HRB 31/2007.
(HRB 1-51/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. november 26-án, hétfőn, 15 óra 45 perckor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Az ülés megnyitása *
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása *
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4177.
számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása *
Határozathozatalok *
Elnöki zárszó *
Napirendi javaslat
1. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4177.
számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Rába László (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Karsai Péter (MDF) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) megérkezéséig Keleti Györgynek (MSZP)
Tóth Gábor (Fidesz) megérkezéséig dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) megérkezéséig Nyitray Zsoltnak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 45 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai ülésén megjelent képviselőtársaimat.
Először a helyettesítéseket szeretném, ha rendeznék a képviselőtársaim. Keleti György képviselő úr Molnár Lajos képviselő urat fogja helyettesíteni, jómagam Karsai Péter alelnök urat. Csampa képviselő úr itt volt még nemrégen. Kontrát képviselő úr Tóth Gábor képviselő urat, és Simon Miklóst pedig Nyitray András képviselő úr fogja helyettesíteni. A bizottsági ülés határozatképes.
A napirendi javaslat ismertetése, elfogadása
A mai ülésünkön a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló T/4177. számú törvényjavaslat vonatkozásában szeretnék napirendi javaslattal élni. Az elfogadott bizottsági módosító javaslatok áttekintése alkalmával sikerült azt rögzítenünk, hogy volt egy, az ötpárti tárgyalásokon elfogadott módosított előterjesztés, amelyet nem sikerült megtárgyalnunk pénteken. Ezért ennek a megtárgyalását kezdeményezem, illetve a korábban az ajánlás 11. pontjában szereplő, most képviselőtársaim előtt föllelhető, a honvédelmi bizottság a törvényjavaslat új 14. §-át, az Rtv. 59. §-át javasolja kiegészíteni, ennek elhagyását javaslom, tekintettel arra, hogy ebben az ötpárti tárgyalásokon nem született megállapodás, illetve nem született konszenzus.
Aki a napirendi pontot elfogadja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangú.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ötpárti tárgyalások alkalmával az ott jelen lévő pártok számos pontban megállapodtak, amelyeket a Honvédelmi és rendészeti bizottság múlt pénteki ülésén részletesen megtárgyalt. Az ötpárti tárgyalások menete, illetve tartalma Gál képviselőtársunk és általam ismertetésre került. Egy nagyon lényeges szakaszra vonatkozó módosító javaslat azonban nem került megtárgyalásra, ez a 10. §. Szeretném erről a kormány álláspontját kérdezni először. Tisztelettel köszöntöm Piros Attila államtitkár urat és Rajmon Balázs főosztályvezető urat.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja a módosító indítványt avval, hogy természetesen a kulcs elvételét lehetőségként hagyjuk meg. Ez a módosítás lényege, illetve a módosítás szövegtartalmában pedig van egy olyan, amely uniós jogszabály harmonizációját oldja meg, ez pedig az úti okmány, az okmánynak, azon belül is természetesen a szállított eszközök okmányának az elvételét. A kormány egyetért vele. (Csampa Zsolt, dr. Simon Miklós, Tóth Gábor és dr. Molnár Lajos megérkeznek az ülésre.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e az előterjesztett törvénymódosításhoz észrevételük? (Jelzésre:) Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Inkább a kormány képviselőjét kérdezem, hogy ha a jármű vezetője veszélyezteti a biztonságot, akkor ez a kulcs eshetőleges elvétele rendben van. Ha most így módosítunk, ha jól értem, akkor, ha a jármű veszélyezteti a forgalom biztonságát, akkor sem veheti el a kulcsot? Ezt nem értem. Elveheti. Itt meg az eredeti szöveg az, hogy ha a jármű állapota veszélyezteti a forgalom biztonságát, a forgalomban való részvételt megtiltja. Az is kimarad? Vagy kiváltja ezt a szabályt valami más?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés az előterjesztett módosítással kapcsolatban? (Jelzésre:) Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Lényegében ugyanezt szeretném kérdezni, azzal kiegészítve a kérdést, hogy nem nagyon látom, hogy a d) pont és az e) pont - tehát miért szükséges akár eshetőlegesen is egy e) ponttal megerősíteni azt, ami a d) pontban van? Hiszen abban, ahogy nézem, ugyanaz van leírva. Ugyanaz le van írva. Nálam itt van egy d) pont, a járművezetésre jogosító engedélyt, okmányt, a jármű üzemben tartására vonatkozó... (Zaj. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Egy kis figyelmet szeretnék kérni.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): ...et cetera, et cetera, elveheti.
ELNÖK: Igen, de a másik nem erről szól, képviselő úr, hanem arról, hogy elveszi.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Értem én. De arról volt szó, azt mondta a szakállamtitkár úr, hogy eshetőlegesen szeretnék ezt benne hagyni. De azért nem értem, mert eshetőlegesen a d) pontban benne van. Akkor miért kellene egy e) pontban eshetőlegesen benne hagyni?
ELNÖK: De az e) pontot hagyjuk el, és a d) pont marad meg. (Zaj.)
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Kérdés, hogy így van-e. Előttem ez így van, csak itt a szakállamtitkár úr nem egyértelműen nyilatkozott, hogy ezt fogadják el, vagy majd egy olyat fogadnak el, amiben ez eshetőlegesen mégiscsak benne van.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr a kérdést. Van-e más kérdés ezzel a szakasszal kapcsolatban? Ez a 10.§ módosítása. (Nincs jelentkező.)
Parancsoljon, államtitkár úr, két kérdés fogalmazódott meg. Az egyik egy pontosítás, a másik pedig egy más típusú kérdés.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A jelenleg hatályos szöveg is az "elveheti" szót alkalmazza, és ennek a fenntartásával értünk egyet. Tehát a korábbi módosítást, amely taxatíve az "elveszi" kifejezést használta, és ezáltal a rendőr intézkedése jogszabály által meghatározott, ezt oldjuk vissza, visszaállítjuk az eredeti állapotot, tehát a helyszínen a rendőrnek van egy lehetősége, egy mérlegelési lehetősége. Ezt az indokolja, hogy ha azt írjuk, hogy elveszi, mikor a gépjármű vezetője alkalmatlan állapotban van, mi van akkor, ha még a gépjárműben ül valaki, aki még jogosult a gépjármű vezetésére. Tehát a rendőrnek ezt a fajta kötelezettségét, jogszabályi kötöttségét oldjuk vissza, és ezért értünk egyet az eredeti szöveg visszaállításával. Utána még fönnmaradnak természetesen azok a lehetőségek, hogy mozgásban korlátozhatja, vagy elszállíttathatja. Ezek a lehetőségek mind fönnállnak ilyen helyzetben is. Azért exponáltam erre az "elveszi" vagy "elveheti" kérdésre, mert tulajdonképpen a szövegszerűségben ez a változás. Egyetértünk azzal, hogy állítsuk vissza ezt a fajta lehetőséget.
ELNÖK: Gál képviselő úr fölvetése? Ő nem kapott választ.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nem akarok akadékoskodni, de a módosítani javasolt szövegben - most a kulcsot felejtsük el, ez rendben van - volt egy olyan szabály, hogy ha a jármű állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, a forgalomban való részvételt megtiltja. Ez kimaradna, mert kimarad az egész passzus. (Zaj. - Közbeszólások.) Ha elveszi az okmányokat, ez értendő úgy is, hogy megtiltja a jármű forgalomban való részvételét a jármű alkalmatlansága miatt?
ELNÖK: (Nyitray András közbeszólására:) Az egy más kategória, itt nem erről van szó. Gál képviselő úrnak adtam egyelőre szót. Ő pontosította a kérdését, és nem kapott választ a kérdésére, ami egy fontos kérdés.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Az a kitétele a javasolt módosításnak, amit most en bloc elhagyni javasolunk, és visszaemeljük az eredeti szöveget, a módosításban volt egy ilyen fogalom, hogy a jármű állapota. Tehát nem az, hogy volt-e hatósági vizsgán, hanem olyan állapotban van, hogy két méter után szétesik, és odaesik a szembejövő forgalom elé, és ennek a járműnek a forgalomban való részvételét megtiltja. Kell-e ez a passzus, vagy nem kell? Mert itt most ez ki fog maradni.
ELNÖK: Azzal szeretném kiegészíteni, hogy az európai uniós szabályozás talán pontosan erre a részre vonatkozik, a forgalomban lévő jármű papírjainak az elvételére, ha jól gondolom, illetve hogy ez most szinkronban van-e ezzel a szabályozással? Parancsoljon, államtitkár úr, először ezt a kérdést próbáljuk sorban lerendezni, utána megyünk tovább, Kontrát és Mécs képviselő úr is jelentkezett.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, a szövegszerűség pontosan a következőképpen hangzik a 10. §-ban, az e) pontban. "Ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, a forgalomban való részvételt megtiltja, a jármű kulcsait elveheti, és ha a jármű a forgalmat akadályozza, azt elszállíttatja." Tehát benne van a jármű és annak az állapota is, mint ahogy egyébként a jelenleg hatályos 44. § e) pontjában is. Tehát nem kerül ki a szövegszerűségből. (Tóth Károly: A régi e) pont magyarul megmarad. - Dr. Piros Attila: Így van. - Dr. Kontrát Károly: Nem olyan biztos ez.)
ELNÖK: Tehát az a kérdés, hogy a módosítás csak arra vonatkozik-e, hogy elveszi vagy elveheti, egyébként szövegszerűen minden marad a régiben. Ez a dolog lényege. Tehát a módosítás a bizottság szándéka szerint nem arra az esetre vonatkozik, hogy a jármű papírjai ne legyenek - az nem mérlegelés kérdése. Gál képviselő úr ezt feszegeti, hogy a jármű esetében, nem a vezető, hanem a jármű esetében a rendőr számára a törvény kötelezése megmarad-e. A bizottság szándéka döntően a személyre vonatkozik, a vezetői okmányra és nem a jármű okmányaira vonatkozik.
Gál képviselő úr először, utána minden kérdést igyekszünk rendbe tenni. Nyitray képviselő úr lesz a következő, akinek meg kell válaszolni a kérdését.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Felhomályosítottam magam, valóban az eredeti szövegnek ez a bizonyos e) pontja megmarad, csak nehéz volt követni a módosítás alapján. Tehát megmarad az a pont, ami a jármű állapotára hivatkozással is megtilthatja a forgalomban való részvételt.
ELNÖK: Ez a dolog lényege.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): A kérdésem tulajdonképpen tudatlanságból fakadt, és ezért tisztelettel elnézést kérek, és tárgytalannak tekintem.
ELNÖK: Így az EU-szabályozásnak is megfelel ezzel továbbra is a jogszabály?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Természetesen, mert ilyen tekintetben az okmányokat a d) pont szabályozza, amely azonban megmaradna az ötpárti egyeztetésnek megfelelően. Ott csak annyi módosulás van, hogy bekerülne a rakományokhoz tartozó okmányok elvétele.
ELNÖK: Nyitray képviselő úrnak van-e további kérdése, vagy most már világos minden?
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én az előbbiekben azt gondoltam, hogy a "külön jogszabályban meghatározottak szerint" formula, ami a d) pontban van, egyébként szabályozza azt, hogy mikor, milyen esetekben lehet elvenni az engedélyeket. Tehát tulajdonképpen, kvázi amit kérdezett Gál képviselő úr, az részben abban is benne van. Abban a műszaki állapotra is utal. Nyilván egy működésképtelen fékkel vagy kormánnyal közlekedő járműnek akár a kulcsait is elveheti, eddig is megtehette a rendőr, és nem a személyről van szó, mert ha maga a jármű alkalmas, csak a személy nem, akkor az nyilván egy másik dolog. Érthető. Én meg vagyok győzve, most már mind a ketten.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Félreértés ne essék, a jogszabály eredeti e) pontja megmarad, a módosítandó e) pont az, ami nem kerül be a jogszabályba. Az eredeti e) pont megmarad, ez a dolog lényege. (Dr. Kontrát Károly: Így van? - Dr. Piros Attila: Igen, így van.) Tehát e) pont marad, amit a módosítás e) pontként írt elő, az nem kerül be a jogszabályba, tehát visszaáll az eredeti helyzet.
(Jelzésre:) Kontrát képviselő úr, Mécs képviselő úr!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én csak azt szeretném elmondani, hogy ez a közjáték is azt mutatja, ha egy kicsit több idő lett volna erre a törvényre, akkor sokkal jobb törvény lehetett volna. Mert nem vagyok biztos benne, hogy majd nem kerül ide tavasszal, hogy mégiscsak akaratunk ellenére vagy ismereteink ellenére ez vagy az bennmaradt. Szóval, nekem vannak félelmeim. Csak ennyi.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Mécs képviselő úr?
MÉCS IMRE (MSZP): Elnézést kérek, hogy nehéz fejű vagyok, de változatlanul nem értem. Az eredeti törvényjavaslatnak van egy e) pontja, és ez nem az az e) pont, amit most törölni rendelünk el. De ezt honnan lehet tudni?
ELNÖK: Az eredeti jogszabályból, kezemben van, szívesen átadom a képviselő úrnak. Így szól a jelenlegi e) pont. "A forgalomban való részvételt megtilthatja, ha a jármű vagy vezetőjének állapota a közúti forgalom biztonságát veszélyezteti, és a további jogellenes járműhasználat megakadályozása céljából a jármű kulcsait elveheti, illetőleg a járművet más módon mozgásában korlátozhatja vagy elszállíthatja." Ez marad így, ahogy most van.
A d) pont pedig: "A vezetői engedélyt, illetőleg a jármű hatósági engedélyét, jelzését a jogszabályban meghatározottak szerint a helyszínen elveheti." Ez is marad így, ahogy itt van, illetve ahogy ez az előterjesztés tartalmazza, az eredeti törvénymódosítási javaslat ahogy tartalmazza.
MÉCS IMRE (MSZP): Világos, de akkor a mi szövegünkben miért van egy e) pont?
ELNÖK: Mert az az, ami elmarad a bizottsági módosító... (Tóth Károly: Akartuk módosítani...)
MÉCS IMRE (MSZP): Volt egy módosító indítvány, amiben volt egy új e) pont.
ELNÖK: Ez a kormánynak a törvényjavaslat módosítására vonatkozó szándéka volt. Ez egy új e) pont volt. A bizottság most azt javasolja az ötpárti konszenzus alapján, hogy ez maradjon el.
MÉCS IMRE (MSZP): És a régi e) pont legyen a hatályos.
ELNÖK: Így van. Azért javasolja ezt, mert az "elveszi" kötelező jelleg helyett az "elveheti" feltételes mód szerepel. Így most már világos-e? (Jelzésre:) Keleti képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Nem evvel függ pont össze, de itt van. Akartunk egy olyat is betenni eredetileg, hogy a jármű kulcsának elvétele vagy a jármű, és a többi, és a többi. Ez benne van a régiben, hogy ezt kivesszük? Mert azt gondolom, hogy ez egy jogos dolog. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha elveszik a jármű kulcsát vagy engedélyét és elszállítják, és ezért áruszállítási kár éri a tulajdonost vagy az üzemben tartót, akkor nem a rendőrségnek kell ezt a kárt kifizetni. Ez szerintem azt jelenti. Ez egy jogos pont, tehát nem vagyok biztos benne, hogy ezt ki kellene venni, de akkor megkérdezem az urakat, mert tájékozottabbak, hogy ez benne van-e az eredetiben. Nekem úgy tűnik, hogy most automatikusan kivettünk valamit, ami nem pontosan az előzőhöz tartozik. Ez egy jogos szigorítás, mert itt arról van szó, hogy Nyitray úr szavával éljek, ha megállítja a rendőr, és kiderül, hogy rossz a féke, lezárják a járművet vagy elszállítják, és ez után a fuvaros felkeresi a rendőrséget, hogy maguk miatt nem tudtam leszállítani az árut, tessék kifizetni a káromat. Számomra ez ezt jelenti.
Ez a pont áthárítja a felelősséget a tulajdonosra, hiszen úgy akarta szállítani, ahogy közúton nem lehet szállítást szervezni, így annak a leállításáért nem a rendőrség az anyagi felelős, hanem az illető, aki egy rossz járművel szervezte meg a szállítást.
ELNÖK: Annyiban szeretnék segíteni, főosztályvezető úr, hogy ezt a második szakaszt az eredeti törvény már nem tartalmazza, önök vissza akarták hozni, mert 2003. április 19-ével ezt hatályon kívül helyezte a 2003. évi XIX. törvény. Ez mit jelentett? Alkotmánysértő volt, vagy miért helyezték hatályon kívül ezt a 2. §-t 2003-ban? És most miért kerülne vissza? Ezt a disszonanciát, ha föloldanánk. Parancsoljanak!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Ez a törvényjavaslat kizárólag a kötelező elvétel miatt kívánta volna ezt szabályozni. A korábbi szabályozásban, amit az elnök úr is mondott, valóban volt egy ilyen vagy ehhez hasonló szabályozás, azonban az egy legalábbis nagyon vitatható szabály volt, hogy egy elvételi lehetőség mellett minden egyes esetben mégis a tulajdonosra terhelte volna ezeket a károkat. Ezért került ismereteim szerint megszüntetésre 2003-ban ez a szabály. Mi azért terveztük visszahozni, mert most kötelező jelleggel rendeltük volna elvenni a kulcsot, és a járművet leállíttatni. Itt nem lett volna az fenntartható, hogy semmilyen, úgymond garanciális szabályt e mellé nem biztosítunk, viszont amikor lehetőség van, ott az legalábbis vitatható.
ELNÖK: Abból még lehetnének problémák, ha most ezt visszatesszük ezzel a normaszöveggel. Ha kötelezzük a rendőrt arra, hogy elvegye a papírokat, akkor lehetne erről rendelkezni. (Dr. Rajmon Balázs: Ez volt a mi szándékunk. - Mécs Imre: Ez a rendőr csalhatatlanságának a dogmája.) Keleti képviselő úr?
KELETI GYÖRGY (MSZP): Értsem úgy, hogy ilyen esetben majd a bíróság dönt?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ha vitás kérdés merül fel, és ezt természetesen bírósági útra terelik, akkor igen.
ELNÖK: Ez a jelenlegi helyzet egyébként, tehát jelenleg így van. (Dr. Kontrát Károly: És jövőre hogy lesz?) Ugyanígy. Nem változik, ez a lényeg. Ha köteleznénk arra a törvénnyel a rendőrt, hogy elvegye, akkor célszerű arról rendelkezni, hogy egyébként a kárért ki viseli a felelősséget, és akkor megállhatna. Ha csak lehetőség, akkor az a főosztályvezető úr szerint - és szerintem ebben van igazság - ez komoly jogi vitákra, esetleg alkotmányossági aggályokat is fölvető eredményekre vezetne.
(Jelzésre:) Keleti képviselő úr?
KELETI GYÖRGY (MSZP): Már, ha kötelezzük a rendőrt, és van kár, akkor is lehet belőle bírósági ügy, szeretném hozzátenni.
ELNÖK: Természetesen.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Azért én egy picit ezen gondolkoznék, hogy benne maradjon vagy nem, mert azért ez akkor az érintettet vagy a kárt ért fuvaroztatót, ha szabad így mondani, talán nem utalja egyből a bíróságra, mert elfogadja. No, mindegy. Én a gyakorlat szempontjából gondolom, de ha önök azt mondják, hogy ez így jó, akkor elfogadom. (Zaj. - Dr. Kontrát Károly: De nem mondják...)
ELNÖK: Egy pillanat. Csak azért elméleti a vita, mert 2003-ban a 2003. évi XIX. törvény ezt a kártérítésre vonatkozó szabályt ugyanilyen normaszöveg mellett hatályon kívül helyezte, föltételezhetően akkor annak megvolt az oka. Hogy ez mi volt, arról jó volna, ha kapnánk egy felvilágosítást, hogy alkotmányossági aggály volt vagy más törvény? Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Arra konkrétan nem tudok válaszolni, hogy volt-e konkrét alkotmányossági aggály. Ismereteim szerint az Alkotmánybíróságnak ilyen jellegű döntése, amiből ez levezethető volt, nem volt, azonban a hatályon kívül helyezésnek kifejezetten ez volt az oka, hogy a jogalkotó akkor elébe akart menni egy ilyen jellegű döntésnek, hogy ebből ne legyenek alkotmányossági viták. Az én ismereteim szerint ezért történt ez.
ELNÖK: Tehát 2003-ban ezt a szabályt a jogalkotó már kivette, ezért nem célszerű, ha mi visszatesszük, csak akkor, ha kötelezővé tesszük a papírok, illetve a dokumentumok elvételét. De azt meg nem tesszük, erre vonatkozik most a bizottsági módosítás.
(Jelzésre:) Mécs képviselő úr, és utána javaslatot teszek a vita lezárásra.
MÉCS IMRE (MSZP): Azt hiszem, hogy jól néznénk ki, ha minden törvényes rendelkezéshez odaírnánk, hogy nem lehet kártérítési felelősséget megállapítani. Ez egy másik dolog. Úgy gondolom, hogy nem teljesen alkotmányos ez a most megszűnő pont, úgyhogy egyetértek vele.
ELNÖK: Igen, de egy pillanat, azért azt tessék végiggondolni, hogy nagy különbség van a között, hogy ha kötelezi a jogalkotó arra a rendőrséget, hogy elvegye, és a rendőrnek nincs mérlegelési lehetősége, és így okoz kárt, vagy mérlegelési lehetőséggel való élés után okoz kárt. Ez két külön jogi kategória. Ha a jogalkotó kötelezi a rendőrséget arra, hogy elvegye a papírt, akkor a rendőr nem nézheti azt, hogy ezzel hogyan okoz kárt, vagy hogyan nem okoz. Ha mérlegelhet, akkor az fölróhatóságot és egyéb dolgot jelent, akkor neki már más a helyzete.
Szavazásra teszem föl az előterjesztést: az így előterjesztett bizottsági módosító javaslatot ki az, aki támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm.
Egyhangú.
Tisztelt Képviselőtársaim! A pénteki bizottsági ülésünkön az új 14. §-ban az Rtv. 59. §-át új bekezdéssel módosítottuk. Ezzel túlléptük azt a keretet, amit az ötpárti megállapodás megjelölt a rendőrségi törvény módosítását illetően. Arra teszek javaslatot, hogy a bizottság a módosító indítványát, amit pénteken elfogadtunk, bírálja fölül, és ezt a 14. §-t, az új 14. §-nak azt a részét, ami az 59. §-át egy új bekezdéssel egészítené ki a rendőrségi törvénynek, vegye ki, vegye vissza, lépjen vissza ebből a pozícióból. Ez az ajánlás 11. pontja. Az új 14. §-nál az Rtv. 59. §-át egy új bekezdéssel egészítené ki, ez az (1) bekezdés. Erről nem volt ötpárti konszenzus, ezért azt javaslom, hogy a bizottság a saját módosító indítványát korrigálja. Tudjuk be technikai jellegű tévedésnek!
Kormány?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A technikai tévedésért személyesen én vállalom a felelősséget. A mai napon a bizottságoknál, aki tárgyalta, ilyen például az emberi jogi bizottság, nemmel szavaztam a kormány képviselője nevében. Tehát javaslom a visszavonását.
ELNÖK: Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? (Nincs jelentkező.)
Ki az, aki támogatja azt az indítványomat tehát, hogy az Rtv. ajánlás 11. pontjában a honvédelmi bizottság törvényjavaslat új 14. §-ában az Rtv. 59. §-át új (1) bekezdéssel javasolt kiegészítését visszavonja? Ki az, aki ezt támogatja? Kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.)
Egyhangú.
Köszönöm szépen.
KELETI GYÖRGY (MSZP): A döntés után kérdezem, hogy akkor mi marad, mert én már annyira nem emlékszem rá, bevallom őszintén.
ELNÖK: A jelenlegi szabályozás. Legyen szíves, ezt ismertesse!
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A jelenlegi szabályozás a tömegoszlatásra vonatkozik, az 59. §, s ennek a jelenlegi szövegszerűsége úgy hangzik, ha a jogellenesen összegyűlt, illetve jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlatásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetve intézkedést alkalmazhatja - kettőspont, és itt kezdődik a fölsorolás, amelyből nyáron a gumilövedéket kivettük az alkalmazható eszközök sorából.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most hangsúlyosan és nyomatékkal kérdezem a kormány képviselőitől is és a bizottság tagjaitól, van-e olyan módosító indítvány, ajánlási pont, kezdeményezés, amiről a bizottságunknak dönteni kellene, mielőtt a részletes vita lezárulna, a rendőrségi törvényt illetően szavaznánk a módosítókról, majd december 10-én talán a végszavazása következik ennek. (Mécs Imre: Ezt most meg kellene szavazni.) Már megszavaztuk a visszavonást az előbb. (Nincs jelentkező.)
Nincs ilyen, talán akkor ezzel a végére jutottunk ennek a történetnek. Elvileg most a rendőrségi törvényben nincs olyan kérdés, amiben ne lenne meg a megegyezés. Úgy tudom, hogy az emberi jogi bizottság jóváhagyta a módosító indítványokat ennek függvényében a mai nap folyamán. Az látszik körvonalazódni, hogy a rendőrségi törvény módosítása elől minden akadály elhárult.
Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a mai munkát, szerdán bizottsági üléssel folytatjuk a munkánkat. Köszönöm. További szép napot!
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 11 perc)
|
Dr. Lázár János | |
|
a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Baloghné Hegedűs Éva