HRB-8/2006.
(HRB/1-8/2006-2010.)
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2006. október 4-én, szerdán, 10 órai kezdettel
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Tollár Tibor (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
Karsai Lászlóné (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
Dr. Alkéri István (Honvédelmi Minisztérium) válaszai az elhangzottakra
Karsai Lászlóné (Állami Számvevőszék) reagálása az elhangzottakra
Csók Csilla (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
A Hazaszeretet Napja megünnepléséről szóló H/823. számú országgyűlési határozati javaslat
Wapplerné dr. Balogh Ágnes (Honvédelmi Minisztérium) véleménye
Határozathozatal a tárgysorozatba-vételről
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), alelnök
Karsai Péter (MDF), alelnök
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Juhász Gábor (MSZP)
Mécs Imre (SZDSZ)
Rába László (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Lázár János (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) dr. Vadai Ágnesnek (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
(megérkezéséig:) dr. Simon Miklós (Fidesz) Tóth Gábornak (Fidesz)
(megérkezéséig:) dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Mécs Imrének (SZDSZ)
Dr. Alkéri István dandártábornok (Honvédelmi Minisztérium)
Wapplerné dr. Balogh Ágnes jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Csók Csilla (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Tollár Tibor (Pénzügyminisztérium)
Karsai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Hölgyeim és Uraim! Képviselőtársaim! Köszöntöm a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjait, a kormány képviselőit és meghívott vendégeinket.
Tájékoztatom önöket, hogy Lázár elnök úr a Házszabály 74. §-a (4) bekezdése szerint engem jelölt ki, hogy a mai ülést távolléte miatt vezessem.
Először a határozatképesség megállapítására kerül sor. Megállapítom, hogy ebben a pillanatban 12 fő bizottsági tag személyesen jelen van, és a 4 helyettesítést beszámítva, akik pedig: Ecsődi Lászlót Gál Zoltán helyettesíti, Laboda Gábort Vadai Ágnes helyettesíti, Lázár János elnök urat Nyitray András helyettesíti és Simon Miklóst Tóth Gábor helyettesíti, valamint Kontrát Károly Csampa Zsoltot helyettesíti.
Tehát megállapítom, hogy a bizottságunk határozatképes. Döntünk a napirend elfogadásáról. Az írásos meghívót mindenki kézhez kapta. Kérem, hogy arról most szavazással döntsünk, hogy elfogadjuk-e a mai ülésünk napirendjét. Aki elfogadja a napirendet, kérem, kézfelemeléssel szavazzon erről! A helyettesítéseket is kérem figyelembe venni a szavazásnál. (Szavazás.)
17 igennel a mai napirendet a bizottság elfogadta.
Így tehát az első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló T/881. számú törvényjavaslat. Megjegyzem, hogy itt a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell dönteni, és ebben segít a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló T/881/1. számú állami számvevőszéki jelentés.
A törvényjavaslat XIII. fejezetét, valamint a XI. belügyminisztériumi fejezet rendészeti részét kell tárgyalnunk. Először megadom a szót a kormány képviselőjének, a Pénzügyminisztérium képviselőjének, azután az ÁSZ képviselője következik, amennyiben ezt szóban ki kívánják egészíteni. Parancsoljanak!
Tollár Tibor (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
TOLLÁR TIBOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány nevében nem kívánunk kiegészítést tenni. Kérjük az általános vitára való bocsátás elfogadását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy jelen vannak természetesen a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői is, akik ha kérdést kapnak, akkor természetesen arra válaszolni fognak. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kinek van kérdése az előterjesztéshez. Az ÁSZ kívánja kiegészíteni, elnézést, megadom a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének.
Karsai Lászlóné (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
KARSAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék a jelentését csak annyival szeretné kiegészíteni, hogy a jelentés I. kötetének 61. oldalán a javaslatok között a gazdasági és közlekedési miniszter és a honvédelmi miniszterre tett javaslatok között szerepel a honvédelmi miniszter, de ezt kiigazítottuk, tehát nem vonatkozik a honvédelmi miniszterre. A honlapunkon már a javított változat szerepel, és ezért elnézést is szeretnénk kérni. Csak ennyit szerettem volna kiegészíteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük a kiegészítést és a helyesbítést, úgyhogy akkor ennek figyelembevételével kérem a képviselőtársakat, hogy tegyék fel kérdéseiket. Kontrát Károlynak adom meg a szót.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Az Állami Számvevőszék képviselőjétől kérdezem, hogy az ő megállapításaik szerint a zárszámadásban szereplő számok valósak-e, tehát a valóságnak megfelelő számokat látunk-e, nem a szokásos trükközéssel, egyebekkel állunk szemben itt is? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megadom a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének.
KARSAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Ehhez azt szeretném hozzátenni, hogy a számaink a valóságnak megfelelőek, eddig mi a vizsgálataink során nem tapasztaltunk semmiféle trükközést, úgyhogy ilyen jellegű megállapításunk nincsen. Leírtuk a jelentésünkben is és a függelékben is minden egyes fejezetnél, hogy a zárszámadási adatok megbízhatóak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs kérdés, akkor áttérünk a véleményekre. Ki az, aki szeretne e tárgyban hozzászólni? Nyitray Andrásnak adom meg a szót.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. A honvédelmi minisztériumi részhez szeretnék hozzászólni. Önmagában az a tény, hogy egy 20 milliárdos előirányzat-elvonással menet közben pótlólag, egyébként előrelátható feladatokra kialkudott vagy önként adott - ugye, ezt mi nem tudjuk, nem vagyunk a kormányban - többletforrások egyenlegeként 7 milliárdos többlettel zárt a Honvédelmi Minisztérium, amit én, mint a honvédelem támogatója egyáltalán nem bánok, ugyanakkor ez meglehetősen furcsa dolog, hogy olyan - még egyszer mondom - előrelátható feladatokra kértek többletforrást, amit már a tervezés szintjén tudni kellett volna. Ez csak azt a gyanút kelti az emberben, hogy annak idején nem a valós szükségletekhez igazodott a költségvetés, hanem valamilyen meglehetősen nehezen átlátható szempontokhoz, és én ezt feltétlenül hibának tartom.
Az, hogy terven felül, mert ez előre tervezett volt, hogy csökkentik - nagyon helytelen módon - a Magyar Honvédség létszámát, de még azon a csökkentésen felül is még plusz 1500 főt elküldtek, ami egyébként az előre nem látható költségeket tovább növelte, hiszen ez már a professzionális haderő keretében talán hónapokkal vagy esetleg egy-két évvel korábban felvett katonáknál végkielégítéseket, hivatásosok esetén komoly összegeket jelentett ezeknek az elküldése, aminek az indokoltságát sem az élet, sem ezek szerint a pénzügyi realitások nem igazolták. Különösen fájdalmas, és erről itt már esett szó néhány üléssel ezelőtt, hogy a professzionális haderő kialakításához, vagy hogy úgy mondjam a kondícióinak kialakításához elengedhetetlenül szükséges lakásépítés és -vásárlás mélyen elmaradt a korábbiaktól, nem is tudom, talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy tizedrésze épült meg annak, ami korábban tervezve volt, még így is, hogy többletforrásokat kaptak, amit persze, nem erre fordítottak. Most nyilván ez azt jelenti, hogy a katonáknak ingázniuk kell, jóval drágábban kell bérelt lakásokat biztosítani számukra, akiknek ezt egyébként kötelező. Tehát ez is egy olyan fölösleges kiadás volt, amit az eredeti előirányzat teljesítésével feltehetőleg meg lehetett volna csinálni.
Végül: szintén évek óta nyomasztó az a tény, hogy a költségvetésen belüli arányok, ami a személyi, működési és a fejlesztési költségek arányát illeti, a nemzetközileg igazolt kívánatos 40-30-30 százalék helyett egyértelműen a fejlesztés rovására változott, mert az 30 helyett mindössze 16 százalék, és mind a működési, mind a személyi kiadások jelentősen túllépik a kívánatos arányokat. Ez azt jelenti, hogy rendkívül szükséges - és minél kisebb létszámú a haderő, annál inkább szükséges - nagy összegű, de feltétlenül megvalósítandó fejlesztéseket vetít vissza és odáz el továbbra is, és azok a látogatások, amelyeket korábban, most legutóbb éppen az afganisztáni misszióban volt szerencsém tenni többedmagammal, visszaigazolják azt, hogy bizony, még a legélesebb, a legfontosabb helyeken is, ahol pedig azért a szó legszorosabb értelmében a katonák élete múlik a felszerelésük és a technikai fejlesztések eredményeképpen megvalósuló többletbiztonságuk esetén, bizony, ott sincs minden rendben. Akkor milyen lehet ez, és mi tudjuk nagyon jól, hogy milyen ez itthon, a kevésbé éles - hál' istennek itthon nincsen háborús helyzet - helyzetben lévő katonáknál.
Tehát ez mind azt mutatja, hogy ebben a kérdésben rendkívül súlyos hibák történtek már a tervezés során, és - hogy úgy mondjam - igen nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy mi fog a 2007-es költségvetésben történni, bár az előjelek finoman szólva nem biztatóak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm Nyitray képviselő úr véleményét. Hadd kérdezzem meg, hogy a kormányoldalról van-e esetleg képviselőtársaimnak véleménye? Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszöntök mindenkit. Azt gondolom, hogy a mai bizottsági ülésünknek van egy új vonása, hogy eddig a rendőrség költségvetéséről nem esett szó, most esik szó. Sajnálom, hogy eddig képviselőtársaim erről nem beszéltek. (Dr. Kontrát Károly: Én jelentkeztem.) Sajnálom, hogy képviselőtársaim eddig nem beszéltek erről.
ELNÖK: De fognak. Köszönöm szépen.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Van egy hagyománya egy ilyen napirendi pont tárgyalásának itt, a bizottságban. Ez a hagyomány az, hogy áttekintjük azt a költségvetési évet, amiről szó van a költségvetés tekintetében, és nyilván ha ezek az áttekintések megtörténnek, akkor nemcsak számokat kell nézni, hanem feladatokat is. A legfontosabb az, hogy azt a költségvetést, amelyik rendelkezésére állt a tárcának és a Belügyminisztériumnak is, a meghatározott feladatok érdekében milyen módon használta fel. (Megérkezik dr. Simon Miklós.)
Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben az általános vitára alkalmas a beszámoló, nyilván a kormány törvényjavaslata is és az ÁSZ-jelentés is, az ellenőrzésről szóló jelentés, hiszen egyrészt a költségvetés tekintetében érvényesültek azok a feladatok, amelyek prioritásként voltak meghatározva, tehát az átlag mellett különböző prioritások is szóba kerültek. Ilyen tekintetben egyrészt szeretném kiemelni, hogy a létszámleépítés, ami nem egy évre vonatkozó, hanem egy hosszabb távú leépítésre vonatkozó feladat volt, az végrehajtásra került, tovább növelve a hadsereg professzionális jellegét, ami azt jelenti, hogy a létszámváltozások tekintetében minőségi fejlődés állt be a szerződéses katonák tekintetében.
Szeretném kiemelni a másik nagyon fontos feladatot, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi szerepvállalását a költségvetés lehetőségei keretén belül a Magyar Honvédség teljesítette, és szeretném kiemelni azt, hogy azon belül olyan fejlesztési feladatok kerültek sorra, amelyek közül mindenképpen ki kell emelni a laktanya-rekonstrukciós programot. Ez egy költségvetésében és feladatában is egy nagy feladat volt.
Tehát azt gondolom, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága számára ajánlom az 1/a és 1/b napirendi pontok általános vitára való alkalmasságának az elfogadását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Tóth Gábor kért szót.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntök én magam is mindenkit. Részben kapcsolódik, és ha még lehet, akkor inkább a kérdés kategóriában tenném fel a honvédelmi vonatkozásaiban - amit itt Keleti alelnök úr is mondott - a laktanya-rekonstrukcióval, illetve a laktanya-bezárásokkal kapcsolatban a kérdésem.
Szenzációsan jól, frappánsan volt a dolog csinálva. Az aszódi laktanya esetében közel 1,3 milliárdot költöttek az előző ciklusban erre a laktanyára, majd a végén sitty-sutty, bezárták. Szeretném tudni, hogy ezeknek a költségvetési tételei hogyan néznek ki és ez az ingatlanvagyon, vele párhuzamosan a hozzá tartozó egyéb kiegészítő intézmények is jelen pillanatban ismereteim szerint valamelyik bank portfóliójába kezdtek átmenni, jó lenne erről valamit hallani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontrát Károly képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy nem túlzok, ha úgy fogalmazok, hogy egy zárszámadási törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságánál azt tekintem alapvető kiindulási pontnak, hogy megnézzük, hogy az adott évre szóló állami költségvetés hogyan szolgálta azoknak a szerveknek a működését, hogyan segítette elő azoknak az állami szerveknek a működését, amelyek az adott fejezethez tartoznak. Én most a BM XI. fejezet egy részét érinteném, a rendőrséget, a határőrséget és bizonyos fokig a katasztrófavédelmet is ideértve, annak ellenére, hogy a katasztrófavédelem az MSZP-SZDSZ-kormányalakítás következtében átkerült egy másik minisztériumhoz, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, de úgy gondolom, hogy sok tekintetben azért hozzánk is tartozik.
Tehát ha elfogadom ezt a kiindulási alapot, amit magamnak megfogalmaztam, akkor azt mondhatom, hogy ha a 2005-ös költségvetést, illetőleg a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a gyakorlattal mérem össze, akkor azt mondhatom, és figyelembe veszem a 2006. augusztus 20-ai budapesti tűzijáték körülményeit és a 2006. szeptember 19-20-21-ei eseményeket, akkor azt lehet megfogalmazni, hogy ékesen és sajnos, fényesen bebizonyosodott, hogy a tárgyévre szóló költségvetés nem biztosította azokat a forrásokat - és ez egyébként nyomon követhető a zárszámadási törvényjavaslatban -, amelyek ezeknek a szerveknek a működéséhez szükségesek voltak.
Ha a rendőrséggel kezdem, akkor azt mondhatom, hogy a dologi... (Zaj, közbeszólások.)... tartsunk szünetet, alelnök úr?
ELNÖK: Nem tartunk szünetet. Kérem, folytassa, és kérem a képviselőtársakat, hogy figyelemmel hallgassák a felszólaló képviselőtársunkat.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, alelnök úrnak a segítséget. Tehát ezek a pénzeszközök nem adtak elegendő forrást a közüzemi díjak, energiaárak kifizetésére, a működési előirányzat nem biztosította a személyi juttatásokat. Egyébként 2002-től gyakorlatilag a köztisztviselői illetményalaphoz van kötve - mint tudjuk - a hivatásosok illetménye, ez gyakorlatilag 2002 óta nem emelkedett, 2006-ban emelkedett 32 ezerről 35 ezer forintra, de eddig az elmúlt három évben nem emelkedett.
De nemcsak ez volt a baj, hanem az is, hogy ezt az alacsony szintet se finanszírozta meg, és ez a szervek működésében szemmel láthatólag jelentős problémákat, működési zavarokat okozott. Ez végigkövethető nemcsak 2005-ben, de 2002. május 27-étől kezdve, a Medgyessy-Gyurcsány-kormány regnálását végigkísérte az, hogy ezek a szervek, különös tekintettel a rendőrségre, hatalmas adósságállománnyal küzdöttek és minden évben ennek az adósságállománynak a bepótolása jelentett rendkívüli erőfeszítést és a szervek működési energiáinak jelentős részét, a vezetők erejét az kötötte le, hogy a napi működést biztosítani tudják.
Ugyancsak ha nézzük az OKF költségvetését, itt a négy tételből kettő - ha a 2004-eshez hasonlítom - változatlan maradt, a másik négy előirányzat csökkent és egy egyébként növekedett - hogy korrekten megállapítsam ezt is. A határőrség vonatkozásában a zárszámadási javaslatban szereplő adatok bizonyítják, hogy szintén a személyi juttatásokra nem volt elegendő forrás a költségvetésben, a dologi szükségleteket nem tudta kielégíteni a költségvetés, és jelentős lemaradás mutatkozott ennek következtében a schengeni tagságra való felkészülés tekintetében. Ma már látszik - sajnálatos módon egyébként -, hogy Magyarország nem tudja teljesíteni 2007 őszére a schengeni csatlakozási feltételeket, és ebben egyébként a Medgyessy-Gyurcsány-kormánynak rettenetesen nagy felelőssége van. Sajnálatos egyébként, hogy ma itt tartunk.
Ha a fejlesztéseket nézzük, összehasonlítjuk a költségvetési törvénnyel a zárszámadási törvényjavaslatot, akkor azt láthatjuk, hogy ott is 648 millió forintos csökkenés mutatkozott e tekintetben.
Összességében, ha összefoglalnám, azt tudom megfogalmazni, hogy a BM XI. fejezet rendészeti bizottsági hatáskörbe tartozó része tekintetében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem tartja általános vitára alkalmasnak, és nem ajánlja, hogy általános vitára alkalmassá nyilvánítsuk ezt a zárszámadási törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kétségtelen tény, hogy a rendészeti szervek költségvetése az elmúlt esztendőben - és jó néhány esztendőre vissza lehet ezt vezetni - valóban minden esetben feszített volt. Ezek a költségvetések, és ilyen volt a 2005-ös is, azonban lehetőséget adtak arra, hogy a szervezetek a törvényben előírt feladataikat tisztességesen ellássák.
Úgy gondolom, hogy ha egy szervezetnek erőfeszítéseket kell tenni - hogy Kontrát képviselő úr szavait idézzem -, hogy feladataikat finanszírozni tudják, ez nem feltétlenül baj. Hiszen az adófizetők pénzét költik, és hogy megfelelően működjenek és csak annyit költsenek az adófizetők pénzéből, amelyet a törvény tartalmaz, ez nem egy olyan helyzet, ami miatt valami kétségbeesésbe kellene esnünk, és bárkinek ezért szemrehányást kellene tenni.
2005-öt a rendőrség tudomásom szerint - és a határőrség is - adósság nélkül zárta. Természetesen azt mindnyájan tudjuk, hogy több pénzt is el lehet költeni és sok szükséglet van, amire forrásokat lehetne és célszerű adni, csak a korlátok ismertek. Úgy gondolom, hogy ebből a szempontból a 2005-ös költségvetés végrehajtása rendben volt, és az erre vonatkozó törvényt támogatni lehet.
Ami pedig a schengeni ügyet illeti, meglepetéssel hallom képviselő úrnak azt a véleményét, hogy a határőrség erre nem készült fel. Tudomásom szerint ez év tavaszán az Európai Unió monitoring csoportja vizsgálta a határőrség felkészültségét, és mindent rendben talált. Nem tudok arról, hogy bárki olyan véleményt fogalmazott volna meg, ami ezzel szemben áll.
Az megint más kérdés természetesen, hogy ez az ismert helyzet kialakult, hogy az Európai Bizottság, illetőleg a régebbi tagállamok láthatóan nem lelkesednek a schengeni rendszer kibővítéséért. Nem lehet megmondani jelen pillanatban, hogy valóban azok a technikai problémák állnak-e fenn, amelyre itt hivatkoznak, vagy pedig valamifajta politikai megfontolások. Mindenesetre azt hiszem, mindnyájunknak támogatni kell a kormánynak azt a törekvését, ami egybeesik a visegrádi országok törekvéseivel, hogy azok az országok, amelyek képesek teljesíteni a schengeni feltételeket, a tervezett időben tagjai legyenek ennek a rendszernek.
Hiba lenne, hogy ha valamifajta más megfontolásból ezt a ténylegesen országos érdeket és az Unióhoz való csatlakozásunknak egy nagyon-nagyon fontos elemét próbálnánk gyengíteni. Mondom: különösen akkor, amikor a másik oldalról is olyan szelek fújnak, amelyek ezt a folyamatot nemhogy gyorsítanák, hanem lassítanák.
Tehát tisztelettel azt javaslom, hogy a bizottság fogadja el a rendészeti szervekre vonatkozólag is a benyújtott törvényjavaslatot, illetőleg minősítse általános vitára alkalmasnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitray András kért szót. Megadom a szót.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előbb Tóth képviselőtársam felvetett egy kérdést, ami inkább megállapítás vagy sajnálatos megállapítás, miszerint úgy tűnik, hogy rendszerré vált az, hogy milliárdos összegekért felújított honvédségi létesítményeket a felújítást követően, hónapokon, de legfeljebb egy éven belül hirtelen csak bezártak és teljesen áttekinthetetlen módon folyik az értékesítésük, és azt főleg nem lehet látni innen kívülről egyáltalán, hogy mennyit nyernek vagy veszítenek ezen a vevők és az eladók. Úgyhogy nagy tisztelettel arra kérem az Állami Számvevőszék jelenlévő képviselőit, hogy ha van ilyen kimutatásuk, ami kifejezetten erre irányul, szíveskedjenek a bizottság rendelkezésére bocsátani, vagy ha nincs, tisztelettel javaslom, hogy megérne egy misét, és nemcsak 2005-re, hanem úgy visszamenőleg legalább négy esztendőre, hogy vajon, mekkora veszteséget okozott a költségvetésnek az, hogy milliárdos összegekért felújítottak laktanyákat, majd utána ezeket eladták. Nagyon egyszerűen: meg kell nézni, hogy mennyit ér az, mennyit költöttek rá, és ezzel szemben mennyit vettek be érte, mennyit kapott érte az állami költségvetés.
Megelőlegezem a bizalmat, nem lepne meg, ha itt milliárdos veszteségekre derülne fény. Aztán utána fel lehet tenni a következő kérdéseket, de egyelőre ebben jó lenne tisztán látni, mert 2005-re nemcsak az aszódi laktanya esik, hanem például a tapolcai kiképzőközpont váratlan bezárása, amire óriási pénzeket költöttek, de Szabadszállást se lehet ebből kizárni, sőt talán még a szombathelyi kiképzőközpontot sem. Ezeknek mindegyikét több száz milliós, illetve milliárdos összegekért újították fel, egy-két éven belül. Tehát nem tíz éve, nem húsz éve, hanem néhány évvel az értékesítés előtt, és biztos, hogy ez a felsorolás nem teljes.
Tehát ilyen körülmények között meglehetősen aggályos ennek a költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek az elfogadása, mert úgy gondolom, hogy a költségvetés végrehajtása egy tárca esetében arra is kiterjed, hogy a rábízott állami vagyonnal és állami eszközökkel miképp bánik. Bár azt is elfogadom és nem kívánom hibáztatni azokat a katonákat, akik itt különböző politikai indíttatású parancsokat teljesítenek azáltal, hogy úgy döntenek, hogy ezt bezárják, azt bezárják, és itt a döntéshozatal egyértelműen nem a honvédség irányítóinak felelőssége, hanem a kormányzaté. Ezt azért nem kell külön megindokolni, hogy miért gondolom én ezt így. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Vadai Ágnes kért szót. (Dr. Vadai Ágnes: Nem kérek szót.) Van-e további vélemény? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor a vitát lezárom és arra kérem a HM képviselőit, dandártábornok urat, hogy azért reagáljon Tóth Gábor úrnak és Nyitray Andrásnak hasonló jellegű felvetéseire és problémáira, és talán azt is kérem a tárca képviselőitől, hogy akkor valóban hogyan állunk ezzel a bizonyos belügyminisztériumi hiánnyal, van-e, vagy valóban igaz az, hogy nincs adósságállomány? Azt hiszem, ez volt Kontrát képviselő úrnak az egyik felvetése, és erre válaszolt talán Gál Zoltán úr, ez nyilván egy ellentmondás a két felszólalásban, szeretnénk ebben tisztán látni, és ha az Állami Számvevőszék Nyitray András javaslatát érdemlegesnek tartja, kérem, hogy erre is mondjanak valamit.
Megadom a szót dandártábornok úrnak.
Dr. Alkéri István (Honvédelmi Minisztérium) válaszai az elhangzottakra
DR. ALKÉRI ISTVÁN dandártábornok (Honvédelmi Minisztérium): Jelentem: az első, hogy mennyiben tér el az eredeti benyújtott költségvetési főösszegünk, illetőleg a módosított. Nem szeretnék visszautalni az Állami Számvevőszék jelentésére, de erre kell hagyatkoznunk jelentős részben, hiszen én alapvetően törvényességi felügyeletnek gondolom a zárszámadási törvény végrehajtását. Kétségtelen, hogy eltérés mutatkozik a benyújtott eredeti költségvetési főösszeg összegében, illetve belső összetételében ahhoz képest, amit most a zárszámadási törvény tartalmaz.
Azt gondolom, hogy ez a maga módján természetes is, hiszen ha belegondolunk, hogy a költségvetés tervezése általában előző év augusztusában történik, míg a teljes végrehajtás durván másfél évvel később történik, akkor teljesen természetes az, hogy eltérés mutatkozhat a dologban. A kérdés persze az, hogy ez belül mozog-e egy bizonyos határon vagy sem. Nekem azt mondom, hogy a legfontosabb ebben az értékítéletben az Állami Számvevőszék véleménye, aki külön vizsgálta az eredeti, illetőleg a módosított előirányzatok eltérését, és a HM tárca esetében nem mutatott ki olyan eltérést, ami törvényileg ne lenne alátámasztható és ne lenne indokolt. Ennyit tudok ezzel kapcsolatosan mondani.
Persze egy új bizottság alapvetően azt kell mondani, hogy pozitív, hogy hál' istennek nagyon sok bizonyos időszak után ez az egyenleg, ami a mínusz és a plusz között volt, az hál'istennek most ebben az időszakban felénk billent, ezzel kapcsolatosan igazából ennyit tudok mondani. Természetesen amennyiben képviselő úr kíváncsi arra, hogy milyen belső összetétel, milyen mozgás volt ebben, és nem elégítette ki az, amit a beszámolóban letett a HM tárca, akkor természetesen úgy gondolom, hogy megelőlegezve a minisztérium vezetésétől, nyitottak vagyunk arra, hogy bármiféle, még részletesebb tájékoztatást adjunk a honvédelmi és rendészeti bizottság részére.
Ami az LRP, mármint a laktanya-rekonstrukciós program kérdését illeti, elég részletesen foglalkozik a 61. oldalon a HM tárca beszámolója azzal, hogy mire és milyenképpen fordítottunk. Kérem azt, és nem akarom a felkészületlen képét mutatni, az, hogy az aszódi helyőrségben mi történt, tolmácsolom elöljáróink felé ezt a kérdést, de nem akarnék pongyola lenni, úgyhogy kérném képviselő urat, hogy ha ezt pontosan meghatározza, hogy milyen kérdésről van szó, milyen problémát feszeget, akkor biztos, hogy adunk választ. Hiszen ha belegondolunk, az utóbbi durván fél évben egy eléggé - jó értelemben véve - kényes kérdés volt a lakásfelújítás, LRP, és ezekre azt hiszem, hogy a HM-tárca eddig mindig kimerítő választ adott. Amennyiben természetesen vannak további kérdések, azt tolmácsolom az elöljáróim felé, tehát ebben nyitottak vagyunk.
Úgy gondolom, hogy igazából ez a két kérdés hangzott el felém. Amennyiben nem voltam pontos, akkor tessék kiegészíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen dandártábornok úrnak. Az Állami Számvevőszék véleményét szeretnénk még meghallgatni.
Karsai Lászlóné (Állami Számvevőszék) reagálása az elhangzottakra
KARSAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Szeretnék reagálni erre a felvetésre, illetve javaslatra. Az Állami Számvevőszék ilyen jellegű - ez egy céljellegű vizsgálat lenne - vizsgálatot még nem végzett, de amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy szükség van egy ilyen jellegű vizsgálatra, akkor javaslattal az elnök úrhoz kellene fordulni, tehát az ő kezében van a döntés joga. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Továbbadom a szót, és én az előbbi összegzésemből egy fontos problémát kihagytam, és szeretném, ha most erre is választ kapnánk. Schengen jön, marad, megy, mert azt gondolom, képviselő úrnak ez volt az egyik fő-fő mondandója. Köszönöm szépen.
Csók Csilla (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reagálása
CSÓK CSILLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Én is meg tudom erősíteni Gál képviselő úr szavait, valóban feszített gazdálkodást folytattak a rendészeti szervek az elmúlt évben. Kérdésükre válaszolva: valóban adósságmentesen zárt mind a rendőrség, mind a határőrség, mind a katasztrófavédelem, illetve a rendőrségnél a 150 milliárdos költségvetéséhez képest egy teljesen minimális átütemezett szállítói tartozás volt, amit 2006 januárjában rendeztek.
A schengeni felkészüléssel kapcsolatban nem tudok arról, nincs több információm róla, hogy ezt eltolnánk további évekre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Valakinek van-e még az elhangzottakhoz hozzászólása? Tóth Gábor!
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy percben szeretnék reagálni a tábornok úr által elmondottakra. Nekem az elmúlt egy esztendőben olyan szintű és mélységű információim voltak a HM-ingatlanvagyon körüli panamákról, hogy a legfőbb ügyész úrnál kívántam kezdeményezni vizsgálatot, csak addigra sajnos, lejárt az előző ciklusunk.
Mindenféleképpen fontosnak és nagyon-nagyon izgalmas kérdésnek látnám az egész ingatlanvagyon azon részének átvilágítását, amelyek egyrészt felújításra kerültek, másrészt ezek az ingatlanok most jelenlegi hol volta, mert úgy tudom, még egyszer mondom, valamelyik bankhoz - nem akarom nevesíteni, nem akarok reklámot csinálni neki - került át az egész portfólió úgymond, és ott kívánják ezt valamiképpen értékesíteni.
Sok esetben akár a bűncselekmény alapos gyanúja is megalapozható, ha egy kicsit ebbe mélyebben belemegyünk. Fogom kezdeményezni az elnök úrnál ebben akár egy vizsgálóbizottság felállítását is. Több száz ingatlanról van szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úré a szó, utána lezárom a vitát.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Csak a legutóbbi felszólalásra szeretnék reagálni. Úgy fogalmazott képviselőtársam, hogy olyan tartalmú információk álltak a rendelkezésére, vagyis javarészt feltételezések, pletykák. (Tóth Gábor: Nem.) Azt javaslom, hogy használja az utat a Legfőbb Ügyészség felé. (Tóth Gábor: Fogom.) Ön említette, hogy itt akár a bűncselekmény kategóriája is felmerülhet, rájuk tartoznak ezek az ügyek, nem az ÁSZ dolga ezeket a dolgokat minősíteni. Javaslom, hogy forduljon a legfőbb ügyészhez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most szavazás következik. Kérdezem a bizottság tagjaitól, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló T/881. számú törvényjavaslatot. (Szavazás.) 9 igen szavazat. Kérdezem, hogy ki az, aki nem tartja alkalmasnak. (Szavazás.) 8 nem szavazat.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Megállapítom, hogy a bizottság 9:8 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.
A kérésem pedig a következő, hogy a többségi véleményt írásban el kell juttatni Varga Mihály elnök úrhoz, illetve ugyanaz a kérésem, hogy a megfogalmazódott kisebbségi véleményt is juttassuk el Laban főtanácsoson keresztül a költségvetési bizottsághoz. Köszönöm szépen a részvételüket.
A Hazaszeretet Napja megünnepléséről szóló H/823. számú országgyűlési határozati javaslat
Soron következik a Hazaszeretet Napja megünnepléséről szóló H/823. számú országgyűlési határozati javaslat. Dr. Simicskó István országgyűlési képviselő önálló indítványa általános vitára való alkalmasságáról és tárgysorozatba-vételéről szóló vitánk. Az előterjesztőt nem látom. Kérdezem, hogy van-e a jelenlévők közül, aki Simicskó István helyett indokolni fogja ezt a törvényjavaslatot. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor én magamra vállalom ennek indoklását.
Röviden úgy is, mint érintett ebben a dologban, hadd mondjak egy személyes vonatkozást. Én egy olyan városban lakom, amelyet Jánoshalmának hívnak. Azért hívják Jánoshalmának, mert az 1400-as években egyszer csak Hunyadi János birtokába került, innentől kezdve kezdték a városunkat, akkor még kis falut Jankószállásnak, majd később Jankovácnak nevezni, tehát azt gondolom, mint a dologban nagyon is érintett és ilyen értelemben elfogult képviselő, azt mondom, hogy ennél jobb javaslatot mostanában nem láttam, tehát én a magam részéről úgy is, mint egy Hunyadi-birtokon lakó ember, akik nagyon büszkék vagyunk a névadónkra, szeretnénk, ha valóban egy ilyen világra szóló esemény, amely 1456. július 22-én történt, ez valóban legyen egy olyan kiemelt napja a naptárnak, amikor a hazaszeretetről úgymond megemlékezhetünk egy rendezvénysorozattal. Mi magunk ezt már megtettük, ajánljuk az országnak is, hogy ők is ezt tegyék meg.
Tehát ha az előterjesztőt még akarja valaki kiegészíteni, akkor tegye meg, a magam részéről nagy örömmel üdvözlöm az előterjesztést, nem elnökként, hanem a honvédelmi bizottság tagjaként is elmondtam volna ezt. Kíván-e valaki szólni? Nyitray András.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Természetesen ahogy alelnök úr is elmondta, én is megtehettem volna ugyanezt, de itt a kérdés arról szólt, hogy van-e valakinek erre kvázi extra felhatalmazása és személyes megbízása az előterjesztőtől. Úgyhogy ezzel én nem bírván, a mi, illetve az én saját véleményemet tolmácsolva, egyetértek az előttem szólóval. Őszintén csodálkozom, hogy ezt ez idáig, mintegy 550 éve senkinek az agya nem adta még ki, hogy ezt a napot ünneppé kellene nyilvánítani, legalábbis olyan szinten, hogy megemlékezünk és mindig megemlékezzünk róla, és egyúttal egy nevet is adunk ennek a napnak.
Én az előterjesztés szellemével, céljával abszolút egyetértek, és úgy gondolom, hogy a képviselőtársaim nevében is mondhatom, hogy természetesen a tárgysorozatba-vételt és az általános vitára való alkalmasságot támogatom és támogatjuk, efelől kétségünk nincs, hogy ez helyes kezdeményezés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a minisztérium képviselőjét... (Zaj, közbeszólások: Gál Zoltán jelentkezik!) Bocsánat, balra nem néztem. (Dr. Vadai Ágnes: Ez elég szomorú!)
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ilyen típusú javaslatoknál itt az elmúlt 16 esztendőben érdekes szituációk alakultak ki a magyar parlamentben, és a hazaszeretet egy olyan, bár nehezen körülírható fogalom, de biztosan van ilyen, és mindnyájan úgy érezzük, hogy mi minden nap szeretjük a hazát. Ettől még elvileg lehetne egy ilyen hazaszeretet napját kinyilvánítani, bár a tartalmát nehezen lehetne meghatározni és így igazából nem értelmezhető számomra.
De itt konkrétan azért, és az elhangzott véleményekhez is kapcsolódva hadd mondjam el, hogy persze, mi magyarok nagyon büszkék vagyunk erre a nándorfehérvári diadalra, és hogy a képviselő úrnak pont ennek kapcsán jutott eszébe, hogy ennek az évfordulónak a napján ünnepeljük a hazaszeretetet, ezt el lehet fogadni. Nyitray képviselő úr azonban azt mondta, hogy ő csodálkozik, hogy ez eddig még nem jutott eszébe, ha jól értem, 550 éve senkinek. Ez Simicskó úr kiválóságát bizonyítja, csak tisztelt bizottság, tessenek azért gondolkodni egy kicsit történelmileg. Az, hogy haza és nemzet, mikor alakult ki Európában, az itt élő emberek tudatában? Évszázadokkal később, mint amikor a nándorfehérvári csata volt. Biztos vagyok benne, hogy azoknak, akik ott hősiesen harcoltak a törökök ellen, fogalmuk sem volt arról, hogy haza. Valószínűleg ez a történelmi tény, hogy a középkornak ebben az időszakában még nem alakult ki Európában és a világon sehol sem a nemzet és a haza fogalma, ezért nem jutott eszébe eddig még vagy korábban másnak, hogy ezt az eseményt a hazaszeretet napjává tegye.
Csak ezt szerettem volna elmondani Nyitray képviselő úrnak, hogy ennek a csodálkozásának valamifajta magyarázatot próbáljak adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mécs Imrének adom meg a szót.
MÉCS IMRE (SZDSZ): Én alapvetően szép gondolatnak tartom Simicskó István javaslatát, de úgy gondolom, hogy minden nap a hazaszeretet napja van, ha így fogjuk fel. Én minden nap hallom a harangokat délben, és ezek mind a nándorfehérvári ütközetre emlékeztetnek, hiszen annak a támogatására írta elő a pápa. Ilyenkor mindig eszünkbe jut.
A másik dolog az, hogy felbuzdulásokból nagyon sok emléknapunk van már, és ennek következtében devalválódik az értékük. Tehát jó lenne, hogy ha ezek valahogy koncentrálódnának, mert nem tudunk annyi emléknapot megünnepelni, túl sok van. Ami nem lenne baj, de azért az ünnepnapok és a dolgos hétköznapok arányát meg kellene tartanunk.
Mivel amúgy is minden nap emlékezünk erre, ha harangszót hallunk, másrészt pedig úgy gondolom, hogy a hazaszeretet egy olyan belső érzet, amelynek a magam számára legalábbis mindig kell működnie, ezért én tartózkodni fogok a szavazásnál.
ELNÖK: Köszönöm. Nyitray András kért szót.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Meglehetősen érdekes vélemények hangzottak itt el az előttem szólóktól, amit még képviselőtársaim egy részének kedélyes nevetgélése külön színezett.
Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy kell-e mindennek emléknap. Lehet vitatkozni rajta, hogy érdemes-e, azt nem tudom, de azért itt elhangzott néhány meglehetősen furcsa megjegyzés. Kezdem mindjárt az elsővel.
1456-ban már réges-régen nem középkor volt, a reneszánsz már köztudottan nem tartozik a középkorhoz történelmileg, tehát középkori állapotokra hivatkozni a XV. században a történelmi ismereteknek bizonyos hiányosságára utal. Ez ténykérdés, ezen nincs mit vitatkozni, hogy most ki, hogyan értelmezi. Egyértelműen a XV. század már nem a középkor volt. Át lehet írni a történelemkönyvet, ezt már többen megpróbálták és végül is volt, aki bizonyos sikerrel is járt, az előző évtizedekben erre bőven volt példa, de ebben nem nagyon volt vita.
Ettől függetlenül azt állítani, hogy akik Nándorfehérvárnál küzdöttek, azoknak nem volt hazájuk és nem is tudták, hogy mi a haza, ez enyhén szólva bizarr megközelítése annak, hogy ott azért jó néhány tízezer ember, ezek szerint maga se tudja, hogy miért, az életét áldozta, mert ott azért sokan meghaltak és valamiért csak feltették az életüket. Igaz, hogy akkoriban még nem volt katonai eskü, ahol ezt nyíltan kimondták volna valószínűleg, de ettől függetlenül ilyet állítani, ezt még akár úgy is mondhatnám, hogy az akkori honvédő harcosok emlékének a meggyalázásának is tekinthető, úgyhogy nem szívesen hallok ilyet, meg kell mondanom.
Ami pedig a harangozást illeti, Mécs úr szépen megemlékezett róla. Csak kis színesként emlékeztetném őt is és a többi jelenlévőt, hogy a korábbi frakciójában ülő képviselőtársa, Eörsi István volt az, aki nagy buzgalmában a harangszónak a rádióban való napi megjelenését erősen nehezményezte, és kvázi megtiltani rendelte volna, arra való hivatkozással, hogy micsoda dolog ez, hogy jövünk mi ahhoz, hogy harangoztassunk minden nap a rádióban, és ezt meg kellene szüntetni, mert ez valami borzasztó dolog. Egyébként örülök, hogy Mécs úr ebben feltehetőleg akkor sem, és most sem értett vele egyet. (Mécs Imre: Mátyásnak hívják. Eörsi Pista szegény már meghalt!) Bocsánat, igazad van. Elnézést. (Zaj, közbeszólások.)
ELNÖK: Köszönöm a közbeszólóknak, hogy emlékeztetnek arra, hogy mégsem kaszinóban vagyunk, kérem, hogy hallgassuk meg egymást.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én csak ennyit kívántam mondani. Természetesen az előző véleményemet fenntartom. Ha valakinek az a véleménye, hogy nem kell emléknap, az rendben van, de azért a honvédőket, akik Nándorfehérvárnál tízezer számra áldozták az életüket, és nemcsak a magyar honért, hanem a lengyel honért, a szerb honért és az akkori Európa szinte valamennyi, még a török által meg nem szállt honjának védelmében, ezt nagyon sajnálatosnak tartom és ezt érvként felhasználni pedig főleg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Juhász Gábort láttam először jelentkezni, utána Gál Zoltán képviselő úr következik.
JUHÁSZ GÁBOR (MSZP): Kedves Képviselőtársak! Azért kértem szót, mert úgy látom, hogy egy különben nyilván jó szándékú kezdeményezés körül egy ilyen akadémiai vitát próbálunk kialakítani, és azt hiszem, hogy szerintem, ha itt lenne Simicskó úr, ő sem gondolná ezt, hogy ezt kellene. Ő ezt javasolta, tényleg nem jutott az eszébe senkinek 550 évig, tényleg minden nap megemlékezünk erről, mert már a kicsi gyerekek is tudják, hogy miért zúg a harang délben, és el lehet azon gondolkodni, hogy pontosan a nándorfehérvári diadal-e az a diadal, ami a magyar történelemben a hazaszeretetet reprezentálja, mert azért néhány győzelmet még arattunk a történelem folyamán. Tehát mondjuk így, minden bizonnyal, bár itt senki nem történelmi szakértő, de azért 15-20-at egy brainstorming keretében itt is össze tudnánk dobni.
Ezért tisztelettel arra kérnék mindenkit, hogy mindenkinek van róla valamilyen véleménye, lehet, hogy egyszerűbb lenne, ha nem folytatnánk róla tovább a vitát, hanem egy szavazással próbálnánk eldönteni, hogy a javaslatot, amit nyilván Simicskó úr jó szándékkal tett, támogatjuk-e vagy nem támogatjuk. Azt szeretném hozzátenni, hogy úgy gondolom, hogy ha legközelebb képviselői önálló indítványt tárgyal a bizottság, akkor vagy követelje meg, hogy itt legyen az előterjesztő, vagy annak megbízottja, vagy ne tárgyalja a bizottság, és akkor nem keveredünk olyan méltatlan helyzetbe, hogy a többieknek kell kiegészítő véleményt fűzni ehhez a dologhoz. Köszönöm.
ELNÖK: Juhász Gábor véleményéhez csak annyit, hogy nem kötelező az előterjesztőnek jelen lennie, egyébként pedig maga az előterjesztés teljesen világos, ha itt lenne Simicskó István, szerintem megismételné, ami le van írva. Tehát nem látom be, hogy ez most ebben a pillanatban egy nagy mulasztása volna. Mindenki számára olvasható és világos a dolog. Gál Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak annyit szeretnék mondani, hogy visszautasítom Nyitray képviselő úrnak azt a megjegyzését, amiben arra utalt, hogy én mintegy meggyaláztam a nándorfehérvári hősök emlékét.
Tisztelt Képviselő Úr! Nem kell ilyen messzire elmenni a tudatlanságban, hogy ez a tudatlanság átcsap egyfajta gyalázkodásba. Az történelmi tény és ezt régi történelemkönyvek írták, hogy ebben az időben nem volt még hon, haza, nem érezték ezt az emberek, és hogy Jákóhalmából Jánoshalma lett, azért lett Jánoshalma, igen, mert a földesurakhoz csatlakoztak, és az volt egy valamifajta szervezőerő. Ami ezeknek az embereknek valószínűleg hitet adott ehhez a harchoz, a hősiességhez, ez éppen a keresztény hit. A moszlimok ellen - ha úgy tetszik - harcoltak, és ezért mindent megtettek, és ez a világ akkoriban valóban tisztességesebb volt, mint a másik, és valóban nagy siker volt az, hogy sikerült megállítani - egy darabig legalábbis - a török előretörését.
Ezen kár vitatkoznunk, tisztelt Nyitray képviselő úr, és más képviselőket sértegetni, ezek tényleg történelmi tények. Csak ennyit szerettem volna mondani. Nem hiszem, hogy azért, mert valakinek itt más véleménye van, vagy itt most bárkit is, különösen 550 éve meghalt emberekkel kapcsolatban gyalázkodással lehetne vádolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Básthy képviselő úré a szó.
BÁSTHY TAMÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Sajnálom, hogy politikai irányba megy el egy kicsit ez a beszélgetés, mert komoly érvek hangzottak el mindkét oldalról, olyanok is, amelyekre talán fel kellett volna készülnünk, ha alkalmunk lett volna, de nem is készültünk arra, hogy akadémiai magyarázatokat fogadjunk el pro és kontra.
Mécs képviselő úr említette, nagyon egyetértek a mindennapi hazaszeretet szükségességével és ennek evidenciának kellene lennie, és valóban azt hiszem, hogy nem ezt vonja kétségbe ez a hazaszeretet napja. A másik pedig, amit Nyitray képviselőtársam említett, remélem, hogy ezt nem emléknapként aposztrofáljuk, hiszen ez egy nagyon aktuális és nagyon fontos nap. Engem sokkal inkább emlékeztet ez a javaslat arra, ami természetesen beágyazódott ma már az európai kultúrországok, sőt talán a világ országainak az ismeretébe, az ünnepei közé: az anyák napja. Ugyanolyan evidens, ugyanolyan magától értetődő az anyaszeretet, mégis egy napra különleges figyelemmel fordulunk az édesanyák felé akkor, amikor az anyákat ünnepeljük egy szál virággal. Talán ez a javaslat lehetőséget nyújtana arra, hogy valóban tudatosan foglalkozzunk a modern, XXI. századi hazaszeretet kérdésével ezen a napon, hogy homloktérbe kerüljön egy olyan dolog, ami egyébként valóban természetes kellene hogy legyen, de a közös Európa, a globalizáció korában nagyon fontos, hogy ezt megfelelő súllyal, a megfelelő helyén kezeljük és erre nagyobb figyelmet fordítsunk.
Ez az ünnep, ha ebben egyetértés születik, azt hiszem, lehetőséget ad arra, hogy az egész ország ezen a napon nemcsak a múltra, hanem a jövőre is, a jövő hazaszeretetére is koncentrálva, közösen ünnepeljen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Összegzésként hadd mondjam el, mint történelemtanár erről a kérdésről a rövid véleményemet. Augusztus 20-áról tudjuk, hogy az egy nagyon fontos esemény, mert megkoronázták István királyt, aki szintén a középkorban élt, mégis egy jeles dátuma a magyar történelemnek, ezért állami ünnep. 1848. március 15-éről tudjuk, hogy nemzeti ünnepünk, mert egy nagyon fontos dátum, azon a napon nem tudták egyébként, hogy kvázi világtörténelmet írnak, mégis mi tudjuk, hogy az volt. 1956. október 23-áról ma már tudjuk, hogy milyen jelentőséggel bírt.
Ha 1456. július 22-én - és most ezt a történelmietlen kérdést felteszem - nem győz Hunyadi János és serege, akkor nincs utána Mátyás király. Mátyás király pedig nem csak azért nagy, mert ő Hunyadi fia, hanem azért, mert történelmi lehetőséget adott arra, hogy Magyarország akkor Európa egyik vezető hatalmává váljon és "nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára".
Tehát igazából ha most azt az igényt támasztja bárki közülünk, hogy ez a nap kvázi ünnepnap legyen, és most a hazaszeretet napja vagy bármilyen más elnevezéssel is illethetné, az szerintem jelentőségében ahhoz a nagy sorsfordító dátumokhoz próbálja hasonlítani, amelyeket én az előbb felsoroltam.
Ebből a meggondolásból, emiatt támogatom ezt az előterjesztést, merthogy egyébként tényleg nem volt Magyarország, és Európa számára pedig végképp nem volt mindegy, hogy akkor 70 évre, 1526-ig az oszmán birodalmat feltartóztatták. Kár, hogy utána ezt már nem sikerült, ahogy tudjuk a történelemből.
Tehát szeretnék most visszakanyarodni a parlamentáris formákhoz, tehát kérem, hogy arról szavazzunk, hogy ez a... (Dr. Vadai Ágnes: A tárca álláspontját nem hallgatjuk meg?) Akkor Vadai Ágnes külön kéri a tárca álláspontját, hogy erről mondjanak véleményt. (Mécs Imre: Mindannyian kérjük!) Tehát a tárgysorozatba-vételről, illetve az általános vitára való alkalmasságról kérem a kormány képviselőjének nyilatkozatát.
Wapplerné dr. Balogh Ágnes (Honvédelmi Minisztérium) véleménye
WAPPLERNÉ DR. BALOGH ÁGNES (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A kormány álláspontja a következő. Mindazonáltal elismerve, hogy természetesen tiszteletreméltó napról beszélünk és tiszteletreméltó napnak mondták itt el önök a különféle aspektusait. Egyetlenegy dolgot kérnénk figyelembe venni, hogy van a 2001. évi LXIII. törvény, amely a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szól. Ez minden esztendő május hónapjának utolsó napját jelenti, amely a magyar hősök emlékünnepe ennek a törvénynek a hatálybalépése óta.
Ez a törvény a preambulumában emléket állít mindazoknak, akik a Szent István-i államalapítás óta olyan fegyveresen vagy anélkül, Magyarország védelmében, a haza védelmében vagy pedig az egyéb szolgálatok érdekében vértanúságot tettek a hazáért, olyan emléket állít, hogy úgy gondolja a kormány, a Honvédelmi Minisztérium is, hogy ez megfelelően tudja kifejezni mindannyiunk elismerését a történelmünk során hősiesen helyt álló emberek iránt. Tehát ezen a módon a kormány nem támogatja ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
Határozathozatal a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány nem támogatja a tárgysorozatba-vételt sem és magát az általános vitára való alkalmasságot sem ebből következően. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja Simicskó István H/823. számú országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatba-vételét. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 6 igen szavazat. Ki az, aki nem támogatta a tárgysorozatba-vételt? (Nincs jelzés.) Ilyen nem volt. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Tehát a bizottság nem támogatja a tárgysorozatba-vételt. Köszönöm szépen.
A harmadik napirendi pont következik, az egyebek. Lázár elnök úr kérte, hogy jelezzem, hogy jövő kedden 10 órakor bizottsági ülést tervez összehívni, amelynek várható napirendje a honvédelmi miniszter úr tájékoztatójának meghallgatása a haderő-átalakítás aktuális kérdéseiről, valamint az afganisztáni misszió pillanatnyi helyzetéről, feladatairól. Tehát ezek a kérdések, amiről Nyitray András képviselő úr is szólt, megint csak terítéken lehetnek. Valamint kérem képviselőtársaimat, hogy van egy titkos minősítésű jelentés a TÜK-irodán, amelyet felvehetnek, és ebből tájékozódhatnak a honvédelmi politika 2005. évi megvalósításáról. Ez természetesen csak a képviselőknek áll rendelkezésére.
Felhívom továbbá a figyelmüket, hogy itt kiosztásra került a "Bevezetési irány 2006" gyakorlatra szóló meghívó. Aki részt kíván ezen venni, kérem, jelezze Laban János úrnak szándékát. Jelzem, hogy központi utaztatást nem szervez a bizottság, így valószínűleg a nulla pontra mindenki önállóan el tud jutni, már gondolom, a saját járgányával.
Van-e a képviselőtársaknak más, az egyebek napirendi ponthoz tartozó felvetése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor megköszönöm a mai részvételüket, és további jó munkát kívánok a nap folyamán. Viszontlátásra!
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 08 perc)
|
|
Karsai Péter |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva