HRB-13/2006.
(HRB/1-13/2006-2010.)
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2006. november 14-én, kedden, 10 órai kezdettel
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (Általános vita) és az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (1145/1. szám)*
Varga Valéria szóbeli kiegészítése*
Tolnai Lászlóné szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Előterjesztés a légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs- és vezetési rendszere fejlesztéséről szóló 94/1995. (IX.28.) országgyűlési határozat végrehajtásáról*
Iváncsik Imre államtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Előterjesztés a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazási képességének megőrzéséről szóló 95/1995. (IX.28.) országgyűlési határozat végrehajtásáról*
Tájékoztató a harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII.21.) országgyűlési határozat végrehajtásáról*
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), alelnök
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Karsai Péter (MDF) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Juhász Gábor (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
(megérkezéséig:) Laboda Gábor (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)
(megérkezéséig:) Mécs Imre (MSZP) dr. Kis Zoltánnak (SZDSZ)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
(megérkezéséig:) dr. Kontrát Károly (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Tóth Gábornak (Fidesz)
Iváncsik Imre államtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
Patai Tamás (Állami Számvevőszék)
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium)
Pintér Ferencné (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Tari Ferenc tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Oláh Miklós (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Alkéri István (Honvédelmi Minisztérium)
Juhász István vezérőrnagy, a hadműveleti és kiképzési osztály vezetője (Honvédelmi Minisztérium)
Havasi Imre ezredes, a Központi Logisztikai Hivatal előkészítő törzsének osztályvezetője
Tóth András ezredes, a Repülőgép-modernizációs Programiroda vezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 06 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a bizottság tagjait. Szeretném tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy a mai ülésen Simon Miklós Tóth Gábort bízta meg helyettesítéssel, Vadai Ágnes Keleti György alelnök urat, Laboda Gábor Rába Lászlót, Karsai Péter engem és Kontrát Károly pedig Csampa Zsolt urat. Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a sajtó képviselőit és az előterjesztőket is és a bizottsági ülés minden kedves résztvevőjét. Tájékoztatom önöket, hogy az előzetes napirendi javaslatot minden képviselő számára kiküldtünk. Kérdezem a bizottságot, hogy van-e észrevételük a napirendi javaslathoz. (Nincs jelentkező.) Aki az előterjesztett napirendi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága és az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról. Köszöntöm Iváncsik Imre államtitkár urat, Varga Valéria főosztályvezető asszonyt, Tar Ferenc pénzügyminisztériumi tanácsos urat, Oláh Miklós tanácsos urat, Tolnai Lászlónét, az Állami Számvevőszék osztályvezetőjét, Patai Tamás állami számvevőszéki tanácsos urat, dr. Alkéri István dandártábornok urat, a Honvédelmi Minisztériumból és Pintér Ferencnét, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetőjét. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a költségvetés előterjesztéséből a 13. honvédelmi fejezet és a 14. igazságügyi és rendészeti minisztériumi fejezet rendvédelmi szervekre vonatkozó részét tárgyaljuk együttesen. Most megadom a szót a kormány képviselőjének az előterjesztés szóbeli indoklására és amennyiben majd a kormány indoklása után igénylik, az Állami Számvevőszék fog soron következni. Főosztályvezető asszony, parancsoljon.
Varga Valéria szóbeli kiegészítése
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési törvényjavaslatával kapcsolatban a következő kiegészítéseket és kiemeléseket tartom fontosnak ismertetni a benyújtott előterjesztésen túl. Elsőként a kormány a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatát önálló törvényjavaslatként nyújtotta be az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság erre vonatkozó határozatát szem előtt tartva. A benyújtott törvényjavaslat ennek megfelelően úgynevezett tiszta költségvetés, ami azt jelenti, hogy a kapcsolódó ágazati törvények, szaktörvények a költségvetési törvényjavaslattal egy időben, de külön javaslatként kerültek az Országgyűlés elé benyújtásra.
Második körben szeretném kiemelni, hogy a 2007-es költségvetési tervezésben a kiadott makropálya teljes mértékben megegyezik az uniónak benyújtott konvergenciaprogramban meghatározottakkal. A törvényjavaslat makrogazdasági feltételei az egyensúlyi problémák gyors, ugyanakkor tartós rendezése tekintetében az elkövetkezendő középtávú időszakot jellemzően két időszakra osztják. Az első időszak 2006 és 2009 közötti időszak, amely a tartós egyensúly megteremtése, a lehető legkisebb növekedési áldozattal. Itt kiemelést érdemel az államháztartási hiány nagy arányú csökkentése, például az államadósság-növekedés megállítása. A második időszak 2009-től 2011-ig. Ez az időszak a létrejövő egyensúly bázisán a gazdaság és az életkörülmények tartós növekedésének megindulását tűzte ki célul. Itt kiemelhetjük hasonlóan az előzőhöz az egyensúly megszilárdítását, az államháztartási hiány további csökkentését, a foglalkoztatás, a reálbér, a reáljövedelmek növekedésének érzékelhető megindulását.
A következő kiemelés arról szól, mint ahogy látszik is az előterjesztésben, hogy a kiegészítő intézkedések erőteljesen érintik az államháztartás kiadási oldalát, az elkövetkezendő években igen kiemelt szerepet kap, kiemelkedő fontosságú az államháztartás kiadási oldalának szűkítése. Ezt azzal tudom alátámasztani, hogy például a központi közigazgatásnak a zárszámai 2007-re vonatkozóan kifejezetten a minisztériumi igazgatás tekintetében 9 milliárdos csökkenést tartalmaznak.
A biztonságos megvalósításhoz a közszolgáltatások reformja mellett rendkívül fontos és elengedhetetlen a költségvetési fegyelem megerősítése. Ehhez két intézményként felfogható korlátra szeretném felhívni a figyelmet, az egyik rögtön a költségvetési törvény elején az 1. § (2) bekezdésében található. Ez arról szól, hogy az elkövetkezendő években meghatározott mértékűnek, eredményűnek kell lennie az államháztartás elsődleges egyenlegének, azaz folyó évi kiadások egyenlegének, ez 2008-ban 0, 2009-ben 0,9 százalék és 2010-ben a GDP 1,1 százalékára rúg pozitív mértékben. Tehát ez egy újdonság, hogy már most meghatározza ezeket az elsődleges egyenlegeket a költségvetési törvényjavaslat. A következő ilyen intézményként működő biztonsági fegyelmet megerősítő jogcím az államháztartási tartalékok és azok képzése, három jogcímen képeztünk tartalékot, az általános tartalék, amely az előre nem látható kiadások fedezetére szolgál: 42,2 milliárd forint értékben, a központi egyensúlyi tartalék 50 milliárd forint értékben és egy harmadik jogcímen, amely szintén egy új intézmény, a fejezeti egyensúlyi tartalék 79,6 milliárd forint értékben. Ezt a fejezeti egyensúlyi tartalékot az államháztartási törvény idei módosítása vezette be. Ez nevezetesen arról szól, hogy a kormány jogosult utólag negyedévente dönteni arról, hogy a fejezeteknél ezen megtervezett előirányzatok milyen jogcímű felhasználásra fordíthatóak majd. Természetesen tekintettel és figyelemmel arra, hogy az államháztartási egyensúly a tervezettekhez képest megfelelően alakul. Illetőleg a fejezetek is a saját gazdálkodásuk tekintetében az előirányzatok felhasználását ütemezetten, tervszerűen végzik.
A következő kiemelés röviden azt takarja, hogy az államháztartási kiadások szűkítésén túlmenően természetesen az elkövetkezendő időszakban is szükség van néhány olyan terület kiadásnövelésére, mint például a nyugdíjkiadások, a családtámogatások, a felsőoktatás kiadásai. Ezek a tervszámok az előző évekhez képest eltérő súlyú, eltérő mértékű, de mindenképpen többleteket tartalmaznak.
Ezt követően néhány gondolatban szeretnék rátérni a bizottság működését érintő fejezetekre, pontosabban a fejezeteket magában foglaló központi költségvetési alrendszer tervezési paramétereire és kiemelt fontosságú kérdéseire. A törvényjavaslatban megjelenő előirányzatok kialakítása a következő elvek szerint történt. A 2006. évi alapelőirányzat úgy alakult ki, hogy érvényesítettük a 2005. évi költségvetési törvényben létrehozott államháztartási tartalék egyensúlyt szolgáló tartaléknak a forráskivonását. Ez csökkentésként szerepelt. Ugyanígy csökkentésként szerepelt az év közben törvényben előírt maradványtartási, maradványképzési kötelezettség forráskivonása, ezen túlmenően érvényesítésre került mind a 2006-2007 évi igazgatási jellegű szervezetek létszámát érintő hatékonyságjavító intézkedéseknek a hatása, illetőleg a szervezett intézkedéseket magába foglaló 2118-as kormányhatározatnak a hatása is. Ez mindhárom jogkör negatív előjellel. Ezen túlmenően eltérő súllyal és mértékben pozitív előjellel többleteket is tartalmaz a költségvetés, nevezetesen a Honvédelmi Minisztérium igazgatási, védelmi kiadásaira, főleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendvédelmi, közbiztonsági jellegű kiadásai is tartalmazzák a többletek a bérfejlesztéseknek az áthúzódó hatását, a tervezett bérfejlesztést. Igen jelentős súllyal szerepel a tervezés során a korábbi években többször támadott ingatlanértékesítési bevételnek a támogatással történő kiváltása. Ez érinti mind a rendőrséget, mind a határőrséget és az IRM-ben lévő más igazgatás jellegű szervet és magát a honvédelmi tárcát is. Tehát a tervezett ingatlanbevételeket támogatással a kormány kiváltotta. Ezen túlmenően a működési költséget, a működés stabilitását szolgálják a rendőrségnél a jelentős többlettámogatások, az idegenrendészeti, migrációs feladatokra biztosított mintegy kétmilliárd forint és ezen túlmenően az IRM-nél lévő megvalósuló egyéb PPP, a börtön-PPP építésére is 2007-ben teljes mértékben biztosította a kormány a megigényelt támogatásokat, mind a bérleti lízingdíjat, mind pedig a működtetés költségei tekintetében.
Ezek a nagy vonalakban kiemelt támogatási többletek az IRM-nél mintegy 44 milliárd forintos támogatási többletet eredményeznek pozitív értelemben. Természetesen a felsorolt negatív előjelű kiadások csökkentésének az egyenlege 30 milliárd forintot meghaladó, de ezek a többletek - még egyszer mondom - 44 milliárd forintot tesznek ki. A védelmi kiadások nagyságrendileg hasonló támogatással és hasonló kiadással számolhatnak, mint az előző évben. Itt szerkezeti struktúraváltozás miatt egy minimális, mintegy 4,6 milliárdos csökkenés tapasztalható a HM-nél. A védelmi kiadások tekintetében ez már magasabb, de ennek oka, hogy olyan szerkezeti struktúraváltást valósított meg a honvédelmi tárca, amely átrendeződés következtében ez mintegy 10 milliárdot meghaladó összeg. Természetesen, ha erre kérdés irányul, a HM tárcával közösen megpróbálunk válaszolni. De ezzel együtt is elmondható, hogy mind 2007-ben, mind pedig az elkövetkezendő periódusban, tehát a 2010-ig tartó költségvetésben a GDP 1 százalékát meghaladó támogatást tervezett a kormány a védelmi kiadásokra, 1,1 százalék 2007-ben ez a szám. A kiadásokon túl a bevételek tervezésében is volt egy újdonság, nevezetesen az, hogy nem írt elő sem a kormány, sem a Pénzügyminisztérium előre meghatározott bevételi előirányzati nagyságrendet. A tárcákra bízta azt, hogy felülvizsgálva a 2006. évi várható teljesítést, a bevételt kitermelő feladatokat újra számolja, újra gondolja, újra priorizálja ezeket a tevékenységeket és így egy reálisan teljesíthető kiadásokat finanszírozó bevételi előirányzatot állapítson meg. Ennek megfelelően történtek a bevételi előirányzatok kialakítása. Ez némi-nemű csökkentést jelent az IRM-nél, illetőleg a honvédelmi tárcánál kiemelést érdemel az, hogy ebben az évben a költségvetési törvény azon passzusa, miszerint a honvédelmi tárca egyes bevételei a központi költségvetési illették meg, ez javaslat szerint megszüntetésre kerül. Ennek az a következménye, hogy a honvédelmi tárcánál jelentkező minden ilyen bevétel a tárca költségvetését fogja majd enyhíteni. Ezt a bevételi nagyságrendet 2007-ben nem is állítottuk be. Ez mindenképpen olyan többletbevétel lesz, ami a kiadások tekintetében is jelez majd némi-nemű mozgásteret. Erre annyit tudok mondani, hogy ez nagyságrendileg olyan egymilliárd forint körül prognosztizálható az előző évek adatainak figyelembevételével. Tehát ez ezen túlmenően, a kialakított keretszámokon túlmenően még a lehetőségeket bővíti. Kiemelt prioritást kapott a költségvetés tervezése során a létszámok tervezése is. Ez nyilvánvalóan összefüggésben van a kormány azon szándékával, miszerint az igazgatási, igazgatási jellegű kiadásokat szűkíteni szeretné. Tehát érvényesítésre kerültek az erre vonatkozó kormányhatározatban meghatározott keretszámok, illetőleg a szervezetfejlesztési intézkedések keretszámai. Ennek megfelelően a kiadások csökkentésre is kerültek a személyi kiadások tekintetében és a létszámban is. Egyébként kiegészítés jelleggel tudom mondani, a legfrissebb adatunk, hogy a visszatervezett létszám-előirányzatok 2007-re 2006-hoz képest 24,9 százalékos csökkenést tartalmaznak. Ez a tárcáknak az elemi költségvetést megelőző létszám-irányszámai, ezek még majd az elemi költségvetésben kicsit pontosulhatnak, de nagyságrendileg e körül kell, hogy mozogjanak.
Összességében megállapítható, hogy a 2007. évi költségvetés és a következő három évre szóló kitekintés a konvergenciaprogramban kitűzött fiskális pályának, az abban ismertetett intézkedéseknek megfelelően készült el. A legfrissebb számításokat is tükrözi már a benyújtott javaslat, a legfrissebb számítások alatt értem azt, ami a konvergenciaprogram benyújtását követően némi elmozdulást jelent. A 2007. évi mutatók szervesen illeszkednek a konvergenciaprogramban meghatározottakhoz. Ennek megfelelően az államháztartás eredményszemléletű mutatója a GDP 6,8 százalékát teszi ki. A bevételek reálisan kerültek megtervezésre, ez az ÁSZ jelentéséből is kiolvasható. Ezen túlmenően még végezetül szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét arra, hogy a fejezeti kötetek elejére kerültek azok a táblázatok, a 2007. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan, amelyek 2005 és 2010-ig terjedő időszakra tartalmazzák a makrogazdaság fejlődésének főbb mutatóit. A kormányzati szektor összefoglaló adatait, az ESA-módszertan szerint. Az államháztartás funkcionális pénzforgalmi és közgazdasági osztályozás szerinti mérlegét, valamint a központi költségvetés, az elkülönített állami alapok és a tb pénzügyi alapjainak mérlegét is. Tehát ez a fejezeti indokolás a kötetek elején található. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt bizottságot, hogy a 2007. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitára bocsátását az alkalmasságra tekintettel megszavazni szíveskedjen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót az Állami Számvevőszék képviselőjének.
Tolnai Lászlóné szóbeli kiegészítése
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni az Állami Számvevőszék véleményéhez, amelyet megfogalmazott és az államháztartási előírások szerint az Országgyűlésnek és a Országgyűlés bizottságainak eljuttatott, amelyek részben általánosságok, részben egy-két konkrétum az elnök úr által érintett és a bizottság hatáskörébe tartozó két fejezethez.
Az Állami Számvevőszék a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatáról elkészítette a véleményét. Egy kötetben, de két különálló részben tartalmazza a véleményt. A kötet első részében az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatokat tartalmaz, valamint a törvényjavaslat törvényességi és számszaki ellenőrzését, valamint az államháztartás alrendszerére vonatkozó részletes megállapításokat. A fejezetek tervező munkájáról fejezetenként a függelék ad felvilágosítást. Az ellenőrzés célja a korábbi évekhez hasonlóan néhány gondolatban összefoglalható. A tervezési munka mennyiben felelt meg az államháztartási törvénynek, kormányrendeleteknek, a tervezésnél alkalmazott módszerek hogyan kerültek kialakításra, a támogatási keretszámok, továbbá a szabályozók javasolt módosításai megfelelően megalapozták-e a törvényjavaslatot, illetve az EU-tagsággal kapcsolatos kötelezettségek, illetve a támogatások igénybevételéhez kapcsolódó jogszabálykörnyezet, tervező munka és a kötelezettségek, a befizetések számbavétele hogyan történtek meg. És végül, de nem utolsó sorban a 2008-2010 évekre kimunkált irányszámok megfelelően harmonizáltak-e az EU által elfogadott konvergenciaprogrammal.
Az Állami Számvevőszék a véleményét úgy alakította ki, hogy a fejezeti indoklásköteteket a helyszíni ellenőrzés lezárását követően kaptuk meg, tehát ezek az értékelő táblázatok, amelyekről az imént a főosztályvezető asszonyt beszélt, amelyek a fejezeti kötetekben megjelennek, ezt a számvevőszék véleménye hiányolta, és úgy gondolom, hogy ez a pótlás mindenképpen helyes. De természetesen a véleménynél ezt még nem tudtuk figyelembe venni, hanem kifogásként kellett megfogalmazni.
Néhány fontosabb észrevétel szintén általánosságban: a törvényjavaslat nem foglalja össze és vezeti le a 2006. évi szeptemberi konvergenciaprogramban tervezett, illetve megvalósult intézkedések folyamatok számszerűsített hatásait. Nagyon fontos dolog, hiszen a megalapozottságot ez nagymértékben befolyásolja. Mindamellett a törvényjavaslatból hiányzik a további két évre várható hatások előzetes számbavétele.
Ugyancsak hiányzik és ismételten meg kellett, hogy állapítsa az Állami Számvevőszék azt, hogy a több éves kötelezettségek, elkötelezettségek hatásai a törvényjavaslatban nem jelennek meg, csak az adott évre vonatkozó hatás, amelyről szintén szó volt a ppp-börtönépítési program az IRM-fejezetnél.
A központi költségvetés bevételeinek megbízhatósága: azt állapítottuk meg, hogy a 2007. évi adóbevételek az áfa, az szja és a regisztrációs adó tekintetében, tehát a tömegében legnagyobb adók tekintetében az előző évekénél szerényebb kockázatot hordoznak. Ezen előirányzatok teljesíthetőségét az ÁSZ közepes kockázatúnak minősítette, amely olvasatunkban azt jelenti, hogy az ÁSZ modellezése szerint az eltérés plusz-mínusz 2 százalék körüli lesz. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy azokat az adónemeket, amelyeket alkotmánybírósági beadvány érintett, véleményt az ÁSZ nem tudott megfogalmazni, mert ennek a sorsa ilyen értelemben bizonytalan és tudjuk, hogy a házipénztári adót, legalábbis sajtóinformációk szerint az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte. Az alkotmánybírósági beadvánnyal érintett adónemek összege az ÁSZ számítása szerint mintegy 80 milliárd forint.
Pozitív tényként meg kell állapítani, hogy kiadási oldalon az úgynevezett előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok aránya nem nőtt, tehát a kiadási oldalon e tekintetben a teljesülés reális, betartható.
Kifogást kellett megfogalmazni a tekintetben, hogy a konvergenciaprogramban bemutatott intézkedésekben és a törvényjavaslatban is a közszférát illetően a létszámleépítés dominál. Hallottuk az előbb a létszámleépítés várható nagyságrendjét.
Ugyanakkor nem látszik az állami feladatellátás és szervezeti kereteinek felülvizsgálata, illetve néhány minisztériumnál ennek nyomait meg lehetett állapítani a tervezési munka során, de összességében az ÁSZ úgy fogalmazott, hogy a törvényjavaslat véleményezésének időszakában tapasztaltak szerint a közszféra átszervezésére vonatkozó koncepciók előkészítetlensége hátráltathatja, későbbre halaszthatja a konvergenciaprogramban kitűzött határidők, 2007-2008 betartását. Szeretném jelezni, hogy ezzel kapcsolatosan az ÁSZ véleménye egy javaslatot is tartalmaz ennek a megoldására, illetve felgyorsítására. A 2007. évi költségvetés-alkotási munka során is prioritást élvezett az unióból érkező források tervezése, nagyságrendje. Úgy ítélte meg az Állami Számvevőszék, hogy a támogatások igénybevételének fedezete biztosított, ugyanakkor kritikát fogalmazott meg a tekintetben, hogy az uniós támogatások igénybevétele, felhasználása, garanciáinak megteremtése elsősorban nem tervezési feladat, az a programok működtetését végző hatóságok gyors szakszerű tevékenységén múlik.
Az általános megjegyzések után nagyon röviden a két érintett fejezetről. A főosztályvezető asszony említette a HM-fejezet vonatkozásában a saját bevétel tervezését és az ezzel kapcsolatos tervező munka pozitív alakulását. A függelékben a HM-fejezet tartalmazza ennek nagyságrendjét és biztosítja azt, hogy akkor ezek a bevételek megtervezésre kerültek és nem utólag a befolyás függvényében kell róluk dönteni, így a tervezet-felhasználásról is lehetett dönteni.
Még egy új dolgot szeretnék a HM vonatkozásában megemlíteni. Szintén tartalmazta a függelék. A HM-fejezetnél a korábbi években ismereteim szerint nem volt úgynevezett felülről nyitott előirányzat. Most a 821 jogcímen megtervezésre került egy felülről nyitott előirányzat, tartalmazza a törvényjavaslat. Válságkezelés, békeműveletek keretében felajánlott alegységek működési kiadásainak fedezetére. A HM tekintetében, a fejezet kiadásai tekintetében megfogalmaztuk azt és a függelék tartalmazza, hogy az inflációs előrejelzések alapján a HM-fejezet költségvetési támogatása 2010-ig reálértéken szinten maradt, az ellenőrzés ezt így ítélte meg és rögzítette a fejezetnél. Az IRM-et érintően egyetlen egy dolgot szeretnék mondani. A függelékben az Állami Számvevőszék azt a véleményét fejtette ki, hogy az IRM-ben bizonyos előirányzatok teljesíthetősége kockázatot tartalmaz. A rendőrség, Határőrség, büntetésvégrehajtás tekintetében. Tehát egy ilyen megjegyzést szeretnék a függelékben megjelenőkből kiemelni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki kér szót? Nyitray András.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt minden kiegészítésben többször hangsúlyosan szerepelt az a kitétel, hogy majd mi lesz 2010-ig, meg '11-ig, meg az ehhez kapcsolódó tervezési irányelvekről beszéltek. Tisztázzunk először is valamit: itt egyéves költségvetésről tárgyalunk. Hogy mi lesz 2011-ben, azt a legöregebb kínai sem tudja, ahogy boldogult édesanyám szokta mondani, azt meg is kell érni. Úgyhogy énszerintem arról ne beszéljünk, hogy mi lesz 2008-ban, meg 2010-ben, mert azt szerintem senki sem tudja, bármit is írt le ezekbe a papírokba. Már csak azért se, mert általános megjegyzésként mondom, hogy ilyen zűrzavaros előterjesztést a honvédelmi költségvetésben, nyolc év óta, amióta képviselő vagyok, nem láttam. Ugyanis abszolúte semmi nem tükröződik benne a velünk már korábban ismertetett átalakítási tervekből, azoknak a pénzügyi következményeiből, amik azért nem csekély összeget jelentenek. Valamint teljesen ellentmondó tételek vannak benne a mind ez ideig közismertnek mondható információk vonatkozásában. Csak jelzés szinten mondom, az összeset nem sorolom fel, mert rengeteg ilyen van. Például arról van szó, hogy lesz egy összhaderőnemi parancsnokság a Magyar Honvédségnél, ezzel együtt továbbra is haderőnemenként van bontva a költségvetés. Felszámol nem is tudom, hány hivatalt a HM a tervek szerint, de a HM hivatalainak a tétele négymilliárdról majdnem a négyszeresére, 12-9-9,5 milliárd forintra emelkedik.
A legszebb a Budapesti Központi Honvéd Kórház ügye, ahol többen miniszterek, államtitkárok eskü alatt vallották, hogy ennek a fedezete az ingatlaneladásokból származó összeg lesz. Erre az évre 500 millió forint volt költségvetésben előirányozva, csak úgy zárójelben megjegyzem, igen kíváncsi volnék, hogy az ennél lényegesen magasabb összeget, amit ráköltöttek a Honvéd Kórházra, azt vajon miből fedezte a HM, mert hogy ingatlanértékesítésből nem, az tuti.
Itt most már erről nem is beszél senki, be van állítva 8,4 milliárd forint. Most ugyan hallottunk egy szóbeli magyarázatot, ami egyben a kudarc beismerése, hogy annyira nem ment eddig az ingatlanértékesítés, hogy már be sem merik tervezni, azaz elhangzott egymilliárd, az meg ahhoz a még legalább hiányzó 15 milliárdhoz, ami csak a Honvéd Kórházhoz kell, szép kevésnek tűnik, szóval ez költségvetés készítése szempontjából elég nagy lazaságot mutat.
Ugyancsak kinyilvánított szándék a Nemzetvédelmi Egyetem, meg a Rendőrtiszti Főiskola összevonása és átadása más tárcának. Ennek is benne van a költségvetésben mind a két minisztériumban a része, ugyanígy a Katonai Ügyészségnek is benne van a része. Szóval, amikor arról beszélünk, hogy ezek kikerülnek, miért nem tükröződik ez a költségvetésben. A társadalmi szervezetek viszont úgy tűnik, szárnyalnak, a nevesített szervezetek, az a tíz 26 millió helyett kap majd 61-et, az egyebek kapnak 86 millióról 97-et. Nem mintha sajnálnánk tőlük, de például az utóbbiakról nem tudjuk, hogy ezek kicsodák. Tavaly se nevesítették őket, az idén se. Azért közel százmillió nem olyan kevés pénz, hogy ezt ne illene nevesíteni. A leépítésnél háromezer fős létszámleépítésről beszél a szöveges rész, aztán hogyha elkezdjük számolgatni, kiderül, hogy 4100 fő a részletes bontásban.
10.
PÉ 11 (Nyitray)
Egyrészt nem illik ilyet csinálni, hogy az egyikben ennyi van, a másikban közel 50 százalékkal több, és nem több marad, hanem több megy, arról nem is beszélve, hogy ez mivel jár a honvédség működőképessége tekintetében.
Még egyet, aztán a többit nem is mondom, és ezekre egyébként magyarázatot kérnék, tehát ezt nem csak monológnak mondom, hanem szeretném erre a választ is megkapni, hogy a lakhatási támogatásra ugyan elő van irányozva 685,5 millió forint, de például munkába járásra még 1,5 milliárd, de egyetlen darab szolgálati lakás építését és vásárlását nem tervezik. Ezt hogy képzelik? Ez egyszerűen elképesztő. Egy darab lakás vásárlását vagy építését nem tervezi a HM az elkövetkezendő évben? Miközben csak a Hotel Hadik fenntartására 500 millió forint be van állítva a költségvetésbe. Teljesen elképesztő az egész, ebből úgy tűnik, mintha ezt olyanok csinálták volna, akik azt se tudják, hogy miről beszélnek. Tehát nem tudják, hogy milyen átalakítások vannak, nem tudják, hogy ezeknek milyen költségvonzatuk van, eléggé szörnyű, de gondolom, majd megnyugtatnak, hogy itt minden a legnagyobb rendben van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Összevárnánk egy pár kérdést, és utána adnánk meg a válaszadás és a reflexiók lehetőségét. Keleti György alelnök úr, utána Csampa képviselőtársam.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, hogy nem volt könnyű dolga a pénzügyi tárcának, a kormánynak a költségvetés összeállításában, nyilván nem volt könnyű dolga a Honvédelmi vagy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak sem ennek a költségvetésnek az összeállításában. De azt gondolom, hogy egy olyan elképzelés, egy olyan javaslat született, amit jó szívvel lehet ajánlani a parlamentnek elfogadásra, illetőleg ezzel egyúttal azt is mondom, hogy a magam részéről a bizottság számára javaslom az általános vitára való alkalmasság megállapítását.
Természetesen az ellenzéknek az a dolga, hogy fedezze fel a hibákat, csak azért azt szeretném Nyitray képviselőtársamnak elmondani, hogy az 5. oldalon azt írja, hogy 2007. évben több mint 4100 fő szolgálati és munkaviszonyának megszüntetésével számol a tárca. Vagyis az ön által kifogásolt összeadás, kivonás és egyéb számok itt megtalálhatók. Vagyis azt gondolom, hogy ha az ellenzék bírálatot fogalmaz meg, akkor először olvassa el az anyagot és utána mondja el a hiányosságokat. Bizonyára van igaza önnek a hiányosságok felsorolásában, én erre az egy pontra szerettem volna felhívni a figyelmet.
Ami a honvédelmi tárca költségvetését illeti. Véleményünk szerint ez a költségvetés szükségképpen elegendő ahhoz, hogy a Honvédelmi Minisztérium hivatalainak, háttérintézményeinek, illetve a Magyar Honvédség működésének feltételeit biztosítsa. Ezen belül kiemelt feladatként lehetőséget ad a Honvéd Kórház beruházásának költségeire, valamint a Gripen repülőgépek bérleti díja és egyéb járulékos költségek kifizetésére, továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére.
Itt egy pillanatra azért állnék meg, mert most nagy sláger az egészségügyi rendszer átalakítása kapcsán a kórházak ügye. A tegnapi Népszabadság az úgynevezett kiemelt kórházak listáját hozza, ebben ugyan Észak-Pest területén felsorolják a Központi Honvéd Kórházat - gondolom, a KHK annak a rövidítése lehet -, de meglehetősen kis ágyszámról van szó. Nem tudom persze, hogy a Népszabadság adatai igazak-e, 1300 ágy több kórház számára, és emlékezetem szerint 600 ággyal tervezték a Központi Honvéd Kórházat. Itt azért állnék meg egy pillanatra, hogy ezekben a nagy egyeztetésekben, amelyek most folynak kórházügyben, ne vesszen el az az ágyszám, amire tulajdonképpen most építjük ezt a kórházat. Tehát én inkább a tárca figyelmét szeretném felhívni, mert függetlenül attól, hogy az anyagban az építéssel kapcsolatos, illetve a honvéd egészségügy működtetésével kapcsolatos költségeket megtaláltam, természetesen benne az OEP-től átutalt támogatási összegekkel, csak nagyon jónak tartanám, hogy ha lenne valamiféle biztosíték arra, hogy ez az ágyszám és kórházstruktúra-átalakítás, kiemelt kórházak, egyéb ágyak és egyéb kórházak meghatározása nem veszélyeztetné a Honvéd Kórház ilyen jellegű munkálatok befejezése utáni működtetését. Tehát ez inkább egy figyelemfelhívás lenne, amit most mondtam.
Azt gondolom, hogy ha valaki a költségvetést végignézi, akkor nyilván rögtön az elején találkozik azokkal a kiadásokkal, amelyek például a személyi juttatások vagy a munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, egyéb működési költségek, vagyis a hadsereg létszámához szükséges személyi kiadásokkal és egyéb kiadásokkal összefüggő költségek fedezetét ebben látom. Ez egy jó dolog. Örömmel láttam a másik fejezetben, ami az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetése, abban érezhető a rendőri állomány számára egy béremeléshez szükséges fedezet is, ami azt gondolom, nemcsak az utóbbi hetek eseményeire tekintettel, hanem a rendőrség társadalmilag elvárható bérszínvonalának a közelítését vagy megteremtését igyekszik elősegíteni. Ezt is hasznosnak tartom.
Az látható a Honvédelmi Minisztérium kiadásaiból, hogy új fejlesztésekbe nem vágnak bele, nyilván ez a költségvetés az egész ország költségvetésével összefüggő és minden minisztériumra kiterjedő takarékosság gyanánt is felfogható. Vagyis arra koncentrál a tárca, hogy a már megkezdett beruházásokat, fejlesztéseket tudja befejezni, és nagyon új beruházásokba nem kíván belevágni. Én ezt a jelenlegi helyzetben és a tárcák közötti feszültségek elkerülése érdekében hasznosnak tartom, mert nyilvánvalóan a honvédelmi tárca teljesen új fejlesztések beindítására vonatkozó elképzeléseit azért ebben az esztendőben visszafogottan kellett megtervezni, illetve a jövő esztendőben, és én ezt helyesnek tartom.
Nagyon fontosnak tartom azt, hogy maga a költségvetés tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyeket nemzetközi kötelezettségként vállaltunk. Ez fontos, annál is inkább, mert a tegnapi híradások szerint a NATO-főtitkár - persze pontosan kellene tudni a szövegkörnyezetet, amiben beszélt, talán ha államtitkár úr erről bővebben beszélne, hasznos lenne - egy bírálatot fogalmazott meg a magyar katonai vagy honvédelmi költségvetés nagyságrendjét illetően. Azt gondolom, hogy a bírálat a maga módján jogos, hiszen a korábbi esztendőkben is, amióta NATO-tagok vagyunk, sőt már megelőzőleg is vállaltunk egy 2 százalék körüli honvédelmi kiadási részesedést a GDP-ből. Ez a költségvetés, én nem számoltam ki, de olyan 1-1,1 százalék körüli rész, nyilván a NATO főtitkára ezt jól tudhatja, mert ő is ezt a számot említette. De azt gondolom, hogy itt a puding próbája az, hogy ugyanakkor teljesítjük-e azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket vállaltunk.
Ebben a tekintetben pedig azt kell mondanom, hogy a NATO-főtitkár is elismeréssel szólt a magyar katonák feladat-ellátásáról, de elismeréssel szólt a Magyar Honvédség, a Magyar Köztársaság szerepvállalásáról azokban a kérdésekben, amelyeket ma a nemzetközi biztonsággal szembeni kihívásoknak nevezünk. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy ebben a költségvetésben a jövő évre is megvan ennek a biztosítéka, nem is akármilyen feladatok ellátásáról van szó - hogy úgy mondjam -, ezek költséges feladatok, mert egy afganisztáni misszió teljesítése nyilván - bocsánat, hogy így mondom és idézőjelbe teszem - nem az "olcsóbb kategóriába" tartozik. Ezen kívül pedig azt, amit vállaltunk, hogy ezer fős kontingensben gondolkozzunk a nemzetközi békefenntartás tekintetében, tehát ezer főt nem meghaladó létszámban, ezt is teljesítjük, a következő évre a már elígérkezett feladatokat látva ez az ezer fő teljesül. Ezen belül is fontosnak tartom, hogy nemcsak a távolabbi régiókban, hanem közvetlenül a délszláv válság utóhatásainak kezeléseként jelen lévő magyar katonák is benne vannak ebben a szerepvállalásban.
Azt gondolom tehát összességében, hogy ezek elfogadhatók és jók. Hozzá kell tenni, hogy ha jól tudom, a NATO-főtitkár tett említést arról, hogy az a bizonyos 2 százalék körüli - általa így fogalmazott, bár majd államtitkár úr kijavít, hogy mondott-e ilyet, de gondolom, hogy ezt is mondhatta - elvárható GDP-arányos honvédelmi költségvetés, ez nyilván nem minden országban teljesül. Azt gondolom, mindenki tudja, hogy Magyarország gazdasági helyzete ma nem a legjobb kategóriába tartozik a NATO-tagországok körében, hatalmas átfedés van az európai uniós tagországokkal, vagyis tudunk összehasonlítást tenni más országok tekintetében is.
Azt gondolom, hogy a 2 százalékos költségvetés, amit a NATO-főtitkár megfogalmazott, a költségvetési részesedés, most ebben az időszakban, sajnálatos ugyan, de ahhoz, hogy a konvergenciaprogram érvényesüljön, így kell hogy legyen, mert én nehezen tudom elképzelni azt, hogy egy békeidőben nemzetközi feladatokkal persze ellátott hadsereg esetében egy kirívóan magas támogatási összeg kerüljön megfogalmazásra, amikor más területeken pedig - legyünk őszinték - elég szigorú és fegyelmezett költségvetési visszafogás valósul meg.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy ezek a mostani fejlesztések, akár a Gripen-program, akár a gépjárműprogram, akár a rádiós, tehát a híradással összefüggő programok, mind megalapoznak egy előrelépést, ami azt jelenti, hogy ezeknek a programoknak a során, ha fokozatosan is - hiszen a beszerzés is fokozatos -, a Magyar Honvédség hadrafoghatóságának és technikai ellátottságának folyamatos javulásáról van szó, ami viszont nemzetközileg azért értékelhető. Azt gondolom, hogy amikor a NATO-főtitkár azt mondta, hogy meg vannak elégedve a Magyar Néphadsereg feladatvállalásaival (Dr. Kontrát Károly: Magyar Honvédség!)... bocsánat, Magyar Honvédség, akkor ezekről a feladatokról beszélhetett.
Ami a Belügyminisztérium utódjaként szereplő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetését illeti, itt az előző tájékoztatóban nyilván elhangzott - nagyon helyesen -, hogy itt volt egy átrendezés a tárcák között; azért is említettem, hogy a Belügyminisztérium után. Ez azt jelenti, hogy a kormány - nagyon helyesen - a költségvetésben megjelenítette azt, hogy nemcsak feladatot adott át a tárca számára, hanem ehhez a szükséges költségeket is. Ebben én a legfontosabbnak azt tartom, hogy az úgynevezett schengeni felkészülésünkhöz szükséges pénzösszegek ebben a költségvetésben láthatóak, és azt gondolom, hogy ez egyrészt a határőrség, másrészt az államigazgatás területén jelentkező olyan feladat, amit biztosítani kell. Valamikor korábban, az egyik itteni ülésen képviselőtársam felvetette, hogy erről már nincs szó, tehát nem nagyon hallani, én örömmel hallom, hogy maga a köztársasági elnök úr is az utóbbi napokban történt tárgyalásai során kiállt a schengeni egyezményhez való csatlakozásunk eredeti időpontja mellett. Nyilván ezt csak akkor teheti meg, ha látja, hogy az ehhez szükséges költségvetési feltételek is adottak. Tehát egy köztársasági elnök, amikor a Magyar Köztársaság számára bizonyos kötelezettségeket számon kér a nemzetközi ígéretek alapján, akkor számára biztosítékoknak kell lenni ahhoz, hogy ezek a csatlakozáshoz szükséges magyarországi feltételek is megvalósulnak.
Azt tapasztalom, vagy azt látom a költségvetésből, hogy nemcsak a schengeni egyezményhez, hanem más, a közrendet, közbiztonságot szolgáló feladatok ellátásához is kapna költségvetési támogatást a tárca, ilyen például az autópálya-rendőrség fejlesztése vagy a nemzetközi repülőterek fejlesztése, annak is nyilván a tárcához tartozó része. Ezt is helyesnek tartom. Azt gondolom, hogy ilyen feladatok alól nem lehet és nem tudunk kibújni, nem tudjuk ezt már költségvetési okokkal magyarázni, ha ezt nem teljesítenénk, hiszen ezek mind egyrészt az idegenforgalommal, másrészt pedig a nemzetközi kapcsolatainkkal, illetve az országon átmenő kereskedelemmel vannak összefüggésben.
Mindenképpen fel szeretném valamire hívni a figyelmet a költségvetés kapcsán. Van egy átmenő tranzitforgalom az országon, ennek elsősorban közúti vonzatai vannak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára. Tehát szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha megvalósul Románia és Bulgária csatlakozása az Európai Unióhoz, akkor ez a tranzitforgalom jelentős számban meg fog növekedni, nyilvánvalóan az Európai Unióhoz való csatlakozás generálni fog egy olyan fokozott kereskedelmet, szállítást, ami ennek a tárcának egy külön feladatot fog jelenteni. Nyilván ebben lesznek megkülönböztetett útvonalak, de azt gondolom, hogy a tárca erre a kérdésre fel fog készülni, de még egyszer: figyelemfelhívásnak szántam ezt a gondolatot. Ennek persze lesznek költségvetési vonzatai is.
Ezt nyilván ebben a költségvetésben így külön nem találhattam meg, de azt gondolom, hogy erre a tárca figyelni fog.
Tehát összességében azt gondolom, és ezzel be is fejezem, megismételve az elején már elhangzottakat, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottsághoz tartozó költségvetési fejezetek alapján - természetesen áttekintve a költségvetés egészét is, ami azért a megtakarítások és az állami kiadások jelentős csökkenését mutatják - javaslom a bizottság számára az általános vitára való alkalmasságot, illetve a későbbiekben a vita során formálódó, bár megítélésem szerint meglehetősen kevés lehetőség van a költségvetés formálódására, a Magyar Köztársaság jövő évi költségvetésének az elfogadását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úrnak. Csampa képviselő úr, utána a válaszok következnek ebből a körből.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ott folytatnám, ahol Keleti alelnök úr elkezdte, hogy a szűkös költségvetést minek köszönhetjük. A kormány saját hibájáért az országot, az adófizetőket bünteti, ezt valljuk be őszintén, képviselőtársaim. A 2007-es költségvetés gyakorlatilag bünteti az embereket, bünteti a tárcát és büntet mindenkit. Azt gondolom, hogy ezt leszögezhetjük.
A honvédelmi fejezet konkrét kérdéseire térjünk rá. Államtitkár úr, hányféle Gripen-program van? Merthogy a költségvetési fejezetben egyszer Gripen-program keretében látunk 27,6 milliárd forintot, majd ugyancsak Gripen-programra van 26,2 milliárd forint. Ez hogyan és miképp lehetséges? Miért nem lehet esetleg egy csomagban kezelni, bár nem vagyok költségvetési szakember, nem nagyon értek hozzá, de azért mégiscsak, hogy ha bemegyek a boltba és veszek egy kiló kenyeret, akkor azt a kenyeret úgy veszem meg, hogy egy kiló kenyér, és az ára ugyanannyi.
A központi beruházásokról, a Honvéd Kórházról már esett szó. A laktanya-rekonstrukciós program 2,7 milliárd forint. Ha jól emlékszem, a tegnapi nap folyamán interpellációt, de még kérdést is kapott a honvédelmi tárca, akár az egri laktanyával kapcsolatban, a csapat átkerül Debrecenbe, az egri laktanya bezárásra kerül. Egy teljesen felújított, a XXI. századnak megfelelő laktanyáról beszélünk.
Ha visszagondolok, az előző ciklusban ugyanezt a játékot játszották Szombathellyel. Ott is egy tökéletes, a XXI. századnak megfelelő laktanyát bezártunk, sorolhatnám még Aszódot és mást is. Gyakorlatilag akkor csak konkrétan kérdezném, hogy mely laktanyák kerülnek majd felújításra, mert akkor várhatóan majd ezek a laktanyák kerülnek bezárásra is.
A gépjármű-programot, illetve a gépjármű-tendert nem igazából látom itt a költségvetésben. Az előző négy évben elég sokat beszélgettünk róla. Indultunk egy 100 milliárd forintos tételről, akkor még 45 ezer főre terveztük, majd lett belőle 70-50, most ez így nem található meg. Ha esetleg erre egy konkrét választ kaphatnánk, azt mindenféleképpen megköszönném.
Az egyéb szervezetek átalakítása, átadása: persze, természetesen egyfajta kozmetikázással, csak azért, hogy jó színben tűnjön fel máshol is a honvédelmi fejezet, mint tárca, a költségvetésből azért majd kíváncsi lennék a végén, a végelszámolásnál, az év végén, hogy valójában a GDP-nek hány százalékát kapta meg a tárca, majd az év végén valószínűleg felteszem ezt a kérdést.
A társadalmi szervezetekkel kapcsolatban Nyitray képviselőtársam beszélt. Megmondom őszintén, hogy egy jó pontot tudok adni, lehet, hogy az új seprő jól seper - mondjuk így a miniszter úrral kapcsolatban -, mert végre a tárca eljutott odáig, hogy a Honvéd Művész Egyesületet végül is támogatja, amit mondjuk az elmúlt négy éven keresztül próbáltunk visszaemelni a támogatási sorba, mert azért mégis a Honvéd Egyesület valamilyen szinten, de odatartozik a tárcához. Ugyanakkor ezzel szemben eltűnik a pécsi tudományegyetem támogatása. Most ez esetleg a honvédelmi vezetés váltásából adódik, vagy esetleg ott már nem vesznek át tőlünk valamilyen projektet, amire kell hogy az egyetemnek adjunk?
A hadkötelezettséggel kapcsolatban, ha jól emlékszem, nagy dérrel-dúrral, de elfogadtuk, illetve megszavaztuk, alkotmánymódosítás is volt belőle, a költségvetésben miért van még 11 millió forint az egészségügyi és egyéb történetekre? Nem olyan régen volt szerencsém - több képviselőtársammal együtt - Afganisztánban lenni, ahol a végén bizottsági ülésen is megfogalmaztuk, hogy biztonságban éreztük magunkat, sőt nagyobb biztonságban éreztük magunkat, mint idehaza. Árulják már el nekem, legyenek kedvesek, adjuk már össze az összegeket, hogy valójában nekünk mennyibe kerül az afganisztáni misszió? Egyszer van a HM vezérkarhoz közvetlenül hozzárendelve - ha kell, még pontos számokat is mondok önöknek -, 1256 millió forint, majd a szárazföldhöz is van hozzárendelve gyakorlatilag 2,8 milliárd. Bár a szárazföldnél zárójelbe teszem, hogy ott csak azt írták oda, hogy PRT, Afganisztánt nem, de gondolom, egyre gondolunk.
Röviden ennyit szerettem volna mondani első körben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető asszony kíván-e reagálni az elhangzottakra? Három kérdés, észrevétel volt, utána államtitkár úrnak adom meg a szólás jogát. Ha jól érzékeltem, az Állami Számvevőszékhez nem volt érdemi észrevétel vagy kérdés, de ha kíván osztályvezető asszony reagálni a felvetések bármelyik részére, akkor természetesen van rá lehetőség.
Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én két kérdésre szeretnék reagálni, hiszen ami itt a haderő-átalakítással, haderőreformmal, a Magyar Honvédséggel kapcsolatban elhangzott, ahhoz az autentikus forrás itt ül. A két kérdés pedig kifejezetten a PM-et érinti. Az egyik az ingatlan-értékesítési bevétel, amit Nyitray képviselő úr is említett, és elhangzott más képviselő úr hozzászólásában is. Arra szeretném felhívni a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy itt nem lazaságról van szó, hanem kifejezetten egy koncepcióváltásról, ami igenis, azt fejezi ki, hogy a Pénzügyminisztérium milyen felelősséget érez az ingatlan-értékesítések tekintetében. Tehát ha most együtt tárgyalta volna a tisztelt bizottság a költségvetési törvényhez kapcsolódó ágazati és szaktörvényeket, akkor láthatná, hogy ez a koncepcióváltás azt jelenti, hogy az ingatlan-értékesítésekből befolyt bevételt a magyar állam, az államháztartás központosítja. Tehát egyetlenegy költségvetési intézménynél, egyetlenegy költségvetési fejezetnél nem marad ott alapjáraton az ingatlan-értékesítésből befolyt bevétel, pont tanulva a korábbi évek sajátosságaiból, nevezetesen ilyen volt a honvédelmi tárca, a volt Belügyminisztérium tárca, ahol nagyon sok ingatlan-értékesítést terveztek, megtervezték hozzá a kiadást is, de a bevételek nem realizálódtak, nyilvánvalóan a kincstári vagyonértékesítés nehézkessége miatt. Ezt kívántuk kiküszöbölni azzal, hogy a kormány költségvetési támogatást tett ezek mellé a bevételek mellé, hiszen ezek folyó kiadásokat finanszíroztak, és a bevétel, ha értékesítésre kerül - márpedig azért előbb-utóbb értékesítésre kerül -, a központi költségvetés bevételét növeli.
Ennek a jogszabályi háttere megvan az államháztartási törvény módosító javaslatai között a pénzügyi törvényekben, illetőleg egy olyan filozófiaváltás is van még e mögött a dolog mögött, hogy az állam egységesként kívánja kezelni az állami vagyont. Tehát nem hagyja azt, hogy a tárcák ezzel külön gazdálkodjanak, de megmarad majd az a lehetőség, hogy ha fejlesztési projekteket, fejlesztési célokat jelölnek meg a tárcák, akkor külön engedéllyel az ingatlanbevételeket visszaforgathatják a feladatukra.
A másik pedig a szervezett fejlesztési intézkedéseket érinti általában, itt nevezetesen elhangzott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a kórház, illetőleg a katonai ügyészség, és még más olyan költségvetési szervek, amelyek egy előzetes elképzelés alapján más költségvetési fejezetnél, más tárcánál fognak tovább működni, nyilvánvalóan kihasználva a párhuzamosságok megszüntetésében rejlő racionális intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy ezek az intézkedések még folyamatban vannak, és egyébként a szervezet-átalakításokkal kapcsolatos költségvetési hatásokat már az ÁSZ is kifogásolta, hogy nem számszerűsíthető, tehát nem kerültek tételesen bemutatásra, ennek az a magyarázata, hogy ezek az intézkedések folyamatban vannak és a MEH felelősségével működik egy monitoring rendszer, és ebben a monitoring rendszerben, illetőleg majd ennek befejezésével fog pontosan minden költségvetési hatás kimunkálásra kerülni. A tárcák havonta jelentenek ebben a tekintetben, és most az a döntés született, hogy mivel az átadások, átvételek még nem zajlottak le, ezért azok a költségvetési szervek, amelyek ilyen intézkedéssel érintettek, azoknak a kiadási előirányzata, szükséglete kerüljön megtervezésre annál a tárcánál, amelynél jelen pillanatban is van. És ha az intézkedések befejeződnek - mert azért ezek jelentős része megvizsgálandó és még nem eldöntött intézkedések, tehát folyamatosan alakulnak ki az itteni szükséges lehetőségek, illetve körülmények -, majd annak tükrében, annak tudatában, amikor ezek a konkrét döntések megszületnek, akkor kerül majd sor a költségvetési előirányzatok rendezésére is. Köszönöm szépen, ezt a két dolgot gondoltam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr, parancsoljon!
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr a lehetőséget a reagálásokra. Eközben arra is szeretném megragadni az alkalmat, hogy nagyon röviden, egy-két mondatban kifejtsem a véleményemet a költségvetés egészével kapcsolatban is.
Úgy ítéljük meg, hogy az a költségvetés-tervezet, amely szerepel a 2007. évi költségvetésen belül a tárca részére, az szűkös kereteket biztosít, de egyben egy takarékos, ésszerű gazdálkodás mellett biztosítja a működés és a fejlesztés soron lévő feladatait, feltételeit. Egy igen jelentős tételt képez ebben a sorban a Gripen-program, amelyből csak egy van természetesen, még ez az egy is sok (Mécs Imre: Hála istennek!), csak más és más szervezeteknél jelennek meg költségek. Tehát ha ezeket összeadjuk, akkor a teljes összeg ebből kiderül. Ebből a legnagyobb tétel az ÖLTP-nél van, 26,2 milliárddal és 1,4 milliárd van más szervezeteknél, ingatlankezelő hivatalnál, kht.-knál.
Nagyon fontos tételek a Honvéd Kórház beruházásának a biztosítása, befejezése, amely nemcsak a honvédség számára, hanem az egész magyar egészségügy számára fog nagyon fontos képességeket és feltételeket biztosítani. Fontosnak tartjuk az ezer fő körüli misszióban való részvételünk folyamatos fenntartását, kiemelten kezeljük a NATO-nak tett vállalásaink teljesítését.
Itt szeretnék reagálni Keleti úr kérésére, kérdésére a NATO-főtitkárral kapcsolatban, és szeretném megköszönni azt a figyelemfelhívást is, amit a kórházzal kapcsolatban, az ágyszámokkal kapcsolatban a tárca felé tett.
A NATO-főtitkár a tegnapi találkozón azt mondta, hogy aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a GDP-részesedés a NATO-ban kívánatos, elvárt 2 százalékhoz képest inkább az 1 százalékhoz van közel, és rögtön hozzátette, hogy persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 26 NATO-tagországból mindössze 7 képes teljesíteni ezt az úgymond elvárást. Ez bizonyos kommentárokban már úgy hangzik el, hogy Magyarország a vállalását ez ügyben nem teljesítette. Ilyen konkrét vállalása egyetlen országnak sincs, hogy ő 2 százalékot fog a költségvetéséből erre fordítani. Ez egy ilyen hallgatólagos vagy megegyezéses elvárás inkább magának a NATO-nak a részéről a tagországok felé.
A miniszter úr a beszélgetésben kifejtette, hogy ő a NATO-főtitkárral való első találkozáson két tételt fogalmazott meg. Az egyik az, hogy Magyarország csak annyit fog vállalni, amennyi az erejéből telik, a másik ezzel összefüggő vállalás, hogy amit vállalunk azonban, azt maradéktalanul teljesítjük, és arról számolt be a NATO-főtitkárnak, hogy a 2006-os évben is a vállalásainkat maradéktalanul teljesíteni fogjuk. Ezek konkrétan a MEDEVAC képesség, tehát a helikoptereink evakuációs képességének a kialakítása, egy második víztisztító berendezés és a MISTRAL rakéták idegen-barát felismerő rendszerrel való ellátása. A NATO-főtitkár ezt eléggé megelégedetten nyugtázta, és hozzátette, hogy rendkívül nagyra értékeli a misszióban való igen aktív részvételét, és talán még hozzátehetjük azt is, hogy a misszióban való részvétel az, amely igazán komoly elismerést vív ki Magyarország számára a NATO-n belül is. Ezt méltatta is a főtitkár úr.
Másrészt azt is jóleső érzéssel nyugtázta, amire a miniszter úr felhívta a figyelmét, hogy azon túl, hogy most 1,1 százalék a GDP-arányos részesedés - várható részesedés, tegyük hozzá, egy kicsit Csampa úrnak a jövőre vonatkozó kérdésfelvetésére is utalva, a végén majd meglátjuk, hogy mennyi lesz, de most ennyi várható -, hogy vannak felülről nyitott tételek. Ez új a költségvetésben, erről a Számvevőszék is megemlékezik, ez a NATO reagáló erő és az Európai Unió harccsoportjai alkalmazása igénybevétele esetére vonatkozik. Az egészen konkrét részterületekre vonatkozó kérdésekre majd Alkéri tábornok urat fogom kérni, hogy szíveskedjen válaszolni, de néhányra ezek közül szeretnék reagálni.
Az egyik az, ami itt elhangzott az előbb a Pénzügyminisztérium reagálásából is, a kórház befejezéséhez szükséges költségeket költségvetési támogatásból biztosítja a kormány, éppen azért, hogy ne legyen kétséges ennek a kimenetele. Látható az eddigi gyakorlatból, hogy az ingatlan-eladási lehetőség, az ingatlanból származó bevétel meglehetősen esetleges, ezek pedig olyan fixen és konkrét időben jelentkező kiadások, amelyek finanszírozásáról gondoskodni kell.
A felsőoktatással és az ügyészséggel kapcsolatban azért szerepelnek még a mostani költségvetésben, mert a tényleges átadásuk még nem történt meg. A módosításokat akkor lehet átvezetni, amikor ez az átadás megtörténik. A katonai ügyészséggel kapcsolatban ez január 1-jére tervezett, az egyetemmel kapcsolatban pedig a változás tanévhez kötődik, tehát legkorábban a jövő év szeptemberében képzelhető el, és majd amikor ténylegesen megtörténik, akkor lehet a költségvetési vonzatait ennek érvényesíteni.
Azt gondolom, hogy a költségvetés senkit nem büntet, hanem precízen alkalmazkodik azokhoz a feltételekhez, azokhoz az erőforrásokhoz, lehetőségekhez és követelményekhez, amelyekkel mindannyiunknak szembesülni kell.
A laktanya-rekonstrukciós programmal kapcsolatban sajnálatosan igaza van Csampa Zsolt képviselő úrnak, amikor bírál minket azért, hogy korábban felújított laktanyákat zártunk be és ilyen lesz most az egri laktanya is. Ez abból adódik, hogy amíg nincsen döntés arról, hogy egy laktanyát kényszerűségből be kell zárni, addig arra nem számíthatunk, amíg ez fel sem merül még gondolatként sem, hogy ezt most azért nem fogjuk felújítani, mert majd valamikor, egy, kettő, öt, nem tudom, hány év múlva be fogjuk zárni, hanem a működés feltételeit mindaddig, amíg ott kiképzés, csapatok elhelyezése, feladatvégzés zajlik, azt a kor követelményeinek megfelelően biztosítani kell. Ez a sajnálatos eset fordul elő most Egerben is valóban. Arra igyekszünk odafigyelni, hogy azok a befektetések, azok a beruházások, amelyek ott történtek, ne vesszenek kárba, hanem megtérüljenek.
Azt egy tréfás, ironikus megjegyzésnek tekintem, ami ezt követően elhangzott, hogy szeretné tudni, hogy miket újítunk fel, mert akkor az egyben azt is jelenti, hogy azt be fogjuk zárni. Azért sem helytálló ez, mert a beruházások és a felújítások nagy többsége az eddigiekben is olyan laktanyákban történt, amelyeket egészen bizonyosan nem fogunk bezárni a jövőben. Azt gondolom, hogy a következő évre, évekre nem kell számolnunk azzal, hogy újabb helyőrségeket adjunk fel. (Nyitray András: Hányszor mondták már! Úristen!) Nem tudom, én még nem mondtam eddig egyszer sem, képviselő úr. Jól emlékszem arra, hogy a védelmi felülvizsgálatot követően Simicskó úrnak az volt az első kérdése, hogy akkor ezt tekinthetjük-e végleges struktúrának és szerkezetnek, határozottan azt mondtam neki, hogy nem, hiszen meggyőződésem, hogy mindenkor a körülményekhez kell igazítanunk azokat a feltételeket, amelyek rendelkezésre állnak, illetve kívánatosak.
A társadalmi szervezeteket a korábbiakban is támogattuk, tehát maga a társadalmi szervezetek támogatása nem újszerű elem a költségvetésben. A pécsi orvostudományi egyetemmel pedig egyetértésben szüntetjük meg azt a típusú együttműködést, amelyre a kérdésfelvető utalt.
Ezekre a kérdésekre kívántam, elnök úr, reagálni, és ha van rá lehetőség, akkor Alkéri tábornok úr válaszolna a konkrét részkérdésekre.
ELNÖK: Tábornok úr, parancsoljon!
DR. ALKÉRI ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Urak! Az első olyan kérdés, ami felmerült, hogy a régi struktúrában van a költségvetésünk tervezve, lényegében az átszervezésnek a markáns elemét adó Összhaderőnemi Parancsnoksággal összefüggésben.
El kell mondanom, hogy ugyan a szervezési időszak január 1-jétől kezdődik, ami az egyesített parancsnokság létrehozásáról szól, ugyanakkor az ténylegesen március 1-jével veszi át a teljes jogköröket, magyarán mondva: van legalább két hónap, amikor még a régi finanszírozási rendben kell a szervezeteket úgymond működtetni, és konzultálva a Pénzügyminisztériummal történt az a döntés, hogy ezeknek az ott dolgozó embereknek kell majd bért fizetni, villanyszámlát fizetni, ezért még a régi szerkezetben kell megterveznünk.
Március 1-jétől természetesen módosítva lesz, valószínűsíthetően a teljes idevonatkozó rész, és nemcsak abból fog állni valószínűsíthetően, hogy az összes szervezetnek átmegy a költségvetése ebbe az Összhaderőnemi Parancsnokságba, hanem nagyon jól tudjuk, hogy például a logisztika esetében egyes és jelentős funkciókat az ÖLTP-től a minisztériumi hivatal fog átvenni. Itt egy jelentős átrendeződésre kerül sor, majd hangsúlyozom: valószínűsíthetően március 1-jétől, én persze pusztán pénzügyi szempontból, mint pénzügyi szakember ezt egy financiális és technikai jellegű kérdésnek tartom.
Az átadandó hivatalok kérdésében szintén elhangzott már észrevétel. El kell mondanom azt, hogy az átadás egy kétoldalú dolog, és éppen azért, hogy ne maradjon ebben lyuk, ahhoz kötötte a konkrét előirányzatoknak és támogatásoknak az átadását a kormány, hogy ha megállapodás születik a tárcák között az adott szervezetek átadásáról, illetve átvételéről. Ebben még nem történtek ilyen jellegű megállapodások, éppen erre való tekintettel nekünk nem volt arra lehetőségünk, hogy ezeknek a szervezeteknek ne tervezzünk költségvetést, hiszen ha ne adj' isten, valamilyen oknál fogva nem történik meg az átadás, vagy nem olyan határidővel - inkább maradjunk ez utóbbi esetnél -, abban az esetben azoknak az embereknek, azoknak a katonáknak, köztisztviselőknek, közalkalmazottaknak a bérét ki kell fizetni, azokat a szervezeteket üzemeltetni kell. Amennyiben létrejön a megállapodás, akkor természetesen figyelembe véve az év elején jóváhagyott előirányzatokat, illetőleg az addig történt felhasználásokat, megtörténik az államháztartási törvényben foglalt szabályoknak megfelelően az előirányzatok átadása és átvétele.
A hivatalok előirányzat-keretének nagysága: ez mindig egy érdekes és visszatérő kérdés. Szerintem az előterjesztésünk, illetőleg a szöveges indoklásunk kellő magyarázatot ad, hogy önmagában azt a számot vizsgálni, hogy 44 milliárd forint van a hivataloknál, nem az, hogy veszélyes, hanem kissé egyoldalú, mert ha jól megnézzük, ebből 25 milliárd egyből a csapatok érdekében van, hiszen itt van a laktanyák élőerős technikai őrzés-védelmének a költsége, magának az elhelyezési kiadásoknak a jelentős része, itt van a nemzetközi kiadásoknak több mint 7 milliárdos tétele. Ha ezeket a tételeket összeadjuk, látható, hogy a túlnyomó többségét az 1-es címen, tehát úgymond a HM-címen lévő tételeknek azok a tételek adják ki, amelyek jelentős vagy túlnyomó többségében vagy tárcajellegű feladatok vagy pedig szintén a Magyar Honvédség bármely katonai szervezetét érintik.
Kétségtelen, és azt hiszem, hogy már a 2006. évi költségvetés tárgyalásakor is érzékeny kérdés volt a lakásépítési kérdés. Azt hiszem, akkor is a tárca akkori képviselője érzékeltette, hogy ez egy olyan terület, amiben sajnos, olyan jellegű megoldásokra a tárca nem képes, mint volt mondjuk a '80-as, '90-es évek elején, tehát hogy konkrét lakásépítési programokra futotta volna. Ha ma egy ilyen programba bele szeretnénk vágni, akkor gyakorlatilag vagy a fejlesztési vagy a működési kiadásokból kellene átcsoportosítanunk, természetesen figyelembe véve azt, hogy a keretünk, a költségvetési keret főösszege változatlan.
Éppen ezért nem szerepeltettük ezt. Jelenleg igazából egy konkrét és biztos forrásunk van, ez pedig nem más, mint gyakorlatilag az értékesítésre váró lakásainkból befolyó bevétel, vagy ezt tudjuk visszaforgatni. Ezen túlmenően érzékeljük azt nyilvánvalóan a személyi állomány, illetőleg az érdekképviseleti szervezetek részéről, hogy van egy nyomás a HM-tárca vezetésén. Vannak alternatív programokra tervezetek, ezeknek jelenleg még a kidolgozói státuszban vannak a fejleményei. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy én a magam részéről olyan jelentős erőforrásra, amely több száz lakás megvásárlására, illetőleg felépítésére adna lehetőséget, nem nagyon látok realitást.
Az anyagban gyakorlatilag a Gripen-programnál, de igazából az afganisztáni PRT-kérdésben is úgy érzékelem, hogy pontosak az adataink. Konkrétan azért mondom ezt, mert éppen a HB, bocsánat, még a megelőző honvédelmi bizottság kérdéséről, hogy nem pusztán egy számadatot adunk, hanem a költségvetés szerkezetén túlmenően megpróbáljuk feladatonként is bemutatni a finanszírozás elemeit. Tehát ahogy itt államtitkár úr elmondta, a Gripen-program 27,6 milliárd forint, de abból az ÖLTP, tehát az úgynevezett logisztikai támogató parancsnokság költségvetésére eső úgymond II/1-es alcímen 26,2 milliárd van elszámolva, és ezen fennmaradó rész érinti például a térképész szolgálatot vagy éppenséggel az ingatlankezelési hivatalt, ami egy más alcímen van. Ugyanez fordul elő a PRT esetében is, mert van közvetlen kiadás - ami itt elhangzott - a vezérkarnál, van olyan, ami a szárazföldi csapatoknál kiadás, és ezek összességében adják ki a 2,8 milliárd forintos PRT-végösszeget.
A gépjárműprogrammal kapcsolatosan el kell mondanom, hogy arra a tárca 6,7 milliárd forintot szán, ugyanakkor el kell mondanom azt, hogy ez lényegében az egyensúlyi tartalék mögött van. Tehát ennek az a feltétele, hogy ezt a gépjárműprogramot megvalósítsuk, hogy a HM tárca az egyensúlyi tartalékban címzett összegét visszakapja. Tekintettel arra, hogy úgy gondolom, hogy a HM-tárca gazdálkodása eddig is feszes volt, alapos reményeket táplálunk az iránt, hogy ezt az összeget visszakapjuk.
Miért mondom ezt? Bocsánat, egy kérdésről el is feledkeztem, hogy a Központi Honvéd Kórház ez évi finanszírozási kérdésében is gyakorlatilag arról volt szó - mint ahogy államtitkár úr mondta -, hogy az ingatlan-értékesítések nem úgy valósultak meg, mint ahogy azt év elején a reményeink táplálták volna, a kormány a fejezeti államháztartási tartalékunkat adta vissza, hogy finanszírozhassuk a rekonstrukciót, anélkül, hogy bármely más feladatról oda átvittünk volna.
Azt hiszem, hogy mindenre válaszoltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kör Tóth Gábor, Gál Zoltán képviselőtársaink. Ki akar még kérdezni vagy észrevételt tenni? (Nincs jelzés.) Akkor ez az utolsó két kérdés. Tóth Gábor képviselő úr!
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Igyekszem nagyon-nagyon rövid lenni. Ámbátor a kérdésemmel nem szeretnék úgy járni, mint az egyszeri tsz-közgyűlésen Sanyi bácsi, aki már harmadszor kérdezte meg, és negyedszer már ő sem volt ott. Az ÁSZ tisztelt képviselőjét szeretném kérdezni, hogy a bezárt ingatlanokkal kapcsolatosan már korábbi bizottsági üléseken is bátorkodtam kérdést feltenni, és állítólag el is indultak ebbe az irányba: több tízmilliárdról van szó ezen HM-ingatlanok felújítása kapcsán, ezek mennyire voltak hivatalosak, jogszerűek, törvényesek, stb.,? Illetve az értékesítéssel kapcsolatosan voltak-e olyan kedvesek, hogy esetleg megpróbáltak utánanézni, hogy az az ominózus banki tranzakció és annak a portfóliója és egyebek, ha egy kicsit olyan ködösnek látszó, hallott információk vannak a dolgokról, mennyire lehet ezekbe belenézni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gál képviselőtársam!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nem is tudom, gondolkodtam, hogy visszalépjek-e a mondandómtól, csak Nyitray képviselő felvetette, és azt hiszem, kapott is választ, hogy ez a költségvetés nem tartalmazza azokat a változásokat, amelyek előtt állunk az egész közigazgatásban, beleértve a rendvédelem, a honvédelem és egyéb dolgait, és amelyek folyamatban vannak, hogy ezek itt nincsenek benne. Gondolom, éppen ez magyarázza az ÁSZ-nak azt a véleményét, vagy ez is magyarázza az ÁSZ-nak azt a véleményét, hogy kockázati tényezőt lát a rendvédelmi szervek egyikénél, másikánál, pontosabban a rendőrségnél, a határőrségnél és a büntetés-végrehajtásnál is.
Csak azért hozom ezt szóba, tisztelt bizottság, hogy nyilvánvalóan a következő esztendő - különösen a rendvédelmi szervek területén - egy sor szervezeti változást fog megindítani, illetőleg tartalmazni, és ez egy sor jogalkotási teendőt is magával fog hozni, mégpedig olyan törvények módosítását, amelyek kétharmadosak. Tehát úgy hiszem, hozzá kell szoknunk, ahogy itt államtitkár úr is utalt rá, hogy a következő években - és hangsúlyozom: ez nem politikafüggő dolog - az ország nem tud beállni egy ilyen nagyon hosszú távú szervezeti és működési rendre, mert a körülmények, a szükségletek ezt az ebben az értelemben stabilitást szükségképpen megingatják. Tehát akkor, amikor a 2007-es költségvetésről tárgyalunk, és ez a költségvetés tartalmaz - mint ahogy szóba került itt - a következő évekre is bizonyos fajta elkötelezettségeket, ez nem azt jelenti, hogy ezeket az elkötelezettségeket, amelyek a konvergenciaprogramból fakadnak, úgy tudjuk majd teljesíteni, hogy közben semmi nem változik. Nagyon-nagyon sok mindent meg kell változtatnunk, egy ilyenfajta változás lesz a jövő évben éppen a rendvédelmi szervek területén, szervezeti, strukturális, működési változásokat kell végrehajtani, hogy példának okáért a rendőrség a jelenlegi és a jövőbeli forrásadottságok mellett a teljesítményét növelni tudja, és ne következzék be munkájában bármifajta probléma.
Ezeknek a változásoknak az előkészítése folyamatban van, nyilván egy jobb politikai légkörben ezek a dolgok felgyorsulhatnának, és meg is kell majd tudnunk valahogy egyezni, hogy ezek hatályba is lépjenek. Így ez a költségvetés ezeknek a tükrében is értendő és ítélendő meg, és erre tekintettel is az általános vitára való alkalmasságát támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen Gál képviselőtársamnak. Csampa képviselő úr szeretne egy mondatban reagálni, ezért megadom a szót, utána lezárom a vitát.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Igyekszem tényleg egy mondatban. Gál képviselőtársam azt mondta, hogy tervezve vannak már a rendőrség átalakításával kapcsolatos strukturális és egyéb dolgok. Ezzel szemben már a költségvetésből is kitűnik, és nem tudom, hogy többek között az Állami Számvevőszéknek mi a véleménye azzal kapcsolatban, hogy így eltűnik a költségvetésből a megyék közvetlen támogatása, illetve a megyék a költségvetésben nem jelennek meg. Ezzel mi azért azt gondoljuk, hogy ennek a szervezeti egységnek a működési feltételeinek átláthatatlansága fog gyakorlatilag előrejönni, illetve kijönni. Jó lenne, ha erre valaki azért pontosan reagálna, hogy pontosan milyen strukturális átalakítást szeretnének majd január 1-jétől, akár halljuk a médiában, hogy régiósítani akarnak, egyéb szervezetek fognak megszűnni. Ha már itt a költségvetésben konkrétumok vannak, mondván, hogy a megyéket nem nevesítjük, akkor jó lenne, ha már a kormányzat részéről is valaki mondjuk úgy, hogy elénk tárná az ő tervezetüket.
A másik pedig az, amit az ellenzék abszolút jó szívvel tud támogatni, az a rendőrségnek a 15 milliárd forintos támogatása. Talán ez az egyetlen olyan tétel, amikor azt tudom mondani, hogy az egyik szemem mosolyog. Miért mosolyog? Talán azért is, mert úgy látszik, hogy a kormányzat rádöbbent arra, hogy az elmúlt négy évben lényegében semmivel és sehogy nem támogatta a rendőrséget, azokat az élet- és munkakörülményeket, amelyeket Lamperth Mónika, mint belügyminiszter "figyelmen kívül hagyott". Lehet itt gépjármű-beszerzésről beszélni, csak bele kell ülni egy járműbe és meg kell nézni, hogy azok a gépjárművek milyenek voltak. Megint csak média, illetve sajtóértesülésekre hivatkozva, árvízkárosult és egyéb gépjárművekről beszélünk.
Tehát egy pozitív fejlemény mindenféleképpen akad, ez pedig a 15 milliárd forintos támogatás. Ugyanakkor vannak olyan szervezetek, amelyek megjelennek megint csak a költségvetésben, azok viszont rosszabbul járnak. Ilyen például a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatai, amelyek 2007-ben valljuk be őszintén, hogy kevesebb pénzből fognak gazdálkodni, közel 50 millió forinttal, bár itt is a létszámleépítés eléggé hangsúlyosan szerepel, a 280 fő helyett már csak 239 fővel tervez a tárca. Lehetne még sorolni egyéb szervezeteket, például a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot, amire nagy hangsúlyt fektetett még annak idején Lamperth Mónika, és látható rendőrség ügye után pedig reagáló rendőrségről beszélt, csak éppenséggel ez az elmúlt négy évben és az elmúlt éves költségvetésben valljuk be őszintén, de nem szerepel.
Egy konkrét kérdésem azért mind a két tárcát érinti, mert akár Afganisztánban jártam, akár pedig itt a közrendőrökkel beszélgettem, hogy a nyelvpótlék eltűnik-e vagy pedig megmarad? Mondván, hogy a szakszervezetek is szót emeltek ezzel kapcsolatban. Államtitkár úr, szerintem egy ilyen vesszőparipa fog maradni egymás között az őrzés-védelem kérdése, hogy milyen számítás van arra, hogy a katonákkal őriztetni a laktanyákat vagy objektumokat mégis kifizetődőbb lenne, mintha külön őrző-védő cégekkel kötnénk különböző szerződéseket, és most már valljuk be őszintén, hogy 4,1 milliárd forintnál tartunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitát lezárom. Azt szeretném kérni, hogy a folyosón tartózkodó képviselőknek szóljanak, mert lassan szavazás következik. Még volt néhány kérdése Csampa képviselő úrnak, amire szeretném, ha konkrét választ adnának.
Gál képviselőtársam felvetésére, illetve a Csampa képviselő úr által elmondottakhoz annyit szeretnék hozzátenni, hogy augusztus hónapban, szeptember legelején megkeresett Bene László rendőr-főparancsnok úr, az Országos Rendőr-főkapitányság parancsnoka, altábornagy úr a rendőrség átalakításának koncepcióját illetően. Mi ez elől a tárgyalás elől legkevésbé sem zárkóztunk el, azonban a szeptember 18-ai események megakadályozták ezeknek a tárgyalásoknak az elindulását és a létrejöttét. Jelen pillanatban ezek függő tételt képviselnek. Nagyon bízom abban, hogy rövidesen vissza tudunk térni erre a kérdésre, elmondhatjuk mi is a véleményünket, feltéve, ha megismerjük a kormányzat jelenlegi álláspontját és elképzeléseit. Azt gondolom, hogy ebben a rendészeti bizottságnak fontos szerepe lesz a következő időszakban. Hogy ez január 1-jével nem valósul meg, az nem kérdés, hiszen feltételezem: leghamarabb februárban lehet a jogszabályt is beterjeszteni, ha ebben egyébként megállapodunk. Az eredeti elképzelésben is az szerepelt, hogy februári jogszabály-beterjesztés legyen. Erről ennyit.
Az Állami Számvevőszékhez volt két észrevétel, és utána államtitkár úr lesz az utolsó ebben a körben. Osztályvezető asszony, parancsoljon!
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A 2007. évi költségvetési javaslat tárgyalása kapcsán az ön által feltett kérdésre nincs lehetőség válaszolni. Nem is ez a téma tárgya. Azt szeretném önnek javasolni, hogy miután az Állami Számvevőszék az elnök úr által jóváhagyott ellenőrzési terv szerint dolgozik, ez a kérdés, amelyet feltett az ingatlanokkal kapcsolatosan, ez egy konkrét vizsgálatot jelentene. Nekem erre nincsen jogosítványom, hogy ezzel kapcsolatban bármit önnek mondjak. Azt tudom javasolni, hogy amennyiben ön, illetve a bizottság ezt fontosnak tartja, akkor az Állami Számvevőszéket hivatalosan ezzel kapcsolatosan keressék meg, és akkor ez a vizsgálat elrendelődik.
A zárszámadási vizsgálat keretében az adott évi folyamatokat vizsgáljuk, de ilyen mértékű részletezettséggel, ahogy ön szeretné, hogy milyen bezárások történtek, milyen indokkal, ez olyan jellegű vizsgálat, hogy erre én e tekintetben ezt tudom önnek válaszolni.
A másik kérdés a megyék támogatottsága, amelyet Csampa képviselő úr tett fel. Azt gondolom, hogy ez nem az ÁSZ kompetenciája, hogy ezt a kérdést megválaszolja. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr!
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. A nyelvpótlékkal kapcsolatban nem tudok változásról, a nyelvpótlék marad.
Az őrzés-védelem ügyében pedig a vezérkarnak nagyon határozott álláspontja, hogy ahogyan elindultunk a professzionális honvédség felé vezető úton, határozott visszalépést jelentene, hogy ha ismét a katonák őriznék az objektumokat. Tehát nem pénzügyi, hanem szakmai kérdésnek tekintjük, és ebben nagyon markáns, nagyon határozott az álláspontja a vezérkari főnök úrnak is személyesen, illetve a szakmának, hogy az a gyakorlat folytatandó, aminek a kialakításához hozzáfogtunk, és nem kívánunk ezen változtatni.
ELNÖK: Azt gondolom, erről még sokat fogunk vitatkozni. (Nyitray András: Koszovóban is őrző-védő katonáink voltak!) Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatban azt jegyezném meg, hogy több ilyen kérdés merült fel, amely lényegében az Állami Számvevőszék figyelmébe ajánlott bizonyos ügyeket. Kérni fogom elnök úrtól ezeknek az esetleges vizsgálati programba való beillesztését, ezt tudnám válaszolni képviselőtársaimnak, és meg fogom keresni ezzel elnök urat, hogy a jövő évi vizsgálati program módosításánál vagy kialakításánál legyen szíves ezt figyelembe venni. Ezt meg fogom tenni.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Most a szavazás következik, az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Azt kérdezem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 8 nem.
Tehát általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság. Azt szeretném jelezni, hogy a többségi, illetve a kisebbségi véleményt írásban ma a költségvetési bizottságnak el kell juttatni, és szeretném, ha ez az adott formában meg is történne. Köszönöm szépen a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék munkatársainak, hogy megjelentek körünkben.
A második, a harmadik és a negyedik napirendi pontok tájékoztatóak, ezekről nem fogunk szavazni, tudomásulvételről van szó, kérdéseket azonban lehet feltenni a napirendi pontok kapcsán. A második napirendi pont: Előterjesztés a légvédelem rádiólokációs felderítő-, információs- és vezetési rendszere fejlesztéséről szóló 94/1995. (IX.28.) országgyűlési határozat végrehajtásáról.
Ennél a napirendi pontnál megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Juhász István vezérőrnagy urat, a hadműveleti és kiképzési főosztály főosztályvezetőjét és Havasi Imre ezredes urat, a Központi Logisztikai Hivatal előkészítő törzsének osztályvezetőjét. Kérdezem, hogy az írásos előterjesztést kívánják-e szóban kiegészíteni. Államtitkár úr!
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Most a rádiólokációról tárgyalunk?
ELNÖK: Így van, a rádiólokációs felderítő-, információs- és vezetési rendszer fejlesztéséről.
Iváncsik Imre államtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak arra a fejleményre szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, ami a pénteki napon történt. A Tubes helyszínnel kapcsolatban, a háromdimenziós radar helyszínével kapcsolatban elkészültek a hatástanulmányok, amelyeket egy időben, ugyanazon a napon rendelkezésére bocsátottuk a köztársasági elnök úrnak, a zöldszervezeteknek és a helyi szervezeteknek, illetve az önkormányzatnak. Most a tanulmányozás ideje zajlik, illetve köztudomású, hogy van egy népszavazási helyi kezdeményezés Pécsett, amelynek várjuk az eredményét, és azt követően kíván majd a kormány döntést hozni a harmadik helyszínnel kapcsolatban.
A tanulmányok a HM honlapján elérhetők, tehát az érdeklődő képviselők részére is rendelkezésre állnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, ki kíván kérdezni az első ilyen jellegű napirendi pont kapcsán. Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Azt szeretném államtitkár úrtól kérdezni, hogy meddig van erre idő? Magyarán: a NATO ajánlata, ami a költségek jelentős részének átvállalását jelenti, az egy idők végtelenségéig tartó, örök érvényű javaslat, vagy van ennek valami határideje? Amennyiben ebből a határidőből kicsúszunk, akkor mi a teendő? Ugyanis azt gondolom, hogy a népszavazás sem egy egyszerű, időben sem, ezen kívül pedig feltételezem, hogy mivel ezek a döntések államigazgatási eljárásban születnek, hogy ez ellen akár a bírósági megsemmisítő határozat is kezdeményezhető. Egyáltalán valóban van-e ilyen lehetőségük mondjuk a zöldszervezeteknek?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Néhány kérdést összevárunk. Mécs, majd Kis képviselőtársaim!
MÉCS IMRE (MSZP): Azt szeretném megkérdezni államtitkár úrtól, illetve az itt jelen lévő tiszt uraktól, hogy a Tubesen elhelyezendő lokátor mennyivel eredményez gyengébb felderítési lehetőségeket, mintha a Zengőn lett volna? Hozzáteszem, hogy a kérdés szinte magától értetődő, de azért szeretném, hogy ha jegyzőkönyvbe kerülne, mert ebben az esetben... jó, ezt majd később mondom el. Tehát az a kérdésem, hogy mennyivel jelent kisebb felderítési lehetőséget a Tubesen való elhelyezés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis képviselőtársam!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor úgy tűnik, egy kérdéskör az, ami ennél az előterjesztésnél a képviselőket izgatja, legalábbis az eddigi megszólalások alapján, nevezetesen ez a Zengő vagy Tubes. Azt hiszem, azt nem vitatjuk, hogy erre a lokátorállomásra szükség van, kiváltképp akkor, amikor itt a repülőgépeken már az egydecis robbanóanyagokat is nézegetik, szóval azért megvan az a veszély, ha a magyar légtér nincs kellően felderítve, hogy bármi is történjen a mai világban, nemcsak Magyarországon, hanem sajnos, a világban.
Ennek az előzménye az, hogy a Zengőre tervezett radarállomást a Környezetvédelmi Minisztérium soha nem támogatta. Emlékszik, államtitkár úr, 2003 májusában volt egy elég komoly csatánk a Honvédelmi Minisztériumban, amikor jegyzőkönyvben rögzítettük, hogy nem támogatjuk, és ajánlottunk három helyszínt, ezek egyike volt a Tubes is, mint olyan hely, ahová különösebb környezeti kockázat nélkül ezt fel lehet rakni.
Jó, volt még utána egy év ilyen tesze-tosza idő, amit szerintem fölöslegesen, ilyen presztízsokokból tartott fenn a HM, egy csomó pénzkiadással együtt, ragaszkodott a Zengőhöz, majd látta, hogy nem lehet már a Zengőn megcsinálni, mert olyan politikai ellenállás volt, hogy ez nem megy. Viszont most, amikor örömmel vettük, hogy a Tubes, mint szóba jöhető helyszín most már a kivitelezés stádiuma felé halad, megjegyzem - és ezt felelősséggel vállalom -, hogy azon zöldszervezetek, amelyek tiltakoztak a korábbi helyszín, a Zengő ellen a bánáti bazsarózsa és egyéb természeti értékek okán, mind elfogadták a Tubest. Ott voltam, megbeszéltük, sőt az ország mérvadó zöldszervezetei országos gyűlésükön örömmel vették, hogy az új helyszínt, amelyet korábban már ők is megvizsgáltak, a Honvédelmi Minisztérium elfogadta.
Ezért a mostani ellenállást egyébként nem tartom olyannak, mint ami megalapozott zöldmozgalmi, ez egy politikai indíttatású dolog, mert ennek aztán a zöldmozgalomhoz semmi köze. Lehet, hogy a pécsieket mindenféle ilyen radarhullámok vagy valamik esetleg idegesíthetnek, de majd megkérdezem, hogy milyen szakmai kockázati tényezők vannak, mert a Zengőnél ezt bemérettük és a Zengőnél ott a településekre ez egyébként komolyabb veszélyt nem jelentett volna, nem a kisugárzás volt a gond, hanem maga a helyszín, ahová tervezték.
Én is azt kérdezem, hogy nyilván - egy kicsit Keleti Györgynek is válaszolva - van lehetőség arra a jelenleg hatályos magyar törvények alapján, hogy ilyen civil szervezetek ügyfélként lépjenek be az eljárásba, ügyféli mivoltukból fakadóan, mint ahogy láttuk az elkerülő utat és egyebeket, ezek iszonyatos károkat okozhatnak, ha megalapozatlanok, viszont ez nem azt jelenti, hogy ezt törvényileg korlátozni kellene. Tehát ez jó, hogy így van, egy kicsit túl liberális a magyar szabály, mert egyébként Európában sem a környezetvédelmi, sem a természetvédelmi törvények ilyen mérvű fellépési lehetőséget a civil szervezeteknek nem biztosítanak, Magyarországon ez '96 óta gyakorlat. A Horn-kormány idején Szili Katalinék előterjesztették Bajával ezeket a törvényeket, és ebben nyilván volt egy olyan igény, hogy a demokráciának megfeleljen, ez rendben van, csak itt sokszor a joggal való visszaélés esete is felmerül, azt pedig nehezen vállalná bárki is, hogy most egy olyan törvénymódosítást visz be, hogy amennyiben sikertelen a per, akkor a teljes költséget a pert kezdeményező viseli, mert akkor viszont gátolnánk a joggal való élését.
Itt kell majd nekünk közösen valami középutat találni, barátaim, ezért mondom, hogy a Tubesnél a legjobb meggyőződésemmel állíthatom, amire kétéves környezetvédelmi államtitkárságom feljogosít, hogy a térségben kialakítandó legjobb helyszínről van szó, amely ugyan többletkiadással jár a honvédség részére, mert más magassági viszonyok vannak, mintha a Zengő lett volna, de tudomásul véve, hogy nekünk ezeket a radarokat, mint a bánkúti, békéscsabai és most majd a tubesi, meg kell csinálni, nem azért kell megcsinálni, mert a NATO azt mondta, hogy meg kell csinálni, mert nem mondhatjuk, hogy ha mondjuk berepül két repülőgép, akkor berepült, legfeljebb felrobban Paks, nagy ügy, ugye? Persze, nagy ügy.
Tehát nekünk saját biztonsági érdekünk, hogy a délről, a Balkán irányából és most nem mondok példákat, nehogy valaki azt higgye, hogy itt ki vagyunk téve támadásnak, ki vagyunk téve, mint minden ország a világon bizonyos veszélyeknek, ennek a veszélykockázati tényezőnek a redukálására azt gondolom, hogy ezt nekünk meg kell csinálni, a Tubesen kell megcsinálni a jelen döntés szerint, és ennek az időintervallumát a jelenlegi hatályos jogszabályok betartásával azért minél inkább szűkíteni, nem csorbítva a helyi közösségek érdekérvényesítő képességének a jogi garanciáival, majd meglátjuk, hogy a népszavazás milyen eredményre vezet. Tudjuk, hogy itt kompenzációs lehetőség is van, mint ahogy annak idején vállalta a HM - persze, mi akkor nem mentünk bele -, hogy a Zengő esetében kijelzi ezeket a monitor-rendszereket, amelyek naprakészen mutatják az adott sugárzást, de úgy, hogy az mindenki számára hozzáférhető. Gondolom, ez a Tubesnél is megoldható, hogy Józsi bácsi, amikor arra autózik, mint ahogy a hőmérsékletet és a napot mutatja, ugyanolyan jelzőberendezés van az aktuális sugárzás vonatkozásában, ami természetesen hiteles kell hogy legyen, és ez megnyugtathatja az ott élőket, hogy jelent-e ez ilyen kockázatot.
Még egyszer hangsúlyozom: én a magam részéről ezt a beszámolót jónak tartom és mindenben támogatom a honvédséget környezetvédelmi ex-államtitkárként is a Tubes vonatkozásában.
ELNÖK: Köszönjük szépen Kis képviselőtársunk nagyívű beszédét. Erre az első három észrevételre és kérdésre, ha megtenné államtitkár úr, illetve tábornok úr, hogy reflektál.
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönjük szépen a kérdéseket. Tisztelt Képviselőtársaim! Konkrét határidő nincsen, alelnök úr. A NATO tudomásul vette, hogy bizonyos csúszás következett be itt a harmadik radarhelyszín kijelölése tekintetében. Egy ésszerű időn belül természetesen szükséges ennek a megépítése, annak érdekében, hogy teljes legyen az a rendszer, amely meg lett tervezve. Ha valamilyen oknál fogva a harmadik radar nem tud megépülni, akkor jelentős képességhiányok állnak elő, amelyeket csak saját költségen és jóval nagyobb erőfeszítéssel, nem ugyanolyan minőségben lehet csak előállítani.
Az, hogy konkrétan mennyivel alacsonyabb a képesség, majd megkérem, hogy a szakértő kolléga, aki tud rá, válaszoljon. Nyilvánvalóan valamivel alacsonyabb ez a képesség, hogy mennyivel, ezt kérem, hogy szíveskedjenek elmondani.
A helyszínnel kapcsolatban - és ezt szeretném határozottan leszögezni - nincs a kormánynak döntése. Tehát nincs érvényes döntés arra, hogy ezt a Tubesen kell megcsinálni. Hatástanulmányok készültek, amelyek szerint a helyszín alkalmas arra, hogy ott épüljön fel a harmadik radar. A sugárzás mértékével, illetve kijelzésével kapcsolatban is azt kérem, hogy szíveskedjenek kollégáim választ adni. Természetesen a honvédelmi tárcának az a szándéka, hogy az egyeztetési folyamatokat lezárva, javaslatot tudjon tenni a kormány számára. Amint ezek lezárultak, haladéktalanul szeretnénk a javaslatunkat megtenni annak érdekében, hogy a harmadik radar ésszerű időn belül megépülhessen.
ELNÖK: Juhász tábornok úr, parancsoljon!
JUHÁSZ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Keleti úr kérdésére azt tudom jelenteni, hogy nyilvánvaló, hogy a magasságbeli különbség tekintetében ez bizonyos százalékos arányban csökkenti - amennyiben a Tubesen épül fel - azokat a paramétereket, amelyeket gyakorlatilag a Zengő kiválasztásánál maximális lefedettséggel gondoltunk biztosítottnak. Ez azt jelenti, hogy olyan 95-93 százalékig generálisan, a két helyszín között, tehát a Tubes megoldja a feladatot, azonban tudni kell, hogy ez különböző magasságokon százalékos arányban mást jelent. Igazából ami itt gyakorlatilag egy kicsit jelentősebben csökken, a közeli és a kis magasságok kérdése. Ez az ezer métert és az az alattit jelenti. Tehát ebben jelentősebben, ha összességében össze akarnám hasonlítani a két helyszínt, 92-93-94 százalékig kielégíti. Ennek a megoldására a katonai vezetés egy réskitöltő radar szervezet fenntartását határozta el, amely adott esetben nyilván abba a veszélyeztetett irányba szétbontakozva, ezt a közeli és kis magasságú rést lefedi, és így gyakorlatilag katonatechnikailag a dolog menedzselhető. Tehát ez a válaszom erre.
Tehát van csökkenés, igen, közeli magasságban nagyobb, a megoldást lényegében az általam jelentett adja.
HAVASI IMRE (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A monitoring-rendszerrel kapcsolatban a HM tárca a vizsgálatokat megkezdte. Tehát a tárca nem zárkózott el az elől, hogy ezt kiépítse, és ezzel kapcsolatosan a kutatásfejlesztési feladatok tervesítésre kerültek, és amennyiben a helyszínről a döntés meglesz, onnantól kezdve a monitoring rendszer kiépítése szintén tervezhető és megvalósítható. Tehát a beruházáshoz képest a monitoring rendszer kiépítése nem jelent olyan jellegű, olyan nagy mértékű kiadást a tárca részéről, hogy ezt ne tudta volna bevállalni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés, észrevétel a napirendhez? Mécs képviselőtársam!
MÉCS IMRE (MSZP): Egyetemista koromban katonaként a légijelzés-figyelő szolgálatnál dolgoztunk, ahol optikai figyelés volt. Azt szeretném megkérdezni, hogy az alacsonyan berepülő légi objektumokkal kapcsolatban van-e olyan járulékos rendszer, amellyel még ezt figyelik, vagy pedig erőteljesen a lokátorok hálójára kell blazírozni? Utána még folytatnám.
ELNÖK: Csampa képviselő úr! Több kérdést összevárunk.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A tábornok úr utalt itt arra, hogy 95-93 százalékos közeli és kis magasságon nagyobb a csökkenés. Valójában akkor pontosan mennyi a magasság, illetve a mértéke a lokátornak a távolság mértékében körülbelül? Szóval mit mér? Mennyi az a távolság, amely körülbelül behatárolható? 1000, 1200, 1300 méter? - csak hogy konkrét legyen a kérdésem.
A másik az, hogy a Zengő esetében terveztek-e vagy szükség lett volna-e esetleg ezekre a radarkitöltőkre, esetleg százalékokban? Ez egy konkrét kérdés.
A másik pedig egy kicsit az államtitkár úr irányába, hogy egy kicsit dolgoztassuk őt is, még Vári Gyula ominózus repülése során a HungaroControll részéről megfogalmazódott egy olyan nyilatkozat, szeretném pontosan idézni, "Magyarországon még bejelentési kötelezettség sincs az ellenőrzött légtereinken kívül. Kisrepülőgéppel általában 300 méteren, az ellenőrzött magasság alatt repülnek." Ez egy kicsit felveti nekem azt a kérdést, hogy a HungaroControllnak az adott, mondjuk úgy, hogy repülésirányító vezetője rámutatott egyfajta jogszabályhiányra. Ebből nekem az jön le, hogy valaki felszáll mondjuk Budaörsön, aztán kering itt 300 méter alatt, aztán fogja magát és valahol leszáll, ellenőrzés nélkül. Gondolkodik-e a kormányzat esetleg, hogy ebben valami szigorítást alkalmaz vagy valamilyen törvényi vagy jogszabályi hátteret tegyen mögé? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kérdésekre a válaszok következnek.
JUHÁSZ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Az elsőre megpróbálnék válaszolni, amit Mécs képviselő úr feltett. Valóban van egy olyan rendszer, de ez csak a csapatok szétbontakoztatása után releváns, abban az esetben, ha vizuális felderítési feladatokkal próbáljuk kiegészíteni a beérkező gépek azonosítását. Alapvetően valóban a radarrendszerre békében, békeidőszakban, a békétől eltérő időszakban vagy pedig rendkívüli helyzetben történhet meg bizonyos erők szétbontakoztatása, emellé még természetesen azok a rádiótechnikai felderítő eszközök, illetve azok a légvédelmi eszközök, például a MISTRAL szétbontakoztatása jelentene biztonságot, de a vizuális felderítési képesség e tekintetben nagyon lecsökken, hiszen figyelembe véve ezeknek a gépeknek a sebességét, ezeknek a gépeknek az alacsony szinten történő műveleti képességeit, ez szinte másodpercekre csökken. Tehát ezért erre igazából nem blazíroznánk.
A második tekintetben a szintek: a NATO-standardok alapján az 1000, 1000 méter alatti, ez az első, ami fontos, ez a kismagasságú és taktikai szint, a másik a 3000 méter, ezután pedig a 3 ezer méter fölötti. Tehát ezekben történnek meg a beazonosítások, a 3 ezer és afölöttinél kevesebb a problémánk, mint ahogy jelentettem, itt alapvetően az 1000 és az 1000 alattinál van, de erre nem térnék vissza.
A Zengő tekintetében nem volt tervezve réskitöltő radarrendszer további rendszerben tartása. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úr!
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Csampa úr legutóbbi kérdésére utalva: nekem nincs tudomásom arról, hogy bármi olyan probléma létezne a repülések szabályaival kapcsolatban, ami ellenőrizetlen repülésre vagy bejelentetlen repülésre adna lehetőséget. Nincs erről tudomásom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel az első napirendi pontnál? Mécs képviselőtársunk, immár harmadjára.
MÉCS IMRE (MSZP): Igen, mert kérdéseket tettem fel, és most jön az álláspont.
ELNÖK: Képviselő úr, hallgatjuk az álláspontját.
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Szóval a kérdésekre adott válaszok nagyjából beleillettek abba, amit gondoltam előzőleg a dologról. Úgy gondolom, és mint egykori környezetvédő - még radikális környezetvédő -, hadd mondjam el, hogy a lehető legnagyobb környezetkárosítás háborús vagy katonai eseményekkel kapcsolatos. Tehát a bazsarózsáknak az 500 négyzetméteren való populációja szemben áll azzal, hogy ha berepül egy terrorista repülőgép és valamilyen terrorcselekményt hajt végre, akármi történik, az a kár lényegesen nagyobb a természetvédelem vagy a környezetvédelem szempontjából is.
Tehát úgy gondolom, hogy ezt az egész vitát ki kellett volna emelnünk abból, hogy a környezetvédelem és a katonai védelmi szempontok szemben állnak. A védelmi szempontok nagyon sokszor igazi nagy környezetvédelmi érdekeket képviselnek.
A másik dolog az, amire Wekler Ferenc polgármester úr hívta fel a figyelmet, aki Mecseknádasd polgármestere, hogy igazán a problémát a zengői lokátorral kapcsolatban a rendkívül túlméretezett út építése és az azzal kapcsolatos fakivágások jelentették. Ő azt javasolta, hogy a meglévő utat kell szilárdabb burkolattal ellátni, nem kell több fát kivágni, és megfelelő módon azt a nagyon kicsi forgalmat, ami a lokátorállomás üzemeltetéséből adódna, le lehet bonyolítani. Továbbá ahogy láttuk a Tubesre tervezett lokátorállomás távlati képét, ez meglehetősen esztétikus és igazán esztétikai látvány szempontjából nem zavaró. Ráadásul a Zengő tetején van egy ronda épület jelenleg is.
A harmadik pedig: a legnagyobb természetkárosító, környezetkárosító tényező az ember, és az ember halmazán belül is a mezőgazdasággal foglalkozó. Közismertek azok a tények, hogy ahol katonai szempontból elzárt területek léteznek, ott rendkívül dús vegetáció van, gondolok a leghíresebbre, a két Koreát elválasztó 5 kilométeres sávra, amely több mint 50 éve érintetlen, mert lelőnek minden veszélyes embert, aki oda bemegy, és fantasztikus természetvédelmi, a világ legjobb természetvédelmi területe volt. Mindez egy politikai hülyeségből adódóan, tehát minden rossz dolognak lehet jó eredménye. De ugyanígy a Magyar Honvédség, illetve a Néphadsereg - most szándékosan mondom a Néphadsereget - gyakorlatában, amikor még voltak bombázó repülőgépek és a bombázó gépek gyakorlatoztak, akkor a bombatéren valami fantasztikus vegetáció volt, mert oda még legeltetni se engedték be a környékbeli parasztságot.
Tehát úgy gondolom, és akkor most a politikai részre térek, hogy a köztársasági elnök nagyon nagy hibát követett el akkor, amikor nem vette figyelembe azt, hogy mint köztársasági elnök, felelős az ország védelméért, mint a honvédség főparancsnoka, ő írja alá a védelmi tervet, és alapvetően minősített esetekben komoly feladatai is vannak ezzel kapcsolatban. Tehát mint ahogy mindnyájunknak, amikor politikusok lettünk, le kellett vetni a korábbi köpönyegeinket, ugyanúgy gondolom, hogy ez a köztársasági elnökre is érvényes, és sajnálatos, hogy egyébként minden szempontból a legjobb megoldás az ország védelme szempontjából, és állítom, hogy környezetvédelmileg is, hiszen a Tubes egy nagy kirándulóhely, amit a város lakói használnak, sokkal erőteljesebben használják, mint a Zengőt. Pécsett jártam iskolába, tehát ezt jól tudom. (Dr. Kis Zoltán közbeszólására:) Igen, de rosszabbak a felderítési eredmények. Ha már beleruházzuk ezt a pénzt, ami részben nem is a miénk és feladatot vállaltunk, hogy védjük az ország légterét, amiért eminensen felelősek vagyunk, akkor a legjobb megoldást kell találni, és vissza kell térni a Zengőhöz. (Dr. Kis Zoltán: Komolyan?) Igen, ez a véleményem, kedves barátom. (Dr. Kis Zoltán: Még jó, hogy nem vagyunk egy pártban!) Ez pártoktól független álláspont, mert az ország védelméről van szó, és ha azonos környezeti terhelésről van szó, vagy azonos polgárjogi ellenállásról, akkor azt kell választani, amelyik katonai és védelmi szempontból a jobb, ez pedig a Zengő.
Ennyit szerettem volna véleményként elmondani.
ELNÖK: Köszönjük képviselő úr álláspontját. Kívánja-e más kiegészíteni az előterjesztett jelentést? (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, akkor továbblépünk a harmadik napirendi pontunkra. Előterjesztés a légvédelem földközeli és kismagasságú oltalmazási képességének megőrzéséről szóló 95/1995. (IX.28.) számú országgyűlési határozat végrehajtásáról.
Kérdezem az előterjesztőket, kívánják-e kiegészíteni az előterjesztést. (Nincs jelzés.) Amennyiben nem, képviselőtársaimnak van-e észrevétele? Nyitray András képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Igyekszem nagyon rövid lenni, és gyorsan elmondani, de sajnos, ennek a beszámolónak igen véres a torka. Ezért nem tudom, hogy ki a felelős, itt mindig a politikai felelős a felelős, tehát államtitkár úrtól kérdezem, hogy mi az, hogy "A tárca szerint az I. ütem feladatai azzal, hogy pénzügyi megszorítások és fejlesztési prioritások miatt nem 15, csak 9 légvédelmi szakasz technikai eszközei kerültek leszállításra, befejeződtek." Utána itt megy tovább, hogy tulajdonképpen a tárca úgy saját szakállára eldöntötte, hogy elég ebből ennyi is, minek ebből több.
Most szeretném felhívni a figyelmüket, hogy még mindig érvényes az az országgyűlési határozat, amelyik a nagyobb darabszámra vonatkozik. És ha már itt tartunk, köztudott dolog, hogy kivonják a Sztrelákat, a KUB-nak jövő évben megszűnik a hadrafoghatósága, magyarán szólva ez a MISTRAL lesz az egyetlen légvédelmi erő Magyarországon. Ez egyszerűen elképesztő. Az előbb arról beszéltünk, hogy majd itt háromdimenziós radarokkal érzékeljük az 50 méterre lopakodó terrorista kisrepülőket, miközben nem lesz légvédelmünk. Nem lesz légvédelmünk! Majd csúzlival, vagy mint az albán légierő, rázzuk az öklünket feléjük.
Egyszerűen el vagyok képedve ezen, hogy még mindig az a próbálkozás van, hogy még ezt a csekély számú MISTRAL-t hagyjuk ezen a helyen, és akkor itt még van egy másik része is a jelenlegi helyzetnél, hogy most 2006 szeptemberében hároméves keretszerződést kötöttek az IFF berendezések leszállítására, de információim szerint ez igen korlátozott mennyiségű, és jelenleg ahhoz, hogy ez a rendszer ebben a csökkentett formájában is teljes értékű legyen, még ettől is igen távol van, még ezzel a mostani beszerzéssel is. És hogy a hároméves keretszerződés során a végén mi lesz belőle, szeretném tudni, hogy milyen ütemben tervezik ezt az idegen-barát felismerő beszerzését, illetve mikor lesz ez a rendszer készen, a mostani rendszer, mert addig ráadásul még csak be se vethetjük, ha a NATO-val együttműködünk, mert még véletlenül a saját repülőgépeinket lőnénk le, mert nincs benne idegen-barát felismerő, és tudomásom szerint pont abban a részben nincs, amelyiknél a legfontosabb lenne, hogy legyen.
Szóval ezt az egészet úgy, ahogy van, elképesztő felelőtlenségnek tartom, ami a hazai, honi légvédelem egészét illeti, hovatovább tényleg nem lesz légvédelem, csak a csúzli és az ökölrázás. Szabad ilyen helyzetbe hozni az országot anyagi, pénzügyi megszorítások, fejlesztési prioritások miatt? Azért az ország biztonsága, akár tetszik, akár nem, pénzbe kerül, és azért minden határon túl nem lehet takarékosságra hivatkozva ilyen alapvető képességeket lényegében megszüntetni vagy használhatatlanná tenni.
Látom, nagyon készül elmenni államtitkár úr, pedig erre neki kellene válaszolni, nem a tábornok uraknak, illetve a tiszt uraknak, mert szerintem ők itt pontosan ugyanúgy éreznek ez ügyben, mint én, csak legfeljebb önnek nem merik megmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Sajnálom, elnök úr, nekem az első két napirendi pontra volt mandátumom, és közben délben már egy másik programom kezdődött, ezért el kell mennem. Tábornok úr képviseli a tárcát.
ELNÖK: Megértjük. Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Csak kiegészítve annyival a Nyitray András képviselőtársam által feltett kérdést, hogy tudjuk azt, hogy a MISTRAL fel van ajánlva mind NATO-kötelékben, mind az EU-hadtestben. A NATO-ban gyakorlatilag fogadják-e úgy a MISTRAL-t, hogy csak és kizárólag mondjuk a lokátornál van barát-ellenség felismerő rendszer, vagy pedig az én információim szerint - már előre megadom a választ is, elnézést - kérik azt, hogy a katonánál, aki megnyomja a gombot és aki felismeri az ellenséges gépet, annál is szükségeltetik ez a rendszer. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Tábornok úr, parancsoljon!
JUHÁSZ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy picit hadd kezdjem előrébbről. Amikor a MISTRAL-rendszer beszerzéséről volt szó, a Magyar Honvédség katonai szaktechnikai oldalról megvizsgálta, hogy milyen feladatok kiváltására és milyen feladatoknak a biztosítására tervezzük ennek a rendszernek a beszerzését. Három markáns dolgot szeretnék jelenteni.
Az első a szárazföldi erők oltalmazása, kis magasságban, illetve közepes magasságban. A másik a légvédelmi bázisok védelme, a légerő bázisának a védelme, a harmadik pedig adott esetben kiemelt objektumok őrzés-védelmének megerősítése légvédelmi szempontból.
Az elsőre azt tudom mondani, hogy a szárazföldi erők átszervezése következtében látni lehet azt, hogy azok a szárazföldi erők, akár a hazai, akár a külföldi viszonylatban történő alkalmazás esetén számukat tekintve csökkentek. Tehát ez már determinálta, hogy át kell gondolni, hogy milyen képességeket akarunk beszerezni, melyek azok a védendő objektumok, amelyekben ezt szeretnénk alkalmazni. Tehát bizonyos tekintetben a tervek áttekintése után a katonatechnikai oldal is benne volt a tekintetben, hogy bizonyos visszalépéseket kell tenni, hiszen kisebb haderőt, kisebb képességet kisebb erőkkel kell biztosítani.
A légvédelmi bázisok tekintetében per' pillanat a NATO-nak felajánlott légvédelmi bázisok őrzés-védelmére terveztük őket, ez jelenti Kecskemétet, illetve jelenti a pápai repülőteret. Ennek megfelelően, a számvetéseket követően az a három ütem, azokkal a szakasz-számokkal, amelyekkel rendelkeznek - kilenc szakasz -, az első ütemben beszerzett eszközök tekintetében a minimális követelményeket lefedi. Tehát lehet azt jelenteni, hogy az a zászlóalj harccsoport-képesség, amelyet ki akarunk alakítani jövőre vagy 2012-re majd tovább, 2014 volt a következő, de lehet, hogy ez egy kicsit tolódik, ennek a kimunkálása most folyik, egy szakaszerővel, egy ütegerővel biztosítja ennek az objektum-védelmi feladatoknak a rendezését. A második szakasszal, gyakorlatilag két szakasszal, egy üteggel tudjuk biztosítani a két bázis légvédelmét, nyilván abban az esetben, hogy ha objektumvédelemről van szó. Ezt mindig az adott helyzet határozza meg, ezt tervezni nem lehet, per' pillanat a rendelkezésre álló erőknek az odacsoportosításával szintén megoldható.
Tehát akkor, amikor terveztük, lényegében több feladattal terveztük és így a második ütemben beszerzésre tervezett 30 darab további eszköznek a beszerzése realitás volt. Tehát valószínűleg az anyagot ki kellett volna egészíteni azzal, hogy ennek bizonyos katona-technikai meggondolásai is vannak. A pénzügyi kérdésekkel katonailag nem tudok mit kezdeni, hiszen azt megmondták, arra gyakorlatilag mi csak megpróbáltuk az alternatívákon belül megadni a helyes választ és a minimális követelményeket, így alakult ki az a helyzet, hogy ezzel a kilenc szakasszal per' pillanat, ezzel a 45 eszközzel a feladatot, akár a NATO-felajánlás tekintetében, akár egyéb objektumvédelem és a bázis-repülőterek oltalmazása tekintetében kielégítőnek ítéltük meg.
Tehát az első kérdésre, hogy hogyan történt és katonatechnikai oldalról hogyan próbáltuk levezetni, hogy elégséges, ezt tudom jelenteni a képviselő úrnak.
A másik: valóban így van, hogy ha NATO-feladatra megyünk el, mivel a NATO-nak egységes légvédelmi rendszere van, és a csapatok oltalmazása is egy légvédelmi rendszerben van, IFF nélkül ez a dolog nem működik. Ezt valószínűleg a képviselő úr tudja, hiszen nem először jöttünk a bizottság elé, ebben nagyon kemény csatákat kellett folytatni a franciákkal, hogy ezeket a feladatokat számunkra gyakorlatilag az IFF tekintetében és a megfelelő módok tekintetében biztosítsák. Ezek a tárgyalások oda vezettek, hogy most sikerült azt elérnünk, hogy a következő három évben keretszerződéssel próbáljon biztosítani a készenlét függvényében, hiszen a zászlóalj-harccsoport készenlét az első, ennek egy ütegnek a biztosítása szükséges, hogy annyi IFF beérkezzen, amely per' pillanat a NATO-felajánlás tekintetében az alegységek oltalmazásához szükséges.
A konkrét ütemezést nem tudom pontosan megmondani, de az elv és a kiírási tender alapján ez így működött, hogy jövőre 2007-ben annyi kell, amennyi a felajánlott erőknek kell, és a felajánlott erőknek a beléptetésével gyakorlatilag a három éven belül ennek a 9 alegységnek a lefedését rendezi. Hozzá kell tennem, hogy kétféle gondolkodás volt. Nyilván ezeket a szakaszokat egy tűzvezető rendszer irányítja. Ha a tűzvezető rendszeren van IFF, akkor a tűzvezető rendszer képes az azonosításra, és az egyes tűz-alegységeknek a feladat meghatározására. Ez a minimál-követelmény.
Természetesen logikusabb és erősebb lenne e tekintetben a rendszer, amennyiben az egyes eszközökre is tudnánk az IFF-et alkalmazni és az IFF-et beszerezni, ez valószínűleg egy későbbi lépésnek lesz majd gyakorlatilag a feladata, de mint ahogy jelentettem, az alkalmazás tekintetében nem önálló alkalmazásáról van szó az egyes tűzeszközöknek, hanem alegység-kötelékben, és az alegység-köteléki azonosítás tekintetében a lokátor, amelyre felszereljük az IFF-et, biztosítsa a minimális képességeket. Ennyit tudnék jelenteni erről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tudomásul vettük az országgyűlési határozattal kapcsolatos tájékoztatót.
Tájékoztató a harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló 102/2001-es országgyűlési határozat végrehajtásáról szóló napirendi pontunk következik. Az előterjesztőket kérdezem, kívánják-e bármiben kiegészíteni? (Nincs jelzés.) Nem. Kérdés? Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Két rövid kérdés, lett volna több is, de az idő nagyon halad. Mikorra lesz fegyverzete a Gripeneknek? Másodszor: mikorra lesz ez az ominózus Link 16 végre benne ezekben a gépekben, mert ez hasonló problémákat vet fel, mint az előbb az IFF a MISTRAL-oknál. A többit most nem kérdezem, mert egyébként azért ebben az ügyben viszonylag tájékozott vagyok, mert ott lakom, ahol a repülőgépek vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés?
TÓTH ANDRÁS (Honvédelmi Minisztérium): Szeretnék bemutatkozni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tóth András ezredes vagyok, a Repülőgép-modernizációs Programiroda vezetője. Alapvetően mi foglalkozunk a Gripen-ügyekkel, a Gripen-megállapodás végrehajtásával.
Fegyverügyekben a fegyver-beszerzésről annyit tudok jelenteni a tisztelt bizottságnak, hogy 2007-ben már rendelkezésünkre áll fegyverzet, levegő-levegő és levegő-föld fegyverzet is. Nem tudom, Nyitray képviselő urat ez a válasz így kielégíti-e.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen.
TÓTH ANDRÁS (Honvédelmi Minisztérium): Természetesen a fegyver-szállítások 2007-től folyamatosan történnek, mindenféle típusban.
A Link 16-tal kapcsolatosan: a bérleti megállapodás egyértelműen rögzíti, hogy ennek a képességnek 2008 második felében a magyar fél rendelkezésére kell állnia, tehát a magyar félnek ekkor már tudnia kell használni. Köszönöm, ennyi lett volna a válasz.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász tábornok úr!
JUHÁSZ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Ha szabadna, elnök úr, egy nagyon rövid kiegészítés Nyitray képviselő úr kérdéséhez. Természetesen az, hogy a fegyverzet rendelkezésre áll, ez még nem jelenti azt, hogy az eszköz alkalmazható, ezt mindannyian tudjuk, hiszen ezzel el kell végezni a megfelelő felkészítést, kiképzést, azokat a gyakorlatokat, amelyek végső soron a rendszert az egységes alkalmazás tekintetében azt lehet mondani, hogy készre jelenthetné.
2009-ben ajánlottuk mi fel azt a négy darab Gripent a NATO-nak, amely a beérkező Gripenek tekintetében releváns, 2009 második felére a terveink szerint minden olyan felkészítés, kiképzés megtörténik a pilóták kiképzése tekintetében, amikor azt mondhatjuk, hogy a Gripenek fegyverzettel rendelkezésre állnak, részt tudnak venni a légvédelmi feladatokban, teljes egészében megkezdhetik a MÍG-29-esek kiváltását, és mindazoknak a NATO és egyéb kétoldalú megállapodásoknak, amelyekről beszéltünk - szlovén légtér védelme, stb. -, eleget tudnak tenni.
Tehát látni kell, hogy az, hogy az eszközhöz beérkezik a fegyverzet, ez még gyakorlatilag csak annak a lépésnek a kezdete, hogy az állomány felkészítését megkezdjük. Tehát 2009 e tekintetben az a dátum, amikor a vállalásaink alapján ezt teljesíteni tudjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben több kérdés nincs, a bizottság ezt a határozatról szóló beszámolót is tudomásul vette.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm tábornok úrnak és a tiszt uraknak a mai bizottsági ülésen való részvételt, képviselőtársaimnak is. Egyben tájékoztatom önöket, hogy jövő héten kedden folytatjuk a képviselői munkát. A házbizottság ajánlása szerint kedden és szerdán kell a módosító indítványokról dönteni, ami a költségvetéshez ma szombat délig érkezik be, úgyhogy jövő héten kedden 10 órakor bizottsági ülés. Azért kedden tartjuk egyébként, mert mi a házbizottság ajánlásait időnként szabotálni szoktuk a hétfő délutánnal, de van két kijelölésünk is, a Rendészeti Minisztériumnak két törvényjavaslata is van, amit meg kell tárgyalnunk, a bevándorlással, migrációval kapcsolatos javaslatok, és a két téma nem fér bele a másfél órás szünetbe, ami az interpellációk után várhatóan van.
Mécs képviselőtársunk!
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Meg kell próbálni akkor egyeztetni a nemzetbiztonsági bizottsággal, mert az is pont 10 órakor fog ülni.
ELNÖK: És az alkotmányügyivel is.
MÉCS IMRE (MSZP): Igen, tehát valamit ki kellene találnunk, mert akkor nem tudunk részt venni.
ELNÖK: Igyekszem koordinálni, de ez nem egyszerű dolog.
MÉCS IMRE (MSZP): Tudom, hogy nem egyszerű, de kérem elnök urat, hogy erőfeszítéseit sokszorozza meg.
ELNÖK: Megsokszorozom, Mécs képviselőtársunk. Köszönöm szépen, minden jót mindannyiuknak.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 20 perc)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Lajtai Szilvia