és ön akkor is jön.
A másik a termék ára. A termék ára tekintetében természetesen azt értjük, hogy egy kötött árpályán mozog, de ott egyetlenegy lehetősége van önöknek, és azt gondolom, a lehetőségét kérem, hogy június 1-jéig próbálja mérlegelni, hogy hogyan van az, hogy csak és kizárólag egy szerződéses ár mentén mehet ez a dolog. Miért nem mehet a tényleges beszerzési költségek mentén? Miért nem lehetséges az, hogy a tárolókapacitásokban képződött jövedelemben valamilyen módon osztozzon a lakosság? Ugye nekem nem mondja, hogy a spotárakból azonnali értékesítés történik, és nem a tárolóba megy be, és majd abból nem lesz később egyetemes szolgáltatási ár? Egyébként szeretném figyelmeztetni önt arra, hogy a költségek tekintetében a Magyar Köztársaság parlamentje hozott egy olyan törvényt, amikor egyedül a nagykereskedőre hárította ezt a terhet. Ez nem megy a szolgáltatók terhére. Ebből következik, hogy ha ott probléma van, azt természetesen lehet kezelni, és kell is kezelni. Ebben egyetértek önnel. De abban semmiképpen nem, hogy ez egy indoka az áremelésnek, mert mitől biztonságosabb az, hogy a TIGÁZ honnan fog gázt vásárolni. Természetesen a szabadpiacon és az E.ON-tól, mert a szabad hozzáférés mindenkinek lehetősége. Szeretném tehát kérni önt arra, hogy június 1-jére lehetőleg ne egy újabb áremelést, hanem egy árcsökkentést készítsen elő. Természetesen ennek a lehetőségét én ma mintegy 3 és 8 százalék között prognosztizálom, mégpedig valószínűleg az olajár ezt döntően befolyásolja. Ebben egyetértek önnel, hogy az olajár hogyan alakul, mert valószínűleg az árfolyamok nem fogják elérni a 200 forintot, reményeim szerint stabil marad a forint a következő időszakban.
Úgy gondolom, hogy önnek le kell vonni ebből a következtetést, hogy alkalmasnak tartja-e magát arra, hogy ezt a hivatalt a fogyasztók érdekében vezesse. Lehet, hogy alkalmasnak tartja magát arra, hogy a piaci modelleket jól képviselje. Lehet, hogy alkalmasnak tartja magát abban, hogy bizonyos érdekek markáns megjelenítője, de hogy ma a fogyasztóvédelemben az ellátó, az árhatáskört biztosító hivatal élén előre bediktált áremelkedések legyenek, azt gondolom, hogy itt komoly gondjaink vannak. Nagyon sajnálom, hogy már a kormányzásunk végén és a választások előtt vagyunk, amikor ebből adódóan már nincs lehetőség arra, hogy olyan helyzetet állítsunk elő, és ebben Fónagy képviselő úrral egyetértek egyébként, ez ma nem válik a dicsőségünkre, hogy ilyen helyzet alakult ki április 1-jén. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Bencsik képviselő úr.
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Urak! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Ez a mai bizottsági ülés áprilisi tréfának kiváló, de a probléma kezelésére alkalmatlan. Ezt itt le lehet szögezni.
Viszont a probléma ennél sokkal súlyosabb. Világosan kell látni azt, hogy Magyarország energiacsapdában vergődik. A lakossági fogyasztók teherviselő képessége a továbbiakban már nem terhelhető, és alapvetően befolyásolja ez a csapdahelyzet a hazai vállalkozások versenyképességét is. Ennek alapvető oka az, hogy a közszolgáltatási monopóliumok elszabadultak, nincs megfelelő szabályozási, árszabályozási háttér. Láttam azt, amikor Fónagy János képviselőtársam említette, hogy a háztartások jelentős részének a kiadásait mintegy 75-80 százalékban kitölti a rezsiköltség. Ez így van. A magyarországi háztartások 40 százalékánál a havi rezsiköltség ma már 70-80 százalékban leköti a háztartás jövedelmét. Egyszerűen nem terhelhetőek tovább. Egy olyan árszabályozásra lenne szükség, amely költségalapon kalkulál.
A jelenlegi helyzetben viszont, ebben a monopolhelyzetben az energiaszolgáltatók az indokolatlan költségeiket is be tudják kényszeríteni az árszabályozás keretei közé. Olyan presztízsjellegű fejlesztéseket, beruházásokat, kiadásokat kell a fogyasztóknak finanszírozni Magyarországon, amelyekre nem lenne szabad őket kötelezni. Kedves Göndör István képviselőtársam, a hozzászólása, a hozzászólásod jól mutatja azt, hogy mennyire nem érzi a kormányzat és a kormánypárti képviselők, hogy kinek is a feladata, vagy kinek lenne a feladata az árszabályozás, hiszen a hozzászólásodban azt említetted, hogy az Országgyűlés határozza meg az árképletet, az Országgyűlésen múlik az, hogy az árak hogyan kerülnek kialakításra. Nem az Országgyűlés döntött az árképletről, de majd vissza kell nézni magát a jegyzőkönyvet. Az hangzott el, hogy az Országgyűlés határozott a képlet elfogadásáról. Nem a képletről, hanem a kormányon belül működő Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium dönt és döntött is a 29/2009. határozatával március 15-én annak érdekében, hogy kézi vezérléssel megpróbálja befolyásolni az árak, a fogyasztói árak alakulását. De ennek az egész rendszernek ez a problematikája, hogy 2002-től kezdve az elmúlt nyolc évben a szocialista kormány szétzilálta a hazai árszabályozás intézményrendszerét, és ezt az intézményrendszert erősíteni szükséges annak érdekében, hogy az igazolt költségalapú árképzés feltételrendszere megteremtődjék, mert amennyiben ez nem biztosított, úgy indokolatlanul terhelik a fogyasztókat, amely fogyasztók jelentős része, a háztartások mintegy 40 százaléka az energiaszegénység kötelékében vergődik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogy azt Fónagy János elmondta, ez egy színjátéknak kiváló, egy áprilisi tréfának kiváló. Azt is mondhatjuk, hogy eső után köpönyeg, hiszen a mai nappal ez az áremelés megtörtént, és azt is világosan kell látni, hogy ez a kormány és ez a gazdasági bizottság ezt a problémát érdemben már nem fogja tudni, és úgy tűnik, hogy nem is akarja kezelni, hiszen az árképlet módosítása, a legutóbbi március 15-i módosítása nem a megoldás irányának a megfelelő keresését tükrözi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kíván-e még valaki hozzászólni? (Jelzésre:) Szanyi képviselő úr!
DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én csak egy pár mondatban szeretnék reflektálni Bencsik és Fónagy képviselő urak megjegyzéseire. Egyrészt csak-csak visszautasítom, hogy színjáték vagy áprilisi tréfa lenne ez a bizottsági ülés. Őszintén remélem, hogy sem Bencsik, sem Fónagy képviselőtársunk nem úgy kelt fel ma reggel, hogy bejövök a parlamentbe egy kicsit viccelődni, hanem elég komoly összefüggésekről beszélgettünk itt a nap során. Inkább hiányérzetem van. Inkább hiányérzetem van, tisztelt fideszes képviselőtársaim, mert azt tudjuk, hogy az önök politikai szókészletében a gázár olyannyira a legmagasabb égi trónusokon van, hogy az valami elképesztő.
Na, ehhez képest ebben a mostani szituációban elég szépen elkenték ezt a témát, amúgy nagyon higgadtan és egy kicsit olyan pléharccal viseltetnek a dolgok iránt, miközben ennél sokkal kisebb ármozgások tekintetében önök többnyire ilyen lázas, hisztérikus rohamokat rendeztek a sajtóban. Azért én azon is elgondolkodtam, hogy vajon, mi az oka ennek a relatív nyugalomnak, ennek a hirtelen nagyon komplex áttekintő képességnek, ami az önök álláspontjában megjelent.
Nem véletlenül utaltam az előző felszólalásomban arra, hogy azért általában ezen az energetikai piacon a szereplők borzasztó óvatosak, nagyon-nagyon körültekintőek. Ezért minden jelentősebb lépésüket a maguk teljes lobbihálózatával igyekeznek az összes létező szakmai, gazdasági és politikai szereplővel egyeztetni.
Magyarul: amit én már a bizottság ülését megelőző alkalmakkor elmondtam, én bizony egyértelműen azt látom, hogy itt a Fidesz jó cinikusan rábólintott erre az egész folyamatra, hogy ha emelni kell, akkor emelni kell, és messzemenőleg nem éreztem önöknek azt a harcos magatartását, ami egyébként érdekes módon ma már az önök egyik képviselőtársa és a miénk is, és persze Varga Mihály egyik nyilatkozatában előjön, ahol már sokkal-sokkal erőteljesebb hangot üt meg.
Szóval úgy érzem, hogy itt bizonyos erők egy Fidesz-kormány utáni várakozás vagy vágyakozás - nem tudom, melyik a kettő közül - által indíttatva, önöknek próbáltak egy kicsit szívességet tenni, és ezt a szívességet önök egyébként nagyon finoman elfogadták. Szóval egy kicsit úgy látom, hogy a Fidesz most eljátszotta azt a tisztes úrihölgy szerepét, aki diszkréten elfordítja a fejét, amikor egy nem kívánt szerető kezet akar neki csókolni. Szóval nem jó ez a magatartás, és utána ezt áprilisi tréfának minősíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Itt egy nagyon komoly kérdésről van szó. Egy válság remélhetőleg most már nem kellős közepén, de legyengülve kifelé mászik az ország ebből az egész válságból. Az emberek tartalékai lepusztultak, kifogytak, nagyon kevesen tudnák még ezt a válságot hosszú távon vinni. Ilyen körülmények között viccet csinálni abból, hogy egy parlamenti bizottság, legalábbis a szocialista oldal mindenféleképpen igyekszik azon, hogy valamit menteni a menthetőből, felülvizsgálatot kértem. önök erre nem is reflektáltak. Nem mondták azt, hogy tényleg, vizsgáljuk felül. Ez a gond. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Fónagy képviselő úr, utána Kapolyi képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Kérem Szanyi képviselőtársamat, hogy hallgassa vissza, amit én nem mondtam. Én legjobb emlékezetem szerint semmi vicceset vagy tréfásat nem mondtam. Én azt mondtam, amit most megismétlek, hogy önöknek és személy szerint önnek lett volna nyolc éve arra, hogy szakmailag sziporkázzon. Nem tette. Tizenötször szó nélkül odaálltak strómannak az áremelések mögé, megmagyarázták, hasonló szakmai lelkesedéssel, hogy ezek miért elkerülhetetlenek. Nyolc éve vitatkozunk, nem én voltam cinikus, önök voltak nyolc év alatt, amikor mindig félresöpörtek minden érvünket, azzal, hogy mi képtelenek vagyunk felfogni a modern világ szakmai finomságait. Ezek oda vezettek, hogy ma a sokszorosa - sok egyéb mellett - a gázár is Magyarországon.
Úgyhogy ezt a hirtelen jött megvilágosodást, ezt a hirtelen jött mély felelősségérzetet a magyar családok elmúlt évek következtében való elnyomorodása iránt az előbb sem vettem viccesre, és most sem veszem annak. Én ezt tragikusnak tartom, ugyanúgy, mint ezt az egész képmutató magatartást, ami a mai délelőttünket jellemzi. Köszönöm a türelmet, elnök úr.
ELNÖK: Kapolyi képviselő úr!
DR. KAPOLYI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Én egy kicsit szomorúan hallgatom, hogy ennek a ciklusnak az utolsó gazdasági bizottsági ülésén egy ilyen hangnem alakult ki. Ennek a bizottságnak a munkájára az volt a jellemző, hogy többé-kevésbé szakmai problémákra koncentráltunk, és egymás között ennél sokkal élesebb kérdésekben is konszenzusra tudtunk jutni. Tehát én rossz érzéssel fogok most felállni, hogy utoljára ilyen április bolondjának tartják az embert. Én azért jöttem ide, mert arra gondoltam, hogy arra mód van, hogy a kormány felé a gazdasági bizottság fejezze ki azt a véleményét, hogy ebben a kérdésben a gazdasági bizottság nem értett egyet vagy nem ért egyet azzal a folyamattal, ami bekövetkezett. Horribile dictu még azt is el tudtam volna képzelni, hogy módot ad a kormány akár a miniszter úron, akár a hivatal elnökén keresztül egy konzultációra, a megfelelő következtetések levonására. Bármennyire is groteszkül hangzik, talán annyit el tudtunk volna érni ennek a konzultációnak a során, hogy a következő, minden valószínűség szerint Fidesz-kormány számára egy hasznos tapasztalatot tudtunk volna elérni a kormánnyal való konzultáció során.
Ha valamit bizonyított ez az elmúlt négy év, akkor azt bizonyította, hogy nem sokra mentünk, és nem sokra ment a parlament a marakodással, és ebben a bizottságban azért volt jó ülni, mert szakmai kérdésekről lehetett beszélni.
A magyar energetikának a helyzete, és ilyen szempontból nem irigylem az Energiahivatal vezetését, rendkívül komplikált, hiszen egy olyan fókuszpontban fekszik az ország, ahol az egyik oldalon áll Nyugat-Európa maga a közel 70, ha már nem ennél magasabb, 70 százalék fölötti importra utaltságával, és egy keleti forrásra való utaltsággal. Úgy gondolom, hogy itt elsősorban most arra kellett volna koncentrálnunk, hogy azzal köszönjük el talán egymástól, hogy akik a következő ciklusban részt fognak venni a magyar energetikai rendszer működésének a biztosításában, azok elsősorban abban fogják egymást segíteni, hogy a politikai szlogenek és a gazdasági érdekek ne váljanak a politikai küzdelmek tárgyává, és ez a bizottság maradjon meg gazdasági bizottságnak, és ne váljon egyfajta ilyen retrospektív, egyébként semmi eredményt nem hozó politikai viták színterévé.
Tehát úgy gondolom, hogy ki-ki ezért a többé-kevésbé ironikus megjegyzéseit vonja vissza, és inkább arra kérjük a kormányt, hogy arra adjon mindenképpen lehetőséget, hogy ennek a mostani gázárváltozásnak a következményeiről bármilyen formában, de egy szakmai konzultációra nyújtson még lehetőséget. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki szólni? Göndör, majd Latorcai képviselő úr, utána pedig megkérdezzük a miniszter urat és elnök urat, hogy kívánnak-e még válaszolni, van-e még olyan kérdés, amire válaszolnának, és utána igyekezni fogok lezárni a mai vitát.
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kell hogy reagáljak Bencsik képviselő úrnak, mert amit képviselő úr tesz, valójában az teszi áprilisi tréfává ezt a dolgot.
Mert én tudom, hogy ön ugyanúgy tudja, mint én, hogy mit jelent egy jogszabály-ellenőrzési funkció. Egy jogszabály teszi lehetővé vagy hatalmazza fel a kormányt rendeletalkotásra, vagy ugyanez a földgázellátásról szóló törvény vár el az Energia Hivataltól nagyon magas követelmények alapján fogyasztói védelmet. Ez azt jelenti, hogy mindenre kiterjedően kell vizsgálni. Hogy én az előző hozzászólásomban nem mentem tételesen végig, hogy a törvény kinek és milyen felhatalmazást ad, hanem használtam azt a kifejezést, hogy a mai feladatunk az is, hogy megnézzük, hogy abban az árképletben van-e hiba, mert a törvény adott felhatalmazást a kormányrendelet-alkotásra, akkor ezt lehet félremagyarázni úgy, ahogy ön tette, és akkor van igaza Kapolyi Lászlónak, hogy nem szakmai vitát folytatunk, hanem valami egészen mást, miközben én meg vagyok győződve arról, hogy a felelősségünk igenis az, hogy számon kérjük a hivatalon azt a törvényi felhatalmazást, amit mi neki adtunk fogyasztóvédelmi kérdésekben, egészen konkrétan a kiszolgáltatott kisfogyasztók védelmét, és ezzel van bajunk, hogy az a meggyőződésünk, hogy a hivatal ennek a követelménynek, ennek a törvényi követelménynek nem tett eleget jelen esetben. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Latorcai alelnök úr!
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt bizottsági Ülés! Úgy gondolom, igaza is lehetne Göndör Istvánnak abban az esetben, ha nem ülne közöttünk az árképlet meghatározásáért felelős miniszter, aki kiadta a minisztériuma nevében azt a rendeletet, amellyel a tényleges fogyasztói ár meghatározása történik. Világos, hogy ez egy felhatalmazás keretében történt meg. Azonban elnézést kérek, a kormány képviselője itt ül, a kormány itt, ezen az ülésen ezzel kapcsolatban semmit nem szólt. Ez a helyzet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Még szocialista kormánya van Magyarországnak, ilyen értelemben magától értetődik, hogy a szocialista frakció felelőssége meghatározó. A képviselőtársam, az alelnök társam azt mondta, hogy talán a miniszter úr esetében ez nem igaz. Én azonban azt gondolom, hogy önök választották a kormányt, tehát ilyen értelemben a kormány valamennyi tagja az önök bizalmát élvezi. Ebbe most nem szeretnék mélyebben belemenni, a választás majd ezeket eldönti. Azonban rendkívüli módon sajnálom, hogy a miniszter úr itt ült egy nyugodt tétlenkedés keretén belül, és egyetlenegy érdemi hozzáfűző mondata nem volt eddig ehhez a vitához. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lezárhatom? (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Miniszter úré a szó, ha kíván reagálni, utána az elnök úr következik.
HÓNIG PÉTER közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter: Köszönöm a szót. Szeretném megnyugtatni Latorcai alelnök urat, hogy nem tétlenkedtem, mert öt oldalon keresztül jegyzeteltem azokat az észrevételeket és kérdéseket, amelyek elhangzottak. Szeretném, ha megjelölné ön vagy bárki, aki úgy gondolja, hogy nekem kérdést tett fel vagy a minisztérium munkájával kapcsolatos észrevételt tett és erre én nem reflektáltam, mert ezt szívesen pótlom.
Azt gondolom, fölösleges ilyen felvetéseket tenni akkor, amikor minden kérdésre választ kapott mindenki, tehát nem jelzett senki a kérdések után, hogy nem kapott választ. A többször felvetett szakmai konzultációra a minisztérium természetesen készen áll. Tisztában van mindenki a feladatokkal. Az egyik a rendeletalkotás, a másik a rendeletalkalmazás. Nyilván itt legalább háromoldalú konzultációra van szükség, amelyben az Energia Hivatal és a minisztérium két oldalt képvisel. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a konzultáció megtörténjen, hiszen a politikusok szájából nagyon sok markáns áremelkedési érték, a nullától egészen a 10 százalékig elhangzott, tehát gondolom, hogy ez konkrét számításokon alapszik. Mi örömmel egyeztetjük ezeket a számításokat, és ha bármi hiba van, akkor nyilván lépéseket fogunk tenni ennek a kiküszöbölésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Matos elnök úr!
DR. MATOS ZOLTÁN, a Magyar Energia Hivatal elnöke: Köszönöm szépen. Egy konkrét felvetésre szeretnék még reflektálni. Az összehasonlító és a felajánlási ármechanizmus és az a jogszabályi rögzítettség, ami jelenleg van, nem teszi lehetővé a szolgáltatók részére, hogy bármilyen szerződéses árat érvényesítsenek az árszabályozásban, mert ez a képlet gyakorlatilag árkorlátként rögzíti azt a felső plafont, ameddig az Energia Hivatal az árkontrollon keresztül hajlandó bármit is elfogadni. Tehát szó nincsen arról, hogy ha bárki köt holnap egy szerződést, az most be fog emelődni az árba.
A másik: az egyetemes szolgáltatásra vonatkozóan a hivatal elkezdte azt a munkát, amely során többek között nagyon sok más kérdés mellett az egyetemes szolgáltatás jövőjéről gondolkodik, de azért a gáz esetében figyelembe kell vennünk azt is, hogy ez csak júliusban indult. Tehát a tapasztalatok még továbbra is gyűlnek. Az egyik ilyen tapasztalat egyébként pont a távoli hatás feltérképezése és annak a beépítése volt.
Még egy felvetésre kénytelen vagyok reagálni. Bencsik János vetette fel, hogy vannak-e indokolatlan, elismert költségek. A természetes monopóliumok esetében részletes költség-felülvizsgálat keretében nagyon sok költségtételt nem fogadtunk el, és csak az általunk is indokoltnak tekintett költségek épülnek be az árba. Ez igaz az egyetemes szolgáltatás árrésére is. Maga a termékár más alapon meghatározott dolog jelenleg, bár a tárolói hatás figyelembe vételével már a költségalapúság itt is megjelent.
A magam részéről itt a legvégén pedig szeretném megköszönni mindazokat a felvetéseket, javaslatokat, amelyek elhangzottak a különböző képviselők részéről. Ezeket nagyon alaposan meg fogom fontolni és ezek után természetesen a szükséges intézkedéseket, a szükséges javaslatokat meg fogom tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megpróbálom lezárni az eddigi vitaszakaszt. Nagyon rövid lesz az összefoglalóm, hiszen azt javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy egy állásfoglalást alakítsunk ki. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy tíz nap múlva lesz a választás, és ahhoz képest a képviselőtársaim rendkívül konszolidáltak, visszafogottak voltak, még azok a megjegyzések is, amelyek elhangzottak. Úgy gondolom, bármelyik bizottság ült volna most össze ebben az időszakban, ettől sokkal keményebb mondatok fogalmazódtak volna meg.
Ami magáról erről a kérdésről szól, hogy minket még izgatott ez a dolog, egy jó néhányunkat, hogy az árképzés hogyan alakul, és április 1-jétől a földgáz árából, a lakossági földgáz árából milyen változások következnek be. Azért hívtuk össze a bizottságot, és azért tartottam fontosnak ezt az ülést, hogy a jövőre - függetlenül attól, hogy a választás eredményei mik lesznek - a pálya adott legyen. Úgy gondolom, a bizottság a mai tárgyalásával olyan kérdéseket körvonalazott, olyan kérdéseket rakott körbe, amelyek a jövőben mindenféleképpen hatással lesznek az árképzésre. Tehát én úgy gondolom, hogy ez sem a mostani kormánynak, sem a jövőbeni kormánynak nem árt, hanem hasznára van. Tehát ismételten mondom, ismerjük az ellenzéki képviselőink véleményét ebben a dologban, hiszen hosszú évek óta együtt dolgozunk, és azt hiszem, hogy ettől pregnánsabb, határozottabb álláspont, mint a mai Népszabadságban Varga Mihály álláspontja a gázáremeléssel kapcsolatosan, az Energia Hivatallal kapcsolatosan, ez teljesen egybecseng azzal a véleménnyel, ami itt elhangzott.
Én ezt különösképpen nem kívánom körbejárni. Azt szeretném mondani, hogy a gazdasági bizottság felelősséggel tárgyalta ma is ezt a kérdést, és a jövőre ad vagy adhat útmutatást, ha elfogadják. Nem kívánok a részletkérdésekbe belemenni, ezért az állásfoglalás szövegét szeretném ismertetni a képviselőtársaimmal. Ha ez elfogadható, ezt vitassuk meg, és akkor utána a kormány felé elküldjük ezt az állásfoglalást. A bizottság a földgázpiaci szabályozással kapcsolatban megállapította, hogy az lehetővé teszi az egyetemes szolgáltató társaságok közötti versenyt is, a földgázbeszerzéseiket jogszabályi kötelezettségek mellett szabadon, több forrásból is megvalósíthatják.
Az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakkal kapcsolatos szabályozás kiszámítható, tervezhető, ugyanakkor indokolt költségeken alapuló feltételeket tartalmaz. Tartalmazza azokat a hatásköröket és erős jogosítványokat a Magyar Energia Hivatal számára, mellyel a Magyar Energia Hivatal a liberalizált földgázpiacon a hatósági áras szolgáltatások vonatkozásában képes lehet érvényesíteni a legkisebb költség elvét, és képes lehet ellátni a felhasználók érdekeinek védelmét, ezáltal pedig képes lehet csökkenteni az átlagos lakossági felhasználók, családok, nyugdíjasok szolgáltatókkal szembeni kiszolgáltatottságát.
A másik ilyen pont, a bizottság a Magyar Energiahivatal elnökének a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak kialakítására vonatkozó tevékenységével összefüggésben megállapította, hogy a Magyar Energiahivatal elnöke azzal, hogy 2010. március 4-én a rendelkezésre álló árbefolyásoló tényadatok és szolgáltatói kérelmek hiányában nyilvánosságra hozta, hogy a 15-17 százalékos áremelkedést tart reálisnak, veszélyeztette a Magyar Energiahivatal ágazati szereplőktől történő függetlenségét és a Magyar Energiahivatal hatósági jogkörének gyakorlását.
A 3. pont. A bizottság a Magyar Energiahivatal által jóváhagyott földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árakkal kapcsolatban megállapította, hogy a Magyar Energiahivatal hibázott azzal, hogy nem vizsgálta és nem vette figyelembe az egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező társaságok által beszerzett teljes földgázmennyiséget és annak árát.
A bizottság nem tartja elfogadhatónak a MEH elnöke által jóváhagyott gyakorlatot, amely alapján az egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező társaságok az olcsóbban beszerzett forrásaikat a versenypiacon értékesítik, míg a drágább földgázt az egyetemes szolgáltatásban részesülőkkel fizettetik meg.
Úgy gondolom, hogy ez a 3. pont lefedi azt a vitát, ami itt elhangzott, kifejezi azokat a véleményeket, amelyek itt elhangzottak akár mind a két oldalról is. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ezzel az állásfoglalással kapcsolatosan van-e észrevétel. Fónagy képviselő úr!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szándékozom újranyitni az előző rész vitáját, de meggyőződésem és meggyőződésünk, hogy a most ismertetett állásfoglalás, amennyire most itt volt módunkban megismerni, gyakorlatilag egy esetre, a legutóbbi esetre fókuszál, és ezzel gyakorlatilag elfedi az elmúlt évek minden felelősségét.
Ezért a magunk részéről javasoljuk, hogy ez az állásfoglalás vagy nyilatkozat rögzítse azt, hogy az elmúlt 8 évben a szocialista kormányok 15-ször emelték a gáz árát ígéretük ellenére. Valamilyen formában tartalmazzon ez az állásfoglalás utalást arra, hogy a gázemelések, az eddigiek és a most kifogásolt is milyen terheket ró a magyar családokra. Javasoljuk mindenképpen belefoglalni, egyetértve, amit itt több képviselőtársam és elnök úr is említett a jövőre nézve, hogy a közüzemi szolgáltatókkal újra kell tárgyalni a közüzemi szerződéseket, különösképpen annak tudatában, hogy az elmúlt 8 évben gyakorlatilag ezeket változatlanul hagyták. Végezetül, de nem utolsósorban én a magam részéről azért egy ilyen tartalmú és célú állásfoglalásba mindenképpen szükségesnek tartom belefoglalni, hogy a szép szavak mellett a 2010. évi költségvetés gyakorlatilag júniusig tartalmazza a gázkompenzáció fedezetét. Tehát hogy a teljes képet azért, ha már kiadunk egy ilyen, éppen az időpontra tekintettel várhatóan nagy érdeklődést és közfigyelmet kiváltó nyilatkozatot vagy állásfoglalást, akkor ez térjen ki az ezzel kapcsolatos társadalompolitikai kérdésekre is.
Kérem elnök urat, hogy ha lehetőség van rá, szavaztassa meg javaslatomat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Fónagy úr észrevételét. Puch László úr!
PUCH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy a mai meghívó egy esetre szólt és nem az elmúlt 8 év értékelésére, amire természetesen lett volna lehetőségünk, de ma egy esetet vizsgáltunk, hiszen ez volt a konkrét eset, amivel foglalkoztunk.
Azzal a javaslattal, amit Fónagy úr mond, hogy a kormány felé tegyünk egy javaslatot, azzal én egyet tudok érteni a tekintetben, hogy az a képlet eredeti módja, ami itt ilyen úgymond szinte nemzeti ünnep alkalmából módosult, annak a visszarendezése és a tartalmi részében való dolgának az újragondolása azt gondolom, hogy az egy fontos dolog. Tehát ha végiggondoljuk, akkor ez az egyik része, amit azt gondolom, hogy Fónagy úrnak el kell hogy fogadjam a javaslatát, hogy az eddigi folyamatos, hosszú konzultációk eredményeképpen létrejött szabályozásnak egy ilyen pillanatnyi ötletek alapján való módosítása nem volt teljesen indokolt. Hiszen más megoldások is lettek volna véleményünk szerint abban, hogy az ár úgy alakuljon, ahogy, hiszen az elnök úrnak volt lehetősége tenni esetleg olyan javaslatot, amit itt is mondott, hogy csak az árfolyamokat kitoljuk fél évre, és már más a helyzet.
A másik, amiben szeretném Fónagy úr figyelmét felhívni, nagyon reméljük, hogy a mai árképlet alapján létrehozott gázár július 1-jével csökkenő tendenciát fog mutatni, amit én próbáltam fejtegetni, akkor elnök úr is bólintott, hogy erre van lehetőség, legalábbis ő pillanatnyilag, ha csak el nem szabadulnak az olajárak, gondolom, akkor erre van lehetőség, és ma nem úgy tűnik a tendenciákból. Ezért a kormány azt gondolom, hogy korrekt megoldást választott, amikor azt mondta, hogy június 30-ig hagyja a rendszerben a támogatásokat, hiszen valószínűleg van lehetőség arra, hogy június 30-ától csökkenjen az ár. Amennyiben nem, lesz lehetősége az új kormánynak azt gondolom, fontossági sorrendet felállítani a költségvetésben, és ha a fontossági sorrendben a gázfogyasztók támogatását tekinti, akkor ezt hozza előre, ha mást, akkor azt gondolom, hogy mást, a kereteken belül ez a lehetősége azt gondolom, minden kormánynak megvan.
Tehát abban nem értünk egyet Fónagy képviselő úrral, hogy visszamenőleg ma a napirend 8 év értékelését tükrözze, és azt gondolom, abban egyetértünk, hogy javaslatot tehetünk a kormány felé a képlet eredeti céljainak legalábbis az újra végiggondolására, amire persze már azt gondolom, hogy a jogalkotási szabályok szerint már csak az új kormánynak lesz lehetősége.
Azt is szeretném mondani, hogy a gázártámogatás mértéke, amennyiben ez bekerül, hogy a támogatás miért csak június 30-áig szól, akkor indoklásként az is kerüljön be, mert várhatóan a szabályozás és az egyéb visszamódosítások tekintetében lehetőség lesz az árcsökkentésre és az új kormánynak lehetősége lesz a fontossági sorrendet felállítani. De én ezt nem javaslom, hogy bekerüljön, de amennyiben az ellenzéki képviselők ezzel a feltétellel elfogadnák a nyilatkozatot, akkor javaslom az elnök úrnak, hogy mérlegelje ezt a javaslatot, és ha így elfogadható, akkor konszenzusos döntés születhet.
Amennyiben nem, akkor azt gondolom, hogy akkor ez utóbbi felhatalmazás a kormánynak, odáig menjünk el, hogy felhívjuk a figyelmét az eredeti célok újragondolására. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem szeretnék politikai vitát, ebben most különösképpen lefolytatni, hiszen pontosan tudjuk, hogy melyik mondat miért hangzott el, most hadd ne hangszereljük meg.
Azt kérdezem meg az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy természetesen el tudják-e fogadni azt, hogy az elmúlt nyolc év ne szerepeljen benne? (Dr. Fónagy János: Nem.) Nem tudják elfogadni. Tehát innentől kezdve tárgytalanná vált a dolog, tehát nyilván nincs értelme ezeken a kérdéseken vitatkozni.
Gondolom, azt sem tudják elfogadni, hogy a gázárkompenzációval kapcsolatban köszönettel éljünk a kormány felé, hogy egynegyedével kitolja a gázárkompenzációt, lehetőséget adva a kisfogyasztóknak, hogy ne essen mondjuk 2010. július 1-jére. Gondolom, képviselőtársaim ezt sem fogadják el. (Dr. Fónagy János: Június végéig benne van a költségvetésben.) De most született egy döntés, hogy kitolják.
DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Bocsánatot kérek, elnök úr, nem értem, hogy mit tolnak ki. Benne van a költségvetésben, hogy ez június 30-áig van. A költségvetés az alaptörvény. Nem kellett kitolni, alapvetően ez van benne. Tehát nem valami többletet hozott a kormány, hanem egyszerűen megpróbálja végrehajtani azt az alaptörvényt, amelyet a parlament számára elfogadott. Elnök úr, ez a helyzet.
ELNÖK: Pedig milyen jól hangzott volna, alelnök úr, nem? (Derültség.)
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Tehát akkor nem akarják megváltoztatni.
ELNÖK: Természetesen nem változtatják meg a véleményüket. Szerettünk volna egy konszenzusos állapotot létrehozni. Úgy gondolom, hogy ebben a három pontban megfogalmazásra került az is, hogy ha indokolt és szükséges, akkor a kormány a korrekcióját hajtsa végre az árképletben bekövetkezett szükségszerű változtatásoknak. Tehát úgy gondolom, hogy ezt sikerült itt belefogalmazni.
Szavazásra teszem fel. Aki elfogadja azt, illetve támogatja az eredeti javaslatot, amelyet felolvastam, a három pontos javaslatot, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm, ez 14 szavazat. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Aki ellene szavazott? (Dr. Latorcai János: Nem vettünk részt a szavazásban.) Nem vettek részt a szavazásban. Akkor is határozatképesek vagyunk.
Aki az elhangzott, a Fónagy úr által megfogalmazott módosító javaslatokkal kiegészítené az állásfoglalást, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki van ellene? (Szavazás.) Tizenöt ellenszavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodó szavazat. Köszönöm szépen. A bizottság elfogadta ezt.
Nagy tisztelettel köszönöm, hogy ebben a nehéz időszakban időt szántak a képviselőtársaim. Remélem, már több bizottsági ülést nem kell összehívni, bár élmény veletek együtt lenni. Kívánok nektek kellemes tavaszi napokat, jó kampányt! Szervusztok! Húsvétoljatok! Egyetek! Igyatok! Legyetek egészségesek! Szervusztok! (Közbeszólások: Köszönjük!)
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 42 perc)
|
|
Podolák György |
Jegyzőkönyvvezetők: Pavlánszky Éva és Vicai Erika