HRB-14/2006.
(HRB/14/2006-2010.)
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2006. november 21-én, kedden, 10 órai kezdettel
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászóló: *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat *
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslat *
Dr. Bodnár Gergely szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Bodnár Gergely válaszai az elhangzottakra *
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról *
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló J/1374. számú beszámoló *
Dr. Dankó István (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások, reagálások *
Határozat az általános vitára alkalmasságról *
Határozat az elfogadó határozatról *
Egyebek *
1. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), alelnök
Karsai Péter (MDF), alelnök
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Juhász Gábor (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Rába László (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
(megérkezéséig:) Ecsődi László (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
(megérkezéséig:) Juhász Gábor (MSZP) Laboda Gábornak (MSZP)
Mécs Imre (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
(megérkezéséig:) Csampa Zsolt (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
(megérkezéséig:) dr. Simon Miklós (Fidesz) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) Tóth Gábornak (Fidesz)
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium)
Dr. Füredi Károly szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Tari Ferenc tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Tamás Sándor ezredes (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Pintér Ferencné főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bodnár Gergely főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szalmásy Éva (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Makra Tímea (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium)
Szabó László ezredes, osztályvezető (Honvédelmi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm önöket a honvédelmi és rendészeti bizottság november 21-ei ülésén. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm az előterjesztőket a mai ülésen.
A mai ülésre eredetileg három napirendi pontot javasoltam, és a csütörtöki házbizottsági ülés után javaslom még egy napirendi ponttal az alábbiak szerint kiegészíteni a bizottsági ülés munkáját.
Első napirendi pontunkban a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat tárgyalására kerül sor, a bizottság hatáskörébe, feladatkörébe tartozó módosító indítványokról fogunk dönteni. A második és harmadik napirendi pont szintén a honvédelmi és rendészeti bizottság számára idegenrendészeti kérdésekben kirótt feladat, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasságról döntünk, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslat, itt is általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Javaslom még a házbizottság kijelölése alapján az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló J/1374. számú beszámoló általános vitára való alkalmasságát, valamint ugyanebben a tárgykörben az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Ez önálló bizottsági indítványunk és az egyebek napirendi pontban tájékoztatásokat szeretnék adni.
Amennyiben a napirendi javaslathoz nincs észrevételük, szavazásra teszem fel az előterjesztett napirendi javaslatot. Aki egyetért a napirendi javaslattal, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
A jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy Csampa Zsoltot Nyitray András, Básthy Tamást Tóth Gábor, Juhász Gábort Laboda Gábor, Vadai Ágnest Keleti György, Simon Miklóst pedig jómagam helyettesítem. (Megérkezik Csampa Zsolt.) Csampa képviselő úr közben megérkezett, illetve Ecsődi Lászlót Gál Zoltán képviselőtársunk, Mécs Imrét pedig Rába László képviselőtársunk helyettesíti. Köszönöm szépen.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az első napirendi pont tárgyalására térünk rá. Tisztelettel köszöntöm Füredi Károly államtitkár urat, Varga Valéria főosztályvezetőt a Pénzügyminisztériumból, Tari Ferenc tanácsos urat a Pénzügyminisztériumból, Tamás Sándor ezredes urat a Honvédelmi Minisztériumból és dr. Pintér Ferencnét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetőjét.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló T/1145. számú törvényjavaslat
Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság a feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról dönt a mai ülésen, a kiosztott ajánlás alapján dolgozunk, a normaszöveg a XIII. honvédelmi fejezet, a XIV. igazságügyi és rendészeti minisztériumi fejezet rendvédelmi szervekre vonatkozó részéhez benyújtott módosítókat tárgyalja, illetve ez kerül ma tárgyalásra.
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Az ajánlási pontról való döntéskor, tehát amikor szavazni fogunk, a szavazással egyben az adott módosító javaslat lábairól is döntünk egy szavazással. (Megérkezik Ecsődi László.) Közben Ecsődi képviselőtársam is megérkezett. (Megérkezik Karsai Péter.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Először az ajánlás 30. pontjáról döntünk. Önök előtt kiosztásra került az ajánlást tartalmazó felsorolás. Hörcsik Richárd, Szászfalvi László, Kuzma László, Hoffmann Rózsa és Vincze László képviselők módosító indítványáról döntünk. Úgy látom, a bizottság előtt nem kívánja senki indokolni. Ha a kormány álláspontját kérhetném, egyetért vagy nem ért egyet?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem ért egyet a kormány. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki az, aki támogatja Hörcsik Richárd és képviselőtársai módosító indítványát a költségvetésre vonatkozóan? Kérem, kézfeltartással jelezze, aki támogatja! (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Nem kapta meg a szükséges többséget.
A következő ajánlás a 215. számú, Kuncze Gábor képviselő úr javaslata. A kormány támogatja-e vagy sem?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja a kormány. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e? Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Ez egyértelmű döntés, az egyharmadot sem kapta meg.
Varga Mihály, Csampa Zsolt és Lázár János képviselők indítványáról mi a véleménye a Pénzügyminisztériumnak?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja a Pénzügyminisztérium. Azt kérdezem a tisztelt képviselőtársaimtól - az ajánlás 216. pontjánál járunk -, hogy ki az, aki az előbb említett képviselők ajánlását, illetve az ajánlásban megfogalmazott módosító indítványt támogatja. Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem.
A 217. pontban Varga Mihály, Csampa Zsolt és Lázár János módosító indítványa következik. A Pénzügyminisztérium?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Még mindig nem támogatja ezeket a kiváló javaslatokat. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Nem kapta meg a szükséges többséget.
Az ajánlás 218. pontjáról döntünk, Varga Mihály, Csampa Zsolt, Lázár János ajánlása vonatkozásában. Pénzügyminisztérium?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Nem kapta meg a szükséges többséget.
Az ajánlás 219. pontjáról döntünk, Harrach Péter és más országgyűlési képviselőtársaim javaslatáról fogunk szavazni. Kérdezem a Pénzügyminisztériumot.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem.
Pokorni Zoltán és képviselőtársai javaslatáról döntünk az ajánlás 220. pontjában. Pénzügyminisztérium?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 221. ajánlási pontról, dr. Fónagy János és képviselőtársai javaslatáról döntünk. Kérdezem a Pénzügyminisztériumot.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a képviselőtársaimat. (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem.
A 227. pontra ugrunk át az ajánlások között. Laboda Gábor képviselő úr a törvényjavaslat módosítását kezdeményezi. Kérdezem képviselőtársunkat, kívánja-e indokolni. (Laboda Gábor: Nem.) A Pénzügyminisztérium?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki az a képviselőtársunk, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 7 tartózkodás. A bizottság támogatta ezt a javaslatot.
Az ajánlás 228. pontja következik, Herényi Károly és képviselőtársainak módosító indítványa.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja a minisztérium. Kérdezem a képviselőtársaimat. (Szavazás.) 1 igen. Ez nem kapta meg a szükséges egyharmadot sem.
Szabó Lajos a 230. ajánlási pontban képviselőtársaival közösen a költségvetés módosítását javasolta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetében. Kérdezem a Pénzügyminisztériumot.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. Mennyit tartalmaz ez, főosztályvezető asszony?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): 4,1 millió forintot.
ELNÖK: Nagyvonalú a Pénzügyminisztérium! Nem jöttünk ma hiába! (Derültség.) Tisztelt Képviselőtársaim! Ki az, aki Szabó Lajos képviselőtársunk módosító indítványát támogatja. A Pénzügyminisztérium támogatja. (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Elfogadta a bizottság. Köszönöm szépen.
Eddig a 227-es kapta meg a bizottsági többséget, illetve a 230-as. A 233. pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselők szintén javasolják a költségvetés módosítását, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezetében.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Igen. (Dr. Kis Zoltán: Indoklás?)
ELNÖK: Ezt is támogatják. Főosztályvezető asszony, elmondaná nekünk, hogy mit javasoltak a képviselő urak?
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): A 233. szám alatt lévő módosító indítvány arról rendelkezik, hogy a fegyveres és rendvédelmi dolgozók hivatásos állománya korengedményes nyugdíjazásához támogatást biztosít a tárca, és a tűzoltóknak a korengedményes támogatása az átadás-átvétel során az ÖTM és az IRM között nem került megosztásra, tehát jelen pillanatban az IRM költségvetése tartalmazza a tűzoltókét. Most ezt az előirányzatot rendeztük, tehát ezt az előirányzatot áttesszük az ÖTM-hez. Ezt támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 12 igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
Pokorni Zoltán és más országgyűlési képviselők az ajánlás 236. pontjában javasolják az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetési előirányzatának módosítását.
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja a Pénzügyminisztérium. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, támogatják-e. (Szavazás.) 8 igen.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Most pont az ellenkezőjét támogatjátok, mint az előbb, azt tudjátok? Az előbb megszavaztatok 4 milliót, most pedig el akartok venni 133 milliót. (Zaj, közbeszólások. - Karsai Péter: Herényi Károly 235. szám alatti ajánlásáról miért nem döntünk?)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Közben Karsai Péternek volt egy ügyrendi jellegű észrevétele, Herényi Károly 235. szám alatti ajánlásáról miért nem döntünk.
LABAN JÁNOS, a bizottság tanácsadója: Azért, mert az előzőleg döntöttünk a 228. ajánlási pontnál.
ELNÖK: És ez a 235-öst is érintette. (Laban János: Így van.) A 230-as pedig érintette a 234-est. Tehát aki Pokorni Zoltán képviselőtársunk javaslatát nem támogatja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 nem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez volt az utolsó ajánlás, amiről döntenünk kellett. Tud-e valaki a képviselőtársaim közül a feladatkörünkbe tartozó, még nem tárgyalt módosító javaslatról? Van-e ilyen ismeretük? (Nincs jelzés.) Nincs.
Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok tárgyalását befejeztük. Főosztályvezető asszonynak, államtitkár úrnak, ezredes úrnak és főosztályvezető asszonynak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból köszönjük szépen a mai megjelenést.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a második napirendi pont. Javaslom, hogy a második és a harmadik napirendi pont indoklását, ha lehet kérnem, akkor vonjuk össze, hiszen két összetartozó kérdésről van szó. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasságról kellene döntenünk. Először megadnám a szót a kormány képviseletében megjelenteknek, dr. Bodnár Gergely főosztályvezető-helyettesnek, Szalmásy Éva és Makra Tímea kolléganőknek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Parancsoljon, főosztályvezető úr!
Dr. Bodnár Gergely szóbeli kiegészítése
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban a két benyújtott törvényjavaslatunk szoros összefüggést mutat. Igazából első körben azt kellene tisztáznunk, hogy valójában mindkét törvényjavaslat európai uniós jogharmonizációs kötelezettség megvalósítását próbálja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjébe, illetőleg jogszabályi környezetébe átültetni.
A két törvényjavaslat elhatárolásának kérdésében az volt a kormány álláspontja, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény elhatároltan a klasszikus idegenrendészeti szabályozástól kerüljön megalkotásra, tekintettel arra, hogy az ebbe a személyi körbe vagy a törvény személyi hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában a beutazás és tartózkodás szabályai oly mértékben liberálisak, hogy nem igazán lehetne beilleszteni a klasszikus idegenrendészeti szabályozás körébe.
Az 1299. számon benyújtott törvényjavaslat alapvetően az Európai Közösséget létrehozó szerződés által biztosított szabad mozgás alapjogot próbálja meg a magyar jogrendszerbe átültetni, és ennek másodlagos jogforrását, a 38/2004-es úgynevezett EGT-irányelvet. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tartalmazza mindazon szabályokat, amelyek a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek beutazását és tartózkodását jellemzik.
A törvényjavaslat felépítésében követjük a klasszikus közösségi jog által is meghatározott tartózkodási időintervallumokat, tehát a három hónapot meg nem haladó szabályok helyezkednek el a törvényjavaslat elején. Lényegében a három hónapot meg nem haladó tartózkodás mindenféle engedély és bejelentési kötelezettségtől mentes. Egy kritérium van, a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, amennyiben a közösségi jog vízumkötelezettséget ír elő, ebben az esetben a három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a Magyar Köztársaság idegenrendészeti hatóságai is vízumot kérnek.
A három hónapot meghaladó tartózkodás esetében az úgynevezett EGT-állampolgárokat, tehát az Európai Unió állampolgárait, Norvégia, Lichtenstein, Izland állampolgárait, illetőleg a külön szerződés alapján a svájci állampolgárokat regisztrációs igazolásra, pontosabban lakóhely-bejelentésre kötelezi a javaslat, a harmadik országbeli állampolgárokat, lásd családtagokat pedig tartózkodási kártya felvételére köteleznénk. Igazából ezek - ha lehet így fogalmazni - deklaratív jellegű engedélyek, tekintettel arra, hogy a szabad mozgás és tartózkodás joga az Európai Közösséget létrehozó szerződésből fakad. (Megérkezik Juhász Gábor.)
A törvényjavaslat nyilvánvalóan viszonylag szűkebb körben, alkalmazása szempontjából és a jövőre nézve szűkebb körben tartalmaz úgynevezett kényszerintézkedésekre lehetőséget, nyilvánvalóan megfelelő súlyú közrendi, közbiztonsági veszély esetén nincs kizárva az, hogy ezen személyeket a Magyar Köztársaság területéről eltávolítsuk, de - itt kapcsolódnék az előző, pontosabban az 1300. számú törvényjavaslathoz - nyilvánvalóan más szempontrendszer és más mérce vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárokra.
A törvényjavaslat nagy részét teszi ki a különböző ágazati jogszabályok módosítása. Ezzel annak a követelménynek próbálunk megfelelni, hogy a törvény személyi hatálya alá tartozó személyek jogállását, státuszát a lehető legnagyobb mértékben közelíteni szükséges a magyar állampolgárok vonatkozásában. Ez több tucat ágazati jogszabály, törvényi szintű jogszabály módosítását jelenti, így próbáljuk megteremteni az egyenlő bánásmódot ezen személyi kör vonatkozásában.
Az első törvényjavaslatról ennyit.
A második törvényjavaslat vonatkozásában szintén kiemelendő az utóbbi évek felgyorsult uniós migrációs jogalkotása, több irányelv, illetőleg közösségi rendelet az, amelynek átültetése történik a törvényjavaslatba, illetőleg egy másik tényező, a teljes jogú schengeni tagságra történő felkészülés jogszabályi hátterét próbáljuk megteremteni. Tudvalévő, hogy ez év nyara folyamán megkezdődött a schengeni érettséget vizsgáló, úgynevezett helyszíni ellenőrzések kérdése. Megpróbáltuk már a helyszíni ellenőrzések tapasztalatait és a vonatkozó közösségi joganyagot oly mértékben átültetni a törvényjavaslatba, hogy ez a későbbi ellenőrzések folyamán ne jelentsen a teljes jogú schengeni tagság elérésében akadályt.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat szintén a klasszikus időintervallumokhoz kötött tartózkodási szabályokat próbálja meg meghatározni. Nyilvánvalóan a három hónapot meghaladó, illetőleg a három hónapon túli tartózkodás szabályai, a különböző kényszerintézkedések szabályozása kapcsán próbáltuk már a formálódó közösségi jogot is maximálisan figyelembe venni. Másrészről például a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályainál figyelembe vettük a múlt év nyarán elfogadott, illetőleg a 2006. január 1-jén hatályba lépett úgynevezett nemzetpolitikai csomag vívmányait. Ennek megfelelően ezek teljes mértékben átültetésre kerültek a törvényjavaslatba.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Azt szeretném kérdezni képviselőtársaimtól, mert elég komoly anyag - nem tudom, hány képviselőtársamnak volt ideje áttekinteni, vagy mindenki kívülről tudja -, hogy milyen kérdéseik és észrevételeik vannak képviselőtársaimnak? Kontrát Károly a Fidesz-frakció nevében.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főosztályvezető Úr! Tegnap az alkotmányügyi bizottságban többünknek módja volt már a törvény tárgyalására, áttekintésére, Papp Imre államtitkár úr képviselte akkor a minisztériumot, illetve a kormányt. Azt mondtam akkor is, és most is azt mondom, hogy sajnálatos, hogy két ilyen nagy terjedelmű törvényjavaslat ilyen jelentős késedelemmel kerül a bizottság elé. Egyrészt az egyiknél 2006. január 29-e, illetőleg 2006. április az átültetési határidő, amikor a magyar jog részévé kellett volna ezt tenni. Ez jelentős késedelmet szenvedett.
Államtitkár úr elmondta, hogy ennek az volt az oka, hogy a Belügyminisztérium nem készítette el a tervezeteket, legyünk őszinték, illetőleg ő volt őszinte, én ezt akkor köszöntem is neki, bár szóban ezt nem mondtam el, csak magamban gondoltam így. Sajnálatos, hogy ez így alakult. Már csak azért is sajnálatos, nemcsak amiatt, hogy az uniós kötelezettségünket nem tudtuk teljesíteni, illetve késedelmesen teljesítettük, eljárás is indult az Unióban emiatt, elég sajnálatos, de én nagyobb problémának látom azt, hogy aggályosnak látszik, hogy a magyar szervek felkészíthetők-e, felkészíthető-e a magyar közigazgatás ezeknek a törvényeknek, illetőleg a végrehajtási rendeleteknek a létrehozására és az alkalmazására.
Tehát ezek voltak az általános aggályaink, és úgy gondoljuk, hogy ezek nagyon fontos törvényjavaslatok. Akkor is elmondtam, hogy mi nem zárkózunk el végső soron a majdani támogatásuktól, de attól tesszük függővé, hogy a benyújtható módosító indítványokkal sikerül-e azokat a hibákat, amelyek közül néhányat majd fel fogok sorolni, rendezni.
Ha már itt a hatóságoknál tartok, akkor mind a két törvényjavaslat terminológiája eljáró hatóságot említ. Nagyon sok törvényt módosít mind a két törvényjavaslat, és nem ugyanaz a terminológia az eljáró hatóságot illetően a törvények vonatkozásában. Tehát célszerű lett volna vagy célszerű lenne konkretizálni, nevesíteni, egyértelműbben meghatározni ezt többek között.
Ha rátérünk, mondok néhány észrevételt egyikről is, másikról is. Az 1299-es törvényjavaslatról: itt alapvető kérdés a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai jogállásának rendezése. Ennek a szabályozása egy nagyon fontos mozzanata a törvényjavaslatnak. Aztán nagyon fontos kérdés, hogy mi lesz a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sorsa, mert ebben implicite az is benne van, hogy esetleg változhat vagy módosulhat, urambocsá! nem tudom, nem kívánom, de esetleg jelentős átalakuláson mehet át ez a hivatal. Kíváncsi lennék az álláspontjára.
A T/1300. számú törvényjavaslat vonatkozásában rendkívül aggályosnak látszik, hogy a tartózkodási engedélyek érvényességi idejét öt évre emeli meg a javaslat. Ennek látjuk a veszélyeit. Nem tudom, hogy a korábbi ellenőrzési rendszer hogyan működhet, gyakorlatilag ha ez elfogadásra kerülne, akkor öt évre a látókörből az ilyen jogosultak esetleg ki is kerülhetnének, nem tudom, hogyan lehetne érvényesíteni a magyar érdekeket e tekintetben.
Aztán itt a korábbi szabályozással ellentétben eltűnt a javaslatból a jövedelemszerző tevékenység által termelt gazdasági haszon megkövetelése. Ez nincs benne a javaslatban.
Összességében azt mondhatjuk és ugyanitt van az eljáró hatóság kérdésköre, tehát mindenképpen úgy gondoljuk, hogy sajnálatos az, hogy ilyen gyors, pontosabban nem is gyors, hanem a késedelmet úgy próbálja a kormány rendezni, hogy ilyen kutyafuttában kerülnek ezek a törvényjavaslatok egyrészt a Ház elé, másrészt pedig a felkészülési időt tartjuk aggályosnak, úgy, ahogy elmondtam.
Összességében azt tudom mondani, hogy nem zárkózunk el a támogatástól, attól tesszük függővé, hogy a módosító javaslatokkal azok a hibák kiküszöbölhetők-e, illetve fontosnak tartjuk itt is rögzíteni, hogy egyrészt teljesítsük uniós kötelezettségünket, de a magyar nemzeti érdekeknek feleljünk meg. Úgy gondolom, hogy minden ilyen jogharmonizációs törvénynek ez a két alapvető alfája és omegája. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő úr, majd Gál Zoltán képviselő úr!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Jórészt én is folytatnám, amit Kontrát képviselő úr elkezdett. Itt az idő. Valóban tényleg egy kis késés van az előterjesztéssel, viszont késés van a tisztelt brüsszeli döntéssel is, mert Schengenről beszéltünk, hogy 2007. január 1., most azt mondjuk, hogy 2007 október talán, mindenféle informatikairendszer-problémákra való hivatkozással. Nagyon szépen kérem a kormány képviselőit, hogy ebben a tekintetben teljes keménységgel képviseljék a Magyar Köztársaság érdekeit, mert nem hiszem, hogy ezek az indokok mind valós indokok. Bizonyos félelem van a tisztelt Európai Unió nagy rendszereinek részéről, és úgy gondolják, hogy talán még nem vagyunk érettek arra, hogy a magyar állampolgárok úgy mászkáljanak a határon, hogy azt csak esetleg mint bódét nézegessék. Én nagyon szeretnék most már csak bódékat vagy azt se látni a szlovák határon, az osztrák határon, a szlovén határon és egy-két éven belül a román határon is. Ezt egyből már mindjárt megjegyzésként is megfogalmazom.
Tehát Schengent próbáljuk meg egy kicsit keményebben képviselni. Ezzel az októberrel nem tudunk mit csinálni, de az október után ne legyen további halasztgatás, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy következő év októberében itt már schengeni határok legyenek. Ehhez a jogharmonizáció megvan, a technikai felszereltség megvan.
A másik dolog, hogy ez a jogszabály, amit most itt megalkotunk, ez nagyjából rendezi azokat a problémákat is, amit most Svédország rendez sajátos módon bizonyos magyar állampolgárok tekintetében - teljesen jogosan egyébként, meg kell jegyeznem. Nekünk ugyanerre fel kell készülni, mert itt azért Románia, Bulgária előbb-utóbb csatlakozik, tehát nekünk hasonló problémákkal bizony, esetleg szembe kell nézni.
Az a felvetés, amit Kontrát képviselő úr tett, engem is nagyon érdekelne, hogy azért vannak itt olyan országok, amelyek harmadik országnak fognak minősülni még bizonyos ideig: itt a horvátokra, a szerbekre gondolok, és az ukránok pedig mit tudom én, hogy meddig, ahol bizony, nekünk vannak magyar érdekeink, és ők harmadik országbeli állampolgárnak számítanak. Itt valóban a rokoni fokot figyelembe kell venni, és amit az egyezmények megengednek, mindenféle lehetőséget biztosítani annak érdekében, hogy az ő tartózkodásuk ne nehezedjen.
Csak úgy kérdezném, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest van-e valami hátrányosabb? (Dr. Bodnár Gergely: Nincs.) Akkor megnyugodtam, mert ettől esetleg tartottam, hogy ez bekövetkezhetne itt a harmadik országbeli állampolgárok, rokon, illetve magyar anyanyelvűek tekintetében ennek a jogszabálynak a hatálybalépésével. Ezt, kedves testvéreim, nem tudjuk elkerülni, ezt nekünk meg kell csinálni. Ez a magyar érdek is, nemcsak európai uniós érdek, de még egyszer hangsúlyozom: ennek a törvénynek a tárgyalása során, egyetértve bizonyos indítványaiddal, amit tettél, persze, ezt meg kell nézni, hogy ez az EU-s irányelveknek, illetve a rendeleteknek mennyiben felel meg. De feltétlenül szükséges, hogy amint ezt elfogadtuk, abban a szent pillanatban ki tudja jelenteni Magyarország a jövő év elején, hogy minden olyan feltétellel rendelkezik immáron, ami a schengeni egyezmény Magyarországra való kiterjesztésének is a feltétele, és ezen a vonalon egységesen menjen a magyar parlament akár ellenzéki, akár kormánypárti oldalról, mert én azért tapasztalok néha olyan dolgot - és tapasztaltam más területeken is -, Gábor, voltunk már más bizottságban is együtt, vagy lásd most a mezőgazdasági ügyek, amikor nem egyforma mércével mérünk. Mi nem a támogatásról beszélünk, hanem ami sajnos, az Európai Bíróság elé kerül, mert... (Dr. Kontrát Károly: Kukoricáznak velünk!) Erről beszélek.
Tehát amit a saját területünkön tudunk kármentesíteni vagy magyar érdeket képviselni, azt közösen tegyük meg, és ennél a törvénynél vannak ugyanilyen szempontjaink. Erre az 5-10 évre pedig nem tudom, majd gondolom, válaszol a főosztályvezető úr, hogy ez megoldható vagy miért lett ilyen hosszabb időtartamban megállapítva a nyilvántartás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Először egy ügyrendi jellegű felvetésem lenne. Nem akarom itt a bizottságban magam túlnyüzsögni, de egy kicsit meglepődtem, amikor láttam, hogy a két törvényjavaslatnak az első helyen kijelölt bizottsága az alkotmányügyi bizottság. Na, ezt csak úgy megjegyzem, tehát a téma szerint ez ide tartozna elsősorban. Nem dől össze a világ, mindnyájan tudjuk, ettől a dologtól, csak ezt úgy jelezném.
A másik dolog: én is másodszor hallom a minisztérium előadásában a két törvényjavaslat indokolását és fő tartalmát, és őszintén meg kell mondanom, hogy komoly hiányérzetem volt tegnap az alkotmányügyi bizottságban is, és most is. Tudniillik két dologról valahogy azért mégiscsak beszélni kellene vagy legalábbis valami képet festeni a törvény-előkészítésben részt vettek részéről. Az egyik az, hogy van-e ebben a két törvényben - és tudom, most lehet azt mondani, hogy a képviselő bogarássza át a jelen, hatályos szabályozást és ezt a másik 300 paragrafust és hasonlítgassa össze, de azt hiszem, hogy érthető, hogy egy képviselő ezt nehezen tudja megtenni -, tehát az első kérdésem az, hogy van-e ebben a két törvényben olyan szabály, amire azt mondom, hogy magyar szabály? Tehát eltér-e vagy bővebb-e, szűkebb-e az uniós irányelvektől? Vagy pedig arról van szó, hogy ebben a témában - és ezt mindnyájan tudjuk, lehet, hogy már egy kicsit véleményt is mondok - az Unió egyre bővíti azokat a szabályrendszereket és kötelező jelleggel bővíti azokat a szabályrendszereket, és tartok tőle, hogy nem az utolsó változat, ami most hatályos, ami ezzel a migrációval összefügg. Tehát a jelenlegi állapot szerint ez a két törvényjavaslat - mondom, ez lenne csak a kérdésem - tartalmaz-e valami olyat, ami az EU-s irányelveknél több vagy kevesebb, tartalmaz-e valami sajátosságot és így tovább?
A másik kérdésem: ez a migráció ügye. Szerencsére mi azért valahogy eddig kimaradtunk ebből a dologból. Hozzáteszem, hogy ha mondjuk a magyar népesség létszámát nézem, itt szerintem a közeljövőben érdemes lenne elgondolkodnunk, hogy valamifajta változást, egészséges beáramlást, integrációt segíteni kell, mert ismerjük a létszámot, ismerjük a korösszetételünket. Itt hosszabb távon gondolkozva, azt hiszem, mi is rákényszerülünk arra, amire Európa több országa lassan-lassan rákényszerül, hogy egyfajta kívülről való frissítésben gondolkozzék.
A kérdésem konkrétan az lenne, hogy felmérték-e azt, hogy ezek az új szabályok milyen hatásokkal járhatnak a magyar migrációs politikára, hogyan befolyásolják, és így tovább? Erről azért szeretnék valamit hallani, mert egyébként ezek önmagában ilyen eljárási szabályok, amelyeket nem is mi határozunk meg jórészt, hanem az Európai Unió, tehát milyen hatással lesz ez úgy általában a migrációs politikára, a migrációs jelenségre, ha úgy tetszik?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főosztályvezető-helyettes úr, parancsoljon!
Dr. Bodnár Gergely válaszai az elhangzottakra
DR. BODNÁR GERGELY (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Elnézést, hogy ha az első tartalmi összefoglaló bizonyos képviselő urak által érdeklődésre számot tartó kérdéseket nem tartalmazott, próbáltam röviden összefoglalni, és akkor itt ragadnám meg adott esetben a részletkérdésekre való válaszokat.
Ha megengedik, akkor időrendben próbálnék meg válaszolni. Kontrát képviselő úrtól felmerült a hatálybalépés problematikája. Valóban én is az igazat szeretném mondani. Tavaly, az ősz folyamán elindult a közösségi jognak megfelelő törvényátültetés előkészülete, azonban ez nem valósult meg. Nyilvánvalóan ennek megvannak a külső és belső okai. 2006 júniusától felállt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, megpróbáltuk azokat az elmaradásokat, amelyek egyéb okok miatt nem voltak végrehajthatóak, a lehető legrövidebb időn belül megalkotni és benyújtani a törvényjavaslatot.
Azt nem mondanám, hogy még a Belügyminisztériumban elkezdett munkának az eredményeit nem használtuk fel, azonban be kell ismerni azt a tényt, hogy valójában nóvumot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban elvégzett előkészítő munka jelentett, és ennek lett az eredménye az, hogy november elején be tudtuk nyújtani a törvényjavaslatot.
A felkészülés vonatkozásában teljesen igaza van Kontrát képviselő úrnak. Mi alapvetően abból indultunk ki, hogy egyrészről prezentáljunk egy elkötelezettséget az Unió felé, tehát adott esetben - ahogy utaltam már az ellenőrzésekre - már mondhatjuk azt, hogy a törvényjavaslatunk be van nyújtva. Adott esetben itt a hatálybalépésről és a felkészülésre megfelelő időszak rendelkezésre bocsátásáról lehet a későbbiekben - hogy mondjam - diskurzust folytatni, nyilvánvalóan nekünk az elsődleges célunk az volt, hogy az elkötelezettségünket mutassuk az Európai Unió intézménye felé. Ennyit a hatálybalépésről.
Valóban mind a két törvényben, az egyikben az eljáró hatóság, a másikban idegenrendészeti hatóság szerepel. Itt visszautalnék, most pontos számot nem fogok tudni mondani, hogy milyen számon nyújtotta be a kormány az úgynevezett salátatörvényét, nem tudom, emlékeznek-e a képviselő urak, ez egy 400 oldalas törvényjavaslat, amely megpróbálja az egész jogrendszeren keresztülvezetni - adott esetben a kormányzati szerkezet átalakításával összhangban -, adott esetben végigvezetni a különböző feladatok és hatáskörök címzettjét oly módon, hogy adott esetben, hogy ha szerkezet- vagy struktúra-átalakítás következik be alacsonyabb végrehajtói szinten, ne kelljen például kétharmados törvényekhez hozzányúlni. Alapvetően a jogalkotási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy alkotmányban nem szabályozott szervek, szervezetek feladatát, hatáskörét adott esetben alacsonyabb szinten határozzuk meg.
Ez a célunk, tehát az idegenrendészeti hatóság, illetőleg az eljáró hatóság feladat-, és hatásköri illetékességét kormányrendeleti szinten próbáljuk megteremteni. Nyilvánvalóan az állampolgárok, ügyfelek részére megfelelő jogforrást próbálunk találni arra, hogy adott esetben tudják, hogy valóban azt az adott engedélyt kihez kell benyújtani, kihez kell fellebbezni, stb.
Az 1299-es törvényjavaslathoz Kontrát úr felvetette, hogy a harmadik országbeli családtag. Valóban az volt a célunk, hogy adott esetben a magyar állampolgároknak a Kárpátalján, Szerbiában élő családtagjai ne legyenek hátrányosabb helyzetben, mint adott esetben a német állampolgár hasonló körben lévő családtagjai, illetőleg azt is el szerettük volna kerülni, hogy például Szlovákiában többletjoga legyen adott esetben a magyar állampolgár ukrán házastársának. Tehát ezért próbáltuk meg a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazását és tartózkodását meghatározó törvényben elhelyezni ezeket a személyeket. Ez azt jelenti, hogy adott esetben az ukrán leszármazott, az ukrán családtag ugyanazokat a jogosítványokat fogja kvázi élvezni, majdnem teljes egészében, mint egy magyar állampolgár. Tehát ez volt az alapvető célunk.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sorsával kapcsolatos volt a következő kérdés. Nem, én legalábbis nem tudok olyan átalakítási szándékról, amely a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladatait átszervezve, stb. átvariálná. Igazából a 2001. évi törvény kapcsán, tehát az idegenrendészeti szabályozásnak, illetőleg az eljárásnak a civil szféra felé tolása ugyanúgy megmaradna. Nincs szándékunk rendészeti vonalra áttolni az idegenrendészetet. Itt elsősorban az engedélyügyről beszélek, nyilvánvalóan adott esetben a határőr, rendőr kollégáknak közre kell működniük bizonyos kényszerintézkedéseknél, de az alapfelálláson nem kívánunk változtatni.
Az öt év vonatkozásában: ez több képviselő úrtól is elhangzott. Az öt év alapvetően egy lehetőség. Tehát azzal a tradícióval akartunk szakítani, például most gondolva beruházás-ösztönzésre, családegyesítésre, ahol a jelenlegi szabályozás egy, kettő, maximum ha jól emlékszem, a nemzeti vízumnál volt lehetőség arra, hogy öt évre lehessen kiadni. Tehát próbáltuk maximálisan liberalizálni. Nyilván adott esetben egy Suzuki-gyár vezérigazgatója, aki a kérelem benyújtásakor leigazolja azt, hogy neki ötéves szerződése van, ne járkáljon már adott esetben évente, másfél évente be a bevándorlási hivatalba, és nyilvánvalóan ezzel az adminisztrációs terheket is csökkentjük.
Az, hogy adott esetben ez az ötéves maximum belekerült a törvénybe, ez nem jelenti azt, hogy első körben mindenki öt évre fogja megkapni. Nyilvánvalóan az idegenrendészeti hatóság és adott esetben a szakhatóságként eljáró nemzetbiztonsági hivatal munkaügyi felügyeletet ellátó szervei az indokolt véleményükben azt mondhatják, hogy ez az ember egyáltalán ne is kapjon valamilyen tartózkodásra jogosító igazolást, vagy adott esetben rövidebb intervallumra kapja meg, hogy a figyelmüket rá tudják szegezni rövidebb intervallumban is.
A nemzetpolitikai csomagot említettem a felvezetőben. Azt határozottan kijelenthetem, hogy a nemzetpolitikai csomag által elfogadott idegenrendészeti módosításokat egy az egyben átvettük a törvényjavaslatba, nem próbálunk meg nyirbálni belőle, sőt a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában a szabad mozgás törvénye alá történő behelyezés egy továbblépést is jelent, tehát még nagyobb kedvezményeket adunk adott esetben ennek a személyi körnek.
A Kis képviselő úr által felvetett kérdés, a schengeni csatlakozás. Valóban, a magyar kormány minden fórumon és szövetségeseket is keresve, tehát nyilvánvalóan új tagállamok vonatkozásában továbbra is céldátumnak tartja a 2007 októbert, tehát ahogyan azt a hágai programban, illetőleg magasabb szinten az Európai Tanács konklúzióiban megjelent, a 2006-ot továbbra is céldátumként tekintjük. Valóban voltak olyan "támadások", régi tagállamok, nyilvánvalóan politikai, biztonsági stb. érdekek által motiválva, hogy ezt az egész csatlakozást húzzuk, halasztjuk. Azt látni kell, hogy a teljes jogú Schengen-tagság, ha durván fogalmazok, innentől kezdve az a SIS-rendszerhez történő csatlakozás kérdése, ezen áll vagy bukik a kérdés.
Tehát jelen pillanatban, és pontosan, ha jól emlékszem, december környékén történik döntés abban a kérdésben, hogy teljesen új SIS II. rendszerünk lesz-e, vagy a most meglévő technikai alapokon a SIS plusz rendszerhez csatlakoznának az új tagállamok. Ez már egy kompromisszumos javaslat, mert mint ahogy említettem, korábban elég heves ellenállás volt Németország, Franciaország, tehát viszonylag nagy szavazataránnyal rendelkező országok vonatkozásában, de készült egy kompromisszumos javaslat, hogy valóban, amíg a SIS II. nem áll fel, addig a régi SIS-hez csatlakoznának az új tagállamok, és ennek nyilvánvalóan technikai, költségvetési és jogalapi vizsgálatai jelen pillanatban folynak.
Tehát azt határozottan állíthatom, hogy a kormányzati álláspont Brüsszel felé az, hogy kívánjuk tartani a megígért 2007 októberét, és ennek érdekében mindenféle kompromisszumos javaslatot támogatni tudunk.
Gál képviselő úr kérdésére: valóban az utóbbi években az európai uniós jogalkotás a migráció területén felgyorsult. Nagyon behatárolt a magyar kormányzati mozgástér, azonban vannak úgynevezett kiskapuk, és ezt nyilvánvalóan a magyar kormány megpróbálja kihasználni. Ahogyan az elmúlt évben például a nemzeti vízum bevezetése, tehát igazából amit a közösségi jog még nem fedett le, három hónapot meg nem haladó tartózkodás, huzamos tartózkodás, azokon a területeken van mozgástere a magyar kormánynak, van mozgástere a tagállamoknak, és ezeket maximálisan megpróbáljuk kiaknázni. Erre szintén ugyanezt a példát tudnám mondani, magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagját áttenni a szabad mozgás törvény hatálya alá, ezzel biztosítva a lehetőségeiket, megtartva nyilvánvalóan a korábbi idegenrendészeti törvény, még a 2001-es előtti bevándorlási engedélyt, letelepedési engedélyt, illetőleg az 1300-as törvényjavaslatban bemutatott három új letelepedési engedélyt, abból a nemzeti kvázi a régi, jelenleg hatályos szabályozásból a letelepedésnek a szabályai, a másik kettő, tehát az ideiglenes letelepedés és az EK-letelepedés valóban egy közösségi jogharmonizáció. Megpróbáljuk ezek között az átjárást, és az ezek által biztosított jogosultságokat leszabályozni.
Az integráció kérdésében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban az a döntés született, hogy 2007 első félévében próbálunk benyújtani egy úgynevezett integrációs törvényt. Ebben meghatározva azt, hogy a Magyar Köztársaság területére letelepedés szándékával, hosszabb idejű tartózkodás szándékával érkező személyeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük, ezek hogyan befolyásolják vagy hogyan érintik nyilvánvalóan a Magyar Köztársaság gazdasági, kulturális, szociális érdekeit, és ez milyen kapcsolatban lesz adott esetben a népességpolitikával. Nyilvánvalóan, ahogy látjuk, Nyugat-Európában is több hullámban, más elgondolások, más irányelvek alapján, lásd például Franciaország, lásd például a skandináv államok, megpróbálnak vérfrissítést a honosok körében megteremteni. Ennek a törvénynek is valóban ez lenne a célja, tehát a 2007 első félévében benyújtandó úgynevezett integrációs törvénynek.
Köszönöm szépen. Nem tudom, valamit kihagytam-e, vagy valakinek nem válaszoltam.
ELNÖK: Bizonyos kérdésekre szőrmentén és diplomatikusan válaszolt főosztályvezető-helyettes úr, amit értékelünk, csak azt gondolom, kiderült az eddigi hozzászólásokból, hogy ez egy olyan kérdés, ami ennek a bizottságnak nemcsak a profiljába vág, hanem a képviselők több szempontból, több ok miatt foglalkoznak is ezzel. Tekintettel arra, hogy ez egy kétharmados törvény is ráadásul, mind a kettő, ezért nyilván az általános vitára való alkalmasságot meg fogja szavazni a bizottság, de ezzel együtt szeretném, hogy ha valamiféle tárgyalás lenne a jogszabály további sorsát illetően. Kontrát képviselő úr felszólalása erről szólt, hogy mi most tartózkodni fogunk ugyan, de konstruktív a hozzáállásunk, mert tudjuk, hogy ez igen fontos. Csak szeretnénk pontosítani, hogy precízebb legyen, és a gyors elkészítés nyomát ne hagyja teljes egészében magán a törvényjavaslat.
Még azért itt voltak kérdések, amire válaszolt főosztályvezető-helyettes úr, nem ez a probléma, csak a válasz mélysége nem olyan volt, mint a kérdés mélysége, hogy árnyaltan fogalmazzak. De ha képviselőtársaim ezt akarják ragozni, akkor ragozzák, mindannyian tudjuk körülbelül, hogy miről van szó.
Van-e még más kérdés vagy észrevétel főosztályvezető-helyettes úrhoz? (Nincs jelentkező.) Nincs.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Tisztelt Képviselőtársaim! A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat vonatkozásában az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak? (Nincs jelentkező.) Ilyen nincs. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találtuk.
Azt javaslom, hogy szóban hangozzék el, és a bizottság előadójára kérek javaslatot, kisebbségi előadóra is fogok javaslatot tenni. Kontrát képviselő úr fogja a kisebbségi álláspontot képviselni. Ki fogja a többségi bizottsági előadó szerepét elvállalni? Hétfőn kerül mind a kettő a plenáris ülésen tárgyalásra, tehát a hétfői napon a mi információink szerint. (Zaj, közbeszólások: Gál képviselő úr?)
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Gál képviselő úr nem fog ráérni hétfőn este. (Karsai Péter: Aki nincs itt, azt mondjátok! - Közbeszólások: Javasoljuk Vadai Ágnest! - Derültség.)
ELNÖK: Mécs Imre képviselőtársunk sincs itt. (Derültség, zaj. - Keleti György: Aznap bejelentjük. - Rába László jelentkezik.) Rába képviselő úr - nagyon helyesen - a bizottsági előadó. (Keleti György: Akkor őt már most bejelentjük. - Derültség.) Tehát előrehozott bejelentéssel él Keleti alelnök úr. Tehát Rába és Kontrát képviselő urak fogják prezentálni a parlament előtt a T/1299-est.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1300. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
Azt gondolom, hogy Rába képviselő és Kontrát képviselő úr tudják a bizottsági többségi és a kisebbségi véleményt is képviselni.
Főosztályvezető úr, várjuk az egyeztetési javaslatokat. A módosító indítványainkat már fogalmazzuk, és jó volna, hogy ha ebben meg tudnánk egyezni és el tudná az Országgyűlés fogadni. Köszönöm szépen.
Soron következik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének rigai csúcstalálkozója idejére nyújtott NATO-támogatáshoz történő magyar katonai hozzájárulásról szóló J/1374. számú beszámoló, amelyet képviselőtársaim megkaptak. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Tisztelettel köszöntöm a kormány képviselőit, Dankó Istvánt, a jogi főosztály főosztályvezető-helyettesét és Szabó László ezredes urat.
Arra kérem önöket, indokolják a beszámolót.
Dr. Dankó István (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. DANKÓ ISTVÁN (Honvédelmi Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem igazán szeretném húzni az idejüket, egy meglehetősen egyszerű, az alkotmány alapján a kormány hatáskörébe tartozó csapatmozgás engedélyezéséről szóló beszámolót nyújtott be a kormány a parlament részére. Amint már elnök úr is említette, ennek a lényege az, hogy a NATO rigai csúcstalálkozóját biztosító NATO-tevékenységhez kíván a Magyar Köztársaság is hozzájárulni egy biolabor ideiglenes biztosításával, amely a saját szakterületére vonatkozó részfeladatokat fog végezni a csúcstalálkozó gyakorlatilag kétnapos időtartama alatt.
Hasonló döntést és a döntésről szóló tájékoztatót kaphattak a korábbiakban, egy legutóbbi esetben, nagyjából ugyanilyen témakörben, a görög olimpia biztosításával kapcsolatban is. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy fogadja el a beszámolót, és a későbbiekben támogassa annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Tisztelettel javaslom képviselőtársaimnak, hogy döntsünk a vitára való alkalmasságról. (Nyitray András jelentkezik.) Bocsánat, elnézést, Nyitray képviselőtársam!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Elnézést, nem az időt akarom húzni, de én még most sem értem, és valószínűleg, ahogy elnézem, így fogok meghalni, hogy nem értem, hogy egy kormánydöntés, amiben a kormány az alkotmány szerint engedélyezi és beszámolási kötelezettsége nem nekünk van, hanem az Országgyűlésnek van beszámolási kötelezettsége, mi a nyavalyának kell ezt nekünk általános vitára való alkalmassággal ellátnunk? Semmi közünk hozzá, nem mi hoztuk a döntést. Nem tudom, milyen jogszabály írja ezt elő, hogy erről a bizottságnak döntenie kell? (Dr. Kis Zoltán: Hogy ne haljál meg bután, majd elmondom!) Ezt többször megkérdeztük már, de sose kaptunk rá igazából választ.
Annak van jogszabályi alapja, hogy a kormány engedélyezte, annak is van, hogy beszámoljon az Országgyűlésnek, de minek nekünk, a bizottságnak az általános vitára való alkalmasságról dönteni? Milyen általános vita van egy beszámolóról? Minek kell egy beszámolót, amit a kormány már eldöntött, megvitatni? Az már megtörtént. Egyszerűen a józan észnek mond ellent ez a dolog. Nem mintha kifogásom lenne az akció ellen, mert legalább használjuk ezt a labort, ha már van, de egyszerűen nem értem ennek az egésznek a logikáját. (Dr. Kis Zoltán: Elmagyarázom!)
ELNÖK: A Házszabály 114. § (1), illetve (2) bekezdés: a jelentés elfogadásáról az Országgyűlés határozattal dönt. Az elfogadásról szóló országgyűlési határozati javaslatot első helyen kijelölt bizottság nyújtja be.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Megtette az elnök helyettem, úgyhogy nem fogsz bután meghalni. Mindennél így van. Az agrár-beszámolónál is így van, a gazdasági beszámolónál is, mindenhol.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Korábban mindenhez az Országgyűlés döntése kellett, aztán egyszer egy tiszta pillanatunkban módosítottuk az alkotmányt, akkor a kormány megkapta a felhatalmazást, de az akkori ellenzék - most nem tudom, hogy akkor éppen ki volt - azt azért kikötötte, hogy minden ilyenről legyen egy beszámoló az Országgyűlés plenáris ülésére. Ennyi a története.
ELNÖK: Még egyszer mondom: a Házszabály elég világos rendelkezéseket tartalmaz.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Nyitray úr számára ezt ciklusonként legalább háromszor fel szokták olvasni a honvédelmi bizottság ülésén.
ELNÖK: Köszönjük szépen, hogy most mindenki kibontakozott. (Nyitray András: Egyébként most sem tartom logikusnak. - Derültség.) Köszönjük szépen Nyitray képviselő úr véleményét. Senkinek nem adtam szót, alelnök uraknak sem, úgyhogy most mértéktartást javaslok ebben a kérdésben.
Határozat az általános vitára alkalmasságról
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést? (Szavazás.) Fantasztikus egységet sikerült prezentálni. Egyhangú.
A bizottság álláspontját esetleg Nyitray képviselő úr, ha megtenné, hogy ismerteti. (Derültség. - Nyitray András: Nagyon szívesen!) Kisebbségi vélemény nem volt.
Határozat az elfogadó határozatról
Az elfogadó határozatról is kell dönteni, ez itt van a képviselőtársaim előtt. Aki elfogadja az Országgyűlés határozati javaslatát, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
Tisztelt Képviselőtársaim! Három dolgot szeretnék nagyon röviden jelezni, ami a jövő heti munkánkkal kapcsolatban fontos lehet. Az egyik a brit parlament hasonló szőrű bizottságától meghívás érkezett a Magyar Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága részére. Azt javaslom, miután ez a létszámkerettel is megegyezik, hogy frakciónként egy képviselőtársam kiutazására tegyünk javaslatot, illetve ezt fogja előkészíteni a honvédelmi és rendészeti bizottság apparátusa. Ez a londoni látogatás januárban következik be.
A jövő héten kedden ülést kell tartanunk, a kapcsolódó módosító indítványok miatt, és szeretném jelezni, hogy megkeresett Erdei Tamás úr, a Bankszövetség elnöke, és ifjabb Nyers Rezső úr, a Bankszövetség főtitkára, és kérték, hogy a Bankszövetségnél egy kihelyezett bizottsági ülésre kerítsünk sort még az idén, tekintettel arra, hogy a bankbiztonsággal kapcsolatos elképzeléseiket, észrevételeiket, kéréseiket, felvetéseiket szeretnék a bizottság tagjaival megismertetni. Hogy aztán ez jogalkotási konzekvenciákkal jár-e, azt majd meglátjuk. Én mindenféleképpen szeretném javasolni a bizottság tagjainak, hogy ezt a meghívást fogadjuk el, és a Bankszövetségnél ezt a kihelyezett ülést mához két hétre fogom javasolni. Nem lesz túl hosszú, egy szakszerű prezentációval készülnek és elmondják a bankbiztonság jelenlegi állását, helyzetét. Itt újabb, Amerikából induló, Európára vonatkozó szabályozások vannak előkészítés alatt, a gyermekpornográfia elleni védekezés, stb., ami sajátos bankbiztonsági összefüggéseket is felvet, mint ahogy azt megismerhettem. Tehát sok minden érdekeset fogunk hallani. Nyilvánvaló, hogy a Bankszövetség úgy érzi, hogy aránytalanul nagy terhet jelent számára a bankbiztonsággal kapcsolatos kiadások tömege, és ezt az ügyfelekre is valahol át fogja hárítani. Tehát mához két hétre, december 8-án pedig a finn honvédelmi miniszter jelezte, hogy budapesti látogatása alkalmával szeretne a bizottsággal találkozni, minden képviselőtársamat december 8-án, pénteken, 10 órakor szívesen látom és várom erre a randevúra.
Tehát jövő héten bizottsági ülés, utána pedig a Bankszövetségnél egy kihelyezett bizottsági ülés a József nádor téren. Mindenkinek fogunk értesítést küldeni. Köszönöm szépen, hogy eljöttek. Kellemes napot!
(Az ülés végének időpontja: 11 óra 08 perc)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva