HRB-23/2009.
(HRB-106/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2009. október 19-én, hétfőn 15 óra 22 perckor
az Országház földszint 93. számú tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10874. szám) *
Dr. József Péter jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10875. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai *
Határozathozatal *
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám) (Általános vita) *
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Határozathozatal *
Egyebek *
Napirendi javaslat
1. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10874. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) Meghívottak: a Honvédelmi Minisztérium képviselői
2. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10875. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
3. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám) (Általános vita) Meghívottak: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP) alelnök
Dr. Gál Zoltán (MSZP) alelnök
Katanics Sándor (MSZP)
Mécs Imre (SZDSZ)
Rába László (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Karsai Péter (független)
Helyettesítési megbízást adott
Keleti György (MSZP) távozása után dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Ecsődi László (MSZP) Katanics Sándornak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Tóth Károlynak (MSZP)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) megérkezéséig Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) megérkezéséig dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Cserháti Tiborné dr. főosztályvezető-helyettes (Bizottsági Főosztály)
Ácsné Kovács Katalin munkatárs
Dr. József Péter jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Turi András rendészeti szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lakatos László mérnök vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium tervezési és koordinációs főosztálya vezetője
Dr. Dankó István, a Honvédelmi Minisztérium jogi főosztálya főosztályvezető-helyettese
Dr. Kádár Pál ezredes, a Honvédelmi Minisztérium tervezési és koordinációs főosztálya főosztályvezető-helyettese
Pál István ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgató-helyettese
Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 22 perc.)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Az interpellációk utáni azonnali kérdés, illetve egyéb kérdések órájában arra kérem először a bizottság munkatársait, hogy a helyettesítéseket szíveskedjenek áttekinteni, illetve képviselőtársaimnak szólni. Képviselőtársaim folyamatosan érkeznek. A helyettesítéseket szeretnénk rendbe tenni, hogy ha lehetséges. (A képviselők folyamatosan érkeznek az ülésterembe.) (Közbeszólás.) Nálam bent az irodában nincs dohányzás, kint az utcán dohányozhatsz. De az én szobámban megengedem, hogy ha eljössz hozzám, nálam dohányozhatsz esetleg.
Ecsődi Lászlót Katanics Sándor képviselőtársunk fogja helyettesíteni a mai bizottsági ülésen. Kérdezem, hogy van-e más helyettesítés. Keleti képviselő urat láttam, Gál alelnök úr is itt van. Laboda képviselő úr? Ő sosincs itt. Ez nem igaz, mert néha itt van. Védem a távollévő képviselőket is. Más elfoglaltságuk van. A polgármestereknek mindig dolga van. Gyakorlatból mondom. Az ő helyettesítéséről kellene gondoskodni. Tóth képviselő úr. Molnár képviselő úr. Ő nem adott helyettesítést... Csak akkor, ha írásos felhatalmazása van, annak hiányában nem merek már lépéseket tenni. A múltkor helyettesítettem és a költségvetést meg is szavaztam, hogy általános vitára alkalmas. Tisztességes voltam.
Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai ülésén megjelent képviselőtársaimat. A határozatképesség rendben van. Helyettesítés: Simon Miklós képviselő urat Csampa Zsolt képviselő úr, Ecsődi László képviselő urat Katanics Sándor és Laboda Gábor képviselő urat pedig Keleti György alelnök úr fogja helyettesíteni.
Ma három bizottsági napirendi javaslatot terjesztettem önök elé: A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló T/10874. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága, ezt meghaladóan pedig a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a bűntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/10873. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.
Kérdezem, hogy az előterjesztett napirendhez van-e kérdés, vélemény, észrevétel. A helyettesítéseket már rendeztük, tájékoztatom alelnök urat. Van írás Molnár doktortól?
KELETI GYÖRGY (MSZP): Egy módosítást szeretnék: a Laboda urat Tóth Károly helyettesíti, elnézést kérek érte. Csak a jegyzőkönyv miatt.
ELNÖK: Molnár Lajos képviselő urat pedig Gál Zoltán képviselő úr helyettesíti átmenetileg, de ez akkor is egy pozitív fejlemény. Kontrát Károly képviselő úr az előtérben beszélget, Simon Miklóst is láttuk az ajtóban. Úgyhogy őket helyettesíteni átmenetileg sem kell.
Van-e a napirenddel kapcsolatos észrevétel? (Nincs jelentkező.) Aki egyetért az előterjesztett napirenddel, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangúlag szavaztuk meg. Köszönöm szépen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Most engedjék meg, hogy három német ösztöndíjas kollégát, illetve az Országgyűlés Hivatalánál egy harmadéves joghallgató kollégát köszöntsek. Jauernik Miklós a harmadéves joghallgató, aki gyakorlaton vesz részt itt az Országgyűlés Hivatalában, ezenkívül szeretném Michael Püschner, Christin Bimberg és Alexandra Britta Varan hallgatókat, illetve német ösztöndíjasokat köszönteni a Honvédelmi és rendészeti bizottság mai ülésén.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az első napirendi pont a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló T/10874. számú törvényjavaslat. Tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi Minisztérium képviselőit, József Péter jogi szakállamtitkár urat, Lakatos vezérőrnagy urat, tervezési és koordinációs főosztály, Dankó István főosztályvezető-helyettes urat, jogi főosztály, Kádár ezredes urat, tervezési és koordinációs főosztály főosztályvezető-helyettesét és Pál István ezredes urat, aki a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség vezérigazgató-helyettese.
Szóbeli kiegészítés ahhoz az előterjesztéshez, amelynek az általános vitára való alkalmasságában kell döntenünk, és ebben az ügyben egyébként többpárti egyeztetést is végrehajtott a Honvédelmi Minisztérium. Előzetesen ezt szeretném jelezni.
Dr. József Péter jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítője
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak nagyon rövid felvezetést szeretnék éppen az előzetes egyeztetésre is tekintettel. Alapvetően két nagy kérdéskört tartalmaznak a módosító javaslatok. Az első az önkéntes tartalékosokra vonatkozó módosító csomag, amit az tesz indokolttá, hogy az önkéntes haderőnek tulajdonképpen az egyetlen békeidejű tartaléka az önkéntes tartalékos szolgálat. Erre irányul a benyújtott módosítások jó 30 százaléka. Itt próbáljuk a részletszabályokat és azt a jogi környezetet megteremteni, hogy fokozatosan, a szakma által igényelt, mintegy négyezer önkéntes tartalékos feltölthető legyen a következő években.
A második köre a módosításoknak a Magyar Honvédség megtartó képességének a fokozására irányul. Hát itt nem vagyunk könnyű helyzetben, de próbálunk a lehetőségeinkhez képest olyan megoldásokat találni, hogy ez a megtartó képesség a jövőben fokozhatóbb legyen.
Tartalmaz még a módosító javaslat az egyenruha-viselés szabályaira némi pontosításokat, ha úgy tetszik, szigorításokat, hasonlóan a különböző rendezvényeken, politikai tevékenységeken, tömegmozgalmakban való részvétel témakörében, és tartalmaz még az egészségügyi szabadság, illetőleg a nyugdíj körében bizonyos megszorításokat, amelyeket egyrészt azért vagyunk kénytelenek hozni, mert a magyar társadalom egésze is ilyen megszorításokat szenvedett el, illetve szükséges a majd itt szintén megvitatásra kerülő Hszt.-vel való jogharmonizáció is.
Én ennyiben szeretném bevezetni a témát és kérem az elnök urat, illetve a bizottságot, hogy vitassák meg és ha lehet, akkor támogassák az előterjesztést. Természetesen a kérdésekre a szakértő munkatársakkal szívesen állunk rendelkezésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úrnak a szóbeli kiegészítést. Keleti alelnök úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Volt egy ötpárti egyeztetés ebben a kérdésben nem olyan régen. Ott én a magam részéről úgy vettem észre, hogy általában egyetértettünk ezekben a kérdésekben, tehát támogatásra lehet számítani. Most érkezett egy levél utólag a miniszter úr aláírásával, ami néhány pluszt állított be. Ezekkel sincsen nekem kiváltképpen problémám, feltételezve, hogy a többi frakciónál sem talál ez nagy megütközésre, viszont van egy kérdés, amit szeretnék felvetni. Ez a politikai rendezvényeken egyenruhában való részvétel kérdése. Ha én jól értettem, akkor itt valami karszalagot kell hordani annak, aki egyenruhában vesz részt, hogy meg lehessen különböztetni. Két apró kérdésem van. Az egyik, hogy minden törvénynek akkor van hatása, hogy ha az számon kérhető. Tehát ezek kínálnak-e valami számonkérési lehetőséget arra, hogy ha valaki nem hord sárga karszalagot? Úgy emlékszem, sárga karszalag van megszabva benne, de lehet, hogy csak úgy általában karszalagról beszélnek.
És van még egy, ami meg fogja zavarni ezt a kérdést, ugyanis jó néhány nyugállományú katona esetében egyenruha-viselés engedélyezett a nyugállománya időszakában. Én azt gondolom, hogy rájuk nem lehet olyat mondani, hogy ő is jelenjen meg karszalagban vagy mit tudom én, huszárcsákóval a fején. Tehát ez bizonyos káoszt fog jelenteni. Én visszaemlékszem arra - nem tudom, hogy ki emlékszik még rá -, hogy a taxis blokád idején, amit a televízió közvetített tárgyalásokat, ott megjelent egy őrnagy katonai egyenruhában, ha jól emlékszem, aki részt vett a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Mindenki meg volt ütközve, hogy a katonák a taxis blokád feloldásában részt vettek, utólag derült ki, hogy ez az illető egy tartalékos katona, akinek van egyenruha-viselési engedélye, és ő, emelvén az esemény rangját, felvette az egyenruháját vagy lehet, hogy más elegáns ruhája nem volt neki. Tehát az ilyen és ehhez hasonló konfliktusok elkerülése végett ez a pont számomra egy kissé, egyrészt végrehajthatatlan, másrészt pedig egy olyan helyzetet idézhet elő, ami nehezen kezelhető, harmadrészt pedig kibúvásra ad alkalmat. Ezzel függ össze a kérdésem, ettől teszem függővé egy esetleges módosító indítvány megfogalmazását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Válasz!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Először a karszalaggal kapcsolatosan. Itt arról van szó, hogy az egyenruha védelme érdekében bevezetnénk azt a szabályt, hogy az egyesülési jog alapján létrejött rendezvényeken is alapvetően a parancsnok engedélyével lehessen részt venni, kivétel ez alól, hogy ha ezt a rendezvényt a Hjt.-ben szabályozott érdekképviseleti szervek hozzák létre vagy az ő égiszük alatt szerveződik. És ekkor jönne az a szabály, hogy ezen a rendezvényen egyenruhában, engedély nélkül részt lehet venni, de egy, az egyenruha színétől alapvetően eltérő, legalább 15 cm széles megkülönböztető karszalagot viseljenek a részvevők. Erre elsősorban azért lenne szükség, hogy az oda hivatalosan kirendelt állománytól meg lehessen őket különböztetni. Szeretném jelezni, hogy az érdekképviseleti szervek egyetértésével hoztuk ezt a szabályt.
Úgy gondolom, hogy a második kérdés, a nyugállománnyal kapcsolatos, hasonló részvételi lehetőség. A nyugállományi egyenruha viselése más helyen szabályozott a Hjt.-ben, eleve nem hordhatják korlátozás nélkül a nyugállomány tagjai ezt az egyenruhát. Mi úgy gondoljuk, hogy nekik erre külön szabályozást talán nem kell adni, nem is tipikus, hogy ezeken a rendezvényeken nagy számban vennének részt. Hogy milyen végrehajthatósággal bír ez a szabály, illetve milyen felelősségre vonásokban gondolkodunk: természetesen fegyelmit alapozhat meg, ha valaki megszegi a törvénynek ezt a szabályát, illetve a méltatlanság intézménye is rendelkezésre áll. Ez utóbbi az egyenruha-viseléstől történő eltiltás a nyugállományra is vonatkozik, tehát úgy érzem, hogy kezelhető lenne a probléma. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mécs képviselő úr!
MÉCS IMRE (MSZP): Keleti alelnök úr kérdése komoly megfontolást érdemel, mert hiszen új kategória jött létre a honvédségen belül. Ezenkívül pedig az egyenruha-viseléssel kapcsolatos szabályok is kezdenek nagyon szerteágazóvá válni. A kérdésem az, hogy vajon foglalkozik-e a tárca azzal, hogy az egyenruha-viselést általánosságban szabályozza. Hiszen ideálképünk a rendszerváltás óta az egyenruhás állampolgárnak az idolja, aki valamennyi jogának a birtokában áll, ami minden állampolgár, de a szolgálat érdekében, önként, átmenetileg, meghatározott időre korlátozza ezt. Minden szónak jelentősége van itt.
A fejlődés során már elértük azt, hogy egyre többen használják az egyenruhát, már nem szégyellik, ugyanakkor valóban vannak olyan kritikus helyzetek, épp a társadalomnak az árnyaltabb kialakulása folytán, amikor nem célszerű vagy nem engedhető meg az egyenruha viselése. Ezért is jó lenne ezt szabályozni.
Hadd mondjam el, hogy annak idején, még a rendszerváltás előtt nagy érdeklődéssel hallottam, hogy a német hadseregnek, a Bundeswerhnek a tábornoka, Bastiani tábornok a szabadidejében tüntetésekre járt civilben és volt úgy, hogy rettenetesen összeverték, és felkötött karral jelentkezett másnap szolgálatra. És ezen nem ütközött meg senki, mert a szolgálatát kifogástalanul ellátta, a törvényeket betartotta, ugyanakkor pedig állampolgári jogait messzemenően érvényesítette. Tehát még egyszer a kérdésem az, hogy kívánja-e ezt a tárca általánosan és széles körűen szabályozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Még mielőtt államtitkár úr válaszol, az outsider laikus képviselők érdekében szeretném szavamat felemelni és hangomat hallatni. Tehát, ha én jól értem, akkor ma a szabályozás úgy szól, hogy ha egy, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó rendezvény hatálya alatt álló eseményre akar elmenni egy katona, akkor az elöljáró engedélyével elmehet egyenruhában. (Dr. József Péter: Igen, ez a jelenlegi szabály.) Van arra bármiféle dokumentum, adat, hogy ez hányszor fordul elő? Hány ilyen engedélyt ad egy elöljáró vagy éppen hányszor tiltja meg az elöljáró? Erre lehetne-e bármit mondani?
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Kapásból nem tudok erre, elnök úr, válaszolni.
ELNÖK: Igen, de ha küldene ezzel kapcsolatban dokumentumokat államtitkár úr, kitüntetésnek venném.
A második része, ha jól értem, a mostani szabályozásnak, a szakszervezetek, az érdekképviseletek által rendezett szakszervezeti típusú, érdekképviseleti típusú rendezvényekre vonatkozik.
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Így van és arra engedély nélkül el lehet menni a karszalaggal.
ELNÖK: Jó, világos. Molnár képviselő úr, Keleti képviselő úr.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Ez egy új elem ebben a szabályozásban, biztosan valamilyen módon szabályozni kell. Nem teljesen értem, tudniillik itt a szöveg értelmezése szerint, márpedig a jogszabályt a magyar nyelv általános értelmezése szerint kell alkalmazni, a 23. § (1) bekezdésben azt mondja, hogy "kell parancsnoki engedély, kivétel a 2-es pont". A 2-es pont a) és b) pontja - nem egészen értem, segítsen egy jogász - nem együttes feltételt jelent, hanem önálló tételt. Ez azt jelenti, hogy bárhová elmehet, ha jól értem, ha feltesz egy karszalagot, hogy ő a Magyar Honvédség tagja. A szerződéses állományú katonák is természetesen oda értendők. De ha rosszul értem ezt, akkor még sokan fogják rosszul érteni, de ez nem probléma, ez az én gyengeségem. Miért kell egy rendezvényen, amelyik egy polgári rendezvény, tételezzük fel, hogy a Bélyeggyűjtők Egyesülete vagy a Galambbarátoké (Közbeszólás: Ne bántsd a galambászokat!), miért kell láthatóan 15 cm-es karszalaggal megjelenni... (Zaj.) Képviselőtársaim! Vagy beszélhetek vagy a helyettesítési papírt azért írtam, hogy akkor üdvözlök mindenkit és megyek cigarettázni. (Közbeszólás: Egészségedre!) Szóval magyarázzák már el nekem, hogy miért kell a Galambtenyésztők Egyesületének a rendezvényén karszalaggal jelezni, ha azon valaki mint katona vesz részt.
Tehát miért van ez a nem katonai rendezvényen megkülönböztető jelzés viselésére való kötelem?
ELNÖK: Köszönjük szépen a kérdést. Keleti alelnök úr, Nyitray képviselő úr!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Nekem még egy kérdésem van, ha jól értettem, mert elnök úr tisztázta a helyzetet, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken parancsnoki engedély kell. Jól értem. Világos. A parancsnok hogy dönti el, hogy melyik egyesülési törvény hatálya alá tartozó rendezvényre engedélyez és melyikre nem? Mert én nem nagyon értem, hogy milyen alapon dönt a parancsnok. A kisebb rendezvényekre elengedi, a nagyokra nem? Én ezt nem tartom helyesnek, hogy ha egy megengedett rendezvényre, törvény által biztosított rendezvényre még valaki külön eldönti, hogy mehet-e vagy nem.
ELNÖK: Vagy az is persze egy jó kérdés, hogy az egyik elöljáró elengedi, a másik nem. Ugyanarra a rendezvényre. Megjegyzem, hogy ne csak a galambgyűjtőkről beszéljünk, és senkinek az érzékenységét nem szeretném megsérteni, vasárnap délelőtt kinyitja valaki a televíziót, van egy nagy vallási rendezvény, amit közvetít a televízió és egyenruhában ülnek az első három sorban katonatisztek, és ez lehet, hogy sokakban kérdést vet fel. Bennem nem, csak ezt úgy hozzáteszem, hogy innentől kezdve már szofisztikálható a kérdés. (Dr. Molnár Lajos: Tábori püspök!)
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Én itt figyelmesen végighallgattam a hozzászólókat, jelzem előre, hogy én ebben a kérdésben sokkalta kevésbé vagyok megengedő. Én azt gondolom, hogy a honvédség tagjainak, akár hivatásos, akár tartalékos - most maradjunk akár hivatásos szerződéses és tartalékosnál, így egészítem ki -, alapvetően a régi, jól bevált módon mindenféle politikai tevékenységtől való tartózkodást javasolnék. Én azt gondolom, hogy a rendszerváltás többek között arról szólt, hogy visszatértünk a kályhához, amely a korábbi évszázadokban, ha szabad így mondani, de legalábbis az azt megelőző száz évben teljesen természetes volt, hogy a katona nem politizál. Magyarul nem jár politikai gyűlésekre, se civilben, se egyenruhában. Sőt, megengedem, hogy nemcsak deklaráltan, direkt politikai gyűlésekre nem jár, hanem olyan társadalmi szervezetek rendezvényeire sem jár, ad absurdum vállal benne vezető szerepet, amely, ha levezetjük a célkitűzéseit, a társadalmi rendszer erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésre szólítja fel a tagjait. Mert van ilyen hivatásos katonatiszt ma Magyarországon, aki ezt megengedi magának és mi több, a parancsnoka is, úgy tűnik, megengedi neki.
Igaz, hogy én nem láttam még egyszer sem egyenruhában, de mindenki tudja róla, hogy a Magyar Köztársaság Honvédségének hivatásos őrnagya és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. Szóval én azt gondolom, hogy ahelyett, hogy itt karszalagokban és egyéb dolgokban gondolkodnék, azt mondom, hogy egy katona, egy rendőr ne politizáljon, semmiféleképpen se úgy, hogy elmegy tapsolni vagy csápolni, se úgy, hogy abban bármilyen részt vállal. A katonaság és a rendőrség mindig egy külön intézmény volt, ha úgy tetszik, a társadalmon belül. Az, hogy most ezt minek nevezzük, Mécs képviselőtársam szerint, már nem is tudom ezt a derék ultraliberális meghatározást, énszerintem a katona, az katona. Az nem katonaruhába öltözött civil, a magyar nyelv, egyébként mindenki által elfogadott rendszere szerint Magyarországon egyébként pontosan azt jelenti a civil szó, hogy az illető nem katona vagy nem rendőr.
Tehát amennyiben az, akkor már nem lehet a civil szabályok szerint elbírálni. Tehát én azt gondolom, hogy talán most lenne az ideje annak, hogy ha már úgyis módosítunk, akkor egy generális módosítással ezt a rendkívül furcsa katyvaszt - ami kialakult az utóbbi 20 esztendőben ezen a téren és ezzel úgy élnek és visszaélnek, ahogy csak bírnak egyesek - be kéne fejezni, le kéne zárni, meg kéne szüntetni. Egy egyértelmű tiltással, én úgy gondolom, ha már ezt az egészet elővettük. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Igen. Megpróbálok sorban menni, és ha valakit elfelejtek, kérem, hogy segítsenek ki. Mécs képviselő úr felvetette, hogy nem kívánjuk-e az egyenruhát külön törvényben vagy magasabb szintű jogszabályban szabályozni. Felmerült ez a gondolat, többet foglalkoztunk vele, nem láttuk esélyét a közeljövőben ilyen összegyűjtött szabályok kiadásának. Az, hogy bonyolulttá vált ez a szabályozás, azzal egyetértek, azt kell mondanom, hogy az élet is bonyolult és követnünk kell az életviszonyokat. Egyelőre úgy gondolom, mint jogalkotó is talán, hogy egyelőre ezeknek a szabályoknak a tömege, a száma, a súlya még nem érte el egy önálló törvény súlyához szükséges szabálytömeget. De valóban nem idegen a gondolat tőlünk, hogy ezt egyszer külön is szabályozzuk, akár úgy, hogy az egyenruha valamilyen oltalom alá essen éppen a visszaélések megelőzése, elkerülése végett. Egyelőre úgy mondom, hogy amit most szabályozunk, az nem több, mint a szakszervezeti, illetőleg érdekképviseleti rendezvényeken történő egyenruha-viselési szabályok pontosítása. Az összes többi eset, amiről itt szó volt, az szabályozott a Hjt.-ben most is.
Azt szeretném jelezni, alapvetően a katona mint civil, mint állampolgár bármilyen összejövetelen részt vehet, ezt senki nem tiltja. Egyenruhában azonban csak úgy vehet részt, hogy ha a parancsnoka erre engedélyt ad. És képviselő úr kérdésére válaszolva, itt azt mérlegeli elsősorban a parancsnok, hogy az a rendezvény, amin a katona részt kíván venni, az ellentétes-e a honvédség érdekeivel, olyan célra irányul-e, ami nehezíti a honvédség céljainak elérését, illetve alapvetően semmi köze hozzá. Tehát ezek azok a rendezvények, amikor a parancsnok mérlegelhet, hogy egyenruhában esetleg nem járul hozzá, de - hangsúlyozom, hogy - civilként akkor is részt vehet a katona ezeken a rendezvényeken.
Molnár képviselő úrnak szeretném mondani, hogy itt ez együttható, ez egy feltétel, a valamint szó. Tehát a kettőnek együtt kell meglennie, és így aztán ezek a galambgyűjtők és egyebek nem merülnek fel. Amit Keleti képviselő úrnak mondtam, az itt is alkalmazható lehet.
Nyitray képviselő úrnak azt szeretném mondani, hogy itt azért alkotmányos alapjogokról van szó, amiket pro és kontra kell mérlegelnünk, mert az is egy alapvető jog, hogy részt vehessenek az állampolgárok szabadon különböző rendezvényeken, de az egy másik alapvető jog, hogy a hadsereg pedig úgy működjön, ahogy annak működnie kell. Tehát meg kell találnunk egy nagyon szűk ösvényt, amin a szabályozás elmehet. A teljes tiltást nem hiszem, hogy keresztül tudnánk vinni jelenleg és talán nem is lenne helyes, hiszen egy-két alapjognak egymás mellett is meg kell tudnia élni és úgy kell a szabályozást alakítanunk, hogy egyik se sérüljön, csak a másik által igényelt szükséges, minimális mértékben.
Most úgy gondolnánk, hogy például a politikai tevékenység tilalma jelenleg is benne van a Hjt.-ben, a párttagság tilalma szintén benne van, tehát ezekre még mentesség sem adható, ezek a törvény erejénél fogva állnak fenn. És még egyszer említeném, hogy jelenleg ez a karszalagos kérdés mindössze azért merült fel, hogy ne kelljen korlátoznunk az érdekképviseleti rendezvényeken az egyenruhában történő részvételt, mégis azonban elérve azt, hogy tudjuk, hogy ki van ott hivatalból kirendelve és ki az, aki önként vesz részt az érdeke érvényesítésén. És még egyszer hangsúlyoznám, hogy ezzel az érdekképviseletek széles körben egyetértettek, sőt ők javasolták a karszalagviselést.
Még annyit mondanék, hogy a különböző visszaélésekre a katonai, etikai kódexet is valamennyire tudjuk alkalmazni, végső soron méltatlansági eljárásokkal tudunk fellépni például az olyan katonák ellen, amit a képviselő úr is volt szíves említeni az egyetem vonatkozásában. Itt ha más nem, akkor méltatlansági eljárást tudunk lefolytatni ellene. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Annyi megjegyzést tennék, hogy a képviselőtársaim által elmondottak annyiban mindenféleképpen összefoglalhatóak, hogy most pont nem arról vitatkoztunk, ami a tárca jogszabály-módosítási javaslata, mert az volt a tárca célja, hogy kiderüljön az, hogy ez egy szakszervezeti rendezvény és azon vesz részt a katona egyenruhában. De ezért jó egy jogszabály-módosítás, mert felmerülhet olyan is, amihez nem akart a tárca hozzányúlni és most gondolkodásra mindenféleképpen érdemesnek tartjuk. Úgy ítélem meg, hogy a képviselőtársaim arra próbáltak rávilágítani, hogy megváltoztak bizonyos értelemben Magyarországon a társadalmi viszonyok. Vannak olyan társadalmi szerveződések, akár politikai erők is, akik azt tűzik ki célul, hogy demonstrálják, hogy politikai céljaikat mondjuk fegyveres testületek tagjai bármilyen formában is támogatják és ez félreértésekre adhat okot. Ezt nagyon szeretném aláhúzni. Az előbb mondtam egy példát.
Nem szeretnék senkit sem megbántani, de mi van akkor, hogy ha az általam idézett példa kapcsán ugyanez a szervezet, amelyik mondjuk társadalmi, karitatív vagy vallási célokat képvisel, ott ül három sorban honvéd egyenruhában katonáink egy része, utána kiad egy nyilatkozatot, hogy milyen politikai pártot és milyen formában támogat. Ma már vékony jégen járunk, a média, a képi erő ebben nagyon komoly befolyással bír és akár tartalékos, akár nem, mind Nyitray, mind Keleti képviselőtársaimnak igazuk van, nagyon fontos az, hogy az egyenruha méltósága megmaradjon. Hiszen, amikor a tűzoltók jönnek ide, akik nem fegyveres testület, de mégis egyenruhában vannak, annak a tüntetésnek - már ne haragudjanak, de - minden laikus szemében más a súlya, vagy ha a rendőrök jönnek tüntetni vagy ha a katonák vannak valahol jelen, más a társadalom felé az üzenete. Talán többet nyom a latban, fogalmazhatok így?
Nyilván nem véletlen van ez így, ezért megfontolásra javaslom ezt a tárcánál, az alapszabály újragondolását, mert én tudom azt, hogy a társadalmi viszonyokat nem tudja megelőzni egy jogszabály és hogy ez egy jogalkotási dilemma hosszú évszázadok óta, de azért más társadalmi viszonyok vannak, mint 15-20 esztendővel ezelőtt és ma már a politikában a rendnek, a fegyveres testületek egyenruhájának azért van szerepe, én úgy látom. Tehát ezt megfontolásra javasolnám mindenféleképpen. Akár azt a nagyon erős tiltást is, hogy ami a szolgálati jogviszony betöltésén kívül van, ott ne hordjon egyenruhát. Vagy mit tudom én, kegyeleti temetésen igen, de egyébként ne. Tehát vannak azért olyanok, hogy a hősök napján a városba kimegy az összes nyugdíjas katona és egyenruhát vesz fel, ez nyilván senkinek az érdekeit nem sérti, de tudnék most ellenpéldákat is felsorakoztatni. Tehát én ezt szabályozni javaslom, illetve megfontolásra mindenképpen javaslom. Még egyszer szeretném a jegyzőkönyv számára nyomatékosítani, hogy nem a tárca által kezdeményezett módosítás körül zajlik most a vita, hanem az alapjogszabályon. Keleti képviselő úr, utána Mécs Imre.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Bizonyos, a katonákat illető kedvezmények esetén, mert ilyen is van, akár a nyugdíj, akár a táppénz, de főleg a nyugdíj számítása vagy a 25 év, egyebeknél, azt szoktuk mondani indoknak, amikor a társadalom többi részében azt mondják, hogy miért ilyen magas, hogy a katonák állampolgári jogukról lemondanak a szolgálat teljesítése érdekében vagy általában lemondanak és ezért kvázi kárpótlásként kapnak bizonyos kedvezményeket. Itt az hangzott el, hogy miért mondjanak le az állampolgári jogok azon együtteséről, ami az ilyen rendezvényeken való részvétel. Tehát azt gondolom, hogy a kettő összefűzhető. Ráadásul nehezen tudom megérteni, hogy egy adott testület vagy szervezet vagy katonai alakulat parancsnoka vagy nem tudom, milyen szint az, ha állományilletékes, akkor dandártól fölfelé, milyen alapon dönti el azt egy x rendezvényről, hogy ez egybevág a honvédség érdekeivel vagy nem vág egybe a honvédség érdekeivel. Szóval talán még a parancsnok érdekeinek vagy a parancsnok védelme érdekében is szükségesnek tartanám erről visszalépni. Úgyhogy ha elnök úr egyetért, akkor ebben a kérdésben konzultálnunk kéne, hogy esetleg egy módosító indítványt benyújtsunk. Ezt én felvállalom, nyilván nem akarok fejjel nekimenni a falnak, de valamit egyeztessünk erről. Köszönöm.
ELNÖK: Mécs képviselő úr!
MÉCS IMRE (SZDSZ): Igen, bármennyire is fontos az egyenruha-viselés kérdése, egy picit tovább szeretnék lépni, amikor az önkéntes hivatásos hadseregre tértünk át és békeidőben felfüggesztettük a hadkötelezettség igénybevételét, akkor felmerült a tartalékképzésnek a nagyon alapvető katonai problémája. És akkor az alakult ki, hogy egyrészt egy sor kiképzett ember van, aki már eltávozott a hadseregből, ők visszahívhatók, illetve bizonyos kedvezményekkel vállalhatják a dolgokat. Másrészt pedig, hogy a szerződéses katonáknál, amikor alkalmazták őket, amikor szerződést kötnek velük, akkor a szerződésükben vállalnak bizonyos tartalékos tiszti lehetőséget. Az a kérdésem, hogy ez a kezdeti koncepció mennyire valósult meg és a szerződéses katonákkal történő szerződéskötésnél van-e valami, ami erre utalna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon, államtitkár úr!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Először elnök úr szavaira. Természetesen a tárca meg fogja fontolni ezt a felvetést. Azt azért szeretném jelezni, hogy azért gondolkodunk a jó megoldási javaslaton, mert tényleg sokszínű az élet és ahogy elnök úr is felhozta, tényleg egy egyházi rendezvény, egy baráti társaság nem eshet tilalom alá. Tehát úgy gondoljuk, hogy a mérlegelési jogkört bizonyos körben azért fenn kell tartanunk, de valóban vannak olyan új fejlemények és olyan összejövetelek, olyan rendezvények, olyan informális különböző dolgok, amiken expressis verbis tilalmat ki lehet mondani, tehát ezt köszönettel vesszük és mindenképpen megfontolás tárgyává tesszük és valószínű, hogy fogunk találni a szigorításra olyan jogi megoldásokat, amik elfogadhatóak lesznek.
Keleti képviselő úrnak: a mérlegelésnél azért a parancsnok nincs egyedül. Egy rendezvényről valamilyen tudomást szerez a katona és a parancsnok is, ebből azért úgy nagyjából kiderül, hogy mit szeretnének. Amennyiben bizonytalan, akkor kiegészítő információkat kérhet, fordulhat különböző fórumokhoz, helyekhez. És itt szintén azt szeretném jelezni, hogy ha minden egyes lehetséges kérdést szabályozunk, akkor az lesz a gond, hogy olyan tilalmakat is megfogalmazunk, ami később nem indokolható. Mindent összevéve úgy érzem, hogy annak a megfontolásnak a körében, amit elnök úr itt felvetett, ezt is tudjuk képviselni és nyilván a parancsnok érdekét szolgálná az, hogy ha szűkebb lenne vagy netán, ad absurdum megszűnne a mérlegelési jogköre. Meg kell próbálnunk egy olyan megoldást találni, ami valahol ezen a szűk mezsgyén a lehetőségeket jól képviseli mind a két irányban. Ezen feltétlenül dolgozni fogunk a jövőben. Mécs képviselő úr említette az önkéntes tartalékos rendszert és ezzel kapcsolatban a szerződésekkel kapcsolatos szabályozást. Hát az önkéntes tartalékos rendszert most kezdjük kiépíteni ezzel a törvénnyel is, meg már különböző határozatokat sikerült elfogadni ebben a kérdésben. A szerződéses katonák körében elsősorban a szerződéshosszabbítást szeretnénk preferálni, tehát, hogy ne önkéntes tartalékosként, hanem inkább tovább, a szerződéseket meghosszabbítva teljesítsenek szolgálatot a hadseregben. Erre ez a javaslat is most tartalmaz szabályokat. A szerződésbe az önkéntes tartalékos kötelezettségvállalását szó szerint azért nem írtuk be, mert így is nagyon nagy a fluktuáció és úgy gondoltuk különböző szakmai körök és felmérések is azt húzták alá, hogy ha túl sok kötelezettséget írunk elő, akkor az a jelentkezők számában, illetve a fluktuáció erősödésében jelentkezhet. Tehát így nem írtuk bele és inkább arra ösztönözzük a szerződéseseket, hogy a szerződésük lejártakor kössenek még egy szerződéses viszonyt vagy hosszabbítsák meg a felső korhatár eléréséig a szerződéses jogviszonyukat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? Molnár képviselő úr!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Valószínűleg ennek szervezési oka van, hogy 90 nappal korábban értesíteni kell, aztán 30 nappal a bevonulás előtt kell... ez, ha van rá szakmai magyarázat, várnám.
Ami már nekem gondot okoz, ez a 10. oldalon a nyugdíjazás, illetve a 11. oldalon a Hjt. 203. § (5) bekezdéssel egészül ki. A 25 év szolgálati jogviszony után a hivatásos állomány szolgálati viszonyát egészségügyi, pszichikai alkalmatlanság miatt szüntették meg, és erre azért került sor, mert nem fogadja el a felajánlott szolgálati beosztást, ami egyébként nyilvánvaló sui generis, hogy arra alkalmas, ettől kezdve, hogy a nyugdíj 90 százalékát kell folyósítani, ez egy marhaság. Ha van egy olyan munkakör, amit betölthet valaki, azt töltse be, különösen, ha katona. A civil életben azért küzdünk, hogy a jogszabályok még ma is azt mondják ki, hogy nem alkalmas egyik íróasztal mellett dolgozni, akkor azt munkaképtelennek kell nyilvánítani, mert nem kötelezhető másik íróasztalhoz - némi túlzással. Ez már önmagában szerintem pozitív méltánytalanság, mert az ebben részesülő számára ez pozitív, méltánytalan meg minden többi, hasonló helyzetbe kerülő civillel szemben, aránytalanul. De az, hogy ezt mindaddig folyósítani kell, amíg, a) verzió eléri a nyugdíjkorhatárt, de a b) verzió, ha a 40 százalékos munkaképesség-csökkenést veszi el, ez meg agyrém. Hát kap legalább három kedvezményt, amiből - nem tudom, követhető-e az anyagból - egy önmagában is elképzelhetetlen jelenleg most nálunk. Igaz, még van egy óriási korkedvezmény, amiről - a jegyzőkönyv számára jegyzem meg - elfogadva Keleti képviselőtársam érvelését, nem kívánok vitát nyitni róla. Ha nem fogad el egy olyan szolgálati beosztást, aminek az ellátására alkalmas, akkor elmehet 90 százalékkal nyugdíjba, és ezt mindaddig élvezi, amíg a 40 százalékos rokkantsági fokot el nem éri. Ez nekem egy kicsit sok.
A kérdésem az, hogy ebben van-e új szabályozási elem. Ha igen, akkor célszerű megfontolni, hogy ne legyen, ha pedig ez egy régi helyzetnek a stabilizálása, akkor meg nem értem, hogy kerül ide.
ELNÖK: Igen. Államtitkár úr!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Igen. Először a 90 és a 30 napot. Itt arról van szó, hogy a 90 nap arra kell, hogy a munkáltató és maga a munkavállaló jól fel tudjon készülni, a 30 nap pedig az a rövidebb határidő, amikor konkrétan tudjuk, hogy mikor írjuk le és erről értesítjük a jelentkezőt.
A nyugdíjszabálynál szeretném mondani a képviselő úrnak, hogy ez egy szigorító szabály. A jelenlegi ennél megengedőbb, mert az úgy szól, hogy ha valaki egészségi vagy pszichés oknál fogva alkalmatlanná válik az eredeti betöltött beosztására, akkor bizony 100 százalékkal mehet el. Ez a jelenlegi szabály. Ennek az oka az, hogy a katona is egy adott munkakörre, szolgálatteljesítésre szerződik és utána nevezzük ki. Tehát ez is egy kétoldalú jogviszony-létesítési szabály. Egyoldalúan nem lehet előírni, mert most csúnyán mondom és elnézést kérek, de nem rabszolgatörvényről van itt se szó, tehát ez gyakorlatilag a két félnek a megegyezésén múlik. Tehát, hogy ha ő nem hajlandó elfogadni azt a számára felajánlott és egészségi vagy pszichikai okból megfelelő beosztást, akkor erre kötelezni egyoldalúan nem tudjuk. Viszont most az eddigi 100 százalék helyett csak 90 százalékos nyugdíjat fog kapni egészen addig, amíg a felső korhatárt el nem éri. Illetve amíg rokkanttá nem válik. De ha rokkanttá válik, akkor rokkant nyugdíjra lesz jogosult, akkor minden egyéb megszűnik, tehát ezt a szabályt - képviselő úr - jelenleg szigorító szabályként alkalmazzuk. Tehát a korábbi hatályos a 100 százalékot tette lehetővé.
ELNÖK: Molnár képviselőtársunkat illeti a szó.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Az egyik részét a problémának megértettem. Itt arról van szó, hogy nem kerülhet természetesen rosszabb helyzetbe. Egy munkakört nem tud ellátni, ezek szerint ugyanúgy, mint a polgári életben ... (Dr. Molnár Lajos jegyzőkönyvön kívüli megjegyzése.) De ha nem tudja azt a munkakört, amire 25 évvel ezelőtt szerződött, de van hasonló munkakör, amire képes, hát elmehet nyugdíjba, most már csak 90 százalékkal, ez rendben van. Nem is lenne itt semmi gond, csak ennek az 5-ös pontnak a bevezetője azt mondja, hogy azért kerül minderre sor, mert egy egészségi és pszichikai alkalmatlanság miatt mondhatja azt, hogy én nem dolgozom a másik szobában, csak ott, ahová leültettél 25 évvel ezelőtt. De mit nevezünk egészségügyi és pszichikai alkalmatlanságnak? És itt jön az, hogy 40 százalék alatt van a munkaképesség-csökkenés. Hát akkor viszont, ha 40 százalék alatt van, akkor ... magyarul 20 százalékkal csökken csak, nem 57-tel, mint a polgári életben, ha jól tudom, hogy ott 57. Tehát 40 százalék alatti munkaképesség-csökkenés hogyan indokolhat egy ilyen nagyon kedvező helyzetű, egészségügyi indoklású - hogy is mondjam? - nyugdíjazást? Követhető volt, amit elmondtam?
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Tehát, képviselő úr, azt tudom erre mondani, hogy beosztást tölt be a katona és a beosztásra való fizikai, illetve egészségi, pszichikai alkalmasságát folyamatosan ellenőrzik. Tehát, amikor ez megszűnik, akkor nem ő nem kíván tovább ebben az állásban lenni, hanem mi nem alkalmazhatjuk ebben. Tehát akkor gyakorlatilag megajánljuk neki azt, hogy kap egy olyat, amire alkalmas és lehet, hogy ez alacsonyabb jövedelemmel jár vagy azt a lehetőséget biztosítja a jelenleg hatályos törvény, hogy 100 százalékos nyugdíjba mehet, illetőleg a mostani szigorítás alapján, ha alapos indok nélkül nem fogadja el az új, esetleg egy picit kisebb javadalmazással járó beosztást, akkor tíz százalékkal csökkentjük a nyugdíját. Tehát azt szeretném jelezni, hogy itt a beosztásra való alkalmatlanságot kell megállapítani, és ezt nem ő kéri, akarja, hanem ez egy tényhelyzet, amit az alkalmassági vizsgálat során ellenőrzünk. És akkor lépéskényszer van úgy a sereg részéről, mint az állampolgár részéről is. Szeretném megkérdezni kollégáimat, hogy akar-e valaki kiegészítést tenni. (Nincs jelentkező.)
ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úrnak.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Elnézést kérek, de amit tetszett nekem mondani, hogy némiképp kisebb illetménnyel felajánlanak mást, én ezt nem tenném, mert még mindig 90 százalékkal beljebb van a Magyar Honvédség kasszája, ha ugyanazzal a fizetéssel ajánlanak fel neki másik beosztást, hát ha elfogadja. De ez a kérdés egyik fele.
A választ arra nem kaptam meg, hogy ha a szolgálati beosztását egészségügyi okok miatt nem tudja ellátni, egészségügyi okok miatt, miért elegendő-e ez minden szolgálati beosztásban, mert ez kiterjed mindenkire, irodaira is, miért elegendő 40 százaléknál alacsonyabb egészségkárosodás ahhoz, hogy bármilyen szolgálatból, bármilyen szolgálati jogviszonyból azt mondhassa, hogy köszönöm szépen, nem kérek belőle.
Még egyszer mondom, 20 százalékos munkaképesség-csökkenés, így van benne. (Az elnök csenget a moraj miatt.)
ELNÖK: Fontos kérdés. Államtitkár úr!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Azt tudom válaszolni a képviselő úrnak, hogy az egészségügyi alkalmatlanság szabályait általában is a civil társadalomban is ugyanígy állapítja meg az egészségügyi törvény, mi ezt csak átvettük és ebben a törvényben ez most abszolút nem változik semmit. Ezt a szabályt akkor tudjuk változtatni, ha a fő szabályban, amihez mi is csatlakozunk, hiszen a honvédség is a magyar társadalom integráns része, ha ott az Egészségügyi Minisztérium ezen változtat.
ELNÖK: Köszönjük. Lassan szeretném lezárni a vitát, ez egy fontos kérdés, de 16.45 óráig van szünet és van még egy nagyon fontos kérdés, aminél vita is lesz a Hszt.-nél, az nem lesz ilyen könnyű. Molnár képviselő úr!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Egy mondatban: a civil szabályok szerint állapítják meg a civil szabály pedig az, hogy - ha jól emlékszem - 57 százalék alatt menni kell, dolgozni kell. Nincs választási lehetősége. Itt 30 alatt már nyugdíjat választhat. Megértem én azt... Vagy civil szabály, akkor elfogadom, de akkor ne csak a kedvező része, hanem a kedvezőtlen része is együttesen érvényesüljön. Erről még beszélni fogunk.
ELNÖK: Államtitkár úr!
DR. JÓZSEF PÉTER jogi szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Szeretném nagyon röviden hozzátenni, hogy változott a szabály a civil szférában is. Az 57 százalékból most 40 százalék lett, ez most egészségkárosodás nevet visel, az meg munkaképesség-csökkenés volt és volt egy megfelelési táblázat, tehát az 57 százaléknak most a 40 felel meg. Tehát nem történt se szigorítás, se enyhítés ebben a kérdéskörben.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Egy mondat. Aki nem volt katona, az természetesen másképp látja a helyzetet, mint a valóság. Ugyanis bizonyos beosztásoknál bizonyos mentesség adható egészségügyi okoknál fogva. Tehát elképzelhető az, hogy valakinek azt mondják, hogy a gyakorlati foglalkozások alól felmentve. Ez azt jelenti, hogy neki nem kell terepre mennie. Vagy a 24 órás szolgálat alól fel van mentve vagyis nem kell ellátnia. Ezt azért szeretném elmondani, mert ez egy sajátos a polgári élethez képest, hogy egészségügyi okoknál fogva, bizonyos felmentéssel járva látja el a munkakörét.
A bányászoknál nem nagyon tudnak adni olyat, hogy nem kell lemenni az aknába.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Hát ugye én, mint a BM Kórház főigazgatója, kaptam olyan segélykérő - idézőjelben - levelet, ritka már sajnos, de rendőrgeneráció fiatalját nem vették fel a rendőrképző szakközépiskolába, mert szemüveget viselt. Erre volt kötelezve. Tehát van mit áttekinteni és rugalmasabbnak kell lenni e tekintetben is, a szolgálati beosztás tekintetében, mert lehet, hogy nem tud harckocsit vagy repülőgépet vezetni, ahogy az a gyerek kiváló - egyébként két nyelvvizsgája volt - kihallgató tiszt lehet, de a Rendőrtiszti Főiskoláról el kell küldeni, nem tudom, a Zrínyi Miklóson ez hogy van, mert szemüveget visel és az nem nyerhet felvételt. Az egészségügyi alkalmasságot össze kell vetni a civillel. Segítettünk egyébként, betaníttattuk vele a táblát, kicsit szabálytalan, de végül rendőr lett.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A vitát lezárom. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, államtitkár úr és a HM számára tanulságos volt a mai bizottsági ülésnek a rájuk vonatkozó napirendi pontja, és Molnár képviselőtársam számára szeretnék pontos írásbeli választ kapni, hogy tudja értékelni, ha javasolhatom ezt és kérhetem ezt államtitkár úrtól, hogy kapjon Molnár képviselő úr egy részletes írásos választ a felvetett problémával kapcsolatban. (Dr. József Péter jogi szakállamtitkár: Természetesen.) Az egyenruha-viselés vonatkozásában pedig még fogunk egyezteti képviselőtársaimmal módosító javaslat formájában vagy esetleg a HM is gondolja végig szigorítás formájában, milyen lépésekre van szükség, de úgy gondolom, hogy ezen érdemes elgondolkodni.
A vitát lezárom. Azt kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak gondolja és tartja a javaslatot. (Szavazás.) Egyhangú. Tekintettel arra, hogy első helyen kijelölt bizottság vagyunk, előadót kell állítanunk. Csampa Zsolt képviselő úrra teszek javaslatot. Ki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú, és képviselő úr is vállalta ezt a kitüntetést. És szóban hangzik el az előterjesztésünk természetesen.
A második napirendi pont kapcsán Turi András szakállamtitkár urat és Magyariné dr. Nagy Edit főosztályvezetőt köszöntöm, akiket arra kérek, szíveskedjenek a helyüket elfoglalni a minisztériumoknál. A Honvédelmi Minisztérium munkatársainak köszönöm a megjelenést és jelzem, hogy az idő rövidsége miatt a képviselőtársaimtól is összefogott vitát kérek és észrevételeket. Frakciónként egy-egy álláspontot maximum. Államtitkár urat illeti a szóbeli kiegészítés joga és kötelessége.
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítője
DR. TURI ANDRÁS rendészeti államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Abban a kellemes helyzetben vagyok, miután a Hszt. és a Hjt. úgy született, hogy egymás tevékenységéről tudva és azt akarva készítettük el, ezek után a minket érintő vita egy része lezajlott. Szeretném elmondani, hogy a Hszt. módosítása két alapvető okból vált szükségessé. Az egyik a jogviták számának csökkentése. Tömeges jogviták zajlottak az elmúlt időszakban az iskolai idő beszámításával kapcsolatban. Sikerült egymással ellentétes döntést hozni a Legfelsőbb Bíróságnak és az Alkotmánybíróságnak. Ennek eredményeként alakult ki, vált igazán feszítetté ez a kérdés. Ezt a kérdést most megoldottuk, úgy gondolom, a Hszt.-ben.
A másik kérdéskör, amiért kellett ezzel foglalkoznunk, ez az adójogszabályok változása volt. E körből csak a kafetériát és a ruhapénzt említem meg. Ezeket is szabályozni kellett. Ezek az elmúlt év termékei. A Hszt. megalkotásánál alapvetően a továbbfoglalkoztatást akartuk erőteljesen ösztönözni, és a továbbfoglalkoztatás érdekében születtek bizonyos szabályok. Ilyen szabály például az előbb vita tárgyává vált nyugdíjba vonulásnál a 10 százalékos csökkentés, illetve a betegállománynál, bocsánat, távollétnél a 10 százalékos csökkentés a Hszt.-ben. Ezek mind-mind arra utalnak, és azt szeretnénk vele elérni, hogy a rendőrségnél minél tovább és minél többet dolgozzanak azok, akik ezt a nemes hivatást vállalták.
Az egyenruha külön engedély nélküli viselésénél szeretném kiemelni, hogy csak és kizárólag szakszervezeti, tehát érdek-képviseleti rendezvényen kerülhet ez a szabályozás szóba, ami itt van, és amely azonos a Hjt. szabályozásával. A rendőröknél aztán különösen fontos, hogy valami megkülönböztető jelzést tegyünk a rendőr demonstráló és a rendőr szolgálatban lévő között. Kolléganőm, aki itt ül mellettem, 15 centiméteres karszalagban határozta meg vagy találta ki ezt az elkülönítő ismérvet. A 15 centiméteres karszalag arra jó, hogy egyértelműen és távolról felismerhető és elkülöníthető az intézkedésre jogosult rendőr a demonstráción részt vevő rendőrtől. (Dr. Molnár Lajos: Ha egymást bántják, akkor?) Például akkor, igen. (Karsai Péter: Például akkor is. Most értettem meg a dolgot igazából.) Például akkor is.
Az érdekvédelmi szabályok pontosításánál részben szigorítottunk, részben engedményeket tettünk. Engedményt tettünk a szakszervezeti tag után járó munkaidő-kedvezmény tekintetében, és szigorítottunk a munkaügyi ellenőrzések időtartama vonatkozásában. Az egy nagyon fontos kérdés, hogy a rendőrt a korábbi évek e tárgyban szerzett elég rossz tapasztalatával szemben arra ösztönözzük, hogy maradjon a szolgálatban. Tavaly, 2008-ban, ha jól emlékszem, 1300 vagy 1500 rendőr hagyta el a pályát. Ez nagyon sok. Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen minél tovább maradjanak. Ennek érdekében már korábban jogszabályt módosítottunk a téren, hogy a magasabb szolgálati időt elérteket bizonyos premizálásban részesítjük. Most tovább egészítettük ki ezeket a szabályokat.
Bevezettük a határozott idejű szolgálati viszonyt. Erről a sajtóban szerződéses rendőrként lehetett korábban olvasni. Itt arról van szó, hogy az a rendőr, aki nyugállományba vonult, ereje teljében vagy háromnegyedében, azon a helyen, ahol lakik, segítse tovább a közbiztonság fönntartását, egyfajta korlátozott körzeti megbízotti jogosítvánnyal. A szerződéses rendőr tulajdonképpen nem tesz mást, nem vezényelhető el az adott lakhelyről, bizonyos ügyeleti szolgálatokra sem vezényelhető. Az ő feladata ott, az adott helyszínen, az adott településen közreműködni a rend fenntartásában.
Változtattunk a honvédséghez és a más szervhez vezénylés tartalmán; illetve lehetővé tettük, hogy folyamatosan a Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézethez vezényelhessenek rendőröket.
Újraszabályoztuk az úgynevezett kétszeres szorzó fogalmát a szolgálati idő beszámításánál. Korlátoztuk a kiemelt szolgálatra, terrorelhárító szolgálatra, illetve a VPOP ugyancsak kiemelt kommandós szolgálatot ellátó szolgálatára rendelést.
Azt hiszem, röviden összefoglaltam a Hszt.-változtatást. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Bizottsági kérdések, vélemények következnek. Tessenek parancsolni! Gál képviselő urat illeti a szó.
DR. GÁL ZOLTÁN, a bizottság alelnöke (MSZP): Csak nagyon röviden, figyelemmel valóban arra, amit az államtitkár úr mondott, hogy a szabályozás vitájának egy része elhangzott az előbbi törvényjavaslat kapcsán.
Annak kapcsán örömömet tudom kifejezni, hogy láthatóan volt törekvés a jogszabály előkészítése során, hogy a Hszt. és a Hjt. szabályait összehangolják, és ez megítélésem szerint sikerült is. Lehet, hogy egyébként a jövő jogalkotásának egyik iránya lesz, hogy a fegyveres vagy rendészeti szervekre vonatkozó szabályozás nem egységesülni fog, hanem bizonyos közös alapelvek mentén differenciált lesz, és különböző szabályokban jelennek meg az egyes testületekre vonatkozó normák, mert hát tudjuk jól, sok sajátossága van egy rendőri tevékenységnek vagy egy katonai tevékenységnek.
Ami a szabályozás egészét illeti, úgy gondolom, a leglényegesebb vonása az, hogy a rend és a biztonság programjához szükséges személyi és szervezeti irányítási hátteret, a jogszabályi hátteret megteremti. Ebből a szempontból fontosnak érzem, hogy a ma követelményéhez igazítja a szolgálatbeosztás, szolgálatszervezés területi és időbeli szükségleteit. Tudjuk nagyon jól, hogy ma már a rendőri tevékenység sem olyan, hogy egy rendőr egy helyen teljesíthet csak szolgálatot, hiszen a közbiztonság erősítése szempontjából az egyik kulcskérdés, hogy mennyire tudjuk mobilizálni az állományt. Azt is tudjuk, hogy a mai diszlokáció különböző okok miatt nem a legszerencsésebb. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, szükséges volt a jogszabályi háttér megteremtése, és bizonyos, a magam részéről egyfajta kísérleti jellegűnek felfogott intézményre, mint az államtitkár úr által említett szerződéses rendőrre vonatkozó jogszabályokat is meg kellett teremteni. Meglátjuk, hogy ez majd milyen hatással lesz, valóban ösztönzi-e az állomány volt tagjait vagy nyugdíjban levőket ilyen státus elfogadására. A racionalitása, azt hiszem, nem kérdőjelezhető meg, hiszen ez nehezen tagadható, ha egy kiképzett és szolgálati tapasztalattal rendelkező rendőr újra bizonyos szolgálatot ellát, és tegyük hozzá azt, hogy kisebb anyagiakért, mint egy szolgálatban levő rendőr. De hogy ez mennyire lesz hatásos, ezt majd a későbbiek folyamán meglátjuk.
Fontos megemlíteni még két dolgot. Nagyjából egyensúlyoz ez a jogszabály is, mint a Hjt. is, hogy bizonyos tekintetben vannak úgynevezett megszorítások; gondolok itt a táppénzre, nyugdíjra vonatkozó szabályokra, ugyanakkor más területen a korábbiakhoz képest előnyöket fogalmaz meg az állomány számára, gyerekgondozás kapcsán, egyáltalán a nyugállományba vonulásnál például azt, hogy nem lehet a felső korhatár előtt öt évvel átszervezés címén a viszonyt megszüntetni, és így tovább. És a tűzoltóknál végre rendezi az EU-s szabályoknak megfelelően bizonyos esetekben a díjazást; ez egy régi adóssága a köztársaságnak, és azt hiszem, ezért ez egy fontos szabály.
Én tehát jó szívvel tudom ajánlani általános vitára való alkalmasságát. Lehet egy-két részletkérdésnél vitatkozni. Ilyen értelemben a szocialista frakció, azt hiszem, ezeken az alapelveken belül nyitott lesz minden módosító javaslatra.
ELNÖK: Kontrát képviselő úr, majd Molnár képviselő úr következik.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Ez a Hszt.-nek egy nagy terjedelmű módosítása, amely előttünk fekszik és amit most tárgyalunk, amelynek az általános vitára való alkalmasságáról véleményt mondunk. Nekem az a gondolatom van ezzel kapcsolatban, hogy talán-talán meg lehetett volna fontolni egy teljesen új Hszt.-nek a megalkotását is. Hiszen az elmúlt évek során annyiszor hozzányúlt a parlament, annyiszor módosította a pótlékok kapcsán - emlékezzünk vissza még az előző ciklusban, amikor önálló rendészeti bizottság volt -, nagyon sokszor elénk került ez a törvény, és próbált reagálni kompetitív módon azokra a társadalmi igényekre, amelyek megjelentek és megfogalmazódtak. Azt gondolom, ez nem minden esetben sikerült. Ezért ez az első gondolat, amelyet megfogalmaztam, hogy úgy látom, egy új Hszt.-re lenne szükség, amely áttekinti és újraszabályozza ezeket a jogokat és kötelezettségeket, melyek a személyi állomány vonatkozásában meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek a mai kor kihívásainak megfelelnek, a mai feltételeknek megfelelően.
Hadd mondjak néhány gondolatot. A törvényjavaslat 16. §-a foglalkozik a szolgálati nyugdíj, a szolgálati nyugállományba helyezés kérdésével. Naponta találkozunk ezzel, mi is szóvá tettük, személyesen én is nagyon sokszor szóvá tettem ezt a kérdést, és azt gondolom, erre a problematikára ez a módosítás sem ad választ. A korábbiakhoz képest próbál újabb szabályokat megalkotni, de nem ad választ arra vonatkozóan, hogy az állomány eltávozását, az öregségi nyugdíj előtt való eltávozását ne tegye lehetővé. Hiszen ez az alapvető kérdés. Ha belegondolunk, Gál képviselő úr azt mondta, hogy a szerződéses rendőr sokkal kevesebb juttatásért vállal szolgálatot majd, mint a hivatásos. De hát azt tegyük hozzá: neki van egy nyugellátása is, van egy nyugdíja! Azért így kerek ez a történet. És mennyivel jobb lenne, ha az a hivatásos állományú vagy egykori hivatásos állományú hivatásos állományú maradna, és nem menne 42 éves korában nyugdíjba. Tudjuk, itt hangzott el két bizottsági üléssel előbb, hogy ez 44 milliárd forint többletkiadást jelent az IRM-fejezet költségvetésén belül, csak az IRM-hez tartozóknak; a Honvédelmi Minisztériumnál ez 27 milliárd, ezen kívül van még a Pénzügyminisztériumnál a vám- és pénzügyőrök vonatkozásában.
Én tehát azt gondolom, ez egy alapvető kérdés, amire választ kell adni, amire tudnunk kell választ adni, hogy ezeket a szabályokat olyan módon tudjuk megalkotni, ami egyrészt megfelel az ország érdekeinek, az állomány érdekeinek, meg a feladatot is meg tudják oldani. Tehát egy új szabályozás kellene. Én nagyon sok megkeresést, véleményt kapok ezekkel a megnyilvánulásaimmal kapcsolatban, és talán úgy fogalmazhatnám meg, a legtöbb észrevétel arra vonatkozik, hogy igen, az lenne a helyes, ha a törvényalkotók megbecsülnék a kisrendőrt, az utcán, a terepen dolgozó rendőrt megfelelő illetménnyel, nem kellene a kisrendőrnek még - ahogy az elnök úr szokta mondani - kidobólegénynek elmenni különböző szórakozóhelyekre, hanem a szolgálatban meg tudná szerezni azt a jövedelmet, amely a családja meg az ő megélhetését, méltó ellátását biztosítja. Úgy gondolom, ez nagyon fontos szempont.
A másik pedig az állomány mobilitásának a kérdése. Én úgy gondolom, nemcsak a jogi hátteret kell megfogalmazni vagy pontossá tenni, ami egyébként fontos önmagában, hanem ennek a feltételeit is, a tárgyi feltételeit is meg kell teremteni. Valamennyien emlékszünk arra a rossz emlékű és szomorú időszakra, amely 2006 őszét jelentette. Itt volt, úgy szoktam mondani, a rendőrkemping a Parlament előtt, több száz rendőr állomásozott itt méltatlan körülmények között, és nemcsak itt, hanem nagyon sok megkeresés érkezett, hogy a vidékről felvezényelt rendőröket nem megfelelő helyen helyezték el, nem volt emberhez méltó, rendőrhöz méltó az a szállás, az a hely. És nemcsak ez volt a probléma, hanem olyan időtartamra helyezték őket át, ami az ő normális életviszonyaikat nagyban és hátrányosan befolyásolta.
Summa summarum, lehetne még folytatni a sort. Én úgy gondolom, át kellene gondolni, hogy egy új Hszt.-t kellene alkotni, a lehető legnagyobb egyetértéssel, a hivatásosok véleményét is figyelembe véve, de mindenképpen az ország meg a szolgálat érdekeire is tekintettel. Mi nyitottak vagyunk e tekintetben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Molnár képviselő úrnak megadnám a szót, csak egy mondat még, ami a Fidesz álláspontjával összefüggésben van. Nem biztos, hogy népszerű lesz, amit mondok, és főleg nem a pártom mostani pozíciójában.
Én nagyra értékelem a szakszervezetek tevékenységét, és fontosnak is tartom, főleg a rendőrség munkájában. De nem tudom, miért van most itt az ideje a szakszervezeti kedvezmények növelésének. A világ nem erről szól jelen pillanatban! Annyi mindenről szól a világ, de hogy a szakszervezeti kedvezmények növeléséről nem szól, aminek ráadásul súlyos költségvetési vonzatai vannak, ebben egészen biztos vagyok. Ne haragudjon, de én ezt, ha másként nem, adófizetőként nem tudom támogatni, mert ne adjanak több kedvezményt a szakszervezeteknek! És szerintem nagyon sokan így gondolják, hogy a szakszervezeti vezetőknek ne legyen több munkaidő-kedvezmény, mert én azt hiszem, a rendőrségnél van olyan cél, amire sokkal több pénzt és sokkal jobb helyre lehetne fordítani. Ez egy személyes megjegyzés, de nagyon fontosnak tartottam elmondani, mert egyszerűen nem értem, hogyan kerül ez most hirtelen az asztalra, miért fontos most, amikor mindennap arról hallunk, hogy gazdasági válság van, mindennap arról hallunk, hogy mire miért nem jut pénz. Ebben sok igazság van, önkormányzati vezetőként ezt alá tudom támasztani, hogy valóban pénztelenség van. Akkor miért most kell anyagi konzekvenciákkal járó kedvezményeket adni a szakszervezeteknek? Miközben másutt Nyugat-Európában éppenséggel a munkaidő fölnyomása, a szakszervezeti jogok csökkentése, s a többi van napirenden. Valami disszonanciát vélek fölfedezni. (Dr. Gál Zoltán: Sajátos magyar út.) Ez egy sajátos magyar út - így már értem. (Derültség.) Ezt így már tudom akceptálni.
Molnár Lajos!
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Valóban sajátos, de nem genetikailag kódolt, úgyhogy van remény. (Derültség.)
A kedvezményekkel folytatom. Új Hszt.-t javasol képviselőtársam, miközben a honvédségnél az egyenruha, illetve a megkülönböztető jelzés alkalmazását nem kívánják szabályba foglalni, mert túl merev lenne. Csak emlékeztetnék rá, hogy egy ludovikás tisztnek micsoda társasági és magatartási kódexet kellett betartania. De ne menjünk olyan messze: én Bécsben dolgoztam, a kórházban egy ilyen vastag magatartási kódexet kellett aláírni. Pontosan elő volt írva, hogy hogyan kell öltözködni meg köszönni, az is.
A kedvezmények közül, miközben mindez nem kerül bele, és nincs alapvetően új törvény, eközben a kedvezményes internet ingyenes használata, az meg törvényben van szabályozva. Szóval a kafetéria-rendszer nálam kicsit kiverte a biztosítékot. Mert az, hogy elöljárói, parancsnoki - itt nincs vezérkari főnök -, országos rendőrfőkapitány, szakállamtitkár - de hogy törvényben rögzíteni azért, mert most megváltoztatjuk az adójogszabályokat...! Én tudom, pontosan, erre mondom, hogy ez egy hülye dolog, ez megint magyar sajátosság. A törvénynek időállónak kell lenni, mondjuk, nem mondjunk sokat... (Dr. Gál Zoltán: És az internet nem időálló?) Az, hogy most adómentes, adható kedvezményesen; egyébként ott van, hogy a miniszter majd maga határozhatja meg, meg még a kormány is meghatározza, de a törvénybe az internetet beletesszük, hogy az ingyenes, és ráadásul még azt is mondjuk, nem azért, hogy a rendőrt elérjük, nem azért, hogy szórakozzon, kikapcsolódásként Playboy-csatornát - van ilyen? (Karsai Péter: Jobbakat néznek.) - nézzen, hanem azért, mert a személyi jövedelemadót így lehet kikerülni. Itt van benne a törvényszövegben! A személyi jövedelemadóról szóló törvény változása miatt. Magyarul: ha ez adózás alá esik, akkor hozunk egy törvényt, amely kiveszi az adózás alól. (Dr. Turi András: Így van.) Kivétel a gyevi bíró meg a rendőr. (Karsai Péter: Igaz.)
Két kérdésem van még. A szerződéses rendőr fogalmának a bevezetése nyelvzavart okoz... (Dr. Gál Zoltán: Nincs szerződéses! Nincs ilyen a jogszabályban, ez csak a sajtó, bocsánat! - Közbeszólás: Önkéntes rendőr! - Derültség.) Önkéntes rendőr - akkor rendben van. (Derültség.) Tudniillik akkor mi a pontos elnevezése ennek? (Közbeszólások.) Jó, de van ilyen, hogy szerződéses rendőr? Nincs. (Karsai Péter: Draskovics itt mondta...) Nagyon jó, mert lassan nem fogok tudni eligazodni. Van szerződéses katona, van önkéntes, tartalékos, polgárőr, most településőr, gárda, új gárda és legújabb gárda (Közbeszólás: Ifjú Gárda... - Derültség.) - ez kicsit zavaros. Tegyünk rendet! Igen, az önkéntes rendőr meg egy kicsit... Talán már lekopott róla, mert kihal az a generáció, amelyiknek még, szerintem sok esetben indokolatlanul, de rossz érzései tapadnak hozzá.
És államtitkár úr, nagyon szépen kérem, minden különösebb vita nélkül, a 25. § új pontját, az e)-t: "Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettségei alól az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára." Hát ezt vegyük ki belőle... (Közbeszólás: Magyarázd el!) Én elmagyaráznám; én attól kezdve elég sokat vizsgálnék, ha fiatal rendőr lennék, emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással. (Derültség. - Mécs Imre: Ez kabaréba való.) Ez tényleg kabaréba való. Aki tudja, mi ez az eljárás, ezt kétféleképpen lehet csinálni - nem mondom el. (Derültség.) De ezt törvénybe foglalni...! Orvosi vizsgálat ha indokolt, akkor úgyis van szolgálatmentesítés; erre meg külön adni... - no comment.
ELNÖK: Államtitkár úr?
Dr. Turi András szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr; gyors leszek, ígérem.
Alelnök úr, köszönöm a szavait a vitára alkalmasságról.
Új Hszt. kell-e? Ez egy igen fontos kérdés, amelyen természetesen gondolkoztunk. Jelzem, hogy nemrég még egy Hszt. létezett, nem is olyan nagyon régen, aztán lett belőle Hszt. és Hjt. Úgy gondolom, jelen pillanatban olyan égető problémák voltak, ami azt indokolta, hogy a meglévőt gyorsan javítsuk ki, és ezért nem született most új Hszt. Ez nem jelenti azt, hogy később, egyszer nem születhet új Hszt. Biztos vagyok benne, hogy ettől mi nem zárkózunk el. Ötven szövegváltozáson esett át a Hszt., ez nem kevés.
Jó lenne megtartani a rendőrt - mondta Kontrát képviselő úr. Egyetértek vele. Ennek érdekében született ama új jogszabály, hogy 57 éves korban, illetve az általános nyugdíjhatáridő előtt öt évvel nem megy automatikusan nyugdíjba a rendőr, hanem marad, és neki kérvényezni kell, senki sem küldi el. (Dr. Kontár Károly: Bocsánat, szolgálati nyugdíj!) Nem megy nyugdíjba, szolgálati nyugdíjba, nem megy automatikusan, neki kell kérvényezni. Eddig, ugye, meg kellett hosszabbítani annak a szolgálati viszonyát, aki az 57 éves kort betöltötte, most nem.
Jó lenne, ha a rendőr többet keresne. Egyetértek vele. Felhívom Kontrát képviselő úr figyelmét Lázár elnök úr szavaira, aki azt mondta, hogy ő mint önkormányzati képviselő tudja, hogy kevés pénz van. Hát, kevés pénz van a kasszában, nem tudunk emelni - bárcsak tudnánk, én nagyon örülnék neki.
ELNÖK: De akkor ne adják a szakszervezeti vezetőknek!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Értettem, elnök úr, a szavait. Természetesen az általános vita folyik majd a parlamentben, és nyilván ez ügyben számtalan kritika fogja érni a szabályt. Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy jelen pillanatban egy ilyen jellegű törvény hosszú egyeztetési folyamat eredményeként születik meg, és az egyeztetési folyamat többek között a szektorális érdekegyeztető fórum termékeként születik.
ELNÖK: Ezt nem is akarom érteni.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem baj. A lényege az, elnök úr, hogy egyeztetni pedig kell - pont.
ELNÖK: Ez elég nagy ár érte!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, ott a vita, természetesen, nem fogjuk nagyon megsiratni, ezt tudom mondani.
ELNÖK: Bocsásson meg, hogy a szavába vágok, már elnézést érte. Szóval az nem lesz tempó, függetlenül attól, hogy milyen kormánya van az országnak, hogy a szakszervezetek akkor támogatnak egy törvényjavaslatot, ha a szakszervezeti vezetők minden törvénymódosításnál pénzt vagy kedvezményt kapnak. Ez nem fog menni! Ha önök megnyitják ezt az ajtót, és ez átmegy a parlamenten, akkor ennek beláthatatlan következményei lesznek, minden ágazatban egyébként, teszem hozzá.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök úr, megértettem. Abszolút megértettem. Ez a követelés nem a rendőrségi szakszervezettől származik. Vannak kis szakszervezetek, ahol egy-egy ember bekerülése sokkal... - szóval nem a nagy rendőrségi szakszervezetektől származik. Én csak ennyit szerettem volna ehhez hozzáfűzni, köszönöm.
Molnár képviselő úr az egyenruházati szabályok részleteit hiányolta. Csak felhívom a figyelmet, hogy van egyenruházati szabályzat, abszolút létezik.
A kafetéria-rendszernek az internet csak és kizárólag az egyik eleme. Nem az internet van szabályozva, hanem a választási lehetőségek vannak szabályozva, hogy miből választhat a rendőr. Az, hogy a kafetériát be kellett tenni, az valóban az adójogszabályokon alapszik, de arra mindannyian szent ígéretet tettünk, hogy megpróbáljuk elérni azt, hogy a rendőrök reáljövedelme ne csökkenjen. A kafetéria a rendőrök reáljövedelmének egyik kiegészítője. Ennyit tudok erre mondani. (Dr. Molnár Lajos: Ehhez nem kell törvény.)
Az emberi reprodukcióról annyit szeretnék elmondani, hogy általában ez az egészségügyi törvény óta van így. Emberi reprodukciónak hívják a mesterségest - de ezt, ugye, Molnár képviselő úrnak nem kell magyaráznom. (Dr. Molnár Lajos: Nem feltétlenül, a megfogalmazás szerint!) Különleges eljárásról szól a törvény. Tehát azt szeretném mondani, hogy az én szememben ez egy humánus dolog, hogy bekerült; aki nem tudja így, az csinálja úgy.
Köszönöm.
ELNÖK: Igen, csak azt mondja Molnár képviselő úr - talán nem véletlenül, miniszteri előéletére tekintettel -, hogy ha itt egy bizonyos programot vagy egy bizonyos dolgot akar támogatni a minisztérium, az egy munkaadó részéről egy tisztességes dolog, csak akkor ezt úgy kell pontosan körbeírni, hogy ne másra gondoljon az ember. (Dr. Molnár Lajos: Nem kell törvény hozzá!) Meg nem biztos, hogy ezt törvénynek kell előírnia, igen.
Köszönöm szépen, a vitát lezárom, ha nincs más kérdés vagy észrevétel.
Először arról kell döntenünk, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e. Helyettesítést adott Keleti György képviselő úr Gál Zoltánnak időközben. Aki általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 11 igen az általános vitára való alkalmasság mellett. Ki az, aki nem tartja annak? (Szavazás.) 6-an nem tartjuk általános vitára alkalmasnak.
A bizottsági többségi véleményt Rába László fogja képviselni a parlament plenáris ülésén, Kontrát Károly a kisebbségit. (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen államtitkár úrnak. Tanulságos volt.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10873. szám) (Általános vita)
A 3. napirendi pont megtárgyalása következik: a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, T/10873. számon.
Rajmon főosztályvezető úr!
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen, nagyon röviden. Tisztelt Bizottság! Az előttünk fekvő törvényjavaslat legnagyobb terjedelmében a szabálysértésekről szóló törvényt kívánja módosítani. Ennek oka elsősorban az, hogy a kisebb értékű, tehát 20 ezer forint alatti szabálysértések és elsősorban a tulajdon elleni szabálysértések tekintetében kíván hatékonyabb fellépést biztosítani a szabályozás. Ennek több eleme van, ebből csak kettőt emelnék ki.
Egyrészt az illetékességi szabályok megváltoznának. Jelenleg az elkövetők lakóhelyéhez van kötve a szabálysértési eljárás, ezt a törvény megváltoztatná, és az elkövetés helye szerinti hatóság fogja az eljárást lefolytatni. Ettől az várható, hogy nyilván a nyomok, a bizonyítékok rendelkezésre állása sokkal könnyebb, és adminisztratív könnyebbséget is fog jelenteni, ahelyett, hogy megküldözgetjük az ügyiratokat az elkövetők lakóhelye szerinti szabálysértési hatóságnak.
A tervezet tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint ha a feljelentést a rendőrségnél teszik meg, akkor ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy az elkövető azonnali elfogásához, bizonyításhoz szükséges, akkor halaszthatatlan eljárási cselekményeket köteles megtenni. Ez azért fontos intézkedés, mert fő szabály szerint a jegyző a fő szabálysértési hatóság, és ezeknek a tulajdon elleni szabálysértéseknek a legnagyobb problémája az, hogy a jegyzőnek nincs megfelelő eszköze arra, hogy tényleges felderítést végezzen.
Az előterjesztés tartalmaz szintén egy rendelkezést arra, hogy az elkövetőt a kár kötelező megtérítésére hívja fel. Tehát úgy rendelkezik a törvény majdan, ha hatályba lép, hogy köteles az elkövető a kárt megtéríteni.
Az előterjesztés kisebb mértékben módosítja a büntetőeljárási törvényt. Itt egyrészt egy alkotmánybírósági határozatnak kell megfelelni, másrészt pedig a büntető törvénykönyv módosítása 2010. május 1-jével átalakítja annak szankciórendszerét, és ehhez szükséges hozzámódosítani a súlyosítási tilalmat.
Talán ezek a legfontosabb kérdések. Bármilyen kérdésre természetesen válaszolok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e kérdés, vélemény, észrevétel? Általános vitára alkalmasságról döntünk. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, szavazásra teszem föl.
Ki az, aki támogatja az általános vitára való alkalmasságot? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 7 nem; 1 tartózkodás. Ez 8-8. (Többen jelzik, hogy dr. Molnár Lajos éppen kiment a teremből.) Ilyen az élet... Nem találta a bizottság általános vitára alkalmasnak. Én megtettem mindent.
Köszönjük szépen a főosztályvezető úrnak.
Háromnegyed öt van. Két kérdésben szeretnék észrevételt tenni. (Dr. Molnár Lajos visszatér a terembe.) Már lekésett, képviselő úr, sajnos, már túl vagyunk a szavazáson. (Dr. Molnár Lajos: Igennel szavaznék.) Tudom; nem ez fogja megakadályozni a vita lefolytatását.
Két megjegyzést szeretnék tenni. Jövő héten kedden bizottsági ülést kell tartanunk a költségvetéshez beérkezett kapcsolódó módosító indítványok miatt, és ezt kedden kell tárgyalnunk. Kedden, 27-én 9 órakor lenne a bizottsági ülés.
S van egy adósságunk Pápa vonatkozásában. A Honvédelmi Minisztérium felé szeretnénk kezdeményezéssel élni, illetve Szekeres miniszter úr ajánlotta föl, hogy a pápai repülőtér újrahasznosítása kapcsán egy kihelyezett bizottsági ülésre kerülne sor. Ez november 10-én lenne, ez keddi nap. (Dr. Kontrát Károly: Munkaülés.) Munkaülés, kihelyezett bizottsági ülés. A HM-mel egyeztetés alatt van még az időpont. Kontrát Károly szervezi, de szeretném pontosítani képviselőtársunk védelmében, hogy a miniszter úr kezdeményezte a bizottsági ülést. (Dr. Kontrát Károly: Ez egy munkaülés, az azóta keletkezett problémákat kell megbeszélni.) Például kell egy utat építeni ott még ahhoz, hogy minden rendben legyen Pápán.
A bizottsági ülést - amennyiben nincs más észrevétel - bezárom. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 50 perc)
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezetők: Lajtai Szilvia és Prin Andrea