DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntök mindenkit a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes, helyettesítésről senki nem gondoskodott.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy ma egy fő napirendi pont és egy "egyebek" napirendi pont megtárgyalására igyekszünk sort keríteni. Az első napirendi pont: Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat. Itt az indítvány általános vitára történő alkalmasságáról kell döntenünk. A döntés meghozatalát követően pedig előadót kell állítanunk, attól függően, hogy milyen igényeink vannak, akár a kisebbségi vélemény előadójának is kell lehetőséget biztosítanunk.

A napirendi pont kapcsán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium előadóját várjuk, ma négy bizottságban van egyszerre ülés. Sajnos, nélküle a napirendi pontot nem tudjuk tárgyalni, tehát a határozatképességet megállapítom, és egyben dr. Tordai Csaba úrra várunk, és egyben felteszem kérdésként, hogy a napirendi javaslat van-e vagy a napirendhez kérdés érkezett-e. (Nincs jelzés.) Amennyiben elfogadják képviselőtársaim a mai ülésre vonatkozó napirendi javaslatot, kérem, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el.

Köszönöm szépen, most pedig meg kell várnunk a főosztályvezető urat.

Egyebek

TÓTH KÁROLY (MSZP): Esetleg egyebek van?

ELNÖK: Egyebekben egyetlenegy bejelentés van: a jövő hétre nem tervezünk bizottsági ülést, miniszter úrral konzultáltunk a katonai titkosszolgálatok meghallgatását illetően, az általa megadott időpontban kerül erre sor. Ennyi volt, amit szerettem volna az egyebek napirendi pontban közlésképpen tájékoztatásul képviselőtársaimnak elmondani. Az egyeztetéseket meg fogom ejteni képviselőtársaimmal a plenáris ülésekhez igazodva, a bizottság albizottságait illetően, és erről fogom tájékoztatni a képviselőtársaimat. Ennyi volt az egyebek az én részemről.

Tehát a jövő héten biztos, hogy nem lesz bizottsági ülés, azt követően pedig a miniszter úrhoz igazodunk. Az Igazságügyi Minisztériumból jön a kolléga. (Dr. Kis Zoltán: Kapott arról értesítést, hogy mikor kezdődik az ülés?) Igen. (Dr. Kis Zoltán: Kérem elnök urat, hogy majd szíveskedjen ezt a főtisztviselővel közölni.)

KELETI GYÖRGY (MSZP): Amennyiben nincsenek ennek vitatott pontjai, azt gondolom, hogy tudunk erről állást foglalni. Örömmel fogjuk vele közölni, hogy készen vagyunk.

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Előterjesztő nélkül nem lehet tárgyalni.

ELNÖK: Előterjesztő nélkül elvileg nem lehet tárgyalni az anyagot, meg kell várnunk az előterjesztőt. Lehet, hogy vannak kérdések is az előterjesztőhöz, és akkor sajnos, muszáj lesz. De az előterjesztő nélkül nem tudjuk szabályosan lefolytatni a bizottsági ülést, tehát kénytelenek vagyunk megvárni. Azonban szeretném a jegyzőkönyv tanúsága számára rögzíteni, minden képviselőtársam és a kormány megbízottja is kapott meghívót a mai ülésre, írásban megkapta a meghívót, elő volt készítve a bizottsági ülés 11 órára. 11 óra 10 perckor a kormány még nem képviseltette magát, szeretném, ha ezt rögzítenénk. Meg fogjuk kérdezni, hogy merre járt Tordai főosztályvezető úr.

MÁRFAI PÉTER (MSZP): Csak meg szeretném említeni, hogy természetesen tárgyalhatunk előterjesztő nélkül, nem vonom kétségbe az elnök úr álláspontját és a bizottság szándékát, hogy ne tegyük, csak megemlítettem, hogy egyébként megtehetnénk, csak minek. Köszönöm.

ELNÖK: Keleti alelnök úr!

KELETI GYÖRGY (MSZP): Azt szeretném mondani, hogy a magam részéről támogatom ezt a módosítást. Azt gondolom, hogy az az érdekes, hogy eddig nem volt erről szó. Tehát javaslom képviselőtársaimnak, hogy ezt a módosítást, amit ez a törvény tartalmaz, az általános vitára való alkalmasságát legalábbis a magam részéről támogatom és elfogadásra javaslom.

Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kezdjünk bele az első napirendi pont megtárgyalásába, közben meg fogjuk várni a döntéshozatal előtt, a szavazás előtt a főosztályvezető urat. Akinek képviselőtársaim közül van észrevétele a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslatra vonatkozólag, kérem, tegye meg. Nyilvánvalóan ha kérdése van az előterjesztőhöz, akkor természetesen... (Megérkezik dr. Tordai Csaba.)... de közben megérkezett az előterjesztő. Jó napot kívánok!

Ha bemutatkozna először, ha megtenné.

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Tordai Csaba vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Főosztályvezető úrtól azt szeretnénk kérni a jövőre vonatkozólag, miután képviselőtársaimnak még számos teendője van a mai napon, hogy ha jól tájékozódtam, akkor megkapta a 11 órára szóló meghívót, hogy legyen szíves, 11 óra magasságában ideérni. Nyilván toleráljuk, ha fontos munkája van és valamennyit késik, de tíz perce itt várunk és nehezen tudtunk belevágni a munkába.

Ha megengedik, képviselőtársaim, akkor most átadnám a kormány képviselőjének a szót, az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell ma döntenünk. Kérdezem a kormány előterjesztőjét, kívánja-e esetleg szóban kiegészíteni az előterjesztést vagy sem. Parancsoljon, főosztályvezető úr!

Dr. Tordai Csaba (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Néhány mondatot mondanék csak. A törvényjavaslat célja egyfelől a mentelmi jogra vonatkozó szabályozások egységesítése, egy alkotmánybírósági határozatból következő jogalkotási kötelezettség teljesítése, illetve annak egyértelműsítése, hogy a hatósági kényszerintézkedésekre nem terjed ki a mentelmi jog hatálya. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e észrevételt tenni az előterjesztett törvényjavaslat alkalmasságát illetően, illetve kívánnak-e kérdezni a kormány képviselőjétől. Az észrevételeket, véleményeket és kérdéseket egy körben tennénk meg. Mécs Imre képviselőtársam, parancsoljon!

Kérdések, észrevételek, vélemények

MÉCS IMRE (SZDSZ): Elvileg szimpatikus az a törekvés, hogy a nagyon szerteágazó mentelmi jogot megpróbálja rektifikálni ez a javaslat, de lehet, hogy nem értek hozzá, és ezért nem mindig érzem ezt kellően sikeresnek.

Az egyik kérdésem az, hogy van-e az Igazságügyi Minisztériumnak adata arra, hogy mintegy hány embert érint a mentelmi jog? Ugyanis általában ha mentelmi jogról beszélnek, akkor mindig a képviselők mentelmi jogáról szólnak, holott mi a legjobb esetben is 370-valahányan vagyunk. Ezzel szemben több ezer bíró, ügyész és más személy van, jó lenne, ha akkor egy képet tudnánk kapni, hogy hány embert érint a mentelmi jog. Ez az első kérdésem.

A második kérdésem az, hogy lehet, hogy nincsenek beillesztve a változások az eredeti törvényekbe, ezért lehet, hogy olyan kérdést teszek fel, ami ha ez megtörtént volna, akkor nem volna szükség rá. Az új 4. § (1) bekezdése lényegében arról szól, hogy a mentelmi jog nem vonatkozik rágalmazásra, becsületsértésre, valamint a képviselő polgári jogi felelősségére. Ugyanakkor a (2) bekezdés viszont elég nyakatekerten fogalmaz, és nem pontosan értem, hogy az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő, politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre. Vagyis az egyik pont azt mondja, hogy a képviselő által másokra vonatkozó rágalmazó vagy becsületsértő kifejezésre nem vonatkozik a mentelmi jog, vagyis eljárás alá vonható, addig a közhatalmat gyakorló személy kárára vagy sérelmére elkövetett becsületsértés általában nem alkalmas, hogy megalapozzon egy rágalmazási eljárást. Nem lehetett volna ezt világosabban fogalmazni? Ha ugyanis mi nehezen értjük, akkor más is nehezen értheti.

A 6. §-ban szó van a hivatásos bírókról, és erre vonatkozóan még két további bekezdés foglalkozik ezzel, és végül ott van a (4) bekezdés, ami az ülnökökről beszél, és őket a képviselők jogállásához köti. De miért nem kötik a bírák jogállásához? Az ülnökök a bírói eljárás részei, bírói jogosítványokkal rendelkeznek, bírósági eljárásban vesznek részt, úgy gondolom, hogy oda kellett volna kötni. Azt kellett volna mondani, hogy a hivatásos bírót és az ülnököt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, avagy valami más szabályozás van? Tehát ez volna a kérdésem.

A következő elvi jellegű, hogy nincsen-e abban összeférhetetlenség, hogy a legfőbb ügyész dönt az ügyészeket ért mentelmi ügyekben, ugyanakkor az ügyészség feladata, hogy a bíróságok előtt a mentelmi eljárást elindítsák. Tehát ez egy önmagában záródó eljárás, hogy az egyik ügyész kéri a mentelmi jog felfüggesztését egy másik ügyésszel szemben, és erről a legfőbb ügyész dönt. Én ezt összeférhetetlennek érzem, de lehet, hogy túlzottan finnyás vagyok.

Köszönöm szépen, ezeket szeretném kérdezni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keleti György alelnök úr!

KELETI GYÖRGY (MSZP): Azért kértem szót, mert azt gondolom, hogy a bizottságnak nem lenne jó, ha túlterjeszkedne a saját hatáskörén, ugyanis ez a törvénytervezet, mint főbizottság, az alkotmányügyi bizottság számára van megítélésem szerint kijelölve. Mi egyetlenegy oknál fogva kaphattuk meg, ez pedig a 10. §, amely a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egy bizonyos szakaszának a módosítására vonatkozik a mentelmi ügy kapcsán, ez pedig a Honvédelmi Tanács tagjaira vonatkozik.

Ezért azt javasolnám, hogy ne vegyük magunkra azt a terhet, hogy most az ügyészséget, a bírákat és egyáltalán az egész Magyar Köztársaság mentelmi ügyeit próbáljuk véleményezni. Tehát javasolnám egyrészt a tisztelt főosztályvezető úrnak és a többi képviselőtársamnak is, hogy maradjunk ennél a témánál. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető úr kíván válaszolni Mécs képviselő úrnak? Kérem, hogy egyben válaszoljon, gyűjtse össze az észrevételeket és egyszerre válaszoljon.

Csampa képviselő úr, Nyitray képviselő úr, majd Kis képviselő úr következik. Kérem, legyenek tekintettel arra, amit Keleti alelnök úr mondott. Egyben jelzem szokás szerint, hogy képviselőtársaimat nem kívánom a felszólalásuk terjedelmét, illetve a tartalmát illetően korlátozni. Mécs képviselő urat pedig különösképpen nem kívánom korlátozni, ezt már sokszor elmondtam.

Csampa képviselő úr következik. De azért Keleti alelnök úrnak tökéletesen igaza van ebben.

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Megfogadom elnök úr javaslatát és természetesen maradnék a 10. §-nál. Elöljáróban: miért nem támogatjuk ezt a törvényt így, ebben a verzióban?

A Honvédelmi Tanács az, aki az Országgyűlés jogait gyakorolja a minősített helyzetben. A Honvédelmi Tanácsban - ahogy le is van írva - kétharmados döntéssel, vagy ha úgy gondolják, akár a vezérkari főnöknek, akár azon minisztereknek, akik ennek a tanácsnak a tagjai, ők saját maguk akkor ott megszavazhatják, gyakorlatilag az elővett rendeletek, határozatok alapján még egy passzust odanyomnak, és úgy gondoljuk, hogy így jelen pillanatban a törvénynek ez a része nem támogatható.

A 4. §-hoz mint országgyűlési képviselő szeretnék azért hozzászólni, mert bár a bizottságot nem érinti, de képviselőtársaimat, személy szerint minket érint. A kormánypártok kampánytémává tették itt a képviselők szondáztatását, és a 4. § erre próbál valamilyen szinten hatást gyakorolni, hogy a közlekedési hatósági és rendészeti feladatok ellátásában a rendőr jogosult eljárni.

Én a tegnapi nap folyamán azért tájékozódtam, hogy mit is jelent az, ha engem igazoltat egy rendőr és mondjuk illuminált állapotomban felmutatom a képviselői igazolványomat, mennyire van mentelmi jogom és mennyire nincsen mentelmi jogom, és mennyire vezetik félre egyesek a közvéleményt, vagy mennyire határozott a rendőr; ezeket a kérdéseket is lehetne vizsgálni. Mit mondanak a rendőrök? Ha a rendőr határozott és látja azt rajtam, hogy én illuminált állapotban vagyok, akkor már az alapos gyanúja megvan, ezáltal én, mint országgyűlési képviselő elveszítem a mentelmi jogomat.

Ezek után kérdezném azt a tisztelt minisztérium képviselőjétől, hogy példának okáért mondjuk miért nem írták be vagy miért nem azt emelték ki, hogy kiemelt közlekedési szabálysértésben is esetlegesen, ebben az esetben eljárhasson a rendőr? Tudjuk azt, hogy a gyorshajtás vagy az elsőbbség meg nem adása, ez a három kategória - az ittas vezetés és az előző kettő -, aminél a legnagyobb számban előjönnek a balesetek, és sajnos, ha a tegnapi napra is utalunk, akkor még kiemeltebben is lehetne. Most nem Toller képviselő urat, hanem pont az ellenkezőjét szeretném mondani, hogy vannak ártatlan áldozatok, esetleg ebből a dologból kifelejtve.

Tehát azt kérdezném többek között, hogy mi volt az, ami igazából, azon kívül, hogy most kampánytémává tettük a szondáztatást, ami alapból a rendőr feladata lenne, ha a rendőr rám nézve tudja azt, vagy legalábbis olyan jelzéseket adok neki, hogy illuminált állapotban vagyok, akkor pontosan miért kellett ezt meghatározni? Kampánytémává teszik-e vagy valós ez a helyzet? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitray, majd Kis képviselő úr!

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Először is csak alelnök úrnak, kedvenc vitapartneremnek mondanám, hogy itt az égvilágon minden mentelmijog-korlátozásnál, illetve felfüggesztésnél - mert azért legyünk őszinték, nagyrészt erről van szó - minden esetben az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról szóló törvényre hivatkoznak, tehát bármelyik paragrafusról beszélünk, magunkról is beszélünk. Tehát semmi értelme itt korlátozni bármely paragrafusra a hozzászólást.

Úgyhogy én nem is korlátozom magam és a 4-eshez szólok hozzá. Először is el lehet azt dönteni, és ez - mint a főnökének mondtam a meghallgatásakor - egy filozófiai kérdés is lehet. El lehet azt dönteni, hogy van-e értelme, szükséges-e a demokrácia magyarországi fejlettségi fokán és az itteni közviselkedés fokán, kell-e, szükség van-e egyáltalán az országgyűlési képviselők mentelmi jogának fenntartására? Ezen lehet vitatkozni, én ebbe nem is mennék bele. Viszont azt rendkívül veszélyes és álszent dolognak tartom, hogy fenntartjuk ugyan a mentelmi jogot, de beleteszünk egy olyan kiskaput, hogy gyakorlatilag, már megbocsásson, de a rendőri önkény bármilyen túlkapásaival szemben védtelenné tesszük az országgyűlési képviselőt. Mert azért ebben a módosításban nem az van benne, hogy márpedig a szondát mindenki köteles megfújni, mert ezt is bele lehetne írni, és akkor a dolog baromi egyszerűvé válna, hanem itt beletesznek egy olyan rendkívül rafinált megfogalmazást - itt a (2) bekezdésre gondolok a 3. oldal alján, nem értem egészen, itt az 5. §-ra hivatkozik, miközben fönt 4. § van -, hogy a mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1) bekezdésben meg nem jelölt, így különösen közlekedéshatósági és rendészeti eljárásokban intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn.

Ez az én nem jogász értelmezésemben azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármikor, bármilyen indokkal azt mondhatja egy rendőr ott az út szélén, hogy ellenem bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn, és azon kívül, hogy le nem tartóztathat, mert azért az az egy ott meg van határozva, bármilyen eljárást elindíthatnak ellenem, anélkül, hogy a mentelmi jogom felfüggesztését bárki kérte volna.

Azt gondolom, hogy ha és amennyiben, mint kedvenc volt miniszterünk szokta mondani, van szükség a mentelmi jogra valamiféle magasabb jogelv értelmében, akkor ez így teljesen elfogadhatatlan. Ha nincs rá szükség, akkor pedig azt kell mondani, hogy nincs mentelmi jog, és viszontlátásra. Annak nincs értelme, hogy kitegyék olyan vegzálásoknak, olyan lehetőséget adjanak az egyébként nem feltétlenül mindenütt magasrendű jogi képzettséggel bíró és a helyzetet abszolúte uraló utcasarki vagy országúti rendőröknek az országgyűlési képviselőkkel és az összes többi mentelmi joggal bíró emberrel szemben, mert itt több ezerről van szó. Feltette a kérdést Mécs képviselőtársam, nem 386 képviselőről van itt szó, hanem több ezer mentelmi joggal bíró, különböző rendű, rangú magyar állampolgárról.

Tehát azt gondolom, hogy itt alapvetően ezért is elfogadhatatlan ez a módosítás, mert vagy szakmai inkompetenciából eredően slamposan van megfogalmazva, vagy van benne egy kifejezetten sunyi, előre eltervezett akcióra való felhívás, hogy ezután bármilyen módon az országúton a képviselőket lehetséges vegzálni.

Ehhez nem akarok egy dolgot hozzáfűzni, de ha itt valaki nagyon sipákol, akkor meg fogom tenni, mert van még egy érvem, aminek alapján ezt kifejezetten veszedelmes dolognak tartanám, ha ez így átmenne. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy az általános vitára való alkalmasságról vagy alkalmatlanságáról dönt a bizottság, ez mindenkinek a szuverén döntési kompetenciája.

Azt gondolom, hogy a 10. §, ami a Honvédelmi Tanács mentelmi jogával összefüggő rendelkezésekre vonatkozik, az sem elhanyagolható kérdés, tehát szeretném, ha a felszólalások arra fókuszálnának. Természetesen egyetlenegy képviselőtársamba sem szeretném a szót belefojtani, ugyanakkor negyedrészt, miután rendészeti bizottság is vagyunk, engedjék meg, hogy a rendőrség nevében mondjam azt, és ezzel nem akarom egyetlenegy képviselőtársamat sem megsérteni, nekem is volt olyan ügyem, amikor képviselőként a rendőrség velem szemben közlekedési ügyben eljárt. Hadd mondjam itt a bizottsági jegyzőkönyv számára, hogy azért ne azt tételezzük fel és ne abból induljunk ki, hogy a rendőrség vadászatot fog folytatni 386 magyar országgyűlési képviselőre. Tehát azért fordítsuk meg egy kicsit a gondolkodást, hogy a rendőrségnek nem ez a legfontosabb és nem ez a leglényegesebb küldetése, ha nem haragszanak meg, elnökként, visszaélve a helyzettel, ezt a megjegyzést megtettem a magyar rendőrség vonatkozásában.

Kis képviselő úr!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Két kérdést tennék fel a tisztelt főosztályvezető úrnak. Maradnék akkor az intelmek alapján az 1-10. §, tehát a mi kompetenciánkba tartozó Honvédelmi Tanács tagjainak a mentelmi jogánál. Érdeklődnék, hogy mi az akadálya annak, hogy esetlegesen a mentelmi jog felfüggesztése ne a Honvédelmi Tanács tagjainak kétharmada alapján történjen, mert az nem egy parlament, mint a Magyar Köztársaság parlamentje, az közjogi méltósághoz kötött, ha jól emlékszem, a Honvédelmi Tanács tagjai, főleg akkor, ha rendkívüli állapot van. Az én kérdésem az, hogy mi az akadálya, vagy miért nem lehet ezt úgy szabályozni, hogy maga a Honvédelmi Tanács javasol kétharmadosan és a köztársasági elnök az, aki az adott esetben a Honvédelmi Tanács tagjainál a mentelmi jog felfüggesztéséről dönthet.

A másik: itt Nyitray képviselő urat folytatnám, a 4. §-nál ez a - nem is tudom, hogy mit mondjak - (2) bekezdés, "így különösen közlekedéshatósági és rendészeti intézkedések elrendelésének és foganatosításának", kiemelt különösen, egyébként mindenre kiterjesztik, maradjunk annyiban, és az, hogy most mi izgulhatunk itt a gyanú kategóriájában, mert nekem ilyen problémám nem volt, mert én nagy előszeretettel fújogatok szondát és vérvételre is vitetem magamat, mert nekem volt közlekedési balesetem államtitkár koromban, és a tisztelt rendőr úr azzal akarta elintézni, hogy fújjuk meg a szondát. Mondtam, hogy az nem jó se magának, se nekem, kedves rendőr úr, majd később ebből a Kacsa és a Blikk nevezetű újság, bocsánat, nem akartam példát, visszavonom, tehát különböző bulvárlapok példálóznak, hogy feltételezhetően azért nem derült ki, hogy ittas volt a tisztelt államtitkár, mert ő ott, mint helyi potentát, a rendőrt vigyázzba állította. Tehát én bevitettem magam vérvételre, azzal a különbséggel, hogy három mintát csináltunk: egy maradt a rendőrnél, egy maradt az orvosnál, egyet pedig a biztonság kedvéért én is hazavittem lepecsételt állapotban, és hál' istennek az eredmény az volt, amire számítottunk, hogy negatív.

De itt a képviselőkből kellene kiindulni, hogy ki az a hülye képviselő - még egyszer mondom: a szó teljes értelmében -, hogy kiteszi magát annak, hogy ő nem fújkálja meg a szondát. Fújja meg! Ha ittas volt egy kicsikét, akkor majd elszabálysértik, ha pedig 0,8 fölött volt, akkor pedig vétséget fog elkövetni. Mindenki gondolja már meg, hogy választott képviselőként, ügyészként vagy bíróként vagy akire a mentelmi jog kiterjed, milyen feladatot vállal.

Tudom, hogy ez egy pótcselekvés, hogy ezzel akarok üzenni a nagy társadalomnak, hogy kérem szépen, mi itt aztán milyen rendes emberek vagyunk, mert ezentúl majd fújkáljuk a szondát. Aki eddig nem fújkálta, megjegyzem: az is elkövette azt a szabálysértést, ami a közlekedési eljárásban való együttműködési kötelezettségre vonatkozik, és ez alapján a mentelmi jogának felfüggesztését kellett volna kérnie, és a parlament pedig felfüggeszti. Sajnos, nem jutottunk el idáig.

Ez nagyon veszélyes. Ez a (2) bekezdés veszélyes, itt pontosítani kell, hogy mire terjed ki. Másrészt még egy kérdés: korábban az volt, hogy a képviselői szabálysértési eljárásban lemondhatott a mentelmi jogáról. Most nem látom itt ezt a bekezdést. Szeretném tudni, hogy ez most hogyan működik. Nekem volt tilos parkolásom itt a fehér ház előtt, mert nem fértem be a normál parkolóba, és akkor nem a közterület-felügyelő, hanem a rendőr úr büntetett meg, mert az elsőbbségadás táblánál nem 5 méterre álltam, hanem 1 méterre, és én szépen lemondtam a mentelmi jogomról, ahogy illik, ne hozzák ide a parlament elé, és kaptam 2 ezer forintos pénzbírságot. Volt gyorshajtási ügyem is, amikor ugyancsak lemondtam a mentelmi jogomról és kifizettem azt a bírságot. (Mécs Imre: Te egy bűnöző vagy! - Derültség.) Nem olyan, mint te, aki halálraítéltként is megjártad, én kisebb stílű vagyok! (Derültség.)

Tehát a szabálysértési eljárásban van egy gyorshajtás, fölöslegesnek tartom azt a procedúrát, hogy az Országgyűlés elé hozzák, ha maga a képviselő lemond a mentelmi jogáról. Ha nem mond le, akkor vállalja annak az ódiumát, hogy majd arra fog emlékezni a közvélemény, hogy ennek volt valami mentelmi ügye a parlamentben, aztán kiderül, hogy persze, nem 50-nel, hanem 65-tel hajtott a településen, de a közvélemény úgy fog rá emlékezni, hogy ez lopta a libát.

Ezért lenne jobb, ha ez a lehetőség megmaradna, és a képviselő majd bölcs belátással eldönti, hogy az adott eljárásban, szabálysértési eljárásban lemond-e a mentelmi jogáról vagy vállalja annak ódiumát, hogy a legfőbb ügyész úr megkeresi a Ház elnökét és kéri a mentelmi jog felfüggesztését. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen Kis képviselő úrnak. Keleti alelnök úr, majd Laboda képviselő úr! Van-e még más felszólaló? Tóth Gábor képviselő, és azt kérem főosztályvezető úrtól, hogy szorgalmasan jegyzeteljen, mert sok kérdés elhangzott.

KELETI GYÖRGY (MSZP): Elnézést kérek, hogy megint szót kértem. Azt gondolom, hogy nekünk persze a 10. § a dolgunk, mert ha mondjuk szemétszállításról lenne itt törvényjavaslat, és azon belül lenne szó a laktanyai szemétről is, Nyitray úr persze azt mondja, hogy én is szemetelek, mert lakos vagyok, akkor azért mégsem annyira illetékes a bizottság minden tagja. De mivel felvetődik sok kérdés, én is hadd mondjam el a véleményemet.

Azt gondolom, hogy valahol ott van a tévedés elkövetve, hogy nem mint képviselővel szemben folytatnak le, illetve kezdeményeznek vizsgálatot, hanem amikor a forgalom megy és a rendőröknek van egy akciójuk például az alkoholisták kiszűrésére vagy az alkoholfogyasztás kiszűrésére, akkor megállíthatnak egy képviselőt is. Én a bajt abban látom, hogy amikor a rendőr azt szokta mondani - mert ha közlekedünk, igazoltatnak minket -, hogy kérem a személyi igazolványát, a forgalmi engedélyét és a jogosítványát, akkor jó néhány képviselőtársam ezen igazolványok helyett odaadja a képviselői igazolványt, abban a reményben, hogy ő akkor azonnal mehet tovább.

Tehát azt gondolom, hogy akárhány jogszabály fog születni, akármilyen lehetőséget ad arra, hogy szondázni lehessen vagy vérvétellel eldönteni az alkoholszintet, ha egy képviselő morálisan nem érzi azt a szituációt, hogy neki, mint egy közlekedőnek egy rendőri igazoltatásnál vagy egy ellenőrzésnél hogyan kell viselkednie, akkor az soha nem tud megoldást hozni.

Tehát nekem az az érzésem, hogy nyilván lehet zavarba hozni egy közlekedési rendőrt azzal, hogy mutatok egy képviselői igazolványt és akkor szegény nem tudja, hogy mit kell csinálni, mert ilyen is előfordul sokszor, biztos, hogy találkoztak képviselőtársaim ilyennel, azt gondolom, akinek nincs mitől tartania, az el sem kell hogy jusson odáig, hogy lemondjon a mentelmi jogáról. Ha engem is megállítanak, hogy mondjuk telefonáltam kihangosító nélkül, akkor elfogadtam a csekket minden nélkül, nem kell arra emlékeztetni a közlekedési rendőrt, hogy ugyan én szabálytalankodtam, de én képviselő vagyok, ezért tekintsen el a büntetéstől. Tehát ez egy más szituáció. (Dr. Kis Zoltán: A gyorshajtásnál nem így van!) Szerintem ameddig a képviselők nem érzik morálisan, hogy milyen magatartási normák alapján kell viselkedni ilyen helyzetben, addig ez a változás lehet akármilyen paragrafusokban rögzítve, és akármilyen szépen az esetekhez kapcsolva, nem fog eredményt hozni.

Ami pedig a 10. §-t illeti, Csampa képviselőtársam - ha jól értettem - azt javasolja, hogy ilyenkor a Honvédelmi Tanács döntse el, hogy ő a tagjainak ad-e mentelmi jogot vagy nem. Tehát ne mi szabályozzuk ezt törvényben.

Tekintettel arra, hogy ez a Honvédelmi Tanács csak minősített esetekben működik, hiszen azért is hozzuk létre paragrafusokban, állandóan nem működő testületről van szó, azt gondolom, hogy nekünk, törvényhozóknak kötelességünk erre a minősített esetre az eset elrendelésének első pillanatától az abban meghatározó szerepet betöltő testület működési feltételeit biztosítani. Vagyis ez a mentelmi jog, amit mi most javaslunk, hogy a bizottság tekintse általános vitára alkalmasnak, aztán a parlament fogadja el, attól a pillanattól kezdve, amikor elrendelik azt az állapotot, amikor a Honvédelmi Tanács feláll és a munkáját kell hogy végezze, attól a perctől kezdve történő feltétel.

Én mindenképpen javasolnám ezt, mert ahhoz neki el kell jutni például addig a településig vagy addig a helyig, ahol neki a munkáját végezni kell, és a mentelmi jogot már azelőtt, az utazás időszakában is élveznie kell, vagy kedvezményezett kell hogy legyen.

Az, amit ír, az is helyes, hogy az esetben, ha valamilyen mentelmijog-sértés történt, akkor a Tanács önmaga, mint a parlament - ahogy említette képviselőtársam - dönt abban, hogy most eltekint-e az adott illető mentelmi jogától vagy nem. Ezért nem is szabályozza a törvény, mert az egy szituáció, amit ott, abban a pillanatban kell eldönteni. De az én érzésem szerint, hogy az előkészület, a feltétel, a körülmények biztosítva legyenek, az a mi dolgunk békeidőben, nem minősített időszakban, mert a munkafeltételeket ezzel tudjuk megteremteni.

Én tehát a magam részéről mindenképpen a 10. §-t elfogadásra ajánlom, illetve ajánlom, hogy a bizottság a 10. § megítélésében általános vitára alkalmasnak tartsa az anyagot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Laboda képviselő úr!

LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szintén hozzá szeretnék szólni. Nyitray képviselőtársamnak igaza van abban és jogos a felvetése, hogy ez, hogy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn, ezzel az erővel akkor a rendőr tényleg szórakoztathatja a képviselőt ott akár fél napig, beviheti az őrsre, mert gyanús valamiért, bármit lehet bárkire mondani. Ez így ebben a formában elfogadhatatlan.

Az, hogy konkretizáljuk adott esetben, a szondázás, amiről eredetileg szó volt, az rendben van, de ez egy teljesen nyitott a szabálysértés egész körére vonatkozóan. Nem erről volt szó.

A másik pedig, amit Kis Zoltán képviselőtársam mondott, a szabálysértés esetén eddig le lehetett mondani a rendőrhatóság előtt. Ez úgyszintén miért nem szerepel a mentelmi jogban? Miért kell az Országgyűlésnek döntenie arról, hogy egy egyszerű szabálysértési ügyben a képviselő mentelmi jogát felfüggessze avagy sem? Miért nem lehet az eddigi gyakorlatot követni és elintézni a helyszínen vagy akár a rendőrhatóságnál az intézményen belül? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Csak egy megjegyzésem volna: nem hiszem, hogy nekem kellene - különösképpen nem ellenzéki pozícióból - az előterjesztés kapcsán ilyen véleményt mondani, de ez csak a módosításokra vonatkozik. Tehát azok a szabályok, amelyek nem módosulnak a törvényben, azok változatlanul benne vannak. Ezért nem találta Kis és Laboda képviselőtársam a szabálysértési eljárás indítása kapcsán a mentelmi jogról való lemondásra vonatkozó rendelkezéseket. (Dr. Kis Zoltán: Reméljük!) A szerkesztésnél ki ne hagyják.

Tóth Gábor képviselő úr következik.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Eredetileg nem volt szándékom megszólalni, de maximálisan osztom Kis képviselőtársam véleményét és álláspontját az elhangzott dolgokkal kapcsolatosan. Időnként az a kényszerképzetem kezd támadni, hogy a köztörvényes bűnöző kategóriába csúszunk, mint országgyűlési képviselők. Az egy dolog, hogy most éppen a költségtérítésünket csökkentik, maholnap már szökve, éjszaka kell hazasunnyognom a szülőfalumba, mert országgyűlési képviselőként azért mégiscsak nem illik a családot ilyen szinten lejáratnom.

Tehát nekem az a tiszteletteljes kérésem, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos alapszabályok eddig is, ha tisztességgel viseltetett az illetékes úr ebben a dologban, működtek, betöltötték a szerepüket. Én magam is elszenvedtem egy közúti balesetet, nem kértem, követeltem a helyszínen a rendőröktől a társam és az én személyem helyszíni szondáztatását, majd ezt követően jegyzőkönyvben rögzített módon a helyszínen megsemmisíttettem a szondákat és mindenki ment a maga dolgára, kész, el volt rendezve a dolog. Erről nem szólt egyetlenegy izgalmas és érdekes újság sem, sem a sajtó egyetlen része sem. Tehát én a magam részéről ezt egy pótcselekvésnek, egy műbalhénak, a státuszunk és a politikai elit úgymond "lejáratásának" tartom, és az egész egy értelmetlen cirkusz. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vadai képviselő asszony, majd Kontrát képviselő úr. Van-e, aki még hozzá kíván szólni a vitához, illetve van-e kérdése? Ecsődi képviselő úr!

DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem vezetek autót és nem fogyasztok alkoholt, tehát némiképp más szemszögből tudom nézni a dolgokat, ahogy a képviselő urak teszik ezt.

Az az érzésem, hogy ebben a vitában egy kicsit mindenki a saját maga álláspontját próbálja elmondani, és elfelejtkezünk arról, hogy a mentelmi jog, mint olyan, klasszikusan mire is vonatkozik. A mentelmi jog nem teszi az országgyűlési képviselőt feljebbvalóvá, mint az állampolgár, azt a lehetőséget adja meg a mentelmi jog, hogy a parlamenti munkája során, a képviselői munkája során azok a megszólalások, amelyeket tesz a parlamentben, a sajtóban, vagy azok a szavazatok, amelyekkel egy törvényjavaslatot támogat vagy nem támogat, ezért a tettéért ő ne legyen felelősségre vonható. Az én értelmezésemben a mentelmi jog erre vonatkozik, tisztelt képviselőtársaim, és nem arra, hogy itt országgyűlési képviselők egy kiterjesztett és félreértelmezett mentelmi jogi lehetőség mögé bújva ne fújjanak szondát vagy felmutassák az országgyűlési képviselői kártyájukat.

Éppen ezért azt gondolom, hogy eljött az az idő, hogy azt az álláspontot képviseljük itt valamennyien, hogy nekünk a választóknak egyébként az országgyűlési munkában végzett feladatunkért van felelősségünk és tartozunk felelősséggel. Azt pedig azt gondolom, hogy úgy nekiindulni egy törvénymódosításnak, hogy az a kiinduló álláspont, ahogy Nyitray képviselő úr mondta, hogy itt - bocsásson meg, képviselő úr, nagyon őszintén fogok fogalmazni - vannak fideszes rendőrök és vannak szocialista rendőrök, KDNP-s rendőrök, SZDSZ-es és MDF-es rendőrök, és majd ezek a rendőrök, ha éppen felismerik a képviselőt, akkor azzal jól kiszúrnak, azt gondolom, hogy ez itt a probléma. Ez a gondolkodásmód a probléma.

Szerintem a törvény szerint kellene eljárni a képviselőknek, a mentelmi jogot úgy értelmezni, ahogy az egyébként jár egy országgyűlési képviselőnek, és akkor nem lenne egy most már közel 45 perces vita arról, hogy fújjanak-e a képviselők a szondába vagy sem.

Én egyébként azt javaslom, ha elfogadják tőlem, hogy érdemes a törvények betartása mellett tevékenykednünk, és a politikai elit jelenlegi helyzete nem azért van, mert most a mentelmi joggal kapcsolatosan van egy módosítás. A politikai elit helyzete - ahogy Tóth Gábor képviselő úr mondta - azért van úgy, mert az elmúlt 16 évben éppen ez a politikai elit sokszor a mentelmi jog túlzott értelmezésével vagy kiterjeszkedő értelmezésével próbálta magát az állampolgároknál feljebbvaló állampolgárnak tekinteni.

Tehát azt gondolom, hogy arra persze majd a részletes vitában lesz lehetőség, hogy ha van pontosítás, akkor pontosítsunk, de szerintem abban kellene megegyeznünk és egyezségre jutnunk, hogy mit is tekintünk mi igazán mentelmi jognak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A mai napirendi pont: egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló T/239. számú törvényjavaslat, és úgy látom, hogy ennek van két szakasza, amely közül az egyikkel biztos, hogy kell foglalkoznunk, a másikkal pedig foglalkozunk. Az egyik a 10. §, amiről nagyjából kikristályosodtak a vélemények, ezért azt szeretném kérni, hogy lassan-lassan a lezárás irányába tereljük a beszélgetést. A 4. § vonatkozásában pedig majd azt kérem főosztályvezető úrtól, hogy ha kell, akkor tegyük meg, hogy szóról-szóra végigmegyünk rajta, mert szerintem egyértelmű a rendelkezés. Én ugyan nem fogom megszavazni az előterjesztést, de jogászként mondom, hogy szerintem tökéletesen világos az előterjesztés, hogy mire vonatkozik. Szeretném, ha képviselőtársaim aggodalmait, legyenek akár baloldaliak, vagy legyenek akár az ellenzékhez tartozók, eloszlatná a tekintetben, hogy az intézkedő rendőrnek mire van és mire nincs jogosítványa, hiszen a 2. § rendelkezései egyértelműen meghatározzák, hogy az 1. §-ban a rendelt, illetve nem rendelt intézkedések közül mi az, amit alkalmazhat, és itt az intézkedésekre ha mondana példákat, mert a Btk.-t és a Be.-t nem mindenki ismeri most itt fejből és nem tudja magának citálni, hogy milyen intézkedésekre nyit lehetőséget vagy nem nyit lehetőséget a törvény.

Szerintem e körül forog a 4. §-nál a vita, de nem szeretném ezt befolyásolni. Kontrát képviselő úr, Ecsődi képviselő úr, majd Mécs képviselő úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én két tényre hívnám fel a figyelmet. Egyrészt Magyarországon jelenleg hatályos a jogalkotásról szóló törvény, amely úgy szól, hogy Magyarországon, a Magyar Köztársaságban egy törvényjavaslatból úgy lesz törvény, hogy ha az előírt rendben azt a képviselők megszavazzák. Tehát jelenleg, ha kétharmados törvény az előttünk fekvő, akkor a kétharmados többséget megszerzi. Tehát azt gondolom, nem kell félni attól, hogy ez a törvényjavaslat ide kerül, minden frakció kialakítja az álláspontját, hogy erről hogyan szavaz, ettől megsértődni nem kell, véleményt persze lehet róla mondani, nyilván akár a bizottsági szakaszban, akár a plenáris ülésen, majd végül a gomb megnyomásánál. Ez az egyik.

A másik pedig: én egy nagyon rendszerető, precíz, fegyelmezett ember vagyok, és nagyon nehezen viselem - hogy így fogalmazzak -, hogy ez a bizottság csapkod és nemcsak a tárgykörébe vagy a feladatkörébe tartozó kérdésekről tárgyal már itt hosszabb ideje. De ilyen előfordul más bizottságban is. Azt gondolom, hogy ha egy mondatot megengednek: én korábban, az előző ciklusban a mentelmi bizottság tagja voltam. A mentelmi bizottság Lamperth Mónika akkori belügyminiszter kezdeményezésére tárgyalt a képviselők mentelmi jogáról. Ott volt a bizottságban emlékezetem szerint a Legfelsőbb Bíróság megfelelő szintű képviselője, a Legfőbb Ügyészség képviselője, az Igazságügyi Minisztérium, és az a döntés született vagy úgy alakultak a dolgok - fogalmazzunk így, mert a bizottságnak nincs törvényalkotó feladata vagy lehetősége -, hogy a szabályozás e tekintetben egyértelmű és nem volt szükséges annak a módosítása, hiszen azt csak végre kell hajtani akár az intézkedő rendőrnek vagy akár az Ügyészségi Nyomozóhivatalnak vagy a parlamentnek. Uraim, világos! Ha egy képviselő rendőri intézkedés alá kerül, annak a szabályai ma a Magyar Köztársaságban egyértelműek, világosak. Azt gondolom, hogy minden frakció akkor jár el helyesen, bár én nem akarok senkinek tanácsot adni, ha az új képviselőket a ciklus kezdete előtt megfelelően tájékoztatják, felkészítik arra, hogy milyen jogaik és milyen kötelezettségeik vannak. Azt gondolom, hogy elég ezt betartani és akkor nem lehet vita, mert higgyék el nekem, hogy nincs olyan helyzet, hogy mindenre centire kialakított szabályozást lehet hozni. Nincs olyan. Minél jobban agyonszabályozunk valamit, annál több hibát teszünk bele.

Tehát azt gondolom egyrészt, hogy ez világos, a törvényalkotással kapcsolatban elmondtam a véleményemet, és azt szeretném, ha döntenénk erről az előttünk fekvő javaslatról, arról, hogy általános vitára alkalmas vagy nem. Ez a dolgunk.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim figyelmébe ajánlom ezt a 2. §-t, mert nagyon jogászosan van megfogalmazva és az indoklás nem részletezi. A mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1) bekezdésben meg nem jelölt, tehát büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, így különösen közlekedéshatósági és rendészeti eljárásokban intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn. Magyarul: azt kellene majd főosztályvezető úrnak kitisztázni, hogy mik azok az eljárási intézkedések, amely egyébként az 1. §-t kizárja, hogy képviselőre alkalmazható legyen. Ez az én fordításomban azt jelenti, hogy igazoltatja a rendőr a képviselőt, látja, hogy be van rúgva, mint a sakál - most elnézést a hölgyektől, hogy ilyen alpárian fogalmazok -, láthatóan részeg, ennek produkálja a tüneteit, egyébként a Be., a rendőrségi törvény, rengeteg dolog részletezi, hogy milyen tünetek vannak, ez tehát le van szabályozva, és ebben az esetben foganatosíthat vele szemben olyan eljárási intézkedést, amit most nem foganatosíthatna. De ez is határeset egyébként, mert szerintem pedig lehetne.

Én ezt feltételezem, de majd főosztályvezető úr kijavít. Ecsődi, Mécs, majd Kis képviselő úr, és utána bezárjuk a vitát, ha nem haragszanak.

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, képviselőtársaim, hogy a 10. §, ami a bizottság hatáskörébe tartozik, egyértelműen általános vitára alkalmas és támogatom is az általános vitára való alkalmasságát.

A 4. §-nál, amiről nagy vita volt, én azt is alkalmasnak tartom és az egész módosítási javaslat általános vitára való alkalmasságát támogatom, csak a vitával kapcsolatban nekem egy problémám van. Ez az egész nem került volna elő, és akkor itt jönnek a viták, hogy elég intelligens-e a rendőr, hogy igazoltatja a képviselőt vagy nem. Azt hiszem, hogy eddig nem a rendőrök voltak, akik elnézést, nem megfelelő intelligenciával álltak az ilyen esetekben, hanem éppen egy-egy képviselő lépte át annak az intelligenciának a határát, ami együttműködővé tette volna a rendőrrel.

Az én tapasztalatom az, hogy én mindig használom Keleti György képviselőtársammal a képviselői igazolványt közlekedés közben is, de soha nem volt belőle problémám, gyorshajtásnál ugyanúgy, akkor mondtam, hogy elnézést, ne vegye figyelembe, hogy képviselő vagyok, akkor megvolt a büntetés. Tehát lehetett együttműködni, én olyan megfontolásból épp azért használom, hogy a rendőr is tudja, hogy egy képviselővel szemben neki is vannak bizonyos feladatai vagy kötelezettségei esetleg, ne utólag legyen ebből vita.

Tehát azt hiszem, hogy ezt a rendőrök eddig még mindig tudták intelligensen kezelni, nyilván a képviselőktől is ez az együttműködés kellett, és azért kell egy ilyen szabálynak a szigorítása, erősítése, mert azért nem jó az, ha egy képviselő részegen pattog a mentelmi jogával, elnézést a "pattog" szóért. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Mécs képviselő úr, majd Kis képviselő úr!

MÉCS IMRE (SZDSZ): Igen, egészen röviden. A 10. § a Honvédelmi Tanács működéséről szól. Hál' istennek eddig még nem kellett felállítani a Honvédelmi Tanácsot. A Honvédelmi Tanács egyébként abszolválja az Országgyűlés, a kormány és a köztársasági elnök jogkörét, a köztársasági elnök vezeti az üléseket. Tehát rendkívül széles és tág felhatalmazásuk van, jogilag különböző utakon megoldhatják ezt a kérdést, tehát ez teljesen rendben van.

A másik dolog, hogy valóban a józan ész szerint nem volna szükség a mentelmi jogra, de ne felejtsük el, hogy a világ minden parlamentje alkalmazza ezt, mert bizony, nagyon nagy kísértést jelenthet, különösen irreguláris időszakokban, hogy visszaéljen ezzel a végrehajtó hatalom. Azért gondoljunk csak arra, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrét a csendőrök nem engedték be a választókerületébe, ne felejtsük el, hogy ebbe a Házba nem engedték be Horthy Miklós megválasztására az ellenzéki képviselőket, és nagyon jól emlékszem gyerekkoromból, hogy a szalámipolitikában milyen széles eszköztára volt annak, hogy a kommunista irányítású rendőrség visszaélt a jogaival és a képviselőket felszalámizta.

Tehát ez egy biztosíték, amire reméljük, hogy nem kerül sor, reméljük, hogy nem lesz ilyesmi, de azért hadd mondjam el azt, hogy a képviselők közhatalmi tevékenységének az akadályozására bizony, ezek a szabálysértésre vonatkozó szabályok is alkalmasak, ha például előállítják az illetőt és lekésik egy szavazásról, vagy ehhez hasonló.

Tehát úgy gondolom, hogy helyes az a törekvése a kormánynak, hogy egységesíti ezt a rendszert és áttekinthetővé teszi. Ezt azért mondtam el, mert az általános véleményt is e körben kellett elmondani.

ELNÖK: Konkrétan Kovács Béla esetét is lehetne, mint országgyűlési képviselőt idézni, aki mentelmi joga ellenére került letartóztatásra. Kis képviselő úr!

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök úr megelőzött, mert én is Kovács Bélát, mint az Országgyűlés egykori elnökét említettem volna.

Megjegyzem: a mi gyakorlatunk itt a mentelmi jog tekintetében eléggé kesze-kusza, mert számtalan esetben a rágalmazásra, becsületsértésre vonatkozó passzust nem alkalmazzuk és az Országgyűlés nem szokta kiadni a népet ilyenkor. Sőt, ennél jobb is van, '91-ben egy akkori MDF-es országgyűlési képviselő egy kicsikét megverte az anyósát, ami után az anyós megtette a büntetőjogi feljelentést, és a tisztelt parlament kimondta, hogy anyóst verni márpedig szabad, mert nem adta ki, tehát nem függesztette fel. Majd nézzétek meg. Tehát a precedens-rendszerünk is olyan rossz, hogy az nem igaz, tehát van miért szégyenkezni a magyar parlamentnek.

De az érdekesség a (2) bekezdésben, ha már az elnök úr felhozta, azt mondja, hogy akkor lehet ezek szerint szondáztatni, hogy ha a szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn. Magyarán: én tök józan vagyok, a kedves rendőr úr odajön, hogy fújjam meg a szondát - mert mindenkivel fújatja, mert ellenőrzés van -, én pedig azt mondom, hogy haver, nincsen gyanú, nem fújom meg, ugyanott leszünk, mint ahol eddig voltunk. Ha pedig nem áll fenn a gyanú, és megfújatja, én pedig megfújom, akkor pedig én indíthatok a rendőrrel szemben a mentelmi jogom megsértése okán eljárást, ami a szegény rendőröket még bizonytalanabb helyzetbe hozza, mert azt mondja, hogy képviselő, húzzon a francba, még ha holtrészeg, akkor is, nem nyúlok hozzá, mert még nekem lehet belőle bajom.

Ez emberfüggő, emberek! Tehát ezért hozhatunk olyan szabályokat, amilyet akarunk, ha hülye az ember, az hülye marad, főleg, ha hatalmat kap, azt hiszi, ha már képviselő, akkor nagy ember, nem úgy járkál haza éjszaka, mint Gábor meg időnként én is, hanem azt mondja, hogy ő most már észt is kapott a hatalomhoz, ezért törvények fölött áll, mert ő hozza a törvényt. Van ilyen! Ez emberi hiba. Ezért kellene egy pszichológiai szűrőt alkalmazni minden pártnak. Angliában van. Ott zöldkártyával indíthatnak képviselőjelöltet a pártok, és a zöldkártyánál megvan, hogy politikai előképzettsége legyen az illetőnek, van egy egészségügyi szűrő és van egy bolondszűrő, hogy azért egy tök hülyét ne engedjenek a politika közelébe.

Ez még itt Közép-Kelet-Európában nem alakult ki, látjuk, hogy Oroszországban, Ukrajnában is vannak erre példák és Magyarország sem kivétel ez alól, ez a 16 év már bebizonyította. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Főosztályvezető úrtól azt kérném, hogy az angliai joggyakorlatra vonatkozólag nem kell felvilágosítást adnia, és még volt itt néhány olyan kérdés, ami a bizottság képviselőinek megbeszélésére tartozik.

Kanyarodjunk vissza a témához. (Dr. Kontrát Károly jelentkezik.) Kontrát képviselő úr, ha nagyon szükségesnek érzi, csak akkor, egyébként pedig a főosztályvezető úrnak adnám meg a szót, mert azért itt vannak olyan jogalkotás-technikai kérdések, amit érdemes szerintem megfontolni. Én csak annyit mondanék az előterjesztő, illetve a kormány képviselőjének - ez csak az én véleményem -, hogy szerintem jobb lett volna, ha nem hozzák be ezt a szabályozást, de ez csak az én képviselői véleményem, nem is elnöki és nem is bizottsági álláspont, mert láthatóan - politikai pártállástól függetlenül - a képviselők nem tudják azonosítani a szabályozás mikéntjét és módját.

Kontrát képviselő úr utolsó mondata után a főosztályvezető úrnak adom meg a szót, majd szavazni fogunk.

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Elállok, főosztályvezető úr jön.

ELNÖK: Parancsoljon, főosztályvezető úr!

Dr. Tordai Csaba válaszai az elhangzottakra

DR. TORDAI CSABA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Kezdeném akkor a képviselői jogállási törvény 5. § (2) bekezdésével. Itt hatósági intézkedésekről van szó, nem büntetőeljárási és nem szabálysértési intézkedésekről. A hatályos jogállási törvény alapján hatósági intézkedésekre nem terjed ki a mentelmi jog. A probléma ezzel mindösszesen az, hogy a Legfelsőbb Bíróság Büntetőjogi Kollégiuma hozott arról másfél évvel ezelőtt egy kollégiumi véleményt, hogy de kiterjed hatósági intézkedésekre is.

Tehát nem véletlen az, hogy ebben az utóbbi másfél évben vetődtek fel ilyen kérdések, és előtte pedig a szonda megfújásából nem nagyon volt probléma. Azt kívántuk egyértelműsíteni, hogy hatósági intézkedések foganatosítására nem terjed ki a mentelmi jog. Igazoltatás, szonda megfújása, de akár mondhatnék járványügyi intézkedést is, mert az is ebbe a körbe tartozik, a példálózó felsorolásnak az az oka, hogy egy kétharmados törvénybe zárt taxációt nem lehet beleírni, mert ezeket ágazati, feles törvények határozzák meg.

Tehát itt nincs szó előállításról, nincs szó előzetes letartóztatásról, nincs szó szabálysértési őrizetről, általában véve a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekről nincsen szó.

A gyanú nem kellően megfogalmazott fogalmára szeretném azt mondani, hogy addig, amíg nem indult meg a büntetőeljárás, helyesebben nem indult meg a szabálysértési eljárás, addig fogalmilag csak gyanúról beszélhetünk, ennél egzaktabb megfogalmazást nem írhatok bele. Ha beleírok, az már azt jelentené, hogy a parlament hozzájárulása nélkül indulhat meg a büntetőeljárás, illetve szabálysértési eljárás. A szabálysértési ügyekben a mentelmi jogról való lemondást nem az 5. § (1)-(3) bekezdései szabályozzák, hanem a későbbi bekezdések, nyilván nincs szándéka arra a kormánynak, hogy ezt az eljárást gyorsító lehetőséget megszüntesse.

Mécs képviselő úr kérdésére, hogy hány embert érint a mentelmi jog, pontos számot erre azért nem tudunk mondani, mert a bírósági ülnökök számáról sem a központi közigazgatásnak, sem pedig az Országos Igazság-szolgáltatási Tanácsnak nincsen összesítése, ezt a polgármesteri hivatalokból lehetne összegyűjteni.

A képviselői jogállási törvény 4. § (2) bekezdésével összefüggésben készséggel elismerem, hogy ez a kivétel - ha kivétel - jogszabály-szerkesztési technika nem minden esetben szerencsés, itt az Alkotmánybíróság volt az, aki a 2004-es alkotmánybírósági határozatban ezt a kivételt megteremtette. Itt mozgásterünk nagyon nem volt, azt kellett ratifikálni, ami az Alkotmánybíróság döntésében szerepelt.

A bírósági ülnök mentelmi joga miért a parlamenti képviselőkéhez kötődik? Annyiban pontosítanám a kérdést, hogy az ülnökök a javaslatalapján csak az anyagi jogi mentelmi jogban részesülnének. Tehát az ülnökként kifejtett véleményükért nem lennének felelősségre vonhatóak, míg a bírák mentelmi joga az eljárási mentelmi jogra is kiterjed. Ezt a legegyszerűbben egy ilyen visszautaló szabállyal lehetett megoldani.

Miért a legfőbb ügyész dönt az ügyészek mentelmi jogának felfüggesztéséről? Ez egy létező probléma, de mindaddig, amíg a közvád monopóliumával az ügyészség rendelkezik Magyarországon, a vádelemelésről magáról a legfőbb ügyésznek van lehetősége dönteni. Sorolhatnánk a kérdéseket, hogy mi történik, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke ellen indít személyiségi jogi pert valaki, nem összeférhetetlen-e. Összeférhetetlen, de mindig lesz valaki a piramis csúcsán, akit nem tudok kezelni összeférhetetlenségi szempontból.

Csampa képviselő úr a vezérkari főnökre vonatkozó felvetésével kapcsolatban mondanám azt, hogy a vezérkari főnök nem tagja a Honvédelmi Tanácsnak, csak tanácskozási jogú résztvevője. Tehát ő nem rendelkezik mentelmi joggal.

Kis Zoltán képviselő úr felvetésére, hogy a köztársasági döntsön a Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztéséről, ezt azért nem tartjuk kivitelezhetőnek, mert a köztársasági elnök jogait a Honvédelmi Tanács gyakorolja akkor, amikor létezik, tehát a köztársasági elnök önálló jogkörrel ilyenkor nem rendelkezik. Kis túlzással azt mondanám, hogy ezekben az esetekben alkotmányos diktatúra érvényesül Magyarországon, mert mindenről a Honvédelmi Tanács dönt.

Mécs képviselő úrnak az előállításra vonatkozó kérdésére azt hiszem, válaszoltam azzal, hogy az előállítás minden esetben büntetőeljárási, illetve szabálysértési eljárási intézkedés, nem hatósági intézkedés. Továbbra sem támogatna olyan törvénymódosítást a kormány, részben az ismert történelmi példákra hivatkozva, ami a képviselők személyi szabadságának korlátozását lehetővé tenné parlamenti hozzájárulás nélkül. Köszönöm szépen.

Szavazás az általános vitára alkalmasságról

ELNÖK: Főosztályvezető úrnak nagyon szépen köszönjük a szakszerű válaszokat. Azt gondolom, hogy mindenki megkapta a választ és nyugodt lelkiismerettel tud arról dönteni, ami a mai bizottsági ülésünk fő kérdése, mégpedig a T/239. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e a honvédelmi és rendészeti bizottság. Azt kérdezem képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki a vitára, az előterjesztésre és az írott anyagra való tekintettel alkalmasnak tartja általános vitára? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára? (Szavazás.) 8 nem.

Kimondom a határozatot: a honvédelmi és rendészeti bizottság az indítványt általános vitára alkalmasnak tartotta, javaslom, hogy ajánlásunk szóban hangozzék el.

Javaslatot teszek arra, hogy az előadó Keleti György képviselőtársam legyen, és kisebbségi előadó vonatkozásában pedig Nyitray Andrásra teszek javaslatot. Várhatóan a jövő héten kerül sor ennek az előterjesztésnek a parlamenti vitájára, ha jól feltételezem.

Főosztályvezető úrnak nagyon szépen köszönjük. Annyit szeretnék kérni öntől, főosztályvezető úr, hogy ha a jövőben is a bizottság elé kerül az előterjesztését illetően, hogy számos képviselőtársamnak van még programja a mai nap folyamán, mert plenáris ülés van, ezért kérem, hogy inkább egy kicsit korábban jöjjön, mint később. Nagyon szépen köszönöm, főosztályvezető úr. (Dr. Kis Zoltán: Elég, ha pontosan jön.) Így van, elég, ha pontosan jön.

Az egyebek napirendi pontot megtárgyaltuk. A jövő héten nem lesz bizottsági ülés, miniszter úrral folyamatosan egyeztetünk, és ennek függvényében kerül sor a bizottsági ülés megtartására. Köszönöm szépen, képviselőtársaimnak további szép napot kívánok!

(Az ülés végének időpontja: 12 óra 05 perc)

Dr. Lázár János
a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva