HRB 1/2007.
(HRB 1-21/2006-2010.)
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. február 7-én, szerdán, 10 órakor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
A bizottság titkársága részéről*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Megjelent*
Az ülés megnyitása*
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása*
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló T/1746. számú törvényjavaslat*
Dr. Soós László (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal*
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X. 28.) számú országgyűlési határozat módosításáról szóló H/1924. számú országgyűlési határozati javaslat*
Dr. Lénárd Krisztina (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, válaszok*
Határozathozatal*
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917. számú törvényjavaslat*
Dr. Soós László (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, észrevételek; válaszok*
Határozathozatal*
Egyebek*
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Karsai Péter (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Rába László (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Ecsődi László (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Juhász Gábor (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) megérkezéséig dr. Vadai Ágnesnek (MSZP)
Mécs Imre (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz) megérkezéséig Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Tóth Gábornak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Dr. Soós László főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lénárd Krisztina (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Faragó Ákos fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 04 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelettel köszöntöm a honvédelmi és rendészeti bizottság jelen lévő kedves képviselőit. Arra kérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket.
Szeretném kérni a helyettesítéseket! Laboda Gábor képviselőtársunkat Vadai Ágnes képviselő asszony, Mécs Imre képviselő urat Rába képviselő úr, Ecsődi képviselő urat Gál Zoltán képviselő úr, Básthy Tamást Kontrát Károly, Simon Miklóst Tóth Gábor helyettesíti.
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása
Tisztelt Képviselőtársaim! A mai ülésre három napirendi pontot és egy egyebeket javaslok. Az 1. napirendi pont a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény módosításáról szóló javaslat; a 2. a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. számú országgyűlési határozat módosítása; a 3. a büntető törvénykönyv, valamint hozzá kapcsolódó más büntetőjogi törvények módosítása, a Be., a Bvtvr.
A napirendi javaslatot illetően van-e észrevételük képviselőtársaimnak? Amennyiben nincs... (Nem érkezik jelzés.) ...kérem, jelezze az a képviselőtársam, aki elfogadja az előterjesztett napirendi javaslatot! (Szavazás.)
Egyhangúlag fogadtuk el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm Soós László és Faragó Ákos főosztályvezető és fogalmazó urat, és kérem, hogy az 1. napirendi pontban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről, illetve a bűnügyi együttműködésről szóló jogszabályok módosításával kapcsolatos előterjesztésüket szíveskedjenek megtenni.
Dr. Soós László (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A T/1746. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság két, nemzetközi bűnügyi jogsegélyre vonatkozó törvényének a kiegészítését, illetve részbeni újraszerkesztését tartalmazza. Nagyon röviden szeretném ismertetni, és ha esetlegesen kérdés van, akkor arra szívesen válaszolok.
A '96. évi XXXVIII. törvény tulajdonképpen tíz éve lépett hatályba, azóta csak kisebb korrekciók történtek. Ez a mostani is egy kisebb korrekciónak tekinthető, arról van benne szó, hogy amióta az Európai Unió tagállamai közé léptünk, azóta a külföldi büntetőítélet érvényének elismerésére vonatkozó, jelenleg a Btk.-ban és a Be.-ben elszórtan lévő rendelkezéseket indokoltnak tartotta az előterjesztő ebben a bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben egy helyen újraszabályozni, mert a gyakorlatban különböző problémák merültek fel ennek a jogintézménynek az alkalmazásával kapcsolatban; illetve ezzel kapcsolatban még a '96. évi XXXVIII. törvénynél a IV. fejezet újraszabályozása történik meg, tulajdonképpen - amint az az indokolásban is olvasható - igazából inkább csak jogszabály-szerkesztési és -pontosítási szempontból. (Csampa Zsolt megérkezik az ülésre.)
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvényt pedig azért kell módosítani, mert az Európai Unió elfogadott egy kerethatározatot, amit 2007. március 22-éig át kell ültetni a magyar jogalkotónak a magyar jogrendszerbe, és ez a pénzbüntetések kölcsönös elismerésének az elvét mondja ki. Ez azt jelenti, ha az Európai Unió bármely tagállama büntetőbírósága vagy más, büntetőjogkörrel rendelkező hatósága a magyar jogi terminológia szerinti pénzbüntetést, pénzbírságot, jogi személlyel szembeni pénzbírságot szabott ki, akkor ezt a magyar államnak el kell ismernie, és adott esetben végrehajtás iránt kell intézkednie. Ez a kerethatározat közvetlenül nem alkalmazható, ennek átültetésére törvényhozási intézkedést kell hozni, és az előterjesztő ebben a törvényjavaslatban ezt a kötelezettséget teljesíti.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat kérdezem, van-e valakinek kérdése vagy észrevétele. Amennyiben nincs... (Nem érkezik jelzés.) ...szavazásra teszem fel az előterjesztést. Aki egyetért az előterjesztett javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Egyhangú.
(Laboda Gábor megérkezik az ülésre.) Jó reggelt kívánok! Megérkezett Laboda képviselőtársunk.
Bizottsági előadót kell állítanunk. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, javasolva egyúttal...
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, nagyon megtisztelő. Más jelentkező esetleg a bizottság álláspontjának tolmácsolására van-e? (Laban Jánoshoz fordulva:) Írásban nem lehet? (Laban János: De lehet.) Azt javaslom, hogy írásban juttassuk el az álláspontunkat az Országgyűlés plenáris ülésére.
A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. számú országgyűlési határozat módosításáról szóló H/1924. számú országgyűlési határozat.
Tisztelettel köszöntöm az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről dr. Lénárd Krisztinát. Parancsoljon!
Dr. Lénárd Krisztina (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. LÉNÁRD KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is Gönczöl Katalin asszony elnézését szeretném tolmácsolni, hogy ő a mai bizottsági ülésen nem tud részt venni egyéb elfoglaltságai miatt.
Az önök előtt lévő előterjesztés a 115/2003. számú országgyűlési határozat módosításáról szól, amely annyit tartalmaz, hogy ne évente, hanem kétévente számoljon be a kormány a stratégia, illetve a cselekvési program végrehajtásáról az Országgyűlésnek. Ennek indokai, hogy a cselekvési programok immár kétéves időtartamra készülnek, illetve a bűnözési helyzet és a bűnözés szerkezetében bekövetkező változásokra megalapozott következtetéseket legalább két év vizsgálatával lehet levonni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? (Dr. Kontrát Károly: Igen!) Tessék, parancsoljon! Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelettel azt kérdezném az előterjesztőtől - ismerve a 2005-ös, a 2004-es, de a 2006-os adatokat is a bűnözés helyzetéről, illetve a közbiztonság helyzetéről, ennek részeként az ismertté vált bűncselekményekről Magyarországon -, miért tartja indokoltnak az előterjesztő azt, hogy ne évente, hanem kétévente legyen tájékoztatva az Országgyűlés, hiszen ebben, úgy gondolom, állandó feladatok vannak, mert a szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása nagyon fontos, hiszen ez egy állandó küzdelmet jelent a bűnözéssel, a bűnözőkkel szemben, nem lehet soha hátradőlni, hogy lazítsunk. Az eredeti országgyűlési határozatban - emlékszem rá - megindokolták, hogy miért évente: mert olyan volt a közbiztonság helyzete, azért tartotta fontosnak az előterjesztő. És ez nem egy ellenzéki előterjesztés volt, hanem tudjuk, hogy ki volt az előterjesztő. Tehát én arra lennék kíváncsi, miért jó nekünk az, ha nem évente, hanem kétévente kapunk erről tájékoztatást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e másvalakinek kérdése? (Jelzésre:) Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Csatlakozván az előttem szólóhoz, én egyben azt is felvetem, hogy az indok, amit itt a minisztériumot képviselő asszony előadott, meglehetősen álságosnak tűnik, mert az, hogy valamit két évig vizsgálnak, nem azt jelenti, hogy akkor nincsenek olyan ügyek, amit gyakrabban kellene dolgozni, és ha két évig is tart egy vizsgálat, attól még évente lehet ennek a stratégiának a módosításáról tájékoztatást adni, legfeljebb nem az előző évi, hanem az azt megelőző kétéves vizsgálatok eredményeit ismertetik. Tehát ha ez ilyen göngyölített módon folyik, akkor szerintem senkinek baja abból nem lesz, hogy gyakrabban gondolják végig, hogy helyes-e az a stratégia, ami volt. Tehát én semmilyen indokát nem látom ennek a módosításnak, az legalábbis nem tűnik számomra elfogadható indoknak, amit itt ön megerősített szóban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e más kérdés? (Jelzésre:) Gál képviselőtársam!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Én támogatom a javaslatot abból a megfontolásból, ha megnézzük ennek a bűnmegelőzési stratégiának a tényleges tartalmát, akkor azt hiszem, joggal állapítható meg, hogy igazándiból társadalompolitikai programokat tartalmaz ez a bűnmegelőzési stratégia, egyébként nagyon helyesen, mindjárt hozzáteszem, hiszen abból a közismert tényből kiindulva, hogy a bűnözés társadalmi jelenség és valahol a gyökerei társadalmi jellegűek, nyilvánvalóan a bűnmegelőzésnek is valahol ezeket a társadalmi gyökereket kell megfogni, illetőleg megpróbálni megváltoztatni. Ebből következően, ha végiggondoljuk a teendőket, akkor nehezen képzelhető el, hogy évről évre olyan változásokat egyáltalán meg lehet jeleníteni, amelyek megragadhatók mint bűnmegelőzés. Két év már olyan időtartam megítélésem szerint, amely értékelhető ebből a szempontból, a lényegi szempontból. Tudom, hogy annak idején, amikor az országgyűlési határozatot vitattuk, ez a kérdés már akkor is felvetődött, hogy egy vagy két év legyen, úgy látszik, hogy az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy jó lett volna, ha akkor az az álláspont kap többséget, hogy két év. Nem látok benne olyan rendkívüli dolgot, ha szabad azt mondani, a dolog természete azt mondatja velem, hogy ez reális.
Még van egy nagyon apró dolog, amit megjegyeznék - képviselőtársaim talán igazat adnak -: ezek a beszámolók nem ütötték meg az Országgyűlés ingerküszöbét, valljuk meg őszintén, tehát még bizottsági szinten sem tűztük napirendre az elmúlt ciklusban. Azt hiszem, hogy... (Dr. Kontrát Károly: Napirenden volt, Zoltán!) Egyszer...
ELNÖK: Egyhangúlag fogadtuk el.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): ...de nem minden beszámolót tűztünk napirendre rendészeti bizottságban. Valószínűleg nem a renyheségünk volt az oka, valószínűleg nem ütötte meg olyan mértékben az ingereinket, hogy most erről elkezdjünk tárgyalni, valószínűleg amiatt, amit az előbb mondtam. Úgyhogy azt hiszem, hogy semmit nem veszt az Országgyűlés, ha kétévenként kap erről egy mélyebb és értékelhetőbb tájékoztatást.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én csak megjegyezném, de ezt csak a jogászkodás hozza ki belőlem, hogy országgyűlési határozathoz kormánymódosítás - hogy is mondjam csak? -, ez a jogalkotás vonatkozásában, illetve az országgyűlési határozatok vonatkozásában némi kívánnivalót hagy maga után.
Gál képviselőtársamnak pedig csak azt mondanám, hogy én tulajdonképpen elfogadom és megértem a kétéves, illetve az éves vita lényegét. Nincs releváns álláspontom ebben az ügyben, csak arra a mondatára reagálnék egy fél mondat erejéig, ha csak azt tárgyalnák az országgyűlési képviselők, ami felkelti az érdeklődésüket, akkor szegényes lenne a parlament napirendje a mai viszonyok között. (Dr. Gál Zoltán: Ezzel egyetértek, elnök úr! - Derültség.)
Azt szeretném kérni, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyek idáig elhangzottak.
DR. LÉNÁRD KRISZTINA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Annyiban szeretnék reagálni, az, hogy kétévente szeretne a kormány jelenteni az Országgyűlésnek, az nem azt jelenti, hogy nem történik semmi ez alatt a kétéves periódus alatt, vagy akár csak a beszámoló elkészítése előtti félévben, egy évben szeretnénk dolgozni. Egy kormányhatározat elkészítése, amely a cselekvési programot tartalmazza, bizonyos időtartamot vesz el kollégáinktól, utána ennek a végrehajtására megfelelő határidőt kell magunknak is szabni, hogy érdemben be tudjunk számolni erről az Országgyűlésnek.
Az pedig, hogy a bűnözés helyzetében évente milyen változások történnek, illetve hogy ezeket évente kell elemezni: igen, készülnek éves elemzések, viszont, ha az éves elemzésekből próbálunk közép- vagy hosszú távú célokat kitűzni, akkor olyan tévutakra mehetünk, mint például a szerzői vagy szomszédos joggal kapcsolatos bűncselekmények, amelyek 2005-ben rettenetesen megugrottak, ezzel együtt az ismertté vált összes bűncselekmények számát is erősítették, de ha ezt alaposabban megvizsgáljuk, akkor ennek egy összefogás volt a hátterében, hogy ezek közül ennyi vált ismertté.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más észrevétel, vagy szavazhatunk a kérdésről? (Dr. Kontrát Károly jelzi szólási szándékát.) Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Csak annyit szeretnék, mert nagyon fontosnak tartom ezt a kérdést, hogy nekem csak az fájdalmas ebben a dologban, hogy azt látom, a parlamentnek mint törvényhozó hatalomnak a végrehajtóhatalom-ellenőrzési feladata szenved csorbát. Természetesen nem vonom kétségbe, hogy a két év alatt is folyik munka és történnek erőfeszítések, de úgy gondolom, ha a kormány évente eleget tesz az eredeti döntés szerinti beszámolási vagy tájékoztatási kötelezettségének, akkor lehet hogy igaza van Gál Zoltán képviselőtársamnak, hogy sokakat ez nem fog meg, vagy nem érint, vagy talán nem is érdekel, de mégis, akik odafigyelnek, azok például látták azt, hogy az első évi 300 millióról a következő évben 200 millióra csökkent ennek a forrása, ha jól emlékszem. Pi. 10PÉ 11 (Kontrát)Ha ezt minden évben látjuk, akkor tudunk tenni - mivel törvényhozók vagyunk - például az éves költségvetésben ennek a keretnek az emeléséről, és azt gondolom, hogy pártok feletti feladat a közbiztonság és a bűnmegelőzés kérdésében tenni. Ezért szeretném, ha az eredeti állapot fennmaradna.
Még egyszer mondom: ezt a kormány előterjesztése alapján fogadtuk el, Gönczöl Katalin előterjesztése alapján fogadta el a parlament ezt az évenkénti tájékoztatást. Emiatt, az előbb felsorolt érveim miatt tartottam jónak a korábbi rendszert.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselőtársam!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Folytatva Gál és Kontrát képviselő urak okfejtését, úgy gondolom, vannak olyan témák, amelyek nem mindenkit kötnek le az Országgyűlésben, és nem mindig figyelnek olyan mélységben az ügyekre, amely a törvényhozásban tényleges eredményeket is hozna. Ilyen az agrárterület és még sorolhatnám, ezek ilyen teljesen szakmai, úgynevezett perifériák - ha már erről van szó -, mert ami nagyon nagy nyilvánosságot érdemel manapság a parlamentben, az az azonnali kérdések, az interpellációk, a miniszterelnöki felszólalás, és időnként az országgyűlési képviselők költségtérítése és a vagyonnyilatkozata. Ez mindenkit érdekel, de meg kell nézni, hogy a szakmai törvények vitáján hányan ücsörögnek a parlamentben, főleg az esti órákban.
Ezért azt javasolnám, hogy fogadjuk el ezt az előterjesztést, viszont kérném elnök urat, tekintettel arra, hogy szakbizottság vagyunk és ez egy nagyon fontos terület, hogy elnök úr pedig évente tűzze a bizottság napirendjére a bűnmegelőzési program aktuális évi helyzetéről azt a beszámolót, amihez jogunk van. Lehetőség szerint ezt akkor tegye meg, amikor a költségvetési tervezési időszak is van, és akkor a bizottság ne adj' isten még képes lesz arra is, hogy módosító indítványokat tudjon benyújtani az adott év költségvetéséhez annak érdekében, hogy ez a nagyon fontos program, amelyet egyhangúlag fogadott el egyébként az Országgyűlés - nagyon helyesen -, ne szenvedhessen csorbát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy erről kell szavaznunk. Szavazzunk róla. Tudomásul vettem és ennek jegyében fogok eljárni, de szavazhatunk is róla. Más észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem fel az előterjesztést, hogy ezekkel a megjegyzésekkel, illetve észrevételek mellett elfogadja-e a bizottság a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2004-es országgyűlési határozat módosítását kezdeményező határozati javaslatot. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Aki nem ért egyet? (Szavazás.) 3 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 5 tartózkodás. Köszönöm szépen.
A következő napirend a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, illetve egyéb más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1917. számú törvényjavaslat. Bocsánat, az előbbinél elfelejtettünk bizottsági előadót állítani. A többségi álláspont képviseletére Kis Zoltánt jelöli a bizottság. Kisebbségi előadót állítunk-e? (Nincs jelzés.) Nem állítunk ebben az összefüggésrendszerben. (Dr. Kis Zoltán: El fogom mondani nyilvánvalóan a kisebbségi véleményt is.) Kis Zoltánt állította a bizottság előadónak. (Dr. Gál Zoltán: És ő csinálja az összefoglalókat is a jelentésekből a bizottság számára. - Derültség.) Öt évre visszamenőleg megkapja az összeset, hogy fel tudjon készülni. Köszönöm szépen.
Tehát főosztályvezető urat illeti a szó, a Btk. és a Be., ezt viszont szét fogjuk szedni. Tessék parancsolni!
Dr. Soós László (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen előre is, elnök úr. Az expozémat azzal kezdem, hogy legutóbb 2005 szeptemberében lépett hatályba a büntető törvénykönyvnek egy nagyobb lélegzetű módosítása, azóta eltelt most már majdnem másfél év, és időközben a nemzetközi szervezetek, így például az Európai Unió, az ENSZ különböző jogi aktusai jelentek meg, amelyek a különös rész tekintetében mindenféleképpen indokolttá tettek módosításokat. Ezen kívül is tartalmaz a javaslat rendelkezést. Megpróbálom csokorba gyűjteni ezeket a rendelkezéseket.
Az általános rész tekintetében az elkobzás szabályai módosulnának. Ismeretes az, hogy elsősorban vidéken az úgynevezett mozgó bűnözés tekintetében elég nagy károkat okoz ez a polgároknak, és a hatályos Btk. alapján nincs mód annak a járműnek az elkobzására, amellyel ezeket a bűncselekményeket elkövették. Ez egy régi hiányossága a büntető törvénynek, ezt szeretné a javaslat kiküszöbölni.
A következő, ami szintén az általános részt érinti: a szankciórendszer tekintetében született egy olyan ítélet, amelyből nem szeretné az előterjesztő, hogy ha rendszer lenne. A jelenlegi szabályok szerint az életfogytig tartó szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. A ma majdnem 30 éve hatályban lévő büntető törvénykönyvben találtak egy joghézagot a jogalkalmazók, amely alapján enyhébb végrehajtási fokozatban is elrendelték, tehát börtönben rendelték el az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtását. Ezt a joghézagot szeretné a törvényjavaslat betömni.
Az általános részt illetően többet külön kérdés nélkül nem mondanék, hanem inkább a különös részre térnék rá, ami nyilván sokkal fajsúlyosabb és hangsúlyosabb lesz itt, a bizottsági ülésen, és majd ezzel kapcsolatban mondom el azt, ami még az általános részből érdekes lehet.
A gyermekek szexuális kizsákmányolásáról született egy európai uniós kerethatározat, amelyet szintén át kell ültetnünk, ezért kívánjuk módosítani a nemi erkölcs elleni bűncselekmények tekintetében a büntető törvénykönyvet, illetve szeretnénk újraszabályozni a tiltott pornográf felvételekkel kapcsolatos bűncselekményeket.
A terrorcselekmény előkészületének módosítása is nemzetközi kötelezettségekből fakad, mint ahogyan a lőfegyverekre vonatkozó, a haditechnikai termékekre vonatkozó, a radioaktív anyagokra vonatkozó közbiztonság elleni bűncselekmények újraszabályozása is, nyilván ha kérdés lesz, akkor kollégámmal részletesen ismertetjük majd a módosítások indokait.
Egy dolgot szeretnék még kiemelni, ami a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények tekintetében egy jogpolitikai döntést igényel mind az előterjesztőtől, mind pedig nyilván az Országgyűléstől, aki a törvényhozási hatalommal rendelkezik, ez pedig a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények értékhatárai. 1993-ban lett megállapítva a rendszerváltást követően először a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények értékhatára. Ezt követően 7 év múlva, 2000-ben lépett hatályba az a Btk.-módosítás, amely akkor felemelte gyakorlatilag a kétszeresére az értékhatárokat, és szintén a törvény hatálybalépéséig vagy a javaslat tervezett hatálybalépéséig el fog telni 7 év, tehát szintén 7 év, amely azt indokolja, hogy a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények értékhatárait a jogalkotó ismételten felülvizsgálja, és az előterjesztő arra tesz javaslatot, hogy ezeket az értékhatárokat felemelje.
Azt az általános indokolás és a részletes indokolás is tartalmazza, hogy ez milyen jogpolitikai megfontolásokból fakad. Itt több dologról lehet beszélni. Én egyet szeretnék kiemelni ezzel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy nyilván az állami büntető hatalmat az államnak minden esetben érvényesítenie kell, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezt milyen formában teszi. Ha egy bűncselekmény valósul meg, akkor büntetőeljárást kell indítani, rendőrség, ügyészség, bíróság, akár többfokú eljáráson keresztül is ezt vizsgálja, és adott esetben elképzelhető, hogy ez a bűncselekmény, amely miatt a büntetőeljárás akár évekig is folyik, alig haladja meg a szabálysértési értéket. 20Pi. 21 (Soós László)Tehát igazából sokkal több a ráfordított energia, mint ami a végén a büntetőeljárásból kijön.
Még egy dolgot szeretnék a Btk. kapcsán a különös részből kiemelni, ez pedig a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények újraszabályozása. Erre is, mint ahogy az előterjesztés részletesen tartalmazza, nemzetközi jogi elvárások, követelmények miatt kerül sor.
A törvényjavaslat nemcsak a büntető törvénykönyvet módosítja, hanem a büntetőeljárási törvényt, illetve a büntetés-végrehajtási jogra vonatkozó joganyag egy részét is. A büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban: bár terjedelmes, tehát sok paragrafusból áll, ezek nagy része technikai jellegű. Három dolgot szeretnék kiemelni a technikai körből, mert azok, azt hiszem, érdemiek, és a bizottság hatáskörébe is tartoznak. Az egyik: az Alkotmánybíróság nemrégiben hozott egy határozatot, amelyben azt állapította meg, hogy a büntetőeljárási törvénynek a nyomozás során alkalmazható jogorvoslatokra vonatkozó rendelkezései között nem alkotmánysértés, hanem mulasztásos alkotmánysértés található. Tehát jogalkotásra kötelezte a törvényhozást, és ennek kíván eleget tenni a törvényjavaslat a nyomozási jogorvoslati rendszer módosításával.
A másik, amit szeretnék kiemelni, az a gyakorlatban meglehetősen sajnálatos módon gyakran előforduló eset, amikor azzal szembesülhetünk, hogy a jogalkalmazás során bizonyos, mondjuk úgy, joggal való visszaélésként az a gyakorlat figyelhető meg, hogy a büntetőeljárás bírósági szakaszában - adott esetben már fellebbezési szakaszban - nyújtanak be az eljárás alá vont személyek, a vádlottak, illetve a jogi képviselőik, a védők eljárási kegyelmet a köztársasági elnökhöz. Ehhez nyilván alkotmányos joguk van, tehát ezt senki nem vitatja, azonban kérdésként merül fel a gyakorlatban, hogy ilyenkor - és főleg ez a fellebbezési szakaszban érdekes - vajon fel kell-e függeszteni a büntetőeljárást, megvárván a köztársasági elnöki döntést, amely az elmúlt tizenhat évben azt mutatta, hogy egyéni eljárási kegyelmet köztársasági elnök hármat adott, vagy pedig a kegyelem iránti előterjesztés nem akadályozza meg az eljárás lefolytatását, tehát be lehet fejezni az eljárást, és ha a köztársasági elnök mégis kegyelmet ad, és akkor új helyzet áll elő, akkor a törvényjavaslat szerint ez egy perújítási jog lesz a jövőben, tehát ilyenkor kötelező perújítás lesz, és ennek alapján meg kell szüntetni az eljárást.
A harmadik, amit szeretnék kiemelni, hiszen minden bizonnyal kérdés is lesz ezzel kapcsolatban: a büntetőeljárási törvénynek a katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó rendelkezéseit módosítja a javaslat, olyképpen, hogy a rendőrség hivatásos állományú tagja által szolgálati helyen és szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekményeket, amelyek jelenleg nem a katonai büntető igazságszolgáltatásra tartozó ügyek, hanem civil ügyészség és bíróság hatáskörébe tartozó ügyek, a katonai büntetőeljárás hatálya alá utalja. Ez azért van így, mert a büntetőeljárási törvény egyéb rendelkezései alapján a többi rendvédelmi szerv, tehát jelenleg még a határőrség, a büntetés-végrehajtás, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai tekintetében is ilyen szabályozást tartalmaz a törvény, és úgy ítélte meg a tárca, hogy a rendőrség tekintetében indokolatlan az eltérés, amely adott esetben sokszor a rendőrök hátrányára jelent eltérést és a jogi szabályozásban hátrányt.
A büntetés-végrehajtási és a büntetés-végrehajtási szervezeti törvény módosításával kapcsolatban annyit szeretnék kiemelni, és ezt általánosságban az elején kellett volna elmondanom, de talán ehhez kapcsolódik leginkább, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban mintegy hatéves előkészítő munka után elkészült az új büntető törvénykönyv általános része, és folyamatban van a különös rész elkészítése is. 2002-ben, amikor az akkori igazságügy-miniszter hivatalba lépett, akkor a tárca megkezdte egy új büntetés-végrehajtási kódex kidolgozását is, de az nyilvánvaló, hogy az új büntető törvénykönyv előkészítése, elfogadása és hatályba lépése előtt egy új Bv.-kódex megalkotása teljes mértékben értelmetlen, akkor is, ha egy '79-ből származó tvr. a jelenlegi jogszabály. Azonban több alkotmánybírósági, illetve ombudsmani jelentés hívta fel arra az igazságügy-miniszter figyelmét, hogy a Bvtvr. jelenlegi szabályai pontatlanok, elavultak, és az elítéltek érdekeit nem megfelelően védik, és nem megfelelően szabályoznak bizonyos életviszonyokat, ezért a 2005-ben elkészült új Bv.-kódex szerkezetéből azokat a legfontosabb rendelkezéseket, amelyekkel az ombudsman ajánlásai miatt, illetve az Alkotmánybíróság határozatai miatt kellett foglalkoznunk, kigyűjtöttük, és ebben a törvényjavaslatban terjesztettük a tisztelt Ház elé, hogy a fogyatékosságokat orvosolni lehessen.
Még egy mondatot szeretnék mondani: a törvényjavaslat végén van egy legalább négyoldalas olyan módosításgyűjtemény, amely tulajdonképpen arról szól, hogy a 2006. évi CIX. törvény, amely a kormányzati szerkezetátalakítással kapcsolatos törvények módosításáról rendelkezett, a büntető jogterület tekintetében nem hajtotta végre azokat a változtatásokat, amelyek ebből fakadnak, és a törvényjavaslat tulajdonképpen a büntető jogterület tekintetében követi le a 2006. évi CIX. törvény rendszerét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Vadai képviselőtársam!
Kérdések, észrevételek; válaszok
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megértve a kor követelményeinek kihívásait, illetve a nemzetközi szerződésekből fakadó törvénymódosítási kötelezettséget, azt gondolom, hogy szükségesek ezek a változtatások. Tudva azt is, hogy most általános vitára való alkalmasságról döntünk, én mégis két konkrét paragrafusra kérdeznék rá, mert azt gondolom, hogy a módosításnak érdemi részét illetik.
Az első a 8. §, amely egy európai uniós keretegyezmény megengedő rendelkezésével él, ez a 14 és 18 év közötti személyekről készült pornográf felvételek saját célú felhasználása, készítése, tartása kapcsán büntetlenséget ad annak, aki nem nevelője, hozzátartozója az illető személynek. Értve és elfogadva nagyon sok mindent, meg kell hogy mondjam, azt hiszem, hogy nem engedhetjük meg az ilyen típusú büntetlenséget azoknak az embereknek, még akkor is, ha a gyermek beleegyezésével készül ez a felvétel. Az utóbbi időszakban számtalan olyan hálózat került elő akár interneten, akár nyomozás folytán, amelyek kifejezetten gyermekek, illetve fiatalkorúak sérelmére készítettek ilyen felvételeket. Értve azt, hogy megengedi az európai uniós kerethatározat az ilyen büntetlenséget, szerintem az egész módosítás lényegét dobnánk ki. A magyarázó rész is azt mondja, hogy szankcionálni kell - mert a Btk. már maga is szankcionál - pornográf jellegű felvétel készítését vagy nyilvánosságra hozatalát.
Egyfelől kérdezném, hogy mi indokolja, mi az a statisztika, ami indokolja, hogy Magyarország éljen ezzel a rendelkezéssel. Egyben szeretném azt kifejezni, és ez nem frakcióálláspont, hogy én semmilyen módon nem támogatom azt, hogy ilyen jellegű kitételek kerüljenek a büntető törvénykönyvbe. Pi. 30PÉ 31 (Vadai)Tehát ez azt jelenti, hogy aki 14 éves és egy napos, és a beleegyezésével - amit manapság tudjuk, hogy milyen módon tudnak testileg fejlettebb, ám szellemileg, lelkileg nem biztos, hogy olyan fejlett fiatalkorúakból kiszedni -, bocsássanak meg, és most nagyon őszinte leszek, nyálcsorgató emberek nézegessenek 14-15 éves gyerekekről készült pornográf felvételeket, akár otthon is, az megalapozhat egy későbbi bűncselekményt, ami ennél sokkal súlyosabb. Azt gondolom, hogy ezen talán érdemes lenne gondolkodni.
A másik, és ez szintén egy konkrét paragrafusra vonatkozik, de szerintem érdemes róla beszélni, ez az 59. §, a katonai büntetőeljárásra vonatkozó része, amely - ahogy ön is mondta - az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosítása érdekében beemelné a rendőrséget is a katonai tanácsok alá, mondván, hogy ha a katonai életviszonyokban jártas katonai bíró tárgyalja a rendvédelmi szervek tagjai által elkövetett bűncselekményeket, ott akkor mégiscsak jobban ismeri ezeket az élethelyzeteket.
Azt gondolom, hogy a Magyar Köztársaság alkotmánya elég világosan beszél a két filozófiáról: a rendvédelmi és a honvédelmi filozófiáról, és szeretném az indokát hallani, hogy miért gondolja azt a tárca, hogy ha valaki jártas a katonai életviszonyokban, az automatikusan jártas lenne a rendvédelmi életviszonyokban. Azt hiszem, hogy ez két teljesen különböző dolog. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon külön van felsőoktatási intézmény a rendvédelmi szerveknek és külön van felsőoktatási intézménye a honvédelmi szerveknek...
ELNÖK: Egy ideig.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Nem, még nagyon sokáig, ha rajtam múlik, mert hogy két filozófiáról van szó. Tehát szeretném hallani ennek az indokát. Nyilván ha olyan az indok, amit a nemzetközi gyakorlat is alátámaszt, akkor azt gondolom, hogy ellenzéki és kormánypárti képviselők ebben meg tudnak egyezni. Csak szeretném látni, hogy igazából mégis mi az a nemzetközi gyakorlat - feltételezem, hogy vizsgálták a nemzetközi gyakorlatot -, ami indokolja ezt a fajta átalakítást. Köszönöm szépen. Összességében támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedik, akkor ehhez kapcsolódnék, itt a frakció álláspontját is elmondva, hogy természetesen a Btk. módosításának számos pontja van, itt a csődbűncselekmények bevezetése, stb., gazdasági típusú bűncselekmények, amit abszolút el tudunk fogadni és a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségeket is, azzal a megszorítással, amit Vadai képviselőtársam mondott a pornográf felvételekre vonatkozóan.
A Be.-vel kapcsolatban azonban volnának felvetéseim, és igaz, nem gyakorló jogászként, de mégiscsak kibújik belőlem a kisördög és bár konkrét kérdésem is lenne, hogy mit mérlegeltek, amikor a Be. módosítását a katonai büntetőeljárás vonatkozásában, illetve a katonai igazságszolgáltatás szabályait alkalmazandó a rendőrökre mérlegelték?
Először is szeretném azt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy 1989-ben a nemzeti kerekasztalnak és az ellenzéki kerekasztalnak fontos háttéregyeztetése volt a civil kontroll a rendőrség fölött. Ennek a civil kontrollnak a megjelenése 17 éve többek között úgy zajlik, hogy a rendőrök fölött az ügyészi és a nyomozati munkát a megyei ügyészségi nyomozóhivatalok végzik, és a bíráskodásban - egyszerűsítve mondom - megyei bírók járnak el első fokon. Tehát teljesen civil a bíráskodás. Amikor 1990-ben a korábbi katonai ügyészség belügyi főosztályát feloszlatták, akkor ezeket az ügyészeket például áttették a létrejövő ügyészségi nyomozóhivatalokhoz, beintegrálták, és ezek az ügyészek egyébként kiválóan végezték a rendőrségre vonatkozó munkájukat és végzik 17 éve is.
Nagyon súlyos visszalépésnek tekintem azt, hogy ha a katonai igazságszolgáltatást visszaterjesztjük a rendőrségre, mert pontosan a civil kontroll érvényesülése az egyik legfontosabb rendőrséget ellenőrző alkotmányos alapelv. Két dologra hivatkoznék: itt a Gönczöl-féle jelentés az asztalunkon, mindannyiunk asztalán, pontosan a civil kontroll helyét, szerepét, erősítését indítványozza. Ez ezzel teljességgel szembemegy. Ezen kívül amikor Petrétei miniszter úr tavaly itt járt, akkor elmondta, hogy a rendőrség civilesítése egy fontos feladat. Utalnék a szolgálati szabályok módosítására, utalnék arra, hogy olyan víziója van a mai kormányprogramnak, amely inkább köztisztviselőket lát a rendőrökben, mint sokkal inkább klasszikus fakabátos egyenruhásokat.
Éppen ezért, és általában, mint alkotmányos elv, a civilek ellenőrzése szerintem nagyon súlyosan sérül azáltal, hogy ha a rendőröket kivesszük az ügyészségi nyomozóhivatalok, illetve a kvázi civil bíróságok jogköre alól.
Másrészt pedig, ha nem haragszik, akkor ezt nem értem világosabban, főosztályvezető úr, azt mondta, hogy a határőrök, BV-sek, nemzetbiztonságisok egyébként is oda tartoznak. Igen, de a szolgálati helyen kívüli és a szolgálattal nem összefüggő bűncselekmények esetében az ügyészségi nyomozóhivatal nyomoz rájuk. Tehát ez a kettősség itt is megvan, ugyanúgy, mint ahogy a rendőrök esetében, hiszen a rendőrök esetében a katonai típusú bűncselekmények vonatkozásában a katonai ügyészség és a katonai bíró jár el.
Szeretném még azt is hozzátenni, hogy azért az előző kormányzat alatt - már nem az Orbán-kormány, hanem a 2002-2006 közötti kormány alatt - az ügyészségi nyomozóhivatalok és a civil bíráskodás és a civil szemlélet erősödött azzal, hogy például a fináncokat is betették az ügyészségi nyomozás alá, tehát ezt a szervezetet próbálta erősíteni a kormányzat. Most pártpolitikától függetlenül, ez egy helyes törekvés volt, hogy a civil kontrollt ebben a formában is próbálják erősíteni.
Vannak gyakorlati észrevételeim és kérdéseim, amelyeket ha nem haragszanak képviselőtársaim, elmondanék. Bizonyára kevesen tudják azt, hogy ha nyomozati szakról beszélünk, akkor a katonai ügyészség egy regionális szervezet. Három megyénként van egy katonai ügyészi struktúra, miközben az ügyészségi nyomozóhivatalok megyei struktúrában állnak fel. Szeretném megkérdezni, hogy végeztek-e hatástanulmányt arra, hogy a rendőrségi ügyek, és itt a korrupciós ügyekről beszélek, például megyei szinten 4-500 ilyen ügy fordul elő, ha ezt megnézik, tehát végeztek-e hatástanulmányt arra, hogy mennyi pénzbe kerül például, hogy a katonai ügyészségeket most fel kell fejleszteni? Ez gépkocsit, embert, számítógépet, infrastruktúrát jelent. Szeretném elmondani, hogy ha egy katonai ügyész például - csak dél-alföldi példát mondok - Szegedről nyomoz majd bajai rendőrre, Szegedről nyomoz majd Békés megyei rendőrökre, ezt logisztikailag hogyan akarják megoldani, mennyi pénzbe fog ez kerülni az államnak, az államreform okán, és hogyan szervezhető ez meg? Ez volt az első fontos felvetésem.
Az alkotmányos alapelvek, ami a civil kontrollra vonatkozik, azon túlmenően nagyon fontosnak tartom a szervezeti struktúrán keresztül, hogy az ügyészségi nyomozóhivatalokat kistafírozta az előző kormányzat számítógéppel, gépjárművekkel. Igaz, hogy a megyei főügyészségek alá tartoznak, közös infrastruktúra-használat van, de ezek fel lettek erősítve, pontosan a rendőrség fölötti kontroll és a rendőrség okán. Itt nagyon komoly munka folyik minden egyes ügyészségi nyomozóhivatalban, és azért arra felhívom a figyelmüket, hogy ezzel a rendőrök nem kerülnek jobb helyzetbe, és a társadalom számára sok visszásságot szülhet az, hogy a rendőröket kivesszük a civil bíráskodás alól, betesszük a katonai bíráskodás alá, pont ebben az időszakban félreértésekre adhat okot.
Másrészt azt mondja az előterjesztés, hogy a katonai bíráskodás professzionálisabb a rendőrségi ügyekben. Ne haragudjon, kedves főosztályvezető úr, 17 éve megyei első fokon eljáró bírók tárgyalják a rendőrségi ügyeket, katonai bíró pedig 17 éve nem tárgyalt rendőrségi ügyet. Teszem fel a kérdést, hogy honnan a fenéből fogja majd a kisujjából előcitálni azokat a jogeseteket vagy azokat a jogegységi iránymutatásokat, amelyek fontosak lennének?
Szeretném azt is elmondani, hogy a katonai ügyészi szervezet meggyengült a hadsereg leépítésével, humánpolitikai értelemben is meggyengült, jó szakemberek hagyták el a pályát, ahogy a hadsereg leépítése folyamatosan zajlik az elmúlt 15 esztendőben, ugyanez vonatkozik a katonai bírókra is. Sajnos, a katonai ügyészi és a katonai bírói szervezet - igazodva a hadsereg és a kor kihívásaihoz - egy periférikussá váló szervezeti struktúra, és itt volna a legfontosabb kérdésem, főosztályvezető úr. Ismeri ön a 2118/2006-os kormányrendeletet, ami előírja az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és azokat megalapozó intézkedésekről, hogy a katonai ügyészségeket integrálni kell a nem katonai ügyészi szervezetbe? Ez a jogszabály-módosítás a Be.-ben azt eredményezi, hogy a katonai ügyészi szervezeteket megpróbálják felpumpálni az egyébként most jól működő, 17 éve beállt rendszerrel működő ügyészségi nyomozóhivatalok vagy civil bíráskodás vonatkozásában. Ezen kívül felemás helyzet is születik. Ha elfogadom azt, hogy egy rendőrségen dolgoznak majd civilek nyomozati munkában, lesz egy rendőrségi tanácsos, aki nyomoz, aki köztisztviselő, és lesz az egyenruhás. Az egyikre katonai szabályok vonatkoznak, a másikra civil szabályok vonatkoznak, és ha ketten az utcán követik el ezt a bűncselekményt, akkor mi van?
Tehát azt gondolom, hogy biztos, hogy van keresnivaló az ügyészi szervezet átalakításában, ezért született meg - feltételezem - a kormányhatározat. Az is kérdésem lenne, hogy van-e arra lehetőség, hogy a Be.-módosításnak ezt a részét visszavonják, akár ötpárti egyeztetés induljon ebben, legyen egy konszenzus. 40Pi. 41 (Elnök)Mi, félreértés ne essék, nem a hatvanegynéhány fős katonai ügyészi szervezetet akarjuk degradálni vagy a katonai bírókat akarjuk degradálni, nem erről van szó, csak '90 tökéletes példa arra, hogyan lehet megoldani a kérdést, mert akkor a katonai ügyészség belügyi főosztályáról átmentek ügyészek, személyek a felálló ügyészségi nyomozó hivatalokba. Miért nem integrálja valóban a kormányhatározat szerint az IRM-előterjesztés az ügyészi szervezeteket egybe, és legyen egy ügyészségi nyomozó hivatal. És itt még azt is felvetem, hogy az ügyészségi szervezet reformjában az ügyészségi nyomozó hivatalokat értelmetlenül csoportosítják a megyei főügyészségekhez - ez nem ide kapcsolódik, csak jelzem közben -, miközben a megyei főügyészségek semmit nem csinálnak, postafiókként szerepelnek az ügyészségi nyomozó hivatal fölött. És nincs koordináció a 19 megyei ügyészségi nyomozó hivatal között, igenis szükség lenne például a főügyészségen egy olyan főügyész-helyettesi felügyeletre, ami a jogi döntések egységesítése szempontjából mind a 19 megyében rendőrségi ügyekben, amit az ügyészségi nyomozó hivatal döntően nyomoz, és korrupciós ügyekben állást foglalna. Tehát én ezeket nagyon fontosnak tartom.
Felhívnám még valamire a figyelmet, ez már technikai kérdés. A hatástanulmányt hiányolom, illetve gondoljunk bele Budapestbe: ha egy megyében mondjuk van három-négyszáz olyan ügy, amely rendőrt érint, Budapesten pedig egy régiós katonai ügyészség van, akkor az összes budapesti rendőrségre nyomozó ügyészi szervezetet fel kell fejleszteni. Ami kivételesen jól működik, 17 éve megfelel a jogállamiság, a civil kontroll elvárásainak, szakmailag felkészült, azt most miért kell ezzel gyengíteni, azért, hogy egy kvázi kiüresedő területen létrehozzunk munkát? Mert az én megítélésem szerint erről szól az előterjesztés. Ezért az a kérésem, fontolja meg az előterjesztő, hogy ezt a részét visszavonja-e, szerintem még általános vitára se kerüljön, és inkább kezdjünk egyeztetést, hogy ezt a kormányhatározatot hogyan lehet végrehajtani. Nagyon súlyos hibának tartanám alkotmányossági szempontból is és működési szempontból is. Pénz, paripa, fegyver a katonai ügyészségnek értelmetlenül, mikor az elmúlt négy esztendőben az ügyészségi nyomozó hivatalokba ruházott be ugyanez a kormányzat, szeretném mondani, tehát nem mi kormányunkról van szó, ugyanerről a kormányról van szó, és végre azok működnek normálisan. Tudjuk nagyon jól, az országgyűlési képviselők felkerültek a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalba, tehát letisztult a feladat a nyomozások tekintetében. Tehát én ezt azért nagyon súlyos dolognak tartom, és szeretném, ha ezt még ezerszer megfontolná az IRM. Köszönöm.
Kis képviselőtársunké a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tekintettel arra, hogy az általános vitára való alkalmasságról beszélünk, de nem közömbös az, amit Vadai képviselő asszony és elnök úr is elmondott, az SZDSZ általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, de egy-két megjegyzésünk van, és azt hiszem, ez nem áll messze sem az elnök úr, sem a Vadai képviselő asszony által felvetettekről.
Az első - kicsit a jogalkotási technológiát is figyelembe véve -: amit a Be.-vel csinálunk, az kicsit kezd nevetségessé válni, három éve egy nagy, átfogó módosítás, még időt is hagyunk szegényeknek, hogy felkészüljenek, aztán tavaly módosítjuk a Be.-t egészen tisztességes arányban, most megint. Mikor lesz már egyszer egy olyan előterjesztés, testvéreim, amikor az eljárásjogi szabályok úgy nagyjából öt évre kiszámíthatóan fognak működni? Mert azért az nem piskóta dolog, hogy ekkora anyagba úgy nyúlkálunk bele, hogy nyolc évig készítették elő a Be.-t, aztán nagy nehezen az Országgyűlés elfogadta, akkor adtunk határidőt, hogy a hatályba lépésre felkészüljenek, azóta elég komoly terjedelmű módosító indítványokat csinálunk, ami nemcsak technikai: most jönnek rá, hogy az életfogytiglant hol lehet eltölteni meg hol nem lehet, meg az eljárási kegyelmet megszakítja-e. Én logikusan gondolkodom - lehet hogy oda kellett volna figyelnem, de akkor még nem ezen a területen dolgozgattam az Országgyűlésben -, ha valaki egy eljárásjogi kegyelmet benyújt a köztársasági elnökhöz, akkor abból nem következik, hogy azt az eljárást meg kell szüntetni. Dehogy kell megszüntetni! Az pontosan ugyanolyan, mintha én elindulok a felülvizsgálati kérelmemmel a Legfelsőbb Bíróság adott kollégiumához. Tudom, nem egyértelmű a szabályozás, tehát ezt most le kell szabályozni, mint ahogy oly sok mindent le kell szabályozni, csak jó lenne, ha ez koncepciózusan történne. Örömmel hallom, hogy a Btk. felülvizsgálata is most már odáig fog jutni, hogy lesz új Btk.-nk is meg mindenünk lesz, csak jó lenne ezt a munkát úgy csinálni, hogy ne azzal szórakozzon az Országgyűlés, hogy évente ilyen nagy terjedelmű módosításokba belemegy, és akkor várja, hogy mikor születik majd meg az a csomag, ami után már nem kell nekünk évekig hozzányúlni.
Az, hogy milyen irányelv van az Európai Unióban a nemi erkölcs kapcsán vagy milyen nincsen: amíg ez EU-s rendelettel nincsen szabályozva, addig az nem kötelező az adott országra. Ez pedig tudomásom szerint nincs rendelettel szabályozva. Én is nonszensznek tartom, hogy például egy 15 éves gyerek nem döntheti el egy családjogi perben, hogy az apjával vagy az anyjával éljen, legfeljebb majd figyelembe veszi a bíróság, hogy a gyerek mit mond, de az ő szava abszolút nem döntő, mert szegény gyerek korlátozottan cselekvőképes, még egy autót sem vehet, viszont a beleegyezésével olyan kereső tevékenységet folytathat e törvény szerint mondjuk, ami nem biztos, hogy a javára válik, itt a pornográf felvételekről beszélünk. Tehát ezt mindenféleképpen átgondolásra ajánlom.
Ami az eljárásjognál az elnök úr véleménye, az az enyém is. Jó lenne, ha itt többpárti egyeztetést próbálnánk lefolytatni, és megnézni, hogy valóban ez a civil bíráskodás az elmúlt tizenhat évben hogyan váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és mennyiben jelent majd újabb problémát, ha a katonai ügyészséget, katonai bíráskodást a nem szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos cselekményekre is visszaállítjuk. Én ebben semmiféle katasztrófát nem látnék, ha a jelenlegi helyzetet tartanánk fenn.
És itt utalnék még arra, hogy a civil kontroll mennyire fontos. Bár ez lehet hogy annyira nem volt sajtóhír, angliai "kirándulásunk", ami nagyon tartalmas, jó és hasznos eszmecsere volt az angol kollégákkal. Angliában bizony a civil kontroll a rendőrség fölött egy külön hivatal alapján működik, amely hivatal olyan esetekben, amelyek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kényszerítő eszközök használatát illeti, hivatalból is indít vizsgálatot, egyébként meg minden bejelentésre rámegy. Ez a négy párt képviselőjének tetszett, úgyhogy ebbe az irányba nem azt mondom, hogy holnap, de még ebben a törvényhozási ciklusban nem lenne haszontalan, ha gondolkodnánk, és akkor megoldanánk azt a problémát is, ami napjainkban - most például az októberi események kapcsán - bizonyos jelentésekben megjelenik, mert fel lehet kérni bizottságokat jelentés készítésére, de lehetséges, ha lenne egy ilyen hivatal, akkor az összefogottabban és jobban tudná megtenni. Ez egy zárójeles megjegyzés volt.
Tehát összegezve: általános vitára alkalmasnak tartjuk ezt az előterjesztést, de szeretnénk, ha mind Vadai Ágnes, mind pedig az elnök úr által felvetett kérdésekben a kormányzat az esetleges módosító indítványokra is fogadókész lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nagyon röviden. Amit az elnök úr elmondott erről a katonai ügyészségi ügyről, az rendkívül figyelemreméltó, bár azt hiszem, hogy itt a számokban volt egy kis túlzás. Egyszerűen érthetetlen előttem, hogy a minisztérium, ha jól értettem a főosztályvezető urat, azzal indokolta ezt a változást, hogy a határőrség egyébként is a katonai rendszerbe tartozik. Mondja ezt akkor, amikor köztudott, hogy meg vannak számlálva ilyen értelemben a határőrség katonai jellegének a napjai, egy rendészeti szerv lesz, és a rendőrség része lesz reményeink szerint egy esztendő múlva. Tehát ez a megjegyzés valahogy azt sejtettette velem - és elnézést, nem akarok senkinek belemagyarázni a gondolataiba valamit -, mintha gyenge lábakon állna a minisztérium előtt is ez az érv, már a változás melletti érvelés. Erről csak ennyit. Természetesen a törvényjavaslat általános vitáját meg kell kezdeni, nyilvánvalóan erre vonatkozóan lesznek módosító indítványok. A dolog viszonylag egyszerű, az erre vonatkozó passzus kimarad, és akkor marad a jelenlegi helyzet. Pi. 50PÉ 51 (Gál Zoltán)Természetesen arról pedig gondoskodni kell szerintem, hogy példának okáért ha megszűnik a határőrség, akkor nyilvánvalóan intézkedni kell e vonatkozásban is, mint ahogy már most is valahol idegen a dolog, mert tevékenységük önálló formában is tipikusan rendészeti jellegű.
Erről csak ennyit. Nem hiszem, hogy emiatt az általános vitát el kellene halasztani, szerintem a törvényjavaslat vitájában kialakulhat az a megoldás, ami az itteni vélemények alapján is több párt támogatását fogja bírni.
Nekem egy apró részletkérdésben lenne felvetésem. Azt hiszem, a pénzmosással kapcsolatosan a bejelentési kötelezettség gondatlan alakzatát is bünteti most is a törvény, és ki is tágult a bejelentési kötelezettséget teljesíteni kötelesek köre. Van olyan információm, gondolom, másoknak is, hogy egyszerűen kezelhetetlenné válik már a bűnüldözésben ez a helyzet. Olyan tömegével kapnak bejelentéseket a nyomozóhatóságok, hogy kezelhetetlen a dolog, és fennáll - ahogy ez ilyenkor lenni szokott - annak a veszélye, hogy itt a tengerben nem tudják kifogni a nagy halat. Hogy ez a gondatlan alakzat büntetése, még akkor is, ha itt csökken - ha jól értettem - a büntetési tétel, de nem lehetne itt valamifajta megoldást találni, hogy tényleges hatása legyen a bejelentésnek és a bűnüldöző szervek valóban rá tudjanak mozdulni az olyan ügyekre, amelyek ténylegesen sejtetik a pénzmosás bűncselekmény elkövetését?
ELNÖK: Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni. Elnök úr kitűnően összefoglalta a frakciónk álláspontját és elmondta. Ehhez egy dolgot tennék hozzá mindösszesen: nem tudom, ki olvasta tegnap Finszter Géza professzor úr cikkét az egyik országos napilapban, amiből ha megengedik, két gondolatot ideidézek. Egyrészt ami a Rendőrtiszti Főiskola sorsát illetően, azt gondolom, érdemes lenne, csak nem ehhez a tárgykörhöz tartozik, talán a bizottság is ki fog alakítani egy álláspontot, azt gondolom, hogy ebben talán tudnánk konszenzust kialakítani. De nem is ez kapcsolódik a tárgykörhöz, hanem a civil kontroll szükségessége.
Kis Zoltán képviselőtársamra is utalok, akivel valóban együtt tapasztaltuk azt, hogy ez egy nagyon fontos tényező. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet kikerülni. Olyan régi demokráciákban, mint az Egyesült Királyság, ennek intézményesített rendszere működik, intézményesített és független rendszere. Tehát azt gondolom, hogy mi nem szolgálhatjuk azt törvényhozókként, hogy ez a rendszer, ami még sokkal gyengébb lábakon áll, sokkal kisebb tapasztalatokkal rendelkezik, ez gyengüljön.
Tehát a Be. 470. §-ának (1) bekezdését, amit Lázár elnök úr is, Vadai Ágnes, Gál Zoltán, Kis Zoltán, többek kifogásoltak, én is úgy gondolom, hogy ezt nem tudom támogatni. Ha jól tudom, akkor ez kétharmados törvény. (Dr. Kis Zoltán: Nem.) Nem? Feles. Azt gondolom, hogy ez mégis egy olyan törvényhely, aminek az elfogadása jelentős mértékben érintené ezt a civil kontrollt és az állampolgárok érdekeit. Nem ismétlem meg az érveket, amelyeket elnök úr kitűnően összefoglalt, ezt én sem támogatom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nyitray képviselőtársunk következik.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Uraim! Én egy olyan dologról szeretnék beszélni, ami nincsen benne ebben az előterjesztésben, és azért hozom elő, mert éppen az előző napirendi ponthoz kapcsolódóan, amikor legutóbb Gönczöl Katalin asszony itt volt és beszélgettünk még külön is arról, hogy készülnek ezek a módosítási javaslatok, akkor határozottan emlékszem rá, hogy szóba került az, hogy van egy, talán nem is egy, hanem egy komplex fogalom, ami több részre bomlik. Ez az állampolgárok saját maguk megvédéséhez, ha úgy tetszik, önvédelméhez vagy jogos védelméhez való joga, illetve ennek a büntető törvénykönyvben és a büntetőeljárási törvényben való nevesítése. Nevezetesen az, hogy ha ilyen mérhetetlenül aggódunk az elítéltek jogainak érvényesüléséért, hogy ez a BV-törvény számos helyen módosítani kívánja és nem a szigorítás, hanem az enyhítés irányába, azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a börtönben azért szép számmal ülnek olyan erőszakos bűncselekmények elkövetői, akik más emberek életét, testi épségét, vagyonát sértették alapvetően. Ez valahogy nekem rendkívül visszás, és amióta képviselő vagyok, számtalanszor elmondtam, hogy ugyanakkor az állampolgárnak, ha úgy tetszik, a vétlen állampolgárnak szinte semmi joga nincs arra, hogy magát kellő hatékonysággal és kellő energiával és kellő elrettentő erővel megvédelmezhesse, ha akár az életét, a testi épségét vagy a javait veszély fenyegeti.
Én ebben a módosítási halmazban nyomát sem találtam ilyen jellegű törekvésnek, és csak nagyon halványan és szinte lemondólag bizakodom abban, hogy ezekben a még senki által nem látott, vagy legalábbis általunk nem látott, de annyiszor beharangozott új büntető törvénykönyvben és eljárási törvényben majd valamiképpen meglesz.
Csak úgy jelzésképpen mondom, hogy Gönczöl Katalin asszony úgy jelezte, miszerint ez ténylegesen egy olyan fennálló probléma ebben a tárgykörben, amit már illene szabályozni, és talán az urak tudják is vagy emlékeznek is rá, hogy e tekintetben például a közvetlen szomszédunkban, Szlovákiában és egy kicsit távolabbi, szintén európai uniós országban, Olaszországban szinte drákói módon megnövelték az állampolgár saját maga megvédésére való jogát.
Magyarországon ez még nyomokban sincs benne jelenleg, olyan szinten nincs, hogy szinte egy rendőr se meri már a saját fegyverét használni, csak ha már kétszer agyonverték és háromszor lelőtték.
Adott esetben ez egy súlyos bűncselekmény vagy támadás esetében valószínűleg nem helyes, hogy inkább átmegy a másik oldalra az a rendőr, minthogy közbeavatkozzon, mert attól fél, hogy utána majd járhat a bíróságra és esetleg az állásába kerülhet, ha valamit nem jól értelmezett, és például az arányos védelem - ami egy teljesen abszurd dolog a mai magyar jogban - határait a bíróság szerint túllépte.
De a rendőr az hagyján, neki van éppen elég eszköze ahhoz, hogy eljárjon, ezt megint csak az elmúlt időszak eseményei bizonyították, de én most elsősorban a civil, a hétköznapi, az egyszerű vagy mezei állampolgár szempontjából hiányolom ennek a jognak vagy ennek a lehetőségnek a komoly számbavételét és ennek a jogi megjelenítését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom, amennyiben nincs más hozzászólás. Kíván-e reagálni, főosztályvezető úr? (Dr. Soós László: Igen.) Tessék parancsolni! Utána pedig szavazás következik. Kérem, hogy röviden foglalja össze.
DR. SOÓS LÁSZLÓ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretnék reagálni azokra a felvetésekre, amelyeket a tisztelt bizottsági tagok elmondtak.
Vadai képviselő asszonynak a gyermekpornográfiával kapcsolatos felvetésére azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a kerethatározat megengedő szabályából indultunk ki. Nyilván az Országgyűlés fog dönteni abban, hogy ez a megengedő szabály benne marad a tervezetben vagy nem marad benne. Tehát nyilván ez ilyen kérdés.
A katonai büntetőeljárás hatályával kapcsolatban: azt gondolom, hogy nem belemenve a részletekbe, mert Lázár elnök úrnak, egyébként higgye el, elnök úr, nem szorul az én dicséretemre, de tényleg egy nagyon szép okfejtése volt, és itt gyakorlatilag a parlamenti pártok, akik megszólaltak, ebben egyetértettek. 60Pi. 61 (Soós László)Én ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ezt a dolgot rögtön, ahogy visszamegyek, jelentem miniszter úrnak, és akkor ezt a kérdést, azt gondolom, hogy kezelni lehet. És nem megyek bele a részletekbe.
Kis Zoltán képviselő úr felvetésére, hogy sok a Be.-módosítás: sajnos sok, igyekszünk kiküszöbölni. Például a legutóbbi Be.-novella kapcsán összejöttek a bíró kollégák Balatonőszödön, elkezdték olvasni, és azoknak, amik most benne vannak, a legnagyobb részét ők mondták, hogy még akkor ezt is varrjuk el. Tehát ez sajnos egy ilyen dolog, de igyekszünk, ez tény és való.
A gyermekpornográfiával kapcsolatos kérdésre válaszoltam.
Gál képviselő úrnak a határőrség kapcsán csak annyit szeretnék mondani - és nem a Be. 470 -, hogy persze, a 2118 alapján az Igazságügyi és - most már - Rendészeti Minisztérium Büntetőjogi és - most már - Rendészeti Kodifikációs Főosztálya kapta meg azt a feladatot, hogy a határőrség rendőrségbe történő integrációjának a jogi részét előkészítse. Tehát elkészült egy tervezet, ezzel számolunk nyilvánvalóan, persze ez így van.
A pénzmosás bejelentése kötelezettségének elmulasztása gondatlan alakzata: valóban megfontolandó. Azt tudom ezzel kapcsolatban mondani, hogy amennyiben nemzetközi jogi kötelezettségünk van erre, akkor sajnos bent kell tartanunk a Btk.-ban, amennyiben nincsen, akkor meg ki kell vennünk, de én úgy tudom, hogy van. Mint ahogy az indokolás is azt mondja, hogy a Nemzetközi Valutaalap jelentése is megállapítja, hogy kell ilyen, csak eltúlzottan súlyos a jelenleg hatályos törvényben.
Kontrát képviselő úr felvetésével kapcsolatban elmondtam a dolgot.
Nyitray képviselő úrnak azt szeretném tisztelettel mondani, hogy tényleg szíveskedjék bizakodni abban, hogy meg lesz oldva a jogos védelmi helyzet. Nem a reklám helye, de április 13-án lesz az a konferencia, amelyen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az új büntető törvénykönyv általános részének a szakmai és társadalmi vitáját szeretné megkezdeni. Nyilván majd a tisztelt bizottsági tagok is kapnak erre meghívót. Tehát április 13-án. És nem belemenve az új büntető törvénykönyv egyes konkrét rendelkezéseibe azt tudnám mondani általánosságban, hogy a jogos védelmi helyzet tekintetében az új Btk. tervezete azt az elvet követi, amit most röviden úgy mondok, hogy a támadó viseli a jogtalan támadás kockázatát.
Tisztelt elnök úr, ha ez kielégítő volt...
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Azt kérdezem képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja. Előre szeretném bocsátani, hogy a Btk. általános és különös rész vonatkozásában mi az általános vitára alkalmasságot el tudjuk fogadni, de miután egyben van a törvényjavaslat a Be.-vel, ezért fogunk nemmel szavazni. Csak hogy világos legyen, erősítve, hogy mi a problémánk. Tehát ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem tartja alkalmasnak általános vitára? (Szavazás.) Hét. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy.
A bizottság 9 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.
Előadók. Többségi álláspont. Vadai képviselőtársamat javaslom.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Ha itthon vagyok.
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Hát ez az! Akkor javaslom, válasszunk mást, mert ilyen még nem volt. (Derültség.)
ELNÖK: Kis képviselőtársam?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Én már kaptam az előbb feladatot! (Derültség.)
ELNÖK: Én meg kisebbségi előadó leszek, tehát én már benne vagyok.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): De ha itthon vagyok, hozzá fogok szólni, ezt megígérem.
Mikor lesz?
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Jövő héten. Hétfőn, éjjel fél egy körül várható. (Derültség.)
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): 12-én itthon vagyok.
ELNÖK: Egy pillanat, nézzük csak meg, hogy 12-én lesz-e!
Gál képviselőtársam?
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nem tudom, kell nekünk erre bizottsági előadót állítani? (Derültség.)
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nem mi vagyunk a főbizottság, hanem az alkotmányügyi.
ELNÖK: De akkor nincs kisebbségi se, és nem tudom elmondani a katonai ügyészséggel szembeni aggályaimat!
Rába képviselő úr?
RÁBA LÁSZLÓ (MSZP): Nem.
ELNÖK: Laboda képviselő úr?
LABODA GÁBOR (MSZP): Testületi ülés van.
ELNÖK: További jelentkező? Mécs képviselő úr...
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Írásban!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelettel azt javaslom, hogy erre majd térjünk vissza, mert holnap...
ELNÖK: Azt sajnos nem lehet. Akkor maradunk annál, hogy írásban. De erre mindenféleképpen számítsanak, hogy több támadás is érni fogja módosító formájában és minden formában.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Nagyon konstruktív volt a minisztérium képviselője.
ELNÖK: Igen.
Egyebekben az első és legfontosabb dolog, hogy Szili elnök asszony intézett egy levelet hozzám, ami a nemzetbiztonsági felügyeletet illeti a képviselőtársaimat illetően. Azt kérdezem...
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Nem kaptunk levelet!
ELNÖK: De, mindenki kapott levelet!
Heten nem kértek, nyolcan nem adtak visszajelzést, ketten kértek védelmet. (A meghívottak távoznak az ülésről.)
Az a kérdés, hogy Galambos főigazgató urat meghallgassuk-e, ezt javasolta elnök asszony. Szerintem, nem kell meghallgatni.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): A frakciók intézkedjenek.
ELNÖK: Akkor ezt továbbítjuk a házbizottság ülésére.
(Nyitray András jelzi szólási szándékát.) Igen?
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Egy kérdésem van, mert ebből a levélből - mániám a magyar nyelv - azt látom, teljesen mindegy, hogy mi mit mondunk, mert ezt törvény előírja, hogy bennünket védeni kell. Én nem emlékszem rá, hogy az előző ciklusban külön engedélyt kértek volna, csak bejelentették, én legalábbis már a harmadik ciklusban vagyok ebben a cipőben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy pillanatra álljunk meg, Laban János tanácsadó urat hallgassuk meg erről, hogy mi itt a jogszerű eljárásmód, mi se essünk hibába, képviselőtársaim.
LABAN JÁNOS főtanácsadó: Abban a szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy nincs itt nálam a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, viszont emlékeim szerint a nemzetbiztonsági védelemmel kapcsolatban az érintett bizottságok vonatkozásában az adott képviselő előzetes, azt hiszem, hozzájárulására van szükség. Ez a hozzájárulás biztosítja azt, hogy a szolgálatok akár nyílt, akár titkos formában a nemzetbiztonsági védelmet biztosítani tudják az adott képviselő számára.
ELNÖK: A levélben abszolút nem ez van.
Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: A hozzájárulás csak a titkosszolgálati eszközök alkalmazásához szükséges. Egyébként logikus, hogy nyílt eszközökhöz miért kellene hozzájárulást kérni.
Azt szeretném javasolni, az elnök úr írjon egy levelet, hogy a szolgálat erre kijelölt emberei keressék fel az összes képviselőt, és beszéljék meg velük. Most azt várják, hogy írjak egy válaszlevelet, aztán ő majd megint fog válaszolni... (Tóth Gábor: Mi megtettük!) Én azt gondolom, hogy a szolgálat emberei, mint ahogy eddig is mindig felkeresték az előző ciklusokban az érintett személyeket, most is keressék fel, és beszéljék meg velük a részleteket. Még jó, hogy nem azt írják, hogy karácsonyi üdvözlőlapot is küldjek a szolgálatnak! (Derültség.)
ELNÖK: Jó, rendben van, meg fogom válaszolni ezt a levelet.
Február 22-én Párizsban kell egy egynapos magas szintű parlamenti szemináriumot abszolválni a bevándorlás témakörében. Francia és angol nyelven zajlik a tanácskozás, ezért alapvetően Vadai Ágnes képviselőtársam bír jogosultsággal a részvételre.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm, de gondolkodhatok rajta?
ELNÖK: Ne sokat, mert ezt itt most el kell dönteni.
Pi. 70PÉ 71 (Elnök)
Az egyebekben van-e még valami? (Nincs jelzés.) Tehát jelen pillanatban nincs jelöltünk, de Vadai Ágnes képviselőtársunk provizórikusan vállalta.
Van-e még más? Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném kérni elnök urat, hogy egy levélben forduljunk a Honvédelmi Minisztérium vezetéséhez, méghozzá azzal kapcsolatban, hogy felállt az összhaderőnemi parancsnokság, és jó lenne, ha kapnánk róla egy tájékoztatást - ez most már egy hónapja felállt -, akár a parancsnok, akár annak helyettesei részéről. Tudjuk azt, hogy vannak bizonyos hatásköri anomáliák a vezérkaron belül, erről sem árt, ha esetleg kapunk itt helyben valamilyen tájékoztatást.
Tehát szeretném kérni, hogy tűzzük napirendre a meghallgatásukat.
ELNÖK: Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Tájékoztatnék mindenkit, hogy amikor felállt, akkor meghívták a parlament frakcióinak képviselőit. Voltunk is, akik részt vettünk ezen, Karsai úr és jómagam. Ha másoktól nem jöttek, és ott lehetett volna tájékozódni, az nyilván az ő hibájuk.
Másodszor pedig azt gondolom, hogy ne levelet írjunk, ha a bizottság ezt fontosnak tartja, akkor tűzze napirendre. Ne ilyen levelezgetés legyen.
ELNÖK: Tűzze napirendre, ezt javaslom. Nem levelezünk, hanem napirendre tűzzük. Köszönöm szépen.
A jövő héten nem tervezünk bizottsági ülést, hacsak a hétvégén nem történik valami izgalmas. (Dr. Kis Zoltán: Vagy a jelentés esetleg!) Még nem.
Köszönjük szépen. Minden jót kívánok képviselőtársaimnak.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 22 perc)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezetők: Podmaniczki Ildikó és Pavlánszky Éva