HRB-28/2007.
(HRB 1-48/2006-2010.)
az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. november 16-án, pénteken, 10 órai kezdettel
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
A bizottság titkársága részéről:*
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat*
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/4184. számú országgyűlési határozati javaslat*
A módosító javaslatok megvitatása*
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számú törvényjavaslat*
Wapplerné dr. Balogh Ágnes jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/4303. számú törvényjavaslat*
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára való alkalmasságról*
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló T/4322. számú törvényjavaslat (Általános vita)*
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Határozathozatal az általános vitára való alkalmasságról*
Javaslat a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak jelölésére*
Kérdések, válaszok, hozzászólások*
(Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról)
Meghívottak: a Pénzügyminisztérium képviselői
(Döntés a módosító javaslatokról)
Meghívottak: a Honvédelmi Minisztérium képviselői
Meghívottak: a Honvédelmi Minisztérium képviselői
Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
Meghívottak: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselői
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), alelnök
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Karsai Péter (MDF) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Ecsődi László (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Rába László (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) Mécs Imrének (MSZP)
A bizottság titkársága részéről:
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Varga Valéria főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Tari Ferenc vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Wapplerné dr. Balogh Ágnes jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lakatos László vezérőrnagy, tervezési és koordinációs főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Till Szabolcs ezredes (Honvédelmi Minisztérium)
Elek József alezredes (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Kőrösi Szabolcs Gábor (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 02 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. Tisztelettel köszöntöm a bizottság minden tagját. Szeretném először a jelenlétet rögzíteni. Megállapítom, hogy ma Simon Miklós képviselő urat Csampa Zsolt képviselő úr, Kontrát Károly képviselő urat Nyitray András képviselő úr, Karsai képviselő urat jómagam, Ecsődi képviselő urat Gál Zoltán képviselő úr, Laboda Gábor képviselő urat Keleti György képviselő úr, Molnár Lajos képviselő urat Mécs Imre képviselő úr, Rába képviselő urat pedig Katanics Sándor képviselő úr fogja helyettesíteni. Így a bizottsági ülésünk határozatképes.
Tisztelettel köszöntöm a honvédelmi és rendészeti bizottság minden kedves tagját. Tisztelettel köszöntöm a megjelent szakértőket, illetve a kormányzat képviselőit. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a mai bizottsági ülésen egy új napirendipont-javaslattal éltem. Takács Albert miniszter úr azzal keresett meg, hogy mind a rendőrségi törvény módosítását illetően, mind a bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre vonatkozó törvénytervezet megalkotását illetően további tárgyalások szükségesek, amelyet a mi frakciónk is egyébként szükségesnek tart. Erre majd, ha államtitkár úrnak van egy kis ideje, szeretnék javaslatot is tenni. Éppen ezért javasolja miniszter úr a mai ülésnapon e két napirendi pont meg nem tárgyalását. Viszont időközben a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat kapcsán beérkező módosító indítványokról kell döntenünk.
Kérdezem, hogy az előterjesztett napirendi javaslat kapcsán e módosítások figyelembevételével, tehát hogy várhatóan, sőt egészen biztosan a jövő héten kell a rendőrségi törvényről, illetve a bűnüldözési célú titkos információgyűjtéssel kapcsolatos jogszabály megalkotásáról a bizottságnak állást foglalnia, van-e más észrevétel, kérdés, vélemény vagy más napirendi javaslat? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, az így előterjesztett napirendi javaslatot teszem fel szavazásra. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy egyhangúlag fogadtuk el a mai ülés napirendjét.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a TASZ minden bizottságba delegált képviselőtársunk számára írott, illetve direkt e-mail formában a rendőrségi törvény módosítására tett javaslatot. Erre szeretném felhívni becses figyelmüket. Ezt nyomtatott formában minden képviselőtársamhoz eljuttattam és kiosztottam.
A kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Most az első napirendi pont megtárgyalására kerül sor, a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/4009. számú törvényjavaslat megtárgyalása, amely kapcsán köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit, Varga Valéria főosztályvezető-helyettes asszonyt, illetve Tari Ferenc vezető tanácsos urat.
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokról fogunk természetszerűleg csak dönteni, a kiosztott kiegészítő ajánlás alapján fogunk dolgozni, azaz az ajánlás 0/3., 0/4., 49/3. pontját érintően. Ez három szavazást jelent a gyakorlat szintjén, mivel az összefüggő ajánláspontokról egyben döntünk.
Elsőként az ajánlás 0/3. számú pontjáról döntünk, Simon Gábor és társai kapcsolódó módosító indítványáról. Ezzel kapcsolatban kérdezem a kormány álláspontját.
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Támogatja. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja Simon Gábor képviselő úr módosító indítványát. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
A 0/4. számú, szintén Simon Gábor és társai kapcsolódó módosító indítványával kapcsolatban kérdezem a kormány álláspontját.
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Igen.
ELNÖK: Ki az, aki ezt támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 49/3. ajánlási ponttal kapcsolatban kérdezem a főosztályvezető-helyettes asszony véleményét...
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nem.
ELNÖK: ... aki egyértelmű nemről tett tanúbizonyságot. Kérdezem a bizottságot, támogatják-e. (Szavazás.) A bizottság egyharmadának támogatását sem kapta meg. Ez a költségvetési bizottság javaslata volt.
Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, tud-e valaki olyan ajánlási pontról, amelyről feladatkörünkbe tartozóan döntést kellene hoznunk. (Nincs jelzés.) Nem. Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes asszonynak és vezető tanácsos úrnak a segítségnyújtást.
Ezen a napirendi ponton túlsiklottunk.
A módosító javaslatok megvitatása
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló H/4184. számú országgyűlési határozati javaslat kerül megtárgyalásra, a módosító indítványokról szóló döntés következik. Az előterjesztőket szeretném megkérni, hogy szíveskedjenek befáradni. (A napirendi ponthoz érkezett vendégek helyet foglalnak az ülésteremben.)
Tisztelettel köszöntöm Wapplerné dr. Balogh Ágnes jogi szakállamtitkár asszonyt a bizottság ülésén, Lakatos László vezérőrnagy urat, tervezési és koordinációs főosztályvezető-helyettest, Till Szabolcs ezredes urat és Elek József alezredes urat szintén a HM részéről.
A kiosztott ajánlás alapján döntünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy egyetlen pontról kell ma szavaznunk, Simicskó István képviselőtársunk és Nyitray András módosító indítványáról. Kérdezem képviselő urat, kívánja-e a módosító indítványt szóban indokolni.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Röviden annyiban szeretném indokolni, hogy amint azt már a vita során itt a jelen lévő miniszter úrnak is felvetettem, ez a táblázat és az ahhoz fűződő magyarázat egyáltalán nem egyértelmű, és egyáltalán nem tűnik ki belőle világosan, hogy itt most tulajdonképpen mi a "legfeljebb", mi a "legalább", és mi a "legkevesebb". Tehát ezt mindenféleképpen, ha nem ilyen módon, más módon rögzíteni kell, ugyanis ha itt a számokat a matematika elemi szabályai szerint hosszában, keresztben összeadjuk, nem stimmelnek a számok, és ezt valamilyen módon helyre kellene tenni. Ugyanis itt az szerepel, hogy meg van határozva állománykategóriánként a létszám, majd mellette van egy másik létszám, amely ettől eltér, a kettő között közel 2 ezer a különbség, és akkor itt ez a "legfeljebb" vagy "legalább" vagy "legkevesebb" sehogy sem jön össze.
Tehát valójában alapvetően kérdés is az, hogy itt ez az alsó összesítés, ami egyébként a bal oldali oszlop összege, az milyen összefüggésben van a jobb oldali oszlopban szereplő számokkal, ahol nyilván a tiszti állományt ehhez hozzá kell adni, mert ott nincsen "legfeljebb", akkor az annyi, amennyi, a többinél vannak ilyen, még ezen kívül pluszban lehetséges létszámok. Akkor ez hogyan értendő? Ezt mindenképpen tisztázni kell.
Tehát ez a jelenlegi, tulajdonképpen nyelvészeti és százalékosan is pontosított összeg azt a célt szolgálja, hogy legyen világos, hogy ezek a számok hogy jönnek össze. Ez volt a módosításomnak vagy a javaslatomnak az indoka. Köszönöm.
ELNÖK: Nagyon köszönöm képviselőtársamnak a szóbeli indoklást. Kérdezem a kormány képviselőjét... (Keleti György: Bocsánat!) Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Van most is lehetőség hozzászólni, ugye?
ELNÖK: Igen.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Elfogadom, hogy a múlt alkalommal volt erről a vitánk, hogy magunk sem értettük teljesen pontosan ezeket a számszerű összefüggéseket, és túlzottan nem idegen, nem lenne idegen az, hogy ezt százalékosan határozzuk meg, de a legutolsó sorban tett módosítás zavaró számomra, nevezetesen ennek a "legfeljebb" szónak a kivétele és helyette a "legkevesebb" megfogalmazás rögzítése. Ugyanis a "legfeljebb" azt jelenti, hogy ez a maximális létszám, a "legkevesebb" pedig azt, hogy az a minimális létszám.
Itt nagyon szoros összefüggések vannak jó néhány törvénnyel, például a költségvetési törvénnyel is. Én ugyan nem tudok pontos számokat mondani, de az a tény, hogy a jövő évi költségvetésben a bérkeret felhasználása hogy történhet meg, és hogy ez milyen részét képezi a honvédelmi tárca költségvetésének, az elég meghatározott. A "legkevesebb" megfogalmazás esete azt feltételezi, hogy az év során vannak olyan állapotok, amikor ennél nagyobb a létszám, de vannak olyan helyzetek, amikor legalább ez kell hogy teljesüljön. Így ez a költségvetéssel szerintem ellentmondásba kerül.
Másrészt azt is világosan látni kell, hogy a hadsereg egy meglehetősen nagy szervezet, ahol komoly létszámmozgások vannak év közben, hiszen ha valaki elmegy nyugállományba, ő azon a napon vagy a következő napon még nem pótolható. A szerződéses katonák esetében is el tudok képzelni olyan szituációt, amikor bizonyos alakulatoknál létszámhiány van, törekednek ugyan a feltöltésre, de objektív okoknál fogva nem tudják teljesíteni, és sorolhatnám az indokokat arra, hogy véleményem szerint ez a módosítás olyan lehetetlen helyzetbe hozná a honvédelmi tárcát és magukat a katonai szervezeteket is, ami nem teljesíthető. Ez a módosítás beépítene tehát egy végrehajthatatlan szituációt vagy helyzetet, éppen ezért én a leghatározottabban tiltakozom ez ellen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, tisztelt képviselőtársam.
A kormány álláspontját szeretném kérni.
WAPPLERNÉ DR. BALOGH ÁGNES jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Keleti képviselő úr gyakorlatilag elmondta azokat az indokokat, amelyek alapján ez a részletes bontású létszámról szóló határozattervezet elkészült.
Nyitray képviselő úrnak a kérdésére rögtön az a válaszom, hogy ott, ahol a létszámnál, például tiszthelyettesnél legfeljebb 8500 van, az azt jelenti, hogy a belső arányok változhatnak meg, az összesen a legfeljebb, tehát az utolsó sorban lévő szám, a 23 950 viszont nem változik. Tehát változhatnak a belső arányok, pontosan annak mentén, amit Keleti képviselő úr mondott, de az összesen nem változhat. Itt tehát a belső arányok esetleges változtatási lehetőségéről van szó, és a miniszter úr kapná meg ennek a lehetőségnek a kihasználását. Egyébként a százalékosat mi is végignéztük, az gyakorlatilag ugyanaz számokban, mint a százalékos meghatározásban.
Még egyet hozzátennék. Egyrészt a költségvetési tervezés, de más tervezések kapcsán is - a Magyar Honvédségnél 10 éves gördített tervezés van minden évben - a létszámnak mindenféleképpen nagy szerepe van, tehát nekünk mindig pontosan kell tudnunk, hogy arra az évre vagy az adott évre, illetőleg a tízéves terven belül hogy állítjuk be ezeket a meghatározásokat.
Mi azt kérjük, hogy a bizottság így támogassa ezt a javaslatot. Köszönöm szépen, és nem tudjuk elfogadni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány tehát nem támogatja az előterjesztett módosító javaslatot. (Jelentkezések.) Egy pillanat! Ezen már olyan nagyon nagy vitát nem tudunk nyitni a tárgyalás jelenlegi szakaszában. Az előterjesztőnek még van lehetősége a szólásra. (Mécs Imre: Én is jelentkeztem, elnök úr!)
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Én mindenesetre meg szeretnék kérdezni valamit, mert már megbocsássanak, de itt tulajdonképpen minden indok, ellentmondó indok sántít. Ugyanis hogyha ez átcsoportosításokat takar, akkor a költségvetési végösszeg, tehát az erre fordítható költségvetési összeg, értve ez alatt a béreket, annak a járulékait - és most másokat ne firtassunk! -, biztosan nem lehet fix összegű, hiszen nyilvánvaló, hogy egy tiszthelyettes jövedelme más, mint egy legénységi állományé, vagy egy köztisztviselőé, egy közalkalmazotté is más, és ha az állománykategóriák közti arány változik év közben, akkor nyilvánvaló, hogy a végösszeg is változik. Arra hivatkozni tehát, hogy ez a költségvetésben bizonytalanságot okoz, nem helyénvaló, mert ha ilyet okoz is - szerintem nem okoz, mert ennyi rugalmasság van a Honvédelmi Minisztérium belső számaiban -, ez biztos nem lehet indok.
A dolog másik része az, hogy akkor viszont valamilyen formában célszerűbb volna mégiscsak valami százalékot meghatározni, hiszen ha most az egyik oldalon, mondjuk a tiszthelyetteseknél elmennek a legfelső határig, a másiknál meg marad, akkor az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a másik állománycsoportból vagy -kategóriából annyi embert el kell bocsátani vagy le kell szerelni, ha az össztömeg nem változhat. Egy elég bizarr dolognak tűnik, hogy ha elmegy egy őrmester, akkor helyette csak őrmestert lehet felvenni, mert egyébként felborul az állománycsoport. Szóval ez azért egy kicsit olyan steril és művi dolognak tűnik, és egyáltalán nem életszerű, hogy ebben az esetben ez a létszám olyan szinten fix, olyan szinten kötött legyen, hogy egy darabbal nem lehet több, még átmenetileg sem, mert a "legfeljebb" azt jelenti, hogy még átmenetileg sem lehet nagyobb a létszám kettővel sem, mindig csak kevesebb lehet. Ez teljességgel ellentmond annak a logikának, ami mellett érveltek, hogy az állománykategóriák közti átcsoportosítást és mozgást lehet vele kezelni.
Én tudom, hogy ez meglehetősen elméleti szintű vagy síkú dolog, és egy kicsit az okoskodásom is művi, de lássák be, hogy az önök érvei semmivel sem kevésbé műviek és életidegenebbek annál, mint amit én mondok. Sőt szerintem mi jobban érezzük ennek a dolognak az életszerűségét azzal, hogy nem lehet egy számot abszolutizálni, és azt mondani, hogy ha a kutya kovászba esik, bármi történik is, akkor sem lehet ez a létszám egy darabbal sem nagyobb, még átmenetileg sem. Tehát nem arról van szó, hogy átlagosan, egy év, két év vagy tíz év átlagában, hanem arról, hogy ez a felső határ, és ha eggyel több őrmester van, akkor el kell küldeni közülük egyet - ez egyáltalán nem tűnik normális dolognak.
Én ezért javasoltam volna ezt - elfogadnék egyébként más megoldást is -, ami ezt a dolgot valamivel életszerűbbé teszi, de úgy tűnik, erre most már nem nagyon van lehetőség. Amit mi javasoltunk, az megadta volna ezt a lehetőséget. Köszönöm szépen. (Keleti György jelentkezik.)
ELNÖK: Mécs képviselő úr és Keleti képviselő úr következik.
MÉCS IMRE (MSZP): Én hajlanék Keleti úr javaslatára, hogy százalékosan adjuk meg az állománycsoportoknál a maximális határt, viszont tiltakoznék az ellen, hogy a "legkevesebb" szó bekerüljön, mivel az megnehezítené a kormányzat és különösen a honvédelmi kormányzat munkáját, hiszen a különböző állománycsoportokban általában mindig vannak üres helyek, a feltöltöttséget mint jellemzőt szokták megadni, ami a legritkább esetben 100 százalékos. Ennyi mozgásteret tehát meg kell hagyni.
Én azt javasolnám, hogy egy bizottsági módosító indítvánnyal a módosító javaslatnak a százalékokra vonatkozó részét vállaljuk fel, viszont ezt a "legkevesebb" szót semmiképpen ne. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Ugyanezt szerettem volna javasolni, tehát a kormánypárti koalíció képviselői egy bizottsági módosító indítványt támogatnának az utolsó kifejezés kivételével.
Ez egyébként néhány fős mozgásteret ad, mert például amikor a legénységi állományról beszélünk, amikor azt mondja, hogy legfeljebb 8 ezer, és összlétszám 33 százalék, akkor ez olyan 6-8 fő eltérést jelent. Plusz azt is hozzátenném, hogy eddig is minden évben meghatároztuk ezt a létszámviszonyt a honvédség részére, a részletes bontásút, mindig szám szerepelt és soha nem százalék. Ez persze nem szentírás, amennyiben önök ezt a fajta kompromisszumot el tudják fogadni, akkor a kormánykoalíció képviselői a bizottságban ezt támogatnák. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Most először mindenféleképpen az alap módosító indítványról kell dönteni, amit a kormány nem támogatott. Először erről fogunk szavazni. Annak tehát nincsen akadálya, ez Nyitray képviselő úr számára egy üzenet és egy feladat, hogy egy kapcsolódó módosító indítványt a bizottság benyújtson.
Tehát szavazásra teszem fel az eredeti előterjesztést. Ki az, aki Simicskó és Nyitray képviselő urak eredeti javaslatával egyetért? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 6 igen. Nem kapta meg a szükséges többséget, de az egyharmadot megkapta. Ezek után nincs akadálya a kapcsolódó módosító indítvány benyújtásának.
Tud-e még valaki olyan módosító javaslatról, amelyről most, ezen a bizottsági ülésen szavaznunk kell? (Nincs jelzés.) Mivel ilyen nincs, áttérünk a harmadik napirendi pontra.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Elnézést, egy röpke kérdésem lenne. Mikor tudjuk meg azt, hogy ebből lesz-e bizottsági kapcsolódó módosító? Nem tudom, nem lenne-e célszerű ebben döntenünk most. (Nyitray András: Elfogadom, hogy ez bizottsági kapcsolódó lesz.) Azt is, hogy kimarad az a kifejezés? (Nyitray András: Igen.)
ELNÖK: Még a mai bizottsági ülésre megpróbáljuk behozni. Még papíralapon meg kell írni, ezért most megírjuk gyorsan, és utána az egyebek napirendi pontok között behozzuk. (Keleti György: Jó, én csak erre voltam kíváncsi, amit mondtak.) Ezt akkor ma lerendezzük. (Keleti György: Tehát tulajdonképpen a bizottság egyetért egy ilyennel. Köszönöm.)
Ennek jegyében mehetünk át a harmadik napirendi pontra: a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága.
Tábornok úr, államtitkár asszony, illetve ezredes úr és alezredes úr továbbra is a prezentálója ennek az előterjesztésnek. Mi indokolja az általános vitát?
Wapplerné dr. Balogh Ágnes jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
WAPPLERNÉ DR. BALOGH ÁGNES jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A megtárgyalásra kerülő törvényjavaslat a katonai és rendészeti ágazatba tartozó öt törvény módosítására irányul. A törvényjavaslat meghatározó része a mintegy 20 paragrafus, amely a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény által bevezetett terminológiaváltás miatt szükséges. A munkaképesség-csökkenési mértékeket az egészségkárosodás megfelelő szintjeivel kell felváltani.
E körben, illetőleg a végrehajtási rendeleti felhatalmazások pontosítása körében érinti a javaslat a jogállási törvények mellett a hadigondozási, honvédelmi, illetve katonai és rendvédelmi felsőoktatási törvényt is.
A törvényjavaslat további meghatározó eleme a jogállási törvény pontosítása. Ide tartozik a munkáltatói jogkörök pontosítása a miniszter és a vezérkari főnök között, ami egy táblázatos formában jelenik meg. A pénzügyi elemek kiegészítése a szolgálatiidő-pótlék lehetőségének bevezetésével, a NATO-nyelvvizsgához kapcsolódó nyelvvizsgapótlék, illetve a leszerelési segély és a toborzópénz vonatkozásában.
A fegyelmi és kártérítési eljárási szabályok pontosítása az adatkezelés, az egyszerűsített eljárás és az átvétel esetében. Ezen túl még tartalmaz szövegpontosításokat is a benyújtott javaslat, illetőleg az Állami Egészségügyi Központ létrehozásával összefüggésben ezt az intézményt is be kellett vezetni a jogállási törvényben.
További részében pedig a felhatalmazások pontosítására került sor, mert ebből az utóbbi időben elég sok jogalkalmazási, illetőleg jogalkotási probléma származott, tehát itt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal együttesen kidolgoztuk azokat a felhatalmazási pontosításokat, amelyekre mostani tudásunk szerint feltétlenül szükség van.
A honvéd szakszervezet egyébként aktívan részt vett ennek a törvényjavaslatnak a pontosító rendelkezéseinek, illetőleg egyéb rendelkezéseinek a bevezetésében, néhány olyan kérdést is tartalmaz a törvényjavaslat, ami kifejezetten az ő javaslatukra került be.
Tehát kérem a tisztelt bizottságot, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmasságát támogatni szíveskedjék.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen a szót. A héten már a parlament tárgyalt erről a kérdésről, nevezetesen azért, mert a honvédelmi miniszter úr javaslatot tett a sürgősségre vonatkozóan, ami azt jelentette volna, hogy a számítások szerint legkésőbb december elejére, de inkább e hónap végére ez a törvény jogerőre emelkedhetett volna. Mi ezt azért tartottuk volna fontosnak, mert nyilván a törvényből eredő összegek és egyéb körülmények meghatározása további érdekegyeztetési egyeztetéseket jelent, és a miniszter úr ezért kérte a lehetőséget. Azzal, hogy nem fogadták el képviselőtársaim a túloldalon ezt a javaslatot, a mostani számítások szerint ez olyan december 17-e körül elképzelhetően - ha nem jön közbe más probléma, nem ezzel a törvénnyel, hanem a Ház munkája során - elfogadásra kerülhet.
Fontos azért is ez a törvény, és azért, hogy legkésőbb akkor elfogadásra kerüljön, ez tulajdonképpen a jövő évi költségvetésben létező pénzekkel fog gazdálkodni, és amennyiben ez a sürgősség átment volna, akkor nem lett volna kizárható, hogy már a januári illetményeknél ez számfejtésre kerüljön, hiszen például a szolgálatiidő-pótlék gyakorlatilag majdnem minden katonát érinteni fog, aki a hadseregben szolgálatot teljesít, eltérő mértékben, mert maga a törvény is erre vonatkozik.
Tehát kérem képviselőtársaimat az ellenzék oldaláról is, hogy szíveskedjenek a mostani szavazásnál támogatni ezt, ha már elmulasztották azt a lehetőséget, hogy a hivatásos állomány érdekében a sürgősséget megszavazták volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Nyitray, majd Csampa képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Én egy teljesen elvi jellegű kérdést szeretnék feltenni. Jobb lesz-e ettől a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak az anyagi és egyéb helyzete, biztonsága, az esetleges munkaképesség-csökkenés esetén ezért járó juttatások rendszere, vagy ez is annak a részét képezi, hogy korábbi megszerzett - hogy úgy mondjam - kiváltságaiktól megint újabb módon és újabb területen fosszák meg a hivatásos állományú fegyveres testületben szolgáló embereket? Ugyanis sajnos, az utóbbi időszak törvénykezései inkább ez utóbbira, tehát erre a megfosztásra és a tőlük való megvonásra szolgáltat ékes példát, és nekem azok a pillanatnyi impulzusaim erről a törvényről, hogy itt sincs másról szó, csak ügyesen be van csomagolva. Már csak hogy egyébre ne utaljak, az egészségkárosodás és a munkaképesség nem szinonimái egymásnak. Tehát munkaképes lehet valaki, aki egészségileg károsodott, és előfordulhat fordítva is. Tehát a kettőt összekeverni, és valamilyen szinonimává tenni, és ez alapján változtatni, egy kissé sikamlós pálya. Most nem akarok itt történelmi példákat mondani, mondjuk a katonák esetében például, amit eleve kizártnak tartottak, hogy ha egy katona, egy pilóta, egy vadászpilóta elveszíti mondjuk az egyik végtagját, akkor nem tudja ellátni a feladatát. Nos, erre már volt számos példa, hogy ez nem így van.
Tehát ezek ugyan szélsőséges példák, de mutatják azt, hogy itt a dolog ilyen értelemben semmiképpen nem függ össze. Tehát aggályosnak tartom, hogy itt most megint csináltak egy ilyen salátatörvényt, amiben - ahogy kiskorú rokonom szokta mondani - füle-farka benne van, minden össze-vissza van keverve benne, egymással össze nem függő törvényeknek egyes paragrafusai, úgyhogy ember legyen a talpán, aki eligazodik benne, és főleg erre az alapkérdésre választ kap, hogy jobb lesz-e ezáltal a katonáknak.
Én csak erre az egyetlen kérdésre várok egyenes és egyértelmű választ, nem olyan egyrészt, másrészt, jobb lesz vagy nem lesz jobb, többet kapnak, nagyobbak lesznek-e a kedvezményeik vagy megszűnnek bizonyos korábbi kedvezmények és lehetőségek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csampa képviselő úrnak, utána pedig az államtitkár asszonynak adom meg a szót.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Elsőként az alelnök úr mondanivalójára reagálnék, méghozzá annyiban, hogy akkor itt kérnénk fel az alelnök urat, hogy a kormány felé, illetve esetleg a frakció ülésén is tolmácsolja, amit már a Házbizottságban is többször kértünk, hogy ha benyújtanak egy törvényt, és sürgősséget kérnek, akkor legalább egy számot azért illő lenne mellétenni, és nem vasárnap vagy hétfőn kellene feltenni a honlapra, hanem időben. Azt gondolom, hogy ha megnézzük példának okáért a jövő heti napirendünket, alkotmánymódosításról fogunk beszélni, száma nincs, benyújtva nincs, péntek van, és önök a sürgősségi tárgyalását kérik. Csak egy példát mondtam a jövő heti napirendi pontokkal kapcsolatban.
Itt most megint az ellenzékre verjük rá a vasat, ha lehet így mondani, az alelnök úr úgy fogalmazott, hogy valószínű, hogy januárban nem lesz számfejtve, azért, mert az ellenzék nem támogatta a sürgősséget. Ha fontosnak tartjuk a dolgot, ha azt gondolják, hogy fontos, akkor jelzem, hogy több alkalommal, akár a nyár időszakában is voltak ötpárti egyeztetések, azt gondolom, az ellenzék részéről az ötpárti egyeztetésen való részvétel kapcsán még soha nem volt olyan jelenléti ív, amely szerint ne vettünk volna részt rajta, soha nem volt olyan, nem történt meg tudomásom szerint sem az előző ciklusban, se a mostani ciklusban, hogy ne ment volna el valaki egy ötpárti egyeztetésre, és ne beszéltük volna át a témát, majd gyakorlatilag ne lett volna meg annak a támogatása akár kétharmados, akár feles törvényről beszélünk. Úgyhogy én azt gondolom - és egy picit a tárca irányába is szeretném ezt a mondanivalómat megfogalmazni -, hogy ha fontos valami, és sürgősséget kér bármelyik tárca a törvényalkotás szempontjából, akkor legyenek kedvesek, vegyék fel a telefont, vagy küldjenek egy faxot vagy egy levelet a frakcióvezető úrnak, és ha arról szól a dolog, egy órán belül ki fogják jelölni, ki menjen oda az ötpárti egyeztetésre. Ha ez pénteken este, 6 órakor történik meg, akkor valószínű, hogy pénteken este 6 órakor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség - de beszélhetek a KDNP nevében is - részéről valaki ott lesz az egyeztetésen. És hogyha annak jegyében folyik a dolog, hogy hétfőn ennek a sürgősségi tárgyalását elfogadja az ellenzék, akkor legyenek kedvesek, tegyék meg ezt a - ha lehet így fogalmazni - szívességet, és nem nekünk, hanem a katonáknak. És akkor egy picit visszadobtam a labdát.
Magával a törvénnyel kapcsolatban nekünk egy álláspontunk van, azt folyamatosan mondtuk. Technikai és bizonyos átvezetések vannak a központi kórházzal kapcsolatban, ami, azt gondolom, persze természetes és fontos. De jó lenne - és akkor itt szeretném felkérni az államtitkár asszonyt, hogy tolmácsolja ezt a miniszter úrnak -, ha lenne egy ötpárti egyeztetés, amelyen végre rendbe tennénk a Hszt.-t és a Hjt.-t. Az nem megy, hogy egy ciklus alatt legalább ötször, ha nem nyolcszor módosítjuk. Üljünk le, és egyszer és mindenkorra a preambulumtól kezdve az utolsó bekezdésig beszéljük át! Lehet, hogy nem egy nap alatt fogjuk ezt megtenni, lehet, hogy esetleg egy hosszas vagy hosszabb története lesz, de azt gondolom, irányadó most példának okáért a rendőrségi törvény, amellyel kapcsolatban, ha lehet azt mondani, maga a miniszter úr kezdeményezte, hogy bár benyújtották, de most vegyük le a napirendről, és egy ötpárti keretében a héten még beszéljük át. De rásütni a billogot az ellenzékre, hogy márpedig csúnyák voltatok, nem támogattátok, és ezért majd januárban a katonák nem fogják megkapni azt a járandóságot, azt gondolom, egy picit erős, én annak ítélem meg.
Úgyhogy én mindenféleképpen szeretném ezzel kapcsolatban arra kérni az államtitkár asszonyt, hogy a jövő évet, akár a január hónapot is, amikor ítélkezési, illetve, bocsánat, parlamenti szünet van (Derültség.), üljünk le ezzel kapcsolatban. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy mind a Hjt.-t, mind a Hszt.-t az első ponttól az utolsó pontig átbeszéljük, rendbe tegyük, és ne öt hónapra, ne egy hétre, ne két hétre, hanem hosszú távon gondolkodva, akár 5-10 éves távlatokban is - ahogy azt itt a miniszterek mondani szokták - próbáljuk beilleszteni azokat a szükséges dolgokat, amelyek a katonáknak per pillanat és a jövőben akár az illetményükkel kapcsolatban, akár az életpályamodelljükkel kapcsolatban kellenek. Mert per pillanat arról szól a dolog, ha megnézzük a mostani törvényt, hogy az a vezérkari főnöknek ad bizonyos hatáskört - megint csak erre utalok -, ugyanakkor nem tudjuk, hogy költségvetési vonzata van-e a dolognak esetleg, vagy mennyi van. Úgyszintén beszélhetünk a toborzásról. De ha azt nézzük, akkor a minisztériumon belüli osztály, amelyet megnevezünk, csak a marketing és a PR részét végzi a toborzásnak. És számtalan olyan eleme van ennek a törvénynek, amely, azt gondolom, persze pontosításra vár.
Még egyszer mondom: mi nyitottak vagyunk az ötpártira, és mindenfajta ötpárti egyeztetés után, ami a katonáknak fontos, azt akár a sürgősség, akár a végszavazás kapcsán az ellenzék támogatni fogja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Szeretném képviselőtársaimat megnyugtatni - bár nem tudom, ez megnyugtató-e -, hogy amikor én pénteken megkaptam a mai ülés meghívóját, abban az szerepel, hogy: "T/-", és nem volt száma. A cím alapján természetesen magam is igyekeztem tájékozódni a parlament honlapján - megtaláltam a törvényjavaslatot. Tehát nehogy azt gondolja, hogy számunkra ez a szituáció megnyugtató volt, amit meg is fogalmaztunk - nem hiszem, hogy azt óhajtja, hogy még egyszer fogalmazzuk meg, bár az ismétlés a tudás anyja. De akkor magam is kérem az államtitkár asszonyt, hogy a jövőben lehetőség szerint szíveskedjenek elkerülni az ilyen helyzeteket.
Mentségként, azt gondolom, azt azért fel lehet hozni, hogy egy ilyen törvénymódosítás, amelynek költségvetési kihatása van, természetesen csak akkor jelenhet meg felelősséggel, ha a költségvetési törvény tárgyalása eljut egy bizonyos pontig, amikor ezek a költségek világosan látszanak. Annál is inkább, hiszen ellenzéki képviselőtársaim a valamivel több mint 300 milliárdos költségvetésből 93 milliárdot kívántak elvonni, vagyis lehetetlenné kívánták tenni a hadsereg működését. Én viszont akkor itt ismételten megkérem képviselőtársaimat - (Csampa Zsoltnak:) ha már ön a kormányzati munka javítását kérte -, hogy ha lehet, próbálják elkerülni azt a helyzetet, hogy nyilvánosan állandóan a katonai költségvetés növelését emlegetik, részben a plenáris ülésen tett hozzászólásokban, az elnökünk a múlt héten ezt szó szerint úgy mondta körülbelül, hogy támogatnak minden olyan törekvést, amely a Magyar Honvédség vagy a tárca számára költségvetési pluszt jelent, ennek ellenére ő is aláírt olyan módosító indítványt, amely a tárcától vett volna el pénzt.
Önök, képviselőtársaim, egyfajta színjátékot játszottak, amikor itt ezeket az összességében, ha jól emlékszem, 93 milliárd forintnyi elvonási javaslatokat elutasították, de az önök társai akár a gazdasági, akár a költségvetési bizottságban megszavazták ezeket az elvonási javaslatokat. Megítélésem szerint az ilyen kétarcú - nem akarom a "kétszínű" szót használni, az talán egy picit erős - politikai hozzáállás nem helyes. Én tehát elfogadom az ön bírálatát azt illetően, hogy a kormány bizony nem mindig áll a helyzet magaslatán, amikor a törvények benyújtásának a határidejéről van szó - és ez természetesen nemcsak a tárcára vonatkozik, hanem más területeken is találunk ilyet, és ezt meg is fogalmazzuk akár a miniszterelnök, akár a kormány más képviselőjével szemben -, de akkor önöket meg arra kérem, hogy a költségvetési vita során, még nincs késő, vonják vissza azokat a módosító indítványokat, amelyekkel a honvédelmi tárcától kívánnak, mint említettem, 93,5 milliárd forintot elvonni.
Természetesen bármely képviselőnek joga van benyújtani módosító indítványt, de, elnézést kérek, önöknek van olyan, 7 milliárd forint elvonásra utaló kezdeményezésük, amelyet ábécé-sorrendben zusammen az egész frakció, úgy a fideszesek, mint a kereszténydemokraták aláírták. Ezeken a javaslatokon az önök aláírása is szerepel, az elnök urunk aláírása is szerepel rajtuk, a pártelnök aláírása is szerepel rajtuk, Varga Mihály aláírása is szerepel rajtuk, aki az önök részéről összefogja a költségvetési vitát, és ismereteim szerint volt pénzügyminiszterként rendelkezik olyan tapasztalattal, hogy mit jelent egy ilyen módosító indítvány. Vagyis arra kérem önöket, hogy szíveskedjenek visszavonni ezeket a módosításokat, mert megítélésünk szerint az az összeg, amelyet a kormány megszavazott és benyújtott a parlament számára költségvetési javaslatként, egy nagyon takarékos és szűkös gazdálkodás mellett elegendő arra, hogy egyrészt azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek, végrehajtsák, másrészt hogy az állomány ellátására, bérezésére, egyéb szociális juttatásaira fedezetet nyújtson, valamint elegendő azokra a nemzetközi szerepvállalásokra, amelyeket a honvédelmi tárca a következő esztendőben magára vállal, nagyon helyesen, mert részt kíván venni abban a nemzetközi tevékenységben, amely a világban jelentkező új, újabb vagy a közelmúltban kialakult kockázatok elleni küzdelemben a Magyar Honvédségnek feladatot szán. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony!
WAPPLERNÉ DR. BALOGH ÁGNES jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. A kritikát elfogadom, és továbbítani fogom miniszter úr részére is. Természetesen mindig igyekszünk, hogy mindent elkövessünk annak érdekében, hogy a rendes menetrend szerint tudjuk elkészíteni azokat a jogszabály-előkészítési kötelezettségeinket, amelyeket a tárca elvállal, de vannak olyan objektív körülmények, amikor nem biztos, hogy csak rajtunk múlóan, ez nem mindig sikerül, de természetesen ezt a kritikát elfogadjuk.
Nyitray képviselő úr kérdésére az egyenes válaszom az lesz, hogy igen, jobb lesz. Semmi olyan jogosítványt, amely eddig megillette a katonákat, ez a törvényjavaslat nem érint és nem vesz el. A szolgálatiidő-pótlék megjelenése pedig kifejezetten annak érdekében születik, szeretnénk bevezetni, hogy a rendészeti dolgozókkal, tehát a jogállási törvényben szerepel, a Hszt.-ben a szolgálatiidő-pótlék, amelyet mi is be kívánunk vezetni. Ez valóban összefügg a költségvetési törvénnyel és a főszámok ismeretében lehetett ebben gondolkodni, úgyhogy e tekintetben az a válasz, hogy jobb lesz a katonáknak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelzés.) Államtitkár asszony, ha megengedi, arra kérem, szíveskedjen tolmácsolni miniszter úr felé a felmerült problémákat, ami az előterjesztés módját, határidejét és az egyeztetés formáját illeti. Jelzem, hogy ez egészen szokatlan a Honvédelmi Minisztériumtól, mert az elmúlt másfél esztendőben azt tapasztalhattuk mindannyian, hogy miniszter úr személyesen is külön hangsúlyt fektetett a kétharmados törvények elfogadására és az előtte való egyeztetésre. Úgy tudom, hogy Navracsics frakcióvezető úrral is szoros kapcsolatban vannak, és számos kérdésben együttműködnek... (Keleti György: Egyes részei kétharmadosak?) Egyes részei kétharmadosak, ha jól emlékszem, csak jelezni szeretném. Érdemes lett volna erről néhány szót ejteni.
Azért is tiszteletre méltó volt a Honvédelmi Minisztérium eddigi törekvése, mert egyébként nem kétharmados kérdésekben is rendszeresen ötpárti egyeztetések zajlottak, és azt gondolom, talán ez volt annak az oka, hogy ebben a bizottságban számos eredményt sikerült elérni akár a nemzetközi szerepvállalás, vagy akár a honvédelem-politikai célkitűzések megvalósítása érdekében.
Tehát a sürgősségi indítvány leszavazása pontosan arról szólt, hogy érdemes lett volna egy kört futni, akár egy fél órában, de azt gondolom, hogy ez még telefonon is elintézhető lett volna a hétfői nap folyamán, vagy hétfőn délelőtt bármilyen egyeztetést folytatni. Ezt csak a további együttműködés érdekében mondom. Mi egyébként ennek a törvénynek a megszavazásától, a végszavazásától nem zárkózunk el, nyilván egy alapos tanulmányozásra és további egyeztetésre van szükség. Tehát most tartózkodni fogunk az általános vitára való alkalmasság megszavazása kapcsán, és nyilván elemezni kívánjuk, hogy egy-egy döntésnek milyen pontos hatása van, a hadirokkantakért különösképpen aggódunk, tehát ezt szeretnénk tételesen átnézni.
Ami pedig Keleti képviselő úr megjegyzését illeti, ezt én nagyra értékelem természetszerűleg, hiszen Gegesy képviselő úr, aki önmagában 4 milliárd forintot akart elvenni a Magyar Honvédségtől, ő is nyilván a Fidesz padsoraiban helyezkedik el, vagy fog elhelyezkedni, én ezt nem tudom, hogy mi az SZDSZ politikai jövője. Mint hogyha az nem lett volna teljesen kristálytisztán érthető, hogy a mi álláspontunk ebben a kérdésben mi, hiszen ezen a bizottsági ülésen megtárgyaltuk ezeket a módosító javaslatokat, és ezek a módosító javaslatok, amelyeket saját képviselőtársaink nyújtottak be, az egyharmadot sem kapták meg. Tehát azt gondolom, hogy a honvédséghez való hozzáállásunk teljes egészében érzékelhető volt.
Csampa képviselőtársam két dologra hívta fel a figyelmet. Annak a tarthatatlanságára, hogy a benyújtás és a megtárgyalás közötti idő, egyáltalán a döntés közötti idő szinte fizikailag lehetetlen, másrészt pedig az egyeztetés hiányára. Ha erre ilyen válasz születik, ez szerintem nem javítja az együttműködés feltételeit, hanem jelentős mértékben rontja. Szerintem kár kitenni a körvonalazódó és itt mindig megvalósuló megállapodásokat ilyen típusú vágásoknak. Természetesen Keleti alelnök úr terelheti a bizottság ülését más irányba is, ennek nyilván majd a jogalkotás végszavazásánál meglesznek a maga következményei, ennek semmi akadálya nincs. Eddig normális légkörben zajlott a bizottság munkája és az együttműködés, ezt lehet más irányba is terelni. Ennyi volt a megjegyzésem.
Arra kérem államtitkár asszonyt és tábornok urat, hogy azt gondolom, hogy ebben a kérdésben egyébként meg lehetne állapodni, ez körülbelül tíz percet vesz igénybe az én megítélésem szerint. Nyilván garanciák kellenek és meggyőzés kell, érdemes lett volna megfutni ezt a kört. Köszönöm szépen.
Alelnök úr, parancsoljon!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy nem helyes az a fajta megfogalmazás, hogy ha itt valaki mer az ellenzékkel szemben bírálatot megfogalmazni, akkor majd a későbbiekben nézze meg magát, hogy az egyeztetéseknél milyen eredmény lesz. Ez egyfajta politikai zsarolás, amit szeretnék visszautasítani, és fenntartom az álláspontomat, ami a költségvetést illeti. Még egyszer megismétlem, amit elmondtam: önök itt a színjáték első felvonásaként elutasították a saját maguk által aláírt javaslatot, de ugyanezeket a javaslatokat fenntartották a gazdasági és a költségvetési bizottságban az önök képviselőtársai, nyilván frakcióajánlatra. Ha nem emlékszik rá, elnök úr, hogy mit írt alá, szíves-örömest odaadom, Áder Jánosnál kezdődik, és oldalakon keresztül ábécésorrendben található az ön neve is többek között. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő bizottsági ülésre felkészülök a '98-2002 közötti ciklusból, Keleti képviselőtársam minden aláírását meg fogom nézni személyesen, áldozni fogom rá szerdáig az időt (Keleti György: Helyes!), és meg fogom nézni, hogy az akkori ellenzék hány módosító indítványt nyújtott be, és hány MSZP-s képviselő nyújtott be a Magyar Honvédséget érintő módosító indítványt. Tartok tőle, fogok rá nem kevés példát találni. Képviselő úr, én is fenntartom, amit mondtam, az ön hozzászólásának iránya és stílusa meg fogja nehezíteni az együttműködést. Ez nyilvánvalóan nem a mi kontónkra megy, hanem a kormányzat, illetve a kormányzás kontójára. De bízom benne, hogy államtitkár asszony segít elsimítani a minisztériummal ezt a problémát. Köszönöm szépen.
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Van-e más észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel az előterjesztést. Ki az, aki az általános vitára való alkalmassággal egyetért? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) 9 igen. Ki nem ért egyet? (Nincs jelzés.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. Köszönöm szépen.
Az ajánlásunk írásban hangzik el, bizottsági előadót állítunk? (Nincs jelzés.) Szerintem érdemes volna, ez azért olyan súlyú kérdés, főleg, ha sikerül megállapodásra jutni.
TÓTH KÁROLY (MSZP): Miért? Nem volt ellenvélemény. Olyan szép, ha egy ellenzéki képviselő elmondja, hogy egyeztetési vitáink voltak, tartalmi, érdemi vita nincs, mondjuk Csampa Zsolt elmondhatná.
ELNÖK: Akkor ki mondja el a többségi véleményt? (Keleti György jelentkezik.) Keleti képviselő úr. A kisebbségi véleményt? (Csampa Zsolt jelentkezik.) Csampa képviselő úr a kisebbségi vélemény tolmácsolója. Köszönöm.
A 4. számú napirendi ponthoz az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében tisztelettel köszöntöm Rajmon Balázs főosztályvezető urat. A közúti közlekedés előéleti pontrendszeréről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló T/4303. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról fogunk dönteni.
Egy rövid összegzést kérnénk, miután ebben kivételesen együttműködési kompromisszum rajzolódik ki, ezt támogatni fogjuk az általános vitára való bocsátás vonatkozásában.
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Akkor igazán csak nagyon röviden. A törvényjavaslat arra irányul, hogy a hatályos törvény által tartalmazott közlekedési szabálysértésekre, közlekedési bűncselekményekre megállapított pontokat a bűncselekmények tekintetében maga a törvényjavaslat megemelje, a szabálysértések tekintetében pedig megadja azt a keretet, amelynek alapján majd a kormányrendeletben meg lehet állapítani az egyes szabálysértésekre megállapítható pontokat. Ezek jelenleg a szabálysértések tekintetében 1-3 pontig terjedhetnek, a törvényjavaslat szerint itt 6 pont lenne a maximum. A bűncselekmények tekintetében pedig ugyancsak 3 ponttal emelné, azaz 7 pontról 10 pontra emelné a megállapítható pontok számát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés vagy észrevétel? Mécs képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Egy matematikai probléma van a pontrendszerrel kapcsolatban, ez pedig az, hogy statisztikailag nincs annyi rendőri ellenőrzés, hogy egy adott időszak alatt, amíg el nem évülnek a pontok, addig eljuthasson valaki ahhoz, hogy szankcióhoz jusson. Ezen a kérdésen javítottak-e, mert én ezt látom alapvető problémának, hogy hiába emeljük egyes tételeknek a pontszámát, hogy ha nincs kellő számú ellenőrzés, és ez nincs matematikailag, statisztikailag alátámasztva, akkor az egész csak egy habverés, bocsánat, hogy így fejezem ki magam.
Hiszen ha statisztikailag nem lehet számolni azzal, hogy jelentős mennyiségű szabálysértőt kiszűr az ellenőrzés, akkor a pontrendszer egyes tételeinek a megváltoztatása önmagában csak látszatcselekedet. Erre szeretnék megnyugtató választ kapni.
ELNÖK: Van-e más kérdés? (Senki nem jelentkezik.) A választ kérjük, kedves főosztályvezető úr.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A törvényjavaslat ebben a tekintetben két ponton lépne előre. Az egyik az, hogy emeljük a pontszámokat. Jelenleg a törvényjavaslat szerint már három szabálysértéssel, amiért 6 pontot lehet adni, elérné a szabálysértő azt a 18 pontot, amiért elvehető lenne a járművezetői engedély, tehát ez azért most már jóval hatékonyabb lenne, mint a jelenlegi rendszer, amelyben csak 3 pontot lehet kiszabni. Azt is el szeretném mondani, hogy nem két évig, hanem három évig kell most már a pontokat megőrizni, tehát hosszabb lesz az időtartam is. Ezzel együtt természetesen egyetértünk azzal, hogy az ellenőrzést is szigorítani kell, illetve hogy rendszeresebbé kell tenni a közúti ellenőrzéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? (Mécs Imre jelentkezik.) Mécs képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Végeztek-e erre vonatkozóan számításokat vagy hatástanulmányt? Hiszen ez kardinális kérdése a törvény végrehajthatóságának, illetve a hatékonyságának.
ELNÖK: (Dr. Rajmon Balázsnak:) Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Pontos számításokat természetesen nehéz ebben az ügyben végezni. Amennyire lehetséges volt, megpróbáltuk felmérni, hogy eddig mennyi szabálysértés történt, pontosan mennyi pont került kiszabásra, ezt nagyjából ismertetni tudom: 2006. december 31-éig 330 fő érte el a 18 pontot, 234 fő volt, aki 14 pontot ért el, tehát értesítették arról, hogy már sok pontja van, egyébként pedig 552 669 főnek volt egyáltalán pontja. Azt gondolom, hogy ebben az arányban nagyon kevés az a 330 fő, aki elérte a 18 pontot, e tekintetben, kétségtelen, mindenképpen szükséges megemelni a pontszámokat, hogy előbb elérhető legyen az a bizonyos 18 pont.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés: (Senki nem jelentkezik.)
Határozathozatal az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, ki az, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja. Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Egyhangú.
(Dr. Rajmond Balázsnak:) Köszönöm szépen a főosztályvezető úrnak.
Az 5. napirendi pont következik: az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása. Bozzay Erika főosztályvezető asszonyt és Kőrösi Szabolcsot köszöntöm a GKM-ből. Parancsoljanak!
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. BOZZAY ERIKA főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Röviden néhány kiegészítő mondatot fűznék az önök előtt lévő törvényjavaslathoz.
A törvényjavaslat elsődleges célja egy európai uniós irányelvnek, az úgynevezett adatmegőrzési irányelvnek, a 2624-es irányelvnek az átvétele, amely a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára ír elő adatmegőrzési kötelezettséget. Bűnüldözési, nemzetbiztonsági célú adatmegőrzési kötelezettségről van szó. Ez a kötelezettség alapvetően forgalmi adatok megőrzésére vonatkozik. A magyar jogban eddig sem volt ismeretlen ez a fajta adatmegőrzési kötelezettség, eddig azonban európai uniós kötelezettség ilyen szabályok megalkotására nem volt. Ezen változtatott ez a 2006-ban elfogadott irányelv, amely alapvetően a Londont ért terrortámadások után született meg, és akkor határozták el közösen a Tanács tagjai, hogy ezen a területen közös szabályokat kellene alkotni. A törvénymódosítás a hatályos Eht. adatmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályait pontosítja, illetve módosítja az irányelv által előírt kötelezettségekkel való összhang megteremtése érdekében. Azokra a szolgáltatásokra terjeszti ki az adatmegőrzési kötelezettségek, amelyeket az irányelv is előír. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy ez alapvetően forgalmi adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget jelent.
Amit még fontosnak tartanék hangsúlyozni, az az, hogy maga a törvénymódosítás igazából csak a szolgáltatók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit tartalmazza, és természetesen a rendőrségről, a büntetőeljárásról szóló törvény és az egyéb, kapcsolódó törvények azok, amelyek meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek egyáltalán jogosultak az ilyen módon megőrzött adatokhoz hozzáférni, mint ahogy ezek jelentik azokat a jogszabályokat is, amelyek meghatározzák azokat az eljárási szabályokat, ahogyan egyáltalán hozzáférhetnek.
Azt gondolom, elöljáróban talán fontos még hangsúlyozni, hogy bár itt a GKM képviseli a kormányt, az előterjesztést az igazságügyi és rendészeti tárcával és a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő Miniszterelnöki Hivatallal közösen készítettük elő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A nemzetbiztonsági bizottság tárgyalta már ezt?
DR. BOZZAY ERIKA főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az önök bizottsága az első, amely tárgyalja.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e kérdés, vélemény, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Köszönjük szépen a szóbeli indoklást a főosztályvezető asszonynak.
Határozathozatal az általános vitára való alkalmasságról
Szavazásra teszem fel a kérdést. Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? (7) Ki az, aki nem? (1) Ki az, aki tartózkodott? (5) Köszönjük szépen.
Az ajánlásunk írásban születik meg, bizottsági előadót nem kívánunk állítani. Ebben nem első helyen kijelölt bizottság vagyunk, bár elsőként tárgyaljuk.
Javaslat a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak jelölésére
Tisztelt Képviselőtársaim! A 6. napirendi pont megtárgyalása következik, amelynek a keretében egy rövid tájékoztatást szeretnék adni a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak a jelölését illetően, miután a házelnök asszony, úgy tűnik, roppant aggódik a Független Rendészeti Panasztestület felállítása miatt, és így már a második levelet címezte nekem, amelyet most kivételesen - az elsőt tiszteletben tartottam - meg fogok válaszolni.
Múlt hétfőn tartottunk egy, azt gondolom, normális légkörű egyeztetést, amelyen elsősorban abban állapodtunk meg, hogy most hétfőn, 11 órakor folytatjuk a következő egyeztetési körrel, és megpróbálunk közösen öt főt jelölni elsősorban a személyek kvalitása kapcsán. A Fidesz nem zárkózott el annak a megtárgyalásától sem, hogy a kormánypárti többség érvényesüljön az öttagú bizottságban, és ezt továbbra is fenntartjuk, ez nyilván a hétfői folytatás függvénye. Szeretnénk megismerni a jelölteket, mert lehet, hogy a jelöltek személyének az ismeretében sokkal könnyebben, akár néhány perc alatt is egyezségre lehetne jutni, hiszen úgy tudom, hogy az emberi jogi bizottságba delegált képviselőtársaink intenzív egyeztetéseket folytattak már korábban is. Idő közben egyébként az SZDSZ is kijelölte azt a jogászt, aki a Helsinki Bizottság társelnökeként delegálásra kerül ebbe a bizottságba az SZDSZ szándékai szerint.
Ez a 6. napirendi pont. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés vagy észrevétel? (Dr. Gál Zoltán jelentkezik.) Gál képviselő úr!
Kérdések, válaszok, hozzászólások
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Én is úgy látom, hogy korrekt és jó hangulatú volt az első egyeztetés, és én nagyon remélem, hogy hétfőn konkrétan meg tudunk állapodni abban az arányban, amelyben itt előzetesen egyetértettünk. Mi is hozni fogjuk azt a két nevet, és úgy hiszem, - legalábbis reményeink szerint - nem lesz akadálya, hogy a többi frakció is elfogadja. Magyarán remélem, hogy hétfőn meg tudunk állapodni.
Abban kellene majd döntenünk, azt hiszem, hogy hogyan formalizáljuk ezt a megállapodást, amelynek a formája az, hogy a két bizottságot össze kell hívni, és akkor egy együttes ülésen szavaznunk kell. Ez mikor lesz lehetséges vajon? Mivel mind a két bizottságnak ellenzéki elnöke van, ez ügyben valamit jó lenne tudni.
ELNÖK: Azt gondolom, hétfőn Balog elnök úrral rendezni tudjuk ezt a frakciók, illetve a képviselőtársak jelenlétében. Ha hétfőn meg tudunk állapodni, akkor akár hétfőn délután is lehetne egy közös bizottsági ülés a plenáris ülés szünetében - ezt csak egy áthidaló javaslatként mondom, hogyha hétfőn megvan a személyekben való megállapodás. A Ház jogi stábjával való konzultálás után azt mondhatom, hogy ha a két bizottság külön-külön tárgyalja meg, de külön-külön jóváhagyja, akkor az is elfogadható, tehát végső megoldásként ezt akkor szerdán vagy a jövő héten meg tudjuk ejteni. De az egészen biztos - ebben is megállapodtunk -, hogy csak kész ötös listával megyünk mindkét bizottság elé, ahol érdemi vitát arról már nem kívánunk nyitni vagy lefolytatni. Ez volt a megállapodás. (Nyitray András jelentkezik.)
Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Nekem csupán egy kérdésem van, hogy ha itt a pártok békés egyetértésben döntenek, és meglesz - ahogy elnök úr mondta - a kormánypárti többség, akkor mitől lesz független ez a panasztestület? A magyar szóhasználatban lehet, hogy ez nem teljesen helyes, de a független kifejezés a pártpolitikától és a pártoktól független személyek, szervezetek privilégiuma. Én ezzel nem értek egyet teljes mértékben, mert ilyen értelemben értelmiségi ember nem lehet független, mindenki tartozik valahová, tehát akkor azért mégiscsak nem ártana ezt tisztázni, hogy mitől független ez a panasztestület, mert így most már kezdem nem érteni, hogy akkor miért nevezzük függetlennek? Nevezzük egyszerűen rendészeti panasztestületnek, és akkor ott már lehet kormánypárti, ellenzéki többségről, kisebbségről beszélni, és akkor a dolog teljesen rendben van. Csak a független szónak a Magyarországon közhasznú és elfogadott terminológiáját csúfoljuk megint meg.
ELNÖK: Köszönjük szépen az észrevételt. Az aggódó észrevételt fogom tolmácsolni Balog Zoltán bizottsági elnök úrnak, aki e tárgykörben az ígéretét... (Dr. Gál Zoltán közbeszólására.)... egy pillanat, hadd válaszoljam meg, csak a korrektség kedvéért szeretném elmondani, hogy Balog Zoltán elnök úrnak részben tolmácsolni fogom, másrészt pedig szeretnék arra figyelmeztetni, hogy azt mondtam szó szerint - és ez idézhető a jegyzőkönyvből -, hogy megállapodtunk, hogy személyekben fogunk megállapodni, személyeket jelölünk, de a Fidesz-frakció nem zárkózott el a kormánypártok azon kérésétől, hogy a többség érvényesítésére lehetőség nyíljon. Mindaddig, amíg nem tudjuk, hogy kiket jelölnek a pártok egyébként, eddig az MDF-nek és az SZDSZ-nek ismerjük a jelöltjét, addig a vita elméleti, azt gondolom, hogy ezen most nem érdemes hosszan folytatni a beszélgetést.
Arról már nem is beszélek, hogy amikor a rendőrségi törvény módosításába belementünk nyáron, akkor a Fidesz tett egy ilyen irányú könnyelmű ajánlatot, ami ráadásul le is van dokumentálva, de ezt most hagyjuk. Ezt most csak zárójelben jegyzem meg. Ez azokon a személyeken múlik, akik oda delegálva lesznek. Egyébként a mi bizottságunk is megkereste azokat a jogász érdekképviseleteket, akik a delegálás kapcsán szóba jöhetnek, mint ahogy megkereste az emberi jogi bizottság is azokat a szervezeteket, amelyek szóba kerülhetnek, és jelöltek is.
Mécs képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Megnéztem az előjegyzési naptáramat, és a jövő héten Simicskó úrral Albániába mennénk.
ELNÖK: Nem szeretnénk megakadályozni egy ilyen látogatást... (Tóth Károly: Ha esetleg tartósan ott tetszenek maradni, vállalom a helyettesítést! - Derültség.)
MÉCS IMRE (MSZP): Csak azért mondtam, hogy a jövő hétre ez nehezen hívható össze, de ez még mindig nem fix, nem szóltak, csak elő van jegyezve nekem. Kérem, hogy a titkárság keresse meg a nemzetbiztonsági bizottság titkárságát.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Borzasztóan hiányozni fogsz nekünk, de a szavazásnál tudunk azt hiszem, helyettesíteni.
MÉCS IMRE (MSZP): De Simicskóról is szó van.
ELNÖK: Ő pedig nem érintett ebben az ügyben. Tehát ez az egy probléma van. Tehát ezt az emberi jogi és a rendészeti bizottság, és nem a nemzetbiztonsági fogja közösen jelölni. Tehát Simicskó képviselő úr, ahogy látom a nemzetbiztonsági bizottság összehívásának körülményeit, tartósan Albániában fog maradni, ha jól érzékelem. (Derültség.) Akkor ezt körbejártuk.
Tehát arra törekszünk - hogy ez egyértelmű legyen -, hogy olyan személyekben állapodjunk meg, akik a Nyitray képviselő úr által felvetetteket annak ellenére, hogy frakciók fogják jelölni őket, mert más megoldás nem nagyon jön szóba, hiszen a parlamentben ülünk, mégiscsak a rendészeti panasztestület funkcióját be tudják tölteni. Ezt az első ránézésre antagonisztikusnak tűnő ellentétet a képviselők fel fogják tudni oldani, én bízom a parlament bölcsességében. Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Nem tudom, megnyugtatja-e Nyitray képviselőtársamat, hogy mi magunk között természetesen ennek az előkészítése során beszélgettünk, és nem zárkózunk el az elől, hogy ha önöknek van egy olyan javaslata, ami esetleg a mi javaslatunk között is szerepel, akkor természetesen támogatni fogjuk. Tehát nem az a célunk, hogy itt a frakciójavaslatokat próbáljuk kiszűrni, hanem az, hogy egy arra alkalmas személyiséget találjunk. (Nyitray András: Nem etimologizálom tovább.)
ELNÖK: Mindannyian értjük, hogy miről van szó.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Egy mondatot azért szabad legyen Nyitray képviselőtársamnak mondani. Képviselőtársam! Ilyen a rendszer. Ebben a parlamentben pártok ülnek, frakciók, minket is ilyen alapon választottak meg. Nehezen lehet ezt elkerülni. Egyébként csak az érdekesség kedvéért mondom el, hogy éppen az egyeztetésen egy ilyen gyenge kis javaslatot is tettem arra, hogy esetleg úgy csináljuk a jelölést, hogy több nevet mondunk, és akkor azon belül sorsolunk. Nem hiszem, hogy a képviseleti demokráciában elkerülhető ez a dolog, hogy ha egyszer a parlament dönt, akkor ott pedig azok vannak, akik vannak.
ELNÖK: Most még.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): A lényeg az lenne - és ez a mi felelősségünk -, hogy akiket megválasztunk, azok abban a pillanatban felejtsék el azt, hogy éppen melyik párt hozta szóba a nevüket. Ennyi a történet.
ELNÖK: Arra még hadd hívjam fel Nyitray képviselőtársam figyelmét, ez kikívánkozik belőlem, hogy hál' istennek a Fidesznek volt az a formabontó fantasztikus ötlete, hogy a két bizottság találja meg és jelölje a képviselőket. Ezt én akkor is jeleztem, hogy aggályos, viszont arra szeretném tendenciában felhívni a figyelmet, hogy nem volt rendőrök, aktív rendőrök, nem is lehetnek, mert mindenkit, aki szóba jöhet, kizártunk, ráadásul olyan kizárási szabályokat alkalmaztunk, hogy nehéz megtalálni a megfelelő személyt, nyugdíjas sem lehet. Tehát mindent megtettünk annak érdekében, hogy a saját helyzetünket megnehezítsük, de azért döntően emberi jogi aktivisták, jogvédők, ügyvédek, a témával foglalkozó ügyvédek kerülnek előtérbe minden pártnál, hogy ha jók az információim, akik nyilvánvalóan emberi jogi aspektusból fogják megközelíteni ezt. Hogy ezzel milyen jót teszünk majd a rendőrségnek, az egy külön tétel lesz, azt a vitát pedig most meg se nyitjuk, mert ebből még szerintem lesznek anomáliák, gondok és problémák. Miután hat évre választjuk a testületet, ez ráadásul átívelhet olyan ciklusokat, amelyekben kormányok jönnek, mennek, stb. A panasztestületek maradnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még két nemzetközi ügyben szeretnék segítséget kérni önöktől. Az első: a honvédelmi miniszter úr felkérő levele egy előadás megtartására a NATO Védelmi Akadémia hallgatóinak december 3-án, hétfőn. A második: az Osztrák Nemzeti Tanács december 4-e, kedd, 9 óra és 12.30 között nemzetközi parlamenti fórumot tart Bécsben a fürtösbombák alkalmazása ellen, amit egy civil érdekegyeztető fórum is követ. Ki kíván Bécsbe menni, az kérem, jelezze, ha van ilyen, illetve az előadás megtartását is abszolválnia kell a bizottságnak. Van-e jelentkező? (Mécs Imre: December 3-a?) Igen. December 3-a, előadás megtartása a NATO Védelmi Akadémia hallgatóinak, december 4-e Bécs, kedd, 9-től 12.30-ig. Mécs képviselő úr elmegy Bécsbe, és megtartja az előadást előtte hétfőn? (Mécs Imre: Nem, én csak kérdeztem a dátumot.)
Tehát december 3-án van az előadás 11-től 11.50-ig, és december 4-én 9-től 12.30-ig kell Bécsbe sasszézni. Jelzem, hogy december 4-én miniszter úrral egyeztetésben állunk, hogy az évi teljesítményéről az éves meghallgatást azon a napon kellene megejtenünk. Ezt meg kell az idén csinálni, és miniszter úr programja is nagyon sűrű, ezért az egyeztetések zajlanak. De lehet, hogy még 20-án is itt ülünk, soha nem lehet tudni.
Tehát még a mai napon kérünk visszajelzést mind az előadás, mind a bécsi út vonatkozásában. (Dr. Gál Zoltán: Talán ezen a magas fórumon a bizottság elnökének kellene részt vennie.) Így van, ezzel én is egyetértenék, de ha lehet, akkor mégsem vállalnám. (Derültség.) Köszönöm szépen.
Jövő szerdán bizonyosan bizottsági ülésünk lesz, a rendőrségi törvény módosítása, a bűnügyi célú titkos információgyűjtés. Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Azt hiszem, szerdán lesz ötpárti egyeztetés.
ELNÖK: Hamarabb kell hogy legyen, úgy állapodtunk meg ma reggel. Hétfőn le kell zárni az ötpárti egyeztetést, de legkésőbb kedden. A kormány javasolta a szerdát a rendőrségi törvény ügyében. Előtte jó volna mindenféleképpen valamiféle megegyezésre jutni, a módosítókról már zajlik szakmai szintű egyeztetés, a benyújtott módosítókról, és szerintem meg lehetne egyezni, én látok erre némi esélyt.
A másik kérdés egészen más.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Én csak technikai szempontból említettem.
ELNÖK: Államtitkár úr, ha nem haragszik, hogy involválom ebben az ügyben, egy pillanatra idefáradna az asztalhoz?
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Egy kicsit korainak érzem, hogy hétfőn már dűlőre tudjuk vinni a dolgot. Az igazság az, hogy nekünk is vannak módosító indítványaink, azt sem egyeztettük még igazából az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal.
Csak azért mondom, hogy egy kicsit korainak tűnik a szerda.
ELNÖK: A költségvetés miatt is...
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Szerdán ülni kell majd?
ELNÖK: A költségvetés miatt muszáj.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Ez egy elég kritikus napnak tűnik még jelen pillanatban közlekedési és egyéb szempontból. Mert ha a vonatközlekedés tartósabban megbénul, akkor a közúti közlekedésben is lesznek bonyodalmak. A legrosszabb esetben a szerda délutánt javasolnám, mert addigra helyreállhat a rend.
LABAN JÁNOS, a bizottság titkára: (Hangosítás nélkül:) Szerdán délután ül a költségvetési bizottság, 13 órakor kezdi az ülését a költségvetés kapcsolódó módosító javaslatainak a tárgyalásával, és gyakorlatilag ez a 8. napirendi pont. Ha 13 órakor kezdik, és pörgetik, elvileg 14 óra körül sorra kerül náluk, amíg a honvédelmi bizottságnak azt a pár, körülbelül öt vagy hat döntést meg kell hoznia.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Jó, csak nekem aggályaim vannak a szerdai nap egyéb eseményeivel kapcsolatban - már bocsánatot kérek, hogy ezt mondom, de nem mindenki Budapestről jön.
ELNÖK: Hétfőn meg tudnánk csinálni a költségvetési részt, a többit meg kitehetnénk péntekre. Igaz, hogy ez a házelnök és a házelnökség rendelésével ellentétes munkamódszer, de... Tehát hétfőn a költségvetés lenne, a többi pénteken. (Dr. Gál Zoltán: Csak a költségvetés?) Csak a költségvetés, hogy azt letudjuk, mert azt muszáj, mert ott van egy határidő. (Közbeszólások: Az tíz perc!) Az tíz perc, igen. Pénteken pedig megtárgyalnánk a többit. (Keleti György: Jó.) Én ezt javaslom. És akkor ez ad egy kis mozgásteret az egyeztetésekre is - Gál képviselő úrnak mondom -, magyarul a jövő héten el kell rendezni ennek a rendőrségi törvénynek a sorsát. (Dr. Piros Attilának:) Gondolom, államtitkár úr, hogy ennek a kormány részéről nincsen semmiféle akadálya.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nincs. Minden egyeztetést támogatunk.
ELNÖK: Vágjunk is bele hirtelenjében, ha javasolhatom.
Van-e más észrevétel vagy kérdés? (Senki nem jelentkezik.) További szép napot kívánok, képviselőtársaim...
KELETI GYÖRGY (MSZP): Bocsánat, itt van ez a...
ELNÖK: Igen, elkészült a bizottsági javaslat. Legyenek szívesek, szóljanak Nyitray képviselő úrnak. (Megtörténik. - Dr. Gál Zoltán: Ehhez már nem kell feltétlenül, bizottsági!) Az élmény miatt! (Nyitray András a terembe lép.)
Elkészült a bizottsági módosító indítvány, és nem szerettem volna, ha képviselőtársam lemarad erről. Kérdezem tehát képviselőtársaimat, hogy ki az, aki a Honvédelmi és rendészeti bizottságnak a Házszabály 94. § (1) bekezdése és a 102. § (1) bekezdése alapján benyújtott kapcsolódó módosító indítványát a megbeszéltek függvényében támogatja. Kérem, kézfeltartással jelezze, aki igen. (Szavazás.) Egyhangú.
Más kérdés, észrevétel, javaslat van-e? (Senki nem jelentkezik.)
További szép napot kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 14 perc)
Dr. Lázár János
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese és Pavlánszky Éva