HRB 14/2009.
(HRB 1-97/2006-2010.)
Jegyzőkönyv?
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2009. június 16-án, kedden, 11 órakor
az Országos Rendőr-főkapitányságon
(1139 Budapest, Teve u. 4-6.)
megtartott kihelyezett üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Tájékoztató a Közbiztonsági Háló program aktuális helyzetéről *
Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatója *
Dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány tájékoztatója *
Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter válaszadása *
Dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány válaszadása *
A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/9554. számú törvényjavaslat (Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról) *
A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat (Döntés kapcsolódó módosító javaslatokról és bizottsági módosító javaslat benyújtásáról) *
Tájékoztató a bevetés-irányítási központ működéséről *
1. Tájékoztató a bevetésirányítási központ működéséről
2. Tájékoztató a Közbiztonsági Háló program aktuális helyzetéről
3. A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/9554. számú törvényjavaslat
(Döntés a kapcsolódó módosító javaslatokról)
Meghívottak:
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
4. A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9555. számú törvényjavaslat
(Döntés kapcsolódó módosító javaslatokról és bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
Meghívottak:
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
5. Egyebek
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Rába László (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Karsai Péter (független)
Helyettesítési megbízást adott
Keleti György (MSZP) távozása után Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)
Mécs Imre (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Mécs Imre (MSZP) Keleti György távozása után Katanics Sándornak (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz) távozása után Dr. Simon Miklósnak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) Tóth Gábornak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) megérkezéséig dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Laban János főtanácsadó, a bizottság titkára
Dr. Nagy Zoltán munkatárs
Homola Csaba dandártábornok, szakértő
Ácsné Kovács Katalin munkatárs
Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter
Juhász Gábor rendészeti államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Turi András rendészeti szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Darázsdi Zsuzsanna, a rendészeti államtitkár titkárságának vezetője (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Faragó Ákos főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Házi István r. vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató (Országos Rendőr-főkapitányság)
Samu István r. vezérőrnagy, rendészeti főigazgató (Országos Rendőr-főkapitányság)
Dr. Dobozi József r. vezérőrnagy, parancsnok (Köztársasági Őrezred)
Dr. Petőfi Attila r. dandártábornok, igazgató (Nemzeti Nyomozó Iroda)
Dr. Nemes Zoltán r. dandártábornok, főkapitányi tanácsadó (Országos Rendőr-főkapitányság)
Tímár Zoltán, a Szóvivői Iroda vezetője (Országos Rendőr-főkapitányság)
Horváth József vezérőrnagy, titkárságvezető (Országos Rendőr-főkapitányság)
Dr. Sipos Gyula r. vezérőrnagy, főigazgató (Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Főigazgatóság)
Zsinka András r. dandártábornok, vezető (Országos Rendőr-főkapitányság Humánigazgatósági Szolgálat)
Bodnár Zsolt r. dandártábornok, a főkapitány bűnügyi helyettese (Budapesti Rendőr-főkapitányság)
Dr. Jánosik István r. alezredes, főosztályvezető (Budapesti Rendőr-főkapitányság Ügyeleti Főosztály)
Olár László r. őrnagy, alosztályvezető (Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Szervek Híradástechnikai és Informatikai Főosztály, Informatikai Osztály, Üzemeltetési és Fejlesztési Alosztály)
Kabai Tünde r. százados, kiemelt főreferens (Országos Rendőr-főkapitányság Titkársági Főosztály Titkársági Osztály)
Pindroch Szilárd szakértő
Dr. Galovicz János szakértő
Dr. Enyedi Krisztián szakértő
Dr. Balczó Barnabás személyi titkár
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 03 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelettel köszöntöm az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjait, tisztelt képviselőtársaimat.
Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes oly módon, hogy Tóth Károly képviselőtársamat, aki a nemzetbiztonsági bizottság ülésén vesz részt, Gál Zoltán képviselő úr helyettesíti, Básthy Tamás képviselőtársunkat Tóth Gábor, Mécs Imre képviselő urat Keleti György, Laboda Gábor képviselő urat Rába László képviselő úr, Molnár Lajos képviselőtársunk pedig húsz perc késés erejéig adott nekem felhatalmazást a helyettesítésre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem a házigazdát, az Országos Rendőr-főkapitányságot, illetve Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter urat, Bencze József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány urat, Juhász Gábor rendészeti államtitkár urat, Turi András rendészeti szakállamtitkár urat, Házi István vezérőrnagy urat, bűnügyi főigazgatót, Samu István vezérőrnagy urat, rendészeti főigazgatót, Dobozi József vezérőrnagy urat, a Köztársasági Őrezred parancsnokát, és Petőfi Attila dandártábornok urat, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjét, illetve munkatársaikat. Sipos tábornok urat is tisztelettel köszöntöm, úgy is, mint gazdasági ügyekben illetékes főigazgatót.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor napirendi javaslattal élek. A mai ülésünkön a miniszter úr és az országos rendőrfőkapitány kezdeményezésére a Magyar Köztársaság Országos Rendőr-főkapitányságának Bevetésirányítási Központját tekintjük meg kihelyezett bizottsági ülés keretében, valamint a Közbiztonsági Háló program aktuális helyzetéről kapunk egy tájékoztatást, ezen kívül két kérdésben, a Btk.-módosítással, illetve a közbiztonság és közrend védelméről szóló jogszabálytervezettel kapcsolatos kapcsolódó módosító indítványokról történik döntés. A miniszter úrral történt konzultációt követően a napirendi javaslatot oly módon egészíteném ki, hogy az első helyen a 3. és a 4. napirendi pont megtárgyalására kerülne sor, amennyiben Turi államtitkár úr ennek a prezentálását vállalja, hiszen itt csak a kormány álláspontját kell majd megismernünk a kapcsolódó módosító indítványokról. Ez egy ötperces technikai szavazás lenne a képviselőtársaim részéről. Ezt követően a Közbiztonsági Háló program aktuális helyzetéről tartana a miniszter úr és az országos rendőrfőkapitány úr egy rövid tájékoztatót, majd zárt ülés keretében a bevetésirányítási központ működéséről kapnánk egy tájékoztatást. A zárt ülés keretében megtekintenénk az irányítási központot, és az ezzel kapcsolatos kérdések, vélemények, észrevételek már ugyanebben a teremben hangoznának el, ha jó logisztikai információkat kaptam, de feltételezem, ez ott is megvalósítható.
Kérdezem, hogy az így előterjesztett napirendi pont kapcsán van-e észrevétel, javaslat vagy kérdés. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem fel a kérdést. (Jelzésre:)
Bocsánat, államtitkár úr, parancsoljon!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kérem, hogy a technikai szavazást tegyük egy kicsit hátrébbra, addigra hozza a kollégám az anyagokat, és próbálunk írásbeli anyaggal is segíteni.
ELNÖK: Államtitkár úr, értjük az észrevételt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ezzel együtt elfogadja a napirendi javaslatot, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Egyhangúlag fogadtuk el.
Tájékoztató a Közbiztonsági Háló program aktuális helyzetéről
Ennek függvényében a Közbiztonsági Háló program aktuális helyzetéről kapunk egy tájékoztatást. Először a miniszter úr kért lehetőséget a tájékoztatásra, majd pedig az országos rendőrfőkapitány úr.
A miniszter urat illeti a szó.
Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatója
DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Nagyon örülök, hogy elfogadták a meghívásunkat.
Azért kezdeményeztem, és kezdeményeztük a főkapitány úrral ezt a kihelyezett ülést, hogy a bizottság számára részletes, és reményeim szerint megnyugtató tájékoztatást adjunk arról, hogy az a program, amelyet a kormány ez év februárjában elfogadott a közbiztonság megerősítése érdekében, ütemesen, annak a tervnek megfelelően halad, ahogyan ezt előkészítettük, és kézzel fogható, érzékelhető eredményekre is vezetett már, holott egyébként a program a dolog természeténél fogva még csak a megvalósulás első fázisában van, az év végéig fog kiteljesedni.
Ez az ülés annyiból is szerencsés - ez nem a mi szervezésünk, az élet hozta így -, hogy a Btk.-módosítás, illetve a közrend biztosításában közreműködőkről szóló törvény módosításai is itt szerepelnek napirenden. Ez a két törvény együtt a büntetőeljárási törvény módosításával alkotta a jogalkotási lábát ennek a programnak, és örülök, hogy a parlamenti vita úgy alakul, hogy ahogyan ezt terveztük, 29-én reményeim szerint az Országgyűlés le tudja zárni pozitívan, megnyugtatóan. Bízom benne, hogy ennek a bizottságnak a tagjai, akik leginkább elkötelezettek az Országgyűlésben a közbiztonság megerősítése iránt, támogatni fogják ezeket a törvénymódosításokat. A Btk. közismerten azokra az új jelenségekre kíván elsősorban reagálni, amelyek a közvéleményt joggal foglalkoztatják, és elsősorban a büntetési tételek szigorításával és a sértetti pozíció megerősítésével nyújt segítséget, a büntetőeljárási törvény módosítása pedig a büntetőeljárások gyorsításával kíván hozzájárulni a közbiztonság megerősítéséhez.
A főkapitány úr beszámolójából részletesen kiderül majd, hogy mindazok az anyagi erőforrások, amelyek megítélésünk szerint még ezekben a nehéz, válságos időben is szükségesek, rendelkezésre állnak. A rendőrség megkezdte azoknak a szervezési lépéseknek a végrehajtását, amelyek kellenek ahhoz, hogy több rendőr, és más szervezetben és szervezésben álljon a lakosság rendelkezésére.
Én úgy látom - és ez a befejező mondatom -, minden feltétel együtt áll ahhoz, hogy teljesítsük, amit vállaltunk az év végére, hogy Magyarország minden településén vagy állandó rendőri jelenlét, vagy olyan rendszeres járőrözés legyen, amely a rendőrséget láthatóvá és elérhetővé teszi. Ezt az elérhetőséget segíti egyébként a bevetésirányítási rendszer gyors és érdemi átalakítása. Ennek egyik első lépcsőjét személyesen is megismerhetik ma a képviselők, és uniós forrásból kívánjuk ezt az ország egészére gyorsított ütemben kiterjeszteni. Ez nemcsak az elérhetőséget, hanem természetesen a rendőrség gyorsabb reagáló képességét is van hivatva biztosítani.
A főkapitány úr részletesen tájékoztatást ad önöknek, utána pedig a rendőrség vezetői, és hozzáteszem, a minisztérium vezetői is készséggel állnak rendelkezésre, hogy bármely részlet tekintetében megnyugtató választ adjanak.
Én előre elnézést kérek, a kormánykabinet tart ülést 12-kor, úgyhogy 12 előtt néhány perccel majd el kell mennem, de az államtitkár úr itt marad, és mindaddig a rendelkezésükre áll, amíg valamennyi kérdésre megnyugtató választ nem kaptunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az altábornagy urat illeti a szólás joga és lehetősége.
Dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány tájékoztatója
DR. BENCZE JÓZSEF r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány: (Az előadó kivetítőt használ a tájékoztató megtartásához.) Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr, tisztelt Bizottság, Miniszter Úr, Államtitkár Úr, kedves Kollegák! Mindenekelőtt köszönöm a megtiszteltetést, hogy helyt adhatunk itt, az ORFK főhadiszállásán a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésének, és ráadásul még két napirendi ponttal is hozzájárulhatunk a bizottság munkájához.
Engedjék meg, hogy a napirendi pont címének megfelelően a Közbiztonsági Háló, és részben az ennél bővebb Cselekvési Program előzményeiről és végrehajtásáról röviden jelentést tegyek.
Az elmúlt év nyarán indítottuk el előzményként azt a négypilléres programunkat, amelynek alapvető felismerése abból származott, hogy találtunk a bűnügyi átrendeződésben egy olyan markáns változást, amely szerint az objektív bűnügyi mutatók ellenére bizonyos területeken, bizonyos országrészeken az úgynevezett szubjektív biztonságérzet jelentős mértékben romlott, vagy legalábbis nem csatolta vissza egyébként a bűnügyi objektív mutatókban látható eredményeket. Ez elsősorban az ország északi, északkeleti megyéire, illetve délnyugati megyéire volt jellemző. Kiválasztottunk mintegy száz olyan települést, amelynél két héten keresztül napi 24 órás rendőri szolgálatot biztosítottunk, és ennek következtében láttuk azt, hogy részben a lakosság elégedettsége, részben pedig természetesen az egyéb jogsértéssel kapcsolatos mutatók is jelentős mértékben változtak.
A program előzménye tehát négy lábon állt. Az egyik, hogy ezeken a településeken, illetve bizonyos kistérségekben mintegy 150 fővel a körzeti megbízotti szolgálat fejlesztését tűztük ki célul. Tekintettel arra, hogy nagy megterhelést jelentett főleg az elmúlt években, de még talán az idén is, látható módon, a kiemelt budapesti rendezvények biztosítása, számos rendőri létszámot kellett ezekre a biztosításokra vidékről mozdítani, ezért a vidéki nagyobb rendezvények biztosítására, sportesemények biztosításra, esetenként természetesen a máshoz szükségessé váló bevetési szolgálati feladatokra tekintettel - ez volt a másik lába a programnak - három helyen felállítottuk a Készenléti Rendőrség IV. Főosztályát. Azt jelenthetem, hogy ez év tavasszal ez realizálódott Győr, Nyírbátor, illetve Szombathely vonatkozásában. Ezek 148 fős létszámmal gazdálkodó bevetési egységek, amelyek természetesen akkor, amikor éppen nincs a megyében, a régióban, vagy esetleg a fővárosban feladat, akkor a helyi régiós közbiztonság megszilárdításában vesznek részt. Nagyon fontos, hogy ezáltal kiválthatóvá vált olyan rendőri erők elvezénylése akár néhány napra is, amelyeknél fontos, hogy területen maradjanak.
A harmadik nagyon fontos rész, hogy elindítottunk egy olyan programot, hogy hogyan lehetne a rendőrség szervezetén belül azokat a kollégákat, akik egyébként komoly rendőri felkészültséggel és iskolákkal rendelkeznek, de nem feltétlen generális feladatokat látnak el, hanem mondjuk objektumokat őriznek, hasznosabbá tenni és a közterületi munkába bevonni. Ezért az északi régióban, tulajdonképpen Borsod, Szabolcs és Hajdú megye vonatkozásában egy 100 fős fegyveres biztonsági őrség kiképzését kezdtük meg, akik a napokban fognak egyébként vizsgát tenni. Ezek a kollégák a rendőrség civil állományába fognak kerülni, tehát nem hivatások, száz rendőr kolléga pedig közterületi munkába lesz átcsoportosítva.
A negyedik lába ennek a programnak tavaly a Kistérségi Egyeztető Fórum rendszer létrehozása volt. Minden egyes kistérségben igyekeztünk azokat a rendészeti támogató erőket bevonni, az önkormányzatokat, a polgárőrséget és egyéb hatóságokat, amelyek a rendészet vonatkozásában részkompetenciákkal, feladatokkal bírnak.
Az első pillér vonatkozásában a mai napra 2624 főre nőtt a 2076 fős körzeti megbízotti létszám. Ez az 548 fős növekedés, azt gondolom, jól tükrözi azt, hogy ezen az úton jó irányba indultunk el, és az a Cselekvési Program, amelyet egyébként februárban fogadott el a kormány -, amelyről majd részletesebben szólok - ezt a lábat továbbviszi és meghatározta.
Itt a megyénkénti megoszlását látjuk a körzeti megbízotti létszámnak. Ezzel most nem időznék nagyon. Azt gondolom, ezt az anyagot mindenki meg is kapta vagy megkapja, megkaphatja természetesen. A megyénkénti tízezer főre vetített létszám van a következő térképen, illetve városi kapitányságonként a tízezer főre vetített létszám. Itt a sötétebb színek mutatják a jobban ellátott területeket. A kistérségi megoszlást szintén tízezer főre vetítve mutatjuk be. A kmb. létszámsűrűsége településenként szintén színárnyalatokkal mutatja be az elosztást. Az országos lefedettséget mutató térkép, azt gondolom, szintén nagyon fontos.
Nagyon fontos az, hogy amikor elkezdtük a programot, akkor 500 olyan település volt, amelyben nem volt körzeti megbízott, vagy nem volt illetékességi területe egyetlen körzeti megbízottnak sem arra a településre. Azt határoztuk meg, hogy ne legyen ma Magyarországon olyan település, ahol körzeti megbízottnak nincs feladata, illetékessége. Nyilván akkor fogjuk elérni a teljes feltöltöttséget, ha a körzeti megbízottak 3015 fős létszámát tudjuk biztosítani, ezt az év végére szeretnénk, de már most sincs olyan magyar település, ahol valamelyik körzeti megbízotti csoportnak vagy körzeti megbízottnak ne lenne feladata, illetékességi területe.
A második pillérről tulajdonképpen szóltam. Inkább előrevetíteném, hogy a Cselekvési Program, amelyet említettem, meghatározza, hogy év végére Miskolcon is fel kell állítani egy osztályt. Ez a három diszlokációs egység egyébként nagyon komoly kiképzésben részesült, alkalmas tehát a nagy biztosítások, a demonstrációk biztosításának elvégzésére, és természetesen a közrend, közbiztonság megszilárdítására az azonos felépítésüknél fogva. Ez mintegy 447 fős erőt jelent.
A harmadik pillérről szintén szóltam, erről a 100 főről, elsősorban ezekben a megyékben lesz rendőri erő kiváltva.
A negyedik pillér pedig a közbiztonsági Kistérségi Egyeztető Fórumok, amelyet a rendőrség kezdeményezett. Zárójelben jegyzem meg, nagyon fontos, hogy törvénytervezet készült arra vonatkozóan, hogy ezt a fajta együttműködést, információcserét hogyan kell a jövőben kötelezően jobban működtetni, és intézményes formában működtetni. Ez tehát tavaly egy informális kezdeményezés volt csupán.
A Közbiztonsági Háló program februárban indult el, elsősorban azoknak a településeknek a lefedésére, amelyeket úgy ítéltünk meg - ez mintegy 270-75 település -, hogy az átlagnál komolyabban veszélyeztetettek, vagy azért, mert a romákat ért támadások ezen települések vonatkozásában fordultak elő, vagy azért, mert olyan, egyébként enyhébb súlyú, de talán több tulajdon elleni jogsértés következett be az elmúlt időszakban, amelyek részben megválaszolatlanul maradtak. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezekben az esetekben részben a dekriminalizációs intézkedések hatására húszezer forintra ment fel az értékhatár, és ha és amennyiben nincs minősítő körülmény, akkor a jegyző hatásköre ebben az esetben elbírálni ezeket a szabálysértéseket, és a rendőrség korábbi törvényben meghatározott feladata és jogköre az előkészítő eljárásokkal kapcsolatban megszűnt. Az a Cselekvési Program, amelyet most már sokadszor emlegetek, visszaállítaná ezt a rendet, tehát ezekben az esetekben is lenne a rendőrségnek feladata előkészítő eljárást folytatni.
A végrehajtásra kiadott intézkedési terv február 23-án kelt, tulajdonképpen elindult tehát a Közbiztonsági Háló, hét megye, az itt felsorolt megyék: Baranya, Borsod, Fejér, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében, és tíz rendőrkapitányság teljes területére kiterjedő módon. Ez 276 település, ahol tehát napi rendszerességgel megvalósuló rendőri jelenlétet takar, egyébként pedig a Kistérségi Egyeztető Fórumok keretében határozzuk meg azokat a további településeket koordinálva, ahol heti három alkalommal szintén kifeszítjük ezt a bizonyos hálót, és közterületi ellenőrzéseket végzünk, természetesen elsősorban a helyi körzeti megbízottak bevonásával, a napi szolgálatban lévők bevonásával. A megyei bevetési szolgálatokat vonhatjuk be ezekre a feladatokra, a határrendészeti kirendeltségek állományát a korábbinál erőteljesebben vonjuk be, és célzottan bűnügyi portyaszolgálatokat és egyéb egyenruhás gurulóakciókat hajtunk végre, egyébként a nap éjszakai időszakában jellemző módon többet, sokkal többet, mint korábban. Ez, ha nagyon kiszámolom, akkor azt jelenti, hogy napi szinten 7-800 kolléga az erre a célra biztosított mintegy kettőmilliárd forintos pénzügyi finanszírozás terhére tud túlóra keretében is ebben a feladatban részt venni.
Nagyon fontos célunk volt, hogy a közterületi szolgálat és a fokozott ellenőrzése során a reagáló képességet javítani tudjuk. Sajnos eredményt nem tudok mondani a tiszalöki esetben, de a bejelentéstől számított öt percen belül - mivel ez a háló működött - az ellenőrző, áteresztő pontok felálltak, viszont a bejelentés illetve a cselekmény elkövetése között eltelt több mint tíz perc, és ez már elegendőnek tűnt arra, hogy az elkövető kicsússzon az ellenőrzési rendszerből. (Dr. Molnár Lajos megérkezik a bizottság ülésére.)
Csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, javult a bűnügyi helyzet, ez egyértelműen kimutatható. Itt elsősorban nyilván a megelőző jelleg dominál. Alapvetően az állampolgárok körében szimpátiát váltott ki a folyamatos rendőri jelenlét. Ez a Közbiztonsági Háló program pedig a "Látható rendőrség" programba jól illeszkedik.
Az elfogások száma, ha az első öt hónapot nézem - jelzem, hogy a Háló program február végén indult be gőzerővel -, jelentősen, mintegy 6 százalékkal növekedett, az előállítások száma mintegy 16 százalékkal növekedett. A számok a táblázatban láthatóak. A szabálysértési bejelentések száma is mintegy 24 százalékkal nőtt, az igazoltatások száma is, bár ezt esetenként az ombudsman kritikaként felveti irányunkban, hogy túl sokat igazoltat a magyar rendőrség. Én azt gondolom, hogy a közterületi szűrőtevékenység, ellenőrzési munka nagyon lényeges eleme, hogy az igazoltatásokra sor kerüljön, fontos, nagy szám, és nagy munkaterhet jelent természetesen ez is.
A felderített ittas vezetők számának alakulásában is van némi növekedés. Ebben azt tudom mondani, hogy az elmúlt egy-két évben sikerült az ittas vezetést mint baleseti okot 12 százalék alá szorítani. A mai napig mintegy 11 500 vezetői engedélyt vontunk be a helyszínen az elmúlt év februártól, a zéró tolerancia bevezetésétől kezdve. Mindazok a kampányok, az objektív felelősség bevezetése, az előéleti pontrendszer szigorítása, a helyszíni bírsággal kapcsolatos szigorítások, és a nagyszámú ellenőrzés eredménye, azt gondolom, hogy 12 százalék alatt van ma az ittas vezetés mint baleseti ok, két évvel ezelőtt pedig ez 15 százalék fölött volt.
A helyszíni bírságok összegében látható csökkenés. Azt gondolom, az előző három-négy nagyon markáns növekedés valamilyen módon magyarázza ezt természetesen.
A tiszti, tiszthelyettesi állomány, akik eddig ebben a programban részt vettek, mintegy 3000 tiszt és mintegy 15 000 tiszthelyettes, a tisztek mintegy 28 000 órában, a tiszthelyettesek pedig több mint 155 000 órában vettek részt.
Én ezt összefoglalva a Háló programmal kapcsolatban szerettem volna a tisztelt bizottság tudomására hozni, és engedjék meg, hogy egy kicsit szélesebb összefüggésben is, nagyon gyors léptékekkel, és némi slide-segítséggel további információkat osszak meg a jelentésem további részében önökkel. Nem szeretnék persze túlságosan rohanni, de természetesen ezeket az anyagokat is a bizottság rendelkezésére bocsátom.
Egy általános helyzet azokról a programokról, amelyeket elindítottunk, "A Biztonság, a Bizalom és a Becsület" program, a "Védőbástya" program, vagy a "Főnix" programok. Ezeket nagyon fontosnak tartom, de ezekről részletesebben nem szeretnék szólni. Az elmúlt év a családvédelem éve volt, és olyan programokat indítottunk, mint a "Tiszta fejjel" program, az ittas vezetés elleni charta, vagy az "Iskola rendőre" program. Az utóbbit emelném ki talán, 2440 iskolában vezettük be, és ami örvendetes, hogy a gyors mérés eredménye az, hogy az iskolák környékén nem történt közlekedési baleset a tanulók sérelmére, illetve nem volt olyan bűncselekmény, amely esetenként korábban előfordult. Nagyon jó fogadtatása van ennek a programnak, és nyilván szeretnénk az ország valamennyi iskolájára kiterjeszteni.
2009-et a közterületi biztonság évének nyilvánítottuk, továbbvisszük az ittas vezetés elleni charta, illetve az "Iskola rendőre" programot. Az ittas vezetés elleni chartát mintegy 340 000 ember írta eddig alá, amelyben azt vállalta aláírásával is bizonyítható módon, hogy nem ül ittasan a volán mögé, és másokat is lebeszél arról, ha esetleg erre sor kerül. Intézkedési terveket fogadtunk el számos konkrét területen, és tulajdonképpen eljutottunk oda, hogy ez év februárjában elkészültek a Magyar Köztársaság Rendőrségének a 2009-10-re vonatkozó, a közterületek rendjét hatékonyabban biztosító intézkedései, szervezetátalakítási, bűnüldözési stratégia végrehajtására egy Cselekvési Program, és egy 61 pontos feladatterv.
Az általános helyzetet tekintve még több lényeges módosítás és alkotmánybírósági döntés is befolyásolta természetesen a munkánkat. Nagyon fontos, csak említem a statútum kormányrendeltet az integrációt követően, a határátkelőhelyekről, a közigazgatási bírságról, az állomány élet-, munkakörülményeit érintő normákat, illetve az Alkotmánybíróság több döntését, amely szintén a rendőrség munkáját befolyásolja, valamint itt kiemelném az objektív felelősség kérdését. A miniszter úr említette a Btk.-t, a februári módosítás számos tekintetben adott eszközöket a rendőrségnek.
Ami a humán helyzetet illeti, a táblázatból látható a rendszeresített 45 ezer fős létszám. Ez a 447 némi elírás. A 45 ezer fő létszám 43 705 fő jelenleg, a hiány tehát 1 742. Azért arról is szólnék, hogy a felmentését tölti mintegy 435 fő, és FÜV eljárás alatt van 555 fő, annak ellenére, hogy nagyon komoly intézkedések történtek a huszonöt évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők vonatkozásában, de erről még majd két mondatot szólok.
A vezető beosztásúak és a beosztottak arányában, azt gondolom, a magyar közigazgatásban is talán példaértékű lehet ez a 3,7 százalék. Az integráció során a felére csökkentette a rendőrség a volt rendőrségnél és a volt határőrségnél meglévő vezetői beosztások számát. Ami a tiszt-tiszthelyettesi arányt illeti, a 31,7 aránylik a 68,3-hoz. Azt gondoljuk, hogy ez sok, a tiszthelyettesek irányába kell elmozdulni. A Cselekvési Program ezt tartalmazza, annak egy fontos része, hogy ez év végéig az állománytáblákban némi módosítást fogunk eszközölni.
A tisztek átlagéletkora 33 év, a tiszthelyettesek átlagéletkora 28,6 év. Ez is beszédes, és főleg a következő táblázatban látható korfa beszédes, hiszen látható módon az 56 év fölöttiek száma mindössze 50 fő, az 51 év fölöttiek száma 271 fő, ez összesen 321 fő ötven év fölötti, és viszonylag a derékhad 25-40 éves korig látható.
Ami a hivatásos állományú tagok szolgálatban eltöltött idejét jelenti, az még inkább mutatja annak a megfiatalodott állománynak a képét, amelyben elsősorban az öt évig, a tíz évig tartó, de talán a húsz éven belüli szolgálati idő dominál, és 21-25 év között látható módon mindössze 1597 fő van, és jelentős mértékben csökkenő módon a többi szolgálati időben.
A kommunikációról, azt gondolom, csak egyetlen egy dolgot mondanék, nagyon fontosnak tartom ugyanis - majd mindjárt kiderül, hogy miért -, hogy éppen most, a napokban volt egy felmérés az elektronikus információszabadságnak való megfelelés alapján száztizenegynéhány honlapot néztek meg, és a magyar rendőrség a negyedik lett ezen az értékelésen. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó dolog, bár én mindig ostorozom a kollégákat, hogy még mindig van tennivaló. Az elmúlt évben több mint 2 millió 600 ezer letöltés volt a rendőrség honlapján. Talán fontos, amit most mondok, ez egy nagyon-nagyon friss adat, a GfK csoport Wall Street Journal Europe megbízásából készült egy felmérés, ahol a rendőrök bizalmi indexét illetően, azt gondolom, hogy jó helyet foglalunk el.
Mellé tenném azt is, hogy a mai napig 18 megyei közgyűlés előtt számoltak be a főkapitány kollégáim, és minden esetben elfogadták, talán egy vagy két tartózkodás volt az összes meghallgatáson. 860 kapitány számolt be, és egy kivételével minden beszámolót elfogadtak az önkormányzatok. Talán Balmazújváros - ha jól emlékszem - önkormányzata mondta azt, hogy azért nem fogadja el, mert üzenni akar a nagypolitikának, de természetesen a rendőrségi törvény, az önkormányzati törvény alapján vissza kell térnünk ide, és remélhetőleg el fogják fogadni. Nem a rendőrséggel van a képviselő-testületnek baja.
A Független Rendészeti Panasztestület mint új jogintézmény nagyon fontos, amely 51 állásfoglalást juttatott el eddig hozzám. A szabály az, hogy az állásfoglalások alapján nekem tizenöt napon belül határozatban kell döntenem, hogy a panaszt elutasítom, elfogadom s a többi, vagy részben, és ezt meg lehet bíróságnál támadni. Az 51 állásfoglalásból 26 esetben a panaszt elutasítottam, úgy láttam, 13 esetben részben helybenhagytam, 7 esetben pedig teljes egészében helybenhagytam, elfogadtam, és kettő eset van folyamatban. Csak azért teszem zárójelbe ezt a mondatomat, hogy láthatóvá váljon, hogy a magyar rendőrség napi szinten 17-18 ezer intézkedést tesz, persze nem ennyi a panasz, ez az a panasz, amely a Panasztestülethez jut el, de napi szinten 17-18 ezer átlagos intézkedés mellett természetesen előfordulhatnak ilyen esetek. Ezeknek a tanulságait egyébként mindig levonjuk, a főkapitányok ezt megkapják.
A belső kommunikációról, azt gondolom, nem szükséges nagyon szólni.
A nemzetközi kapcsolattartás, bár rendkívül fontos, elsősorban a szomszédjainkkal kapcsolatban próbálunk erősíteni, a szervezeti tagságainkból adódóan pedig természetesen az Europol, Interpol, SECI, Frontex, OLAF irányába vagyunk folyamatosan jelen ezeknek a szervezetnek a munkájában. Kilenc összekötő tisztünk van jelenleg a világ, elsősorban Európa különböző részein, az Europolban, az EU-ban van például, és kétoldalú együttműködési megállapodás alapján más országokban.
Kiemelt rendezvényként hadd említsem meg, mert azt gondolom, hogy ez egy rendőrdiplomáciai siker is, hogy nem olyan régen zajlott le a XVII. Nemzetközi Határrendészeti Konferencia itt, Magyarországon, ahol 24 első számú vezető volt jelen a világ különböző országaiból és 21 helyettes, 47 ország képviseltette magát 16 nemzetközi szervezettel. Hagyományosan egyébként korábban a Magyar Határőrség szervezte meg ezt a konferenciát, és két éve már, az integráció után a magyar rendőrség a házigazdája. A Frontex egyre komolyabb támogatást nyújt ehhez, látható módon szeretne ezáltal kilépni a Frontex Európa határain kívülre.
A bűnügyi helyzetről néhány képet hadd villantsak föl. Ezek az első négy hónap ENYÜBS-adatai, tehát ezek a nyomozási, ügyészségi adatok. Most van átdolgozás alatt az a statisztikai rendszer, amelyet az IRM kezel, ezért némi elmaradás látható, tehát itt csak az első négy hónapról tudok beszámolni. Szeretném tisztázni, hogy kétfajta statisztikával van dolgunk. Az egyik egy követő, ez a bizonyos ERÜBS majd ENYÜBS, amelyben tulajdonképpen akár két-három évre visszamenőleg is, amikor olyan stádiumba jut az ügy, hogy befejezésre kerül, vádemelésre, akkor bekerül a statisztikába. Ez azért torz, mert követő statisztika, tehát sok esetben mondjuk a rablások emelkedése nem biztos, hogy éppen az aktuális időpontban esedékes emelkedést mutatja, hanem a statisztikai rendszer ilyen szempontból követő jellege miatt mást. A Robotzsaru rendszer, amely az ügy keletkezésekor kerül felvitelre, más statisztika, az inkább nekünk azt mutatja, hogy per pillanat hogy állunk, amiből persze még kiterebélyesedhet további bűnügy, mert ha bejelentenek egy betöréses lopást, abból lehet, hogy a tettes elfogásakor majd újabb ügyek derülnek ki, de mindenképpen inkább az aktuális helyzetre, a parancsnoki intézkedéseket jobban megalapozó helyzetre utal a Robotzsaru-statisztika.
Ez az ENYÜBS, amit megszoktunk az elmúlt évtizedekben, azt mutatja, hogy az elő négy hónap adatai alapján 10,6 százalékos az ismertté vált bűncselekmények csökkenése, és a vagyon elleni bűncselekményeknél szintén egy jelentős csökkenést látunk, kivéve a lopásoknál. A betöréses lopásnál csökkenés, a lopásnál növekedés, az összes többinél csökkenés. A személy elleni bűncselekményeknél látható egy növekedés, de szeretném gyorsan megjegyezni, hogy a zaklatás törvényi tényállása ebben az időszakban került be, és míg az elmúlt év hasonló időszakában csak 162 ilyen zaklatásos eset statisztikázására került sor, a most mérhető négy hónapban pedig 1716, tehát az 1716 zaklatás korábban nem jelent meg, vagy veszélyes fenyegetés szabálysértés, vagy valamilyen más címen került adott esetben elintézésére. Tehát a zaklatás jelentős mértékben megnövelte ezt a számot.
A lopás bűncselekménynél szintén egy viszonylag komoly összehasonlító táblát tudunk prezentálni. Itt láthatóan, amint jeleztem, némi növekedés mutatkozik.
A közterületen elkövetett bűncselekményeknél jelentős visszaesés látható. Ezek elsősorban erőszakos, garázda bűncselekmények, szándékos testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság, rongálás, egyebek vonatkozásában. A hivatalos személy elleni erőszaknál ugyan számszerűségében növekedést nem látunk, de két dolgot mindenképpen látunk. Egyrészt, hogy a felfegyverkezve való elkövetés jelentősen megnőtt, és a csoportos elkövetés szintén jelentősen megnőtt, ami a hivatalos személyek elleni támadásokat, főképpen a rendőröket ért támadásokat illeti.
A személykörözések eredményéről van egy táblázat. Természetesen az év különböző részeiben indokolt és érdekes különböző nagy akciókat elrendelni. Az elmúlt időszakban két ilyen nagy akciónk is volt, amikor 6-700 személy elfogására is sor került egy akció keretében.
A kiemelkedő életellenes ügyekről egy térképet szeretnék csak fölvillantani, amelyben jeleznénk azt a hét ügyet, amelyben a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz egy százfős nyomozócsoport felállításával, és jelentős díjkitűzést is tettünk az ügyekben külön-külön is, és összességében. Úgy tűnik, hogy egy olyan sorozatjellegű ügyről van szó, amelyben a kriminalisztikai jegyek, a lefoglalt bizonyítékok egyértelműsítik számunkra, hogy az elkövetői kör azonos, ezért kezeljük ilyen módon rendkívüli figyelemmel és kiemelten. Öt ember halálát okozta ez a sorozat, egy fő életveszélyes sérülését és kettő fő súlyos sérülését. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz tehát ezekben az ügyekben. A napi híradásokból talán látható az a megfeszített munka, amelyet eddig végeztek. Több mint száz szakértői kirendelés, több mint kettőszáz tanú kihallgatása, több mint négymillió telefonszám ellenőrzése, több mint nyolcszáz óra autópályás és benzinkutas videófelvétel elemzése történt meg, gépkocsi és fegyvervonalon is több százas nagyságrendű az az elemző munka, amelyet elvégeztek az ügyben. További részleteket én most nem kívánok semmiképpen mondani.
Nagyon fontos, és szeretném visszacsatolni - csak azért hoztam ide ezt a képet - az uzsorabűncselekmények, amely március 1-jétől a Btk. 330/A §-a alapján minősül. Korábban nehéz volt ezzel az elkövetési magatartással mit kezdeni. Látható módon 33 esetnél tartunk. Van olyan ügyünk egyébként, amelyben több mint tíz személy van előzetes letartóztatásban, a taktaközi uzsorás történetek kapcsán.
A kábítószer-lefoglalásra is csak inkább tájékoztatásul szerettem volna bemutatni ezt a képet: a heroin, és elsősorban a marihuána, amely jelentős mennyiségben van jelen. Új jelenségek azok a vadkender-ültetvények, amelyek tucatszám kerültek felderítésre, elsősorban Budapest vonatkozásában, és vietnámi elkövetőkhöz kapcsolható elkövetői körről van szó.
Budapesten létrehoztuk a bűnügyi régiókat, ez egyes kiemelt bűncselekmények nyomozására, helyszíni szemléjére vonatkozó intézkedés volt. Azt gondolom, hogy az értékelés első időszaka éppen most fog bekövetkezni. Látható módon egyébként főleg a gépkocsifeltörésben és a betöréses lopásban, rablásban jelentős elmozdulás történt ennek hatására.
A bűnügyi helyzetre reagálva szerettünk volna némi módosítást a szervezeti struktúrában, elsősorban a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A pénzmosás, ugye, elkerült. Nagyon fontos és előremutató, talán a jövőbe mutató a Környezeti Bűnözés Elleni Osztály felállítása, hiszen azt gondolom, hogy a környezetkárosítás, a természetkárosítás a következő évtized slágerbűncselekménye lehet, a Korrupciós Bűnözés Elleni Osztály, és itt hozunk létre július 1-jével teljes egészében minden más nyomozó szervet kiszolgáló módon egy Vagyon-visszaszerzési Egységet, amely természetesen a rendőrség irányába már most is működik, de ahhoz, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnek, más nyomozó hatóságnak is ezt a feladatot el tudjuk végezni, a szükséges jogszabály-módosításokat meg kell tenni.
A közterületek rendjét sértő bűncselekményekről most már az első öt hónap tapasztalatai alapján mutatunk képet: elfogások, ellátások, szabálysértések, feljelentések. Szinte mindegyik növekedett.
Az igazoltatott személyek számáról beszéltem.
A polgárőrséggel fűztük szorosabbra az együttműködésünket. Az elmúlt időszakban 22 500 közös szolgálati órát teljesítettünk. A miniszter úr együttműködési megállapodást kötött Túrós úrral a jelenlétemben arról a támogatásról, amelyet a minisztérium nyújt a polgárőrségnek, ahhoz kötve, hogy növeljük meg a közös szolgálati órák számát az elmúlt évhez képest.
A körzeti megbízotti szolgálatról, azt gondolom, részletesen szóltam. Fontos talán az, hogy az elmúlt két évben mindkét évben volt egy körzeti megbízotti konferencia, a körzeti megbízotti szolgálat elmúlt negyvenöt-ötven évében összesen hét, ebből kettő az elmúlt két évben. 255 fő kmb.-s csoportról 284 körzeti megbízotti csoportra növeltük a csoportok számát, jelenleg 391 kmb.-s hely betöltetlen, év végéig tervezzük ennek a betöltését.
A rendezvénybiztosításról: látható módon mindenhol visszaesett a biztosítandó rendezvények száma, úgy a Gytv., a sport, mind az utasbiztosítás vagy egyéb tekintetében. Ez akár jó hír is lehet, de azért szeretném elmondani, hogy mintegy 5051 rendezvény elég nagy megterhelés, főleg Budapest vonatkozásában, ezt 31 500 fő rendőr kollégám biztosította összességében, és ennek kapcsán 1 434 rendőri intézkedést tettünk.
A térfigyelő kamerarendszerről külön szeretnék szólni, mert annak a Cselekvési Programnak egy fontos része, amelyhez finanszírozást is biztosít a kormány. Budapesten 758 ilyen kamera van, vidéken 789, tehát majdnem fele-fele. A nyugat-európai rendőrségeknél 15-20 éve működik a CCTV rendszer szinte minden rendőrkapitányságon. Ennek egy nagyon erőteljes fejlesztését szeretnénk a jövőben elérni.
A négy pillérről szóltam.
Ami a Cselekvési Programot illeti: nagyon fontos volt, hogy ebben az évben a végzett tiszthelyettesi állományt másfél hónappal előbb állítottuk szolgálatba. Ez azt jelentette, hogy ez az állomány hat héttel előbb megjelenhetett a közterületeken. A diplomáciai testületek objektumainak védelmét ellátó rendőri állományt szeretnénk közterületi szolgálatba bevonni, helyettük mintegy 200 fő kiképzését kezdtük meg, akik egyébként nyilván a moduláris rendszer egyik elemét kapják meg, tehát kimondottan az objektumvédelmi feladatra készítjük fel őket, és a későbbiek során tudják a rendészeti szakképzés további moduljait megszerezni.
A IV. bevetési osztályról beszéltem. Év végéig szeretnénk még 200 fő polgári felsőfokú végzettségű pályakezdőt bűnügyi területre felvenni. Erre a finanszírozási lehetőségünk megvan, a vezényléses munkaidőrendszer bevezetésére pedig intézkedéseket tettünk a bűnügyi szerveknél. Ahol 30 főnél nagyobb a bűnügyi osztály, ott legalább az állomány vagy a munkaerő 20 százalékát vezényléses munkaidő-rendszerben kell biztosítani.
A határrendészeti kirendeltségek és a területileg illetékes rendőrkapitányságok összevonására is intézkedések történtek, elsősorban a horvát határszakaszon fogjuk ezt megvalósítani, és készülünk az autópálya-fejlesztéssel egy időben öt új határrendészeti osztály 30-30 fővel való felállítására.
A határrendészeti helyzetről, az integrációról: Schengen után 389 fővel szemben kellett intézkedni, ez 72 százalékkal jelent többet. Ezek a számok elsősorban az állampolgárságok szerinti megosztást mutatják a határszakaszokon. A legnagyobb nyomás elsősorban a szerb határszakaszon látható - embercsempészésről volt szó a 389 ellenőrzésnél, elnézést, ezt nem mondtam -, a szerb határszakaszon 1551 fő, elsősorban koszovói albán, és más nemzetiségűek. A szerb határszakaszon van most egy erősödés, a szerb, ukrán és a román határszakaszon...
ELNÖK: Főkapitány úr, elnézést kérek, nem megszakítani szeretném, csak van képviselőtársunk, aki a miniszter úrhoz szeretne kérdést intézni, még mielőtt elmenne, és tudom, hogy mindjárt mennie kell a miniszter úrnak. Ha a Közbiztonsági Háló programot érintő rész van még, akkor azt természetesen meghallgatjuk, mert úgy látom, hogy ezek már részben más kérdéseket is érintenek, utána természetesen a végletekig és holnap reggelig vevők vagyunk rá.
DR. BENCZE JÓZSEF r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Akkor én most itt befejezem, felfüggesztjük.
ELNÖK: Nem önt, hanem a beszámolót. Köszönöm szépen a miniszter úrnak és a főkapitány úrnak. A főkapitány úr beszámolóját átmeneti jelleggel felfüggesztettük.
Most Kontrát képviselőtársunk szeretne kérdezni a miniszter úrtól.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr, Államtitkár Urak, Tábornok Urak, Hölgyeim és Uraim! Köszönöm a lehetőséget, és tényleg nem akartam kihagyni azt, hogy a miniszter úr megtisztelt bennünket, és azt mondja, hogy két perc múlva elmegy, anélkül, hogy kérdezhettünk volna.
Miniszter úr, ismeretesek a kormánynak az öregségi nyugdíjat megemelő, megváltoztató, 65 éves életkorra fölemelő döntései, és az országos főkapitány úr elmondta, hogy jelenleg 43 ezer rendőr teljesít szolgálatot -, ha jól emlékszem, a rendőrség létszáma 43 ezer fő körül van, majd pontosítja -, tehát nincs elég rendőr, és azt a megállapodást, amelyet a rendőrség, határőrség összevonása kapcsán a kormány vállalt, nem tudják teljesíteni. Utalt a főkapitány úr is a szolgálati nyugdíj kérdésére. Többször szóvá tettem a parlamentben is, hogy nagyon rossz vért szül, hogy jelenleg az 1971-ben születettek, tehát a 38 évesek mehetnek nyugdíjba. Gondoltak-e arra, miniszter úr, hogy ennek a szolgálati nyugdíjnak a szabályait, amelyet a jelenlegi Hszt. tartalmaz, megváltoztatják? Úgy tudom, hogy jelenleg a havi 50 ezer forintos hűségpénzzel próbálják az állományt a pályán tartani. Ez egyébkén a társadalomban nem szül jó visszhangot, én erre még jó visszhangot nem találtam. Nem tudom, az állomány körében milyen a visszhangja, mennyi embert tart a pályán, de mindenesetre én úgy gondolom, hogy az az ország teherbíró képességének sem tesz jót, hogy 38-40 éves emberek nyugdíjba vonulnak, hivatásosok. Gondoltak-e arra, hogy ezeket a szabályokat megváltoztatják, és esetleg közelítik a civil szabályokhoz, vagy a jelenlegi Hszt.-ben meghatározott 57 éves életkorhoz?
A létszámhelyzettel kapcsolatban kérdezek tovább. Említette a főkapitány úr, és tegnap az államtitkár úr a szigetszentmiklósi közbiztonság ügyében feltett interpellációmra, hogy bizony nem könnyű leakasztani rendőrt, nem úgy van az, hogy valaki jelentkezik az utcáról, és beöltözteti a kapitány vagy a megyei, vagy a városi, vagy az őrsparancsnok rendőr egyenruhába, hanem bizony ennek szabályai vannak. A jelenlegi helyzet nem véletlenül következett be, hanem mindannyian tudjuk, hogy 2004 szeptemberében két rendészeti szakközépiskolát szüntetett meg a belügyminiszter. Akkor Lamperth Mónikának hívták a belügyminisztert. Többek között azért nincs elég rendőr az én megítélésem szerint, mert bezártak öt rendészeti szakközépiskolát. Tehát ez nem egy istencsapása vagy egy természeti csapás, hanem ez egy tudatos döntés eredménye volt, hogy rendészeti szakközépiskolákat bezártak Magyarországon. Gondoltak-e arra, hogy újraindítják ezeket a bezárt szakközépiskolákat, például Veszprém megyében, Csopakon, vagy Sopronban? Még lehetne sorolni a helyeket, ahol megszüntették. Gondoltak-e arra, hogy újraindítják ezeket, vagy esetleg máshol, ahol a helyzet megkívánja, rendészeti szakközépiskolai képzést indítanak?
Én egy írásbeli kérdésemre olyan választ kaptam, hogy 2008-ban közel tízmilliárd forint bírságot szabtak ki az állampolgárokra különböző jogcímeken. Készül-e paradigmaváltás a rendőrségen? Magyarán arra gondolok, hogy egy olyan irányváltás, hogy a rendőrségnek Magyarországon azokat a cselekményeket kellene üldözni, azokat a cselekményeket kellene a célkeresztbe állítani, amelyek a társadalomra, az emberekre, az emberek biztonságára igazán veszélyesek. Tehát nem a tilosban parkoló autósokat kellene súlyos bírságokkal sújtani, hanem például Szigetszentmiklóst tudom hozni, amit a parlamentben is szóvá tettem, azokat a cselekményeket, azokat az elkövetőket kellene a célkeresztbe állítani, akiknél korábban az volt a gyakorlat például abban a városban, de nem csak ott, hogy kifigyelték, hogy hol nincsenek otthon a ház tulajdonosai, és betörtek. Ma már nem téma az, hogy otthon vannak, ma úgymond, ha csak kifosztják a lakásokat, kirabolják őket, akkor - idézőjelbe téve - szerencsésnek érezhetik magukat, mert ha felébrednek, ha mondjuk álmukban lepik meg őket, akkor megverik, megalázzák, megszégyenítik őket. Magyarán, gondolnak-e arra, hogy paradigmaváltás legyen a rendőrségen Magyarországon ebben a helyzetben, amikor, úgy gondolom, hogy a közbiztonság az egyik legkritikusabb pont, és egy olyan pont, amelyen mindenképpen javítani, változtatni kellene?
Miniszter úr, a Közbiztonsági Háló témakörében a kérdésem a következő. Talán június 5-én nyilatkozott az országos főkapitány úr - én egyébként örültem neki, hozzáteszem -, amikor azt mondta, hogy Magyarország minden településén lesz rendőr. Hál' istennek, mondtam magamban, csak meg is valósuljon, mert amikor 2007 áprilisában tárgyaltuk, egyeztettük a rendőrség és a határőrség összevonását, akkor mi, ha jól emlékszem, azt javasoltuk, hogy az 500 főnél nagyobb településeken legyen rendőr, de ezt nem fogadták el. Azt mondom, ha minden településen lesz rendőr, ez sokkal több annál, akkor ez egy nagyon nagy előrelépés. Én ezt nagyon szeretném, és kívánom, hogy így legyen. De azt kérdezem, hogy gondoltak-e arra, hogy a rendőrség szervezetét úgy igazítják hozzá esetleg a jelenlegi igényekhez, hogy egy úgynevezett kistérségi rendőrséget hoznak létre. Gondoltak-e arra, hogy kistérségi rendőrség jöjjön létre Magyarországon?
Mivel azt mondtam, hogy a miniszter úrtól kérdeznék, nem akarom megfosztani a többi képviselőtársamat a lehetőségtől, és utána majd, ha választ kaptam, akkor a főkapitány úrhoz fölteendő kérdésekkel folytatom.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszter úrhoz van-e még kérdés? Közben jelzem, a miniszter úr jelezte, hogy el kell mennie. Van-e kérdés még a miniszter úrhoz? (Nincs jelzés.)
Miniszter úr!
Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter válaszadása
DR. DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter: Köszönöm szépen. Megpróbálok gyorsan, de természetesen pontosan és igényesen válaszolni.
Ami a szolgálati nyugdíjügyeket illeti: szerintem abban mindenki egyetért az országban, hogy nincs az jól, hogy életerős, tapasztalattal, tudással rendelkező rendőrök vagy éppen pénzügyőrök fiatalon, viszonylag fiatalon elmennek nyugdíjba. Ez rossz a szolgálatnak, és hozzáteszem, rossz a többi adó- és járulékfizetőnek is. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ebben az ügyben sem szabad erőből az érintettek számára kiszámíthatatlan lépéseket tenni.
Két nagyon határozott állításunk van. Az egyik: anyagi ösztönzéssel, ezzel a bizonyos hűségpénzzel teremtsük meg annak az anyagi feltételét, hogy a 25 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkezők számára a nyugdíj és a szolgálat ne egy anyagi választás, ráadásul számukra, ha a szolgálatot választják, kedvezőtlen választás legyen, hanem az legyen az előnyös, anyagi értelemben is az előnyös választás. Én bízom benne, hogy ez hatásos lesz.
A másik határozott ígéretünk vagy állításunk, hogy a szakszervezetekkel való előzetes konzultáció nélkül nem teremtünk a nyugdíjrendszerben új helyzetet, annál is kevésbé, mert egy 2007 végén elfogadott törvény az akkor 20 év szolgálati idővel rendelkező kollégák számára rögzítette a feltételeket.
E három peremfeltétel közepette, úgy gondolom, perspektivikusan indokolt ez a közelítés, most azonban én ebben nem látok azonnali lépéslehetőséget. Hozzáteszem, ennek a szükségességét sem, mert éppen a 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők nyugdíjának rögzítése lényegében jelentős korosztályok számára kizárta annak a lehetőségét, hogy itt valami számukra kedvezőtlen változás legyen. Hozzáteszem, nem arról van szó, hogy 25 év szolgálati viszony mellett csak úgy el lehet menni nyugdíjba. Akinek ennyi szolgálati ideje van, az az egészségügyi alkalmatlanságon keresztül mehet el nyugdíjba. Úgy gondolom, hogy ott tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni. A következő napokban egyébként jelentős lépésekkel fogunk ebbe az irányba előre haladni.
Ami a rendészeti szakközépiskolák dolgát illeti, nem tervezzük új szakközépiskolák megnyitását. Hozzáteszem, ez egy hatékonysági kérdés, hogy hány intézményben történik a rendészeti szakközépiskolások képzése. Amit viszont határozottan szeretnék, az a képzésben részt vevők számának növelése, ez a meglévő intézményekben egyébként gond nélkül megoldható, mert kapacitás van, és így a következő években növelni az iskolákból a rendőrségre bejövők számát.
Ami az ön által említett kistérségi rendőrség dolgát illeti: én azt hiszem, hogy most nem az a feladatunk, hogy kicsit bizonytalan tartalmú átszervezésekkel teremtsünk kiszámíthatatlan helyzetet, növeljük azoknak a rendőröknek a számát, akik bizonytalannak érzik azt, hogy nekik milyen pozíciójuk lesz. A fő feladat az, hogy a közterületen, a lakosság számára látható és elérhető módon legyen több rendőr. Minden lépést ennek a célnak rendelünk alá. Úgy gondolom, a főkapitány úr beszámolójából világosan kiderült, hogy nagyon sok ilyen természetű lépés történt, és ennek az eredményei fokozatosan látszanak. Most ezt a hatást, a közterületen több rendőrt alapvetően túlórával érjük el, és a végrehajtandó intézkedések nyomán az év végére fogunk oda jutni, hogy az üzemszerű működés lényegesen kevesebb túlóra mellett teszi majd lehetővé annak a célnak az elérését, amit, nagyon örülök, hogy a képviselő úr is támogat, hogy minden településen vagy állandó rendőri jelenlét, vagy olyan rendszeres járőrözés legyen az év végére, ami ezt az elérhetőséget biztosítani fogja.
Ezzel tulajdonképpen válaszoltam a képviselő úr utolsó kérdésére, a paradigmaváltás igényére is. Ez a paradigmaváltás, úgy gondolom, amit meg kellett, és meg is kell tennünk, és hozzáteszem, a végrehajtása folyamatban van.
Úgy gondolom, abból az igényből, amely szerintem mind a tízmillió magyar állampolgár igénye, hogy a rendőrség tartson rendet, és a rend nem egyes szabályok betartását, hanem a közösségi együttélés, a büntető és más jogszabályok összességének betartását jelenti, nem szabad engednünk. Igen, a falfirkálásból, a tilosban parkolásból, az egyszerű, és önmagában nem súlyos következményekre vezető szabályok megszegéséből alakul ki az a rendetlenségérzés, bizonytalanságérzés, ami aztán teret enged más, súlyosabb bűncselekményeknek is. Én tehát nem azt az iránymutatást adom a rendőrségnek, hogy szelektáljon, azt az iránymutatást adom a rendőrségnek, hogy forduljon jobban a közterületek, a láthatóság irányába, ott viszont nagyon következetesen lépjen fel minden szabályszegéssel szemben, természetesen a fokozatosság és arányosság követelményének érvényesítése mellett. Az látszik a számokból, hogy ha ezt a fokozott közterületi jelenlétet tartani tudjuk, ennek van érdemi hatása a bűnözés alakulására is, nő a lebukás lehetősége, nagyobb kockázatot vállalnak a bűnelkövetéssel a bűnözők, és akkor nyilván jobban meggondolják.
Ami a lakásbetörések dolgát illeti, ez érthető módon a lakosság egészét foglalkoztató jelenség. Úgy látjuk egyébként a számokból, hogy ott, ahol megerősítettük a közterületi jelenlétet, ezek a mutatók is kedvezőbben alakulnak. Az persze a magyar közvéleményt önmagában nem fogja megnyugtatni, de tájékoztatásul talán érdekes, hogy nem magyar sajátosságról van szó. Mondok egyetlen összehasonlító adatot: Bécs városában, amely egyébként egy meglehetősen biztonságos európai fővárosnak tekinthető, ennek az évnek az első négy hónapjában 26 százalékkal növekedtek a lakásbetörések, 26 százalékkal. Az egyik legnagyobb közbiztonsági problémává nőtte ki magát Ausztriában, más városokban is, de különösen Bécsben a lakásbetörések számának alakulása. Úgy gondolom, hogy az a politika, amelyet elindítottunk, ezen a problémán is fog némileg enyhíteni.
Tehát nagyobb rendet, nagyobb biztonságot szeretnénk, ehhez pedig láthatóbb és elérhetőbb rendőrséget. Ennek a jogszabályi, anyagi és egyéb feltételei, úgy gondolom, hogy megvannak, és egyébként a következő hetekben a kormány néhány új kezdeményezést is fog tenni a közbiztonság további megerősítése érdekében. Remélem, hogy a képviselő úr kérdéseit részben megválaszoltam.
Most, még egyszer elnézést kérve, nekem el kell mennem, mert a kormánykabinet tart ülést. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. (Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter elhagyja a tárgyalótermet.)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az altábornagy úrhoz van-e kérdés a beszámolóval kapcsolatban? Kontrát képviselő úr, Nyitray képviselő úr, Molnár képviselő úr.
Arra kérem a képviselőtársaimat, tartsák szem előtt, hogy bár ennek a beszámolónak, amit az altábornagy úr elmondott, külön ülést kellett volna tulajdonképpen szentelnünk, de a bevetésirányítási központ megtekintése a mai bizottsági ülés fő napirendi pontja. Ezt csak zárójelben jegyzem meg. Természetesen ezernyi kérdést nyitott meg a főkapitány úr, és tulajdonképpen a miniszter úr is. Nem azért jöttünk ma, hogy politikai vitát nyissunk a közbiztonságról, a konkrét kérdések területén maradjunk annak érdekében, hogy érdemi munkát tudjunk végezni.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Az elnök úr intelmeit megfogadva itt is rögzítem, hogy mi szeretjük a rendőrséget és tiszteljük a rendőröket. Néhány rövid kérdés lenne, amit a főkapitány úrhoz intéznék. Rövid kérdésre rövid választ várok, csak azért, hogy ezeket az intelmeket közösen betarthassuk.
Főkapitány úr, az elmúlt héten egy érdekes hír látott napvilágot a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetői körében kirobbant vita kapcsán, amely Dobozi tábornok urat érintette valamennyire, ha én jól informálódtam az újságból, a parlamenti kordonozással kapcsolatban. Ha jól emlékszem, úgy fogalmazott a hír szerint - majd cáfolja meg vagy erősítse meg -, hogy ön sokallta azt a kordont, amit a BRFK illetékese kért, és kikérte magának, hogy önt "kordonozó Józsinak" nevezzék. Elnézést kérek az idézetért, de ha nem helyesen fogalmaztam, akkor pontosítson. Ez a vita, ez a válság megoldódott-e?
Aztán, itt vagyunk a Teve utcai rendőrpalotában, és én többször elmondtam, hogy kívánatosnak tartanám, hogy a Teve utcai rendőrpalota támadóit mihamarabb elfogják. Tud-e jó hírt mondani nekünk, főkapitány úr, hogy mikor kerülnek kézre a Teve utcai rendőrpalota támadói?
Még két kérdés, két rövid, de nagyon fontos kérdés. A kiskunlacházi brutális gyilkosság és a tatárszentgyörgyi brutális gyilkosságok ügyében tud-e eredményről beszámolni?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nyitray képviselő úr!
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm. Én vissza szeretnék térni alapvetően a tárgyra, a Közbiztonsági Háló pilléreinek a bő és igen tartalmas ismertetésére.
Azzal kezdem, hogy én nem azt akarom értékelni, amit a főkapitány úr mondott, hanem ami ebből nekem kínosan és rendkívüli módon hiányzik. Én kecskeméti vagyok, a Duna-Tisza köze kellős közepéről, és ebből az egész dologból, ha ránézünk a térképre, Magyarországnak körülbelül a fele teljesen hiányzik, az egész koncentráció Észak- és Nyugat-Magyarországra, Északkelet- és Északnyugat-Magyarországra, és természetesen Budapestre koncentrálódik. Ezt én azért érzem rendkívül aggályosnak, mert az Alföldön - nagyjából megyére vetítve ez Pest megye, Bács megye és Csongrád megye, sőt talán Békés megye egy része is, amely már a Tiszántúlon van - ez azért nagyon kínos és keserves, mert ez egy teljesen más településrendszerű része az országnak, mint az előbb említettek. Rengeteg a tanya, rengeteg a külterületen életvitelszerűen élő ember, állampolgár, és sajnálatos módon rengeteg igen erőszakos és igen brutális bűncselekményt követnek el mind a mai napig, és ezeknek ugyanúgy növekszik az agresszivitásuk, brutalitásuk, mint sajnos másutt is. Ez már egy olyan régi probléma, hogy amióta én képviselő vagyok, mindig elő-előbukkan valamilyen programban az, hogy ezt meg kellene oldani.... Nem lehetne ebből az erősítőből egy kicsit visszavenni, mert gerjed? (Dr. Gál Zoltán: Amit mondasz, azért.) Ha a mondandómtól gerjed be, mint súgja itt az alelnök úr, azt nem bánom, mert annak is szánom, hogy a figyelmet felkeltsem.
Azt gondolom, hogy ennek tükrében egy-két támpontot szívesen adok, hogy mire gondolok, de ezt mindenképpen sürgősen korrigálandónak tartom, hogy ebből a Közbiztonsági Hálóból a Duna-Tisza köze, az Alföld, az országnak gyakorlatilag a déli, délkeleti része ilyen fájdalmas módon kimaradjon. Már csak azért is, mert az összes schengeni külső határ, ahonnan azért elég sok minden, nem csak áldás jön keresztül - a határőrség, rendőrség összevonása miatt sajnos ezt is ide kell címeznem, hiszen ma már nincsenek határőrök, csak rendőrök -, így még érthetetlenebb, hogy miért maradt ki, hiszen ezek a területek mind külső schengeni határokkal határos megyékre terjednek ki. Kivétel Pest megye, mert az már az ország belsejében van, de hogy Pest megye milyen súlyosan fertőzött bűnügyileg, arról, azt hiszem, nem énnekem kell önöket meggyőzni.
Ahogy ezt látom, és elmondom azt is, hogy én azért erről valamennyit a Bács-Kiskun megyei rendőrfőkapitánnyal többször konzultáltam, és azt kell mondjam, hogy egyet is értettek nagy vonalakban azzal, amit fölvetettem. Alapvető problémája az ottani rendőri föllépésnek az általános létszámhiány mellett a szükséges mobilitás és a kommunikációs lehetőségek hiánya. A tanyavilágban nem lehet se Skoda, se Ford gépkocsival közlekedni, oda vagy erős terepjárók kellenek, vagy, ami ennél sokkal olcsóbb, erős terepjáró-motorok, ami már ki van találva. Régen lóval mentek, de a lovat a mostani rablók kiröhögik, mert általában nem lóval járnak, hanem gépkocsival. Tehát gyors, hatékony, azonnali intézkedésre képes, nagyon gyorsan odaküldhető egységek kellenek, ezt talán a szervezésnek is követnie kellene. Nyilván kommunikációs eszközök is, hogy minden egyes rendőr minden egyes rendőrrel, a központtal, a bevetésirányítóval azonnali konkrét, online kapcsolatban is legyen, ha kell, ez megint csak nagyon fontos, legalább olyan, mint egy külföldi misszióban lévő katonának a parancsnokával és a társaival való összeköttetés lehet adott esetben olyan fontos.
Nyilvánvalóan azok a jogi eszközök is kellenek, amelyek ilyen esetben a mindenre elszánt és semmitől vissza nem riadó gazemberekkel szembeni hatékony fellépését nem gátolják, tehát a rendőrök fellépését nem gátolják, és nem visszariasztják a rendőröket a beavatkozástól, hanem éppen ösztönzik őket arra, mert ez adott esetben az előrelépésüknek vagy az előrejutásuknak lehet a feltétele, hogy mennyire hatékonyak. Én azt gondolom, hogy amikor sokat beszélünk a rendőrség társadalmi presztízsének növeléséről, a tekintélyének növeléséről, annak az egyik eleme mindenképpen az, hogy egy rendőr fölléphessen határozottan a törvénysértőkkel szemben, sőt, ha olyan szinten veszélyeztetik az életét és a biztonságát, akkor ő olyan szinten léphessen föl, hogy egyszer és mindenkorra annak is és az utána következőknek is ettől elvegye a kedvét. Tudtommal a mai jogszabályok nem ezt segítik elő. Ma sajnos néha úgy tűnik, hogy egy erőszakos bűncselekmény szemtanújaként a közelben lévő rendőr inkább odébb megy, hogy ne kelljen közbeavatkozni, mert ha netalántán elsütné a fegyverét -, ami azért van nála, hogy használja, ha indokolt -, akkor még ő kerülne bajba. Ezek elképesztően bornírt és őrült szabályok, amik vannak, én ezt nem egyszer, nem kétszer mondtam el. Az államtitkár úr, ha hallaná, és a miniszter úr, ha nem ment volna el, ők tanúsíthatnák, de az államtitkár úr is tudja erről a véleményemet.
Ide jön a harmadik, vagy nem tudom, hányadik, és legutolsó nagyon fontos szempont, amely már egy kicsit túllép a rendőrség közvetlen hatáskörén, de a kormányzatén nem, hogy el kellene már egyszer fogadni azt a triviális alapigazságot, hogy az állampolgárnak saját magának is joga van maga megvédéséhez, és olyan rendőrség - ne legyünk képmutatók, és ne higgyünk a meséknek - soha az életben nem lesz sem Magyarországon, sem másutt, amely minden körülmények között, minden napszakban, minden területen, minden állampolgárnak ugyanolyan mértékű biztonságot tudna garantálni. Ezért kell - vagy inkább úgy mondom, kellene - magát az állampolgárt is olyan jogokkal és eszközök birtoklásának a lehetőségével felruházni, hogy ha kell, akkor ő maga is tudjon legalább addig védekezni, amíg odaér a rendőrség. Ebben is Magyarországon egy képmutató és álszent magatartás, és eddig sajnos minden kormányra jellemző álszent magatartás uralkodik, amely kétségbe vonja az állampolgárok ilyen jogát. Azért mondom, hogy ezt nyilván nem önöknek címezem, mert ez nem az önök területe, és még csak azt sem várom el, hogy most árgus szemek között akár bólintsanak is rá, de tudom azt, hogy ezzel a vélekedésemmel nem vagyok egyedül a rendfenntartásban érdekelt hatóságok és személyek körében.
Sajnálom, hogy az államtitkár úr most jött vissza, mert most fejezem be a hozzászólásomat.
ELNÖK: De itt volt a teremben, csak...
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Az állampolgárok saját maguk megvédésére való nagyobb jogára és lehetőségének a további hiátusaira hívtam fel a kormányzat figyelmét, és bízom abban, amit az utóbbi időben - most nem akarok leleplezni senkit, de - a minisztérium egyik illetékesétől félhangosan, igaz, hogy a folyosón hallottam, hogy azért ezen gondolkoznak, hogy ilyen irányban változtatni kellene a jogszabályokat is. Ha ez így van, ennek nagyon örülök.
Köszönöm a szíves figyelmüket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Még egyszer arra kérném a képviselőtársaimat, hogy bár nagyon fontosak, meghallgattuk a kormány részéről is a politikai nyilatkozatokat, a közbiztonság fontossága mellett letett voksokat, ez egy nagyon fontos dolog - ebben a teremben már hallottam áprilisban olyat, hogy 30 milliárd pluszforrást kap a rendőrség és 1800 új rendőr lesz szeptemberben, majd ezt szeptemberben be fogom hajtani mint ígéretet, hogy hová lettek vagy hol vannak -, de most hagyjuk ki a politikai nyilatkozatok témakörét, szerintem koncentráljuk a konkrét kérdésekre.
Molnár képviselő úr, Gál képviselő úr.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Azt hiszem, politikai nyilatkozatokban nem annyira, de konkrétumokban és gyakorlatban inkább otthon vagyok. Én nem szeretném bizonyítani, hogy mennyire tisztelem a rendőrséget, talán ül itt a teremben olyan, de ebben a házban biztosan sokan vannak, akik tudják, hogy egy időben fél lábbal ennek a szervezetnek voltam a része, mint az azóta megszűnt BM Kórház főigazgatója. Kérem, hogy ezzel az empátiámat figyelembe véve ítéljék meg a kérdéseimet vagy az észrevételeimet.
Konkrétumokról szeretnék beszélni vagy észrevételt tenni. Először is, nem hallottunk arról, és ne menjünk most bele valóban, én a 30 milliárdot nem hallottam, de egy 2 plusz 12 milliárdot konkrétan hallottam, sőt azt is kérte a bizottság, hogy legyen elszámolás arról, hogy mire tervezi fordítani a minisztérium, illetve a rendőrség ezt a pénzt. Talán a 2 milliárdra itt volt utalás, hogy ebből a túlórát fizetik ki, hogy van-e 12 milliárd, azt majd megtudjuk később.
Kérem, nézzék el, hogy nem az én szakmám, a szimpátia megvan, de a szakértelem nem mindig, és én ezt készséggel elfogadom, ha önök bebizonyítják az ellenkezőjét. Az igazoltatások magas száma és az intézkedések kiemelkedő aránya nem kellően hatékony szűrési, megelőzési módszer sokak szerint. Ezt cáfolni azzal lehetne, ha a magas igazoltatási szám mellett megjelenne az igazoltatás során elért eredmény. Mit értünk el azzal? Azt értük el, hogy figyelmeztettük a lakosságot, többségében vétlen, ártatlan és békés lakost, hogy itt vagyunk és intézkedünk, vagy hatékony-e? Mi ezeknek az eredménye? Az átlagos, nem a kiemelt, amikor fókuszálnak két napra, de az átlagos igazoltatásnak mi az eredménye? Sokak szerint ez kétséges. Önmagában a jelenlét igazoltatás nélkül sokkal hatékonyabb. Erről már beszéltek mások, én nem kívánok beszélni. Nem vagyok híve a csendőrség felállításának, de szeretném azért a jelenlévők figyelmét felhívni arra, hogy ha nem ért rá a csendőr, akkor a kocsmába beküldte a kalapját, ha éppen lakodalom volt, és elég volt. A kalap nem kért igazolványt. Ha most a rendőr beküldené a kocsmába a kalapját, legalább két verzióm van, hogy mi történne, az enyhébb az, hogy ellopják. Tehát a jelenlét a fontos, és azt nem feltétlenül muszáj demonstrálni álláspontom szerint a közfelfogás szerint zaklatással egyenértékű - én nem osztom ezt a felfogást - igazoltatással. Tehát, hogy mi az eredménye az igazoltatásnak, az dönti el.
Ezen bizottsági tagságom óta elég sokszor találkoztunk, és mindig öröm és megtiszteltetés főkapitány úrral találkozni, vagy a rendvédelmi szervekkel és a honvédséggel nemkülönben. Azért késtem, mert éppen egy honvédségi intézményt látogattam meg. Szóval, nagyon sokszor láttam a bűncselekmények számát feldolgozó különböző statisztikákat, de soha nem láttam mellette párhuzamos oszlopban a felderítési arányt. Szerencsémre viszonylag gyorsan megtaláltam ebben a könyvben. Ez elszomorító. Én nem azt mondom, hogy az önök hibája, de elsősorban, bocsánat, másodsorban a jelenléten túl a felderítési arány, a büntetés egyértelmű kockázata, "nem úszhatod meg", minden újság szerint - nem hivatkozom szakirodalomra, mert ahhoz keveset olvasok - ez az, ami elrettenti a bűnelkövetőket. Nem az, hogy fegyvert viselünk, nem az, hogy igazoltatunk, hanem az, hogy elfogjuk azt, aki bűntettet elkövet. Nem osztom a zéró tolerancia elvet, de az, hogy a... Önök jobban ismerik, hadd ne idézzek ebből. Rettenetes a felderítési arány. És az nem vigasz abban, hogy a kiemelt ügyekben, az emberölésben, tehát a nagyon súlyos ügyekben - sajnos azok közül, amelyek a legnagyobb visszhangot váltják ki, ott azért rosszabb, az tartozik a felderítetlenbe - magas, hála az égnek, de az átlagügyben nagyon rossz, és az ismeretlen tettes ellen indítottakban kiemelkedően rossz. Ami azt jelenti, hogy ha nincs ott a rendőr vagy egy tanú a pofonnál, vagy nem marad életben a tettes, magyarul, ha a bejelentésnél már tetten érik, vagy éppen a bejelentő az, aki tetten éri, vagy a hülye elalszik, mert megissza a nyaralóban a pálinkát és ott megtalálják, tehát az ismeretlen tettes ellen indítottaknál nagyon rossz a felderítési arány.
A következő még mindig a megelőzéssel és a jelenléttel összefüggő. Nem tudom, ki, szeretném, ha a gazdasági főigazgató úr adna rá választ, vagy bárki. Sajnálom, hogy nincs itt egy megyei főkapitány, mondjuk. Mennyi a járőr átlagos, egy műszakra vagy egy időegységre jutó megtett kilométere? Vajon bejelentésre mennek-e, vagy megvan a rendőri jelenlét, vagy az igazoltatás nem azért történik-e ilyen nagy számban, mert különösen kistelepüléses tanyarendszerben nem jelenik meg a rendőr? Vagy elsődlegesen a rendőrhiány az oka-e, vagy az, hogy nincs, ami mozogjon, és nincs mivel mozogjon? Mondjuk nincs elég benzinpénz és korlátozni kell, és arra a 30-40-50-80 kilométerre korlátozódik, ami a hívásra érkezéshez szükséges. Vajon mozognak-e eleget ezek a kocsik? Mennyi az átlagos mozgás? Alkérdésként ide jön, kérem, ne válaszoljanak rá, hogy mennyi a járőrkocsik és az egyéb szolgálati gépkocsi aránya. Vajon van-e elegendő? Ezen valószínűleg a határőrség javított.
Két dolog van már csak, amiről beszélnék. Ha már a határőrség, akkor itt egy alkérdést hadd tegyek fel. A szervezeti integrációt elismerten rendkívül, majdnem azt mondtam, hogy hibátlanul, tehát nem várt módon végrehajtotta a két szervezet vezetése, és nyilvánvaló, hogy ezt a parádét a rendőrség vezetői vezették, vagy a feladatok többségét nekik kellett ellátni. De vajon a szervezeti integráción kívül az eltérő képzésből adódó szemléletbeli és gyakorlati különbségeket, a volt határrendészeti állomány átképzését sikerült-e kiegyenlíteni megfelelően? Csak alapkérdés, mint fegyverbolondtól, hogy a határőr elsősorban géppisztollyal tudott lőni, esetleg a maroklőfegyvertől pedig ő maga is fél. Nem tudom, hogy mennyit lőhetnek például maroklőfegyverrel.
Az utolsó. Nem akarom a kérdés hátteréről a vitát megnyitni, mert messze vezet. Emlékszem, annak idején az egyik belügyminiszter, álláspontom szerint nagyon helyesen, elrendelte... Akkor még volt belügyminiszter. Zárójelben jegyzem meg, államtitkár úr, hogy ha még néhányszor cserélődik a miniszter, akkor már lassan nem fogják megismerni, hogy ki az elöljáró, ha bejön ide. Ez nem tesz jót szerintem a rendőri szervezetnek, de ez nem az államtitkár úr felelőssége, ő egy stabil pontja a minisztériumnak. Majdnem belügyminisztériumot mondtam. Volt egy olyan belügyminiszter, aki elrendelte azt, hogy a rendőrségi pszichológusoknak kötelező a látens magatartászavarok közül a korrupciós hajlam mérése az állománynál. Ez elég sikeres volt. A kérdésem az, hogy ilyen gyakorlat folyik-e, mondjuk agressziós hajlam, rasszista hajlam, és sorolhatnánk még, tehát egyáltalán a magatartászavarok, hogy alkalmas-e minden szempontból rendőrnek, mérik-e ezt, van-e megfelelő számú pszichológusuk. Bizonyos beavatkozások esetén, fegyverhasználatnál megtörténik-e minden esetben a pszichológiai utókezelés? Azokban az esetekben, ahol a rendőri magatartás helytelen volt - hogy finoman fogalmazzak -, van-e lehetőség és kapacitás arra, vagy egyáltalán létezik-e, hogy nem fegyelmi jelleggel, hanem prevenciós jelleggel ilyen vizsgálatok történjenek?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gál képviselő úr fog kérdezni.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. A képviselő úr utolsó mondataihoz annyit hozzáfűznék, hogy ezt a pszichológiai utókezelést sok más területen is célszerű lenne folytatni.
A képviselőtársaim sok mindent elmondtak a kérdés kapcsán, nem nagyon voltak figyelemmel az elnök úr bölcs intelmére. Én megpróbálok ehhez alkalmazkodni.
Én úgy látom, hogy az az irány, amelyet itt a főkapitány úr vázolt, az az adott lehetőségek, adott állomány, adott feltételek mellett mindenképpen egy jó irány, és ebbe az irányba kell továbbmenni. A helyzet persze nem egyszerű, mert egy nagy átszervezésen van túl a rendőrség, és természetesen ezek a dolgok is mozgásokkal, konfliktusokkal járnak az állományon belül is, és így tovább. Tehát nem egyszerű a dolog, de mindenképpen az a véleményem, hogy ebbe az irányba kell menni, amelyről most tájékoztatást kaptunk.
Két rövid kérdésem lenne. Az egyik az - a további irányokat tekintve is talán ez lényeges -, hogy hogy sikerült a száz fegyveres őr toborzása, magyarán könnyen ment-e vagy pedig nem, és van-e esetleg további elképzelés ebben a vonatkozásban. Hozzáfűznék akkor én is egy rövid magyarázatot. Nyilván minden lépésünknél egy normális országban nagyon fontos a közbiztonság, de ennek a költségvonzatára is tekintettel kell lenni, és ebben az értelemben természetesen a mellé, hogy legyen több rendőr, mindig oda kell tenni, hogy miből.
A másik kérdésem pedig az lenne - ez egy kicsit kapcsolódik az előzőhöz -, hogy a körzeti megbízotti hálózat növelése kapcsán mi az állományban a hangulat ebben a vonatkozásban, magyarán könnyen ráállnak-e a kollegák erre a fajta feladatra, vagy pedig kell egy kis parancsnoki ráhatás, és az önkormányzatok milyen segítséget adnak ehhez a folyamathoz. Gondolom, persze mindenütt szívesen fogadják, és minden polgármesternek is politikai haszna van belőle, ha letelepül egy rendőr a térségben, de annak, hogy ez működőképes legyen, sok tárgyi feltétele van, és tudjuk, hogy a rendőrség eszközei e vonatkozásban is korlátozottak. Magyarán tud-e olyan ütemben menni a feltételek biztosítását illetően is ez a lépése ennek a cselekvési tervnek a jövőben?
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ecsődi képviselő úr következik.
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendéglátók! A főkapitány úr tájékoztatása alapján én úgy gondolom, a tájékoztatásból számomra az tűnik ki, hogy az irány jó. És ezt mondom azért, mert a körzetemben megtörtént eset bizonyítja, hogy ha a rendőrség ezt a Közbiztonsági Hálót jól alkalmazza, vagy ha úgy tetszik, akkor épp annak az esetnek a megoldásának a mintájára készül ez a Közbiztonsági Háló, hogy ahol egy közlekedési balesetnél egy olaszliszkai lincselésstílus kezdődik el, és a polgárőrség, a körzeti megbízott, utána a dunaújvárosi kapitányság, és utána a készenléti rendőrség megfelelő akcióba lépése eredményezte azt, hogy nem történt tragédia tulajdonképpen. A települést hermetikusan le tudta zárni a rendőrség, és azok az elkövetők rendőrkézre kerültek, és ez történt úgy, hogy ebből nem lett országos botrány, mert a rendőrség végezte a munkáját, a polgárőrség végezte a munkáját, és ne adj' isten az önkormányzat is végezte a munkáját, és nem politikai vitát csinált az egészből, hanem megfelelően kezelte az ügyet. Gyakorlatilag még az a kisebbség is, amely ezt el akarta követni, ezt tudomásul vette, és partnere volt utána a rendőrségnek az egész munkában. Ezért mondom, hogy ez az irány kimondottan jónak tűnik számomra, nem szakemberként, és ha az eredményessége olyan lesz, mint ezen a településen történt, akkor, azt hiszem, sok problémára, amelyet itt a képviselőtársaim felvetettek, megfelelő válasz adódik.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? Simon Miklós képviselő úr.
DR. SIMON MIKLÓS (Fidesz): Egy rövid kérdésem lenne tisztelettel. A körzeti megbízottak munkájának alfája és ómegája a jelenlét, mint ahogy a miniszter úrtól is hallottuk, de akkor probléma van, ha a körzeti megbízottak nem az adott helységben, területen látják el a munkájukat, hanem esetleg átvezénylik más területre. Tehát arról szólna a kérdésem, hogy a körzeti megbízottak valójában hány százalékban töltik az idejüket az adott településen, ahova ki vannak rendelve, vagy hány százalékban foglalkoznak az adott település problémájával. Mert ha egy rendőrkapitányságon átvezénylik őket más feladatokra, akkor hiába van körzeti megbízott, ha nincs jelenlét az adott településen.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.)
Főkapitány úr, először is szeretném megköszönni minden képviselőtársam nevében az első részét a beszámolójának, mert úgy láttam, hogy van még jó néhány prezentációs rész, amely hátravan. Mi ezt most is készek vagyunk meghallgatni, de ha a főkapitány úr megtisztel bennünket azzal, azt gondolom, a téma és az érdeklődés bizonyította az ön számára is, talán az államtitkár úr, és feltételezem, a miniszter úr számára is, hogy nem létezik olyan politikai erő ma a parlamentben, amelyet ez a beszámoló ne inspirálna különböző kérdések megfogalmazására, és attól tartok, hogy ez nem véletlenül van. Én jónak tartanám, ha a bizottsági üléseink sorába be tudnánk illeszteni a Közbiztonsági Háló további értékelésének lehetőségét is, mert úgy veszem észre, hogy a képviselőtársaimat kiemelten foglalkoztatja ez a kérdés. Remélem, hogy a kormány erre lehetőséget biztosít számunkra és az ön számára is.
Az én észrevételeimet, ha megengedi, azzal kezdeném, hogy ha jól érzékelem a miniszter úr mondandójából, és ha jól ismerem a pártom álláspontját, akkor heteken belül közbiztonsági kérdésben számos olyan kezdeményezés fog elhangzani mind a kormány, mind a Fidesz részéről, amely érdemben fogja, ha a közbiztonságot nem is, de a közhangulatot befolyásolni, ezért ezekbe én most nem mennék bele. Nem a politikai részébe mennék bele, mert úgy hiszem, hogy a következő hetek tartogatnak néhány érdekes fejleményt ebben az ügyben. De amikor a határőrség és a rendőrség összevonásában megállapodott a parlamenti két oldal, akkor ezt azért tette mind a kettő - feltételezem én, legalábbis, aki nem a költségvetési bizottságban dolgozik, hanem a rendészeti bizottságban -, hogy több rendőr lesz az utcán, és erősebb lesz a magyar rendőrség.
Azt szeretném megkérdezni a főkapitány úrtól, hogy ma mekkora a rendőrség objektív létszámhiánya, tehát hány rendőr hiányzik a rendszerből. Ezt lehet jobbra-balra tologatni, föl, s alá. Amit láttunk számokat, azok imponálóak. 45 ezer rendőrről szól a szám, majd 43 ezerről, a valóságban sem 45 ezer, sem 43 ezer nincs, ezt mindannyian tudjuk. Valószínű, hogy nem is lesz soha, félreértés ne essék, azonban ennek az elosztása és a státuszok felöltése nagy kérdés. Szeretném tisztázni azt, hogy hány rendőr hiányzik, hogy erre kapjunk egy megközelítőleges választ, vagy egyszer az életben kapjunk egy adekvát választ. Annak utána, ha jól értem, a kormány, illetve a rendőr-főkapitányság pontosan fölmérte kistérségenként a közbiztonsági helyzetet, és feltételezem, hogy a 276 település ennek függvényében került kiválasztásra. Tehát önök pontosan tudják, ha nem is mondják, de pontosan tudják, hogy mennyi rendőr kellene, és mennyi rendőr hiányzik. Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem épp erre a 276 településre vonatkozik. Most nem fogok nyilván számokat kérni, mert erre már idő nincs, de azt azért jó volna tudni, hogy önök követik-e azt, hogy a 276 településen, ahol kiemelt rendőri jelenlétet rendeltek el, hogyan alakulnak a közbiztonsággal kapcsolatos mutatók. Ez azért mérhető hónapról hónapra. Én tudom, hogy ezerfajta nyilvántartás létezik a megrendelő igényétől függően, hogy a statisztikákat ne írjam le teljesen, de azért belső rendőri tapasztalatnak lenni kell, egy negyedév után információval bírni kell ahhoz, hogy pontosan lássuk, hogy a 276 településen mi történt az első negyedévben, vagy most már az első félévben. Feltételezem azt a magyar rendőrségről, hogy ebben a vonatkozásban naprakész jelentések is vannak akár az asztalon. Mert nekem az a fixa ideám, és ezért hivatkoztam a határőrségre és a rendőrségre, hogy ha empirikus tapasztalatokat akarunk keresni, akkor ezek megvannak a magyar rendőrség működéséből, és ennek számos konzekvenciája és következménye van. Tessék megnézni, hogy Vas megyében, Győr megyében milyenek a közbiztonsági mutatók! Tartok tőle, hogy ez összefüggésben van, vagy örülök neki, vagy visszaigazolja azt az egyszerű tényt, hogy Győr városában van még létszám arra, hogy közterületi jelenlétet biztosítson a rendőrség. Meg kell nézni, hogy milyenek a győri közbiztonsági mutatók. Van rendőr, van rend, nincs rendőr, nincs rend.
Hogy ezek az átcsoportosítások mit érnek: én nem szeretném a rendőrség munkáját megkérdőjelezni, vagy az önök törekvéseit, ami, sokszor úgy látom, hogy a pénzügyi nehézségek miatt a lehetetlennel fölérő munkát jelentenek. Itt láttunk egy beszámolót, hogy hogyan próbálták meg átcsoportosítani az erőket, vagy hogyan próbálták biztosítani az erőket azokban a kistérségekben, azokban az országrészekben, ahol valóban nagyon komoly közbiztonsági problémák vannak, és ennek most már nagyon komoly társadalmi konzekvenciái is vannak, mint ahogy azt mindannyian pontosan tudjuk. De az a kérdésem, hogy mit érez ebből a lakosság, van-e a helyhatóságoktól visszajelzés. Mert lehet, hogy önök úgy gondolják, az, hogy eljutottak odáig, hogy fölemelték a körzeti megbízottak számát 584 fővel, megoldás, lehet, hogy a polgármester kollégák meg azt mondják, hogy ezer fővel kellett volna fölemelni, és nem egy körzeti megbízott kell a faluba, hanem három ahhoz, hogy rend legyen, mert közben ennyit romlott a biztonsági helyzet. Azt szeretném megkérdezni, hogy az alsó határhoz képest hol járunk, vannak-e erre becslések, felmérések. Azt gondolom, hogy ennek mérhetőnek kellene lenni.
Az észrevételem tehát abban összegezhető, hogy én abban hinnék, pontosabban mondva abban hiszek, hogy nagyon erős, állandó rendőri jelenlétre van szükség. Az ország különböző pontjain ez másképpen jelentkezik. Nem biztos, hogy ez Szombathelyre és Győrre úgy vonatkozik, mint Borsod megyére, Heves megyére, Szabolcs megyére vagy Jász-Nagykun-Szolnok megye bizonyos térségeire, de mindannyian tudjuk, hogy melyek azok a települések, országrészek, ahol nagyon erős, állandó rendőri jelenlétre van ahhoz szükség, hogy stabilizálni lehessen a biztonsági helyzetet. Nekem az a kételyem, hogy az önök törekvéseit, lehet, hogy pénz hiányában - erre hajlok - még nem biztos, hogy ezt a paramétert teljesíteni fogják vagy teljesíteni tudják.
Azt szeretném megkérdezni, hogy kapnak-e forrásokat ehhez, milyen forrásokat kaptak, főkapitány úr. Ebben a teremben az utóbbi fél évben nagyon sok szám elhangzott. Én ezeket mindig felírtam dátumra pontosan, most nem akarom idézni. Rendőr darabszám is elhangzott, de azokat senki nem vette komolyan, hogy szeptemberben 1800 új rendőr lesz, tehát azt nem is kérem már nagyon számon, de pénzben is hangzottak el igények, milliárdok röpködtek. Folyósításra mi került, hogy került? Én nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni a rendőrség vezetését, csak úgy gondolom, hogy ha igaz az, amit önök itt próbálnak bizonyítani, hogy 276 településen kipróbálták a többlet rendőri órát, ha annak az a következménye, hogy nagyobb lett a biztonság ezeken a településeken, akkor ez annak a kérdése, hogy mennyi pénz van többlet rendőri jelenlétre, illetve hogy ennek a munkajogi szabályai hogy vannak, hogy többletmunka végzését hogyan lehet elrendelni. Ez egy jogtechnikai kérdés, az összes többi pedig pénzügyi kérdés a túlóra-elrendelés tekintetében. Az, hogy ez rendelkezésre áll-e, egy nagyon fontos kérdés, úgy gondolom.
Ha egy megjegyzést tehetnék: előbb-utóbb annak a rezsijét a magyar rendőrség le kell hogy nyelje, vagy meg fogja inni annak a következményeit, hogy ha megnézzük, hogy a 2004-5 óta eltelt négy esztendőben hányan hagyták el a rendőri pályát, az nem biztos, hogy a nyolcezerbe belefér. Ennek azért van rezsije, a faluban is van rezsije, és magasabb rendőri irányítási egységekben is van rezsije. Ezzel valamennyiünknek szembe kell néznie. Az, hogy 52 év feletti rendőr 50 van Magyarországon, és együtt 330 olyan rendőr van, aki az 50 év feletti korhatárt átlépte, és ha még a szolgálati időket is megnézzük, a 20-25 éves kört, akkor egészen kétségbeejtő helyzettel találkozunk.
Félreértés ne essék, én nem az önök eddig tett erőfeszítéseit szeretném megkérdőjelezni, csak én nem a teljes megoldást látom ebben, hanem lépéseket látok az ügy megoldása érdekében. És persze nem ez az a hely, ahol le kell vonni annak a tanulságait, hogy az anyagi kivéreztetés... Csak két számot mondanék. Nézzük már meg, hogy 2004-2005-2006-ban mennyi volt a rendőrség költségvetése külön, és mennyi volt a határőrség költségvetése külön, ezt adjuk össze, és adjuk össze, hogy most mennyi a rendőrség költségvetése. Itt nem 10-20 milliárd forintnál, hanem már 50 milliárdnál tartunk, ami hiányzik a rendőrség korábbi büdzséjéből, emelkedő energiaárak mellett. Ennek azért, egész biztos vagyok benne, hogy valamikor megvan a rezsije, és attól tartok, hogy ezt be kell gyűjtenünk ebben az időszakban.
De nem a rendőrség munkáját, és még csak nem is a kormányzati törekvéseket akarom megkérdőjelezni, mert világosan kiderült a miniszter úr beszámolójából, az elrendelt intézkedésekből, hogy ezt a problémát a kormányzat is érzékeli, és megpróbál lépéseket tenni, csak azt nem tudom, hogy ez elég lesz-e, vagy mire lesz elég, azzal kapcsolatban pedig, hogy ebből a társadalom mit érzékel, komoly aggályaim vannak. Ennyit szerettem volna mondani.
Azt gondolom, a képviselőtársaim kivétel nélkül olyan kérdéseket tettek föl - még ezt ajánlom az államtitkár úr és a főkapitány úr figyelmébe -, pártállástól függetlenül, teszem hozzá, amelyek mégis egy irányba mutattak. Mindenki azt szeretné, hogy erős rendőri jelenlét legyen Magyarországon, mert ebben látja az egyedüli gyors megoldását a közbiztonsági helyzet javításának a statisztikák gyártásán túl.
Főkapitány úr, nem tudom, hogy a második részét el kívánja-e mondani a beszámolónak, mert arról az eredeti szándékunkról, hogy a bevetésirányítási központot megtekintsünk, még nem tettünk le teljesen, csak részben. A főkapitány úr most először a kérdésekre válaszol, és utána szerintem még a többi napirendi pontot is meg kellene beszélnünk.
Dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány válaszadása
DR. BENCZE JÓZSEF r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Köszönöm szépen a kérdéseket. Nem tudom, az államtitkár úr kíván-e esetleg... (Juhász Gábor nemet int.) Nem. Akkor mondom.
Azt mindenekelőtt köszönjük, hogy a rendőrséget szeretik és tisztelik a rendőröket, azt gondolom, ez jólesik itt mindenkinek.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Bocsánat, főkapitány úr, csak az von le a képviselő úr szavainak értékéből, hogy ugyanezt mondta a miniszterre is. Ez természetesen csak tréfa.
ELNÖK: De azt is komolyan mondta. (Derültség.)
DR. BENCZE JÓZSEF r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány: Ami a konkrét kérdéseket illeti:
Az a sajtóban napvilágot látott probléma a kordonozás, nem kordonozás kérdésében: a kordonozás egy olyan közigazgatási eljárás, amelyben indokkal ellátott közigazgatási határozatban lehet csak objektumvédelmet elrendelni meghatározott időre, meghatározott okkal, és nyilvánosságra kell hozni ezt a határozatot. Nyilvánvaló, amikor a Parlament mint védett objektum védelméről van szó, akkor egy ilyen határozatnak - egyébként pedig a bíróság előtt megtámadható ez a határozat - fontos szempontja és kelléke az, hogy valóban van-e olyan ok, amely indokolja adott esetben a kordonozást vagy az objektumvédelmi határozat meghozatalát. Ebben a kérdésben igazából nem tartalmi vita volt, hanem egy olyan félreértés - ha már ezt itt, a bizottság előtt nyilvánosan kell hogy megválaszoljam -, amely bizonyos információhiányból is fakadt, ugyanis bizonyos információk eljutottak az őrezredhez, amely jogosult meghozni, ott pedig ezeket az információkat esetleg más módon kezelték, vagy esetleg nem tartották elegendőnek. A vita igazából arról szólt, hogy ennek a tisztázása érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik helyettese konkrétan vegye fel a kapcsolatot az őrezred parancsnokával, tisztázzák, és megfelelő jogi keretek között szülessen meg ez a döntés, merthogy minden esetben egyébként van olyan állampolgár, aki megtámadja ezeket bíróság előtt, tehát nem lehet ezt jogilag hiányosan meghozni. Az illető parancsnokhelyettes nem gondolta úgy, hogy ezt a telefont neki a sokadik egyeztetés után meg kell tenni, nem teljesítette ezt a kérést, ebből fakadt a vita, ez tisztázódott később. Én pedig úgy gondolom, hogy az elöljáró kérését, utasítását nemcsak illik, hanem kötelező is teljesíteni, akár őrmesternek, akár tábornoknak, tehát ez következmények nélkül semmiképpen nem marad, ebben a tekintetben egyértelmű az állásfoglalásom, még egyszer mondom, akár tábornokról, akár őrmesterről legyen szó.
Az a kérdés pedig, hogy ebben műhelyvita szintjén lehet vita, az, azt gondolom, természetes dolog, hiszen nekünk azért a határozatért felelnünk kell, még egyszer mondom, végső soron bíróság előtt, és fontos, hogy az a határozat megalapozott legyen, ha pedig nem tudjuk megalapozni, akkor ne hozzunk határozatot.
A Teve utca kérdésében újabbat nem tudok mondani, mintsem legutóbb válaszoltam. Ebben a tekintetben a mi álláspontunk változatlanul az, hogy mi úgy gondoljuk - és ez a Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörében lévő nyomozás -, hogy az elkövetőket prezentálni tudjuk, bizonyítani tudjuk, az ügyészségnek ebben a tekintetben más az álláspontja, további nyomozati cselekmények irányába mi az ügyészség egyetértése nélkül nem tudunk lépni, de ezt a vitát sem a nyilvánosság előtt szeretném lefolytatni. Azt gondolom, az ügyészséget nekünk bizonyítékokkal, egyéb nyomozati cselekményekkel kell meggyőzni.
A kiskunlacházi ügyben konkrét tettest nem tudok önnek mondani, azt viszont igenis nagyon fontosnak tartom, hogy lássák, hogy a kollégáim iszonyatosan nagy erőfeszítést tesznek a kézre kerítés érdekében, több mint hatszáz tanút hallgattak ki, több mint száz DNS-mintát vettek le, ami már visszaérkezett, mintegy hetven-nyolcvan még nem érkezett vissza. Több olyan biztató szál vagy vonal van, amelyek, azt gondolom, arra engednek következtetni, hogy esetleg az elkövető vagy az elkövetők közelébe tudunk jutni. Számos olyan bizonyíték van a nyomozó hatóság, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság kezében, amely egyértelműen tudja bizonyítani, ha és amennyiben az elkövető képbe kerül, az ő bűnösségét, ezt talán most részletesen nem mondanám el a nyílt ülésen. Megint csak azt tudom mondani, hogy presztízsügy a rendőrségnek, presztízsügy a Pest megyei kollégáknak, akik egyébként az elmúlt évben tizenkét befejezett emberölésből - köztük ez is - tizenegyet eredményesen dolgoztak le, és a huszonegy emberölési kísérlet tettesét is valamennyit eredményesen felderítették, tehát ez az egyetlen egy ügy, ami a tavalyi leltárból hiányzik. Nagyon nagy fájdalom, személy szerint nekem is egyébként, ezt szeretném elmondani, de annak a tizenöt kollégának, aki ennek az ügynek a nyomozását végezte folyamatosan. Igaz, hogy ma már csak nyolc, hiszen itt egy csomó szakértői munka van folyamatban, és közben sajnos Pest megyében sem álltak le az emberölések, tehát nyilván újabb ügyekre is oda kell figyelni.
De szeretném jelezni, hogy kiemelten kezelte a kiskunlacházi ügyet a rendőrség, sőt a város nyugalma érdekében is, azt gondolom, hogy kiemelt intézkedéseket tettünk, hiszen egy olyan őrsöt vagy kmb.-t, duzzasztott kmb.-csoportot fogunk ott felállítani, amelynek a feltételeit a polgármester úr megígérte, hogy kialakítja. Én azt gondolom, hogy ez egy konstruktív együttműködés volt. Én a polgárőrségnek biztosítottam egy szolgálati autót, amelyet kivontunk a forgalomból, legalábbis a rendőri szolgálatból, hogy ezzel is hozzájáruljak az eredményes munkához. Illetve, ha és amennyiben a térfigyelő kamerarendszer a városban kiépül, annak a rendőrségi bekötését és üzemeltetését természetesen ellátjuk. Ezek az intézkedések fontosak.
Tatárszentgyörgyöt az előbb említett sorozat részeként tekintjük, tehát ha abban a sorozatban eredményt tudunk felmutatni, akkor tudok ebben a vonatkozásban is pozitív eredményről beszámolni. A Nemzeti Nyomozó Iroda százfős függetlenített nyomozócsoportja dolgozik. Az előbb említettem, csak megismétlem, hogy 103 szakértői vizsgálatot rendeltek el, több mint 200 tanút hallgattak ki, több mint négymillió telefon ellenőrzését bonyolították le, több mint nyolcszáz óra ellenőrzés, több száz -, de azt gondolom, hogy inkább ezres nagyságrendről beszélhetünk - gépkocsi-ellenőrzés, a lőfegyverek és a lőszervonal ellenőrzéséről már nem is beszélek. Itt is vannak ígéretes vonalak, de természetesen ezekben a kérdésekben akkor tudunk csak kiállni a nyilvánosság elé jó szívvel, ha bizonyítható módon, megalapozottan tudunk valakit gyanúsítani.
Az Alföld vonatkozásában: heti három alkalommal ez a háló működik ott is, és az ország többi részében is működik heti három alkalommal. Ezt nyilván a helyiek, és ebben a közbiztonsági Kistérségi Egyeztető Fórum véleményét kikérve döntik el, hogy milyen módon és mikor. Egyébként pedig kiváló tanyaprogramokat indított el pontosan az említett Békés megyei vagy a Csongrád megyei főkapitányság is, de Bács-Kiskun is, tehát külön gonddal ügyelnek a tanyai lakosság védelmére. Elsősorban megelőző jellegű intézkedések ezek.
A schengeni fejlesztés kapcsán pedig pontosan a külső határos megyék azok, amelyek a legjobb technikai ellátottságban részesültek. Ezeket a gépkocsikat nem is hozhatnánk el onnan, mert ha megtennénk, akkor vissza kellene fizetni ezeket a schengeni pénzeket. Ők, azt gondolom, hogy a belső megyékhez képest is jobban vannak ellátva ma technikával, a mobilitás tehát, azt gondolom, ilyen szempontból biztosított.
Az egy nagyon fontos kérdés, hogy a kommunikációs helyzet hogy néz ki. Az EDR rendszer folyamatos fejlesztésén dolgozunk. Ma már, azt gondolom, hogy ami a rendőri oldalt illeti, akinek a kezébe vagy a kocsijába akarunk adni ilyen készüléket, az ott van. Azon még lehet majd gondolkodnunk - és ez nem a mi dolgunk -, hogy teljes-e a lefedettség, tehát ne legyenek olyan foltok, ahol ez a rendszer esetleg leakad vagy nem működik, de a telefonszolgáltatásnál is sajnálatos módon, valamennyien tudjuk, ha utazunk az országban, hogy vannak. Mi azt kértük, hogy Budapesten egyáltalán ne lehessenek ilyen pontok, és a határ 20 kilométeres körzetében szintén egyáltalán ne lehessenek, ezen dolgozik az illetékes cég, amellyel a Miniszterelnöki Hivatal kapcsolatban van.
Pest megyében olyan szempontból, valóban igaz, hogy a lakossági létszám arányában - főleg azért, mert mintegy 250-300 ezer ember oda kitelepült - egy létszám-alulreprezentálás van a rendőri erőben. Azon vagyunk és azon leszünk, hogy ezt valamilyen módon meg tudjuk oldani. Az év végéig van egy moratórium arra, hogy az átvett határőrök létszám alattisága megszűnjön. Mindenképpen ebből a folyamatból Pest megye folyamatosan, de nem átszervezés kapcsán, fog kapni létszámfeltöltést. Igazából neki van a legnagyobb problémája. Egy viszont fontos, hogy a készenléti rendőrség lehetőségei elsősorban Budapesttől Pest megyéig terjednek, tehát elég nagy létszámmal és nagy erővel tud a készenléti rendőrség Pest megyének segíteni.
Ami a jogi környezetet illeti, az a törvénycsomag, amelyet nyilván a rendőrség is véleményezni tudott, és valamilyen módon a parlament asztalán van, nem tudom, milyen szakban, nagyon fontos módosítást tartalmaz, amely ide illik. Szeretném aláhúzni, maximálisan támogatjuk, hogy a felfegyverkezve történő elkövetést sokkal súlyosabban lehessen szankcionálni, mint jelenleg, hogy a hivatalos személy elleni erőszakot súlyosabban lehessen vagy kelljen szankcionálni, mint most, főleg, ha intézkedő rendőrre támad. Látható módon nincs olyan hét, lassan már nap, hogy rendőrökre csoportosan ne támadnának rá felfegyverkezve. Azt gondolom, hogy ezekben az esetekben, ha súlyosabb, öt évvel súlyosabb tétellel fenyegetett tényállásról van szó, akkor fel sem merül az, hogy nem vesznek őrizetbe egy ilyen személyt. Ma sajnos folyamatosan felmerül ez, vitáink vannak, hogy egy ilyen helyzetben majd hétfőn tegyük meg a feljelentést, vagy pedig mondjuk péntek éjszaka mégis valaki a hivatalos személy ellen erőszakot elkövetőt őrizetbe fogja venni. Legutóbb is a most sajtónyilvánosságot kapott esetben, a körömi esetben 28 személy előállítása után egyetlen egy őrizetbe vételre nem került sor. Azt gondolom, és ezt kérem is a tisztelt képviselőktől, hogy ha és amennyiben ez a tervezet odaér, és ezt támogatni tudják, mindenképpen tegyék meg, mert ez a rendőrök felé is egy nagyon komoly visszajelzés lehet. Hiszen amikor azt látja, hogy neki még három óra múlva is majd a jelentéseket kell írni, miközben az előállított, aki rátámadott, sokkal előbb szabadul és szabadlábon van, ennek természetesen nagyon rossz üzenete van.
Ami a jogos védelmet illeti, két dologban is ez a törvénytervezet, módosítás felvállalja, azt gondolom, hogy egyébként számunkra elfogadható és mindenképpen támogatható módon a változtatást. Az egyik, hogy megteremti a megelőző jogos védelem lehetőségét. Ennek nyilván a kereteit majd a jogalkalmazás és a bírói gyakorlat fogja kimunkálni, ebbe nem mennék bele. Semmiképpen nem azt, hogy 220-as dróttal körbeveszem a kerítést, de számos lehetőséget látunk a gyakorlatban is arra, hogy ez valóban működjön. A másik pedig, hogy a jogos védelmi helyzet fő célja az lehet, hogy a támadás elhárítása az arányosság, szükségesség, fokozatosság betartásával kell hogy megtörténjen. Az arányosság egy nagyon fontos szempont, amit egyébként a megtámadottnak kell mérlegelni. Nos, a változás azt fogja hozni, hogy az arányosság kérdését nem a megtámadott terhére fogja róni, hogy mérlegelte-e, nem lesz egyáltalán ilyen mérlegelési kockázata a megtámadottnak adott esetben. Azt gondolom, hogy ezek jó irányú jogszabály-változások, mi várjuk, hogy mielőbb megszülessenek.
A 2 plusz 12 milliárd forinttal természetesen el kell számolnunk, természetesen ezt meg fogjuk tenni, és ha még módom lenne rá, akkor erről mondanék is néhány gondolatot, de ezek címkézett pénzek, tehát ezt természetesen csak arra költhetjük, amire kaptuk.
Hogy az igazoltatás mennyire zaklatás, mennyire nem, ez persze sok esetben ízlés kérdése. Én azt gondolom, hogy olyan civil kontroll alatt zajlik a rendőrség tevékenysége, hogy akár minden igazoltatott a panasztestülethez fordulhat, akár minden igazoltatott panaszt tehet a rendőrfórumokhoz vagy az ügyészséghez. Nem nagy számban fordul elő szerencsére, hogy az igazoltatás alá vontak valamilyen módon panaszt tegyenek. Lehet, hogy a jogi szabályozásban is lehet szigorítani vagy pontosítani ezt az egyébkén eléggé tág fogalomrendszert, hogy a rendőrség és a rendőr milyen alapon, milyen okból és célból igazoltathat. Én azt gondolom, a célhoz kötöttség egy fontos szempont. Kiadtuk az igazoltatási kiskátét, nagyon fontos, hogy az állampolgárokat megismertettük azzal, hogy milyen jogaik vannak, milyen lehetőségeik, és a rendőr milyen módon és hogyan fogja ezt az igazoltatást végrehajtani. Ezzel is próbáltuk segíteni az állampolgárokat abban, hogy ha és amennyiben valamilyen panasz éri, akkor pedig hova fordulhat. Tehát mi próbálunk ebben a tekintetben elmozdulni.
Az igazoltatás nélküli jelenlét persze visszatartó hatású lehet, de azt gondolom, hogy az önmagában édeskevés, hiszen nagyon sok olyan esetet derítünk fel, mondjuk csak két olyan bűnügyi körözési akciót említek, ahol 6-700 személyt tudtunk elfogni. Ha ott nem igazoltatunk, akkor ezek az emberek köszönnek, mosolyognak a rendőrnek, még meg is köszönik, hogy udvarias volt a rendőr, és nézelődött, egyébként nem intézkedett. Ez egy örök vita. Nyilvánvalóan ez jogfelfogás kérdése is. A rendőrségnek az a dolga, hogy valóban ne legyen zaklatás az igazoltatás, az a dolga, hogy a célhoz kötöttsége meglegyen, és az igazoltatás célját, okát az igazoltatott személlyel közölje, és törvényesen, szakszerűen tegye mindezt. Mi a kalapunkat sajnos nem tudjuk beküldeni a kocsmába, de az ismert okok miatt, hiszen teljesen más társadalmi, egyéb jogi környezet volt akkor és van most. Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy-egy intézkedésben 30-40, és előfordul nem egy esetben, hogy 2-300 rendőrt kell mozgósítani, aki csak a közelében van egy ilyen intézkedésnek egyszer, megérti, hogy ezeket az eljárás alá vont személyeket igenis igazoltatni kell, meg kell állapítani ott, abban a zűrzavarban a tevékenységének a részleteit, mert egyébként másnap már a sajtóban azt halljuk, hogy a rendőrség milyen túlkapásokat követett el. Egyébként nem tudjuk sok esetben megtenni, ha ezeket a szükséges lépéseket, akár az igazoltatást nem végezzük el.
Hogy a felderítés elszomorító-e vagy nem, én azt gondolom, hogy sok tekintetben igen, sok tekintetben viszont nem. A legsúlyosabb életellenes bűncselekményeknél rendkívül jó a felderítés, és európai mércével is, és ide sorolom a rablásokat is, nem csak az emberölést, emberölési kísérletet. Bizonyos tényállásoknál, a gépkocsis bűncselekményeknél, a lopásoknál, zseblopásnál tényleg alacsony. Engem persze nem vigasztal a következő összehasonlítás, de meg kell hogy osszam a tisztelt bizottsággal. Az összes szomszédos nagyváros, főváros adatait összehasonlítottuk, Budapest adatai mindegyiknél minden bűncselekmény felderítésénél jobbak. Nem vigasztalja azt, akit zsebtolvajok megloptak, ha azt mondjuk, hogy a mi 2 százalékos felderítésünk jobb az osztrákoknál, vagy a szlovákoknál vagy a többinél. Kétségtelen tény, ez igaz, ez egy örök vita, bár az is igaz, hogy a bűncselekmények felderítése és nem a büntetés az igazán üdvös, ezt is mondta valaki, most hadd ne mondjam, hogy ki, de igaz, egyébként elfogadom attól függetlenül, hogy ki mondta, Beccaria viszont azt mondta, hogy a bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni. Én azt gondolom, hogy a rendőrségnek nagyon fontos szempontja, hogy a megelőzésre is rendkívül nagy hangsúlyt fordítson.
Van pénzünk benzinre. Az első félév üzemanyagkártyáit még az elmúlt évben megvásároltuk egyébként. A járőrautók arányairól is tudunk számokat mondani. Hadd mondjam azt, hogy a legutóbbi lízingelt gépkocsik három évre, 120 ezer kilométerre lettek megkötve, tehát az egy évre 40 ezer kilométer futást tesz lehetővé. Általában a gépkocsik különböző típusa 1800 és 3500 kilométert futnak havonta. Természetesen egy csomó megszorító intézkedést kellett hozni, de ez nem azért van, hogy akár a járőr útiránytervét vagy a hívást ne teljesítse, csak mondjuk hangolja össze a feladatokat a parancsnok, és indokolatlanul, fölöslegesen ezek a gépkocsik ne fussanak. De én azt mondhatom, hogy ma a rendőrségnél üzemben tartott 7600 darab gépkocsi üzemképes, három évesnél fiatalabb az átlagéletkora. Ebben benne vannak a lízingelt gépkocsik is, hozzáteszem, amelyet háromévente vagy korábban vissza kell adni. 2960 járőrkocsi, és mintegy 2000 bűnügyes kocsi van. Ezeket tudom ezekre a felvetett kérdésekre elmondani.
Én magam is azt gondolom, hogy az integrációt nagyon rövid határidő alatt, de csöndben megoldottuk. Ez nem azt jelenti, hogy a még feladatul szabott utómunkálatokkal ne lenne számtalan dolgunk. Nagyon sok feladatunk van még, ezeket folyamatosan visszük, kéthetente értékeljük is, hogy hogy néz ki az utómunkálat. A határőröket átképeztük a rendőri feladatokra, a rendőröket a határrendészeti feladatokra. Ezt vizsgával kellett lezárni egyébként. Persze nyilván egy e-learninges képzés és egy vizsga után még nem lesz egyetlen egy volt határőrből sem rendőr, ezt tudjuk, ez a mindennapi gyakorlatban és a számonkérésben kell hogy realizálódjon. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben nem érzek, nem éreznek a parancsnoktársaim sem adósságot.
Pszichológiai témában hadd mondjam, hadd jelentsem inkább, hogy évente, bizonyos korcsoportoknál minimum kétévente szükséges a pszichológiai vizsgálatok elvégzése. Ezt egyébként az egészségügyi hálózatunk, az egészségügyi szakterület viszi is. Én nem értek annyira hozzá, de egy négyszáz pontos tesztet kell kitölteni, amely a korrupciós, agressziós és egyéb hajlamokat is természetesen jól mutatja.
Hadd mondjak egy ilyet is, hogy elkészült a rendészeti szervek pszichológiai alapképzését összefoglaló tanulmány, éppen a Magyar Rendőrség Tudományos, Technológiai és Innovációs Bizottsága kezelésében, ebben a teremben mutattuk be, négy nyelven. Itt ültek az egyetemek professzorai és rektorai, akik azt mondták, hogy nélkülözhetetlen alapmű lesz ez az anyag a képzésben is. Nyilván erről senki nem hallott, senki nem beszél. Ezt a mi szakembereink, egészségügyi szakembereink hozták össze, hadd dicsekedjek el vele. Nagyon fontos, és ezeket a szempontokat is természetesen, amelyeket a képviselő úr felvetett, tartalmazza. (Dr. Molnár Lajos: Egyet kérhetek majd belőle?) Természetesen, akár a bizottság valamennyi tagjának is szívesen el tudunk juttatni egy példányt.
Köszönöm a megerősítést, hogy az irányt jónak tartják. Nyilvánvalóan a lehetőségek határozzák meg azt, hogy milyen mértékben tudunk haladni.
A száz fegyveres biztonsági őr kiválasztását a munkaügyi központok megkeresése útján végeztük. Mintegy háromezer fő munkanélküli adataiból sikerült ezt a száz főt kiválasztani. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta a képzést, és egyéb támogatásokat is nyújt. A következő lépésben elkezdjük további kétszáz ilyen fegyveres biztonsági őr kiképzését. Nagyon fontos különbség, hogy ezek a rendőrség állományában dolgozó fegyveres biztonsági őrök, és nem üzleti alapon működő civil biztonsági szolgáltatások. Tehát további kettőszáz főt még az év hátralevő részében kiképezünk, ami azt jelenti, hogy száz meg kettőszáz, háromszáz fő képzett kolléga tud ezáltal a közterületi szolgálatban megjelenni.
Azt gondolom, hogy a kmb.-sek vonatkozásában a 40 ezer forintos előre sorolás - körülbelül 40 ezer forint, inkább azt mondom, nem pontosan annyi - egy jelentős motiváció volt. Igazából azt a célt, amelyet kitűztünk, hogy a 3015 kmb.-s státuszt töltsük be, év végére meg tudjuk tenni. Bármikor meg tudjuk tenni, csak egyet kell látni, hogy ahonnan a jelentkezőt elvesszük, ott lyuk keletkezik, oda valakit tenni kellene a helyére, mert az most járőr, vagy más rendőrségi feladatot lát el, tehát ez nagyon fontos.
Az önkormányzatok, természetesen egyébként változó módon, de többségükben nagyon pozitívan állnak ehhez a folyamathoz, támogatják. Ma a kmb.-irodák 85 százaléka önkormányzati tulajdonban, kezelésben lévő, és az önkormányzatok segítenek ennek a felszerelésében. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben nagyon pozitív, sőt, több önkormányzat szolgálati lakással is támogatja a kmb.-seket. Még azt is megkockáztatom, hogy többen azt is felvetik, hogy nem baj, ha nem kmb.-s, de legalább lakjon rendőr a településen. Azt is hadd jegyezzem meg zárójelben, hogy viszont van nem egy olyan település Magyarországon, ahova nem tudunk rendőrt vinni, még akkor sem, ha kacsalábon forgó kastélyt ajánlunk fel neki, hogy lakjon ott a családjával. Sajnos ez egy probléma.
A háló valóban működik, nemcsak a konkrét ügy kapcsán, hanem máshol is ezt látjuk, a rendőrség reagáló képessége ezáltal jelentősen megnő, és akkor fog megnőni, ha mindazokat a lábakat hozzátesszük, amelyek majd a következő napirendi pontban, a bevetésirányítási központnál láthatóvá válik. Valóban a kmb.-s lényege a jelenlét. Éppen ezzel a három bevetési csoport osztállyal, és a negyedikkel, ha meglesz Miskolcon, tudjuk azt elérni, hogy ne kelljen a kmb.-seket nagyobb rendezvényekre elszólítani. A rendőrségnek annyi eszköze és ereje van, amennyi van, azzal kell megoldani, ha Budapesten van gond, ha debreceni futballmeccsen van gond, vagy bárhol. De én azt gondolom, hogy ez az irány mindenképpen azt mutatja, hogy a kmb.-seket nem fogjuk elvezényelni. Nem tudok most százalékot mondani, hogy milyen arányban vannak. Folyamatosan felszámoltuk azt is, hogy kmb.-státuszon lévő, de más feladatot ellátó rendőreink legyenek. Ezt folyamatosan felszámoltuk, és azt gondolom, mára azt mondhatom, hogy nincs ilyen, visszakerült mindenki a kmb.-státuszába. Mellesleg hadd jegyezzem meg, a körzeti megbízottak a helyben keletkezett bűnügyek 17 százalékát nyomozzák.
Mi készséggel állunk természetesen rendelkezésre, hogy valamikor ősszel egy napirend keretében a következő etapról beszámoljunk, és jelentést tegyek a tisztelt bizottság előtt.
Azokat a változásokat, amelyek felvetődtek, nyilvánvalóan szükség szerint majd velünk is meg fogják beszélni az illetékesek, ha úgy látják. Az integrációs megállapodásról, nyilvánvaló, nekem részletesebb ismereteim nincsenek. Viszont a kérdésre válaszolva: jelenleg 1742 fő hiányzik, ha a 45 447-hez veszem a számot, de 45000-hez kell, mert úgy tudom, arról szólt a megállapodás, annál mintegy 447-tel kevesebb, tehát olyan 1300. A felmentését tölti, de állományban van 435 fő, és egyébként FÜV-eljárás alatt van, várhatóan el fog kerülni valamikor a testülettől 555 fő. Általában egyébként a FÜV-eljárások száma, illetve az eltávozottak száma 800 és 1200 között mozgott, amikor békeévek voltak, az integrációt megelőzően 2400-an távoztak el a testülettől, és az integráció kapcsán, amikor azt mondtuk, hogy minden határőr kollegának munkát, beosztást adunk, még mindig kilencszáz körüli személy eltávozott a testülettől. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2007 az integráció éve, 2007 vége, akkor került pont arra, hogy a szakközépiskolát beszámítják, nem számítják be. Nagyon sokan egyébként arra vártak sajnos - és ez a 890-900 fő ebből adódott -, hogy megvárták, hogy mit mond a Legfelsőbb Bíróság, ha beszámítják, akkor tulajdonképpen neki 25 év szolgálattal az átszervezésre hivatkozva megnyílt a lehetősége a nyugdíjba menetelre. Én azt gondolom, hogy egy természetes fluktuáció, egy 45 ezer fő körüli szervezetnél ez a 800 és 1000 fő, sajnálatos módon benne van a rendszerben, ennél nagyobb viszont már nagyon hátrányosan érinti a szervezetet.
Összességében azokkal a felvetésekkel, amelyek a nyugdíjba meneteli dolgokra vonatkoznak, természetesen egyetértünk, más kérdés az, hogy ebbe most belenyúlni további feszültséget jelentene.
Az átcsoportosításnak egyértelműen pozitívak a hatásai, 25,5 százalékkal csökkent a Robotzsaru alapján az ismertté vált bűncselekmények száma ebben az időszakban országosan. Természetesen a Háló tervnek a konkrét eredményeiről is számot lehetne adni, de én azt gondolom, hogy olyan mélységig, szívesen lemegyek, de engedjék meg, hogy azt írásban tegyem meg, mert most nem készültem erre, viszont napi szinten foglaljuk össze, hogy hány rendőr melyik megyében hány intézkedést tett. Tehát napi szinten tudunk erről beszámolni, de én most ezt nem hoztam ide. Ha és amennyiben igényli az elnök úr, akkor természetesen ezt be tudom csatolni, meg fogjuk tenni. A polgármesterek részéről is jók a visszajelzések.
Körülbelül ennyit szerettem volna mondani. Valahol a közlekedés kérdésénél abbahagytam a beszámolómat, nem tudom, hogy azt a pár slide-ot érdemes-e még bemutatnom, de írásban természetesen hozzá tudjuk csatolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tisztelt képviselőtársaimnak van-e más kérdésük, észrevételük? Az államtitkár urak kívánják-e kiegészíteni? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, a Közbiztonsági Háló tervvel kapcsolatos napirendi pontot lezárnám.
A 3., 4. napirendi pontot tárgyalnánk meg, a Btk. és a közbiztonság, közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó törvények módosító indítványaihoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványokról fogunk dönteni.
Az a kérdésem a képviselőtársaimhoz, hogy a helyettesítések rendben vannak-e, ezt először tisztázzuk. Keleti György képviselő urat Ecsődi László képviselő úr helyettesíti, Katanics képviselő úr helyettesíti Mécs Imrét, Csampa Zsoltot pedig Simon Miklós képviselő úr helyettesíti. Amit a legelején rögzítettünk, az továbbra is úgy van.
Nos, Btk. A tegnapi napon kiosztott ajánlási ívek szerint megyünk. Kiegészítő ajánlás 1. pont, az alkotmányügyi bizottság törvényjavaslata. Államtitkár úr, vagy Rajmon főosztályvezető úr, a miniszter úr székében? Ez veszélyes próbálkozás, a jövőre nézve nehogy visszaüssön az előmenetelét illetően. (Derültség.)
Parancsoljon!
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot. Alkotmányügyi bizottság, Btk., kiegészítő ajánlás 1. pontja. Az alkotmányügyi bizottság ajánlását a kormány támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki támogatja. Aki támogatja, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) A bizottság támogatta.
A 2. ajánlási pont.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot. Az alkotmányügyi bizottság javaslatánál tartunk, Btk., a 2. ajánlási pont, a kormány által támogatva. Ki az, aki igen? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság támogatta.
A 3. ajánlási pont.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 4. ajánlási pont. A kormány?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) Hét tartózkodás.
Az 5. Avarkeszi képviselő úr javaslata.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e. (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Egy. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Hét. Nyolc igen, hét tartózkodás, egy nem, a bizottság nem támogatta.
A 6. és 7. ajánlási pont, egymással összefüggő formában. Először a 6-ost kérdezem tehát.
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Az alkotmányügyi bizottság javaslata. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) A honvédelmi bizottság támogatta.
A 8. ajánlási pont. A kormány?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Az alkotmányügyi bizottság javaslatát a kormány támogatja. Kérdezem, ki az, aki támogatja a bizottságból? (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás ellenében a bizottság nem támogatta.
A 9. ajánlási pont az alkotmányügyi bizottság javaslata szintén. A kormány álláspontja?
DR. RAJMON BALÁZS főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, a kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság támogatta.
Van-e tudomás más ajánlási pontról? (Nincs jelzés.) Nincs.
Közrend, közbiztonság. Az ajánlás 1. pontja, Rába László képviselőtársunk.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Turi államtitkár úr a kormány nevében nyilatkozik, hogy támogatja a kormány. Ki az, aki támogatja a képviselőtársaim közül? (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Tartózkodás? (Szavazás.) A honvédelmi bizottság támogatta.
A 2. ajánlási pont, Rába László képviselő úr javaslata.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc tartózkodással a bizottság támogatta.
A 3. ajánlási pont, Rába László képviselő úr.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a 3-as ajánlási pontot. (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) A bizottság nem támogatta.
A 4. ajánlási pontban az emberi jogi bizottság javaslata. A kormány?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Hat igen. Nem kapta meg a szükséges többséget, de az egyharmadot igen.
Az 5-ös a 6-ossal és a 7-essel összefüggő formában, szintén az emberi jogi bizottság javaslata. A kormány?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottságot kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Hat igen. Nem kapta meg a szükséges többséget, de az egyharmadot igen.
Rába László, a 8-as ajánlási pont.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdezem a bizottságot. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Senki sem jelentkezik.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Elfogadta a bizottság.
A 9. ajánlási pontban a 10-essel összefüggő formában az emberi jogi bizottság tesz javaslatot, amelyet a kormány...
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogat.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Hét. Nem kapta meg a szükséges többséget, de az egyharmadot igen.
Van-e más ajánlási pontról információja valakinek?
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Igen, még van egy.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnénk javasolni, hogy a bizottság tekintse át a módosító javaslat lehetőségét. Ezek technikai és kohéziós jellegű javaslatok egytől egyig, figyelembe véve az elmúlt időszak változtatásait is.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja? (Közbeszólás.) Az államtitkár úr indoklását kéri Molnár képviselő úr.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ezek technikai és koherenciára vonatkozó javaslatok.
ELNÖK: Bizottsági módosító javaslat előterjesztéséről tárgyalunk, közrend, közbiztonság törvényjavaslat ügyében.
Ki az, aki támogatja a bizottsági módosító javaslatot? (Szavazás.) Tizenöt, egyhangú. Köszönöm szépen.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a bizottságnak, hogy ezt gyorsan napirendre vette még. (Dr. Gál Zoltán: Igen, hálás lehet a minisztérium.) Hálásak is vagyunk, alelnök úr. (Derültség.)
ELNÖK: Főkapitány úr, most fél kettőre eljutunk odáig, hogy az eredeti bizottsági ülés napirendi pontját, a bevetésirányítási központot szeretnénk megtekinteni, amennyiben erre még van lehetőség. Köszönjük szépen.
Tájékoztató a bevetés-irányítási központ működéséről
(A napirendi pont keretében a bizottság megtekintette a bevetésirányítási központot, amelyről nem készült jegyzőkönyv.)
ELNÖK: A jövő héten 23-án, kedden 11 órakor lesz a következő bizottsági ülés, amely zárt ülés lesz.
A mai ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 55 perc)
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz