HRB 8/2007.
(HRB 1-28/2006-2010.)
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. április 17-én, kedden, 10 órakor
a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságán
(Székesfehérvár, Zámolyi út 2-6.)
megtartott kihelyezett üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki bevezető *
Határozatképesség megállapítása *
Napirend elfogadása *
A Magyar Honvédség átalakítása, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság megalakítása és annak tapasztalatai *
Iváncsik Imre tájékoztatója *
Tömböl László tájékoztatója *
Kérdések, válaszok *
További kérdések, válaszok *
Újabb kérdések, válaszok *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Karsai Péter (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Dr. Vadai Ágnes (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Juhász Gábor (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Tóth Gábor (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Mécs Imrének (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Laban János, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Meghívottak részéről
Iváncsik Imre államtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Tömböl László mk. altábornagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokságának parancsnoka
Hazuga Károly vezérőrnagy (Összhaderőnemi Parancsnokság)
Benkő Tibor vezérőrnagy (Összhaderőnemi Parancsnokság)
Tánczos László vezérőrnagy (Összhaderőnemi Parancsnokság)
Makk László, a Köztársasági Elnöki Hivatal katonai főosztályvezetője
Dr. Imre Bernadett parlamenti titkár (Honvédelmi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 02 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának minden képviselő tagját.
Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem a bizottság nevében Iváncsik Imre államtitkár urat, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárát, és külön tisztelettel köszönjem meg a mai napirendi javaslatunk kapcsán Tömböl László altábornagy úrnak, hogy lehetőséget biztosított arra, hogy a Magyar Honvédség átalakítását, illetve az Összhaderőnemi Parancsnokság megszületésének és kezdeti működésének körülményeit itt Székesfehérváron, a parancsnokságon áttekintsük. Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem még Benkő Tibor vezérőrnagy urat, Varga János vezérőrnagy urat, Hazuga Károly vezérőrnagy urat és Tánczos László vezérőrnagy urat is, akik ebben részt fognak venni. (Dr. Vadai Ágnes megérkezik az ülésre.)
Mint képviselőtársaim tudják, Csampa Zsolt képviselő úr javasolta bizottságunk számára, hogy tekintsük át az átalakítás aktuális helyzetét, illetve az Összhaderőnemi Parancsnokság létrejöttének körülményeit. Erről a bizottságunk határozott, és egyhangúlag úgy döntött, hogy áttekintjük a kialakult helyzetet, illetve meghallgatjuk az ezzel kapcsolatos beszámolókat.
Határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes, a helyettesítéseket most külön nem ismertetem.
Azt kérdezem a képviselőtársaimtól először, hogy ki ért egyet azzal, hogy a Magyar Honvédség átalakításának, az Összhaderőnemi Parancsnokság megalakításának és annak tapasztalatainak vonatkozásában a mai ülést megtartsuk itt, Székesfehérváron. A napirend elfogadásához kérem a szavazataikat a helyettesítésekkel együtt! (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ülés menetéről annyit engedjenek meg tájékoztatásképpen elmondani, hogy először arra fogom kérni Iváncsik Imre államtitkár urat, hogy nagyon rövid bevezetőt mondjon, majd átadom Tömböl altábornagy úrnak és munkatársainak a szót. Ők körülbelül egy 45 perces prezentációban mutatják be a jelenlegi helyzetet, tíz perc szünet után pedig a kérdésekkel fogjuk folytatni a munkánkat. Amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek zárt ülés elrendelését tehetik szükségessé, azokat tömbösíteni fogjuk, és akár zárt ülésen is készek a tábornok urak válaszolni a kérdéseinkre.
Most ha megengedik, az ülés megnyitása után átadnám Iváncsik Imre államtitkár úrnak a szólás lehetőségét.
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Megtisztelő számunkra ez a látogatása a Honvédelmi bizottságnak, köszönöm a kezdeményezőnek is ezt a javaslatot, hiszen merőben új felállás, új szerkezet ez, amely azt hiszem, méltó is arra a figyelemre, amelyben a Honvédelmi bizottság részesíti. Különleges jelentőségű a parancsnokság létrejötte, fontosak a kezdeti tapasztalatok, amelyekről - mint ahogy az elnök úr is említette - Tömböl tábornok úr fog részletes tájékoztatót tartani.
Nagyléptékű átalakítás zajlik a Honvédelmi Minisztériumban, a Magyar Honvédségben, és mondhatnám, hogy ennek nagy része már le is zajlott. Azt is örömmel hozzátehetem - látva ezt a túlfűtött, túlpolitizált, idegbajos hangulatot Magyarországon -, hogy ez az átalakítás nagyon tudatosan, tervszerűen, katonák és civilek, szakemberek és a témával foglalkozó politikusok munkájának szoros összehangolásával zajlott és zajlik. Magam is nagyon nagy örömmel állapítottam meg és tapasztaltam, hogy azon az ötpárti egyeztetésen, amelyet én vezettem, a lehető legszakszerűbb, legkonstruktívabb hozzáállást tanúsították a frakciók és a frakciók képviselői, a bizottság ezért felelős, ezzel a munkával megbízott tagjai, emiatt szeretnék ezúttal is köszönetet mondani. Példaértékűnek tartom azt, ahogyan a honvédelem ügyéhez a pártok, a frakciók, a bizottság tagjai és maga a bizottság viszonyul, ez nagyban elősegíti a Honvédelmi Minisztérium felelős vezetőinek és a vezérkarnak, illetve a Magyar Honvédség felelős irányítóinak a tevékenységét.
Maga a figyelem is természetesen jólesik azoknak, akik állhatatosan dolgoznak egy ügy érdekében, és különösen jóleső ez a figyelem akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy a lehető legnagyobb segítő szándék nyilvánul meg a pártok képviselői részéről. Ez garancia is lehet arra - még akkor is, ha természetesen vitatkozunk, hiszen részkérdésekben vagy átfogóbb ügyekben mást gondolunk a jelenről vagy a jövőről -, hogy közös az a törekvésünk, hogy minél jobban megismerve egymás törekvéseit, találjunk nagyon fontos olyan kapcsolódási pontokat, olyan ügyeket, amelyekben meg tudunk állapodni. Én magam ezt tapasztaltam a honvédség későbbi fejlesztésével vagy a következő időszak fejlesztési feladataival kapcsolatos egyeztetésen, amelyet hamarosan a kormány elé terjesztünk, és azt követően majd a parlament elé kerül. Bízom abban, hogy a parlamenti vitában is hasonló lesz a pártok hozzáállása az ügyhöz.
Legelőször a Honvédelmi Minisztérium szervezete alakult át, lényegesen csökkent a szervezeti egységek száma, és jelentősen csökkent az irányító létszám. Ebben jelentősen különbözik a mostani átalakítás a korábbiaktól, hogy ezúttal a háttérintézmények, az irányító apparátus szervezete változik elsősorban, jelentősen csökken a létszám, és jelentősen nő ennek megfelelően a csapatok létszámaránya az egész szervezeten belül. A fókuszban természetesen a képességek biztosítása, a fejlesztés áll, és a kezdeti tapasztalatunk is az, hogy helyes volt az elhatározás, hogy az új parancsnokságot létrehozzuk. A részletekről a tábornok úr fog minket tájékoztatni, és mód lesz arra, hogy a bizottság tagjai kérdéseiket is feltegyék.
Természetesen én magam is szívesen állok rendelkezésre egy időkorláttal: mivel ma a Hodosz szakszervezetnek befejeződik a kongresszusa - tegnap a parlament miatt azon nem tudtam részt venni -, nagyon fontos, hogy mielőtt véget ér, ott megjelenjek, ezért nekem délben el kell távoznom. Tehát elnök úr, ha lehetőség van rá, akkor azt kérem, hogy úgy szervezzük a munkát, hogy ha lesz hozzám kérdés, addig tudjak rá válaszolni.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy még külön köszöntsem Makk László dandártábornok urat, a köztársasági elnök úr katonai irodájának vezetőjét.
Tömböl tábornok úr következik.
10do
Pi. 11
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: (Az előadást projektoros vetítés szemlélteti.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Honvédelmi és Rendészeti Bizottság! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt tisztelettel köszöntsem önöket, illetve valamennyi kedves jelenlévőt a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság székesfehérvári parancsnokságán.
Nem a kötelező udvariasság mondatja velem, amikor azt mondom, hogy megtiszteltetés számunkra, hogy a bizottság úgy döntött, hogy ezt az ülést itt, ezen a parancsnokságon tartja, és módot és lehetőséget ad számunkra, hogy beszámoljunk az Összhaderőnemi Parancsnokság megalakításának körülményeiről, feladatairól, illetve az előadás címe alapján a Magyar Honvédség átalakításának feladatairól, és nagyon jólesik az a figyelem, amit a bizottság ezeknek az átalakítási, átszervezési feladatoknak az irányába tanúsít.
Elnök úr, jelentem, az előadásom felépítése: szeretnék először a Magyar Honvédség átalakításának főbb területeiről, az átalakítást befolyásoló tényezőkről szólni, érinteni az átalakítás rövid és hosszabb távú célkitűzéseit, a Magyar Honvédség képességfejlesztésének irányait, és ezután rátérnék ténylegesen az Összhaderőnemi Parancsnokság kialakításának feladatrendszerére, a parancsnokság felépítéséről szólnék néhány szót, rendeltetése, feladata, illetve nemzetközi feladatokban való részvételünk.
A Magyar Honvédség katonai szervezetei egy hosszabb ideje zajló átalakítás részesei, melynek célja egy olyan professzionális haderő megteremtése, amely szilárd erkölcsi és szakmai alapokon nyugvó, motivált állománnyal rendelkezik, és képes megfelelni a nemzeti és szövetségi követelményeknek.
Az önkéntes haderőre történő áttéréssel az átalakítás nem fejeződött be, a csapat- és vezetési struktúra korszerűsítését tovább folytatjuk, és a haderő szellemiségének formálását is folytatjuk.
Legmarkánsabban érzékelhető változás a vezetés minden szinten történő átalakítása, amelyhez szervesen illeszkedik a Magyar Honvédség teljes logisztikai rendszerének korszerűsítése is.
A termelői és fogyasztói logisztika szétválasztásával biztosítjuk, hogy a feladatok végrehajtásának felelőssége párosuljon a végrehajtási feltételek biztosításának lehetőségével és képességével.
A változások lényeges jellemzője, hogy a csapatstruktúra úgy alakul át, hogy a rendelkezésre álló források lehetőségein belül a honvédség műveleti képességei fejlődjenek, és a létszámcsökkentés mellett a mérhető teljesítményt nyújtó területeken a létszám, ha kismértékű is, de növekedése következzék be.
Ezek a követelmények határozzák meg további tevékenységünk irányait is, melyeknek egyik fontos összetevője a honvédség szellemiségének, arculatának formálása, szolgálati kultúrájának fejlesztése is.
Az átalakítás következtében változnak a feladatokhoz rendelt katonai szervezetek és ezek alkalmazásának jellemzői is. Ezért elengedhetetlen a hadműveleti, harcászati szintű doktrínák átdolgozása, illetve újabbak kidolgozása.
Az állami és katonai igazgatási rendszer változása lehetővé teszi a rendszer elemei között az együttműködés új módozatainak kialakítását is. A Magyar Honvédség béke és békétől eltérő vezetési rendszere karakterisztikusabb formákat ölt, egyértelművé válik a stratégiai és a hadműveleti vezetési szint közötti feladatmegosztás.
Meghatározó jelentőségű a logisztikai rendszer szétválasztása. A fogyasztás készleteit megteremtő termelői és a napi működést biztosító fogyasztói logisztika kialakítása záloga lehet egy mobilitásában, képességeiben jobb, stabilabb haderőnek.
Az átalakítás végrehajtásával párhuzamosan, a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával folytatni kell a korábban vállalt új képességek kialakítását is. Haditechnikai és egyéb fejlesztésekkel javítani kell a műveleti feladatait teljesítő állomány szolgálati feltételeit, ezzel is biztosítva vállalásaink változatlan színvonalú végrehajtását.
Ugyancsak átalakításra kerülnek a hadkiegészítés rendszerének feladatai is, illetve szeretnénk folytatni a Magyar Honvédség erőkoncentrációját a különböző műveletekben.
Amikor az átalakítást befolyásoló tényezőkről beszélünk, akkor meg kell hogy említsem önöknek, hogy voltak olyan tényezők, amelyek markánsan és alapvetően befolyásolták ennek az átalakításnak a végrehajtását, illetve végrehajthatóságát. Ezek között első helyen említeném minden körülmények között az egyidejű átalakítást. Ez azt jelentette, hogy egyidejűleg kerültek átalakításra a középszintű vezetést jelentő katonai szervezetek, ugyanezen időben kellett átalárendelnünk azokat a katonai szervezeteket, amelyek korábban az önállóan létezett haderőnemi parancsnokságok alárendeltségében működtek, és egyidejűleg történik ezzel az átalakítással a felső szintű vezetés működésének stabilizálása is.
Ami a humánerőforrás-gazdálkodás területét illeti, itt le kell hogy szögezzük, hogy egyfajta feszített ütemű végrehajtásról beszéltünk, hiszen január 1-jével, az Összhaderőnemi Parancsnokság megalakításával a korábban önállóan működött haderőnemi parancsnokságok és az Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokság megszűntek létezni mint jogi személyiségek, és gyakorlatilag az alárendelt szervezetek vezetésével kapcsolatos valamennyi feladatot január 1-jét követően az Összhaderőnemi Parancsnokságnak kellett végrehajtania.
Ezzel egyidejűleg történt meg és történik meg a termelői és fogyasztói logisztika szétválasztása is, amely külön kiemelt feladatot rótt valamennyi vezetési szintre, illetve a Magyar Honvédség valamennyi katonai szervezetére, legyen szó az úgynevezett harcoló alakulatokról vagy azokról a katonai szervezetekről, amelyek ezeknek a harcoló alakulatoknak akár a béke-, akár a békétől eltérő időszakban való működését segítik, illetve támogatják.
Ugyancsak alapvetően befolyásolta az átalakítás végrehajtásának körülményeit az, hogy az átalakítással egy időben továbbra is fenn kell tartanunk úgy a nemzeti, mint a nemzetközi szervezetekben vállalt, illetve ide tett felajánlásainkat és kötelezettségeinket. Ez azt jelentette, hogy ugyanúgy kell biztosítanunk az átalakítás időszakában is a Magyar Köztársaság területi sérthetetlenségének, mint légtere szuverenitásának védelmét, készenléti szolgálatokat, úgy a fegyveres készenléti, mint a légvédelmi készenléti szolgálatok folyamatos fenntartását, ezek működőképességének, működőkészségének fenntartását, vezetésének, irányításának a biztosítását, a folyamatos, törvényben meghatározott légi kutató-mentő tevékenységünk folyamatos fenntartását, illetve készenlétet bármilyen katasztrófavédelmi feladat végrehajtására.
Ugyanakkor a nemzetközi szövetségekben, illetve szervezetekben tett vállalásainkat is biztosítanunk kellett a korábbi szinten, így a műveleti hozzájárulásunkat a NATO reagáló erőihez vagy az afganisztáni tartományi újjáépítési csoporthoz, a KFOR-hoz, illetve az európai uniós harccsoporthoz való hozzájárulást. Külön nehezítette ezt, hogy ez év július 1-jétől kezdődik meg az európai uniós harccsoporton belül a Magyar Köztársaság első rotációs szereplése, illetve a Bosznia-Hercegovinában eddig szolgált európai uniós erőket felváltjuk egy új típusú katonai szervezettel, amelynek tervezetten ez év júniusától-júliusától kellett volna szolgálatba lépni, de az Európai Unió katonai vezetésének kérésére ezt a feladatot előbbre hoztuk, és e hónap végén kezdjük meg az állomány kitelepítését, és május 15-ével a készenlétünket elérjük kint Bosznia-Hercegovinában.
A Magyar Honvédség katonai vezetési rendszerében a felsővezetési feladatokhoz tartozó döntések stratégiai szinten továbbra is, az átalakítás következtében is a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar-főnök úr felelősségi körébe tartoznak. A középszintű vezetési feladatokhoz tartozó döntéseket hadműveleti szinten a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnok hozza meg, míg a csapatvezetési kérdésekben harcászati szinten, illetve konkrét helyzeteknek megfelelő békeműveleti tevékenységek során az alárendelt katonai szervezetek parancsnokai viselik a felelősséget.
A középszintű vezetési szervezetek struktúrájának egyszerűsítése, valamint a hatékonyabb működés érdekében került tehát kialakításra a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága. És itt elnézést kérek, úgy tudom, hogy két slide-ot a kinyomtatott anyagban felcseréltünk. Ez az aktuális slide, amelyről beszélek, amely most kivetítésre került. Pi. 2021do (Tömböl)Az összevont parancsnokság így operatív módon képes lesz biztosítani az alárendelt katonai szervezetek béke és békétől eltérő időszak feladatainak vezetését és irányítását. A felső vezetési szinten már végrehajtott, a középső vezetői szinten pedig már megkezdett és folyamatban lévő átalakítások egyértelmű és átlátható helyzetet teremtenek a vezetés tekintetében: a döntéshozatali folyamat egyszerűbbé válik, a jelenlegi irányító és vezető szervek feladatai között meglévő párhuzamosságok és átfedések pedig megszűntek. Tehát a döntés értelmében élesen különválasztjuk a stratégiai, a hadműveleti és a harcászati szintű vezetési feladatokat, és ezek egyértelműen hozzárendelésre kerültek a különböző szintű vezetési szervekhez, így a vezérkarhoz, az Összhaderőnemi Parancsnoksághoz és a csapatvezetési struktúrához, a dandárok és más egységek vezetési szintjeihez.
Jelentette ez az átalakítás azt is, hogy olyan feladatok, amelyek korábban a Honvéd Vezérkar feladatrendszerébe tartoztak, az alárendelt katonai szervezetek közvetlen vezetését és irányítását célozták, delegálásra kerültek január 1-jével az Összhaderőnemi Parancsnokság jog- és hatáskörébe.
A szervezeti átalakítás következtében - utaltunk rá - csökkent a Magyar Honvédség, illetve a tárca teljes létszáma is. Ez év végére kell a 24 500 fős létszámra beállnunk, ebből 17 057 fő az, amely az Összhaderőnemi Parancsnokság és alárendelt katonai szervezeteinek létszámát érinti.
Ez az ábra, amelyet az önök részére kivetítettünk, mutatja azt, hogy az Összhaderőnemi Parancsnokság és parancsnok alárendeltségébe kerültek január és február hónapban azok a katonai szervezetek, amelyek korábban a Szárazföldi Parancsnokság, a Légierő Parancsnokság alárendeltségében, illetve részben a Logisztikai és Támogató Parancsnokság alárendeltségében működtek. A vezérkari főnök úr közvetlen alárendeltségében maradtak az országos hatáskörű feladatokat ellátó, illetve közvetlenül a felsőszintű vezetést támogató és protokollfeladatokat biztosító szervezetek; úgy, mint egy támogatódandár Budapesten vagy a Honvéd Egészségügyi Központ, illetve a Geoinformációs Szolgálat vagy említhetném még a hadkiegészítő parancsnokságokat és a toborzóirodákat is.
Összességében tehát az ábrán látható, hogy az 500 fős Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségében egy 16 557 fős alárendelt struktúra jött létre - erről később majd teszünk még említést -, ez mintegy 22 katonai szervezetet jelent az ÖHP alárendeltségében.
Továbbra is megmaradtak maguk a haderőnemek, tehát azzal, hogy a haderőnemi parancsnokságok megszűntek, a haderőnemek, mint olyanok továbbra is megmaradtak, így a szárazföldi szervezetek, a légierő szervezetei és a logisztikai szervezetek is.
A Magyar Honvédség átalakításával, illetve a teljes átszervezés feladataival párhuzamosan folytatjuk a korábban megkezdett képességek kialakítását, tehát ezekkel a haditechnikai fejlesztésekkel, képességek kialakításával nem álltunk le. Ezek a képességek azok, amelyek egyrészt a nemzeti feladatainkat biztosítani hivatott katonai szervezetek képességeinek kialakítását jelentik, másrészt pedig a különböző nemzetközi szervezetekben, a NATO és az Európai Unió felé mint szövetségesi vállalásokat megtettük és ezek a szükséges képességek kialakítását célozzák. Ez azt jelenti, hogy a zászlóalj-harccsoportok kialakítása a tervezett ütem szerint 2008-ra, 2010-re és 2012-re realizálódhat, és folytatjuk az úgynevezett erők megóvása vagy angol kifejezéssel a force protection képesség kialakítását. Látni kell azonban azt, hogy ez nem egy teljesen új képesség kialakítása, hanem egy képességrendszernek a koncentrált felhasználását és megalakítását jelenti. Ez azt jelenti, hogy az őrzésvédelmet biztosító katonák mellett ebben a képességben megjelennek a pilóta nélküli harcászati felderítő eszközeink, megjelennek a speciális műszaki képességek - ezek a robbanóanyag-kereső, -felderítő és -azonosító, kutyákat használó alárendelt szervezetek vagy szervezeti elemek -, illetve fejlesztettük, folytattuk a képesség fejlesztését, ami pedig az őrzésvédelmi tevékenységet jelenti.
Az elmúlt években megkezdtük - hiszen NATO felajánlásunk van rá - egy különleges műveleti zászlóalj kialakítását. Tájékoztatnám a bizottság tisztelt tagjait arról, hogy ezen képességek kialakítása a legjobb úton halad, a 2010-re vállalt képességet mindenféleképpen ki tudjuk alakítani az időpontra. Különböző nemzetközi támogatás, segítségnyújtás mellett folyik ennek a képességnek a fejlesztése.
Emellett a NATO prágai csúcsértekezletén tett képességfelajánlások - úgy, mint víztisztító egységek, biológiai laboratórium, vegyes hídépítő képesség, egy AVB képesség, illetve egy egészségügyi képesség, a csapatokat támogató egészségügyi képesség - kialakítása folyamatban van, a tervezett ütemnek megfelelően tudjuk végrehajtani.
A légierő területén a megfelelő ütem szerint folytatódik a JAS-39 Gripen harcászati repülőgépek fogadása, illetve ezek rendszerbe állítási feladatai. Január hónap végéig, illetve a mai napig azt jelenthetem a tisztelt bizottságnak, hogy kilenc darab JAS-39-es repülőgép érkezett be, ezek között vannak együléses és vannak kiképzést szolgáló kétüléses repülőgépek is. Ezeken az eszközökön svéd támogatás mellett folyik az állomány felkészítése, részint azoknak a továbbképzése, akik Svédországban befejezték a típusátképzést. Két ilyen csoporttal rendelkezünk már, illetve azoknak a hajózóknak is folyik majd a felkészítése, akik az NFTC-képzésben vettek részt, és a képzés sikeres befejezését követően majd visszaérkeznek Magyarországra.
Folytatjuk a MISTRAL légvédelmi rakéta ütegek képességének fejlesztését, illetve a háromdimenziós radarok telepítését. Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot arról, hogy két helyszínen, Békéscsabán és Bánkúton ezeknek a radaroknak a telepítése befejeződött, és a telepítést követően ezeknek az eszközöknek a rendszerbe állítása, illetve a tesztelése a tesztelést végző olasz és magyar szakemberek közreműködésével egyidejűleg folyik.
Folytatjuk a szintén felajánlásban szereplő kutató-mentő szolgálatunk képességének fejlesztését. Ennek keretében a helikopterek éjjellátó képességét szeretnénk kialakítani, illetve műszerezettségét javítani, jobb navigációs és híradóeszközökkel való felszerelését, illetve a hajózó állomány kiképzését és felkészítését folytatjuk ebben az évben is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Áttérnék a továbbiakban magának az Összhaderőnemi Parancsnokságnak a kialakítására, illetve a kialakítással kapcsolatos feladatokra. Az Összhaderőnemi Parancsnokság kialakításának gondolata nem egyik pillanatról a másikra született. A kialakítással kapcsolatos feladatok, hatásvizsgálatok, különböző témavizsgálatok már a tavalyi évet megelőzően is, 2004-ben és 2005-ben is folytak a vezérkar szintjén, bevonva a haderőnemi parancsnokságok szakembereit. Ezeknek a témavizsgálatoknak a tapasztalatait felhasználva született meg a konkrét döntés azzal kapcsolatban, hogy ennek a parancsnokságnak a kialakítását és létrehozását végre kell hajtani.
Azok az irányelvek központilag lettek meghatározva, amelyek a parancsnokság megalakításával kapcsolatba hozhatók. Ezek közül pedig a következőket sorolnám fel: egy olyan vezetési rendszert kellett kialakítani, amely létszámtakarékos struktúrával képes operatív módon biztosítani a béke és békétől eltérő időszaki feladatok eredményes végrehajtását; a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar közvetlen alárendeltségében mint középszintű parancsnokság működjön, tehát az elöljáró szervezetünk a vezérkar, illetve az elöljáró parancsnok az én részemről a vezérkari főnök úr. Szintén alapelvként került megfogalmazásra, hogy kerüljenek szétválasztásra az operatív vezetési és a stratégiai tervező, elemző funkciók, valamint a felső- és középszintű vezetés feladatrendszereinek, a NATO-elvekhez igazodó, annak legjobban megfelelő funkcionális szervezeti struktúra kialakítása. 30doPi. 31 (Tömböl László)Elég gyakran beszélünk arról, hogy NATO-elveknek, és igazából nem mindig fogalmazzuk meg, hogy mit is jelent az, hogy NATO-elveknek megfelelő struktúra kialakítása. Később erről, amikor a konkrét struktúrát fogom taglalni, bővebben szeretnék jelenteni, illetve tájékoztatást adni.
A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága rendeltetése az alábbiakban összegezhető. A Magyar Köztársaság szuverenitása, területi és légtérintegritása védelméhez, valamint a szövetségi rendszerekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges katonai képességek kialakításának és fenntartásának, továbbá az ezekhez szükséges feltételrendszer kialakításának az irányítása és koordinálása. A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítése, a kollektív védelmi, békefenntartói és humanitárius feladatok végrehajtásának összhaderőnemi tervezése és annak vezetése. A Honvédelmi Minisztérium szakirányításával, a HM-szervekkel és -szervezetekkel együttműködve a Magyar Honvédség katonai szervezetei hadműveleti, harcászati alkalmazhatóságának és képességeinek összehangolt és folyamatos felkészítése, a béke- és a békétől eltérő időszakban a feladatok végrehajtásának összhaderőnemi tervezése, vezetése és ennek irányítása, illetve a külföldi feladat-végrehajtásra tervezett ideiglenes katonai szervezetek részjogkörű költségvetési szervként, egységként való működtetése az összhaderőnemen belül, a Honvédelmi Minisztérium határozata alapján.
A következő dián a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság fő feladatait kívántam szemléltetni, melyek ebben a csoportosításban 17 fő csoportba oszthatók, figyelemmel a honvédelmi törvényben megfogalmazott feladatokra, melyek közül tevékenységünk fő irányaként néhányat kiemeltem.
Az ábra úgy került kialakításra, hogy az óramutató járásával megegyező irányban mozdulunk fentről, középről, első helyen kiemelve az országvédelem feladatait. Ezenkívül a szövetségi rendszerben, illetve a különböző nemzetközi szervezetekben, ezek alárendeltségében béketámogató és válságreagáló műveletekben részt vevő, ideiglenes béketámogató és válságreagáló műveletekben részt vevő szervezetek és az MH ÖHP alkalmazási körébe tartozó műveleti területen egyéni beosztást betöltők nemzeti adminisztratív irányítása, kiválasztásának, felkészítésének és feladat-végrehajtásának irányítása és ellenőrzése. A személyi állomány, a csapatok béke- és békétől eltérő időszak feladataira való felkészítésének, kiképzésének tervezése, szervezése és összhaderőnemi vezetése, irányítása. Külön tervek és direktívák alapján a légi rendészeti és renegade-feladatok összhaderőnemi irányítása, felügyelete és adminisztratív támogatása. Polgári hatóságok támogatása, katasztrófavédelmi feladatok megoldásához való hozzájárulás, összhaderőnemi irányítása.
Egyik kiemelt feladatunk a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítésének, illetve egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtásának irányítása. Azért emeltem ki ezt a feladatot, mert - hisszük, nem hisszük - évente mintegy 2-3 ezer feladata van ennek a tűzszerészzászlóaljnak, amely most már zászlóalj, nap mint nap mintegy 8-10 vagy akár 15 hívásra is kell ennek a zászlóaljnak a szakembereit kiküldeni, illetve a talált robbanótestek hatástalanítását, a megsemmisítését végrehajtani.
Ezenkívül ugyancsak törvényben meghatározott feladatunk, amit nap mint nap végzünk, illetve nap mint nap készülünk ennek a feladatnak a végrehajtására, amely egyébként négy minisztérium feladatrendszeréhez tartozna, de valamilyen oknál fogva ezt egyelőre csak a Honvédelmi Minisztérium vállalta magára, ez pedig a légi kutató-mentő feladatokra való készenlét, erre a feladatra való felkészülés, ennek a felkészülésnek az irányítása, a koordinálása és nem utolsó sorban finanszírozása, beleértve a technikai eszközök modernizálását, fejlesztését, illetve magát a feladatrendszert teljesítő, végrehajtó állománynak a kiképzését és a felkészítését is.
A következőkben rátérnék az ÖHP konkrét struktúrájának az elemzésére. A Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság vezetési struktúrája a hagyományos békevezetési és a NATO által elfogadott úgynevezett JGS rendszeren alapul. Ez a szervezeti felépítés biztosítja leginkább a felkészítés és kiképzés, a béketámogató műveletekben és katasztrófavédelmi feladatokban való részvétel hatékony irányítását és vezetését, illetve NATO-szervezetekkel való kapcsolódási pontokat és a velük való együttműködés rendszerét.
A törzskari szervezetben a "J" előtag nem a vezetési szintet jelenti a mi esetünkben, hanem az összhaderőnemi, a joint jelleget fejezi ki.
Az állománytáblában 383 tiszti, 113 tiszthelyettesi és 4 közalkalmazotti hely található. Ezek közül 440 beosztást Székesfehérvár helyőrségben, Veszprémben 55 rendszeresített beosztást, illetve Szolnokon 5 rendszeresített beosztást hoztunk létre. Mi az oka ennek? Az úgynevezett törzsmunka nagy részét, döntő többségét itt, Székesfehérvár helyőrségben, az Összhaderőnemi Parancsnokság törzsében végezzük. Ugyanakkor a parancsnokság hadműveleti központja kialakításának technikai és fizikai feltételeit leginkább Veszprém helyőrségben a korábbi légi hadműveleti központ, illetve a NATO-alárendeltségben működő vezetési és irányítási központ, a CRC alapját jelentő úgynevezett Sziklában tudtuk megteremteni. Ez az objektum az, amely optimális módon, a lehető legjobban tudja biztosítani a működési feltételeket egy olyan hadműveleti központ részére, amely úgy békében, mint katasztrófavédelmi időszakban, mint a békétől eltérő időszakban egy stacionáris vezetési pontot jelent és jelenthet úgy az összhaderőnemi parancsnok részére, mint az ő teljes törzsére, akik a hadműveleti vezetésbe bevontak .
Az az 5 fő, aki Szolnok helyőrségben települ, ők pedig a repülőfelkészítéssel kapcsolatos feladataikat végzik. És azért Szolnok, mert Szolnok helyőrségben hajtjuk végre ezeknek a feladatoknak a koordinálását, irányítását, hiszen itt folyik például a NATO kanadai repülőkiképzési programjának a konkrét tervezése, szervezése, illetve itt folyik a kiválasztott állománynak az előképzése, felkészítése, az úgynevezett nulladik és első fázis végrehajtása. És Szolnok helyőrség tud folyamatosan ehhez a feladathoz optimális feltételeket biztosítani.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi szüksége van egy összhaderőnemi parancsnoknak három helyettesre. Úgy gondolom, hogy jelenleg olyan időszakot élünk, amikor három, korábban önálló életet élt haderőnemi parancsnokságot próbálunk egy parancsnoksággá átalakítani, próbáljuk egy parancsnokságon belül működtetni azt a teljes feladatrendszert, amit korábban önálló haderőnemi parancsnokságok végeztek. Az önálló haderőnemi parancsnokságok annak idején, január 1-jéig megfelelő módon, hiszen ez volt a feladatuk, tudták vinni, tudták képviselni a haderőnemek feladatrendszerét, tudták biztosítani, hogy a nekik alárendelt katonai szervezetek vezetése és irányítása megfelelő szinten és módon kerüljön végrehajtásra. Úgy gondolom, hogy ez a szervezeti felépítés a három helyettessel, a szárazföldi helyettessel, a légierő-helyettessel, illetve a logisztikai helyettessel, tudja biztosítani jelen körülmények között leginkább azt, hogy azokat a haderőnemi kultúrákat a középszintű vezetés színterén meg tudjuk őrizni, amelyekre szükség van az alárendelt katonai szervezetek szakszerű vezetéséhez, irányításához, illetve a parancsnok döntése előkészítésének szakszerű szakmai, haderőnemi szakmai megtámogatásához, illetve előkészítéséhez.
Láthatják önök azt, tisztelt bizottság, ezen az ábrán, hogy a törzs döntő többsége törzskari szervezetként az Összhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnökparancsnok-helyettes közvetlen alárendeltsége, illetve irányítása alatt dolgozik, ugyanakkor vannak olyan szervezeti elemek, amelyek a parancsnok alá vannak közvetlenül bekötve. Pi. 4041do (Tömböl)Ennek törvényi és más jogszabályi kötelezettségek miatt kell így lennie, kell a struktúrát így felépítenünk. Ugyanakkor látni kell azt, hogy a parancsnoknak megvan a jogköre ahhoz, hogy bizonyos osztályok feletti vagy bizonyos szervezeti elemek feletti közvetlen irányítást és felügyeletet delegálja a helyettesei részére. Így kerül delegálásra például a haditechnikai főnökség, a hadtáp főnökség vagy a repülőmérnök műszaki főnökség feletti jogkör gyakorlása a logisztikai helyettes, illetve a repülőfelkészítési osztály vagy a repülésbiztonsági osztály feletti közvetlen irányítás pedig a légierő-helyettes részére. A parancsnoki iroda, a jogi osztály, a J1, illetve az ellenőrzési osztály irányításának jogát továbbra is a magam részére tartom fenn, és közvetlenül végzem ezeknek a szervezeti elemeknek az irányítását.
Amikor megfogalmazásra kerültek az Összhaderőnemi Parancsnokság kialakításával kapcsolatos irányelvek, akkor az egyik alapelv volt az, hogy létszámában kisebb, de hatékonyabban működő vezetési szervezetet kell létrehozni. Ezen az ábrán pusztán a számadatokat szeretném érzékeltetni. A szervezetek jogutódjaként a Szárazföldi és a Légierő Parancsnokságot kell említenem, illetve azon szervezeteket, amelyek feladatrendszerének egy részét vette át az Összhaderőnemi Parancsnokság, és így az Összhaderőnemi és Logisztikai Támogató Parancsnokságot, illetve a Híradó és Informatikai Parancsnokságot kell említenem. A korábbi 962 rendszeresített létszámmal szemben a parancsnokság részére mintegy 500 fős rendszeresített létszám került meghatározásra, ezen belül a korábbi 14 tábornoki hellyel szemben 5 tábornoki hely, a korábbi 53 ezredesi hellyel szemben pedig 25 ezredesi hely került létrehozásra, megalakításra, rendszeresítésre az Összhaderőnemi Parancsnokság szervezetén belül.
Ami a hatékonyságot illeti, úgy gondolom, erre az idő fogja megadni a választ, de minden reményünk megvan arra, hogy ebben a szervezeti formában talán a parancsnokságok közötti bürokrácia, illetve a hosszú átfutási idő lerövidítésével ez a követelmény is teljesülni fog.
Utaltam rá, hogy a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnoksága a megalakításának első pillanatában gyakorlatilag megkezdte a korábban önállóan létezett haderőnemi parancsnokságok alárendeltségébe tartozott katonai szervezetek átadás-átvételét. Január-február hónapban került erre sor, február 28-ával befejeztük valamennyi katonai szervezet átvételét, amelyek a továbbiakban az Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségébe fognak tartozni. 22 katonai szervezetet kell hogy említsek, ezek közül a korábbi szárazföldi szervezetek, a légierő és a logisztikai szervezetek. Később ki fogok térni arra, hogy ezeket a szervezeteket hogyan érintette az átalakítás második üteme, amely ez év március 1-jével indult.
Jelentenem kell azonban azt is, hogy ezzel az átalakítással nemcsak az állandó jelleggel létező, a hadrenden belül létező katonai szervezetek kerültek az Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségébe, hanem azok az ideiglenes állománytáblával rendelkező, ideiglenes jelleggel létrehozott katonai szervezetek is, amelyek a Magyar Köztársaság által vállalt missziókban teljesítenek szolgálatot. Ezek közül négy hadműveleti területen működő katonai szervezetek, illetve ezeken a hadműveleti területeken beosztásban lévő egyéni beosztású tisztek, tiszthelyettesek szolgálnak az ÖHP alárendeltségében. Így első helyen említeném az afganisztáni tartományi újjáépítési csoportot, illetve a katonai rendész kontingensünket, amely jelenleg még él és létezik az EUFOR keretében, az ŐBZ zászlóaljat Pristinában, az ugyancsak Koszovóban, Pecben települő KFOR-századunkat, illetve a ciprusi UNFICYP szervezetben működő kontingensünket, illetve úgy a Balkánon, mint Afganisztánban települő egyéni beosztású tisztek és tiszthelyettesek - mint ahogy utaltam rá - szolgálnak az ÖHP alárendeltségében.
Gyakorlatilag ez év március 1-jével kezdődött meg az alárendelt katonai szervezetek átalakítása, azt hiszem, túlzás nélkül mondhatom, hogy a Magyar Honvédség valamennyi katonai szervezete érintett volt ebben az átalakításban. Voltak olyan szervezetek, amelyek megszűntek önálló hadrendi elemként létezni, ezek a katonai szervezetek átalakultak, beépültek, integrálódtak más katonai szervezetek struktúrájába. Első helyen kell hogy említsem a Magyar Honvédség 24. Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóalját, amely bázisán március 1-jével megalakult az 5/24. Bornemissza Gergely Felderítő-zászlóalj mint az 5. Lövészdandár szerves és integráns része. Ez volt a legjelentősebb változás a szárazföldi alakulatok vonatkozásában, hiszen amellett, hogy a szervezet megnevezése, szolgálati alárendeltsége és bizonyos fokig a struktúrája is megváltozott, ennek a szervezetnek át kellett diszlokálnia Eger helyőrségből Debrecen helyőrségbe. Ez az átdiszlokálás jelenleg is folyamatban van, tervezetten április hónap végéig befejezzük az anyagi, technikai eszközök, készletek és személyi állomány átmozgatását, és június hónap 30-ig pedig készen vagyunk arra, hogy magát az objektumot, magát a laktanyát átadjuk őrzésvédelemre az erre kijelölt szervezetek részére.
Ugyancsak megszűnt önálló hadrendi elemként létezni a korábban önállóan létezett 11. Harckocsizászlóalj Tata helyőrségben. Ennek a zászlóaljnak, illetve a tüzér és páncéltörő tüzér osztályoknak a bázisán került kialakításra egy harctámogató zászlóalj. Ennek az átalakításnak a lényege és feladata volt, hogy azokat a fegyvernemi kultúrákat, amit ez a három katonai szervezet jelent - a harckocsi zászlóalj, a tüzér és páncéltörő tüzér osztály volt -, át tudjuk menteni arra az időszakra, amikor a dandárképesség elérésének érdekében fel kell fejlesztenünk újra ezeket a képességeket. Addig viszont felesleges ezeknek a képességeknek az önálló hadrendi elem formájában való fenntartása.
A 37. Műszaki Dandár - bizonyos feladatainak, szervezeti elemeinek az 5. Dandár részére történt átadásával - átalakult műszaki zászlóaljjá, illetve a 37/4. Műszaki Zászlóalj integrálásra került az 5. Dandár állományába, és megjelent mint egy műszaki zászlóalja ennek a dandárnak.
Voltak katonai szervezetek, amelyeknek a szervezetét létszámcsökkentéssel érinti ez a struktúraváltás, illetve bizonyos racionalizálások történtek és történnek a szervezeti struktúrában. Hogy egyet említsek, például jelenleg folyamatban van Szolnok helyőrségben egy helyőrségi logisztikai támogató szervezetnek a kialakítása, amely érinti valamennyi Szolnokon települt katonai szervezetünket. Ugyancsak átalakult a 43. Vezetéstámogató Zászlóalj, mely Székesfehérvár helyőrségben települ. Ebből a zászlóaljból a Híradó és Informatikai Parancsnokság alárendelt katonai szervezeteinek az integrálásával, illetve a parancsnokság feladatrendszeréből néhány feladat átvételével a 43. Híradó- és Vezetéstámogató Ezred került megalakításra itt, Székesfehérvár helyőrségben. Helyőrségváltás következett be a Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ részére is, ez a katonai szervezet áttelepül Nagytarcsa helyőrségből Budapest helyőrségbe, az Zách utcai objektumunkba. Folytatjuk a 34. Különleges Műveleti Zászlóalj szervezetének alakítását, illetve korszerűsítését is.
A légierő haderőnem katonai szervezeteit is érintette, illetve érinti ez a szervezeti átalakítás. A 12. Légvédelmi Rakéta Dandár ezred szervezetre tért át március 1-jével. Az 1. Logisztikai és Támogató Zászlóalj Veszprém helyőrségben a Légierő Parancsnokság megszüntetésével szintén megszüntetésre került mint önálló hadrendi elem, és bizonyos feladatrendszerének átadásával ez a szervezet megszűnt, a feladatrendszert és szervezeti elemeket pedig átvette az 54. Légtérellenőrző Ezred, illetve ennek a szervezetébe integráltunk bizonyos szervezeti elemeket a megszűnt támogató zászlóaljtól. 50doPi. 51 (Tömböl László)A 86. Helikopterezred egy helikopterbázis szervezetre tért át. További létszámmódosítások vannak Pápa bázisrepülőtér vonatkozásában, illetve az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis állományában is.
Nem hagyta változatlanul a szervezeti átalakítás a korábbi logisztikai szervezeteket sem. A tűzszerész és hadihajós ezred zászlóaljszervezetre tért át, de továbbra is megtartotta azokat a feladatait, amelyek országos jog- és hatáskörű feladatok. Illetve a haditechnikai ellátó központ és a hadtápellátó központ bázisán, ezek jogutódjaként került megalakításra a Logisztikai Ellátó Központ. De a többi szervezet is, úgy a Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ is, mint a Légijármű-javító Üzem vagy a Katonai Közlekedési Központ vagy a Veszélyesanyag-ellátó Központ is bizonyos szervezeti racionalizáláson ment keresztül, és ez létszámmódosításokkal járt.
A következő ábrán az Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek diszlokációs térképét láthatják, kezdve Debrecen, Hajdúhadház, Kaposvár, Szeged, Győr, Pápa korábbi települési helyeken. A mi esetünkben, utaltam rá, Eger helyőrség az, amely megszüntetésre került, illetve Nagytarcsa helyőrség, mivel a híradó- és informatikai parancsnokság mint önálló szervezeti elem is megszüntetésre került. Szintén megszüntetésre kerül a nagytarcsai helyőrség is június 30-ával. A további helyőrségek megmaradtak. Bizonyos inkurrencia-tárolóhelyeket szüntettünk és szüntetünk meg folyamatosan. Ezeket nem tüntettük fel ezen az ábrán.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jelentem, hogy az elmúlt közel négy hónap alatt a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság kialakításával, megalakításával kapcsolatban rendkívül nagy utat tettünk meg. Rendkívül nagy kihívás számunkra a működési feltételek kialakítása a három települési helyen, Székesfehérváron, Veszprémben és Szolnokon. De azt hiszem, hogy ez elsősorban és szinte kizárólagos jelleggel - mármint ami a kihívást illeti - Székesfehérvár helyőrségre érthető, hiszen korábban itt egy parancsnokság, egy 244 fővel működő parancsnokság működött, illetve alárendelt szervezetek vezetési elemei működtek, most pedig egy 500 fős, illetve 440 fős parancsnoksági szervezeti elemet kell elhelyeznünk. Ez azt jelenti, hogy végre kell hajtanunk különböző infrastrukturális beruházásokat, irodahelyiségek karbantartását, korszerűsítését, újak létrehozását, és ez bizony egy darabig eltart. Ugyancsak kihívást jelent számunkra ugyanezen irodahelyiségekhez a szükséges híradó- és informatikai rendszerek kialakítása, hiszen egy struktúrájában teljesen új parancsnokság jön itt létre, olyan feladatok jelentek és jelennek meg, amelyek korábban sem a szárazföldi parancsnokság szervezetében, sem pedig az ugyancsak itt települt 43. Vezetéstámogató Zászlóalj struktúrájában és feladatrendszerében nem jelentkeztek. Tehát ez más-más informatikai hálózatot és informatikai struktúrát kíván meg.
Jelentem, ezeknek a feladatoknak a végrehajtása a tervezetteknek megfelelően folyamatban van, ezeket folyamatosan végezzük. Úgy tűnik, hogy az ehhez szükséges akár irodabútorzati, mint híradó- és informatikai eszközök, berendezések rendelkezésre állnak, illetve fognak állni a következő egy-két hónapban. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg még Veszprém vagy Budapest helyőrségben szolgálatot teljesítő állomány mozgatásával az ő eszközeiknek a mozgatását is végre fogjuk tudni hajtani, hogy minél magasabb szinten tudjuk biztosítani a működéshez szükséges munkafeltételeket és szolgálati és életkörülményeket.
Ugyanakkor a legnagyobb kihívást, úgy gondolom, hogy egy ilyen parancsnokság megalakítása során mégsem az infrastrukturális vagy híradó- és informatikai vagy egyéb technikai feltételek biztosítása jelenti, sokkal inkább a humán tényező, a személyi állománynak megfelelő módon, megfelelő minőségben való biztosítása, illetve ennek az állománynak a felkészítése. Úgy gondolom, a legnagyobb kihívás ezen a területen, megértetni azzal az állománnyal, amely ezen a parancsnokságon teljesít szolgálatot, hogy a továbbiakban nem egy haderőnemi parancsnoksághoz tartoznak, és hiába képviselik, hiába viszik tovább önmagukban a haderőnemi vagy a fegyvernemi kultúrát, nekik ismerniük kell a másik haderőnem vagy a másik fegyvernemhez tartozó katonai szervezetek működési sajátosságait, meg kell hogy értsék, hogy összhaderőnemi módon gondolkodni, összhaderőnemi folyamatok alapján dolgozni nem ugyanazt jelenti, mint egy szárazföldi és egy légierős műveletet egymás mellé rakni, és majd ezek futnak egymás mellett. Ezt komplex módon kell nekünk, parancsnoknak, helyetteseknek, vezető állománynak, de ide a parancsnokságra beosztott teljes személyi állománynak is tudnia és értenie. Úgy gondolom, ez az a feladat, amelyik nem megy egyik napról a másikra, amely minden bizonnyal éveket fog igénybe venni, amíg elmondhatjuk, hogy ez a parancsnokság teljes egészében összhaderőnemi módon gondolkodik, él és dolgozik. Úgy gondolom, hogy el kell érnünk egy olyan kritikus szintet, egy kritikus tömeget a rendelkezésre álló felkészült állomány vonatkozásában, amely tovább tudja vinni és öngerjesztővé tudja tenni ezt a tanulási folyamatot. Addig valamennyi felkészítési, felkészülési folyamatunkat, törzsfelkészítéseket, a parancsnokok felkészítését, az alárendelt szervezetek felkészítését ennek a feladatnak az érdekében tervezzük, illetve ennek rendeljük alá.
Ez évben folytatjuk ezek mellett a tanulási, felkészítési folyamatok mellett a szervezeti átalakítás második ütemét. Tervezetten október hónapra érjük el azt a kezdeti képességet, amely kimondatja, hogy mindenféle vagy nagyobb döccenőktől mentesen tudjuk végezni a feladatunkat, és erről egy gyakorlat, a "Bevetési irány 2007." gyakorlat keretében szeretnénk számot adni egyrészt önmagunknak a gyakorlat folyamatában, és ez egyfajta felmérő gyakorlat is lenne, amely számot és reális képet tudna nekünk adni arról, hogy hol is tartunk ennek a vezetési struktúrának a stabilizálása területén, illetve be tudnánk mutatni külső szemlélők és a vezetők részére, hogy hol tart a 2007. évre meghatározott szervezeti átalakítás.
És mint említettem, egész évben kiemelt feladatunk a személyi állomány felkészítése, illetve a kialakított vezetési struktúra működésének a megszilárdítása.
2007. év további feladatai tehát: szervezeti átalakítás befejezése, készenlét elérése; szakmai tapasztalatok összegyűjtése, elemzése; szükséges módosítások az ÖHP szervezetében vagy működési rendjében, kialakítása, illetve megfogalmazása; haderőnemi kultúrák fenntartása, megőrzése; befejezni az első félévben a munkafeltételek kialakítását; "Bevetési irány 2007." gyakorlat elkészítése, végrehajtása. Továbbra is feladatunk a missziós feladatok meghatározott szinten történő végrehajtása, illetve állandó feladatunk a békétől eltérő vezetési rend kialakítása.
Tisztelt Elnök Úr! Jelentem, a továbbiakban nagyon röviden az egyes missziókról szeretnék jelenteni. Jelenleg a Magyar Köztársaság által vállalt ambíciószint alapján mintegy ezer fővel vagyunk ott különböző missziókban. Ezek között jelen vannak ENSZ-, EBESZ-, NATO- vagy EU-missziók, illetve vannak külön egyezmények alapján vállalt missziók, amelyekben mintegy 43 fő teljesít szolgálatot.
Mint ahogy említettem, az Összhaderőnemi Parancsnokság alárendeltségébe négy hadműveleti területen szolgáló katonák, illetve kontingensek tartoznak. Az egyik a Balkán. A Balkánon a KFOR Őr- és Biztosító Zászlóalj, Pristina helyőrség, KFOR-századunk Pec helyőrségben mintegy 150 fővel, illetve az EUFOR keretén belül még május hónapig az IPU állományában, ez az Integrated Police Unit, tehát egy integrált rendőregység, mintegy 110 fővel egy katonai rendészet.
Pi. 60
61do (Tömböl)
Ugyancsak ezen a hadműveleti területen egyéni beosztásban is teljesítenek szolgálatot tisztjeink és tiszthelyetteseink, akik szintén az ÖHP szolgálati alárendeltségébe tartoznak: EBESZ-megfigyelők vagy a PSOTC Szarajevóban, ami béketámogató oktatási és kiképző központot jelent; a megfigyelő hivatalunk, amely a legfrissebb hivatalunk Belgrád helyőrségben egy tiszttel és tiszthelyettessel; összekötő tisztek az UNMIK felé Pristinában; a NATO-parancsnokságon és a KFOR-parancsnokságon egyéni beosztásban szolgálatot teljesített tisztek mintegy 8 fő, de ugyanúgy ott vagyunk Tiranában, illetve Pecben, Szarajevóban is.
A következő hadműveleti területünk Ciprus, béketámogató műveletünk az UNFICYP. Felkérés alapján 84 fővel teljesítünk szolgálatot a szlovákokkal együtt, egy szlovák kontingenst alakítunk és alkotunk külön missziót.
Afganisztán a következő missziónk, amely október 1-jével érte el a kezdeti műveleti képességét, illetve ez év április 1-jével a teljes műveleti képességét. Természetesen tovább folytatjuk a szolgálati körülmények korszerűsítését, illetve javítását. Éppen az elmúlt héten jártam Afganisztánban, meglátogattam a magyar PRT-kontingenst, illetve az északi régió parancsnokságát, az ott szolgálatot teljesítő magyar tiszteket, illetve módom volt beszélgetni az északi térség parancsnokával. A parancsnok úr elmondta, hogy a magyar állománnyal, úgy a szervezettel, mint az egyéni beosztásban lévő tisztekkel, tiszthelyettesekkel a legmesszebbmenőkig elégedettek, ki tudja emelni az északi térségben létrehozott tartományi újjáépítési csoportok közötti munkavégzés tekintetében a magyarokat. Itt 203 fő a rendszeresített létszám, illetve egyéni beosztásban további 36 fő teljesít szolgálatot.
Kabulban van az ISAF-parancsnokság, illetve ennek vonzáskörzetében Mazar-e Sharif, ahol az északi régió parancsnoksága van most német vezetés alatt; Pol-e Khomri, ahol a saját beosztottaink helyezkednek el, illetve Kunduz helyőrség, ahol szintén törzstisztjeink vannak. Ami a nehézségét adja ennek a missziónak, az a 4500 kilométeres távolság, amely egyértelműen azt jelenti, hogy elsődlegesen a NATO-légihídra, illetve az általunk keretszerződés alapján bérelt charterjáratokra kell szorítkoznunk.
A következő dián pedig a különböző, több nemzetű kötelékekben vállalt feladatainkat szeretnénk ábrázolni, illetve bemutatni. Ezek közül első helyen szerepel a magyar-román békefenntartó zászlóalj vagy a Tisza Műszaki Zászlóalj, amely magyar, román, ukrán és szlovák részvétellel működik. A magyar-olasz-szlovén dandár Udine helyőrségben van, Olaszországban, amely az alapját képezi az európai harccsoportnak, ennek felkészítése jelenleg folyik, és ez év július 1-jével lépünk szolgálatba hat hónapra. Tulajdonképpen ez az európai harccsoport. Jelenleg a Tisza Műszaki Zászlóalj vonatkozásában mi adjuk a framework nation, tehát a keretnemzet szerepét ebben az időszakban. Gyakorlatot tervezünk ennek a zászlóaljnak a bevonásával is végrehajtani.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ennyiben szerettem volna összefoglalni a Magyar Honvédség átalakításával, az ÖHP kialakításával kapcsolatos feladatainkat, illetve a kezdeti tapasztalatainkat.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tábornok úrnak, és ahogy előzetesen egyeztettünk a tábornok urakkal, most öt perc szünet következik, és utána kérdésekre kerül sor. Köszönöm szépen, öt perc szünet után folytatjuk a munkát.
70do
Pi. 71
(Szünet: 11.04 - 11.17)
ELNÖK: Igen tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk a bizottsági ülést a kérdések körével.
A tábornok úrnak köszönjük a tájékoztatást. Képviselőtársaimtól azt kérem, hogy most kerítsünk sort a kérdésekre. Államtitkár úr jelezte, ha hozzá van kérdés, akkor azon essünk túl minél hamarabb, tekintettel arra, hogy neki rövidesen távoznia kell a bizottsági ülésről. Úgyhogy először államtitkár úrhoz. (Jelzésre:) Karsai képviselő úr!
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Mindenekelőtt tábornok úrnak és munkatársainak is köszönöm a mai lehetőséget, hogy megismerhettük itt az Összhaderőnemi Parancsnokság jelenlegi állását. Viszont az államtitkár úrtól szeretném kérdezni, hogy az elmúlt öt esztendőben, amióta ismerjük egymást meg ennek a bizottságnak meg egyáltalán az egész Magyar Honvédség átszervezésének a történetét, nekem az volt a benyomásom, hogy a leggrandiózusabb és legszebb tervek is általában azon botlottak meg, hogy mi volt a vége a finanszírozásnak, azaz mi került aztán a költségvetési törvénybe. Utalok arra, hogy a valamikori GDP-arány 1,76-ról most már valahol az 1,16-nál tart. És aztán ennek megvolt a maga következménye: azok az elindult átszervezések, amelyek itt öt év óta folyamatosan zajlanak a honvédség berkeiben, aztán valamilyen oknál fogva - természetesen pénzügyi oknál fogva - általában elvéreztek. A mai bemutatón, prezentáción is láthattunk, hallhattunk olyan elemekről, például mondjuk a felderítő robotrepülőgépek mint képesség felvállalásáról vagy bevállalásáról, amelyek nyilván megint csak pénzbe kerülnek. És még több ilyen elem volt itt a prezentáció során, amely azt mutatja, hogy ezek nyilván jelentős költségekbe is fognak kerülni. Szóval mi a garancia arra, vagy egyáltalán mi a prognózisa államtitkár úrnak arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi finanszírozás mellett ezek a tervek nemcsak tervek maradnak, hanem annak az ütemnek megfelelően, ahogy ezt tábornok úr bemutatta, valóban elért képességek is lesznek?
Ez volna a rövid kérdésem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Államtitkár úrhoz? (Jelzésre:) Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Ehhez kapcsolódót én is szeretnék kérdezni, elsősorban képességekről. Egy árva szó nem esett itt - nyilván azért, mert nem itt dől el ez a dolog -, mi lesz már a rádiókkal, a Kongsberggel? Egyre furcsább dolgokat hallani arról, hogy drága pénzért, több tíz milliárdért bevásároltunk belőle, és ott rohadnak egy raktárban, és pontosan azokon a helyeken, ahol leginkább szükség volna rá, a mai napig nem használják ezeket a rádiókat, illetve nem vesznek meg hozzá olyan elemeket, amivel komplettírozni lehetne magát a rendszert, hiszen nemcsak egyszerűen egy rádió, hanem egy rendszer. Úgy tűnik, mintha az a pénz kútba esett volna, mert semmi látszata nincs.
A gépjárműtender további menetéről se nagyon hallottunk most, ami pedig szintén egy nagyon komoly képességnövelő vagy képességjavító eleme lehetne az átszervezett honvédségnek.
Ami a Gripen-fegyverzet fejlesztését illeti, ott is igen furcsa és meglehetősen ellentmondásos hírek járnak afelől, hogy mi az, amire már van szerződés, vagy mi az, ami már talán úton van, mi az, ami nincs. Úgy tudom, viták vannak a gépek és a fegyverzet integrálásával kapcsolatosan, komoly nehézségek mutatkoznak. De ezek csak ilyen szóbeszédek, tehát én most nem állítok semmit, csak kérdezek.
Még egy dolog van. Lehet hogy ez már inkább szakjellegű kérdés, bocsássanak meg érte, de én a honvédelmen belül ezt a termelő és fogyasztó logisztikát sose értettem, hogy ez most mit jelent magyarul, mit jelent a fogyasztó, mit jelent a termelő logisztika, és ez a gyakorlatban hogyan működik, és mi ebben a kongeniálisan új a korábbihoz képest, mert mindig úgy vetődik fel, hogy ez valami egészen új dolog, ami eddig nem volt. Elnézést, ha valami nagyon primitívet kérdezek ezzel, de megkérdezem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Iváncsik államtitkár úrhoz még? (Jelzésre:) Vadai képviselőtársunk!
Pi. 80
81do
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Három nagyon rövid kérdésem lenne. Az első kérdésem a honvédség felépítésének kapcsán az, hogy mi indokolja azt, hogy az 5. Dandár Debrecenben és Hódmezővásárhelyen egyaránt jelen legyen, erre szeretnék választ kapni. A második az, hogy mi a viszony az Összhaderőnemi Parancsnokság, a Hadműveleti Központ és a vezérkar között. A harmadik az - talán inkább ez a legpolitikaibb kérdés -, hogy az Európai Unióban, a NATO-ban és Magyarországon is az egyik legnagyobb gond a szállítói kapacitás. Ha emlékeim nem csalnak - javítsanak ki -, Rigában indult el valami kezdeményezés arra vonatkozóan, hogy együttműködés alakuljon ki a tagállamok között ennek a kapacitásnak a növelése érdekében. Történt-e valamilyen lépés? Mit tervez a Honvédelmi Minisztérium annak érdekében, hogy ezt az egyébként a szövetség szempontjából tényleg nagyon súlyos problémát és hiányosságot meg tudjuk oldani?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Ha emlékeim nem csalnak, amikor a Honvédelmi Minisztériumban ültünk és a felvezetése volt az Összhaderőnemi Parancsnokság majdani megalakításának, akkor olyan törvényi hátteret képzeltek el a minisztérium - ha jól tudom - és a Honvéd Vezérkar ottani jeles képviselői, hogy nem középszintre, hanem erősebb szintre szeretnék majd ezt az Összhaderőnemi Parancsnokságot törvényileg felfejleszteni. Gyakorlatilag a slide-on úgy láttuk és az előadásban is úgy halottuk, hogy a középszintű vezetési szint... Gyakorlatilag a képviselő asszony megkérdezte előttem, hogy a Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság hogyan találja meg egymás között a kapcsolatot.
Azért egy mondatban szólnék arról, hogy ha a Honvéd Vezérkar részéről valaki itt lett volna, akkor annak örültünk volna mindenféleképpen, mert mégiscsak Tömböl tábornok úr a vezérkari főnök alárendeltje. A vezérkart valaki képviselhette volna, valószínűleg oda is lett volna egy-egy kérdésünk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés az államtitkár úrhoz? (Jelzésre:) Parancsoljanak, Simon és Mécs képviselő urak!
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Először meg szeretném jegyezni, hogy nagyon attraktív előadást halottunk, és köszönjük szépen, mert segítette az áttekintésünket. Én majd az altábornagy úrhoz szeretnék később kérdést feltenni.
Az államtitkár úrtól arról szeretnék kérdezni, hogy van nekünk egy közös művünk, amit ötpárti egyeztetésen kicsiszoltunk: ez a Magyar Honvédség fejlesztésének irányaival kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat. Érdeklődnék, hogy ennek mi lett a sorsa, hiszen mind szakértői, mind politikai szinten egyetértésre jutottunk, és kicsiszoltunk mindnyájunk megelégedésére egy anyagot. Mi lesz ezzel?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Simon képviselő úr, parancsoljon!
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy mi az oka annak - látjuk azt, hogy évek óta hadműveleti szinten és harcászati szinten igen jelentős átalakítások történnek, és a katonai középvezetési szinten igen nagy erőket fordítanak arra, hogy kialakuljon az a rendszer, amiről az államtitkár úr egy-két éve beszélt -, hogy a Honvédelmi Minisztérium által képviselt katonai felső szinten alig történik valami. Nem látjuk ezt, úgyhogy tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy mi ennek az oka.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés az államtitkár úrhoz? (Senki sem jelentkezik.) Államtitkár úr, önt illeti a szó, és utána fel is mentjük a személyes jelenlét alól. Parancsoljon!
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, és köszönöm a bizottság tagjainak a kérdéseit, igyekszem ezekre az elhangzás sorrendjében válaszolni.
A költségvetésünk valóban igen nehéz helyzetben van, ahogy ezt mindannyian tudjuk. A prognózisom pedig az, hogy az elkövetkezendő két évben ebben lényegi változás, bővülés nem várható a mindannyiunk által ismert okok miatt, tehát nagyjából és nagyságrendben ekkora összegből tudunk gazdálkodni. Éppen ezért törekszik a minisztérium arra, hogy a rendelkezésre álló kereteken belül a lehető legésszerűbb költségvetési gazdálkodást hajtsuk végre, programokat finanszírozzunk, keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a legésszerűbb szerkezetet alakítják és a legtakarékosabb, egyben a leghatékonyabb megoldásokat nyújtják a számunkra. Eközben természetesen diplomáciai feladatok is adódnak, hiszen azzal is szembesülünk, hogy a szövetségesek egyike-másika - nyilván elsősorban azok, akik maguk teljesítik azt a hallgatólagos elvárást, ami a GDP 2 százalékos arányát jelenti, összesen talán heten vannak, ha így fejből jól emlékszem a számra - néha-néha rosszallását fejezi ki amiatt, hogy Magyarország és más tagországok ezt nem teljesítik. A NATO-főtitkár látogatásán is ez természetesen szóba került, felvetődött. Van jelentős megértés és türelem is a szövetséges országok részéről, magának a szövetségnek a részéről is, hiszen az jól belátható és jól érthető is, hogy Magyarország most nehéz helyzetben van, amikor nem képes 2 százalékos arányt költeni az egyébként is szűkös költségvetésből ezekre a célokra. 90doPi. 91 (Iváncsik Imre)Éppen ezért törekszünk, mint említettem, a takarékos gazdálkodásra, másrészt arra, hogy a missziókban való részvételünkkel, a szövetség feladataiban való részvétellel igyekezzünk ezt ellensúlyozni, ami, én úgy ítélem meg, sikeres is.
Azokat a szűk forrásokat egyébként, amelyek pedig rendelkezésre állnak, igyekszünk olyasmire költeni, ami a szükségességes képességek belátható időn belüli előállítását szolgálják. Ehhez megvan a tízéves tervünk, amit rendszeresen felülvizsgálunk.
Egyébként azok a fejlesztések, amit a tábornok úr szóba hozott, már folyamatban lévő fejlesztések. Tehát ha ezekre is konkrétan vonatkozik a kérdés, akkor a prognózisom az, hogy ezek megvalósulnak.
Nyitray képviselő úr első kérdésére nem tudok válaszolni, ha elfogadja a képviselő úr. Nem is tehet mást, azt hiszem. Írásban fogok rá válaszolni nagyon rövid időn belül. Tehát a rádióügyekben nincs naprakész információm. Még a mai napon tájékozódni fogok róla, és néhány napon belül írásban megküldöm a válaszomat. Az elnök úrnak is meg fogom küldeni természetesen annak érdekében, hogy mivel a bizottsági ülés plénumán hangzott el a kérdés, a bizottság tagjai erről részletes tájékoztatást kaphassanak.
A gépjárműtenderünk folyamatban van. Eddig beérkezett összesen 391 eszköz az elmúlt év végéig, és 2008-ig összesen 588 eszköz fog a gépjárműtender keretében megérkezni. Ez a korábbinál természetesen lényegesen alacsonyabb szám, de ahhoz képest, amikor a gépjárműtendert kiírtuk, mind a haderő szerkezete, létszáma, az egységek száma, tehát a szükséglet is jelentősen lecsökkent. Ehhez igazodik ez a beszerzési szám.
A Gripen-fegyverzet integrálása a maga technológiai rendjében halad. Egy ilyen feladat végrehajtásakor mindig törvényszerű az, hogy vannak kezdeti problémák, amelyeket meg kell oldani, ki kell küszöbölni. Arra fogunk törekedni, hogy ez a lehető legrövidebb időn belül és megfelelő módon megtörténjen.
Nem tudtam pontosan rögzíteni, elnézést kérek, képviselő úr, hogy a logisztikával kapcsolatban... Igen, tudom! Majd itt azt fogom kérni, hogy a jelen lévő szakemberünk ezt szíveskedjen szakszerűen és konkrétan megválaszolni. Én ezt a kérdést átpasszolnám, ha szabad.
A dandárral kapcsolatban: egy korábbi hagyomány továbbéléséről van szó. A helyszükséglete ennek a dandárnak, illetve a feladatai végrehajtásának a szükségessége teszi azt indokolttá, hogy ez ne egy helyőrségben, hanem több helyőrségben foglaljon helyet.
ELNÖK: Hódmezővásárhelyen még van hely!
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Értem. Ezzel kapcsolatban nincs változtatási elképzelése a minisztérium vezetésének, azt gondoljuk, hogy ilyen módon... (Dr. Vadai Ágnes: Ez vicc!) ... - ez lehet hogy vicc, de mint ahogy az is működik, hogy tatai székhelyen van szolnoki zászlóaljunk. Ez a feladat végrehajtását, azt, hogy egy szervezeti egység megfelelően felkészüljön a feladatra, és azt egymással együttműködve jól megoldja, nem hátráltatja, hogy több helyőrségben találhatók szervezeti egységek, a mi megítélésünk szerint.
A vezérkar a stratégiai vezetési szintet jelenti, az Összhaderőnemi Parancsnokság pedig a hadműveleti vezetési szintet. A csapatok felkészítését, közvetlen irányítását, kiképzését az Összhaderőnemi Parancsnokság végzi el, a vezérkar közvetlen csapatirányítást nem végez. A Hadműveleti Központ pedig azért helyes, hogy az Összhaderőnemi Parancsnokság irányítása alatt áll, hiszen egészen konkrét operatív, mindennapi irányítást igénylő tevékenységet folytat.
Légi szállítás ügyben már régóta részt veszünk a szövetségen belül többnemzeti megoldások kimunkálásában. Egyértelműen az a szándékunk, hogy mivel nélkülözhetetlen - erre tábornok úr is utalt -, például az afganisztáni misszióban a több mint négyezer kilométeres távolság szükségessé teszi a stratégiai kapacitások biztosítását, de nemcsak erről van szó, hanem a NATO-felajánlásaink teljesítése érdekében is ez nélkülözhetetlen, az elérhető időn belüli célunk az, hogy ilyen többnemzeti megoldásra a C-17-es repülőgépek igénybevételét meg tudjuk oldani, amikor a stratégiai szállítási szükségleteink jelentkeznek.
Nem áll szándékunkban, Csampa képviselő úr, ezen a mostani felálláson változtatni. Nem tudom, honnan az információ. Ez középszintű parancsnokság, megfelelő lehatárolás, megfelelő munkamegosztás van, én nem tudok arról, hogy ebben bármilyen változás a közeljövőben történne.
A bevezetőmben már köszönetet mondtam, most szeretném megismételni, Mécs képviselő úr, azért a nagyon szakszerű és konstruktív munkáért, amit az ön által kérdezett előterjesztés véleményezésével, együttes megalkotásával a bizottság tagjai, a frakciók elvégeztek. Ez most a szokásos közigazgatási egyeztetésen van, annak a vége felé jár, rövid időn belül benyújtjuk a kormányhoz, és aztán a parlament elé kerül. Ez végigjárja a maga menetében a szükséges fórumokat, és hamarosan be fogjuk nyújtani a parlament elé.
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm.
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Az utolsóként feltett kérdésre pedig azt tudom mondani, hogy ebben nyilvánvalóan véleménykülönbség lehet közöttünk, mert nekem határozottan egészen más a megítélésem mindarról, ami történt, hiszen a mostani kormányzati ciklus elején az első lépés éppen az volt, hogy a minisztérium szervezetét, a minisztérium és a vezérkar együttműködését, az integráció elmélyítését céloztuk meg, ebben nagyon jelentős lépéseket tettünk. A vezérkar szervezete is átalakult, létszáma is jelentősen csökkent, és a minisztériumon belüli együttműködés a vezérkar és a minisztérium más szervezetei között jelentősen erősödött, úgyhogy a magam részéről kifejezetten az a véleményem, hogy nagyon határozott lépések történtek a minisztériumi irányítás átgondolásában, megváltoztatásában, egy sokkal ésszerűbb, takarékosabb és hatékonyabban működő szervezet jött létre, amelynek a kezdeti működési tapasztalatai jók. Azt természetes és hosszú távú feladatnak tartom, hogy mindig lehet javítani, mindig lehet a tapasztalatokon okulva újabb változtatásokat, szükséges változtatásokat elvégezni. Erre természetesen a mostani vezetés a mandátuma ideje alatt készen fog állni, ha bármilyen további intézkedésre van szükség, akkor ezt meg fogjuk tenni. Ha ezzel kapcsolatban bármilyen indítványa, javaslata van a bizottságnak vagy a bizottság tagjainak, azt természetesen örömmel vesszük, és át fogjuk gondolni.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úrhoz van-e még kérdés? (Nem érkezik jelzés.) Tömböl tábornok úrhoz következnek a kérdések. Államtitkár úrnak köszönjük szépen a jelenlétet.
IVÁNCSIK IMRE államtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ki kíván kérdezni tábornok úrtól a beszámolóval kapcsolatban? Van-e kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre:) Parancsoljon!
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tábornok úr, két kérdésem van. Az első kérdésem a hatékonysági táblázatot, a létszámot nézve, hogy meg tudná-e ön vagy kollégái mondani, mi volt a hölgyek aránya, amikor 962 volt - a tábornokoknál erre az arányra nem kérdezek rá, nehogy olyat kelljen mondania, ami esetleg nem tetszene -, és mi most az 500-nál.
A másik kérdésem pedig az lenne, ha meg tudnák nekem mondani, hogy akkor mi van Debrecenben és mi van Hódmezővásárhelyen, az sokban segítené az én munkámat.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nyitray képviselő úrnak még volt egy kérdése a logisztikára vonatkozóan.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Majd mást is szeretnék Tömböl tábornok úrtól!
ELNÖK: Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. A kérdéseimet címezhettem volna az államtitkár úrnak is, de tulajdonképpen tudatosan a tábornok úr véleményére lennék kíváncsi, mégpedig három, egymástól viszonylag eltérő témában.
Pi. 100
101do (Gál Z.)
Az egyik az, hogy mi volt az átszervezés menetrendje. Ez alatt azt értem, hogy miben született előbb döntés. Előbb lett parancsnok és utána szervezet vagy fordítva? A logisztika hogyan igazodott ehhez az egész akcióhoz? Nem akarom ragozni, azt hiszem, érthető, hogy mire gondolok. (Iváncsik Imre távozik az ülésről.)
A második az, hogy sokat lehet olvasni, hallani arról, hogy nagyon nehezen alakul ki az Európai Unió hadászati képessége - hogy szakszerűen fejezzem ki magam - vagy a katonai képessége... (Mécs Imre: Katonai identitás!) Más kérdés a katonai identitás. Mit éreznek önök ebből a folyamatból? Volt szó arról, hogy részt veszünk mi is ilyen közös akciókban, de a végrehajtó állomány szintjén ez a folyamat közismerten elég hosszú ideje húzódik itt Európában, az Unión belül. Önök mit éreznek?
A harmadik kérdésem pedig az, hogy reményeink szerint legalábbis megtörténik a határőrség és a rendőrség integrációja. Csampa úr csóválja a fejét, integrációról beszéltem, meg egyébként is a határőrség egész diszlokációja, feladatköre, jellege változott. Mennyiben érinti vagy érinti-e egyáltalán ez a honvédség szervezetét, működését és így tovább?
ELNÖK: Nyitray képviselő úr következik, és utána megadjuk a tábornok úrnak a válaszlehetőséget.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Sajnálom, hogy közben elment az államtitkár úr, nem lett volna baj, ha ő is hallja azt, amit én most a tábornok úrnak felteszek. Ez kérdés is meg egyben egyfajta kérés is.
A kérdésem az, hogy miért szűnt meg olyan feltűnő mértékben az a honvédség által szervezett - vagy a HM által, nem tudom, kinek lehet ezt címezni - sorozat, aminek az volt a lényege, hogy ha bármilyen érdekesebb vagy nagyobb szabású gyakorlat, bemutató történik a Magyar Honvédség valamelyik alakulatánál vagy példának okáért lehetőség van arra, hogy külföldön missziós tevékenységet végző nagyobb létszámú alakulatokhoz - elsősorban a Balkánon lévőkre gondolok - valamilyen látogatás lehetősége felvetődik, akkor arról bennünket mint a Honvédelmi bizottság tagjait értesítsenek, illetve lehetőség szerint ezeken részt tudjunk venni. Ezt én már nagyon sokszor elmondtam nagyon sok Honvédelmi bizottsági ülésen nagyon sok mindenkinek, de nem nagyon sikerült ebben áttörést elérni az utóbbi néhány esztendőben. Azért teszem most fel itt is ezt a kérdést, mert hátha ez itt most jelent valamit. Személy szerint én nagyon szívesen megnézném azokat a katonákat, akik a hadszíntereken, a hadműveleti területeken dolgoznak, a körülményeiket, hogyan élnek, hogyan érzik magukat. Szerintem a legfontosabb dolgokat akkor lehet megtudni, ha az ember ott van.
A másik része pedig az, amire az előbbiekben utaltam: azt sem értem, hogy az itthoni gyakorlatokról mostanában miért nem kapunk mi rendszeresen még értesítést se. Én például kifejezetten sajnálom, hogy nem láttuk ennek a különleges műveleti zászlóaljnak ezt a különleges lövészetét, ami most Táborfalván volt vagy azt, ami Szolnokon volt a helikoptereseknek. Mind a két helyre nagyon szívesen elmentem volna, de nem is tudtam róla.
Tehát ha kérhetem és ennek nincsen valamiféle szervezeti akadálya, akkor szeretném kérni a tábornok urat, hogy ebben legyen a segítségünkre, és valamilyen kommunikációs forráson keresztül szerezzünk tudomást ezekről. Természetesen illendőség szerint bejelentkezve és betartva a rendszabályokat biztos vannak mások is rajtam kívül, akik alkalmasint ezeken a látogatásokon, illetve megtekintéseken részt vennének.
Amit pedig a logisztikával kapcsolatban feltettem, arra majd várom a választ.
ELNÖK: Tábornok úr, az első körben legyen szíves válaszolni az eddig elhangzottakra!
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: Vadai képviselő asszonynak a jelenlegi adatot tudom mondani: az 500 főnek 20 százaléka nő a parancsnokságon. A korábbi létszámarány 12 százalékos volt, súgja a törzsfőnök úr. (Csampa Zsolt: Elégedetlen a képviselő asszony! - Dr. Gál Zoltán: Véleményeltérés van a bizottságon belül!) Ha van további kérdés a hölgyek helyzetével kapcsolatban, akkor szívesen állok rendelkezésre.
Debrecen és Hódmezővásárhely. Mind a két helyőrségben gépesített lövészzászlóaljaink állomásoznak. Debrecenben van az 5. Lövészdandár parancsnoksága, illetve ebben a helyőrségben állomásozik az 1. Zászlóalj és a 2. Zászlóalj, illetve most április hónaptól az 5/24. Felderítő-zászlóalj, a korábbi egri felderítő-zászlóalj. Hódmezővásárhelyen, ahol korábban szintén lényegesen nagyobb katonai szervezet volt, lövészzászlóaljaink vannak, itt van az 5/62. és az 5/3. Lövészzászlóalj, illetve ezen kívül műszaki képességeink vannak, tehát műszaki zászlóalj van Hódmezővásárhelyen.
Úgy gondolom, hogy most a két laktanyának a fizikai adottságait vagy lehetőségeit figyelembe véve nem is tartom lehetségesnek, célszerűnek pedig semmiféleképpen nem tartanám ennek a szervezetnek a bárminemű összevonását. Teljesen más a helyzet a két helyőrségben, Debrecenben és Hódmezővásárhelyen települő katonai szervezetek vonatkozásában, mint az Egerben és Debrecenben települt katonai szervezetek vonatkozásában. Azt nem szabad elfelejteni, hogy az 5/62. és az 5/3. Lövészzászlóaljak ugyanolyan feladatrendszert hajtanak végre, mint az 5/1. és az 5/3. Zászlóalj, ezek önálló feladat-végrehajtásra képesek. A 24. Felderítő-zászlóalj viszont egyértelműen az 5. Dandár csapatfelderítő támogatását végzi folyamatosan, tehát ebben az esetben célszerű volt az az integráció, ami megtörtént: integrálásra vagy beillesztésre került az 5. Lövészdandár állományába és átdiszlokálásra is került, hiszen a kiképzést, felkészítést legcélszerűbben és legjobban együtt tudják végrehajtani ezek a szervezetek. De Hódmezővásárhely és Debrecen vonatkozásában ezt a dilemmát vagy problémát nem látom fennállni.
A következő kérdés az átszervezés menetrendje. Nagyon egyszerű példával utalhatnék rá, illetve szeretném azt jelenteni, hogy az átszervezés nem egyik napról a másikra történt, a koncepció kialakítása nem egyik napról a másikra történt. 2004-ben és 2005-ben már hatástanulmányt kellett lefolytatnunk. Ezt a hatástanulmányt akkor egy bizottság végezte, amelynek tagjai voltak a Honvédelmi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, illetve az alárendelt katonai szervezetek, a haderőnemi parancsnokságok képviselői. Több verzió került kialakításra, és 2005. december hónap volt, amikor le kellett tenni az ezzel a hatásvizsgálattal kapcsolatos eredmények egy változatát. A döntés végrehajtása maga tulajdonképpen 2006 nyarán történt. Itt is először a szervezet került kialakításra, és csak utána a szervezet parancsnokának kijelölése.
Az Európai Unió katonai képességének kialakítása. Úgy gondolom, hogy itt csapatszinten, az alárendelt katonai szervezetek szintjén mi ebből nem érzékelünk túlzottan sokat, hogy az mennyire vontatottan halad. Amivel én többet tudok erről a dologról, az azért van, mert ezt a beosztásomat megelőzően a vezérkari főnök úr helyettese voltam, illetve NATO-integrációs főnök és törzsigazgató voltam, tehát közelebb voltam ehhez a kérdéshez vagy ehhez a problémához. Ez a szint, ahol jelenleg mi vagyunk, dolgozunk, a végrehajtói szint. 110doPi. 111 (Tömböl László)Tehát ezekben a tervezésekben, az Európai Unió katonai képességeinek a kialakításában, az elméletének, a koncepció megalapozásában nem mi veszünk részt. Ebben a minisztériumból elsődlegesen a védelempolitikai főosztály, szakállamtitkár úr, gondolom, a Külügyminisztérium megfelelő szervezetei, illetve a vezérkar megfelelő szervezetei vesznek részt. Amiben mi részt veszünk, az az Európai Unió katonai képességeivel kapcsolatos egyes konferenciák, egyes ülések végrehajtása. Hogy csak egy példát mondjak: az Európai Unió különleges műveleti képességének kialakításával foglalkozó munkacsoport ülésére a mi embereink mennek, mert ők a szakemberek.
Amit mi ebből érzünk, az az, hogy európai uniós harccsoport szolgálatba lépett az elmúlt évben, ez év közepétől az egyik európai uniós harccsoportot mi adjuk az olaszokkal, a szlovénekkel együtt. Tehát ezek azok, amit mi ebből érzünk.
Az itt, a csapat szintjén nem érzékelhető, hogy a nagypolitika szintjén mennyire gördülékeny vagy mennyire vontatott ezeknek a képességeknek a kialakítása, mármint nem a katonai fizikai képesség, hanem a védelmi képesség kialakítása, annak a megalapozása, hiszen tőlünk csak a végrehajtáshoz szükséges katonai képesség az, amit igényelnek. És ezek nagyrészt azonos vagy hasonló jelleget mutatnak a NATO katonai képességeivel, még akkor is, ha ennek a koncepciónak a kialakítói mindig is úgy fogalmaztak, és úgy fogalmaznak, hogy a NATO és az Európai Unió által fenntartott katonai képességek ne vetélkedést jelentsenek egymás között és ne ugyanazokat a képességeket vonják el a nemzetektől, hanem ez a két nagy képesség kiegészítője legyen egymásnak, a NATO az Európai Uniónak és viszont. Például Bosznia-Hercegovina addig, amíg egy béketeremtő műveletről volt szó, elsődlegesen NATO-feladatnak volt tekintve, utána a fenntartást, az építkezési feladatokat pedig az európai uniós katonai képességek vették át.
A rendőrség és a határőrség összevonása. Úgy gondolom, nem lenne szabad, hogy a rendőrség és a határőrség összevonása azt jelentse, hogy a Magyar Honvédség újabb strukturális átvizsgálására lenne szükség, vagy feladatrendszereket kellene a határőrségtől átvennünk. Tehát ami bennünket a határbiztosítási feladatok végrehajtásában érint, úgy gondolom, hogy ezek továbbra is a feladatrendszerünket képezik, mint ahogy eddig is tették, de nem hiszem, hogy határellenőrzési vagy állandó határőrizeti feladatokat a Magyar Honvédség részére átadnának.
Nyitray képviselő úrnak, hogy miért csökkentek drasztikusan ezek a lehetőségek. Erre én nem tudok válaszolni. Ezeknek a gyakorlatoknak a száma nem csökkent. Én úgy gondolom, hogy nem a haderőnemi parancsnokságok vagy nem az Összhaderőnemi Parancsnokság az, amely a meghívásokat ezekre a gyakorlatokra eszközli. Tehát mi nagyon szívesen látjuk a bizottság tagjait, de ezen gyakorlatok szervezésének ez az oldala, ez a feladata túlmutat a mi feladatrendszerünkön.
ELNÖK: Köszönjük.
Mécs, Csampa, Karsai, Keleti képviselő úr. Mécs képviselő úr, parancsoljon!
MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Elöljáróban azt szeretném mondani, hogy nagyon impresszív volt altábornagy úr előadása, és öregbítette a tudásunkat, úgyhogy ezt köszönjük szépen.
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke: Elmélyítette!
MÉCS IMRE (MSZP): Miért ne lehetne öregbíteni? Azt jelenti, hogy teljesebbé tette.
ELNÖK: Csak nehogy Vadai képviselő asszony még magára vegye az öregbítést! (Derültség.)
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Ez az!
MÉCS IMRE (MSZP): Ez egy szép régi kifejezés.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Fiatalította!
DR. VADAI ÁGNES (MSZP): Azt meg minek!
MÉCS IMRE (MSZP): A kérdésem az, hogy Összhaderőnemi Parancsnokság alakult ki, mégis megtartották a haderőnemeket a parancsnoki összevonás, integráció után is. Ezt a részét megértettem. Azt nem értem, hogy a haderőnemi szakirányítás hogyan fog alakulni. Tehát, mondom, egyetértek azzal, hogy a haderőnemek megmaradtak, és a haderőnemi szemlélet is beintegrálódott, de maga a haderőnemi szakirányítás hogyan fog alakulni?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Csampa, Karsai képviselő úr.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Altábornagy úr, a slide-on, illetve az előadásban is volt szó a hadkiegészítés rendszerének az átalakításáról, ha egy picit erről bővebben hallanánk, azt megköszönném, ugyanis a hadkiegészítés egy picit vesszőparipánk volt a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban.
Addig, amíg megtalálom a következő slide-on, amit kérdezni szeretnék, kérdezném azt, hogy ugye, mindenkinek van már íróasztala, széke, helye itt a helyőrségen belül? Szerintem ez kardinális kérdés.
ELNÖK: Kezdjük az alapoktól.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Kezdjük az alapoktól, ahogy elnök úr mondja.
A következő kérdésem igazából a humánerőforrással kapcsolatos kérdés lenne. Itt a slide-on is, előadásban is és gyakorlatilag a jelentésben is tükröződött, hogy elég feszített menetű volt az egész végrehajtása, akár a csapatoknak, akár pedig a parancsnokságok megszüntetésével, illetve átalakításával kapcsolatban. Ezt hogyan fogadta az állomány? Hogyan tudott az állomány beilleszkedni egy ilyen új struktúrába, egy új helyzetbe? Mi a véleményük, milyen a kép, mert pár hónap azért eltelt, ezzel kapcsolatban?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Karsai képviselő úr!
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke: Csampa képviselő úr kérdését szeretném egy kicsit bővíteni. Tábornok úr is említette, hogy az átalakítás legnehezebb területe pont a humánpolitika terén mutatkozó problémák megoldása. Gondolom, ez nemcsak azt jelenti, hogy a diszlokált alakulatok állományát hogy és mint sikerült átköltöztetni, hanem ez nyilván kényszerű nyugdíjazásokat is jelenthet. Az elmúlt évtizedben számos helyen, mint például, ahol én is lakom, megszűnt a helyőrség, és ott nyilván a nyugdíjas katonák azért próbálnak - önmagukat megszervezve - valami értelmet adni a nyugdíjas éveiknek. A kérdésem, hogy az Összhaderőnemi Parancsnokságnak van-e erre valamilyen akcióterve, esetleg elképzelése, hogy milyen módon "gondozza" a rendszerből kikerült, de még fiatal nyugdíjasokat, közte természetesen a hölgy katonákat is, a nyugdíjas hölgyeket is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Én is hasonlót akarok kérdezni. Először is, mennyi a feltöltöttségi arány átlagosan? Vannak-e kirívó helyőrségek akár plusz, akár mínusz értelemben, tehát a feltöltöttség vagy a feltöltetlenség tekintetében?
A szerződéses katonák tekintetében hogy sikerült eljárni az átszervezések, diszlokáció, helyőrségmegszűnések tekintetében? Illetőleg a hivatásos katonák között milyen az arány?
Ezenkívül tapasztalható ez a 25 éves szolgálati idő letelte utáni nyugdíjba menés, pontosan annak következtében, hogy egy átszervezésnél nyilván sokan, akik már valahol letelepedtek vagy egyfajta életvitelt megszoktak, akkor nem akarnak mozogni.
Végül pedig a katonaállományról való anyagi gondoskodás. Az átszervezéssel megtörtént-e, hogy valamilyen jövedelememelkedés következett be? Nyilván értve alatta, ha bértömegben gondolkodunk, akkor van mozgástér, az állománytáblán belül szigorúak a szabályok, tehát nincs előresorolási lehetőség, akkor kevés a mozgástér, de nyilván a parancsnoktól is függ az előresorolás lehetősége. Tehát tudták-e valamilyen módon kompenzálni azokat a családokat a havi jövedelmük tekintetében, amelyek helyőrséget kényszerültek váltani, új iskolába vinni a gyereket, feleségeknek munkahelyről gondoskodni, ha egyáltalán tudtak? Pi. 120121do (Keleti)Tehát van-e valamilyen szándék, volt-e ilyen szándék és ez kifejezhető-e valamilyen százalékban átlagosan vagy esetleg egy-egy helyőrséget illetően, mondjuk, nagyobb helyőrségekre gondolok.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy Nyitray képviselő úr logisztikai kérdése még nyitva maradt, a fogyasztói és termelői logisztika.
Hadd kérdezzem meg - ez részben Keleti képviselő úr kérdéséhez kapcsolódna -, hogy az ingázás mértéke mekkora, mert azt gondolom, az ebből adódó esetleges nehézségek, anyagi konzekvenciák, terhek nem könnyítik meg a helyzetet. Nagyon sok az olyan tapasztalat - ha már Hódmezővásárhely is szóba került -, hogy otthagyták a tisztek a családot, gyereket és ingáznak az új helyre, ahol dolgozniuk kell, Szentes és Debrecen vagy Budapest között. Ezért Hódmezővásárhelyre kell költöztetni mindenkit, Vadai képviselőtársam csak ebbe az irányba akarta terelni a kérdést.
Csampa képviselő úr még egy mondattal kiegészítené a kérdését, és utána megadnánk újra a válasz lehetőségét a tábornok úrnak.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm. Inkább egy újabb kérdésem lenne a struktúrával kapcsolatban. Középszinten, a parancsnokságon belül megjelenik a J-rendszer, ami a szívem csücske, ha lehet így fogalmazni, mert a NATO-csatlakozásunk után az Orbán-kormány időszakában vezettük be, illetve abban az időszakban próbáltuk meg kialakítani. Ebben a középszintű joint-rendszerben hogyan lehet elképzelni a NATO-val való kapcsolattartást - mert középszintről beszélünk - vagy akár, mondjuk, a minisztériummal való kapcsolattartást, ugyanis tudjuk, hogy a minisztériumon belül is elindult egy reform, és Simon képviselőtársam többek között szerintem erre utalt, amikor az államtitkár úrnak feltette a kérdést. Osztályok, főosztályok jöttek létre az akkor kialakult J-rendszer helyett. Ez okoz problémát vagy nem okoz? A NATO-ban ez elfogadott, hogy egy középszintű vezetésnél megtalálható, de mondjuk, a felső szinten nem?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A válaszokat kérném szépen ezekre a kérdésekre!
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: Köszönöm, elnök úr. Kezdenénk a logisztikával, és Hazuga tábornok úrnak a logisztikai válaszra át is adnám a szót.
HAZUGA KÁROLY (Összhaderőnemi Parancsnokság): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden megpróbálom a lényegét megfogni. Amikor katonai logisztikáról beszélünk, akkor van ilyen értelemben szó a termelői és a fogyasztói logisztika alrendszeréről. A termelői logisztika körébe tartoznak a logisztika felelősségébe kerülő anyagok, technikai eszközök, szolgáltatások, amelyek a kutatásfejlesztéssel, rendszeresítéssel, a rendszerből való kivonással, illetve a beszerzéssel foglalkoznak. A fogyasztói logisztika körébe pedig az anyagok raktározása, az anyagok felhasználása, a rendszerben tartás és a leépítés folyamata tartozik. Röviden így tudnám megközelíteni és összefoglalni.
Köszönöm szépen.
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: Köszönöm szépen, elnök úr. Mécs képviselő úr kérdésére válaszolnék. Valóban az volt a célunk, hogy elmélyítsük azt a tudást, amivel önök rendelkeznek a Magyar Honvédség átalakítását illetően és kiemelten az Összhaderőnemi Parancsnokság megalakításának vonatkozásában.
Valóban úgy van, hogy a haderőnemeket mint olyat megőriztük, de ez így is kell hogy legyen, hiszen ezek a szervezetek léteznek, tehát én nem hívhatom, mondjuk, a 86. Szolnoki Helikopterbázist szárazföldi csapatnak, hiszen nem az, tehát a jellegükből fakadt, hogy ezek a légierőhöz mint haderőnemhez tartozó szervezetek. Ezenkívül ismereteim szerint a honvédelmi törvény határozza meg, hogy a Magyar Honvédség haderőnemekből áll, tehát jogi alapja sem lenne annak, hogy egyszerűen azt mondjuk, hogy nem létezik a légierő vagy a szárazföld.
A szakirányítást delegált jogkörben a helyetteseim valósítják meg, tehát a szárazföldi, a légierő és a logisztikai helyettesem. Természetesen azokat a jogköröket, amelyek a döntéseket érintik, a parancsadási, a kiadványozási jogköröket a részükre nem tudom leadni, tehát azt nekem kell megtartanom. Ami a szakmai munkát, illetve az adott területek szakmai munkájának az előkészítését, irányítását, a döntések előkészítését érinti, ezt a munkát a helyetteseim végzik, illetve készítik elő.
Csampa képviselő úr kérdésére mondom a kiegészítő parancsnokságok, a kiegészítési rendszer átalakítását. Az átalakítás lényege az volt, hogy megszűntek azok a hadkiegészítő parancsnokságok, amelyek január 1-jét megelőzően léteztek; a 19 megye, illetve a budapesti, fővárosi hadkiegészítő parancsnokság. Ennek a logikája vagy ennek az oka az, hogy a hadkiegészítési feladat az önkéntes haderőre való áttérés következtében lényegében megváltozott, tehát nincs szükségünk a sorkatonák nyilvántartására, behívásának előkészítésére, okmányaik kezelésére. Ez lényegesen egyszerűsítette ezt a dolgot, ezért a 20 hadkiegészítő parancsnokság helyett két régióbeli hadkiegészítő parancsnokság jött létre: a nyugati régió hadkiegészítő parancsnoksága Veszprém települési hellyel, illetve a keleti régióban pedig Szolnok települési hellyel. Ezen kívül a megyékben a hadkiegészítő parancsnokságokon kívül toborzóirodák jelentek meg, hiszen toborzóirodákra mindenféleképpen szükségünk van, tehát az önkéntes állomány - csúnya szóval élve - betoborzására a rendszerbe. Röviden ennyi lenne a válaszom, ha ez kielégítő.
Van-e mindenkinek széke vagy asztala? Ez is nagyon nehéz kérdés. Azt kell mondanom, hogy van, de valakinek még raktáron van. Május hónapra gondoljuk azt, hogy minden tisztnek és tiszthelyettesnek, akit a beosztása állománytábla szerint ide szólít Székesfehérvár helyőrségbe, itt meglesz az irodája és az elhelyezése. Azt látni kell utaltam rá talán az előadás alatt -, hogy ez egy 244 fős parancsnokság volt, és ennek a bázisán kellett létrehozni és elhelyezni a 440 fős szervezetet. Még akkor, amikor a 244 fő - együtt a 43. Vezetéstámogató Zászlóalj Parancsnoksággal meg szervezettel - nem foglalt el minden irodát, valóban volt szabad kapacitás, de ez akkor is gondot jelent. Egyrészt bővítenünk kell, másrészt fel kellett újítani azokat az irodákat, irodaépületeket, majd később a szerződéses állomány elhelyezési körleteit, ahová őket vittük át. Azt kell mondanom, hogy az mindenféleképpen biztató és azt biztosan tudjuk, hogy a szükséges eszközök, egyrészt az irodabútorzat, másrészt a híradó- és informatikai eszközök, rendelkezésre állnak. Erről az Infrastrukturális Ügynökség, illetve részint a támogatódandár, másrészt pedig a mi híradó főnökségünk és a Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség gondoskodott és gondoskodik. Úgy gondolom, hogy május hónap végére sokkal tisztább, egyszerűbb, homogénebb lenne a kép.
Valóban rendkívül feszített ütemű volt, főleg a január-február hónap, hiszen nagyon sok feladat zajlott egyszerre, az állomány ennek megfelelően tudta fogadni ezt. December hónapban hajtottuk végre a személyi beszélgetéseket a légierő, a szárazföld, az ÖLTP, a Híradó és Informatikai Parancsnokság állományával, illetve én személy szerint azzal a 460 vagy 470 emberrel, akiket úgy terveztünk, hogy a parancsnokság szervezetébe fogunk hozni. Sok gondunk és problémánk volt olyan vonatkozásban, hogy nem minden esetben álltak rendelkezésre a nemzetbiztonsági bevizsgálási tanúsítványok, tehát azok, akik más alakulattól jöttek át, nem voltak mindig olyan beosztásban, ami megkövetelte ugyanúgy a nemzetbiztonsági bevizsgálást. Márpedig addig nem helyezhető beosztásba az adott személy, amíg a negatív - tehát hogy nincs biztonsági kockázat - nemzetbiztonsági szakvéleményt meg nem kaptuk.
Továbbá az is gondot jelentett, hogy a megtervezett állománytáblához képest a beosztáshoz kiválasztott, kijelölt vagy - megint csúnya kifejezéssel - a rendelkezésre álló személyi állomány rendfokozati valósága, tehát hogy milyen rendfokozatot viselt, nem esett egybe azzal, amilyen rendfokozattal az adott beosztást rendszeresítettük. Tehát el kellett téríteni, és döntő többségében mindig lefelé kellett eltérítenünk, így ez is problémát jelentett.
És problémát jelent az, amire itt több kérdés is elhangzott, hogy lakást Székesfehérvár helyőrségben nem tudunk kellő időben és kellő mennyiségben biztosítani. Pozitív, nagyon jó dolog és ezt köszönjük is, hogy talán márciustól megvan a lehetőség arra, hogy a korábban lakásbérletre vagy albérleti hozzájárulásra fordított összeget, amit a tárca fizet az albérletben lakó katonának és családjának, lakáslízingre lehessen fordítani. Ezzel elértük azt, hogy nem egy főbérlőnek fizetjük ki öt év alatt vagy tíz év alatt azt a néhány millió forintot, hanem a katonáknak az anyagi javait gyarapítjuk azzal, hogy ezt a pénzt mi odaadjuk neki, hogy tessék, hadnagy úr, zászlós úr vagy bárki, ezt a pénzt fordítsa arra, hogy lízingelje a lakást. 130doPi. 131 (Tömböl László)És ezt mi biztosítani tudjuk, hiszen ez nem jelent pluszkiadást, mert nem fizetünk többet, mintha albérleti hozzájárulást fizetnénk.
Azonkívül gondot jelent az átjárás, a bejárás. Veszprém helyőrségből körülbelül százhatvanan jöttek át Székesfehérvár helyőrségbe. Ugye, a távolság kicsi, negyvenegykét kilométer, igazából nem minden esetben indokolja, hogy a kényelmes lakhatási körülményeket ott hagyják, feladják azért, hogy albérletet vállaljanak, vagy más anyagi terhet vegyenek a nyakukba azzal, hogy itt kölcsön alapján lakást vásárolnak. Ehhez az átjáráshoz, munkába járáshoz mi autóbuszjáratokat biztosítunk. Tehát Veszprémből például, ha emlékezetem nem csal, három autóbuszjáratunk van. Ezeket részint úgy vásároljuk civil szolgáltatótól, de vannak más járataink a Tiszántúlon vagy akár itt a Dunántúlon, amit katonai szolgálati járattal oldunk meg. Több mint húsz járat az, amit működtetünk, közlekedtetünk a katonai szervezetek, illetve az egyes helyőrségek között.
A joint-rendszer, az összhaderőnemi rendszer. Valóban látszólag ellentmondás lehet a középszintű vezetési szervezet és a NATO-parancsnokságok között. De azt tudni kell, hogy mi nem azokkal a parancsnokságokkal tartjuk a kapcsolatot, amelyek a felső szintű stratégiai vezetés és irányítás feladataival foglalkoznak, mi az alattuk lévő parancsnokságokkal tartjuk kapcsolatot. Úgy, ahogy a szakmai irányítás is a helyetteseken keresztül valósul meg, ugyanúgy a kapcsolattartás nagy része is, például az izmiri NATO légierő-parancsnoksággal a kapcsolatot a légierő-helyettesem tartja vagy más légierős komponens parancsnokságokkal. Az egyes törzsekben, az egyes J-elemekben, mondjuk a J3-on belül is megvannak a haderőnemet és fegyvernemeket képviselő személyek, akik az aktuális munkát de facto végzik, és szükség esetén tartják a kapcsolatot a NATO-parancsnokságok megfelelő állományával vagy más NATO-nemzetek megfelelő szintű parancsnokságaival. Ezenkívül egyre több országban valósul meg vagy hozzák létre ezeket az összhaderőnemi parancsnokságokat. Tehát környezetünkben Ausztria, Csehország, amelyeket említhetném, de ugyanebben más környező országok is gondolkoznak, illetve ugyanez a szint megvan Nagy-Britanniában is, ahol már kint is voltunk tapasztalatokat egyeztetni. Tehát úgy gondolom, hogy ez a kapcsolattartás, még ha nehézkesen indulhat is, hiszen a partnerországoknak fel kell ismerniük, hogy itt egy új formáció jött létre, és tudatosulni kell bennük, hogy ezzel a formációval másként tartjuk majd a kapcsolatot. Tehát ez feladat részünkről is, illetve feladatat a mi külképviseleteinknek is és azoknak a tisztjeinknek, tiszthelyetteseinknek, akik ezeken a parancsnokságokon teljesítenek szolgálatot.
Karsai képviselő úr kérdése, hogyan gondozzuk azokat az embereket, akik kiválni kényszerültek, hogyan kezeljük az ő problémájukat. Azt kell hogy mondjam, hogy viszonylag nagy számú volt a kiválás a szervezetből, és a feltöltöttségi számokról is beszéltünk. Tehát az egész átszervezés alatt a három volt középszintű parancsnokság, a Szárazföldi Parancsnokság, a Légierő Parancsnokság, ÖLTP mintegy 719 fős létszámából 215-en távoztak. Ebből a 215 főből 200-an nyugdíjba vonultak. Jelenleg a parancsnokság feltöltöttsége 94 százalékos, 472 van betöltve, 28 a hiány, de a 472-ből néhány esetben még várunk a biztonsági bevizsgálások eredményére, tehát az még nem garantált, hogy negatív lesz a vélemény, tehát nincs biztonsági kockázat.
Az átlagéletkor itt, ezen a parancsnokságon 38,6 év.
Az alárendelt katonai szervezetek feltöltöttsége 86 százalékos összesen. Ez azt jelenti, hogy a 17 057 főből mintegy 14 690 van betöltve, 2350 főnyi beosztásunk üres jelenleg. Ebből 464 tiszti beosztás, közel 700 tiszthelyettesi és mintegy 1200 fő szerződéses. Tehát a legnagyobb lemorzsolódás a szerződéses állomány esetében volt tapasztalható. Ennek több oka van. Egyrészt, hogy a szerződéses állomány fizetése nyilván nem olyan magas, hogy egy helyőrségváltás esetén a házastárs fizetésének a kiesése mellett tudnák vállalni a család fenntartását és eltartását. Másrészt pedig, sajnos azt kell mondjam, az a leszerelési jutalom vagy pénz, amit a szerződésesek bizonyos év után, amikor elmennek, kapnak, a pillanatnyi gondjaikra átmeneti megoldást jelent, tehát rövid távon ez előnnyel jár számukra. Ezért többen döntöttek úgy például Eger helyőrségből, hogy nem vállalják az átköltözést, és nem mennek át a zászlóaljjal.
Az alárendelt katonai szervezetektől az átszervezés során mintegy 2500 fő távozott. Ebből 900-an nyugdíjba vonultak. A szerződéses állományban pedig mintegy 880 főnek szűnt meg a szerződéses jogviszonya. Nem azért, mert lejárt az éppen esedékes időszak, hanem mert úgy döntöttek, hogy nem kívánnak költözni, és nem kívánják módosítani a szerződésüket másik helyőrségben. Ebből a 880-ból 51 fő mindösszesen, akinek lejárt a szerződése, a többi 748 fő egyszerűen nem vállalta, hogy más helyőrségben teljesítsen szolgálatot.
Ami a pluszjuttatásokat jelenti vagy jelentheti. A hadseregből kiváló állomány részére átképzési lehetőségeket biztosítanak. Ezt nem a honvédelmi tárca finanszírozza, hanem együttműködésben a munkaügyi tárcával. Tehát ez nem teljesen a mi finanszírozásunk alatt megy, arra próbáltunk figyelni. Illetve úgy gondolom, hogy akik a költözés mellett vannak, ott az albérleti hozzájárulás, amit fizetünk. Természetesen az adott helyőrségekben a polgármesteri hivatalokkal, a megyei közigazgatási szervek vezetőivel mi előzetes megbeszéléseket folytattunk, jeleztük a mozgásokat. Például Székesfehérvár helyőrségben a város vezetése vállalta azt, hogy bizonyos önrész mellett kedvezményes kölcsönt folyósítanak azoknak, akik le kívánnak telepedni itt, Székesfehérvár helyőrségben vagy a környező településeken. De más városokat is említhetnék. Tehát úgy tűnik, hogy van megoldás, még ha nem is olyan mértékű és mérvű, mint amit szeretnénk. Illetve az autóbuszjáratokat említettem. Próbáljuk ezeket a járatokat úgy beállítani, hogy minél kisebb és kevesebb kényelmetlenséggel és időveszteséggel járjon ez annak az állománynak, amely ingázik nap mint nap vagy hétről hétre, hiszen van ilyen állományunk is, amelyik hétfőn reggel például Egerből átutazik Debrecenbe, és péntek délután hazamegy.
A nyugdíjasokat tömörítő szervezetek léteznek majdnem valamennyi katonai szervezet helyőrségében. Tehát ezekkel a szervezetekkel mi élénk és aktív kapcsolatot tartunk. Itt Fehérvár helyőrségben is több ilyen szervezet is van, és valamikor múlt hónapban éppen itt Fehérváron került levezetésre a HM tárcának a kezelésében a társadalmi szervezetekkel való találkozó, amelynek egyik fő témája az volt, hogy ennek az állománynak a gondjait, problémáit hogyan tudjuk kezelni. Anyagilag mi ezt az állományt nem tudjuk támogatni. Tehát indirekt módon tudjuk őket segíteni, autóbuszok biztosításával vagy más módon, a nyugdíjas rendezvényekhez való hozzájárulással, más módon nem.
Jövedelememelkedés. Úgy gondolom, hogy nem következett be. Tehát nincs az a bértömeg-gazdálkodás, hogy ugyanakkora bértömeget most kevesebb emberre osztunk el. Tehát adott normák alapján, meghatározott szabályok szerint történik az állomány illetményének a megállapítása és a folyósítása.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna.
Pi. 140
141do
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke: Mennyi volt a bérnövekmény?
ELNÖK: Volt-e bérnövekmény és mennyi volt az idén? Ezt kérdezi Keleti alelnök úr.
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: Nekem csökkent az illetményem. Nem tudom, megmondom őszintén. Úgy gondolom, hogy az adótörvények változásának következtében is ezek a jövedelmek csökkentek.
ELNÖK: Újabb kérdéskör jön. Simon Miklós képviselő úr, majd Rába képviselő úr következik. Kíván-e még valaki Simon és Rába képviselő urakon kívül kérdezni? (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm.
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt kérdezném tisztelettel, hogy az az átszervezés, ami végbement, hány embert érintett. Hallottuk a tábornok úrtól, hogy 2500 fő vált ki. De hány embernek kell mozogni, kellett megmozdulni egyik helyőrségből a másikba?
A másik kérdésem az lenne, hogy hallhatnánk-e részleteket arról a kiemelt projektről, ami a pilóta nélküli felderítő repülőgépekre vonatkozik. Ez a kettő lenne, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Rába képviselő úr!
RÁBA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Tábornok Urak! Én csak egy rövid kérdést szeretnék feltenni az idő kímélése miatt. Szeretném megkérdezni, hogy amikor a külföldi missziókban szolgálatot teljesítő közel ezer katona hazatér a szolgálat letelte után, félévente vagy évente, velük történt-e elbeszélgetés, vagy ők esetleg kimaradtak belőle - gondolok itt most a vezetői beosztásokra is -, vagy megtörtént velük is az elbeszélgetés, és ugyanúgy az eredeti beosztásukba kerülnek vissza.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés a tábornok urakhoz? (Senki sem jelentkezik.) Arra kérem Tömböl tábornok urat, hogy szíveskedjék a kérdést megválaszolni.
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: Köszönöm, elnök úr. Kezdeném akkor a választ, hogy hány embernek kellett mozognia. Ez a feladat még folyamatban van. Ez a 2500 fő abból a szempontból megtévesztő lehet, hogy ez nem azt jelenti, hogy ha 2500 fő válik ki, akkor 15 ezer főnek kell mozognia. Azt szeretném elmondani, hogy a szervezeti átalakítás jó közelítéssel a Magyar Honvédség teljes személyi állományát érintette, tehát személyi beszélgetést folytattak le szinte kivétel nélkül mindenkivel: Ebből adódhat az a magas szám, hogy a személyi beszélgetések lefolytatása az érvényben lévő szabályzók szerint módot és lehetőséget ad arra, hogy az újonnan felajánlott beosztást az adott személy ne fogadja el ilyen vagy olyan oknál fogva. Ami az állomány nagyobb arányú mozgását jelentette, Eger helyőrségben 400 főről beszélünk, beszélünk a GAVIK-ról, a Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központról, amely szintén nem olyan nagy létszám. Más helyőrségek közötti áttelepülés gyakorlatilag nem történt.
Még egyszer szeretném elmondani, hogy ami itt a nagyarányú kiválást eredményezte, az a lefolytatott személyi beszélgetések adta lehetőség arra, hogy az állomány kiváljon, és ezzel a szerződéses állomány nagyon nagy része élt is, illetve élt a hivatásos állománynak is egy része, főleg azok, akik a 25 éves szolgálati viszonnyal már rendelkeztek akkor, amikor ezek a személyi beszélgetések lefolytatásra kerültek.
Húsz vagy több mint húsz autóbuszjáratot üzemeltetünk, és úgy gondolom, jó közelítéssel mintegy 600 embert érint a napi, illetve a heti ingázás. Ez nem kicsi létszám, de jelenleg nem áll módunkban ezen állomány lakhatási kérdésének a megnyugtató módon való kezelése és megoldása. Arra mód és lehetőség lenne - ha az állomány azt választaná, hogy albérletbe költözik -, hogy albérleti hozzájárulást fizetünk, de említettem már, hogy sokan vannak, akik nem akarják feladni a házastárs munkahelyét, hiszen az esetek jó részében nem tudnánk munkahelyet biztosítani a házastársnak, továbbá a gyerekek iskolája, iskoláztatása ugyancsak megnehezíti a helyőrségváltást.
A következő kérdés a pilóta nélküli repülőeszközökkel kapcsolatos projekt. Ez a projektünk 2005-ben indult, ha az emlékezetem nem csal, akkor kezdtük meg először ennek a vizsgálatát egy ilyen képességnek a kialakítására. Ennek az oka elsődlegesen az volt, hogy a külföldi missziókban és főleg azokban a missziókban, ahol fegyveres támadás veszélye fenyegeti, fenyegetheti a kitelepült állományunkat, illetve az általunk fenntartott missziót, minél pontosabb, megbízhatóbb és a reális időhöz minél közelebbi információval rendelkezzenek a tábor közvetlen közelének a felderítése kapcsán, illetve a különböző konvojjáratokat, konvojmeneteket végrehajtó technikai eszközök biztonságának a magasabb szinten történő szavatolása érdekében. Tehát itt nem olyan pilóta nélküli eszközökre kell gondolnunk, mint például az Amerikai Egyesült Államok által használt Predator vagy NICO, hanem ezek harcászati szintű felderítést tesznek lehetővé, amelyek néhány kilométernyi távolságban az adott védett objektumtól való felderítést teszik lehetővé. Ezek az eszközök arra a feladatrendszerre, amire nekünk szükségünk van, tökéletesen elegendőek, hiszen egy tábornak a közvetlen biztonságát kívánjuk szavatolni, tehát elegendő, ha a tábor körül néhány kilométer sugarú körben ezzel az eszközzel felderítjük a terepet, illetve megnézzük, hogy kik vannak ott, továbbá a konvojok mozgásának a biztosítására ugyancsak elegendő az, ha néhány kilométerre a konvoj előtt, illetve az oldalszárnyakon néhány száz vagy egy-két kilométer mélységben tudjuk ellenőrizni a terepet.
Ez a projekt már, úgymond, a teljes végkifejlet fázisában van, ismereteim szerint - amennyiben csúszás nem lesz - június hónapban érkeznek be talán az első eszközök. Terveink között szerepel az, hogy ezt a "Bevetési irány" gyakorlaton megmutatjuk, amennyiben ez sikerül, illetve tervezzük azt, hogy a tartományi újjáépítési csoport biztosítására szintén kihelyezünk egy készlet ilyen eszközt megfelelően kiképzett és felkészített kezelőszemélyzettel. Tehát ez a legjobb úton halad, ennek a teljes pénzügyi fedezete biztosított, ezzel semmiféle ilyen jellegű gondunk, problémánk már nem lehet.
Rába képviselő úr, ami a személyi állománnyal való személyi elbeszélgetések lefolytatását illeti. Ezek a személyi beszélgetések részint december hónapban kerültek lefolytatásra, részint az alárendelt katonai szervezeteknél január, február, március hónapban, és azt kell mondanom, hogy igen, lefolytattuk a teljes személyi állománnyal ezeket a beszélgetéseket. Azt garantálni nem tudtuk, hogy a misszióban kint lévő teljes személyi állományt ugyanazon beosztás fogja várni, mint amiből kiment misszióba, de a katonák tudják, hogyan változott vagy változik meg az a beosztás, mire hazajönnek. Vannak ezek között a katonák között, elsődlegesen a szerződéses állományúak között olyanok, akik nagy valószínűséggel szintén megválnak a Magyar Honvédségtől miután visszajönnek a misszióból, mert nem vállalják az átdiszlokálást vagy a beosztás ilyetén módosítását. Nemcsak a misszióban kint lévő állománnyal folytattuk le a beszélgetést, hanem a különböző NATO-parancsnokságokon szolgálatot teljesítő vagy más külföldi beosztásban szolgálatot teljesítő személyi állománnyal is, hiszen ővelük ugyanúgy kell terveznünk, miután hazajönnek a 3-4 éves külföldi szolgálatok után.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tábornok urakhoz van-e más kérdés vagy észrevétel? (Senki sem jelentkezik.)
Amennyiben nincs, szeretném megköszönni a bizottság nevében a lehetőséget, hogy ezt a tájékoztatást megkaphattuk, azt gondolom, mind a prezentáció, mind a kérdések kapcsán - különösen a helyőrségekre vonatkozó kérdések kapcsán - alapos és szakszerű tájékoztatást kaphatott a bizottság minden képviselője. Azt tudom mondani talán a bizottság minden tagja nevében, hogy pártpolitikai hovatartozástól függetlenül azt a munkát, amit a tábornok úr és kollégái végeznek, mindannyian nagyra becsüljük és támogatjuk is, és azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség elmúlt húszéves történetében páratlan munkára is vállalkozott egyúttal a tábornok úr, ami komoly kihívást jelent. Ha a képviselőtársaimnál ezt kezdeményezhetem, talán az őszi gyakorlat után - ami ennek a munkának az egyik befejező állomása lehet, ha jól értettem a beszámolót - érdemes volna Budapesten egy bizottsági ülés keretében újabb tájékoztatást kapnunk arról, hogy a középszintű irányítás kialakítása hogyan alakult, mert azt gondolom, az nagyban fogja befolyásolni az egész Magyar Honvédség jövőjét. do150Pi. 151 (Elnök)És ha itt egy stabil irányítási rendszer alakul ki a következő években, azt gondolom, az a honvédség számára egy kedvező folyamat lehet. Azt hiszem, ez - pártpolitikától függetlenül - a bizottság minden képviselő tagjának érdekében áll, hogy itt rendezett viszonyok legyenek, és ehhez a bizottság támogatását és segítségét mindenben megadja. Ezért én ezt kezdeményezem is, tábornok úr, hogy az őszi gyakorlat után Budapesten kapjunk egy tájékoztatást.
A tábornok uraknak pedig jó munkát kívánok a nem könnyű feladathoz. Köszönjük szépen a tájékoztatást.
TÖMBÖL LÁSZLÓ, az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka: Köszönjük szépen, elnök úr, és köszönjük az elismerő szavakat. Úgy gondolom, ez az állomány, amely jelenleg itt dolgozik a parancsnokságon, úgy az elkötelezettségében is, elhivatottságában, felkészültségében garancia lesz arra, hogy ezt a parancsnokságot fel tudjuk állítani és működtetni tudjuk. És köszönjük szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 31 perc.)
|
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezetők: Podmaniczki Ildikó és Szűcs Dóra