HRB-29/2009.
(HRB-112/2006-2010.)
Jegyzőkönyv?
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2009. november 17-én, kedden, 11 óra 12 perckor
az Országház félemelet 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10874. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Kontrát Károly ügyrendi javaslata *
Dr. Gál Zoltán (MSZP) hozzászólása *
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) hozzászólása *
Döntés az ügyrendi javaslatról *
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Meghívottak:
Honvédelmi Minisztérium képviselői
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, valamint döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Meghívottak:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
Meghívott:
polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter képviselője
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Mécs Imre (MSZP)
Tóth Károly (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Nyitray András (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Lázár János (Fidesz) megérkezéséig Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Katanics Sándor (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Rába László (MSZP) Tóth Károlynak (MSZP)
Tóth Gábor (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) Nyitray Andrásnak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) megérkezéséig dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
A bizottság titkársága részéről
Cserháti Tiborné dr. főosztályvezető-helyettes (Bizottsági Főosztály)
Ácsné Kovács Katalin munkatárs
Dr. Till Szabolcs ezredes, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztály)
Dr. Turi András rendészeti szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Banu Zsoltné főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 12 perc)
KELETI GYÖRGY (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok mindenkinek. A mai bizottsági ülésünket megkezdjük.
A létszámot szeretném mindenekelőtt tisztázni. Jelen van nyolc képviselő úr, helyettesítési papírt adott be hét képviselő úr. A helyettesítéseket mondanám el: Lázár elnök urat -, aki felkért az ülés levezetésére, mert akadályoztatva van - Csampa képviselő úr, Katanics Sándort Ecsődi képviselő úr, Laboda Gábort Keleti György, Rába Lászlót Tóth Károly képviselő úr, Tóth Gábort Kontrát képviselő úr, Básthy Tamást Nyitray képviselő úr, Molnár Lajost pedig Gál Zoltán alelnök úr képviseli. A bizottságunk tehát határozatképes.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kézhez kapták a mai ülésre a meghívót. Ezen négy napirendi pont szerepelt, egyesként a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló - magyarul Hjt. - törvény módosításáról szóló T/10874. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása, mint első helyen kijelölt bizottság, másodikként a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló - magyarul Hszt. - törvény módosításáról szóló T/10875. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása, valamint döntés módosító bizottsági javaslat benyújtásáról, mint első helyen kijelölt bizottság végezzük ezt a feladatot, harmadikként jelezve volt a meghívón az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény és ezzel összefüggésben egyes törvényjavaslatok módosításáról szóló T/10809. számú törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása, 4. napirendi pontként pedig "egyebek". Mielőtt szavazásra tenném fel, szeretném tájékoztatni önöket, hogy a 3. napirendi ponthoz nem érkezett be kapcsolódó módosító javaslat, ezért nincs mit megvitatni. Kérem a képviselőtársaimat, hogy a szavazásnál vegyék figyelembe, hogy csak az első kettő, és harmadikként "egyebek" kerülne megtárgyalásra a mai napon.
Van-e valakinek a napirenddel kapcsolatosan észrevétele, kérdése? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, tisztelt képviselőtársaim, kérem önöket, hogy a helyettesítés figyelembe vételével szíveskedjenek szavazni, elfogadják-e az általam javasoltakat. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Rátérnénk az 1. napirendi pontra a Hjt.-hez benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyában. A kiosztott ajánlási pontok alapján haladnánk.
Tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi Minisztérium képviseletében megjelent dr. Till Szabolcs főosztályvezető urat.
A napirendi pontot olvastam föl, de megállapítom, hogy nincs benyújtott.
Viszont az elmúlt héten a bizottság megtárgyalt egy bizottsági módosító indítványként benyújtott módosító javaslatot, amely az ominózus egyenruha viselésével kapcsolatos, és amelyben a törvényjavaslat 1. §-ában szereplő megfogalmazást kívánta a bizottság módosítani, ami a Hjt. 23. §-a helyébe lépett volna. Azért fogalmaztam így, hogy lépett volna, mert az önök részére kiosztott feljegyzés szerint, melyet az Országgyűlés Hivatala Jogi Főosztályától dr. Pintér Péter aláírásával kaptunk -, ami mindenkinek a rendelkezésére áll, kérem, szíveskedjenek röviden átfutni -, ez a szakmai észrevétel azt tartalmazza, hogy "A politikai rendezvény mint fogalom értelemzavaró használattal került be a bizottság módosító indítványába, ugyanis a politikai rendezvényt a hatályos jogszabályok jelenleg nem határozzák meg, így a törvény szövegezése során egy úgynevezett kettősség keletkezhet. Amennyiben a politikai rendezvény szövegrészt a jogalkotó a törvénymódosítás során fenntartja, úgy szükségessé válik e fogalom szabatos meghatározása, figyelemmel a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvények fogalomtól történő elhatárolódása is. A törvényi meghatározás hiányában a későbbi szükségtelen jogszabályi értelmezés elkerülése érdekében a politikai rendezvény szóhasználatát úgy tartják indokoltnak, ha az a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvény fogalmával került meghatározásra."
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel mi ettől eltérő szövegezéssel nyújtottuk be a múlt héten, azóta született meg ez az úgynevezett jogi értelmezés, mindenki számára kiosztottunk egy új bizottsági módosító javaslatot, melyet valamennyien kézhez kaptak. Kérem, szíveskedjenek azt is áttanulmányozni, amelyben a módosító javaslat általunk javasolt szövege szerepel. Természetesen a minisztérium is megkapta ezt a módosító javaslatot.
Képviselőtársaim, először, ha megengedik, megkérdezem a minisztérium álláspontját ezzel a változtatással kapcsolatosan, és utána a bizottság kialakítja az álláspontját.
Tessék, ezredes úr, öné a szó.
DR. TILL SZABOLCS ezredes (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Mielőtt a jogi álláspontomat jelezném, a jegyzőkönyv kedvéért tájékoztatásul jelzem, hogy a T/10874/9. számú ajánlás 2. pontjában a múlt héten benyújtott bizottsági módosító javaslat szerepel.
A jogi álláspontunk a HM részéről az alábbi: Azzal, hogy a politikai rendezvény jogilag egzaktul nem definiált jogfogalom, így értelmezés körébe tartozik, e megállapítással egyetértünk. Jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alkotmányos kérdésekben illetékes szakmai szervének véleményével közös jogi álláspontunk szerint ugyanakkor a választási gyűlés egzakt definíciója sem része a magyar jogrendszernek. Amit tehát a mostani javaslat javasol jogként, mint a törvényjavaslatban benyújtott eredeti szöveg, az ugyanazt az értelmezési problémát hordozza egy másik fogalom vonatkozásában.
A második megjegyzés: a kormány a "politikai, illetve gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen" szövegrésznek megfelelően nyújtotta be az eredeti javaslatot. (Dr. Molnár Lajos megérkezik a bizottság ülésére.) Ennek megfelelően az a szövegváltozat a kormány által korábban támogatott szövegváltozat. Az értelmezés szempontjából elsődleges - megítélésünk szerint - nem az, hogy a politikai rendezvénynek és a gyülekezési jog alá tartozó nyilvános rendezvénynek van-e közös értelmezési tartománya, hanem az, hogy van-e olyan rendezvény, amelyik vagy csak az egyik, vagy csak a másik fogalom alá tartozik. A törvényjavaslat hatályos szövegébe politikai rendezvény tartozik, a benyújtott módosítás a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekre kiterjesztésre irányult. Nekem, úgy gondolom, hogy jelen pillanatban azt kell példával illusztrálnom, hogy lehet-e olyan politikai rendezvény, ami nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények körébe, ugyanakkor az alkotmány katonákra, rendőrökre vonatkozó politikai tevékenység tilalma kategória alkalmazási körébe esik.
Jelezném, hogy értelmezésünk szerint, ha valaki megjelenik egy párt nem nyilvános helyen tartott rendezvényén, de egy kifejezett pártrendezvényen egyenruhában, akkor megítélésünk szerint az eredetileg benyújtott szövegjavaslat ezt tilalmazza, míg a választási eljárási kivételt lefedő, itt tárgyalandó új módosító javaslat nem. Ennek megfelelően, megítélésünk szerint, és ebben a bizottsági ülés előtt az IRM-es kollégákkal is egyeztettünk, a benyújtani tervezett módosító javaslat nem eredményez kedvezőbb jogi helyzetet. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Emlékeztetném a képviselőtársaimat Till Szabolcs úrnak az első mondatára, amelyben úgy fogalmazott, ha jól emlékszem, hogy valóban a politikai rendezvény mint definíció jogilag nem értelmezhető.
Két, illetve több lehetőségünk van. Az egyik lehetőségünk az, hogy elfogadjuk az érvelést, visszatérhetünk az eredeti szöveghez. A másik lehetőségünk, hogy a bizottság kialakít egy saját álláspontot, támogatja az általam most ismertetett szöveget, tehát ami benyújtásra került. Természetesen én azt sem tartom kizártnak, hogy az alkotmányügyi és ügyrendi bizottsághoz fordulunk ebben az esetben, hogy ők értelmezzék ennek a problémának a megoldását, ami azt jelenti, hogy a parlament tárgyalási menetrendjében ez a két törvényjavaslat-módosító csomag késedelmet szenved, mert nyilvánvaló, hogy időt kell adni az alkotmányügyi bizottságnak erre vonatkozóan. A negyedik lehetőség, hogy megkérdezzük Gál Zoltán urat, aki sokáig a parlament elnökeként funkcionált, hogy egy ilyen helyzetben a jártassága, ismeretei és praxisa alapján mit javasol.
Én, ha megengedik, az utóbbival kezdeném, és átadnám Gál úrnak a szót.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ami az én országgyűlési elnökségemet illeti, ez meglehetősen távoli múltban volt, és az emberi természet olyan, hogy - hogy mondjam? - az idő múlásával vagy bölcsebbé válik, vagy felejt. Nos, hát majd a tisztelt bizottság eldönti, hogy az én mondandómból melyik esetre következtet.
Amit az ezredes úr itt elmondott, ez helyénvaló, logikus, és jogszabályilag alátámasztottnak tűnik előttem. Két dolgot azonban szeretnék megjegyezni. A példája nem életszerű, mert pártrendezvényre, kifejezetten zártkörű pártrendezvényre nem nagyon szoktak járni se katonák, se a rendőrök egyenruhában. Azt ő is elismerte azonban, hogy ez a politikai rendezvény mint ilyen értelmezhetetlen, különös tekintettel arra, hogyha a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, ez egy másik kategóriaként jelenik itt meg.
Az a javaslat, ami itt szerepel, tehát hogy a választási gyűlés, ez azonban annyiban életszerű, hogy nagyjából kialakult itt az elmúlt húsz évben, hogy mit tekintünk választási gyűlésnek, és ez ennyiben konkrétabb, hogy ez nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. Annyiban is életszerűbb, hogy az előfordulhat, hogy egy ilyen, úgynevezett választási gyűlésen megjelennek rendőrök, katonák, tűzoltók, és így tovább, és esetleg egyenruhában vannak. Ez világossá teszi a kérdést. És mindjárt hozzáteszem, hogy érdemes lenne ezt a passzust mindenképpen megőrizni, mert manapság többen járnak egyenruhában vagy arra utaló dologban. (Dr. Lázár János megérkezik a bizottság ülésére.) Reményeim szerint, mondjuk, ha egy ilyen törvénymódosítást elfogadnánk, az egyfajta útmutatást jelentene, ha éppen oda kerül a dolog a jogalkalmazó számára is, hogy egyenruhában, mondjuk, választási gyűlésen nem lehet, semmifajta egyenruhában az én értelmezésem szerint. Ez az egyik, amit hozzá tudnék fűzni.
A másik pedig, és talán itt az országgyűlési elnöki múltam segít, mert ez egy jó pozíció, ugye, se pénz, se hatalom az Országgyűlés elnökének a kezében, tehát rákényszerül, legalábbis a felfogásom szerint, hogy megpróbálja sokszor a lehetetlent, nevezetesen, hogy valami kompromisszumot hozzon létre. Az én kompromisszumos javaslatom az lenne, hogy el tudom képzelni, hogy marad a politikai rendezvény is, annak minden problémájával, de kibővül a választási gyűlés valami, mint olyan, ami nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. Tehát én el tudnék képzelni egy olyan megoldás, ami pedig úgy szólna, hogy "a hivatásos állomány tagja politikai rendezvényen, továbbá a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó..." s a többi, így. Ezt javaslom tisztelettel a bizottságnak, hogy fontoljon meg egy ilyen kompromisszumos megoldást. Én úgy hiszem, hogy a beterjesztetthez képest ez valamivel több eligazítást adna ebben a kényes kérdésben, figyelemmel arra, hogy a múlt ülésen is a bizottság egyetértett, hogy arra törekszünk, hogy fegyveres testület tagja hivatásos egyenruhában lehetőleg ilyen tömegrendezvényeken - most durván fogalmazva - ne vegyen részt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindenekelőtt örömmel állapítom meg, hogy bölcsebb lett az alelnök úr, mint korábban, mert ugye, azzal kezdte, hogy itt elválik.
Jelezném, hogy Nyitray úr kért szót, Mécs úr kért szót, és átadnám az elnöklés jogát az elnök úrnak, akit nagy szeretettel üdvözlök.
(Az ülés vezetését dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke veszi át.
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnézést kérek, de tömegbaleset történt az M5-ös autópályán, úgyhogy Budapest abból az irányból megközelíthetetlen volt lényegében.
Nyitray képviselőtársamat illeti a szó.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Itt az utolsó mondatban elhangzott az én első mondatom, de csak azért ismétlem meg, mert az ismétlés a tudás anyja. Itt valójában most nem általában a megjelenésről van a vita vagy arról intézkedünk, hanem az egyenruhában való megjelenésről. Én ezt már a múltkor is jeleztem, hogy rendkívül szélsőségesen, radikálisan eltiltanám mindenfajta ilyen típusú rendezvényen való részvételtől is a fegyveres testületek tagjait, de úgy látom, hogy a parlamenti közhangulat ennél megengedőbb, tehát itt maradunk csak az egyenruhában való megjelenésnél.
Amit Gál elnök úr, mint volt elnöke az Országgyűlésnek mondott, az alapvetően nem tűnik rossz kompromisszumnak, csak abból a szempontból nem logikus, hogy mindenki azon vívódik, hogy a politikai rendezvény mint olyan egy nagyon-nagyon rugalmas és nehezen értelmezhető folyamat. Megjegyzem, talán húsz év után, a rendszerváltás után húsz évvel kísérletet lehetne tenni arra, hogy ezt a fogalmat jogilag is tegyük helyre. Nem tudom, hogy ez kinek a dolga, valószínű, hogy nem a mi bizottságunké, de én mindenesetre javasolnám, hogy a bizottság hivatalosan kérje föl azt a testületet, amely ilyenfajta definíciók, jogi értelmezések megtételére föl van kenve, hogy tegyen erre kísérletet ettől a törvénytől függetlenül, mert ez sokszor előjöhet még mint gond.
Viszont arra hivatkozni, hogy azért kerüljön vissza ez - most a minisztérium képviselőjéhez szólok -, hogy visszatenni a politikai rendezvényt és kihagyni a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűléseket, merthogy a kettő nehezen különválasztható, azért itt egy logikai bukfenc van a dologban, ugyanis a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés jogilag korrektül le van szabályozva, míg a politikai nincs leszabályozva.
ELNÖK: Így van. Ez a legnagyobb baj.
NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): Az előbb, még mielőtt a vita elkezdődött volna, tulajdonképpen nagyjából kialakult az egyetértés, hogy ez a megoldás, amit a főosztályvezető-helyettes asszonynak dr. Pintér Péter úr javasolt, a jelen állapotban a legkorrektebb, mert addig, ameddig a politikai rendezvényt és a politikai szóval illetett mindenféle összejöveteleket nem tesszük helyre, addig jobb, ha ezt kihagyjuk a hatályos jogszabályból. Aztán később alkalmasint, ha úgy érezzük mi vagy az utódaink, hogy ezt vissza lehet tenni egy módosítással, de most korrektül megfogalmazott, körülírt fogalmakat vegyíteni egy mindenki által elismerten labilis fogalommal, ezt én az elemi jog alapján nem tartom különösebben szerencsésnek.
Úgyhogy én azt javasolnám, ha tehetem ezt, hogy a most kézhez kapott módosító javaslatot támogassa a bizottság, és hátha a minisztérium is és a kormány is jobb belátásra tér, és el fogja ezt fogadni, mint jobb megoldást annál, hogy még tovább bővítjük ezt a kört a már korábban kivett fogalommal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mécs képviselő urat illeti a szó.
MÉCS IMRE (MSZP): A múltkor már beszéltünk erről a témakörről. Hadd mondjam el, hogy a műszaki egyetemen arra szocializáltak minket, hogy minden tantárgynak és minden témának 25 százaléka legalább definíció, és hogy aminek nincs definíciója, az nincsen, vagy nem mérhető, az sincsen. Erre neveltek minket, fiatal mérnököket, és ez mindig szembe jut, amikor látom a jognak a meglehetősen lezserségét ehhez képest. Ütközik a kettő, mert hogyha föl kell vinni számítógépre jogszabályokat, és, mondjuk, mesterséges intelligencia minimumát alkalmazva elkezdjük ütköztetni, akkor kiderül, hogy rengeteg tisztázatlanság van.
Na most, a múltkor már tisztáztuk azt, hogy mi nincs tisztázva, ez pedig a definíció, és nem kaptunk újabb segítséget. Tehát egész egyszerűen a törvényelőkészítőnek és az alkotmányügyi bizottságnak tisztáznia kell a fogalmakat, és különösen katonák, fegyveres testületek tagjai számára rendkívül világos, egyértelmű, könnyen eldönthető szabályokat kell fölállítani és normákat, nem ködösíteni.
Itt van például a politikai és a közéleti halmaz közötti különbség. Hisz egy közéleti megjelenés, egy ünnepély, egy ünnepség, egy szalagavató, vagy mit tudom én, egy október 6.-i ünnepség, ha akarom, akkor lehet politikai, mert a politikai a polisz szóból származva a teljes közéletet jelenti, de a közéletnek is vannak olyan részei, amit az emberek általában nem tekintenek politikainak. Tehát ide világos, definitív definíciók kellenek, ha nem, akkor - ahogy az a könyvekben szokás - kell egy mellékletet adni, vagy magában a törvényben definiálni, hogy mi az, hogy politikai, mi az, hogy közéleti.
Mindenképp ott van a garanciális elem, amelyet talán azért a jogvédők kifogásolhatnak egyedül, hogy az állomány illetékes parancsnoknak az engedélye, továbbá a centrális szervezetében a fegyveres testületnek, ott megvan a megfelelő jogorvoslati lehetőség. De rábízni azt az illetőre, hogy fölveheti az egyenruháját esetleg egy öreg 56-os katona vagy egy nyugdíjas katona, aki elmegy egy önkormányzati jelölő gyűlésre, vagy munkából jön haza egy pénzügyőr és az egyenruhájában bemegy egy gyűlésre, egy önkormányzati gyűlésre, nyilvánvalóan formálisan szembe kerül ezzel másképpen.
Tehát én azt javasolnám, hogy adjuk vissza ezt a dolgot, és tisztázza a definíciókat a törvényelőkészítő is és az alkotmányügyi bizottság is, hiszen annak a fő feladata ez.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Lajos képviselő úr.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Elnézést kérek, hogy nem voltam itt, az elejéről késtem, lehet, hogy részben magyarázat van rá.
Nem szeretem, ha egyenruhások mászkálnak se politikai, se választási gyűlésre, ott tudniillik nem a Magyar Honvédség tagjaként vesz részt, hanem Molnár Lajosként vagy Kovács Pistiként. A honvédség vagy a rendőrség tagjaként választási gyűlésen az vesz részt, akit oda vezényelnek valamilyen szolgálati érdekből. (Moraj.)
Az egyenruha arra való, hogy szolgálatban megkülönböztesse a személyt, jelezze, hogy az államhatalom... Gál képviselőtársamat nagy figyelemmel hallgattam, szeretnék viszonosságot kérni a képviselőtársamtól. (Dr. Gál Zoltán: Bocsánat.) Szóval, ez az elvi megalapozása, mivelhogy nincs harminc évi gyakorlatom, de az a helyzet, hogy nekem ez az alapelvem. Az egyenruha arra való, hogy megkülönböztesse a hatalom gyakorlóját vagy egy foglalkozási ágat, nem pedig arra, hogy flangáljon benne akármilyen politikai vagy választási gyűlésre. Ott választópolgárként van jelen, vagy egyéb magánemberi minőségben. Tehát én ezt az egészet nem szeretem.
Az meg különösen furcsa, hogy ez a karszalag az "egyenruha színétől lényegesen eltérő, egyszínű". Eddig, ha jól emlékszem, fehér karszalag volt, de nem vagyok benne biztos. (Közbeszólás: Ez már ki van húzva.) De felejtsük el, most már sokszínű lehet. Az élet sokszínű, én liberális vagyok, nyugodtan ezt mondom. (Közbeszólások.) De itt az van... (Keleti György: Ez már ki van húzva.) Ami nekem itt van bizottsági módosító javaslatban... (Csampa Zsolt: Az kijön.) Az kijön. Akkor nagyon jó, akkor erről nem kell vitatkozni, mert még az, hogy egyenruha meg még karszalag hozzá, ez totál agyrém lenne, felkarszalagozott izéket, akkor ennek örülök.
Az, hogy mi számít politikai rendezvénynek, nem határozható meg. Engedjék meg, hogy a saját káromra mondjak egy példát, amit az akkori ellenzék, most is ugyanaz, a szememre vetett. Tényleg beengedtem egy politikust egy kampányt megelőző időszakban egy egészségügyi intézménybe, amit vezettem, és támadás ért, hogy politikai rendezvény... Volt rá ok, hogy odaengedtem. Nem tudtam, hogy sajtót hoz, és kiderült, hogy az illető politikus munkatársai ebből kampányszerű eseményt csináltak, és sokan úgy ítélték meg, hogy ez politikai rendezvény volt. Az is volt bizonyos tekintetben, a szándékom ellenére. Tehát nagyon nehéz különbséget tenni, hogy mi a választási rendezvény, mi a politikai rendezvény.
Nekem az az alapvető javaslatom, hogy olyan megoldás szülessen, hogy egyenruhában akkor jelenjen meg, ha szolgálati feladata van, a foglalkozásával összefüggően egyenruhában kell megjelenni. Hadd hivatkozzak az elnök úrra, aki a múltkor szerintem elvi alapon kifogásolta, és egyetértek ezzel, hogy, mondjuk, egy Szent Jobb-körmeneten nem kell tábornoki egyenruhában megjelenni. A jó isten nem tesz különbséget a között, hogy tábornok ül ott, vagy volt köztársasági elnök ül ott, vagy Molnár Lajos ül ott, vagy akárki. Abban az esetben, ha nem úgy van kivezényelve, hogy neki ott dolga van, akkor tessék elmenni civilben. Ezért nem tudok semmilyen formában... Itt lehet körbejárni, hogy ez politikai rendezvény, választási gyűlés, meg saját érdekképviseleti szerv, vagy elmehet esetleg a vasutasokéra vagy a tűzoltókéra is honvéd tábornokként. Ezt szerintem abba kéne hagyni, ne menjen egyenruhában, ha nem egyenruhát ír elő a szabályzat, hogy ott kell lennie egyenruhában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Annyit szeretnék megjegyezni, egy jogtechnikai észrevételem, vagy egy törvényalkotás-technikai észrevételem lenne, ami pedig nem az egyetemi stúdiumból, hanem már, azt hiszem, mindannyiunk gyakorlatából bizonyos értelemben következik. Én azt mindenféleképpen javasolnám, hogy a parlament által, tehát a Jogi Főosztály által készített javaslatot fontolja meg alaposan a bizottság, mert ne kövessük el azt a hibát, hogy egy szabályozhatatlan valamit próbáljunk szabályozni. A jogalkotásnak talán ez a legfontosabb iránymutatása, hogy azt szabályozza a törvény, amit nagyon muszáj. Nem fogjuk tudni a magyarázó rendelkezésekben megmagyarázni, hogy mi az, hogy politikai rendezvény, azt nem fogjuk tudni körülírni.
Két kategória létezik, amit már jogszabály szabályoz, tehát nem nekünk kell most itt jogszabályt írni, hanem két jogszabályra kell a generális szabálynak visszautalnia. Ez pedig a választási eljárásról szóló törvény, amely fölsorolja taxatíve, hogy mi minősül a törvény hatálya alá eső eseménynek és rendezvénynek - ebben van az országgyűlési képviselők választása, az Európai Parlament tagjainak választása, a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek választása, kisebbségi önkormányzatok tagjainak választása, országos népszavazás, helyi népszavazás, országos népi kezdeményezés, helyi népi kezdeményezés, illetve ahol a választási eljárásra vonatkozó törvény alkalmazását rendeli a jogalkotó még pluszban, erről rendelkezik - és a másik, ami legalább ilyen fontos, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény. Ennél jobban nem fogjuk tudni szabályozni, csak káoszt teremtünk, ha a politikai rendezvény meghatározása benne marad, mert hogy mi minősül a gyülekezési jog hatálya alá, azt rendezi a törvény, sőt, más alkotmánybírósági döntések is lerendezik, ha jók az emlékeim e tárgykörben, illetve rendezi a választási eljárásra vonatkozó törvény az egyéb kategóriát, és ebből a kettőből kijön az, amit mi akarunk.
Mert abban, úgy látom, hogy teljes az egyetértés, hogy politikai rendezvényen, vagy egyáltalán a szolgálat teljesítésén túli rendezvényen egyenruhában ne vegyen részt. Ebben, azt hiszem, hogy a bizottság minden tagja teljes egészében egyetért. Ez lehet az állam és az egyház szétválasztásának a nagyon fontos alapelvének a jegyében meghozott döntés, ha egyházi rendezvényről van szó, bármilyen egyházról is legyen szó, és ugyanez vonatkozik a többi megjegyzésre, hiszen nyilván az egyenruhában az államot képviseli, és az állam képviselőjeként nem vehet részt egy politikai rendezvényen, és ezt valóban így kell, azt hiszem. (Mécs Imre: Egy tűzoltó is? Van önkéntes önkormányzati tűzoltó is.) Én ebben ugyanazt mondom, amit Nyitray képviselő úr (Dr. Kontrát Károly: Ez a honvédségről szóló törvény.), hogy ebben igenis legyünk nagyon konzekvensek, határozottak, hogy az egyenruha nem arra való, hogy azzal visszaéljenek.
Az államtitkár úr szeretett volna szót kérni.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): (Hangosítás nélkül.) Ha megengedi, elnök úr...
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Rövid leszek. Miután mind a kettőnket ugyanúgy érinti a dolog, szeretnék ide ülni, ha lehet, és akkor elmondanám...
ELNÖK: Helyes.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A mi minisztériumunk álláspontját is erről. (Dr. Turi András szakállamtitkár helyet foglal az asztalnál. - Hangosítással.) Először is, egyetértek Till Szabolccsal abban, hogy persze vannak politikai rendezvények, amit jól körül tudunk írni, és ezen a kettőn kívül esik, a választási gyűlésen és a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeken. A politikai rendezvény szót persze tudjuk definiálni, aztán ezen lehet vitatkozni, hogy jó definíció-e, és akkor eltérnénk a közélet kérdéseitől, azok, amik a hatalomgyakorlás kérdéseihez, módszereihez, eszközeihez tartozó rendezvények. Ez nyilvánvaló, hogy a politika szó tartalmából ered, már rég elszakadtunk a közéleti szó tartalomtól.
Én is azt szeretném javasolni - nem beszéltem erről Till Szabolccsal, de a kollégáimmal igen -, hogy a törvény érdekében a tilalmat a bizottság a régi szabályozás szerint tartsa fönn a gyülekezési jog és a választási gyűlésekre vonatkozó esetekre, amit az elnök úr előbb elmondott. Tehát én ilyen irányú kompromisszumos javaslatot szeretnék tenni. Ettől természetesen a fegyveres testületek, illetve a honvédség vezetői majd szabályozzák ennél alacsonyabb szintű jogszabályban, hogy politikai rendezvényre se menjenek egyenruhában, mondom én, de ez egy olyan irányú kompromisszum csak és kizárólag, hogy a törvénycsomagot most mentsük meg, a Hjt.-t és a Hszt.-t, mert ha most elkezdenek ezen sokáig gondolkozni a bölcsek, akkor ebből nem lesz ebben a ciklusban törvény.
Köszönöm.
ELNÖK: Az államtitkár úr pontosan tudja, hogy nem egy könnyű év előtt állunk, már ami a politikai helyzetet illeti. Én úgy gondolom, hogy a napi események is arra figyelmeztetnek bennünket, és nem a honvédségnél van, úgy gondolom, közvetlenül ilyen probléma, hanem vannak itt szakszervezetek, amelyek intenzíven együttműködnek politikai pártokkal, és ez komoly félreértésekre adhat okot, és nagyon jól teszi a törvényhozás, ha megelőzi egy félreértéssorozat lehetőségét. Én tudom, hogy húzódik ez az ügy, mert visszakerült most a bizottság elé, de ez nem egy elhanyagolható kérdés, és úgy hiszem, hogy a társadalmi környezet pedig megérett a szabályozásra, vagy az újraszabályozásra és a pontosabb szabályozásra.
Gál képviselő úr.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Csak egy kérdésem lenne - köszönöm - az államtitkár úrhoz. Lehet, hogy nem figyeltem, de ő a kompromisszum szót használta, de nem teljesen értettem, hogy mi a kompromisszumnak a tartalma.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Alelnök úr, igaza van, nem fejtettem ki. Én úgy gondolom, hogy az a kompromisszum, hogy ha most egy kicsit visszamegyünk, visszalépünk, és a politikai szót -, ami a vita tárgya, hogy mi a politikai rendezvény - kihagyjuk a jogalkotásból. Én ezt javaslom, bár tudom, hogy hiátus keletkezik ebben a jogszabályban. Azért keletkezik hiátus, mert az elnök úr is, mi is tudjuk, hogy van egy csomó olyan politikai rendezvény, amely se a gyülekezési jog hatálya alá, se a választási gyűlés hatálya alá nem tartozik, de nem tudok jelenleg jobbat - nyilván a HM képviselőjének is lesz ehhez szava -, ebben értem a kompromisszumot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. HM.
DR. TILL SZABOLCS ezredes (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A jegyzőkönyv kedvéért jelezném, hogy a politikai szövegrész 1996 óta jelen van a Hszt.-ben, ennek megfelelően a katonák esetében is jogfolytonosan kerül be a Hjt.-be. 1996. szeptember 1-je óta hatályos törvényszövegről van szó, amelynek politikai definíciója van, egzakt jogi definíciója nincsen. (Tóth Károly távozik az ülésről.)
Mécs képviselő úrnak jelezném, hogy nálunk meg azzal szokás kezdeni a jogon az oktatást, római jogból az idézetek között szerepel, hogy a jogban minden definíció veszélyes. (Derültség.) Amikor a jogalkotó 1996 óta a politikai szó definícióját nem kísérelte meg, hanem rábízta a jogalkalmazásra, akkor vélhetően ezen definíció veszélyes jogalkalmazási kezelhetőségére kívánt utalni.
Egyébként jelezném, hogy a honvédelmi tárca szempontjából az eredeti szövegváltozatban szereplő politikai szövegrész szükséges.
Abban az esetben, hogyha a Gál alelnök úr által fölvetett kompromisszumos megoldás lenne, ezzel kapcsolatban kormányálláspontot nem tudok mondani, csak akkor annyival lesz izgalmasabb a kérdés, hogy azon fogunk vitatkozni, hogy az a rendezvény, amelyik egyértelműen besorolható, az mind a három fogalom alá tartozik, vagy csak kettő, vagy csak egy alá.
Én, amikor először hozzászóltam, kiélezett szituációra kívántam utalni, ahol a megítélés véleményünk szerint, ha politikai rendezvényről van szó, akkor egyértelműen szigorú és tilalmazott, ha választási rendezvényről van szó, akkor választási időszakon kívül némi játékteret enged. Tehát, ha a legszigorúbb verzióra törekszik a bizottság, az az eredeti terminológia szerinti politikai és gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvény szövegváltozat.
ELNÖK: Keleti alelnök úr.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Én Mécs képviselő úrral mélységesen egyetértek, a katonáknál minden... (Közbeszólás.) Beleértem akkor, bocsánatot kérek, a rendőrséget is, illetve a rendészeti szervekhez tartozókat is, a legalaposabb szabályozásra van szükség. Ez a fajta meghatározás egyik esetben sem elsősorban az állományhoz tartozó beosztottak tekintetében kell hogy segítséget adjon és eligazítást adjon, hanem mindenhol az állomány illetékes parancsnoknak. Ha ez nincs normálisan szabályozva, akkor az állomány illetékes parancsnok a saját - hogy mondjam? - feneke védelme érdekében mindent kategorikusan meg fog tiltani, mert abból még nem volt baj, ha odament egy katona egyenruhában, mondjuk, május 1-jén a munka ünnepén - az egy ünnep, de ide tartozik -, de abból már lehet baj, hogyha egy félreérthető rendezvényen megjelenik a katona.
Ebből következően valószínűleg rengeteg félreértés fog származni abban az értelemben, hogy az állomány illetékes parancsnok... Ugyanis például az önálló zászlóalj parancsnoka, hogy katonai nyelvre fordítsam, az állomány illetékes parancsnoknak számít. Ha ő sokáig a beosztásában akar maradni, akkor ilyen hibát elkövetnie nem kell, ebből következően itt aztán senki sehova nem fog menni. Hasonlóképpen, gondolom, a rendőrségnél is, ha már a rendészeti minisztérium képviselői vannak itt, én nem tudom, ki számít állomány illetékes parancsnoknak. Feltételezem, hogy legalább a megyei rendőrfőkapitány tartozik ide, vagyis azt jelenti, hogy ma van húsz megyei rendőrfőkapitány, aki aztán, elképzelhető persze, hogy átadja ezt a hatáskörét a helyettesének, tehát egyre lejjebb fog csúszni a felelősség, de ők garantáltan nem fognak semmit sem engedni.
Én azért hajlok arra, amit Gál képviselő úr javasolt, mert abban aztán minden benne van. Nekünk elsősorban nem a beosztott katonára vagy az utcasarki posztos őrmesterre, rendőrre - nem akarom megbántani, csak hogy érzékeltessem, hogy a hierarchia legalján vagy alapjában lévő emberekről van szó - kell gondolni, nem ők fogják ezt a törvényt, ők oda fognak menni a parancsnokhoz, aki azt mondja, hogy vége, kész. Ezért kell nekünk egy pontos szabályozást adni.
Én azt gondolom, hogy az elnök úrnak is a maga módján igaza van, hogy ennek a meghatározását valahogy most már ideje lenne húsz év után értelmezni. Erre mi nyilván nem vagyunk hivatottak. Én nem véletlenül a bevezetőben említettem az alkotmányügyi bizottságot is, csak ha most akarjuk értelmeztetni, akkor valóban el fog csúszni a törvénykezés folyamata. Elég nehéz helyzetben vagyunk, úgy ítélem meg. Én persze azt ajánlom a bizottságnak, hogy bátran próbáljunk ebben a kérdésben határozottnak lenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én egy megjegyzést szeretnék... (Dr. Gál Zoltán: Ügyrendi.) Bocsánat, Gál képviselő úr, ügyrendi.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Nem is az, hogy ügyrendi, csak bíztatni a tisztelt bizottságot arra, hogy döntsünk ebben a dologban. Keleti alelnök úrnak mondom, hogy tudomásom szerint az alkotmányügyi bizottságnak nincs kompetenciája jogértelmezésre...
ELNÖK: Főleg egy másik bizottság önálló indítványáról.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): És egyébként is sokáig voltam az alkotmányügyi bizottság tagja, nem is fűlik a foguk hozzá, hogy úgy mondjam. Amire joguk és kötelezettségük van, az az ügyrend, a Házszabály értelmezése, az Országgyűlésnek azonban van a Házszabályból adódóan jogértelmezési hatásköre, de hát, tisztelt bizottság, amire ebből lenne valami, az... Ennyi, köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Lassan döntenünk kell az idő előrehaladta miatt is.
Egy megjegyzést szeretnék tenni, és ez nem hiszem, hogy megoldja a helyzetet, csak fölvetem, és nincs reményem, de mi van abban az esetben, ha ezt nem szabályozzuk külön. Akkor se a rendőr, se a katona egyenruhában nem mehet sehova, és le van zárva a probléma. (Dr. Molnár Lajos: Egyetértek.) Nincs szabályozva, viszontlátásra. (Dr. Kontrát Károly: Támogatnánk.) Én csak ezt fölvetem. Én el fogom fogadni, amit Gál képviselő úr mondott, hogy taxatíve három fölsorolás kerüljön bele: "politikai, gyülekezési törvény hatálya alá eső, választási eljárásról szóló törvény hatálya alá eső", ezt mi meg fogjuk szavazni, én úgy gondolom, csak fölvetem. (Dr. Kontrát Károly: És hogy lehetne jogtechnikailag a fölvetésedet átvinni?)
Főosztályvezető úr!
DR. TILL SZABOLCS ezredes (Honvédelmi Minisztérium): Jelentem, nagy valószínűséggel akkor abba az értelmezési problémába futnánk bele, hogy mindent szabad, amit a jog nem tilt, mögötte egyenruhás állampolgár érvelés, vagy azt, hogy csak azt szabad, amit hivatal számára - hivatal alatt itt értve a honvédséget is - megenged a jogszabály, tehát csak akkor tilthatom meg, amikor ezt kifejezetten engedi a jogszabály. Valószínűleg az eredménye az lenne, hogy az illető bárhova, bármikor...
ELNÖK: Molnár képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Eredetileg én ugyanazt szerettem volna, amit az elnök úr mondott és többen mondtak, hogy ne jelenhessen meg. Ezt ki kell mondani. Azzal szemben, hogy nem szabályozunk, mondjuk ki, hogy nem jelenhet meg, kivétel ez alól, nem bánom, ha a saját érdekképviselete benne marad. Ha a rendőr szakszervezet tagja a rendőr szakszervezet gyűlésén...
ELNÖK: Ez nem biztos, mert ez volt a kiindulópont. Innen indult ki az egész ügy.
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Visszavonom. Akkor legyen az, hogy nem vehet részt politikai - milyen fogalmak vannak? -, gyülekezési jog alá tartozó és választásin egyáltalán nem vehet részt. Kivétel az, ha a szolgálati feladatát látja el.
ELNÖK: Keleti képviselő úr jelezte, hogy az állomány illetékes parancsnoknak az eljárása majd nyilván kérdéseket fog fölvetni, illetve a gyakorlat az lesz, hogy nem fogják engedélyezni, tehát ez a szabály tulajdonképpen egy tiltó szabályként fog az állományban megjelenni.
Parancsoljon!
DR. TILL SZABOLCS ezredes (Honvédelmi Minisztérium): Jelezném, hogy a megfogalmazás tartalmazza a mérlegelés célját. Tehát, ha a parancsnok a célon kívül mérlegel, akkor a parancsnok ezzel jogszabálysértő döntést hoz.
Egyébként a parancsnok döntése ellen a jogorvoslati fórumok rendelkezésre állnak, tehát ha az illető nem vehet részt ezen a rendezvényen, akkor nagy valószínűséggel az állomány illetékes parancsnok elöljárójához fordul, és hogyha annak a döntésével sincs megelégedve, akkor nyitva van a bírósági út. (Keleti György: És addigra el is megy a rendezvény.)
ELNÖK: És tiltó szabályt nem lehet, hogy erre a háromra nem mehet el, nincs állomány illetékes parancsnok mérlegelési kompetencia? (Keleti György: Nem fogja engedélyezni a parancsnok, higgyétek el. - Dr. Molnár Lajos: Akkor tegyük bele, hogy ne is engedélyezze!)
Államtitkár úr!
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Rövid leszek. A következő, elnök úrhoz csatlakozó javaslatom: a hivatásos állomány tagja a szervezet képviseletén kívül egyenruhában csak az állomány illetékes parancsnok engedélyével jelenhet meg rendezvényen, és akkor a rendezvény szóban benne van a politikai gyűlés, a választási gyűlés, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó gyűlés. Tehát vagy a szervezet képviseletében megy, akkor nem kell az állomány illetékes parancsnok, minden máskor legyen az állomány illetékes parancsnok engedélyéhez kötve.
ELNÖK: Ez most már a harmadik variáció.
DR. TURI ANDRÁS szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen, azért mondtam el, hogy lehessen még választani. Köszönöm.
ELNÖK: Én föltettem egy kérdést, hogy miért nem lehet azt mondani, hogy megtiltja e három kategóriában, kifejezetten tiltja, a törvény tiltja, hogy politikai, gyülekezési jog hatálya alá tartozó és választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen részt vegyen egyenruhában. Pont, vita lezárva. Azt kérdezem, hogy ezt miért nem lehet így megoldani. Egyéb rendezvény esetén pedig az állomány illetékes parancsnok.
Főosztályvezető úr! (Keleti György. Én is szeretnék még kérdezni.) Igen!
KELETI GYÖRGY (MSZP): Én azt szeretném megkérdezni, hogy a HM-től és az IRM-től miért nem jön ide politikus. Miért kell ilyen helyzetbe hozni köztisztviselőket? Ez egy politikai kérdés ugyanis.
ELNÖK: Én nem kellemetlenkedni akarok.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Én szeretném hozzátenni ezt a kérdést, és arra kérem az urakat, hogy ezt szíveskedjenek megkérdezni, ha hazamennek, tudniillik én nem... (Dr. Molnár Lajos: Ők nem tehetik, ezt csak mi tehetjük meg. - Közbeszólások.) Szíveskedjenek jelezni, ha hazamennek, hogy ezt az alelnök, Keleti György szóvá tette. Ezt csak azért is mondom, mert itt a parlamenti titkárnak szóltam, hogy legalább Vadai Ágnes asszony jöjjön el.
Itt most azon gyötrődünk, hogy egy jó megoldást találjunk, és hogy ez a törvénymódosítás a kormány valószínűleg jogos igényének megfelelően minél előbb átmenjen a törvényhozáson. Azt gondolom, hogy elvárható azoktól, akik ezért az ügyért a kormányban felelősök, hogy valaki eljöjjön ide. Én nem akarok Till Szabolcs ezredes úr bőrében lenni abban az értelemben - ne haragudjál, hogy ezt most mondom -, hogy ő mond erre valamit, elfogadja, és hazamegy, és azt mondják, hogy "miért fogadtad el?". (Dr. Kontrát Károly: Ügyrendi javaslatom lenne.) Jöjjön ide az, akire ez tartozik - majd legközelebb, mert most döntenünk kell - és politikai értelemben felelősséget visel. (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, ügyrendi.)
ELNÖK: Ügyrendi, Kontrát képviselő úr.
Dr. Kontrát Károly ügyrendi javaslata
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy ez a mai ülés is azt bizonyítja, hogy nincs jól előkészítve ez a szabályozás, és attól félünk valamennyien - én pártállástól függetlenül ezt látom -, hogy rossz szabályozást hozunk, és teret engedünk egy olyan nemkívánatos lehetőségnek, amit senki nem szeretne, és fontos lenne, hogy jó törvényt hozzunk e tekintetben is.
Én ezért azt javaslom, hogy vegyük le napirendről, és legyen e tekintetben akár egy politikai egyeztetés is, hogy előbbre jussunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ügyrendi kérdésben a Házszabály rendelkezése szerint minden frakciónak egy hozzászólási joga van.
Gál képviselő úr!
Dr. Gál Zoltán (MSZP) hozzászólása
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Bizottság! Nem értek egyet a javaslattal. Nem akarok senkit sem megbántani, beleértve saját magamat is, az egyenruha-viselés egy fontos kérdés, de azért mind a Hszt.-ben, mind a Hjt.-ben olyan lényeges kérdések vannak, amik az állománynak - mondjam így - ennél fontosabb érdekeit érintik. Most mi itt megakadtunk egy... (Közbeszólások.) De nem fogunk tudni...
ELNÖK: 23-án eldöntjük. A kormány álláspontját ki kell alakítani azokkal kapcsolatban, amiket fölvetettünk. Mondjon a kormány erre valamit.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Szóval, a javaslat arra irányult, hogy most a bizottsági ülésen vegyük le napirendről? (Dr. Kontrát Károly: Így van, nem az, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot.) Akkor rosszul értettem.
Akkor csak egy megjegyzést tennék ehhez a javaslathoz (Dr. Kontrát Károly: Dicsérd meg! - Derültség.), hogy dicséretes szándék vezette a javaslattevőt, de tartok tőle, és ezt a vita bizonyította, hogy egy hét múlva sem leszünk ezekben a témákban...
ELNÖK: Képviselő úr, én azt tudom mondani a bizottság elnökeként, hogy 23-án ezt napirendre vesszük. A kormánynak ki kell alakítania az álláspontját, és jobb megoldás híján azt, amit ön javasolt, el fogjuk fogadni. Az a hármas fölsorolás. Nem tudok mit mondani erre. (Ecsődi László: Jó lesz ez így. Szerintem szavazzunk, mert nekem mennem kell.)
Molnár képviselő úr!
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) hozzászólása
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Változatlanul az ügyrendihez kapcsolódó javaslatom van, a tiltó megfogalmazásra semmilyen ellenérvet nem hallottunk, és ez a megfogalmazás, amit az államtitkár úr tett, hogy a szervezet képviseletén kívül semmilyen rendezvényen egyenruhában nem vehet részt...
ELNÖK: Csak, ha az állomány illetékes parancsnok...
DR. MOLNÁR LAJOS (SZDSZ): Én nem kavarnám bele. A szervezet képviseletén kívül ne menjenek egyenruhában. Ha ebben nagyjából...
Döntés az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Az ügyrendi javaslatról szavazunk, amihez Ecsődi képviselő úr még a kezét az ajtóból fel tudja tartani.
Az az ügyrendi javaslat, hogy 23-áig mind a kettő, a Hszt. és a Hjt. esetében ezt 23-án napirendre tűzzük. Ki az, aki egyetért? (Szavazás.) Egyhangú.
(Dr. Gál Zoltán: Ez az egyéb módosító javaslatokra is vonatkozik, elnök úr?) Az egészre. Akkor nem kell kiemelnünk.
Akkor viszont vége a bizottsági ülésnek, és akkor majd így kell lepapírozni, hogy külön szavaztunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 07 perc)
|
Dr. Lázár János a bizottság elnöke | |
|
Keleti György | |
|
a bizottság alelnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz