HRB-25/2007.
(HRB 1-45/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. október 19-én, pénteken, 10 órai kezdettel
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat: *

Az ülés résztvevői: *

Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat. Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről (Általános vita) *

Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *

Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *

Kérdések, hozzászólások *

Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra *

Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék) válaszai az elhangzottakra *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita *

Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése) *

Kérdések, észrevételek *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

Az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4016. számú jelentés és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (Általános vita) *

Dr. Somssich Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *

Dr. Koblinger László (Országos Atomenergia Hivatal) szóbeli előterjesztése *

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiája 2010-ig *

Prof. dr. Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának szóbeli kiegészítése *

Kérdések, észrevételek *

Prof. dr. Szabó János válaszai az elhangzottakra *

Egyebek *

Karsai Péter (MDF) bejelentése *

Napirendi javaslat:

1/a. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat (Általános vita.)

1/b. Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről (T/3860/1. szám)

Meghívottak: a Pénzügyminisztérium képviselői

az Állami Számvevőszék képviselői

a Honvédelmi Minisztérium képviselői

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői

2. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita.)

Meghívottak: a Pénzügyminisztérium képviselői

3/a. Az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4016. számú jelentés (Általános vita.)

3/b. Az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló H/ . számú országgyűlési határozati javaslat (Döntés a bizottsági önálló indítványról.)

Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői

4. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiája 2010-ig

Meghívottak: a Honvédelmi Minisztérium képviselői

5. Egyebek

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke

Keleti György (MSZP), alelnök

Karsai Péter (MDF), alelnök

Ecsődi László (MSZP)

Dr. Gál Zoltán (MSZP)

Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)

Csampa Zsolt (Fidesz)

Nyitray András (Fidesz)

Dr. Simon Miklós (Fidesz)

Tóth Gábor (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

Katanics Sándor (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)

Tóth Károly (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)

Dr. Kontrát Károly (Fidesz) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)

Dr. Simon Miklós (Fidesz) megérkezéséig Nyitray Andrásnak (Fidesz)

Básthy Tamás (KDNP) Csampa Zsoltnak (Fidesz)

Gulyás József (SZDSZ) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)

A bizottság titkársága részéről:

Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa

Meghívottak részéről:

Hozzászóló:

Varga Valéria főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)

Norczen Győzőné osztályvezető (Állami Számvevőszék)

Sulyok János ezredes (Honvédelmi Minisztérium)

Dr. Bódi Lajos ezredes (Honvédelmi Minisztérium)

Dr. Pintér Ferencné főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

Dr. Somssich Gabriella főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

Dr. Koblinger László főigazgató-helyettes (Országos Atomenergia Hivatal)

Prof. Dr. Szabó János rektor (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem)

Megjelentek:

Tari Ferenc vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)

Jeszenkovich Tamás számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)

Dr. Nagy Mihály tudományos tanácsadó (Országos Atomenergia Hivatal)

Dr. Ördögh József tudományos tanácsadó (Országos Atomenergia Hivatal)

Dr. Nagy Kálmán főtitkár (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem)

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 03 perc)

Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása

DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Arra kérem a bizottság munkatársait, hogy a folyosón tartózkodó képviselőknek szíveskedjenek jelezni, hogy kezdjük a munkát.

Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. A helyettesítések vonatkozásában: Gál Zoltán képviselőtársunk helyettesíti Gulyás József képviselő urat, jómagam pedig Kontrát Károly képviselő urat helyettesítem. Továbbá: Csampa képviselő úr Básthy Tamást, Nyitray András Simon Miklós képviselő urat, Keleti György képviselő úr Tóth Károly képviselő urat, Rába László képviselő úr pedig Katanics Sándor képviselő urat fogja helyettesíteni. Megállapítom, hogy az ülés határozatképes.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülését az alábbi napirendi pontokkal kezdeményeztem. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat, az általános vitára való alkalmasság, az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat, az atomenergia 2005., 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4016. számú jelentés általános vitára való alkalmassága, ugyanebben az esetben a bizottsági önálló indítványról való döntés, hiszen előterjesztőként van kijelölve, és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiája 2010-ig, valamint egyebek.

Van-e a napirenddel kapcsolatban észrevétel vagy kérdés? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztett napirendi javaslatot. Kérem, kézfeltartással jelezze, aki egyetért. (Szavazás.) Köszönöm.

Egyhangúlag fogadtuk el a mai ülésünk napirendi pontjait.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú törvényjavaslat. Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről (Általános vita)

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló T/3860. számú előterjesztés fekszik önök előtt. A napirendi pont kapcsán megjelent Varga Valéria főosztályvezető-helyettes asszony, illetve Tari Ferenc tanácsos úr, akiket tisztelettel köszöntök. Az Állami Számvevőszék részéről Jeszenkovich Tamás számvevő tanácsost, illetve Norczen Győzőnét, az Állami Számvevőszék osztályvezetőjét, a Honvédelmi Minisztériumból Sulyok János ezredes urat és dr. Bódi Lajos ezredes urat, valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból dr. Pintér Ferencné főosztályvezetőt köszöntöm nagy tisztelettel a költségvetés tárgyalása kapcsán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az indítvány általános vitára való alkalmasságáról kell döntenünk a törvényjavaslat, illetve az Állami Számvevőszék véleménye alapján. Az előterjesztésből a megküldött normaszöveg, a XIII. honvédelmi fejezet és a XIV. igazságügyi és rendészeti minisztériumi fejezet rendvédelmi szervekre vonatkozó része kerül megtárgyalásra.

Először a kormány képviselőjének szeretném megadni a szót, amennyiben szóbeli kiegészítést kíván tenni, nagyon tömören és röviden, határozottan katonásan szíveskedjék elmondani.

Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem megfelelni az elvárásoknak. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, és a 2008. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban röviden, lényegre törően az alábbi főbb tartalmi elemeket szeretném kiemelni.

Először is azt, amit az elmúlt évben is elmondhattam, hogy ez ismételten egy tiszta költségvetés, figyelemmel az Alkotmánybíróság korábbi határozatára, tehát ez a költségvetési javaslat nem tartalmaz semminemű olyan törvénymódosítást, amit a korábbi időszakban. Erre a második napirendi pontban szereplő megalapozó előterjesztésben lesz lehetőség.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ÁSZ által megfogalmazottaknak eleget téve, a fejezeti kötetek elejére bekerültek azok a számsorok, azok a táblázatok, amelyek a költségvetés 2006-2011. évi paramétereit tartalmazzák, makrogazdasági összefüggésben, fejezeti és egyéb más összefüggésben.

A változások közül szeretném kiemelni az állami vagyonnal kapcsolatos változásokat. Szintén figyelemmel az ÁSZ korábbi megállapításaira, eleget tettünk annak az elvárásnak, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos összes kiadás és bevétel egy fejezetben kerüljön bemutatásra, ez a XLIII. fejezet. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egy fejezetben van, hanem azt is jelenti, hogy valamennyi kiadás és valamennyi bevétel a központi költségvetés részét képezi. Tehát tiszta, transzparens kép látható az állami vagyonnal kapcsolatban, értékesítés, elidegenítés esetén közvetlenül a KESZ-számlára folynak be ezek a pénzek.

Van egy kivétel, ami az intézményeknek továbbra is kedvező, ez az, hogy a tárgyi eszközök tekintetében az egyedi, 25 millió forintot meg nem haladó eszközök értékesítése továbbra is az intézményeknél marad, szemben az ingatlanértékesítési bevétellel, amely nem.

Egy másik újdonság van a vagyontörvénnyel kapcsolatban, amely megjelenik a költségvetési törvényben is, ez az, hogy a költségvetési szerveknek az ingatlanhasználat után majd bérleti díjat kell fizetni. A bérleti díj pontos részletszabályait majd a vonatkozó végrehajtási rendelet fogja meghatározni, illetőleg a vagyonkezelési szerződés, amely már az MNB, a zrt. és az intézmények között kerül megkötésre. De számol a költségvetés tartalékkal a bérleti díj vonatkozásában, a Miniszterelnöki Hivatalnál lévő központi tartalékok között van egy 18 milliárdos összeg, amelyet a vagyonkezelési szerződések tükrében a költségvetési szervek meg fognak kapni.

Ezen túlmenően még változásként szintén ki kell emelnem, ami szintén az ÁSZ kezdeményezésére és az ÁSZ által megállapítottak végrehajtására történt, hogy az EU-források felhasználásának tisztán láthatósága érdekében a 19. fejezet egy új fejezet, amely a strukturális és kohéziós alapok, források felhasználását mutatja be.

Szintén kedvező változás, hogy megszűnt a kötelező maradványképzési kötelezettség, ez valamennyi költségvetési szervet érinti, a tárgyalásra kerülő HM- és az IRM-fejezetet is, Tehát a költségvetési szerveknek nem kell már azzal számolniuk, hogy nem költhetik el a rendelkezésükre álló forrásokat, ez teljes egészében rendelkezésükre áll, amely biztosítja a rugalmas gazdálkodásukat. De itt jegyezném meg, hogy megmaradt viszont a fejezeti egyensúlyi tartalék intézménye, amely tulajdonképpen ebben az évben egy nagyon jól bevált intézménynek tekinthető. Ez olyan nagyságrendű összeg - a fejezetek összesítésében 88,8 milliárd forint -, amely lehetőséget biztosít a kormány számára arra, hogyha az egyensúlyi folyamatok tekintetében olyan történések következnek be, amelyek kockázatják az egyensúlyi helyzet betartását, akkor ezen előirányzat és e pénztömeg felhasználásával be tud avatkozni. De ez a fejezeteknél van, és többnyire azért a fejezetek felhasználásában kerülhet ezekre sor, egyébként ezekről negyedéves jelentések alapján a kormány negyedévente dönt. Ennyit a változásokról.

A makrogazdasági paraméterekről, az államháztartás középtávú céljairól és kereteiről röviden annyit szeretnék mondani, hogy az ÁSZ megállapításaival összhangban a 2008. évi makrogazdasági paraméterek a 2006. évi konvergenciaprogramban meghatározottakkal összhangban kerültek kialakításra, kiszámításra. Némi eltérések ugyan adódnak, de ezek kedvező eltérések, az időközben a gazdaságban bekövetkezett kedvező folyamatok eredményeképpen. Ilyen például az, hogy az államháztartás hiánya az első számítások szerint 4,1 százalék, szemben a konvergenciaprogramban rögzített 4,3 százalékkal, az infláció 2008-ra tervezett mértéke 4,5 százalék, a GDP 2,8 százalék.

2008-ban sem növekedhetnek - néhány területet kivéve - a kiadások. A hatályos jogszabályoknak, törvényeknek megfelelően növekednek a kiadások a nyugdíjak, a családtámogatások tekintetében, és kiemelt prioritást kapott az ÁSZ pozitív megállapításait is kihangsúlyozandó, hogy az uniós források maximális felhasználása érdekében a hazai társfinanszírozáshoz szükséges források szintén maximálisan betervezésre kerültek.

A tartós kiadáscsökkenés tovább érezhető a 2008. évben is. Itt emlékeztetnék arra, hogy igazából 2006-ban egy kormányhatározattal alapoztuk meg a strukturális intézkedések közül a közigazgatást érintő szervezeti intézkedéseket. Ez az egyik tartós kiadáscsökkentést biztosító intézkedési halmaz, de ugyanígy a nyugdíj és az oktatás területén is folytatódnak ezek az intézkedések, valamint az egészségügyben. Ezek a megalapozó reformok teszik lehetővé a 2008. évi reálfolyamatok biztosítását is.

A központi közigazgatást érintő strukturális intézkedések hatása - ahogyan mondtam - érződik 2008-ban, ezek gyakorlatilag áthúzódó hatások, hiszen 2007-ben is valósultak meg olyan szervezeti intézkedések mindkét tárca tekintetében - a HM-nél és az IRM-nél is -, amelyek vonzatát érvényesíteni kellett. Ez lehet pozitív is, ez alatt azt értem - de ez valamennyi fejezetet érinti -, hogy amennyiben nem úgy valósultak meg ezek az intézkedések, ahogyan ezt a 2007. évi költségvetésnél prognosztizáltuk, tehát valamilyen mértékben eltér, akár úgy, hogy több forrás került kivételre, akár úgy, hogy más ütemezésben vagy más nagyságrendben, ezek a források visszapótlásra kerültek. Tehát nem kockáztatja egyik költségvetési intézménynek sem a 2008. évi tevékenységét.

A létszámról és a személyi juttatásról még néhány gondolatot a központi közigazgatás területén. A 2006. évnek tulajdonképpen 2008. évben csak áthúzódó hatása jelentkezik a létszámcsökkentések tekintetében, nem számol a költségvetés külön elrendelt létszámintézkedésekkel. Áthúzódó hatásként tekinthető a körülbelül mintegy 6 ezer fős létszámcsökkentés prognosztizálása. Bérnövekedéssel szintén nem számol a költségvetés, illetőleg úgy számol, hogy a céltartalékok között található egy 173 milliárd forintos személyi jellegű céltartalék, ez azzal van összefüggésben, hogy jelen pillanatban is folynak még az érdekegyeztető tárgyalások. Tehát annak várható kimenetére biztosított a költségvetés tartalékot, illetve ebben a 173 milliárdos előirányzatban található az a mintegy 75-80 milliárdos keret is, amely biztosítja az ez év tavaszán a szakszervezetekkel kötött megállapodások eredményeképpen 2008 januárjában kifizetendő 2007. évi 13. havi illetmény kétheti különbözetét, ezt megkaptuk előlegben, és megkapják ezt a különbözetet. Ezt a központi költségvetés megfinanszírozza időben, de pluszként, nem a saját költségvetésükből kell a költségvetési szerveknek ezt biztosítani.

Két-három mondat e témakör keretében a tárca költségvetéséről. Azt lehet látni a HM költségvetésénél, hogy a Honvédelmi Minisztérium tiszta költségvetési támogatása mintegy 11 százalékkal növekedett, a tárca képviselője részletes számításokat tud mondani. Ez mintegy 31 milliárd forint, a rendelkezésre álló költségvetési támogatás 302 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka. De amennyiben a teljes kiadásra, azaz a 319 milliárdra vetítem a GDP-t, akkor az látható, hogy a GDP 1,17 százalékát biztosítja a költségvetés a honvédelmi kiadásokra. Ezzel eleget tudunk tenni a NATO felé vállalt kötelezettségeinknek.

Az igazságügyi tárca tekintetében - mint a Pénzügyminisztérium képviselője - annyit szeretnék elmondani és figyelmükbe ajánlani, hogy jelentős strukturális változások vannak a tárcánál, tehát itt a támogatás kezelése külön területet kíván. Többletként - látható a fejezeti kötetekben - mintegy 37 milliárdos támogatással tud számolni a tárca, ebben kétségtelenül elég jelentős tétel a hivatásos állományú dolgozók nyugdíjazási többletkiadása, de található itt többlet a büntetés-végrehajtás tekintetében, s a tárca egyéb feladatai tekintetében is egy jelentős forrás. Illetőleg eleget tettünk a költségvetés tervezésekor annak az ötpárti megállapodásnak, amely azt jelezte, azt kívánta, hogy a rendőrség-határőrség integrációja vonatkozásában a megtakarítás forrásai maradjanak a rendszerben. Tehát semmiféle forráskivonás nem következett be az integráció tekintetében, hanem az látható, hogy mintegy 7,4 milliárd forintos költségvetési támogatás a rendszeren belül az integráció megtakarítása révén dologi és beruházási előirányzatokra kerül. Tehát a tárca rendelkezésre álló költségvetése biztosítja a 2008. évi kiadások fedezetét.

Végezetül szeretnék annyit még jelezni, hogy mint ahogyan látható volt, a költségvetés a konvergenciaprogramban meghatározottakkal számol, a makrogazdasági paraméterek megfelelnek az előírtaknak, a költségvetésünk az ÁSZ megállapításaival teljesen összecsengve biztosítja a kiadások fedezetét, az esetleges bevételi-kiadási oldalon bekövetkező változásokra, az esetleges kockázatokra mintegy 170 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre. Ez nem az a 170 milliárd, amelyről beszéltem a személyi kifizetések kapcsán, hanem ez a fejezeti egyensúlyi, a 20 milliárdos központi egyensúlyi tartalék és a 60 milliárdos általános államháztartási tartalék. Tehát ez a 170 milliárd forint biztosítja azt, hogyha nem úgy alakulnak a folyamatok, akkor kezelhető a költségvetésünk.

Teljesíthető a 2008. évi költségvetés, ezt állapította meg az ÁSZ is, ennek tükrében kérem a tisztelt bizottságot, hogy a költségvetési javaslat általános vitára való alkalmasságát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Állami Számvevőszék képviselőjét kérdezem, kívánja-e az írásban előterjesztett véleményét szóban kiegészíteni.

Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése

NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Egy rövid kiegészítést szeretnék tenni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék a törvényjavaslatról készített véleményében összegző megállapításokat, javaslatokat és részletes ellenőrzési megállapításokat tett, a függelékben pedig az egyes fejezetek tervező munkájáról a véleményünket összefoglaljuk.

A véleményt megalapozó ellenőrzés célja annak a megállapítása volt, hogy az előirányzatok kialakításánál érvényesültek-e a törvényi előírások, az irányelvek, valamint a tervezési köriratban megfogalmazottak. Azon kívül néztük azt, hogy a törvényjavaslat és az irányszámok megfelelően harmonizálnak-e az EU által elfogadott konvergenciaprogrammal, valamint megalapozottan számszerűsítették-e az EU-tól származó forrásokat és a társfinanszírozási követelményeket.

Néhány fontosabb észrevételt tennék ezen kívül. A költségvetési dokumentumokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a törvényjavaslat normaszövege, törvényi mellékletei és általános indoklásának alapvetően jellemző tartalmi összhangja mellett továbbra sem szerepel a dokumentumban összefoglaló bemutatás a hosszú távú kötelezettségvállalásról, a közvetett támogatásokról és a két évre kitekintő főbb előirányzatokról.

A költségvetési javaslat a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesítése mellett végrehajthatónak látszik, ugyanakkor meg kell mondanunk azt is, hogy a 2007. évi reálfolyamatok alapján számolni kell azonban a 2008. évi prognózis és a 2007. évi várható adatok tekintetében kockázattal is. A determinációk alapján véleményezhető vám- és adóbevételi előirányzatok, az összes adó- és vámbevételek 55 százalékát alacsony kockázat mellett teljesíthetőnek értékelte az ellenőrzés, az adó- és vámbevételként előirányzott összeg 45 százalékát viszont az ellenőrzésnek nem volt módjában értékelni, mivel az adatok nem álltak rendelkezésre.

A 2008. évre tervezett közvetlen kiadások a kiadási főösszeg közel 30 százalékát jelentik. Ezek megalapozottnak, reálisnak és fenntarthatónak minősültek. Prioritást élvezett a költségvetési törvényjavaslat összeállításánál a hazai társfinanszírozások előirányzatainak a megtervezése, és a rendelkezésre álló adatok szerint a támogatások igénybevételének fedezete a költségvetési törvényjavaslatban biztosított.

A két fejezet vonatkozásában, a HM és az IRM vonatkozásában azt mondanám el, hogy a 2008. évi költségvetési javaslatban az előirányzatok tartalmi és számszaki levezetései megfelelnek a törvényi előírásoknak és a tervezési köriratban megfogalmazottaknak. A két témában, mind a két fejezetnél a létszám kérdésében nem tartották be a kormányhatározatban előírt létszámkeretet, amelynek az az oka, hogy többletfeladatokat kell ellátniuk a fejezeteknél. Az IRM-fejezetnél a rendelkezésre álló források, a kiadások teljesítését prognosztizáltuk, viszont a HM-fejezetnél megállapítottuk, hogy a PM által 2008-ra biztosított keretszám a tárca egyes szakmailag determinált, túlnyomórészt szerződésekkel is alátámasztott igényének kielégítésére nem nyújt teljes körűen fedezetet. Itt megemlíteném az ÁEK működési költségeinél a hiányt, és a fejezet infrastrukturális üzemeltetési költségeinél prognosztizáltunk hiányt.

Kockázatosnak tekinthető a HM-fejezetnél a nemzetközi tagságok és hozzájárulások köre, mivel itt a kötelezettségvállalásnak nagyon jelentős a volumene, ugyanakkor az euró-árfolyam pedig kötelezően alkalmazandó. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztéssel kapcsolatban megnyitom a vitát. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, kinek van kérdése, véleménye, illetve milyen észrevételek fogalmazódtak meg? A mai napon a költségvetési bizottság számára az írásbeli többségi, illetve kisebbségi véleményt meg kell küldenünk, tehát a vita végén ennek a két vázolt véleménynek a bizottsági jegyzőkönyvhöz való csatolását is fogjuk eszközölni.

Kérdezem a képviselőtársaimat, kinek van észrevétele, kérdése, javaslata? Csampa képviselő úr!

Kérdések, hozzászólások

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kiolvasva a költségvetési számokból a honvédelmi fejezetek részéről, nem tudom, nem tartják-e aggályosnak - és itt igazából a felügyeleti szervet is kérdezném -, hogy mondjuk a tárca 288 forint/eurós összeggel számol a missziókkal kapcsolatban. Ha megnézzük az előterjesztést, akkor az afganisztáni misszióra itt 4 milliárd forint van betervezve, a mostani euró pedig olyan 250-252 forint között mozog. Per' pillanat azt gondolom, hogy ez egy alultervezése a misszióknak, ami rendszeres a jövőben. Ha megnézzük az előterjesztést, akkor abból ismételten kitűnik, hogy a lakással, illetve a lakhatással kapcsolatban, egyéb támogatásokban sajnos, nem látjuk a jövőbeni pozitív változását. Bár jelzik azt, hogy külön 150 millió van egy 6+6 lakásos építkezésre, de ezen kívül mondjuk akár Székesfehérvár tekintetében, ahová az Összhaderőnemi Parancsnokság idén leköltözött, ott még mindig lakásgondokkal küzdünk, de lehetne sorolni még jó néhány ilyen alakulatot, ebben a tekintetben nem látjuk a költségvetésben biztosított keretet.

A rádiótenderrel kapcsolatban ebben az évben több megnyilatkozása volt a tárcának, miszerint valamilyen szinten változtatni kell azon a szerződésen. Erre sem látunk semmilyen utaló jelet, hogy ebben mi a tárca álláspontja, mit szeretne módosítani. Volt már arról nyilatkozat, hogy a felére szeretné csökkenteni, de ez a mostani költségvetésben sem jelenik meg konkrét számokkal.

Ami nekem - ha lehet így fogalmazni - egy kicsit ilyen vesszőparipám, az egyik az őrzés-védelem, ami véleményem szerint ismételten egy tetemes mennyiségű pénzt von ki a rendszerből. Abban gondolkodjunk, hogy akár lent délen, a Balkánon, akár Afganisztánban még mindig katonák őrzik az objektumainkat. Azt gondolom, hogy vissza kellene térni erre a régi, jól bevált rendszerre. Valamint az én véleményem szerint a parancsnokok azok, akik kitűnően tudnák ellátni, illetve a gazdálkodásaikkal kapcsolatos egyéb követelményeiket, mikor tervezi a tárca azt, hogy az alakulatok parancsnokai ne csak papíron legyenek mondjuk felelősek az adott költségvetésért, hanem ők legyenek mondjuk az elköltői is annak a pénznek? Konkrét példákat tudnék sorolni az elmúlt időszakból, tapasztalatból, hogy akkor, amikor tíz darab ablak keretét, illetve annak vasrácsait egy háttérintézmény 1 millió forintért tudná lefesteni, azt gondolom, hogy ha az abban a városban székelő alakulat részéről valamelyik kis- és középvállalkozót bíznánk meg, és ebben gondolkodnánk, az akkor tizedárért tudná ezt lefesteni. Röviden első körben ennyi lenne. Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Nyitray képviselő úr!

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Ha most itt kérdés, észrevétel egyszerre megy, akkor nem bontom két részre. Az észrevétellel kezdem.

Körülbelül úgy érzem magam, mint a klasszikus viccben az az ember, aki akkor - hogy mondjam nagyon eufemisztikusan - érzi jól magát, amikor melléüt. Szóval most annak kell örülnünk, hogy nem csökkent lényegesen a honvédelmi költségvetés, miközben annak szerettünk volna örülni, hogy növekedett, de ennek persze nyoma nincs. Sőt, abból adódóan, ami itt az ÁSZ-észrevételekből nagyon-nagyon finoman kiderült, még ebben is kockázatok vannak, az itt felsorolt tételekben.

Én most nem akarok tételesen felvetni semmit, igazán egy-két kivétellel, de egy alapvető kérdésem van az ÁSZ tisztelt képviselőjéhez. Utánaszámoltak-e annak, hogy azok a bizonytalanságok - szerintem nagyon óvatosan fogalmaztak, én inkább fedezethiánynak nevezném, mert a papír türelmes, az sok mindent elbír -, amire azért külön felhívták a figyelmet, az összességében a honvédelmi költségvetés mekkora hányadát érinti?

Egy, öt vagy tíz százalékát? Tehát mekkora összeg realizálása nem feltétlenül bizonyos, hogy én is nagyon eufemisztikus legyek.

Számomra rendkívül lesújtó az a számadat, amely esetében az Összhaderőnemi Parancsnokság közvetlen szervezetei cím mellett 54 milliárd forinttal kevesebb szerepel, amit lehetne úgy is fordítani, hogy miközben az ÖHP költségvetése a papírforma szerint nem kevesebb, mint az addigiak összege, de azért azok, akiknek effektíve dolguk van a honvédelemmel, mégiscsak kevesebbet kapnak. Tehát ha szabad úgy mondani, a vízfejre, amiből eddig sem volt egyébként hiány, valamivel még több jut, mint eddig.

Az, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetési végösszege csökken, évek óta felvetett kifogásunk. A mai nemzetközi helyzetben, amely - mint egy klasszikusunk mondaná - fokozódik, a legnagyobb felelőtlenség a biztonsági szolgálatok költségvetésének akár a szinten tartása is, nemhogy a csökkentése. Ha már a harcoló alakulatokra - hogy ilyen avítt kifejezést használjak - ennyivel kevesebb jut, és gyakorlatilag már nincs is hova jutni, mert már lassan nincsenek is ilyen alakulatok, mert a költségvetés soraiból olyanok is hiányoznak, amelyek... nem is sorolom. Tehát gyakorlatilag alig van már valami, valaki, akkor e mellett legalább, ami a biztonsági szolgálatok munkájával némiképpen összefügg, az arra szánt összeget nem csökkenteni kellene, hanem jelentősen növelni.

Nem tudom, most csak a honvédelmi tárcáról beszélünk, vagy az IRM-ről is?

ELNÖK: Az IRM-ről is.

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Ha az IRM-ről is beszélünk, az egy másik aranyos dolog. Addig osztottak-szoroztak, míg azért kiderült, hogy az összevont rendőrségre, amelyre most egyéb feladatok is hárulnak, mégiscsak összességében kevesebb jut, mint a kettőnek a fizikai összege. Ez ugyan valamelyest magyarázható a schengeni csatlakozással, de éppen a közelmúltban az erről szóló speciális tájékoztatásokból azt a következtetést vonhattuk le - joggal -, hogy a schengeni csatlakozás összességében nem jelent kiadáscsökkenést számunkra, ami a határrendészetet, határőrizetet, egyáltalán a magyarországi biztonságot - amelynek a határőrizet, határrendészet integráns része - illeti.

Tehát gyakorlatilag arról van szó, hogy mégiscsak itt valahol valami nem egészen stimmel, mert miközben összevonták a két szervezetet, egyszerűen eltűnt - még definíció szerint is - a határőrség, a határőrizet, mint fogalom. Mindenki csak határrendészetről beszél, és azért, aki ért hozzá - és nem én vagyok az, ezért megkérdeztem nálamnál hozzáértőbbeket -, tudja, hogy ez a két fogalom azért nem szinonima, a határrendészet és a határőrizet két különböző tevékenység. Most itt a határőrizet a nagy-nagy maszatolásban valahogy eltűnt a nagy ködben, és csak bizonytalan körvonalak sejlenek, hogy majd ilyen-olyan-amolyan módon, három-négy szervezetből kicsipegetve bizonyos állományt, azt valahogyan - még egyelőre nem teljesen tisztázott módon - összegyúrva majd lesz valami, ami kvázi az őrizet funkcióját is el tudja látni. De ennek a költségvetésben az égadta egy világon semmilyen nyoma nincs. Tehát ezt rendkívül nagy hiátusnak tartom, talán még az előbb elmondottaknál is nagyobbnak.

Igazából egyetlen kérdést szeretnék feltenni, hiszen az összes többi politikai jellegű felvetés, amelyre nem várok önöktől választ, aki erre válaszolhatna, azok közül - miniszter vagy államtitkár - meg senki nem ül itt, szokás szerint. Tehát igazából azt az egy kérdést szeretném megkérdezni, hogy az ÁSZ szerint mekkora a bizonytalanság a költségvetésben a kissé homályosan fogalmazott, és előreláthatóan nem teljesíthető költségvetési bevételi és például árfolyam-bizonytalansági szempontok miatt.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keleti és Karsai képviselő úr, utána Tóth Gábor képviselő úr következetik. A válaszokat majd egy körben szeretnénk megkapni.

KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Nem annyira kérdést tennék fel, inkább véleményt szeretnék mondani, hiszen a bizottságunknak a végén ki kell alakítania egy álláspontot, hogy a tárgyaláshoz az általános vitára való alkalmasság keretén belül milyen írásos véleményt fog megfogalmazni.

Először is nem kívánok vitatkozni, csak szeretnék utalni néhány gondolattal az imént felszólalt képviselőtársamra. A honvédelmi tárca költségvetésében - ellentétben azzal, amit ő megfogalmazott - az ez évhez képest a nominális növekedés 31,2 milliárd forint. Ez elég jelentős, ha azt vesszük figyelembe, hogy az egész keret, amely rendelkezésre áll, a kiadási előirányzat 319,8 milliárd forint. Tudjuk, hogy korábban is folytak már ezek a viták, és nem így indult a tervezés. A tervezési körlevél kiadását követően alakult úgy, hogy ez megfelel annak az úgynevezett rigai határozatnak, amely a NATO-tagországok katonai költségvetésének a nagyságrendjére vonatkozik. A tisztelt ellenzéki képviselőtársaink talán az elmúlt néhány hétben megértették, hogy volt egy rigai tanácskozás, és most nem jönnek elő a 2 százalékkal, ez komoly adujuk volt - megalapozatlanul - már hosszabb idő óta.

Éppen ezért azt szeretném elmondani, hogy... (Közbeszólás.) Ja, akkor majd a plenárison megint összecsapunk. Azt szeretném összességében mondani, hogy az az 1,1 százalék, amely ebben az évben a GDP-arányos részesedése volt a védelem költségvetésének, a következő esztendőben is megmarad. Ezzel egyrészt azokat a nemzetközi kötelezettségeinket teljesítjük, amelyeket az említett rigai tanácskozáson felvállaltunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a NATO elvárását is teljesítjük, hiszen ez az úgynevezett rigai tanácskozás tartalma, mely a NATO-tagországokkal szembeni elvárásokat is megfogalmazta.

Örülök annak, hogy az ÁSZ részéről két ilyen megjegyzés is elhangzott. Először is azt mondta ki az ÁSZ, hogy a teljesíthetőség szempontjából úgynevezett alacsony kockázatú a két költségvetés általában. Természetesen minden költségvetésben van valamilyen szintű kockázat, azt gondolom, az elmúlt jó néhány esztendőben, ha ez a minősítés megvolt - én nem figyeltem fel rá -, elnézést kérek, de azt gondolom, viszonylag nagyobb kockázatok voltak.

A másik, amit említett az ÁSZ képviselője, hogy a nemzetközi kötelezettségeink tekintetében nagyobb kockázattal számol. A Magyar Köztársaság feladatvállalása önmagával szemben, illetve amit a nemzetközi tanácskozásokon nyilvánosságra hozunk azt jelenti, hogy nem költségben vállalunk kötelezettséget az úgynevezett békefenntartó misszióban való részvételre, hanem létszámban. Ez az ezer fő. Ezt a következő évben is - úgy tűnik - teljesíti ez a költségvetés, mint feltételt, de természetesen év közben jelentkezhetnek olyan feladatok - akár a NATO részéről vagy az Európai Unió által felkérés formájában -, amelyek átrendezést jelenthetnek. Hiszen az ezer fő fölé nem akarunk menni, most ez a létszám - ha szabad úgy mondani - "kihasznált", de ennek a költségvonzatait most még nem látjuk. Tehát értem, amit a hölgy mondott a magasabb kockázatról egyrészt az árfolyam tekintetében, másrészt meg azt gondolom, ez is hozzátartozik. A legdrágább NATO-vállalásunk az afganisztáni helyzettel összefüggésben van. Abban várhatóan nem lesz változás az elkövetkezendő esztendőben, hiszen a nemzetközi tárgyalások és a felvállalt feladat hosszabb időtávra vonatkozik az újjáépítési feladatok tekintetében. Tehát ez a fajta "drága", mondhatnám úgy is, hogy költséges feladat megmarad.

Tehát azt gondolom, hogy amikor itt kockázatról beszélünk, akkor a kockázat szó igaz, de azt megmondani, hogy mennyiben térhet el ez a költségvetés a reális feladatoktól, azt megmondani jelen pillanatban nem lehet.

Azt gondolom, hogy ez a költségvetés azzal a közel 10 százalékos értéknövekedéssel, ami a kiadási előirányzat oldalán megfogalmazódik, és eléri az 1,1 százalékot, egyrészt lehetővé teszi a nemzetközi, akár a NATO-n, akár az Európai Unión belüli feladatvállalásokat, biztosítja a hadseregben szolgáló állomány illetményének, a részükre szükséges ellátási feltételek meglétét, és biztosítja azokat a természetesen bizonyos fokig determinált fejlesztési feladatokat, amelyek a következő évben a tervek szerint a hadsereg előtt vannak. Itt mindenekelőtt szeretném kiemelni a járműprogramot, szeretném kiemelni a Gripen-fegyverzet beszerzési programját, és biztosítja azokat az egyéb feladatvállalásokat, amelyeket a kormányprogram a hadsereg elé állított.

Ugyanakkor pozitívumnak tartom, hogy ez a 2008-as költségvetés az alkalmazott úgynevezett gördülő tervezés részeként megalapozza az elkövetkező 8-10 esztendő fejlesztési kérdéseit is, általában a hadseregre nézve, haditechnikai oldalról, de megalapozza a személyi állományról való gondoskodásban is a fejlesztések kérdését. Méghozzá úgy, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban elég jelentős átalakulás történt, ha már képviselőtársam alkalmazta ezt a kifejezést, hogy harcoló alakulatok javára, akkor én ezt megismételném. Ő ugyan azt mondta, hogy ilyen harcoló alakulat nem létezik, de ha valaki figyelemmel kísérte az elmúlt hónapok eseményeit, nyilvánosságra hozott adatait, egyebeket, akkor a korábbi 50-50 százalék az úgymond harcoló alakulatok javára jelentősen megváltozott, ami azt jelenti, hogy ennek a költségvetési igénye is megnövekedett, mert nyilvánvaló, hogy az irodában adminisztratív munkát végző emberekkel szemben a katonai kiképzésben részt vevők költségesebbek, több ráfordítást igényelnek ahhoz, hogy a megfelelő feltételeket számukra meg lehessen teremteni.

Tehát a magam részéről, és mivel nyilván egy ilyen jelentős parlamenti napirend előtt a kormánykoalíció nagyobbik részéhez tartozó országgyűlési képviselők konzultálnak, képviselőtársaim nevében is mondhatom, hogy ezt a költségvetési irányt, amit a törvényjavaslatban találunk, általános vitára alkalmasnak találjuk. Természetesen a vita során ez formálódhat, de indításnak ez minden körülmények között jó, ami a honvédelemre vonatkozik.

Hasonlóképpen jónak tartjuk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium költségvetését, amely ugyan nominális értékben csökkenést jelent, de jól tudjuk, hogy bizonyos feladatok ebben az évben sorra kerültek. Képviselőtársam helyesen hozta fel, hogy a határőrség és a rendőrség integrációja megtörténik január 1-jére. Gazdasági szakértők elemzése alapján is ennek a végrehajtása a költségvetésben bizonyos megtakarításokat fog jelenteni, ami szembetűnő, hogy ezeket a bizonyos megtakarításokat, ami nagyságrendileg 10 milliárd forint fölötti összeg, a költségvetés otthagyja a tárcánál. Ez egy rendkívül fontos dolog, vagyis egy olyan további fejlesztési lehetőséget biztosít, amelyek napjainkban az integrációból és a különböző feladatokból elvárhatóak.

Azt is szeretném hozzátenni, hogy az úgynevezett schengeni csatlakozásunk is azt jelenti, hogy bizonyos fejlesztési feladatok, amelyek idén kötelező jelleggel voltak, szerencsére persze nagyrészt európai uniós támogatással, ezekre a következő évben nem lesz szükség. Bár hozzá szeretném tenni, hogy nyilván a Schengent követő első esztendők minden bizonnyal fognak olyan költségvetési problémákat okozni vagy előidézni, ami pontosan azért a tárca számára pluszfeladatot jelent, mert a későbbiekben ennek a kezelése a jövő évben tapasztalható módszerekkel, eszközökkel jobban kezelhető lesz.

Ami a másik, az igazságügyi és rendészeti tárca költségvetésével összefüggő megjegyzésem lenne, az az, hogy ez az első olyan esztendő - legalábbis így tűnik, hogy az lesz -, ami már egy megállapodott tárcairányítási struktúrát fog feltételezni, hiszen egyrészt 2006-ban a minisztérium összevonása és a különböző feladatok összehangolása nem egy megállapodott állapotot mutatott. Ez az esztendő a határőrség, rendőrség összevonása és a Schengenre való felkészülés tekintetében hasonlóan rendkívüli feladatot jelentett, remélhetőleg a következő év ebben minden tekintetben fontos lesz.

Ami számomra bizonyos kérdőjeleket hagy, ez nyilván majd az általános vita során meg fog fogalmazódni, hogy az idetartozó büntetés-végrehajtás költségvetése milyen lehetőségeket fog biztosítani. Viszonylag kicsi a mozgástér, annak dacára, hogy tudjuk, hogy a büntetés-végrehajtás területén elég komoly elhelyezési és személyi problémák vannak. Most a hatalom oldaláról mondom mindezt, mert a túloldalról is vannak ugyan problémák, hiszen a büntetés-végrehajtás területén túlzottan leterheltek ezek az intézmények az elítéltek oldaláról is, tehát ebben a kérdésben azt gondolom, hogy lehetnek kérdések, és én bizonyos tekintetben nem látok olyan változást, ami 2008-ban ebben valamilyen alapvető - hogy úgy mondjam - nem is annyira változást, hanem a helyzet stabilizálását, stabilitását fogja előidézni.

Összességében tehát a magam részéről mindkét tárca költségvetése általános vitára való alkalmassága mellett fogok voksolni, és azok a gondolatok, amelyeket megfogalmaztunk, amennyiben nem egyöntetű lesz a bizottság álláspontja - bár ebben rendkívüli módon bízunk, hogy mindenki alkalmasnak találja -, akkor természetesen egy külön véleményben, feltehetően többségi véleményben meg fogjuk fogalmazni, és át fogjuk adni elnök úrnak, hogy azt továbbítsa. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen Keleti alelnök úrnak. Karsai Péter alelnök úr következik.

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy mégiscsak az általános vitára való alkalmasságról van szó, ezért általánosságban öt mondatot hadd szóljak a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében úgy általában erről a költségvetésről.

Nos, tehát ez az öt mondat. Ha az Új Magyarország programja ez, mármint a költségvetés, akkor nem biztos, hogy erre vártunk. Felzárkózás helyett leszakadás az EU 15-öktől, látványos lemaradás az újonnan csatlakozottaktól jellemzi az országot 2008-ban is. Gazdaságpolitika nincs, sodródás, koncepciótlanság van.

És az utolsó két mondat: a költségvetés túl sok adót szed be, és túl sokat akar újra elosztani 2008-ban is, miközben a gazdaság versenyképességének kérdéséről megfeledkezik. Tehát ez a modell tarthatatlan. Ezért ebből következik, hogy a Magyar Demokrata Fórum ezt a költségvetést sem tartja általános vitára alkalmasnak.

Részleteiben a két tárcát érintően hadd mondjam el a véleményemet. Ma itt az előbb szóba került ez a bizonyos 2 százalék, azaz mennyi a részesedése a honvédelmi költségvetésnek a GDP-ből. Való tény, és ez az elmúlt hetekben is számomra hallható volt a NATO izlandi konferenciáján, hogy az európai NATO országok ma 1,82 százalékát érik el a GDP-jüknek, és a mi 1,2 körüli GDP-részesedésünk az utolsó, vagyis rajtunk kívül még három ország van, amely kevesebbet teljesít, és az 1,82 természetesen úgy jön ki, hogy van, aki viszont ennél többet, tehát a 2 százalékot is meghaladó módon teljesít. Így tehát azt mondom, hogy ha csak európai viszonylatban, tehát a környezetünkhöz képest vizsgáljuk ezt az elmaradást, akkor bizony, ez tetemes és jelentős.

Mi ennek a következménye? Innentől kezdve talán szubjektív a véleményem, amit ebből ott kihallottam, illetve amit tapasztalok. Az a következménye ennek a dolognak - ahogyan Varga Valéria is talán óhatatlanul vagy véletlenül, de azt a mondatot használta -, hogy ez az összeg, amit most látunk a költségvetésben, ez a háromszázvalahány-milliárd tulajdonképpen a NATO-vállalásainkra, tehát a nemzetközi kötelezettségvállalásainkra elegendő. Tökéletesen egyetértek ezzel a mondatával osztályvezető-helyettes asszony, mert erre valóban elegendő is. Csakhogy az alkotmánynak van ám egy olyan előírása - ha jól emlékszem, a 40/A. és B. paragrafus foglalkozik azzal -, hogy még mire kellene, hogy elegendő legyen. Többek között, mondjuk úgy kezdődik, hogy a haza védelmére, és egyébként pedig a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére is. Én is úgy látom, hogy ez az összeg, ez a mostani állapotunk arra jó, hogy az ezer katonát - egyébként kitűnő minőségben, felszereltségben, sőt teljesítéssel - a különböző nemzetközi "hadszínterekre" elküldjük.

Csakhogy pont e miatt a nagyon alacsony GDP-részesedésünk miatt nehezedik ránk még inkább nyomás a tekintetben - és ezt is érzékeljük -, hogy még többet küldjünk, még az ezer fő fölött is küldjünk. Az más kérdés, hogy talán az ezer fő fölé nem fogunk menni, de nem biztos. Magyarán a NATO-elvárás ilyen értelemben úgy fogalmazódik meg, hogyha ti csak 1,2 százalékot biztosítotok, akkor legyetek szívesek tegyetek az asztalra többet, mert egyébként akkor esetleg... Tetszenek érteni, tehát nem azt mondja, hogy legyen 1,8 százalék, hanem küldjetek még 500 katonát. Ez pedig - még egyszer mondom - lehet, hogy az én szubjektív érzésem vagy konzekvenciám, én azt látom, hogy igen, mi pillanatnyilag csak a NATO, a szövetségesi kötelezettség vállalását tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Ez viszont az alkotmány szerint sem tartható, mert aki itt azt gondolta, mondjuk 1990-ben, hogy bombák hullanak majd Szabadkán, ha '90-ben valaki ezzel kiáll a nyilvánosság elé, akkor azt mondják, hogy minimum bolond ember. Kizárható-e ma, abszolút kizárható-e, mondjuk a Benes-dekrétumok megerősítésének pillanatában - és hadd ne soroljam -, hogy ezt az országot csak arra kell készenlétben tartani, hogy majd a szövetségesi feladatoknak maradéktalanul eleget tegyen? Szerintem nem.

Ezért továbbra is azt mondjuk, és ezért tartjuk nagyon indokoltnak, hogy igenis, el kellene gondolkodni minél hamarabb az önkéntes tartalékos haderő felállításáról. Most éppen ennek - sajnos - rossz szezonja van egyéb, Magyar Gárda és áthallásos ügyek miatt, de ezt a kérdést szerintem akkor sem szabad tovább megkerülni, mert úgy látom, hogy annak a hiányzó 5-6 tized százaléknak éppen megvolna a helye. És éppen eleget tudnánk tenni az alkotmány által ránk rótt mindkét feladatnak: volna nemzetközi szerepvállalásunk, és az ország védelme is erősödne.

Tehát én, ha másért nem, ezért nem tudom a honvédelem költségvetését elfogadni, mert nem látom, hogy ennek a dolognak a két lába, tehát az alkotmányban a Magyar Honvédségre rótt feladat két lába teljesüljön. Az egyiket látom, a másikat kevésbé, vagy nem tartom megnyugtatónak. Erről van röviden szó.

A másik tárcát illetőleg - ugye, az ördög mindig a részletekben lakozik - arra tetszenek emlékezni, hogy egyszer egy űrsikló azért esett le, azért égett el, mert pár darab szigetelő kerámialap levált? És elégett az egyébként nagyszerű és milliárdokba kerülő, ráadásul emberekkel felszálló űrsikló, mert az egyik csavar nem volt jó. Most az egyebekben fogom ezt a dolgot elővezetni, és bővebben fogok erről beszámolni, de amit az elmúlt napokban - pontosabban tegnapelőtt - a Budapesti Fegyház és Börtön látogatása során tapasztaltam és érzékeltem, kétségbeejtő. Tehát ettől kezdve számomra lehet azt bemutatni jobbról-balról, hogy ilyen jól állunk, meg mindenre elég, de amikor azt látom, hogy egy alapvető csavar immár kiesni készül a rendszerből, és majd az egész összedől miatta - nem akarom az ördögöt a falra festeni, és hogy mi módon, azt majd be fogom mutatni a nekem átadott dokumentumok alapján a bizottságnak -, akkor bizony nagy baj van, nagy a felelősségünk.

Ezt a felelősséget most úgy veszem magamra, hogy nem rohanok a sajtó elé, és nem mondom el, hogy kérem, amit tapasztaltam, amit már életveszélyesnek látok, hanem azt mondom, hogy ebben az ügyben ugyanúgy közösen, legalább most, amikor a csavar kiesni látszik, kellene a bizottságnak és a tárcának valamilyen sürgős megoldást találni, hogy ne az a helyzet álljon elő, amit ott láttam. Remélem, hogy a többi büntetés-végrehajtási intézményben nem ilyen kétségbeejtő a helyzet, de amit itt a tegnapelőtti látogatásomon tapasztaltam, az számomra - enyhén szólva - kétségbeejtő. Így tehát - nyilván ezt a dolgot most akutként kezelve - megpróbálunk majd valamiféle megoldást találni, fogom keresni ez ügyben nyilván a tárca vezetőit is, vagy az államtitkárt. Ezért is jó lenne egyébként, ha ilyenkor itt ülne. (A minisztérium jelenlévő képviselőihez:) Bocsánatot kérek, önökkel most nem fogok erről vitatkozni, mert nyilván önök köztisztviselők, nem a politika szereplői ilyen szempontból, de hányszor elmondtuk ezt is, hogy jöjjön ide ilyen esetben olyan politikus a kormányzat részéről, akinek ilyen kérdéseket -hogy úgy mondjam - neki lehet szegezni, és aki tudhat is rá válaszolni.

Összességében tehát még egyszer mondom, mi ezt a költségvetési javaslatot nem tartjuk általános vitára jónak - nyilván a különvéleményünket majd megfogalmazzuk -, és a részletekbe menő vita során elmondjuk mindazokat a kifogásokat, amelyeket most nem mondtam, mert nem erre a bizottságra tartozók, de ami a költségvetés egészét érintő kritikánk, azt megfogalmazzuk. Ennek természetesen majd a plenáris ülésen van helye. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, Karsai képviselő úr véleménye a kisebbségi véleménynek egészen biztosan oszlopos részét fogja képezni, több aspektusból is.

Tóth Gábor képviselőtársam következik. Van-e, aki még hozzá szeretne szólni, vagy kérdést szeretne feltenni? (Jelzésre.) Csak röviden.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Igyekszem, hasonlóan a korábbi megszólalásaimhoz. Szeretném először is megköszönni az ÁSZ-nak a nagyon szakszerű és igen-igen visszafogott álláspontját, állásfoglalását a költségvetés véleményezése kapcsán. Azt hiszem, abban a néhány visszafogott mondatban minden érzékelhető volt.

Illetve szeretném jelezni önök felé, hogy tökéletesen egyet tudok érteni a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának hozzánk eljuttatott anyagának azon pontjaival, amelyek azt mutatják be, hogy a magyar politikai elit és a kormányzat sok-sok szempontból messze nincs tisztában a jelenlegi kockázatokkal, és ezeknek a kihívásoknak a veszélyeivel, illetve azzal a trenddel - amely tulajdonképpen az egész Európai Unióra, illetve a világ jó részére is értendő -, hogy paradigmaváltás kellene, és ennek a költségvetésben bizony-bizony, legalábbis a magam részéről nem érzékelem a különböző számokban megjelenő formáit. Ehhez szeretném kiegészítésképpen hozzátenni, hogy Karsai alelnök úr jószerivel összefoglalta mindazt, amit magam is szándékoztam ehhez hozzátenni.

Egyetlen kiegészítést tennék hozzá csupán, ami eljutott hozzám az elmúlt időszakban személyesen, illetve írásos formában is több, magát úgymond "cselédkönyves" őrző-védőnek tartó embertől, akik az objektumokat őrzik. Ad abszurdum nonszensz, hogy olyan emberek vigyáznak a hadseregünkre, illetve azon objektumokra, akik "cselédkönyvvel" - mondják ők - vannak alkalmazva, és hetekkel-hónapokkal el van maradva a fizetésük, és jó részük még csak be sincs jelentve. Abszolút nonszensz. Olyan komoly biztonsági tényezőt jelent - ezek az anyagok írásban is nálam vannak, de mindenki fenn kívánja tartani az anonimitását, hiszen ezek az emberek félnek. Egy részük nyugdíjas, jó részük olyan ember, aki csak kényszerből és kiszolgáltatott módon vesz részt abban a munkában, amit csinál. Erre nemzetbiztonságot és egyéb más dolgokat építeni - és itt kapcsolódok Csampa képviselő úr által elmondottakhoz - egyszerűen képtelenség. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A vita kérdés és észrevétel körét lezárom. Ehhez csak annyit tennék hozzá... (Jelzésre.) Bocsánat, Csampa képviselő úr szeretne még kérdezni.

Csak annyit szerettem volna hozzátenni ahhoz, amit Tóth Gábor képviselő úr említett, hogy nyilván, ha egy gazdasági vállalkozás biztosítja egy laktanya őrzés-védelmét - ez a részletes vita kérdése -, akkor az a gazdasági vállalkozás nem karitatív alapon végzi, hanem állami feladatnak fogja fel, és nyilván profitot is szeretne, ezért optimalizálni akarja a munkavállalással kapcsolatos kiadásait is. Ebből aztán olyan anomáliák adódhatnak egy fegyveres testület elhelyezéséül szolgáló objektum őrzése kapcsán, ami - azt gondolom - erős disszonancia. Tehát ez ugyanaz a jelenség - a csavarjelenség -, amire Karsai képviselőtársam utalt.

Csampa úr!

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak, hogy a mondandóból a rendőrségi részt se hagyjuk ki. Mindenképpen szeretném feltenni a kérdést az Állami Számvevőszék részére, hogy nem tartják-e kicsit aggályosnak, hogy a tavalyi költségvetésnél még Gál képviselő úrral arról vitatkoztunk, amit jeleztem, hogy a megyéknek külön fejezetenként - bár a fejezetekben megjelenik - nincs hozzárendelve összeg. Ugyanakkor most utólag látjuk, hogy - itt fellapozom - Zala megye 4 milliárd forinttal gazdálkodott.

Ugyanakkor ez nincs a mostani költségvetésben előirányozva. Ezt már a tavalyi évben is szóvá tettem, illetve jeleztük, hogy jó lenne látni azt, hogy mondjuk ha vannak megyék és a megyei struktúra most már megmaradt a rendőrségi törvényen belül, akkor annak a fejezeti előirányzataiban jó lenne, ha látnánk azt, hogy melyik megye mennyiből gazdálkodik, mert többek között akkor láthatnánk azt, hogy mennyi az adóssága, akkor láthatnánk azt, hogy mennyit kap lakáscélú támogatásra, és sorolhatnám. Az elmúlt időszakban számtalan olyan jelzés érkezett hozzánk, mint bizottság, akár itt volt az országos rendőrfőkapitány, akár a budapesti rendőrfőkapitány, hogy a helyben tartást kell elsősorban valamilyen szinten nekünk megoldani. Helyben tartásra, lakástámogatásra úgyszintén 2011-ig 100 millió forintot tervez a tárca. Azért ez elképesztő akkor, amikor itt egy PPP-rendszerben épülő börtönnél 1,5 milliárd forintról beszélünk. Azt gondolom, hogy itt vannak azért olyan végletek, hogy ezek után egyértelmű az, hogy az ellenzék ezt a beterjesztett költségvetést nem tudja támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben más észrevétel nincs, megadnám a válasz lehetőségét. Itt voltak formai, már a költségvetés szerkezetét érintő formai kérdések és felvetések. Nekem, egyetértve a kisebbségi véleményt megfogalmazókkal, csak annyi felvetésem volna itt a pontosság kedvéért, és főosztályvezető asszony, ön ezt pontosan tudja, hogy mire gondolok, hogy ha nem nominál, hanem reálértéken nézzük a költségvetési előirányzatok változását, és megnézzük, hogy mekkora az infláció - nem azt, amit a Pénzügyminisztérium számol, hanem ami a hétköznapi élet valóságát jelenti -, és ehhez hozzátesszük még a HM esetében az Állami Egészségügyi Központ módosulását, mármint az OEP-finanszírozás beemelését ilyen tételben az összevonások után, akkor az a plusz 30 milliárd forint a legjobb indulattal is összegszerűségében csak egy szinten tartásra elég, és nem hiszem, hogy valódi növekedést fog jelenteni. De legyen úgy, hogy valóban növekedjen 31 milliárd forinttal a HM költségvetés, csak azt gondolom, hogy ezt az infláció, illetve az Állami Egészségügyi Központ kiadásai el fogják vinni, és valós változást nem jelent. De ez az első esztendő hosszú évek óta, amikor legalább nem csökken, tehát az objektivitás kedvéért ezt szerettem volna aláhúzni. Ráadásul, amit Tóth képviselőtársam felvetett, szemléletbeli problémát, azt majd látni fogjuk a benyújtott módosító indítványoknál, ahol pártállástól függetlenül képviselőtársaink a honvédelmi költségvetést jelölik meg, mint ahonnan el lehet venni még pénzeket. Ezt minden évben szoktuk tapasztalni.

A másik észrevételem: volt egy ötpárti megállapodásunk a határőrség-rendőrség integrációja kapcsán, ezt majd miniszter úrnak, illetve államtitkár úrnak szíveskedjék tolmácsolni, tételes pénzügyi elszámolást szeretnénk, szerettünk volna, és a jövőben is szeretnénk látni, hogy a határőrség-rendőrség integrációja anyagilag mit jelent, mik a számok, képződik-e többletforrás, mert ebből a költségvetési körből az rajzolódik ki, hogy a rendőrséget és a határőrséget ha egy az egyben összeadom, az 4 milliárddal kevesebb lesz jövőre, mint amennyi az idén volt.

Biztos, hogy nem így vannak a belső számok, vagy feltételezek ennyit, hogy nem így vannak a belső számok, vagy remélem, hogy nem így vannak a belső számok, csak jó volna ezt a kérdést az ötpárti megállapodás - és tudomásom szerint a tárcának szándékában van a rendőrségi törvény módosítása -, a további ötpárti együttműködés érdekében jó volna tisztába tenni, hogy akkor mibe került ez az egész történet, mennyi a megtakarítás, lesz-e megtakarítás, és ez a megtakarítás maradjon ott a rendőrségnél. Ez egy nagyon fontos feltételrendszer.

Van még egy, ez pedig a HM. A honvédelmi miniszter úr mindig nagyon helyesen és nagyon büszkén állítja, hogy a központi irányítás költségeit próbálja lefaragni, a csapatokat előtérbe helyezni. Ez létszámban, személyi, dologi kiadásban egyformán érződik, 172 millió forinttal nő a központi igazgatás költségvetése. Én nem akarok szőrözni, csak 172 millió forinttal megugrik, és a háttérintézményeknél több tízmilliárd forintos növekmény van. Szeretném, ha lenne annyi bizalom az együttműködés érdekében, hogy ne mondják akkor azt, hogy csökkennek a központi irányítás költségei, mondják azt, hogy a háttérintézményekhez teszik a többletfeladatot és a többletpénzt, egyik helyről tolják a másik helyre, vagy pedig akkor nézzük meg, hogy valóban a központi irányítás költségei, illetve a háttérintézmények költségei mennyivel csökkentek a csapatok javára, mennyiben igaz az az állítás, ami megfogalmazódott egy, másfél vagy két esztendővel ezelőtt.

Amennyiben nincs több észrevétele képviselőtársaimnak, akkor a válasz lehetőségét adnám meg. Az Állami Számvevőszékhez intézett, a Pénzügyminisztériumhoz intézett és tartalmi kérdés is felmerült, hogy ha megtennék, hogy röviden válaszolnak.

Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) válaszai az elhangzottakra

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy vettem - de akkor lehet, hogy rosszul vettem -, hogy konkrét kérdés, kérés a Pénzügyminisztérium irányába nem hangzott el. Én mindenre tudnék reagálni, de nem hiszem, hogy most erről van szó. Tehát hozzánk konkrét kérdést nem érzékeltem, az ÁSZ, HM, IRM-et illetőt igen, nem tudom, hogy...

ELNÖK: Szerkezeti kérdés volt, hogy a rendőrkapitányságok mikor kerülnek bele tételesen...

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Az ÁSZ-hoz címezte Csampa képviselő úr konkrétan. A Pénzügyminisztérium figyelemmel van ilyenkor a tárca igényére, és a tárcának ez volt az igénye, és ezzel mi is teljes mértékben egyetértünk.

ELNÖK: Akkor az Állami Számvevőszékkel kezdjük, utána az IRM és a HM, amennyiben a kérdésekre kívánnak reagálni.

Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék) válaszai az elhangzottakra

NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Akkor maradjunk ennél a kérdésnél, a rendőrségnél. Tulajdonképpen azt, hogy a tárca hogyan szerepelteti, milyen címrend szerint, ezt a tervezés során nem vizsgálta az Állami Számvevőszék. Ehhez még annyit tudnék hozzáfűzni, hogy a 2006. évben az Állami Számvevőszék egyes fejezeteknél teljes intézményi auditot végzett, és 2006-ban a rendőrség intézményeit is auditálta. Tehát ennek a végső következtetése az, hogy ha már hiányról volt szó, hogy nem tapasztaltunk hiányt a rendőrségnél.

Tehát ezek a 4-5 milliárd körüli kiadási főösszegek elegendőek voltak, tehát nem jelentkezett hiány. Tehát ennyit tudnék hozzáfűzni. Tehát külön ezt, hogy a cégrend hogyan alakul, azt nem vizsgáltuk.

A másik kérdés, ami elhangzott a HM-mel kapcsolatban két terület vonatkozásában: itt a prognosztizált hiányról volt szó elsősorban, ez az ÁEK működési költségeinél, amit mi itt szerepeltetünk, az 6,4 milliárd forint, a fejezet infrastrukturális, üzemeltetési költségeinél pedig 9,8 milliárd forint. Ha tekintetbe vesszük a fejezet támogatási előirányzatát, ami 302,2 milliárd forint, akkor elmondhatjuk, hogy ez körülbelül 5 százaléka a támogatásnak, amit itt hiányként prognosztizáltunk.

A másik kérdés pedig: ami a nemzetközi tagdíjakkal kapcsolatos, tehát a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kiadásokról volt szó, itt a forint árfolyama rögzítve volt, tehát 2008-ra 248 forint/euróval kellett számolni a költségvetés tervezése során. Tulajdonképpen itt a kockázatot az árfolyamváltozás jelenti, tehát annak függvényében, hogy a forint árfolyama hogyan alakul, erősödik, gyengül, jelent ez kockázatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. IRM, főosztályvezető asszony!

DR. PINTÉR FERENCNÉ (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék reagálni arra, hogy miért nincs külön alcím a fejezetben az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál a megyei rendőr-főkapitányságok esetében.

Ez a 2007. évi költségvetésben jelent meg így először, gyakorlatilag korábban nem volt semmi értelme, hiszen az államháztartási törvény azt mondja, hogy a miniszter olyan átcsoportosítást hajthat végre az intézményei között saját hatáskörben, amilyet akar. Ez, hogy önálló alcímeken jelenjenek meg a főkapitányságok, a tervezés időszakából rendkívül sok adminisztrációs terhet ró az egyébként elég szűkös gazdasági területre. De a Magyar Államkincstár honlapján minden intézmény pénzügyi felhasználása bármelyik időpontban megtekinthető. Természetesen a zárszámadási törvényben, illetve a tervezésnél intézményenként épül fel ez a költségvetés, tehát bármilyen információra van a képviselő uraknak szüksége, én ezt tételesen tudom prezentálni, a végső az elemi költségvetés elkészítésénél készül el.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a fejezetnek sokkal eredményesebb volt így a gazdálkodása, hiszen olyan történelmi pillanathoz érkezett a tárca, hogy hosszú-hosszú évek óta a 2007. évi költségvetési év volt először, amikor a rendészeti szerveknek nincs adósságállománya, és nem is lesz ebben az évben. Tehát a tárcánál nagyon komoly odafigyelést, költségvetési gondolkodást és együttműködést igényelt a rendészeti szervekkel - úgy a rendőrséggel, mint a határőrséggel -, és ebben abszolút partnerei voltak a tárcának. Úgy gondolom, ezt bizonyítja az, hogy ezt az évet eredményesen fogjuk zárni.

Szeretnék reagálni arra is, hogy az integrált rendőrség-határőrség költségvetése a törvényben a címnél kevesebb, mint ha összeadják a 2007. évit. Ez azért van, mert az egyensúlyi tartalék, amelyet a törvény alapján jövőre vissza lehet adni - ez mintegy 6 milliárd forint összeg - onnan a fejezeti kezelésű előirányzatok közé került, és még egy nagyon jelentős tétel szerepel a fejezeti kezelésű előirányzatok között, amely szintén a rendőrség-határőrség költségvetését érinti: a hivatásos állomány kedvezményes nyugállománya miatti összeg szintén nagyon jelentősen, mintegy 21 milliárd forinttal megemelésre került. Tehát összesenjében, ha ezeket a tételeket figyelembe vesszük, 20 milliárdos többlet jelentkezik az integrált rendőrség-határőrség költségvetésében.

A büntetés-végrehajtás költségvetéséről is szeretnék néhány mondatot mondani. Tökéletesen ismeri a tárca mindazokat a problémákat, amelyeket a képviselő úr említett, hogy vannak olyan büntetés-végrehajtási intézetek - ez az elmúlt 30-40-50 év következménye -, ahol nagyon rosszak a műszaki és az elhelyezési körülmények. Ezért volt szükség arra - és a zsúfoltság enyhítésére -, hogy új büntetés-végrehajtási intézetek épüljenek. Jelenleg a két 700 fős büntetés-végrehajtási intézet átadása mintegy 2-3 százalékkal enyhíti a jelenlegi zsúfoltságot, és a 2008. évi költségvetésben az a másfélmilliárdos többlet - ami óriási nagy szó egy stagnáló költségvetéshez képest - lehetőséget nyújt a büntetés-végrehajtásnál három nagyon fontos tényezőre. Egyik, hogy a fogva tartottak élelmezési normáját mintegy 25 százalékkal tudja a büntetés-végrehajtás emelni, ez 2007. október 1-jétől történt meg, és ennek a forrásigénye beépülőként benne van a 2008. évi költségvetésben, mintegy 600 millió forint összegben. További 600 millió forintot kapott a büntetés-végrehajtás azokra a működési kiadásokra, amelyeket évek óta a központi költségvetés általános tartalékából kellett biztosítani. Ez most beépült a büntetés-végrehajtás költségvetésébe, ebből 300 millió forint biztosítja a működés folyamatosságát, a fennmaradó 300 millió forint pedig biztosítja azon beruházási igények egy részét, amelyek a büntetés-végrehajtási konyhák és egyéb elhelyezési körülmények javítására szolgálnak. Valamint van az intézményi beruházások között még további 300 millió forint, amellyel a büntetés-végrehajtás gépjárműparkja korszerűsítésének az első ütemét el lehet kezdeni. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna kiegészítésként elmondani.

ELNÖK: Köszönöm szépen a pontos válaszokat. Honvédelmi Minisztérium!

SULYOK JÁNOS ezredes (Honvédelmi Minisztérium): Elnök úr, jelentem, magam is szeretnék válaszolni a feltett kérdésekre. Elnök úr kérdésével kezdeném, ha szabad.

Jelentem, a HM-igazgatás költségvetését 2007-ben és 2008-ban is 499 fős létszámmal terveztük, tehát itt ez a változás lényegében nem jelent meg, és részben erre vezethető vissza az is, hogy ez a költségvetési főösszeg 172 millió forinttal csökkent. Jelentem tény, hogy a HM-hivatalok és a HM háttérintézményeinek költségvetése azzal a jelentős összeggel emelkedett, azt szeretném ezzel kapcsolatosan jelenteni, hogy meghatározóan az úgynevezett dologi kiadások költségvetésében van egy nagy összegű emelkedés. Ez arra vezethető vissza, hogy a minisztérium létrehozta a fejlesztési és logisztikai ügynökséget, és ennek megfelelően mind a logisztikai, mind az infrastrukturális ellátást a központi ellátás keretében oldja meg, ennek megfelelően ezek az előirányzatok az I/2 és I/3 alcímeken megjelenő fejlesztési és logisztikai ügynökség, valamint infrastrukturális ügynökség költségvetésében jelennek meg. Tehát ennek az emelkedésnek nem a létszámváltozás, hanem ennek a gazdálkodási, ellátási, logisztikai támogatási rendszernek az átalakulása az oka.

Keleti képviselő úr kérdésére szeretném jelenteni, hogy 2008-ban kezdeményezésünkre az NRF, tehát a NATO gyorsreagálású erők, valamint az EU-harccsoport alkalmazása felülről nyitott előirányzat maradt, tehát ezek alkalmazása esetén a kormányzat a központi költségvetés céltartalékából az alkalmazás fedezetét - reményeink szerint - biztosítani fogja.

Nyitray képviselő úr kérdésére szeretném jelenteni, hogy a tárca 2008. évi költségvetési tervjavaslatában egy strukturális módosítást hajtottunk végre, ez az volt, hogy a II/2 címben csoportosítottuk át, illetve hoztuk létre az Összhaderőnemi Parancsnokság teljes költségvetését, tehát a II/2. alcímen jelenik meg minden egyes olyan szervezet költségvetése, amely az ÖHP alárendeltségébe tartozik. Ennek megfelelően jelentem, hogy a II/2. költségvetésben - és itt a személyi állománnyal összefüggésben jelenteném - egy jelentős, majdnem 52 milliárd forint összegű előirányzat-emelkedést prognosztizáltunk és terveztünk, de természetesen a dologi kiadások tekintetében ez csak kisebb mértékben jelentkezik az előbb jelentett logisztikai ellátási rendszer jellemzőivel, összefüggéseivel kapcsolatosan.

Jelentem, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokkal kapcsolatos kérdésére - ha elnök úr hozzájárul - kollegám, Bódi ezredes úr adná meg a választ, ő ennek a témának a szakértője.

Csampa képviselő úr kérdéseire jelentem, hogy a lakás- és lakhatási támogatásokkal kapcsolatosan úgy készülünk, hogy a 2008. évi infrastrukturális bevételek adhatnak lehetőséget arra, hogy az ezzel kapcsolatosan tényszerűen jelentkező problémák kezelésére a tárca megnyugtató forrást találjon.

A rádiótenderrel kapcsolatosan jelentem, hogy a jelenleg érvényes szerződés és az abban foglalt determinációk alapján történt meg a 2008. évi költségvetésben az erre vonatkozó kiadások tervezése, és a képviselő úr valóban ezt az összeget láthatja a megfogalmazott javaslatban.

Ha szabadna még röviden reagálnom az Állami Számvevőszék által megfogalmazott három kritikai pontra. Jelentem, a 248 forint/euró árfolyammal kapcsolatosan egyrészt bízunk benne, hogy úgy az EU-harccsoport, mint a NATO gyorsreagálású erőinek esetleges igénybevétele esetén nem lesz a tárcának gondja az árfolyamproblémával. Amennyiben viszont tartós negatív árfolyamkurzusra kell felkészülnünk, akkor abban bízunk, hogy a kormány erre a célra elkülönített árfolyam-kockázati tartalékából lesz lehetőségünk az esetlegesen felmerülő többletkiadásokat ellentételezni.

Az Állami Egészségügyi Központ működési költségvetésével kapcsolatban azt szeretném jelenteni, hogy természetesen a tárca illesztette az ÁEK-t a tárca normál gazdálkodási rendjébe, ennek megfelelően egyes logisztikai kiadások és egyes infrastrukturális kiadások az előbb már említett ügynökségek költségvetésében jelennek meg. Ez részben magyarázatot ad arra a hiányra, amelyet az Állami Számvevőszék megjelölt, illetve a tárca költségvetésében 22 milliárd forint összegű fejezeti egyensúlyi tartalék szerepel, amelyre vonatkozóan egy előkészítő, illetve tervezési munka természetesen folyamatban van, és ez az összeg az igények teljes körű pontosítását követően értelemszerűen erre a célra is fordítható.

Jelentem, hogy befejeztem, és kérek engedélyt arra, hogy Bódi ezredes úr megválaszolja a kérdést.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. BÓDI LAJOS ezredes (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nyitray képviselő úr kérdésére szeretnék válaszolni. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésével kapcsolatban valóban igaz, hogy a mintegy 11 milliárd forintos összköltségvetéshez képest 180 millió forintos csökkenés kimutatható, amely úgy gondolom, nem számottevő.

Ennek okát két összefüggésben látjuk: az egyik a személyi költségeknél, illetve a járulékoknál, ahol a statisztikai létszámra történő tervezés mellett nyilvánvaló, hogy a rendszeresített létszámtól eltérő összegek kerültek a tervbe. De természetesen a tárca központi illetménygazdálkodásából adódóan ezeket a kérdéseket tudjuk kezelni.

A másik pedig az attaséi hivatalok nyilván devizában megtervezett dologi kiadásaiból adódhat - visszatérve az elmondottakhoz -, a 248 forint/euró, illetve a 180 forint/dollár tervezési árfolyamhoz viszonyítva a dologi kiadásokban van bizonyos eltérés a 2007. évi tervezett kiadásoktól.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdések, válaszok körét lezárjuk, most a határozathozatalra kerül sor. Az első napirendi pont kapcsán arról kell döntenie a bizottságnak, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a 2008. évi költségvetés tervezetét. Erről kérdezem a bizottságot annak a többségi véleménynek az ismeretében, amelyet Keleti alelnök úr ismertetett velünk, ez lesz az írásos vélemény is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, ki az, aki a 2008. évi költségvetést általános vitára alkalmasnak tartja. Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki nem tartja alkalmasnak? (Szavazás.) Nyolc nem szavazat. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2008. évi költségvetést kilenc igen szavazattal, nyolc nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak tartottuk. A többségi álláspontot Keleti képviselő úr terjesztette elő, a kisebbségi véleményt pedig Karsai képviselő úrral közösen mellékeljük.

Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat (Általános vita

Tisztelt Képviselőtársaim! Áttérünk a 2008. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslatra. Ez az, amit a főosztályvezető-helyettes asszony már az előbb említett, hogy most külön törvényben rendezi a kérdést a költségvetéshez kapcsolódóan a PM, törvényjavaslatban. Három mondat erejéig önt illeti a szó.

Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése)

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Az első mondat: 25 darab törvényjavaslatot tartalmaz ez a csomag. A második mondat az, hogy szükségesek ezek a törvénymódosítások ahhoz, hogy a 2008. évi költségvetésben vállalt paraméterek tarthatóak legyenek, és a harmadik mondat, hogy egy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy az államháztartási törvényben van egy olyan módosítás, amely biztosítja a középtávú kötelezettségek figyelemmel kísérését. A költségvetési törvény megszavazását követően két hónapon belül a kormány kormányhatározatban fogja rögzíteni a hatáskörébe tartozó fejezetek tekintetében a következő három év előirányzatait, és ennek tekintetében tud majd kötelezettséget vállalni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? Gál képviselő úr!

Kérdések, észrevételek

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Támogatjuk a törvényjavaslatot, most itt a költségvetés tervezésével kapcsolatos dolgokba nem kívánnék belemenni. Tartalmaz azonban a törvényjavaslat egy olyan pontot is, ami a Hszt. többszöri módosítását irányozza elő, azzal a céllal, hogy elősegítse a határőrség és a rendőrség integrációját. Meg kell azonban mondani, hogy a törvényjavaslatnak ez a része ebben a formájában nem fogadható el. Tehát módosító javaslatokat fogunk benyújtani, éppen az integráció végrehajtásának elősegítése érdekében. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e reagálni erre?

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Tudomásul vesszük, köszönjük.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ki az, aki a T/4009. számú törvényjavaslatot, a 2008. évi költségvetéshez kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 6 nem.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlásunkat írásban terjesztjük elő. Előadót nem állítunk.

Az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4016. számú jelentés és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat (Általános vita)

Tisztelt Közgyűlés! (Derültség.) Tisztelt Képviselő-testület! (Derültség.) Még rosszabb! Tisztelt Bizottság! Mégiscsak szét kell választani a stallumot, mert átfedések lesznek. (Derültség.) Az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló 4016. számú jelentés és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kapcsán megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm az előadókat. Arra kérem, szíveskedjenek közelebb fáradni, illetve a mikrofonhoz fáradni. Az IRM főosztályvezetőjét, dr. Somssich Gabriellát, Nagy Mihály tudományos tanácsadó urat, Koblinger László urat, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettesét, és dr. Ördögh József urat, az Országos Atomenergia Hivatal tudományos tanácsadóját.

Parancsoljon, önt illeti a szólás joga!

Dr. Somssich Gabriella (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. SOMSSICH GABRIELLA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Először kerül egyébként ebben a formában az Országgyűlés elé az Országos Atomenergia Hivatalnak ez a beszámolója, ami most már ebben a formátumban előterjesztésként kerül a parlamenthez. Nyilvánvalóan egy törvénymódosítás kapcsán fogadták el ezt a formát.

Arra kérem a tisztelt bizottságot, hogy terjesszék tovább a parlament elé, hiszen tényleg olyan szakmai tartalmat és egy olyan beszámoló kerül végre az Országgyűlés elé megtárgyalásra, ami bemutatja a Bátaapátiban tervezett hulladéktárolóval kapcsolatos fejlesztéseket, és azt a folyamatot, ahol jelen állás szerint az Országos Atomenergia Hivatal és az ott dolgozó nagyon jelentős szakmai munkát végző kollégák mit dolgoztak 2005. és 2006. évben.

Átadom a szót a hivatal képviselőinek, akik nyilván a szakmai mély tartalomról fognak tájékoztatást adni. Köszönöm.

(Az ülés vezetését Keleti György, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Tessék parancsolni! Ha lehetne kérni, hogy összefogottan, mert kiváló háttéranyagokat kaptunk, és azt meg is köszönnénk.

Dr. Koblinger László (Országos Atomenergia Hivatal) szóbeli előterjesztése

DR. KOBLINGER LÁSZLÓ (Országos Atomenergia Hivatal): Köszönöm szépen. Megpróbálok nagyon rövid lenni. Ennek a két jelentésnek a legfontosabb három üzenete közül az egyik az, amit főosztályvezető asszony már említett, hogy Paks további működéséhez nélkülözhetetlen radioaktív hulladék elhelyezése zöld lámpát kapott és jó ütemben halad. A második üzenet, hogy a 2003 áprilisi, a magyar nukleárisipar történetében az egyik legsúlyosabb - és remélem, örökre az marad - üzemzavarnak a következményeit itt, a jelentés lezárultával, 97 százalékban felszámolták, azóta idén márciusra már teljes mértékben.

A harmadik üzenet pedig az, hogy 2005-ben és 2006-ban semmi nukleáris biztonságot veszélyeztető esemény nem történt, és az egyéb munkahelyeken: orvosi, mezőgazdasági stb. egyetlen olyan eset se fordult elő, hogy valakinek a személyi dózisa túllépte vagy akár csak megközelítette volna a korlátot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rátérnénk a kérdésekre, észrevételekre, ha vannak ilyen képviselőtársaim részéről. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Ez azt jelenti, hogy egyrészt megköszönjük a tájékoztatást írásban, szóban, és akkor sor kerül a szavazásra. Nevezetesen az atomenergia 2005-2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló J/4016. számú jelentés általános vitára való alkalmasságát illetően.

Szavazás az általános vitára való alkalmasságról

Képviselőtársaim, most határozatképesek vagyunk, mert helyettesítések is vannak, ez azt jelenti, hogy 9 szavazatnak kell bent lenni. Aki egyetért azzal, hogy az általam ismertetett jelentés általános vitára alkalmas, kérem, szíveskedjék a kezét felemelni! (Szavazás.) 9 igen.

A következő szavazásunk a 3/b pontra vonatkozik, amely az atomenergia 2005. és 2006. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. Ezt a tervezetet képviselőtársaim az ülés kezdetén kézhez kapták, gondolom, át is olvasták. Kérdezem, hogy a határozati javaslattal kapcsolatban van-e kérdés. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor aki egyetért a határozattervezet szövegével, annak indoklásával, kérem, szíveskedjen felemelni a kezét! (Szavazás.) 9 igen. Köszönöm.

Megállapítom, hogy a bizottságunk mindkét határozatot egyhangúlag elfogadta. Kívánunk önöknek kellemes hétvégét, a továbbiakban jó munkát. Köszönjük a jelenlétet.

Képviselőtársaim, a jelentéshez írásban adjuk le a javaslatunkat, ezért egyéni hozzászólót nem állítunk.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiája 2010-ig

Rátérnénk a negyedik napirendi pontra, mely a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiáját tartalmazza 2010-ig. Visszaadom az ülés vezetését az elnök úrnak.

(Az ülés vezetését dr. Lázár János, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úrnak. Tisztelt Képviselőtársaim! A negyedik napirendi ponttal folytatjuk tehát munkánkat. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiája 2010-ig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a bizottságunk tagjait, hogy az egyetem rektora két alkalommal levélben kereste meg az Országgyűlés elnökét, és két tartalomszolgáltatási tájékoztatót küldött, amit én már kiosztottam képviselőtársaimnak, megkaphatták. Azt szeretném kérni, hogy az előterjesztést szóban egészítse ki az előterjesztő.

Prof. dr. Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának szóbeli kiegészítése

PROF. DR. SZABÓ JÁNOS, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora: Köszönöm szépen. Az eredeti előterjesztés a Nemzetvédelmi Egyetem rekonstrukciós stratégiájáról szól, amelyben tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy mit döntöttünk, merre megyünk, és ennek milyen kilátásai vannak a védelmi szektor tisztképzése tekintetében. Mint ismeretes önök előtt, a szakmai, társadalmi beágyazottsága ennek a stratégiai korrekciónak meglehetősen jól megokolt. A NATO-transzformáció, a hazai államreform, az európai felsőoktatási terv és a bolognai folyamat képezik azt az átfogó keretet, amely tartalmazza a rekonstrukció kihívásait.

Ugyanakkor megfelelő gyakorlati kiindulópontok is kínálkoztak, amelyek a legutóbbi kormányzati ciklus elején egyértelműen kirajzolódtak. Ezek a gyakorlati kiindulópontok egészen onnan indultak, hogy az erősen redukált haderő szempontjából egy egyetem fenntartása financiális és egyéb értelemben is problémás, esetleg értelmetlen. Nekem személyesen voltak olyan élményeim, hogy az Oktatási Minisztériumban azt kérdezte egy magas rangú kormányhivatalnok, történt-e már döntés abban, hogy a Corvinus Egyetem vagy a Műegyetem egy tanszéke lesz, mint hadtudományi tanszék, és egyébként az egyetem megszűnik, a katonai tisztképzés szakmai, gyakorlati tennivalóit pedig a vezérkar fogja ellátni.

Azt gondolom, erre jó emlékezni, mert körülbelül ez volt a kiindulópont. Ezt követően felmerültek úgynevezett integrációs tendenciák, melyek körében - talán a jelenlévők jól emlékeznek rá - az egyik markáns irány volt a rendészettudományi és a védelemtudományi szegmensek együttműködésének közös intézménybe történő összetolásának opciója, egészen egyszerűen szólva a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fúziója vagy integrációja. E mellett voltak integratív szempontú kísérletek a védelmi szektoron belül is, hogy az egyetem szakképzési szektorában jelenjen meg a szerződéses haderő képzési feladatainak képzési központba összpontosuló feladata is. Ugyanakkor megfogalmazásra került egy, a mostani nyitás alapjául szolgáló koncepció, amely szerint a megfelelő számítások szerint elfogadjuk, hogy a haderő mostani és belátható létszámarányának megfelelő tisztkibocsátás ellenértéke nem képes eltartani azokat a szakmai kultúrákat, amelyek alapján akkreditálható egyetemet tudunk fenntartani. Ámde ha megkapjuk a piaci nyitás esélyeit, a piaci nyitásból az egyetem tud olyan forráskiegészítést hozzátenni, amely forráskiegészítéssel a szakmai kultúrák egyéb irányú konvertálásával az egyetem is és a tisztképzés értékei is jövőképesek maradnak.

Gyakorlatilag a rekonstrukciónak a védelmi szektoron belüli elfogadtatása ezen utóbbi szempontrendszerre épült. Annak alapján, hogy az egyetem feladatai és személyi állománya a helyes arányát megkapja, a megfelelő egyetemi funkciók és a szervezeti elemek megfelelő harmóniába kerüljenek, egy teljes rekonstrukciós tervet kellett készíteni. A rekonstrukciós terv alapelvei a következők voltak. Alapelv, hogy a védelem alapértékei nem piacosíthatók, azokat megfelelő központi forrásokhoz kell kötni. Ebben a vita során egyetértés alakult ki. Az egyetemi működőképesség hatékonyságát fokozni kell, hiszen ezzel a NATO-n belüli feladatvállalásunk - annak az elsősorban missziós oldalán jelentkező gyakorlatiasság - és a másik oldalon az államreformból adódó költséghatékonysági kihívás erősíthető.

A finanszírozás alapja a Magyar Köztársaság tisztképzési igénye, és az egyetemnek az összes többi, piaci típusú megjelenését pedig a saját forrás szerzése alapján kell finanszírozni. A másik ilyen alapelv volt, hogy a Magyar Honvédség oktatással, képzéssel kapcsolatos igényeit pontosan felmérjük. Ez a Magyar Honvédség pénzügyi és személyügyi szakembereivel együtt történt, és ennek megfelelően határoztuk meg az egyetemi struktúraépítés elveit. Ez megfelelő funkció- és feladatanalízissel történt, olyan mértékben, hogy a szakmai kultúrák nemzetközi sztenderdjei és az egyetemi akkreditációs igények megfelelő módon érvényesüljenek. Ezek nem egy ponton ellentmondásban vannak egymással, de sikerült olyan megoldásokat találni, hogy mindkét igényrendszer megtalálta a megvalósítási lehetőségeit.

Továbbá kiindulási elv volt, hogy a létszámviszonyok átalakítása nem történhet a korábbi rossz hagyományok, vagyis a fűnyíróelv alapján, illetve a rekonstrukciós tervezés alapja volt, hogy reális forrásviszonyokat vegyünk figyelembe, és az elhelyezési követelményeket megfelelően elégítsük ki. A védelmi költségvetés tekintetében a tárca részéről 25 százalékos költségcsökkentési igény fogalmazódott meg, és az elhelyezés tekintetében a költségek csökkentése szempontjából az egycampusos elhelyezés igénye ugyanígy megfogalmazódott.

Milyen lépéseket tettünk eddig a rekonstrukciós folyamatban? Végrehajtottuk a 25 százalékos költségcsökkentést, ez a következőképpen fog kinézni. A közvetlen működési költségtámogatás 5,1 milliárdos összegéből mintegy 500 millió forint kerül leszámítolásra, a bázis fenntartási költség mintegy 1,73 milliárdos összegéből a Bolyai campus felszámolására mintegy 750 millió forint kerül leszámítolásra, és az úgynevezett rendeltség, utaltság keretében kapott szolgáltatások mintegy 2,5 milliárdos értékéből kerül levonásra a 25 százalék fennmaradó aránya.

A létszámcsökkentés tekintetében az egyetem 32 százalékos létszámcsökkentést hajtott végre úgy, hogy az állandó állományon belül jelentős mértékben nőtt az oktatók és a tanárok aránya. Hadd mondjam el, 752 fős stáblétszámmal indultunk, az évek óta tartó személyügyi lépések során 100 hely volt feltöltetlen. Az indulás során a 470 fővel induló honvédelmi minisztériumi állásfoglaláshoz képest a tárgyalások után 520 főben állapodtunk meg, hogy ennyit finanszíroz a központi költségvetés. Amennyiben az egyetem több alkalmazást óhajt, azt már piaci szisztémában kell megtennie. Ennek az a jelentése, hogy 132 élő embert érintett a létszámcsökkentés, ami azt jelenti, hogy a központi menedzsment létszáma lényegesen, míg az oktatói-kutatói arány kevésbé csökkent. Hadd mondjam el, hogy mára az oktatók, kutatók száma 313-ról 252-re, a menedzsment pedig 439-ről 268 főre csökkent. A korábbi 42-58 százalékos arány helyett ma 49-51 százalékos arány van, ez azt jelenti, hogy lényegesen karcsúbb menedzsmenttel oldjuk meg az egyébként megnövekedett feladatokat. Mert természetes, hogy egy piaci nyitásra ítélt intézményt nem lehet ugyanolyan eszközökkel és módszerekkel vezetni, mint ahogyan vezetnek egy központi forrásokra profilírozott intézményt.

Ehhez járul a jelenlegi legfrissebb adatok szerint 3 241 fős hallgatói létszám, amelyből a tisztképzésben mintegy 400 főt képezünk - ez a mostani, beiratkozott létszám -, a többi pedig költségtérítéses, illetve doktorandusz, valamint tanfolyami hallgató. Amennyiben a tisztelt bizottság a létszámokat ennél részletesebben kéri, kész vagyok adatokat szolgáltatni.

További lépés volt, hogy a piaci modellben ezen túlmenően a szakmai kultúrák megőrzésére forrásokat tudunk ebből a modellből visszacsatlakoztatni, a piaci modellben visszafoglalkoztatást tudunk végrehajtani a leépített személyi állományból azok számára, akik a megfelelő minőségi követelményeket piacképes szinten is képesek produkálni. Ez a létszám ma 60 fő körül van, természetesen ahogyan az egyetem piaci offenzívája erősödik, úgy módunkban lesz majd ezt az állományt esetleg bővíteni is.

Hadd mondjam el, hogy ez a létszám és ez a szervezeti keret úgy tűnik, hogy az intézmény felsőoktatási piaci szereplőkénti működését is lehetővé teszi. Az egyetemnek megmaradtak a kollégiumi elhelyezési kapacitásai, ki tudjuk építeni a tiszti szocializációra alkalmas elhelyezést, ami teljesen nyilvánvalóan körlettípusú elhelyezést jelent, és megmaradt az a szociális szolgáltatás is, amelyben a vidéki tisztek fővárosban tanuló gyermekeinek korlátozott számú elhelyezését is tudja vállalni az egyetem.

Azt gondolom, hogy ezeket a funkciókat továbbra is meg tudjuk tartani, és ezeknek a működése az egyetem előnyös piaci pozícióját megtámogatja.

Hadd mondjam el, hogy a saját bevételből szerződéssel foglalkoztatottak száma növekszik, és a szakmai kultúrák megóvásának biztosítékai a piaci offenzívából fedezhetők. Az intézmény szervezeti felépítése és létszámaránya stabilizálódott, és úgy ítéli meg a mostani egyetemi vezetés, hogy a szükséges önkorrekciókkal ez a fajta arány és struktúra véglegesnek tekinthető. Természetesen azzal a dinamikával, amelyet egy piacra merészkedő intézménynek mindig meg kell tartania.

Az egyetem egy új fejlődési pályára áll, funkcionális tekintetben lényegesen nyitottabb kívülre, képzési, tartalomszolgáltatási és szakértői szerepekben, az előbb említett levél azt tartalmazza, hogy a kormányzati, az önkormányzati és a parlamenti igényeket is megkíséreljük olyan tartalomszolgáltatással, képzési és szakértői tevékenységgel megtámogatni, mint például most a legfrissebben igényelt környezetbiztonsági igények. Én magam voltam legutóbb Tapolcán, a frakcióülésen is tartottam előadást, és most a hétvégén Gömörszőlősön lesz a következő lépés. Azt gondolom, hogy az egyetem és a parlament igényeinek egymáshoz igazítása megfelelő szakértői felügyelet alatt folyamatban van.

Az elhelyezési tekintetben az egycampusos áttelepítésre 2008. szeptember 1-jéig tér át az egyetem. Ez egy rendkívül feszített programot jelent. A Honvédelmi Minisztérium kollégiuma a számított mintegy 3,3 milliárdos finanszírozási támogatáshoz képest a 2,3-3,3 közötti limitet tartotta meg, ami azt jelenti, hogy ez egy mozgó forrásbiztosítás lesz.

Az egyetemen belül a vezetési modell is megváltozott, hadd mondjam el, hogy létrehoztunk egy intézményfejlesztési és innovációs szervezetet, amely rektorhelyettesi szinten biztosítja a megfelelő módosítást.

Milyen további célkitűzések vannak? Az egyetem szolgáltató jellegét erősíteni és bővíteni kívánjuk. Bővíteni kívánjuk az együttműködés körét elsősorban a regionális vidéki egyetemi és képzőközpontokkal: Ózd, Szeged, Gyöngyös, Szent István Egyetem, Szolnok, Pécs, Veszprém, ezek a legfrissebb partnereink, és folyamatban vannak a képzésbővülés kiépítési folyamatai.

Emellett élővé tesszük az intézmény külföldi kapcsolatrendszerét a tudományos kutatás és a képzés tekintetében, a NATO és az EU-tagországok felsőoktatási intézményeivel való együttműködést is fokozni kívánjuk. Professzionalizáljuk az egyetemen folyó pályázati tevékenységet, és az Európai Unió pályázati rendszerében rejlő lehetőséget is be akarjuk kapcsolni az egyetem működésébe.

Egy nagyon rövid összefoglalót mondanék arról, hogy 2010-ig az egyetem fejlesztési stratégiájának melyek a fő pillérei. Az első, hogy az egycampusos áthelyezés megtörténjen 2008. szeptember 1-jéig, és azt követően ezt stabilizáljuk 2010-ig. A második pillér, hogy a piaci offenzivitás szakasza lezáruljon. Itt az együttműködési hálókat kell kiépíteni a különböző intézményekkel, és olyan tartalmakat kell, modern, korszerű, piacképes tartalmakat kell kidolgoznunk a képzési, a tartalomszolgáltatási és a szakértői szerepek számára, amelyhez a megfelelő vásárlóerő is rendelkezésre áll.

Párhuzamosan a tisztképzés gyakorlatiasságának értékeivel, amelyen belül a tiszti szocializációt szeretnénk a missziós feladatok és képességek szintjére emelni, és egy rotáció keretében a missziókból hazajövő tisztek szaktudását és tapasztalatait szeretnénk felcsatlakoztatni az egyetemi képzés számára, ezt a gyakorlatiasságot és a piaci offenzivitást egy új egyensúlyban kívánjuk működtetni.

A harmadik pillér a pályázati rendszer említett stabilizálása, a negyedik pedig a nemzetközi kapcsolatoknak a felsőoktatói és kutatói szegmensekre kiterjedő stabilitása.

Azt gondolom, hogy amennyiben a terveink megfelelnek a kor követelményeinek, akkor ezeket a célkitűzéseket sikerül teljesíteni. A magam részéről optimista vagyok. Azok a lépések, amelyek ehhez szükségesek, a jelen pillanatig időarányosan lezajlottak. Köszönöm a figyelmet, ha van kérdés, szívesen válaszolok.

ELNÖK: Köszönöm szépen rektor úr tájékoztatóját. Tisztelt Képviselőtársaim! Erről szavaznunk természetesen nem kell, amennyiben kérdésük, észrevételük van, akkor rektor úr nyilván válaszol. Keleti képviselő úr, majd Mécs képviselő úr.

Kérdések, észrevételek

KELETI GYÖRGY (MSZP): Először is azt szeretném megkérdezni, hogy mi volt ez. Mi volt a célja ennek az egésznek. A cím ugyanis nem ez, másrészt pedig azt gondolom, hogy ha a Honvédelmi Minisztérium egy háttérintézményével kapcsolatos tájékoztatásra kerül sor, akkor itt kellene lennie a Honvédelmi Minisztérium valamelyik illetékesének, ugyanis ahogy ön is megfogalmazta, ezek, amit ön említett, ez nem döntés például, hogy melyik egyetemmel és mivel való együttműködés vagy milyen egyesülés. Egy picit az volt az érzésem, amikor egy ilyen árubemutatón veszek részt, és azt mondják, hogy ez a fazék azért jó, mert ebben hamar felforr a víz, ez a másik fazék pedig ezért jó.

Ugyanakkor szeretném figyelmeztetni, hogy Gömörszőlős nem frakcióülés, itt valami tévedés van... (Prof. Dr. Szabó János: Környezetvédelmi szakbizottság, bocsánatot kérek.) Igen, az egy teljesen más dolog. Minden frakciónak van szakbizottsága, és a környezetvédelmi szakbizottságnak lesz egy ilyen kihelyezett ülése. Tehát nem szabad összekeverni a dolgokat.

Én nem értek egyet ennek a napirendi pontnak a megtárgyalásával a minisztérium képviselői nélkül. Köszönöm. Nem tudtam ugyanis a tartalmát, más volt a címe, és más, ami itt elhangzott.

ELNÖK: Mécs képviselő úr, majd Csampa képviselő úr!

MÉCS IMRE (MSZP): Igen, itt rektor úr említett létszámadatokat, hogy 3241 fős hallgatói halmaz van. Gondolom, ebben azért nagyon sok olyan szaktanfolyam és egyéb van. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyi az egyetemi hallgató vagy továbbképző vagy doktorandusz-fokozatú. Ez az egyik kérdésem.

A másik kérdésem pedig az volna, hogy mekkora a professzori létszám, tehát azok, akik az akkreditációt garantálni tudják, és az oktatói arányok nagyjából, tehát professzorok, docensek, adjunktusok, tanársegédek aránya. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Csampa képviselő úr!

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Legelőször is szeretném megköszönni ezt a tájékoztatást, hiszen ha visszagondolunk az elmúlt 2002-es időszakunkra, akkor a Zrínyi Egyetemről mindig csak ilyen két-három mondat erejéig, a költségvetés során szoktunk általában beszélgetni. Most ha megnézzük a háttéranyagot, amit rektor úr írt Szili Katalin házelnök asszonynak, kezdeményezve azt, hogy a bizottság és az egyetem között legyen egyfajta, valamilyen szintű kapcsolattartás, akár képzésekben, akár kutatásban, akár egyéb dolgokban, azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog, és számunkra a jövőben is fontos lehet, mind parlamenti képviselőknek, mind azoknak, akik döntünk mondjuk bizonyos kérdésekben. Többek között azért, mert az anyagból elég rendesen kiolvasható az a mechanizmus, és mindaz, ami per' pillanat arról szól, hogy nekünk, pontosabban mint polgároknak, mint egyszerű embereknek miről kell döntenünk, és mi alapján kellene döntenünk, hogyan döntsünk.

Azt gondolom, mindaz, amit rektor úr felvázolt, akár a 25 százalékos létszámleépítés ügye és a költségvetés megkurtítása, akár az a folyamat, hogy egyetemekkel megpróbálják azért felvenni a versenyt, azt gondolom, ez elismerésre méltó, és mindenféleképpen az ellenzék részéről, én a Polgári Szövetség részéről csak azt tudom mondani, hogy támogatjuk, illetve ha mi kapunk bármilyen szintű megkeresést a bizottsági elnök úron keresztül, akkor természetesen szívesen vesszük az előterjesztéseket, szívesen vesszük akár a parlamenti előterjesztésekhez is az önök javaslatait. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tóth képviselő úron kívül van-e valakinek kérdése, észrevétele? (Nincs jelzés.) Tóth Gábor képviselő úr!

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm, csupán megjegyzés szintjén szeretném megköszönni az anyagot. Úgy gondolom, igen-igen tanulságos ezen anyag tartalmi része, sok olyan dolog lett itt részemre írásban regisztrálva, amely az érzés szintjén bennem van, de itt szakmailag is sok dolog megfogalmazódott. Csatlakozva az előttem szólókhoz, nagyon-nagyon fontosnak érezném, hogy az egyetem és a bizottság között olyan folyamatos, élő kapcsolat legyen, amely a későbbiekben mindkét fél részére természetesen megfelelő pozitív hozadékokkal rendelkezik.

Tehát még egyszer köszönöm, mert a költségvetési témánál is próbáltam használni az anyagot, bár nem oda kapcsolódott. Úgy hiszem, az itt megfogalmazottak költségvetési vetülete és maga az egész koncepció valahol még nincs összefésülve. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Rektor úr, néhány mondatban kíván-e reagálni. (Jelzésre.) Parancsoljon!

Prof. dr. Szabó János válaszai az elhangzottakra

PROF. DR. SZABÓ JÁNOS rektor (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, Keleti úr felvetésében csak részben vagyok illetékes. Az, hogy a tárca részvétele abszolváltatik-e vagy sem, ebbe hadd ne szóljak bele. Azt gondolom, ugyanakkor a témáról - miután érvényes kollégiumi döntés létezik - lehet beszélni, ha pedig a bizottság érdeklődése olyan, akkor kell beszélni, ha engem meghívnak, akkor pedig fogok beszélni. Úgyhogy a saját identitásomat ebben a helyzetben így tudnám leírni. Lehet, hogy ez valahol még hagy nyitva kérdéseket, de hadd ne formáljak én arra jogot, hogy illetékesnek tekintsem magam ebben. A részemre kiadott papíron "A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakítási stratégiája 2010-ig" cím szerepel, én igyekeztem ennek a címnek megfelelni. Ha nem feleltem meg valahol, akkor nyilván kérdésekkel ez letapétázható, és erre válaszolok itt helyben, ugyanúgy, ahogyan a felvetések megvoltak. Ebben a dologban ennyire futotta tőlem.

A konkrét kérdésekre vonatkozóan, a létszámviszonyokat illetően. Tehát a hallgatókról beszélek először és azt követően a tanári állományról. A hallgatók tekintetében, mint mondtam, e pillanatban 3 241 fő a beiratkozott állomány, ami azt jelenti, hogy mivel a doktoranduszok tekintetében még nyitva van a létszám, ez lehet valószínűleg több is. A doktoranduszok esetében a finanszírozott doktori arány 82, az önköltséges 103, ez jelen pillanatban, összesen 185 fő. Ösztöndíjas tiszti hallgató a HM-től és a BM-től (Közbeszólás: IRM.) Bocsánatot kérek, az IRM-től - rossz reflex, még nem ülepedett le bennem eléggé. Tehát 255+62+72, ha jól számoltam, összesen 389 fő ösztöndíjas hallgató van, a költségtérítéses egyetemi hallgatók BSC és MSC szakon további 400 főt tesznek ki, ezenkívül költségtérítéses szakképző tanfolyamokon 2406 hallgató van. Ennyit a hallgatói számokról.

A tisztek esetében kérdezte a képviselő úr, hogy milyen akkreditációs esélyei vannak az egyetemnek, vagyis hogyan néz ki a címmel rendelkező minősített oktatók aránya. 37 egyetemi tanár, 109 docens, 74 adjunktus és 25 tanársegéd dolgozik az egyetemen. Hadd mondjam el, hogy az oktatói arány, ahogyan mondtam, az egyetem összes személyzeti arányának 42 százalékáról 49 százalékra növekedett, létszámában pedig 313 főről 252 főre csökkent. A menedzsmenthez tartozó korábbi 439 fő, amely a korábbi egyetemi létszám 58 százalékát tette ki, 268 főre csökkent, ez a mostani összállomány 51 százaléka. Tehát azt mondom, hogy a menedzsmentet karcsúsítottuk jobban, és a frontembereket, akiknek a portékája eladandó a piacon, a lehetőség szerint igyekeztük megtartani. Remélem, ez az adatsor használható lesz. Egyébként amennyiben ezen túl is aprólékosabb számadatokra van szükség, állok rendelkezésre.

Ami Csampa Zsolt képviselő úr véleményét illeti, azzal maximálisan egyetértek. Azt gondolom, ez sok tekintetben kvadrál Tóth képviselő úr véleményével is, az egyetem és a bizottság közötti élő kapcsolat a mi részünkről támogatandó, amennyiben ilyen elvárások vannak, annak igyekszünk megfelelni, ha pedig megkapjuk a lehetőséget, hogy ajánlatot tegyünk, hogy milyen képzési, tartalomszolgáltatási és szakértői szerepekben tudunk támogató háttérintézmény lenni, akkor készen állunk ezekre a feladatokra. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mécs képviselő úr!

MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm a választ, rektor úr. A többi kérdéshez csatlakozva, korábban én is azt tapasztaltam, hogy az egyetemnek hihetetlenül nagy tudásbázisa van, melynek elérhetősége és feltárhatósága nem túl könnyű. Valahányszor egy-egy kérdésben utánanéztünk, felvettük a kapcsolatot tanszékekkel, vagy tanszékek honlapján, egyéb forrásmegadással kitűnő tanulmányokat, összefoglaló anyagokat és sokszor igen részletes technológiai leírásokat is találtunk, amely jelentős értéket képez. Tehát bizonyos tudományos szerénységet tapasztaltam - ez a szubjektív benyomásom -, és azt hiszem, a piacosítás bizonyos fokig azt is jelenti, hogy a tudományos szerénységből egy bizonyos egészséges szemérmetlenségbe kell átmenni, melynek során ezt a tudásbázist fel kell ajánlani, bemutatni, vagy adott esetben az elérhetőséget megkönnyíteni, hogy mit hol találunk meg. Akkor mi is jobban tudjuk használni, de egyébként nagyon értékes anyagokra bukkantunk a munkatársaimmal együtt, ezért bátorkodom ezt elmondani. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. A napirendi pont tárgyalását lezárom, rektor úrnak és főtitkár úrnak köszönöm, hogy személyesen eljött, és ismertette az elképzeléseiket.

Egyebek

Az egyebek napirendi pont keretében Karsai Péter képviselőtársam már előre jelezte, hogy szeretne szólni, néhány mondat erejéig megadjuk a lehetőséget erre.

Karsai Péter (MDF) bejelentése

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Lehet, hogy kicsivel több lesz, elnézést kérek előre is, de a probléma súlya és jellege olyan, amely szerintem megéri, hogy pár gondolatot ezzel kapcsolatban elmondjak.

Az elmúlt napokban - azaz tegnapelőtt - a Fővárosi Fegyház és Börtönt, közismert nevén a Kozma utcát látogattam meg. Célom az volt, hogy egyrészt, mint a rendészeti bizottság tagja, az ember szereti közelről látni azt, amiről itt hall, másrészt pedig kaptam olyan jelzést is, amely az ott lévő állapotokat enyhén szólva aggasztónak tartja. Hogy egy analógiával éljek, azt is mondtam, miért nem álltam ki sajtótájékoztatóra, és miért nem gondoltam azt, hogy ezt feltétlenül dobra kell verni, annak a következő az oka: ha mondjuk találtam volna tegnap 1500 olyan aranytéglát, amelyet úgy őriznek, hogyha valakinek - 10-20 embernek - eszébe jutna, akkor esetleg holnapután elvihetné onnan. Körülbelül ezt az analógiát értsétek meg. Olyan őrzési körülményeket láttam - és itt elsősorban a létszámok alakulása oldaláról mondom ezt -, amely aggasztó. Csak egyetlen adatot kiragadok, majd utána megkérem a börtönparancsnok urat, hogy küldje meg a bizottság tagjainak ugyanezt az anyagot e-mailben, és megkérlek benneteket, tanulmányozzátok át. Ha egy uniós sztenderd szerint egy felügyelőre 50 fogva tartott a normális arány, akkor ha azt látjuk, hogy mondjuk, egy felügyelőre ugyanakkor itt 150 jut, akkor nem túloztam, amikor azt mondtam, hogy szerintem a szerencsének is betudható, hogy eddig ott 10-20 olyan embernek nem jutott eszébe, hogy a 110 éves épület ajtaját egy erőteljes rúgással bármikor ki lehet mozdítani a sarkából.

Tudjátok, hogy itt milyen "aranyakat" őriznek, itt az átlag büntetési idő 7,5 év, 5 év feletti ítéletet 720 fő tudhat magáénak, erőszakos bűncselekmény miatt 1007 főt őriznek, különösen visszaeső 161 fő, többszörös visszaeső 462 fő, a visszaeső pedig 278 fő. Tehát ha úgy tetszik, itt a krémje, a virágja van fogva tartva ezeknek az embereknek. Amit én tapasztaltam, csak egyetlenegy adatot még próbáljatok megjegyezni, hogy ebben a pillanatban a rendszeresített felügyelőlétszám 217 - a durván 1500-as létszámmal kell itt számolni, mert ennyit szoktak ebben az intézetben átlagosan fogva tartani -, én most természetesen a felügyelőkre mondom ezt, akik őrzik a rabokat. Ebből betöltött létszám 162 fő, így ebben a pillanatban 55 fő hiányzik a létszámból, azaz 25 százalék. Tehát minden negyedik ember hiányzik. De szeretném még egyszer azt mondani, hogy ez a rendszeresített 217 fő is azt jelenti, hogy ha az 1500 főhöz viszonyítjuk, az optimális létszám valószínűleg a 300 volna. Tehát durván a fele ember sem őrzi ezt az egyébként nem kis priusszal rendelkező társaságot.

Nyilván itt az okok anyagi természetűek, hogy miért ilyen a fluktuáció és miért ennyien mennek el, például az idei évben 90 fő esik ki ebből az állományból, tehát ennyi a fluktuáció, míg az előző évben csak 60 fő volt. 50 százalékkal növekedett, tehát egy tendencia van, a számsorokból megint csak következik, hogy itt bizony, nagyon súlyos a helyzet.

Tehát természetesen az oka elsősorban anyagi természetű, a felügyelők nettó átlagbére 90 ezer forint körül van. A kiválasztás: 2000 emberből talán összesen 37 az, aki egészségügyileg is, stb. megfelel. Tehát szerintem olyan mérhetetlenül súlyos pillanatnyilag a helyzet, akut a helyzet ebben a fegyintézetben, ami szerintem egy bomba alattunk, hogy így mondjam, mert tényleg csak a jó szerencsénken vagy az ott lévő fogva tartottak talán tájékozatlanságán múlik az, hogy itt még nagyobb balhé nem történt.

Ezért két dolgot javaslok a bizottságnak. Egyrészt megkeresem a miniszter urat, hogy ezt az akut helyzetet szerintem azonnal kellene valamilyen módon orvosolni, nyilván ha 97 ezerért nem jelentkeznek oda emberek, akkor meg kell találni a módját, hogy fizessünk többet, mert azt még nem is mondtam, hogy ennek a mondjuk 162 főnek a 70 százaléka már így is vidéki. Még Nyíregyházáról is járnak börtönőrök és az ország keleti részéből. Tehát 70 százaléka vidéki, felének családi problémája van, lakása nincs, tehát valami elképesztő. Még egyszer mondom: az arany hasonlat ide illik, tehát ha érzékelitek, szinte aranyat őrzünk úgy, hogy bárki egyszer azt mondja, hogy akkor fogom, és elviszem; természetesen a fordítottjára gondolok.

Tehát én elküldeném ezt az anyagot mindannyiótoknak, nézzétek meg, és nagyon kérem, hogy tényleg ne a sajtót kezdjük most itt bombázni, mert ez olyan dolog, ami ha úgy tetszik, nemzetbiztonsági kockázat számunkra, hogy ez így nem tartható állapot; ebben a börtönben biztosan, a többit nem ismerem, mert nem kértük be azokat. Talán érdemes volna a többiben is körülnézni, hogy mik az adatok, de hogy ez nem tartható, az biztos, ezért mondtam ezt, hogy az űrsikló is azért esett le, mert három tégla leesett róla. Ez körülbelül egy ugyanilyen szituáció, azonnali beavatkozást igényel, nyilván a tárca részéről, de szerintem ebben a mi figyelmünket és a mi felelősségünket sem szabad alábecsülni, merthogy ez nem az én ügyem vagy nem a Magyar Demokrata Fórum ügye, hanem ez olyan ügy, ami azt gondolom, hogy mindannyiunkat aggodalommal kell, hogy eltöltsön. Illetve most már tudtok róla, innentől kezdve a felelősség nemcsak az enyém, hanem mindannyiunké, hogy erről tudunk, hogy ez a helyzet ott bizony, egy időzített bomba.

Nem akarom eltúlozni, de tényleg azt mondom, hogy ha itt nem történik valamilyen hathatós intézkedés, akkor ebből még akár nagy baj is lehet. Ne legyen, nem akarom az ördögöt a falra festeni.

Tehát kérlek benneteket, hogy ebben legyünk partnerek, szerintem ez annyira közös bajunk, gondunk, hogy itt nem az egymásra mutogatás, hanem épp ellenkezőleg: az akut helyzet orvoslása volna a feladvány, de minél hamarabb.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál képviselő úr!

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Szeretném megköszönni alelnök úrnak ezt a tájékoztatóját. Nem a helyzet mentegetésére mondom, de a tárca előtt ez a helyzet ismert. Ezt konkrétan tudom, sőt talán egy fokkal még rosszabb is, már ami itt a budapestieket illeti, mert itt a nagy létszámhiány mellett tudomásom szerint szolgálnak olyanok, akiket már más intézetbe vettek fel, például Tiszalökön a PPP-ben megépült börtönbe, és itt kapnak szakmai kiképzést. Tehát ha az ott beindul, akkor félő, hogy itt még tovább fog csökkenni a létszám.

Tehát mindezt azért mondom, hogy a tárca ismeri a gondokat. Mi támogatnánk azt, hogy tárgyaljuk meg ezt az egész BV-s ügyet, annál is inkább, mert úgy hiszem, hogy ebben az ügyben a tárcának nekünk segítséget - ha fogalmazhatok így - kell adni. Saját erőből azokat a problémákat, amelyek döntően valóban anyagiak, nehezen tudja kezelni. Tehát egy ilyen bizottsági megtámogatás, tényleg anélkül, hogy itt ilyen sajtóhírré tennénk, ez nem ártana, és van egy szakértőnk a témában.

ELNÖK: Ecsődi képviselő úr!

ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Csak annyit, hogy úgy látszik, tegnap akkor nemcsak neked volt börtönnapod, mert én hál' istennek egy ennél sokkal jobb helyzetben lévő büntetés-végrehajtási intézetben voltam, és két hét múlva megyek egy másikba, ahol épp most egy beruházás is készül, de alapvetően a létszámgondok jelentősek, és éppen az őrzésnél ezek fontosak. (Dr. Lázár János távozik az ülésteremből.) Információim szerint is Budapesten sajnos, ez van, amit mondtál. Tehát ezt szerintem a bizottságnak mindenképpen valahogy kezelnie kellene, és itt előrelépni. Itt van, amit én is láttam, hogy pillanatnyilag mondjuk a rendőrséghez vagy akár a honvédséghez hasonlítva, ugyanolyan jellegű beosztásban a BV-nél sokkal alacsonyabbak a bérek és egyebek, tehát a bérjellegű dolgok is problémát jelentenek, nemcsak az anyagi jellegű dolgok.

(Az ülés vezetését Karsai Péter, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Közben jelzem a jegyzőkönyv számára, hogy az elnöklést átadta nekem Lázár elnök úr, tehát innentől kezdve én vezetem az ülést. Ki kér szót? Csampa képviselő úr!

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném javasolni képviselőtársaimnak, a kormánypártiak és az ellenzékiek részére egyaránt, hogy kezdjünk el beszélgetni, például most a költségvetés vitája során. Azt gondolom, hogy egy bizottsági módosítót be lehet adni, akár a bérekkel kapcsolatban, biztosan találunk valamilyen szintű keretet, akár mondjuk PPP-alapon, akár bármilyen szinten, akár lakásépítéssel. Tudjuk nagyon jól, hogy a rendőrségnek, most már a BV-nek is a legnagyobb problémája a helyben tartás, és ebből fakadóan a lakásépítés.

Azt gondolom, hogy vannak olyan bankintézetek, amelyekkel bármilyen szintű kapcsolatfelvétel lehetséges, akár kedvezményes lakáshitellel, akár lízing, egyéb dolgokkal van rá lehetőség, erre már mondjuk van egy példa Székesfehérváron, ott az Összhaderőnemi Parancsnokság már megkezdte ezt, az ottani bankintézettel felvették a kapcsolatot, kedvezményes lakásvásárlások vannak. Tehát próbáljunk esetleg valami ilyet, mert többek között a költségvetési vitában az általános vitára való alkalmasságnál ezért is jeleztem, hogy ez a 100 millió forint nagyon gyenge. Minden évben gyakorlatilag 100 millió forint, és lakások nem épülnek, semmi nem épül.

Azt gondolom, Budapesten is vannak olyan önkormányzatok, amelyek telkeket bocsátanak rendelkezésre, akár az ORFK részére, akár az IRM részére, hogy ott akár 50-70 vagy akár 20 lakás épüljön, ezzel is segítve mondjuk az állomány munkába járását, helyben tartását. Gondolkodjunk el rajta, mi nyitottak vagyunk esetleg egy ilyen közös módosítóra, egyeztessünk a tárcával is, hogy hol vannak olyan pluszkeretek rátartással, ami esetleg átcsoportosíthatóvá válhatna. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tóth képviselő úr!

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nekem csak egy technikai jellegű javaslatom lenne. Javasolnám a bizottságnak, hogy amennyiben erre a következő időben még mód és lehetőség van, akár egy kihelyezett ülést is tarthatnánk valamelyik BV-intézetben.

Ezt követően pedig a büntetés-végrehajtási intézetek vezetését hívjuk meg egy beszámolóra. Ezt kérem tisztelettel - a jegyzőkönyv részére külön mondom - javaslatként rögzíteni, és hogy tegye megfontolás tárgyává a bizottság. Köszönöm. (Dr. Gál Zoltán: Mi a javaslat?) A javaslatom lényege az, hogy először is tartanánk egy kihelyezett ülést valamely büntetés-végrehajtási intézetben, az biztosan adna valamilyen hátteret a történetnek, másrészt ezt követően pedig meghívnánk a BVOP országos parancsnokát, illetve az ő szakgárdáját, akik ebben - úgymond - kompetensek egyfajta beszámolóra, hogy mondják el ők a gondjaikat. Ne csak improvizatív módon foglalkozzunk a dologgal, hanem ezt teljes mélységében vállaljuk fel. Köszönöm.

ELNÖK: A kettőt nem feltétlenül kell különválasztani, tehát lehet kihelyezett ülés, ahol a BVOP vezetői beszámolnak vagy tájékoztatást adnak az adott témáról. Tehát ezt az elképzelést a magam részéről... (Dr. Gál Zoltán: Ha kimegyünk, akkor mindig ilyen körítések vannak, akkor elmegy az idő a lődörgéssel meg a mutogatással. - Jegyzőkönyvön kívüli megjegyzések.)

Mécs Imre képviselő úr!

MÉCS IMRE (MSZP): Azt hiszem, nagyon fontos kérdésre mutattál rá, de ezt valóban a szervezettel és a minisztériummal való kapcsolattartásba beágyazottan kell megoldani. Úgy gondolom, az egésznek a gyökere azért ott van, hogy az alternatív büntetési módok nem terjednek el, és nincsenek kidolgozva kellően. Túlzsúfoltak a börtönök, túl sok ember ül.

Nekem az a tapasztalatom, hogy az alternatív és a felfüggesztett börtönbüntetésnek van a legnagyobb visszatartó ereje. Tehát inkább arra kellene törekedni, például hosszabb időre lehetne felfüggeszteni, mondjuk ne csak két évre, hanem három évre. (Tóth Gábor: Ismerek olyant, akinek 52 felfüggesztettje van.) A másik dolog pedig, hogy ott nagyon rontják egymást. (Csampa Zsolt eltávozik az ülésteremből.) Látjuk például ennek a fiatalkorúnak a meggyilkolását. Meg kellene ezt az egészet nézni, mégpedig a minisztériumon keresztül. (Tóth Gábor eltávozik az ülésteremből.)

Az pedig általános megjegyzés, hogy a költségvetést tegyük a legfontosabb dolgunkká. Az amerikai képviselőház például majdnem egész évben tárgyalja a költségvetést. Elképzelhetetlen, hogy ott a tárca ne képviselje magát. Meg kell mondani mindkét tárcának, hogy bizony elvileg a miniszternek kellene itt lennie, de az államtitkárnak feltétlenül, és nem lehet, hogy tisztességes köztisztviselőket kellemetlen helyzetbe hozzunk, nem is szólva a bizottság reputációjáról.

Tehát úgy gondolom, ezt ellenzéki és kormánypárti oldal egyöntetűen kéri, és megkérjük az elnök urat, aki most nincs itt, hogy ezt közvetítse. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keleti képviselő úr!

KELETI GYÖRGY (MSZP): Egyetértek Imrével, mindig híve voltam, ráadásul azt gondolom, nem is korrekt, ha bizonyos kérdéseket a köztisztviselőknek teszünk fel. Nem hozhatjuk őket - a jövőjük és a karrierjük szempontjából - olyan kellemetlen helyzetbe, hogy politikai kérdésekben állást foglaljanak.

De azt gondolom - nem bántásként -, hogy ez egyeztetés kérdése. Ugyanis legjobb tudomásom szerint a miniszter külföldön van, az államtitkár asszonyt pedig a köztársasági elnök úr foglalja el, ha szabad így mondani. (Dr. Gál Zoltán: Az előző napirendi ponthoz.) Igen. Ha egyszer valaki nem tud idejönni, azt ne marasztaljuk el! (Mécs Imre: Nem először fordul elő, ez generális dolog.) Tökéletesen igazad van a költségvetési vitát illetően, hogy itt kellett volna lenni valakinek, de ha nem tud itt lenni, mert akkor tartjuk az ülésünket, akkor ne marasztaljuk el! Nem bántásként mondom, félreértés ne legyen, ez egyeztetés kérdése.

Ráadásul meg kell mondanom nagyon őszintén, hogy nekem elég komoly gondjaim vannak a bizottsági ülések alkalomszerű összehívásaival. Ezt most úgy értsétek, hogy képtelen vagyok megtervezni az egyéni képviselői munkámat, mert először is - ha már itt ez szóba kerül - egy interpelláció után tartott bizottsági ülésen érdemi vitát nem lehet lefolytatni úgy, hogy állandóan nézi valaki az órát, hogy mindjárt kezdődik, van összesen másfél óra. Másrészt nem lehet azt tenni, hogy egyik héten ekkor van a bizottsági ülés, a másik héten akkor van - nem tudjuk tervezni saját magunknak. Visszaemlékszem az előző hosszú évekre - nemcsak arra, amíg elnök voltam -, szándékosan törekedtem arra, hogy az mindig keddi napon történjen, és mindig 10 órakor, mert akkor ezt mindenki tudta magának tervezni. Ezzel nem azt mondom, hogy nem lehet ettől eltérő, de uraim, nézzétek meg az előző választás óta eltelt időszak bizottsági üléseinek az időpontjait, mennyire rapszodikusan történik, és a fő cél az, hogy minél rövidebb legyen, minél kevesebbszer térjen el a plenáris ülés időpontjától, ami alapvetően nekünk jó, mert hétfőn kell itt lenni, a többi napon nem. De hol van vita, amikor azt nézed, hogy vissza kell menni szavazni? Így nem lehet egy bizottsági ülésrendszert megtartani.

Ezt csak hangos gondolkodásként mondom, engem ez a dolog kifejezetten zavar. Ráadásul azt veszem észre - erről már magunk között szót váltottunk -, hogy a "muszos" napirendek lemennek, tehát ami kötelező, de nem nagyon van ettől eltérően bizottsági napirend, hacsak néhány embert nem érdekel az a téma. Lásd a rendőrség összevonása most. Ez nem volt kötelező, de mutass nekem az utóbbi négy-öt hónapban vagy másfél évben olyan napirendi pontokat, amelyeket mi kezdeményeztünk - és fogunk kezdeményezni ezentúl -, ahol igenis ki kell tudni vitatni a dolgokat, ahol igenis lehet a véleményeket szembeállítani egymással! Mert az, hogy meg kell tárgyalnunk a Grippent, igen, erre van egy parlamenti határozat, hogy minden évben meg kell beszélni, mégpedig az időpont is megvan, a zárszámadás időpontjában, hogy egy általános vitára való alkalmasságot el kell dönteni, ezt "muszos"-nak nevezem, de mondjatok nekem olyan komoly napirendi pontot, ahol itt tudtunk valamit összerakni, a két oldal! Abban az értelemben, hogy vitatkoztunk, eltérő véleményeket mondtunk. Pedig ennek a bizottságnak ez az egyik legfontosabb feladata, illetve minden bizottságnak ez az egyik legfontosabb feladata lenne. Elnézést kérek!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál képviselő úr!

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Most már csak annyit, hiszen rajtad kívül ellenzéki képviselőtársunk nincs itt, tehát magunk között vitatkozunk, és azt hiszem, tényleg érdemes abbahagyni, azon túl, hogy megállapodtunk abban, hogy majd ezt a bv-dolgot valahogyan kezeljük. Csak két gondolatot a felvetődött dologhoz. Tudomásom szerint a miniszterelnök úr kezdeményezte - vagy kezdeményezni akarja -, hogy a bizottságokban politikusok jelenjenek meg. Csak ehhez mindjárt hozzáteszem - most a költségvetést nem említem, mert az egy speciális dolog -, ahogyan Keleti képviselőtársam mondta, ehhez egy szisztematikusabb bizottsági munka kellene. Beleértve azt is, hogy ne minden bizottság minden témát tárgyaljon meg, mert egyébként nincs a világon annyi szakállamtitkár - mert ott kezdődik most a politikai szint -, aki részt tudna venni.

Tehát ezt megint csak azért hozom szóba, hogy önmagában nehezen oldható meg a dolog, hanem itt megint valahogy egyezségre kellene jutni a Ház munkaszervezésében és természetesen a kormány jogalkotási vagy kezdeményezési dolgaiban is.

Tehát tisztelettel azt javaslom, hogy fejezzük be ezt a részét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megpróbálom röviden összefoglalni. Tehát börtönügyben: azzal egyetért a bizottság, hogy ez egy önálló napirend keretében, de minél hamarabb kerüljön a bizottság elé. (Keleti György: Kellő előkészítéssel.) Kellő előkészítéssel. Azzal is egyetért a bizottság, hogy ezt az anyagot, amit itt slágvortokban bemutattam, küldjük szét mindenkinek, azzal egyetértve, hogy tényleg csak itt van ez az akut helyzet. Tehát mondjuk Sátoraljaújhelyen sorban állás van, és érettségizett fiatalemberek várják a bebocsátást - már nem a börtönbe, hanem a felügyelői státuszba. (Derültség. - Mécs Imre: Az egy másik csapat!) De azért Mécs képviselő úrnak is válaszolva: itt azért a krémje, a virága van, nagy idézőjelben, 7,5 év az átlag büntetési idő. (Mécs Imre: Van Sopronkőhida és Szeged is.) Jó, csak azt mondom, hogy ez egy ilyen dolog. Lehet, hogy ezt az egész részeként lehet kezelni, de lehet, hogy csak úgy, hogy ezt az akut problémát, de nagyon sürgősen, mert ebből akár még nagyobb gond is lehet.

Ami pedig itt az egyéb felvetéseket illeti, magam is egyetértek azzal, sőt el is szoktam mondani mindig a házbizottsági ülésen, amikor én képviselem a frakciónkat, hogy odáig azért csak el kellene már jutni, hogy hétfőn csak a legkivételesebb esetben ülésezzenek bizottságok, mondjuk az alkotmányügyi bizottság, vagy ha olyan promt helyzet van, amikor nincs más megoldás, vagy kivételes eljárás van, tehát amit tényleg nem lehet előre tudni, tehát olyan "vis maior" eset, csak akkor lehessen ülést tartani. Én magam is elszenvedője voltam annak, hogy azonnali kérdésem van minden alkalommal, és nem tudok ide eljönni, pedig... (Keleti György: Pedig érdekelne.)... igen, érdekelne.

Erről ennyit. Tehát ezt maximálisan támogatom, hogy legyen egy kialakult bizottsági ülésnapunk, és akkor tervezhetjük a saját munkánkat, így viszont nehezebb.

Köszönöm szépen. Van-e még valakinek az egyebekben felvetnivalója? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor a mai bizottsági ülésünket bezárom. Mindenkinek jó étvágyat kívánok az ebédhez. Viszontlátásra!

(Az ülés végének időpontja: 12 óra 24 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Ulrich Ferencné