HRB 6/2007.
(HRB 1-26/2006-2010.)
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. április 2-án, hétfőn, 15 órakor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki bevezető*
A napirend elfogadása*
A szabálysértési jogsegélyről szóló T/2593. számú törvényjavaslat*
Dr. Rajmon Balázs előterjesztése*
Határozathozatal*
Az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI.4.) OGY-határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló J/2482. számú jelentés*
Dr. Juhász Edit előterjesztése*
Kérdések, észrevételek*
Határozathozatal*
A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló J/2027. számú jelentés (2003-2005. évek vonatkozásában); a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról (2003-2005. évek vonatkozásában) szóló jelentés elfogadásáról, valamint a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII.11.) OGY-határozat módosításáról szóló H/2028. számú országgyűlési határozati javaslat*
Portörő Péter előterjesztése*
Kérdések, észrevételek*
Határozathozatal*
Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló T/2667. számú törvényjavaslat (Általános vita.)*
Dr. Tóth Gábor előterjesztése*
Kérdések, észrevételek*
Határozathozatal*
Egyebek*
3/a.A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló J/2027. számú jelentés (2003-2005. évek vonatkozásában)
3/b.A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról (2003-2005. évek vonatkozásában) szóló jelentés elfogadásáról, valamint a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII.11.) OGY-határozat módosításáról szóló H/2028. számú országgyűlési határozati javaslat (Általános vita.)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Karsai Péter (MDF), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Juhász Gábor (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Karsai Péter (MDF) érkezéséig dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) érkezéséig Juhász Gábornak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) érkezéséig dr. Vadai Ágnesnek (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Rajmon Balázs osztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Juhász Edit (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Gábor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Megjelentek
Dr. Soós László főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kara Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bezsenyi Adrienn tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Nyárádi Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Tóth Attila kiemelt főmunkatárs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Sári Mónika (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Vargáné dr. Jobbágy Julianna vezető főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Felvinczi Katalin miniszteri megbízott (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 11 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság minden kedves megjelent képviselő tagját, külön tisztelettel köszöntöm az előterjesztőket.
A mai bizottsági ülést négy napirendi pontról tartanánk meg; három napirendi pontról kaptak tájékoztatást képviselőtársaim és egy kiegészítő napirendi pont lenne: az első a szabálysértési jogsegélyről szóló T/2593. számú törvényjavaslat, a másik a lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló országgyűlési jelentés, kábítószer-probléma a) és b) verzióban és egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló T/2667. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szólnak az előterjesztések. Az első hármat megkapták képviselőtársaim a futárpostával, és a negyedikkel egészítenénk ki az eredeti napirendünket.
A mai bizottsági ülésünkön csupán egy helyettesítés van, mégpedig Vadai Ágnes képviselőtársam Laboda Gábor képviselő urat helyettesíti, egyébként a bizottsági ülés határozatképes.
Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az előterjesztett napirendi pontokkal kapcsolatban van-e észrevételük. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor először a kiegészítésről döntenénk, a 4. pontról, utána pedig egy szavazással az egész napirendről.
Aki egyetért a napirendi pontok kiegészítésével a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével kapcsolatban, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
Aki a mai ülésre vonatkozó, négy pontból álló napirendi javaslatot megszavazza, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
A szabálysértési jogsegélyről szóló T/2593. számú törvényjavaslat
Tisztelt Képviselőtársaim! A szabálysértési jogsegélyről szóló T/2593. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk. A kormány képviseletében... (A kormány képviselője helyet foglal a meghívottak számára fenntartott asztalnál.) Jó napot kívánok! Legyen szíves, mutatkozzon be nekünk! Parancsoljon!
Dr. Rajmon Balázs előterjesztése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Én Rajmon Balázs vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőjogi és Rendészeti Főosztályáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Legyen szíves, ismertesse az előterjesztést, nagyon röviden és tömören, csak néhány mondatban!
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A tárgybéli törvényjavaslat európai uniós kötelezettségnek való megfelelést szolgálja. Tulajdonképpen a sürgősségi tárgyalásnak az indoka az, hogy a 2005. évi kerethatározat, amelynek tulajdonképpen meg kell felelni, 2007. március 22-ét írja elő, hogy onnantól a tagállamoknak meg kell felelni ennek.
Ez egy önálló törvényjavaslat, mint az látható. Ennek elsősorban az az indoka, hogy önmagában a jogsegélyt általában külön törvényben szabályozzák, de a szabálysértési törvény szerkezetében egyébként sem kaphatna megfelelő elhelyezést ez a jogsegély jellegű tervezet.
Tartalmilag azt lehet erről elmondani, hogy két fő részre bontható: eljárási jogsegélyrészre, illetőleg a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírságot megállapító jogerős határozat átadására, illetőleg átvételére vonatkozó szabályokra.
Amit kiemelnék, az az, hogy a pénzbírságok tekintetében a Magyarországon kiszabott szabálysértési pénzbírság átadására 150 euró fölött kerülhet sor, ha a szabálysértési pénzbíróság külföldön került kiszabásra, akkor az átvétel esetében 70 euró fölött kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni.
Azt hiszem, nagyjából ezek a legfőbb tartalmi elemek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, van-e észrevétel az előterjesztőhöz? (Senki sem jelentkezik.) Kérdés, vélemény, óhaj, sóhaj? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztést. Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk.
Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Szóban kell elhangoznia az ajánlásnak a mai nap folyamán, ez a mai napon kerül tárgyalásra a határozathozatalt követően. Képviselőtársaim közül ki kívánja szóban ismertetni a bizottságunk rendkívül szofisztikált álláspontját az előterjesztéssel kapcsolatban? (Dr. Gál Zoltán: Az elnök úr?) Az elnök úr, igen. Megtisztel Gál képviselőtársam. (Derültség.) A kormányoldal becses képviselői közül van-e valakinek ilyen jellegű ingerenciája? (Keleti György: Önök fejezzék ki, hogy végre egyszer valamivel egyetértenek!) Köszönjük szépen a megtisztelő lehetőséget, ezen leszünk! (Dr. Gál Zoltán közbevetése.) Így van, most csak az általános vitára való alkalmasságról döntöttünk.
Köszönjük szépen. (Dr. Rajmon Balázs: Köszönöm szépen. Viszontlátásra! - Távozik az ülésről.)
A következő a 2. napirendi pont: az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. országgyűlési határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló J/2482. számú beszámoló általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Dr. Bezsenyi Adrienn, Nyárádi Gabriella, Tóth Attila és Sári Mónika azok, akik az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről reményeim szerint ismertetni fogják az előterjesztést. Parancsoljanak!
Dr. Juhász Edit előterjesztése
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! Én Juhász Edit vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Én is jeleztem előre a részvételemet, de a többi kolléga is itt van, úgyhogy segítenek nekem.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Akkor egy néhány szavas kiegészítést.
Először 2004-ben fogadott el az Országgyűlés határozatot az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések megelőzéséről, majd pedig 2005-ben fogalmazta ezt újra, illetve hatályosította, kiegészítette. Ebben többféle intézkedést javasolt a kormánynak, illetve évenkénti beszámolásra kérte fel a kormányt a megszabott intézkedések teljesítéséről. Első alkalommal 2004-ben már beszámolt a kormány az Országgyűlésnek, ezt a jelentést elfogadta az Országgyűlés. 2005-ben ugyancsak benyújtott egy beszámolót, ez a J/97. számú volt, amelyet nem tűztek napirendre, ezért az idő elteltére figyelemmel úgy döntött a kormány, hogy egyidejűleg a 2006. évre vonatkozó beszámolót is megteszi, és akkor a korábbi jelentés visszavonásával ez az önök előtt fekvő jelentés már akkor a 2005. és 2006. évre vonatkozó beszámolókat együttesen tartalmazza.
Ez a beszámoló az országgyűlési határozat pontjai szerinti bontásban tartalmazza a feladatok teljesítéséről szóló beszámolót, és csak a lényegesebbeket emelném ki. Nagyon fontos az ingatlan-nyilvántartás működésével kapcsolatos feladatok teljesítésére vonatkozó beszámoló. Ez kiterjed egyaránt a joganyag gondozására, az egységes ingatlan-nyilvántartási számítógépes adatbázis megteremtésére. Ezen belül nagyon fontos az adatvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó beruházások, fejlesztések ismertetése, nyilván itt a biztonságos rendszerüzemeltetésről van szó, illetve az ingatlan-nyilvántartásba betekintők azonosításáról, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésekkel kapcsolatban az sms-értesítőrendszer beindításáról. Nagyon fontos az okmányirodák bekapcsolása a rendszerbe, illetve a földhivatalok szervezeti átalakításával kapcsolatos intézkedések ismertetése.
Több javaslatot tartalmazott az országgyűlési határozat az ingatlanokkal kapcsolatos bűncselekmények nyomozására, a rendőrség adatgyűjtő, elemző tevékenységének fejlesztésére, erre vonatkozóan is tartalmaz a beszámoló ismertetést. Illetve nagyon fontos része a lakástörvény-gondozás, az ingatlan-értékbecslő szakma képesítési feltételeinek meghatározására vonatkozó, elmúlt két évben tett intézkedések összefoglalása. A joganyag a szociális ellátórendszer igénybe vehető elemeit is tartalmazza.
Egy ponton utalnék egy folyamatban lévő másik, tárgyalás alatt álló anyagra, ez pedig az, hogy a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, a 2005-ös országgyűlési határozat számos pontja foglalkozik azzal, hogy ingatlanügyletek okiratba foglalása esetén lehetőséget kell teremteni a jognyilatkozatot tevő fél személyazonosságának ellenőrzésére, azon túl, hogy nyilván az okiratot ellenjegyző vagy okiratkészítő jogász megtekinti az ügyfél személyazonosító okmányát. (Laboda Gábor megérkezik az ülésre.) Ez a folyamatban lévő, jelenleg általános vita alatt álló törvényjavaslat az, amelyik ezt az on-line lekérdezési lehetőséget megteremti, és - némileg kiterjesztve az eredeti szándékot - nemcsak ingatlanügyletekre, hanem gyakorlatilag az ügyvédi ellenjegyzés valamennyi területére megnyitja ezt a lehetőséget, illetve általában véve az ügyleti közokiratok készítése során is előírja ennek a plusz ellenőrző rendszernek az üzemeltetését. Ezzel kapcsolatban nyilván számos egyéb adatvédelmi jellegű rendelkezést is be kellett építeni az ügyvédi, a közjegyzői, a végrehajtási törvénybe, illetve az elektronikus aláírások használatával kapcsolatos törvényi, garanciális jellegű szabályokat is meg kellett fogalmazni. Ebben némileg eltér egyébként a kormány javaslata az országgyűlési határozatban foglaltaktól, nem külön kamarai számítógépes adatbázisok létesítését írja elő, hanem a biztonságos lekérdezéshez elektronikus aláírás használatát, illetve a mögötte álló azonosítási rendszert.
Nagyjából erre terjed ki tehát a beszámoló. Kérjük a tisztelt bizottságot, hogy támogassa az általános vitára bocsátását. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdésük vagy észrevételük tisztelt képviselőtársaimnak? (Jelzésre:) Kis Zoltán képviselő úr, parancsoljon!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Hosszú előélete van itt, az Országgyűlés előtt ennek a sajnálatos bűncselekményfajtának, amelynek az áldozatai több ezres körben mérhetőek, és mindig tettünk lépéseket, picikéket, nagyobbakat, attól függően, hogy milyen volt épp a parlament hangulata, hogy igazán komolyan nekimenjen ennek az ügynek, Devánszkiné és Pettkó András nevét is látom itt az előkészítő anyagokban, ezeket megéltük a korábbi ügyeknél. Örömmel hallottam, hogy most már az ingatlan-nyilvántartásban és a számítógépes kapcsolatnál van némi előrelépés.
Még mindig nem tudom, mi az oka annak, hogy én tíz éve kísérletezem azzal minden törvénynél, az ingatlan-nyilvántartási, most a lakásmaffia-törvénynél is, de idáig nem nyertem még egyszer sem olyan módosító indítvánnyal, amely azt célozza, hogy az ingatlanra vonatkozó bármilyen adatot, bejegyzést akár a tulajdonjogot, használatot, haszonélvezetet, megterhelést illetően csak azok tehetik meg, akik ehhez a rendszerhez csatlakoztak. Magyarán: ügyvéd vagyok, ügyvédi tevékenységemben nem gyakorolhatok olyan tevékenységet, amely ingatlannal kapcsolatos, ha nem csatlakoztam ehhez a rendszerhez, ez kötelezően előírt, közjegyzőnél ugyanúgy. Tehát ha bejön hozzám az ügyfél, megcsináljuk a szerződést, akkor én ezen a számítógépen keresztül azonnal beküldöm az ingatlan-nyilvántartásba, bemegy oda szépen a megjegyzés rovatba vagy a széljegyzet rovatba, hogy én most erre ilyen és olyan okiratot készítettem, és ez blokkolja az egész fájlt addig, amíg ez majd papírformában be nem érkezik, aztán csinálnak vele, amit akarnak, de nem lehet belepiszkálni. Ez normális országokban így működik, sőt, erre tulajdonjog-biztosítási garancia is van.
Magyarul: ha az én ügyvédem vagy a közjegyző elszúrja, akkor felel bizony az engem esetlegesen ért összes kárért mindennel együtt, mert van mögötte egy biztosítási rendszer. És ezeket a módosító indítványokat, amiket Kóródi Marival is, utoljára vele nyújtottuk be... (Mécs Imre: Kóródi Mária doktornővel!) Máriával, igen, doktornővel, ex miniszter asszonnyal. És mit mondjak még, kedves Imre, rád? Doktor Mécs Imre, volt életfogytiglanos, honvédelmi bizottsági tag, a parlament egyik kiemelkedő képviselője. (Derültség.) Nos tehát, benyújtottuk ezeket... (Mécs Imre: Ne vegyék jegyzőkönyvbe!) De, nyugodtan vehetik, mert az Imre kezdte! Tehát amikor benyújtottuk ezeket az indítványokat, ezekre először mindig az volt a válasz, hogy technológiailag még nem áll olyan szinten a rendszer, hogy ezt meg lehetne csinálni, később meg olyanok, hogy most már vannak olyan ellenőrzőrendszerek, amelyek ezt fölöslegessé tennék.
Én erre szeretnék rákérdezni, hogy előírjuk-e még egyszer valaha azt, hogy ha valaki ilyen tevékenységet akar folytatni, akkor ezt csak így folytathatja, csak ezzel a rendszerrel folytathatja, és nincs olyan, hogy zugügyvédek szaladgálnak itt ötvenezerrel az országban mindenféle kemény pecséttel vagy hogy hívják ezt (Mécs Imre: Szárazpecsét.), szárazpecsétnyomójukkal, ellenjegyeznek olyan szerződéseket, amiket nem is láttak esetleg vagy jobb esetben látták, de nem nézték meg valóban a tartalmat, hanem mi előírhatjuk, hogy meg kell nézni a személyi igazolványt, mindent meg kell neki nézni. De ha mi nem blokkoljuk úgy, hogy öcsém, bele sem mehetsz a rendszerbe, ha nem vagy rajta, sehova nem nyúlkálhatsz, semmibe nem piszkálhatsz bele, és az összes érintett fél ugyanúgy megkapja ezt az értesítés.
Ez az sms egy jó dolog, persze, nagyanyámnak még nincsen meg anyámnak, hogy tudjon róla, de van egy határozat, amit majd megkap mint érintett, hogy majd élhet jogorvoslattal az ellen, hogy bejegyezték éppen a jelzálogot a házra, mert korábban még ez sem volt. Odáig már eljutottuk, hogy most már van értesítés, tehát mielőtt még bejegyezték volna, már előtte értesítik, ez, azt hiszem, három éve vagy négy éve van, mert addig még ez sem volt. Kapott egy értesítést, aztán mehetett a bírósághoz, ha tudott valamit tenni, de már a bejegyzés bent volt. Tehát azért már haladunk, szóval lépegetünk, de szerintem azért még van mit tenni, és nagyon szeretném, hogyha ennek a szigorításnak az irányába elmennénk.
Az meg, ami a folyamatban lévő ügyeknél a büntetési tételeket illeti, az a bíróságnak a jó- vagy a rosszindulatán múlik, hogy mit hoz ebből ki, nekünk viszont a dolgunk, hogy ezt a bűncselekmény-kategóriát a jogszabályi lehetőségeken belül és a mi törvényalkotási körünkben próbáljuk meg olyan minimálisra szűkíteni, amely az ő mozgásterüket gyakorlatilag már lehetetlenné tenné.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Néhány kérdést összevárunk. Tóth Gábor képviselőtársam következik. Utána van-e más kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Tóth képviselő úré a szó!
TÓTH GÁBOR (Fidesz): (Hangosítás nélkül.) Köszönöm szépen, elnök úr. Ez nem működik, akkor próbálok egy kicsit hangosabban beszélni.
Kis képviselőtársam egy egészen más területét...
ELNÖK: Egyetlenegy ellenzéki mikrofon sem működik, valami történt itt a Parlamentben a hétvégén. (Zaj.) És az MDF-é működik, ez is mindent elmond. (Derültség.) Parancsoljon, képviselő úr!
(Az ülés további részében technikai okok miatt az ellenzéki képviselők oldalán nem működnek a mikrofonok.)
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm. Bag község polgármestereként most kezdtem egy olyan feltáró munkába, amely, azt hiszem, nem fog osztatlan lelkesedést kiváltani bizonyos körökben. Nevesítetten: a legnyomorultabb, legrászorultabb családokat, cigány családokat érintően továbbra is mennek ugyanezek a bűncselekmények sorozatban.
A mi esetünkben van négy évszak, Ősz, Tavasz, Tél és Nyár nevezetű utca a településünk perifériáján, ahol az elmúlt évtizedekben és a mai napig is folyik, hogy különböző épületek megépülnek, szocpolosak, majd eltűnnek. Ráadásul az önkormányzatnak még csak a látókörébe sem kerül, hiszen a műszaki iroda mint olyan már nem létezik, hanem Aszód település látja el a műszaki felügyeletet, ő adja ki az építési engedélyeket, a bankintézet és minden más alkalmasint az önkormányzaton kívülről ténykedik, és egyszerűen nem tudjuk, hogy hogyan épülnek meg házak, majd tűnnek el, és közben jelentkeznek be oda családok - és ez a mai napig folyik - a Nyírségből, Gyöngyösről, egyéb más településekről, és követhetetlen. Az önkormányzat nem tud vele mit kezdeni, hacsak nem lesz más mód, mint büntetőfeljelentést kezdeményezni az ügyben, ehhez viszont meg kell próbálnunk az ingatlan-nyilvántartást, tehát utcánként, telkenként megnézni, hogy mikor, hogyan adtak ki erre építési engedélyt, netán bontási engedélyt, mert most is folyik a legnyomorultabb, legrászorultabb embereknek a kisemmizése, kiforgatása hat-nyolc családdal, és a végén ott jelennek meg az önkormányzatnál, és már az ombudsmannal kezdünk maholnap majd kardot rántani egymásra, hogy köteleznek, hogy helyezzek el rászorult oláh cigány családokat az önkormányzatnak egyébként nem létező ingatlanaiban.
Tehát amit Kis képviselőtársam elmondott, annak van egy másik, napi szinten olyan durva vetülete, amivel az önkormányzatok egy része küszködik, és most tudom meg az újságok hasábjairól, hogy hamarosan az építéshatósági jogosítványokat már nem is körzetesítetten, hanem kistérségi szinten fogják a továbbiakban diszponálni. Ez azt jelenti, hogy a mi esetünkben kilenc települést fognak majd egy helyről diszponálni, magyarul: a többi nyolc település önkormányzatainak szinte rálátása sem lesz arra, hogy hol milyen lakást építenek, bontanak és mit hogyan csinálnak, egyszerűen ad absurdum miközben ennek az egésznek a szociális és minden más problémája pedig ott jelenik meg helyben.
Tehát én tisztelettel kérem, hogy ezzel próbáljanak a vonatkozó törvényekben valamit kezdeni, hogy ezeket a már hosszú évek óta folyó trendeket valamiképpen próbáljuk meggátolni. Ugyanis tartok tőle és élek a gyanúperrel, hogy korrumpálnak építéshatóságnál dolgozó emberkéket, akik kijönnek, és megfelelő papírokat adnak ki, bankintézetnél illetékes ügyintézőket, és senki nem mer lépni semmit. Tehát valami olyan törvényi hátteret kéne erre teremteni, ami egyszerűen kizárja ennek a lehetőségét, hogy egy szűk kör kifejezetten erre specializálódottan lakásokat épít Nógrádban, egyéb helyeken a térségünkben, majd aztán eltűnnek a házikók, ahogyan megkapták az utolsó OTP-s részletet, abban a pillanatban eltűnnek ezek az emberek a házzal együtt, és ott maradnak azok a nyomorultak bejelentkezve, és az önkormányzatnál jelennek meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mécs képviselőtársunk!
MÉCS IMRE (MSZP): Én kérdezni szeretnék. Ezeknek a galád ügyeknek van egy típusa, amikor több személynek eladják ugyanazt az ingatlant, és ebben az esetben a Legfelsőbb Bíróságnak van egy olyan gyakorlata, hogy annak ítéli meg az ingatlant, aki legelőször birtokba veszi, és az ezzel kapcsolatos bizonyításoknál megint maffiaszerű dolgok történnek, hiszen hamis tanúk jönnek meg megverik az illetőt és így tovább. Tehát a kérdésem az, hogy a jelenleg előttünk lévő jogszabály-módosítás mennyiben tudja vagy próbálja, vagy kísérli meg kiküszöbölni vagy ellentartani ezeket a bűncselekményeket.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e más kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor a minisztérium képviselőinek adom meg a szólás és a válasz lehetőségét.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartás működése elsődleges fontosságú az ingatlannal kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez, és azzal is egyetértünk, hogy az elektronikus ügyintézés lehetne az egyik olyan csatorna, ami még biztonságosabbá tehetné azt a kommunikációt, amely az okiratszerkesztő és a földhivatal között zajlik. Nyilván az elmúlt évek folyamán nagyon sok minden történt ezen a téren, többek között hatályba lépett a Ket., többek között elkezdték a közigazgatás elektronizálásának a felépítését, a közigazgatásban használható elektronikus kommunikációs eszközökkel, elektronikus aláírásokkal kapcsolatos követelményrendszer felállítását. Ez nem volt rövid idő, és ez nyilvánvalóan nem tud egyik napról a másikra megtörténni.
Azt azért szeretném elmondani, hogy már 2000-ben megtörtént az a törvénymódosítás, ami például a közjegyzők esetében kötelezővé tette a számítógépes ingatlan-nyilvántartáshoz való csatlakozást. Az más kérdés, hogy az ingatlan-nyilvántartás ma még olyan szintű elektronikus ügyintézésre nem alkalmas, hogy teljes mértékben megszűnjön a papírforgalom és önmagában a bejegyzések, elektronikus okiratok alapján megtörténhessenek. De ez lenne a cél. És azért is szeretnék ehelyütt is utalni erre a másik törvényjavaslatra, mert azt hiszem, hogy talán most tettük le annak az alapjait, hogy az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók a szakmai tevékenységük során használható elektronikus aláírásukkal kapcsolatos technikai hátteret megteremtsék. Kötelezővé tesszük például a közjegyzők és a bírósági végrehajtók számára az elektronikus aláírás beszerzését és olyan technikai háttér alkalmazását, amit például az ügyfél-azonosítási rendszerben használni tudnak. És ezt nemcsak az ügyfél-azonosítás, az ügyfél személyazonosító okmányának ellenőrzése miatt gondoljuk szükségesnek, hanem pont azért, hogy az ügyvédek, a közjegyzők és a bírósági végrehajtók végre a saját oldalukról megteremtsék azt a hátteret, amire alapozva majd az ingatlan-nyilvántartási eljárást is le lehet elektronikusan folytatni.
Arra is szeretnék rámutatni, hogy azért a törvényjavaslat parlamenti vitájában sok érv és ellenérv elhangzott azzal kapcsolatban, hogy lehet-e ezt egyik napról a másikra bevezetni, lehet-e például az ügyvédeket kötelezni arra, hogy igenis teremtsék meg az elektronikus eljárásnak az alapját a saját rendszerükben, és bizony több olyan hozzászólás is érkezett, hogy nem tartják időszerűnek, illetve nem tartják lehetségesnek, hogy egyik napról a másikra bevezessük. A kormány álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy igenis szorgalmazni kell ezeket a beruházásokat, és éppen ezért született meg az a törvény, ez a jogügyletek biztonsága, hogy írja elő minél előbb ennek a háttérnek a megteremtését. Nyilván ez csak az egyik oldal, a másik oldal az az ingatlan-nyilvántartás teljes elektronizálása. Én úgy gondolom, hogy egyik napról a másikra ez sem fog menni, de a trend mindenféleképpen ez, és az elektronikus ügyintézés terén ezeket a célokat támogatjuk mi is, ha nem is egyik napról a másikra. Úgyhogy e tekintetben, én azt hiszem, hogy szándékegység van köztünk, és a magunk részéről megtettük ehhez az első lépéseket.
Ami az ingatlanokkal kapcsolatosan esetenként tapasztalható visszaélésekkel, az eltűnt ingatlanokkal kapcsolatos, nehéz így erre általánosságban választ adni. Nyilván akkor, hogyha megtörténnek a szükséges büntetőfeljelentések, a nyomozó hatóságok, az ügyészség, a bíróságok akkor tudnak abba a helyzetbe kerülni, hogy egyáltalán feltárják, hogy milyen elkövetői csoportok vannak, feltérképezik, hogy hogyan tevékenykednek, mi alapján. Egyszerűen ezek ellen a rendelkezésre álló törvényi eszközök felhasználásával fel kell lépni. Ez ügyben mindenféleképpen azt tartjuk célszerűnek, hogy ne maradjanak feltáratlan esetek, hiszen azért ma is megvannak ehhez a büntetőeljárási, anyagi és eljárási szabályok, hogy ezeket a bűncselekményeket feltárják és szankcionálják. Tehát e tekintetben így, az ügyek konkrét ismerete nélkül körülbelül ez mondható, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel fel kell lépni, és a nyomozó hatóságot minden esetben értesíteni kell.
ELNÖK: Más észrevétel? (Mécs Imre: Engem el tetszett hanyagolni! - Derültség.)
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem volt szándék, elnézést! Ezzel kapcsolatban is azt tudom mondani, hogy nyilvánvalóan a tanúk befolyásolása, a büntetőeljárás akadályozása adott esetben... (Mécs Imre: Többszöri ellenállásról van szó, egy időben több...)
ELNÖK: Nos, ha megzavarhatnánk egy pillanatra a beszélgetést, akkor annyit kérnénk, hogy legyen szíves Mécs képviselő úrnak adekvát választ adni, ha tud, ha nem, akkor azt tessék mondani, hogy nem tud válaszolni, és akkor lépjünk tovább.
DR. JUHÁSZ EDIT (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A bírósági gyakorlatot érintően én nem gondolom, hogy itt értékelő-elemző választ kell adnom, illetve a tekintetben, hogy itt most ez a jelentés alkalmas-e a befolyásolására. A beszámoló tartalmazza azokat a jogszabály-módosításokat, amit eddig megtettünk. Nyilvánvalóan vannak folyamatban olyan kodifikációs munkák, amelyek adott esetben Ptk.-beli előírások megváltozását is eredményezhetik, új Ptk. alkotását. Eddig ilyen anyagi jellegű jogszabály-módosítást nem terjesztett elő a kormány.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Válasz, kiegészítés? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Akkor a vitát lezárom. Szavazásra teszem fel az előterjesztést.
Azt kérdezem képviselőtársaimtól, hogy ki az, aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, ez az alapvető kérdés, ez általános vitára való alkalmasságról döntünk. Kik azok, akik általános vitára alkalmasnak tartják? (Szavazás.) Kilencen tartják alkalmasnak általános vitára. Kik azok, akik nem tartják alkalmasnak? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás mellett fogadtuk el az előterjesztést.
Esetleg Kis képviselő úr mint bizottsági előadó?
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Szerintem nem kell, a főbizottság az alkotmányügyi bizottság, és ez egy jelentés tulajdonképpen.
ELNÖK: Kisebbségi előadót nem kívánunk állítani. Köszönöm szépen.
A 3. napirendi pont következik: a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló J/2027. számú jelentés 2003., 2004. és 2005. vonatkozásában és a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és a hatékonyságvizsgálatokról a 2003., 2004. és 2005. évek vonatkozásában, az erről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat módosítása, ez a H/2028. számú országgyűlési határozati javaslat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében köszöntöm az előadó kollégát. Jó napot kívánok! Tessék parancsolni!
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Portörő Péter vagyok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önök elé tárt jelentés a 2003-2005. évek vonatkozásában tekinti át az ellátórendszerben megvalósult fejlesztéseket, összhangban a nemzeti stratégiai program megvalósításával. A stratégia négy pillérét alapul véve mutatja be az intézkedéseket és a kábítószerhelyzet alakulása szempontjából releváns adatokat, információkat.
Az intézményi ellátórendszerrel, intézményrendszerrel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy a jelentési időszakban valósult meg az, hogy az európai uniós adatgyűjtési rendszernek megfelelően a Nemzeti Drog Fókuszpont létrejöttével rendszerszerűbb, uniós összehasonlításra alkalmasabb adatszolgáltatás valósult meg.
Szintén az intézményrendszerrel kapcsolatosan szeretném továbbá kiemelni, hogy 2001 óta folyamatosan biztosított a kábítószerügyi egyeztető fórumok támogatása, melyek a helyi problémakezelés szempontjából nagyon fontos szerepet töltenek be, önkormányzati együttműködés alapján tudják leginkább a munkájukat megfelelő mértékben ellátni.
Szeretném a bizottság hatáskörébe tartozóan említeni azokat az adatokat, amelyek a kínálatcsökkentési pilléren relevánsak voltak az elmúlt időszakban. Így szeretném azt kiemelni, hogy a jelentési időszakban az ismert kábítószer-bűncselekmények mennyiségi mutatóinak változása tekintetében tudunk beszámolni újdonságról, a minőségi mutatók tekintetében nincs komolyabb változás.
A bűncselekmény-adatok növekedő tendenciát mutattak a vizsgálati időszakban: 2005-ben 7616 lezárt esetről van tudomásunk. Fontos azt figyelembe venni, hogy itt az esetek lezárulását mutatja be ez a számadat, tehát van olyan eset, ami korábban kezdődött, 2003-2004-ben. Ezért is tudható be az a 2003-as csökkenés az adatok tekintetében, miután a büntetőjogi környezet megváltozásával az elterelésben részt vevők száma kiszélesedett, ezáltal az eljárások meghosszabbodtak, viszont szabályozottabbá váltak. Viszont a 2005-ös évet összehasonlítva 2004-gyel az eljárások elhúzódása tekintetében pozitív eredményről lehet beszámolni, tehát rövidebbek lettek ezek az eljárások.
A keresleti oldal saját használattal összefüggő bűncselekmény-számadata mintegy 91,7 százalékra tehető a legutóbbi 2005-ös adat szerint, és fontos talán kiemelni, hogy a bűncselekményeket elkövetők több mint 90 százaléka, 97 százaléka 31 éves kora előtt követte el a bűncselekményt, ez más adatokkal, kategóriákkal összehasonlítva eléggé magas szám, általában 60 százalékról beszélhetünk.
A bűncselekmények elkövetési profilját tekintve elmondhatjuk, hogy nincs különbség a nemek szerinti megoszlásban más bűncselekmény-típusokhoz képest, tehát azonos a férfiak és nők közötti megoszlás. A legtöbb bűncselekményt 18-24 éves korban követték el, és 17-18 százalék között látszik állandósulni a fiatalkorú elkövetők száma. Az elkövetők nagy része első bűntényes, itt mintegy 67 százalékról beszélhetünk. Az elterelésben növekvő a számarány, az elmúlt évek adatait vizsgálva folyamatosan növekszik, a fiatalkorúak esetében jól látható a növekedés: a fiataloknak mintegy 70 százaléka jelentkezik elterelésre.
Szeretnék még néhány szót szólni a kábítószerpiac struktúrájáról. Magyarországon a legelterjedtebb kábítószer a kábítószerpiac szempontjából is a marihuána, ezt követi az Ecstasy, az amphetamin-tartalmú kábítószerek. A legtöbb lefoglalás, illetve legnagyobb ívű lefoglalás az elmúlt években az amphetamin esetében mutatkozott, a jelentés is bemutatja ezt a meredek ívű emelkedést. A heroinnal kapcsolatban tudjuk azt, hogy a balkáni útvonalon áramlik be továbbra is az országba ez a kábítószer, és többször inkább tranzitszerepben jelentkezik az ország piacfelvevő szerepe.
Egy dolgot szeretnék még kiemelni, amire a jelentés is utal: kábítószer-beszerzés tekintetében tehát az Európa országaiból behozott kábítószerek esetében jól látható, hogy most már nemcsak fővároscentrikus dologról beszélhetünk, vidéki bűnözői csoportok is bekapcsolódtak ezekbe a folyamatokba.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani. Kérem, hogy a bizottság fogadja el a jelentést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevételek, kérdések? - mind a két anyaghoz. (Jelzésre:) Nyitray András képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Én sem tudom bekapcsolni a mikrofont.
Nos, figyelmesen hallgatva ezt a beszámolót, egyszerűen nem értem, hogy mit keres ebben a témában a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Ez az egész kábítószerügy, ha jól végigszámoltam, részint egy egészségkárosító dolog, ez mondjuk az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik a rehabilitációval együtt, a bűncselekmények, amelyeket elkövetnek, az rendészeti természetű vagy esetleg igazságügyi, tehát bűncselekmény esetén bírósági ügy, ha az illegális gazdaságban betöltött szerepét nézzük, akkor az adócsalásnak a minősített esetei. De, könyörgöm, mit keres ebben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium? Erre az egyre tessék már válaszolni, hogy hogyan került ez a téma pont hozzájuk! Mert én akárhogy nézem, nagyon nagy erőfeszítéssel, ha nagyon-nagyon erőlködünk, akkor szociális és munkaügyi vetülete is van ennek, de azt hiszem, az a legkevésbé jellemző erre. Hogy került önökhöz ez a téma?
ELNÖK: Köszönjük. Mielőtt majd válaszolna, ha van még kérdés, azt fölteszik, nem biztos, hogy a kolléga az, aki erre a legkomolyabb vagy a leghatározottabb választ fogja tudni adni, de ha tudja, akkor próbálja meg.
Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Én azt szeretném megkérdezni, hogy az elhangzott szóbeli kiegészítés alapján is látszik az, hogy sajnálatos módon nem sikerült a 2003-2005-ös években sem áttörést elérni a kábítószer-bűnözés visszaszorítása területén. Hogy látja, mit kellene tenni nekünk, törvényhozóknak? Mert én azt gondolom, hogy az a helyes, ha mindenki a maga területén tesz vagy tenne ebben a kérdésben. Mit kellene tenni nekünk, hogy eredményesebben lépjünk föl? Nagyon sok adat elhangzott a bűnözés struktúrájától kezdve, ebből az látszik, hogy ismerik ezt a területet, ismerik a kiváltó okokat, ismerik a szereplőket, ismerik a hátteret, de mégis, az eredmények elmaradnak, én úgy látom. Erre kérnék választ.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis képviselő úr!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Hallottuk itt, hogy az elterelésben több, mint 70 százalékban vesznek részt ezek az első bűntényes elkövetők. Én azt szeretném megkérdezni, hogy az elterelést követően mekkora az a százalék, aki visszaesőként már ebbe a kategóriába nem kerülhet bele, illetve mennyire hatékony maga ez az intézmény.
ELNÖK: Van-e más kérdés vagy észrevétel képviselőtársaim részéről? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor erre a három kérdésre legyen szíves válaszolni!
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az első kérdésre szeretném azt a választ adni, hogy a kábítószerügyi koordináció jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban van, ami azt jelenti, hogy a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság működtetéséért felelős több feladat mellett a tárca. Ebben a bizottságban szerepelnek a releváns minisztériumok, szervezetek, szakmai szervezetek képviselői 2007-től, miután a civil részvételi lehetőség is megnyílt ebben a bizottságban, ezért van ebben a minisztériumban most ez a feladat. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium kábítószerügyi koordinációs osztálya látja el a titkársági feladatokat, e jelentéshez készült anyagok egybedolgozásában is ez a szervezeti egység vett részt.
A második kérdésre, ami nagyon jó felvetés, annak ellenére, hogy vannak információink, adataink, elég nehéz válaszolni. De szeretném mégis megfogalmazni azt, hogy tudjuk azt, hogy a kábítószer-probléma számos területen jelentkezik, számos terület együttműködésére van szükség ahhoz, hogy látható eredményeket lehessen elérni. A kábítószer-fogyasztás adatai évről évre emelkedő tendenciát mutatnak nemcsak Magyarországon, hanem európai, sőt világviszonylatban is. A bűncselekményi adatok másrészt sokszor inkább jellemzői annak, hogy mennyire hatékonyak ezek a felderítések, mennyire végzik jól a munkájukat a bűnüldöző szervek, de közvetlen összehasonlításra a kábítószerhelyzet alakulásáról nem adnak lehetőséget. És ami a legfontosabb: olyan szabályozások, olyan megfelelő büntetőjogi szabályozás és egyéb jogi körülmény valósuljon meg, ami összhangban áll a többi ellátási szükséglettel, értem ezalatt az egészségügyi, szociális szolgáltatásokat, mint látjuk, jellemzően fiatalkorúakról van szó, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, a nemzeti stratégia megvalósításával összhangban lévő környezet megvalósítása.
Az eltereléssel kapcsolatban azt tudom most mondani, hogy az elterelés hatékonyságvizsgálatára ebben az évben írunk ki egy felhívást. Tehát igazából azt tudom mondani, hogy most még nem tudok arra pontosan választ adni, hogy milyen visszaesési arányról beszélhetünk. Tudunk róla, hogy előfordul ez a dolog, de konkrét számadatokkal még nem rendelkezünk ebben a pillanatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztést. Először magáról a jelentésről szavazunk, utána annak általános vitára való alkalmasságáról.
Kérdezem, tisztelt képviselőtársaim, kik azok, akik a jelentést elfogadják és támogatják szavazatukkal. (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen. Kik azok, akik nem támogatják? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Hat tartózkodás mellett fogadtuk el.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kik azok, akik általános vitára alkalmasnak tartják az előterjesztést? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Hat tartózkodás, köszönöm.
Ennek a vitájára holnap kerül sor, úgy tudom, a parlamenti plenáris ülés napirendjén szerepel. Az ajánlásunk írásban fog eljutni az Országgyűléshez.
A 4. napirendi pont következik: egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló T/2667. számú törvényjavaslat. Tóth Gábor főosztályvezető és dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes képviselik az előterjesztőt. Parancsoljanak!
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Ez a törvénymódosítási javaslat azt célozza, hogy a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság között létrejött megállapodást realizálja.
Ennek a megállapodásnak és ennek megfelelően ennek a törvénymódosításnak a lényege az, hogy a tizenharmadik havi illetményt, amelyet a jelenlegi szabályok szerint a tárgyévet követő január 16-áig egy összegben kell kifizetni, a következőkben 2007 második félévétől 2008. december 31-éig havi részletekben fizessék ki. Ez azt jelenti, hogy minden hónapban a tizenharmadik havinak az 1/12-ét kapja meg a közszolgálati alkalmazott, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a havi illetménye 8,3 százalékkal egészül ki egy-egy hónapban. Ez a törvényi szabály a közszolgálati alkalmazottak valamennyi jogviszonytörvényére kiterjed, tehát azt jelenti, hogy a köztisztviselők, a közalkalmazottak, a hivatásos szolgálati viszonyban állók, a honvédségi törvény hatálya alá tartozók, valamint a bírák, ügyészek és a bírósági, ügyészségi alkalmazottak körére terjed ki.
Ennek a szabályozásnak az eredményeképpen 2007-ben az eredetileg előirányzott körülbelül 2,5 százalékos bruttó keresetnövekedéshez képest 4,1 százalékkal nagyobb keresetnövekedés valósul meg, tehát nagyjából az előirányzott infláció 6,6 százalék körüli mértékén realizálódik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre:) Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Bár ezt az előterjesztést most kaptuk kézhez... Nem működik a mikrofon - nekünk már ez sem jár. (Zaj.) Gyakorlatilag hogyha jól értelmezzük és egy picikét magyarosítjuk... (Dr. Gál Zoltán: Ülj át ide! - Dr. Vadai Ágnes: Odaadom a mikrofont! - Tóth Gábor: Haladjunk!)
Szóval gyakorlatilag hogyha tisztázzuk a helyzetet, lényegében a tizenharmadik havi fizetést most 1/12 részekre le szeretné bontani a kormányzat, ez annyit jelent, hogy a fizetés mellé teszik az 1/12 részt, ami év végén gyakorlatilag, mondjuk úgy, hogy ami egyben keletkezett volna összeg, azt most szétdaraboljuk (Dr. Kontrát Károly: Nem mi, a kormány!), illetve a kormány, bocsánat, igazad van, köszönöm szépen a kisegítést. Szóval gyakorlatilag most a kormányzatnak ez az elképzelése.
Ez a pénzügyi tárca... - illetve szerintem ez már megint egyfajta kis csűrcsavar helyzet, számomra legalábbis, és ha abban gondolkodunk, hogy az a közalkalmazott, köztisztviselő év végén mennyire számít mondjuk arra a júdáspénzre vagy tizenharmadik havi fizetésre, vagy húspénzre, vagy egyéb történetekről is beszélgethetünk, akkor nem tudom, hogy mondjuk a munkaadó részéről ők hogyan fogalmazták meg ezt. Gondolom, persze, természetesen egy kicsit egybecsengenek itt a különböző álláspontok, de valójában mennyire érinti, és kinek volt ez a pontos felvetése mondjuk a tárgyalások során a szétszedésre?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre:) Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy most a második félévben megkapják ezt a nyolc egész valahány százalékot, de januárban egész évre kellett volna fizetni. A másik félévet kifizetik egy összegben? Ez a kérdésem. (Nyitray András: Majd júniusban!) Majd megmondják, ne te mondd meg! (Derültség.)
ELNÖK: Nyugalom, nyugalom, képviselőtársaim! (Zaj.) Nyugalmat szeretnék kérni, képviselőtársaim, a parlamenthez méltó hozzászólásokat! (Jelzésre:) Parancsoljon, Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Emlékezzünk arra, hogy 2004-ben egy nagy trükkel egyévi tizenharmadik havit elvettek a közszférában dolgozóktól. Több jogerős ítélet is született, e tekintetben perek indultak, és most egy újabb remek ötletnek vagyunk a tanúi, hogy úgymond havi bontásban "a dolgozók kérték az áremelést" című régi szovjet megoldás cseng itt ebben vissza. Mire lehet számítani, tisztelt uram, mi lesz a következő fázis? Megszüntetik a tizenharmadik havit?
ELNÖK: Persze! Ez nem kérdés!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Vagy mi a szándéka a kormánynak? És miért nem fizetik ki egyben, úgy, ahogy a törvény ezt előírja? Ez az első kérdésem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e más kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Parancsoljanak!
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a megoldás a kormány és az összes nagy közszférabeli szakszervezeti konföderáció megállapodása alapján született. Ezt a megállapodást az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban a kormány a szakszervezeteken kívül az önkormányzati érdekszövetségekkel is egyeztette, tehát ilyen módon alakult ki.
Ami a második kérdést illeti: ebben az évben 7/12 rész kerül kifizetésre az év során, tehát 5/12 részt fizetnek ki 2008. január 16-án, illetve azt követően. Ez azt jelenti, hogy január 16-a egyben egy elszámolási időpont is, tehát akinek netán valamilyen okból kevesebbet fizettek ki, mint 7/12 rész, annak megnövelik azt az 5/12 részt, ami még jár neki jövő évben, vagy ha netán többet fizettek ki, akkor az levonásra kerül az 5/12 részből. A szabályozást törekedtünk úgy kialakítani, hogy lehetőleg levonásokra ne kerüljön sor.
A következő fázis: elmondtam, hogy 2008-ra ez a szabályozás azt mondja ki, hogy januártól decemberig történik az 1/12-ek kifizetése 2008 folyamán. 2009-re a megállapodás, az ugyancsak a sztrájkbizottsággal kötött kormányzati megállapodás úgy szól, hogy a 2009 után járó tizenharmadik havi fizetést egy összegben fizetik ki ismét, de nem 2010. január 16-án folyósítják, hanem 2009 decemberében. Tehát, ha tetszik, előáll az a helyzet, ami a 2004-es szabályozás előtti időszakra vonatkozott. (Moraj az ellenzéki oldalon. - Az elnök megkocogtatja a poharát.)
ELNÖK: Köszönöm. Van-e más kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre:) Nyitray képviselő úr, aztán Kontrát képviselő úr.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Már elnézést, de ebből nekem az tűnik ki, hogy 2008-ban egész évre kapják meg az 5/12-et, ami azt jelenti, hogy az eredeti összegnek a felét kapják meg, a hét hónapot kapják ebben az évben, és 2009-esről beszélt, amit majd decemberben kifizetnek. De hol a 2008. év után járó tizenharmadik havi? (Zaj. - Dr. Vadai Ágnes: Ezt elmondta! - Keleti György: Elmondta!) Nem mondta el! Azt mondta el, hogy a 2009-es lesz majd 2009-ben év végén.
ELNÖK: Magyarul a 2008. évi tizenharmadik havi vonatkozásában még ha kiegészítené. (Zaj.) Csendet szeretnék kérni! Parancsoljon!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Egyébként azért én csak meg szeretném azt kérdezni, hogy ez a kongeniális ötlet kitől származott, mert hogy nem a szakszervezettől, abban én száz százalékig biztos vagyok. (Dr. Kontrát Károly: A dolgozók kérték az áremelést, mondom!) És ez engem erősen emlékeztet, amikor a Keresztapában a szerződésre, ami visszautasíthatatlan volt az illető részéről, mondván hogy vagy az aláírása kerül oda, vagy az agyveleje. (Derültség a kormánypárti oldalon.) Szóval nekem nagyon olyannak tűnik ez a megállapodás. De ezt ne értse félre, nem ön a hunyó, hanem azok, akik ezt kierőltették nyilvánvalóan!
De miután ezt a kérdést föltették, és akkor sem kaptunk rá választ, úgy vesszük, hogy ez a kormány ötlete volt, nem a szakszervezeté. (Dr. Vadai Ágnes: És ki a keresztapa, képviselő úr?) De akkor tessék szíves lenni megmondani, hogy hol van a 2008-as, és azt mikor kapják meg a dolgozók!
ELNÖK: Kontrát képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Ha jól tudom, jelenleg az a szabály, hogy egy összegben kell kifizetni. Ugye, ez a szabály? (Dr. Tóth Gábor: Igen.) Ennek az elgörbítése folyik most, erre van egy kísérlet. Én azt kérdezném, hogy számolnak-e azzal, hogy sokan, sok munkavállaló, függetlenül attól, hogy a szakszervezeti konföderációk és egyéb szervezetek milyen megállapodást kötöttek az ő bőrükre, bírósághoz fordulnak ebben a kérdésben a jogaik, a törvény alapján járó jogosultságaik érvényesítése érdekében. Mert ha Magyarország jogállam, én nem akarok semmiféle dolgot megelőlegezni, akkor joggal fordulnak bírósághoz, hogy az egészet egyben kapják meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljanak!
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tehát hol a 2008? 2008. január 16-ával folyósítják a 2007 után járó tizenharmadik havi illetménynek 5/12 részét, tekintettel arra, hogy június és december között havi részletekben kifizetik a 7/12 részét. Ez mind a 2007. évi tizenharmadik havinak az elszámolása.
A 2008. év után járó tizenharmadik havi, amelynek a mostani szabályok szerinti kifizetése 2009. január 16-a lenne, az tizenkét egyenlő részletben az év folyamán januártól decemberig kerül kifizetésre (Nyitray András: Melyik évben? - Moraj a kormánypárti oldalon.), a 2008. év folyamán, amit 2009. január 16-án kellene kifizetni a jelenlegi szabályok szerint, a 2009 után járót. Amit a jelenlegi szabályok szerint 2010. január 16-án kellene kifizetni, a megállapodás értelmében egy összegben 2009 decemberében fizetik ki. De a jelenlegi szabályozás ez utóbbival nem foglalkozik, csak az 1/12-ek kifizetésének a mechanizmusával. (Zaj. - Az elnök megkocogtatja a poharát.)
Én nem tudok mást mondani, mint azt, hogy...
ELNÖK: Úgy kell értenünk a 2009. december 31-ét, hogy ez még nem rögzített kérdés? Ez még egy félig nyitott kérdés? A december 31-e. Az egy későbbi jogszabályt jelenthet?
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez későbbi törvénymódosítást jelent.
ELNÖK: Köszönöm a válaszokat. Van-e újabb kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Még itt egy kérdés volt, hogy kinek a kezdeményezése volt ez, hogyha ebbe beavatna bennünket a főosztályvezető úr.
DR. TÓTH GÁBOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Én erre nem tudok mást válaszolni, mint azt, hogy ez a megállapodás. A megállapodás egy alkufolyamatban alakult ki, a kormányzati oldalnak is voltak bizonyos javaslatai, a szakszervezeti oldalnak is voltak bizonyos javaslatai. A kormányzati oldalt kötötte a konvergenciaprogram, tehát olyan módszert kellett találni, hogy bizonyos mértékig növekedjék 2007-ben a közszolgálati alkalmazottak keresete 2,5 százaléknál nagyobb mértékben, amely az eredményszemléletű elszámolásban nem terheli a 2007. évi költségvetést.
ELNÖK: Ettől az utolsó mondattól eltekintve egészen jó volt az indoklás. Köszönjük szépen a főosztályvezető úrnak a kiegészítéseket.
Vannak-e még kérdések? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincsenek, akkor szavazásra teszem fel az előterjesztést. Itt is az általános vitára való alkalmasságról döntünk, az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló T/2667. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja az elhangzott kiegészítésekkel, az kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Nyolc.
Többségi és kisebbségi előadót kell állítani a bizottságnak. Az a kérdésem, hogy ki lesz a többségi vélemény előadója. Kisebbségi? Csampa képviselő úr vagy Kontrát képviselő úr? Ez a húsvét utáni héten kerül a Ház elé valószínűleg. (Dr. Gál Zoltán: Még gondolkozunk!) Kisebbségi előadó? (Jelzésre:) Csampa képviselő úr. A többségiről még döntenünk kell. Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Holnap tíz órakor folytatjuk a bizottsági ülést a két katonai titkosszolgálat meghallgatásával. (Keleti György: Egyebek?) Egyebek tekintetében mire gondol, képviselő úr? (Keleti György: Csak kérdezem!) Ez volt az egyebek, most tartunk az egyebeknél. (Dr. Kis Zoltán: Még van itt egy egyebek!) A holnapi napon visszatérünk rá. Köszönöm. Minden jót kívánok!
(Az ülés végének időpontja: 16 óra 06 perc.)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Farkas Cecília