HRB 18/2008
(HRB 1-73/2006-2010)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2008. október 28-án, kedden, 10 órakor
az Országház földszint 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői: *

A bizottság részéről *

Megjelent *

Helyettesítési megbízást adott *

A bizottság titkársága részéről *

Meghívottak részéről *

Hozzászólók *

Megjelent *

Elnöki megnyitó *

A napirend ismertetése és elfogadása *

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló T/6571. számú törvényjavaslat (Általános vita) *

Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről (T/6571/1. szám) *

Varga Valéria (PM) hozzászólása *

Norczen Győzőné (ÁSZ) hozzászólása *

Kérdések, hozzászólások *

Válaszok *

Varga Valéria (PM) *

Dr. Füredi Károly (HM) *

További kérdések és válaszok *

Szavazás *

Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6217. számú törvényjavaslat (Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról) *

A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218. számú törvényjavaslat (Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról) *

Napirendi javaslat

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Karsai Péter (MDF), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Dr. Gál Zoltán (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)

Helyettesítési megbízást adott

Katanics Sándor (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Rába László (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) megérkezéséig Mécs Imrének (MSZP)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) megérkezéséig Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz) megérkezéséig Básthy Tamásnak (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) távozása után dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)

A bizottság titkársága részéről

Laban János főtanácsadó
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság munkatársa

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Dr. Füredi Károly, a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkára
Norczen Győzőné, Állami Számvevőszék főtanácsosa
Dr. Rajmon Balázs, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője
Varga Valéria főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)

Megjelent

Dezső Sándor, a Katonai Felderítő Hivatal igazgatója

Erdő Enikő, a Pénzügyminisztérium tanácsosa
Dr. Gönczöl Katalin, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára
Horváth József (Állami Számvevőszék)
Jeszenkovits Tamás (Állami Számvevőszék)
Király Elemér, a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatójának általános helyettese
Dr. Korsós László, a Katonai Biztonsági Hivatal gazdasági igazgatója
Körmendi Gábor (Állami Számvevőszék)
Dr. Pintér Ferencné, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezetője
Sulyok János dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségének vezérigazgatója
Tóth Sándor, a Pénzügyminisztérium szakmai tanácsadója

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 01 perc)

Elnöki megnyitó

DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén megjelent tisztelt képviselőtársaimat és a bizottság tárgyalandó napirendi pontjai kapcsán megjelent kedves vendégeinket, az államtitkár urat, a tisztségviselőket.

A napirend ismertetése és elfogadása

Rába László képviselő urat Gál Zoltán, Kontrát Károly képviselő urat jómagam, Katanics Sándor képviselő urat pedig Ecsődi László képviselő úr fogja a mai bizottsági ülésen helyettesíteni. Arra kérem a folyosón tartózkodó képviselőtársaimat, jelezzék, hogy ha elhárulnak az akadályok, és be tudnak jönni, mert akkor elkezdenénk a bizottsági ülést, amelyre alapvetően a 2009. évi költségvetésről szóló T/6571. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága adja meg az indokot. Hozzá kapcsolódik az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről. Ezt követi az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6217. számú törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatokról való döntés; aztán a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218. számú törvényjavaslathoz érkezett kapcsolódó módosító javaslatokról szóló döntés.

Várható-e még képviselő, aki jönni fog a bizottsági ülésre, vagy ennyien vagyunk? (Laban János: Határozatképes a bizottság.) Szerintem szólni kellene a folyosón tartózkodó képviselőknek, hogy fáradjanak be a terembe. (Megtörténik.) Köszönöm. (Mécs Imre és Keleti György megérkezik a bizottsági ülésre.)

Nyitray András Simon Miklóst helyettesíti, Básthy Tamás képviselő úr Tóth Gábort helyettesíti. Laboda Gábor képviselő urat Keleti György képviselő úr fogja helyettesíteni.

Az ismertetett napirendi pontok kapcsán van-e kérdés vagy észrevétel a képviselőtársaim részéről? (Nincs jelentkező.)

Amennyiben nincsen, szavazásra teszem fel az előterjesztést. Aki egyetért az előterjesztett napirendi pontok tárgyalásával, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadtuk. (Karsai Péter megérkezik a bizottsági ülésre.)

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló T/6571. számú törvényjavaslat (Általános vita)

Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről (T/6571/1. szám)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. napirendi pont tárgyalása következik, amely a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szól, az Állami Számvevőszék véleményéről a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről. Az általános vitára való alkalmasságról döntünk, megtárgyalva az ÁSZ-jelentést is. A Házszabály 120. § (2) bekezdése szerint a költségvetési törvényjavaslatot minden bizottság külön véleményezi. A bizottságok véleményét a Költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé, ezért a törvényjavaslatról a bizottsági ajánlásunkat, valamint a kisebbségi véleményt, amennyiben lesz ilyen, még ma el kell juttatnunk a Költségvetési bizottsághoz. (Dr. Molnár Lajos megérkezik a bizottsági ülésre.)

Tisztelettel köszöntöm a kormány képviselőjét, Varga Valéria főosztályvezető-helyettes asszonyt, Tóth Sándor szakmai tanácsadót - amennyiben itt van -, Erdő Enikő tanács asszonyt, az Állami Számvevőszék részéről Norczen Győzőnét, Horváth József számvevő tanácsost, Jeszenkovits Tamás számvevő tanácsost, Körmendi Gábor számvevőt, a Honvédelmi Minisztérium részéről Füredi Károly államtitkár urat, Sulyok János dandártábornok úr vezérigazgatót, Király Elemér ezredes urat a Felderítő Hivatalból, Dezső Sándor ezredes urat a Felderítő Hivatalból, Korsós László ezredes urat, a Katonai Biztonsági Hivatal gazdasági igazgatóját, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részéről pedig Pintér Ferencné főosztályvezető asszonyt. Tisztelettel köszöntöm önöket!

A kormány nevében a Pénzügyminisztérium képviselőjének adom meg a szót. A rövid ismertetését kérem a rendészeti és honvédelmi ágazatot érintően, ha most éppen van aktuális költségvetési javaslata a kormánynak.

Varga Valéria (PM) hozzászólása

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Az aktuális javaslatunk a 6571. számon beadott törvényjavaslat. Az alkalmasságra való megvitatással összefüggésben szeretném néhány fontosabb kitételre felhívni a tisztelt bizottság figyelmét. Az egyik az, hogy a vonatkozó törvényi előírásoknak szeptember 29-én a kormány eleget tett, és beadta a törvényjavaslatát 6380. számon. Mindenki előtt ismert, hogy a törvényjavaslat benyújtását követően milyen megváltozott makrogazdasági feltételek alakultak ki. Az új követelményeknek megfelelően a törvényjavaslat átdolgozásra került, és a kormány a Házszabály 103. § (1) bekezdése alapján benyújtotta az új törvényjavaslatát, a jelenlegit, a 6571. számút - ezzel a másik nyilván visszavontnak tekinthető.

Az ÁSZ meg tudta vizsgálni mindkét törvényjavaslatot. Aktualizálta a véleményét az asztalon fekvő legújabb törvényjavaslattal kapcsolatban. Megismertük az ÁSZ véleményét, megállapításait, amelyet köszönettel fogadtunk. Ismételten tiszta költségvetésről van szó, amit már évek óta el tudunk mondani. Tehát a költségvetési törvényjavaslat csak azokat a normaszövegeket, javaslatokat tartalmazza, amelyek kifejezetten összefüggésben vannak a költségvetéssel. A szaktörvények módosítását a megalapozó törvényjavaslatban nyújtottuk be. A törvényjavaslatból egyértelműen kiderül és látszik, hogy az új makropályának megfelelően az elsődleges cél az államháztartás tartós egyensúlyának a javítása. Ez megnyilvánul az államháztartási hiány csökkenésében is. Ez a mutató 3 százalék alá csökkent, és egyes előirányzatok tekintetében jelentős kiadáscsökkenés tapasztalható. Ezzel együtt a tartós egyensúly megteremtése jelentkezik az elsődleges egyenleg szufficitjében is. Ez mind a központi költségvetésre, mind az államháztartás teljes egészére vonatkozik.

A kockázatok kezelésére most is, mint ahogy a korábbi időszakban, tartalékok állnak rendelkezésre. Az esetleges hiánynövelés elkerülése érdekében az általános tartalékra hívnám fel a figyelmet, a stabilitási tartalékra, illetve a céltartalékra. Az általános tartalék és a stabilitás az, ami kifejezetten a kockázatok kezelését tudja szolgálni. Természetesen a megváltozott körülmények hatása nem kerülhette el sem a HM-tárcát, sem pedig az IRM-tárca költségvetését. A HM automatikusan a GDP-arányos költségvetési támogatásfinanszírozása miatt együtt sír, együtt nevet a makropálya változásával. A jelen költségvetési törvényjavaslatban a GDP-arányos költségvetés mintegy 14 milliárdos nominális többletet tartalmaz az előző évhez képest.

A GDP-arány mellett hangsúlyoznám, hogy a 2009. évtől a HM GDP-arányos támogatása egy század százalékkal növekszik. Tehát a kormány egy korábbi előterjesztéssel összefüggésben - amely a HM tízéves taktikai tervét tartalmazza - deklarálta ezt az 1,11 százalékot, és innentől kezdve növekvő - 0,01-gyel -, illetve a NATO-csúcson más bejelentés is elhangzott. Tehát az 1,11 százalékos GDP-arányból és a GDP-ből adódik a mintegy 14 milliárdos nominális növekedés.

Az IRM esetében egy picikét ellenkezőbb a tendencia. Pusztán a számok egy nagyon minimális támogatáscsökkenést mutatnak. Ha a tárca költségvetését nézzük, vagy megnézzük külön a rendőrséget és a büntetés-végrehajtást, a büntetés-végrehajtásnál közel azonos a 2009. évi támogatási előirányzat a 2008-hoz képest, ott néhány száz millió forint eltérés van. A rendőrség esetében picit nagyobb, de nem igazán érdemi a különbség, figyelemmel az előirányzati csoportokra is, amelyek nem közvetlenül a cím alatt találhatók, hanem a tárca fejezeti kezelésű előirányzatai között kerültek megtervezésre.

Összességében a benyújtott költségvetési javaslattal kapcsolatban ennyit szerettem volna hangsúlyozni. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a kormány törvényjavaslatát általános vitára alkalmasnak minősítse, illetve támogassa az általános vitára való bocsátását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ÁSZ véleménye következik.

Norczen Győzőné (ÁSZ) hozzászólása

NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék az Alkotmány és a számvevőszéki törvény alapján véleményezte a 2009. évi törvényjavaslat megalapozottságát és a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. A véleményünket a 2008. szeptember 5-ig tartó helyszíni ellenőrzés és a 2008. szeptember 29-én rendelkezésünkre bocsátott költségvetési törvényjavaslat alapján alakítottuk ki. Ezt követően a már benyújtott törvényjavaslat visszavonásra került, és új költségvetési javaslat kidolgozása mellett döntöttek. Az új törvényjavaslat vonatkozásában - mivel az idő igen rövid volt - néhány napos idő állt rendelkezésünkre, technikailag nem állt módunkban a helyszíni ellenőrzést megismételni.

Ugyanakkor a megváltozott költségvetési dokumentumok alapján áttekintettük a véleményünknek azt a részét, amely összefoglaló megállapításokat tartalmaz, és a javaslatainkat a lehetőségekhez képest ennek megfelelően aktualizáltuk. Így a véleményünk első része az összefoglaló megállapításokat, az új benyújtott költségvetési javaslatra vonatkozó megállapításokat tartalmaz, a függelék rész a fejezetek vonatkozásában a szeptember 5-én lezárt helyszíni ellenőrzés tapasztalatait tartalmazza. Ennek alapján foglaltuk össze a véleményünket.

Ellenőriztük a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium fejezetét. Az Igazságügyi Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium fejezete vonatkozásában elmondhatjuk hogy mindkét fejezetnél kevés a bevételek aránya, és nagyrészt a kiadásokat támogatási forrásból fedezi. Amennyi információnk van arról, hogy hogyan változtak meg az előirányzatok, egy minimális kiadáscsökkentéssel számoltak a Honvédelmi Minisztériumnál. Azonban el kell mondanunk azt, hogy ez elsősorban a dologi kiadásokat érintette, amely mindig is kritikus pontja a költségvetési javaslatnak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem tudom, hogy az IRM vagy a Honvédelmi Minisztérium részéről kívánják-e kiegészíteni a Pénzügyminisztérium képviselője által elmondottakat. Van-e kiegészítés, államtitkár úr?

DR. FÜREDI KÁROLY szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Ha lesz kérdés, akkor reagálnék.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, kérdések, vélemények, észrevételek következnek. (Nyitray András és Keleti György jelentkezik.) Tessék parancsolni, Nyitray képviselő úr! Utána Keleti alelnök úr következik.

Kérdések, hozzászólások

NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Mint tudjuk, az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Az általános vitára való alkalmasság megítélése nyilvánvalóan összefügg azzal az üzenettel, amit a költségvetés tartalmaz, ugyanis a költségvetés egy üzenet arról, hogy mit tart fontosnak egy kormány, mit tart kevésbé fontosnak, hol érvényesíti erőteljesebben ezeket a virtuálisnak mondható szempontokat, amelyek most nagyon szépen lebegnek a levegőben, és mindent egy ilyen jótékony köddel fed be, és minden valóságos problémát át lehet transzponálni egyfajta általános világválság-hangulatra, ezúttal el is lehet kenni a dolgok lényegét. Ez nagyon hatékonyan működik az utóbbi hetekben, főleg az utóbbi napokban.

Két konkrét témával kapcsolatban szeretnék - ezt hangsúlyozom - elvi kérdést feltenni. A 2008. évi költségvetési számokhoz képest a társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő kiadások, jogi támogatások csökkentése egyértelmű. Abban az országhangulatban, amely a bűnözés, a közbiztonság talán nem is annyira valóságos, de inkább a közérzület szempontjából lényeges romlását mutatja és az ezzel kapcsolatos, politikailag meglehetősen nehezen kategorizálható és főként nehezen beazonosítható csoportok által elkövetett különböző bűncselekményeket, amelyek eddig is voltak, csak eddig kevesebbet beszéltünk róla valamiért, most hirtelen egyszerre nagyon fontosak lettek. Ezeknek a társadalmi bűnmegelőzéssel való kezelését nemhogy csökkenteni kellene, hanem jelentősen növelni. Az fikció, hogy a rendőrség minden egyes állampolgár, minden egyes település, minden egyes társadalmi csoport biztonságát, amelyet az alkotmány minden magyar állampolgárnak egyébként garantál, egyenlő mértékben és egyenlő hatékonysággal meg tudja védeni, őrizni. Ez sehol a világon nem működik, és akár tértől, időtől is függ, akár a település jellegétől, a lakosság szociális összetételétől, vagyoni helyzetétől, nem akarom ragozni, önök ezt pontosan tudják, hogy mire gondolok, na most ott, ahol az állam ezt nem képes megvédeni mindenütt egyformán, minden állampolgárát, nyilvánvalóan a társadalmi bűnmegelőzés, a társadalom felkészítése, az egyes állampolgárok és a társadalom csoportjainak a megfelelő koordinálása rendkívül fontos.

Különösen ma fontos, amikor - mint mondottam - ezek a problémák, de nem akarom minősíteni, hogy milyen felhangokkal ellátva kerülnek nap mint nap elénk, egyértelművé teszik, hogy ez a probléma az emberek lelkében, érzéseiben sokkal súlyosabbá vált, mint amilyen volt korábban. Ezek a problémák korábban is léteztek, de most sokkal érzékenyebbek vagyunk rá, egy ilyen társadalmi helyzetben, egy ilyen társadalmi közhangulatban, amit a válság, mint olyan, nem pozitív irányban mozdít el, mint tudjuk, hanem egy válságos gazdasági helyzet az emberek általános biztonságérzetét is rontja, emellett a konkrét biztonságérzetére is negatívan hat. Sokkal nagyobb súlyt kellene erre fektetni. Szerkezetileg nem tartom helyesnek, hogy ennek a támogatása, ami amúgy is nevetségesen csekély összegnek tűnik számomra, nemhogy növekedne, hanem csökken.

Arról már nem is beszélek - mert ami nincs benne a költségvetésben, arról egyelőre nem nagyon lehet beszélni -, hogy pontosan e jelenségeknek a rendőrség szervezeti keretein belüli hatékonyabb és erőteljesebb kezelése hogyan történik, olyan helyeken, ahol nincsenek rendőrőrsök telepítve, és ahol vannak rendőri kirendeltségek, különböző szintűek, azoknak a megerősítése hogy történik, az anyagi, technikai fejlesztésük stb. Ennek nincs nyoma a költségvetésben, hogy ez kiemelten fontos lenne, márpedig szerintem kellene szerepelnie.

A másik téma a Honvédelmi Minisztériumhoz kapcsolódik. Most viszont nem a hagyományos ellenzéki módon ostorozom, hanem inkább örülök annak, hogy legalább a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok és a Biztonsági Hivatal költségvetési támogatása növekszik. (Elnök: Biztosan meg fog változni.) Remélem, hogy ez nem változik meg gyökeresen - hallok bizonyos hangokat -, mert az a lehető legnagyobb szamárság lenne, hiszen minél kisebb, gyengébb hadserege, hadereje van egy országnak, annál erősebb biztonsági szolgálatokra van szüksége. Ez egy vastörvényszerűség, ami már talán a történelem előtti időkből van. Akinek kevesebb a katonája, annak több legyen a hírszerzője és az elhárítója, mert azzal tudja magát valamelyest védeni.

Itt inkább csak azt mondom, hogy örülnék, ha ebben valami brutális beavatkozást az immáron hetenként változó költségvetési koncepció nem hozna, tehát ezeket nem érintené, nem hátrányosan érintené. Azt hiszem, talán azt sem túlzás mondani, hogy lehet, hogy még ennél több is elkelne ezeknél a szolgálatoknál. Feltételezem, hogy a képviselőik legalább illendőségből nem támasztják alá, hogy ők is többet szeretnének. De én ezért nem haragszom. Jusson nekik minél több, mert legalább ezzel legalább valamivel nő az a bizonyos hiányzó biztonságérzetünk, ami nemcsak engem, talán engem nem is annyira, de az úgynevezett egyszeri embereket igen erőteljesen foglalkoztatja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Reméljük, hogy Nyitray képviselőtársunk véleménye nem korai öröm - nem biztos, hogy a HM megússza a brutális beavatkozást, ha jól hallottam a pénzügyminiszter úr kora reggeli egyik nyilatkozatát.

Alelnök úr következik, utána pedig Molnár képviselő úr.

KELETI GYÖRGY (MSZP): Az örömködés után egy kicsit a költségvetésről beszélnék. Először is örömmel konstatálom, hogy az ellenzéki képviselőtársaim nem azzal kezdték, hogy a kormány nyújtson be egy új költségvetést, és azt váltsa fel egy harmadik változat. Azt akarom hozzátenni, hogy lehet, hogy ez is korai, hogy én legalábbis a magam részéről ezt örömmel hallottam.

Zárójelben szeretném hozzátenni, hogy ma reggel az Index hírportált olvasgatva, már amennyire ezt egy hivatalos forrásnak lehet tekinteni, Szlovákia a katonai kiadások csökkentését tervezi. Azt gondolom, hogy amikor ebben a teremben akár a honvédelmi, akár a rendészeti kérdésről beszélünk - Gál képviselő úr fog majd a rendészeti kérdésről részletesebben beszélni -, akkor nem szabad elszakadni a valóságtól, attól, hogy ez egy része az ország vagy a nemzet költségvetésének, a Magyar Köztársaság költségvetésének, és attól sem szabad elszakadni, hogy milyen nemzetközi helyzet van jelenleg gazdasági tekintetben. Természetesen ebben a teremben különösen figyelemmel kell lenni a biztonságpolitikai kérdésekre, én ezt elismerem, de úgy gondolom, a képviselőtársaim olyan példákat nem tudnak felhozni, ami az ország biztonsági kockázatát növelte volna - én most a katonai biztonságra gondolok, mert nyilván a gazdasági biztonságunk kockázata napról napra hol csökken, hol növekszik. Vagyis azt jelenti az én olvasatomban ez a kérdés, hogy valóban még változhat a költségvetés.

Azt szeretném elmondani, hogy tegnap volt nekünk egy frakcióülésünk, ahol az hangzott el, hogy a kormány nem kíván egy újabb költségvetést beadni, hanem amennyiben indokolt, akkor a költségvetési tárgyalás során akár egyéni képviselői, akár más formában benyújtott - bizottsági vagy egyéb más - módosítókkal kívánja ezt a költségvetési vitát lefolytatni egészen addig, amíg a költségvetési törvény elfogadásának a határideje elérkezik. Nagyon bízunk abban, hogy ezek közül jó néhány kérdésben egyetértésre tudunk jutni. (Tóth Gábor megérkezik a bizottsági ülésre.)

Hiba lenne most itt az újságban megjelent bérfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekről állást foglalnunk. Egyébként mindenekelőtt azért, mert azt gondolom, a tisztesség úgy kívánja, hogy a parlamenti pártok frakciói, frakcióvezetői, pártelnökei vagy vezetői a délben kezdődő kormányzati egyeztetésen vagy azon a tanácskozáson tudják meg azokat a részleteket, amelyekben gondolkodik a jelenleg kisebbségben lévő kormányzópárt. Ezt tegnap a frakcióban kialakítottuk. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy ez a költségvetés érinti azokat a közalkalmazottakat, köztisztviselőket, akiknek - legalábbis az újsághírek szerint - bizonyos megszigorításokra számítaniuk lehet.

Természetesen a kormány nyitott abban a kérdésben, hogy ha más javaslatok vannak a költségvetési kiadások visszafogása tekintetében, akkor ezeket a javaslatokat meghallgatja, megszámolja, értékeli, hogy ezek milyen hatással lennének. Azt gondolom, jelen pillanatban ez egy adott szituáció, és nem hiszem, hogy az ellenzéki képviselőtársaim vagy frakciók közül bárki is tudna néhány napnál vagy óránál további előrejelzést adni, hogy a dolgok milyen irányban fognak változni, vagy a Magyar Köztársaság gazdasági helyzete és azok a gazdaságbiztonsági kockázatok, amelyek jelenleg láthatóak, milyen irányban változhatnak, csökkenhetnek vagy nőhetnek. Azt kell mondani, hogy a tegnapi nap nem volt e tekintetben, legalábbis teljes egészében biztató abban az értelemben, hogy tudjuk, hogy a forint stabilitása valamelyest megerősödött, de például az állampapírpiacon túl sok üzletkötés nem történt, ahogy hallottuk tegnap este a frakcióülésen annak ellenére, hogy meglehetősen magas kamattal és hosszú távra igyekeztek értékesíteni.

E bevezetőt azért tartottam volna fontosnak, mert úgy gondolom, nekünk itt, ebben a bizottságban a honvédelmi és a rendészeti költségvetések tekintetében - azon túl, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy nyilván a közrend, a közbiztonság vagy az ország biztonságpolitikájának a helyzete alapján kell ítélkeznünk - nem szabad elfelejteni, hogy ez a költségvetés, amit most tárgyalunk, része a nagy költségvetésnek, és a nagy költségvetés bizony most nincs a legszerencsésebb helyzetben.

Ennek ellenére azt gondolom, ha a honvédelmi tárca dolgát nézzük, akkor bizonyos előrelépést meg tudunk állapítani, még akkor is, ha egy korábbi változatban ez egy nagyobb előrelépés volt, és abból kénytelenek voltunk visszalépni, hiszen ismert, hogy korábban mintegy 6,5 milliárddal több volt tervezve a honvédelmi tárca számára. De ez a növekmény most is elég jelentős, ha azt vesszük figyelembe, hogy más tárcák költségvetése milyen szigorú feltételekkel lett kialakítva.

A jelenlegi költségvetés a kiadási előirányzatokat tekintve 11,1 milliárd forinttal növekedett. Ez azt jelenti, hogy 14 milliárd forinttal haladja meg a 2008-ban rendelkezésre álló kereteket. Így a 2009. évre biztosított támogatási összeg a tervezett GDP 1,11 százaléka. Körülbelül ez volt az arány az "A" változatnál is, de tudjuk, hogy az egész költségvetés GDP-növekménye visszafogottabb lett. A képviselőtársaimnak, főleg az elnök úrnak abban van igaza, hogy az a növekmény, amivel a második változat számol, napról napra világosabb, hogy nem biztos, hogy tartható. Ha itt egy szerényebb GDP-növekmény lesz, akkor lehet mínusszal is számolni. Azt gondolom, még mindig jobb, ha a rosszabbal számolunk, és attól kedvezőbb valósul meg. Vagyis a képviselőtársam a mínuszt prognosztizálja, ez nyilvánvalóan jelentheti azt is, hogy további szigorításokra van szükség. Abban bízom, és azt gondolom, a képviselőtársaimmal - legalábbis az én frakciómhoz tartozó képviselőtársaimról beszélek - amellett fogunk kiállni, hogy ezt megpróbáljuk tarthatóvá tenni. Még egyszer mondom, vannak bizonyos határok, amelyeket nem lehet túllépni.

Mennyiben változik a honvédelmi tárca költségvetése? Egyrészről van egy belső szerkezeti változás, ami azt jelenti, hogy a személyi jellegű kiadások aránya 41,7 százalékra nő a korábbi 41,3 százalékról. Nem tudom megítélni ebben a helyzetben, hogy ez jó vagy rossz. Az lenne a jó, ha a katonai költségvetésben a személyi jellegű kiadások mind kisebb részt foglalnának el. Ha nagyobb a fejlesztésre fordítható összeg, az azt jelenti, hogy a hadsereg technikai korszerűsítését, ellátását, a katonák élet- és munkakörülményeinek a fejlesztését tudjuk célul tűzni. Nem azt mondom, hogy ilyen jellegű kiadások nincsenek, de remélhetőleg egyszer el fogjuk érni azt a nemzetközileg elfogadott arányt, hogy ez egyharmad-kétharmad arány körül legyen. Ez azt jelenti, hogy lehet egy jól fizetett hadseregünk, amely jól felszerelt és jó elhelyezési körülményekkel, jó kiképzési feltételekkel rendelkezik.

A működési költség részaránya 35,4 százalékra növekedett. Ez 2008-ban, vagyis az ez évi költségvetésben 31,2 százalék volt, a fejlesztésre fordítható források aránya pedig 22,9 százalék. Ez az az összeg, ami valószínűleg jó lenne, ha jóval több lenne, és akkor mindjárt változnának az arányok is.

Egyrészt tudjuk, hogy a költségvetésben történt egy olyan változás is, hogy a szerkezete és az alcímek is megváltoztak, hiszen a Magyar Honvédség egy jelentős szerkezeti átalakuláson, a vezetési rendszer átalakulásán ment keresztül, ami azt jelenti, hogy nyilván ennek az évnek volt a feladata ezeket a szervezeti átalakításokat befejezni. A következő évben bizonyos alcímek már nem léteznek, ami azt mutatja, hogy a hadsereg korszerűbb szerkezeti feltételekkel dolgozik.

Továbbra is érvényben vannak azok az elvek, amelyeket korábban határoztunk meg. Ez például az - és ez nagyon jelentős dolog -, hogy a Magyar Honvédség a nemzetközi szerepvállalásban mintegy ezer fővel vesz részt. Ez így van már, ha emlékezetem nem csal, három-négy éve, akkor született kormányhatározat erre vonatkozóan. Ezeknek a nemzetközi szerepvállalásoknak a jelentős része kormányzati felhatalmazással működik, hiszen olyan alkotmánymódosítás volt jó néhány évvel ezelőtt, amely a kormányt ezekben a kérdésekben nagyobb jogkörrel és hatáskörrel bízta meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk a parlamentben nincs beleszólásunk egyrészt a költségvetésen keresztül, hiszen ha ennek az ezer főnek a feladatellátáshoz kevés pénzt tudnánk biztosítani, az elégségeshez képest keveset, mert azt gondolom, most körülbelül az elégségesben lehet gondolkodni, vagy nem tudnánk megadni azokat a fejlesztési támogatásokat, amelyek például páncélozott járművek, gépjárművek tekintetében jelentkezik a következő évben, hát akkor komolyabb gondok lennének. De bele tudunk szólni ebbe a feladatellátásba azokon a beszámolókon keresztül is, amelyeket a kormány köteles a Honvédelmi bizottságon keresztül a parlament számára megtenni. Arra emlékszem, hogy amikor ezeket a kérdéseket tárgyaltuk, akkor mindig az hangzott el, hogy a kormány felelőssége e költségvetés biztosítása.

Ebből a költségvetésből az tűnik ki, hogy e feladat ellátásához, még egyszer mondanám, elégséges pénz áll rendelkezésre megítélésem szerint. Nem azt mondom ezzel, hogy nem bírna el többet akár a bérek vagy az illetmények - hogy katonásan fogalmazzak - tekintetében, de voltak ebben az évben olyan változások is a külföldön szolgálatot teljesítőknél a számfejtést illetően, amelyek ezeket a kérdéseket félig-meddig rendezték, kisebb hibák belecsúsztak ezekbe a rendezésekbe, de azt gondolom, megoldott.

Fontosnak tartom, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok egy bizonyos növekedést tudhatnak magukénak. Ez 6,4 százalékos ebben a költségvetésben. Ez körülbelül, azt gondolom, ha nem is teljes egészében, de Nyitray képviselőtársam igényeit valamelyest kielégíti. De azt is látni kell világosan, hogy ezek a katonai szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatok egyrészt a Magyar Honvédség katonadiplomáciai feladataival függnek össze - ezeknek a költségei nyilvánvalóan évről évre emelkednek. Ez egy teljesen normális dolog, hogy a külföldön dolgozó katonai attasék nagyobb ellátmányban részesüljenek. Át kell tekinteni bizonyos időközönként - és ezt a honvédelmi tárca megteszi -, hogy hol indokolt katonadiplomáciai státusz fenntartása, melyik országban, hogyan lehet ezeket összevonni, hogyan lehet valamivel gazdaságosabbá tenni. Azt gondolom, most már talán eljön az az idő is előbb-utóbb, amikor nem a gazdaságosság lesz a Katonai Felderítő Hivatal megítélésénél és a létrehozott státuszok, állomáshelyek tekintetében a meghatározó, hanem valóban az a célszerűség, hogy ott legyünk mindenhol, ahol a Magyar Köztársaság biztonságával, a magyar katonai szerepvállalással összefüggésben egyrészt befolyással lehetünk az adott ország kormányzati tevékenységére, másrészt pedig a katonadiplomáciai kapcsolataink révén általában a Magyar Köztársaság elismeréséhez hozzájárulunk.

Ezek mind olyan dolgok, amelyek pénzbe kerülnek. Én ugyan most nem tudom megmondani, de ebből a növekményből nyilván a Katonai Biztonsági Hivatal is részesedik. Meg kell mondani, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal feladatai is növekednek azzal összefüggésben, hogy a nemzetközi szerepvállalásban nyilván a kint lévő magyar katonák tekintetében kell egy olyan biztonsági környezetet kialakítani speciális munkában, speciális eszközökkel, amely ezt szükségessé teszi.

A költségvetés a következő évre a Gripen-program fedezetét - ami szükséges - biztosítja. Emlékezetem szerint ez valamivel szerényebb összeg, mint a korábbi években volt. De azt is meg kell mondani - a bizottság tárgyalt róla -, hogy vannak problémák is ezzel a programmal abban az értelemben, hogy kevés a magyar légierőnél szolgálatot teljesítő pilóták repülési óraszáma. Ezt valamilyen formában növelni kell. Nem áll rendelkezésünkre olyan géppark, amivel ezt az óraszámot például a Gripen-szerződés alapján teljes egészében teljesíteni tudjuk. Az én ismereteim szerint - nemcsak én tudom, hanem a bizottság valamennyi tagja tudja - a honvédség kísérletet tesz más oktató-repülőgépek akár bérlésére, akár vásárlására. Vannak erre törekvések. Ebben én nem nagyon látom ezt megvalósulni, de azt is megszoktuk már, az én magam idejéből is mondom, hogy minél jobban ég a ház, annál hamarabb megoldódnak bizonyos feladatok. Vagyis azt gondolom, legalábbis előkészítő lépések e feladatokra is lesznek.

Komoly dolognak tartom, hogy a katonák tekintetében a különböző laktanyák rekonstrukciója tovább folytatódik. Valamelyest szerényebb mértékben, de ez nem azzal függ össze, hogy kevesebb összeg áll rendelkezésre, hanem nyilvánvalóan számolnunk kell azzal, hogy a gazdasági válság nyomán az építőipari kapacitásoknál, bizonyos területen nagyobb áremelkedések és egyebek tekintetében lehetnek problémák, de még egyszer mondanám, hogy ez majd a gazdasági válság kibontakozása vagy a gazdasági válság megoldása érdekében tett lépések nyomán pontosabban látszik. Azt hiszem, ilyen tekintetben a költségvetésnek egyfajta bizalmi költségvetésnek is kell lennie, mert vannak ilyen beszerzési egyéb tényezők, amelyekről nem nagyon tudunk. Azt gondolom, a honvédelmi tárca tekintetében nyilván a szakemberek ezt jobban meg tudják ítélni, az energiaárak változásai is komoly gondokat okoznak, hiszen a laktanyákban világítani, fűteni kell, ezeknek a költségei növekednek. De ezzel függ össze a laktanya-rekonstrukciós programunk is, hogy megpróbáljunk olyan feltételeket adni, ami takarékosságra, azonos komfortfeltételek mellett megtakarításokra ad lehetőséget.

Azt gondolom, hogy összességében a honvédelmi tárcának még a "B" változatú költségvetése is általános vitára alkalmas költségvetés, azzal együtt még egyszer mondom, hogy majd a délben kezdődő - nem tudom, minek nevezzem - egyeztetések után lehet, hogy... (Nyitray András: Lesz "C" változat? - Közbeszólás: És "D" változat?) Nem lesz "C" változat. Nem tudom, a képviselőtársam mit ért "D" változat alatt. (Derültség.) Még egyszer mondom: ennek a bizottságnak most az legyen a feladata szerintem, hogy ezt a költségvetési javaslatot a számos változó mellett, amely változók kimenetelét és hatásait még nem teljes egészében ismerjük, általános vitára tegyük alkalmassá, vagy fogadjuk el az általános vitára való alkalmasságát, és a költségvetési vitában egyrészt a bizottságban egy intenzívebb véleménycsere lehet, és talán néhány kérdésben az eddigitől eltérő módon megegyezéssel is tudunk javaslatot tenni.

A következőt szeretném kérni a képviselőtársaimtól, akár ellenzékben, akár a mi oldalunkon. A mi oldalunkon ezt természetesen megpróbáljuk kezelni, próbáljuk elkerülni azt, ami a tavalyi évben is volt, hogy például a Fidesz-frakció A-tól Z-ig - ahogy mondani szokás - valamennyi tagja aláírta a honvédelmi költség csökkentésére vonatkozó módosító indítványt, vagy pedig - ez a honvédelmi költségvetés is egy zebra, amely lemarad a nyájtól - mindenki talál benne fogást, hogy innen elveszünk 2 milliárdot, onnan 6 milliárdot, és akkor áthelyezzük, nem tudom, milyen település kerülőútjának az építésére. Próbáljuk meg pontosan azért, mert a mi feladatunk - mint honvédelmi szakpolitikusoknak - visszafogni a frakcióinkat azon módosító indítványok megírásától, amelyek hajlandók lennének lenullázni a katonai költségvetést, mert komolytalanná tesszük azt, ami itt elhangzik. Aggodalom a honvédelem érdekében, ugyanakkor pedig a frakció igyekszik szétcincálni az ilyen költségvetést.

Én tehát általános vitára alkalmasnak tartom. Kérem a képviselőtársaimat, hogy a változások lehetőségét fenntartva szintén támogassák. Azt is kérem, hogy a korábbi évektől eltérően nagyobb együttműködést próbáljunk kialakítani a költségvetés-módosítások és a költségvetés esetleges szigorítása tekintetében, mert azt gyanítom, hogy jobb ettől nem lesz ez a költségvetés, már ami a pozícióit és a nagyságrendjét illeti. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Lajos képviselőtársunk következik.

DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Nyitray képviselőtársunk tiszteletre méltó vagy szokatlan visszafogottságról tett tanúbizonyságot, amit én helyesnek tartok a jelenlegi helyzetben. Ezzel szemben hadd jegyezzem meg - és elnézést kérek Keleti képviselőtársamtól -, hogy én csak azért imádkoztam itt belül, hogy fejezze be minél hamarabb, mert ugyan azzal a szándékkal jöttünk ide, hogy mindnyájan általános vitára alkalmasnak tartjuk, de ha egy kicsit még folytattad volna mindazt, képviselő úr, amit mondtál, akkor erősen ágaskodott volna bennem a kisördög, hogy meggyőződésemmel szemben - amit ritkán teszek - esetleg tartózkodással fejezzem ki a fenntartásaimat. Tekintettel arra, hogy itt az általános vitára való alkalmasságról van szó, és a laktanyák fűtése nem igazán tartozik ide, a kormánypárti képviselő mindezt elmondhatja a költségvetés-előkészítő munka során a frakcióban és számos egyéb fórumon, ránk kevésbé tartozik.

Érdemben a következőket mondanám. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy tegnap részt vehettem a bizottság jóvoltából és az elnök úr felkérésére - köszönöm - az Európai Unió védelmi bizottsági elnökeinek az ülésén Párizsban, ahol valamennyi európai tagország, beleértve a házigazda franciákat, parlamenti bizottságainak vezetői arról folytattak eszmecserét, hogy hogyan lehet a már benyújtott költségvetéseket vagy költségvetési tervezeteket úgy módosítani, hogy a honvédelem és ezen belül persze az EU katonai programjai minél kevésbé sérüljenek és minél kisebb csökkentésre kerüljön sor. Én úgy gondolom, egyetértve Nyitray képviselőtársammal, hogy ez nem az utolsó változat, és mindegy, hogy "C" verziónak hívjuk-e, miután hetente, ha nem naponta változnak a pénzügyi események, az egyes tételeken vitatkozni még korai, és biztos vagyok benne, hogy nem a benyújtott költségvetés lesz elfogadva, hanem olyan jelentős módosításokkal együtt, amit akár "C" verziónak is nevezhetünk.

Általános vitára alkalmasnak tartom. Három olyan megjegyzést hadd tegyek ennek ellenére, amit lényeginek tartok. Azért jelzem előre, mert valóban az a szándék, hogy ebben a helyzetben - Keleti képviselőtársammal ellentétben nem látok olyan szándékot, hogy ne ezt tegyék az ellenzéki képviselők - jelen esetben a honvédelmi részben olyan előterjesztések, módosítások szülessenek, amelyek lelkiismeret-furdalás nélkül minden ellenzéki és természetesen kormánypárti képviselőnek a lehetőséget megadják a lehetőséget az elfogadásra.

Ezért teszek csak nagyon rövid megjegyzéseket. Amit elmondtak, azokkal nagyjából egyetértek, de a következő észrevételeim vannak - és kérem, hogy ezeket fontolja meg az előterjesztő. Amit Keleti György mondott, a személyi kiadások tekintetében valószínűleg elfelejtkezett arról, hogy nemrég fogadtunk el egy olyan törvénymódosítást, amely a hadsereg létszámát, tekintettel a megnövekedett külföldi missziós feladatokra, ezer főre - 750+250-re - emelte. Nagyjából ez az emelkedés, ha jól számolok, annak a fedezete. Tehát azt lehet mondani, hogy ne pont ezek emelkedjenek. De akkor minek hoztunk kormányjavaslatra egy hónappal ezelőtt döntést erről? Én ezt természetesnek tartom.

A nemzetbiztonsági szolgálatok kapcsán egyetértek azzal, ami történt. Rögtön utána viszont van egy olyan tétel, amit támogatni nem tudok, semmi nem indokolja az Állami Egészségügyi Központ tekintetében. Ez nem katonai intézmény, feladatai pedig csak töredékében honvédelmi feladatok, bár szokás újabban honvédségi állami egészségügyi központnak mondani, a Magyar Honvédség állami egészségügyi központjának nevezni. Ez egy teljesen civil kórház bizonyos nyugati típusú katonai egészségügyi rendszernek megfelelően, részfeladatok vannak odatelepítve. Semmi nem indokolja, vagy legalábbis nehezen elképzelhető, hogy indokol bármi ilyen arányú költségvetési növekedést. Ha ez megvalósulna, akkor Lázár képviselő úr, aki harcos védelmezője - helyesen, de nem mindig helyes eszközökkel - Hódmezővásárhely kórházának, joggal tarthatna igényt arra, hogy a polgári egészségügyi feladatok ellátására a kórház növekményben részesüljön.

Még egy dologra szeretnék kitérni, és szeretném felhívni a költségvetés e fejezete előkészítőinek a figyelmét. A nemzetközi feladatok, külföldi missziók kérdését a bizottságban már többször tárgyaltuk, különösen a tűzszerészek eseménye kapcsán. Most nincs zárt ülés, nem akarok a részleteibe menni, nem is tudom, kinek van C-típusúja, tehát nem részletezem, mindnyájan tudjuk, miről van szó. Nem tartom elég meggyőzőnek e rész tárgyalása kapcsán a harci járművek modernizálására a 4,4 milliárdot. Szeretném tudni, mennyire van szükség, és miért van rá szükség. Biztos, hogy szükség van-e rá, és arra van-e szükség, amire ezt fordítani kívánják? Ezt még kiemelt feladatként veszem, hogy parlamenti jogállástól függően minden képviselő kiemelten figyelemmel kíséri.

Szeretnénk, ha a felszerelések, amelyek a külföldi misszióban vannak, különösen az afgán hadszíntéren a szolgálatot teljesítők védelmét szolgálnák, azokat szívesen szavazzuk meg, akármilyen nehézség van. De ezt pontosabban szeretném tudni. Ezzel kapcsolatban, tábornok úr, az az észrevételem vagy megjegyzésem röviden, hogy az a furcsa tapasztalatunk, vagy legalábbis az enyém, nem beszélek mások nevében, hogy a képviselőtárs hiába biztosít megfelelő összeget nagyon fontos berendezések, katonai felszerelések beszerzésére, ez rendszerint egy évet csúszik, mert nincs előkészítve a beszerzés. Egy év szolgálatot kell teljesíteni az eszközök nélkül a külföldi missziókban, mert a beszerzések előkészítetlensége miatt a rendelkezésre álló források felhasználása elhúzódik. Tehát ez a terület lesz az, amellyel a Honvédelmi bizottság, legalábbis én különösen kiemelten kívánnék foglalkozni.

A Gripen-program beszerzési kérdései kapcsán azt szeretném látni a magam részéről biztosan, hogy a Gripen-alapszerződés közbenső módosításai költségeihez képest van-e most új jogcímen emelkedés, mi az a jogcím és mennyire indokolt az.

Összességében viszont azt mondom, hogy ez általános vitára alkalmas, viszont részben ezekkel a tendenciákkal számolni kell, és fel kell készülni egy rosszabb pénzügyi pozícióban is a honvédelmi tárca megfelelő működtetésére, másrészt pedig ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételére. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt tovább lépnénk, két perc türelmet szeretnék kérni Karsai képviselőtársamtól annyiban, hogy nagyon röviden én is szeretném elmondani a Fidesz végső álláspontját, ami az írásos előterjesztéshez is kell. Nagyon tömören és röviden szeretnék fogalmazni. Két-három személyes megjegyzést hadd tegyek! Azzal kezdeném, hogy azt szeretném remélni, hosszú évekig ez az utolsó és első olyan szituáció, amikor ilyen körülmények között kell költségvetési előterjesztést előterjesztenie a kormánynak - legyen az bármilyen színű is -, és ilyen körülmények között kell tárgyalnia az Országgyűlésnek. Ezt mondom azért, mert azt gondolom, a jelenlegi gazdasági helyzetben természetes, hogy a kormány vagy a hozzá közel álló pártok általános vitára alkalmasnak tartják ezt a költségvetést, de mindannyian pontosan tudjuk, hogy ez papír, amely mögött nagyon minimális tartalom van, mert ezek a számok már most nem aktuálisak az én megítélésem szerint, amit a kormány ebben a formában beterjesztett a költségvetés kiadási vagy bevételi oldalára.

Hogy mi lesz a valós helyzet, ahhoz közelebb juthatna mind a 386 országgyűlési képviselőtársam pártállástól függetlenül, ha kapnánk a kormánytól részletes és alapos tájékoztatást. Tartok tőle, hogy ülnek néhányan a parlament padsoraiban - pártállástól és színtől függetlenül -, akiknek halvány fogalmuk nincs arról, lehet, hogy én is közéjük tartozom, hogy ez az ország milyen valós gazdasági helyzetben van, mármint ami az államháztartási részét illeti, milyen kötelezettségek vannak a 2009. esztendőre, majd még a hátralévő 2008. évre, milyen áthúzódó kötelezettségek vannak, milyen kiadásaink vannak valójában, és milyen gazdasági helyzettel kell valójában szembenézni.

Ezt én is csak remélem, hogy a pártom vagy a frakcióm kap alapos tájékoztatást ma, de ha mást nem, ezt a költségvetést, feltételezem, hogy az IMF-fel tervezett megállapodás vagy az EKB tervezett hitelei "átírhatják", mert meggyőződésem, hogy radikálisan át fogják írni ezt a költségvetést. Ha pedig azt nézem, hogy egy költségvetést akkor lehet általános vitára alkalmasnak tartani és tárgyalni, ha valós az a költségvetés, és ha ez az előterjesztés, ez a koncepció reális számokon alapul, ha megalapozottságról beszélhetünk, ha arról beszélhetünk, hogy tarthatók-e ezek a számok, ha arról beszélünk, hogy a gazdasági növekedés pontosan meghatározható legyen, vagy legalábbis saccolható, és mondjuk az Állami Számvevőszék alaposan meg tudja ezt vizsgálni, amiről ebben a változatban semmiféleképpen nem beszélhetünk, akkor ezeket a kritériumokat az én megítélésem és a pártom megítélése szerint nem üti meg ez a költségvetési előterjesztés.

Véleményem szerint a bevételi és kiadási oldala nem megalapozott, és egyszerűen nem tartható gazdaságilag a számok jelenlegi ismeretében. Ma a pénzügyminiszter úr reggeli nyilatkozata az volt, hogy reálértéken nulla alatti lesz a GDP-növekedés, magyarul mínuszos lesz. Innentől kezdve olyan sok beszélnivaló az illúziók és vágyak világáról nem marad. Azt gondolom, persze a pánikhangulat elkerülése nagyon fontos dolog a közgazdaság elméleti részében, de a törvényhozók valós helyzettel való szembesítése, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, aki felelős az országért, az nem kerülheti el, hogy a valós helyzettel szembenézzen. Azt gondolom, a valós helyzet pedig sokkal rosszabb annál, mint amit nagyon sokan vélelmeznek a döntéshozási piramis csúcsai közelében lévőknél. De ez csak az én megítélésem. Azt remélem, nem járok messze a valóságtól - sajnos.

A két konkrét fejezetről. Nagyon szép lenne, ha igaz lenne a Honvédelmi Minisztérium emelkedése és megtartása. A Honvédelmi bizottság elnökeként furcsa, hogy az én számból hangzik el, de ha lesz vesztese a jövő évi költségvetés sokadik módosításának, újratervezésének vagy újraalkotásának, biztos vagyok benne, hogy a honvédelmi költségvetés ezek között a vesztesek között lesz, mert másképp nem lehet a jelenlegi determinációk közepette, amiben a kormánynak arra kellene felhívni a figyelmét, hogy az elhangzottak mellett, amit Keleti képviselő úr, Molnár képviselő úr szakszerűen, alaposan kifejtett, indokolt, például a katasztrófahelyzetekre való felkészülés, a legvégső minimum megtartása, azt gondolom, alapvető nemzeti érdek, a gazdasági fenntarthatóság vagy finanszírozhatóság mellett is. Tehát egy költségvetést meg lehet úgy csinálni, hogy kiveszünk belőle mindent, de azért a honvédségnek van egy olyan feladata nemcsak a határokon kívül, hanem a határokon belül is, a katasztrófahelyzetekben való helytállás, ami széles társadalmi rétegeket, emberek millióit érintheti az országban, és van egy minimum, ami alá menni nem lehet. Ez nem erről a költségvetési számsorról szól, csak arról, amit én valószínűsítek a következő esztendőben, hogy meg fog valósulni. Nem várom, hogy a főosztályvezető asszony erre azt mondja, hogy így van, így lesz, csak ami ma zajlik a gazdaságban, és még egyszer mondom, a determinációk elég erősek lesznek szerintem, azokból talán ez következik.

Amit én még nagyon fontosnak tartanék, az az IRM-fejezetben van. Szeretném kifejezni azt, hogy a rendészeti ágazatból költség kivonása, azt gondolom, nagyon súlyos biztonsági kockázatot hordoz magában. Ha igaz az, hogy lesz IMF-megállapodás, és igaz az, hogy ennek lesznek feltételei, igaz az, hogy szociális és gazdasági megszorításokkal kell számolni, ha igaz az, hogy emberek tízezrei, akár százezrei veszíthetik el a munkahelyüket a következő egy esztendőben, akkor ebből szerintem következhet akár tudományos megközelítéssel, akár gyakorlati alapon, hogy megváltozhat az ország belbiztonsági helyzete, bűnözési mutatói, elszaporodhatnak a kisebb értékre elkövetett megélhetési bűnözési típusú bűncselekmények, romolhat a közbiztonsági helyzet. Arról most nem is beszélek, mert nem az én számból kellene elhangoznia, hogy előfordulhatnak sztrájkok, olyan rendezvények, amelyeken akár több tízezer avagy akár százezres megmozdulások lehetnek, amelyeket az a gazdasági megszorító csomag indukál, amely azt gondolom, következik abból, ami ezekben a napokban zajlik vagy zajlani fog. Arra fel kell készülni, hogy ezt a rendőrségnek biztosítani kell, és mint ahogy a hadseregnél a minimum a katasztrófahelyzetekben való száz százalékos helytállás, a rendőrségnek a rend és a közbiztonság kategória, hogy az országban rend és biztonság legyen, ebből nem lehet engedni. Ezért ha másért nem, én azt mondanám, hogy a rendészeti ágazatból való pénzkivonás miatt elképzelhetetlennek tartom, hogy erre a költségvetésre tiszta lelkiismerettel lehessen szavazni.

Másrészről megjegyzem, hogy tegnap elhangzott Fodor frakcióvezető úrtól egy mondat, hogy a megszorítások differenciáltak legyenek, és ne fűnyíróelv alapján történjen. Olyan bérfeszültségek vannak - erre a miniszterelnök úr utalt két héttel ezelőtt a napirend előtti felszólalásában a parlamentben -, hogy például a rendőröknél béremelésre lenne szükség. A közalkalmazottak vagy a közszféra 13. havi bérmegvonása hogyan fogja ezt az ágazatot érinteni? Van-e erre elképzelés? A honvédeket és a rendőröket hogyan érinti? Rájuk is vonatkozik? Nem vonatkozik? Hogy vonatkozik rájuk? Lesz-e differenciált szemlélet ebből a szempontból?

Azt gondolom, hogy ha valahol kellene differenciálni, az a hadsereg és a rendőrség, ahol megfontolás tárgyává tenném a kormány helyében, hogy ebben a helyzetben, ami feladatként rá hárul, mármint a hadseregre és a rendőrségre, megvonja-e ezeket a többletjuttatásokat, amelyeket lehet, hogy a pénzügyi helyzet kikényszerít. Polgármesterként azt tudom mondani, hogy a köztisztviselők 13. havi bérmegvonásáért nem fogok egy könnycseppet sem hullajtani, de a rendőrök esetében ezt egy nagyon veszélyes üzenetnek tartanám, arra tekintettel, hogy az elmúlt két évben ötezer rendőr hagyta el a pályát. Szerintem ezt át kellene gondolni, hogy ezek hogyan fogják majd érinteni, módosítani a bérelőirányzatokat, milyen kormányzati döntések születnek. Nem tartom elfogadhatónak a rendészeti ágazatból a pénzkivonást. Ne legyen illúziónk: a honvédelmi ágazat nem lehet nyertese egy ilyen pénzügyi gazdasági helyzetnek.

Ezekre való tekintettel - és az első részre, amit elmondtam, a megalapozottságra, a tarthatóságra, a gazdasági helyzet általános mutatóira és az információhiányra, különösképpen aláhúznám, a reális információk nem ismerésére, ami lehet, hogy az én szégyenem, hogy ebből a több ezer oldalból nem tudom kiolvasni, hogy jövőre mennyi hitelt kell visszafizetni éppen, vagy mik a determinációk, vagy hogyan árazta át a világgazdasági válság a magyar hitelállományt, és mi a kötelezettség, ez lehet, hogy az én szégyenem, de lehet, hogy még vagyunk pár százan a parlamentben, akiknek ez szégyenük, ennek hiányában feltenni bármire is az embernek a kezét, szerintem nagyon nehéz lesz. Én ezt gondolom, ezért az általános vitára való alkalmasságot a Fidesz az írásos kiegészítéssel együtt nem fogja tudni támogatni.

Karsai képviselő úr következik, utána Gál Zoltán, majd Molnár képviselő úr.

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Ott folytatnám nagyjából, ahol Lázár elnök úr abbahagyta. Egy olyan szempontot vagy hasonlatot mondanék, amely talán érthetővé teszi, hogy mi a baja ezzel a költségvetéssel a Magyar Demokrata Fórumnak, merthogy nemcsak a 2009. évi költségvetésről van szó, hanem egy folyamat végéről, amivel most szembesültünk. Azt mondom, az a tét, hogy vagy felismeri a 386 képviselő, hogy jobb, ha a saját zsebünkben turkálunk, mintha ezt rábízzuk a hitelezőinkre, vagy ha ezt nem tesszük, akkor természetesen a hitelezők ezt megteszik, és nem lesznek tekintettel sem a 13. havi nyugdíjra, sem a gyedesekre, sem a köztisztviselők 13. havi juttatására és így tovább. A nagy baj, a nagy dilemma az, hogy ahogy Lázár képviselő úr és én is mondtam, valójában tényleg nem tudjuk, hogy mennyire mély ez a baj. Igaz lehet-e az, hogy ma minden kifizetett 100 forintból 66-ot már hitelből fizetünk, és gyakorlatilag nem is a saját pénzünket osztjuk? Vajon ez igaz? Vagy inkább az, hogy már 73-nál tartunk? Hol tartunk? Vajon ezt az ország lakossága tudja-e? Szerintem nem tudja. Mint ahogy mi sem tudjuk pontosan, hogy a válság milyen mély, és az adott számok mennyire valósak, amiket magunk között látunk.

Az biztos - ami még ennél is nagyobb baj -, hogy ha kiállunk az ország nyilvánossága elé 386-an és azt mondjuk, hogy ez a baj, magyarán hogy ég a ház, lehet, hogy ezt el sem hiszik. Tehát hiteltelenné váltunk az elmúlt időszakban, és ebben a kormányoldal és az ellenzéki oldal, ha nem is egyforma mértékben, de hiátussal bír - finom megfogalmazással. (Csampa Zsolt megérkezik a bizottsági ülésre.)

Mi a teendő? Az nyilván nem működik, hogy anélkül döntsünk egy ilyen törvény általános vitára való alkalmasságáról, hogy nem ismerjük a valós tényszámokat. Úgy van, ahogy Lázár elnök úr mondta, nem ismerjük a valós tényszámokat. Szerintem akik ismerik, itt volna az ideje, hogy elmondják. Annyit tudok mindösszesen mondani az IMF-ről - egy saját élményemet hadd mondjam el azoknak, akik akkoriban még nem voltak képviselők -, hogy '90 körül éppen kormánypárti képviselőként éltem meg, hogy egyszer egy frakcióülésre eljött az IMF delegációja, és elmondták, hogy melyek azok a tételek, amelyeket a jövőben nem finanszíroznak. Többek között ilyen volt akkor a lakáshitelekre adott 80-100 milliárdnyi tétel az akkori költségvetésben. Óriási összeg ez a mai számokat tekintve az elmúlt húsz évre nézve, nagyon nagy kiadás volt, és azt mondták, hogy ez az, amire ők már nem adnak pénzt. Tehát nehogy illúziónk legyen, ez a pénzkölcsön úgy szól, hogy a hitelező megmondja, hogy mire igen, és mire nem. Ez így működik egyébként kisebb léptékben is: ha elmegyek az OTP-be és elmondom, hogy szeretnék erre, akkor megmondják, hogy kapok-e, vagy nem.

Nem tudjuk, nem ismerjük a számokat. Azt tudjuk, hogy baj van, és hogy ez a baj azért jött most ennyire élesen elő, merthogy a világban is baj van. Lehet, hogy ha ez a hitelválság nem robban ki, akkor még pár évig így elmuzsikáltunk volna, és lehet, hogy jövőre már 80 forintot kellene kölcsönkérnünk 100 forintból, hogy aztán kifizessük a közalkalmazottakat, a nyugdíjasokat, de az biztos, hogy ezzel a helyzettel most szembe kell nézni és megoldást kell találni. Azt a pillanatot ne várjuk meg, amikor a hitelezők kotorásznak a zsebünkben, mert annál nagyobb bajt nehezen tudok elképzelni. Az utolsó pillanatokban vagyunk szerintem ehhez, hogy ezt megtegyük. Valószínűleg ez a költségvetés, amely most előttünk van, nem is lesz erre alkalmas, valószínűleg másikkal fogunk szembesülni. Lehet, hogy módosítás formájában, lehet, hogy új változatban, de hogy nem ez lesz a végső állapot, ez valószínűsíthető.

Ugyanakkor azért is szót kértem, hogy elmondjam a tavalyi sikerünkön felbuzdulva - ezt a sikert a bizottság közös sikereként éltem meg -, hogy amikor baj volt a büntetés-végrehajtási intézetek őrzés-védelmi pótlékával, emlékezetem szerint ebben a bizottság akkor hathatósan közreműködött. Végül megoldottunk egy olyan krónikus problémát, amit a Kozma utcai fegyházban, börtönben tapasztaltunk, és annak nyomán egy olyan dolgot sikerült feloldani, megoldani, ami eredményeként talán azt mondhatjuk, hogy stabil a büntetés-végrehajtási intézetekben az őrzés-védelmi állomány helyzete.

Külön örömmel fogadtam, hogy készült egy olyan terv, amely a minisztérium indoklásában, illetve fejezetében is megjelenik. Ez a "Felelősen, felkészülten" című két-, illetve hároméves programot jelentené, 2008 és 2010-re vonatkozik, amely mindazokat a problémákat igyekezett kezelni, amelyeket akkor a bizottság is megfogalmazott, hogy mit kell tenni azért, hogy az a fajta veszély, amire Lázár elnök úr is áttételesen utalt, ne következzen be.

Úgy értesültem, hogy ezt a programot nem írták alá, tehát nincs. Van ugyan, elkészült, csak éppen nincs jóváhagyva. Nos, ha nincs jóváhagyva, akkor most ez a fejezet hogyan épül be ebbe a rendszerbe? Ez az első kérdésem. Aztán kérdés, hogy miért ne írnák alá, hiszen az elmúlt esztendőben ez a téma elég nagy figyelmet kapott a bizottságban, hogy ezt meg kell oldani. Vannak problémák, dolgok, amelyeket nem lehet halasztani, még akkor sem, ha éppen az a helyzet, ami. Nem lehet a fogvatartottakra úgy "vigyázni", ahogy ezt az elmúlt esztendőben láttuk. Azt gondolom, ez a tervezet, amely arra készült, hogy három évre rendezze ezt a kérdést, most mintha lógna a levegőben. Ez miért van? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Gál képviselő úr!

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Röviden szólnék először a helyzetről és a bizonyos ismerethiányról. Valóban az a paradox helyzet van, vagy abban vagyunk, hogy sok mindent tudunk, és sok mindent nem tudunk. Az elnök úrnak arra a megjegyzésére, hogy nem ismeri a valós helyzetet, mégiscsak utalni lehet vagy kell, hogy a törvényeink alapján az államháztartással összefüggő minden adat nyilvános. Tudjuk, hogy mennyi a Nemzeti Bank devizatartaléka, hogy mennyi az államadósság GDP-hez mért aránya, ezt tudjuk fillérre, tudjuk az adósság szerkezetét, nagyjából tudjuk azt is, hogy mikor mennyit kell visszafizetni. Ez a dolog egyik része.

Azonban nem tudjuk - azt hiszem, ebben nem vagyunk egyedül -, hogy a kialakult helyzet a reálgazdaságban milyen szituációkat fog "eredményezni", és az aztán milyen egyéb pénzügyi vonzatokat indukál. Ezt ma előre megmondani, mondom, ahogy én ismerem a dolgokat, nagy apparátusokkal rendelkező nemzetközi szervezetek vagy országok sem tudják, nem tudják megbízhatóan kielemezni. Egyet mindnyájan tudunk: a reálgazdaságra ez a helyzet negatívan hat, a reálgazdaság korábbiakhoz képest is valószínűleg kisebb mértékben fejlődik, és ez természetesen minden ország, így Magyarország pénzügyi államháztartási helyzetét is jelentősen befolyásolja, amit - tetszik, nem tetszik - érvényesíteni kell természetesen az állami költségvetésben is.

Ami pedig a legutóbbi időszak fejleményeit illeti, Keleti képviselőtársam említette, a kormány ma tárgyal a parlamenti pártokkal, és nyilvánvalóan ott minden olyan ismeret szóba kerül, amely szükséges a vélemények kialakításához. Nagyon csendesen jegyezem meg, nem akarok hivatalból optimista lenni, de Karsai képviselőtársam megjegyzésére mondom: az IMF ma már másként tárgyal, másként viszonyul a dolgokhoz, mint a kilencvenes évek elején. Olvashatunk olyan tanulmányokat, amelyek mutatják, hogy minden IMF-hitelhez hozzáfűzött gazdasági reform becsődölt. Ez nem a mostani helyzet, azonban tudomásom szerint lényegesen más. Egyre biztosan felhívták, felhívják a figyelmet, hogy a reálgazdaság helyzete rendkívül ingatag, és ezt mindenfajta gazdasági és pénzügyi akciónál minden államnak figyelembe kell venni. Ez biztosan érinteni fogja a már egyébként többé-kevésbé olvasható információk szerint a költségvetést. Nem akarom az időt húzni, ennyit az általános helyzetről.

Ami pedig a rendészeti szerveket illeti, örömmel hallottam Nyitray képviselőtársamtól, ez egy kicsit valamelyest új felfogást tükrözött, legalábbis véleményem szerint, hogy valóban arról van szó, hogy a rendőrség önmagában nem képes biztonságot teremteni. Éppen ezért kezdeményeztük, és az Országgyűlés jóváhagyta 2003-ban vagy 2004-ben a nemzeti bűnmegelőzési stratégiát, és talán egy kicsit lassan, kicsit bonyolultan, de azért folyamatosan megy előre, és ezek olyanfajta tevékenységek, amelyek közvetlen hatását borzasztóan nehéz lemérni. Azt hiszem, hogy a bűnmegelőzésre szánt összegek - és ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom a polgárőrség támogatását - helyén vannak ebben a költségvetésben, és nem hiszem, hogy a következő időszakban ezek elmozdulnának.

Ami pedig a rendőrséget illeti, nem lehet nem figyelembe venni, hogy 2009-et már egy normális évnek tekintjük abban az értelemben, hogy az integráció, a schengeni csatlakozás és az ezzel szükségképpen együtt járó, sokszor pénzügyi következményekkel is járó mozgások lecsillapodnak, és nyilván a szervezett hatékonyság hatékonyabban tud működni, és valószínűleg ez a működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat is kedvezően befolyásolja. Ez az előirányzat - és én nagyon bízom abban, hogy ebben nem lesz változás - tartalmazza azokat a forrásokat, amelyek teljes mértékben összhangban vannak azzal a néhány megjegyzéssel, amit Nyitray képviselő úr mondott, igen, hogy a kistelepülések biztonságára fokozott figyelmet kell fordítani.

Tartalmazza a költségvetés az idei, éppen a körzeti megbízottak béremelésére szánt forrásokat. Tartalmaz forrásokat arra nézve, hogy - ha nem is a rendőrség címnél - a kistelepülések biztonságát olyan módon próbáljuk erősíteni, ami nem körzeti megbízottak kihelyezését, hanem térségi szinten egy viszonylag komoly erőt jelent, hogy egy nagyon mozgékony rendőri erőt lehessen telepíteni. Ez körülbelül 104 ilyen térséget fog érinteni, és ez bizonyos létszámnövekedéssel is kell, hogy járjon, mint ahogy a készenléti rendőrség mozgatásának is egyfajta racionalizálását végre kell hajtani. Nem nagyon járható út, hogy egy-egy október 23-án kiürül az ország rendőri állománya, mert itt vannak Budapesten a rendőrök. Tehát egyfajta racionalizálás és egyfajta szemléletváltás folyamatban van e tekintetben. Az ehhez szükséges forrásokat ez a költségvetés támogatja, mint ahogy nagyjából ezt állapíthatjuk meg a büntetés-végrehajtást illetően. Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy előttünk van egy közbeszerzés alóli felmentési kérelem, amely azt célozza, hogy a büntetés-végrehajtás eszköz-, gépkocsiparkját végre lecserélik. Mindezek alapján azt tudom mondani, meg kell próbálni, hogy a rendészetre nézve is, többen megfogalmazták, a honvédségre nézve is az elkerülhetetlen változásokon túl olyan helyzet alakuljon ki, amely az alaprendeltetés működését nem veszélyezteti. Ennek alapján tisztelettel azt javaslom, hogy a bizottság általános vitára tartsa alkalmasnak a törvénytervezetet.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Lajos képviselő úr!

DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem terveztem, hogy másodszor is hozzászólok, de az elnök úr hozzászólása késztet arra, hogy az alábbiak megfontolását kérjem az ellenzéki képviselőtársaimtól. Kétségkívül olyan a helyzet és a jelenleg előterjesztett költségvetés, hogy ennek alapján nagyon nehéz, ahogy elnök úr fogalmazott, lehetetlen látni, hogy ez valós költségvetés, vagy nem az. Azonban ellenzéki képviselőként is azt kell most mondanom, hogy nem várható el a jelenlegi helyzetben, amikor naponta változik a helyzet, sem a PM-től, ennek értelmében pedig a HM-től és a kormánytól sem, bármilyen legyen az a kormány, hogy olyan költségvetést terjesszen elő, amely január 1-jétől a jövő év végéig nagyjából kiszámítható keretet ad az ország vagy az egyes fejezetek, előirányzatok működésére.

Miután ez nem várható el, és a jelenlegi helyzetben minden apró jel a nemzetközi piacokon Magyarország megítélését rontja, másrészt az egy tragédia lenne, ha az országnak nem lenne költségvetése a jelenlegi helyzetben, én kérem az ellenzéki képviselőtársaimat úgy is, mint egy ellenzéki képviselőtársuk, hogy gondolják végig még egyszer, mielőtt szavaznak, és ezt a költségvetési javaslatot minden hibájával együtt próbálják támogatni.

Befejezésül hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a mai magyar politikai és gazdasági viszonyokra sem alkalmazható minden, ami Európában zajlik, de különösen a politikai viszonyokra nem. Ennek ellenére most az a helyzet, hogy ha nem is elfogadni, de legalább meghallgatni érdemes a brit ellenzék vezetőjének azt a mondását, amit a napokban mondott, hogy a mai naptól megszűnik Angliában az ellenzék, nincs ellenzék, csak Anglia gazdaságának talpon maradása a fontos.

Nem olyan fontos döntés ez most talán a bizottsági ülésen, de azt kérem, fontoljuk meg, és ne kérjünk lehetetlent az előterjesztőtől. Követeljük meg, hogy minél jobb módosítókat, a valóságot jobban előrejelző, teljesíthető költségvetési módosításokat nyújtson be, és ebben legyünk mi is segítőkészek. Azt javaslom, talán jobban szolgálná nemcsak az általunk képviselt honvédelmi rész és rendvédelmi rész érdekén túl az ország gazdasági érdekeit is, ha most azt mondanánk, hogy olyan, amilyen, de a Magyar Honvédségnek és a magyar rendőrségnek kell, hogy legyen költségvetése, és ezért általános vitára engedjük ezt a költségvetési javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak egy mondatot mondanék, miután megszólíttattam, illetve Gál képviselő úr is az információ és az ismeret hiányosságát felrótta, ismertette, hogy beszerezhetők a források. Egy olyan speciális helyzetben vagyunk, hogy a kormány egy új, egy átdolgozott költségvetést terjesztett elénk. Lehet, hogy nekem szelektív hallásom van, de jó lett volna megismerni azokat a feltételváltozásokat például, amelyek új költségvetés benyújtására sarkallták a kormányt.

Mi változott meg ahhoz a hétfőhöz képest, amikor a pénzügyminiszter és a miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarországot nem fenyegeti közvetlenül a pénzügyi-gazdasági válság? Volt egy ilyen mondat, ebből indultunk ki. A költségvetés első beterjesztésekor elhangzott a parlamentben, hogy a válság közvetlenül Magyarországot nem fogja érinteni. Bajnai miniszter úr hitet tett a gazdaság további növekedése, a pénzügyminiszter pedig a gazdasági stabilitás mellett. Ehhez képest két hét múlva új költségvetés beterjesztéséről számolt be a kormány.

Szeretném megismerni egyszer majd, hogy abban a két hétben - és itt válaszolom meg Gál képviselő úrnak -, és természetesen a nem tudás nem mentesít a felelősség alól, hát persze, hogy benne vannak az előre eltervezett számok, de valami történt az elmúlt egy hónapban, ami a reálgazdaság oldalán a bevételeket nyilvánvalóan megkérdőjelezi, a kiadási oldalon például az államadósság finanszírozásában pedig jelentős változást eredményez, amire Keleti képviselő úr is utalt, a fene nem akar ma magyar államkötvényt vásárolni a magyar adófizetőkön kívül, akik amikor bemennek a bankba, államkötvényeket vásárolnak, reméljük, ezekben az órákban is, ami nem kevés, de azért még messze van ahhoz, hogy ezzel valamit kezdeni lehessen.

Mi történt? Mi kényszerítette a kormányt? Milyen háttér gazdasági folyamatok azok - feltételezem, hiányfinanszírozásban beállt változások vagy realitások -, amelyek ezt eredményezték? Ha az ellenzék ezt ismerte volna, vagy ez a mondat nem hangzik el, hogy a gazdasági válság nem érinti, illetve nincs új költségvetési javaslat, akkor sokkal könnyebben lehetne akceptálni Gál képviselő úr és Molnár képviselő úr észrevételét.

Amire utalok, az információhiányra vonatkozik. Az IMF-megállapodás tekintetében talán ma többet fogunk látni. Mint képviselőt, engem is érdekel, hiszen arra tettem esküt, és ez nemcsak a frakcióvezetőknek szól, mindenki szavazni fog a költségvetésről igennel vagy nemmel, és mindenki felel így vagy úgy a pénzügyi helyzetért ebben az országban, szerintem legalábbis, de még egyszer mondom, sok személyes megjegyzés tarkítja a mondandómat, és nem feltétlenül mindenben a pártom álláspontja. De azért engem izgat, hogy mi lesz a városommal és a választóimmal. Jó volna látni, hogy a kiadási költségek hogyan változtak az idei évre és jövő évre, a következő évekre, amit Karsai Péter mondott, hogy a határhoz értünk, és ezek majd mit fognak jelenteni az államháztartási hiány beárazása, illetve a fizetési kötelezettségek beárazása tekintetében. Ezek milyen determinációk? Ezek változtak ahhoz képest, amit először beterjesztettek, és az én megítélésem szerint változtak ahhoz képest, amit ebben beterjesztettek, amiről most beszélünk, már ahhoz képest is változtak.

Félreértés ne essék, azt nem vitatom, hogy költségvetésre van szüksége az országnak, sőt azt gondolom, amit elmondtam, abból az következett, hogy Nyitray képviselőtársam és jómagam is igyekeztünk kellő mértéktartásról és felelősségről tanúbizonyságot tenni. Csak itt azért vannak hiátusok.

Gál képviselő úr következik, utána pedig Tóth képviselő úr.

DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nagyon-nagyon röviden szeretnék szólni. Talán már ki is szaladtunk az időből a szükségeshez képest, de azért kértem megint szót, mert szeretném a tisztelt bizottság minden tagjával érzékeltetni, vagy meggyőzni önöket, ha úgy tetszik, a bizottság minden tagját, hogy itt nincsen szó semmifajta manipulációról, tehát hogy a kormány valamit szándékosan elhallgatott volna. Amit én tudok, az én tudásom, az ismereteim mélysége és terjedelme nincs párhuzamban azokéval, akik közvetlenül ebben a világban élnek, de vagy elfogadjuk azt, hogy ez a világ, amiben most éppen benne vagyunk, olyan, amilyen, és ezt senki nem látja előre, vagy nem.

Most mondom azt, hogy hallottam egy olyan történetet, hogy amikor ez az egész dolog elindult, akkor Brüsszelben azt mondták, hogy nem fog begyűrűzni az amerikai jelzáloghitel-válság - mondta ezt például az Európa Bank elnöke, aki nem egy utolsó ember az ismereteit és a befolyását tekintve. Tehát jár egy anekdota Brüsszelben - amikor aztán kiderült, hogy mégis van valami hatása, akkor azt mondták, hogy a szituációt egy "V" betűvel lehet leírni, ami azt jelentette volna, hogy gyorsan le, aztán gyorsan fel. Aztán később, néhány nap múlva már egy "U "betűvel írták le a jelenséget, ami azt jelenti, hogy egy kicsit hosszabb az alja a betűnek, tehát a lent "lévés" hosszabb ideig tart. Állítólag most már "L" betűvel írják le a szituációt, hogy gyorsan lefelé, és nem tudni, hogy milyen hosszú az "L" betű alsó szára, meddig tart ez a válságos helyzet. Ezt csak azért mondom, hogy nem hiszem, hogy itt valakik szándékosan mondták először ezt, aztán azt. Egyszerűen ilyen volt a helyzet. Azt hiszem, jobb ezzel szembesülni, függetlenül a politikai hovatartozástól, sem mint az indokoltnál nagyobb gyanakvással tekinteni a helyzetre.

ELNÖK: Tóth képviselőtársam következik.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Ellentétben a majdnem ellenzéki képviselőtársammal, továbbra is kitartanék az elnök úr által elmondottak mellett, miszerint ez a költségvetés egy fikció jelen pillanatban, és nem több. Csupán egy fikció. Ha a koncepciót sem egészen tudjuk mögötte, és hogy milyen elképzelések mentén kell ezeket a számokat realizálni, mind ez idáig, amíg a koncepciója az egésznek nincs a helyén, addig csak egy fikció, ami miatt az ellenzéki oldalról valójában nem tudjuk támogatni.

Volna egy akár költőinek is mondható kérdésem. Tisztelettel kérdezem, hogy hol van Fekete János és tisztelt népes tábora, akik anno, alig egy-két évvel ezelőtt még lelkesen biztatták az ország aktuális pénzügyi vezetését, hogy nem számít, adósodjunk el még 70-80 százalékig is, nem lesz ezzel semmi gond. Ez a csapat most hol van? És miért nem hinti az igét, hogyan kellene ebből az "L" betűből visszafelé navigálni, mondjuk az "U" betű valamelyik szárába? Valójában az egész történettel az a bajom, hogy nem igazán tudom, és az átlagemberek nagy többsége nem is érti, nem érzi át, hogy itt valójában mi a helyzet. Mi az igazság? Kérdésessé vált, hogy a politika mint olyan, hiteles-e. Azok a költségvetési számok és kommunikáció, ami kimegy az átlagemberek felé, egyszerűen jelen pillanatban a megdöbbenés szintjén áll, és remélem, nem megy át egy pánikhelyzetbe, és az északi, fent lévő cimboráinkhoz hasonlóan holnapután nem kezdünk sorban állni lisztért, zsírért és éppen kenyérért. Én ettől tartanék és ettől védeném saját magunkat, hogy ezt a koncepciót legalább a megfelelő nemzetközi bankokkal való egyezkedés kapcsán jó lenne világossá tenni az emberek előtt. Az sem baj, ha a parlamenti képviselők legalább valamilyen szinten tudnának arról, hogy mi a koncepciója, hogy Balázs Guszti bácsi, 75 esztendős, jeles és általam nagyon tisztelt önkormányzati képviselő úr szlogenjéhez visszamenjek, ő ugyanis mindig a koncepciót hiányolja, ha a község önkormányzati terveiben nincs előre megfogalmazva. Ezért kérném tisztelettel számon.

Még egy költői kérdés: miért nincs ekkora pánik a szlovén, a cseh és a szomszéd országoknál? Miért csak nálunk van ekkora pánik? Ennek mi a valóságtartalma? Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát, a kérdéseket lezárva megadom a válasz lehetőségét, hiszen voltak olyan kérdések, felvetések, konkrétumok a képviselőtársaim részéről, amelyek válaszokat igényelnek. Parancsoljanak!

Válaszok

Varga Valéria (PM)

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Ugyan konkrét kérdést nem értelmeztem a Pénzügyminisztérium vagy a kormány részére, de engedjék meg, tisztelt képviselő urak és az elnök úr is, hogy néhány mondatban hadd reagáljak, hiszen most kapott hideget is, meleget is a Pénzügyminisztérium. Mint a Pénzügyminisztérium képviselője, szeretném csak azt elmondani, hogy a költségvetés tervezése nem egy-két napos tevékenység. Nyilván ezt mindenki látja. Mi a költségvetés tervezését, amennyiben tényleg megalapozottan szeretnénk - márpedig úgy szeretjük -, elkezdjük az év derekán, figyelemmel az akkori folyamatokra, az előrejelzésekre. A tárcákkal a feladatokat átbeszéljük, és ennek megfelelően kialakítjuk a törvényi kötelezettségünkre tekintettel a költségvetési törvényjavaslatot. Szeptember 29-én ezt be is adtuk az akkori előrejelzések szerint.

Szeptember 29-ét követően, mint ahogy mondtam a bevezetőben is, mindenki előtt ismert, hogy milyen folyamatok következtek be, és hogyan gyorsultak fel. Nem egy költségvetési tervezéshez alkalmazkodó időintervallumban, hanem napok, órák, akár percek alatt történtek események. Erre a Pénzügyminisztérium azonnal reagált az új feltételeknek, előrejelzéseknek megfelelően. Újragondolta, újrastrukturálta a költségvetését, és ennek eredményeképpen október 19-én benyújtásra került egy új változat.

Úgy gondolom, nem sok értelme van összehasonlítani azt a változatot, ami tulajdonképpen ilyen formában nem is élt, hiszen helyette jött egy új. Bár mindenki ezt tette, az ÁSZ is ezt tette, és itt is kerestük a régihez és az újhoz való viszonyt. Az újhoz való viszonyt is, hogy mi történt, kérdezte az elnök úr. Hogy mi történt, benne van a kötetben, hiszen ha valaki megnézte a régit, ami nem jött be, megnézte az újat, akkor látja a makroparaméterek tekintetében, hogy a GDP-növekedés hogyan alakult, az államháztartási hiány hogyan alakult, a lakossági fogyasztást, a beruházást. Ezek a számok mind olyan eseményeket, történéseket indukáltak, amelyek alapján át is számolta a Pénzügyminisztérium a költségvetését. Az adócsomag visszavonásra került. Az adócsomag visszavonása eredményeképpen egy 100 milliárdos bevételkiesés keletkezett. Nyilván ennek, ha egyenleget nem akarunk rontani, akkor meg kell teremteni a kiadási oldalát. A kiadási oldalán 180 milliárd került kivételre a második változatban a költségvetésből. Ennek eredményeképpen, a 100-180 milliárd eredményeképpen egy 80 milliárdos egyenlegjavító szám is kialakult, tehát a 3,2 százalékos államháztartási hiány, amely a konvergenciaprogramban is szerepelt, 2,9 százalékra csökkent. Ez mind azt igyekezett megvalósítani és előteremteni, hogy a költségvetés tekintetében egy kezelhető számsor alakuljon ki, illetve hogy megnyugodjanak azok a pénzpiaci szereplők is, akik ezt várták.

Október 19-ét követően - most október 28-a van - ismételten tudjuk, hogy ezen időszak alatt milyen események következtek be, megint felgyorsultak ezek a dolgok. Természetesen a Pénzügyminisztérium folyamatosan számol. Most is számol. Itt is elhangzottak fikciók és verziók. Nekem nem feladatom, nem tisztem és nem is lehet lehetőségem, hogy ebben konkrétumokat mondjak, de azt el tudom mondani, hogy igen, folyamatosan számolunk, ha tetszik, a hétvégét sem kímélve, tehát minden óra minden perc, mint köztisztviselő mondom, maximálisan kihasználásra kerül. Az új számításoknak megfelelően a kormány nyilvánvalóan holnap állást foglal a Pénzügyminisztérium új számsoraira, javaslataira, és annak megfelelően korrigálni tudja és kívánja a költségvetést is. A korrigálást azért szeretném hangsúlyozni, hogy semmiképpen nem olyan dolog látszódik, hogy itt egy komplett, új helyzet lenne, és az új helyzetnek megfelelően egy új költségvetés. Az előrejelzések és a számítások azt vetítik előre, hogy korrekcióval, módosítással a helyzet bemutathatóvá és kezelhetővé válik. Tehát ezt a döntést nyilvánvalóan meg fogják hozni azok, akiknek ez a kompetenciájuk.

Ennyivel szerettem volna ezeket a történéseket és eseményeket kiegészíteni, illetve még egy dologra felhívni a figyelmet, amit szintén az elnök úr említett, előrevetítve, hogy esetlegesen a médiában már hallható intézkedések mit válthatnak ki. Szeretném mondani, hogy ezeknek a kezelése, illetve ami előre nem tervezhető, mert úgy gondolom, nem várható, hogy előre tervezzünk olyan eseményeket, amelyeknek a bekövetkeztét senki nem kívánja, és nem ezen dolgozik, az előre nem tervezhető eseményekre ott van az általános tartalék. Az általános tartalékból az elmúlt időszakban pontosan minden olyan kiadást, amely nem volt az adott költségvetési szerv költségvetésében, a kormány megfinanszírozta, tehát ebben senkit nem ért semmiféle hátrány, nem kellett átcsoportosítani feladatokat. Ez most is rendelkezésre áll, nagyobb mértékben, mint a korábbi időszakban.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm az alapos választ. Látom, a köztisztviselőkre vonatkozó megjegyzésem többeket szíven ütött a teremben, de nézzék el nekem.

Államtitkár úr!

Dr. Füredi Károly (HM)

DR. FÜREDI KÁROLY szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány kérdés elhangzott, amelyekre szeretnék nagyon rövid válaszokat adni. Nem szeretném elhallgatni, hogy ez a költségvetés - kétségtelen tény - 1,11-es GDP-arányos honvédelmi előirányzatot tartalmaz. Az 1,11-es GDP mellett kialakított honvédelmi költségvetésben azonban a mozgásterünk gyakorlatilag a nullával egyenlő. Ez azt jelenti, hogy 97 és 99 százalék között determinált a költségvetésünk.

Szeretnék utalni arra, hogy a misszióban vállalt nemzetközi kötelezettségeink, különböző tagdíjaink, a NATO-, az EU-s tagdíjak meghatározottak. Pontos listánk van, amennyiben a Honvédelmi bizottság arra a döntésre jut, hogy szeretné látni, minden további nélkül be tudjuk mutatni. Ahogy a kolléganőm említette, a Pénzügyminisztériumban a tervezés során ezeket a problémáinkat, gondjainkat az augusztusi első találkozásainkon velük ismertettük. Az egyik oldalról természetesen jó, hogy GDP-arányos honvédelmi költségvetés van, de a folyamatokat ismerve azt kell mondanom, hogy nehéz lesz a következő esztendő költségvetési szempontból, és ezt nem hallgathatom el, hogy a Honvédelmi Minisztériumnál, nem mondom, hogy kezelhetetlen, de nehéz.

Elhangzott, hogy a személyi juttatási előirányzat egy kicsit magas. Jogos az észrevétel. Azonban Molnár képviselő úr említette, hogy ezer fővel emelték a létszámot, és nem kaptunk rá előirányzatot. Nekünk kellett biztosítani, valamint még 875 millió forinttal ki kellett egészíteni a személyi juttatási előirányzatainkat. Tehát a különböző pótlékokat, amelyeket a honvédségnél kapnak az illetékesek, 875 millió forinttal ki kellett egészítenünk. Ez is jelentős erőket vont el a lehetőségeinktől.

A belső szerkezetünk is teljes mértékben megváltozott. Nagyon pontosan emlékezem arra, hogy egy évvel ezelőtt itt ültem a bizottság előtt, és a tárca kapott olyan kérdéseket, melyek szerint biztosan jó helyen vannak-e egyes előirányzatok. Ezért szerkezetében átalakítottuk - pontosan látszik, hogy mely alcímeken, melyik címeken mi látható, ezért a belső szerkezet jelentős változást mutatott. Ez a Honvédelmi bizottság igényei szerint történt.

Szeretnék reagálni Keleti képviselő úr egy mondatára - amit le is írtam -, hogy elégséges pénz áll rendelkezésre. Ezt én nem vitatom, ez így igaz, csak nagyon nehéz lesz a jövő évet kezelni.

Az Állami Egészségügyi Központra szeretnék kitérni. A tb-től 12,5 milliárdot kapunk. Ez nem elég a személyi juttatásokra. Mi következik ebből? Olyan előirányzatokat kell módosítanunk a tárcán belül, amelyek a finanszírozhatóságát lehetővé teszik. Nekem - pénzügyi ember lévén - csak erre van felhatalmazásom, hogy nyilatkozzak, ennek az egyéb vetületeit nem az én tisztem, hogy minősítsem.

A beszerzéseink és a tűzszerészek kérdésével kapcsolatban az is elhangzott, milyen jellegű beszerzések kerülnek előtérbe: missziós gépkocsik és hasonló jellegű kérdések. Nyomatékosan szeretném hangsúlyozni: mindig olyat, csak és kizárólag olyat vásárolunk, amit a vezérkari főnök határoz meg a helyszínen - és most Afganisztánról beszélek. A kérdés nyilván arra vonatkozott - Afganisztánra -, ami szükséges. Soha semmilyen formában egyetlen fillért mi onnan el nem vontunk, ami szükséges volt, azt megvásároltuk. A lehető legmodernebb eszközöket biztosítjuk. Hogy baleset származhat, azt sajnos kizárni nem lehet.

Közbeszerzés: jogos az észrevétel. Igen, elhúzódnak egy évig a közbeszerzések. De tessék szíves mondani: kötelezettséget lehet-e vállalni úgy, hogy nincs rá fedezet? Amikor megjön a fedezet, akkor az egy igen hosszú időszakot tesz ki, és a beszerzés kétségtelenül hosszabbodik. Alkalmasint élünk azzal, hogy bizottsági felmentést kérjünk, amikor a helyzet azt kívánja, de nem igazán szeretjük, ha a kivételek közé kerülünk.

A Gripennel kapcsolatos kérdésekről: emelkedtek a Gripen-költségek, azonban ennek az az oka - a fejezet indoklásának 17. oldalán szerepel -, hogy hadrendbe kell állítani a Gripeneket, és ha nem túl szakszerű a kifejezésem, azért magna reverentiával elnézést kérek, hogy a 16-os terminálok, a rakéták és berendezések hadrendbe állíthatók legyenek, ezeket is be kellett szerezni hozzá. Még egyszer mondom: ami ide írva vagyon, ezt a katonák adták meg, és nem a pénzügyi terület találta ki.

Lázár elnök úr egy fél mondatában említést tett arról, hogy mi van akkor, ha katasztrófahelyzet vagy hasonló áll elő. Elnök úr, nekem nem tisztem nyilatkozni, de ha hirtelen egy nagyobb tiszai árvíz keletkezne, bizony ha elmaradnak a helikopterek felújításai, akkor az bizony gondot okoz. Mihez a legkönnyebb nyúlni? A felhalmozási előirányzatokhoz a legkönnyebb nyúlni. Igyekszünk, hogy ez se legyen hivatkozási alap, igyekszünk ezekre is figyelni kicsit kisebb lépésekkel, de tesszük a dolgunkat.

Azt szeretném kérni a Honvédelmi bizottságtól, hogy ami előirányzat itt most szerepel, abban a reményben adjon zöld utat neki, hogy ez az előirányzat nekünk rendelkezésre álljon. Ezt a reményemet szerettem volna az elnök úrnak, a tisztelt bizottság tagjainak megfogalmazni. Köszönöm a lehetőséget. Remélem, csak kizárólag pénzügyi kérdéseket érintettem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Keleti alelnök úrnak van még észrevétele.

További kérdések és válaszok

KELETI GYÖRGY (MSZP): Szeretnék szólni, hogy a jegyzőkönyvben ne maradjon egy téves magyarázat, ami Füredi úr részéről elhangzott. Szeretném önt emlékeztetni arra, hogy amikor a kormánytól a tárca az ezer főt kérte, akkor felvállalta a költségvetés biztosítását a bérkeretre. Arra is emlékeztetem, hogy az ezer fő egy része tiszthelyettes, tiszt, akik átcsoportosításra kerülnek, tehát nem újonnan felvett tisztekről van szó, mert elég nehéz kiképezni őket. Ezentúl pedig azt is mondanám, hogy a legénységi állomány, a szerződéses katonák tekintetében elég komoly státuszhiány van, amely ott bértömegben megvan. Én azt gondolom, az utolsó csepp véremig védem a honvédelem költségvetését, de korrektek legyünk ebben a kérdésben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Államtitkár úr!

DR. FÜREDI KÁROLY szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Keleti miniszter úr megjegyzését természetesen nem kívánom cáfolni. Azt azonban szeretném elmondani, hogy amikor a honvédelmi miniszter úr azt vállalta, hogy ennek az ezer főnek az előirányzatát a tárca költségvetéséből ki fogja gazdálkodni, akkor nekünk mégiscsak valahonnan oda kellett egy kis pénzt tenni. Ha kifelejtettem, akkor a hiba biztosan bennem van, akkor szíves elnézését kérem, de ezt én így értettem. Köszönöm szépen. A kettő között így most már talán nagyon remélem, hogy nincs kollízió. Köszönöm.

KELETI GYÖRGY (MSZP): Ez az önök belső ügye.

ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást - a tárca belső életéből is kapunk belső információt, ez fontos, hogy lássa a bizottság.

Mielőtt Csampa képviselő úr is észrevételt tenne, nekem volt még egy kérdésem vagy egy felvetésem, azt jó volna tolmácsolni illetékes füleknek - legalább erre kapjak ígéretet. Ez a differenciált 13. havi kérdés. Felvetettem, hogy a honvédelmi, rendészeti ágazatot is érintheti a 13. havi bérek sorsa. Szerintem lényeges volna a körültekintés gyakorlása és nem a fűnyíróelv megvalósítása. Ezt csak megjegyzésképpen mondanám.

VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, köszönöm szépen, én ezeket vettem, és természetesen tolmácsolom.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, a rendőrök és a katonák érdekképviselete minimum megkívánja, hogy ez itt többször is elhangozzék.

Csampa képviselő úr - egy mondat!

CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tényleg röviden szólnék. Az ÁEK-kel kapcsolatban, ha jól tudom, amikor át lett adva, akkor több minisztériumból össze lettek vonva, a BM kórházára és egyebekre gondolok. Itt gyakorlatilag az a kérdés, hogy hol van mondjuk a Honvédelmi Minisztérium "felelőssége", koordinációja, hogy a többi minisztériumtól is beszedje a pénzt. Elméletileg van egy ilyen megállapodás, hogy a minisztériumok valamilyen szinten támogatják az ÁEK-et. Így gyakorlatilag beszakadt a Honvédelmi Minisztériumba. Tessenek elővenni!

ELNÖK: Államtitkár úr!

DR. FÜREDI KÁROLY szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm a kérdését, képviselő úr. Nagyon könnyű helyzetben lennék, hogy a mellettem ülő Pintér kolléganőmre is egy pillantást vessek, de nem teszem. Én azt a tényt mondtam el, ami most van, hogy ezek a kérdések idáig jutottak, és ennyi áll nekünk rendelkezésre. Ez most a jelenlegi helyzet. Azt kérem, fogadja el a képviselő úr, hogy tettünk érte elég sokat, próbálkoztunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Pénz nincs, és nem is lesz, koncepció pedig tömegével. Köszönöm szépen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van-e még kérdés vagy észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a kérdést azzal, hogy a jegyzőkönyv számára szeretném rögzíteni, hogy a szavazásnál Molnár Lajos képviselő úr számomra adott meghatalmazást, Kontrát Károly képviselő urat pedig Csampa képviselő úr fogja helyettesíteni. Karsai képviselő úr elment - parlamenti felszólalása van -, nem adott helyettesítést. Azt mondta, hogy nem támogatja - kérte, hogy mondjam el a jegyzőkönyv kedvéért - az általános vitára való alkalmasságot, nem vesz részt a szavazásban, és helyettesítést sem adott.

Szavazás

Most pedig szavazás következik. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja? Én Molnár Lajos vagyok jelen pillanatban. (Derültség.) Kettőnk személyes viszonyára való tekintettel, a korábbi egészségügyi miniszteri és az én kórházmentő akciómra való tekintettel különleges történelmi pillanat ez. (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét ellenszavazat. Megszületett a döntés. Köszönöm szépen.

Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6217. számú törvényjavaslat (Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról)

A 2. napirendi pontunk tárgyalására kerül sor, tisztelt képviselőtársaim, ez pedig az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6217. számú törvényjavaslat. Az egyetlen kapcsolódó módosító javaslatról kell döntenünk a kiosztott 2008. október 27-i kiegészítő ajánlás alapján.

Köszöntöm a kormány nevében Gönczöl Katalin szakállamtitkár asszonyt és Rajmon Balázs főosztályvezető urat. A kiegészítő ajánlás egyetlen pontjáról - hogy házszabályszerű-e - az első helyen kijelölt alkotmányügyi bizottság jövő hét hétfőn fog dönteni, ezért praktikusan mi ezt megelőzve kialakítjuk az álláspontunkat. Az eredeti ajánlás 5. pontjában szerepel dr. Bárándy Gergely módosító javaslata, amellyel az előterjesztő egyetértett, a bizottságunk támogatta. Mindezek figyelembevételével kérdezem, hogy mi a kormány álláspontja.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Jó napot kívánok! A kormány a kiegészítő ajánlás 1. pontját, Vas János képviselő úr kapcsolódó módosító javaslatát támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatta. És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat.

MÉCS IMRE (MSZP): Magánérdeklődésű kérdésem van.

ELNÖK: Mécs Imre képviselőtársam magánérdeklődése következik.

MÉCS IMRE (MSZP): Képviselői magánérdeklődés.

ELNÖK: Képviselői magánérdeklődése következik.

MÉCS IMRE (MSZP): Nyilvánvalóan a bíróság nagyobb halmaz, mint egyesbíróként eljárva. A bíróság saját működéséből adódik, hogy egyesbíróként jár-e el, vagy pedig nem.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, valóban arról van szó, hogy a büntetőeljárási törvény szerint egyesbíróként, tanácsban, hármas, illetve ötös tanácsban eljárhat. Azért nem volt túl szerencsés az "egyesbíróként eljárva" megfogalmazás, mert ez kizárná azt, hogy ha a bíróság tanácsban jár el, akkor a tanács tudjon dönteni erről a kérdésről is. Ezt korrigálja ez a javaslat.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazást félbehagytuk. Kilenc igen szavazat volt. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218. számú törvényjavaslat (Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról)

A 3. napirendi pont következik, a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218. számú törvényjavaslat. A kapcsolódó módosító javaslatokról kell döntenünk a kiosztott 2008. október 27-i kiegészítő ajánlás alapján.

Tisztelettel köszöntöm ismételten a kormány képviselőjét a napirendi pont tárgyalása kapcsán. Tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az indítvány tárgyalásához a Képviselői Kutatószolgálat futárpostán megküldte "A bírósági tárgyalótermek biztonsága" című elemzést. Ez egy nagyon fontos dolog egyébként. Kérem, hogy ennek figyelembevételével is alakítsa ki álláspontját a bizottság. A képviselők megkapták.

Az 1. pont következik, amely Gusztos Péter képviselő úr javaslata.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja a kapcsolódó módosító javaslatot.

ELNÖK: A kormány nem támogatta. A bizottság? (Szavazás.) Molnár Lajos támogatja - amíg el nem felejtem. (Derültség.) Egy igen szavazat van. Nem kapta meg az egyharmadot sem.

A 2., 3., 4. pontokban Vas János módosító javaslatai találhatók, amelyek összefüggnek egymással. Külön szavazzunk? Mi a kormány álláspontja?

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány mind a hármat támogatja, ezért történhet együtt a szavazás.

ELNÖK: A kormány mind a hármat támogatja. És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

Most következik az 5. számú ajánlási pont. Bárándy Gergely javaslatáról kérdezem a kormány álláspontját.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 6. ajánlási pont szintén Bárándy Gergely javaslata, amely több ponttal összefügg, a 7., 8., 9., 10., 14., 15. ponttal.

MÉCS IMRE (MSZP): Külön kellene szavazni a biztonság kedvéért.

ELNÖK: Jó! A 6. pont következik. Kormány?

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja.

ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 7. ajánlási pont Bárándy Gergely javaslata.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 8. pont Bárándy Gergely javaslata.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 9. pont?

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 10. pont?

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatja a kormány.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

Vas János javaslata a 11. pontban található.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatta.

A 12. pont Frankné Kovács Szilvia és Szabó Éva javaslata.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az ajánlás 11. pontja a 28. §-hoz nyújt be kapcsolódó módosító javaslatot, amelyet azonban az ajánlás 10. pontja elhagy.

ELNÖK: Világos! A 12. pont következik.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 13. pont Vas János javaslata.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 14. pont Bárándy Gergely javaslata.

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

A 15. pont?

DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Kilenc igen szavazat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hét ellenszavazat.

Van-e olyan kapcsolódó módosító indítvány, amelyről szavaznunk kellene? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Köszönöm szépen az államtitkár asszonynak és a főosztályvezető úrnak a megjelentést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a tűzszerészekhez tervezett kihelyezett ülés időpontja: november 4-e, 14 óra. Autóbusz indul 13 óra 15 perckor a XVII. kaputól. November 4-én 11 órakor bizottsági ülés lesz. Aki autóbusszal szeretne utazni, időben jelezze.

Van-e kérdés, észrevétel, egyéb napirend? (Nincs jelentkező.) November 4-én tehát 10 órától az albán védelmi külügyi bizottságot fogadjuk. Nagy szeretettel várok mindenkit, a képviselőtársaimat az albánokhoz. Tizenegy órakor és délután kettő órakor is bizottsági ülést tartunk.

Köszönöm szépen. Jó munkát! Szép napot!

(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 53 perc)

Dr. Lázár János

a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Vicai Erika