HRB 24/2007.
(HRB 1-44/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. október 16-án, kedden, 10 órakor
a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál (1101 Budapest, Kerepesi út 47-49.)
megtartott kihelyezett üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevők *
Az ülés megnyitása *
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása *
Tájékoztató a Magyar Köztársaság rendőrsége és határőrsége integrációjának időarányos teljesítéséről *
Dr. Piros Attila tájékoztatója *
Dr. Bencze József tájékoztatója *
Béndek József tájékoztatása *
Tájékoztató hazánk teljes jogú schengeni csatlakozására való komplex felkészülésről, a "Schengenben" vállalt kötelezettségeink időarányos teljesítéséről *
Dr. Piros Attila tájékoztatása *
Dr. Bencze József előadása *
Béndek József előadása *
Tájékoztató október 23-a, nemzeti ünnepünk méltó ünneplésének biztosítására való felkészülésről *
Dr. Piros Attila tájékoztatója *
Dr. Bencze József tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek *
Dr. Piros Attila válaszai *
Dr. Piros Attila reflexiója *
Juhász Gábor észrevétele *
1. Tájékoztató a Magyar Köztársaság rendőrsége és határőrsége integrációjának időarányos teljesítéséről
Meghívottak:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
2. Tájékoztató hazánk teljes jogú schengeni csatlakozására való komplex felkészülésről, a "Schengenben" vállalt kötelezettségeink időarányos teljesítéséről
Meghívottak:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
3. Tájékoztató október 23-a, nemzeti ünnepünk méltó ünneplésének biztosítására való felkészülésről
Meghívottak:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Karsai Péter (MDF) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Laboda Gábor (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Gulyás József (SZDSZ) Keleti Györgynek (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) Tóth Gábornak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány
Béndek József határőr altábornagy, a Határőrség országos parancsnoka
Papp Károly rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka
Dr. Dobozi József rendőr dandártábornok, az Integrációs munkacsoport vezetője
Dr. Nagy-Juhák István rendőr ezredes, közbiztonsági igazgató (Budapesti Rendőr-főkapitányság)
Darázsdi Zsuzsanna titkárságvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra)
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm képviselőtársaimat, akik részt vesznek a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai kihelyezett bizottsági ülésén.
Először szeretném a határozatképességet megállapítani, illetve tájékoztatni arról képviselőtársaimat, hogy mai napon Keleti György képviselőtársam Gulyás József képviselő urat, Nyitray András képviselőtársam Kontrát Károly képviselő urat, Ecsődi László képviselőtársam pedig Laboda Gábor képviselő urat fogja helyettesíteni a bizottsági ülés közben. Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket arról, hogy a mai napon 10 órai kezdettel a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál kihelyezett bizottsági ülést kezdeményeztem Piros Attila szakállamtitkár úr, illetve Takács Albert miniszter úr megkeresése alapján. A mai bizottsági ülést három napirendi ponttal javaslom megtartani, az első napirendi pont a Magyar Köztársaság rendőrsége és határőrsége integrációjának időarányos teljesítéséről szóló tájékoztató, a másik napirendi pont szintén egy tájékoztató hazánk teljes jogú schengeni csatlakozására való komplex felkészüléséről, a "Schengenben" vállalt kötelezettségeink időarányos teljesítéséről, és a harmadik tájékoztató október 23-a, nemzeti ünnepünk méltó ünneplésének biztosítására való felkészülésről. E három napirendi ponti javaslatot terjesztettem a bizottság elé. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, van-e előterjesztés vagy javaslat a bizottsági napirendi pontokat illetően. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl az előterjesztést. Aki egyetért az előterjesztett napirendi pontokkal, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el a mai napirendi pontokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a mai napon megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem Piros Attila Igazságügyi és Rendészeti szakállamtitkár urat. Köszöntöm Bencze József altábornagy urat, a Magyar Köztársaság országos rendőrfőkapitányát, Béndek József altábornagy urat, a határőrség országos parancsnokát. Szeretném külön köszönteni Nagy-Juhák István urat, a BRFK helyettes vezetőjét. Tisztelettel köszöntöm Dobozi József dandártábornok urat, az Integrációs munkacsoport vezetőjét, és végül, de nem utolsó sorban vendéglátónkat, Papp Károly dandártábornok urat, a REBISZ parancsnokát, akinek szeretnénk megköszönni a lehetőséget, hogy a 3. napirendi pont kapcsán reményeim szerint megismerkedhetünk majd a REBISZ jelenlegi helyzetével, illetve tevékenységével is.
Tájékoztató a Magyar Köztársaság rendőrsége és határőrsége integrációjának időarányos teljesítéséről
Most pedig engedjék meg, hogy átadjam a szólás jogát és lehetőségét Piros Attila szakállamtitkár úrnak, aki miniszter úrral egyetemben kezdeményezte a mai bizottsági ülést. Parancsoljon, államtitkár úr!
Dr. Piros Attila tájékoztatója
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Vendégeink! Mind a három napirendi pont azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Köztársaság parlamentje és annak Honvédelmi és rendészeti bizottsága tájékoztatást kapjon azokról a folyamatokról, amelyeket ez évben kezdtünk, és ennek történelmi visszatekintését tudjuk adni, és az időarányos kérdéseket be tudjuk mutatni a Honvédelmi és rendészeti bizottságnak. Az 1., 2. és 3. napirendi pont vonatkozásában is egy prezentációt készítettünk. Az előadást mind a hárman, a két országos parancsnok kollegával együtt fogjuk tartani azzal a céllal, hogy a lehető legteljesebb körű tájékoztatást adjunk mind a három témakörben.
Az első témakört érintően a határőrség-rendőrség integrációjának egy hosszan tartó, lassan már több mint tízéves folyamatának egy nagyon fontos állomásához érkezünk vagy érkeztünk, és ennek a folyamata január 1-jével még jelentősebb fordulatot fog venni. A történelmi visszatekintésképpen jelezzük mindig, hogy az integrációs vonulatban a két állami fegyveres rendvédelmi szerv együttműködése soha nem nélkülözte a partnerséget, az integráció gondolata hosszú évekre nyúlik vissza, melynek egyik fontos mérföldköve volt minden egyes tanulmány, ami erről szólt, hogy a teljes jogú schengeni csatlakozást, melyet korábban is már megcélzott az ország, ezzel összefüggésbe hozhassuk, ennek időarányos részeit és a várható bekövetkezését. Ma már tudjuk, várhatóan ez év végével a teljes jogú schengeni csatlakozás meg fog történni.
Ezzel ugyan nincs oksági összefüggésben, de tőlünk nyugatabbra lévő és környező országokban az a bevett gyakorlat valósult meg, hogy a két állami fegyveres rendvédelmi szervnek az integrációja, a két szervezet összevonása ez idő tájt vagy jóval megelőzően - és így készülnek föl a tagországok a csatlakozásra -, vagy pedig ezután történik meg.
Az előkészítés fázisában csak jelzésértékűnek szeretném letenni, 2000. évig kell hogy visszamenjünk az integrációs folyamat értékelésében, amikor is két szervet szoktunk itt megjeleníteni, ilyen például a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a megjelölése, illetve az okmányirodák, amelyek bizonyos értelemben a civilesítés irányába hatottak az állami fegyveres rendvédelmi szervek esetében. Meg kell említenünk az egységes oktatási rendszer kialakítását, hiszen már hosszú évek óta mind a Rendőrtiszti Főiskolán, mind pedig a rendészeti szakközépiskolákban egységes képzés alapján folyik a rendőri, illetve a határrendészeti képzés. De itt megemlíthetjük például az egyenruhának a jellegében azonos voltát is már, amely mind az integráció előkészítő lépéseként hathatott.
Tavalyi év nyarán a kormány a 2118-as kormányhatározatban eldöntötte az integráció kérdését, amelyben feladatul tűzte, hogy készítsük elő az ehhez szükséges alkotmány, kétharmados törvények módosítását. Jelzésértékű, hogy a parlament ez év nyarán, június utolsó napjaiban óriási többséggel elfogadta az alkotmánymódosítást, mely értelmében 2008. január 1-jétől a határőrség 63 év után megszűnik. Elfogadta az ehhez kapcsolódó és szükséges kétharmados rendőrségi törvény módosítását, valamint egyfajta járulékosként megalkotta az államhatárról szóló törvényt. Az integráció jogi alapja tehát megteremtődött.
Az integráció előkészítésében az ötpárti megállapodások értelmében hosszú folyamatnak az állomásai következtek be. Visszatekintve, a tavalyi év szeptember, október, november hónapjában a határőrség és a rendőrség szakemberei bevonásával átvilágítottuk, átnéztük a határőrségnél és a rendőrségnél a bűnügyi tevékenységet, a közrendvédelmi, a közlekedési, az igazgatásrendészeti, az idegenrendészeti tevékenységeket. Hangsúlyozottan nem szervezetekről beszéltünk, hanem tevékenységekről. Átvilágítottuk és tükröztük az állománytáblák vonatkozásában a vezetés, irányítás, valamint a teljes korú humán és gazdasági logisztikai ellátórendszereket, ennek jogszabályi háttereit és gyakorlati kialakításait.
Január, február, március hónapban egy újabb folyamatot indítottunk be, amikor ezt a feldolgozó tevékenységet, ezt a tükröződő tevékenységet, ezt az elemző, értékelő tevékenységet már szervezetorientáltan próbáltuk megfogalmazni, amikor is a határőrség és a rendőrség állományából a minisztériumba történt vezényléssel munkacsoportot hoztunk létre, hogy kialakítsuk azokat a szervezési alternatívákat, amelyek az integráció alapját képezhetik. Eközben megkezdődtek a szükséges ötpárti egyeztetések, és megszülettek azok a törvényjavaslatok, amelyeket júniusban a parlament nagy többséggel elfogadott.
Ezt követően kidolgozásra kerültek a szervezeti és működési szabályzatok, és elérkeztünk odáig, hogy ma már kijelenthetjük, hogy tudjuk, ismerjük annak részleteiben a 45000-es integrált rendőrségnek az állománytábláját mind országos, mind területi, mind helyi szinten, valamint megvalósul a civilesítés a gazdasági területen és döntően a humánigazgatás területén. A célok között szereplő hatékonyság növelése érdekében a gazdasági ellátó apparátusoknak a racionális létszám-meghatározásával a szervezeti három szinttől eltérően kétszintű gazdasági ellátó regionális gazdasági igazgatóságokat hozunk létre. Ez a folyamat már nem a tervezés, hanem már a szervezés stádiumában van. Ez a folyamat biztosítja mindenki számára, aki ma a határőrség és a rendőrség állományában teljesít szolgálatot, hogy a továbbfoglalkoztatása biztosított, ez követelmény volt, ez ígérvény volt a számunkra azzal, hogy természetesen jó néhány szervezetnél és tevékenységi integrációval érintett elemnél a továbbfoglalkoztatás más szolgálati helyeken biztosított.
A tevékenységek kapcsán még a parlament elé fog kerülni a szolgálati törvénynek ez irányú szükségszerű módosítása, azaz a Hszt. módosítása, amely ezt a fajta határőrségi integrációt jogilag is január 1-jével biztosítja.
Még egyszer szeretném megköszönni a képviselő uraknak azt a támogatást, amit a korábbiakban nyújtottak a parlamenti munka során, hogy ilyen nagy többséggel tudták megszavazni a határőrség-rendőrség integrációját, amely biztosítja számunkra, hogy a két szervezet a lehető legkisebb zökkenőkkel át tudjon állni egy új struktúrára, új minőséget tudjon képezni, és az értékeket megőrizve a schengeni csatlakozással összhangban egy hatékony, finanszírozható és új minőséget biztosító rendvédelmi szerv álljon az állampolgárok rendelkezésére. A schengeni csatlakozással együtt természetesen az Unió polgárainak a biztonságát is kell szolgálnunk.
Engedjék meg, hogy átadjam a szót Bencze tábornok úrnak, aki a határőrség-rendőrség integrációjának prezentációját fogja bemutatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tábornok úr, parancsoljon!
Dr. Bencze József tájékoztatója
DR. BENCZE JÓZSEF országos rendőrfőkapitány: (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához, mely anyag lemezen a jegyzőkönyv részét képezi.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az államtitkár úr felvezetője nagyban megkönnyíti az én mondandómat. Néhány slide-on szeretném ugyanakkor még vizuálisabban is bemutatni azt a folyamatot, amelyet eddig elvégeztünk, illetve ahol jelenleg tartunk.
2008. január 1-jétől Magyarország teljes jogú schengeni tagsága tehát a szárazföldi határok tekintetében, ez a légi határok vonatkozásában pedig március végén történik. Azt gondolom, hogy az ezzel egybeeső integráció legalább ugyanolyan fontos feladat, és együtt a két feladatot elvégezni kimondottan nagy feladatnak számít. Magyarország szárazföldi államhatárainak 50 százaléka az osztrák, a szlovén, illetve a szlovák viszonylatban tulajdonképpen határellenőrzések vonatkozásában megszűnik. A fennmaradó közel fele részben pedig a schengeni övezet határának, szárazföldi határának 15 százalékát teszi ki, tehát az Európai Unió országai közül a leghosszabb szárazföldi határszakasz lesz, amit a magyar rendőrségnek, az integrált magyar rendőrségnek január 1-jétől biztosítani kell. A térkép némileg az előbb mondottakat mutatja be.
Az a belpolitikai háttér és elvárás, amelyet államtitkár úr is említett, azt gondolom, valamennyiünk előtt egyértelművé vált, főleg akkor, amikor a tisztelt Országgyűlés igen nagy többséggel döntött részben az alkotmánymódosítás, részben pedig a rendőrségi törvény, illetve az államhatárról szóló törvény módosításáról, hogy egyfajta elvárás a magasabb szintű közbiztonság szolgáltatása, egy racionálisabb, hatékonyabb költséggazdálkodás és hosszabb távon költséghatékonyabb rendészeti feladatellátás. Ez a politikai pártok, illetve a lakosság irányából is megnyilvánuló igény, és egyfajta elvárás a bűnözés visszaszorítására, a migráció hatékonyabb kezelésére és a közlekedés rendjének hatékonyabb fenntartására szintén megnyilvánul. Maguknak a rendészeti szerveknek is érdeke, hogy feleljünk meg a teljes körű schengeni tagságnak, illetve az Európai Unió megfogalmazott igényeinek. Azt gondolom, hogy a személyi állománynak is érdeke egy magasabb színvonalon történő feladatellátás, egy stabilabb személyi állomány.
Nagyon fontos kérdés, hogy a feladat- és a szervezeti integráció során tudjuk biztosítani, hogy a határőrség tagjainak munkalehetőséget fogunk biztosítani, és fenntartható legyen a szervezet működése. Január 1-jén azt szoktam mondani, hogy a január első napi bérfizetés rendben megtörténjen, ez a legfontosabb, ha ez így lesz, akkor azt gondolom, nagy hiba az integrációban nem lesz.
A feladatrendszerek egybeolvadása az integrált szervezetbe tehát részben a rendőrség közbiztonság- és a belső rend védelmével kapcsolatos feladata, illetve a határőrségnek az államhatár védelmével, illetve az államhatáron bonyolódó forgalom ellenőrzésével és a határaink fenntartásával kapcsolatos feladattal olvad egybe. Tehát a magyar határőrség jelenlegi valamennyi feladata az integrált rendőrség feladata lesz.
A megváltozott jogszabályi környezetet nem kívánom felsorolni, hiszen elhangzott, és önök nagyon jól ismerik, hiszen önök alkották meg nekünk ezeket a törvényeket.
Az integráció harmadik szakaszáról szólnék bővebben engedelmükkel. Azt megelőzte valóban két fontos szakasz, a harmadik szakasz pedig akkor kezdődött, amikor a politikai konszenzus született az integráció tekintetében. Július hónapban - mi tagadás némileg a kinevezésemet követően - áttekintésre került a korábbi koncepció, és ez az újragondolás bizonyos felülvizsgálatot eredményezett a szervezeti modell vonatkozásában is. A rendészeti miniszter úr július 16-án jóváhagyta az új koncepcióra vonatkozó előterjesztést és az ahhoz tartozó struktúrát. Annak érdekében, hogy ezeknek a szervezeteknek a kiépítése megkezdődhessen és a munka elkezdődhessen, altábornagy úrral, a határőrség országos parancsnokával egy együttes utasítást adtunk ki, amelyben egy függetlenített, az integrációval foglalkozó munkabizottságot hoztunk létre, vezetője Dobozi dandártábornok úr, és arányosan a határőrség, illetve a rendőrség állományából kerültek ki függetlenítésére kollégák. Kilenc munkacsoport működik ezen bizottság alatt. Lényeges dolog az tehát, hogy ez a munkabizottság főállásban készíti elő az integrációt. A munkacsoportok kidolgozták a feladat- és ütemterveket, az integrációs szervezeti hálót, szervezeti, működési szabályzatokat. Ma már ott tartunk, hogy a mai nappal a megyei főkapitányságoknak is végleges szervezeti, működési szabályzata van.
Áttekintették a hatályos jogszabályokat. Zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy közel 600 olyan hatályos jogszabály módosítása válik indokolttá, ahol valahol a határőrség szerepel, és természetesen ezért az új, január 1-je utáni állapotban ezeket a jogszabályokat módosítani kell. Nyilván a megfelelő jogtechnikai és egyéb kodifikációs előkészületek folynak, ezt a rendőrség, határőrség szakemberei is támogatják, a műhely pedig az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban van.
Áttekintettük a belső normákat is. Körülbelül 1000 normát meghaladó belső norma az, amit módosítani kell, ráadásul olyan szinten, hogy azoknak a módosítását követően a képzése is megtörténhessen. Éppen nem olyan régen írtunk alá altábornagy úrral egy közös intézkedést szintén a képzések, átképzések rendjére. A lényege az, hogy egy mentorképzés keretében készítettük és készítjük föl azt a közel 300 kollégát, aki aztán továbbadja ezeket az információkat, és e-learninges megoldással tulajdonképpen az állomány hozzájuthat azokhoz az információkhoz, amelyeket részben a vonatkozó jogszabályok, tehát a belső normák megismerésével el kell sajátítani, tehát a határőrnek a rendőri ismereteket, a rendőröknek pedig a határőri ismereteket. (Csampa Zsolt megérkezik az ülésre.) November végéig ezt az átképzést, képzést egy vizsgával szeretnénk minden hivatásos állományú vonatkozásában befejezni, illetve lezárni.
Áttekintettük a rendőrségi, határőrségi nemzetközi és hazai együttműködéseket. Nyilván a feladatrendszer integrálásából adódóan meg kell őrizni ezeket az együttműködési megállapodásokat, amelyeket a határőrség megkötött korábban hazai szervekkel, illetve nemzetközi vonatkozású megállapodásokat, de megfelelően módosítani is kell. Körülbelül egy-másfél hónappal ezelőtt összeállítottunk egy 113 kérdést tartalmazó problémacsomagot, amelyet közösen áttekintettünk, pontról pontra tulajdonképpen egyeztettünk, és a végére jutottunk. Azt gondolom, hogy mára nincsenek olyan integrációs felmerülő problémák, amelyek nehezítenék a munkát.
Nyilván előreláthatólag jelentkeznek többletkiadások. A kormány úgy döntött az elmúlt időszakban, azt hiszem, két héttel ezelőtt, hogy egyszeri többletkiadásként az egyszeri feladatként jelentkező többletkiadásokat megfinanszírozza; erre 2,2 milliárdot különítettek el megosztva a határőrséggel. Nyilván az átszervezés, a költözködés, az ügyviteli rendszer összekapcsolása, az informatikai rendszerek összekapcsolása, egyéb kérdésekben van helye ennek a pénznek. Nyilván január 1-jével, ha a határőrség megszűnik, akkor rendőrök fognak szolgálatban lenni, a rendőröket el kell látni rendőrigazolvánnyal, és hadd ne soroljam mindazokat a feladatokat, amelyek január 1-jével aktuálissá válnak. Nyilván nemcsak a dologi kiadásokkal vagy felhalmozási kiadásokkal kalkulálunk, hanem egyfajta kalkulációt az esetleg felmerülő személyi többletkiadásokra is készítettünk.
Az új szervezet működésének tehát alappillére a szervezeti és működési szabályzat, illetve az integrált rendőrség szervezési állománytáblázata, amelyet majd a végén természetesen bemutatok a tisztelt bizottságnak.
Az állománytáblatervek tehát elkészültek, a helyi állománytábla tervezetei szintén kidolgozásra kerültek. Szeptember 13-án felterjesztettük, tulajdonképpen miniszter úr ezeket elfogadta. Azok az alapelvek működtek, amelyeket államtitkár úr is jelzett, hogy a helyi területi rendőri szervek létszáma nem csökkenhet, az integrált rendőrség finanszírozott létszáma nem lehet több 45000 főnél, és csökkenteni kell az ORFK létszámát, valamint a vezetői szintek számát. Ezek mind érvényesülnek, esetenként elég erőteljesen is ebben az elképzelésben. Körülbelül így néz ki a személyi állomány összetétele, hogy a hivatásos állomány 78 százalék, közalkalmazott 20 százalék és 2 százalék köztisztviselő várható.
Az új minőséget képviselve nyilván az infrastrukturális feltételeket, gazdaságossági, hatékonysági elemeket is szem előtt tartva egy regionális logisztikai, illetve szolgáltató hálót képzeltünk el a rendőrség kiszolgálására. Ezek úgy működnek, hogy regionális gazdasági ellátó igazgatóságokat hozunk létre. Itt a tervek szerinti kiosztása látható ezeknek a regionális GEI-knek. (Juhász Gábor államtitkár megérkezik az ülésre.) A regionális gazdasági ellátó igazgatóságok az ORFK főosztályi besorolási szerveiként fognak működni. A rendőr-főkapitányságok költségvetési hatáskörei nem csorbulnak, tehát változatlanul az országos, illetve a megyei rendőrfőkapitány rendelkezik ezekkel a jogosítványokkal, de azok a feladatok, amelyek nem feltétlen kötöttek mondjuk egy-egy megyei főkapitányság székhelyéhez - illetményszámfejtés, logisztikai feladatok, ellátási feladatok, informatikai kérdések -, azoknak a szolgáltatásoknak, illetve logisztikának az ellátására hozzuk létre egyidejűleg január 1-jével vagy lehetséges, hogy még azt megelőzően is az úgynevezett GEI-ket.
Az integrációt megelőzően is néhány szervezeti változást kellett tenni, illetve tettem javaslatot erre. Július 1-jével az ellenőrzési főosztály visszaállítására került sor. Azt gondolom, hogy ez egy elég komoly hiátus volt. Ez a főosztály miniszter úr engedélyével megkezdte a működését. Ezen belül egy mobil ellenőrzési csoport felállítására is sor került. A későbbiek folyamán ez a mobil ellenőrzési csoport szakmai ellenőrzési osztállyá alakul át. Az ORFK közrendvédelmi főosztálya, illetve közlekedésrendészeti főosztály létrehozásával szeptember 1-jével az egy főosztály kettévált. Ez is egyfajta visszaszervezésnek tűnik. Nagyon szeretném aláhúzni, rendkívül fontosnak tartom a rendőrség szakmai munkájában a közrendvédelmet, hiszen az elmúlt időszak arról szólt, hogy ha az utcai demonstrációkat és egyéb közrendvédelmi feladatokat a rendőrség nem jól oldja meg, akkor nagyon komoly kritika érheti, ahhoz pedig szaktudás szükséges, és ez elsősorban a közrendvédelmi szakirányítás megerősítésével valósítható meg.
Egyéb kisebb módosításokra is sor került, azt gondolom, hogy ezek ilyen szempontból lényegtelenek.
Nagyon kiemelt integrációs feladatok - részben beszéltem róla - a normák felülvizsgálata, ezeknek a jogszabályoknak az előkészítő munkáiban való részvétel, az állomány képzése, az új gazdálkodási rendszer kialakítása, vagyonátadás-átvétel megtervezése, megszervezése, informatikai infrastruktúra, illetve az ügyvitel működőképessé tétele. Ezek január 1-jével kell hogy működjenek. A schengeni belső határ határforgalmi ellenőrzésének megszüntetése várhatóan nem január 1-jén, hanem még az ünnepek előtt sorra kerül. Azt gondolom, a dátumot később fogják eldönteni az illetékesek. Tehát az ünnepi forgalom már a schengeni határok, belső schengeni határok lebontásával fog lebonyolódni.
Nagyon fontos kérdés, hogy a külső határokon, tehát az ukrán, a román, a szerb és a horvát határszakaszokon a jelenlegi határrendészeti kirendeltségek a megyei rendőr-főkapitányságok struktúrájába integrálódnak változatlan létszám- és egyéb feltételekkel X megyei rendőr-főkapitányság határrendészeti kirendeltségeként kapitánysági jogállással. Nagyon fontos, hogy ebben a tekintetben egyfajta moratórium kerüljön megfogalmazásra, tehát ebből a létszámból a főkapitányok nem nyerhetnek ki létszámot, ezt a határbiztonságot nekünk január 1-jét követően is fenn kell tartani.
Az integrált rendőrség egységes ügyeleti szolgálati rendjét ki kell alakítani. Az integráció egyik része szintén, hogy a területi elvet az autópálya-rendőrség tekintetében sem szeretnénk megtörni, tehát hogy a megyei felelősséget, megyei főkapitányok ilyen irányú felelősségét erősítve az autópálya-rendőrség megfelelő szakaszai, egységei visszakerüljenek az illetékes megyei főkapitányságok irányítása alá. Itt is egy moratórium van, tehát nem lehet hozzájuk nyúlni, ugyanakkor elvárható az, hogy ha egy megyei rendőrfőkapitány az önkormányzatnál beszámol, akkor ne azt mondja, hogy ő nem tudja, hogy azon az autópálya-szakaszon mi történik, mert az nem az ő kompetenciája. Ráadásul 36 ügyészséggel tartott ez a szervezet kapcsolatot. Budapestről irányíthatatlan volt, Budapestről ellenőrizhetetlen volt. Azt gondolom, hogy szakmailag ez a lépés mindenképpen alapos. Vannak persze érvek a másik megoldás mellett is. Mi úgy gondoljuk, hogy ez lehet stabil, hosszan tartó megoldás.
Az állománytáblák jóváhagyását követően megkezdődhet az állománnyal való egyéni elbeszélgetés, az új beosztások felajánlása az integrációval érintett rendőri, határőri állomány részére. Nagyon fontos hangsúlyozni, itt az elbeszélgetések alapfeltétele, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos módosítások a törvény elfogadásával végbemenjenek - jelenleg törvénytervezet formájában van -, a magánnyugdíjpénztáras módosítás szintén elfogadásra kerüljön minél előbb, a Hszt. jelzett módosítása szintén rendkívül fontos, illetve van még egy negyedik szegmens, amelybe nem nagyon tudunk beavatkozni, de fontosnak tartom láttatni a tisztelt bizottsággal, hogy a szakközépiskolás idők beszámítása vonatkozásában számos per van folyamatban a határőrségnél, rendőrségnél egyaránt. Ellentétes ítéletek születtek. Miniszter úr kezdeményezte júliusban az OIT-nél az OIT tagjaként egy jogegységi döntéssel helyretenni ezt a kérdést. Ez a Legfelsőbb Bíróságnak nyilván a kompetenciája. Nem tudjuk befolyásolni, de ez nagyon fontos, hiszen kiszámoltuk, megnéztük, hogy 913 olyan rendőrkolléga van jelenleg az állományban, akiknek ha beszámítják a szakközépiskolai időt, akkor átlépnek a 25 éves bűvös határon. Ez nem mindegy adott esetben az elbeszélgetésnél, hogy dönthet-e úgy esetleg, hogy nyugdíjba megy, és egyébként pedig az előresorolás és egyéb vonatkozásában sem mindegy. Tehát mindenképpen fontos lenne ezt a négy pontot megnyugtató módon rendezni. Ha az utóbbi nem lesz rendezve, akkor nyilván a bírói ítéleteknek megfelelően fogunk eljárni, de még egyszer mondom, ellentétes bírói ítéletek vannak ebben a tekintetben.
Az integrált rendőrség új rendőrigazolvánnyal történő ellátása fontos. Ebben a tekintetben '93-ban készültek a rendőrigazolványok. Azt gondolom, összességében kell váltani, egy biztonságosabb okmányt kell előállítani, ráadásul ezek az igazolványok a leszerelésekkor rendre eltűnnek és aztán különböző igazoltatásokkor meg feltűnnek, úgyhogy ebben mindenképpen januárban egy következetes lépést szeretnénk tenni.
A létszámváltozások tekintetében a határőrség, rendőrség jelenlegi létszáma, a jelenlegi együttes létszám 48809, a bérrel fedezett létszám 47022. Itt mindenféle létszámokról beszélnek, egy létszám a fontos, amire van bér. Erre van most bér. Sajnos a jelenleg FÜV alatt állók, a felmentésüket töltők már most több mint kétezren vannak, tehát már most igazából 45000 fő alatt van a létszám, és a határőrségnél is valószínűleg van még néhány ember, aki FÜV-re vár, illetve a felmentését tölti. Arról tábornok úr tud majd tájékoztatást, jelentést tenni.
Azt gondolom, hogy a schengeni elvárásoknak való teljes körű megfelelés biztosítása rendkívül fontos szempont az integrációs átszervezés során, hiszen a korábbi 14000 fős, egyébként soha ilyen létszámmal nem szereplő határőrség határőrlétszámához képest tulajdonképpen 45000 fő integrált rendőrségi létszámmal látjuk el a határőrizeti és határrendészeti tevékenységet. Egyébként jelentősen nő a határőrség szervezeti integrálását követően a rendőrség létszáma, tehát a rendészeti, rendőrségi feladatok vonatkozásában és a közterületre vezényelhető állomány jelentősen növekedni fog. Azt gondolom, hogy ez javíthatja az állampolgárok biztonságérzetét, költséghatékonyabb lehet a párhuzamosságok megszüntetésével - és itt feladatban is és a gazdálkodásban is mondom a párhuzamosságok megszüntetését - a rendészeti igazgatás.
Azt mindenképpen láttatni kell, hogy ha humánus megoldást akarunk, akkor ugyan a kialakított állománytáblák megpróbálták a feladatarányos, terhelésarányos létszámra vetíteni a terheket és a létszámot, és úgy megállapítani, de nehezen várható el, hogy az ország nyugati részén élő határőrnek mondjuk azt mondjuk, hogy menjen el Záhonyba, mert ott tudunk neki munkát ajánlani. Tehát várható, hogy létszámfölöttiként tulajdonképpen lakóhelyéhez közel kap ajánlatot, mert azt reményeink szerint el is fogja fogadni. Ennek köszönhetően kialakul egy olyan helyzet, hogy a jelenlegi határőrségi diszlokáció létszámban is a meglévő szlovák, osztrák és szlovén határszakaszon egy túlreprezentált létszámot fog eredményezni, aminek a beállása lépésről lépésre következhet be. Azt gondolom, hogy ennek azért örülni is lehet, hiszen egy olyan migrációs hálót tudunk az úgynevezett belső határ megszűnésével kiépíteni, amivel garantálni tudunk egyébként az Unió országai, elsősorban Ausztria felé - akik folyamatosan aggódnak, hogy mi lesz, ha a határok megszűnnek - egy olyan mélységi migrációs hálót, amely garantálja azt, hogy adott esetben az ország ezen részén megjelenő migránsokat, bűnözőket nagyobb hatékonysággal tudjuk kiszűrni és ellenőrzés alá vonni.
A szervezeti felépítésről végezetül néhány slide-ot szeretnék bemutatni. Tulajdonképpen az országos főkapitány alatt az ellenőrzési szolgálat, a hivatal, illetve a humánigazgatási szolgálat működik közvetlenül. Nagyjából ez a struktúra ismétlődik meg a megyei főkapitányságok alatt, már ami a közvetlen alárendelteket jelenti. Két szakmai főigazgató, a bűnügyi, illetve a rendészeti főigazgató, előbbi feladatai nagyon nem változnak. Szeretném zárójelben megjegyezni, hogy ma is két főigazgató van a jogszabályok szerint, csak a bűnügyi főigazgató megbízással ellátja a közbiztonsági főigazgató feladatát is, tehát a jogszabály nem változott vissza, csak a gyakorlat. A rendészeti főigazgató alatt pedig megjelenik az igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi főosztály mellett a határrendészeti főosztály és három osztállyal. A Köztársasági Őrezred, amely personal unióban él valóban a rendőrségnél marad, nemigen akarjuk háborgatni. Tulajdonképpen kvázi főkapitány-helyettesként működik a vezetője. Nyilván létszámában áttekintettük az ő helyzetét is. A bűnügyi főigazgató alárendeltségében működik a NEBEK, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetve a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Bűnügyi Ellátó Igazgatóság, amely jelenleg az ORFK létszámában van, integrálásra kerül a Nemzeti Nyomozó Irodával. Alaptételként úgy gondolom, hogy harcoló alakulatok, végrehajtó szervezetek ne legyenek az ORFK szintjén, ne legyenek ilyen katonák, azoknak máshol van helye, ez az integráció tehát ezért valósul meg.
A REBISZ átalakítása két irányba történik meg, egyrészt az előbb említett autópálya-rendőrség kikerül a megyékhez, illetve a Repülőtéri Biztonsági Igazgatóság a Ferihegyi Határőr Igazgatósággal összevonásra kerül, így egy repülőtéri rendőrségi igazgatóság jön létre, illetve a REBISZ helyén pedig a készenléti rendőrség profiltisztább módon.
A 19 megyei főkapitányság és a BRFK, a kormánydöntés alapján július 1-jétől az oktatási, rendőroktatási intézmények, illetve szakiskolák is integrálásra kerülnek, ezért jeleztük ezt a rubrikát itt, illetve a gazdasági főigazgatóság alatt közvetlenül a nyolc GEI.
A megyei főkapitányságok struktúráját nézve a schengeni külsőn megjelenő főkapitányságok részben eltérnek a belsők, illetve az úgynevezett enklávék struktúrájától, idézőjelbe teszem, nem sértően, tehát akiknek nincs semmilyen határa, országhatára, ugyanúgy az ellenőrzési, humán, illetve hivatal jelenik meg a főkapitány alatt, bűnügyi, illetve rendészeti igazgató. A külsős főkapitányságokon megjelenik egy határrendészeti szolgálatvezető, abban született döntés, hogy egy évig, egy év után megnézzük, hogy az ő szerepe milyen, bent kell-e tartani a későbbiekben vagy nem. Ő segítené a rendészeti igazgatót a határrendészeti, illetve az idegenrendészeti feladatok ellátásában, tehát itt ez a két osztály tartozna közvetlen hozzá. A Schengen-külsőn jelennek meg azok a határrendészeti kirendeltségek, amelyekről szóltam, szám szerint harminc, elosztva valamennyi külső határos főkapitányságra.
A belső határos főkapitányságoknál a struktúra ugyanaz, nincs határrendészeti szolgálatvezető, illetve nincs az a két osztály, amit az előbb jeleztem. Itt közrendvédelmi és határrendészeti osztály van. Nyilván ott is adódnak, adódhatnak és adódnak is határrendészeti feladatok. A rendőrkapitányságoknál, a külsősek tábláját mutatom, illetve az úgynevezett belsős határrendészeti kirendeltségeknél megjelenik egy plusz osztály határrendészeti és közbiztonsági osztály néven. A külsősön azért nem jelenik meg, mert ott vannak a határrendészeti kirendeltségek a megyék alatt, tehát ők elvégzik a határrendészeti feladatokat. Itt a helyettes azt jelenti, hogy a kiemelt kapitányságokon szeretnénk biztosítani olyan helyettesi besorolási lehetőséget, ami nem önálló vezetői szint, hanem valamelyik osztályvezető kap egy magasabb besorolási lehetőséget, mert azért nem mindegy, hogy egy 48 fős sarkadi kapitányságot kell vezetni meg helyettessel ellátni, vagy pedig egy hatszázvalahány fős miskolcit. Most csak példát mondtam, elnézést.
A határrendészeti kirendeltségek felépítésén nem kívánunk változtatni, ez a struktúra változatlan, illetve az ORFK GEI-k felépítését szintén ez a struktúra mutatja be.
Nagy tisztelettel kérem a tisztelt bizottságot, hogy fogadja el a tájékoztatást nyilván az altábornagy úr tájékoztatását követően, segítse ezt az integrációs folyamatot, főleg lehetőségein belül azoknak a törvényeknek a meghozásával, amelyeket nagyon fontos lenne ismerni, hiszen ezek ismerete nélkül a személyi elbeszélgetéseket nem tudjuk megkezdeni, ott pedig komoly visszaszámolási határidők vannak számunkra meghatározva.
Tisztelettel jelentem, befejeztem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Időközben megérkezett Juhász Gábor államtitkár úr, akit tisztelettel köszöntök itt a kihelyezett bizottsági ülésen. Azt nem tudom, hogy államtitkár úr kíván-e bármit is bevezetőként utólag majd mondani. Azt javaslom ügyrendileg, hogy a három tájékoztatót egyben, egyfolytában hallgassuk meg, illetve utána még államtitkár úr bőségesen kiegészítheti a kérdések és válaszok kapcsán is az elhangzottakat.
Béndek tábornok urat illeti a szólás joga.
BÉNDEK JÓZSEF, a határőrség országos parancsnoka: Tisztelt Elnök Úr, Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Elég érdekes helyzetben vagyok, mikor 7 évvel és 11 hónappal ezelőtt elkezdtem ezt a munkát, nem gondoltam volna, hogy egy ilyen napirendi pont tárgyalásán fogok még szót kapni, de ez egy kicsit inkább személyes dolog.
Azt gondolom, hogy a szakállamtitkár úr, aki miniszteri biztosként irányítja az integrációt, illetve főkapitány úr elég részletesen szólt az integrációval kapcsolatos feladatokról. Azt gondolom, hogy a határőrség megfelelő módon készül erre az integrációra. Igen nehéz helyzetben vagyunk, hisz az integráció mellett a schengeni felkészülést is folytatni kell, és emellett az integrációhoz kapcsolódóan a szervezet felszámolását is elő kell készíteni, illetve december 31-ig, amint lehet, végre is kell hajtani, hiszen a költségvetés finanszírozza az ez évben ellátásra kerülő feladatokat.
Folyamatosan közösen dolgozunk az integráció előkészítésében. Nagyon komoly feladatokat kell ellátni a hátralévő időszakban. Itt utalnék csak a személyi állománnyal való foglalkozásra, hisz lassan meg kell kezdenünk az egyéni beszélgetéseket, másrészt kiemelném a képzés kérdéskörét, hisz az elkövetkezendő időszakban a határőrállományt fel kell készíteni a rendőri munkára, míg a rendőri állományt a határőrizeti feladatok ellátására, hisz január 1-jétől a magyar rendőrség lesz a felelőse ebben a térségben, illetve ebben a 93000 négyzetkilométeren az illegális migráció elleni hatékony fellépésnek. Meggyőződésem, hogy nagyon sok múlik majd az új vezetői karon, hogy az új vezetői kar mennyire lesz képes a feladatrendszereket integrálni, és ha képes lesz ezeket a feladatrendszereket megfelelő módon integrálni, akkor képes a hatékony munkára is.
Két eltérő szervezeti rendszert, feladatrendszert, szervezeti kultúrát kell összeilleszteni. Természetszerűleg ez december 31-ével nem fog megtörténni, hiszen a szervezeti integrációt követően azért össze kell csiszolni ezt a két szervezetet, ez pedig egy kicsit hosszabb időt vesz igénybe, de azt gondolom, hogy ez nem lesz akadálya a hatékony munkának, hisz az elmúlt időszakban is nagyon sok közös feladatot hajtott végre a két szervezet, hisz készül erre az integrációra. Készülünk arra, hogy a kibővített hatáskörrel rendőrként a határőrállomány sokkal hatékonyabb közrend-, közbiztonsági feladatot tud ellátni majd, mint a jelenlegi helyzetben, hisz elég szűk a jelenlegi feladatrendszer. Meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak az érdekeit szolgálja az, hogy egy 45000 fős hatékonyan működő szervezetnek kell a közrendet, közbiztonságot fenntartani. Ehhez ugyanilyen súllyal szeretnénk kiemelni a határbiztonságot, hisz a külső határok, amelyek a határszakaszunk 49 százalékát fogják kitenni, olyan problémákkal küzdenek, mint egy ukrán viszonylat vagy mint egy szerb viszonylat, és Szerbia belső politikai helyzetét figyelembe véve, ezen belül a koszovói helyzetet, már megindult egy igen erős migrációs nyomás a déli határon, és ez az elkövetkezendő időszakban meggyőződésem szerint fokozódni fog. Annak a kezelését csak úgy leszünk képesek hatékonyan megvalósítani, ha az első lépcsőben dolgozó határrendészeti kirendeltségek megkapják azt a megfelelő bűnügyi és idegenrendészeti támogatást és ezen keresztül azokat az információkat, amelyekkel a határellenőrzési szolgálatot hatékonyabbá lehet tenni, természetesen hozzákapcsolva a nemzetközi bűnügyi együttműködést is.
Nagy változások lesznek, amit végig kell vinnünk nemcsak a szervezeten, hanem végig kell vinnünk a tájékoztatási rendszeren is, hiszen az országunk állampolgárainak egyértelműen és világosan kell majd látniuk azt, hogy január 1-jétől az, akinek határőr felirat van a ruháján, az is rendőr, és ugyanolyan minőségben jár el, mint az, akinek rendőr felirat van a ruháján, hiszen a ruházat cseréjét nem lehet végrehajtani. Ez 3 milliárd forintot meghaladó összeg lenne, és azt gondolom, hogy értelmetlen lenne ennyi pénzt kidobni, majd megfelelő időszakban a folyamatos cserével egy idő után el lehet juttatni az egységes megjelenésig az egységes rendőrséget. De mindenképpen a tájékoztatásra óriási hangsúlyt kell fektetnünk, hogy értsék az állampolgáraink és értsék a külföldiek is, hogy ez a szervezet, ha kétféle módon jelenik is meg, akkor is ez az egységes rendőrség szerepében, illetve egységes rendőrségként fog dolgozni. Erre vannak nemzetközi példák, a szomszédunkban Ausztria, ahol a csendőrség, rendőrség, bűnügyi rendőrség és a vámőrség egy szervezetbe lett integrálva, és különböző megjelenési formában, de rendőrségként dolgozik az egész szervezet.
Másrészt pedig változás lesz a belső határok térségében, hisz reményeink szerint december 20-án éjfélkor megszűnik több mint 1100 kilométeren a határellenőrzés. Ez azt jelenti, hogy levonulunk a határátkelőhelyekről, kinyílik 1100 kilométeren a Magyar Köztársaság határa, és biztonsági deficit nem keletkezhet. Kezelni kell attól a pillanattól kezdve azt a helyzetet, hogy nem tudjuk azt eldönteni, hogy ki érkezett az országba és ki hagyta el az országot, ennélfogva a bűnözők ugyanúgy beléphetnek az országba és kiléphetnek az országból, mint a tisztességes emberek. Ennélfogva pedig egy olyan szűrőrendszert kell a belső határok térségében is működtetni, hogy az állampolgáraink vagyonbiztonsága, az állampolgárok személyi biztonsága szavatolható legyen, és ez pedig egyértelműen január 1-jétől az illetékes megyék főkapitányaira hárul, illetve azok határrendészeti és közbiztonsági területen dolgozó vezetőire és munkatársaira. Tehát őket csak azért szerettem volna felvillantani, hogy még ilyen komoly feladatok állnak előttünk a jogszabály-módosítások mellett, az állomány felkészítése és a rendszerek egységesítése.
Miután két önálló szervezet jelen pillanatban a rendőrség és a határőrség, ezért nagyon komoly feladat az ügyeleti rendszerek összehangolása, hisz két eltérő informatikai rendszer működik ezen a területen, de miután a kollegák ezen is nagyon keményen dolgoznak, meggyőződésem, hogy zökkenőmentesen lehet január 1-jétől ezt a két szervezetet integrálni, természetesen azzal a hatalmas feladathalmazzal, amelyet még majd a jövő év során végre kell hajtanunk.
Nagyon fontosnak tartom még azt, hogy a költségvetés biztosítsa ennek a szervezetnek a működését, hisz a jövő évi költségvetés tervezésekor a rendőrség költségvetése, ha jól emlékszem, -3,7 százalékos csökkenést szenved el. Tehát az, hogy a belső határon nem lesz határellenőrzés, nem azt jelenti, hogy a feladatok csökkennek, hanem azt jelenti, hogy az eddigi álló helyzeti ellenőrzés helyett egy mobil ellenőrzési rendszert kell működtetni, tehát a rendőrségnek nagyobb területeket kell majd ellenőrzés alatt tartani, és ehhez pedig a mobilitás csak pénzügyileg fedezhető, hisz a járműtechnika, a járműpark a rendelkezésünkre áll, csak ezekbe üzemanyagot kell majd biztosítani. Tehát én azt szeretném kérni, hogy a jövő évi költségvetés elfogadásakor erre a kérdéskörre is a tisztelt bizottság figyeljen oda, és segítse, hogy a rendőrség megfelelő költségvetési támogatást kapjon a jövő évben.
Jelentem, befejeztem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tábornok úrnak köszönöm szépen.
A második tételre térnénk át, Schengen. Államtitkár úr, parancsoljon.
Dr. Piros Attila tájékoztatása
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Bizonyára a két országos parancsnok úrnak az elmondásából is érzékelhető az, hogy a két folyamat egymással összekapcsolódik, habár nincs ok-okozati összefüggés, de egységesen kezeljük. Itt szeretnék egy dolgot kiemelni. Tábornok úr már jelezte, egy folyamatról van szó, hosszútávról indultunk, körülbelül 2000. évet mondhatunk rá, egy óriási változás lesz a január 1-je dátum, és számításaim szerint körülbelül 3-5 év lesz az a folyamat, amikor ez a fajta egységes integrált rendőrség gyakorlatilag át tud állni. Lehet, hogy ez a 3-5 év most nagyon hosszúnak tűnik, de a nemzetközi tapasztalatok ezt mutatják, mind az osztrák, mind a német konkrét tapasztalatok, hogy ezt a fajta folyamatot körülbelül ilyen szinten kell tudni kezelni, stabil vezetéssel és az eddigiekhez képest sokkal feszesebb humánerő-gazdálkodással.
Csak példaként jelezném. Szó volt arról, hogy a Schengen-belső megyékben túlreprezentálás lesz, Schengen-külsőn a határőrizeti rendszerünk nem változik erőben és eszközráfordításban sem, de természetesen a beiskolázásokkal, a rendészeti szakközépiskoláknak, a rendészeti főiskoláknak ezen irányultságával figyelnünk kell a bűnözés alakulását, reagálnunk kell az esetleges migrációs tevékenységre, és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az öt megyét, aki sem Schengen-külső, sem Schengen-belső államhatárral nem rendelkezik. Tehát egy folyamatnak egyfajta nagyon fontos állomása lesz. Az én számításaim szerint körülbelül 3-5 év lesz még az a folyamat, amelyben a két szervezet integrációját majd végérvényesen befejezettnek mondhatjuk.
Át is térnék, hiszen már részben az előadásokon is áttértünk a teljes jogú Schengen-csatlakozásra, melynek időpontja az év végével várható, amelynek a felkészülése mind a határőrség, mind a rendőrség és egyébként más állami szervek vonatkozásában kiemelt feladatként jelent meg. Ennek utolsó eleme az éppen napjainkban zajló technikai rendszer ellenőrzése, ez a SISone4all rendszernek az utolsó rátekintése, de ezt megelőzően a határőrség és mind a rendőrség már átesett négy olyan ellenőrzésen, amelyben a Magyar Köztársaság eme két szervezete kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és már megfelelőséget szereztünk a teljes jogú schengeni csatlakozásra.
Ez a teljes jogú schengeni csatlakozás is egy hosszan tartó folyamat volt. Csak fémjelzésként szeretném jelezni, hogy a határőrségnek ez a fajta felkészülése azt eredményezte, hogy jelen pillanatban mintegy 25 százalékos Schengen-belsőn diszlokált a határőrizet, a lényegesen nagyobb erő a Schengen-külső határszakaszon van. Tehát amikor a struktúrát bemutatjuk és amikor a struktúrának ezt a fajta differenciáltságát próbáltuk érzékeltetni, akkor a szervezetnél az integráció során természetesen ezeket az előzményi kérdéseket is figyelembe vettük.
A Schengen-csatlakozásnak az utolsó stádiumában vagyunk, amikor a SCHEVAL-jelentések elkészültek, az utolsó ellenőrzésnek a véghajrájában vagyunk éppen napjainkban, amikor az informatikai rendszernek a teljes megfelelőségét tanúsítjuk a bizottság kijelölt szakértői számára. Ez az integrációs folyamat, ez a fajta teljes jogú Schengen-csatlakozási folyamat is mind a két szervezetnek egy kiemelt feladata volt, és hogy továbbítsam a szót a tábornok úrnak, jelezvén azt a fajta folyamatot, amelyben mind az integráció, mind a schengeni csatlakozásban egyfajta közös értékeket fogunk kialakítani és láthatjuk a továbbiakban is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bencze tábornok úr!
DR. BENCZE JÓZSEF országos rendőrfőkapitány: (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához, mely anyag lemezen a jegyzőkönyv részét képezi.) Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Bizottság! A felvetített előzetes két slide-on részben az integrációhoz kapcsolódó információk vannak, illetve a schengeni csatlakozás fontos változását mutatja. Ez a bizonyos bástyaerdő a jelenlegi helyzetet, a határőrség és a rendőrség szervezeti és technikai diszlokációját természetesen a 2007. július 1-jei állapot szerint, a következő táblán pedig már a 2008. január 1-jei állapot, az integrálódott szervezet helyzete látható részben strukturális feladatrendszer, illetve létszám vonatkozásban, de alapvetően nyilván a schengeni határok és a schengeni tagsággal kapcsolatos változások tükrében.
Ami a felkészülést illeti, a magyar rendőrség felkészülését illeti, önök előtt jól ismert, hogy a schengeni együttműködés hazai jogszabályi hátterét három nem olyan régen megalkotott jogi norma alkotja. Legfontosabb talán az augusztus 10-én hatályba lépett Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény. Ennek a 45. §-a ad felhatalmazást arra, amit a kormány meg is tett, kiadta a 242/2007-es kormányrendeletet az N.SIS informatikai központ feladatellátó szerv kijelöléséről, és a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének, végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai adminisztratív feladatainak részletes szabályairól. Egy 45/2007-es, szeptember 21-ei IRM rendelet a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének a támogatását szolgálja, az iratmintákról, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányokról, azok kiadásáról, visszavonásáról szól, módosít egy korábbi 2000-es BM rendeletet. Továbbra is hatályban van a schengeni akcióterv ma is aktuális változtatását tartalmazó 2019/2007-es kormányhatározat, arra épül egy ORFK feladatterv, arra épül egy projektügyrend. Ezek nagyon fontos jogi alapjai tulajdonképpen a schengeni csatlakozás végrehajtásának.
A Schengen-alap felhasználásáról is szeretnénk a tisztelt bizottságot tájékoztatni, hiszen összességében 9,39 milliárd forintot kapott a rendőrség schengeni célú felhasználásra. Ezeknek az elszámolását szeptember végéig meg kell tennünk. Beruházások, technikai fejlesztések, szakmai és nyelvi képzések végrehajtására került sor. A schengeni képzés keretében a specifikus okmányszakértő ügyeleti állománycsoportot céloztuk meg elsősorban. Egy mentori alap- és frissítő képzést tartottunk mintegy 400 fő rendőrkolléga számára. Az intranetben megjelentettünk egy elérhető, mindenki számára letölthető és tanulható e-learning oktatási segédletet, teszteket, és mintegy 200 fő kollégának a nyelvi képzését tudtuk megvalósítani.
A kiemelt prioritások között a külső határok őrizetének megerősítése szerepel, tehát mélységi ellenőrzés javítása, adatszolgáltatási képességnek a növelése, illetve a nemzetközi bűnügyi együttműködési képesség, valamint kapacitás javítása. Ezért elsősorban a kedvezményezett szervek ebből a támogatásból a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság volt, az NMI volt, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, ezen belül a felállított SIRENE Iroda, külső határoknak a rendőrkapitányságai és a REBISZ. A felhasználás százalékait mutatja ez a kördiagram. Azt gondolom, hogy nagyjából kitűnik, hogy jelentős gépjármű-, információrendszer-fejlesztést, rendészeti eszközfejlesztést, illetve információtechnológiai eszközbeszerzést hajtottunk végre, ezekbe beleértem a speciális járművek beszerzését is.
Az informatikai és a híradástechnikai háttér kiépítése a schengeni információs rendszer keretében tulajdonképpen a SIS II és a SISone4all párhuzamos fejlesztésével valósult meg, a körözési információs rendszer, tehát a KIR a NEBEK ügyviteli rendszer SIS orientációjú átalakításával történt meg. Ezekben persze folyamatosan módosításokra van szükség.
Fontosnak tartom megemlíteni a digitális kommunikációs rendszer, tehát az egységes digitális rádiórendszer kiépítését, amelyben továbbra is ellátatlan területek vannak. Ennek nyilván anyagi vonzata van, mintegy 1,7 milliárd forintos forráshiány. Jelenleg a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság és tíz megyei főkapitányság nincs ellátva EDR rádiórendszerrel. Ezek a forráshiányon túl lefedettségi hiányosságot mutatnak. Ebben mindenképpen nyilván jelentősen lépnünk kell.
Egyébként a schengeni kommunikációval kapcsolatban szeretném elmondani, hogy mintegy százezer darab prospektust kaptunk, ami a lakosság tájékoztatását segíti elő, ezt őrsökre, kapitányságokra eljuttattuk. Az állampolgárokat a schengeni információs rendszerrel megillető jogokról, panasz, információkérésről, egyéb kérdésekről szintén az adatvédelmi biztos irodájával is egyeztetett kiadványban próbáljuk meg tájékoztatni és próbáltuk meg tájékoztatni. Ez tízezer darab, tízezer példányban került letöltésre. A belső kommunikációs intranetes portálon szintén részletes schengeni dokumentációkat helyeztünk el, úgy az uniós, mind a hazai joganyagot, az oktatási segédleteket, tesztkérdéseket, tehát az állomány minden tagja hozzáférhet ehhez, illetve lehetővé tettük a határőrség ezzel kapcsolatos információinak a megjelenítését is a rendőrség belső információs honlapján.
Ami a szeptember 21-ei, tehát a negyedik ellenőrzést illeti, az ellenőrzött rendőri szervek a SIRENE Iroda volt, a Repülőtéri Biztonsági Szolgálat, a BRFK XIII. kerületi kapitánysága, a Csongrád megyei főkapitányság, és a bizottság meglepetésszerűen Szlovákia felé, mielőtt elhagyta az országot, a bicskei kapitányságot és a győri rendőrkapitányságot nézte meg. Nagyon elégedettek voltak, elfogadták a megtekintett rendőri egységek schengeni felkészülési képességét. Némi javaslatokat megfogalmaztak. Ezek voltak elsősorban, hogy a SIS rendszerrel, schengeni információs rendszerrel kapcsolatos ismeretszintje az állománynak nem teljesen homogén. A körözési információs rendszernek, a KIR-nek a további módosítására van szükség a figyelmeztető jelzések megjelenítésénél, a tényleges nevek, töredéknevek, álnevek közötti kapcsolatokra történő keresés támogatásánál. Ezek szoftverkérdések elsősorban, nyilván javíthatók. További képzésekre van szükség a gyakorlati alkalmazás területén, főképpen a webes kliens használata vonatkozásában. Összességében sajnos el kell fogadnunk. Mindenen tudunk javítani egy pár nap alatt, az állomány hiányos nyelvismeretén nehezebben. Azt gondolom, hogy ez egy hosszan tartó folyamat, és nagyon komolyan kell venni, hogy ebben tudjunk jelentősen eredményt elérni.
Azt még szeretném jelezni, ahogy az ellenőrzésre való felkészülés kapcsán mintegy ötven kapitányságot érintően ellenőrzési programot rendeltem el, amelyet szeptember 4-től 18-ig az ellenőrzési főosztály megtartott. Minden szolgálatba lépő állománytag esetében napi eligazításnál a közvetlen elöljáró kis blokkok keretében adott képzést, illetve kikérdezték a kollégákat. Elrendeltem azt is, hogy a schengeni csatlakozásig folyamatosan fenn kell tartani a képzések szintjét, illetve az ellenőrzések szintjét. Tehát mindazokat a hiányosságokat, azt gondolom, csak ezzel tudjuk kiküszöbölni, amelyeket ajánlásként fogalmazott meg a bizottság. A céldátum elhangzott, december 21. a szárazföldi határoknál, légi határok vonatkozásában várhatóan következő év március 29.
A határőrséggel összeállítottunk egy közös feladattervet az előttünk álló feladatokról, és az értékelő bizottság ajánlásai alapján is október 15-én egy rendőrségi feladattervet adtam ki. Nyilván fontos, hogy folyamatos monitoring működjön, hiszen ezeket a problémákat, ajánlásokat csak ennek megfelelően tudjuk figyelemmel kísérni. Bizonyos normamódosítási igények is felmerültek a legnagyobb körültekintés mellett is, ezeket természetesen a megfelelő csatornán jelezzük. Részletes szakmai kérdésekbe nem szeretnék belemenni. Olyan költségvetési kérdések is felvetődnek, amelyek ennek a rendszernek és ennek az üzemnek a működtetésével akár a tolmácsolási, tárolási készségek jelentős megnövekedését fogják maguk után vonni. Nyilván ezeknek is a költségvetési tárgyalások során megfelelő hangsúlyt kell adnunk.
Azt gondolom, hogy a magyar rendőrség felkészült a teljes körű schengeni tagságra, a magyar rendőrség állománya folyamatos felkészítését a hátralévő időben és ennek a felkészítésnek az ellenőrzését pedig a jelzett módon tovább fogjuk vinni.
Jelentem, befejeztem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Béndek tábornok urat kérdezem.
BÉNDEK JÓZSEF, a határőrség országos parancsnoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Már többször elhangzott, hogy a teljes jogú schengeni csatlakozás az év vége felé várható. A reményeink szerint a karácsonyi ünnepek előtt ez bekövetkezik. A határőrség úgy készül, hogy december 20-án éjfélkor megszünteti a belső határok térségében a határforgalom ellenőrzését és áttér egy teljesen más ellenőrzési rendszerre. Ezeknek a kidolgozása folyamatban van, illetve március 28-án a nyári menetrend életbe lépésekor megszűnik a légi határokon is a Schengen-belső utasforgalom ellenőrzése.
Ennek az egész schengeni tagságnak az állampolgárok felé az lesz a látható jele, hogy az államhatárt a belső határokon bármikor bárki ellenőrzés nélkül átlépheti úgy befelé, mint kifelé, viszont továbbra is mindenkinél nála kell tartani a személyazonosításra szolgáló okmányát, ez akár útlevele, akár személyigazolványa lesz, de senkit nem lehet azért felelősségre vonni, hogy az államhatárt valahol átlépte. Tehát ez egy nagyfokú szabadságot fog jelenteni az állampolgárok számára. Ez mindenkit megillet, aki a Magyar Köztársaság területére legálisan érkezik, tehát a külső határokon továbbra is fenntartjuk az ellenőrzést, azt az ellenőrzési rendszert, amelyet jelen pillanatban is működtetünk.
A schengeni felkészülési folyamat egy igen összetett folyamat, és nem lehet igazából elválasztani, hogy hol van a határ az uniós csatlakozásra történő felkészülés és a schengeni felkészülés között, hisz az egész egy folyamatot jelent. Úgy tudnám röviden összefoglalni, hogy 1989-ben kezdődött ez az egész folyamat. '89 után átálltunk egy más, tehát a katonai határellenőrzésről próbáltunk átállni egy teljesen más ellenőrzési rendszerre, ez pedig úgy sikerült, hogy nagyon sok kollega külföldi tapasztalatokat gyűjtött, külföldi szakértőket hívtunk meg, másrészt pedig megkezdtük azoknak a jogszabályoknak az előkészítését, amelyek jelen pillanatban is nagymértékben meghatározzák a határőrség feladatrendszerét. Sor került egy alkotmánymódosításra, megkezdődött a rendészeti szervvé történő átalakítás folyamata,'93-ban az idegenrendészeti törvény, '94-ben a rendőrségi törvény, '97-ben a határőrségről szóló törvény hatálybalépésével egy rendészeti jellegű feladatrendszer jelent meg a szervezet feladatai között. Másrészt pedig elkezdtük tervezni az uniós csatlakozásnak a feladatait, illetve a felkészülés egész folyamatát. (Dr. Simon Miklós megérkezik az ülésre.) Közben volt egy délszláv háború, amikor kialakultak azok a bevetési egységek, határvadász századok, amelyeket később felhasználtunk arra, hogy a mélységi ellenőrzésnek a megfelelő szervezeti elemei legyenek.
A szervezet fölkészítésében igen jelentős állomás volt 2003., amikor arra kellett rájönnünk, hogy a határellenőrzési rendszerünk nem egészen felel meg az Unió tagjai, illetve már Schengen-tagországok határellenőrzési rendszerének. Ezért az akkori Schengeni Végrehajtási Egyezmény előírásainak megfelelően alakítottuk át az ellenőrzési rendszert, még ebben az évben összevontuk a zöldhatár őrizetét ellátó szervezeti elemeket és a határforgalom ellenőrzést ellátó szervezeti elemeket, mintegy 7000 embernek kellett megtanulni a másik szakterület feladatait, és így egy egységes határellenőrzési szervezeti elemet hoztunk létre. Erre építettük fel azokat az egyéb szolgálati tevékenységeket, mint a bűnügyi munka, idegenrendészeti munka, akik támogatták ezeknek a szervezeti elemeknek a tevékenységét és hozzáillesztettük a mélységi elemzési rendszert, amelyet mélységgel migrációs ellenőrző hálóként is ismerünk.
Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy 2003. áprilisában a csatlakozási szerződés aláírásra került, de a csatlakozási szerződésben a 3. cikk megfogalmazta azokat a követelményeket, amelyeket a csatlakozás pillanatától már a határőrségnek teljesíteni kellett. Ez az 1. számú mellékletben volt, ami a határellenőrzés, tehát a határforgalom-ellenőrzés schengeni követelményeknek történő ellenőrzését fogalmazta meg, illetve a kettes követelmény, a kettes kategóriás követelmény pedig azt fogalmazta meg, hogy a Tanács határozatát követően, tehát az ellenőrzés után, amikor meggyőződik arról, hogy a schengeni vívmányoknak ezek az országok megfelelnek és a határellenőrzési rendszer megfelel, ennek egész informatikai rendszere, akkor teljesítjük a kettes kategóriás követelményeket, tehát akkor lehetünk Schengen-tagok. Tehát az első kategóriás követelményeket 2004. május 1-jére teljesíteni kellett. Ezek az egyes kategóriás követelmények jelen pillanatban is érvényben vannak, és eszerint folyik a határellenőrzés.
Természetesen ahhoz, hogy a teljes schengeni követelményeket teljesíteni tudjuk, megfelelő szürkeállományt kellett felkészíteni. Tehát nagyon fontos volt egyrészt a schengeni országokban folytatott tapasztalatszerzés, másrészt pedig meg kellett tanulni pályázatokat írni, nem szakmai nyelven, hanem úgy, most úgy mondom, hogy a civil ember is megértse, hogy mit is akar a határőrség. Ezeknek a pályázatoknak az írására egy külön csapatot állítottunk össze, amelynek az volt a célja, hogy mindenütt az Unióban, ha valahol, én úgy szoktam mondani, feldobnak 1 eurót, akkor legalább három kéznek ki kellett nyúlni érte, hogy a határőrség részére megszerezze. Azt gondolom, hogy ezt elég hatékonyan sikerült megoldanunk, hisz Bencze tábornok úr is szólt róla, hogy a rendőrség mennyit kapott a Schengen-alapból. Ezt őszinte örömmel tudom jelenteni, hogy a határőrség a Magyar Köztársaság részére biztosított 42 milliárdos fejlesztésből 24 milliárdot elhozott, és ennek megfelelően ezt a 24 milliárdot fejlesztésre megfelelő módon fel is tudta használni.
Ugyanakkor amellett, hogy kerestük a fejlesztési forrásokat, kerestük azokat a hatékony megoldási módszereket, munkamódszereket is, amelyekkel a migráció ellen hatékonyabban fel lehetett lépni. Ilyen volt például az a check-net rendszer, amibe bevontuk a rendőrséget, a Vám- és Pénzügyőrséget, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőséget és a Bevándorlási, Állampolgársági Hivatalt. Egyrészt az illegális migráció elleni hatékony fellépés érdekében, másrészt pedig az illegális munkavállalók elleni hatékony fellépés érdekében alakítottuk ki ezt a rendszert.
A határőrség egy tízéves fejlesztési programot valósított meg. Ez a fejlesztési program azt jelenti, hogy tulajdonképpen a járműfejlesztésre például a határőrség az egész Schengen-alap 55 százalékát felhasználta, ez 18,9 millió euró, emellett a Phare-pénzekből fölhasználtunk még 6 millió eurót, ugyanakkor az egész mobilitásunk növelésére 23,5 százalékát használtuk a Schengen-alapnak. Tehát ha az országban jönnek-mennek, akkor lehet nagyon sok helyen látni azt a technikai fejlesztést, azt a járműparkot, amit a határőrség rendszerbe állított, amelynek leglátványosabb része ez év júniusában a Határőr napon átadott mintegy 886 darab jármű, amiből több mint 500 darab közúti, illetve terepjáró járőr gépkocsi volt, a többi gépkocsi pedig a bűnügyi felderítő tevékenység eredményességét szolgálja.
Szeretném azt is elmondani, hogy emellett természetesen más jellegű technikai fejlesztéseket is végrehajtottunk. Több mint 20000, 26000 új eszköz érkezett be a határőrséghez, amely a tevékenységet segíti. Csak néhány számot hadd mondjak. Több mint 4000 darab lövedékálló mellény, 1000 darabot meghaladó éjjellátó, 90 darab kézi hőkamera érkezett a rendszerbe. Emellett nagyon komoly informatikai fejlesztést hajtottunk végre, 3,6 milliárd forint volt az úgynevezett HERR-rendszer, a határellenőrzési regisztrációs rendszer kiépítése, ami most a schengeni ellenőrzés, tehát a SIS-ellenőrzés egyik olyan témájává vált, amit alkalmassá kellett tenni arra, hogy az egyéb más informatikai rendszerekkel, úgy a portugál rendszerrel, illetve a SIS-rendszerrel párhuzamosan tudjon működni. Ez az egyik probléma volt, de ezt már megoldottuk, hogy mind a három rendszeren ugyanazok az adattartalmak vannak, tehát ugyanazokat az adatokat lehet lekérdezni és megjeleníteni a három rendszerben.
Az informatikához még szeretném hozzákapcsolni, hogy a határőrség teljes egészében el van látva az EDR-készülékekkel és ezzel dolgozik. Valóban vannak még lefedettségi problémák, de ez folyamatosan a szállító részére jelezve volt, de a kollegáink már az EDR rádiókkal dolgoznak kint a határszakaszon.
Szeretném azt is elmondani tájékoztatásul, hogy teljesen megújítottuk a határőrség ruházatát, több mint 1,3 milliárdot fordítottunk ruházatra. Itt a bakancstól az esővédelmen keresztül a bevetési ruháig bezárólag teljes egészében fölszereltük az állományt a megfelelő ruházati eszközökkel.
Nagyon sok pénzt, 5,6 milliárdot fordítottunk ingatlan-beruházásokra. Úgy tudnám jellemezni, hogy Záhonytól egészen Hercegszántóig majdnem minden kirendeltségünk a román határszakasz kivételével - ott három helyen van új objektum, illetve felújított objektum -, de az egész ukrán határszakasz, az egész szerb határszakasz objektumai megújultak vagy teljesen újat építettünk. Emellett Pécsen a bevetési század, a kiskunhalasi igazgatóságon, az orosházi és a nyírbátori igazgatóságon a bevetési századok, illetve az igazgatóságok objektumai nagyrészt megújultak, tehát a napi szolgálati tevékenységhez megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre. Emellett itt Budapesten a bevetési szervek részére szintén az uniós pénzből, Schengen-alapból kialakítottunk, én azt merem jelenteni, hogy egy európai mértékben is kiemelkedő bevetési központot a mélységi ellenőrzést végrehajtó állomány, illetve a bűnügyi és idegenrendészeti állomány részére.
Ami a határátlépését jelenti, jeleztem, hogy igazából már azt az ellenőrzési rendszert működtetjük, amit a schengeni követelményekben megfogalmaztak. Annyi változás lesz, hogy a határforgalom-ellenőrzésben azon vízumkötelezett országok állampolgárai, akik eddig is vízummal utaztak, ezután a schengeni vízummal léphetik majd át az államhatárt, és ezt kell tőlük kérni.
Itt kiemelném a határon túli magyarokat. Mi azt várjuk, azt a döntést, hogy majd milyen eljárási rendet kell alkalmaznunk, mert természetszerű, hogy miután a Schengeni Végrehajtási Egyezmény állampolgárokról és nem nemzetiségekről beszél, természetesen tőlük is kell kérni, de ennek a politikai és egyéb egyeztetései megtörténtek, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy ugyanolyan könnyű módon lépjenek át a magyar nemzetiségek az államhatáron, mint ahogy eddig is történt. Azt, hogy ennek a díja és egyebe hogyan lesz, ezek a megkötött egyezményekben rögzítve vannak, és azok a kedvezmények is, illetve az a kedvezményezetti kör, amelyre kiterjed a díjmentes belépés.
Szeretném még azt jelezni, amiről már itt főkapitány úr is szólt, illetve a szakállamtitkár úr, hogy megvolt az ellenőrzés, a SIS-ellenőrzés, amely tett ajánlásokat elsősorban az informatikai rendszer és az állomány felkészítésével kapcsolatban. Ugyanakkor miniszter úr kezdeményezésére a szlovén belügyminiszter vezetésével egy nemzetközi csapat is itt volt, ők is megnézték ezt a rendszert, ők is ugyanazt állapították meg, mint a bizottság. Szintén miniszter úr az osztrák belügyminiszter úrral történt találkozáskor kezdeményezte, hogy azok az ajánlások, amelyeket a bizottság előzetesen megfogalmazott és az a jelentés, amelynek az egyeztetése a mai nap délután történik Brüsszelben, tehát ezeknek az ajánlásoknak a visszaellenőrzése, illetve a megoldásoknak az ellenőrzése történjen meg. Ezért 17-én délután egy hatfős ellenőrző csoport fog érkezni Magyarországra, akik az általunk tett, a jelentéshez hozzáfűzött észrevételeket és a megoldásokat most megnézik, hogy valóban teljesítettük-e már azoknak egy részét, illetve helyszíni ellenőrzéssel megnézik, hogy azok a határidők, amelyeket mi megfogalmaztunk, reálisak-e.
Meggyőződésem, hogy ez a bizottság azt fogja megállapítani, alig kéthete történt ez az ellenőrzés, hogy az alatt a két hét alatt is óriási fejlődés történt, hisz a múlt héten az állomány mentorainak felkészítése megtörtént, szombat-vasárnap két napon keresztül teljes ellenőrzés alá vontuk a határszakaszt Záhonytól Hercegszántóig. Most informatikai ellenőrzések mennek, felkészítések mennek, Röszkén kiemelten, mert a röszkei ellenőrzésen voltak elsősorban problémák, most folyik az ottani ellenőrzés. Azt gondolom, hogy az informatikai szoftverszállító cég, a rendőrség központi hivatal, a határőrség állománya megfelelő módon erre az ellenőrzésre, az általunk kért ellenőrzésre fölkészült.
A további menetrend úgy várható, hogy 19-éig vagy 19-én elkészítik a jelentést, és majd ezt be kell vinni a SCHEVAL munkacsoport elé, ez várhatóan 25-e, és a jövő hónap 8-9-én az Európa Tanács dönt arról, hogy az országok teljesítették-e azokat a követelményeket, amelyeket a teljes jogú Schengen-tagsághoz teljesíteni kell. Akkor tulajdonképpen a döntés itt születik meg a csatlakozás pontos időpontjáról, és reméljük, hogy ez december 20-a éjfél lesz.
Feladat még számunkra a továbbiakban, hogy egyeztetéseket folytassunk a Schengen-térségbe csatlakozó országokkal, illetve már Schengen-tag Ausztriával az akadálymentesítésről, tehát a határátkelőhelyek akadálymentesítéséről, az itt lévő útlevélkezelő fülkék, terelőszigetek és egyebek bontásáról, tetőszerkezetek bontásáról, illetve azokról a határforgalom-ellenőrzés visszaállítását szolgáló intézkedésekről, amelyeket bármely országnak joga van bevezetni. Tudjuk, hogy jövő évben Ausztria-Svájc közösen rendezi a labdarúgó Eb-t, és erre az időszakra visszaállítják a határforgalom ellenőrzését, illetve a határellenőrzést. Ez azt is jelenti, hogy osztrák viszonylatban ki kell alakítanunk azt az ellenőrzési technológiát, hogy mi is ellenőrzünk vagy ők ellenőriznek, vagy mi van ott, ahol magyar területen ellenőriznek jelen pillanatban, de csak ők vezetnek be ellenőrzést.
Tehát nagyon sok érdekes szakmai kérdés van még egyeztetés alatt. Emellett folyamatosan folyik Ausztriával és Szlovéniával már a közös járőrszolgálat, illetve Szlovákiával is megkezdtük a közös járőrszolgálatot. A csatlakozás időpontján belép a szlovén-osztrák-magyar hármas kapcsolattartó szolgálati hely, ahol a kollegák közösen fognak dolgozni és a határrendészeti, bűnügyi együttműködést fogják megvalósítani. Emellett feladat a továbbiakban még az állomány további képzése, hisz a szoftvertelepítés óta három hét telt el, tehát itt még nagyon sok mindent kell tenni, illetve feladat az informatikai rendszer állapotának további javítása, csiszolgatása. Azt gondolom, hogy menet közben elég érdekes dolgok ki szoktak derülni. A mi rendszerünk - most már bátran merem állítani - a stabilitásában, illetve képességeit tekintve meg fogja előzni a Nyugat-Európában alkalmazott és használt rendszereket.
Jelentem, befejeztem. Köszönöm szépen a figyelmet.
Tájékoztató október 23-a, nemzeti ünnepünk méltó ünneplésének biztosítására való felkészülésről
ELNÖK: Köszönöm szépen, tábornok úr. A harmadik kérdésre térnénk át, október 23-a, és utána a végén kérdés, válasz, észrevétel, értékelő kör. Parancsoljon, államtitkár úr.
Dr. Piros Attila tájékoztatója
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A 3. napirendi pont megelőzésében szeretném jelezni, hogy a Magyar Köztársaság rendőrsége tanult, okult, úgy, ahogy sokan mások is a tavaly szeptemberi és októberi eseményekből. Sok-sok eljárás indult, melyben rendőrök is gyanúsítottak voltak. A magyar rendőrségnél belülről is a Papp-jelentés néven nyilvánossá került belső jelentés és még jó néhány belső értékelő, elemző anyag hatására a múlt év végére és az ez év vonatkozásában jellemző volt az, hogy meg kell újulni, a tömegrendezvényeket más struktúrában, más taktikával kell biztosítani, amelyben cél a közrend és a közbiztonság fenntartása, de nem fordulhatnak elő olyan kirívó, még kirívó és egyéni jogsértések sem, amelyeket tavaly szeptemberben láthattunk.
A rendőrség tehát nemcsak mondta, hanem tette is ezeket az átalakítási folyamatokat, amelyben nagyon fontos volt a képzés, a felkészítés, az állomány pszichés felkészítése, szakmai továbbképzése, és természetesen néhány technikai eszköznek a beszerzése is, eszközöknek a további rendszerbe állítása. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy mindenki biztos lehessen abban, hogy ez évben a nemzeti ünnep békésen, a rendőrség számára közlekedés szempontjából abszolút biztosíthatóvá válik. A tavalyi évi eseményeket a rendőrség nem tudja megtenni már még egyszer, hiszen az egész felkészültsége, irányítási rendszere megváltozott azóta. Ennek a bemutatását Bencze tábornok úr fogja végrehajtani.
ELNÖK: Tábornok úr, parancsoljon!
Dr. Bencze József tájékoztatója
DR. BENCZE JÓZSEF országos rendőrfőkapitány: (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához, mely anyag lemezen a jegyzőkönyv részét képezi.) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Megint szokásos slide-jaimat használom, de kérem, nézzék el nekem, magamat is időkorlátok közé tudom szorítani.
Valóban igaz, hogy az elmúlt év szeptember 18-án az MTV Székháznál történtek, valamint az elhúzódó Kossuth téri demonstrációk és az elmúlt év október 23-ai ünneppel kapcsolatos rendőri fellépések és visszatérő csapaterős fellépések tapasztalatait a rendőrség vezetése kiértékelte. Részben az Ignácz-bizottság, részben a Gönczöl-bizottság, a Papp-bizottság és a Civil Jogász Bizottság által tett megállapításokat is értékeltük. Én magam kezdeményeztem nemcsak a Civil Jogász Bizottsággal, hanem más jogvédő szervezetekkel is ennek a kérdésnek az áttekintését, így a Társaság az Állampolgári Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság képviselőivel és az ombudsmanokkal is, az új ombudsmannal is már ezt a kérdést próbáltam átbeszélni, áttekinteni.
Az elmúlt időszak csapatszolgálati tevékenységeit áttekintő vizsgálóbizottsági jelentésben feltárt hiányosságok kiküszöbölésére egy általános intézkedési terv született, amely részletesen meghatározta a végrehajtandó feladatokat, rámutatott arra, hogy tömeg elleni tevékenység során teljesen új metodikára van szükség. Azt gondolom, hogy mindazokat a hibákat feltárva, mindazokkal a felvetésekkel, hiányosságokkal szembenézve a rendőrség az ez év március 15-ei ünnepi rendezvények rendőri biztosítása során már egy megújult és minden tekintetben helyes válaszokat, szakszerű válaszokat adó biztosítást tudott bemutatni.
A jogvédő szervezetekkel történő egyeztetésen túl a gyülekezési jogról szólóan az állampolgárok számára összeállított kiskátét vagy tájékoztatót tettünk közzé a rendőrség honlapján. Ezt előzetesen a jogvédő szervezetekkel egyeztettük.
Az igazoltatásról. Bár nem ide tartozik teljes egészében, de nyilván tömegrendezvényeken is előfordulhatnak igazoltatások. Az igazoltatásokról szóló kiskáté közzététele a napokban várható. Ezt még inkább a civil nyelven szeretnénk megfogalmazni, ezért alapos egyeztetéseket igényel, mert a jogi terminus technicusokhoz szokott szakma meg egyébként a civil társadalom között egy olyan közbülső nyelvezetet kell megtalálni, amelyet mindenki megért, ugyanakkor a szakma még elfogadja.
Egy intézkedési csomag lett összeállítva, erről tehát már szóltam. Ennek az intézkedési csomagnak több pontja van. Legfontosabb pontja talán az állomány azonosíthatóságának az elrendelése volt.
Az informatikai és a térinformatikai eszközök nagyobb arányú felhasználását és a speciális szolgálatok nagyobb arányú bevonását tervezzük minden esetben a rendőri biztosítások során. Módszertani útmutatókat adtunk ki az állomány tagjai, illetve a parancsnokok részére, hogy a demonstrációk bejelentőivel a tárgyalásoknak egy egységes gyakorlata valósuljon meg. Jegyzőkönyvbe foglaljuk. Minden esetben a nagyobb rendezvények biztosítására rendbiztost jelölünk ki, a rendbiztos már a bejelentővel való tárgyalásokon részt vesz. Mindazokat a kérdéseket fölvetik a jegyzőkönyvben, amelyek a gyülekezési törvényből, más jogszabályokból adódóan fontos, hogy a bejelentő a szervező tudomására jussanak. A gyülekezési törvény ugyanis meghatározza azt, hogy a rend fenntartásáért a demonstráció szervezője felel, ehhez igénybe veheti a rendőrség közreműködését, egyébként pedig még úgynevezett egyetemleges kártérítési felelősséggel is tartozik, ha a demonstráció vagy a tüntetés során valaki másnak kárt okoz.
Azon túlmenően eljutottunk oda, hogy az ez évi demonstrációk során már a szervezők érezve és értve az együttműködés szinte kötelező jellegét, és azt, hogy a rendőrség a békés demonstráció támogatását maximálisan kívánná biztosítani, előfordult az az eset, hogy a szervező maga hívta föl a figyelmét azoknak, akik a rendezvényen szélsőséges magatartást tanúsítottak, hogy hagyják abba vagy távozzanak el a demonstráció helyszínéről. Megismételve pedig azt is jelezte a hangosbemondóba, hogy amennyiben ez nem történik meg, befejezetté nyilvánítja az általa szervezett demonstrációt. Azt gondolom, hogy ez egy nagy lépés, hogy idáig eljutottunk.
Nagyon fontos, hogy a személyes szabadságukban korlátozott személyekkel szemben is egységes legyen a rendőri intézkedés. Ezért az intézkedést követően egy kötelező információrögzítésre kerül sor, ahol megkérdezik azt is tőle, hogy milyen intézkedés történt, van-e sérülése, rögzítenek olyan adatot, amit korábban látható módon nem tettek meg, mert az intézkedő rendőr, majd az előállító rendőr elvált egymástól, és azt se tudta az előállító, hogy milyen intézkedés miatt kell tulajdonképpen az illető személyt előállítani. A bűncselekményeket elkövetők elfogására vonatkozóan is egy metodikát dolgoztunk ki.
Biztosítási tervek készülnek a jelentősebb, illetve nagyobb, kiemelt jelentőségű budapesti objektumok vonatkozásában, inkább műveleti tervnek mondanám. A vidéki nagyvárosok egyébként a demonstrációkkal általában igénybe vett közterületei vonatkozásában közös helyszínbejárásokat tartunk a demonstráció bejelentőivel, és a bűnügyi információkat minden esetben előzetesen értékeljük.
Megvalósítottuk, illetve bevezettük főleg a vonulásos rendezvényeknél az úgynevezett mozgóparancsnok intézményét. Tájékoztatókat biztosítunk a demonstrációk helyszínén, az ORFK honlapján. Nagyobb események, rendezvények előtt pedig külön sajtótájékoztatón tájékoztatjuk a közvéleményt. Most is így lesz az október 23-ai ünnepet megelőzően, de ez így volt már a szeptemberi évforduló kapcsán vagy augusztus 20-át megelőzően is.
Dokumentáló csoportokat hozunk létre.
A tömeg elleni tevékenység új metodikája mindenképpen az, hogy lehetőleg a rendezvényt megzavarókat kell elszigetelni elsősorban és eltávolítani, és nem az egész tömeggel szemben intézkedést bevezetni. Az érintett állományt felkészítettük. Rendkívül kemény feladat, higgyék el, huszonévesen ott állni szemben adott esetben nemcsak verbális erőszakot alkalmazó tömeggel. Az elméleti, gyakorlati felkészítésen túl mentális, pszichés felkészítésre is sor került.
Megyei csapatszolgálati századokat magasabb szintű képzésbe vontuk be. Minden esetben elrendeltük azt, hogy a végrehajtást követően, legyen az esemény nélküli is, minden esetben értékelés következik, mint egy futballcsapat mérkőzése után, ki kell értékelni azt, hogy hogyan sikerült végrehajtani ezt az intézkedéssorozatot.
A gyülekezési jogról szóló törvény módosítására több javaslatot tettünk. Ezek a mai napig még nem kerültek meghallgatásra. Azért mégis egy erőtlen próbálkozást hadd tegyek ismételten. Nincs igazából tisztázva az, hogy a rendezvények térbeli, időbeli egybeesése, magyarul az ellentüntetések vonatkozásában mi a lehetőség, mi a teendő. Most alkalmazunk olyat, hogy esetenként megtiltjuk; bíróság majd eldönti.
A bejelentésre a rendezvény megtartására vonatkozóan két szempontból sem egyértelműek, hogy vannak időkorlátok, magyarul nincsenek. Tehát ma be lehet jelenteni jövő év október 23-ára egy rendezvényt, nem mondhatjuk azt, hogy ezt nem lehet megtenni. A rendezvény konkrét időkorlátja sincs meghatározva, hogy az több napra szól vagy folyamatos, nonstop. Vannak bizonyos területek, amelyek vonatkozásában megfontolást érdemel, hogy a tiltást azon túl, amit ma a gyülekezési törvény biztosít, ki lehet-e mondani. Ilyenek a hidak például.
A személyek felismerésének akadályozását tiltó szabályozást javasoltuk. A rendőrök most már három helyen viselnek azonosítót. Bizony az elmúlt események is azt mutatták szeptember 18-a környékén, hogy az odaérkező 100-150 fős csapat eleve fölhúzott trikókkal és lehúzott sapkákkal jelent meg a rendezvény helyszínén. Nyilván az anonimitás mindig egy nagy lehetőséget biztosít arra, hogy a felelősség alól kibújjon.
Azt gondolom, hogy "a jogszabályi környezet visszásságai" cím így nem helyes, de mindenképpen felhívnám a figyelmet arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ez év június 26-án hozott ítélete szerint, amikor speciális körülmények között valamely politikai esemény demonstráció formáját öltő közvetlen válaszlépést tehet indokolttá, akkor tulajdonképpen ha megtiltják, illetve bejelentés nélküliségre hivatkozva oszlatják fel, akkor a gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti. Ezt mondja ki a bíróság. A magyar törvények azt mondják ki, hogy ha nincs bejelentve, akkor fel kell oszlatni. Szeretném egyértelművé tenni: 17-én ez a bírósági ítélet jogerőre emelkedik, a magyar törvények ettől eltérőn rendelkeznek. A magyar rendőrség jogalkalmazó, a magyar rendőrség a magyar törvényeket fogja betartani. Tehát ezt kell neki tennie.
Az október 23-ai budapesti rendezvényekre való felkészülésnél tehát kiemelt jelentőséggel bírnak a rendbiztosok, egyeztető tárgyalásokat vezetünk be, közös helyszínbejárásokat, jegyzőkönyveket, egymásra épülő terveket, helyszínbiztosítási tervek, épületvédelmi, védelmi tervek, vízhelyzeti, menekülési és menekítési panelekkel együtt szerepelnek. Kordonozásra lehet számítani, vidéki megerősítő erőket természetesen a szükséges mértékben igénybe tudjuk venni. Feladat-specifikus állománycsoportok fogják végrehajtani a területzárást. Nem akarunk nagy rendőri jelenlétet a demonstrációk, főleg az ünnepek helyszínén, viszont kellő tartalék, illetve csapatszolgálati erők megfelelő helyen rendelkezésre állnak adott esetben, ha beavatkozásra van szükség. Méltóságteljes ünnepet szeretnénk biztosítani, ezért sem szeretnénk túlzott rendőri jelenlétet biztosítani.
A helyszíneken speciális kiemelő csoportokat működtetünk. Egységes irányítási rendet akarunk biztosítani. A biztosítás parancsnoka kijelölésre kerül. Amikor a biztosítás parancsnoka azt mondja, hogy itt csapaterős igénybevételre kerül sor, akkor a csapaterős egység parancsnoka veszi át az irányítást. Ez egy fontos dolog, mert korábban ezek a kérdések összecsúsztak.
Kommunikációs tervet készítettünk. Fokozott együttműködést készítettünk elő a BKV-vel, buszok, metrók, satöbbi, mentőkkel, katasztrófavédelemmel, folyamatos kapcsolattartást a titkosszolgálati szervekkel. A készülő jogsértő cselekmények előzetes felderítését is természetesen a rendelkezésünkre álló eszközökkel megvalósítjuk. Zárójelben jegyzem meg, azért az ördög nem alszik. Több olyan kérdésről tudnék nyilván itt zárt ülésen tájékoztatást adni, ami veszélyezteti sajnos a méltóságteljes ünnep nyugalmát. A rendezvények körzetében figyelőpontok telepítésére kerül sor, célzott internetfigyelés, a résztvevők távozásának a megtervezése, elősegítése.
Mindenképpen szeretnék szólni a tisztelt bizottság előtt, hiszen a bizottság néhány tagja az elmúlt év őszén megsérült rendőröket még a kórházban is volt szíves meglátogatni. Sokat hallunk arról, hogy milyen rendőri atrocitások történtek, de én szeretném a bizottság előtt is elmondani azt a tényt is, hogy 314 civil sérült meg bizony az elmúlt év őszi események során, 399 rendőr sérült meg információink szerint, és ebből 47 fő kollégánk súlyosan. Közel 4200 felmentési nap követte ezt a sérülést, és keletkezett kár a rendőri eszközökben mintegy 75 millió forint. Az elrendelt túlórák száma meghaladta az 1 millió órát, és a többlet-gépjárműhasználat is az 1 millió kilométert. A rendőrségnek az elmúlt év őszén ez a másfél hónapos igénybevétel azt jelentette, hogy mintegy 2,5 milliárd forint többletkiadása keletkezett.
A rendőrség felszerelésének modernizálására beszerzések történtek, a kormány biztosított mintegy 3,2 milliárd forintot. A rendőrség költségvetéséből és a schengeni forrásból is fordítottunk a csapaterős szolgálat felszerelésének megerősítésére, hiszen a nem megfelelő védőfelszerelés következményét nagyjából láthattuk a televíziók és egyéb hírközlő eszközök révén. Megsérültek a rendőrök, az előre tervezett tevékenységek nem voltak végrehajthatóak, és esetenként ezért a rendőrök fellépése eltúlzottá vált. Hozzáteszem, az sem használt, hogy 36 meg 42 órákat voltak folyamatosan a rendőrök szolgálatban. Azt gondolom, hogy ez is egy megváltoztatandó feladat.
Az eszközök elosztása megtörtént. Én csak slide-okat villantok fel a beszerzett új eszközökről, amelyek azt gondolom, hogy az európai legmodernebb rendőrségek hasonló típusú eszközeihez hasonló, illetve azoknak a mintája alapján beszerzett eszközök. Járművek beszerzése szintén fontos volt, hiszen az úttorlaszok bontásához nem rendelkezett a rendőrség megfelelő járművekkel, Újabb vízágyúkat szereztünk be, azt gondolom, ez sem titok, három Mercedes típusú vízágyút. Sokkal hatékonyabbak, modernebbek, mint az egyébként látható módon csődöt mondott vízágyú. A csapatszállító gépjárműveket pedig a francia mintára védőráccsal láttuk el, ami több szakmai funkciót is ellát. Bevetési pontokat hoztunk létre, amelyek minden szempontból felszereltek és adott esetben egy közeli bevetési, irányítási törzs elhelyezésére alkalmasak.
Pszichológiai képzést folytattunk az állomány körében.
A nem rendszeresített eszközök használatát megtiltottuk. Ehhez tartozik a gumilövedékek tiltása is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a törvénymódosítás a gumilövedékeket január 1-jével veszi ki csapaterős felhasználásból. Úgy intézkedtem, hogy január 1-jét megelőzően sem használjuk már a gumilövedéket. Csapaterős fellépésnél a törvény egyébként az egyéni rendőri intézkedéseknél a fegyverhasználat előtt lehetővé teszi.
Az állományt eligazítjuk a törvényes kényszerítőeszköz-alkalmazás vonatkozásában, és ezeket gyakoroltatjuk is vele. Speciális fegyverkezelő képzés is megtörtént, és az állomány azonosíthatósága.
Egy mondatot még szeretnék jelezni. Több rendőrkollégával szemben büntetőeljárás van folyamatban. Abban maradtunk, hogy az ártatlanság vélelme őket is megilleti, ugyanakkor ha a csapaterős szolgálatnál sorra kerül ősszel, akkor ez a néhány tucat kolléga csapaterős igénybevételre nem vethető be. Ezt a parancsnokok tudomásul vették, nyilván szolgálatszervezés során figyelembe veszik.
Az azonosítók elhelyezése sisakon, a jobb zseb fölött és a bal karon látható, jól kivehető.
Az események dokumentálására szintén intézkedtünk.
Az állomány felkészítése vonatkozásában pedig nemzetközi tapasztalatokat vettünk igénybe, egyrészt a francia rendőrség tömegoszlatási gyakorlatát tanulmányoztuk kint Franciaországban és idehívott rendőr szakemberekkel, francia rendőrökkel. Kollégáimat sikerült eljuttatni a G8-as csúcstalálkozó biztosítási tevékenységének megtekintésére, illetve francia előadókat hívtunk vissza szintén felkészítés gyanánt. 18-án még egy nemzetközi szakmai szemináriumot szervezünk osztrák, német, francia magas rangú rendőri vezetők, illetve magyar szakemberek bevonásával. November 5-én a magyar Rendészettudományi Társaság a tömeg demokratikus kezelése témában egy konferenciát szervez, aminek kapcsán azt gondolom, hogy már mindenféle tapasztalatokat ki tudunk cserélni, illetve a magyar rendőrség csatlakozott ahhoz az EUSEC projekthez, ami 3 évre szól, és a kiemelt rendezvények biztosításának európai uniós irányelveit hivatott előkészíteni vagy kialakítani.
A csapaterőbe beosztott állomány képzése itt a REBISZ objektumában került végrehajtása, illetve valódi körülmények közötti gyakoroltatásra is sor került. Speciális alegységekkel együtt történtek és technikai eszközökkel ezek a felkészítő próbák. A vezetői állomány képzésére külön kiemelt figyelmet fordítottunk. Azt gondolom, törzsek működtetése rendkívül fontos az ORFK-n, budapesti főkapitányságon, a REBISZ-nél is. Ezek a technikai feltételek biztosítottak. Ennek során van egy központi törzs, amely tulajdonképpen minden információval rendelkezik.
Nagyon fontos tehát alapelvként a békés gyülekezés jogának a biztosítása, a rendezvényt megzavaró személyek elleni koncentrált fellépés, a rendbontók kiemelése.
Itt a jelentősebb budapesti rendezvényekről egy kis térképet mutatok be. Szeretném a bizottságot tájékoztatni, hogy most ma, nem tudom, hány óra van, 12 óráig tudomásunk szerint 103 budapesti rendezvényt jelentettek be a három napra vonatkozóan. Ez azért eléggé erőteljes feladatot jelent a magyar rendőrségnek. Egy olyan rendezvényt megtiltottunk, illetve jelenleg van bírói elbírálás alatt, ahol valamennyi kormányzati épület elé szerveztek volna demonstrációt egyszerre, egy időben, ez a közlekedés olyan súlyos megzavarását jelentené, hogy a közlekedés másként nem oldható meg, ezzel indokolva. Egyébként látható módon már egyéni személyek, tehát nem egységesen, hanem külön-külön helyszínekre fognak demonstrációt bejelenteni. Ez a válaszlépés várható. Nyilván erre is megfelelő módon fel fogunk készülni, illetve a Fidesz-rendezvény vonatkozásában van egy, a Corvin közbe bejelentett demonstráció, amely vonulását tekintve csatlakozni kíván a Fidesz-rendezvényhez. Nyilván ezekre a kérdésekre is figyelemmel leszünk a következő időszakban.
Azt hiszem, hogy még egyszer végezetül, a magyar rendőrség egy méltóságteljes ünnep biztosítására készül.
Jelentem, befejeztem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, Juhász államtitkár úr kívánja-e az elhangzottakat kiegészíteni. (Juhász Gábor: Nem.) Nem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyiunk nevében szeretném megköszönni a három tájékoztatót, ami a határőrség, rendőrség integrációja, a schengeni csatlakozás, illetve az október 23-ai nemzeti ünnepre való felkészülés kapcsán elhangzott. Most képviselőtársaimat arra kérem, hogy kérdéseiket szíveskedjenek föltenni, a kérdések mellett észrevételek megtételére is van természetesen lehetőség. Néhány kérdés-észrevétel kört nyitnánk. Az idő némileg előrehaladt, 12 óra lesz 10 perc múlva, kérem, erre is legyenek tekintettel. (Mécs Imre, Nyitray András jelentkezik.)
Mécs Imre képviselő úr először, Nyitray András képviselő úr utána.
MÉCS IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! A következő kérdéseim volnának. Schengennel kapcsolatban nincs semmilyen tapasztalatunk még, legfeljebb az, hogy mikor az ember Brüsszelből átment Németországba, nem vette észre Hollandiát, amin átment. Mi lesz a dűlőutakkal? Az elmúlt 80 évben általában a határokat megpróbálták hermetikusan lezárni, megszűntek a dűlőutak. Ezeket most megpróbálják majd újból felállítani, vagy pedig a szokásos átkelőhelyeken lehet átmenni, vagy az ember az erdőben sétál, és akkor egyszer csak nem kell neki megkerülni egy fél hegyet, hanem fölmehet a hegyoromra?
A másik, amiről tábornok úr már említést tett, a zárások. Időnként biztonsági szempontból szükségessé válhat, hogy a határátlépő helyeket lezárják. Erre a technikai feltételek biztosítva lesznek-e?
A további dolgok. Amikor szeptember 11-én láttam a rettenetes képeket, és pár nappal később az autóval átmentem az Árpád hídon, és elébem tornyosodott a rendőrpalota, akkor tudatosult bennem, hogy egy iszonyatos biztonsági kihívást jelent, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egy helyre van koncentrálva, fölkínálva szinte a terrorizmus számára. Azóta eltelt jó pár év, de változatlanul látom ott a rendőrpalotát. Mik a tervek ezzel kapcsolatban a decentralizálásra? Ez egyébként önmagában is egy nagyon egészséges gondolat szeptember 11. nélkül, és ráadásul most egy modern rendezőelvvé is vált.
Végül az utolsó kérdésem. A tavalyi október 23-ai eseményekkel kapcsolatban rettenetes benyomást keltett az, hogy amikor Kosáry Domokos elkezdte a beszédét, avatóbeszédét az új emlékműnél, akkor harminc-negyven motoros iszonyatos zajkeltésbe kezdett, és nem lehetett szinte semmit sem hallani. Tudom, hogy ez egy nagyon nehéz kérdés, de hogyan lehet megfékezni az ilyen provokációs lehetőségeket, hiszen egy maroknyi kisebbség teljesen tönkre tud tenni nemzeti rendezvényeket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérném képviselőtársaimtól, hogy tömör, rövid, pörgős kérdéseket szíveskedjenek föltenni, hogy minél több kérdés elhangozhassék a bizottsági ülésen.
Nyitray képviselő úr, majd Ecsődi László képviselő úr.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Előrebocsátom, hogy azért is tömör és rövid leszek, amennyire csak bírok, mert olyan hihetetlen mennyiségű kérdés tódult föl bennem, hogy teljesen reménytelen dolog, hogy itt ebben a rendelkezésünkre álló időben akár egy töredékét is megválaszolják. Azért köszönöm egyébként az urak beszámolóját, mert igazából számomra legalábbis most vált világossá, hogy micsoda iszonyatos kockázatokat rejt és milyen rövid távon mennyi veszélyt ennek a két szervezetnek az összetolása, és hogy ebben mennyi olyan hiátus van az önök legjobb szándéka mellett is, amit elég veszedelmesnek tartok.
Rögtön mindjárt egynéhány dolgot azért csak megkérdezek. Példának okáért, itt az utolsó, azt hiszem, talán a schengeni beszámolóban esett egy nagyon halvány utalás két szóval a határvadász századokról, amelyeknek lényegében most délszláv válság ide vagy oda, az erőszakos behatolás, a határon keresztüli behatolás megakadályozása volt legalábbis a deklarált célja. Nem igazán érzékelem most, hogy ezek megmaradtak, ezek továbbra is léteznek, ezek továbbra is bevethetők lesznek? Mert hiszen attól, hogy most éppen nincs háború Délszláviában, az erőszakos behatolások bármely irányból nem zárhatók ki, hiszen ha a honvédelmi oldalról nézzük, pont ezekre szoktunk hivatkozni, hogy az új típusú kihívások éppen ilyen jellegűnek várhatók, ha lesznek ott egyáltalán valaha. Tehát mi van ezekkel? Most nem a mélységi ellenőrzésre gondolok, mert az egy másik téma.
Egyébként itt, ha úgy tetszik, egy filozófiai kérdés, hogy fölváltva használták a határőrség meg a határrendészet fogalmát. Azt gondolom, hogy ez a két dolog egy kicsit különbözik egymástól, tehát más egy rendészeti határbiztosítás és más egy határőrizet. Én egy kicsit aggódom a határőrség - elnézést, ha nem teljesen precíz kifejezés - fegyvernemi hagyományainak, azoknak a tapasztalatoknak, azoknak a hasznos, a rendőrségtől eltérő ismereteinek megmaradása miatt és azoknak a képességeknek a megmaradása miatt, amiről itt érthető módon mindahányan nyilatkoztak meglehetősen óvatosan, szőrmentén és igen eufemisztikusan. De én látok veszélyt arra, hogy a határőrség specialitása most jelen pillanatban egy kissé háttérbe van szorítva. A szervezeti fölépítésből is látszik, hogy valahol ott a felső-közép kategóriában fogalmazódik meg először az irányítási rendszerben a határőrség, a határőrizet, és azért még soká lesz az, amikor Magyarországot minden oldalról belső határok veszik körül.
Mindjárt rögtön ehhez kapcsolódik egy másik kérdésem. Említették a szlovén-osztrák-magyar együttműködést. És hol vannak ebből a szlovákok, uraim? Az is európai uniós ország. Azokkal nem lesz együttműködés olyan formában, mint az előbbi másik kettővel?
Végül, de nem utolsó sorban nem állhatom meg, és ezt az urak bocsássák meg, ez nem önöknek szól, de mégiscsak a parlament képviselői vagyunk, ebből kifolyólag mostanában igen gyalázott foglalkozásunk van, azaz politikusok vagyunk. Én azért nagyon elgondolkoztam, mélyen elgondolkoztam azon, hogy 1990 óta október 23-a piros betűs ünnepünk. Kisebb, igazából rendőri beavatkozást nem vagy alig-alig igénylő összetűzések, rendzavarások egészen tavaly őszig nem voltak október 23-án. Azért ennek oka van. Ha a rendőrségről beszélünk, a bűnmegelőzés az egyik fontos dolog, az, hogy az okokat keressük meg, hogy mitől következik a bűn, és azt kellene elhárítani. Én nagyon méltányolom az önök előadását, de egy kicsit úgy éreztem magam, mintha egy ilyen háborúra készülnénk, ahol nagyon óvatosan, de olyan erőket összpontosítunk, hogy aztán itt az emberek mindenre képesek csak azért, mert október 23-a van. Azért 16 éven keresztül nem voltak ilyen atrocitások, és azért a képmutatást javasolnám mindenkitől, főleg a másik oldalon mellőzni, hogy tulajdonképpen mitől is lett ez az egész dolog, miből indult ez ki. Nem az okot kellene esetleg elhárítani, és nem egyre fokozottabb rendőri fölkészülést minden október 23-án megvalósítani? Erre önöknek nem kell válaszolniuk, és nem is kell itt most senkinek, csak ha már eszemben jutott, elmondtam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselőtársunknak. Ecsődi képviselő úr következik.
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a határőrség és a rendőrség személyi állományának, hogy ezt az integrációt végigcsinálják, mert úgy gondolom, hogy ez egy embert próbáló feladat, és az egyes embereknek is szolgálati helyet kell esetleg változtatni, egy más rendszerben kell dolgozni, új kollégákkal dolgozni, és ezt bizonyára nem kis feladat emberileg végigvinni, eltűrni és ebben aktívan részt venni. Ezt külön szeretném megköszönni mint a bizottság tagja is és mint magyar állampolgár is.
A következő kérdésem épp ebből adódik. Nyilván azokon a megyéken, amelyek határral, magyar határral kapcsolatos megyék, ott a létszámgondok ezzel most oldódnak, hogy a két szervezet integrálódik. De azok a belső megyék, mint Fejér megyei épp rá gondolok, ott ez a hatás nem érződik, ott továbbra is azok a létszámhiányok élnek, amelyek vannak vagy voltak. Erre van-e valami elképzelés, hogy itt hogy sikerül ezt a jelenleg meglévő létszámhiányt csökkenteni?
A következő ilyen kérdés, ami lehet, hogy egy kicsit alibi kérdésnek tűnik, mert valamennyire tábornok úr tájékoztatójában bent volt, de én azért itt a 23-ára való felkészülésben nekem az is fontos, hogy a rendőrök védelme, tehát személyi védelme milyen. Azt szeretném, ha úgy zajlanának le ezek az ünnepségek, hogy egyik oldalon se legyen sérülés, se a tüntetők között, se a rendőrök között ne legyen, hanem mindegyik egészségesen mehessen haza a családjához, én ezt szeretném. Ebben is megfelelően megvannak-e azok az intézkedések, hogy a rendőrök ne vérző fejjel meg törött lábbal kerüljenek ki ezekből a rendezvényekből?
A harmadik kérdés talán a tájékozatlanságomból adódik. Engem, mint ilyen tüntetést vagy rendezvényt bejelentő személyt terhel valami olyan felelősség, hogy bejelentek mondjuk valamelyik fontos térre 500 000 fős rendezvényt, a rendőrség ennek megfelelően arra felkészül, és akkor elmegyek másodmagammal, és a rendőrség ott mondjuk milliókért felkészült erre a rendezvényre? Van-e valamilyen felelősségem ebben? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés? (Tóth Gábor jelentkezik.) Tóth Gábor képviselő úr! Utána válaszkör következik.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én magam is először is szeretném megköszönni a rendőrség vezetésének azt a hatalmas munkát, amit az elmúlt időszakban elvégeztek. Úgy érzem, embert próbáló minden tekintetben az, amit önök végeztek. Kérdésem konkrétan, hogy a csökkenő források mellett, ami itt a beszámolóban elhangzott, hogyan fogják tudni biztosítani az egyre növekedő feladatokat, illetve részben ehhez kapcsolódik, de nem konkrétan ezen a szinten az önkormányzatokkal kapcsolatosan milyen lehetőségei nyílnak meg a rendőrségnek. Én magam polgármesterként próbálok intézni egy közterület-figyelő rendszert a fokozódó úgymond bűnözés miatt, aminek egy jó része meg sem jelenik a statisztikában, hiszen fényes nappal elviszik Maris néninek a vaskerítését a MÉH-be, azt nem regisztrálják, mert éppenséggel mire föl, de annak a szegény öregasszonynak igen nagy gondja van ebből adódóan. Erre egy esztendeje próbálkozok a rendőri vezetéssel valamiféle fajta közös megoldásban a saját magunk forrásait, természetszerűleg az önkormányzati forrásokat, sőt egyéb forrásokat is ebbe bevonva. Tehát erre kérnék valami választ, amennyiben mód, lehetőség van rá. A későbbiekben központi forrásokról, pályázati lehetőségekről lehet-e tudni valamit, nyílnak-e meg?
Október 23-ára csak egyetlen megjegyzés. Nagyon sokba kerül ennek az országnak pénzben, vérben, mindenben az őszödi beszéd. Köszönöm szépen. (Mécs Imre: Nahát!)
ELNÖK: Válaszkör következik. Államtitkár úr először, utána tábornok úr.
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha megengedi elnök úr, akkor visszafelé mennék a válaszadásban.
Központi források a polgármesterekkel való együttműködésben továbbra is azok élnek, amelyek most rendelkezésre állnak. A csökkenő források és egyre növekvő feladatok esetében azért szeretném jelezni, hogy Magyarország államhatárának 50 százalékában meg fog szűnni a ma ismert határőrizeti rendszer, tehát ezeket a határátkelőhelyeket és az ott dolgozó kollegákat természetesen nem utcára bocsátjuk, de meg fog szűnni Hegyeshalomban, ami most egyébként az autópályák kellős közepén lévő határátkelőpont gyakorlatilag, onnan ez az akadálymentesítés - ezzel a szóval szoktuk fémjelezni - meg fog szűnni. Tehát azt tudom elmondani, hogy az államhatáraink 50 százalékában igenis feladatcsökkenés van. Feladatcsökkenés van akkor, amikor azt mondjuk, hogy az integráció kapcsán a tevékenységi és szervezeti fúziónál, ami nem értendő például a határrendészeti kirendeltségeknél, de értjük a humánigazgatás, a gazdasági területen, valamit a vezetés-irányítás területen, tehát a racionális szervezések lesznek benne.
Nem növekszik a feladat, viszont a hatékonyságot növeljük akkor, amikor a gazdasági ellátás területén nem osztjuk a háromszintű szervezet felépítést, hanem kétszintű szervezetben gondolkodunk, tehát központi és regionális gazdasági igazgatóságokkal próbáljuk a feladatot végrehajtani. De azt gondoljuk, hogy a kormány az ez évre nyújtott plusz támogatással, illetve a következő évi költségvetésnél persze én is harcolok azért, hogy az egységes integrált rendőrség költségvetése minél magasabb szintű legyen, de mivel azzal az ígérvénnyel mentünk neki az integrációnak, hogy forráskivonás nem fog bekövetkezni, ezt az ígérvényt a mai napig is tudjuk tartani.
Felelősséggel tartozik a bejelentő, ha 500 000-et jelentett be és abból csak ketten mennek el? Sajnos azt tudom mondani, hogy jelen pillanatban nincs ilyen felelőssége. Felelőssége van a szervezőnek, a rendezőnek adott pillanatban a rendezvény törvényes és bejelentett módon való végrehajtásáért, de azért, hogy ő most ezret jelent be és háromezren jönnek, vagy háromezret és csak ketten jönnek, ez a felelőssége per pillanat nincs a szervezőknek. Az a rendőri erők száma szempontjából óriási gondot jelent, mert valahol be kellene tudni saccolni.
A rendőrök személyi védelme. Ez néhány slide-on bemutatásra került, hogy igenis az egyik megállapítása az volt az értékelő jelentéseknek, hogy nem teljes körű és nem jó minőségű a személyi állomány védőfelszereltsége. Nemcsak a kiképzés, nemcsak a pszichikai felkészítés, hanem természetesen a technikai háttere is biztosítva van már napjainkban.
A belső megyékre való hatás. Azt tudom jelezni, hogy az integráció első lépésében, tehát január 1-jétől az öt belső megyében ez plusz létszámot és plusz erőforrást nem fog jelenteni. Ezt őszintén meg kell mondanom. Körülbelül ez a bizonyos 3-5 éves átlag lesz az, amelyben ezt a fajta differenciáltságot helyre tudjuk hozni. Jelesül ezért az állománytáblák túltöltésre fognak kerülni Schengen-belső megyék esetében. Ám néhány hónap haladékot fogunk kérni. A haladék nagyon egyszerűen kiszámolható, hiszen természetesen majd azt kell hogy mondjuk, hogy azok a hallgatók, akik most másodévesek például a rendészeti szakközépiskolákban, nagy valószínűséggel elsősorban Budapest, Pest megye és ezen túlmenően Tolna megye, Fejér megye, Veszprém megye, Szolnok megye, Heves megye területére fognak kerülni, hiszen ezekkel ezt a bizonyos átmenetet - az iskoláztatással, a beiskolázásokkal és az állományoknak a központi irányításával - tudjuk megoldani. De most azt tudom mondani, hogy ebben a kérdéskörben megye nem fog tudni közvetlen ilyen támogatást kapni.
Nyitray képviselő úr. Az október 23-ára a képviselő úr nem kért tőlem választ.
Valószínű, hogy egy kicsit félreérthető volt. Van együttműködés a szlovákokkal is. Amire a tábornok úr utalt, az a szlovén-osztrák-magyar közös kapcsolattartási pont, tehát az egy szolgálati hely. Egyébként van az osztrákokkal és van a szlovákokkal is már, de itt a hármas határnál egy közös kapcsolattartási pont lesz, ez egy új szolgálati hely, már gyakorlat van benne az együttműködés kapcsán. Korábban csak határőrizeti tevékenységre, aztán később bűnügyi tevékenységre is nyitódik. Amikor most az osztrák belügyminiszterrel Hegyeshalomban találkoztunk, akkor pontosan egy ilyen közös kapcsolattartási ponton volt a megbeszélés és azt tekintettük meg. Tehát van együttműködés a szlovákokkal, ez a szlovén-osztrák-magyar közös kapcsolattartási pont új lesz.
A határőrség fegyvernemi hagyományai hogyan örökítődnek át az egységes, integrált szervezetben? Hitünk és reményeink szerint természetesen teljes körűen. Azzal, hogy Schengen-külsőn határrendészeti kirendeltség lesz, amikor a rendőrségi törvényben a helyi szerveknél a rendőrkapitányság mellett megjelent a határrendészeti kirendeltség. A határrendészeti kirendeltség vezetőjének a beosztását is egy szinttel magasabbra emeljük úgy, hogy egyébként az elnevezése sem fog változni. A határrendészeti kirendeltségeknek a száma Schengen-külső határon nem fog megváltozni, az ott lévő kialakított struktúra, létszámviszonyok és technikai ellátás sem fog megváltozni. Ezt nem mondhatom el Schengen-belsőre, de Schengen-belsőn is a területileg illetékes rendőrkapitányságok és Csorna rendőrkapitányságát beleszámítva megjelenik a rendőrkapitányságok jelen struktúrája, kiegészül, inkább így mondom egy határrendészeti és egy közbiztonsági osztállyal, hiszen többek közt ezzel tudjuk biztosítani, hogy akár 30 napra mi is vissza tudjuk állítani a határőrizetet, a határforgalom ellenőrzését, hiszen amit az osztrákok nekünk bejeleztek jövőre a futballbajnokság miatt, ezzel a képességgel nekünk is rendelkezni kell.
Külön kitért a határvadász századokra. A határvadász századok nem kerülnek szétosztásra, a határvadász századok gyakorlatilag egységben meg fognak maradni. Ma 14 van a határőrségen belül. Ezek a határvadász századok a bevetési szolgálatok szerves részét és szinte önálló részét fogják képezni. Az integráció kapcsán a határvadász századok, a határőrségnek az akció alosztályai és a területileg illetékes megyék esetében a megyei rendőr-főkapitányságok forgalomellenőrző alosztályai, és ahol van, a megyei rendőr-főkapitányságnak a bevetési alosztályai képzik, tehát ebből a négy elemből épül föl az a bevetési szolgálat, amely az adott megyei rendőr-főkapitányságnak a végrehajtó szolgálati területét tudja térben és időben, erő- és eszköztartalékban megerősíteni. Elsősorban természetesen ezek Schengen-külsőn vannak, tehát Tolna megyében, Fejér megyében, Veszprém megyében természetesen nem volt és nem is lesz határvadász század. De ezekben a megyékben ez a fajta szervezet így fog megmaradni.
Motoros provokáció. Ez már visszautal arra, amikor azt mondtam, hogy a szervezőnek nincs felelőssége, hogy ötvenet jelent be vagy kétszázat vagy akármennyit. Ott már van felelőssége a rendezvény lefolyásáért. Tábornok úr jelezte is, hogy nem régen volt olyan rendezvény, illetve nem motoros provokáció, de úgy érezte a rendezvény szervezője, hogy nem a bejelentésnek megfelelő, és elhatárolni kívánta az egész rendezvényét egy ilyenfajta magatartástól azonnal. A rendezvény szervezője és rendezője felelősségével élve annak tudatában azonnal tudott intézkedni ahhoz, hogy ilyen provokáció elkerülhető legyen.
Valóban az Országos Rendőr-főkapitányság központi épülete a Teve utcai objektum, elhelyezésre szolgál az Országos Rendőr-főkapitányságnak, a Budapesti Rendőr-főkapitányság döntő részeinek. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság esetében a decentralizációt ebben az esetben most nem tudjuk megvalósítani. Érezzük, és amikor bűncselekményt követtek el, illetve mindannyian ismerjük az eseményt, amiről nyilvános ülésen nem kívánnék beszélni, akkor ez a kérdés már a tervezés időpontjában is fölmerült, tehát az összes ellátó, betápláló rendszere úgy van megépítve vagy úgy van tervezve, hogy természetesen tartalék vezetési pont van. Most nem tudjuk azt tervezni, hogy esetleg szétszedjük, és csak a Budapesti, csak a Pest Megyei vagy csak az Országos Rendőr-főkapitányságot eltesszük onnan.
Mécs képviselő úr szintén rákérdezett a határzárásra. Schengen-külső a jelenleg ismert határrendészeti szervezeti elemek létszámában megmarad, Schengen-belsőn pedig az imént említett valamennyi határ menti illetékes rendőrkapitánysággal plusz Csornával egy szervezeti egységet hozunk létre kötelező jelleggel. Ezzel biztosítjuk azoknak a képességeknek a fenntartását, hogy esetlegesen a határ, a határforgalom ellenőrzését, a határ őrizetét vissza tudjuk állítani.
A dűlőutak? A schengeni csatlakozásnak az a mindenki által megélhető lényege minden állampolgár számára, hogy korlátozás, kontroll nélküli határátlépést biztosít. Az akadálymentesítés - talán ilyen műfogalmat szoktunk benne használni - pedig arról szól, hogy a ma létező kapukat, objektumokat gyakorlatilag el kell onnan bontani. Tehát feltehetően majd jelképben fogják jelezni az utazó számára, hogy más ország területére lépett úgy, ahogy Ausztriából átmegyünk Németországba, azért fölismerhetők a régi határőr vagy határőrizeti objektumok. Nem tudom azt mondani, hogy ez január 1-jétől meg fog szűnni mondjuk Hegyeshalomnál, ott még bontási munkák lesznek a későbbiekben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Második kérdéskör. Kérdezem, hogy ki kíván kérdezni. (Dr. Simon Miklós jelentkezik.) Erről az oldalról kérdés van-e még? (Nincs jelentkező.) Észrevételre még lesz lehetőség, ha a képviselőtársaim szeretnének. Simon képviselő úr!
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Mivel a REBISZ laktanyájában vagyunk, engedjék meg, hogy elmondjam a véleményemet, amit tavaly október 23-án éreztem. Az a helyzet, hogy el sem bírtam gondolni azt, hogy Magyarországon ilyesmi, ami szeptember 18-án és 23-án történt, megtörténhet. Azt pedig különben nem tudtam volna elképzelni, hogy szemek kilövésre kerülnek, hogy finoman és általános alannyal fogalmaznak, és vérben fog úszni egy-két tér. De még ezt is tetézte az az érzés, amikor azt láttam, hogy magyar rendőrök a magyar zászlót megtapossák. Nem értem azt, hogy azok az emberek, akik esküt tettek a zászlóra, hogyan csinálhatnak ilyet. Azóta sem hagy nyugodni ez a gondolat, és azért is jöttem el erre az ülésre, hogy ezt megkérdezzem nagy tisztelettel. Lehetne itt mindent mondani a miniszterelnökre, az ellenzékre is, de ez a gondolat nem hagy engem nyugton. Ezért nagy tisztelettel kérdezem önöket, uraim, hogy mi fogja biztosítani azt, vagy mit tesz a rendőrség azért, hogy az ilyen jogsértésnek azon kívül, ami történt, az a kilencvenegynéhány vagy százhuszon-akárhány jogsértés, amit a rendőrök elkövettek, annak elejét vegyük. De mit tesz a rendőrség azért, hogy még egyszer az elő ne forduljon, hogy a magyar zászlót magyar rendőrök - kérdezem, hogy magyar rendőrök voltak - megtaposták, mert aki magyar ember, az ilyet nem csinál? Gondolom, hogy ebben mindannyian megegyezhetünk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? (Senki sem jelentkezik.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a kérdéskört lezárjuk, engedjék meg, hogy egy észrevételt tegyek. Először is szeretném azt még egyszer egyértelművé tenni és világossá, és egyben megerősíteni saját pártom, képviselőcsoportom és azt gondolom, hogy minden parlamenti párt nevében, a bizottság nevében mondhatom, hogy továbbra is az az ötpárti megállapodás létezik, fönnáll és reményeim szerint működik, amely előirányozta a június 26-ai parlamenti szavazás alkalmával a magyar határőrség és a magyar rendőrség integrációját. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség továbbra is támogatja ezt az integrációt, az ehhez szükséges törvényi feltételek kialakításában kész együttműködni. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a két szervezet összevonása ne széteséssel, gyöngüléssel, kaotikus állapotokkal járjon, hanem megerősödéssel. Abban vagyunk érdekeltek, hogy erős rendőrség, erős rendészeti szervezet, egy erős biztonsági szervezet alakuljon ki Magyarországon. Azt gondolom, hogy létszámában ez a 45000 fő erre alkalmas. Bízom benne, hogy a feladattal való ellátás, a feladat elosztása, a munka megosztása a magyar lakosság számára a szubjektív biztonságérzet növelését fogja hozni, az ország határrendészeti feladatainak pedig 100 százalékos ellátását.
Ezért nyomatékkal szeretném arra fölhívni a figyelmet, hogy mi az integráció támogatása mellett fontosnak tartjuk a határrendészeti kérdések kiemelt kezelését. Utalnék itt arra, hogy a Schengennel kapcsolatos csatlakozásunk ellenőrzése kapcsán - erre Bencze tábornok úr részben utalt - voltak olyan észrevételek, amelyek azt gondolom, megfontolásra érdemesek, elsősorban a rendszer működésének pontosítása, különböző egységek közötti együttműködés, informatikai rendszerek összehangolása, nyelvismeret, felkészülés, az egész rendszernek a működtetése sokkal inkább, mint a technikai kialakítása.
Azt gondolom, ezek a kérdések, az integráció önmagában óriási feladatot ró a két szervezetre, ehhez jön még a schengeni csatlakozás nagyon nagy kihívása. Ez csak akkor működőképes, ha a szervezetek között a partnerség, az együttműködés keresése, nem egymással való rivalizálás vagy esetleges egymás elfojtása vagy megfojtása működik természetesen azzal, hogy a határőrség beolvad a rendőrségbe lényegében, és nem két szervezet összevonásából jön létre egy harmadik szervezet. Tehát ennek az alapténynek az elfogadása mellett tartom ennek a dolognak a hangsúlyozását különösképpen fontosnak. Azt gondolom, minden parlamenti erőnek az az érdeke, hogy az állami erőszak-monopólium ne szűnjön meg, ne sérüljön, hanem ezzel a határőrség és rendőrség összevonásával jelentős mértékben erősödjön, és a mai nemzeti és nemzetközi biztonságpolitikai kihívásnak megfeleljen.
Tehát mi azért támogattuk ilyen politikai viszonyok között, ilyen nagyon mély ellentétek közepette is a rendőrség és a határőrség integrációját, mert úgy gondoltuk, hogy a rendészeti szervek közmegbecsülésének helyreállítása ezen keresztül is elérhető, és egy nagyon erős rendészeti belbiztonsági szerv jön létre a hadsereg elmúlt 17 éves természetszerű szövetségi politikánkból adódó átstrukturálása mellett. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, a határrendészeti kérdéseket kiemelten fontosnak tekintjük, különösképpen azért, mert nagyon sok választókörzetet érint, nagyon sok embert érint, nagyon sok munkavállalói vonatkozása van, amelyekre az ötpárti megállapodás garanciákat tartalmazott minden határőr számára. Ezeket a garanciákat természetesen számon fogjuk kérni. Kezdeményezni fogjuk, hogy a január 1-jei integráció után a februári parlamenti ülésszak alatt kapjunk egy részletes tájékoztatást, és itt már a szakszervezetek véleményét is szeretnénk majd utólag megkérdezni, hogy mi volt a benyomásuk az integráció végrehajtásáról.
Ha már az ötpárti egyeztetés garanciáit említettem, akkor engedjék meg, hogy arra fölhívjam a figyelmet, és ezt is szeretnénk számon kérni majd államtitkár urakon és miniszter úron, megegyeztünk abban, hogy az összevonás kapcsán esetlegesen többletforrás előállása esetén a forráskivonásra semmiféle lehetőség nincs. Azzal mentünk bele a törvénymódosítás elfogadásába és a törvények megszövegezésébe, hogy a felszabaduló többletforrások kerüljenek az ágazatba visszafordításra. Ezért nagyon remélem, hogy a költségvetési törvényben radikális csökkentés először is rendészeti ágazat szinten nem lesz, erre vannak jelek, de ezt majd még nyilván értékelni fogjuk a pénteki bizottsági ülésen. Szeretnénk egy pénzügyi kimutatást is látni előbb vagy utóbb, hogy a gazdasági regionalizáció, amelyről államtitkár úr és országos rendőrfőkapitány úr beszélt, a gazdasági, logisztikai igazgatóságok, és láttuk azt a talán öt központot, ahol az országban ezek létrejönnek, ez milyen pénzügyi, gazdasági megtakarítással jár, és ezeknek a fölszabaduló többletforrásoknak a helye mi lesz majd a következő hónapokban, illetve a következő években.
A Schengennel kapcsolatos felzárkóztatást már érintettem. Ezt nagyon fontos dolognak tartom, hogy a Schengennel kapcsolatos észrevételek működjenek majd.
Szeretném azt is elmondani, hogy mi, a frakciónk érzékelünk változást abban a rendészeti politikában, ami tavaly ősz óta zajlik Magyarországon. Azt gondolom, látni kell, hogy mind a rendészeti miniszter, mind az államtitkára, mind az országos rendőrfőkapitány, mind a budapesti rendőrfőkapitány, mind a különböző szervezeti egységek vezetői leváltásra kerültek vagy fölmentésre kerültek, vagy lemondtak, vagy nyugdíjazásuk is sorra került. Mi ezt érzékeljük. Nem titok, hogy a Fidesz rendészeti munkacsoportja, illetve országos rendőrfőkapitány úr és a budapesti rendőrfőkapitány között volt egy egyeztetés néhány héttel ezelőtt, ahol ezeket a kérdéseket áttekintettük. Azt gondolom, hogy mód van arra, hogy a rendőrség közmegbecsülésének helyreállítása érdekében tegyünk közösen lépéseket.
Szeretném azt elmondani, itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy azt is elmondjam, hogy úgy gondolom, Budapest rendőrfőkapitányának személyi kiválasztása elnyerte a Fővárosi Önkormányzat teljes támogatását. Úgy tudom, hogy a szakmai programját mind a rendészeti bizottságban, mind a képviselő-testületben Budapest Főváros Önkormányzatában teljes körű támogatás övezte. Azt gondolom, hogy az elmúlt hetekben a budapesti rendőrfőkapitány személyes fellépése is jelentős bizalmitőke-erősítést jelentett bizonyos kérdésekben, bizonyos rendészeti eseményekben a Parlament környezetében.
Szeretném azt is többszörösen aláhúzni, hogy nagyra értékelem a beszámolóban az emberi jogi szervezetekkel való egyeztetést. Holnap az Emberi jogi bizottság tesz egy kísérletet arra, hogy október 23-a tanulságait utólag elemezze. Bár több képviselőtársam számára az a fölkészülés, amit a rendőrség október 23-a kapcsán meg kíván tenni, lehet, hogy riasztónak tűnik, én azt gondolom, hogy az előkészítés, az emberi jogi szervezetekkel való egyeztetés, a gyülekezési törvény hatálya alá eső események kapcsán való előzetes egyeztetési szándék, igény, együttműködési szükségszerűség, a gumilövedék kiiktatása, az eljárás alá vont rendőröknek a kiiktatása a további eljárásokból, az azonosítás kérdésének szakszerű rendezése, a Papp tábornok úr által készített jelentés tanulságainak látható levonása szerintem sokat segíthet abban, hogy október 23-a békés ünnep legyen.
Ennek jegyében csak arra szeretném kérni a rendőrséget is, és azt gondolom, minden parlamenti képviselőnek az a felelőssége, hogy minden tüntetést, tiltakozást, megemlékezést bejelentő polgártársunkat, a gyülekezési törvény hatálya alá eső eseményen résztvevő polgártársunkat arra kérjünk, hogy a rendőrökkel együtt ők maguk is tartsák meg a törvényeket, mind a rendőrök, mind a tüntetők tartsák be azokat a jogszabályokat, amelyek a gyülekezésre vonatkoznak, és általában az emberi jogokat pedig tartsák tiszteletben. Én ezt szeretném kérni a rendőrségtől is október 23-án, méltányolva és akceptálva az előkészítésben tett változtatásokat, a személyi konzekvenciák levonását, és bízva abban, hogy március 15-e után október 23-a is egy méltó ünnep lesz majd, ahol nem kerülnek sorra olyan atrocitások, amelyeket talán nem alap nélkül kérdőjelezett meg és ezért próbálta felelősségre vonni a magyar közélet szereplőit Nyitray és Simon képviselőtársam. Ennyit szerettem volna elmondani.
A válaszokat szeretném majd a föltett kérdések kapcsán, itt egy kérdés hangzott még el Simon képviselőtársamtól, ami a rendőrség mentális fölkészülését illette, és nekem volt még egy-két kérdésem.
Még egy dolgot szeretnék még, itt Ecsődi képviselő úr is érintette és többek. Mécs képviselő úr azt mondta, hogy erre nem kérdez rá, ezek a mélységi ellenőrzések. Erre utalt Bencze tábornok úr is, Béndek tábornok úr is, hogy igaz, hogy megszűnik a belső határ, illetve belső határ lesz és megszűnik az ellenőrzés, de ez az ottani, környékbeli lakosság számára folyamatos terhelést, forgalmi terhelést, közbiztonsági, közrendészeti terhelést jelent. Ott mélységi különböző ellenőrzéseknek a fenntartása, illetve a megmaradó határok vonatkozásában a mélységi ellenőrzés rendszere erősödhet-e azáltal, hogy mégiscsak több rendőr lesz a jelenleginél tizenegynéhányezerrel?
DR. PIROS ATTILA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, akkor visszafelé mennék. Mélységi ellenőrzés. Ha már a hegyeshalmi példát mondtam, Hegyeshalomban az a változás fog megtörténni, hogy Hegyeshalomban ma az útlevélkezelők, akik ott ülnek az útlevélkezelő kis helyiségben, az ő ilyen irányú tevékenységükre nem lesz szükség, hiszen nem kezelünk útlevelet. Valamennyi belső határon lévő ilyen munkakörben foglalkoztatott kollegánk gyakorlatilag a közterületi tevékenység... Ha úgy tetszik, igen, ez a mélységi tevékenységnek a részét képezi. Ezért hoztuk létre a Schengen-belsőn valamennyi rendőrkapitányságon plusz Csornán ezt az osztály szintű szervezeti elemet. Ezért hagytuk meg - Nyitray képviselő úr jelezte - a határvadász századokat, hogy csak egységbe szerveztük azokat az erőket, amelyek most is megvannak. Sehova nem kívánjuk elvinni, ezek az erők, eszközök ugyanabban a tevékenységi körben fognak szolgálni, ugyanazt a tevékenységet fogják az állampolgárok számára érzékelhetővé tenni.
Kétségtelen tény, hogy Schengen-belsőn egy, a jelenlegi ismert állománytábla létszámánál lényegesen magasabb szintű lesz a reprezentáció, és ahogy mondtam képviselő úr számára, jelen pillanatban januárban az integráció az öt belső megye érintetlenségét fogja majd jelenteni. Schengen-külsőn a változás az, hogy nem két együttműködő szervezet önálló érdekének együttműködési szintjén kell hogy megvalósuljon a közös tevékenység, hanem egy szervezet egy szervezeti érdek. Az adott rendőrfőkapitány az éppen aktuális határrendészeti, közbiztonsági, közlekedési szempontokat figyelembe véve fogja szervezni és tervezni azokat az erőket, amelyek egyébként most is azon a területen diszlokálnak. Tehát a mélységi ellenőrzés Schengen-belsőn megváltozik, a határrendészeti tevékenység, így például a Budapesti Rendőr-főkapitányság is kap egy olyan kontingenst, egy olyan szervezeti elemet, amely beleépül a Budapesti Rendőr-főkapitányság területi szerveinek a részébe, amellyel növelni kívánjuk a közterületi jelenlét esetét. Továbbra is fenntartjuk azt, hogy a készenléti rendőrség, amely január 1-jétől ezt az elnevezést fogja érinteni, döntően és alapvetően azokat a megyéket fogja segíteni Budapesten kívül, amelyek éppen az integráció kapcsán nem érintettek.
Elnök úr, pénzügyi kivonás, többletforrás visszafordítása. Igen, az a célunk, amikor azt mondtuk, hogy a szervezetben jelen pillanatban nincs kinyerhető forrás. Nem is ez a cél és ez a szándék, hogy forráskivonás történjen. Az, hogy forrást tudjunk kinyerni, az igen, és ezt a forráskinyerést tudjuk visszafordítani arra, hogy a finanszírozhatóságot és a fejlesztést a jövőben is garantálni tudjuk.
Szakszervezetek. Azt hiszem, a prezentációban nem érintettük, a felvezető gondolataimban talán igen, hogy az első perctől kezdve, tehát tavaly szeptember-októberben, amikor tevékenységi átvilágításokat végeztünk, még semmiféle szervezetről nem beszéltünk. Valamennyi, a határőrségnél és a rendőrségnél lévő reprezentatív szakszervezetet meghívtuk, és folyamatosan egyeztettünk, nem is egyeztetés, együtt dolgoztunk, ott voltak ők is az első megbeszéléstől gyakorlatilag az utolsó megbeszélésig. Természetesen az érdekképviseleti szerv folyamatosan jelzi számunkra azokat az anomáliákat, azokat az egyéni gondokat, amelyekre minden parancsnoknak figyelni kell. Ezért a szervezetnek azt a fajta kialakítását választottuk, hogy nem a minisztériumban mindentől elzártan íródnak ezek az állománytáblák és szervezeti, működési szabályzatok, hanem a határőrség és a rendőrség vezetőinek, kollegáinak a bevonása volt az első perctől kezdve a fő irányadó elv.
A garanciákat, amelyek az ötpárti megállapodást létrehozták, természetesen tartjuk. Ezek számunkra is azt a lehetőséget biztosítják, hogy akár még ebben a parlamenti ciklusban mindannyian tudjuk a rendőrségi törvény módosításának a szükségességét, elengedhetetlen az érdekünk arra, hogy erős rendőrséget, erős biztonsági szervet hozzunk létre, és ezeket az integrációval némi velejáró szubjektív tényezőket a minimálisra csökkentsük. Ezt úgy szoktam jelezni, hogy kétségtelen tény, jelen pillanatban a határőrségnek van egy vezetője és a rendőrségnek is van vezetője, a jövőben egy rendőrségi vezető lesz. Valóban a határőrségnek is van jelen pillanatban egy gazdasági vezetője, a rendőrségnek is van egy gazdasági vezetője, a jövőben egy gazdasági vezető lesz. A humánszolgálatnak is mind a két szervnél van egy-egy vezetője, a későbbiekben csak egy lesz belőle. Ezekre szoktuk azt mondani, hogy igen, lesznek ilyen kérdések, amelyeket el kell dönteni, de ezek nem befolyásolják az állampolgárok biztonságérzetét, szubjektív biztonságérzetét annyiban, hogy adott településen, adott térségben, adott megyében ez a kérdés ebből a szempontból nem döntő.
Igen, felkészülünk arra, hogy a garanciákat számon fogják kérni. Azért is kezdeményezte miniszter úr meg én is, hogy igen, képviselő úr, itt a REBISZ-nél találkozhassunk, itt a REBISZ-en belül mondhassuk el a felkészültségünk éppen aktuális helyzetét. Abban azért jeleztünk jó néhány olyan dolgot, ami megoldandó kérdés, azzal is ezt jelezvén, amit az elnök úr is mondott, hogy érzékel változást a rendészeti irányítás vonatkozásában. Természetesen mi is tudjuk, hiszen a schengeni pénzekkel is el kell számolni, mindannyian tudjuk, jövő szeptemberben jön az ellenőrzés, tehát az utolsó fillérig el kell számolni minden egyes szervezetnek, hogy miért kapta és azt mire fordította, és az integráció kapcsán ez mindig egyfajta iránytűt kell hogy jelentsen számunkra akár objektumról van szó, akár járműbeszerzésről, akár más eszköz beszerzéséről.
Simon képviselő úr, nem szeretném megkerülni a választ. Azt gondolom, hogy az elnök úr azért részben megadta. Nemcsak a személyi változásokat szeretném jelezni, hanem azt, amit a slide-okon is megpróbáltunk bemutatni, hogy a pszichés felkészítés, a rendőrök oktatása, képzése, az, hogy a legfelső szintű parancsnoktól a végrehajtó állományig mindenki érzékelte. Amikor azt mondtuk, hogy igen, tanultunk belőle, és elnök úr is jelezte a Papp tábornok úr nevével fémjelzett jelentést, aki most ennek az egész egységnek a parancsnoka, úgy gondolom, hogy reményeink szerint kimondhatjuk azt, hogy mindent megtettünk annak érdekében, ami a rendőrségre hárul, hogy mind az előkészítés, mind a felkészülés időszakában ne forduljon elő törvénysértés. Minden rendőrkollegám tudja, hogy bárkinek bármelyik pillanatban, ha túllépi a jog határait, akkor felelni kell, ha csapaterőben, akkor is, ha pedig egyszemélyes az intézkedés vagy szokásos járőrben, akkor is. Mindent elkövetünk annak érdekében. Bizonyára tetszett látni a slide-okon, hogy talán időnként túlzott módon most már jó néhány azonosító számot föltettünk, és minden eszközzel, dokumentációs eszközökkel is megpróbáljuk az intézkedéseinket dokumentálni, mert hiszen azt láthattuk, hogy a másik oldalon is ez a fajta dokumentumozás megtörténik. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérdezem képviselőtársaimtól, van-e bármilyen észrevételük. (Senki sem jelentkezik.) Juhász államtitkár úr, tábornok urak, bármilyen észrevétel, kiegészítés? (Juhász Gábor jelentkezik.) Államtitkár úr, parancsoljon!
JUHÁSZ GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársak! Nekem csak egyetlen egy lenne, és nem is ilyen értelemben szakmai. Szándékosan hallgattuk ezt végig, talán ilyen részletességgel még szakbizottságot nem tájékoztattak az elmúlt jó néhány évben arról, hogy adott esetben egy eseménysorhoz kötődően milyen felkészültség történik.
Szeretnék rá emlékeztetni, hogy ez a rendőrség utoljára tömeggel kapcsolatos cselekménysorozatot nem egy éve, hanem az idei év tavaszán csinált. Akkor úgy csinálták, hogy mind a sajtó, mind a közvélemény, a szakmai és a politikai, szakmapolitikai közvélemény is elismeréssel szólt arról, hogy a magyar rendőrség milyen módszerekkel, hogyan járt el. Tisztelettel emlékeztetném rá a képviselőtársakat, elnök urat, hogy annak szellemében, amit részben az elnök úr el is mondott, a magyar rendőrség igyekszik azokat az erényeit erősíteni, amelyekkel a közmegbecsülést erősíteni lehet. Tehát arra kérek mindenkit, hogy amit itt hallott, illetve amit tapasztal ebben az objektumban, azt tekintse úgy, hogy minden bizonnyal ma a Magyar Köztársaság rendőrsége jobb lesz, szakszerűbb lesz, felkészültebb lesz, és jobb eszközökkel rendelkezik, mint amit különben már tavasszal és mindenki elismerésére méltó módon csinált.
Abban bízom, hogy békés ünnep lesz. Kétségkívül talán a legnagyobb biztonsági kockázat, amiről különben mindenki a szíve mélyén gondolkodik, hogy elkerülhető-e az, hogy tömegrendezvényeket kihasználva azok a csoportok, amelyekről ma már tudjuk, hogy egyetlen politikai erő aktív támogatását sem élvezik, képesek lesznek-e valamilyen rendzavarást csinálni. Úgy gondolom, hogy abból, amit itt a tábornok urak önöknek elmondtak, elég világosan kiderül, hogy a magyar rendőrség célja az, hogy megakadályozzon minden olyat, ami a békés megemlékezést vagy demonstrálást valamilyen módon átfordíthatná egy ilyen utcai rendzavarássá. Ehhez ma a rendőrségnek jó eszközei vannak, a kiképzése megfelelő, és el is fogja tudni látni a feladatát. Úgy gondolom, a szakbizottságnak pedig az egy lehetősége, hogy mélységében ismerje meg ezt a felkészülést, hiszen önök is tudják, hogy általában úgy szokott ez történni, hogy ugyan nem arra készülünk, hogy ez vagy az az esemény bekövetkezik, de bizonyos szervezetektől, például a rendőrségtől joggal várhatja el mindenki, hogy amennyiben mégis bekövetkezik, vagy valami rosszabb következik be, mint amit előzőleg kiszámítottunk, akkor is képes legyen ellátni a feladatát. Úgy gondolom, hogy ezután a tájékoztató után mindenkiben kialakulhatott az a kép, hogy a Magyar Köztársaság rendőrsége jogszerűen, szakszerűen képes lesz ellátni ezt a feladatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megköszönni Papp tábornok úrnak, hogy lehetőséget biztosított a REBISZ-nél a kihelyezett bizottsági ülés megszervezésére és megvalósítására. A bizottság azért tartotta itt az ülését államtitkár úr, miniszter úr kérésére, mert szerettünk volna hozzájárulni ahhoz a folyamathoz, amely a közbizalom helyreállítását jelenti a magyar rendőrség iránt. Én csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy sem politikai, sem társadalmi vita tekintetében a magyar rendőrséget, a magyar határőrséget soha nem érték az elmúlt 17 évben olyan kritikák, vagy nem rendült meg annyira a bizalom, mint az elmúlt év őszén. Hogy ehhez mi vezetett, az egy külön történet, most azt a fejezetet nagyon helyesen nem nyitottuk meg ezen a bizottsági ülésen. Azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke és ennek az országnak is az az érdeke, hogy a közbizalom helyreálljon a rendőrséggel szemben. Azt gondolom, hogy egy sikeres schengeni csatlakozás és egy sikeres rendőrség-határőrség integráció ebben nagyon fontos lépés lehet, és október 23-a békés megünneplésének a feltétele is hozzásegíthetne bennünket ehhez.
Nagyon szépen köszönöm minden képviselőtársamnak, hogy eljött. Pénteken 10 órakor a költségvetés tárgyalásával folytatjuk nehezebb témákban.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 35 perc)
|
Dr. Lázár János | |
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika