HRB 32/2007.
(HRB 1-52/2006-2010.)
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2007. november 29-én, csütörtökön, 10 óra 05 perckor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
A bizottság titkársága részéről*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Résztvevők*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számú törvényjavaslat (Döntés a módosító javaslatokról.)*
A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4303. szám) (Módosító javaslatok megvitatása*
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4477. szám, új/átdolgozott változat a T/4389. szám helyett) (Demeter Ervin és Dr. Répássy Róbert (Fidesz) képviselők önálló indítványa) (Általános vita)*
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4322. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
Elnököl: Karsai Péter (MDF), a bizottság alelnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Lázár János (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Katanics Sándor (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Mécs Imrének (MSZP)
Rába László (MSZP) dr. Molnár Lajosnak (SZDSZ)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) Básthy Tamásnak (KDNP)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz) Karsai Péternek (MDF)
Ecsődi László (MSZP) megérkezéséig Keleti Györgynek (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa
Dr. Lakatos László vezérőrnagy, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetője
Dr. Till Szabolcs ezredes, a HM Jogi Főosztály főosztályvezető-helyettes
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető
Esztó Péter vezető tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Pál István ezredes, az Illetmény, Munkaügyi és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság igazgatója
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Kőrösi Gábor osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Puss Tamás vezető főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Imre Bernadett parlamenti titkár (Honvédelmi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 05 perc)
KARSAI PÉTER (MDF), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Köszöntöm a bizottság tagjait és a megjelent vendégeket. Tájékoztatom a bizottságot, hogy Lázár elnök úr felkért arra, hogy távollétében vezessem a mai ülést. Először a helyettesítések dolgában nézünk szét.
Simon Miklóst Nyitray András helyettesíti, Tóth Gábort Karsai Péter, Laboda Gábort Mécs Imre, Lázár elnök urat Csampa Zsolt, Kontrát Károly képviselő urat Básthy Tamás, Ecsődi képviselő urat Keleti György, valamint Katanics Sándort Gál Zoltán képviselő úr, Rába képviselő urat Molnár képviselő úr helyettesíti. Ezek szerint jelen vagyunk a bizottságból nyolcan, és nyolc helyettesítéssel a bizottság határozatképes.
Az ülés előtt kiosztottuk az írásos meghívó legújabb változatát. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a jelzett 5 napirendi pontot elfogadják-e. Kérem, hogy erről a helyettesítésekre is figyelemmel szavazzanak! (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú szavazással a mai napirendet elfogadta.
Első napirendi pontként a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítására, valamint egyes törvényeknek az egészségkárosodás mértékére vonatkozó új minősítési rendszer és a rehabilitációs járadék bevezetésével összefüggő módosításáról szóló T/4321. számú törvényjavaslatot tárgyaljuk. Első helyen kijelölt bizottságként a módosító javaslatokról kell most döntenünk.
Köszöntöm az előterjesztők képviseletében dr. Lakatos László vezérőrnagy urat, dr. Till Szabolcs ezredes urat és Pál István ezredes urat. Kérem, hogy az előterjesztők sorában akár foglaljon helyet, ezredes úr. (Ecsődi László belép a terembe és helyet foglal.)
Először az ajánlás 1. pontjáról döntünk, dr. Szabóné Müller Timea képviselő asszony módosító javaslatáról. Az a kérésem, hogy az előterjesztő képviselője nyilatkozzon a javaslatról, hogy támogatja-e vagy nem.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Az előterjesztő képviselője támogatja. Az a kérdésem a bizottsághoz, hogy támogatják-e: dr. Szabóné Müller Timea javaslatát. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A következő javaslatot szintén dr. Szabóné Müller Timea képviselő asszony nyújtotta be. Kérdésem az előterjesztő képviselőjéhez, hogy támogatják-e.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Kérdezem a bizottságtól, hogy támogatja-e a javaslatot. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Senki sem jelentkezik.) Senki sem támogatja, tehát az egyharmadot sem kapta meg a javaslat.
A 3. pontban Karsai képviselő úr javaslata.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ, vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Ki az, aki a bizottságból támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) Hat. Tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. A következő szintén Karsai Péter javaslata. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Ki az, aki a bizottságból támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) Hét. Tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. Az 5. pontban Rába László képviselő javaslatát olvashatjuk.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Jelen formájában nem támogatjuk.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Milyen a forma, amit támogatni tudnak?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm. Ez egy alkotmányos problémát próbál kezelni, amely arról szól, hogy a Hszt-t ebben a kérdésben nyitjuk, a 140-es kormányrendelet meghatározását és annak a jogi levezetését a törvényből kívánjuk ezzel a módosító indítvánnyal megoldani. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a 140-es kormányrendeletnek néhány kérdésében nincs felhatalmazottsága, ezért merült fel kérdésként. Azt kérem, hogy módosító indítvánnyal tudjuk kezelni a kérdést.
ELNÖK: Ki az, aki házszabályszerűnek tartja a javaslatot? (Szavazás.) Tíz. A bizottság szerint házszabályszerű a javaslat. Ki ért egyet a javaslattal? (Szavazás.) Nyolc. Ki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Hat. Tartózkodott? (Szavazás.) Kettő. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta.
A 6-os javaslat Csampa Zsolt javaslata.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Egy kérdésem lenne. Miért nem támogatja? Nem volna szükség egy ilyenfajta stratégiára önök szerint?
DR. TILL SZABOLCS (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A különböző stratégiák kormányhatározatban meghatározott dokumentumok. Létezik egy nemzeti biztonsági stratégia, amelyet további kormányhatározat bont szektorstratégiákra. A módosító javaslat arra irányul, hogy legyen egy kormányrendelet arról, hogy legyen ez az új jellegű védelmi igazgatási stratégia, ami ennek megfelelően műfajilag nem illeszthető a stratégiák sorába. A módosító javaslat másik fele pedig megfordítja a kidolgozói felelősséget a tárcák honvédelmi feladatai, illetve a honvédelmi miniszter feladata között. Az eredeti változat pontosabb, ahol a kidolgozásért a szektortárcák felelősek és a honvédelmi miniszternek van egyetértési joga.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés?
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Itt most szemérmesen hallgatunk arról, hogy ez gyakorlatilag arról szól, hogy ma Magyarországon semmiféle komolyan vehető nyilvántartás és olyanfajta, a védelemre, rendkívüli helyzetre való felkészítésére vonatkozó alapbázis, adatbázis, ami létfontosságú lenne, az hiányzik. Ezt többször megbeszéltük ezeken a szinteken és itt kár egymást bolondítani azzal, hogy van-nincsen. Maradjunk abban, hogy nincsen és ez egy hihetetlen mértékű felelőtlenség és az erőforrásokkal való olyan pocsékolás, amire legalábbis ilyen szinten érdemes volna felkészülni, hogy legalább foglalkozzon valaki azzal. Mert ez megítélésem szerint például arról szól, hogy miért tűnnek el abban a pillanatban, hogy egy szerződéses vagy hivatalos katona leszerel, sehol nem tartják nyilván, egy hónap múlva már azt sem tudják, hogy hol van. És ha szükség volna rá, akkor azzal a - nem is akarom minősíteni, milyen - módszerrel lehetne a katonákat újratoborozni, amit a mostani, általunk szerencsétlen módon elfogadott alkotmány- és honvédelmi törvénymódosítás lehetővé tesz. Tehát ami kárt azzal sikerült okoznunk az országnak, azt apránként vissza kéne valahol venni. És én úgy látom, hogy ez a védelmi igazgatási stratégia, ami nagyon szép eufémizmus, de végül is tartamilag arról szól, amit én mondok, az nem része valami nagy egésznek és az nem egy elméleti dolog, hanem nagyon is gyakorlati tevékenységnek kellene lennie, méghozzá olyan intézményrendszerrel, ami jelen pillanatban úgyszintén nincsen. De ebben a formában érthetetlen számomra, hogy ezt miért nem fogadja el a kormány. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ki az, aki a bizottságból támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság nem támogatja, de az egyharmadot megkapta. A 7-es pont következik.
DR. LAKATOS LÁSZLÓ vezérőrnagy, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki a bizottságból támogatja a javaslatot? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) Ilyen nincs. Tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság támogatja. Van-e tudomásunk egyéb javaslatról? (Nincs jelentkező.) Köszönöm a közreműködést az előterjesztőknek.
A második napirendi pontunk a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A hat pontból álló ajánlás kiosztásra került. Ebből dolgozunk először. Az 1-es pont következik, amely Kontrát Károly javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jelenleg a tárca álláspontját tudom közölni. Nem támogatjuk.
MÉCS IMRE (MSZP): Miért nem?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A közlekedési bűncselekményekért és szabálysértésekért adott pontok - mindannyian tudjuk - oly csekély mértékűek, hogy nem hoztak hatást rá. A közlekedési helyzet javítása érdekében - melyben több mint 1300 ember meghal ma Magyarország közútjain, egyértelműen a szabályok be nem tartása miatt -, az egyik ellenérv ennek a megfordítására az, hogy az erre irányuló joganyagot módosítsuk, igenis szigorítsuk. Ez csak az egyik lába a helyzet kezelésének.
A másik lába, természetesen bízva a jogkövető magatartásban, az ellenőrzések fokozásában, de úgy gondoljuk, hogy üzenetértékűnek kell lennie annak, hogy a közútjainkon meghalt és megsérült emberek védelme érdekében a joganyagot igenis szigorítani kell. Ezért a módosító indítványokban látható csökkentésekkel nem értünk egyet, így az első ponttal sem értünk egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben további kérdés, észrevétel nincs, akkor szavazzunk Kontrát Károly képviselőtársunk módosító javaslatáról. Ki ért vele egyet? (Szavazás.) Nyolc. Ki nem értett vele egyet? (Szavazás.) Öt. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Négy tartózkodás. A bizottság nem támogatta a javaslatot.
A 2. javaslat szintén Kontrát Károly képviselő úr javaslata. A tárca álláspontját kérdezem.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A tárca nem támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, észrevétel? Csampa Zsolt képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy kérdést szeretnék föltenni. Képviselőtársam lényegében egy ponttal tér el a tárca javaslatától. Csak kérdezem én, hogy a koncepcióban az az egy pont mit jelent hosszú vagy éppen rövid távon? Hogyan gondolkodik a tárca ebben? Mert azt gondolom, hogy 7 vagy 6, vagy 1-től 5-ig vagy 1-től 6-ig kicsit banálisnak tűnik. Kicsit azt érzi az ember, hogy azért, mert ellenzéki javaslat, azért gyakorlatilag már csak csípőből elutasítjuk. Ezért jó lenne valamilyen indoklást kapni, ami arra utal, hogy mi az a koncepció, amit végig szeretne kísérni hosszú távon a tárca ebben a kérdéskörben.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ennek a módosító javaslatnak nem pusztán az a jelentősége, hogy tényleg valójában csak egy ponttal csökkenti, hanem azt követően a teljes (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit elhagyja, ez pedig azt jelenti, hogy elmaradnának azok a szabályok, amelyek például a töredékpontokra vonatkozik, de elmaradnának azok az úgynevezett kvázi átmeneti szabályok, amelyek azokat a kérdéseket rendeznék, hogy a hatálybalépéskor új szabályok alapján a folyamatban lévő ügyekkel mit kell kezdeni. Ezen szabályok nélkül pedig komoly jogbizonytalanság keletkezne, hiszen a jogalkalmazók nem tudnák, hogy ezeket hogyan kell alkalmazni. Tehát nem tartjuk nélkülözhetőnek ezeket a szabályokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Csak egy olyan rövid kérdésem van, hogy esetleg egy valamilyen szintű kapcsolódó módosító esetén lényegében tudja-e támogatni ezt a módosítót a tárca.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jelenleg csak arra van felhatalmazásom, hogy azt tudom mondani, hogy ezt így, ebben a formában nem tudja a tárca támogatni.
ELNÖK: Jó, akkor szavazunk a módosító javaslatról. Aki tehát támogatja Kontrát Károly képviselő úr javaslatát, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Hét. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Egy, én voltam az.
Tehát a javaslat nem kapta meg a bizottság támogatását, de egyharmad támogatta.
A következő, a 3. számú szintén Kontrát Károly javaslata. Kérdezem a tárcát.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs.
Akkor szavazunk a javaslatról. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nyolc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A bizottság a javaslatot nem támogatta, de az egyharmadot megkapta.
A következő a 4., szintén Kontrát képviselő úr javaslata. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem tudja támogatni.
ELNÖK: Képviselőtársaimat kérdezem. Ki támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő.
A bizottság nem támogatta a javaslatot, de az egyharmadot megkapta.
Az 5. pontban dr. Bárándy Gergely képviselő úr javaslatát olvashatjuk. Az előterjesztőt kérdezem.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Technikai pontosításról van szó. Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Technikai módosítás, tehát támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e Bárándy Gergely javaslatát. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A 6. pontban Kiss Ferenc képviselő úr javaslatát olvashatjuk. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja ezt a módosító javaslatot.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Gál Zoltán képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Én kérdezném meg, hogy miért nem támogatja, vagy egyáltalán van-e valami szabályozás arra nézve, hogy ezeket az utóképzéseket ki csinálja.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Több ok miatt sem tudja ezt a módosítást támogatni az előterjesztő. Technikai problémák is vannak, de ezek kodifikációs kérdések.
Tartalmilag azonban ez nem a törvény tárgyi hatálya alá tartozó kérdés, hanem a 139/1991. (Korm.) rendelet rendelkezik arról, hogy kinek kell az utánképzésről gondoskodnia. Tehát ez kormányrendeleti szinten van szabályozva, nem törvényi szabályozás kérdése.
Egyébként a szóhasználat sem megfelelő, mert nyilván nem utóképzés, hanem utánképzésről van szó, de ezt technikai kérdésnek tekintjük, de nem a törvényre tartozik ennek a szabályozása. Köszönöm.
ELNÖK: Gál Zoltán képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Van érvényes kormányrendelet, amely eldönti azt, hogy ezeket az utánképzéseket milyen szervezet csinálja. Tehát magyarán felesleges ez a szabály, mindentől függetlenül.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. Ennek a kormányrendeletnek az 1. paragrafusa kimondja azt, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezi ezeket az utánképzéseket.
ELNÖK: Molnár képviselő úr, parancsoljon!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): A 4. módosításnál is tartózkodtam, de valójában most már bánom, hogy egy: nem szóltam annak érdekében; kettő: hogy nem támogatólag szavaztam, bár nem befolyásolta volna. Ha valaki belátva azt, hogy a közúti közlekedésben nem szabálykövetően vesz részt és ennek valamilyen után- vagy utóképzésére önként jelentkezik, ez a magyar büntetőjogban sok esetben az önkéntes jelentkezés a szabálykövető magatartás erősítésére - a drogügyektől, hadd ne soroljam, az alkoholistáig - pozitív cselekedet, amit illik respektálni és valamiképpen jutalmazni is.
Tehát ha utóképzésre vagy utánképzésre jelentkezik, akkor azt a büntetőpontok csökkentésével ismerjük el, ez talán nem lenne teljesen fölösleges. De az, ami most itt van, ha jól értem, nem akarja a törvénybe emelni, a szövegezésből nem az tűnik ki, hogy a törvényben kívánná az utánképzés szabályait meghatározni, de ha jól értem, a külön jogszabály sem határozza meg, hanem még alacsonyabb szinten. Gyakorlatilag egy hatóságra bízza annak a megalkotását az említett kormányrendelet 1. paragrafusa; hogy ezt jogszabályban kellene rendezni, nem pedig egy hatósági leiratban, ezt célszerűnek és megfontolandónak tartom.
Valóban nem kell a törvénybe beemelni, de ha egyszer olyan eljárásrendet akarunk vagy olyan intézkedéscsomagot kialakítani, ami a közúti balesetek csökkentését akarja, akkor ne csak szankcionáljuk hanem serkentsük azt, hogy tudatosan, fölismerve a hibáit próbálja ezt korrigálni valaki. Ez egy kormányrendelet szintű szabályozást megér, szemben a hatósági deklarációval.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Két kérdésre bontanám. Az első. Hadd pontosítsak annyit, hogy ennek a módosítónak a nem támogatása nem azt jelenti, hogy ebben a törvényben nem lesz olyan rendelkezés, ami az utánképzésen való önkéntes részvételt dotálná vagy díjazná. Hiszen ez lenne a módosító.
Csak azért nem tudjuk támogatni, mert meghagyná a jelenlegi pontokhoz kötötten az utánképzésben való önkéntes részvétel díjazását, és mi azt nem támogatjuk, hogy ez így maradjon, mert ezt is változtatni kell, ha a pontok módosulnak. Ha csak a ponthatárokat módosítjuk az utánképzés kapcsán, az nem azt jelenti, hogy a jogintézmény kimaradna a törvényből. Azt a törvény 9. paragrafusa továbbra is tartalmazni fogja. Ezt mondanám az első részére.
A második részére pedig azt szeretném mondani, hogy a kormányrendelet azt kimondja az 1. paragrafusában, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezi. Tehát tartalmaz erre kifejezett rendelkezést. A Nemzeti Közlekedési Hatóság kötelezettsége ezt szervezni, plusz a kormányrendelet 2. számú melléklete pedig azt is meghatározza, hogy milyen feltételekkel kell rendelkezniük azoknak a szervezeteknek, akik szervezhetnek ilyen utánképzést.
Tehát azt mondhatom, hogy részletes szabályozása van a kormányrendeletben ennek a kérdésnek megítélésem szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyitray András, parancsolj!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Azért a végén kértem szót, mert ennek az egész törvénykezésnek, és ez nemcsak ez az egy törvény, hanem most, amit tárgyalgatunk már egy jó párt az utóbbi néhány hétben, az egészen végigvonul egy rendkívül aggasztó vonal, amire Molnár képviselőtársam is utalt. Az a metódus, nem is tudom, hogy fogalmazott az előbb pontosan a képviselőtársam, ami azt mondja ki, hogy ami az állampolgárokat súlyosan vagy kevésbé súlyosan, de akár mozgásukban, akár cselekvésükben, bármiben korlátozza, vagy erőteljesen orientálja, hogy finoman fejezzem ki magam, azt törvényben kell szabályozni, nem mindenféle rendeletekben, ami ugye az előző átkos törvényerejű rendeleteire igen hajaz, ezek a kormányrendeletek. Mert az a bizonyos metódus, amit kimondok, ezt úgy hívják, hogy jogállam.
Tehát a jogállamban mindent jogszabály határoz meg, meg az alatti szintű, gittegyletek gittegyleteinek a kezébe van leadva olyan dolog, ami az állampolgárok egy meghatározott, talán nem csekély részét súlyosan érinti. Tehát azt látom, és ez egy másik téma, ami abszolút nem tartozik ide, de éppen az ülés megkezdése előtt beszéltünk róla, például a fegyvertartási törvényből is kiviláglik, hogy kiüresítik magát a törvényt, kiszednek belőle minden lényegi elemet, és az égvilágon mindent áttolnak a kormányzati vagy az alatti szintre, ami a lényegét érinti az adott törvénynek. Ezzel kiveszik a parlament kezéből a tényleges beavatkozás lehetőségét. Ugyanis kormányrendelettel szemben parlamenti eszközökkel nem lehet fellépni. Az ki van vonva a jogalkotás és a jogszabályalkotás keretéből.
Tehát ellentmond a jogállamiság egyik legalapvetőbb kritériumának, hogy az emberek életét csak és kizárólag a jog szabhatja meg. A kormányrendelet nem jog, az egy ilyen se hús, se hal. Lehet filozofálni, hogy ugyanolyan értékű. De nem ugyanolyan értékű. Azok a jogszabályok, amelyeket a törvényalkotó, mint jogszabályt hoz létre. Nekem a legalapvetőbb kifogásom most ezzel is az, hogy egy sereg olyan dolgot, amit bele lehetne nyugodtan tenni a jogszabályba, valamilyen nem egészen hitelesen megmagyarázott okkal egyszerűen kivesznek belőle. Apróságnak tűnik, lehet, hogy apróság is, hogy miért nem lehet a törvénybe beletenni azt, hogy kik végezhetik az utánképzést, miért kell ezt egy kormányrendeletbe tenni, akárhogy is tetszik ezt vitatni, úgy van, ahogy Molnár képviselőtársam mondja, ez még továbbpasszolja egy még alacsonyabb szintű szervezetre, hogy majd az eldönti.
Ez nem a jogállamhoz való felzárkózás, hanem az attól való távolodásnak az útját mutatja, akárhogy is szépítjük itt a dolgokat. És nem az első és tartok tőle, hogy nem az utolsó ilyen trükkös jogalkotás, hogy ilyen nagyon finoman fogalmazzak, amit én az utóbbi hat esztendőben úgy érzékelem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 6-os javaslatról döntünk.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): A hivatkozott törvény 1999-es, ezt csak úgy mondom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki egyetért Kiss Ferenc képviselő úr módosító javaslatával, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Nyolc. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Egyharmad megvan. Tudomásom szerint nincs több módosító javaslat.
Következik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmassága. Mivel még az idén el kéne fogadnunk, azt javaslom, hogy tárgyaljuk meg az egy darab benyújtott módosító javaslatot is. Az előterjesztők arról értesítettek, hogy távollétükben is dönthetünk a javaslatról. Megkérdezem, hogy kívánja-e valaki röviden ismertetni az előterjesztést.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Képviselőtársaim azzal a szándékkal nyújtották be ezt a javaslatot, mivel a rendőrségi törvény, illetve a büntető eljárásról szóló törvény közös ötpárti egyeztetésén a kormány részéről jelezték, hogy mindenféleképpen fontos lenne, ugyanis az Alkotmánybíróság 2/2007-es határozatával egyidejűleg megsemmisíti a titkos adatgyűjtésre vonatkozó részt a büntetőeljárási törvényben. Mivel a kormány részéről is elfogadhatónak találták ezt a benyújtott javaslatot, így kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt bocsássuk általános vitára. Úgy tudom, hogy az előterjesztők támogatják a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Aki egyetért az általános vitára alkalmassággal? (Szavazás.) Tizenhét. Egyhangúlag javasolja a bizottság az általános vitára alkalmasságot. Az ajánlásunkat írásban előterjesztjük. Kívánunk előadót állítani? (Nincs jelentkező.) Nem kívánunk.
Most pedig döntünk a T/4477/3-as szám alatt benyújtott módosító javaslatról. A minisztériumot kérdezem, egyetért-e ezzel a módosítással?
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen, egyhangúlag támogatta a bizottság. Ezt a napirendi pontot is lezárhatjuk.
Következik a 4-es számú napirend, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása. Köszöntöm Esztó Péter urat a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból. Az 1-es pont Pettkó András javaslata.
ESZTÓ PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem vagyok könnyű helyzetben, tekintettel arra, hogy a kormány még nem döntött a kapcsolódó módosítókról. Ugyanakkor tudom, hogy a törvényjavaslat előterjesztői nincsenek egységes állásponton ennek a pontnak a megítélésében.
A Gazdasági Minisztérium támogatná, a nemzetbiztonsági szervek elleneznék, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium mindkettőt el tudná fogadni. (Mécs Imre: Igazi döntési helyzet.)
ELNÖK: Ki kíván hozzászólni? Tóth Károly képviselő úr, parancsoljon!
TÓTH KÁROLY (MSZP): Hátha segít a bizottságunknak: a hasonló profilú Nemzetbiztonsági bizottságban tegnap úgy oldottuk meg az ügyet mindhárom módosításnál, hogy abból indultunk ki, hogy a rendészeti, nemzetbiztonsági szervek együttműködésében azokat támogattuk, amelyeket támogattak a nemzetbiztonsági szervek, és azt mondtuk, hogy ha a Gazdasági Minisztérium bármit el akar érni, akkor majd keresse meg - ha már nincs egységes álláspont - a Gazdasági bizottságot.
Tehát mi ennél nemmel szavaztunk, abból kiindulva, hogy a szolgálatok és a velük együttműködő rendészeti szervek érdekeit vettük figyelembe. Ezt csak tájékoztatásul mondom, hogy ez alapján tudtunk így dönteni mi is tegnap hasonló felvezető után.
ELNÖK: Van-e még hozzászólás? Nyitray András kért szót.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Hatalmas súlyú módosításról tárgyalunk, mert itt be van írva egy MZ/X paragrafus (1) bekezdése, csak éppen az nincs odaírva, hogy ez tulajdonképpen mit takar. Mert végül is szerintem a kutya ott van elhantolva. Mert a "kezelt" az egy teljesen általános fogalom, az, hogy a 159/A. § (1) bekezdése szerinti célból megőrzött, ez valamivel konkrétabb. Mik ezek a célok? És ezt miért nem lehet támogatni.
Mert ha csak általában kezelt adatokat lehet továbbítani, akkor gyakorlatilag az ég egy adta világon mindenféle adatot lehet, amit azért én nem szívesen támogatnék, mert meglehetősen önkényes eljárásokra ad alkalmat. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak sincs korlátlan jogkörük meg a belügyi szerveknek sem. Ha tehát ezt valamilyen paragrafus meghatározza taxatíve, hogy mely célból megőrzött adatokat lehet továbbítani, akkor az egy helyes dolog. Akkor mást ne! Vagy akkor tegyük be azt is abba az MZ/X-es paragrafusba, ez a másik. De hogy általában azt mondjuk, hogy bármit lehet továbbítani, azt semmiképpen nem javasolnám támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár képviselő úr, parancsoljon!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Úgy gondolom, hogy elvi-értelmezési vitát nyitott Pettkó képviselő úr módosító javaslata. A törvény szövegét a magyar nyelv általános értelmezési szabályai szerint kell alkalmazni vagy értelmezni. A kezelt, ami az eredeti törvényjavaslatban szerepelt, nem ugyanolyan tartalmú, mint a megőrzött. Ez nemcsak nyelvi, formai különbség, hanem alapvető különbség a tevékenységben. Adatot kezelni magában foglalhatja az adatok feldolgozhatóságát, az adatok transzformációját egy másfajta adatmegőrző technikába és az adatok rendszerezését.
Nyitray képviselőtársam egy kicsit félreértette ezt. Ez a bekezdés nem a nemzetbiztonsági szolgálatokra meg titkosszolgálatokra vonatkozik, hanem teljesen nyilvánvaló, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatókra. Az én álláspontom ennek következtében az - és kérem képviselőtársaimat, hogy gondolkodjanak el ezen -, hogy vajon felhatalmazhat-e a törvény egy távközlési szolgáltatót - mondjuk a T-Com-ot -, hogy kezeljen ilyen adatokat, ami még egyszer mondom, fogalmilag többet jelent, mint a megőrizni.
Az én álláspontom az, hogy arra kötelezni kell a hírközlési szolgáltatót, hogy őrizze meg az adatokat bizonyos ideig, hogy egy bűncselekmény felderítése érdekében tudja átadni és így jó a hivatkozás, hogy milyen törvényhely szerint, de ne adjunk felhatalmazást egy nyelvi pontatlansággal arra, hogy kezelje, ergo csináljon bármit ezekkel az adatokkal a megőrzésen kívül.
Ezért azt javaslom, hogy ha a kormánynak nincs határozott álláspontja még, akkor mi a magunk részéről ezt a gondolatmenetet elfogadva talán támogatjuk.
ELNÖK: Mécs Imre képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Az adatvédelmi törvény fogalmi körét kell alkalmazni. Ott a kezelésbe beletartozik a megőrzés is. Tehát valószínűleg a törvényszerkesztők erre gondoltak. Adatok kezelése alatt azt is értik, hogy a szolgáltatónak nemcsak megőrizni kell az adatokat, hanem kezelni is, tehát nyilván kell tartania és így tovább az adatvédelmi törvény szerint. Én az eredetit is jónak tartom. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még hozzászóló? Gál képviselő úr!
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak annyi megjegyzést szeretnék tenni, hogy adatot kezelni a Magyar Köztársaságban csak törvényi felhatalmazás alapján lehet. Ha tehát azt írja a törvény, hogy a szolgáltató adatot kezel, akkor annak valahol meg kell lennie a törvényi alapjának.
Tehát nem önmaga dönti el, hogy milyen adatokat őriz meg és milyeneket kezel. Ha éppen a kezel szó azt tartalmazza az én megítélésem szerint, hogy itt a törvény által adott felhatalmazásnak kell lenni és meg kell határozni törvényben, hogy ezek mik. Egyébként ez a bizonyos 159/A. § arra hívja fel a szolgáltatót - mert ezt lehet -, hogy a törvény kötelezi, hogy bizonyos állami feladatok ellátása érdekében milyen adatokat kell kezelni, megőriznie és mennyire. Tulajdonképpen erről van szó. Itt van a 159/A. §.
ELNÖK: Van-e még, aki ehhez a dologhoz kíván szólni? (Senki sem jelentkezik.) Azért meg kell kérdeznem még egyszer a tárcát az álláspontjáról.
ESZTÓ PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tárcánk úgy látja, hogy a 159/A. § (1) bekezdésére való hivatkozás az a három olyan adatkezelési felhatalmazás közül csak egy, amire a szolgáltató az Eht. alapján jogosult illetve köteles.
A három közül az egyik a 156. § (9) bekezdésében titkos információgyűjtő szervek részére történő valós idejű átadása a helymeghatározási adatnak, tehát egy menekülő vagy rejtőzködő bűnöző megtalálásához fontos információ az a 156. § (9) bekezdése alapján.
A 157. § (10) bekezdése alapján a szolgáltató a titkos információgyűjtő szervek részére köteles átadni azokat az adatokat, amelyeket saját, jogszerű üzleti céllal a számlázás, a kapcsolódó díjak beszedése, az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése alapján jogosult. Ez sem tartozna bele a Pettkó képviselő úr által tett javaslatba.
A harmadik pedig az az adathalmaz, amit a szolgáltató megőrizni köteles. Ez a 159/A. § nem vonatkozik minden szolgáltatóra. Ha meg tetszenek nézni, akkor a helyhez kötött telefonra, a mobiltelefonra, internet-hozzáférésre, internetlevelezésre, internettelefonra vonatkozik, illetve ezek kombinációjára.
Szűkíteni azt a szolgáltatói kört - Pettkó úr javaslata -, aki műszaki feltételrendszer kialakítására volna kötelezett, azért, hogy a titkos információgyűjtő szervek adatkapcsolati úton szerezhessék meg ezt az információt és ne pedig a törvény 92. § (6) bekezdése alapján létező más módon, tehát olyan, hogy papíron, adathordozón vagy valami más módon adja át ezeket a kért információkat. Volna alternatív út.
Úgy érzi a tárca, hogy a 159/A. § alapján történő adatszolgáltatás lesz a titkos információgyűjtés zöme.
A többiek, akik ez alá nem esnek, azok szórványosan kerülnének csak kapcsolatba ilyen feladattal és amiatt egy költséges műszaki alrendszer kialakítását a gazdasági tárca úgy érzi, hogy nem teljesen indokolt. A tárca támogatja az 1-es pontot.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) Nyolc igen, öt nem, három tartózkodás. Tehát a javaslat nem kapta meg a többséget, de az egyharmad támogatta. A 2. módosító indítvány ugyancsak Pettkó András javaslata.
ESZTÓ PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Öt igen, hét nem, tartózkodott öt. Nincs meg az egyharmad. A 3-as pontban Pettkó András indítványa.
ESZTÓ PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanaz, mint az 1-es pontnál. A GKM támogatná, a nemzetbiztonsági nem támogatná, az IRM pedig bármelyiket el tudná fogadni.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, öt nem, kettő tartózkodás. A bizottság támogatja. Nem látok több indítványt.
Következik az egyebek. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy december 3-án, hétfőn 11 órai kezdettel folytatódik a rendészeti panasztestület jelöléséről folyó egyeztető tárgyalás. Az előzetes tervek szerint a jövő heti plenáris ülés döntésének függvényében 5-én, szerdán 10 órakor lesz a következő ülésünk. Most szeretném tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy a Házbizottságból jövök és tudom, hogy nem háromnapos lesz az ülés, csak kétnapos, tehát szerdán mindenképp el tud jönni mindenki a bizottsági ülésre.
Szintén az előzetes tervek szerint december 11-én, kedden viszont késő délután a plenáris ülésen hosszú szavazás lesz, ezt követően fogunk bizottsági ülést tartani. A honvédelmi miniszter éves meghallgatására kerül sor.
DR. LABAN JÁNOS bizottsági tanácsadó: Tisztelt Bizottság! Ezen az egy napirendi ponton kívül még sor kerül a Honvédelmi bizottság részére benyújtott négy minisztériumi jelentés megtárgyalására is a honvédelmi miniszter úr kérésének megfelelően.
ELNÖK: Köszönöm a tájékoztatást. Az előzetes tervek szerint az idei utolsó bizottsági ülésünk december 14-én pénteken lesz, kihelyezett ülést tartunk a határőrségnél. Kérem a képviselőtársaimat, hogy vegyenek ezen részt. Nincs más időpont ennek a lebonyolítására. Ez a határőrség kérése.
Van-e valakinek bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Nincs. Köszönöm a részvételt. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 00 perc.)
|
|
Karsai Péter |
Jegyzőkönyvvezető: Barna Beáta és Lajtai Szilvia