HRB 3/2007.
(HRB 1-23/2006-2010.)
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. február 22-én, csütörtökön, 10 órakor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelent *
Az ülés megnyitása *
A határozatképesség megállapítása *
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása *
Tájékoztató meghallgatása az Országgyűlés munkájának zavartalanságát veszélyeztető biztonsági kockázatokról, továbbá az ezzel összefüggő biztonsági intézkedésekről *
Dr. Petrétei József tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek, hozzászólások *
Állásfoglalás kialakítása és elfogadása az Országgyűlés biztonságáról és a Kossuth tér rendjéről *
Hozzászólások *
A módosított állásfoglalás-tervezet ismertetése *
Hozzászólások *
Dr. Vadai Ágnes ügyrendi javaslata *
Határozathozatal *
Keleti György ügyrendi javaslata *
Határozathozatal *
Egyebek *
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Karsai Péter (MDF), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Juhász Gábor (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Rába László (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) Básthy Tamásnak (KDNP)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter
Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos
Dr. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság február 22-i rendkívüli ülésén képviselőtársaimat.
A határozatképesség megállapítása
Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a bizottsági ülés határozatképes. A helyettesítésekről az alábbiak szerint szeretnék számot adni: Rába László képviselő urat Keleti György képviselőtársunk, Kontrát Károly képviselő urat pedig Básthy Tamás képviselőtársunk helyettesíti. Kérdezem, van-e más helyettesítési kezdeményezés vagy ilyen jellegű igény. (Nem érkezik jelzés.) Nincsen.
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása
Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy mai ülésünk összehívására azért került sor, mert február 19-én Keleti György képviselőtársunk levelet juttatott el hozzám, amelyben kezdeményezte, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülését február 22-én két napirendi pont megtárgyalása okán hívjam össze. Az 1. napirendi pont tájékoztató meghallgatása az Országgyűlés munkájának zavartalanságát veszélyeztető biztonsági kockázatokról, továbbá az ezzel összefüggő biztonsági intézkedésekről. A 2. egy állásfoglalás kialakítása, illetve egy tervezet, amely úgy tudom, hogy eljutott a képviselőtársaimhoz, Keleti György képviselő úr a bizottsági ülés megkezdése előtt ezt az állásfoglalás-tervezetet eljuttatta a képviselőtársaimnak. A 3. napirendi pont, amennyiben szükséges lesz, egyebek megtárgyalása.
Ennek kapcsán tisztelettel köszöntöm Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter urat, aki megtisztelte a bizottságunkat jelenlétével, és a tájékoztatást meg fogja adni.
Kérdezem, hogy a Keleti képviselőtársam által kezdeményezett napirendi pontok kapcsán van-e más észrevétel vagy más napirendi javaslat. (Nem érkezik jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztést. Aki egyetért az előterjesztett napirendi pontokkal, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Ki az, aki nem ért egyet az előterjesztett napirendi pontokkal? (Szavazás.) Hét. Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! A napirendet elfogadtuk.
A bizottsági ülést miniszter úr tájékoztatójával kezdenénk. Arra kérem a miniszter urat, hogy szíveskedjék a tájékoztatót megtartani. Amennyiben olyan információ merül fel vagy olyan hangzik el, akkor a zárt ülést kezdeményezni szíveskedjék, ha ez szükséges. Köszönöm szépen. A miniszter urat illeti a szólás joga, parancsoljon!
Dr. Petrétei József tájékoztatója
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először szeretném röviden ismertetni a Kossuth tér lezárásának előzményeit és indokait, beleértve a jogi alapokat is.
A Parlament elleni támadás nem előzmény nélküli, 1994-ben a XIX. számú kapunál történt robbantás. A robbantás sikerének oka részben az őrzés-védelmi hiányosságokból adódott. Ezt követően lánckorlátot helyeztek a Parlament köré, mely által biztonsági zóna jött létre. Ez a védelem egészen 2006-ig megfelelő szintűnek bizonyult, mivel alkalmas volt arra, hogy ellenőrizhetők legyenek a Parlament közelében tartózkodó személyek.
2006. szeptember 17-étől a Kossuth tér folyamatosan demonstrációk színhelye volt. 2006. október 23-án számos magas rangú vendég érkezett Magyarországra. A Kossuth téri tüntetők és személyek, szervezetek képviselőivel a rendőrség egyeztetést folytatott, melynek célja az volt, hogy a külföldi állam- és kormányfők védelmét biztosítsák. Ez az egyeztetés azonban nem vezetett érdemi, megnyugtató eredményre, emiatt kordonnal kellett elkeríteni a tüntetőket a tér vendégek fogadására szolgáló részétől.
Amikor a rendőrség a téren tartózkodó demonstrálókat ellenőrizte, és a tér tűzszerészeti átvizsgálására került sor, akkor fény derült arra, hogy a tüntetőknél számos, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz igen nagy számban volt fellelhető. A teret végül a tüntetők rendőrséggel való együttműködésének hiánya és az ott talált veszélyes eszközök miatt ki kellett üríteni, és le kellett zárni. Ez a gyülekezési törvény alapján a rendőrségnek kötelessége volt.
A továbbiakban szeretném a lezárás fenntartásának indokait elmondani. A tér kiürítését követően a Kossuth tér további lezárásának nem politikai, hanem rendőrszakmai indokai voltak és vannak. A kiindulópont az, hogy a rendőrségnek jogszabályi kötelessége, hogy az Országgyűlésben tevékenykedő képviselők, közjogi méltóságok személyét védje, és zavartalan munkavégzésüket biztosítsa. Az intézkedések jogalapját a következő jogszabályok alkotják: egyrészt a 160/1996. számú kormányrendelet, mely alapján a Parlament a rendőrség által folyamatosan őrzött létesítmények közé tartozik; a másik a 24/1997. számú belügyminiszteri rendelet, mely alapján a Parlament az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmény; harmadrészt a rendőrségi törvény rendelkezik úgy az 1. § (2) bekezdés g) pontjában, hogy a rendőrség őrzi a kiemelten fontos létesítményeket, és védi a Magyar Köztársaság szempontjából különösen fontos személyek életét, testi épségét; a 3/1995. számú BM-rendelet szerint a védett létesítmények körzetében terület ideiglenesen lezárható.
2006. október 23-án a rendőrség elrendelte a terület lezárását, amit november 22-én a biztonsági kockázat fennállásának időtartamáig meghosszabbított. A lezárás indokoltságának oka elsősorban az Országgyűlés és az ott dolgozó védett személyek fokozott védelme volt.
Az október 23-ai rendbontások komoly veszélyt jelentettek az Országgyűlésre és a védett személyekre. A tüntetők rendszeresen buzdítottak az épület elfoglalására, így a további rendbontások megelőzése miatt indokolt volt a lezárás. Pi. 10
11-20c (Petrétei József)
Ezt a későbbi események be is bizonyították. November 5-én a Kossuth téri forradalmárok bejelentették: élő lánccal veszik körbe az Országgyűlést, hogy a képviselők ne tudjanak bejutni. Ennek megtiltása után a csoport napokon át a szomszédos Aulich utcában demonstrált. Szili Katalin házelnök asszony 2007. február 2-án kérte a rendőrségtől a képviselők és az Országgyűlés zavartalan munkájának biztosítását.
2006. szeptember 17-étől 2007. február 6-áig a Kossuth térre nézve 187 rendezvény megtartására érkezett bejelentés a BRFK-hoz. Ezek időtartama és a bejelentett résztvevők száma igen eltérő és jelentős változásokat mutat, ez önmagában is jelentős biztonsági kockázatot rejt magában, továbbá a téren ez idő alatt fizikailag sem lehetett volna megtartani az összes bejelentett rendezvényt. Az időközben tudomásul vett bejelentések nagy része a Kossuth tér környékére szól, a Kossuth téren korábban jelen lévő csoportok folyamatos jelenléte a környező utcákban arra utal, hogy a kordon lebontása után azonnal visszatérnek, és folytatják a korábbi rendbontó tevékenységüket. Erre példa volt az is, hogy amikor a Fidesz képviselői véghezvitték a kordonbontó akciót, látható volt, hogy radikális elemek azonnal megjelennek.
A tüntetéseket bejelentők a rendőrséggel az egyeztető megbeszéléseken nem törekszenek együttműködésre, merev álláspontot képviselnek, a felajánlott alternatívákat elutasítják. Ellenőrzött rendőrségi információk szerint bizonyos személycsoportok továbbra is erőszakkal akarnak bejutni az Országgyűlésbe, és felesküdni a Szent Koronára. Az Országgyűlés tekintetében tűzszerész szakvélemény alapján minimum 70 méteres körzetben kell biztonsági sávot kialakítani, ellenkező esetben a Parlament biztonsága nem garantálható. Az Országgyűlés épületére és egyes védett személyekre, különösen a miniszterelnökre, a házelnökre nézve folyamatosan érkeznek különböző formájú fenyegetések, ezeknek már csak a nagy száma is indokolja a fokozott biztonsági intézkedések fenntartását.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter által bejelentett veszélyforrások, fegyveres támadásokra készülő csoportok jelenléte szintén a magas szintű biztonsági készültség fenntartása mellett szólnak, ebbe a kordon ideiglenes meghagyása is beletartozik.
Tisztelt Bizottság! Az ország biztonságáért felelős szervek megállapították, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján az Országgyűlés veszélyeztetésének megakadályozása, illetve a benn dolgozók védelme érdekében a Kossuth teret biztosítani kell. Ennek kivitelezése rendőrszakmai kérdés.
A népképviseleti szerv és a védett személyek biztonságának garantálása nem keverendő össze a gyülekezési jog öncélú korlátozásával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 2006. október 23-ától február 4-éig összesen 1939 alkalommal zajlott az országban jogszerűen bejelentett és lebonyolított demonstráció, ezeket a rendezvényeket 25 512 fővel biztosította rendőrség és mintegy 250 millió forint pluszkiadást jelentettek az adófizetőknek. Ezek a számok nem támasztják alá azt, hogy ma Magyarországon nem lehet jogszerűen demonstrálni. Aki pedig a rendőrség intézkedésével szembeszegül, az nem a kormánnyal száll szembe, hanem veszélyezteti a demokratikus rend zavartalan működését és nem kevésbé az Országgyűlés épületében dolgozók biztonságát.
Végezetül szeretném megköszönni a rendőrség és a határőrség teljes állományának helytállását, ők életüket és testi épségüket veszélyeztetve védik az ország rendjét, nyugalmát, ezért munkájuk támogatása minden felelős politikai erő feladata. A rendőrség minden alkalommal a vonatkozó törvények alapján jár el, és ezért hangsúlyozni szeretném, hogy a következő időszakban is a város vagy az ország különböző pontjain megtartott rendezvények esetében a rendőrség alapvető kötelessége a vonatkozó törvény betartása és betartatása.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt nyilatkozta tegnap a március 15-ei ünnepséggel kapcsolatban, hogy akkor lesz ez nyugodt, békés ünnep, hogyha a rendőrség nem fog úgy fellépni, ahogy ezt 23-án tette. Szeretném itt hangsúlyozni, hogy a rendőrség mindig a vonatkozó törvények betartásával és az azokban előírtak szerint jár el. És visszautasítom azt az állítását a pártelnök úrnak, amely szerint október 23-a is békés lett volna akkor, hogyha a rendőrség nyilvánvaló politikai parancsra nem zavarja meg a rendezvényt. Szeretném visszautasítani ezt az állítást, a rendőrség semmiféle politikai parancsot nem hajt végre, a rendőrség kötelessége a törvények betartása.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésünkön részt vevő Takács Albert urat, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos urat is, akik megtisztelték munkánkat jelenlétükkel.
A miniszter úrnak köszönjük a tájékoztatást. A miniszter úrhoz kérdések, vélemények, észrevételek vannak-e? Arra kérem képviselőtársaimat, hogy tömör rövidséggel foglalják össze. (Jelzésre:) Parancsoljon, Nyitray képviselő úr.
Kérdések, észrevételek, hozzászólások
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Igyekszem a lehető legtömörebbre fogni. Most a miniszter úr ezt komolyan gondolta, hogy ez egy olyan tájékoztató, amire mi várunk? Ezt körülbelül húszadszorra halljuk, sőt, ennél még bővebb tájékoztatókat is adtak legutóbb, úgy tudom, egy ilyen informális valamilyen ülésen, ami nem is ülés volt. De ne haragudjon, én a magam részéről vérig vagyok sértve, hogy ilyennel kívánja kiszúrni a szemünket! Itt mindenféle összeesküvésekről beszél, mindenféle szervezkedésekről beszél, itt mindenféle különböző, hadd ne minősítsem, milyen szintű mesékkel traktálnak hetek óta bennünket ezzel a Kossuth téri felfordulással, pontosabban felháborító lezárással kapcsolatban. Hát ne haragudjon, ez abszolúte elfogadhatatlan, amit ön itt csinál! Arról nem is beszélve, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter úr egyszerűen lerázta magáról azt a kötelezettséget, amit egyébként neki itt meg kellett volna tennie. Tehát ezért semmi értelme nem volt ide jönni, se önnek, se nekünk, hogy most ezt itt végighallgassuk. Ha a többieket kielégíti, akkor én azt méltányolom, de ez nulla. Úgyhogy kérdésem nincs is hozzá. Mit kérdezzek?
Egyetlen konkrét kérdésem volna: nagyon kíváncsi lennék, hogy hogyan jött ki pont az a 70 méter, hogy olyan távolságban kell védeni a Parlamentet. Nem megmérték előtte esetleg, hogy milyen messze van a kordon, és attól tették kifelé? Mert a 70 méter szerintem ma egy jobb légpuskával átlőhető, egyéb fegyverekről nem is beszélve. A 70 méter az semmitől senkit nem véd meg. De ebbe ne is menjünk bele, mert ez már csak a vicc kategóriája, hogy ilyen számok elhangzanak!
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések, vélemények, észrevételek? (Jelzésre:) Simon Miklós képviselő úr!
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Látom, tisztelt miniszter úr, hogy igen nehéz helyzetben van: ön egy elismert szakember, és egy elismert szakembernek kell ilyen dolgokat mondani itt, az Országgyűlés Honvédelmi bizottsága előtt. Szóval nincs egyszerű helyzetben, ezt látjuk.
Nagy tisztelettel kérném, hogy felsorolt jó néhány passzust, törvényi rendelkezést, kormányrendeletet, nevezze meg, legyen szíves, azt a törvényi helyet, ahol szerepel a "műveleti terület" ezek között! Tehát törvényi helyet kérnék nagy tisztelettel. Az a helyzet, hogy önök próbálják igazolni azt, ami nincs, nekem ez a véleményem. (Mécs Imre: Kérdéskör!)
Az lenne a másik tiszteletteljes kérdésem, tisztelt képviselő úr, vagy kérésem, hogy idézze az első mondatát, mert azt kérném, erre fel, hogy nevezzék meg azokat, akik megtámadták az Országházat. Merthogy mi az elmúlt néhány évben ilyen dologról nem hallottunk. Hiszen ön azzal vezette be a tájékoztatóját, hogy ekkor meg akkor megtámadták az Országházat. 20cPi. 21 (Simon Miklós)Most kik támadták meg az Országházat, tisztelt miniszter úr?
Köszönöm.
ELNÖK: További kérdések? (Jelzésre:) Parancsoljon, Laboda képviselő úr!
LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Nekem az a javaslatom, hogy azért fontoljuk meg, amit Nyitray András képviselőtársam mondott, mert ha jól értettem, az a 70 méter, miután légpuskával is átlőhető, az kevés. Tehát ez egy javaslat volt, erről beszélgessünk, ha úgy gondoljuk, vitassuk meg, hogy akkor legyen még szélesebb, avagy maradjon így.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, a bizottságunk rendkívül felkészült országgyűlési képviselőkből áll, és mindenhez értünk, ez nem is kérdés, de a tűzszerészeti szakmai kérdéseket talán bízzuk a szakemberekre. Ez mind a két képviselőtársamnak is válasz. Gondolom, miniszter úr dokumentálni tudja azt az igazságügyi szakértői vagy szakértői véleményt, amely ezt alátámasztja. Ezt talán, hogy 70 méteres, százméteres és 200 kilométeres körben zárjuk körbe, ne hozzuk ide.
Csampa képviselő úr; utána miniszter úrnak adjuk meg első körben a reagálás lehetőségét. Tessék!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt gondolom, hogy a kormányoldalt erősen minősíti, hogy csak egy ilyen hozzászólása volt, hogy 70 méter, légpuskával, és nem igazán érdekli a képviselő urakat, bocsánat, hölgyet és urakat, hogy miért is hívta össze Keleti úr ismételten ezt a bizottsági ülést.
Felhívnám a figyelmüket, hogy a meghívó szerint az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága február 22-én, csütörtökön, 10 órai kezdettel az Országház földszint 93. számú tanácstermében ülést tart. A napirendi javaslat tájékoztató meghallgatása az Országgyűlés munkájának zavartalanságát veszélyeztető biztonsági kockázatokról, továbbá az ezzel összefüggő biztonsági intézkedésekről. Meghívottak: Szilvásy György, Petrétei úr, Bene úr, illetve Galambos úr. Én azt gondoltam, ha nézzük ezt a meghívót, hogy akkor ugyanarra a bizottsági ülésre kerül sor, és ugyanolyan komolysággal, mint amire felkészült a kormányoldal mondjuk egy héttel ezelőtt. Persze, igazuk van, más a terem, kevés újságíró van, valószínűleg már érdektelenné vált a vita arra, hogy ismételten elmondjuk, hogy hű, ezek a csúnya fiúk már lebontották a kordont, és prejudikáljunk mindenkit, még ahhoz képest is, hogy mondjuk a rendőrség képtelen volt egy feljelentést velünk szemben megfogalmazni, de jelen pillanatban még az eljárás sem indult meg velünk szemben.
Szóba került itt Orbán Viktor, szóba került egyfajta, mondjuk úgy, felvezetés, hogy valójában hogyan is kezdődött ez a kordonügy. Egyvalamit kifelejtett, miniszter úr, hogy ki a felelős mindezért. Ha ön minősítette Orbán Viktort, akkor azt gondolom, legalább a felvezetőjébe illő lett volna odabiggyeszteni egy mondatot, mégpedig azt, hogy volt egy őszödi beszéd, ahol ezt az országot, ennek az országnak a népét, a Magyar Köztársaság állampolgárait minősítette egy miniszterelnök, aki úriembernek tartja magát. Azért elgondolkoznék azon, ha Orbán Viktort egy miniszter per pillanat minősíti, akkor illő lenne a kiindulópontokat - már csak abból fakadóan is, hogy bizonyos bizottságok valamilyen szinten, de megállapították ezeket a felelősségeket. Persze természetesen előszeretettel hagyjuk ki, amin el lehet gondolkozni, de a tény, az tény, és a kiindulópont pedig az.
Én tényleg azt gondolom, és nem tudom, hogy érzik magukat a kormánypárti képviselőtársaim, de gondolom, nagyon jól, gondolom, ők aztán abszolút képben vannak a 70 emberről, 60 emberről, mert különböző szélsőséges meg parlamenten kívüli erőket kereső ellenzékekről beszélünk a médiában, de egyszerűen nem vagyunk képesek egy korrekt, tisztességes szakmai állásfoglalást, illetve szakmai, mondjuk úgy, tájékoztatást adni. Én egyszer már ebben a ciklusban a kormányoldalt, illetve a minisztériumokat illettem azzal a mondattal, hogy komolytalanra veszik az Országgyűlést, komolytalanra veszik a bizottságot. És ahogy Nyitray képviselőtársam is fogalmazott, eléggé, mondjuk úgy, sarkosan, de ne haragudjon, úgy érzem magam, hogy szemberöhögött, kőkeményen szemberöhögtek. Ezt a mai tájékoztatást nyugodtan elolvashattam volna bármelyik folyóiratban vagy bármelyik napilapban szösszenetként. Ha önök komolyan veszik azt, hogy a Magyar Köztársaságnak van egy parlamentje, annak van egy bizottsága, és komolyan gondolják, hogy azt a bizottságot tájékoztatják - és nem pártpolitikai kérdésekről beszélünk -, akkor én képviselőként is elvárom azt, hogy ez valósuljon meg.
Nagyon sok vitánk volt a kormánypárti képviselőkkel általános politikában. Rendben van. Ez a bizottság szakmapolitikáról beszél, megpróbálunk szakmapolitikai kérdésekben állást foglalni. És ha szakmapolitikai kérdésekről beszélünk, akkor próbáljuk meg azt behozni ide. Nem Orbán Viktorozunk, nem nem tudom, mit csinálunk, hanem arról beszélünk, hogy itt van Szilvásy György, itt van Galambos úr, itt van Bene úr - kimentette magát, mentségére szóljon -, elrendelnek egy zárt ülést, és akkor valószínűleg megint kapnánk egy 80 évre titkosított anyagot, de esetleg meghalljuk... Nem tudom, hogy hívták a két urat?
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Debil és a Gyík.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): A Debil és a Gyík beszélgetését valószínűleg ismételten végighallgatnánk.
És akkor a továbbiakban az a kérdés, mert arra a kérdésre még kormányoldalról egy deka válasz nem érkezett, de egy szó se, egy hang se, ha önök ennyire jól tudják beazonosítva - és ezért jó lenne, ha itt lenne Szilvásy úr is -, hogy ki az a 60 ember, akik lőgyakorlatokat tartanak, bár az ön beszédében ez nem hangzott el, akik különböző cselekményekre, akár bűncselekményekre készülnek, akkor miért nem fogják el őket, miért nem tartóztatják le őket, megfelelő jogi háttér van mögötte. Vagy pedig, mondjuk úgy, hogy sajnos gyenge operatív munkával nem tudjuk alátámasztani bizonyítékokkal, és valószínűleg a bíróság kiengedi őket. Akkor tessék, a Btk., a Be. módosítása szólhat a pedofíliáról, de szólhatna erről is.
Azt gondolom, hogy itt összejött iksz képviselő, nem azért jöttünk össze szerintem, hogy most itt nagyon szépen elmosolyogjunk, mert szépen nézek én Vadai képviselő asszonyra, valószínűleg vissza is fog rám mosolyogni, azért jöttünk ide, hogy korrekt, egyértelmű szakmai tájékoztatást kapjunk.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Csak a korrektség kedvéért szeretném megjegyezni, hogy Bene László országos rendőrfőkapitány úr - a jegyzőkönyv számára mondanám - és Szilvásy miniszter úr is írásban kimentette magát, és áll a bizottság rendelkezésére előzetes időpont-egyeztetés után természetesen akár ebben, akár más kérdésben. Csak a pontosítás kedvéért mondanám, hogy ezt mind a ketten megtették.
Még Vadai képviselőtársam szeretne szembenézni Csampa képviselő úrral, és erre lehetőséget biztosítok. Utána miniszter úr is kibontakozhat. Képviselőtársaimtól pedig azt kérem, hogy lehetőség szerint a nyugalmát és a higgadtságát mindenki őrizze meg.
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen én mindenkire mosolygok, aki ugyanígy mosolyog rám, hiszen két ember között, képviselő úr, a legrövidebb út egy mosoly. Tehát ezt nem tartom problémának, bár szerintem lassan az ülés kezdi elveszíteni komolyságát, ha azzal foglalkozunk, hogy kivel vagyok kedves és kivel nem.
A mai ülés 1. napirendi pontja teljesen világos, az Országgyűlés munkájának zavartalanságát veszélyeztető biztonsági kockázatokról és biztonsági intézkedésekről van szó. Azt gondolom, hogy számtalan olyan kérdés van, amiről itt nekünk beszélnünk kell, mert azon túlmenően, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak esetleg van egy koreográfiája a mai napra média- és egyéb szereplésre, azért mi - és ebben Csampa képviselő úrnak teljesen igaza van - egy szakbizottság vagyunk, éppen ezért tőlünk joggal várható el, hogy szakmai felelősséggel fordulunk az ügy felé, és az állampolgárok talán tőlünk, ellenzéki és kormánypárti képviselőktől itt a bizottságban elvárhatják, és joggal várják azt el, hogy megnyugtatóan tudjuk tájékoztatni az állampolgárokat arról, hogyan biztosítható a népképviseleti szervek zavartalan működése ma Magyarországon.
Ez a kordonügy nyilván kezd szimbólummá válni a magyar politikai életben, ugyanakkor azt gondolom, ha ezen lovagolunk hosszú távon, és ezzel foglalkozunk állandóan, hogy 70 méter, száz méter, két kilométer, és ki mivel tud onnan lőni vagy nem lőni, ez sehova se vezet bennünket. Biztos vagyok benne, hogy ellenzéki képviselőtársaim is megnézték a nemzetközi gyakorlatot ezzel kapcsolatosan. Azt gondolom, mivel mégiscsak biztonságról van szó, és, képviselőtársaim, én nem gondolom, hogy csupán az országgyűlési képviselők, a legfőbb közjogi méltóságok biztonságáról van itt szó, ebben a Házban dolgoznak emberek, akik ide mindennap bejárnak, az ő biztonságukról is szó van. Pi. 3031-40c (Vadai Ágnes)Sőt, legnagyobb örömünkre nyitott az Országház, tehát állampolgárok látogatnak be az Országházba, az ő biztonságukról is szó van. Éppen ezért engem azon túlmenően, hogy nyilván megvannak azok az indokok, és az ombudsmanok megerősítették, hogy megvannak azok a biztonsági kockázatok, amelyek miatt fenn kell tartani a népképviseleti szerv ilyen módon történő védelmét, engem mégiscsak jobban érdekelne az, hogy a jelenlegi biztonsági intézkedések mellett milyen más lehetőség van arra, hogy hosszú távon rendezzük a Kossuth térnek a helyzetét. Hiszen azt ellenzéki képviselőtársaim is, feltételezem, támogatják, hogy azért ez a hippitábor, ami itt szeptember-októberben volt, elfogadhatatlan mindenkinek. Szóval az, hogy az Országgyűlés környéke úgy nézzen ki, mint egy disznóól, és a CNN-től a BBC-ig mindenki azt mutogassa, hogy egyébként egy kulturált nép hogy viselkedik a saját népképviseleti szervének kvázi a zöldterületén. Én azt gondolom, hogy ez nemcsak pénzügyi kérdés, mert az egy dolog, hogy mennyibe kerül most ennek a rendbetétele, hanem ezáltal üzenetet küldünk saját magunkról is, és mindegy, hogy milyen kontextusban, de mégiscsak üzenetet küldünk saját magunkról.
Éppen ezért hosszú távú érdeke szerintem ellenzéki, kormánypárti képviselőknek egyaránt, az Országgyűlésnek, a kormánynak, a fővárosnak és biztos vagyok benne, hogy az V. kerületnek is, hogy itt, a város kellős közepén, ezen épület körül normális viszonyok alakuljanak ki. Erre valamilyen rendezés kell. Én biztos vagyok benne, hogy van erről közös gondolkodás. Ezt úgy kell megoldani, teljesen nyilvánvaló, hogy az itt dolgozók, állandóan itt dolgozók, az ide járó képviselők és az Országgyűlést látogató állampolgárok biztonsága folyamatosan szavatolva legyen.
(Dr. Lázár János elhagyja az üléstermet.
Az ülés vezetését Karsai Péter, a bizottság alelnöke veszi át.)
Azt szeretném megkérdezni éppen ezért a miniszter úrtól, hogy van-e erről gondolkodás, hogyan és miképpen történik ez a gondolkodás, és milyen rendezési lehetőséget lát erre, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat is. Hiszen, képviselőtársaim, azért ha megnézzük az európai fővárosokat, és képviselőtársainkkal Londonban voltunk, ott láthattuk, hogy egy kétszer kétsávos út választja el a parlamentet attól a zöldterülettől, ahol egyébként lehet felállni és sátorozni, de a parlament épületébe... Csampa képviselő úr is ott volt, Kontrát képviselő úr most nincs itt, de ő is ott volt, látta, hogy milyen biztonsági intézkedések voltak arra, hogy egyáltalán mondjuk országgyűlési képviselők, más ország országgyűlési képviselői bejussanak a brit parlamentbe, és nyilvánvalóan senkit nem zavart. Magyarországon is lehet tüntetni, a miniszter úr elmondta, hogy hány alkalommal volt arra lehetőség, hogy az emberek éljenek a gyülekezés és a szólás szabadságával. Meg kell azt oldani, hogy lehessen az állampolgároknak tüntetni, és ez meg is oldott kérdés, ugyanakkor egy kulturált helyet kell biztosítani a népképviseleti szervnek, mert ma Magyarországon a leglátogatottabb hely az Országház, erre vagyunk a legbüszkébbek, mindig elmondjuk, hogy Magyarországon a Parlament az valami olyan csodálatos épület, ami a világ legszebb építménye. Kérem szépen, aki szeptember-októberben eljött ide, és meglátogatta ezt a Parlamentet, az bizony azt látta, hogy lehet, hogy az épület szép, de körülötte az a disznóól az egyszerűen elfogadhatatlan.
Éppen ezért, képviselőtársaim, szerintem a jövővel foglalkozzunk, és a miniszter urat is arra kérem, hogy amennyiben módja, lehetősége van, ezzel kapcsolatosan mondjon pár szót.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Menetközben Lázár elnök úr átadta az elnöklést, és azt mondta, hogy Petrétei miniszter úr fog most válaszolni. A következők pedig a jelentkezés sorrendjében: Juhász Gábor volt az előző jelentkező, aztán Keleti György és most látom Mécs Imrét. Van-e ellenzéki oldalról? (Jelzésre:) És Nyitray András. Tehát Petrétei miniszter úré a szó.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Nyitray képviselő úr kérdésével kezdeném, hogy mi a tájékoztató célja, és hogy csak olyat hallott, amit eddig is már különböző forrásokból megismert. Nyilván azért ismerte meg különböző forrásokból, mert ezek voltak azok az érvek, amelyek a kordon fenntartását indokolják.
Szeretném kihangsúlyozni: a kordon felállítása rendőrszakmai kérdés volt. A rendőrségnek a feladata és felelőssége, hogy elemezze a biztonsági kockázatokat. A rendőrség a nemzetbiztonsági szolgálatoktól kapott információk alapján úgy ítélte meg, hogy fokozott biztonsági kockázat áll fenn a Parlament épületével kapcsolatban, és a rendelkezésére álló információk alapján azt a döntést hozta, hogy a kordont felállítja és a kordont fenntartja.
Hogy miért 70 méteres körben? Én Lázár elnök úr véleményével értek egyet, ezt nem a mi feladatunk eldönteni. Nyilván a Köztársasági Őrezred adott ilyen jellegű véleményt. Én úgy sejtem, hogy ez elsősorban a dobótávolság miatt került meghatározásra.
A másik kérdésre áttérve: műveleti terület... (Az elnökhöz fordulva: Tessék!)
ELNÖK: Én nem kérdeztem, önre néztem. Befejezte a választ?
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Nem, hanem a másik kérdésre áttérve, csak hallottam, hogy valaki...
ELNÖK: A 70 méter került itt szóba köztünk.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Értem, elnézést!
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm. A másik kérdésre áttérve, hogy hol van a törvényben a "műveleti terület" kifejezés. Maga a kifejezés ebben a formában a jogszabályokban nem található meg, ez egy rendőrzsargonként használt kifejezés. Viszont a rendőrségi törvény 46. § (1) bekezdésének a) és d) pontjai lehetővé teszik, hogy a rendőrség személy- és létesítménybiztosítási intézkedés keretében, a védett személyek biztonsága érdekében útvonalat, illetve közterületet a forgalom elől elzárjon, a forgalmat korlátozza, továbbá területet lezárjon, megakadályozza, hogy oda bárki belépjen vagy onnan távozzék, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti. Ezt a hosszú szöveget a rendőrzsargonban rövidítették le műveleti területnek, a jogalapja azonban ennek a rendőrségi törvényben megtalálható.
A másik kérdés, hogy kik azok, akik megtámadták az Országházat. Mivel az esemény, ahogy a bevezetőmben említettem, '94-ben történt és a XIX. számú kapunál történt robbantást jelentette, én nem tudom, abban az időben konkrétan ki követte el ezt a bűncselekményt. (Mécs Imre: A mai napig nem tudják.) Nyilván a nyomozás nem vezetett akkor eredményre. A mostani támadásról: konkrét támadás nem következett be a Parlament épületével szemben.
De azért, képviselő úr, arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy egy nagyon fontos közintézmény ellen viszont bekövetkezett támadás Magyarországon, ugyanúgy, ahogy ez a veszély a Parlament esetében is fennállt. Szeptember 18-án senki nem gondolta, hogy egy békés demonstrációból kiváló csoport egy közintézményt fizikailag megtámad és azt elfoglalja. Ezt azért emelem ki a mondandómban, mert ezt megelőzően azok a kockázati tényezők nyilván más értékelést kaptak, mint az eseményt követően. Másként kell egy ilyen ügy után ezeket a tényezőket megítélni, a rendelkezésre álló információkat mérlegelni. Ha Magyarországon erőszakos támadás közintézmény ellen nem következett volna be, tehát nem lett volna tettlegesség, akkor nyilván a biztonsági kockázati értékelésnél sem estek volna ezek a szempontok ilyen súllyal latba.
Rátérve arra a kérdésre, hogy ki a felelős: én nem kívánnék ebbe belemenni. Három megjegyzésem lenne. Az első az, hogy az őszödi beszéddel kapcsolatban mindenkinek rendelkezésre állnak azok a lehetőségei, hogy a tiltakozását kifejezze. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarországon az alapvető jogok gyakorlása egyik esetben sem jelent korlátlanságot és korlátozhatatlanságot. Az alapvető jogok gyakorlásának megvannak a jogszabályi feltételei, amelyeket mindenkinek be kell tartani. Nyilván lehet az őszödi beszéd kapcsán demonstrálni, a demonstráció során azonban be kell tartani a gyülekezési törvényt például abban az értelemben is, hogy a demonstráción nem lehet felfegyverkezve részt venni, és a törvény egyértelműen megmondja, hogy a felfegyverkezésre milyen előírás vonatkozik, és ez alapján milyen eszközök értendők.
A másik: nem kívántam Orbán pártelnök urat minősíteni - Orbán úr minősítette a rendőrséget. Én a rendőrséget ért két minősítésére reagáltam itt.
A harmadik megjegyzésem, hogy miért nem fogják el azokat, akik készülnek ezekre az eseményekre. Nyilván a megfelelő szervek figyelemmel kísérik ezt a tevékenységet. 40cPi. 41 (Petrétei József)Nyilvánvalóan műveleti információkból származnak ilyen adatok és információk, és amikor az ügy abba a helyzetbe ér, hogy a Btk.-ba ütköző cselekmény miatt esély van arra, hogy olyan vádemelés legyen, ami a bíróság előtt is megállja a helyét, akkor ez meg fog történni.
Végül arra a kérdésre kitérve, hogy milyen esély van a rendezésre: azt gondolom, hogy számos megoldás elképzelhető, nyilván, ha a fokozott biztonsági kockázatok értékelése során a rendőrség úgy látja, hogy nem indokolt a kordon fenntartása, akkor erre vonatkozó döntést fog hozni. Ettől még a tér rendezését szerintem is el kell végezni. Erre vonatkozóan a legkülönbözőbb javaslatok hangzottak el. Azt gondolom, hogy ezeket a javaslatokat, illetőleg más javaslatokat is részletesen meg kell vizsgálni, és ez alapján kialakítani egy közös álláspontot, hogy hogyan képzelik el az országgyűlési képviselők a parlamentet körülvevő Kossuth tér helyzetét, rendezését.
Ahogy említettem, az újságokból értesültem én is arról, hogy a különböző javaslatok mit tartalmaznak. Szerintem ebben kialakítható egy közös álláspont, amely figyelembe veszi a biztonsági kockázati tényezőket, és figyelembe veszi azt is, amire a képviselő asszony utalt, hogy mégiscsak a főváros egyik legfrekventáltabb pontján található ez az épület, amely nagyon sok turistát vonz. Nem kívánnék az egyes megoldási javaslatokba belemenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Juhász Gáboré a szó.
JUHÁSZ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Én fogadtam a miniszter úr tájékoztatóját, és azt gondolom, hogy amit ő elmondhat mint igazságügyi és rendészeti miniszter, és amit itt elmondhat, nevezetesen egy Honvédelmi és rendészeti bizottság nyílt ülésén, azt elég korrekt módon elmondta. Megjegyzem, nem is először mondta már ezt el, hiszen ez valóban ismert a sajtóból, hiszen amit elmondott, ez a múltkori kicsit balul kiütött közös bizottsági ülésünk utáni képviselői konzultáción szóba került, és azt gondolom, ha a képviselőtársak akkor ott nem sértődnek meg, és nem mennek el sajtótájékoztatót tartani, hanem legalább egy hírvivőt ott tartanak, hogy valaki beszámoljon a többieknek, hogy amúgy miről beszéltek ebből az alkalomból, akkor most ez a kérdés lényegesen érthetőbb lenne.
Na de nemcsak ennyivel vagyunk túl az eseményeken, hanem annyival is túl vagyunk, hogy közben eltelt itt két hét a biztonsági kockázatelemzés közepette, és az ombudsmanok személyesen elmentek és meggyőződtek arról - nem a miniszter úrhoz tartozó, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatoknál győződtek meg -, hogy szerintük ezek a fenyegetések megalapozottak vagy megalapozatlanok. Erről ők nyilatkoztak is.
(Dr. Lázár János, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe, és átveszi az ülés vezetését.)
Az a kíváncsiság, amit én el tudok fogadni, de nyilván nem nyílt ülésre való kíváncsiság, illetve az ombudsmanok ez irányú nyilatkozata, úgy gondolom, teljesen érthetővé és magyarázhatóvá teszi, hogy a miniszter úr miért így és miért ezeket mondta ezen a mai napi ülésen.
Úgy gondolom, hogy az indulatnak különben már nem kellene hogy helye legyen, azon egyszerű oknál fogva, hogy az én megítélésem szerint a biztonsági kockázatot közvetlenül nem a Fidesz jelenti, hacsak nem tettlegesen próbálkozik valamit a Parlament biztonsága ellen tenni. De azt például nem állítottuk sosem, hogy a Fidesz vett részt a TV-foglalásban, azt se állítottuk, hogy a parkrongálásban vagy a személyes biológiai szükségletek ottani végzésében a Fidesz jeleskedett volna, azt se mondtuk sose, hogy a Satu úr és a cimborák alkotmányos okosságait, amiket mint forradalmárok kitaláltak, a Fidesz szakmai hátterével tették volna meg, vagy mondjuk egyetlen egy fenyegetés mögött is a Fidesz állna. Ezt azért nem értem, az egész kérdést, az ilyetén való azonosulását a Fidesznek ezekkel az emberekkel, mert úgy gondolom, ha a politikai pártokat nézzük, hogy kik szoktak különben a Kossuth téren amúgy békés nagyrendezvényeket tartani, a Fidesz szokott leggyakrabban, tőlünk legalábbis biztosan gyakrabban, és ha valakinek ilyen módon mint, mondjuk így, a téren nagyrendezvényeket szervező politikai erőnek, lenne oka arra, hogy törekedjen arra, hogy ez a tér normálisan nézzen ki, és az ő rendezvényeiknek, ha úgy tetszik, befogadó, szép helyszíne lehessen, akkor úgy gondolom, hogy ez a Fidesznek lenne egyes számú érdeke. Ezért úgy gondolom, hogy indulat nélkül lehetne most már beszélni arról, hogy na jó, ha így jártunk, ha ezek a jelenségek vannak, akkor mit kellene tenni annak érdekében, hogy részben a biztonságnak is megfeleljünk, részben pedig a tér is rendesen nézzen ki, ahol egy békés, szebb jövőben a Fidesz akár nagyrendezvényeket is rendezhet eddigi szokásai szerint, ha mondhatom így, hiszen nem egy alkalommal történt ilyen.
Vagyis úgy gondolom, hogy a miniszteri tájékoztatás ennek az állapotnak megfelelően korrekt és előremutató tájékoztatás volt. Úgy gondolom, hogy a helyzet szakmapolitikai értelemben is tisztázott, részint azt mondja, hogy a parlament működését illetően vannak bizonyos biztonsági kockázatok, amelyeket eddig nem a súlyuknak megfelelően kezeltünk, és most már - hála az Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálatának - mindenki megkaphatta ezt a két kis dossziét, hogy Európa összes többi országában ezeknek a kihívásoknak hogy tesznek eleget. Vagyis azt javaslom, ha én tehetek javaslatot, hogy a miniszter úr tájékoztatását köszönjük meg, fogadjuk el, és foglalkozzunk, a fideszes képviselőtársaimnak is ezt javaslom, próbáljanak meg foglalkozni azzal, hogyan lehet a téren kialakítani olyan új minőségű biztonsági intézkedéseket, amely mellett a park még szép marad, és eljövendő nagyrendezvényeiknek egy békés, biztonságos helyszínt biztosíthat. Ennek pedig az a módja, én úgy hiszem, ha elindul egy közös gondolkodás arról, hogy akkor mihez kezdjünk a Kossuth téren, és hogy nézzen ki a Kossuth tér.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most Keleti képviselőtársam következik.
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt érdemben - legalábbis reményeim szerint - tudok valamit hozzátenni a bizottsági ülés munkájához, szeretném jelezni, hogy nem én hívtam össze a bizottsági ülést, én a bizottsági ülés összehívását kezdeményeztem. Nem jelöltem meg, hogy ez titkos ülés legyen, nem jelöltem meg, hogy milyen előadók vegyenek részt, ugyanis abból indultam ki, hogy valószínűleg valamennyi képviselőtársam egyrészt végigolvassa az általam javasolt napirendi pont pontos szövegét, másrészt pedig figyelemmel lesz arra, hogy milyen bizottságban dolgozunk. Ugyanis mi a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjai vagyunk, ezeknek a kérdéseknek a vonatkozásában, azt gondolom, a mi, ha szabad úgy mondani, szakmapolitikai kérdéseink rendészeti kérdésekhez kapcsolódnak. Természetesen, ahogy elhangzott - helyesen, megítélésem szerint -, ezen rendészeti szakmapolitikai kérdések megítélésének az alapja más szervek jelentéséhez, tapasztalataihoz, esetleg javaslatához tartozik, de ennek a bizottságnak az a feladata, hogy rendészeti kérdésekkel kapcsolatosan mondjon véleményt, hallgasson meg tájékoztatót, és alakítson ki, ha szükséges, állásfoglalást, hozzon határozatot és a többi.
Mondom ezt annál inkább, mert tisztelt képviselőtársaim bizonyára emlékeznek arra - legalábbis akik régebb óta képviselők -, hogy általában a parlamenti bizottsági struktúra kialakítása mindig a minisztériumokhoz kötődik. Ez azt jelenti, hogy ebben a parlamenti ciklusban ismert volt a kormányzati struktúra átalakítása, ismert volt, hogy a rendészet átkerül egy másik területhez, ezt követően került sor - ötpárti egyetértéssel - a parlamenti bizottsági struktúra kialakítására, hiszen nekünk az a dolgunk, hogy politikai felügyeletet gyakoroljunk a kormánynak ezen munkája felett, ami a rendészettel függ össze. A nemzetbiztonsági szolgálatok feletti politikai felügyeletre van egy másik bizottság, úgy hívják, hogy Nemzetbiztonsági bizottság. Törvény is szabályozza, hogy ezt létre kell hozni, a mi bizottságunk pedig egy ötpárti megállapodás alapján jött létre ilyen formában, hogy honvédelmi és rendészeti.
Annál is inkább igaz ez a megállapítás, mert ha visszaemlékeznek képviselőtársaim, mi voltunk az a bizottság, amelyik kinevezés előtt meghallgatta a miniszterjelöltet, és véleményt mondott az alkalmasságáról. Nem mi döntöttünk, de meghallgattuk, és véleményt mondtunk. Természetesen szakmai kérdésekben is jogunk van véleményt mondani, mert a rendőrségi törvény előírja, hogy az országos rendőrfőkapitány kinevezés előtti meghallgatása ennek a bizottságnak a dolga, vagy, hogy a másik területet mondjam, a honvédség vezérkari főnökének meghallgatása hasonlóképpen. De nem vagyunk abban a helyzetben megítélésem szerint, hogy utasításokat és direktívákat adjunk ki a szakma számára. Pi. 5051-60c (Keleti György)A mi feladatunk az úgynevezett civil kontroll teljesítése, erről egyébként az itt járt európai uniós elnökhelyettes tegnap beszélt, hogy a civil kontrollt erősíteni kell ebben a tekintetben, ebből következett, hogy kezdeményeztem a bizottságunk számára ezt a napirendi pontot.
Ha a napirendi pontot alaposabban megnézzük, akkor tulajdonképpen két területtel foglalkozik: az egyik az Országgyűlés munkájának biztosítása, a másik pedig az Országház biztonságának létrehozása, megteremtése. Vagyis én azt gondolom, hogy ezt elvárja tőlünk általában a parlament is, hogy ennek a rendészeti vonatkozásaival a mi bizottságunk foglalkozzon, de természetesen elvárja valamilyen módon a közvélemény is, hogy legyen egy olyan bizottság a parlamenten belül, amelyik már nem szakmailag, de politikai értelemben ezt a kérdést kezelni tudja. Rendkívül sajnálatos, hogy ez a kérdés itt napirendre került, és korábban ilyen kérdést, akkor még úgy hívták, Önkormányzati és rendészeti bizottság, nem is tűzött napirendre, mert nem volt aktuális, azonban azt kell mondani, hogy az utóbbi fél évben - vagy én nem tudom pontosan behatárolni az időpontot, de elhangzott a miniszter úr szájából körülbelül ez az időpont is - ez napirendre került.
Ha nem változik a helyzet - és itt én elsősorban a belpolitikai helyzetre gondolok -, akkor én azt is el tudom képzelni, hogy ez a napirendi pont ennek a bizottságnak bizony évente kötelező feladatot fog jelenteni. Mert ha nem tudunk kialakítani egy olyan belső viszonyrendszert a különböző civil szervezetek, politikai kezdeményezések között és nyilván az Országgyűlés munkája, a kormányzat tevékenysége között, akkor ez nem fog lekerülni a napirendről. Nekünk, azt gondolom, az a feladatunk, hogy ezt a kérdést olyan szempontból vizsgáljuk meg, hogy mit lehet tenni, mik a jövőbe mutató lépések, mik azok a lehetőségek, amelyek a parlament illetékes bizottságának támogatásával ezt a helyzetet egyáltalán kezelni tudják. Nem nekünk kell azt kimondani, hogy 70 méter vagy 90 méter. Nekünk ezekben a kérdésekben, még egyszer mondom, a civil kontroll szerepét vagy funkcióját kell biztosítani, ami természetesen szakmai kérdéseket is kell hogy érintsen, de azért nem a rendőrségi szabályzat meghatározását.
Egy dologban van felelősségünk, ami ennél szorosabb, nyilván a gyülekezési törvénnyel összefüggésben. Ebben minden frakciónak van szerepe, minden parlamenti pártnak, ugyanis ennek az esetleges szükség szerinti megváltoztatása a mi dolgunk lesz. Én azt gondolom, hogy a gyülekezési törvény persze egy jóval tágabb és Tolnától Baranyáig terjedő kötelezettséget jelent majd az állampolgárok számára avagy lehetőséget, mert ez is hozzátartozik, de szorosan összefügg - sajnos, ezt kell mondani - az itt a téren kialakult helyzettel is.
Így tehát én azt gondolom, hogy amilyen tájékoztatást hallottunk, az megfelelt a célnak. Én azt gondolom, hogy inkább az előremutatás tekintetében kéne gondolkodnunk, éppen ezért kezdeményeztem én, hogy 2. napirendi pontként egy állásfoglalást vitassunk meg, és ha lehetőség van rá, fogadjuk el. Szerintem a társadalom felé üzenetértéke van, ha ezt konszenzussal tudnánk elfogadni, ami az 1. napirendi pont két részének a kérdésével foglalkozik, mással nem - majd ha oda jutunk, képviselőtársaim meglátják - ez lenne a fontos. Üzenet a társadalom felé, hogy a parlament vagy az Országgyűlés munkáját valamennyi képviselő félti, óvja, és szeretné azokat az atrocitásokat elkerülni, amelyek a mostani helyzetből kialakulhatnak, akár fizikai atrocitásokra is gondolok, illetve szeretné - ahogy elhangzott Vadai képviselőtársamtól - ennek a történelmi értékű és még számos értéket fel lehetne sorolni, de az ország szempontjából szimbolikus helynek, a Parlamentnek a biztonságát megteremteni.
A képviselőtársaim sok kérdést felvetve, a miniszter úrtól is érdeklődve, én azt érzem ki, hogy szeretnének egy megoldást találni. Csak én a "konszenzus" szót szeretném aláhúzni, a társadalom felé az üzenetet, azt, hogy meg tudunk állapodni vagy legalábbis kísérletet teszünk megállapodni ennek a két nagyon fontos kérdésnek a tekintetében, mert ez magában hordozza azt is, hogy az ország egyéb más pontjain kialakuló esetleges feszültségek vagy a gyülekezési törvény révén kialakuló helyzetek kezelésében is igyekszünk megfelelő segítséget adni például a gyülekezési törvénynek a szükség szerinti módosításával, ezt szeretném kihangsúlyozni.
Én arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ez az ülés ne legyen a konfrontáció további keresése, erre érzek bizonyos hajlandóságot, azt is meg kell mondanom, hogy ezt az önök oldaláról érzékeltem az eddigi hozzászólások alapján. Én azt gondolom, hogy arra kéne figyelemmel lennünk, hogy a miniszter úr itt van közöttünk, nyilvánvalóan őt is a konszenzus szándéka vezérli, ez a meggyőződésem. Ezt kell kihasználnunk, hogy az itt lévők valamennyien arra törekednek, hogy a normalizálódás folyamata induljon meg - sajnos ez eddig nem így történt. Ennek kéne elejét vennünk a civil kontroll és a politikai eszközeink felhasználása révén, én ezt tartanám a legfontosabbnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gál Zoltán képviselőtársam következik.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Amit mondani szeretnék, nyilván ellenzéki képviselőtársaim - Keleti György szavaival - ellentétesnek fogják értékelni, de ha megpróbáljuk majd előítéletek nélkül értelmezni a gondolataimat - ha lehet ezt a nagyképű kifejezést használni arra, amit mondani akarok -, akkor talán mégsem lesz ellentmondás.
Szeretném arra felhívni a figyelmüket, hogy ez, ami itt a Kossuth tér kapcsán történik, nyilván ez csak egy része annak a jelenségsorozatnak vagy állapotnak, helyzetnek, ami az országban kialakult. Itt azt hiszem, Csampa képviselőtársam vetette fel ezt a kérdést, hogy ki a felelős. Önök sokszor, és ha fogalmazhatok úgy, legmagasabb szinten, vagyis Orbán elnök úr szavain keresztül azt fogalmazták meg, hogy mi vagyunk a felelősek, a kormányzópártok, és tulajdonképpen ami itt folyik az országban, legyenek azok ilyen-olyan tüntetések rejtetten vagy nyíltan, vagy a rendőrpalotára leadott lövések, ezek tulajdonképpen a mi szervezésünkben történnek. Én ezt nagyon határozottan visszautasítom, és majd nem újdonságként, mert tulajdonképpen a hármas bizottsági ülésen ezt elmondtam, szeretném bizonyítani, hogy ez nekünk nem érdekünk.
Elöljáróban viszont hadd utaljak arra, hadd hívjam fel a képviselőtársaim figyelmét, hogy '98 tavaszán volt egy olyan helyzet Magyarországon, amikor a biztonság meglehetősen ingott. Horn Gyula klasszikus mondása, hogy ami itt van, az nem közbiztonság. A bűncselekmények száma ezt úgy önmagában nem igazolta, viszont emlékeztetném önöket azokra a robbantássorozatokra, amelyek '98 tavaszán történtek. Ezek a robbantássorozatok nyilvánvalóan az állampolgárok biztonságérzetét, szubjektív biztonságérzetét rendkívül megrendítették. Akkor véletlenül megint egy baloldali-liberális kormányzat volt, márpedig ha az állampolgárok biztonságérzete megrendül, azt hiszem, nem nehéz belátni, és tudós kollégák ezt ki is tudják mutatni, ki is mutatták, ez a mindenkori kormányzatot terheli, ennek ő viseli a terhét. Ebben az értelemben, sokszor elmondtam már az Országgyűlés plénumán is, a magyar alvilág '98 tavaszán, hogy ez egy véletlen egybeesés volt-e vagy valami más okok voltak a háttérben, ezt nem tudjuk, mert mint ahogy elhangzott, a mai napig nem tudjuk, hogy kik csinálták ezeket a robbantásokat, de ennek a helyzetnek a következményét mi viseltük: elveszítettük a választásokat. Tehát ebben az értelemben azt kell mondanom, hogy egyszer mi már súlyos árat fizettünk egy olyan helyzetért, mint amiről az előbb beszéltem. 60cPi. 61 (Gál Zoltán)Ki viseli ennek a mostani helyzetnek a terhét? Megint mi viseljük, mi kormányzunk, és ha az országban ez az állapot fennmarad, ez számunkra nagyon súlyos következményekkel járhat. Nekünk ez nem érdekünk. Különösen nem érdekünk most, amikor nekifogtunk egy olyan átalakításnak, ha lehet ezt a fogalmat használni, ami - és mi ezzel tökéletesen tisztában vagyunk - önmagában termeli a társadalmi konfliktusokat, ellentéteket, feszültségeket. Ezen reformtervek végigvitelének akkor van igazán esélye, ha egyéb terhek, egyéb feszültségek az országban nincsenek. Tehát ehhez képest, ami itt kialakult Magyarországon, ez megint az érdekeink ellen való.
Én mindent hajlandó vagyok elviselni, amit a képviselőtársaim a kormánykoalícióra mondanak, egyet nem vagyok hajlandó, hogy hülyének néznek bennünket. Az, hogy a társadalmat hülyének nézik, az az önök rizikója. Tudniillik akkor, amikor azt mondják, hogy mindezt mi gerjesztjük és csináljuk, akkor azt a hülyeséget feltételezik rólunk, hogy nem vagyunk képesek saját érdekeinket felmérni, márpedig a mi érdekünk éppen az, hogy nyugalom legyen, és csak azok a konfliktusok terheljék az országot, amelyek egyébként a reformokból szükségszerűen adódnak. Ez az egyik dolog, amit szeretnék leszögezni.
A másik dolog pedig az, hogy szerintem, ha az érdekek oldaláról nézzük, akkor az, ami kialakult, az önök érdeke, hiszen az egész politikai filozófiájuk most már tíz esztendeje arra épül, hogy megkérdőjelezi a baloldal és a liberalizmus létjogosultságát Magyarországon. Már a '97-es nyilatkozatukban, amikor a Fidesz ezt a jobboldali fordulatot végrehajtotta, benne volt, és azóta nagyon következetesen nyomon kísérhető az a politikai filozófia, ami egyszerűen a létünket, mármint a baloldal és a liberálisok létét kérdőjelezi meg.
Erre a nem most kitalált politikai filozófiára jött rá egy 2002-es vereség, amikor is önök már akkor megkérdőjelezték a választások hitelességét és az akkori kormány legitimációját. Aztán 2006-ban szintén, és az őszödi beszéd ellopása és nyilvánosságra kerülése nagyon jó alapot adott ennek a politikának, hogy fel lehetett turbósítani a kormány legitimációjának a megkérdőjelezését.
Összefoglalva azt kell mondanom, hogy az, ami itt van, az az önök érdeke, az önök politikai filozófiájából fakad, és az adott politikai helyzetben az önök érdeke. Nekünk nem érdekünk, mi pont az ellenkezőjét szeretnénk, mert minden érdekünk ehhez fűződne, hogy azokkal az ügyekkel kelljen foglalkozni, mondjuk arról beszélni itt, hogy hogyan csinálunk egy ütőképesebb rendőrséget, hogyan alakítjuk át a magyar rendészetet, meg tudunk-e fogalmazni egy hosszú távú rendészeti stratégiát, ami biztosítéka lehetne az ország szilárdabb közbiztonságának, és így tovább. Nem szívesen beszélünk ezekről a dolgokról, minden érdekünk ez ellen van. Tehát tisztelettel arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, ha valóban nagyobb közbiztonságot akarnak, akkor próbálják a közbeszédet valahogy másként alakítani, nem gyilkosokról beszélni egy miniszter kapcsán, nem azt mondani, hogy a kormány szervezi a háttérben ezeket a tüntetéseket és így tovább, mert addig, amíg ez a helyzet fennmarad, azt hiszem, hiába beszélünk mi itt konszenzusról vagy annak igényéről, vagy ajánljuk ezt a dolgot, ez, tartok tőle, nem fog bekövetkezni, és összességében ennek - és ez már nem pártpolitikai kérdés - az egész ország látja a kárát.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen Gál képviselőtársam felszólalását.
Soron következne Nyitray András képviselőtársam.
MÉCS IMRE (MSZP): Már régebben jelentkeztem, még Gál úr előtt!
ELNÖK: Bocsánat, elnézést kérek, való igaz. Mécs képviselő úr, parancsoljon!
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Úgy gondolom, hogy nagyon fontos kérdés miatt gyűltünk össze, és egyáltalán nem felesleges, hogy ezzel foglalkozzunk. Úgy gondolom, hogy egy beszélgetés és egy konszenzuskeresés kezdetének kell lenni ezen ülésnek, nem pedig a konfrontáció további növelésének.
Annyiban szeretném kiegészíteni a történelmi visszaemlékezést, hogy a '94-es robbantássorozatban nemcsak a Parlament kapuját robbantották be hajnalban, hanem a Mátyás-templom egyik oldalrizalitjának a nem használt kapuját, és Szegeden egy buszmegállóban is volt egy robbantás egy időben.
ELNÖK: Szegeden egy templomkapu is volt.
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a kijavítást, ezzel gazdagodtam.
Tehát ebben az időben nem tudták pontosan megállapítani. Lehettek ebben a balkáni harcokkal kapcsolatos áttételek is, lehetett más is, a mai napig nem lehetett ezt megtudni. Tény az, hogy egészen addig olyan beléptetési rezsim volt a Parlamentben is és a Fehérházban is, hogy bárki bejöhetett minden ellenőrzés nélkül, mint egy civil irodában, és azóta van a szigorú beléptetési rendszer. De ez Európa valamennyi parlamentjében, sőt a világ szinte valamennyi parlamentjében hasonló.
A Magyar Országgyűlés épülete, a Parlament nemzeti emlékhely is, szimbólum is, és az ország lakosságának érzelmileg is nagyon fontos helye, ezért úgy gondolom, hogy kiemelt fontossággal kell foglalkoznunk kell vele. És mindazok a hiányosságok korábban azért fordulhattak elő, tehát akár a gyülekezési törvény vázlatos kidolgozása meg más jogszabályok hiánya, mert egyszerűen nem gondolt senki arra, hogy olyan problémák lehetnek az Országgyűlés körül, mint amilyenek előfordultak. Tudjuk jól, hogy Spártában nem volt törvény az apagyilkosságra, mert nem tudták elképzelni, hogy egy apát meggyilkoljon gyermeke, ugyanúgy itt is számtalan olyan törvényt nem hoztunk meg a rendszerváltás során, amelyre később szükség lett, és inkább a worst case-re, a legrosszabb esetre kell tervezni újabban a törvényeinket.
Itt szeretném elmondani azt, hogy a titkosszolgálati jelzések és ezen jelzések felhasználása a biztonság területén egy rendkívül érzékeny és finom dolog, és mivel nagy a kockázat, adott esetben a hír kis valószínűsége esetén is fontos a közbelépés. Gondoljunk csak arra, hogy hány feleslegesnek tűnő, ámde nem felesleges, bombariadóval kapcsolatos átkutatás, vizsgálat történt meg. Ki az, aki vállalná a felelősséget, hogy valamelyik dolgozatírástól megszabadulni kívánó diák telefonjára nem reagál, és adott esetben megtörténhet a baj?
Ugyanakkor világos az, hogy a titkosszolgálatok munkáját csak megfelelő, zárt körben és részben ismerhetjük meg mi, akik a civil kontrollt biztosítjuk ebben a bizottságban is és a Nemzetbiztonsági bizottságban is. Pi. 7071-80c (Mécs Imre)Tehát azért gondolom, hogy ezekben a kérdésekben mindnyájunknak felül kell emelkednünk a pártküzdelmek és a pártharcok szintjéről, és felülről, magasabb távlatból kell ezeket eldönteni.
Hadd mondjam el azt, ha már itt történelmi visszaemlékezések vannak, hogy az elmúlt 17 év alatt a Honvédelmi bizottság volt az, ahol a legtöbb konszenzus megszületett, ahol a legtöbb egyhangú szavazást produkáltuk a plenáris üléseken, az összes alapvető irat, parlamenti irat, mint például a biztonsági alapelvek, a honvédelmi alapelvek, a honvédelmi törvény, a szolgálati törvény és folytathatnám a sort, közös akarattal, konszenzussal születtek meg. Az volt a helyzet, akkor is voltak pártküzdelmek, de amikor ezek az egyeztetések beindultak, akkor egy idő után kollégiummá alakultunk át, és már senki nem azt nézte a résztvevők közül, hogy mi az, ami az én pártomnak vagy oldalamnak megfelelő, hanem brainstormingszerűen törekedtünk arra, hogy közösen egy jó döntést hozzunk létre. Ezt a szellemet kellene visszahoznunk.
A Magyar Országgyűlés a magyar államélet legfontosabb szimbóluma, maga az Országgyűlés a legfelsőbb államhatalmi szerv nemcsak az alkotmány szerint, hanem valóságosan is. Ennek megfelelően kell biztosítanunk a méltóságát, valamennyiünknek a méltóságát, a biztonságát, ugyanakkor azt a sokrétű feladatkört is harmonikusan meg kell oldani, ami ezzel kapcsolatos. Gondoljunk csak arra, hogy a nemzetközi eseményekben való részvétele az Országgyűlésnek, a zászlófelvonások, az '56-os öröklángnak a fellobbantása és így tovább, a tisztavatás vagy államfőknek, kormányfőknek a fogadása mind-mind az állami életnek olyan méltóságot igénylő jelensége, amelyhez méltónak és arányosnak kell lenni mindazoknak az intézkedéseknek, amelyeket ott foganatosítunk.
Tehát úgy gondolom, hogy el kell jutnunk ahhoz, hogy az ellenzék és a kormányoldal együtt, hiszen a felelős ellenzék a demokrácia immanens és egyenjogú része, együtt döntsük el, hogy a magyar nép, a magyar lakosság hogyan használja a Magyar Országgyűlés épületét és a környezetét. Ez nagyon fontos lenne, hogy együtt, közösen rendezzük. Ehhez - majd a következő napirendi pont szövegjavaslata is említi - a fővárosnak és a helyi lakosságnak az érdekeit és szempontjait is figyelembe kellene vennünk. El kellene jutni oda, hogy eltávolodunk a napi csatározásoktól, küzdelmektől hosszú távon, arra gondolva, hogy a felelős ellenzék is kerülhet kormányra, mi pedig kerülhetünk ellenzékbe, mint ahogy ez jó párszor előfordult, és akkor is jól kell működni a törvényeknek és kiegyensúlyozottaknak kell lenni az intézkedéseknek. Ezt kellene közös erővel elérni.
Ami pedig a miniszter úr tájékoztatását és beszámolóját illeti, én a magam részéről korrektnek és a jelen helyzetben - hangsúlyozom, hogy a jelen helyzetben - elegendőnek látom. Jó lenne, ha ezzel a kérdéskörrel a továbbiakban is foglalkoznánk, és megismerhetnénk a minisztérium ez irányú törvényelőkészítő javaslatait.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitray képviselőtársam!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Nos, először is szeretnék valamit leszögezni: mi nem félünk a néptől. (Dr. Vadai Ágnes: Mi sem!) Nem félünk tőlük. Csak a diktátorok félnek a néptől, azok igyekeznek maguktól minél inkább elzárni, azok veszik magukat kerítéssel, rendőrkordonnal, géppuskával és egyebekkel körbe. Azt is tudomásul kell venni, hogy a nép nemcsak kandidátusokból áll és kifinomult széplelkekből, abban mindenféle ember van, akik időnként nekünk nem tetsző módon is kifejtik, akár rólunk is a véleményüket. Ezt nekünk el kell tudni tűrni, el kell tudni viselni, és a demokráciákban szokásos szólás- és gyülekezési szabadság egyértelműen ezt mutatja.
Az, amit önök itt most már hetek óta, sőt, talán mondhatnám, hogy már hónapok óta csinálnak, és ennek most egy ilyen helyi kis csúcspontja a mai ülés, egyszerűen cinkosokká szeretnének tenni bennünket az elfogadhatatlan és tarthatatlan korlátozások fenntartásához, amelyek pontosan ezeket a demokratikus szabadságjogokat és a néptől való "nemféléssel" ellentétes cselekedeteiket illetik. Ebben mi eddig sem voltunk és ezután sem leszünk önöknek partnereik. És azon túlmenően, hogy ez elvileg is elfogadhatatlan, zárójelben jegyzem meg, hogy én dr. Gál Zoltán képviselőtársammal, részben Mécs Imrével abban egyetértek, hogy nagyon jó lenne már bizonyos ideológiai vitákat is lefolytatni, nagyon jó lenne történelmi visszatekintésekből merítkezve valami olyan jövőbeli elképzeléseket vázolni, amelyek alapján majd egyszer, nem most, arra semmi esély, legyenek egészen nyugodtak ebben, hogy most ebben konszenzusra tudnánk jutni, ehhez idő kell, nyugodtabb körülmények, más belpolitikai helyzet. Nem akarok ebbe belemenni, én azt hiszem, a józanul gondolkodó kormánypárti képviselő hölgyek és urak ezt pontosan ugyanúgy tudják, mint én, ha nem is mondják most itt el - én elmondom helyettük is. Én úgy gondolom, hogy ennek helye lenne, de nem itt és most.
(Dr. Lázár János elhagyja az üléstermet. Az ülés vezetését Karsai Péter,
a bizottság alelnöke veszi át.)
És hogy miért teljességgel elfogadhatatlan ez a mostani eljárásuk, ebben három kormánypárti és egy kormánytag - tehát a háromban a kormánytag is benne van - nyilatkozata is alátámasztott és megerősített. A végével kezdem: anélkül, hogy mi teljes részletességgel, mindenféle általánosságok nélkül és már eleve konzekvenciák levonásával és tanulságokkal megtűzdelt következtetéseket kapjunk készen, előre megemésztve, anélkül, hogy a pontos adatokat, a szolgálatok információit darabra lényeges körülményekre tekintettel meg ne ismernénk, nyilván ilyen alkalom, ilyen helyzet erre nem alkalmas, de nekünk ennek a megismeréséhez minden jogunk megvan. Tehát ezt tőlünk azzal, hogy mi nem a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai vagyunk, ez nem kifogás, nem véletlenül vagyunk titkok megismerésére ugyanúgy minősítettek, mint a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai, nekünk ugyanúgy jogunk van ennek a megismerésére, ha tetszik ez egyeseknek, ha nem. És ehhez én személy szerint én határozottan ragaszkodom is, hogy ezeket az információkat ismerjük meg.
Miért is? A miniszter úr arra hivatkozott, hogy itt rendőrszakmai kérdéseket jelentenek ezek a korlátok és korlátozások, amelyet egyébként a nemzetbiztonsági szolgálatok információi támasztanak alá. Hát tessék szíves lenni közölni velünk azt, hogy mik azok, hátha nekünk is van arról véleményünk, hogy jogos-e a következtetés levonása! Majd kisvártatva Juhász Gábor úr a második körben szintén arról beszél, hogy már túl vagyunk az eseményeken, és az ombudsman urak megismerhették a szolgálatoknál azokat az okokat és indokokat, és ők egyetértenek, hogy helyes volt a következtetés. Rendben van, ők megismerték - mi még mindig nem. Tehát mi következik ebből, anélkül, hogy erről a kérdésről bárki kijelenthetné, hogy ezek így jogosak és indokoltak? Elkerülhetetlenül szükséges azoknak az információknak a megismerése.
A harmadik: Keleti György úr hosszas és nagyon alapos felszólalásában hivatkozott arra, hogy ez a bizottság rendészeti kérdésekben jogosult bizonyos ellenőrzésre és állásfoglalásra. 80cPi. 81 (Nyitray András)Hát, visszatérve az előbbi két szempontra, hogy a búbánatban adjunk erről véleményt, hogyan nyilvánítsuk ki, hogyan gyakoroljuk a civil kontrollt, ha olyan okok, érvek és indokok alapján hozott rendészeti döntésekről kellene véleményt nyilvánítanunk, amit egyébként nem ismertünk meg mind ez idáig, mert ezek a nemzetbiztonsági szolgálatoktól származnak, az ő információkból jönnek ki leginkább? Tehát azt gondolom, summázva az egész dolgot, ilyen fajta tájékoztatásnak - és én sem kívánom önt személyében megsérteni, elmondhattam volna én is azt, amivel Simon Miklós képviselőtársam kezdte, hogy nem az ön szakmai kompetenciája, nem az ön szakmai tudása, nem az ön felkészültsége az oka annak, hogy ilyen lehetetlen helyzetbe került ön is meg mi is, hanem az, hogy ezt a fajta tájékoztatást, ezt a fajta kvázi meggyőzési kísérletet, a mi meggyőzési kísérletünket anélkül, hogy széles körű információkat ne kapnánk azokból is, amit nyilvánvalóan csak zárt ülésen és nem az ön saját információi, hanem más szervezetek információi jelentenek, ebben mi bármilyen véleményt tudnánk akár a jelen, akár a jövő helyzetre vonatkozóan adni. Tehát ezen nem megsértődni kell, itt indulatról szó nincs.
És ha némiképpen az ember tréfálkozni akar, azt is mondhatnám, rájöttem, hogy hogyan jött ki a 70 méter. Ugyanis a híradások szerint 60-80 szélsőséges van, aki itt valamit csinálni akar, akitől védeni kell a Parlamentet meg az országot meg mindenkit, ennek az átlaga 70. Valószínűleg így jött ki a 70 méter, hogy átlagosan 70 szélsőséges van, tehát egy métert kap mindenki. Csak úgy jelzem, csak hogy oldjam egy kicsit a feszültséget, Vadai képviselőtársnőm elmondta, hogy a brit parlamentet egy kétszer kétsávos út választja el attól a parktól, ahol bármit meg lehet tenni. Kétlem, hogy a brit parlament előtti kétszer kétsávos út például lenne 70 méter, tehát úgy látszik, hogy ott nem félnek ettől. De ebbe tényleg nem érdemes belemenni. Én is jártam egyébként Londonban (Dr. Vadai Ágnes: Akkor nem nézett szét!), legyen erős, láttam is, hogy mekkora az. (Mécs Imre: Óvodások!) Na, mindegy!
ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! A kaszinóforma ebben a pillanatban nem...
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Nagyon szépen köszönöm, de engem nem zavar egyébként.
Visszatérve: tehát tényleg ezen a dolgon nem érdemes vitát nyitni, és azt gondolom, kezdve a kiinduló gondolatommal, ott kellene kezdeni a dolgot, hogy ne féljünk már a néptől, még ha az néha egy kicsit mosdatlan, egy kicsit udvariatlan, egy kicsit olyan is, ami nekünk nem tetszik, és mosdatlan kifejezéseket használ irányunkban. Maradjunk abban, hogy eléggé mosdatlan kifejezésekkel illettek bizonyos személyeket a tüntetések során. Ezen meg lehet sértődni, biztos mindenkinek rosszul esik, önöknek is, nekünk is rosszul esne adott esetben, de nekünk és a felettünk lévő hivatali rangban és mondjuk a miniszteriális rangban lévőknek ezt kell tudni viselni. Ezért fizetnek bennünket, hogy ezt elviseljük, nem azért, hogy utána itt elkezdjünk bezárkózni és kizárkózni, és végtelen sértődöttségünkben eltaszigáljuk magunktól azokat az embereket, akik a véleményüket, még egyszer mondom, időnként nem szalonképes formában is megteszik, akár szóban, akár cselekedetben. Még egyszer mondom, én nem félek a néptől, még az ilyenektől sem. Önök félnek, lássuk, hogy van-e igazán okuk rá!
Tehát én kifejezetten ragaszkodom hozzá, majd ennek a formáját megtaláljuk, hogy igenis legyen egy olyan beszámoló, amelyből kétséget kizáróan megállapítható az, hogy ezek az intézkedések jogszerűek, és az is kiderül, hogy vajon mit tettek azok a szervezetek eddig - hónapok óta - ezen jelenségek visszaszorítása vagy kiváltó okaik és személyeik, hogy úgy mondjam, biztonságos helyre helyezése ügyében. Mert egyébként meg azt kell mondani, hogy ezek az emberek akkor ezt száz évig csinálhatják büntetlenül, és akkor száz évig körbe lesz kerítve a Parlament, és száz évig kell rettegnie valakiknek, már nem nekünk, valakiknek, hogy jaj, istenem, mi történik, ha közelebb jönnek tíz méterrel a Parlamenthez? Én nem szeretnék olyan országban élni, ahol ilyen rettegés uralkodik, és szerintem önök sem. (Dr. Vadai Ágnes: Én sem!) Úgyhogy ebben maradhatunk, szerintem ez egy alapvető dolog, ez egy tiszteletre méltó közös álláspont lehet, csak éppen a megoldási javaslataink, úgy tűnik, nem teljesen egy irányba mutatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jelzem, előttem van egy levél, talán mindenki előtt ott van, amit Lázár elnök úrnak írt Szilvásy György. Szó szerint: "Amennyiben személyes részvételemet a bizottság a későbbiekben mégis indokoltnak tartja, úgy előzetes egyeztetés után készséggel eleget teszek kérésüknek." Csak azért mondom, hogy erre, úgy látszik, megvan a nyitottság.
Kis Zoltán kért szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Először is visszautasítom Nyitray úrnak azokat a kijelentéseit, amivel a népet mosdatlannak titulálta. Ezt azért egy parlamenti képviselő ne tegye meg. Vannak egyes emberek, akik mosdatlanok, mosdatlan kifejezéseket használnak, de ez nem a nép. Azok esetleg, akik egy parlamenti képviselő házához odamennek, és körbezárják úgy, hogy a gyerekeit úgy kell kimenekíteni, és a nép nevében beszélnek, azok közül lehet olyanokat mondani, hogy esetleg mosdatlanok. Ha ez egy pártszervezet támogatásával történik, akkor az a pártszervezet is lehet esetleg mosdatlan, de a nép nem mosdatlan.
A másik: ha ön azokat az anyagokat akarta volna megismerni, amire most hivatkozik, azt a múlt héten megtehette volna, de nem tette meg. Ugyanis az a nem túl szerencsés indítvány, amit Keleti György úr annak idején az ülés vezetésére tett, nem nyerte el a bizottság többségének a támogatását. Ha önök abban a szavazásban részt vesznek, és nem kivonulnak, és nem erre játszanak az első perctől kezdve, akkor minden olyan adatot már ismerhetne, amire most hivatkozik, és amit számon kér. (Ecsődi László: Így van!) Ez nem korrekt, ez inkorrekt, és olyan hivatkozás, amit az én viszonylag elfogulatlan pártpolitizálásom is már sérelmez.
(Dr. Lázár János, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe, és átveszi az ülés vezetését.)
Én nem vagyok egyetlen csapatnak sem a tagja, elég önjáró képviselő vagyok még a frakción belül is, aminek iszom a levét, de azért van egy szegmens, amit meg már én nem tudok elviselni, amikor önök megjátsszák azt az előre legyártott koreográfiát, hogy nem kívánják megismerni ezeket a dokumentumokat. Ha én együtt szavaztam volna a koalícióval, akkor most ez jogos lenne. Én nem szavaztam a koalícióval, épp azért, hogy megadjam a lehetőséget, hogy Keleti György szerencsétlen ügyrendi indítványát leszavazzuk, és Lázár úr vezesse az ülést. Ebben a pillanatban már a zárt ülésre mehettünk volna, és mindent megismerhettünk volna. Ezt meg tisztázzuk, kedves uraim!
ELNÖK: Miniszter úr, ha reagálni kíván, akkor tegye meg. Azt szeretném kérni, képviselőtársaim, hogy fél tizenkettő van, fogjuk rövidre.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Egyetlen rövid mondat, mert a néppel kapcsolatban Kis képviselő úr elmondta a dolgot: én azért nem általánosítanék, hogy a kormány fél a néptől vagy a kormányoldal fél a néptől, mert az ön logikája szerint, képviselő úr, akkor a TV-székházat is a nép foglalta el. Szóval vigyázzunk ezekkel a kijelentésekkel, hogy mikor használjuk a nép fogalmát, mert elég összetett, számos megközelítése van, szociológiai, politológiai, sőt alkotmányjogi. Tehát ne általánosítsunk, csak ennyit akartam megjegyezni.
A másikra pedig Karsai úr választ adott a levél felolvasásával. Tehát nekem nincs kompetenciám nemzetbiztonsági kérdésekkel kapcsolatban felvilágosítást adni, nem dönthetek arról, hogy milyen mélységben tudom ezt megtenni.
És nagyon remélem, hogy az ön igényére az elnök úr majd a bizottság összehívásával kapcsolatban reagálni fog.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak hogy világos legyen: Keleti képviselő úr kezdeményezett bizottsági ülést két napirendi ponttal. Úgy gondoltam, meghívásra az kerülhet, akit ez érint - az előterjesztőhöz kapcsolódva -, így került sor miniszter úr, az országos rendőrfőkapitány, a titkosszolgálat vezetője és a titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter meghívására. Közülük ketten kimentették magukat, Galambos úr nem írta meg levelét, de a többiek megírták, és állnak a bizottság rendelkezésére. Tehát ha a bizottságnak e tárgykör ragozásához még van hozzátennivalója, akkor ennek semmiféle akadálya természetesen nincsen.
Van-e még kérdés az elhangzott tájékoztatóval kapcsolatban? (Nem érkezik jelzés.) Nincs.
Miniszter úr, ha megengedi, akkor én csak annyit tennék hozzá - és ezt azért mondom el, mert a múltkor nem tudtam elmondani, és többször nem fogom elmondani -, többen vagyunk a képviselőtársaimmal, azt gondolom - nemcsak a Fideszből -, akik azért a kordon törvényszerűségét aggályosnak tartják Pi. 9091-100c (Elnök)a gyülekezési törvény és az ön által idézett rendeletek egymáshoz való viszonyában, illetve hogy a személyvédelem és létesítményvédelem mit és hogyan indokol. Szerintem igaza van önnek, hogy a jog és törvény aspektusából érdemes szemlélni sok mindent, és a kordonnak a törvényessége, azt gondolom, hogy kételyeket vet föl, ezért örültem, amikor bejelentette az Országos Rendőr-főkapitányság, hogy március 31-ével talán megszüntetésre kerül a kordon. Nem tudom, hogy ez így lesz-e, mert most már hírek is terjengenek a sajtóban, hogy ez július lesz és nem március 31-e. Szeretném, ha a félreértések elkerülése végett a miniszter úr odahatna, hogy ebben legyen egy egyértelmű nyilatkozat.
Természetesen utána gondolom az lesz majd a válasz, hogy ez a helyzet függvénye, és itt a helyzet vonatkozásában hadd jegyezzek meg valamit, miniszter úr: én a Gál képviselőtársam által felvetettekkel sok mindenben egyetértek, a politikai részére nem kívánok reagálni, mert akkor itt ülünk még este nyolcig is, hogy ki mit mikor és hogyan kérdőjelezett meg a másik létjogosultsága, legitimitása, politikája és a többi szempontjából. Nem ma, nem csütörtök délelőtt, február 22-én kell ezt a kérdést megoldani, és ennek a bizottságnak nincs is annyi kompetenciája. De hogy a Fidesz együttműködő-készségét bizonyítsam, talán a személyes példámon keresztül is, a miniszter úr pontosan emlékszik arra, hogy szeptember 19-e után, 20-án mi találkoztunk Szilvásy úr szobájában, és a szeptember 23-ára tervezett Fidesz-gyűléssel kapcsolatban az önök által és a titkosszolgálat vezetői által átadott információk alapján Simicskó elnök kollégámmal együtt talán volt abban valami részünk, hogy a szeptember 23-ai nagygyűlés, amely komoly biztonsági kockázatot rejtett magában, elmaradjon. Tehát én azt gondolom - és ez válasz több képviselőtársam felvetésére is -, hogy amikor konkrét, kézzelfogható információk vannak, akkor a Fidesz kész és képes megtenni a szükséges lépéseket, mint ahogy biztos, hogy a titkosszolgálatnak is sok munkája volt benne, de a Fidesznek is abban, hogy a november 4-ei békés felvonulás ne vezessen semmiféle olyan problémához, ami esetleg október 23-ára vagy szeptember 18-ára emlékeztetett volna.
Amit én hiányolok összességében, és ezt most mondhatnám nagyon politikus kritikai éllel vagy mondhatnám nagyon támadó jelleggel, de nem így teszem, mert tudom, hogy a miniszter úrnak sok mindenre kell reagálni, hallottam már itt kinn a folyosón a sajtótájékoztatókat, bevándorlók, gyermekpornográfia és a többi, ezért mint rendészeti miniszterrel szemben, azt gondolom, a bizottságnak megértőnek kell lenni valamilyen szinten, ezért csak fölvetem, hogy ha szeptember 17-én bekövetkeztek események, ön itt állt a Kossuth téren, én a saját szememmel láttam, azóta folyamatosan azt hallja minden országgyűlési képviselőtársam, hogy van egy csoport Magyarországon, amelyik változó intenzitással, de mégis az alkotmányt szimbolizáló középületek megtámadására, általában talán az alkotmányos rend megdöntésére készül. Amit én rendkívüli módon hiányolok: Miért nem kapunk arról pontos tájékoztatást, hogy akkor ezek hányan is vannak? Ha vannak előkészületi cselekmények, akkor a rendőrség és a titkosszolgálat miért nem állítja elő őket? Miért nem kérik az előzetes letartóztatásba helyezésüket? Miért nem indul ellenük eljárás?
Azt hallom, ami disszonáns, nemcsak az én szememben, egy laikus választó szemében is, hogy videofelvételek készülnek és tanúk vannak rá, hogy ezek lőgyakorlatokat tartanak. Ha ezt tudja a titkosszolgálat, akkor miért nem cselekszik? Azt a dumát én nem tudom elfogadni, hogy megelőzés, és mi megelőző jogtechnikát alkalmazunk. Ha komoly biztonsági kockázat van, akkor ezeket a csoportokat szerintem radikális eszközökkel kell felszámolni, már a rendőrség oldaláról, határozott és kemény fellépéssel. Ha három-négyszáz emberről van szó vagy akár ezer emberről van szó, akkor is meg kell ezt tenni véleményem szerint. Mert én nagyon kettéválasztanám a dolgokat - örülök annak, hogy Simon Gábor elmondta -: nem lehet egyenlőségjelet tenni még a kordonbontó országgyűlési képviselők közé és a utána téren tíz perc múlva, hangosbemondóval megjelenők közé sem, és ezt szeretném is visszautasítani, sem a tévészékházat ostromlók, sem, azt gondolom, a fideszes képviselők vagy a békés fideszes rendezvényeken részt vevők közé. Tehát nekünk is az az érdekünk, hogy ha vannak ilyen csoportok, ha léteznek, akkor ezek szisztematikusan, módszeresen, hatékony rendőri közreműködéssel felszámolásra kerüljenek.
A történetet azért látom aggályosnak - és ezt most a korrektség oldaláról mondom -, mert nem látom kristálytisztán, hogy hány embert állítottak elő, hány embert tartóztattak le, hány embert ítéltek el. Ha a titkosszolgálat konkrét, adekvát információkkal rendelkezik, ezt sugallják a tájékoztatók, ezt sugallják a bejelentések, most nyilván önnek tudom csak elmondani, mert ön van itt, de szívesen elmondom a miniszter úrnak is, hogy ha a rendőrség adekvát információkkal rendelkezik, akkor ezeket az embereket hogyhogy nem - idézőjelbe téve - kapcsolják le, állítják elő, teszik partvonalon kívülre megelőző akcióként akár március 15-e vagy majd augusztus 20-a, vagy október 23-a előtt, vagy bármikor máskor. Tehát a megelőzésben én a konkrétumokat hiányolom, és ez engem is elbizonytalanít sajnos néhány esetben, hogy mennyire hihetőek ezek a történetek és mennyire a politika oldaláról van a dolog megrendelve.
Most itt Keleti képviselő úr felvetette a következő nyilatkozatot - nem tudom, hogy a miniszter úr itt marad-e -, én azt a nyilatkozatot és javaslatot ugyanúgy politikainak tartom, mint ami a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén elhangzott. A Nemzetbiztonsági bizottság ülésén folyt egy polémia ennek a nyilatkozatnak a tartalmáról, és a Nemzetbiztonsági bizottság nem foglalt végül állást ebben a kérdésben, mert az előterjesztő visszavonta. Csak egy konszenzusos nyilatkozatnak van szerintem értelme.
Azt viszont elképzelhetőnek tartom, hogy vannak olyan tételek, pont a rendészet munkaterületén, ilyen például az, hogy a miniszter úrtól kaptam egy levelet a gyülekezési törvénynek az újragondolása tekintetében, amihez ötpárti konszenzus kell, szerintem érdemes ezen gondolkodni. Hogy lesz-e megállapodás vagy sem, azt nem tudom, de nem utasítom el csípőből, mert azért a Kossuth téri helyzet és a gyülekezési törvény anomáliái között van összefüggés, akárhonnan is nézzük. Ilyen a határőrség és a rendőrség integrációja, amiről pontosan tudja Gál képviselőtársam is, hogy előkészítés alatt áll, és egy nagyon fontos kérdés, a rendőrség regionalizációja is egy nagyon fontos kérdés, ilyen a titkosszolgálatok sorsa. Ebben a mi bizottságaink, akár a Nemzetbiztonsági, akár a Honvédelmi és rendészeti érintve van. És azt azért szeretném elmondani, hogy mi nem zárkóztunk el ezekben a kérdésekben az együttműködéstől, és én szeretném, ha a politikai nyilatkozatok kizárásra kerülnének ezekből a bizottságokból, ezért örülök, hogy a Nemzetbiztonsági bizottságban is visszavonásra került.
Azt kérem kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy mi nyitva állunk ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására, de mérlegeljék azt, hogy jó-e az, ha egy politikai nyilatkozat kerül elfogadásra, ennyit szerettem volna csupán röviden jelezni, mert nem biztos, hogy jó irányba viszi a dolgokat.
(Jelzésre:) Miniszter úr!
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Három rövid megjegyzésem van. Az első: az elnök úr felveti, hogy a kordon jogszerűsége nem teljesen egyértelmű. A kordon jogszerűségével kapcsolatban van jogorvoslati lehetőség. Én azt gondolom, hogy egy jogállamban az rendkívül fontos, hogy mielőtt valaki egy konkrét döntést meghoz, előtte használja ki a jogorvoslati lehetőségeket - ez ebben az esetben nem történt meg.
Az ön által említett Fidesz-gyűlés kapcsán az együttműködés valóban nagyon fontos volt. Én minden nyilatkozatomban megköszöntem, hogy felelős döntést hoztak akkor, amikor ezekre a veszélyekre tekintettel elmaradt a szeptember 23-ai Fidesz-nagygyűlés. Az együttműködésnek, ahogy ön is említette, része volt az, hogy Szilvásy úr tájékoztatta önöket, és nyilván Szilvásy úr ahogy ezt a levélben jelezte, szintén meg fogja tenni.
Arra pedig, hogy van egy csoport, amely az alkotmányos rend megdöntésére készül: nyilván az információk a nemzetbiztonsági szolgálatoknál állnak rendelkezésre, én ezt nem tudom minősíteni. Annyit jogászként tudok azonban mondani, hogy ezek az információk és a tényleges bűncselekmény elkövetése közötti szakaszok, amelyek felrajzolhatók, meglehetősen hosszúak lehetnek. Én bízom abban, hogy a bizottságban az elnök úr által elmondott témákban is sikerül kialakítani azt a kompromisszumot, amely az ön által említett törvények elfogadásához szükséges.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs más kérdés a miniszter úrhoz, akkor én a tájékoztatót, az elhangzott pró és kontra véleményeket megköszönöm képviselőtársaimnak.
Állásfoglalás kialakítása és elfogadása az Országgyűlés biztonságáról és a Kossuth tér rendjéről
Áttérünk a 2. napirendi pontra. Amennyiben a miniszter úr kíván maradni, azt megköszönjük, de hogyha más elfoglaltsága van, akkor megértjük, hogy el kell mennie.
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm szépen a lehetőséget, nem élnék vele, elmennék. Köszönöm, és további jó munkát kívánok!
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Dr. Petrétei József távozik az ülésről.) Tartsunk-e néhány perc szünetet, képviselőtársaim? (Jelzésre:) Nem.
Karsai Péter képviselőtársam a 2. napirendi ponthoz.
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézést, hogy visszaéltem itt az elnök úr jóindulatával, már hogy nekem adott először szót, én kértem tőle, hogy hadd lehessen így, mert el kell mennem nemsokára.
Én magam megszavaztam a napirendre-vételét ennek a kérdésnek, pontosan azért, hogy valóban erről, ha úgy tetszik, érdemi részről is szóljunk. Én már kis híján az előbb egy ügyrendi javaslattal éltem volna, csak aztán beláttam azt, hogy ne legyek ilyen antidemokratikus, hiszen hadd mondja el mindenki, amit gondol erről az előző témáról. Azzal kezdtem volna az ügyrendi javaslatomat, arra hivatkoztam volna, hogy a benyújtott tervezet 1. pontja az, ha figyelmesebben áttanulmányozzuk, amit itt az elmúlt két órán keresztül folyamatosan túlléptünk - nem akarok csúnyább szót használni. 100cPi. 101 (Karsai Péter)Pont arról van szó, hogy egy ilyen határozati javaslatban egy ilyen politikai döntést egyszerűen nem lehet elvárni, hiszen az előzőekben semmi másról nem szólt a vita, mint arról, amit szeretne ez a javaslat kizárni. Ez egy lehetetlen dolog, hiszen politikusok vagyunk, már csak ezért is gondolom azt, hogy ez az 1. pont teljességgel alkalmatlan arra, pont az urak adtak erre bizonyságot, hiszen erről szólt két órán át a vita. Tehát lehetetlent kérni nem lehet, merthogy a jelek szerint lehet folytatni pártpolitikai vitát, ha meghozzuk a döntést, ha nem.
A 2. pontra azt tudom mondani, hogy ez egy evidencia, amiről felesleges dönteni, ha így van a rendőrségi törvényben, akkor ezt így kell végrehajtani, tehát erről nincs mit dönteni.
Viszont a 3. pontnál hiányérzetem támad. Említi a 3. pont azt, hogy "...átmeneti rendezés helyett hosszú távú megoldásra van szükség." - ebben egyetértünk - "Olyanra, amely az európai példákat is figyelembe véve egyszerre biztosítja az Országház biztonságát és a Kossuth tér rendezettséget." És akkor most teszek ide egy fél mondat, ha ezt el tudják fogadni kormánypárti képviselőtársaim, akkor a magam részéről innen tudom támogatni ezt a határozati javaslatot: "beleértve a szólásszabadság, a gyülekezési jog gyakorlását is." Ha nem így történik, akkor megint ott vagyunk, ahol az előző vitában, hogy az egyik oldal azt hangsúlyozza, hogy csúnya dolog a Kossuth téren vécére menni, a másik meg azt mondja, lehetetlen dolog a gyülekezést korlátozni. Tehát ha nem ez a megközelítés, hogy egyébként a patthelyzetből való kilépés csak ebbe az irányba mehet el, akkor tulajdonképpen továbbra is a patthelyzetet tartjuk fenn. A patthelyzet amúgy a sakkban használatos fogalom, az az eset, amikor döntetlen, és tovább a parti nem folytatható. Szerintem ez a parti tovább így nem folytatható, csak úgy folytatható, ha újból kezdjük a "játékot", és azt mondjuk, mik az igények, hogy legyen rend a Kossuth téren, ne legyen egyebek, ami volt, de teremtsük meg annak a feltételeit, hogy tényleg, aki úgy gondolja, hogy csak a Kossuth tér lehet a szólásszabadság kiteljesedésének a helye, az tehesse azt meg. Talán Juhász Gábor utalt arra, az ő hozzászólásában volt egy ilyen elem, hogy igen, ha a Fidesz szeretne ott nagygyűlést tartani, tehesse meg, de ne tehesse meg az, aki eddig ott ezt az állapotot, amit láttunk, hiszen a szemünk előtt zajlott, előidézte, ez ne ismétlődhessen meg. Tehát én éppen ezért mindenképpen javaslom, ha ebből a határozatból lesz valami, hogy tegyük oda ezt a bővítést, hogy "beleértve a szólásszabadság, a gyülekezési jog gyakorlását is." Egyébként ezért üdvözölhetjük azt, ami az 5. pontban fogalmazódik meg, hogy a gyülekezési törvényt szükséges módosítani, mert erre van egy ötpárti kezdeményezés. Ez a két dolog így lesz kerek.
A másik ilyen kifogásom vagy felvetésem a 4. ponttal kapcsolatos, hogy "A terv kidolgozásában és megvalósításában az Országgyűlés vezetése kapjon...". De kit deklarálunk vezetésként? Az Országgyűlés elnöke? Esetleg a házbizottság? Vagy kire gondolunk? Ez pongyola, ez megint olyan dolog, hogy ezzel nem lehet így mit kezdeni. Tehát az előterjesztők gondolják át, hogy kire is értették a vezetést. A főtitkárra? Miután ez politikai kérdés amúgy, látjuk, hogy az, ezt illene definiálni, vagy illene tételesen felsorolni.
Végezetül a 6. pontban van egy kibontakozó javaslat, hogy "...kezdődjön meg az Országgyűlés, a Fővárosi Önkormányzat...". Azt hiszem, Mécs Imre célzott arra, és az itt lakók, az körülbelül az V. kerület, ha jól sejtem. Őket miért nem kellene bevonni? Ha már egyszer a megoldáson gondolkodunk, miért rekesztenénk ki, hiszen, ha én is itt laknék, akkor gondolom, súlyos véleményem volna a gyülekezési jogról, illetve a szólásszabadságról, különösen, ha azon a módon folyik, ahogy folyik. Azt hiszem, hogy ebben a kiegészítésben is talán akkor megegyezhetnénk.
Összefoglalva azt mondom, ha már mindenáron döntést akarunk ebben hozni, és azért akarunk döntést hozni, hogy ez a patthelyzet feloldásra kerüljön, akkor ezekkel a kiegészítésekkel a magam részéről támogatni tudom a javaslatot. Ha ez nem történik meg, akkor az említett okok miatt természetesen nem tudom támogatni, mert akkor megint egy politikai deklarációt fogadnánk el többségi szavazással, ami egyszerűen demokráciában ily módon nem járható út, számomra elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én arra szeretném a bizottság tagjait, különösképpen az előterjesztőt és az előterjesztőt támogatókat figyelmeztetni, vagy felhívni a figyelmüket, és még nem is az én politikai ízlésemmel van a probléma, hogy ez, akárhonnan nézem, de mégiscsak politikai nyilatkozat lesz a végére, amit mi nem fogunk tudni elfogadni. Mondom, a Nemzetbiztonsági bizottságban nem át, azok után meg ne várják azt... (Dr. Vadai Ágnes: Napirendre se tűzték.) Napirendre se tűzték, ez így van, de ott is folyt egy vita, ha jók az információim, de a bizottság tagjai közül talán van, aki ott volt. Tehát ezt a többség elfogadhatja, még lehet hogy kompromisszum is születik, Karsai képviselőtársam is elfogadja, akkor megint lesz egy kisebbség, amelyik ezt nem fogadja el. Részgyőzelmet arathatnak önök, de az ügy ezzel nem lesz megoldva. Én ezért azt kérem tisztelettel, hogy vonja vissza az előterjesztő. Ezekről a kérdésekről a jogalkotás menetében lehet beszélni.
Most nem beszélek a hatásköri kérdésekről, mert a Házszabály nagyon egyértelmű: a házelnök felelős a Ház biztonságáért, amit a rendőrségen és a rendőrséghez rendelt kormányőrségen keresztül kell biztosítania. Szerintem hatásköri problémák is vannak.
Mi szükségesnek tartjuk, hogy az V. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat... Nem ebben a bizottságban fog eldőlni ez a kérdés.
Úgy tudom, az ötpárti egyeztetés a gyülekezési törvény kapcsán megkezdődött, legalábbis a miniszter úr, amikor a bizottságot és engem megkeresett, akkor visszaírtam, hogy természetesen állunk ez előtt.
Szóval én egészségesebbnek és előremutatóbbnak tartanám, ha visszavonásra kerülne, és nem történne erről szavazás. Mi nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak egyetlen egy gondolattal szeretnék Karsai képviselő úr hozzászólásához kapcsolódni. A Ház biztonsága meg a házvezetés. Képviselőtársaimnak tudniuk kell - valószínűleg, nem néztem meg, itt is vannak erre bizonyítékok -, a mai helyzet nem teljesen egészséges, hogy ezt a kifejezést használjam. Magyarán arról van szó, hogy a Ház biztonságát illetően a Magyar Országgyűlésnek semmifajta beleszólása abba nincs, ide értve a házelnököt. Mert benne van ugyan a Házszabályban, de ez egy Házszabály, országgyűlési határozat, a képviselőkön és az itteni apparátuson túl másra nem vonatkozik. Egyébként pedig nincs rálátása a Ház vezetésének arra, hogy hogyan biztosítja a rendőrség a biztonságot kívül meg belül. Ez egy egészségtelen helyzet.
Ez nem most vetődik fel először, én is próbálkoztam vele, konfliktusaim voltak az őrezreddel, amikor ilyen-olyan intézkedéseket tapasztaltam, anélkül, hogy nekem szóltak volna, és gondolom, azóta is a házelnökök találkoznak ilyen dolgokkal. Mi azt szeretnénk, hogy valamilyen módot találjunk arra - és ezt célozza ez az akármi -, hogy... (Csampa Zsolt: Házbizottság.) ...a házelnök vagy a házbizottság, de valami kompetenciát adni annak abban az Országgyűlés szervének - a házbizottság vagy a házelnök jöhet itt igazándiból szóba -, hogy ezekben az ügyekben azért legyen szava. Mert jó, jó, hogy a rendőrség feladata, de a rendőrségnek megvannak a maga érdekei, szervezeti szabályzata, amelyek nem mindig passzolnak a képviselőkkel. Itt van a beléptetés ügye, ebben is mennyi... (Csampa Zsolt: Parkoló!) Igen, a parkolóhely, tizenhat éve nem tudjuk megoldani a parkolást. '90-92-ig nem volt probléma, azóta gazdagodtak a képviselők, több autójuk van, apparátus is gazdagodott és több autóval jár, azóta megoldatlan ez az ügy. Szóval ezt kellene egyszer megbeszélni, és valami megoldást találni.
Nonszensz dolog egyébként szerintem, hogy kilép a képviselő a XVII. kapunál, és az Országgyűlésnek abban a pillanatban semmi köze nincs ahhoz, hogy ott mi van, mert ez a főváros tulajdona. A Kossuth tér szégyen! Tizenhat éve nem tudjuk megoldani, tulajdonképpen kátránycsíkok tartják össze a Kossuth teret. Pi. 110111-120c (Gál Zoltán)Így kellene kinézni a Kossuth térnek? Tehát ezekről a kérdésekről kellene igazából beszélni. Egyébként ami a szólásszabadságot illeti, kérem szépen, '90 óta itt tüntetett már Krassó Györgytől kezdve a Pedagógus Szakszervezeten át, aminek az elnöke éppen képviselő volt, volt itt már a Kossuth téren tulajdonképpen minden, és nekünk ez ellen ilyen értelemben semmi kifogásunk nincs, de most előállt egy helyzet, ami a biztonságot kérdőjelezi meg, és ebből van igazából konfliktus. Senkinek egyébként nincsen az ellen kifogása, hogy itt szidják a kormányt, még ha a Fidesz teszi, akkor sem.
ELNÖK: Keleti és Nyitray képviselő urak!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Én kérném szépen az elnök urat, hogy tegyen lehetővé két perc tárgyalási szünetet a frakciónk számára, a képviselők számára úgy értem, ugyanis nem én kívánom eldönteni ennek a sorsát, hanem meg akarjuk beszélni, és ha van rá mód, hogy ebben a teremben maradhassunk, mert más helyiségünk nincs.
ELNÖK: Csak azért nem rendeltem el egyébként szünetet, mert Karsai Péter ezt javasolta. Tehát akkor kettő perc technikai szünet után folytatjuk az ülést.
120c (Szünet: 11.51 - 12.01)Pi. 121
(Szünet: 11.51 - 12.01)
ELNÖK: Keleti képviselőtársamat illeti a szó.
A módosított állásfoglalás-tervezet ismertetése
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Megbeszéltük a képviselőtársaimmal. Az 1. és a 2. pont elhagyásával egyetértünk. Természetesen ezután a következő pontok átszámozására kerülne sor. Tehát 1. pont: "Az Országház és a fővárosi Kossuth tér biztosításának átmeneti rendezése helyett hosszú távú megoldásra van szükség. Olyanra, amely az európai példákat is figyelembe véve egyszerre biztosítja az Országház biztonságát, a Kossuth tér rendezettségét, a lakosság érdekeinek érvényesülését és a szólásszabadság, a gyülekezési jog gyakorlását is."
2. pont: "A bizottság felkéri az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy gondoskodjon az Országház hosszú távú, állandó védelmi rendszerével kapcsolatos terv kidolgozásáról. A terv kidolgozásában és megvalósításában az Országgyűlés elnöke kapjon az eddigiektől nagyobb szerepet. Felkéri a kormányt, hogy lehetőségeihez mérten járuljon hozzá az Országház állandó biztonságát garantáló intézkedések megvalósításához."
3. pont: "A bizottság üdvözli, hogy a gyülekezési törvény szükséges módosításáról a kormány kezdeményezésére ötpárti tárgyalások kezdődtek.
4. pont: "A bizottság szükségesnek tartja, hogy az állandó biztonságot garantáló intézkedések meghatározásával egy időben kezdődjön meg az Országgyűlés, a Fővárosi Önkormányzat, a főváros V. kerületi önkormányzat és a kormány illetékeseinek bevonásával a Kossuth tér helyzetének rendezése."
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? (Jelzésre:) Nyitray András képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Én úgy gondolom, és talán a bizottság tagjai egy részének - legalábbis a mi oldalunkon - a véleményét tolmácsolom, hogy ezek ilyen szépészeti és esztétikai módosítások az ügyön. Én azzal értek egyet - már elnézést, nem akarok rosszat képviselőtársamnak, de Gál Zoltánnal megint egyetértek -, hogy ezek a kérdések valóban átgondolást igényelnének, de törvényi szinten, olyan szinten, ahol ezt rendbe kell tenni. Tehát egy ilyen, a jelen helyzetben egyértelműen politikai állásfoglalást és értékítéletet is kifejező nyilatkoznak semmi értelme nincsen. Ezeket a kérdéseket e nélkül is lehet kezdeményezni és lehet a parlament és az ország nyilvánossága előtt megtárgyalni, ha erre érkezik javaslat. Én a magam részéről helyesebbnek tartanám, ha egészet, úgy, ahogy van, visszavonná az előterjesztő.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Maximálisan egyetértek Nyitray képviselőtársam mondataival, illetve felhívnám a kormánypárti képviselők figyelmét is, hogy a bizottság elnöke, aki jelen pillanatban ellenzéki, ő is elég határozottan kérte, hogy vonják vissza.
Ha visszagondolunk az elmúlt napok, időszak kormányoldali nyilatkozataira, a nyilatkozatok arról szóltak, hogy önök össze kívánják hívni az Országgyűlést, vitanapot kezdeményeznek, majd a vitanapból kifolyólag majd valószínűleg állásfoglalást, országgyűlési határozatot is kívánnak kreálni, akkor ne vegyük már el az Országgyűléstől ezt a jogot, mert ha belegondolunk - és megint csak Nyitray képviselő urat említeném, és én ezt már költségvetési vitában is, Gál Zoltán képviselőtársammal egyetértve, és itt némi polémia is kialakult -, igen, vannak bizonyos szakmai kérdések, amelyekben a jövőben egyet tudnánk érteni. Többek között ezek a rendőrség átalakításával kapcsolatosak, akár a régiósításával, akár a határőrséggel való összevonásával. De folytathatnám, ide tartozik a polgári, illetve a katonai titkosszolgálatok kérdése is. Ez szakmai kérdés, ebben mi nyitottak voltunk és nyitottak vagyunk is a jövőben, ha nem politikai állásfoglalásokra használjuk fel ezt a bizottságot.
Én azért meggondolandónak tartom - és visszagondolok az előző bizottsági ülésre -, amit alelnök úr akkor beterjesztett az elnök úrral szemben, az is számomra egy kicsit etikátlan volt, és úgy látom, hogy ennek a folytatása ez az állásfoglalás-tervezet.
Ha önök úgy gondolják, hogy egy állásfoglalást vagy bármit el kívánnak fogadtatni, fogadják el a frakciójukkal, vagy vigyék be házbizottságra. Ha visszaemlékszünk mondjuk a szeptember 19-20-ai eseményekre, akkor a parlamenttel elfogadtattunk többek között ehhez hasonló országgyűlési határozatot, amit, úgy tudom, a jelenlévők közül mindenki megszavazott. Szóval azt gondolom, hogy ne próbáljuk átvenni a különböző szerepköröket, ne próbáljunk tetszelegni, és pártpolitikai szintre vinni a bizottság úgynevezett szakmai munkáját, mert én hiszek abban, és képviselőtársaim is hisznek abban, hogy tudunk szakmai kérdésekben konszenzust teremteni, de csak és kizárólag akkor, ha nem bonyolódunk bele pártpolitikai kérdésekbe.
Ha arról beszélünk, hogy az igazságügy-miniszter úr meghallgatása, az előbb pont ezt emeltük ki: nem általános politikáról szeretnénk itt vitatkozni, hanem szakmapolitikáról. A szakmapolitikába bele tartozik a korrekt tájékoztatás is. És ha szakmapolitikáról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy semmiféleképpen nem lehet és nem biztos, hogy nekünk kellene olyan szinten állást foglalni, hogy éppenséggel mondjuk az országos rendőrfőkapitány mit dolgozzon ki, vagy mit ne dolgozzon ki. (Mécs Imre: Megváltoztattuk!) Én most csak az alapról beszélek, mert azt gondolom, amit módosítottak - ahogy elnök úr is mondta -, az még rosszabb lett. Mert először is az Országház védelméről... (Dr. Vadai Ágnes: Szép dolog az ellenzéki obstrukció!) ...a Köztársasági Őrezred gondoskodik, nagyon jól tudjuk. És ha már a rendőrség és a Köztársasági Őrezred viszonyáról beszélünk, akkor példának okáért persze egyeztetés volt a rendőrök beengedéséről az alagsorba, de zárójelben jegyzem meg, fegyverzet nélkül, a fegyvereket leadják, és ez a Köztársasági Őrezred kérése volt. Ebből fakadóan, azt gondolom, hogy országos rendőrfőkapitányt meg igazságügy-minisztert meg mindenkit ebbe belevonni, főleg azok után, hogy úgy nyilatkoznak, hogy abban a kérdésben, hogy az igazságügy-miniszter nem utasíthatja a rendőrséget, ebben azt gondolom, jó lenne, ha figyelnék ezeket a nyilatkozatokat az önök oldaláról.
A másik kategóriához hozzá tartozik, hogy azt gondolom, elindult egy beszélgetés, ha jól emlékszem, akkor az előző időszakban volt a főpolgármesternek és az V. kerület polgármester úrnak egy találkozója, ami arról szólt többek között, hogy a Kossuth térnek mint közterületnek hogyan próbálják a rendjét a jövőben megoldani. Én nem gondolnám, hogy ennek a bizottságnak kellene eldönteni, és nem gondolnám azt, hogy ennek a bizottságnak bármilyen szinten útmutatást kellene adnia mondjuk az V. kerületi polgármesternek vagy mondjuk a főpolgármesternek. Azért jó lenne, ha megmaradnánk a parlamentáris keretek között, jó lenne, ha meg tudnánk maradni mindazon álláspontunknál, amire itt Keleti alelnök úr is utalt, illetve Mécs képviselőtársunk is utalt az elmúlt időszakban, hogy az elmúlt években a honvédelmi bizottság volt az, és azt gondoltuk és abban reménykedünk, hogy a jövőben a Honvédelmi és rendészeti bizottság lesz az, amely számos szakmai kérdésben konszenzusra fog törekedni, és konszenzusos döntéseket fogunk tudni hozni.
Pi. 130
131do (Csampa)
Mindenféleképpen abban kérem az előterjesztőt, miután az előterjesztő az alelnök úr, és úgy fogalmazott, hogy szünetet kérnek, mert egyeztetni kell a képviselőtársaival - valószínűleg kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság ülésén Tóth Károly képviselő úr magára vállalta, hogy az ő szüleménye az egész, és ebből fakadóan először egy pontot, majd két pontot, a végén mind a hat pontot gyakorlatilag levették a napirendről -, hogy gondolják át és fontolják meg, mondván, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság is konszenzussal nem emelte napirendre. Abban bíztunk, amikor gyakorlatilag megláttuk, hogy önök ezt beterjesztik, hogy lesz annyira mérsékelt az alelnök úr az igazságügyi miniszter úr meghallgatása után és lesz annyi empátiája, szakmaisága, hogy vissza fogja vonni ezt az állásfoglalást.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Vadai képviselőtársam!
Dr. Vadai Ágnes ügyrendi javaslata
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az obstrukció után az az ügyrendi javaslatom, hogy szavazzunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha megengedi, a Fidesz-frakció nevében az ügyrendi javaslathoz egy mondatot tennék hozzá a szavazás előtt.
Próbáltam világosan és egyértelműen fogalmazni. Mi, akik ebben a bizottságban vagyunk, a saját frakciónkon belül elég sok munkát végzünk annak érdekében, hogy ez a bizottság viszonylag a béke és a nyugalom szigete maradhasson, és azt gondolom, az elmúlt háromnegyed évben közel is jártunk ehhez. A honvédelem kapcsán is mondhatnék néhány kérdést, például a Tubes ügyét. Azt gondolom, hogy követik a sajtóval kapcsolatos eseményeket, már fontos konszenzust teremteni. Mondanám a határőrséget, a rendőrséget, a titkosszolgálatot, mi napirenden tartjuk az ügyeket. Ha ez a nyilatkozat fontosabb, mint ezek a fontos törvények; önök majd eldöntik, ennyit szerettem volna mondani. Világosan kértük, hogy vegyék le a napirendről, mert ez pont a pártoskodás irányába és nem a konszenzus irányába mutat.
A frakciók részéről valaki más az ügyrendi javaslathoz kíván-e szólni? (Senki sem jelentkezik.) Ilyen nincs.
Szavazásra teszem fel az előterjesztést. Aki egyetért a Keleti György képviselő úr által előterjesztett módosított határozati javaslattal, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Hét nem. Tíz igen és hét nem ellenében elfogadta a bizottság a határozatot. (Keleti György: Ügyrendi javaslatom lenne!)
Egy újabb ügyrendi javaslat!
Keleti György ügyrendi javaslata
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: A Házszabály 30. § (3) bekezdése azt mondja, hogy "Az állandó bizottság a működési területét érintő bármely kérdést az Országgyűlés felkérésére vagy saját elhatározása alapján megtárgyalhat és abban állást foglalhat. A bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja."
Azt javaslom, hogy a bizottság értsen vele egyet, hogy bizottsági határozatban vagy tájékoztatóban ezt hozzuk nyilvánosságra.
ELNÖK: Erről külön kell szavazni? Ezt én így értettem. Az ügyrendi javaslathoz ki kíván hozzászólni frakciónként? (Nyitray András jelentkezik.) Nyitray András!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Ha Keleti úr és a tisztelt szemben ülők még inkább el akarják mélyíteni azt a konfliktust, amit ezzel elindítottak, akkor tegyék, szívük joga, hogy úgy szavazzanak, ahogy akarnak. A magam részéről már az előző szavazást se tartottam bölcs dolognak, de ez meg aztán még a tetejébe pláne nem az, mert nyomatékosítja azt, hogy erőszakkal áterőltettek valamit, amit mi abszolúte, döntően és egyáltalán nem titkolva politikai okokból elfogadhatatlannak tartunk. Tegyék, ha akarják!
ELNÖK: Köszönjük szépen. Van-e más frakciónak észrevétele az ügyrendi javaslathoz? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztést.
Ki az, aki az előterjesztéssel egyetért? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Hét nem.
Egyéb napirendi javaslat, észrevétel van-e? (Dr. Vadai Ágnes: Mikor lesz bizottsági ülés?) A jövő héten terveink szerint lesz bizottsági ülés, mert a Btk.-módosításokról kell tárgyalni, de csak a bizottság feladatkörébe tartozókról. Ezt hétfőn megkíséreljük megvalósítani az interpellációk után.
További szép napot mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 15 perc)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezetők: Podmaniczki Ildikó, Farkas Cecília és Szűcs Dóra